Készítsük el a saját térképünket az ArcGIS Online segítségével

Bevezető modul

„Készítsük el a saját térképünket az ArcGIS Online segítségével”

Tartalomjegyzék 2 Térképek létrehozása I. rész (rendelkezésre álló térképek és az ArcGIS Online térképes szolgáltatásainak használata) ..................................................................................................................................6 3

Térképek kezelése (mentés, megosztás, publikálás) ..................................................................................9

4 Térképek létrehozása II. rész (az ArcGIS Online “Feature service” bemutatása) ......................................10 5

Saját adatok hozzáadása (shp, csv, gpx vagy feature-ök manuális hozzáadása) ................................14

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

1

Bevezetés -

Látogassunk el a http://www.arcgis.com honlapra! Kattintsunk a „Log in” (Bejelentkezés) gombra! 2

-

Jelentkezzünk be a saját fiókunkba (1), vagy hozzunk létre egy újat (2)! A későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében ne felejtsük el beállítani, hogy bejelentkezve maradjunk (“stay logged in”)!


-

Ezután kattintsunk a “Map” (térkép) gombra:

3

-

-

Most beléptünk az ArcGIS Online térképes használói felületére. Kezdjük a grafikus felhasználói felülettel (GUI)! Lehet: elmozdíthatjuk a térképet („pan” eszköz, “drag and drop”), rá lehet nagyítani („zoomolni”: görgetővel = dupla kattintás, navigációs sáv [2]), és lehet navigálni a térképes felületen [1]. Változtatgassuk az alaptérképeket [3], ismerkedjünk velük!


Ezek voltak az ArcGIS Online grafikus felületének az alapvető elemei. Itt az idő, hogy megismerkedjünk olyan térképekkel, amelyeken valamivel több információ van, mint egy alaptérképen! - Térjünk vissza az ArcGIS Online kezdőlapjára (bal felső sarok, “Home” fül): 4

-

Ha most megnyitjuk a Galériát („Gallery”), akkor látni fogjuk az összes térképet tartalmazó listát [2], amelyek a saját szervezetünkben vannak megosztva (azaz az iGuess kurzusban).

-

Ha a kurzort valamelyik térkép fölé helyezzük, akkor felugrik egy ablak. Ha többet akarunk megtudni a térképről, akkor kattintsunk a „Details” gombra [1], ha meg akarjuk nyitni a térképet, akkor pedig az „Open” gombra [2]:


-

Rá is kereshetünk térképekre. Írjunk be egy kulcsszót a keresőmezőbe [1]! Most megjelenik a találati lista [2], amely kizárólag csak a szervezetünkön belül végez keresést. Ha a keresést ki akarjuk terjeszteni az összes térképre, amely az ArcGIS Online-on elérhető, akkor vegyük ki a pipát az “Only search in Digital Earth Centres of Excellence” beállítás melletti jelölőnégyzetből [3]: 5

-

A találati listából is meg tudjuk nyitni a térképet, és az adatait is megnézhetjük.

-

Keressünk egy érdeklődési körünknek megfelelő térképet, nyissuk meg és fedezzük fel!


2 Térképek létrehozása I. rész (rendelkezésre álló térképek és az ArcGIS Online térképes szolgáltatásainak használata) Most, hogy már ismerjük az ArcGIS Online grafikus felületének az alapvető elemeit, elkészíthetjük az első, egyszerűbb térképeinket. A GIS alapelve a rétegek használata. Ez azt jelenti, hogy különböző adatállományokat tudunk egyszerre kezelni és vizualizálni úgy, hogy különálló rétegekbe tesszük őket. Különböző rétegek használatával hozzunk létre egy egyszerű térképet (földrengésekről)! - Réteget úgy tudunk a legegyszerűbben a térképünkhöz adni, hogy egy már létező térképhez olyan információt adunk, amelyet valaki más töltött fel az ArcGIS Online-ra. Rétegeket, azaz térképeket a következőképp kereshetünk: “Add” gomb [1], majd ”Search for layers” [2].

-

-

Itt kulcsszavakat írhatunk a keresőmezőbe [1], hogy az érdeklődésünknek megfelelő térképrétegeket találjunk. Határozzuk meg, hogy melyik domainben akarunk keresni [2] (ez lehet a saját szervezetünk („My Organization”), az internet, vagy az ArcGIS Online maga - a legjobb eredmény érdekében az utóbbit ajánljuk). Most földrengés helyszíneket keresünk. A találati listában meg fognak jelenni a keresés erdeményei. Ha rákattintunk a térkép címére [3], további információt kapunk róla. Ha az “Add” gombra kattintunk [4], akkor rétegként hozzá lesz adva a térképünkhöz.

-

Most válasszuk a következő réteget: “[…] (World Earthquakes” published by “EMT2011” (mert egyszerű és jól demonstrálható; most még nem számít az adatok minősége, ezzel később foglalkozunk). - Adjuk hozzá ezt a réteget, és kattintsunk a bal alsó sarokban a “Done Adding Layers”-re. Ezek az adatok most hozzá vannak adva a térképünkhöz, és megjelennek a térképen [1]. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

6

-

A “Details” mezőben [2] kiválaszthatjuk, hogy milyen információkat akarunk látni (“About this map” - A térképről -, “Contents of Map” - a térkép tartalma -, és “Map Legend” - jelmagyarázat) [3]. Válasszuk a “Contents of Map”-et, hogy lássuk milyen rétegeket tartalmaz a térkép (a jelen esetben kettőt: 1. az alaptérképet, és 2. a mi földrengéses rétegünket) [4]. 7


-

Ha a kurzort valamelyik réteg fölé állítjuk, akkor egy kis háromszög alakú gomb jelenik meg. Ha rákattintunk, akkor a legördülő menüben a réteggel kapcsolatos opciókat találunk:

8

-

Itt láthatjuk az összes fajta elrendezési beállítást, amely erre a rétegre elérhető (pl. átlátszóság, átnevezés, áthelyezés - ha több réteg is van, akkor elmozdíthatjuk felfelé vagy lefelé). Minél több beállítás érhető el egy réteghez, annál több látszik ebben a menüben (lásd a 4. részt).

A GIS használatának az előnye az, hogy nem csak egy, hanem több réteget is egymásra helyezhetünk egy térképen. Most adjunk hozzá még egy réteget, amely olyan témát tartalmaz, amit könnyen tudunk a földrengések helyeivel együtt ábrázolni! - Keressünk és adjunk hozzá egy olyan réteget, amely a Föld tektonikus lemezeinek a széleit mutatja! Ismét az “Add a Layer” folyamatot kell elvégezni. - Állítsuk be a térkép elrendezését a rétegek melletti háromszög alakú gomb használatával (tegyük a rétegeket tetszés szerinti sorrendbe, változtassuk meg az átlátszóságot, válasszunk másfajta alaptérképet, ami csak ilik a térképünk mondanivalójához ...). - Az alábbihoz hasonló térképet fogunk kapni. Van bármilyen kapcsolat a két jelenség között (földrengések és lemezek)?

Gratulálunk! A rendelkezésre álló adatokból és különböző rétegekből létrehoztuk az első térképünket az ArcGIS Online-on.


3

Térképek kezelése (mentés, megosztás, publikálás)

Amikor létrehozunk egy térképet, akkor el is akarjuk menteni, hogy később megnézhessük vagy módosíthassuk. - Kattintsunk a “Save” > “Save As” parancsra [1], majd töltsük ki a kért információkat [2]:

A térkép mostantól online lesz tárolva a “My Content” menüben. Ezt kétféleképpen érhetjük el: vagy megnyitjuk a “My Content” legördülő menüt a térképes nézetből, vagy az ArcGIS Online fiókunk kezdőlapján kattintunk rá a “My Content” gombra.

Ha elmentettük a térképünket, akkor meg is oszthatjuk. Több lehetőségünk is van: a) bárkivel az interneten, b) a saját szervezetünkön belül, c) csoportokkal, melyeknek tagjai vagyunk*. Válasszuk ki a térképet, majd kattintsunk a “Share” gombra, hogy kiválasszuk, kivel akarjuk megosztani. - Most osszuk meg a térképünket az iGuess csoportunkkal! Ha nyilvánosra állítottuk be a térképünket (tehát mindenki láthatja), akkor Twitteren, Facebookon és Web URL-lel is megoszthatjuk. Blogra és honlapra is beágyazhatjuk.


9

* Létrehozhatunk különböző csoportokat (p. különböző tanórákhoz), de csatlakozhatunk más csoportokhoz is, hogy tartalmakat oszthassunk meg. Lásd a „Groups” (Csoportok) menüt további lehetőségekért.

4 Térképek létrehozása II. rész (az ArcGIS Online “Feature service” bemutatása) A réteges felépítés mellett a GIS másik nagy előnye, hogy a jelölésrendszer és a térkép elrendezése megváltoztatható. Ez az ArcGIS Online-ban úgy működik, hogy egy olyan réteget adunk a térképünkhöz, amely különböző értékekben kifejezett tulajdonságokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ez a réteg nem csak különböző elemeket tartalmaz, mint például pontokat, vonalakat vagy alakzatokat, hanem ezekhez az elemekhez különböző adatok is hozzá vannak rendelve egy adatbázisban (ezek az egyes “feature”-ök a “feature” táblában). Az ArcGIS Online-ban ezeket mások által közzé tett rétegeket “feature service”-nek hívják (csak úgy, mint az előző részben használt térképeket). Fedezzük fel, milyen lehetőségeket rejt a „feature service”: - Kezdjünk egy üres térképpel, és adjunk hozzá egy réteget! Figyeljünk arra, hogy a réteg, amit hozzáadunk, „feature service” legyen (a keresőmezőbe beírt kulcsszó mellé segítségképpen beírhatjuk, hogy “feature service”). Tehát keressünk egy “service feature layer”-t, amely jelentős városokat ábrázol (pl. gépeljük be azt, hogy “World_Cities (feature service)”, közzétéve “sajitthomas” által), és adjuk hozzá a térképünkhöz:

-

Ahhoz, hogy lássuk, milyen adatokat tartalmaz ez a réteg, nyissuk meg az attribútum tábláját! Kattintsunk a “layer options” gombra [1], majd a “Show Table” opcióra [2] (vagy a “Hide Table”-re, ha be akarjuk zárni)! Most meg fog jelenni az összes adat, amely ehhez a réteghez tartozik. Ebben a példában a “város népessége” oszlop (“POP”) [3] a legérdekesebb:


10

Itt látszik, hogy milyen sok várost tartalmaz ez a réteg: túl sokat is, ahhoz, hogy mindet megnézzük! Nem lenne jobb, ha csak azokat a városokat látnánk a térképen, amelyek - mondjuk - legalább 1 milliós lakossággal rendelkeznek? Ehhez a “Filter” (szűrés) opciót fogjuk használni. - Kattintsunk a “Filter” parancsra a “World cities” réteg “Layer options” menüjében! Itt meghatározhatjuk, hogy milyen adatokat szűrjünk ki ebből a rétegből. Esetünkben: az összes várost, amelynek a lakossága 1.000.000 fő felett van (“POP” [1] “is at least” [2] “1000000” [3]):

-

Kattintsunk az “Apply Filters” gombra! Most térképünk már csak az 1 millió feletti lakosságú városokat mutatja, ami sokkal átláthatóbb.

A következőkben elkezdhetjük vizualizálni az ehhez a “feature service”-hez tartozó adatokat: - Kattintsunk a “Change Symbols”-ra [1] a “Layer options” menüben! Itt lehet beállítani a szimbólumokat [2], (1) milyen szimbólumokkal akarjuk jelölni a adatainkat (egyszerű vagy egyedi szimbólummal, a színek és a méretek beállításával), (2) melyik tulajdonságot fogjuk a saját értékével szimbolizálni (ha a méretet vagy a színt választottuk), (3) melyik osztályozási módszert akarjuk alkalmazni, és (4) hány kategóriát akarunk használni. Ha ezeket beállítottuk, akkor manuálisan módosíthatjuk a szimbólumokat (pl. minden kategória méretét). Ha az ablak alsó részében [3] a konkrét kategóriákra kattintunk, akkor láthatjuk a további lehetőségeket [4&5].


11

-

Ábrázoljuk a városok lakosságát különböző méretű körökkel! Minél nagyobb a város, annál nagyobb a kör. Találjunk néhány megfelelő szimbólum beállítást és meghatározást! Mentsük el a térképet! Körülbelül ilyen térképet fogunk kapni: 12

Eddig pontok szimbólumait változtattuk meg (esetünkben városokét), de ezt alakzatokkal is meg tudjuk tenni, pl. területek esetében. - Adjunk hozzá egy újabb “feature service layer”-t, amely a világ országait és népességi adatokat tartalmaz (keressünk rá erre pl.: “Countries (feature service)” megosztva “jccDtc” által). - A térkép most kicsit kaotikusan fog kinézni! Változtassuk meg a rétegek sorrendjét! Helyezzük a “Cities” réteget a lista tetejére, és állítsuk a szimbólumok átlátszóságát 0%-ra! Most már jobban néz ki, ugye? Most pedig a “Countries” réteg szimbólumait fogjuk megváltoztatni. - Fedezzük fel, hogy milyen adatokat tartalmaz ez a réteg! (adattábla) - Állítsuk be a szimbólumokat az országok teljes népességének megfelelően! Most használjunk színeket különböző méretű szimbólumok helyett (konkrét alakzatokat nem is lehet az utóbbi módon jelölni). Végezzük el ugyanazokat a lépéseket, mint a “Cities” réteg esetében. Csak ebben az esetben a színskálát kell kiválasztanunk és beállítanunk.

A térképen most láthatjuk az összes olyan várost, amelyben több, mint 1 millió ember él (a lakosság méretét a térképszimbólum mérete jelzi), és minden országot (népességük méretét az alakzat színe jelzi). Elég komolyan néz ki, ugye?  - Ne felejtsük elmenteni a térképet! Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Az adatok közlésének egy másik módja az előugró ablakok (“popup”) alkalmazása. Ez egy olyan kis információt tartalmazó ablak, amely akkor jelenik meg a képernyőn, amikor egy bizonyos térképelem fölé visszük a kurzort. A előugró ablakokat is tudjuk szerkeszteni: szöveget vagy linket illeszthetünk be, listázhatunk (kiválasztott) feature információkat, vagy grafikonokat is beszúrhatunk: - Ismerkedjünk meg ezekkel a lehetőségekkel, és hozzunk létre néhány értelmes előugró ablakot a térképünkhöz:

Gratulálunk! A rendelkezésre álló “feature service”-ek használatával létrehoztunk egy komolyabb webes térképet, amelynek saját térképszimbólumai és egyedi előugró ablakai vannak.


13

5

Saját adatok hozzáadása (shp, csv, gpx vagy feature-ök manuális hozzáadása)

Most már tudjuk, hogy hogyan kell különböző rétegeket, adatokat vagy szolgáltatásokat hozzáadni a térképhez. De ezek mind olyan elemek, amelyek az ArcGIS Online-on vannak tárolva, és csak itt elérhetőek. 14

Pedig a saját adatainkat vagy máshonnan letöltött adatokat is hozzáadhatunk a térképünkhöz. - Kattintsunk a következőkre: “Add” > “Add layer from file” - Innen fel tudunk tölteni fájlokat a számítógépünkről, és be tudjuk szúrni őket a térképünkbe.

Háromféle fájlt adhatunk hozzá: szöveges fájlokat vagy “speadsheet” adatokat (CSV formátumban), GPSadatfájlokat (GPX formátumban) vagy úgynevezett “shapefile”-okat (SHP formátumban). - Spreadsheets: o A térképhez hozzáadhatunk adatokat spreadsheet fájlokból. Fontos, hogy ez a táblázat térbeli információkat tartalmazzon az adott FEATURE-ről: vagy koordinátákat (egy-egy oszlopot az X és az Y koordináták számára) vagy címeket (különálló oszlopokban utca + házszám, irányítószám, város, állam, stb):

o

o

Fontos, hogy a spreadsheet fájl formátuma CSV legyen (comma separated values = vesszővel elválasztott értékek)! Az ArcGIS Online nem tud Excel fájlokat kezelni - ezért ezeket először CSV fájlként kell elmenteni! Miután feltöltöttük a CSV-táblázatot, állítsuk be a térbeli információkat:


15

-

-

GPS adatok: o Feltölthetünk, beilleszhetünk és feldolgozhatunk GPX fájlokat is (útvonalakat és útvonalpontokat is beleértve), amelyeket a GPS eszközünkkel vettünk fel (GPS, okostelefon, tablet, stb). Shapefile-ok: o A shapefile (SHP) formátum az ESRI szabványos formátuma, amelyben térkép fájlokat lehet menteni, tárolni és kezelni. A következő iGuess modulokban, az ArcGIS 10.1 asztali szoftver használata során többet fogunk megtudni erről a formátumról.

Egy másik (teljesen manuális) megoldás az az, hogy a saját adatainkat egy “map note” réteg létrehozásával adjuk hozzá: - Kattintsunk a következőkre: “Add” > “Add Map Notes”:

-

Egy lista fog megjelenni, amelyből manuálisan választhatunk ki elemeket (pontokat, vonalakat és alakzatokat). Kattintsunk egy elemre, majd arra a pontra a térképen, ahová helyezni szeretnénk!


16

-

Ezt az elemet később bármikor elmozdíthatjuk a térképen, vagy a jellemzőit ismegváltoztathatjuk , ha rákattintunk. Az előugró ablak tartalmát [1] és magát a szimbólumot is [2] megváltoztathatjuk, vagy akár törölhetjük is őket [3]:

-

Ha végeztünk a saját “rajzolt” elemeink hozzáadásával és szerkesztésével, akkor kapcsoljuk ki az “Edit” gombot [1]. A “Details” ablakban különálló rétegként (“Map Notes”) [2] fognak megjelenni az általunk elhelyezett megjegyzések a térképen.


Tehát nincs is szükségünk arra, hogy mások által közzé tett térképeket használjunk fel a saját térképünk elkészítéséhez! A saját adatainkat is hozzá tudjuk adni, és mi is meg tudjuk „rajzolni” a térképelemeket. 17

Most pedig szánjunk egy kis időt arra, hogy megismerkedjünk a rendelkezésre álló térképekkel, rétegekkel és szolgáltatásokkal!


Készítsük el a saját térképünket az ArcGIS Online segítségével

Recommend Documents