Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.
19)
Mutassa be a szerelvényeket az alábbi vázlat felhasználásával Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Szerelvények fajtái működési elvük szerint; Csapok (feladatuk, fajtái, részei, jelképei, működésük jellemzői); Lefúvató szelep (jelképe, vonalas ábrája, működése); Kerülő ív készítése (hajlítás méretei közelítő eljárással, előrajzolása); Csapok beépítése (beépítés menete, tömítőanyag kiválasztása); Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája.
• • • • • •
Szerelvények: A csővezetékeket, csőhálózati rendszereket az áramló közegek szállítására építjük. Az áramló vagy éppen nyugalomban lévő anyagoknak eredeti tulajdonságaikat meg kell tartaniuk vagy meg kell változtatni. Azokat a szerkezeteket nevezzük szerelvényeknek, amelyekkel a csővezetékekben, csőhálózatokban, valamint készülékekben és berendezésekben az áramlást illetve a működést üzembiztosan tudjuk szabályozni.
Szerelvények működési elvük szerinti típusai: Szerelvények legfontosabb csoportosítása működési elv alapján történő. Ezek szerint megkülönböztetünk: • csapok; • szelepek; • tolózárak.
Csapok: A legegyszerűbb működésű és szerkezeti felépítésű szerelvény. A csap fő jellemzője, hogy a csapházba merőlegesen illeszkedő, egy vagy több irányba átfúrt forgórész elfordításával nyitja vagy zárja a közeg áramlását.
Csapok feladata: A csap olyan elzáró szerkezet, amely a közeg áramlási irányára merőleges tengely körül elfordulva szabályozza a csővezeték szabad keresztmetszetét.
Csapok fajtái: Az elzárótest alakja szerint lehet kúpos (ma már ritkán alkalmazzuk) és golyós kialakítású. 19. tétel
1
Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.
A közegek irányítása alapján megkülönböztetünk egy-, két- és háromjáratú csapot.
Csapok részei: • • • • • • •
csapház; zárótest; mozgató szerkezet; gömbcsap tömítés; orsótömítés; fedél; rögzítőcsavarok
Csapok jelképei:
Csapok működési jellemzői: Egyszerű kialakítása által a közeg áramlásának megindítására és leállítására kiválóan alkalmas. Mindössze egy negyed fordulatra történik a zárás, illetve a nyitás. Szabályozásra viszont nem alkalmas. A működtetéshez szükséges erő a mérettel egyenesen arányos, így döntően a kisebb átmérőtartományokban használjuk.
Lefúvató szelep:
Lefúvató szelep jelképe:
Lefúvató szelep vonalas ábrája: Általános csőszerelési feladatok 205/14.17. ábra
Lefúvató szelep működése: Leginkább a rugóterhelésű változatát használjuk. Ha a rendszerben uralkodó nyomás eléri a beállított értéket, akkor a rugó ellenében a közeg nyomása 19. tétel
2
Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.
képes megemelni a szelepszerkezetet, amelyen keresztül a túlnyomás távozik. A közeg egy részének kiáramlása csökkenti a rendszer nyomását, így a rúgó már képes lesz a szelep lezárására.
Kerülő készítése: Ha épületgépészeti csőhálózatot építünk, akkor gyakran fordul elő az az eset, hogy két csővezeték keresztezi egymást. Ezt megvalósíthatjuk idomokkal és hajlítással is.
Hajlítás méretei közelítő eljárással: Más hajlításhoz hasonlóan dolgozhatunk pontos és közelítő eljárással is. A hajlítás bonyolultsága és összetettsége miatt leginkább csak a közelítő eljárást alkalmazzuk. Egy kerülő ív három részre tagolható, két 45 °-os és egy 90 °-os. Először középen az utóbbit készítjük el, majd a két végére hajlítunk egy-egy 45 °-os részt. A hajlítási sugarak helyes megválasztásával biztosítjuk a két cső megfelelő elállását. A két cső tengelyvonalának keresztezése esetén a következő hajlítási sugarakat kell alkalmaznunk: • Ha nagyobb átmérőjű csővel kerülünk kisebb átmérőjűt, akkor a 45 °-os rész hajlítási sugara kétszerese a 90 °-osnak; • Azonos csőátmérők esetén a 45 °-os rész hajlítási sugara két és félszerese a 90 °-osnak; • Kisebb átmérőjű csővel történő kerülésnél a 45 °-os rész hajlítási sugara három és félszerese a 90 °-osnak
Előrajzolás:
Csapok beépítése: A csapok hálózatba való beépítése viszonylag egyszerű folyamat. A speciális változatok (töltő-ürítő csap a rendszer alsó pontjára, fagycsap esetén kifolyási irány) elhelyezésén kívül általános szerelési szabályokat kell mindössze betartani, mint a tömítés megvalósítása, kezelhetőség.
Beépítés menete: A beépítést leginkább az határozza meg, hogy milyen csatlakozással (B-B; K-B) készült. Egy lehetséges megoldás a következő lehet: 19. tétel
3
Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.
• • • • • •
Csővégkialakítás (darabolás, menetmetszés); Menet érdesítés; Tömítőanyag felvitele; Csap felcsavarása, helyzetbe állítása; Hollandi felhelyezése a csap külső végére; Próbák.
Tömítőanyagok kiválasztása: A legfontosabb kiválasztási szempont a közeg anyaga hőmérséklete, nyomása, stb.: • Általában használható a teflon és szilikon; • Földgáz kivételével használható a kenderszál; • hollandi anyába klingerit, gumi tömítő alátét.
Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája: Kézi anyagmozgatás lehet egyéni (amikor egyetlen dolgozó végzi a munkát) és csoportos (amikor két vagy több dolgozó végzi a munkát), végezhető segédeszköz nélkül és segédeszközzel. A kézi anyagmozgatási művelet fő részei: a teher megfogása, felemelése, elszállítása, letétele A teher megfogásakor lényeges a szilárd, biztos fogásvétel. Ennek módja mindenkor a teher súlyától, terjedelmétől, alakjától és egyéb sajátos tulajdonságaitól (pl. csúszósság) függ. Az éles, érdes, maró, forró tárgyakat kizárólag az előírt védőkesztyűvel vagy más eszközzel szabad megfogni. A teher felemelését helyes testtartással kell végezni. A gerinc egyenes legyen, ne hajoljunk előre, térdünket hajlítsuk be, a sarkunkat zárjuk össze, a lábfejek, pedig álljanak szét. A tárgyat térdünk kiegyenesítésével, függőleges gerinccel emeljük fel. Mélyebben (pl. padlón) elhelyezett tárgy felemeléséhez le kell guggolni, a gerinc eközben is függőleges marad. Vállon szállításnál a terhet a dolgozónak fel kell adni és csak akkor szabad elengedni, ha a segítő meggyőződött annak kiegyensúlyozott, biztos elhelyezéséről. A teher elszállításakor legtöbbször a teher leejtése, a szállítást végző dolgozó megbotlása, valamilyen tárgynak ütközése okoz balesetet. A teher letevésekor gondoskodni kell arról, hogy ne akadályozza semmi a lehelyezést és utána szilárdan nyugodjék a tárgy a talajon, polcon vagy más tartószerkezeten. Csoportos anyagszállításnál az általános szabályokon túlmenően további intézkedések szükségesek. Az egyik dolgozót meg kell bízni a munka irányításával. Feladata, hogy megbeszélje a csoport tagjaival a munkavégzés módját és a vezényszavakat, magasság szerint sorrendbe állítsa a dolgozókat és kiadja a szükséges utasításokat. A dolgozók kötelesek az utasításokat fegyelmezetten végrehajtani. 19. tétel
4
Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.
A kézi mozgatás egyszerűbb segédeszközei megkönnyítik az ember munkáját és fokozzák a biztonságot. Főleg nagy súlyú terhek kis távolságra való mozgatására használják. Kézi anyagmozgatáshoz gyakran használnak kézi targoncákat és kézikocsikat.
19. tétel
5
