Írta: Boda Zsolt Közremûködött: Vida Viktor, Scheiring Gábor Design: Kiss Maja, Tracey Wheatley Kiadja: Védegylet, www.vedegylet.hu Készült a Sprinter Nyomdában Támogatók: Környezetvédelmi Minisztérium, TRIALOG, Nemzeti Civil Alapprogram
2 Budapest, 2005
2
Tényleg annyira fontosak? 2 De nálunk másképp van, ugye? 4 A hatalommal való visszaélés esetei 8 A gazdaság lokalizációja 12 Mit tehetsz te? 14 Hazai szervezetek a témában 15 Fontosabb hazai és nemzetközi portálok 16 További irodalom a tájékozódáshoz 17 Hivatkozások 17
Mi jut eszünkbe a multinacionális vállalatokról? Kizsákmányolás, gyerekmunka, és környezetszennyezés a fejlôdô országokban, profithajsza, amerikai életstílus, hamburger- és kólamámor, jól fizetett öltönyös helóták hierarchikus szervezetei… vagy vágyott fizetések, szakmai profizmus, magas szintû üzleti kultúra, versenyképesség, innováció, a fejlôdés motorjai? Gyûlölni kell ôket? De akkor miért örül annyira a kormány és a sajtó minden új külföldi beruházásnak? Szeretni kell ôket? De akkor miért jelennek meg világszerte könyvek, és filmek tucatjai arról, hogy mekkora disznóságokat csinálnak; miért szervezôdnek fogyasztói bojkottok, társadalmi mozgalmak ellenük? Az alábbiakban megpróbálván kerülni a túlzott leegyszerûsítéseket és a sommás ítéleteket -, igyekszünk bemutatni, mi az, amiért bizony oda kell figyelni a multikra, és mi az, amiért jogosan kritizálhatók.
2
2
Tényleg annyira fontosak? A mai gazdasági globalizáció kitüntetett jelentôségû
A tôke szabad mozgásának másik fontos mozzanata
mozzanata az, hogy az áruk mellett a tôke is egyre
a multinacionális vállalatok szerepének megerôsödése.
szabadabban mozog a világban. A tôke egyrészt
Ma a multik adják a világ GDP-jének az egyharmadát,
a globálisan integrálódott pénz- és tôkepiacok mozog,
az ipari szabadalmak 80 százalékát, és a becslések
150
Shell
vagyunk, a multik hatalma gyanakvással kell, hogy eltöltsön minket. A hagyományos liberális
100 50
szemléletben az állam képviselte az elnyomást, a piac Mo.
pedig az egyéni szabadságot. Ma azonban, miközben
amelyek jelentôsége és befolyása óriási.
szerint e vállalatokon keresztül illetve magukban a
A lassan már unalomig ismert adatok szerint
vállalatokban bonyolódik a világkereskedelem
(és mindig is létezni fognak, ezért kell radikális
a nemzetközi pénzügyi tranzakciókban egyetlen
ugyancsak mintegy 80 százaléka. Azt is tudjuk, hogy
demokratának lenni), a piac már nem csupán
nap alatt nagyobb összegek vesznek részt, mint
ha a vállalatok éves forgalmát és az országok nemzeti
A Shell éves forgalma és Magyarország GDP-je
az egyéni szabadságnak ad teret, hanem új hatalmi
a világgazdaság által egész évben megtermelt
termékét összevetjük, akkor azt találjuk, hogy világ
(USA dollár, 2000)
tényezôk, a multinacionális vállalatok megjelenését
összjövedelem. Ez nem csak azt jelenti, hogy
száz legnagyobb gazdasági egysége közül több, mint
az állami központi bankok szabályozó szerepe
ötven nem ország, hanem vállalat! (Ha az országok
Elmondhatjuk tehát, hogy a multik pusztán „kilóra”
következetességgel érvényesíteni egyéni érdekeiket
tökéletesen eljelentéktelenedett, de azt is, hogy
GDP adataival nem a vállalatok forgalmát, hanem
is jelentôs erôt, hatalmat képviselnek. A fenti nyers
(amelyek, mondani sem kel, nem feltétlenül egyeznek
a pénzügyi szféra mûködése nagyrészt elszakadt
közgazdaságilag korrektebb módon az általuk
gazdasági adatok mellé nyilván nem nehéz
meg a társadalom érdekeivel), és akár az államokat is
a reálgazdasági folyamatoktól. Legalábbis abban
létrehozott hozzáadott értéket vetjük össze,
odaképzelni a politikai lobbierôt (erre még visszatérünk).
rávenni a nekik tetszô magatartásra.
az értelemben, hogy az utóbbi csak kevéssé
az összkép akkor sem változik jelentôsen: a világ
De a multik szimbolikus hatalma is igen jelentôs.
befolyásolja az elôbbit; fordítva azonban az összefüggés
száz legnagyobb gazdasági egysége közül mintegy
Mivel a gazdasági globalizáció meghatározó
már nem áll, azaz a pénzügyi szféra óriási károkat
negyven lesz vállalat.)
mozzanatát képezik, a multik egyszersmind a mai
tette lehetôvé. E hatalmi ágensek képesek nagy
tud okozni a reálgazdaság (és a társadalom)
fejlôdés mozgatórugóinak is tûnnek. A populáris
mûködésében, mint ahogyan ezt az elmúlt tíz évben
képzeletben (amelyet a politikusok, és a neoliberális
a világ körül „vándorló”, és hol itt, hol ott végigseprô
közgazdászok is táplálnak) a multik mint a fejlôdés
pénzügyi válságok hatásai tanúsítják.
zálogai és zászlóshajói jelennek meg. E szerint jóban lenni velük maga a siker, elveszíteni a kegyüket pedig egyenlô a peremre sodródással.
2
állami hatalmi túlkapások továbbra is léteznek
Ha következetes demokraták (sôt, liberálisok!)
Hát ezért kell odafigyelni a multikra.
De nálunk másképp van, ugye? A multikhoz kötôdô, ám a fejlôdô országokban történt
Az érvek szerint a multik munkahelyeket teremtenek,
szörnyûségekrôl mindenki hallott már: a Nike cipôit,
hozzájárulnak hazánk nemzetközi versenyképességének
a Mattel Barbie-babáit gyermekek készítették
javulásához, adóbevételeket termelnek, hatékonyságot
Kelet-Ázsiában, polgárjogi aktivistákat végeztek ki
és magas szintû üzleti kultúrát terjesztenek el, élénkítik
Nigériában, akik a Shell környezetpusztítása ellen
a versenyt. Kétségtelen, ezekben az érvekben van
tiltakoztak, munkások égtek bent a Walt Disney-nek
valami. A multik sikerei és pozitívumai mindazonáltal
játékokat készítô bezárt, börtönszerû munkahelyen
árnyalásra szorulnak:
Kínában; a Nestlé és társai által folytatott felelôtlen bébitápszer marketing miatt csecsemôk haltak meg
1. Munkahelyteremtés?
Afrikában és más szegény országokban - és
Közismert, hogy a termelési értékhez viszonyítva
a rettenetes lista még folytatható. Annyi bizonyos,
a multik fajlagosan kevesebb alkalmazottat
hogy a gyenge intézményekkel, hiányos társadalom-
foglalkoztatnak, mint a kis- és középvállalatok.
és környezetpolitikával, és gyakran korrupt
A legfrissebb hírek szerint 2005-ben a kormány
hivatalnokokkal rendelkezô szegény országokban
mintegy 60 milliárd forinttal kívánja támogatni a multik
a multik gyakran visszaéltek, élnek óriási hatalmukkal.
beruházásait – mintegy négyszer annyival, mint a hazai
De nálunk sokak szerint mindez másként van:
kis- és középvállalatokat. A két szektor támogatott
intézményeink, jogrendünk lehetôvé teszi, hogy a multik
projektjei nagyjából ugyanannyi munkahelyet fognak
tevékenységébôl inkább profitáljunk. Túlkapások csak
teremteni – vagyis a munkahelyek szempontjából
elvétve fordulnak elô – és nem gyakrabban, mint
négyszer jobban hasznosul a kis- és
az állami vállalatok és intézmények részérôl.
középvállalatoknak adott támogatás…
2. Támogatások!
Kekszgyárral –, hogy a multik hazai termelôegységeket
Az elôbb említettük: a multik beruházásaikhoz
vásároltak fel, majd bezárták, visszafejlesztették ôket,
többnyire 10-20%-os állami támogatást kapnak.
és importtermékeiknek szerezték meg a piacot.
Részben pénzbelit (pl. a foglalkoztatási és más
Az elsô komoly hazai bojkottot a Danone váltotta ki.
alapokból), részben természetbenit (infrastruktúra,
Néhány hónappal azután, hogy felvásárolta a Gyôri
ipari parkok, utak), továbbá adóelengedést is.
Kekszgyárat, be akarta zárni az üzemet.
Egy kirívó példa: Pilisvörösvárnál az Auchan kedvéért
Ezzel nemcsak a dolgozók veszítették
négysávos letérô („elkerülônek” nevezett, bár semmit
volna el az állásukat, de egy nagy múltú
nem kerül el) utat építettek, aminek semmi egyéb
(mintegy száz éves), a gyôriek számára
haszna nincs, hiszen a kétszer egysávos 10-es útból
érzelmileg is fontos vállalat szûnt volna
jön és oda torkollik vissza – a közlekedést tehát nem,
meg. A gyôri polgármester tiltakozott,
csak az Auchan elérését segíti.
sôt, a Danone termékek bojkottját
Rengeteg közpénz áramlik tehát hozzájuk, ami
kezdeményezte. A tiltakozások hatására
méltánytalan elônyöket teremt, és a haszna is kérdéses
a Danone elállt eredeti tervétôl, de így is voltak
(legalábbis még sosem volt tételesen kimutatva).
elbocsájtások, és a termelés egy része külföldre került.
Gyakorlat: alapíts kisvállalatot, és kérj 20%-os vissza nem térítendô támogatást az államtól!
4. Versenyképesség?
A kapott választ írd meg címünkre!
Tény, a multik többnyire exportra gyártanak. Ugyanakkor az importigényük is jelentôs, hiszen pl.
3. Hosszú táv?
az összeszereléshez az alkatrészek többségét
A multik 6-8 évente felülvizsgálják beruházási
külföldrôl hozzák. Mármost az elmúlt 15 évben a hazai
döntéseiket, és ha jónak látták, odébbállnak.
export meredeken nôtt – de az import pontosan vele
Ezt már itthon is megtapasztaltuk néhány esetben.
együtt változott, mindvégig az export felett maradva…
A támogatásokat e tény fényében is érdemes
Hazánk kereskedelmi deficitje állandó… Nesze neked,
megítélni. Arra is több példa volt – a legismertebb
versenyképesség!
a Danone végül sikertelen próbálkozása a Gyôri
4
5
5. Adók?
6. Üzleti kultúra.
azt is mutatja, milyen lassan következnek be az efféle
2005-ös törvény például sok év után született csak
Az adóelengedéseknek köszönhetôen a termelési
Kétségtelen, a multik sok tekintetben hozzájárultak
vágyott hatások). Máskor azonban éppen a verseny
meg, de az ipari lobbi hatására a Környezetvédelmi
értékre vetítve a multik kevesebb adót fizetnek, mint
a hazai üzleti kultúra fejlôdéséhez. Ugyanakkor ne
csökkenésével számolhatunk: például, mikor a multik
Minisztérium az utolsó pillanatban vissza akarta vonni
a kis- és középvállalatok. Mivel a multik sokszor a helyi
felejtsük el, hogy a világpiac ezt egyébként is
felvásárolják, majd megszûntetik hazai versenytársaikat
a saját maga által beterjesztett törvénytervezetet! Nem
adók alól is felmentést kapnak, ám az infrastruktúrát
kikényszeríti: az exportra termelô hazai vállalatoknak
– lásd a magyar élelmiszeripar és kiskereskedelem
alaptalan azt feltételezni, hogy az energiaipari óriások
elvárják, az önkormányzatok abban a helyzetben
a nemzetközi elvárásoknak kell megfelelni, mondjuk
történetét. Ugyancsak más esetekben a verseny
is jó hatásfokkal befolyásolják a magyar energiaügyi
találhatják magukat, hogy ôk támogatják a multikat.
rendelkezniük kell az ISO minôségbiztosítási és
valahogyan nem nagyon akar élénkülni: ezt példázza
hatóságot.
Jó példa Budaörs esete: bár az önkormányzati
környezetvédelmi menedzsment rendszereivel.
a hazai bankszektor, amelyen évek óta jelen vannak
A közelmúltban a Védegylet a hatóságokhoz fordult
bevételek nôttek, a bevásárlóközpontokhoz
Márpedig azt, hogy a hazai gazdaság egy része képes
a multik, a bankok szolgáltatásainak ára (és az
a Nestlé tulajdonában lévô Theodora – Kékkúti
kapcsolódó beruházási (pl. utak) és fenntartási
a nemzetközi elvárásoknak megfelelni bizonyítja, hogy
ô extraprofitjuk) azonban valahogyan nem akar
Ásványvíz Rt. ügyében. A cég ugyanis az egyik évrôl
(pl. közvilágítás) költségek újabb és újabb
1989-1992 között a magyar export kétharmada átállt
csökkenni, bármit is mond errôl a közgazdasági
a másikra egy vitatható környezeti hatástanulmány
költségvetési terheket jelentenek, amelyek további
a nyugati piacokra. Kétségtelen továbbá, hogy
elmélet. A multik továbbá olyan szektorokban is
alapján a korábbi mennyiség többszörösére kapott
területértékesítésekre sarkallják az önkormányzatot…
a multik értékes üzleti és technológiai ismeretekkel
megvetették a lábukat, ahol a verseny eleve nem
vízkivételi engedélyt a Káli-medencében. Ugyanakkor
Egyébként az adóelengedések feltétele többnyire az,
rendelkeznek. Kérdés csupán, hogy ezt mennyiben
nagyon lehetséges: például a vízszektorban.
a Káli-medence szárad, a vízszint csökken.
hogy a profitot újra be kell fektetni nálunk. Csakhogy
hajlandóak megosztani velünk. Néhány nagyvállalat
A várt hatékonyságnövekedés itt csak nem akar
Van-e a kettô között összefüggés?
a profitkivonásra rengeteg cseles módszer van!
például hazánkba telepítette a kutatási-fejlesztési
bekövetkezni: Budapesten a vízárak magasan
Mindezzel nem azt akarjuk állítani, hogy a multik csak
Ki tudja például ellenôrizni a vállalaton belüli
tevékenységeit, és ez jó, de a többségük csak
az infláció felett nôttek, Pécsett az önkormányzat
rosszat, de még azt sem, hogy összességében
transzferárakat (azt, amennyit a hazai leányvállalat fizet
„dobozösszecsavarozást” és egyszerû gyártást
már az ismételt önkormányzati tulajdonba vételen
rosszat tesznek nekünk. Csupán arra szeretnénk
a külföldi anyavállalatból érkezô alkatrészekért), vagy
végeztet nálunk.
gondolkozik (ami már megtörtént egy borsodi
rámutatni, hogy a multik egyoldalú tömjénezése
vizszolgáltatóval, és az ugyancsak pécsi
alaptalan. Sok jó hatásuk van, de mindennek megvan
hulladékkezelôvel).
az ára (vö. a támogatásokat), illetve idônként
az anyavállalatból érkezô „tanácsadók” díjait? Ilyen módokon a multik annyi pénzt vonnak ki, amennyi
7. Versenyélénkítés.
nekik tetszik. Az efféle átutalások egyébként hazánk
Kétségtelen, a multik hozzájárulhatnak a verseny
fizetési mérlegét is rendszeres megterhelik, tipikusan
élénküléséhez, a hatékonyság növekedéséhez.
8. Politikai befolyás, lobbizás.
jobban kell(ene) örülni annak, ha egy hazai vállalat ér
az év ugyanazon idôszakában.
Jó példa erre a telekommunikációs piac (amely azért
Néhány esetbôl már világosan látszik, hogy bizony
el sikereket, mint annak, hogy sok közpénz
a multik erôsen igyekeznek befolyásolni a törvénykezést,
felhasználásával sikerült 6-8 évre idecsalogatni egy
a szabályozást. A csomagolóanyagokról szóló
multi valamelyik dobozösszeszerelô üzemét…
6
az árnyoldala is. Egyben biztosak vagyunk: sokkal
7
A hatalommal való visszaélés esetei Lépjünk egy kicsit (de nem teljesen) túl Magyarország határain! Fentebb azt állítottuk, hogy a multinacionális vállalatok óriási hatalommal rendelkezô társadalmi szereplôk, ezért teljesen indokolt gyanakvó és kritikus szemmel vizsgálni a tevékenységüket. Nem kérdés ugyanis, hogy idônként bizony visszaélnek hatalmukkal, és ez bármikor megtörténhet. A hatalommal való visszaélés legkirívóbb esetei két fô pont köré csoportosíthatóak:
„A piaci verseny tehet mindenrôl.” Lásd az elôbb.
kellene, hogy meggátolja a nagyvállalatokat abban,
Számos eset bizonyítja, hogy amikor nagy
hogy alapvetô szociális és környezetvédelmi normák
a felháborodás (mint volt a gyermekmunka- botrányok
betartását elvárják a beszállítóiktól. Az eszközeik
idején), akkor a multik hirtelen képesek lépéseket tenni
is megvannak (meglennének) arra, hogy ellenôrizzék
a problémák mérséklése irányába.
ôket – úgy, ahogyan a minôséget is ellenôrzik.
Akkor miért nem hajlandóak elôzetesen?
1. A fejlôdô országokban tanúsított viselkedésük. 2. A nemzetközi gazdasági intézmények és az államok körül végzett hathatós lobbitevékenységük.
„Ezekben az országokban nincsenek megfelelô törvények. Mit tartsanak be a vállalatok?” Ez az érv is csak részben igaz. Prakash Sethi, a City University of New York professzora szerint a multik nagyjából
1. Fejlôdô országok.
10%-a (!) tartja be a fogadó országok munkaügyi Már utaltunk néhány olyan ismert esetre, amelyekben
„Még mindig jobb, hogy valami pénzt keresnek
és szociális elôírásait. Vagyis a nagyvállalatok
a multinacionális cégekhez kirívó emberi jogsértés,
az emberek, ha keveset is.” Ez sajnos igaz
többnyire nagyvonalúan bánnak a szabályokkal,
környezetszennyezés vagy más szörnyûség tapadt
a legszegényebb országokban. Azonban elfogadhatatlan,
törvényekkel, hiszen megtehetik ezt.
a fejlôdônek nevezett országokban. Nincs mód ezeket
hogy a multik (pontosabban egyre inkább az ô
az esetek itt hosszan taglalni: az érdeklôdôk
beszállítóik) gyakran még a megélhetést sem fedezô
„A beszállítóikért nem felelôsek a cégek.” De bizony!
Minden problémát nem kell, nem is lehet megoldaniuk,
a kiadvány végén található könyvekbôl és portálokról
béreket fizetnek. A kilencvenes évek közepén
Az utóbbi tíz évben a multik gyakran nem saját üzemet
és nyilván nem is ôk felelôsek mindenért. De etikai
tájékozódhatnak. Itt csak néhány szokásos ellenérv
a gyerekmunka botrányok idején kiderült, hogy a Nike
alapítanak, hanem beszállítói szerzôdéseket kötnek:
közhely, hogy a nagyobb hatalom nagyobb
cáfolatát szeretnénk adni a témával kapcsolatban:
az igazgatótanács tagjainak összesen több fizetést
különösen így van ez a textil- és ruhaiparban, vagy
felelôsséggel is jár. A kérdés tehát még egyszer: mire
adott, mint a gyáraiban dolgozó összes munkásnak
a bútoriparban. A beszállítók folyamatosan versenyre
használják a multik óriási hatalmukat? Arra, hogy
„Még mindig jobb, hogy a gyerekek dolgozhatnak, így
együttvéve… Nem igaz tehát, hogy a verseny
vannak kényszerítve egymással. Ez azonban nem
legalább hozzájáruljanak a világunk problémáinak
legalább hazavisznek egy kis pénzt.” Ha a gyerek
kényszeríti rá a vállalatokat az embertelen praktikákra.
megoldásához, vagy hogy mindenkin átgázolva
dolgozik, nem tud iskolába járni. Pont. A vállalatoknak
Valamit igenis lehetne javítani – valamit, ami
érvényesítsék saját érdekeiket?
inkább a papájukat vagy a mamájukat kellene alkalmazni.
a legszegényebbeknek nagyon sokat jelenthetne.
8
„A szegény országoknak rengeteg problémájuk van, amelyekért a multik nem tehetôk felelôssé.” Ez igaz.
9
2. Lobbizás A nagyvállalatok igen hatékonyan képesek az állami
A Kereskedelmi Világszervezet, a WTO (World Trade
Teljesen nyilvánvaló, hogy a multik mindent
az egész gazdaságra, de a társadalomra,
szabályozásokat a maguk szája íze szerint alakítani –
Organization) ugyancsak ismert arról, hogy erôteljesen
megtesznek azért, hogy a gazdaság nemzetközi
a környezetvédelemre – azaz egész életünkre –
különösen a nem annyira fejlett és nem annyira
képes becsatornázni a multik érdekeit. Erre számos
szabályozása nekik kedvezzen. Ez 1997-ben mindenki
hatással vannak. Csak legfeljebb még nem tudunk
demokratikus országokban. (Feladat: gondolkodj el,
példa van, érdemes például utánanézni
számára kiderült: ekkor került napvilágra a Gazdasági
róla… De meg fogunk lepôdni, ha a WTO-
Magyarország mennyire fejlett és mennyire
a szolgáltatásliberalizációs egyezmény, a GATS
Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD
egyezményekre hivatkozva meg fogják tiltani, hogy
demokratikus! És most próbáld megsaccolni
részleteinek. Figyelemre méltó továbbá, hogy a WTO
kebelén titokban elôkészített egyezmény, a MAI
a piacról kitilthassuk, vagy akár hogy címkézésre
a nagyvállalatok lobbierejét! Ugye?..)
az utóbbi években elkezdett a szellemi tulajdonjogok
(Multilateral Agreement on Investment) tervezete.
kötelezzük a génmanipulált vagy a hormonkezelt
védelmével is foglalkozni. Persze érvelhetünk úgy,
A dokumentumot civil szervezetek hozták
marha húsából készült élelmiszereket; hogy bármilyen
De a multik a nemzetközi gazdasági szervezeteket is
hogy a szabadalmak védelme nélkül nincs fair verseny,
nyilvánosságra, és rögtön nagy felháborodást váltott
elônyben, támogatásban részesítsük a hazai
hatékonyan képesek befolyásolni. A Világbank például
hiszen a nagy költségen kifejlesztett technológiákat
ki, elsôsorban Európában. Egyszerûen szólva:
kisvállalatokat (a multik támogatására mindig lesz
hírhedt arról, hogy idônként mást sem tett, mint
mások lemásolhatják. Igen, de speciel minimális
az egyezmény messzemenô jogokat biztosított volna
lehetôség); hogy szigorítsunk a hatályos környezetvédelmi
nagyvállalatoknak szerzett piacokat (például
környezetvédelmi vagy munkaügyi normák nélkül sincs
a nagyvállalatoknak – és semmit senki másnak.
normákon (mondjuk megtiltsuk egy ásványvíz-ipari
a vízszektorban). Félô, hogy ez folytatódni fog: a G8
fair verseny, hiszen mondjuk környezetszennyezéssel
Feladat: nézz utána a részleteknek! Meg fogsz lepôdni!
multinak, hogy a túlzott vízkivételével kiszárítsa a Káli-
csúcstalálkozón 2005 nyarán nagy médiahírveréssel
méltánytalan árelônyt lehet elérni. Miért foglalkozik
beharangozott adósságelengedést például
mégis a WTO a szabadalmakkal, és miért nem
A nemzetközi egyezmények, így a WTO GATS-
nem légbôl kapottak, hanem a létezô egyezményekbôl
a Világbank menedzseli, és ismeretes, hogy
a környezetvédelemmel? A válasz egyszerû:
egyezménye is, nehezen csinálhatók vissza, ha kiderül,
és egyezmény-tervezetekbôl levezethetôek!
a legfejlettebb országok komoly politikai (ez még akár
az elôbbibôl a multiknak származhatnak elônyei,
hogy mégsem mindenkinek (csak egyeseknek…) jók.
igazolható is lehet), valamint gazdasági feltételeket
az utóbbiból „csak” a társadalomnak…
Ezért övezi egyre nagyobb politikai figyelem
medencét), és így tovább. Vigyázat! Ezek a példák
szabtak – például piacnyitást, privatizációt. Nem
a kereskedelmi tárgyalásokat. A WTO egyezményei
kétséges, hogy elsôsorban kik fognak ebbôl profitálni.
messze túlmutatnak a kereskedelem szabályozásán:
10
11
A gazdaság lokalizációja Megalapozott ökológiai érvek szólnak amellett, hogy
• a nemzetközi piacok generálta kielégíthetetlen
Fenntartható alternatívák Ma nincs olyan nemzetközi szervezet, amely
továbbá olyan nemzetközi szabályok (sokan
ha a multik a mainál sokkal felelôsebben
kereslet a lokális környezeti erôforrások
a multinacionális vállalatokkal foglalkozna.
szorgalmaznak ilyet), amely valamilyen módon „röghöz
viselkednének, akkor is fennmaradna egy probléma.
túlhasználatát eredményezheti;
Tulajdonképpen nem is tudjuk, pontosan mit mûvelnek
kötné” a multikat, megtiltaná, hogy olyan könnyedén
mondjuk a legszegényebb országokban (hacsak
továbbálljanak, mint most teszik.
A gazdaság globális szervezôdése nem kedvez
• a nemzetközi verseny a környezetvédelmi normák
a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének.
lazítására ösztönözheti az államokat (mint erre
véletlenül napvilágra nem kerül egy botrányos ügy).
Más szóval: a gazdasági globalizáció mûködési
számos példa van már);
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO sem
A multik könnyen megtehetik, hogy eltûnnek
vizsgálódhat például a multiknál. Ha belegondolunk,
a felelôsségvállalás elôl. Ezt példázza a tiszai
logikája megnehezíti a környezeti és társadalmi
• a szállítás a nemzetközi kereskedelem
szempontból valóban fenntartható gazdaság
kihagyhatatlan része, márpedig a szállítás maga is
ez meglehetôsen abszurd helyzet. Mindezen
ciánszennyzés esete. 2000-ben a romániai
kialakulását. Az érv részletes kifejtésére itt nincs mód.
rengeteg környezeti problémát, szennyezést generál.
változtatni kellene, mint ahogy azon is, hogy a WTO
Nagybányán egy ausztrál tulajdonú aranybánya
kebelében mûködô vitarendezô testületek – amelyek
zagytározójából ciántartalmú szennyvíz került
Átfogóbb szemléletben tehát a multikkal nem mint
az államokra is kényszerítô erejû ítéleteket hozhatnak –
a Tiszába. A „szôke Tisza”, hazánk második
lépcsôn, közvetítôn keresztül menô folyamatokat
egyedi vállalatokkal van baj, amelyek vagy
a nyilvánosság kizárásával, csupán kereskedelmi
legnagyobb folyója úgyszólván elpusztult. A nehezen
sokkal nehezebb kontrollálni, szabályozni;
tisztességesebben, vagy „csúnyábban” viselkednek.
szakemberek bevonásával hozzanak olyan
helyrehozható ökológiai károk mellett sok ember
Hanem azzal a globális gazdasági renddel van gond,
döntéseket, amelyek az emberek életminôségét,
megélhetése is veszélybe került: a halászok és
amelynek a multik egyrészt aktív alakítói, másrészt
a természeti környezet állapotát érintik.
a turizmusból élôk a pénztárcájukon is megérezték
De könnyen belátható, hogy: • a földrajzilag távoli, vagy szétszórt, valamint több
a csapást. Az ausztrál cég ugyanakkor nem hajlandó
viszont elemei csupán. A nemzetközi szabályozás erôsítése, új nemzetközi
felelôsséget vállalni azért, ami történt: a magyar állam
Jó okunk van azt gondolni, hogy a multik okozta
intézmények létrehozása egyébként nem zárja ki
hiába pereskedik a kártérítésért.
problémák két alapvetô módon enyhíthetôk:
a második megoldást, sôt. A relokalizáció csak akkor
• szigorúbb és következetes nemzetközi emberjogi,
lesz lehetséges, ha a fentebb hivatkozott nemzetközi
De a relokalizáció legfontosabb feltétele mégiscsak
egyezmények (pl. a GATS továbbfejlesztése) nem
a helyi gazdaság, és a helyi vállalatok megerôsödése
a ma látható irányba megy tovább. Elképzelhetôek
és megerôsítése.
munkaügyi, környezetvédelmi szabályozással; • és a gazdaság valamilyen „relokalizációjával”.
12
13
Mit tehetsz te?
Tehát tájékozódj, és cselekedj! Közöld a vállalatokkal, ha elégedetlen vagy velük! Hozd nyilvánosságra, ha valami botrányosat tapasztaltál! Csatlakozz bojkottmozgalmakhoz, vagy szervezz ilyet! (Ne feledd: az elsô magyar bojkott-mozgalom, amely a Danone ellen szervezôdött a Gyôri Kekszgyárt fenyegetô bezárás miatt, végül is elért valami sikert!) Hozz tudatos vásárlói döntéseket! Tájékozódj a vállalatokról és termékeikrôl! Válaszd a helyit, a környezetbarátabbat, vagy a fair
Talán a legfontosabb dolog, hogy tájékozódj. Könnyû persze megrántani a vállunkat, hogy mindez túl bonyolult, nehéz igazságot tenni. Mi lenne, ha mégis megpróbálnád? Nem kell fekete-fehér sémában gondolkodni úgy általában a világról – de azért konkrét ügyekben esetleg el lehet dönteni, hogy mi lenne a jobb, vagy hogy kinek mennyi felelôssége van egy probléma kialakulásában (nem megoldásában). Nem vagy, nem vagyunk eszközök nélkül. A nyomásgyakorlás számos módja a rendelkezésünkre áll, és
trade terméket! Ismerd meg a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások tétjét, és kommunikáld véleményedet a politikusok felé! (A tájékozódásban számíthatsz a civil szervezetek, és köztük a Védegylet segítségére.) Tájékozódj a multik hazai támogatásairól (nem lesz könnyû!), és közöld véleményedet a politikusokkal! Csatakozz valamilyen civil szervezethez, vagy segítsd munkájukat valamilyen módon!
ezek közül a legfontosabb: a megalapozott érvek használata. A demokráciában az a jó, hogy nagyon sokáig nem lehet nem odafigyelni arra, amit az emberek mondanak – fôleg, ha megalapozott és legitim érveik vannak. De a döntés szabadsága a piacon is a rendelkezésünkre áll, ezért igenis a vállalatok is odafigyelnek arra, hogy mit gondolunk. A fogyasztói társadalomban a vállalatok tulajdonképpen nagyon
Hazai szervezetek a témában
sebezhetôek: mivel a reklámjaikkal folyamatosan szerethetôvé akarják magukat tenni, és úgyszólván
www.vedegylet.hu - alternatívák a közszolgáltatások privatizációjára, igazságos kereskedelem (fair trade), EU/WTO
nem is termékeket, hanem nagy értékeket, szép eszméket (önmegvalósítás, szabadság, szépség)
ügyek figyelemmel kísérése, fenntartható mezôgazdálkodás, demokratizáció, ökopolitika.
adnak el nekünk, igen érzékenyek a morális kritikára.Nem csoda, ha a „legpiszkosabb” cégek
www.tudatosvasarlo.hu - a Tudatos Vásárlók Egyesületének on-line magazinja: ökológikus és etikus fogyasztás,
a Fenntartható Fejlôdés Üzleti Világtanácsába tömörülnek, és környezeti elhivatottságukról akarnak
média- és reklámkritika, iskolai menzák és büfék megreformálása. Nagyon színvonalas portál a fogyasztási alternatívákról,
meggyôzni minket; vagy ha a „vállalatok társadalmi felelôssége” (CSR – corporate social responsibility)
tudatos vásárlási mozgalmat épít Magyarországon!
koncepciót Magyarországon például a leglátványosabban a British-American Tobacco, a nemzetközi
www.energiaklub.hu - energiapolitika, alternatív energia, energia-hatékonyság, anti-nukleáris politika, fogyasztói jogok.
dohánycég képviseli… A vállalatoknak létérdeke, hogy szépnek, jónak, morálisnak, környezettudatosnak
www.fairvilag.org - igazságos kereskedelem (fair trade) honlap, a Védegylet és az Utilapu közös programja alapján.
láttassák magukat. Ebbéli törekvéseik néha groteszkek, felháborítóak, vagy éppen profi manipulációk –
www.humusz.hu - Hulladék Munkaszövetség: fenntartható fogyasztás, hulladékgazdálkodás,
de vegyük észre, hogy éppen ellentétesen azzal, amit el akarnak érni, további teret adnak a kritikára.
média- és reklámkritika. Kiváló kiadványát, a 'KukaBúvárt' érdemes felkeresni!
Hiszen ha egy vállalat legalább szavakban elismerte, mi lenne a kívánatos hozzáállás, akkor ezt újra és
http://reflex.gyor.hu – vállalati ügyek, harc a „szemétposta” (reklám szóróanyagok) ellen
újra számon lehet rajta kérni.
www.greanpeace.hu – Tények a veszélyes kozmetikumokról, valamint lehetôség
Ahogy a régi francia bonmot tartja: a képmutatás a bûn tisztelgése az erény elôtt…
a „cyber-aktivizmusra”: a honlapon keresztül csatlakozhatsz nemzetközi bojkottokhoz.
14
2
Fontosabb hazai és nemzetközi portálok www.indymedia.hu - Független hírportál, ha arról is tudni szeretnél, amit a fôsodrú média elhallgat. www.greenfo.hu - a zöld hírportál. www.globalprojekt.hu - Filmekkel egy más világért. Letölthetô filmkülönlegességek, globális „szamizdat” magyar felirattal. www.nologo.hu - a vállalatkritika hazai honlapja. www.nologo.org - a nagysikerû könyvhöz kapcsolódó nemzetközi vállalatkritikus portál.
További irodalom a tájékozódáshoz 1. Bauman, Zygmunt. 2002. Globalizáció: A társadalmi következmények. Budapest: Szukits Könyvkiadó. 2. Boda Zsolt. 2004. Globális ökopolitika. Budapest: Helikon. 3. Dauncey, Guy. 2001. Összeomlás után. A szivárványgazdaság kialakulása. Budapest: Göncöl Kiadó. 4. George, Susan. 2003. A WTO: Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globaizáció? Budapest: Napvilág Kiadó. 5. Kajner Péter szerk. 2005. Rajtunk Múlik: Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön? Budapest: Közösségfejlesztôk Egyesülete. 6. Klein, Naomi. 2004. No Logo. Budapest: AMF Kft, Tudatos Vásárlók Egyesülete. 7. Korten, David C. 1996. Tôkés társaságok világuralma. Budapest: Kapu. 8. Lányi András. 2003. Létezik-e? Budapest: Hanga, Új Mandátum.
Információk nemzetközi bojkottokról: www.boycottwatch.org www.nosweat.org.uk, www.globalexchange.org, www.clrlabor.org, www.sweatshopwatch.org
9. Martin, Hans-Peter és Harald Schuman. 1998. A globalizáció csapdája: Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Budapest: Perfekt. 10. Pataki György és Takács-Sánta András szerk. 2004. Természet és Gazdaság: Ökológiai Közgazdaságtan Szöveggyûjtemény. Budapest: Typotex. 11. Polányi, Károly. 2004. A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág. 12. Scheiring Gábor. 2004. A közszolgáltatások piacosítása és a GATS egyezmény. A Védegylet állásfoglalása. Budapest: Védegylet.
www.rosiamontana.org - a Verespatakra tervezett súlyosan környezetpusztító aranybánya ellen tiltakozó szervezet honlapja. A témáról lásd még Kocsit Tibor filmjét: www.ujeldorado.hu www.nodirtygold.org - nemzetközi kampány a „piszkos” arany ellen.
13. Schumacher, Ernst. F. 1991. A kicsi szép. Budapest: Közg. és Jogi Könyvkiadó. 14. Sethi, Prakash. 2003. Setting Global Standars. John Wiley and Sons. 15. Stiglitz, Joseph E. 2004. A globalizáció és visszáságai. Budapest: Napvilág. 16. Werner, Klaus és Hans Weiss. 2003. Márkacégek feketekönyve: A multik mesterkedései. Budapest: Art Noveau.
Információk vállalatokról etikus vásárlói döntésekhez: www.ethicalconsumer.org www.responsibleshopper.org
17. Worldwatch Institute. 1988-2005. A világ helyzete. Budapest: Föld Napja Alapítvány.
Hivatkozások 1Bôvebben
16
lásd Boda Zsolt (2004): Globális ökopolitika (Budapest: Helikon), Pataki György és Takács-Sánta
András szerk. (2004): Természet és gazdaság (Budapest: Typotex).
17
