Készítette:Hámor Jánosné. Magyar nyelv

Magyar nyelv

Készítette:Hámor Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Nyelvtani ismeretek Szövegértés, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Kommunikáció

A témakörökre szánt idô: 40% 30% 20% 10%

Tantárgyi koncentráció Irodalom Mûvészetek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kitekintés Európába Szükséges taneszközök Ajtony Péter—Lõrik József: Nyelvismeret 7. oszt. Széplaki Erzsébet: Fogalmazás 6. oszt.

Javasolt taneszközök irodalmi szöveggyûjtemény, verseskötetek, szókártyák a nyelvtani fogalmakhoz, tájképek, arcok – fényképek a leíráshoz, napilapok, folyóiratok Nyelvtani ismeretek témaköri követelményei • Ismerjék fel a mondatrészeket, fogalmi jellemzõiket, az aláhúzási jelüket, mondatbeli szerepüket. • Tudják megnevezni a mondatrészek szófaját. • Mutassanak gyakorlottságot a szóvégi magánhangzó, mondatközi írásjelek használatában, az egybeírás és külön írás begyakorolt eseteiben. • Használják a helyesírási segédeszközöket az önellenõrzés és hibajavítás során. Kommunikáció témaköri követelményei • Tudjanak beszélgetni, kulturáltan kapcsolatot teremteni társaikkal, felnõttel. • Legyenek tájékozottak az egyéni véleményük megfogalmazásában: vita, felszólalás, érvelés, cáfolás során. • Rendelkezzenek ismeretekkel a tömegkommunikáció körében (hír, riport, krónika, híradó nekik szóló információit értelmezve). • Mutassanak jártasságot a különbözõ mûfajú szövegek al-

kotásában (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél) és törekedjenek ezekben az információközlés változatos kifejezésére. Szövegértés, szövegalkotás témaköri követelményei • Mutassanak elemi tájékozottságot a szövegértés,–elemzés és szövegalkotás terén szóban és írásban. • Tudjanak kérdéseket feltenni a szöveg oksági, szerkezeti összefüggéseire. • Törekedjenek az értelmes, tématartó, összefüggõ mondatokban való beszámolóra. • Tudják megkülönböztetni a köznapi, irodalmi és tantárgyi szavakat. Fogalmazási ismeretek témaköri követelményei • Ismerjék fel az olvasott mû elbeszélõ, leíró részeit, párbeszédes formáit. • Tudjanak idõrendiséget, lényegkiemelést, szerkezeti tagoltságot, változatos nyelvi formát alkalmazni szóbeli és írásbeli szövegalkotásaikban. • Tudjanak irányítás mellett vázlatot, jegyzetet készíteni, és azt felhasználni fogalmazás készítésekor. • Legyenek képesek a hibajavító jeleket értelmezve, hibákat javítani.

4

hét

óraszám

témakör

1.

1— 2.

Ny

Sz F K

2.

3.

4.

5.

3—4.

Ny K Sz F

Tananyag Év eleji ismétlés a tanult szófajkörbõl szófaji differenciálás – jelentéskülönbségek, kérdõszó és a szófaj kapcsolata Szógyûjtések a különbözõ szófajokra azonos témában – rövid szöveg alkotása Szöveg folytatása elbeszélõ fogalmazássá Beszédtechnikai ismeretek gyakorlása: légzés, hangerõ, hanglejtés Ige – kérdõszó, jelentései, idijei, igemódok Drámajáték – mozdulatok „álló képekben” Prózai szövegek értõ, hangsúlyos olvasása Beszámoló az olvasott szöveg tartalmáról

Ny K F-Sz

A fõnév és melléknév – kérdõszó, jelentései, fajtái Iskolai eseményrõl beszámoló Az esemény mozzanatai, szereplõi – elbeszélõ fogalmazás

7.

Ny Sz F

8.

9.

5—6.

Fogalmak, tevékenységek

Megjegyzés

ige – fõnév – melléknév – számnév – fogalmi meghatározás, felismerés, szófajgyûjtés

cím – tartalom összefüggése cím variációk

A szófaji gyûjtéseket képsorokkal, szövegelemzésekkel, mozdulatsorok megjelenítésével végeztetjük hangsúly, hangerõ megválasztása, kapcsolattartás a hallgatósággal, lényegkiemelés

helyes szóhasználat, kapcsolatfelvétel és -tartás szemkontaktus a szereplõk tulajdonságai – jellemzésük

Szófajgyûjtések a köznapi élet eseményeibõl, történelmi események elemzésével mikor? hol? kik? mit csinálnak? milyenek? hányan voltak? stb.

A számnév – kérdõszó, jelentés, fajtái Számnév felismerése szövegben, közmondásokban Számnevek pótlása történelmi eseményekrõl szóló szövegekben Az események folytatása

keltezés

Felhasználhatók a gyûjtésre, elemzésre a Magyar szólások és közmondások, Mi fán terem c. könyvek

Ny Sz F

A tanult szófajok helyesírási szabályai Szókincsfejlesztés: tantárgyi szavak jelentése, helyesírása Szövegbeillesztés

igeidõ jelei, mód jelek, fokozás jelei, tulajdonnevek írása

Tantárgyi koncentráció: történelemmel, földrajzzal, irodalommal, természetismerettel téma választáskor, szógyûjtésnél és jelentésdifferenciáláskor, szövegalkotás és elbeszélõ fogalmazás írásánál

Ny Sz

A szófajkör fogalmi bõvítése: névszó – fajtái Szövegelemzés a névszók felismerése, a szöveg tartalmi egységei Hiányzó tartalmi egység pótlása címválasztás – tématartás Kultúrált felszólalás iskolai életbõl vett példákon

névszó bevezetés – fõrész – befejezés

Tantárgyi koncentráció: irodalommal, publicisztikával a szövegválasztáskor

lényegtelen, témától eltérõ mondatok elhagyása

Kultúrált viselkedés a felszólaláskor

F K

5

hét

óraszám

témakör

5.

10.

Ny Sz F

6.

7.

11— 12.

13—14.

Ny

A névmás fogalma fajtái: személyes névmás, mutató névmás, kérdõ névmás, kiegészítõ anyagként: birtokos névmás A névmások helyesírása Irodalmi mû(részlet) hangsúlyos felolvasása, elemzése tartalom vázlattá szûkítése Szóismétlések, más stiláris hibák felismerése az elbeszélõ fogalmazásban, szó helyettesítés

igeragozás felidézése személyes névmás – személyrag kapcsolata birtokos névmás, birtokviszony

Kötõszó – fogalma, helye, írása Szövegpótlások kötõszóval Tartalmi elemzés Elbeszélõ fogalmazás adott témában

a vesszõ helye

Határozószó fogalma, fajtái, helyesírása Szöveg tartalmi szûkítése vázlattá

szófaj és mondatrész fogalmi elkülönítése vázlat tipusok: mondatos, címszavas, kérdéssor

Egyéb szófajok tájékozódási szinten: indulatszók, igenevek, módosítószók Szövegelemzés a tanult szófajkör felismerésével, szógyûjtések a témakörben Kultúrált viselkedés a beszédpartnerrel vita során iskolai, köznapi példákon Írói szóhasználat szövegbe építése

köznapi nyelvhasználatban elõforduló szavak az egyéb szófajkörbõl

15.

Ny Sz F

16.

Ny Sz-F

17—18.

Ny Sz K F

Megjegyzés

azután, éppen akkor, elõször, majd szavak használata

A névutó helyesírása Tématartás a felszólaláskor Az irodalmi mû szekezete helyszín, szereplõk, cselekmény Témához címválasztás Szöveg hiányzó mozzanatainak pótlása

F

9.

Névutó – helye, szerepe Pontos helymegjelölés irodalmi mûvek helyszínének felidézésével Az elbeszélõ fogalmazás tagolódása – összefüggõ gondolatsor, gondolati átkötések


Ny K Sz F

Sz-K

8.

Tananyag

szövegelemzés támpontjai

Irodalmi példákon illusztrálás

Irodalmi szóhasználat megfigyeltetése Arany verseiben

vita Tantárgyi koncentráció az irodalommal

6

hét

óraszám

témakör

10.

19—20.

Ny Sz K

11.

21— 22.

Ny-Sz

F

K

Tananyag A tanult szófajok rendszerezése, helyesírási tudnivalói Szövegalkotások az egyéb szófajok jelentés értelmezésével A szereplõk viselkedésérõl véleményalkotás Egyéb szófajkör helyesírási gyakorlása Szójegyzék tantárgyi szakszavainak helyesírása, szövegbe ágyazása Közös vázlatkészítés elbeszélõ fogalmazáshoz – témaválasztás a természetismeret, tudományok témakörébõl Véleményalkotás köznapi eseményrõl – a tömegkommunikáció híranyagából

Fogalmak, tevékenységek szójegyzék szavainak gyakorlása

Tantárgyi koncentráció a témaválasztáskor a természetismerettel, tudományokkal

23—24.

Ny Sz

Szaktárgyi szavak szójegyzéke helyesírási gyakorlás Szövegalkotások a szaktárgyi szavak felhasználásával

Szaktárgyi szavak helyesírása, köznapi nyelvhasználatba építés

13.

25—26.

Ny

Mondattani ismeretek ismétlése mondatfajták a beszélõ szándéka szerint, minõség szerint Különbözõ mondatfajtákkal szövegtipusok alkotása Konfliktusok az iskolai életbõl felismerés, értelmezés, megoldás Irodalmi mûben rejlõ konfliktus felismerése – mûelemzés

szándékok, hanglejtés, írásjelek

A mondat szerkezete Egyszerû mondat (mit tudtam meg a mondat állításából?) Hiányos mondat pótlása Elbeszélõ fogalmazás átélt olvasói élmény alapján A fogalmazás egy-egy mozzanatának megjelenítése

állítások egy állítás

Tõ és bõvített mondat szerkezete Bõvítési – szûkítési gyakorlatok a mondatalkotásban Téli élmény elbeszélõ fogalmazásban Iskolai – otthoni életben elõfordult konfliktusok elemzése, megoldás

tõmondat bõvített mondat

F 14.

27—28.

Ny Sz F K

15.

29—30.

Ny Sz F K

Az ismeretkör összefoglalását táblázatokon, ábrákon végezzük. Tudják a tanulók ezeket értelmezni!

szaktárgyi szavak jelentése, írása

12.

Sz K

Megjegyzés

A konfliktushelyzetek megjelenítése drámajátékkal Ítéletalkotási képesség fejlesztése

7

hét

óraszám

témakör

16.

31—32.

Ny Sz F K

17.

33—34.

Ny Sz F K

18.

19.

35—36.

Ny

A mondat alkotórészei szófaj – mondatrész fogalma Szófaj gyûjtések, mondatba – szövegbe ágyazásuk, mondatbeli szerepük rákérdezéssel Párbeszéd beékelése az elbeszélésbe Kérdés – felelet hangsúlya a párbeszédben kommunikációs helyzetgyakorlaton (pl.: tudakozódás, segítségkérés, stb.)

Fontos a szófaj és mondatrész fogalmának, jelentéstartalmának elsajáttíttatása a szófaji – mondatrészi elemzés szempontjából. Tantárgyi koncentráció az irodalommal a párbeszédes forma bemutatására

az alany kérdõszói, aláhúzási jele

A mondatrészeket rákérdezéssel kerestetjük – a válasz az adott mondatrész. Komplex elemzéseket végeztessünk a mondatrész szófaji kifejezésének megállapításával

Az állítmány kérdése – jelentése – aláhúzási jelölése – szófajai Mondatalkotások a fõ mondatrészekkel – különbözõ tipusú szövegekbõl elemzés Irodalmi hõs tulajdonságai (olvasott irodalmi mûvek alapján)

külsõ – belsõ tulajdonságok erkölcsös – erkölcstelen

A tõmondat mondatrészeinek leképezése ágrajzban Szövegelemzések, szövegpótlások

38.

Ny

Az alany és állítmány helyesírása, helye a mondatban Alany nélküli mondatok Szövegalkotás alanytalan mondatokkal pl.: idõjárással kapcsolatos mondatok Bõvített mondat – bõvítmények A tárgy – kérdése, jelölése, szófaji meghatározása Mondatbõvítés tárggyal – rövid szövegek alkotása Elbeszélõ fogalmazásba épített jellemzés Önismeret – önbírálat

Megjegyzés

szófaj – mondatrész fogalmi differenciálás

tapintat

Ny Sz

39.


A mondat fõ részei Alany – kérdései – jelentése aláhúzási jelölése – szófajai Szövegalkotások – ki végzi a cselekvést – szövegpótlások a cselekvõ személyével Ki õ? Játékos jellemzési gyakorlat Véleményalkotás másokról

37.

Sz

20.

Tananyag

Tantárgyi koncentráció az irodalommal. A mû szereplõinek jellemzésekor olyan szereplõket válasszunk, akiknél észrevehetõ a „köznapi” jellemvonásoktól eltérõ, nem szokványos tulajdonság is

ágrajz

A szövegalkotásokat sokféle stílusban, mûfajban végeztessük bõvítmény tárgy

Lehetõség a tantárgyi koncentrációra irodalommal, természetismerettel, történelemmel, földrajzzal

8

hét

óraszám

témakör

20.

40.

Ny Sz

21.

41— 42.

Sz Ny

F 22.

Mondatalkotások – szövegtípusok szerkesztése tárggyal Mondatábrázolási gyakorlatok Ágrajz behelyettesítése mondatrészekkel mondatrész – szófaj együttes elemzése Ilyen vagyok én – leíró fogalmazás

önismeret, önértékelés

A határozók szerepe a beszédben Szövegalkotások a cselekmény körülményeinek meghatározásával

44.

Ny

A helyhatározó kérdései – jelentése – jelölése – szófajai

helyhatározó

Sz

Irodalmi mûvek helyszíneinek elemzése – hol történtek az esemélnyek? A bemutatott helyszín tulajdonságai, írásban – rajzban

tájképek elemzése hangulati – esztétikai szempontból

A helyhatározó szófajai, helyesírásuk Szövegelemzések, szövegpótlások a hely megjelölésével A helyhatározó ágrajzzal Ragok – kérdõszóval egyeztetése Névutós szerkezetek helyesírása Határozó – határozószó fogalmi differenciálása

komplex elemzések

45—46.

Ny Sz

47—48.

Ny Sz F K

Idõhatározó kérdései, jelentése, jelölése, szófajai, ágrajza Szövegelemzés – szövegkiegészítés a cselekvés idejének meghatározásával Események sorrendje – idõbelisége Beszámoló: Velem történt v. tegnap, múltkor, stb. történt (kontaktustartás gyakorlása)

Megjegyzés

tárgyrag

Ny Sz

Ny

24.

A tárgyrag helyesírása A tárgy helye az ágrajzban Szövegkiegészítések tárggyal


43.

F 23.

Tananyag

rag névutó határozószó határozó – határozószó differenciálása

Tantárgyi koncentráció az irodalommal a szemléltetõ példák keresésében A hely megkeresése a térképen – földrajzi koncentráció lerajzolása – koncentráció a mûvészetekkel

A homogén gátlás elkerülésére fontos a fogalmi differenciálás

idõhatározó

Tantárgyi koncentráció az irodalommal, történelemmel

idõt jelzõ szavak a beszédben, elbeszélõ fogalmazásban

Az idõszemlélet, idõbeli sorrend gyakorlása történelmi események, irodalmi történések rendezésével

9

hét

óraszám

témakör

Tananyag

25.

49—50.

Ny

Módhatározó – kérdései, jelentése, aláhúzási jelölése, szófajai, ágrajza Szövegalkotás a cselekvés módjainak kifejezésére A módhatározó ragjainak helyesírása Az elbeszélés cselekmény sorából hiányzó részek a mód megjelölésével – szövegpótlás Önértékelés – Hogyan látom el a feladataim?

módhatározó

Eszköz- és társhatározó – kérdései, jelentése, aláhúzási jele, szófajai, ágrajza Szövegalkotás – szövegelemzés népi hagyományok témájából Beszámoló a gyûjtött forrásanyagról, pl.: régi mesterség, régi eszközök bemutatása

jelentéskülönbségek észrevétetése

Sz Ny F K 26.

51—52.

Ny Sz K

27.

53—54.

Ny

Sz—Ny 28.

55—56.

Ny—Sz


Megjegyzés

Tantárgyi koncentráció: a mûvészetek – hon- és népismeret A szövegelemzéshez a régi hagyományok, népi eszközök ismeretkörébõl is válogathatunk

A tanult határozók felismerése, elemzése, differenciálása Helyesírási gyakorlatok a ragok, névutók, határozószók gyakorlásával Mondatalkotások – ágrajzos leképezés

F

Szövegelemzések a határozók, tárgy, alany, állítmány felismerése Szövegalkotások adott témára a tanult mondatrészek használatával Helyesírási fejlesztõ gyakorlatok; hiányzó szóvégzõdések pótlása Irodalmi mû(részlet) cselekményének lényeges jegyei

A hibák felismerése: önellenõrzésre és önállóan végzett javításra fektessünk hangsúlyt

hibajavítás – önellenõrzés mikor? hol? hogyan? és kivel? történt

29.

57—58.

Ny Sz F K

A jelzõk szerepe a beszédben Az irodalmi nyelv gazdagsága irodalmi példákon Leíró fogalmazás: táj bemutatása Beszámoló egy utazásról (megtörtént vagy képzeletbeli)

jelzõ

A Magyar szinonimaszótár használata

30.

59—60.

Ny

A jelzõk fajtái: minõségjelzõ – kérdései, jelentése, jelölése, szófajai, ágrajza Szövegbõvítések jelzõvel Jelzõ hiánya a tömegkommunikációs mûfajokban

minõségjelzõ

Választékos beszédre nevelés

tömegkommunikáció, írott és elektronikus sajtó hír

Közös újságolvasás – TV, rádió híranyagának értelmezése – adekvát reagálás

Sz

K

Köznapi hírek értelmezése

10

hét

óraszám

témakör

Tananyag

31.

61— 62.

Ny

Mennyiségjelzõ kérdései, jelentése, aláhúzási jele, szófajai, ágrajza Költõi jelzõk jelentésárnyalatai, hangulata irodalmi szövegekbõl Levél – árnyalt érzések kifejezése, jelzõk használata, információk változatos nyelvi megformálása

Sz F

32.

63—64.

Ny

Sz K K-Sz 33.

65—66.

Sz-Ny

F

34.

67—68.

Ny Sz-Ny K

35.

69—70.

Ny Sz K F

Jelzõs szerkezetek helyesírása (összetett melléknevek, j-ly a melléknévben, sorszámnevek helyesírása a jelzõs szerkezetekben) Mondatalkotások, szövegkiegészítések jelzõs szerkezetekkel Hírmûsorok, újsághírek információjának értelmezése Hírszerkesztés az iskolai újságban Szövegelemzések (szempontjai: oksági összefüggések, információk, nyelvezete, nyelvtani – mondatrész – szófaj – ágrajz) Levélbe ágyazott leíró rész a jelzõk használatával Levél tartalmi tömörítése üdvözlõlapba, üzenet formájába Mondatelemzések – mondatrész – szófaj – leképezés ágrajzzal Ágrajznak megfelelõ mondatszerkesztés Eseményrõl (iskolai életbõl, sport, kulturális rendezvényrõl) tudósítás szóban, írásban, rajzban Év végi ismétlés A mondat szerkezete: egyszerû mondat fajtái Szöveg: alkotói, tartalma, oksági összefüggései, nyelvezete, típusai Riportkészítés – párbeszéd gyakorlása Riport írásban


Megjegyzés

mennyiségjelzõ

költõi levél – köznapi levél nyelvezete

Tantárgyi koncentráció az irodalommal a levél árnyalt kifejezésmódjainak bemutatásával

szóösszetétel

jelzõs szerkezet

Választékos, árnyalt kifejezésmódra nevelés

komplex szövegelemzések

Stiláris, nyelvhelyességi hibák értelmezése, javítása

esemény – tudósítás

Ismeretterjesztõ, irodalmi, köznapi szövegek közti differenciálás riport

TV, rádió, tudósításainak közös értelmezése a tömegkommunikációs mûfaj jellemzõinek megfigyeltetésével

Állítások száma a mondatban Tõ és bõvített mondat közti különbség felismerése, indoklással Szövegtípusok közti különbségek felismerése Rövid szöveg alkotása típusok szerint adott szókészletbõl A szöveg összefüggéseinek meglátása, tartalomról beszámoló szóban, írásban

11

hét

óraszám

témakör

Tananyag

36.

71—72.

Ny F

Mondatrészek és szófajaik – komplex elemzések Fogalmazási mûfajok ismétlése; mûfaji jellemzõk alkalmazása Tömegkommunikáció mûfajai: hír, tudósítás, riport jellemzõi – információkra reagálás

K

37.

73—74.

Ny Sz-F Ny

Sz K

Év végi tudásszint mérés tudáspróbával Témáról szövegalkotás 3-4 mondatban, azonos téma a három szövegtípusba átalakítva Szövegbõl kiemelt mondat elemzése: mondatrész, szófaj, leképezés Tollbamondás a helyesírási készség felmérésére – önellenõrzés, javítás Szaktárgyi szavak kiemelése a tollbamondott szövegbõl Rövid tudósítás híranyaga írásban – véleményalkotással


útinform, idõjárás-jelentés közlemények – Hogyan reagáljunk rájuk?

Megjegyzés Kapcsolatfelvétel, -tartás, nyelvi kifejezésmód milyensége Mondatrészek és szófaji megnevezésük, ágrajzos leképezés Mondatrészekre való rákérdezés Szövegpótlások hiányzó mondatrészekkel Az értékelés szempontjai: Képes-e adott témáról 3-4 mondatos szöveget alkotni? Át tudja-e alakítani a három szövegtípusba? Felismeri-e rákérdezéssel a tanult mondatrészeket? Meg tudja-e nevezni szófajukat? Le tudja-e képezni a mondatot? Milyen a helyesírása? Felismeri-e önellenõrzés során hibáit, és képes-e a hibajavító jelek segítségével javítani? Begyakorolta-e a szaktárgyi szavakat? Tud-e, és milyen szinten véleményt alkotni? Képes-e tartalmi szûkítésre, tudósításból hírt alkotni?

12

Irodalom

Készítette:Hámor Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Irodalomolvasás Tájékozódás az irodalmi kifejezésformában

A témakörökre szánt idô: heti 1 óra 50% heti 1 óra

50%

Tantárgyi koncentráció Magyar nyelv Mûvészetek Társadalmi ismeretek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Rottmayer Jenõ: Irodalmi olvasókönyv 7. A. de S. Exupery: A kis herceg Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk Javasolt taneszközök Képzõmûvészeti és zenei illusztrációk Drámapedagógiai olvasókönyv Szöveggyûjtemény Irodalom, birodalom szövegtár 6. (Mozaik Oktatási Stúdió) Módszertani ajánlás Az anyanyelvi mûveltségi területtel a 7. évfolyamtól két tantárgy keretében foglalkozunk (magyar nyelv, irodalom). A magyar nyelv tantárgyi tartalmát négy témakörben (kommunikáció, nyelvtani ismeretek, fogalmazási ismeretek és szövegértés, szövegalkotás) dolgozzuk fel. A témakörök tanórai megjelenését %-os arányuk, a tanmenetben jelölt tartalmaik mutatják. A témakörök integrációs egységet képeznek a tanórákon.

A kommunikáció célja a kultúrált beszélgetés, mind a nyelvi megformálásában, mind a viselkedésben. Sokféle, a tanulók életébõl vett helyzetgyakorlaton alakítjuk ki a kapcsolatteremtés helyes viselkedésformáit az életkori sajátosságok, érdeklõdési kör (fiúk-lányok kapcsolata) figyelembevételével. A kommunikációs képességek fejlesztésével támaszkodunk az elõzõ évfolyamokban kialakított viselkedési-magatartási képességekre, egyre bõvítve az információközlés, a kapcsolattartás, a konfliktuskezelés tartalmát. Ismerkedünk a tömegkommukációs mûfajokkal, azok információinak értelmezésével, és kialakítjuk az adekvát reagálást rájuk. A nyelvtani ismeretek körét tovább bõvítjük az eddig még nem ismert szófajkörrel, majd a mondat szerkezetének, a mondatrészek felismerésének és elemzésének módját tanítjuk meg. A tanórákon fordítsunk gondot a megfelelõ kérdõszó használatával történõ szófaj, illetve mondatrész kiemelésére. Ezekhez változatos szövegek elemzése szükséges. A szövegek megválasztásánál kiemelten fontos, hogy érdeklõdést felkeltõ, motiváló hatásúak legyenek és a változatos szövegtípusokkal ismereteiket is bõvítsük. A nyelvtani ismeretek elmélyítésénél fordítsunk gondot a differenciáló képesség, az analizálás-szintetizálás fejlesztésére. Ezeket egyszerûen elkészíthetõ szókártyák segítségével végezhetjük. A szövegértés, szövegalkotás során nemcsak nyelvtani elemzéseket, hanem a szövegek tartalmi, nyelvi oldalát, oksági összefüggéseit is vizsgáltassuk, így az irodalom tantárgyi koncentrációja minden magyar nyelv órán érvényesülhet. A hangsúlyos, értõ szövegolvasás és a bemutatás gyakorlása is kapjon helyet a tanórán. A szövegek mûfaji elemzése, a szövegek folytatása, a szövegpótlások átvezetnek a fogalmazási ismeretek tartalmi feladataihoz. A fogalmazások témája legyen érdekes, álljon közel a tanulók érdeklõdéséhez. Az írásbeli fogalmazások befejezése – alapos elõkészület után – lehet otthoni feladat is. Az irodalom tantárgy két témakörét (Irodalomolvasás, Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban) is egységesen dolgozzuk fel a tanórákon. Alakítsuk ki az életrajzok megtanításánál az idõrendiséget, a lényegkiemelésre való tö-

rekvést. Az irodalmi mûvek elemzésekor elsõsorban az irodalmi élmény nyújtását tartsuk szem elõtt, melyet a hangulati-érzelmi megfigyeltetés segít. Használjuk ki a képzõmûvészet – zene koncentrációs lehetõségeit az elvont tartalmak megtanításánál. Fordítsunk hangsúlyt a memoriterek tanítására, melyekben engedjük a szabad választást. A házi olvasmányok feldolgozásához adjunk szempontokat a könyvtári órákon, itt számoljanak be a tanulók az önálló szövegfeldolgozásról, az olvasói élményeikrõl, az olvasónapló vezetésérõl. Az irodalomelméleti fogalmak tanítását a Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban címû témakörben végezzük, de egy-egy fogalom elmélyítésére új mûrészletekbõl vett példákat is használhatunk. Uralkodó mûfaj az elbeszélõ költemény, a novella és a regény. A mûfaji jellemzõket mindig mûhöz kapcsoltan végeztessük. Fontos a folyamatos megfigyelés és értékelés a tanév során, hogy azonnali jelzést kapjunk a hiányosságokról, és megtervezhessük a fejlesztõ programot a felzárkóztatáshoz. Követelmények Irodalomolvasás • Ismerjék fel elõkészítés után az olvasott mûvek mûfaját, az irodalmi kifejezésformákat, nyelvhasználatot. • Tudjanak beszélni összefüggõen 6-7 mondatban az olvasott mûrõl, szereplõkrõl, azokat jellemezzék. • Irányítással értékeljék a mûvekben rejlõ érzelmi-erkölcsi jelentéstartalmakat. • Fokozatos önállósággal vezessék az olvasónaplót, gyûjtsenek forrásanyagot irodalmi ismereteik bõvítésére. Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban • Ismerjék fel az olvasott mû eseményszerkezetét, tartalmi összefüggéseit. • Tudjanak irányítással mûelemzést végezni, szereplõket csoportosítani, jellemezni. • Vegyék észre és irányítással értelmezzék a szóképek, a költõi jelzõk, az irodalmi nyelv jelentésárnyalatait. • Vegyenek részt dramatizálásban, forrásmunkák gyûjtésében.

14

Javasolt irodalom a 7. évfolyam anyagának feldolgozásához Keresztúry Dezsõ: Így élt Arany János (Móra Kiadó) Arany János összes versei Mikszáth Kálmán elbeszélései (pl.: A ló, a bárányka meg a nyúl) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Hámorné-Tölgyszékyné: Irodalmi szöveggyûjtemény I., II. (Konsept-H Kiadó)

A magyar helyesírás szabályai Hámor Jánosné: A magyar nyelv világa II. (készülõben) Hámor Jánosné: Feladatlapok II. (készülõben) Lerchné dr. Egri Zsuzsanna: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás 7. (Mozaik Oktatási Stúdió) Magassy László—Magassyné Molnár Katalin: Fogalmazási gyakorlatok 10—16 éveseknek (Nemzeti Tankönyvkiadó) Devecsery László: Fogalmazás 7—8. (Apáczai Kiadó)

Magyar értelmezõ kéziszótár Akadémiai kislexikon Magyar szinonimaszótár

15

hét

óraszám

témakör

Tananyag

1.

1—2.

I

Év eleji ismétlés: Petõfi Sándor fontosabb életrajzi adatai Életrajzi adatokhoz fûzõdõ versek A tanult Petõfi versek téma szerinti csoportosítása, tartalmihangulati felidézése

T

2.

3.

4.

3.

T Sz

téma hangulat

A tanult irodalmi mûfajok felidézése példákkal illusztrálva Hangsúlyos, szövegértõ felolvasás a választott mûfaji példákból

vers, költõi levél, regény, elbeszélés

A felidézett Petõfi versek csoportosítása adott szempontok alapján

Kapcsolattartás – szemkontaktus, távolságtartás, beszédtechnikai ismeretek alkalmazása

I

Arany János életútja kronológikus sorrendben „én valék öreg szüleim egyetlen reménye”

életrajzi adatok kronológiája mottó – jelentésmagyarázattal

5.

I

Arany iskolásévei „Jöttek a búgondok uti cimborának”

búgond, cimbora – jelképes értelmezés

6.

I

„Végre kincset leltem, házi boldogságot” tanító, jegyzõ, házasság, család

életrajz, önéletrajz

7.

T

Arany házasságával, családjával kapcsolatos versek tájékozódási szinten Hangsúlyos versfelolvasás

Az Így élt Arany címû kötetbõl anyaggyûjtés a gyermek Aranyról, tanárok, diáktársak visszaemlékezései A gyûjtött anyag szelektálása, felhasználása önálló beszámolóban

A Toldi megírása „És míly sokat nyerék…” A pályázati követelmények

Kisfaludy Társaság

Forrásanyagok gyûjtése, felhasználása a kor irodalmi életébõl

I T

Petõfi: Arany Jánoshoz A vers költõi kifejezései: szóképek, megszemélyesítés, hasonlat jelentésmagyarázattal

tûzokádó költõi levél prózában, versben borostyán jelképes értelmezése a költõi feladat, „ars poetica”

A költõi barátság illusztrálása Petõfi és Arany levelezésébõl – a levelek hangnemének, megszólításának megfigyeltetése

I T

Válasz Petõfinek Irodalmi kifejezésformák a versben, összehasonlító elemzés az elõzõ verssel A vers hangsúlyos olvasása

költõi kérdés

„Fel, fel a szent küzdelemre!” Arany a szabadságharcban Rásüt az esthajnal – verselemzés Katonadalok, bujdosóénekek mûfaji jellemzõi – kapcsolatuk, összevetésük az Arany verssel

Petõfi és Arany a szabadságharcban versbeli példákkal

8.

I-T

5.

9—10.

6.

11—12.

Sz 13—14.

Megjegyzés

kronológia, mottó

4.

Sz

7.


I T

Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeinek felidézése. Tantárgyi koncentráció a társadalmi ismeretekkel, irodalommal, képzõmûvészettel, zenével. Versek, képek, zenék gyûjtése a történelmi események lelkesítõ hangulatának illusztrálására

16

hét

óraszám

témakör

8.

15—16.

I T K Sz M

Tananyag Családi kör – a vers szerkezete, szereplõi, tartalmi mondanivalója A vers hangulata, képisége, megszemélyesítései, a leírás menete Véleményalkotás a vers szereplõirõl Hangsúlyos felolvasás, szövegelemzés Szabadon választott 6-8 sor a versbõl


Megjegyzés

életkép megszemélyesítés – a tûz kétféle ábrázolása, leírás módja

A békés esti kép megjelenítése képzõmûvészeti alkotással, zenével, színekkel

17.

T

Az életkép fogalmi jellemzõinek bizonyítása Petõfi: Falu végén kurta kocsma és Arany: A szegény jobbágy címû versek alapján

Az életképek megjelenítése rajzban, zenében

18.

I

„Most árva énekem, mi vagy te?” Arany Nagykõrösön – életrajzi adatok

Forrásanyagok Arany tanári munkájáról az Így élt… kötetbõl

19.

I

Letészem a lantot A vers hangulata, tartalmi mondanivalója – életrajzi adatokkal összevetve

kettõs gyász Arany életében – történelmi koncentráció

20.

I

„Oh mily tömeg! s én egyedül” Arany Pesten

Magyar Tudományos Akadémia honvágy

11.

21—22.

I-T

„Alantot, a lantot szorítsd kebeledhez…” Arany öregkora Tölgyek alatt (részletek) Válogatás az Õszikékbõl: Epilógus A versek hangulata, Arany választékos nyelvi kifejezõeszközei

Kapcsos könyv Õszikék

12.

23—24.

I-T

Arany János életérõl, verseirõl tanultak összefoglaló rendszerezése A megismert versek téma szerinti csoportosítása, a költõi kifejezésformák felismerése A tanult memoriterek hangsúlyos bemutatása

mottók – életrajzi adatok összevetése

9.

10.

M 13.

25—26.

I-T

Tudáspróba – témazáró feladatlap A tudásszint értékelése, javítása

Kutatómunka: képek, irodalmi források a MTA-ról

Az elsajátított ismeretekrõl szóbeli beszámolókon adnak számot a tanulók Szabadon választott Arany költemény felolvasása, és a „miért tetszik” bizonyítása

Az elsajátított életrajzi adatok kronológiája, a versek téma és életrajzhoz kapcsolása, kiemelt költõi eszközök felismerése, jelentés-értelmezése Szöveghû memoriter

17

hét

óraszám

témakör

14.

27—28.

I-T

15.

Tantárgyi koncentráció: képzõmûvészettel, zenével (képek, zene a hangulati, érzelmi megjelenítésre)

31.

I-T

Könyvtári óra: beszámoló a regény elolvasott fejezeteirõl

helyszín, szereplõk, cselekmény – vázlat

Lényeg kiemelésre, a tartalom vázlattá szûkítésére fektessünk hangsúlyt

32.

I

Arany: Toldi – forrásmunkák (szerkezeti felépítés) Elõhang Hangsúlyos olvasás A szereplõ bemutatásának módja Elõhangból 1. vszk.

Ilosvai Selymes Péter Toldi c. mûvének felépítése elõhang termet, hang, fegyver

Petõfi: János vitéz c. mûvével szerkezeti – formai szempontú összehasonlítás

33.

I K

19.

A fõváros, a diákok életérõl anyaggyûjtés Budapest lexikon Budapest enciklopédia

M

M

18.

regény, fejezetek, tartalomjegyzék Füvészkert, grund A helyszín beazonosítása a mai fõváros területeibe

Megjegyzés

költõi üzenet – az olvasóra tett hatás vizsgálata

I

Sz

17.

Könyvtári óra: Molnár Ferenc: APál utcai fiúk Molnár Ferenc fontosabb életrajzi adatai A házi olvasmány feldolgozásának ütemezése, az olvasónapló vezetésének szempontjai


Ünnepre készülés – téli és karácsonyi versek gyûjtése, bemutatása „Miért szép?” – képiség, hangulat bemutatása, indoklása Válogatás Ady, Radnóti, Juhász Gyula, Weöres Sándor verseibõl Szabadon választott vers (részlet) megtanulása

29—30.

T

16.

Tananyag

Toldi I. éneke – helyszín, szereplõk, cselekmény A sértés – konfliktushelyzet felismerése – megoldás a mûben és a köznapi életben

34.

T

Az Elõhang és az I. ének irodalmi kifejezésformái: leíró és elbeszélõ részek differenciálása

35.

I K

II. ének Konfliktuselemzés: feszültségpontok a mûben

36.

T Sz

Formai elemek a II. énekben A házi olvasmány feldolgozásáról beszámoló

37.

I Sz

III. ének Hangsúlyos felolvasás gyakorlása

38.

T M K

Költõi kérdés, felkiáltás, belsõ beszéd a III. énekben A gyilkosságot jelentõ 4 sor megtanulása Drámajáték

konfliktushelyzetek megfigyeltetése, elemzése

a két testvér viszonya

Tantárgyi koncentráció a zenével a feszültség növekedésének illusztrálása A feszültségpontokat hangulati görbén ábrázoljuk

fordulópont a mûben elõzmény

18

hét

óraszám

témakör

20.

39.

I

IV. ének (a cselekmény és a fõhõs életének változása)

bonyodalom

40.

T

lelkiállapot – költõi ábrázolásmód összevetése

Sz

Megszemélyesítések, leíró elemek, nyelvezet a IV. énekben Miklós lelkiállapotát ábrázoló költõi kifejezések Beszámoló a házi olvasmányról

41.

I Sz

V. ének Hangsúlyos felolvasás

a cselekmény kibontakozása epizód

42.

T

Az epizód szerepe, formai elemek Az elsõtõl az V. énekig cselekményábrázolás, helyszínek, szereplõk változása Beszámoló a cselekmény idõrendi sorrendjérõl Tartalmi szûkítés vázlattá

próbatétel a fõhõs életében

21.

Sz

22.

43.

24.

I T

VI. ének Irodalmi kifejezésformák az énekben

K

Megjegyzés

Tantárgyi koncentráció zenével, képzõmûvészettel, a hangulat érzékeltetése

Akadályok legyõzése a János vitézben, a népmesékben – összehasonlítás Tantárgyi koncentráció az ének zenével: a népdalok rímelése

konfliktus-elemzés ok–okozat értelmezése

A „miért szép?” indoklása példákkal

Sz

Drámajátékkal az események megjelenítése – helyzetgyakorlat, álló kép a konfliktus bemutatására Beszámoló a házi olvasmányról

45.

I K

VII. ének Drámajáték

2. fordulópont a fõhõs életében

46.

T Sz

A költõi jelzõk jelentésárnyalatai, nyelvi változatosság Szöveghû felolvasás

47.

I T Sz

VIII. ének A szereplõk jellemábrázolása György bemutatása leíró fogalmazásban

49.

50.

Beszédfejlesztés – szókincsbõvítés a kifejezésmód változatossá tételére, gyakorlatok a szinonimaszótár segítségével kitérõ a hõs életében álnokság

Arany jellemábrázolási módjainak válogatása a mûbõl vett példákon

Könyvtári óra: a házi olvasmányról beszámoló

48. 25.


ütemhangsúlyos verselés, rím

44.

23.

Tananyag

I K

IX. ének Az akadály (próba) legyõzésérõl véleményalkotás

T

Rokonvonások keresése a népmesei hõsök életébõl A feszültség fokozására szolgáló költõi kifejezések

akadályok a fõhõs életében Véleményalkotó képesség fejlesztése a szereplõk viselkedése alapján

19

hét

óraszám

témakör

26.

51.

I

X. ének Helyszínek változása az éneken belül Szerkezeti tagolódás

Az ének szerkezeti felépítése indoklással 3. fordulópont

52.

T

cél – út a cél eléréséhez

Tantárgyi koncentráció a népmûvészettel, népi alakábrázolással

Sz

Költõi felkiáltások – az érzelmek árnyalt kifejezésmódja Bence ábrázolása – népi alak szokásaival, viselkedésével összevetve Beszámoló a házi olvasmányról

53.

I K

XI. ének A tetõpont megjelenítése drámajátékkal

tetõpont

54.

T M

A feszültséget kifejezõ nyelvi eszközök A választott verssorok interpretálása

lovagi párviadal

A mû cselekményének, feszültségpontjainak ábrázolása hangulati görbén – indoklással Tantárgyi koncentráció zenével a tetõpont hangulati ábrázolására, történelemmel a lovagi párviadal szokásainak vizsgálatára Forrásanyagok gyûjtése, felhasználása

55.

I

XII. ének Cselekmény megoldása, a szereplõk viselkedése, az érzelmek kifejezése – nyelvi eszközei

27.

28.

29.

30.

Tananyag


megoldás utóhang

A mû mûfaja – a mûfaji jegyek bizonyítása, összevetése a János vitézzel (azonosságok, különbözõségek) A Toldi irodalmi kifejezõeszközei, nyelvezete

elbeszélõ költemény

I-Sz

Toldi összefoglalása

forrásmunkák, szerkezet, fordulópontok, szereplõk, mûfaj

58.

I-Sz

Tudáspróba – témazáró feladatlap

59.

I

Könyvtári óra: Aházi olvasmány befejezése, olvasónapló vezetésének ellenõrzése

regény szerkezete, mûfaji jegyei

60.

T

A szereplõk csoportosítása, jellemzése A „miért tetszik?” indoklása

A szereplõk csoportosítása többféle szempont szerint

56.

T

57.

Megjegyzés

Közösen alakítsuk ki az ismeretanyag összefoglaló vázlatát, mely összefüggõ szóbeli felelet megszerkesztésére is támpontot adhat A témazáró feladatlap az elsajátítás %-os mértékét is tükrözi Az olvasói élményekrõl lényegkiemelõ vázlatban és rajzban számolnak be a tanulók az olvasónaplóban

20

hét

óraszám

témakör

31.

61.

I

Mikszáth Kálmán kora, életrajzi adatai

korrajz – idõszemlélet

62.

I

A néhai bárány helyszín, cselekmény, tetõpont, megoldás, mûfaja

novella

32.

33.

34.

35.

36.

63.

T Sz K

Tananyag


A novella mûfaji jegyeinek bizonyítása Hangsúlyos, értõ felolvasás A szereplõk viselkedése – véleményalkotás Drámajáték

novella – elbeszélés összehasonlítása

Megjegyzés Tantárgyi koncentráció a társadalmi ismeretekkel az író társadalmának megismerésére Képek, forrásmunkák gyûjtése lexikonhasználat gyakorlása

leleplezés

64.

I

Móricz Zsigmond élete – társadalmi hovatartozása

önéletrajz

Adatgyûjtés az önéletrajzi regénybõl (Életem regénye)

65.

I

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (regényismertetõ) rövid cselekmény, a kollégiumi élet, a fõhõs helyzete

színpadi változat konfliktusok a regényben

A regény színpadi és filmfeldolgozásával is érdemes, ha mód nyílik rá, megismertetni a tanulókat

66.

T-K Sz

A konfliktusok elemzése, megoldási javaslatok Önálló szövegfeldolgozással a Pakk c. fejezet

komikum

67.

I

Móricz: Hét krajcár cselekmény, tetõpont, megoldás

68.

T

azonosságok felismerése az összehason lító elemzés során

K-Sz

A szegénység megjelenítése az olvasott novellákban és a regényrészletben Véleményalkotás elbeszélõ fogalmazásban

69.

I M

A. de Saint Exupery: A kis herceg c. regényébõl részletek 6-10 sor megtanulása

magány szeretet – kapcsolatteremtés

70.

T-Sz

Szövegértõ felolvasás A szereplõk jellemzése, véleményalkotás

71.

Év végi ismétlés Arany élete – versei

72.

Toldi – irodalmi kifejezõeszközök

líra, életkép, elbeszélõ költemény – fogalmi ismétlés

Válogatás a világirodalom gyermekeknek szóló mûveibõl

21

hét

óraszám

témakör

Tananyag

37.

73.

I-Sz K

A gyermeki jellem ábrázolása az olvasott prózai mûvekben

74.

I-T

Év végi tudásszint-mérés Javaslatok a nyári olvasmányokra

Memoriterek: 6-8 sor szabadon választva Arany verseibõl Toldi: Elõhang 1 vszk. 4-5 sor prózai szövegbõl 8-10 sor a Toldiból


Megjegyzés Azonos mûfajokon belül csoportosításokat, önálló tartalmi beszámolókat, drámajátékot, összehasonlításokat végeztessünk

22

Matematika

Készítette:Mátrai Józsefné

Táblai vonalzók, körzõ Lyukas tábla Testek

A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb témakörei: Gondolkodási módszerek Gm. Számtan Algebra SZA Geometria Mérés GM Reláció Függvény Sorozat RFS Kombinatorika Valószínûség Statisztika KVS

A témakörökre szánt idô: 8 óra 74 óra 46 óra 12 óra 8 óra

Tantárgyi koncentráció Technika: mérés szabvány mértékegységekkel, szerkesztési alapismeretek Mûvészetek: tér és forma látás fejlesztése Anyanyelv: matematikai nyelv pontos használata Beépített közös követelmények Tanulás: gondolkodási mûveletek alkalmazása, pontos használata a matematikai jelrendszernek Kommunikációs kultúra: szabályok megértése, pontos megfogalmazásuk Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: szöveges feladatok tartalma Javasolt taneszközök Logikai készlet Színes rúd készlet Sík és térmértani modellezõ készlet Körzõ Vonalzók Szögmérõ Játékpénz 0 középpontú számegyenes Hõmérõ Mérleg, súlyok dl, l Méterrúd m2

Javasolt taneszközök: dr. Bernáthné Nagy Ágnes—Mátrai Józsefné—Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez II. — III. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok kerület- és terület számításhoz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a törtek tanításához II. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Takács Gáborné—Mátrai Józsefné—Tálas Józsefné: Matematika 7. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Módszertani ajánlás a Gyakorló Általános Iskola „Helyi tanterve” alapján készített „Tanmenet javaslat” használatához. A számfogalom kiépítésénél korrekciós céllal javaslom a tervezett lépések betartását. A mûveletfogalom kialakításában a fokozatok begyakorlását a „Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez II. III.” munkalapjai segítségével végezhetik a tanulók. A törtszám fogalmának elmélyítéséhez, a törtekkel való mûveletek elsajátításához, gyakorlásához a „Gyakorlólapok a törtek tanításához II.” munkalapjait ajánlom. A mérési és geometriai tananyag szerkesztéses feladatai, a kerület, terület számítások eredményesen sajátíthatók el a „Gyakorlólapok a kerület- és terület számításhoz” és a „Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez” munkalapjai segítségével. Az elvégzett írásbeli mûveleteket a tanulók ellenõrizzék számológéppel. A tananyag az algoritmikus építkezése miatt alkalmas arra, hogy segítse a tanulókat a tantárgy tanulási szokásrendjének kialakulásában. Fontos fejlesztési területnek tartom a becslési képesség és a gondolkodásmód fejlesztését.

Egy tanítási óra tananyaga egy matematikai témakör tananyagát tartalmazza, de lehetõség szerint beemelhetõ az órába gyakorlásként más témakör tananyaga is. Az egyes témakörökben folyamatosan, valamint a tanév végén, felmérések biztosítják a tanulók tudásának ellenõrzését. A matematika tananyagát alkotó témakörök követelményeinek ismertetése Gondolkodási módszerek A tanulók tudják két halmaz unióját képezni. Értsék és használják a logikai „vagy” kifejezést. Számtan, algebra A tanulóknak legyen biztos számfogalmuk tízezres számkörben. Legyenek járatosak a százezres számkörben, a tört számok és negatív számok körében. Tudjanak készségszinten összeadni, kivonni egész számokat és tizedes törteket, egyjegyû számmal szorozni és osztani egész számokat. Legyenek jártasak a kétjegyû szorzóval való szorzásban. Tudjanak egyenlõ nevezõjû törteket összeadni és kivonni, tört számokat szorozni és osztani egész számmal. Tudjanak összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni. Relációk, függvények, sorozatok A tanulók legyenek jártasak a természetes számok, az azonos nevezõjû törtek és azonos számlálójú törtek összehasonlításában. Legyenek képesek táblázat adatpárjai között egyszerû összefüggések felismerésére, a szabály megfogalmazására, lejegyzésére. Tudjanak különbségsorozatokat folytatni. Legyenek jártasak a hányadossorozatok folytatásában természetes számok körében. Geometria, mérés A tanulók ismerjék a kocka és a téglatest tulajdonságait. Tudjanak testeket és hálózatokat egymáshoz rendelni. Gyûjtsenek tapasztalatokat a testek felszínével kapcsolatban. Tudják a háromszög tulajdonságait felsorolni. Ismerjék a kör alkotórészeit. Tudjanak a tanult szabványmérték-

24

kel mérni. Tudják sokszögek kerületét kiszámítani, a négyzet, téglalap területét mérni, számítani. Ismerjék a területmértékeket. Tudjanak síkidomokat kicsinyíteni, nagyítani, tükrözni egy tükörtengellyel négyzetrácson. Tudjanak neve-

zetes szögeket, négyzetet, téglalapot, háromszöget szerkeszteni. Tudják kocka, téglatest hálóját lerajzolni négyzet hálón.

Valószínûség, statisztika A tanulók tudják megállapítani a valószínûségi játékok és kísérletek kimenetelét. Gyûjtsenek tapasztalatot a statiszti kai adatok feldolgozásáról, rendezésérõl.

25

hét

óraszám

témakör

1.

1.

SZA

2.

3.

Tananyag


Természetes számok elmélyítése (ezres, tízezres számkör) Tizes számrendszer szerkezeti sajátosságainak felelevenítése Egyeztetés: mennyiség mennyiséggel, számnévvel, számjeggyel (pénz)

ezres számkör tízezres számkör

2.

SZA

Mennyiségek megnevezése. Kerek és teljes négyjegyû számok írása, olvasása, összehasonlítása. (h.é. tábla) Növekvõ, csökkenõ sorok, hiányos számsorok pótlása

teljes négyjegyû szám, kerek szám növekvõ, csökkenõ sor, < > = helyiérték-táblázat, pótlás

3.

SZA

Számszomszédok. Egyes, tizes, százas, ezres szomszédok Számok helye a számegyenesen. Teljes négyjegyû számok bontása h. é. szerint. Összegalak

számegyenes, számszomszéd, összegalak, bontás

4.

SZA

Sorszámok. Helyi érték, alaki érték, valós érték kapcsolata Számalkotások legalább két feltétellel. Számok bontása

sorszám, helyiérték, alaki érték, valós érték

5.

SZA

Kerekítés tizesekre, százasokra, ezresekre. Adott összeg kifizetése különbözõképpen

kerekítés (≈)

6.

SZA

Tört szám fogalmának elmélyítése A tört részek nevének lejegyzése, tört részek és neveik párosítása Tört rész elõállítása szinezéssel. Nevük leírása. Alkotó részei Mennyiség, számnév, számjel egyeztetése. Írásmód: osztottan a törtvonal jelöli, számláló, nevezõ

tört szám, számláló, törtvonal, nevezõ

7.

SZA

Különbözõ tört részek jelölése tört számmal. Tört szám kiolvasása, írása. Ugyanazon mennyiség neve, jele egyeztetéssel. Tört részek kiegészítése egy egésszé. Felezés, negyedelés. Viszonyításuk

felezés, negyedelés, viszonyítás, egyeztetés, kiegészítés

8.

(HL) Gm

Válogatás, csoportosítás, rendezés út és fadiagramon. (matematika eszközeivel) Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon

útdiagram, fadiagram, részekre osztás, válogatás, csoportosítás

9.

SZA

Felezés, negyedelés, nyolcadolás. viszonyításuk. Törtek helye a számegyenesen. Számegyenes részekre osztással. Az egyenlõk megkeresése

nyolcadolás, részekre osztás

10.

SZA

Számok tört részei. Adott számosságú halmaz fele, negyede, harmada… szöveges feladatban. Igazolása az osztás mûvelet lejegyzésével. Konkrét tört részek összeadása, kivonása. Verbális megfogalmazás

harmadolás

Megjegyzés

26

hét

óraszám

témakör

Tananyag


3.

11.

Gm

Részhalmaz képzése tárgyakkal, matematika eszközeivel Részhalmaz elnevezése. Kiegészítõ halmaz fogalma. Összefüggés; egyik a másiknak része. Állítások

alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítõ halmaz

12.

GM

Testek építése egységkockákból, lapokból. Az ismert testek tulajdonságának megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk Kocka és téglatest építése egységkockákból

egységkocka, lap, kocka, téglatest, csoportosítás

13.

GM

Kocka és téglatest alkotórészei: lap, él, csúcs. Lapok, élek helyzete a térben

lap, él, csúcs merõleges, párhuzamos

14.

GM

Párhuzamos, merõleges egyenesek a síkban. Szerkesztésük. Síkidomok elõállítása nyírással, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazásuk. A háromszög tulajdonságai. (szögek, oldalak száma, oldalak nagysága)

síkidom, szög, oldal, háromszög

15.

GM

Egyenesek, szakaszok rajzolása vonalzóval, szerkesztésük. Szakaszok megmérése, kimérése. Becslés. Mérés mm pontossággal

egyenes, félegyenes, szakasz, megés kimérés, mm, becslés, rajzolás

16.

SZA

Alapmûveletek fejben Összeadás, kivonás szóban (százas számkör, ezres számkör) Szorzók és bennfoglalók gyakorlása, nagy egyszeregy. Növekvõ, csökkenõ számsorok. Hiányos számsor kiegészítése

összeadás, kivonás, szorzótáblák, szorzás, bennfoglalás

4.

5.

17.

GM

Szakaszok kimérése cm és mm pontossággal. Szakaszok másolása, felezése szerkesztéssel

cm, szakasz másolás, szakasz felezés, szakaszfelezõ szerkesztés

18.

GM

Szögmérés. Szögek másolása, felezése

szögmérés, szögmásolás, szögfelezés

19.

GM

Szögfajták és tulajdonságaik. Szögmérés gyakorlása. Háromszög szögeinek megmérése. Nevezetes szögek szerkesztése: 180 fok, 90 fok

szögfajta, nevezetes szögek (180°, 90°)

20.

Gm

Metszetképzés alaphalmazon. Az alaphalmaz elemeinek szétválogatása közös tulajdonság alapján, elhelyezése a metszetábrába Összefüggés: van közös elemük, nincs közös elemük. Több feltétel egyidejû teljesülése, logikai és

metszethalmaz „és” szétválogatás

Megjegyzés

27

hét

óraszám

témakör

6.

21.

SZA

Azonos nevezõjû törtek csoportba válogatása. Azonos nevezõjû törtmennyiségek és tört számok összeadása és kivonása. Mûvelet lejegyzése

csoportosítás, összeadás, kivonás

22.

SZA

Azonos törtmennyiségek összeadása. Törtmennyiségek több szörözése. Tört szám szorzása egész számmal

többszörözés, összeadás, szorzás

23.

SZA

Törtmennyiségek részekre osztása. Tört szám osztása egész számmal

részekre osztás, osztás

24.

SZA

Alapmûveletek írásban Összeadás tizesátlépés nélkül h. é. táblába beírt számokkal (háromjegyû, négyjegyû) Elnevezésük

tag, összeg, összeadás

7.

8.

Tananyag


25.

SZA

Kivonás tizesátlépés nélkül h. é. táblába írt számokkal. Elnevezésük. Kivonás elvétellel és pótlással

kisebbítendõ, kivonandó, különbség vagy maradék, pótlás-elvétel

26.

GM

Nevezetes szögek szerkesztése: 45 fok, 60 fok, 30 fok

nevezetes szög: 45°, 60°, 30° szerkesztés

27.

GM

Háromszögek csoportosítása: különbözõ oldalú, egyenlõ szárú háromszög fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból (szakaszok másolása)

egyenlõ szárú háromszög, csoportosítás, szerkesztés

28.

SZA

Gyakorló óra: mûveletek tört számokkal szám és szöveges feladatokban

alapmûveletek

29.

SZA

Összeadás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával h. é. táblába beírt számokkal. Mûvelet eredményének becslése

tizesátlépés, becslés, összeadás

30.

SZA

Kivonás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával h. é. táblába beírt számokkal. Kivonás elvétellel, pótlással. (növelem tízzel) Becslés

becslés, kivonás

31.

SZA

Gyakorló óra: írásbeli mûveletek gyakorlása szám és szöveges feladatban. Pénz szemléltetéssel, mértékek alkalmazásával. Becslés

magyar pénznemek, alapmûveletek

32.

SZA

Felmérés: törtekkel mûveletek (azonos nevezõjû törtek összeadása és kivonása, szorzás, osztás egész számmal, írásbeli összeadás, kivonás fokozatok szerint)

azonos nevezõjû tört, alap mûveletek

Megjegyzés

28

hét

óraszám

témakör

9.

33.

SZA

A szorzók, bennfoglalók gyakorlása. Írásbeli szorzás egyjegyû szorzóval, tizesátlépés nélkül h. é.-es értelmezéssel. Elnevezések (két, három, négyjegyûek)

szorzótényezõk, szorzat, egyjegyû szorzó, szorzás

34.

GM

Háromszögek szerkesztése három oldalból. (adott hosszúságú oldal kimérése) Háromszögek csoportosítása: egyenlõ oldalú háromszögek. Háromszög csúcsainak, oldalainak jelölése

egyenlõ oldalú háromszög szerkesztés

35.

GM

Háromszögek szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögbõl Közös terv készítés

közbezárt szög, szerkesztés

36.

SZA

Szorzás tizes átlépéssel, h. é.-es értelmezéssel. 0 van a szorzandóban. Szöveges feladat megoldása, pénzhasználat. Becslés

szöveges feladat, szorzás

37.

SZA

Szorzás kétjegyû szorzóval tizesátlépés nélkül. Részletszorzat fogalma. Szorzás tizesátlépéssel fokozatok szerint. Szöveges feladatban gyakorlása

szorzás, kétjegyû szorzás

38.

SZA

Gyakorló óra: szorzás kétjegyû szorzóval szám és szöveges feladatban

szorzás

39.

KVS

Valószínûségi kísérletek egyenlõen valószínû események között. A lehet, biztos, lehetetlen fogalmak használata

valószínûségi kísérlet: biztos, lehet, lehetetlen

40.

GM

Gyakorló óra: szerkesztési gyakorlatok. Melyik adatokból nem lehet háromszöget szerkeszteni?

szekesztés

41.

GM

Háromszög szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvõ két szögbõl

szerkesztés

42.

SZA

Bennfoglalás gyakorlása. Maradékos osztás a százas körben Lejegyzésük írásban. Maradékos osztás egyjegyû osztóval szám és szöveges feladatban pénz szemléltetéssel. Hányados becslése Fokozatok betartása

maradékos osztás, osztandó, osztó, hányados

43.

GM

Gyakorló óra: szögek másolása, felezése. Háromszögszerkesztések gyakorlása

másolás, felezés, szerkesztés

44.

GM

Felmérés: szakasz kimérése, másolása, felezése. Szög megmérése. Háromszögek szerkesztése háromféleképpen

10.

11.

Tananyag


Megjegyzés

29

hét

óraszám

témakör

12.

45.

SZA

Természetes számok bõvítése (százezres számkör) Tízszer ezres csoportok alakítása. Kerek tízezres mennyiségek megnevezése, egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Sorozatok, összehasonlításuk, h. é. táblába rendezésük. Az „ezres osztály” bõvülése. Az ötjegyû számok írása. A hármas tagolás betartása

százezres számkör, teljes ötjegyû szám, kerek tízezres, kerek ezres…, ezres osztály, hármas tagolás

46.

SZA

Kerek tízezresek fogalmának elmélyítése pénzhasználattal. Helyük a számegyenesen. Tízezres szomszédok. Kerek ezresek, százasok, tízesek megnevezése, egyeztetése számnévvel. Sorozatok, összehasonlításuk, h. é. táblába rendezésük. Ezres, százas, tízes szomszédok. Számok írása

összehasonlítás, rendezés

47.

KVS

Gyakorlati példákban az események valószínûségérõl (bekövetkezik, megtörténik) állítások megfogalmazása a fenti fogalmak felhasználásával. Az adatok táblázatba rendezése

bekövetkezik, megtörténik, táblázat

48.

SZA

Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel kisebb, nagyobb. Melyik két kerek tízezres, ezres, százas, tizes között áll? Teljes ötjegyû számok alkotása. Mennyiségfogalom elmélyítése játékpénzzel, számnév, számjegy egyeztetés. Leszámolás, megszámolás, számlálás, h. é. táblába rendezés

egyeztetés, számlálás, rendezés, leszámlálás, megszámlálás, számlálás

49.

SZA

Lépegetés a számegyenesen mindkét irányban. Számok pontos helye, számok becsült helye. Számolás állandó különbséggel. Növekvõ, csökkenõ számsorok folytatása. Hiányos számsor pótlása

pontos hely, becsült hely

50.

SZA

Ötjegyû számok írása, olvasása. 0 van egy, két, három helyen Sorozatok, összehasonlításuk fokozatosan nehezedõen. Számok helye a számsorban, helyük a számegyenesen

pontos hely, becsült hely

51.

RFS

Reláció számok között. Jelölésük. Leolvasásuk két irányból. Bontott alakú számok közötti kapcsolat (számkörbõvítés)

viszonyítás

52.

SZA

Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel nagyobb, kisebb. Melyik két kerek tízezres, ezres, százas, tizes között van? Páros, páratlan számok fogalmának kiterjesztése a teljes ötjegyû számokra

páros szám, páratlan szám

53.

GM

Párhuzamosok, merõlegesek szerkesztése. Szakaszok kimérése Négyzet, téglalap szerkesztése cm és mm pontossággal

négyzet, téglalap, szerkesztés

13.

14.

Tananyag


Megjegyzés

30

hét

óraszám

témakör

14.

54.

GM

Gyakorló óra: négyzet, téglalap szerkesztése; háromszögek szerkesztése háromféleképpen

szerkesztés

55.

KVS

A legnagyobb és a legkisebb képezhetõ szám alkotása adott számokból. Az adott számjegyek és a képzett számok közötti összefüggések (h. é. , alaki é., valós é.)

legnagyobb, legkisebb képezhetõ szám

56.

GM

Egybevágó síkidomok (háromszög, négyzet, téglalap) elõállítása tükrözéssel, másolással négyzetrácson

egybevágó, tükrözés, másolás

57.

GM

Nagyítás négyzetrácson. Az oldalak hosszának a többszörözése Kicsinyítés négyzetrácson. Az oldalak hosszának hányadolása

nagyítás, kicsinyítés

58.

SZA

Számsorok. Teljes ötjegyû számok bontása h. é. szerint. Össze galak. Számképzés legalább két feltétellel. Sorszámok. Számok írása, rendezése, összehasonlítása

bontás, összehasonlítás

59.

SZA

Ötjegyû számok kerekítése. Kerekítés jele. Állítások számokról Egy számnak sok neve van. Számok nevének írása betûvel

≈ (kerekítés jele)

60.

SZA

Felmérés: Ötjegyû számok írása, olvasása. Jellemzése. Helyük a számegyenesen. Egy számnak sok neve van. Összegalak

61.

Gm

Metszetképzés alaphalmazon. A két feltétel egyidejû teljesülése. A minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, és fogalmak használata. Ahalmazábra elemszámának megállapítása. A logikai és tartalmi értése. A feltétel tagadása, logikai nem

minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, „nem”

62.

GM

A körzõ használata. Kör rajzolása tetszõleges sugárral. Minták rajzolása körökkel. Adott sugarú kör szerkesztése. Mérés cm és mm pontossággal

kör, sugár, szerkesztés

63.

GM

A kör és alkotórészei. (középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk)

középpont, körvonal, körív, átmérõ sugár, húr, körlap, körcikk

64.

SZA

Negatív szám fogalma Hõmérõrõl hõmérsékleti értékek leolvasása, jelölése. (plusz, mínusz) Hõmérsékleti változásokban az emelkedés, csökkenés leolvasása. A 0 középpontú számegyenes használata

hõmérséklet, plusz °C, mínusz °C, 0 középpontú számegyenes

15.

16.

Tananyag


Megjegyzés

31

hét

óraszám

témakör

Tananyag

17.

65.

SZA

Negatív, pozitív számok kiolvasása, értelmezésük. Helyük a szám egyenesen. Hõmérsékleti különbségek kiszámítása

negatív szám, pozitív szám

66.

GM

Mértékegységek ismétlése: tömegmértékek. Mérési gyakorlatok szabványmértékekkel. Becslés. Kg és g viszonya

mértékegység, tömegmértékegységek: t, kg, dkg, g, mérés

67.

SZA

Alapmûveletek írásban Összeadás tizesátlépés nélkül. Elnevezések. Becslés. Összeadás nehézségi fokozatok betartásával szám és szöveges feladatban

összeadás

18.

19.


68.

SZA

Kivonás tizesátlépés nélkül. Elvétellel és pótlással. Elnevezések Becslés. Kivonás nehézségi fokozatok betartásával. Elvétellel és pótlással szám és szöveges feladatokban

kivonás

69.

GM

Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe Mennyiségek összehasonlítása. Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységbe. Jelölése kétféle egységben

átváltás, beváltás

70.

SZA

Gyakorló óra: A tanult mûveletek gyakorlása szám és szöveges feladatban mértékegység alkalmazásával. Becslés. Számológép mûködése. Ellenõrzés géppel

zsebszámológép, becslés, ellenõrzés

71.

SZA

Felmérés: összeadás, kivonás írásban fokozatok szerint szám és szöveges feladatban

összeadás, kivonás

72.

SZA

Szorzás egyjegyû szorzóval három, négy és ötjegyû számok a szorzandók. Nincs tizesátlépés

szorzás

73.

GM

Mértékegységek ismétlése: ûrmértékek. Mérési gyakorlatok szabványmértékekkel. Becslés. L és ml viszonya

ûrmértékegységek: hl, l, dl, cl, ml mérés

74.

SZA

Szorzás egyjegyûvel, van tizesátlépés. 0 van a szorzandóban Szöveges feladatban, mértékegységek gyakorlásával

szorzás

75.

RFS

Relációk mért mennyiségek között. Több, kevesebb. egyenlõ, … jelölése relációs jellel

viszonyítás

76.

GM

Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe Mennyiségek összehasonlítása. Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységekbe. Jelölése kétféle egységben

átváltás, beváltás

Megjegyzés

32

hét

óraszám

témakör

Tananyag

20.

77.

SZA

Szorzás kétjegyû szorzóval, két, három és négyjegyû szorzandóval Nincs tizesátlépés. Tényezõk felcserélése. A szorzás kezdése az egyesekkel

tényezõk felcserélése, szorzás

78.

GM

Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése (mm pontossággal) Kicsinyítés, nagyítás négyzetrácson. Kör szerkesztése. (mm pontossággal)

kicsinyítés, nagyítás kör szerkesztése

79.

GM

Felmérés: Négyzet, téglalap, kör szerkesztése. Egybevágó és hasonló síkidomok elõállítása másolással, tükrözéssel, nagyítással, kicsinyítéssel

szerkesztés, nagyítás, kicsinyítés, másolás

80.

SZA

Van tizesátlépés, szorzás a nehézségi fokozatok szerint. Technikai jelölések. Szöveges feladatban a mértékek gyakorlásával

szorzás

81.

SZA

Gyakorló óra: Szorzás kétjegyû szorzóval. 0 van a tényezõkben Gyakorlásuk szám és szöveges feladatban

szorzás

82.

GM

Mértékegységek ismétlése: idõmértékek. Mérési gyakorlatok: idõpont leolvasása órában, percben, órában és percben Napszakok szerinti jelölése. Másodperc fogalma

83.

GM

Mérési gyakorlatok: idõtartam mérése percben, órában. Becslés Naptár használata

idômértékegységek: óra, perc, másodperc napszak: délelõtt, délután, dél, éjfél, éjszaka, reggel idõtartam: év, hónap, hét, nap naptár

84.

SZA

Gyakorló óra: Szorzás gyakorlása egy- és kétjegyû szorzóval szám és szöveges feladatban (Kezdés a tizesekkel)

85.

SZA

Felmérés: Írásbeli alapmûveletek szám és szöveges feladatban

86.

GM

Mértékegységek ismétlése: hosszúság mértékek. Mérési gyakorlatok: szakaszok megmérése (cm, cm és mm, mm). Méter és mm viszonya

mérés, viszonyítás, hosszúságmértékegységek: km, m, dm, cm, mm

87.

GM

Sokszögek kerületének számítása összeadással. Mérés cm és mm pontossággal. Oldalak jelölése kisbetûkkel

sokszög, sokszög jelölése, kerületszámítás

88.

RFS

Összefüggések felismerése, megfogalmazása, táblázatba rendezé se (egyszerû szöveges feladatok). Táblázat adatpárjai közötti összefüggés felismerése, nyitott mondattal történõ megfogalmazása (pozitív egész számokkal)

rendezés, nyitott mondat, pozitív egész szám

21.

22.


szorzás

Megjegyzés

33

hét

óraszám

témakör

23.

89.

SZA

Írásbeli mûveletek százezres körben Szorzás tízzel, százzal, ezerrel fejben. A változás észrevétetése h. é. táblába beírt mûveletek esetében

szorzás

90.

RFS

Szabály felismerése, megfogalmazás lejegyzés (alapmûveletek gyakorlása). Táblázat kitöltése megadott szabály alapján. Szabály felírása kitöltött táblázathoz (egyszerû szövegesek). Verbális megfogalmazása

szabályfelismerés

91.

SZA

Írásbeli osztás egyjegyû osztóval. Az osztandó négy- és ötjegyû szám. Fokozatok betartása. Ellenõrzés szorzással. Becslés

osztás

92.

SZA

Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. Az osztó szomszédja valamelyik kerek kétjegyûnek. Nincs tizesátlépés egyik h. é.-en sem

osztás

93.

Gm

Halmazok egyesítése. Közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítése. Állítások megfogalmazása a halmazábra részeirõl Állítások igazságának eldöntése adott halmazábráról

halmaz egyesítése, állítás

94.

GM

Háromszög kerületének mérése, számítása összeadással. A háromszög oldalainak jelölése

kerület, háromszög kerülete

95.

GM

Gyakorló óra: Négyzet, téglalap, háromszög kerületének számítása összeadásal és képlettel

négyzet kerülete, téglalap kerülete, képlet

96.

KVS

Számképzés legalább két feltétellel. Aszám mint különbözõ alapmûveletek eredménye

számképzés

97.

SZA

Osztás kétjegyû osztóval a fokozatok betartásával. Ellenõrzés szorzással

osztás

98.

GM

Kerületszámítás gyakorlása szöveges feladatban. Mérés mm pontossággal

kerületszámítás

99.

GM

Felmérés: Négyzet, téglalap, kör kerületének számítása kétféleképpen megadott adatokkal. Kerületszámítások az oldalak megmérése után

kör kerülete

100.

SZA

Osztás kétjegyû osztóval a fokozatok betartásával. Becslés. A hányados nagyságának kijelölése

osztás

24.

25.

Tananyag


Megjegyzés

34

hét

óraszám

témakör

26.

101.

SZA

Gyakorló óra: Osztás gyakorlása kétjegyû osztóval szám és szöveges feladatban

102.

SZA

Felmérés: Írásbeli osztás egy- és kétjegyû osztóval

103.

Gm

Halmazok egyesítése, a feltétel valamelyikének teljesülése, a logikai vagy

104.

SZA

Tizedestört-alak Tized, század, ezrednyi törtmennyiségek elõállítása nyírással Mennyiség egyeztetése a nevével, jelölése tört számmal. Egésznél nagyobb, kisebb számok válogatása

27.

28.

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek osztás

egyesítés, „vagy”

válogatás, nyírás, tizedes tört alakú szám, tized-, század-, ezredrész

105.

SZA

Mennyiségek törtrészeinek elõállítása. Jelölése tört számmal (hosszúság, tömeg)

kísérlet

106.

SZA

Mennyiségek törtrészeinek elõállítása. Jelölése tört számmal (ûrtartalom, forint)

kísérlet

107.

RFS

Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (hosszúság, tömeg) Verbális megfogalmazásuk. Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (ûrtartalom, idõ) Verbális megfogalmazásuk

összehasonlítás, sorbarendezés

108.

SZA

Helyiérték-táblázat kibõvítése tizedekre, századokra, ezredekre Törtmennyiségek felírása tizedestört-alakban. A tört szám beírása helyiérték-táblázatba

kibõvített helyiérték-táblázat

109.

SZA

Törtmennyiségek jelölése kétféle tört alakban. Tizedes tört számok írása, kiolvasása. Sorozat tizedes törtekkel

sorozat, sorbarendezés

110.

SZA

Tanulmányi séta, vásárlás. Mit vehetsz ötjegyû számú összegért? Áruk mennyiségének felírása különbözô alakú számmal

tanulmányi séta

111.

GM

Gyakorló óra: Óra kifejezése percben, nap kifejezése órában, hónap kifejezése napban, év kifejezése hónapban és napban Rövidebb, hosszabb idõtartam számítások szöveges feladatban

rövid idõtartam, hosszabb idõtartam, mérés

Megjegyzés

35

hét

óraszám

témakör

28.

112.

RFS

Relációk kijelölt szorzatok és összegek között. Számok összehasonlítása nyíldiagram segítségével. Reláció mennyiségek és számok között. Kisebb mint, nagyobb mint kifejezések használata

viszonyítás, összehasonlítás, nyíldiagram, „kisebb mint”, „nagyobb mint”

29.

113.

SZA

Tizedes tört számok összeadása írásban, h. é. táblába beírt számokkal

összeadás

114.

SZA

Tizedes tört számok kivonása írásban, h. é. táblába beírt számokkal

kivonás

115.

SZA

Tizedes tört számok szorzása egyjegyû szorzóval írásban, h. é. táblába beírt számokkal

szorzás

116.

KVS

A megfigyelt események regisztrálása, összeszámlálása, táblázat ba rendezése, következtetés a gyakoriságra. Ábrázolásuk oszlopgrafikonon

gyakoriság, oszlopgrafikon, kísérlet, megfigyelés

117.

GM

Pénzhasználat gyakorlása. Pénznemek. Pénzváltás. Forint, fillér kapcsolata. Adott összeg kifejezése különbözõ címletekben

pénznem, címlet, pénzváltás

118.

KVS

Konkrét kísérletekben a valóságban is elõforduló események között a gyakoriság rögzítése (leggyakoribb…)

kísérlet, „leggyakoribb”

119.

GM

Felmérés: Mit mivel mérünk? Becslések. Gyakorlati mérés a szabványmértékegységekkel. Mérés eredményének lejegyzése

szabványmértékegység

120.

SZA

Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedes tört számokkal

alapmûveletek

121.

SZA

Tizedes tört számok osztása egyjegyû osztóval írásban, h. é. táblába beírt számokkal

osztás

122.

GM

Sokszögek területének lefedése szabványmértékekkel (cm 2). Az egységek összeszámlálása, területek összehasonlítása

sokszög, sokszög területének mérése, számlálás

123.

GM

Négyzet, téglalap területének mérése, számítása négyzetcentiméterben. Becslés

terület mértékegységek: négyzetcentiméter (cm2), négyzet, téglalap területének számítása

124.

SZA

Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban is. Közös megoldási terv készítése. Egyszerû szöveges feladatok (valamennyivel több, valamennyivel kevesebb, valahányszorosa)

valamennyivel több, valamennyivel kevesebb, „valahányszorosa”

30.

31.

Tananyag


Megjegyzés

36

hét

óraszám

témakör

32.

125.

SZA

Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban is (valahányad része)

„valahányad része”

126.

GM

Terület lefedések négyzetméterrel. Anégyzetméter fogalma Területmérés, számítás négyzetméterben

lefedés, négyzetméter (m 2), területszámítás

127.

GM

Területek lefedése négyzetmilliméterrel, négyzetdeciméterrel. A négyzetmilliméter, négyzetdeciméter és négyzetkilométer fogalma Területmérés, számítás a fenti egységekben

négyzetmilliméter (mm2), négyzetdeciméter (dm2), területmérés, területszámítás

128.

SZA

Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedes tört számokkal

alapmûvelet

129.

SZA

Felmérés: Tizedes tört alakú számok olvasása, írása h. é. táblába Kétféle tört alak egyeztetése

egyeztetés

130.

KVS

Valószínûségi játékok kimenetelének megállapítása, adatok gyûjtése, táblázatba rendezése, oszlopgrafikonon ábrázolásuk

kísérlet, adatgyûjtés, ábrázolás

131.

GM

Kocka és téglatest felszínszámításának elõkészítése. A kocka és téglatest testhálójának kiterítése. Testhálók és testek egymáshoz rendelése

test, kocka, téglatest, testháló, felszínszámítás, egymáshoz rendelés

132.

GM

Gyakorló óra: Kocka és téglatest testhálójának rajzolása. Kocka és téglatest hajtogatása lapokból összeállított testhálóból. Melyik testhálóból nem lehet testet építeni?

rajzolás, hajtogatás

133.

Gm

Gyakorló óra: Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Véges halmazok metszetábrába rendezése. Két halmaz egyesítése Kijelentések halmazokról, metszetükrõl, egyesített halmazról

kördiagram, véges halmaz, válogatás, rendezés, halmazok egyesítése, kijelentés

134.

Gm

Felmérés: Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Metszetképzés a matematika eszközeivel. Állítások a halmazokról és metszetükrõl. Az elemszám megállapítása (a logikai és értése)

135.

RFS

Növekvõ, csökkenõ sorozatok folytatása állandó különbséggel, középkezdéssel. Hányadossorozatok folytatása mindkét irányban Szabály közös megfogalmazása

sorozat folytatás, állandó különbség, középkezdés

136.

SZA

Két mûvelettel megoldható szöveges feladatok százas számkörben. A feladathoz a kérdés megfogalmazása. Lejegyzése nyitott mondattal

alapmûveletek, kérdés megfogalmazása

33.

34.

Tananyag


Megjegyzés

37

hét

óraszám

témakör

35.

137.

SZA

Tört alakú adatok segítségével egyszerû szöveges feladatok megfogalmazása, megoldására terv készítése

alapmûveletek, megoldási terv

138.

SZA

Írásbeli mûveletek gyakorlása egyszerû és összetett szöveges feladatban. Feladatterv készítése. Válasz önállóan

alapmûveletek

139.

SZA

Felmérés: Egyszerû szöveges feladatok megoldása. Terv készítése, válasz önállóan

140.

KVS

Számok képzése adott feltétellel (legalább kettõ). Egyszerû kombinatorikus feladatok megoldása

számképzés

141.

RFS

Tört számok válogatása, csoportba rendezése. Azonos és váltakozó különbségû sorozatok folytatása adott szabály alapján egész és tört számokkal (azonos nevezõjû, azonos számlálójú)

válogatás, csoportosítás, soralkotás, szabály megállapítása

142.

RFS

Felmérés: Összefüggés alapján szabály megfogalmazása, táblázat kitöltése adott szabály alapján pozitív egész számokkal. Számsorok folytatása állandó különbséggel természetes számok körében

összefüggés felismerése, számsor folytatása

143.

RFS

Hányadossorozatok folytatása adott szabály alapján. Pozitív egész, tört alakú számokkal, és mennyiségekkel

hányadossorozat folytatása, negatív egész szám

144.

RFS

Gyakorló óra: Táblázat kitöltése megadott szabály alapján pozitív egész számokkal. Szabály megfogalmazása szóban (értelmezés ellenõrzése). Mûveletek fejben

szabály megfogalmazása, ellenõrzés

36.

37.

Tananyag

145—146. RFS-GM

Felmérés (év végi)

147—148. SZA-GM

Felmérés (év végi)


Megjegyzés

38

Történelem

Készítette: Tombor Gáborné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Ismétlés: Történelmi idõszámítás A történelmi korok õskor, ókor, középkor társadalmai, életmódjaik, azok rendszerezése 50% 37 óra 2.Újkori termelés, technikai, társadalmi jellemzõi 6% 4 óra 3. Újkori Magyarország története 24% 19 óra 4. Állampolgári, gazdasági-társadalmi ismeretek 8% 6 óra 5. Tanév végi ismétlés, szabadon felhasznált óra 12% 8 óra Tantárgyi koncentráció Szükséges a földrajz, az anyanyelv és irodalom, a mûvészetek és ének tantágyakkal való koncentráció Beépített közös követelmények Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Kommunikációs kultúra Szükséges taneszközök Képes történelmi atlasz Társadalmi ismeretek I., II. tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Társadalmi ismeretek II. feladatlap (Nemzeti Tankönyvkiadó) Füzet Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv 7. osztály számára (Korona Kiadó) Javasolt taneszközök Idõszalag Diaképek

Balla—Szebeni: Állampolgári ismeretek (Korona Kiadó) Horváth Péter: Mirõl mesél a múlt 10—12 éveseknek (Nemzeti Tankönyvkiadó) Ajánlások a történelem átmeneti tanmenet tanóra szintû feldolgozásához A történelem tanítása az átmeneti tanterv és az arra épülõ tanmenet szerint is komoly szemléletváltást igényel a pedagógustól. A tervezett tananyagból látható, hogy a tanítás fókuszában nem a kronologikus történelemtanítás áll. A tananyag olyan fejezetekbõl épül fel, amelyek közül egyesek a társadalmi, mások a gazdasági, és történelmi jellegû ismereteket dolgoznak fel. Az ismeretek rendezése moduláris szerkezetet mutat, vagyis rövid tantervi ciklusokra épít. A szemléletváltást abban kell érvényesíteni, hogy ne úgy tekintsük az egyes tantervi ciklusokat (pl. Az emberek életmódja…) mint csupán alapozó ismeretet hordozó egység, hanem önmagában is hasznosítható tudásként vegyük figyelembe. A középpontban bizonyos jelenség áll, amelynek megközelítésében többféle ismeret is bekapcsolódhat – így a környezetismeret, irodalom, mûvészet. Mire érdemes törekedni a témák feldolgozásánál? A térben és idõben való gondolkodás nehezen épül ki a fogyatékos tanulóknál. Azért keresni kell a kapcsolatot a múlt és jelen között, úgy, hogy minden téma egyszerre múlt- és jelenismeret is. A jelenszerûség meghatározó a történeti utalásokkal, a múltban játszódó történetekkel. A történetekbõl, a példákból éreznek rá a tanulók a múltra – ezáltal történik a múlt rekonstrukciója – ugyanakkor a megértés a jelenünkbõl, a tanuló életébõl, napi világából kiindulva közelíthetõ meg. Pl. ma hogyan öltözködünk, milyen anyagból készül a ruhánk – majd ezt kötjük a régi idõk öltözködési szokásaihoz, lehetõségeihez – ugyanezt az utat kell járni a lakás, az étkezés, a közlekedés, a pénz, a találmányok kérdéskörében is. Az ötödik és hatodik osztályban tanított példáknak, a történeteknek nem kell mindenáron idõrendet követni, hiszen a múlt bemutatása témákba rendezve is történhet, amit utó-

lag összefoglalunk, a felsõbb évfolyamokon fogalmi és kauzális rendszerekbe rakunk, kronológiába helyezünk. Minden olvasmány, monda, rege, egy-egy példa, az életmódról, az emberek gondolkodásmódjáról, a kultúra, civilizáció fejlõdésérõl, a természeti és a civilizált népek életének különbségeirõl. A tanulók a jelenben élve, a világukkal összevetve jobban érzékelik a változást, az idõbeli távolságot, az emberiség fejlõdésében bekövetkezett elmozdulást. A hetedik évfolyamon a tanórákon ezt kell hangsúlyozni és gondolkodásukba bevinni. Az átmeneti tantervhez készült tanmenet az évi óraszám felét az ismétlésre, rendszerezésre használja fel. Az elõzõ években tanult ismereteket a történelmi idõszámításról, az õskori és az ókori társadalmakról átismételjük, majd ezt követi a középkori társadalom ismétlése, hogy megalapozza a középkori Magyarország történelmérõl tanult ismeretek áttekintését. A következõ témakör: A természeti népektõl a társadalmakig – az eddigi társadalmakról tanult ismeretek új szempontú rendszerezésére készteti a tanulókat. Az eddigi ismereteiket a termelésrõl, a fogyasztásról, a technika, a vallás, a tudomány, a társadalom változásairól a fejlõdés folyamatában ismerjék meg a tanulók, ezzel logikus gondolkodásra késztessük õket, amely elõsegíti szintetizáló képességük fejlõdését is. A középkori Magyarország történelmének átismétlése két altémakörben történik. 1. Árpád-házi uralkodók, az Anjou uralkodók és a Hunyadiak kora, majd a 2. kora újkorú Magyarország történetének átismétlése követ. A 7. osztály átmeneti tantervi követelménye magában foglalja az újkori Magyarország történetének feldolgozását, amelyet bevezet az újkori társadalom, technika, termelés, életmódbeli változások megismertetése. Az ismétlés szemléletmódja az elõzõ témaköri rendszerezésre épül, elõsegítve a tanulók gondolkodási képességeinek fejlõdését (a minõségi változás a termelésben változást eredményez a társadalomban is). A reformkori Magyarország történelmének tanításánál ismertessük fel a tanulókkal, hogy szükségszerû volt, hogy hazánk a polgári fejlõdés útjára lépjen. A tananyag tág lehetõségeket nyújt a hazafias nevelésre, a példanyújtásra és a hazáért aktívan tevékenykedõ személyiségek bemutatására.

40

A forradalom, a szabadságharc és a kiegyezés témakörök tanításakor, ha mód van rá – feltétlenül ajánlom a Hadtörténeti Múzeum idén nyílt (150. évfordulóra) kiállítását. Az

egyes tantervi témaköröket összefoglalás és tudásszintfelmérõ feladatlap zárja le, amelyet a követelmények figyelembe vételével az adott tanulócsoport tudásszintjéhez,

képességéhez igazítva minden tanár önállóan állíthat össze.

41

hét

óraszám

Témakör, tananyag

1.

1.

A történelem forrásai a történelmi idõszámítás átismétlése Ismerkedés a tantárgy taneszközeivel, segédkönyvek, feladatlap, füzet, történelmi térkép használata

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Hogyan tanuljuk a történelmet? Tanulás könyvbõl, füzetvezetés, feladatlap használata, térképek olvasása

1—2.

2—3.

A történelem fogalma, a régész munkája, a történelem forrásai

történelem, lelet, régész, ásatás, írásos emlék, tárgyi emlék

A régész munkájáról diakép vagy képek nézegetése – eszközök megneveztetése. Múzeumlátogatás; írásos, tárgyi emlékek. A történelem forrásai – kép, szókártya válogatás

A régész, a feltárás, a lelet, az ásatás fogalmának ismerete. Sorolja fel a régész szerszámait. Rendezze idõrendbe a feltárás eseményeit. Csoportosítsa a történelem forrásait

2—3.

4—6.

A történelmi idõszámítás. Jelen életkor, utódok, elõdök, õseink – évtized, évszázad, évezred, az idõ számítás egységei. Az idõszámítás kezdete. Jézus Krisztus születése

Idõszalag, Kr.sz., Kr.e., Kr.u., évtized, évszázad, évezred, õskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor

Idõszalag készítése, J. Krisztus születésének bejelölése, történelmi korok elhelyezése az idõszalagon. Évszázadok ideje, jelölésük római számmal. Évszázad – idõ egyeztetés (901—1000, X. sz.)

Tudja az idõszalagon az idõszámí tás kezdetét bejelölni Kr.sz. Tudja a Kr.e. és Kr.u. elhelyezni az idõszalagon. Tudja egyeztetni az évszámot és az évszázadot. Ismerje az évszázadok római számmal való jelölését. Rendezze a történelmi ko rokat idõrendbe

4.

7.

Összefoglalás, tudásszint felmérés a témakörbõl

Feladatlap összeállítása a követelmények figyelembevételével

8.

Õskori társadalomról tanultak átismétlése Az ember származása. A zsákmányoló õsember élelemszerzése, lakhelye, használati eszközei, ruházata, mûvészete

zsákmányolás, halászat, vadászat, gyûjtögetés, tûzgyújtás, fa-csont, kõszerszámok, õsközösség, barlangrajz

Múzeumlátogatás, õskori leletek. Térképrõl õskori leletek leolvasása. Õskori leletek, barlangrajzokról diakép vetítés – õskori szerszámok neve, képe, egyeztetés, rajzkészítés. Õskori vadászat megismertetése

Tudjon a térképrõl õskori lelõhelyet leolvasni. Ismerje a zsákmányolás fogalmának jelentését. Nevezze meg a zsákmányoló ember élelemszerzési módjait, szerszámait. Ismerje fel a természettõl való függését és az emberek egymásrautaltságát

termelõ õsember, növénytermesztés, földmûvelés, háziasítás – állat tenyésztés, ásóbot, faeke, fémszerszám, falu, õsközösség felbomlása, árucsere

Szükséges összehasonlítani a termelõ és a zsákmányoló õsember szerszámait, ruházatát, élelemszerzését, lakhelyét

Ismerjék fel a termelés jelentõségét a zsákmányoló életmóddal szemben. Tudjanak fejlõdési sorrendbe szerszámokat, eszközöket, ruházatot, lakóhelyet, életmódot csoportosítani

5.

9.

A termelés kezdete, gabonafélék termelése, az állatok megszelídítése, tenyésztése. A termelõ õsember lakhelye, szerszámai, ruhája, a mesterségek kialakulása, árucsere, õsközösség felbomlása

Megjegyzés

42

hét

óraszám

5.

10.

6.

7.

Témakör, tananyag Az ókori társadalmakról tanultak átismétlése Az ókori birodalmak, államok ki alakulása, rabszolgatartó társadalom felépítése

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

szabadok, rabszolgák, uralkodók, rabszolgatartó társadalom, termékeny folyóvölgy

Térképhasználat – ókori államok fekvése: földrész, tenger, folyók leolvastatása

Tudják a térképrõl az egyes ókori államokat leolvasni, a földrészek nevét, elhelyezkedésüket, nagyobb tengereket, folyókat leolvasni

11.

Az ókori Egyiptom élete, uralkodó ja, a fáraó temetkezése. Öntözéses földmûvelés. Az egyiptomi építészet, tudomány, mûvészet

Afrika, Nílus, fáraó, piramis, múmia, öntözéses földmûvelés, gát, zsilip, csatorna, áradás, termékeny iszap

A ránk maradt ókori emlékek felso rolásából indítsuk a tananyagot. Szükséges a zsilip és a gát mûködtetésének rajzos vagy terepasztalos bemutatása

Tudják, melyik földrészen helyezkedik el Egyiptom. Térképen tudják megmutatni, valamint a folyót, a Nílust leolvasni. Ismerjék az öntözéses földmûvelés jelentõségét. Tudják mondatba foglalni az áradás, a gát, a csatorna, a zsilip fogalmát

12.

Az ókori Görögország: Városállamok, Athén. A görög társadalom, a népgyûlés. A görögök mindennapi élete, lakhelye, tudomány, mûvészet Sport – az ókori olimpiai játékok

Balkán-félsziget, hajózás, Hellas, Athene istennõ, városállam, állami népgyûlés, görög építészet, szob rászat, olimpiai játék

Térképhasználat. Ránk maradt épületek, szobrok – diaképvetítés, képek nézegetése. A mai politikai élet – népgyûlés összehasonlítása

Tudják a térképen az ókori Görögországot megmutatni, elhelyezkedését, tengeri határait leolvasni. Is merjék fel, hogy a földrajzi elhelyezkedés hatással van az ott élõk foglalkozására. Tudják, hogy hány évente rendezik meg az olimpiai játékokat. Tudjanak eltérést mondani a mai és az ókori olimpiai játékokról

13.

Az ókori Róma – jelképe, Róma terjeszkedése – hódítások. A római hadsereg. A rómaiak mindennapi élete, szórakozása, fürdõk, gladiátorjáték. A római császárság kora Rabszolgafelkelés. Rómaiak hazánk területén

szoptató anyafarkas, Colosseum, gladiátor, hódítás, Pannónia, õrtorony, pannonok, Spartacusrabszolgafelkelés, császárság, Róma bukása, diadalív

Ránk maradt ókori római épületek rõl, szobrokról diaképek, képek nézegetése. Térképhasználat. A hadsereg felszerelése, fegyverzete és a meghódított területek közötti összefüggés felismertetése

Ismerje fel képekrõl az ókori Róma legnevezetesebb építményeit. Tudja, hogy a hódítás eredménye, hogy egyre több a rabszolgák száma. Ismertesse néhány mondatban a rab szolgafelkelés történetét. Ismerje fel a hadsereg létszáma, felszereltsége és a területszerzés közötti összefüggést. Tudja a fontosabb városokat megmutatni a térképen

Megjegyzés

43

hét

óraszám

Témakör, tananyag

7.

14.

A középkori társadalomról tanultak átismétlése A középkori államok kialakulása. A középkori állam: király, földesúr, jobbágy

8.

9.

10.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

feudális társadalom, király, földesúr, – lovag, jobbágy

Térképhasználat. Lakótorony, majd a lovagvár összehasonlítása

Tudja, hogy a középkori állam uralkodója a király, övé minden föld. Ismerje a király, a földesúr és a job bágy fogalmak tartalmát

15.

A középkori várak élete, lovagok fegyverzete, lovagi torna

lakótorony, várúr, lovag, lovagi torna, lovagvárak

fõúri lakoma bemutatása, lovagi tor nák fegyverzetének megismertetése

Tudja, hogy a hatalom alapja a földbirtok. Tudjon néhány mondatban beszámolni a középkori vár életérõl, a lovagi tornákról, a lovagok fegyverzetérõl

16.

A középkori falu élete, a jobbágyok szolgáltatásai

falu, jobbágy, ingyen munka, ajándék, terménybeszolgáltatás

Földesúri birtok bemutatása

Ismerje a jobbágyi szolgáltatásokat Tudjon a falusi életrõl néhány mondatban beszámolni

17.

A középkori vallás, mûveltség, tudomány az egyház kezében. A kereszténység elterjedése

keresztény vallás, papok, kolostor, szerzetes, pápa, templomépítés, latin nyelv

A keresztény egyház elterjedésének, szerepének a megismertetése

Tudják, hogy a középkorban terjedt el a keresztény vallás, a tudomány az egyház kezében volt

18.

A középkori város, ipar, kereskedelem, hajózás, közlekedés

céh, céhmester, kézmûipar, pestis, munkamegosztás, védõfal

Fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a munkát kézi erõvel végezték

Ismerjék a céh, céhmester, céhlegény fogalmat. Néhány mondatban jellemezzék a középkori városi életet, kereskedelmet, közlekedést

19.

A természeti népektõl a társadalmakig (Atársadalmakról tanultak rendszerzése) A természeti népek együttélése, az együttmûködés kezdetei, az õsközösség kialakulása, az ókori és középkori társadalmak együttélési szabályai. Békés együttélés és ellentétek az egyes társadalmakban

közös élelemszerzés, együttélés, eloszlás, hûbéri lánc kialakulása

Kiemelni az õskori emberek egymásrautaltságát, a természettõl való függését, valamint megismertetni az ókori és középkori társadalmakra jellemzõ függõségi viszonyokat

Ismerjék fel, hogy az õskori emberek csak közösen voltak képesek megküzdeni a természeti erõkkel. Az ókor és a középkor uralkodói és alattvalói függõviszonyát értsék meg

20.

Szegénység-gazdagság – a társadalmi tagozódás kialakulása és nyomon követése az ókorban, a középkorban és ma

magántulajdon megjelenése

Tudjanak példát mondani a külön bözõ társadalmakban a szegény – gazdag viszonyra

Megjegyzés

44

hét

óraszám

Témakör, tananyag

11.

21.

A termelés és fogyasztás változása az õskor, ókor és középkor idején összehasonlítva a maival

22.

Lakhelyek, öltözékek ma, valamint az õskori, ókori, középkori lakhellyel összehasonlítva, öltözékek változása

23.

A vallás, a tudomány, a mûvészet ma és az egyes történelmi korokban

24.

Összefoglalás tudásszint-felmérés

25.

12.

13.

26.

14.

27.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

A termelõeszközök fejlõdése minõségi és mennyiségi fejlõdést jelent a fogyasztásban

Tudják a különbözõ történelmi korokban használatos eszközöket a fejlõdési sorrendbe rendezni – irá nyítással

képek csoportosítása: lakhely, öltözék az egyes történelmi korokra jellemzõen

Tudjanak jellegzetes épületeket, ruhákat az egyes történelmi korszak hoz csoportosítani

vallás: hiedelmek, mítoszok, vallá sok

A termelõeszközök fejlõdése változást eredményez a tudomány, mûvészet és vallás világában is

Ismerjenek fel elemi ok-okozat összefüggést. Tudjanak egyszerû következtetéseket megfogalmazni

A középkori Magyarországról tanultak átismétlése (kora, érett, késõ szakasz) A magyarság születése: a magyarok eredete, õshazája, vándorlási helyei, a honfoglalás, letelepedés (életmód, lakhely, fegyverek, eszközök, ruházat)

finnugor nyelvcsalád, õshaza, Urálhegység, besenyõk, vándorló élet mód, Levédia, Etelköz, vérszerzõdés, Árpád, Kárpát-medence, 895—900, jurta

Térképhasználat – idõszalagon bejelölni a honfoglalás idejét. A Honfoglalás címû film megtekintése

Tudják a térképen megmutatni a magyarok õshazáját, fõbb vándorlási helyeit. Avándorló életmódról 3-4 mondatban számoljanak be. Tudják a honfoglalás idejét, helyét és vezetõje nevét

1. Árpád-házi királyok A feudális magyar állam kiépítése: Géza fejedelem intézkedései, zsák mányszerzõ háborúk beszüntetése

hittérítés, pogány – keresztény, keresztelés, zsákmányszerzés, kalandozás, cselvetéses harcmodor

Térképhasználat – magyarázó rajz készítése. Dramatizálás: keresztelés

Tudják néhány mondatban elmondani a zsákmányszerzõ háborúk célját és következményeit. Sorolják fel Géza legfontosabb intézkedéseit

Államalapító Szent István király uralkodása, intézkedései: koronázás, kereszténység elterjesztése, templomépítés, vármegyerendszer kiépítése, törvényhozás

államalapítás, Esztergom 1001., koronázási jelvények, vármegye, ispán, várkatonaság, törvénynapok, magántulajdon védelme, a „szent” fogalma, „Szent jobb”

Idõszalag, térkép használata Dramatizálás: koronázás Múzeumlátogatás: koronázási jelvények

Tudják az elsõ királyunk nevét, a koronázás idejét és helyét. Ismerje fel a koronázási jelvényeket. Tudjon néhány államépítõ intézkedést felsorolni

termelés, fogyasztás, termelési mód változása, fejlõdése

Megjegyzés

45

hét

óraszám

Témakör, tananyag

14.

28.

A lovagkirály: Szent László és Könyves Kálmán uralkodása, intézkedései: szigorú törvények a magántulajdon védelmére. Kunok támadása. Mûvelt Kálmán király – a boszorkányüldözés megszüntetése

15.

29.

II. András és IV. Béla uralkodása: a királyi birtok csökkenése, a tatárok támadása, IV. Béla intézkedései, Szent Margit

30.

2. Az Anjou-uralkodók és a Hunyadiak korának átismétlése Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása, intézkedései, zsoldos hadsereg, bányabér, országhatár vám, kapuadó bevezetése, az õsiség törvénye

16.

17.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

lovagkirály, mûvelt – olvasni tudó, kunok, boszorkány, boszorkányüldözés

Térképhasználat. Magyar irodalom tantárgyra építés – monda a kunok támadásáról

Ismerje a lovagkirály fogalmat. So roljon fel néhány intézkedést László és Kálmán uralkodásáról. Ismerje a boszorkányüldözés fogalmát és tudja megindokolni Kálmán intézkedését a boszorkányüldözés megszüntetésérõl

tatár, kán, Muhi, tatárjárás: 1241-42., aranybulla, kõvár, Árpád-ház kihalása: 1301., honalapító, betelepítés

Szemléltetni a királyi és földesúri birtok arányát István és II. András uralkodása alatt. Térképhasználat – Idõszalag használat. Dramatizálás

Tudja a tatárjárás idejét és helyszínét. Ismertesse néhány mondatban II. András uralkodását. Tudjon IV. Béla tatárjárás utáni intézkedésébõl néhányat felsorolni

Anjou-uralkodó, kapuadó, zsoldos hadsereg, õsiség törvénye, pallosjog, úriszék, visegrádi találkozó

Magyarázó rajz, pl. kapuadó Térképhasználat. Dramatizálás

Néhány mondatban el tudja mondani Károly Róbert és Nagy Lajos legfontosabb intézkedéseit. Ismerje az õsiség törvényének a tartalmát

31.

A török veszély, Hunyadi János, nándorfehérvári diadal

török veszély, szultán, mohamedán vallás, keresztes hadjárat, önfeláldozás, 1456. Nándorfehérvár

Magyar irodalommal koncentráció Térkép és idõszalag használat Magyarázó rajz: Nándorfehérvári csata

Ismerje fel a török veszély jelentõségét a XV. században. Ismerje Hunyadi életét és a nándorfehérvári diadal jelentõségét. Tudja a csata idôpontját

32.

Hunyadi Mátyás királyi hatalom megerõsítését szolgáló intézkedései, fekete sereg, királyi hivatalok, bíróságok. Amûvészet, a kultúra fejlõdése Mátyás uralkodása alatt

fekete sereg, királyi hivatal, bíróság, corvinák, könyvnyomtatás, központi királyi hatalom

Magyarázó rajz. Diaképvetítés vagy múzeumlátogatás

Sorolja fel, hogyan erõsítette meg Mátyás a királyi hatalmat. Mondjon példát a Mátyás kori mûveltségre

33.

Összefoglalás: Magyarország a középkorban

Témazáró feladatlap összeállítása a követelmények alapján

Megjegyzés

46

hét

óraszám

17.

34.

18.

19.

20.

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadá sa, élet az országrészekben, vég vári harcok, Zrínyi Miklós, a török kiûzése

török hódoltság, szultán, mohácsi vész, 1526., 1541., Erdélyi fejede lemség, végvár, Zrínyi Miklós, 1686., Buda visszafoglalása

Térképhasználat – idõszalag használat. Koncentráció az irodalom és mûvészet tantárggyal

Ismerje a török hódoltság, a szultán, a végvár fogalmát. Tudjon néhány mondatban beszámolni a három országrész életérõl, a jelen tõsebb végvári harcokról

35.

A Rákóczi-féle szabadságharc: II. Rákóczi Ferenc élete, a szabad ságharc eseményei, bukása

kuruc, labanc, 1703—1711. a II. Rákóczi Ferenc vezette szabad ságharc, trónfosztás

Térkép, idõszalag használat Koncentráció az irodalom, a mûvészet, az ének tantárggyal

Ismerje a szabadságharc, a trón fosztás, a kuruc, labanc fogalma kat. Aszabadságharc fõbb eseményeit tegye idõrendi sorrendbe Tudja a szabadságharc idejét

36.

Hazánk a Habsburg Birodalom része, Mária Terézia uralkodása, intézkedései, II. József, a „kalapos” király

Habsburg Birodalom része hazánk, nõági örökösödés, hivatalos a né met és a latin nyelv, többnemzetiségû ország, betelepítés

Térkép, idõszalag használat. Nem zetiségek számának kiemelése. A betelepítés és a többnemzetiség közötti összefüggés észrevétetése

Ismerjék az ok-okozati összefüggést a szabadságharc bukása és a birodalom részévé válása között. Ismerjék a többnemzetiség, valamint a latin és a német nyelvû hivatalok fogalmi tartalmát

37.

Összefoglalás: Magyarország a kora újkorban

38.

Az újkori termelés, technika, gaz dasági és társadalmi változásai, életmódváltozásai Újkori társadalmi változások, a polgári forradalmak célja: királyság megszûntetése, a polgárság hatalomra jutása, az önálló nemzetállamok kialakulása, az emberek egyenjogúságra törekvése. Országgyûlések – törvényhozás az újkori társadalomban

39.

A technika fejlõdése az újkorban: a gõzgép feltalálása, alkalmazása a különbözõ iparágakban, gyáripar kialakulása, közlekedés fejlõdése: gõzmozdony, gõzhajó elterjedése

Témazáró feladatlap összeállítása a követelmények alapján

polgári forradalom, nemzetállam, köztársaság, függetlenségi harc, polgárok, szabad parasztok, munkások, a törvényhozás szerve az országgyûlés

Szükséges az angol és francia forradalmak célját, eredményét röviden, egyszerûen megismertetni a tanulókkal. A mai és az újkori országgyûlés összehasonlítása. Vázlatkészítés, magyarázórajz a törvényhozás menetérõl

Ismerjék fel, hogy az újkorban az emberek az egyenjogúság eléréséért, a királyság eltörléséért, a köztársaság kikiáltásáért küzdenek Ismerjék fel, miért fontos egy állam önállósága, szabadsága. Ismerje a törvényhozás menetét

gõzgép, bérmunkás, gõzhajó, gõz mozdony, gyáripar, gépesített munkamegosztás, nagy mennyiségû áru, vasúthálózat

Szemléltetõ rajz a gõz erejének hasznosításához – diagrammok készítése a vasúthálózat fejlõdésé rõl – A Közlekedési Múzeum megtekintése

Sorolja fel az újkor jelentõsebb technikai találmányait. Tudjon felsorolni iparágakat ahol gõzgépeket alkalmaznak. Ismerje fel a gépesí tés, a munkamegosztás árubõséget eredményez

Megjegyzés

47

hét

óraszám

Témakör, tananyag

20.

40.

Az életmód változása az újkorban, a nemesi életmód, a falusi életmód, a városok fejlõdése, a tudomány, a szabad gondolkodás, a mûvészet fejlõdése

kastély, csatornaépítés, hídépítés, kórház, népiskola, klasszicista építészet, szabadelvû mûvészet

Diaképek, képek szemléltetése (a kor jellegzetes kastélyai, épületei, öltözetei, használati tárgyai)

Tudjon változásokat felsorolni a középkori életmódhoz képest Ismertesse néhány mondatban a városi élet fejlõdését

21.

41.

A mezõgazdaság fejlõdése az újkorban: gépek használata a földmûvelésben: gôzeke, cséplõgép, vetésforgó alkalmazása, trágyázás, új növények, zöldségfélék termesztése, a sertés, a szarvasmarha, a házi szárnyasok tenyésztésének elterjedése, az istállózó állattartás

gõzeke, cséplõgép, gõzmalom, vetésforgó, szabad paraszt, mezõgazdasági bérmunkás, cseléd, napszámos, ugar

Mezõgazdasági Múzeumba látogatás – vázlatkészítés, vetésforgó Diagramm a mûvelt területek és az ugarok arányairól

Tudjon néhány új technikai eszközt és módszert felsorolni a mezõgaz daság, az állattenyésztés fejlõdésének bemutatására. Ismerje fel a vetésforgó alkalmazásának jelentõségét

42.

Az újkori Magyarország története: A reformkor A haladó gondolkodás, a nemzeti megújulás kora: a reformkor hazánk történelmében, a polgári társadalomra törekvés, haladó eszmék elterjedése, a nemzeti függetlenségre, a magyar nyelv hivatalossá tételére törekvés

reform, reformmozgalom, haladó gondolkodás, nemzeti megújulás, 1830—1848.

Idõszalag használata. A haladás gondolatának, a megújulás törekvésnek a hangsúlyozása

Ismerjék fel, miért volt jelentõs, hogy a XIX. században hazánk is a polgári átalakulás útjára lépjen. Tudja a reformkor idejét idõszalagon bejelölni

22.

23.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

43.

A reformkor elindítója, a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István élete, munkássága, hazáért való tevékenységének a megismertetése

gróf, Magyar Tudományos Akadémia, kõhíd, folyószabályozás, gõzhajózási társaság

Diaképvetítés, munkásságának bemutatása, a ma is látható alkotások megtekintése (Lánchíd)

Tudja, hogy a reformkor elindítója gróf Széchenyi István volt. Sorolja fel, mit tett hazánk fejlõdéséért

44.

Báró Wesselényi Miklós, Széchenyi barátja, élete, munkássága, az 1848-as nagy pesti árvíz idején tevékenysége. Az „árvízi hajós”

báró, 1838 – pesti árvíz

Irodalommal, földrajz tantárggyal koncentráció

Tudja, hogy Széchenyi barátja, valamint, hogy miért kapta az „árvízi hajós” nevet

45.

Kossuth Lajos élete, munkássága, középnemesi család, ügyvéd, újságíró, országgyûlési tudósítások, Védegylet alapítása, a késõbbi for radalomban betöltött szerepe

középnemes, országgyûlési tudósítás, Védegylet

Építsünk a tanulók elõzõ években, a különbözõ tantárgyakból szerzett meglévõ ismereteire

Tudjanak Kossuth Lajos életérõl, munkásságáról néhány mondatban beszámolni

Megjegyzés

48

hét

óraszám

Témakör, tananyag

23.

46.

Táncsics Mihály – jobbágy szárma zású, élete, tevékenysége, szerepe a reformkor idején, az örökváltság nélküli jobbágyfelszabadítás, szerepe a pesti 1848. március 15-i forradalomban

kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítás, röpirat

Építeni kell az elõzõ években szerzett ismeretekre

Ismerje és néhány mondatban tudja elmondani Táncsics életét és mun kásságát

24.

47.

A reformkori országgyûlés, a törvényhozás menete a reformkorban, a haladó és maradi gondolkodásúak, a reformkori országgyûlések követelései

Pozsonyi országgyûlés, alsótábla, felsõtábla, törvényjavaslat, törvény, haladók, maradiak

Sematikus rajz készítése az országgyûlés felépítésérõl, a törvényhozásról, térképhasználat Dramatizálás: törvényhozás

Tudja, hogy hol tartották a reformkori országgyûléseket, térképen tudja megmutatni. Ismertessék a törvényhozás menetét rajzos ábra segítségével

48.

A reformkori Magyarország élete: a nemesi, a falusi és városi életforma megismertetése, öltözködés a reformkorban

nemesi kúria, dzsentri, kápolna, deres, verbuválás, mente

Öltözékek, épületek, fegyverek, mezõgazdasági eszközök válogatása adott szempontok alapján

Tudjon néhány mondatban a re formkori életmódokról beszámolni Ismerje fel a reformkori öltözékeket

49.

Összefoglalás: A reformkori Magyarország élete

50.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc Magyarországon Ellenzéki szervezkedés az 1840-es években, a magyar nyelv hivatalos sá tétele. Az 1848. március 15-i események Pesten

25.

26.

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

Feladatlap összeállítása a követelmények figyelembevételével

márciusi ifjak, ellenzék, Pilvax ká véház, Ifjú Magyarország, Landerer Nyomda, Helytartótanács, Városháza, 1848. március 15.

Idõszalag, térképhasználat. Események képei – idõrendbe csopor tosítás

Tudja pontosan, hogy mikor tört ki a pesti forradalom. Képek segítségé vel irányítás mellett tegye az eseményeket idõrendi sorrendbe

51.

Az elsõ független magyar kormány megalakulása, intézkedései, a nemzetiségi kérdés

független kormány, áprilisi törvények, közadózás elve, népképviseleti országgyûlés, nemzetiségi kérdés – nemzetiségi jog

Az elsõ felelõs, független kormány bemutatása: kép, diakép

Ismerje fel az elsõ független magyar kormány megalakulásának jelentõségét. Tudja az elsõ miniszterelnök nevét. Soroljon fel az áprilisi törvényekbõl néhányat

52.

A szabadságharc legfontosabb eseményei: Jellasics horvát bán támadása, a pákozdi gyõzelem

Pákozdi csata, 1848. szeptember

Idõszalag, térkép használata

Tudja a szabadságharc fogalmát a forradalom fogalmától megkülönböztetni. Tudja az elsõ magyar gyõzelem helyét a térképen megmutatni

Megjegyzés

49

hét

óraszám

Témakör, tananyag

Fogalmak

Feladatok

Követelmények

27.

53.

A bécsi udvar második támadása, a magyar sereg fõvezére Görgey Artúr, Pest-Buda elfoglalása, a kormány Debrecenbe költözése, a tavaszi hadjárat fõbb eseményei, Damjanich, Bem gyõzelmei 1849. április 14. a Habsburg-ház trónfosztása

Görgey Artúr Damjanich János, „vörös sipkások” vezetõje Bem apó – lengyel származású tábornok trónfosztás, 1849. április 14.

Idõszalag, térképhasználat Hadtörténeti Múzeum 1848-as kiállításának megtekintése

Ismerje a szabadságharcban részt vett tábornokok nevét, tudjon né hány személyt felsorolni. Olvassa le a térképrõl egy-két gyõztes ütközet színhelyét. Fõbb eseményeket rendezze idõrendbe, segítségnyújtás mellett

54.

A szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel, az orosz cári segít ség. Aszabadságharc vívmányainak öröksége

1849. augusztus 13., Világosi fegyverletétel

Idõszalag, térképhasználat

Tudja, hogy milyen okok vezettek a szabadságharc bukásához. Tudja Világost a térképen megmutatni, valamint a szabadságharc leverésének idõpontját megmondani

55.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei, legfontosabb személyiségei és idõpontjai

56.

A kiegyezés kora Haynau rémuralma, a 13 honvéd tábornok kivégzése. Az önkényuralom bevezetése

28.

29.

Feladatlap összeállítása a követelmények alapján

Haynau rémuralma, teljhatalom, 1849. október 6., vértanúk, önkényuralom, néma ellenállás

Az aradi 13 tábornok nevének ismertetése, valamint gróf Batthyány Lajos kivégzésének bemutatása Idõszalag, térképhasználat

Tudja, hogy mire emlékezünk október 6-án. Soroljon fel néhány tábornokot az aradi vértanúk közül Ismerje a vértanú fogalmát

57.

A kiegyezés 1867 körülményei, oka, a megváltozott államforma, kétközpontú állam, uralkodója Ferenc József osztrák császár és magyar király

Kiegyezés, 1867., Deák Ferenc, Ferenc József osztrák császár, magyar király, Osztrák-Magyar Monarchia

Idõszalag, térképhasználat Magyarázórajz a közös és önálló minisztériumok szemléltetésére

Tudja a kiegyezés idejét. Ismerje fel Deák Ferenc szerepét a kiegyezés elõkészítésében. Ismerje az új államformát, és államszervezeti felépítést

58.

A kiegyezés utáni ipari és mezõgazdasági fellendülés: Bank alapítása, vasúthálózat kiépülése, gyáripar kialakulása, mezõgazdaságban gõzgépek használata

Tõke, bank, vasúthálózat, gõzmalom, gõzeke, gõzcséplõgép, hajógyártás, mûtrágya, mozdony, vagon gyártás

Diagramon a vasúthálózat fejlõdésének bemutatása Látogatás a Mezõgazdasági Múzeumba és a Közlekedési Múzeumba

Ismerje fel, miért jelentõs, hogy hazánkban is kiépült a bankhálózat Soroljon fel néhány mezõgazdasági és ipari ágat, amely nagymértékben fejlõdött a kiegyezés után

Megjegyzés

50

hét

óraszám

30.

59.

Buda, Pest, Óbuda egyesülése, a tudomány, a kultúra, a mûvészet fejlõdése a kiegyezés utáni idõk ben, Semmelweis Ignác az „anyák megmentõje”

60.

Összefoglalás: a kiegyezés kora

61.

Társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek. A lakóhelyi közösség Hazánk jellemzõ települései: fõváros, megye, megyeszékhely, város, falu, tanya

31

32.

Témakör, tananyag

Fogalmak 1872. Budapest születése, világváros, Városliget, körutak építése, Operaház, Orvostudomány: gyermekágyi láz

Feladatok Térkép, idõszalag. Budapest jellegzetes épületeirõl, útjairól képek, diák megtekintése. Budapesti séta

Követelmények Tudja, hogy mikor egyesült Buda, Pest, Óbuda. Soroljon fel néhány jellegzetes épületet, létesítményt, amely ebben az idõben született Ismerje az anyák megmentõjének nevét és tevékenységét

Feladatlap összeállítása a fogal mak, feladatok, követelmények figyelembevételével

Koncentráció a földrajz tantárggyal

Sorolja fel hazánk jellemzõ településformáit. Jellemezze képek, kérdések segítségével az egyes településformákat

62.

Lakóhelyi közösségek, a közösség múltja, jelene

foglalkozás-, vagyon-, vallási-, életkori közösségek, közösségi hagyományõrzés, szokások – helyi jellegzetességek

Szükséges a helyi kultúrház, közösségi ház megtekintése

Tudja felsorolni, hogy az emberek milyen szempontok alapján tartoznak különbözõ közösségekbe Mondjon példát, családja mely helyi közösség tagja. Tudjon lakóhelyi hagyományt elmondani

63.

Magyarok a szomszédos országokban. Miért élnek határainkon kívül is magyar anyanyelvûek?

határon túli magyarság, népviselet, népszokás, hagyományõrzés

Határon túl élõ magyarság életét bemutató dokumentumfilm megtekintése a TV-ben

Ismerje, hogy miért élnek hazánk határain kívül is magyar anyanyelvû emberek. Mondjon hagyományõrzésre példát

64.

A társadalmi tagoltság, a társadalom politikai rétegezõdése

politikai pártok szimbólumai, nevei, vezetõi, politikai elkötelezettség

A parlamentbe bekerült politikai pártok bemutatása. TV, politikai reklám, hirdetés megtekintése Parlamenti közvetítés hallgatása a rádió ból, TV-bõl

Ismerje a hatalmon lévõ politikai pártok nevét. Tudja, hogy mit jelent a politikai rétegezõdés fogalma

Megjegyzés

51

hét

óraszám

33.

65.

Parlamenti választások: önkormányzati képviselõválasztás

66.

Összefoglalás: lakóhelyi közösségek, társadalmi tagoltság, önkormányzatok

67.

Tanév végi ismétlés Történelmi korok: õskor, ókor, középkor – társadalma, életmódja

68.

Kora újkori Magyarország története

69.

Az újkor jellemzõi: társadalom, ter melés, technikai vívmányok, tudomány, kultúra

70.

A reformkori Magyarország

71.

A forradalom és szabadságharc Magyarországon

72.

A kiegyezés kora

73.

Tanév végi felmérés

74.

Szabadon felhasználható óra

34.

35.

36.

37.

Témakör, tananyag

Fogalmak választójog, parlamenti és önkormányzati képviselõ, képviselõválasztás

Feladatok

Követelmények

Helyi önkormányzat meglátogatása

Ismerje, hogy kinek van választójo ga Magyarországon. Tudja, hogy minden magyar állampolgár joga és kötelessége részt venni a választásokon

Feladatlap összeállítása a követelmények, fogalmak, feladatok figyelembevételével

Megjegyzés

52

Természetismeret

Készítette:Papházy Éva Jakab Miklós

A tantárgy heti óraszáma: 3 Éves óraszám: 111 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Biológia 43% 4-7 óra Az ember szervezete és egészsége Emberismeret, származásunk, személyiségünk 2. Kémia – Környezetvédelem 36% 39 óra Kémiai alapismeretek, közvetlen környezetünk állapota 3. Fizika 21% 22 óra A természet jelenségeinek megismerése 4. Kirándulás, múzeumlátogatás Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek: Egészségtani, táplálkozási, háztartási ismeretek, anyagok és átalakításuk

Magyar nyelv, irodalom: A tudásterület nyelvi rendszerének alapozása, a kommunikációs képességek fejlesztése Matematika: Elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mûveltek alkalmazása, mérések Beépített közös követelmény Környezeti nevelés A tanuló környezettudatos magatartásának formálása A környezet iránti pozitív érzelmi viszony erõsítése A természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzésére való törekvés Kommunikációs kultúra Az ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezõképesség fejlesztése Testi lelki egészség Az egészséges nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása

Tanulás A helyes tanulási szokások tudatosítása, a tanulási módszerek bõvítése Szükséges taneszközök Tölgyszéki Gyuláné: Természeti ismeretek 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Papházy Éva—Budai Rózsa: Természeti ismereti 7. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mechanikai kísérleti doboz Kémiai kísérleti eszköztár Modellek, fóliasorozat, videofilmek Javasolt taneszközök Horányi Gábor: Változatok a változásra (Mûszaki Kiadó) Réthy Endréné: Önismereti alapok (Nemzeti Tankönyvkiadó)

54

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

BIOLÓGIA 1.

2.

1.

Mivel foglalkozik a biológia?

természettudományok, biológia, növény, állat, ember

Tudja egyszerûen megfogalmazni, röviden elmondani, mivel foglalkozik a biológia

2.

Az emberi test felépítése, fõ testtájak, testrészek

testrészek, fej, törzs, végtagok

Szerezzen ismereteket az ember szervezetérôl, életmûködésérõl

Az ember bõre: rétegei, részei, mûködésük

hámréteg, irharéteg, bõralja, szõrszál, szõrhagyma, szõrtüszõ, verejtékmirigy, faggyúmirigy, verõerek, zsírpárnák, idegvégzõdések, festékanyag

Ismerje a bõr szerepét a szervezet mûködésében

3—4.

5.

3.

Ismerje a gyakori bõrbetegségeket, a védekezés lehetõségeit, megelõzéseket

A helyes bõrápolás. A bõrelváltozások megelõzése

6— 7.

A légzés szervrendszere, részei, mûködésük (légzés, hangadás)

orrüreg, garat, gége, gégefedõ, hangszalagok, légcsõ, fõhörgõk, hörgõk, hörgõcskék, léghólyagok

Ismerje a légzõrendszer részeit, mûködését

8.

A légzõszervek gyakori betegségei. A védekezés, megelõzés, egyszerû gyógyító módok

nátha, torokgyulladás, hörghurut, tüdõgyulladás, TBC, tüdõrák

Ismerje a megelõzés és gyógyítás egyszerû módjait

9.

A légszennyezettség, a káros szenvedélyek hatása a légzõrendszerre

dohányzás, kábítószerek, mérgezõ gázok

Védekezzen a légzõrendszert károsító tényezõk ellen. Ne dohányozzon!

4.

10—11.

A táplálkozás szervrendszerének részei, mûködésük

szájüreg, fogak, nyelv, nyálmirigyek, garat, gége, gégefedõ, nyelõcsõ, gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél, emésztõnedvek, emésztés, gyomornedv, epe, hasnyálmirigy

Ismerje a táplálkozás szervrendszerének részeit, azok mûködését, legyen képes képen, modellen megmutatni azokat

5.

12—13.

Tápanyagok, vitaminok, az egészséges táplálkozás

szénhidrátok, fehérjék, zsírok-olajok, vitaminok

Ismerje a tápanyagokat, azok szerepét, a vitaminok fontosságát. Tartsa be az egészséges táplálkozás szabályait

Megjegyzés

55

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

5.

14—15.

A tápcsatorna betegségei, megelõzésük

fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertõzések

Legyen tisztában az egészségmegõrzõ szokások fontosságával, alkalmazza azokat. Ismerje a leggyakrabban elõforduló emésztõrendszeri betegségeket

6.

16—17.

A kiválasztás szervrendszerének részei, mûködésük. Betegségek, azok megelõzési módjai

vesék, húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycsõ, hólyaghurut, vesegyulladás, vesekõ

Ismerje a kiválasztás szervrendszerének részeit, azok mûködését. Legyenek ismeretei a betegségek kialakulásának okairól, a védekezés, megelõzés módjairól. Törekedjen és legyen igénye az egészséges életmódra, személyi higiénére

18.

A táplálkozás, légzés, kiválasztás szervrendszere – Gyakorló óra

7.

19—21.

Az anyagszállítás szervrendszerének részei, mûködésük. A szív és a vérkeringés

szív, szívizom, kamrák, pitvarok, billentyûk, ütõerek, gyûjtõerek, hajszálerek, keringés

Legyen tájékozott az anyagszállítás szervrendszerének mûködésérõl, ismerje a szervrendszer részeit

8.

22.

A vér alkotóelemei

vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérsavó, vércsoportok

Ismerje a vér alkotóelemeit, szerepüket. Szerezzen ismereteket a vércsoportokról, ezek ismeretének fontosságáról

23.

A szív és érrendszeri betegségek, ezek megelõzési módjai

vérnyomásproblémák, vérzések, trombózis, infarktus

Ismerje a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okait, a megelõzés módjait. Alkalmazza az egészséget megõrzõ alapvetõ szabályokat – dohányzás mellõzése, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás fontossága

24.

A tanult szervrendszerek mûködésének összefüggései a szervezetben. Ismétlõ, rendszerezõ óra csontváz, izom, koponyacsontok, törzs és végtagok csontjai, laposcsontok, üregescsontok

Ismerje a mozgás szervrendszerének részeit. Legyenek alapvetõ ismeretei a csontok felépítésérõl, fajtáiról

9.

25—26.

A mozgás szervrendszerének részei: csontrendszer, izomrendszer. A csontváz szerepe, részei, felépítése – a csontok fajtái

Megjegyzés

56

hét

óraszám

9.

27.

A csontok kapcsolódási módjai

izület, összenövés, varrat, porcos kapcsolódás

Tudjon példákat felsorolni saját testében a csontok különbözõ kapcsolódási módjairól Szerezzen ismereteket a kapcsolódási módok kialakulásának okairól

10.

28.

Az izomrendszer – izmok szerepe, kapcsolódása a csontokhoz, mûködésük

hajlító izom, feszítõ izom, összehúzódás, elernyedés, ín

Ismerje alapvetõ szinten az izmok szerepét, mûködését a mozgás során

29.

A mozgás szervrendszerének gyakori elváltozásai, sérülései. A mozgás, sport szerepe egészségünkben – egészséges életritmus

bokasüllyedés, gerincferdülés, rándulás, ficam, húzódás, ínszakadás, csonttörés

Ismerje a gyakori mozgásszervi betegségeket, védekezzen ellenük. Legyen igénye a rendszeres mozgásra, sportolásra

30.

Ismétlõ, rendszerezõ óra

31.

Egészségtani ismeretek Az egészséges emberi környezet kialakítása

11.

32.

12.

33—34.

Tananyag


Követelmények

Formálódjon felelõsségérzete, saját szervezetének egészsége iránt. Törekedjen a rendre, tisztaságra, a betegségek megelõzésére

A környezeti hatások a betegségek kialakulásában

légszennyezettség, szennyezett víz, szemét, zaj, fény

Ismerje a szennyezett környezet károsító hatásait az emberi szervezetre. Tudjon példákat felsorolni a különbözõ betegségeket létrehozó káros környezeti hatásokról. Legyen képes önálló ismeretszerzésre az egészségügyi ismeretterjesztõ kiadványokból, egyéb információhordozókból

A fertõzések, járványok kialakulása, védekezési módok, megelõzésük. Védõoltások – jelentõségük. Magyar tudósok, híres felfedezõk (Semmelweis Ignác, Korányi Frigyes)

kórokozók, baktériumok, vírusok, fertõzés, járvány, bárányhimlõ, kanyaró, szamárköhögés, rózsahimlõ, mumpsz, gyermekbénulás, veszettség, tetanusz, kullancs, DI-PER-TE

Legyen igénye a tiszta, egészséges környezet kialakítására. Legyen tisztában a személyes higiéné fontosságával a megelõzésben. Ismerje a védõoltások jelentõségét, fontosságát, tartsa be az elõírásokat. Ismerjen magyar tudósokat

Megjegyzés

57

hét

óraszám

12.

35—36.

Az elsõsegélynyújtás és betegápolás elemi ismeretei

13.

37—38.

Ismétlõ – rendszerezõ óra

14.

Tananyag

39.

Felmérõ

40.

Emberismeret, származásunk, személyiségünk Önarckép, külsõ-belsõ jegyek

41.

Társaimat milyennek látom

42.

Társak elfogadása – a másság elviselése, elfogadása


Követelmények

elsõsegélynyújtás, betegápolás, lázcsillapítás, kötözés, fertõtlenítés, kötszerek, fertõtlenítõszerek (sebbenzin, alkohol) egészségügyi ellátás, szervek értesítése, segélyhívás

Ismerje a fertõtlenítõszereket, a fertõtlenítés fontosságát. Érezzen felelõsséget saját maga és környezete, embertársai iránt

önarckép, külsõ-belsõ tulajdonságok, testalkat, fej arcforma

Legyen tisztában külsõ és belsõ tulajdonságaival. Alakuljon reális önértékelése

jószívû, kedves, türelmes, segítõkész, együttmûködõ, vidám, önzetlen, bátor, életrevaló, megbízható, békés, határozott, jóindulatú, fegyelmezett, rendszeretõ, rendetlen, figyelmes, rosszindulatú, irigy, hiú, szétszórt, haragtartó, agresszív, türelmetlen, rendetlen, önzõ, fegyelmezetlen

Törekedjen mások elfogadására, legyen megértõ. Legyen nyitott mások problémái, gondjai iránt. Értékelje társai pozitív tulajdonságait, segítõ szándékkal reagáljon negatív magatartásformáikra

15.

43—44.

Az ember származásáról szóló elképzelések – természettudományos és vallásos nézetek

fejlõdéselmélet, természettudomány, vallások

Legyenek elemi ismeretei az ember származásáról. Szerezzen ismereteket a természettudományos és vallásos nézetekrõl. Tudja, hogy különbözõ vallási irányzatok léteznek

16.

45—46.

Testünk – egészségünk, lelkünk és mûködése. Tanulmányi kirándulás

érzés, észlelés, emlékezés, gondolkodás, lelkivilág, hit, öröklött, szerzett tulajdonságok

Ismerje meg a személyiség legfontosabb összetevõit. Érdeklõdjön, gondolkodjon saját személyiségérõl, értékelje önmagát

Megjegyzés

58

hét

óraszám

16.

47—48.

17.

49.

Tananyag Saját jellemvonások, egyedi vonások

Ismétlõ, rendszerezõ óra

Fogalmak, tevékenységek önismeret, érdeklõdés, vérmérséklet, szokásrendszerek, értékítélet, értékek, önfegyelem, önkritika, önbizalom, szerénység, nagyképûség

Követelmények Törekedjen pozitív tulajdonságai erõsítésére, hibái kijavítására

Megjegyzés

59

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

KÉMIA 17.

18.

1.

20.

21.

kémia, természettudomány

2.

A kísérletezés – szabályai, elõírásai. A kémiai anyagok, eszközök

kísérlet, feltételezés, bizonyítás, általánosítás, kémcsõ, lombik, borszeszégõ, fõzõ pohár

Ismerkedjen meg a legegyszerûbb kémiai eszközökkel, vizsgáló tárgyakkal

3.

Az anyagok csoportosítása összetétel szerint Az élõ, élettelen anyag jellemzõi Tulajdonságvizsgálatok

egyszerû és összetett anyagok alkotóré szek, szín, szag, halmazállapot, térfogat, alak, súly, tömeg, sûrûség, formálhatóság

Ismerje meg, hogy az anyagnak vannak érzékelhetõ, mérhetõ tulajdonságai. Végezzen meg figyeléseket, vizsgálatokat a környezetében elõ forduló legegyszerûbb anyagokkal

Keverékek – alkotórészeinek vizsgálata

keverék, összetevõk

Egyszerû kísérletek kapcsán szerezzen ismere teket a keverékek kémiai tulajdonságairól. Tudjon keverékeket felsorolni a mindennapi életbõl

6.

Keverékek szétválasztása az alkotórészek tulajdonságainak ismerete alapján

egyszerû fizikai módszerek

Fedezze fel az összefüggéseket a keverékek elõállítása – szétválaszthatósága vonatkozásában az alkotórészek tulajdonságai alapján egyszerû kísérletek segítségével

7.

Életfontosságú keverékek: a levegõ alkotórészei

oxigén, szén-dioxid, nitrogén, egyéb gázok

Ismerje a levegõ alkotórészeit, azok fontosságát az élõlények számára

8—9.

Környezetünk állapota a levegõszennyezés okai és következményei. Megelõzés egyszerû módjai.

környezetszennyezés, mérgezõ gázok, CO2, SO 2, NO2, ólomszennyezés, savas esõ, üvegházhatás

Sajátítsák el a legszükségesebb fogalmakat, összefüggéseket a levegõszennyezés okai és azok környezetre gyakorolt hatásai között. Ismerje a mindenki által gyakorolható megelõzési módokat

10.

Keverékek – Oldatok: alkotórészek vizsgálata Oldatok a hétköznapi életben

oldószer, oldandó anyag, oldódási folyamat, oldat, alkotórészek tulajdonságainak változása, étkezési anyagok: salátalé, sóslé, cukoroldat

Tudjon példákat felsorolni a háztartásban elõforduló oldatokból. Ismerje az oldódási folyamat, az alkotórészek egymásra hatása között összefüggéseket

Oldhatóság vizsgálata, oldódási folyamatok gyorsítása

különbözõ oldószerek hatásai, különbözõ oldandó anyagokra

4—5.

19.

Kémiai alapismeretek Mivel foglalkozik a kémia?

11—12.

Megjegyzés

60

hét

óraszám

Tananyag

13—14.

A háztartásban használatos tisztító- és oldósze rek. Alkalmazásuk helyes, helytelen módjai

mosószerek, mosogatószerek, vízkõoldók, sósav, hypo, szalmiákszesz

Törekedjen a környezetünkben elõforduló káros, szennyezõ oldószerek elkerülésére, a háztartási tisztítószerek megfelelõ alkalmazására. Értelmezze segítséggel a kezelési útmutatókat

22.

15—16.

Az oldatok mennyiségi, minõségi változásai Telített, telítetlen oldatok

telített, telítetlen oldat, töménység, sûrûség, hígítás, hatásfok, befõzés, tartósítás, per metezés, mûtrágyázás

Szerezzen gyakorlati tapasztalatokat a ház tartásban, a mindennapi életben alkalmazott oldatkészítési eljárásokról. Ismerje a befõzés, tartósítás lényegét

23.

17—18.

Ipari, mezõgazdasági, háztartási vegyszerek hatása a talajra, vízre, levegõre

19—20.

Terepgyakorlatok – talaj és vízminta vizsgálatok, megfigyelések a levegõszennyezettség kapcsolatban

24.

21—22.

Anyagok és változásaik – fizikai és kémiai változások

fizikai – kémiai változás

Ismerje az anyagok változásai közötti különbségeket a kiinduló és keletkezett anyagok tulajdonságainak vizsgálata alapján. Soroljon fel példákat fizikai és kémiai változásokra a mindennapi életbõl

25.

23—25.

Az égés fajtái, feltételei. Az égés kémiai folyamat. Hasznos és káros égés. Tûzesetek megelõzése, tûzoltás. Magyar tudósok, híres felfedezõk (Irinyi János)

oxigén, éghetõ anyag, gyulladási hõmér séklet, fényjelenség, gázképzõdés, hõha tás, oxidáció-korrózió, korrózióvédelem, oltószerek, tûzoltás módjai

Egyszerû kísérletek segítségével szerezzen ismereteket az égés feltételeirõl, fajtáiról. Tudjon példákat felsorolni a lassú és a gyors égésre, azok jelentõségére. Tudja, mi a teendõ tûzesetek alkalmával. Ismerje magyar tudósok tevékenységét

26.

Életfontosságú anyagok: a víz. Víz mint vegyület – a víz alkotó részei

oxigén, hidrogén, vízbontás

Ismerje a víz kémiai tulajdonságait, alkotórészeit

Vizeink állapota – környezetkárosító tényezõk Vizeink védelme

mezõgazdasági, ipari szennyezés, háztartási hulladékok, savak, lúgok

Gyûjtsön információkat ismeretterjesztõ kiadványokból, filmekbõl hazai vizeink állapotáról. Legyen képes írásban, szóban, rajzban egyszerûen beszámolni a tapasztalatokról

26.

27—28.


Követelmények

Legyen tisztában a háztartási, ipari, mezõgazdasági vegyszerek szabályszerû alkalmazásának fontosságával, a mértéktelen használat környezetkárosító hatásaival

Megjegyzés

61

hét

27.

óraszám

Tananyag

29.

Vegyületek – gyakorló óra

30.

Ismétlõ – rendszerezõ óra (keverékek, vegyületek)

31.

Felmérés

28.

32—34.

Az anyagok tulajdonságainak további vizsgála ta, gyakorlati alkalmazásuk

29.

35—37.

Egyensúly a természetben. Atermészet önszabályozó rendszerének változása a környezetszennyezés hatására. Akörnyezetvédelem feladatai

30.

38.

Kémiai ismeretek átfogó ismétlése

39.

Felmérés


vegyszeres beavatkozások, rovar – rágcsá lóírtás, mûtrágyázás, permetezés, hulladék, szemét, veszélyes hulladékok, szelektív szemétgyûjtés, környezetbarát anyagok, megoldások

Követelmények

Legyen tisztában egyes anyagok veszélyességével, figyelje meg a háztartásban alkalmazott vegyszereket, segítséggel legyen képes értel mezni a kezelési útmutatókat, megfelelõ módon végezze el a kezeléseket. Érezzen felelõsséget környezete iránt, alakuljon környezetvédõ atti tüdje, törekedjen a környezetbarát anyagok használatára, tudatosan válogasson a háztartá si cikkek és fogyasztási cikkek közül

Megjegyzés

62

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

FIZIKA Mivel foglalkozik a fizika?

fizika, természettudományok

Ismerje, hogy a természettudomány része a fizika, mivel foglalkozik

Az anyagok tulajdonságai: érzékelhetõ tulajdon ságok, vizsgálatok, kísérletek, mérések, gya korlatok

szín, szag, alak, hang, hõmérséklet, halmazállapot, térfogat, tömeg, méret, sûrûség, formálhatóság

Fedezze föl, ismerje meg, hogy az anyagoknak vannak észlelhetõ ill. mérhetõ tulajdonságai Ismerje az ismeretszerzésben a megfigyelés, kísérletek fontosságát

4.

A halmazállapotok – sajátosságaik Halmazállapot változások

szilárd, folyékony, légnemû

Legyenek ismeretei az anyag megjelenési formáiról, változékonyságáról, a változás okairól

5.

Különbözõ anyagok olvadás és fagyáspontja

32.

6—8.

A kölcsönhatás fogalma – a kölcsönhatások fajtái

mozgásállapot változás, mechanikai, hõmérséklet-, halmazállapot-, alakváltozás, elektromosság, mágnesesség

Tudjon példákat felsorolni a kölcsönhatásokra, azok napi, gyakorlati elõfordulásaira. Csopor tosítsa a kölcsönhatásokat megadott szempon tok szerint. Irányítás mellett legyen képes egyszerû kísérleteket végezni

33.

9.

Az erõ – erõfajták

izomerõ, mágneses erõ, elektromos erõ, gravitációs erõ, rugalmas erõ, súrlódási erõ, közegellenállási erõ

Ismerje a kölcsönhatásokat létrehozó erõfajtá kat Tudja röviden megfogalmazni az elvégzett kísérletek tapasztalatait

10.

Az erõ mérése

rugós erõmérõ, egyéb mérõeszközök (digitális)

Ismerje az erõ mérésére szolgáló legegyszerûbb technikai eszközöket

11.

A testek súlya

12.

A testek tehetetlensége és tömege

13.

A testek tömege és térfogata

30.

1.

31.

2—3.

34.

Ismerje a tömeg, súly mértékegységeit Szerezzen gyakorlottságot az egyszerû fizikai kísérletek elvégzésében, a mennyiségek mérésében, a mértékegységek használatában Végezzen méréseket, legyen képes lejegyezni a kísérletek tapasztalatait. Tudja segítséggel értelmezni a tömeg és a súly fogalmát, tudja mi a különbség közöttük

Megjegyzés

63

hét

35.

36.

37.

óraszám

Tananyag


Követelmények

14.

Energia és munka. A munka fizikai értelmezése, testek energiaváltozásai. Termikus kölcsönhatások

energia, munka, energiafajták: mozgás, hõ, elektromos, mágneses, víz, szél, nap, atomenergia, termikus kölcsönhatás

Ismerjen energiafajtákat. Végezzen megfigyeléseket a munkára vonatkozóan, a munka fizikai értelmezésére a testek energiaváltozására fej lettségének megfelelõen

15.

Energiahordozók – energiatermelés. Hõenergia és munka

energiahordozók, hõenergia, nyomás, feszültség, meghajtóerõ, belsõ energia – változásai

Legyen képes önálló feladatmegoldásra, az ismeretbõvítésre könyvekbõl, egyéb információhordozókból

16.

Látogatás a Közlekedési Múzeumban (gõz gépek, hõerõgépek) Magyar tudósok, híres felfedezõk (Kandó Kálmán, Öveges József)

17.

Hõjelenségek – szilárd testek változásai hõ hatására

hõterjedés, hõvezetés, hõszigetelés, hõtágulás

Ismerje a hõ hatására bekövetkezõ változásokat a különbözõ halmazállapotú anyagokban

18.

Folyadékok és gázok változásai hõ hatására

hõáramlás, hõsugárzás

Legyen képes szóban, írásban beszámolni a tapasztalatokról

19.

A hõmérõ részei, mûködési elve

hõmérõk fajtái, skála higany – alkoholszál, digitális hõmérõk

20.

Olvadás, fagyás, párolgás Az anyagok részecskéinek változásai

olvadás, fagyás, párolgás, olvadáspont, fagyáspont

A kísérletek, megfigyelések nyomán szerezzen tapasztalatokat az olvadás, fagyás, párolgás jelenségérõl

21.

Forrás, lecsapódás

forrás, lecsapódás, forráspont

Fedezze föl, hogy a fizikai jelenségek jelen vannak a mindennapi életben. Legyen együttmûködõ, vigyázzon saját és társai testi épségére, ismerje a balesetvédelmi szabályokat. Legyen képes megfigyeléseirõl feljegyzéseket készíteni, észrevételeirõl szóban, írásban beszámolni

22.

Ismétlõ rendszerezõ óra

23.

Felmérés

Ismerje magyar tudósok, felfedezõk neveit, tevékenységük jelentõségét

Megjegyzés

64

Földrajz

Készítette:Lehoczki Jánosné

A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: 1. Kontinensek, óceánok, övezetesség a Földön 2. Európa és részei 3. Tipikus tájak Európában 4. Szomszédaink

A témakörökre szánt idô: 6 óra 16 óra 28 óra 16 óra

Tantárgyi koncentráció Matematika: vonalas mérték használata, távolságok becslése, mérése Természetismeret: az állat- és növényvilágról tanultak alkalmazása Irodalom és mûvészetek: Híres alkotók Európában. Avilágörökség részei Történelem: közös múltunk európai népekkel Beépített közös követelmény Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Szükséges taneszközök falitérképek tanulói atlasz földrajztankönyv 7. földgömb diakép sorozat (Európa) transzparens Javasolt taneszközök: A Föld krónikája A Föld éghajlata Európa képes földrajza Általános természeti földrajz Általános gazdasági földrajz A Föld domború térképe

Európa domború térkée, Növényföldrajz Társulástan és ökológia Földrajzi kisenciklopédia Veszélyeztetett állatok kisenciklopédiája Európa (földrajzi olvasókönyv) Európa (képes földrajz) Regionális földrajz 1000 kérdés 1000 válasz a természetrõl A világ száz csodája Természet és környezetvédelem (olvasókönyv) Ég és Föld Ajánlások a tanmenethez A tanmenet a Gyakorló Általános Iskola Átmeneti Tanterve alapján készült, mely a NAT és az irányelv követelményeit vette alapul. A tanmenet figyelembe veszi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók megismerési nehézségeit. A tananyag úgy került elosztásra, hogy a tanulók a konkrét ismeretanyagot kis lépésekben haladva sajátítsák el, e mellett biztosítva a kellõ számú gyakorlást, megerõsítést. A „Kontinensek, óceánok, övezetesség” témakör viszonylag alacsony óraszámban kerül feldolgozásra, mert a 6. évfolyamban a földrajzi fogalmak alapozásakor e témában kellõ mélységû ismeretekhez jutottak a tanulók. A 7. évfolyamban év elején a meglévõ ismeretek felidézése és megerõsítése a cél, hogy a késõbbiekben alkalmazni lehessen a tanulók birtokában lévõ fogalmakat, alapismereteket. „Európa és részei” témakörben globális természetföldrajzi ismeretek kerülnek feldolgozásra. E témakörben számos olyan fogalommal, összefüggéssel, folyamattal ismerkednek meg a gyermekek, melyeket a tipikus tájak tanulásakor már képesek lesznek alkalmazni. A pedagógusnak nagy figyelmet kell fordítania elsõsorban a szemléleti – de nem elhanyagolható módon – a logikai térképolvasásra is, hogy az egyedi földrajzi fogalmakat kellõ biztonsággal olvassák le, az összefüggéseket pedig értsék meg. A tanulói atlasz tematikus térképeinek alkalmazása nélkülözhetetlen a folyamatban. Ezen témakörben jelentõs szerepet kell kapnia az összefüggéseket, folyamatokat bemutató táblai ábráknak, lényegkiemelõ vázlatos rajzoknak, metszetrajzoknak. (pl. fekvés, domborzat, éghajlat és növénytakaró közötti

összefüggés) A tanulók kutató munkájára is lehet számítani. A „Tipikus tájak Európában” címû témakörben alapelv, hogy Európa fõ részeit természetföldrajzi jellegzetességein és a lakosság legfontosabb, legjelentõsebb gazdasági tevékenységein, életmódján keresztül mutassuk be. Nagyobb hangsúlyt kap a természetföldrajzi környezet. Az egyes régiók gazdasági vonatkozásait, fontos termékeit tárgyak bemutatásával, gyûjtõmunkával, újságcikkek elemzésével, képanyaggal lehet könnyebben elsajátíthatóvá tenni. A fogalmak pontos és biztos megértése érdekében ajánlatos táblai térképvázlaton piktogrammokkal, szókártyákkal, magyarázó rajzokkal végezni a rögzítést. A gazdasági élet tanulmányozásakor tematikus térképeket szükséges alkalmazni, mely a jelrendszerek használatában való jártasságot is továbbfejleszti. A tipikus tájak tanulmányozásakor használni lehet utikönyveket, autós térképeket. Lehetõség adódik a tanulók tér- és idõbeli tájékozódó képességének fejlesztésére, az utazással kapcsolatos számos tudnivaló megismertetésére. „Szomszédaink” témakörében a Közép-Európában fekvõ szomszédos országokra koncentrálunk, de a Dél-Európánál tanultakat is beillesztjük, hiszen három szomszédunk Dél-Európa területén fekszik. A természetföldrajzi ismeretek tanításakor a leglényegesebb fogalmakkal ismertetjük meg tanulóinkat. Amagashegységek világától az alföldekig haladunk. Az órákat lehet úgy is vezetni, mintha egy-egy utazáson vennénk részt. Ennek elõnye, hogy a konkrét fogalmakon kívül játékosan ismerkedik meg a gyermek az útlevél használatával, a határátlépés szabályaival, a menetrend forgatásával, utikönyvek tanulmányozásával, a pénzváltás módjával. A gazdasági élet fõ jellemzõit szomszédaink neves termékein át ismertetjük meg. Egyéb ajánlások: A tanulás folyamatában ügyelni kell arra, hogy az új fogalmakkal, összefüggésekkel úgy ismerkedjenek meg a tanulók, hogy a tartalmi jegyek megértetéséhez a legalapvetõbb szemléltetõ anyagok rendelkezésre álljanak. A legfontosabb fogalmakat, nemcsak szóban, hanem írásos formában is meg kell erõsíteni. Ily módon az egyedi földrajzi fogalmak helyes leírásával, olvasásával a topográfiai gyakorlatok is egyszerûbbé válnak, biztosabb tájéko-

66

zottsághoz vezetnek. Az általános földrajzi fogalmak (pl. magashegység, folyótorkolat) tartalmi jegyeinek megismertetéséhez terepasztal, képanyag, domború térkép, modellek alkalmazásával juthatunk el. Ezek valamelyike, vagy kombinatív alkalmazása a helyes képzetek kialakításában feltétlenül szükséges. A tananyag sikeres feldolgozása érdekében a tanulók ne legyenek passzív szemlélõk, befogadók, hanem óráról-órára aktívan vegyenek részt az isme-

retszerzés folyamatában. Végezzenek a tanár által irányított megfigyeléseket, elemzéseket, kísérleteket stb. A pedagógus feladata, hogy a tervezésnél mindig azokat a módszereket, módszerkombinációkat, módszeres eljárásokat válassza meg, melyek az adott körülmények között a legjobb eredmény eléréséhez vezethetnek. Minden témakörben élni kell a környezetvédelemhez kapcsolódó nevelési helyzetek kihasználásával. A környezetvédelem általá-

nos feladatainak megismertetésén kívül az aktualitásokra is kellõ figyelmet kell fordítani. Atömegkommunikációs eszközök által nyújtott információkat tablókon rögzíteni is lehet. A tananyag elsajátítását vonzóbbá tehetjük, ha minél gyakrabban alkalmazunk didaktikai játékokat és változatos munkaformákat.

67

hét

óraszám

1.

1.

2.

3.

4.

Tananyag Kontinensek, óceánok, övezetesség a Földön A Naprendszer. Abolygók. AFöld alakja, mozgása


Követelmények

Föld, Nap, bolygó, keringés, forgás

Rendelkezzen ismeretekkel a Föld alakjáról. Tudja értelmezni a Naprendszert, leolvasni a bolygók nevét Legyen képes elmondani a Föld mozgásait

2.

Kontinensek, óceánok helyzete. Partvonalak

tagolt partvonal, tagolatlan partvonal, sziget, félsziget, öböl

Tudja felsorolni a földrészeket, óceánokat. A térkép segítségével határozza meg a földrészek helyzetét, egymáshoz való viszonyát, nagyságát, tagoltságát Használja a térkép jelzéseit az óceánok, tengerek meghatározásánál – kiterjedés, mélység

3.

Éghajlati övek a Földön. Asarkvidékek természetföldrajzi jellemzõi. Kutatások

hideg éghajlati öv, sarkvidékek, pingvin, fóka, rénszarvas, földrajzi felfedezõk, Északi-sarkkör, Délisarkkör

Szerezzen elemi ismereteket a sarkvidékekrõl. Értse a sziget, a félsziget fogalmát, tudjon példákat leolvasni a térképrõl. Legyen elemi tájékozottsága a kontinensek közötti idõeltolódásról

4.

Éghajlati övek a Földön. Térítõk. A mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzõi

mérsékelt éghajlati öv, Ráktérítõ, Baktérítõ, négy évszak váltakozása

Tudja a térítõk nevét és szerepét a Föld övezetességében. Irényítással sorolja fel az éghajlati öveket. Tudjon alapvetõ jegyeket felsorolni az egyes éghajlati övekre vonatkozóan, mint az évszakváltás, hõmérséklet

5.

Éghajlati övek a Földön. Aforró öv természetföldrajzi jellemzõi

forró éghajlati öv, Egyenlítõ, trópusi õserdõ

Ismerje föl képeken, filmeken, modelleken egy-egy éghajlati övezet jellegzetességeit – tipikus növényzet, állatvilág, az emberek öltözködése – a forró éghajlati, a hideg és a mérsékelt éghajlati övben

6.

Gyakorlás a kontinensekrõl, óceánokról, övezetességrõl tanultak körében

7.

Európa és részei Európa fekvése, határai

8.

Európa partvonala

Gyûjtsön képeket, történeteket, szemelvényeket, az övezetességrõl, keressen összefüggéseket az éghajlat, a növénytakaró között

Jeges-tenger, Földközi-tenger, Fekete- tenger, Kaszpi-tenger, Kaukázus

Legyen képes felsorolni, a térképen megmutatni Európát, Európa részeit

Brit-szigetek, Skandináv-félsziget, Pireneusi-félsziget, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget

Jellemezze Európa partvonalát, sorolja fel a térkép segítségével a határoló tengereket, óceánok nevét Olvasson le szigeteket, félszigeteket

Megjegyzés

68

hét

óraszám

5.

9.

Európa részei

Észak-Európa, Nyugat-Európa, DélEurópa, Közép-Európa, KeletEurópa

Tudja megmutatni a térképen Európa fõ részeit

10.

Európa domborzata

Alpok, Kárpátok, Kelet-európai síkság, hegylánc, hegyvonulat, magashegység

Mutassa meg a térképen Európa nagy tájait, jellemezze azokat

11.

Európa éghajlata. A hideg és a mérsékelt öv jellemzõi

Északi-sark, sarki nyár, sarki tél

Tudja felsorolni a hideg és a mérsékelt öv alapvetõ jegyeit irányítással

12.

Éghajlati hatások Európa egyes részein. Az óceáni és a mediterrán hatás

óceáni éghajlat óceáni hatás mediterrán éghajlat

Ismerje az óceáni és a mediterrán éghajlat fõ jellemzõit

13.

Éghajlati hatások Európa egyes részein. A hegyvidéki és a szárazföldi éghajlat

hegyvidéki éghajlat, szárazföldi éghajlat

Ismerje a hegyvidéki és a szárazföldi éghajlat legfontosabb jellemzõit

14.

Gyakorlás Európa éghajlatáról tanultak körében

15.

Európa természetes növényzete. Övezetesség

tundra, tajga, lomboserdõ, füves puszta, örökzöld, magashegységi növénytakaró

Ismerjen fel összefüggéseket az éghajlat és a természetes növénytakaró övezetessége között

16.

Európa vizei

Volga, Duna, Rajna, Balti-tenger, Északi-tenger, folyótorkolat

Szemléleti térképolvasással ismerje fel, nevezze meg Európa nagy folyóit, állóvizeit

17.

A domborzat, az éghajlat és a természetes növénytakaró összefüggései Európában

éghajlati hatás, övezetes növénytakaró

A térkép felhasználásával keressen példát magashegységekre, középhegységekre, alföldekre, dombvidékekre. A térkép színei, a magassági számok és más jelek segítségével végezzen összehasonlításokat. Irányítás mellett keressen összefüggéseket a domborzat, az éghajlat és a növénytakaró között

18.

Európa természeti kincsei, fontosabb energia hordozói. Lelõhelyek

kõolaj, földgáz, vegyipar, feketekõszén, barnakõszén

A térképjelek leolvasásával, értelmezésével gyûjtsön információkat Európa ásványi kincseirõl, energiahordozóiról

6.

7.

8.

9.

Tananyag


Követelmények

Az éghajlati övezetességrõl tanultakat alkalmazza Európa éghajlatának jellemzésében, irányítás mellett olvasson le éghajlati vonatkozású tematikus térképeket

Megjegyzés

69

hét

óraszám

Tananyag

10.

19.

A tengerpartok. Épülõ és pusztuló tengerpartok A tenger munkája

20.

Gyakorlás: Európa természetföldrajzi jellemzõi

21.

Öszefoglalás Európa természetföldrajzi jellemzõirõl

22.

Tudáspróba

23.

Észak-Európa Észak-Európa természeti adottságai

11.

12.

13.

14.

15.


Követelmények

tengeráramlás, apály, dagály

Képek, filmek felhasználásával figyelje és elemezze a tengerpartokat, a tenger építõ és pusztító munkáját

Balti-tenger, tórendszer, Skandinávhegység, Finn-tóvidék

Ismerje fel képen, filmen Észak-Európa tipikus tájait

24.

Észak-Európa országai, fõvárosok. Népesség Az északi népek életmódja

Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Stockholm, Osló, Helsinki, Koppenhága

Legyen képes néhány mondattal jellemezni a tengerparti népek életét, tevékenységét. Olvassa le a térképrõl Észak-Európa országait, a fõvárosokat. Irányítás mellett tanulmányozza a népsûrûséget mutató tematikus térképet. Keressen összefüggést népsûrûség, domborzat, éghajlat között

25.

Természeti kincsek és foglalkozások. Híres termékek

vasérc, acélgyártás, gépgyártás, faipar, bútoripar, halászat

Tudjon összefüggést kereni az éghajlat, termelés, életmód között – segítséggel, irányítással

26.

Gyakorlás az Észak-Európáról tanultak körében

27.

Összefoglalás Észak-Európáról

28.

Nyugat-Európa Nyugat-Európa természeti adottsságai

Brit szigetek, Atlanti-óceán, Temze, óceáni éghajlat, Germán-alföld

Tudja térképrõl leolvasni Nyugat-Európa országait, a fõvárosokat és egy-egy kikötõvárost

29.

Nyugat-Európa országai, fõvárosok

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, London, Párizs, Berlin

Tekintsen meg filmet, képet a világvárosok (fõvárosok) életérõl, nevezeteségekrõl – Párizs, London. Készítsen egyszerû beszámolót

30.

Nyugat-Európa mezõgazdasága. Híres termékek

fejlett mezõgazdaság, gépesítettség, juhtenyésztés, textilipar, szõlõtermesztés, szarvasmarhatenyésztés, tejipar, húsipar

Állítson össze terméklistát német, francia, angol, holland termékekbõl

Megjegyzés

70

hét

óraszám

Tananyag


Követelmények

16.

31.

Nyugat-Európa nagy ipari centrumai. Neves termékek

Londoni-medence, Párizsi-medence, Ruhr-vidék bauxit, feketekõszén

Tudjon néhány nagy nyugat-európai iparvidéket megmutatni a térképen. Gyûjtsön információkat a nagy ipari centrumokról. Irányítás mellett tudjon példákat mondani a gazdasági élet és az életmód fejlettségének összefüggéseire

32.

Tengerpartok Nyugat-Európában. A kikötõk élete

tengeri kereskedelem, halászat, Hamburg

Gyûjtsön információkat a nagy kikötõvárosokról. Tudjon összefüggést keresni az éghajlat, termelés, életmód között segítséggel, irányítással. Legyen képes néhány mondattal jellemezni a tengerparti népek életét, tevékenységét

33.

Utazás tervezése Nyugat-Európa területére

34.

Gyakorlás: Észak- és Nyugat-Európa összeha sonlítása

35.

Összefoglalás a Nyugat-Európáról tanultak körében

36.

Tudáspróba: Észak- és Nyugat-Európa

37.

Dél-Európa Dél-Európa természeti viszonyai

17.

18.

19.

20.

Keressen összefüggést a népsûrûség és az egyes országok domborzati, éghajlati viszonyai között

Földközi-tenger, Adriai-tenger, Pireneusok, Appenninnek, Balkánhegység, Dinári-hegység, mediterrán éghajlat

Rendelkezzen elemi ismeretekkel a mediterrán éghajlatú tájakról – az éghajlat, a természet adottságok, az emberek életmódja, termelése tekintetében

38.

Dél-Európa országai, fõvárosok. Életmód

Spanyolország, Olaszország, Görögország, Szlovénia, Horvátország, Jugoszlávia, Madrid, Róma, Athén, Ljubjana, Belgrád

Tudja megmutatni a térképen Dél-Európa országait, leolvasni fõvárosokat

39.

A mediterrán tájak természeti viszonyainak hatása a mezõgazdasági termelésre

déli gyümölcsök, narancs, citrom, füge, olajbogyó, mazsolaszõlõ, juh tenyésztés

Ismerjen rá a mediterrán tájra képen, filmen, leírásokban. Jellemezze azokat

40.

Iparvidékek és híres termékek Dél-Európában

Milánó, Torinó, autógyártás, élelmiszeripar

Próbáljon terméklistát készíteni a hazánkban is kapható olasz termékekrõl

Megjegyzés

71

hét

óraszám

21.

41.

Utazás tervezése Dél-Európába

42.

Gyakorlás a Dél-Európáról tanultak körében

43.

Összefoglalás Dél-Európáról

44.

Kelet-Európa Kelet-Európa természeti viszonyai

22.

23.

24.

25.

26.

27.

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek Velence, Vajdaság

Követelmények Tanulmányozzák a vasúti, a közúti térképet, állítsanak össze útvonalat Dél-Európába történõ utazáshoz

Kelet-európai-síkság, Kárpátalja, Volga, szárazföldi éghajlat, füves puszta, tajga

45.

Kelet-Európa országai, fõvárosok

Ukrajna, Oroszország, Kijev, Moszkva, Litvánia, Lettország, Észtország

46.

Alacsony termelékenység a mezõgazdaságban. Hatása az életmódra

gabonatermesztés, állattenyésztés, öntözés, élelmiszerhiány, alacsony termelékenység

47.

Ipar Kelet-Európában. Lecsúszó és felemelkedõ iparágak

vasérc, feketekõszén, kõolaj, földgáz

Készítsen terméklistát

48.

Utazás Kelet-Európába

49.

Gyakorlás a Kelet-Európáról tanultak körében

50.

Összefoglalás Kelet-Európáról

51.

Tudáspróba

52.

Szomszédaink – Közép-Európa Közép-Európa természeti adottságai

Alpok, Kárpátok, hegyvidéki éghajlat, szárazföldi éghajlat, Kárpát-medence, Duna, Elba

Tudjon gyakorlottan tájékozódni Közép-Európa térképén

Ausztria, Svájc, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bécs, Bern, Pozsony, Prága, Varsó, Bukarest

Ismerje Közép-Európa országait és fõvárosait. Tudja felsorolni a hazánkkal szomszédos országokat, fõvárosaikat. Ismerjék fel zászlójukat, pénzeiket

53.

Közép-Európa országai, fõvárosok

Tudja leolvasni Kelet-Európa országait, fõvárosaik nevét

Megjegyzés

72

hét

óraszám

27.

54.

Szomszédaink természeti adottságai. Magashegységek. Az Alpok és a Kárpátok világa

Alpok, Kárpátok, Magas-Tátra, magashegység

28.

55.

Szomszédaink természeti adottságai. Közép hegységek, medencék, dombvidékek

Erdélyi-medence, Lengyel-középhegység, Cseh-középhegység, Kolozsvár

56.

Alföldek szomszédainknál

Román-alföld, Szlovák-alföld, Lengyel-alföld, Nagyvárad

57.

Természeti kincsek, energiaforrások szomszé dainknál. Együttmûködés

58.

Gyakorlás szomszédaink természeti adottságairól

59.

A mezõgazdasági termelés lehetõségei szomszédainknál

Burgenland, gabonatermesztés, állattenyésztés, havasi legelõk

60.

Az ipari termelés szomszédainknál. Jeles termékek. Együttmûködés

Kassa, Komárom, autógyártás, ház tartási kisgépek gyártása, kereskedelem

61.

Idegenforgalom szomszédaink hegyvidéki tájain és üdülõhelyein

idegenforgalom, üdülõhely

62.

Idegenforgalom a tengerpartokon. Utazás ter vezése

turizmus, személyszállító hajó

Állítson össze utazási programot. Használja a vasúti menetrendet, az autós térképet. Ismerje a legfontosabb szabályokat a határátlépéssel kapcsolatosan – állítson össze uticsomagot rövidebb és hosszabb tartózkodáshoz. Ismerkedjen az utikönyvekkel, használatukkal. Értelmezze a legfontosabb információkat. Legyen tisztában a szomszédainkhoz fûzõdõ jó kapcsolat fontosságával. Tudjon példát hozni közös gondjainkról a közlekedésben, a kereskedelemben, a természetvédelemben

63.

Magyarok határainkon túl. Népszokások, néphagyományok

népszokás, néphagyomány, népviselet, népmûvészet

Folytasson beszélgetést – felnõtt irányítással – a közös Európa megteremtésérõl. Legyen ismerete a határon túl élõ magyarokról

29.

30.

31.

32.

Tananyag


Követelmények Legyen képes néhány mondattal jellemezni a szomszédos országok természeti adottságait, a termelést

Tudjon felsorolni szomszédaink által elõállított termékekbõl néhányat, készítsen terméklistát, tablót

Megjegyzés

73

hét

óraszám

32.

64.

A közös Európa lényegi kérdései

33.

65.

Gyakorlás a szomszédainkról tanultak körébõl

66.

Összefoglalás szomszédainkról

67.

Tudáspróba

68.

Év végi összefoglalás. A Földrõl általában

69.

Év végi összefoglalás. Európa fekvése, határai, partvonala

70.

Felszín Európában. Összefoglalás

71.

Éghajlat, vízrajz, természetes növénytakaró Európában. Összefoglalás

72.

Európa mezõgazdasága. Összefoglalás

73.

Európa ipara. Összefoglalás

74.

Év végi felmérés

34.

35.

36.

37.

Tananyag

Fogalmak, tevékenységek Európai Unió

Követelmények

Megjegyzés

74

Ének-zene

Készítette:Kaibinger Pál

A tantárgy heti óraszáma: 1,5 Éves óraszám: 56 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Új stílusú népdalok 12 óra 21% Régi stílusú dalok 5 óra 9% Népies mûdalok 3 óra 5% Népdalok a Háry-ból 8 óra 14% Jeles napok dalai (karácsony, húsvét, szentiván) 9 óra 16% Más népek dalai 9 óra 16% Himnuszok 2 óra 3,5% Katona dalok 4 óra 7% A fennmaradó órák ismétlésre, gyakorlásra fordíthatók. Tantárgyi koncentráció Anyanyelv és irodalom: a népdalok tanítása, szövegeik elemzése, gyakorlása, a kifejezések értelmezése kapcsolódik az anyanyelv és irodalom tantárgyhoz Földünk és környezetünk: a magyar népdalok tanítása egyben a magyar népzenei dialektusok, így Magyarország bemutatásával is együtt jár. Széles kapcsolódási terület a két mûveltségi anyag között a más népek dalainak tanítása is (lengyel, német, belorusz, spanyol, francia, román dallamok) Vizuális kultúra: a zenei élmények kifejezésére különbözõ formákban (rajzolás, festés zenére, énekre) valamint a különbözõ népi díszítõmotívumok elemzése, rajzolása (pl. az új stílusú népdalokhoz, a más népek dalai anyagrészhez kapcsolódóan) lehet közös a vizuális kultúra anyagával Ünnepi szertartások: a jeles napok anyagának bemutatása, tanítása mind az ünnepi szertartások, mind az anyanyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódhat Matematika: a ritmusképzés, a változó ütemekbõl álló ritmussor megszólaltatása, a különbözõ logikai fel-

adatok, a számkotta használata kapcsolódhat a matematika órák anyagához Követelmények Daltanulás Törekedjenek a szép éneklés szabályainak betartására, a kifejezõ, egységes éneklésre. Vegyenek részt a dalok tanulásában, a közös éneklésben, a tanult dalok felidézésében, a többszólamúság egyszerûbb formáinak gyakorlásában, egyéni képességeik szerint. Szerezzenek ismereteket a magyar népzene körében, különös tekintettel az új stílusú magyar népzenére. Örömmel énekeljenek, legyenek kedvelt dalaik. Ritmus Legyenek képesek a tanult ritmusértékek felismerésére, megszólaltatására, jelölésére. Vegyenek részt a gyakorlatokban, fejlõdjön ritmusérzékük, memóriájuk. Zene írás – olvasás Törekedjenek fokozott önállóságra a tanult ismeretek alkalmazása terén. Vegyenek részt olvasógyakorlatok, játékos feladatok megoldásában. Zenehallgatás Legyenek képesek a zenei részletek irányított figyelmû meghallgatására, elemzésére, zenei élményeik és érzéseik kifejezésére különbözõ formákban. Ismerkedjenek meg XIX. sz.-i zenékkel, legyenek elemi ismereteik a tanult szerzõkrõl, zenemûvekrõl. Legyenek képesek a többször hallott zenemûvek felismerésére. Tánc Vegyenek részt egyéni képességeik szerint a dalokhoz kapcsolódó tánclépések, mozgások, mozgásimprovizációk kivitelezésében. Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a táncok során, fejlõdjön ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk. Legyenek figyelmesek társaikkal szemben, törekedjenek együttmûködésre velük. Kísérjék figyelemmel a

táncok tanulását, akár „élõ” bemutatás, akár felvételek (videó) esetén. Szerezzenek ismereteket a magyar néptánc és a társastáncok körében. Érezzék a mozgás örömét, legyenek kedvelt táncaik. Módszertani megjegyzések A tantárgy részterületeinek (daltanulás, ritmus, zenei írásolvasás, zenei ismeretek, zenehallgatás) feladatai valamennyi órán jelentkeznek. Cél a csoport egységes, szép éneklésének megõrzése, a közös dalkincs bõvítése, jókedvû hangulatos éneklése. A hallás után történõ daltanulás esetenként bõvülhet kotta alapján történõ tanulással is. Az új stílusú népdalok részletesebb megismerése mellett a húsvéti népkör szokásainak, és népies mûdaloknak a tanulása is fontos szerepet kap. Új ritmusérték (a tizenhatod ritmus) megismerése, ritmusdiktálás hosszabb, nehezebb ritmusokkal. Új mûzenei formák, mûfajok megismerése, konkrét példák alapján. Értékelés Érdemjeggyel történik. Szempontjai: az éneklés pontossága, tisztasága, szövegtanulás, aktivitás, az egyéni ismeretek fejlõdése. Részvétel a többszólamú éneklésben, a szép éneklés szabályainak betartása. A tanult ritmusértékek felismerése, használata, tájékozottság a kottarendszerben, önállóságra törekvés a feladatok megoldásában. A zenehallgatás terén jelöljük ki azokat a részeket, amelyek ismeretét elvárjuk tanulóinktól. Javasolt taneszközök Tankönyv: Ének-zene az általános iskolák 7. o. számára 98471/Mt /1 (Nemzeti Tankönyvkiadó) Szakirodalom: Sebõ Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Magyar Mûvelõdési Intézet 1994.) Bodza Klára—Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I. (Nemzeti Tankönyvkiadó 1992.) Ritmushangszerek: dobok, ütõfa, fadob, cintányér, kolomp, háromszög, csörgõdob, csörgõ, saját készítésû ritmushangszerek.

76

A dalok kíséretéhez: zongora (pianino), szintetizátor, gitár A feladatokhoz, játékokhoz: metallofon, furulya A zenehallgatáshoz: magnó és kazetták, CD-lejátszó és CD lemezek

Ritmus- és dallamkártyák, ötvonalas kottástábla, posztó kottakirakó tábla, képek, fényképek, rajzok. A rövidítések értelmezése a tanmenetben R: ritmikai elemek tanítása, gyakorlása

ZIO: a zenei írás-olvasás elemeinek tanítása, gyakorlása D: daltanulás, éneklés ZI: zenei ismeretek (zeneelmélet) tanulása ZH: zenehallgatás

77

hét

óraszám

1—2.

1.

3—4.


Katonadalok Ismétlés, gyakorlás

2.

R: ismétlés, nevek ritmusa, vers: Zelk Zoltán: Varjúdal D: ismétlés új: A szép fényes katonának 1. vsz.

3.

R: Tk. 4/1,2 ZIO: Tk. 3/3 D: Aszép fényes… 2. 3. vsz. ZH: toborzók, Kodály: A jó lovas…

4.

R: Tk. 4/3, 4 ZIO: 5/3 D: új: Huszárgyerek; ZH: e dal ZI: a Háry János forrásai, keletkezése

5.

5—6.

Tananyag

Dalok a Háry Jánosból R: Tk. 5/2 ZIO: 5/4 D: új: Sej Nagyabonyban Tk. 9/2 ZI: a Háry János szerkezete, szereplõi

6.

R: versritmus: Vadludak úsznak… (Tarbay Ede) ZIO: Írjunk dallamot hozzá m-f-s-l hangokkal! D: ismétlés Tk. 11/1 ZH: Háry, Elõjáték

7.

R: versritmus: Szürke ég, õszies… (Heltai Jenõ) ZIO: Írjunk hozzá frig (mi-végû) dallamot! D: új: Ó, mely sok hal… Tk. 29/1,2,3 ZH: Háry János, 1. kaland

8.

R: váltott kézzel dobolás D: ismétlés: régi st. kvintváltó dalok, új: Hej két tyúkom… ZH: Háry János, 2. kaland

Követelmények

Törekedjenek a szép éneklés szabályainak betartására, a kifejezõ, egységes éneklés megõrzésére Vegyenek részt aktívan egyéni képességeik szerint a különbözõ gyakorlatokban, ritmus- és kottaolvasás, -írás feladatokban Dalfelismerés ritmusról és ötvonalas kot táról

Ritmuskiegészítés. A daljáték fogalma, a Háry keletkezése

Ritmuskánon, betûkotta átírása ötvonalasba

Törekedjen elemi ismeretek szerzésére a Háry János daljáték kapcsán

Dallam kitalálása, vers megzenésítés. A Háry részleteinek meghallgatása

A zenehallgatás során törekedjen az eddigi szokások, formák megõrzésére, a zenei részletek irányított figyelmû hallgatására, megfigyelési szempontok alapján

Megjegyzés

78

hét

óraszám

5—6.

9.

ZIO: olvasógyakorlat: Fut, szalad a Pejkó… Átírni betûkottából ötvonalasba D: ismétlés ZH: Háry 3. kaland

7—8.

10.

R: ritmuskánon Tk. 15/3, ritmuszenekar 2 szólamban D: ismétlés: kuruc dalok is, új: Felszántom… Tk. 30/3,4 ZH: Háry 4. kaland

Ritmuszenekar két szólamban

Törekedjen minél nagyobb fokú önállóságra a ritmusok írása, olvasása, megszólaltatása terén, ritmuskánon és több szólam esetében is

11.

ZIO: Éneklés hanglétráról szolmizálva olvasó gyakorlat: Tk. 19/2,3 D: a Háry dalai ismételve ZH: Háry utójáték

Éneklés kézjelekkel, betûkotta átírása ötvonalas kottába

Erõsödjön ismerete a zenei írás-olvasás terén, törekedjen fokozott önállóságra

12.

ZI + ZH: a Háry összefoglalása, tudáspróba

13.

Himnuszok R: ritmuszenekar 3 szólamban D: új: Marseillaise Tk. 17/2 ZI: a Marseillaise keletkezése ZH: a francia himnusz

9—10.

11—12.

Tananyag

14.

ZIO: olvasógyakorlat: a német, angol, lengyel himnusz 1-1 témája D: ismétlés: Marseillaise ZH: himnuszok

15.

Régi stílusú magyar népdalok ZIO: régebbi csúfolódó dalok témái D: ismétlés: csúfolódók új: A karádi faluvégen… ZH: e dal

16.

R: Tk. 19/6 ZIO: Ismeretlen dallamsorok rendezése: Még az este jó voltál… (Felvidéki dal) D: új: Söprik a karádi utcát… ZH: e dal


Követelmények

Ritmuszenekar 3 szólamban. A francia himnusz keletkezése, zeneszerzõje

Himnuszok

Csúfolódó dalok. Egyszerû tánclépések e dalhoz

Vegyenek részt a tánclépések kivitelezésében Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a lépések tanulásakor és bemutatásakor

Megjegyzés

79

hét

óraszám

11—12.

17.

ZIO: olvasógyakorlat: Márton-napi észt dallam R: a tizenhatod tanítása Tk. 23/3,4,6 D: új: Volt nékem szeretõm… ZH: e dal

A tizenhatod ritmus jele, neve, értéke

Legyen képes a tanult ritmusérték megszólaltatására, felismerésére, jelölésére

18.

R: versritmus: Erre kakas… ZIO: dallam hozzá kézjelekrõl (Komáromi kisleány) R: a tizenhatod gyakorlása Tk. 29/4; 33/1 D: új: Guta maga egy város ZH: e dal

Tánclépések, mozgásimprovizáció a dalhoz

Vegyenek részt a tánclépések, a mozgásimprovizáció kivitelezésében

19.

ZIO: olvasógyakorlat: Istenem, istenem áraszd meg a vizet (moldvai ballada) Tk. 32/2,3 D: Istenem…

A népballada. Dalkitalálás kották alapján

Szerezzen ismereteket a ballada mûfajáról

20.

Karácsonyi dallamok R: a tizenhatod gyakorlása Tk. 33/1,2,3 D: ismétlés: téli dalok, új: A szeleknek… (román karácsonyi (kolinda) dallam, kánon is)

Kánonéneklés

Vegyen részt aktívan a kánonéneklésben, tudjon eligazodni a szólamok között

13—14.

15—16.

Tananyag


21.

R: a tizenhatod gyakorlása 33/1, Írd át a ritmust a kétszeresére! ZIO: Tk. 35/1,2 D: téli dalok ismétlése ZI: népszokások ismétlése

A téli ünnepkör szokásainak ismétlése.

22.

R: Tk. 26/2 ZIO: Tk. 26/3 D: új: Dicsõség, mennyben az Istennek… ZH: ünnepi, karácsonyi zenék

Karácsonyi zenék hallgatása

23.

R: versritmus: Három görbe legényke… D: új: Krisztus urunknak áldott születésén… ZH: karácsony + Kodály mûvek (Kodály születésnap)

Megemlékezés Kodály Zoltánról

24.

D: új: Jaj Istenem, a világ… vagy más dallam Kodály gyûjtésébõl ZH: Karácsonyi pásztortánc

Kodály-mûvek ismétlése

Követelmények

Rendszerezze eddig tanult ismereteit Kodály Zoltánról és mûveirõl

Megjegyzés

80

hét

óraszám

17—18.

25.

Karácsonyi óra, Tk. 38/3

26.

Ismétlõ óra

27.

Új stílusú magyar népdalok R: a tizenhatod ritmus gyakorlása, ritmuskánon; ZIO: Tk. 21/Alkossatok dallamot… D: az eddig tanult új stílusú dalok ismétlése

19—20.

21—22.

Tananyag


Követelmények

Karácsonyi zenék

Dallamalkotás

Vegyen részt aktívan az olvasógyakorlatok, játékos feladatok megoldásában

28.

R: Tk. 20/4 versritmus ZIO: dallam diktálás Tk. 20/5 D: új: Esik az esõ, ázik a heveder… ZI: Erkel Ferenc élete és kora ZH: a Himnusz

Erkel élete és kora

Szerezzen elemi ismereteket Erkel Ferenc életérõl, munkásságáról és kora jellegzetességeirõl

29.

R: kétszólamú ritmusgyakorlat hangszerekkel a tizenhatod gyakorlására ZIO: zenei kérdés – válasz Tk. 31. oldal D: új: Édesanyám, kedves édesanyám… ZH: Erkel: Ünnepi nyitány

Egyszerû, új stílusú tánclépések e dalhoz (csárdás)

Szerezzen elemi ismereteket az új stílusú táncok terén is

30.

R: váltott kézzel dobolás a padon ZIO: Esik az esõ betûkottából átírni ötvonalasba D: Õsszel érik babám a fekete szõlõ… ZH: Erkel: Hunyadi: Meghalt a cselszövõ

Részletek Erkel-operákból

Legyen elemi ismerete az opera mûfajáról

31.

R: Tk. 39/3, ritmussor alkotása ZIO: Õsszel érik… 1. sorát lekottázni kézjelek alapján ZI: az új stílus legfontosabb jegyei (5 pontban) ZH: Erkel: Hunyadi: Palotás Tk. 41. old.

Ritmussor alkotása. Az új stílus legfontosabb jegyei (kora, dallamvonala, kvintváltó, sorszerkezete, a sorok hossza)

Legyenek elemi ismeretei a magyar népzene új stílusú dalainak jellemzõirõl. Vegyen részt a népdalok elemzésében, csoportosításában

32.

R: ritmuszenekar 3 szólamban ZIO: olvasógyakorlat: Ritka kertbe találsz télen… D: új: Fehér holló… ZH: Erkel: Bánk bán: Keserû bordal

Megjegyzés

81

hét

óraszám

21—22.

33.

R: ritmussor változó ütemekkel ZIO: Fehér holló… átírása ötvonalasból betûkottába D: új: Alma a fa alatt… ZH: Bánk bán: Hazám, hazám

Változó ütemû ritmussor

Törekedjen a helyes hangsúlyozásra a változó ütemû ritmussorok megszólaltatásakor

23—24.

34.

R: ritmuszenekar változó ütemekkel ZIO: Énekeljünk tisztán! gyakorlatok D: új stílusú dalok ismétlése ZH: Tudáspróba, Ki nyer ma? Erkel

Tánclépések, improvizáció a dalokhoz

Legyen képes a többször meghallgatott zenei részletek felismerésére

35.

R: ritmuszenekar változó ütemekkel ZIO: hibás kotta javítása D: új: Acsitári hegyek alatt… Tk. 36/2,3,4

Hibás kotta

36.

R: ritmus és rákja hangszerekkel ZIO: hibás kotta javítása D: új: Házunk elõtt… Tk. 34/2, 3, 4, 5

Ritmus és rákja

37.

R: ritmus és ellenritmus hangszerekkel ZIO: Sándor napján… 4 kártyán rakd össze D: új: Sárgul már a fügefa levele…

Ritmus és ellenritmus

Vegyen részt az osztály közös éneklésében, a tanult dalok felidézésében, dalcsokrok összeál lításában és megszólaltatásában

38.

Az eddig tanult új stílusú népdalok összefoglalása, rendszerezése

39.

Tavaszi ünnepek R: dalfelismerés ritmus alapján Tk. 53. old. D: ismétlés: katonadalok, új: Kossuth Lajos azt izente… Tk. 53/rejtvény ZI: Liszt ZH: Liszt: Himnusz és Szózat

Liszt élete, Liszt-mûvek

Szerezzen elemi ismereteket Liszt Ferenc életérõl, koráról és mûvészetérõl

Húsvéti népszokások

Szerezzen elemi ismereteket a nagyhét – húsvét szokásairól, hagyományairól

25—26.

27—28.

40.

Tananyag

R: ütemmutatók alapján ütemvonalak jelzése Tk. 57/2 ZIO: olvasógyakorlat Tk. 57/1 D: új: Ma van húsvét napja… ZI: húsvéti népszokások Tk. 56. old. ZH: népzenei felvételek


Követelmények

Megjegyzés

82

hét

óraszám

Tananyag

27—28.

41.

ZIO: olvasógyakorlat: Jöjj által, jöjj által (húsvéti ének) D: dalismétlés ZI: húsvéti népszokások, a nagyhét szokásai ZH: Liszt: Krisztus oratórium (húsvéti részletek)

42.

Népies mûdalok R: ritmuszenekar ZIO: dallambõvítés Tk. 65/4 D: új: Hej, de nagyon régen volt… ZH: Liszt: XV. magyar rapszódia

29—30.

31—32.

43.

R: ritmusdiktálás ZIO: dallamkártyák rendezése (Esik az esõ…) D: új: Jázminbokor kihajlik az utcára… ZH: Liszt: VII. magyar rapszódia

44.

R: ritmuskártyák rendezése (Kossuth Lajos azt izente) ZIO: memóriajáték ritmussal vagy dallammal D: dalismétlés ZH: Liszt zongoramûvek (pl. Szerelmi álmok) és Liszt összefoglalás

45.

Más népek dalai R: Tk 48/3. ZIO: Tk. 49/2. D: új: Zöldellt a rózsafa… Tk. 46/2, 3 ZH: Chopin: g-moll mazurka


Követelmények

Húsvéti népszokások. Rajzolás zenére

A népies mûdal. Arapszódia

Ismerkedjen meg a népies mûdal és a rapszódia mûfajával

Memória-fejlesztés

Legyen képes a többször meghallgatott zenei részletek felismerésére

Chopin élete. A mazurka. Társastánc lépések (keringõ) tanulása e dalhoz kapcsoltan

Ismerkedjen meg a mazurka, a prelûd mûfajának jellegzetességeivel, Chopin életével. Vegyenek részt a dalhoz kapcsolódó tánclépések (keringõ) tanulásában és kivitelezésében

46.

R: Tk. 47/4 és 48/2. ZIO: Tk. 47/1,2,3, 63/1 D: új: Aranyosom Tk. 51/1 ZH: Chopin: Desz-dúr prelûd

A prelûd

47.

R: Tk. 51/2 ritmusalkotás ZIO: 51/4 dallam írása D: új: Ha citera pendül… Tk. 55/1, 2, 3, 4 ZI: Muszorgszkij élete, az Egy kiállítás... keletkezése ZH: Egy kiállítás…

Muszorgszkij élete

Szerezzen ismereteket Muszorgszkij életérõl, az Egy kiállítás képei… keletkezésérõl, szerkezetérõl

Megjegyzés

83

hét

óraszám

31—32.

48.

ZIO: olvasógyakorlat: Séta-téma (Egy kiál lítás…) D: új: Zöld levél…, éneklés kánonban is ZH: Egy kiállítás…

Kánon éneklés

33—34.

49.

R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 62/4 ZIO: Tk. 57/1 D: új: Nyit már a… éneklés kánonban is Tk. 62/2, 3 ZH: Egy kiállítás…

Kánonéneklés, quadlibet éneklés. Társastánc lépések e dalhoz kapcsoltan

Vegyen részt a kánon és a quadlibet éneklésben, tudjon tájékozódni a szólamok között. Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a táncok elõadása során

50.

ZIO: olvasógyakorlat Kodály: 333/300. Tk. 43/3. D: dalismétlés, új: Ég a város… (kánon) ZH: Egy kiállítás…

51.

ZIO: olvasógyakorlat Tegzes: I. 206 Tk. 65/3. D: új: Szürke gúnár… – kétszólamú éneklés tanári segítséggel Tk. 64/2, 3. ZH: Egy kiállítás…

Két szólam, erõs tanári segítséggel

Vegyen részt a kétszólamú éneklésben, ismerje fel a kétszólamú kotta képét, tudjon tájékozódni a kétszólamú kottán

52.

R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 45/1, 2, 3. D: új: Táncolunk, diridon… ZH: Egy kiállítás… ZIO: a kétszólamú kotta képe

Mozgás-improvizáció. A kétszólamúság kottaképe

Vegyen részt a mozgásimprovizációs játékban, érezze a mozgás örömét, fejlõdjön ritmusérzéke, mozgáskultúrája

53.

D: más népek dalai, összefoglalás ZH: Egy kiállítás… tudáspróba ZIO: kétszólamú kotta

54.

Év végi ismétlés Tk. 68-69. old. ZI: Szentiváni szokások és dalok

Szentiváni dalok, népszokások

Örömmel énekeljen, legyenek kedvelt dalai, dalcsokrai. Fejlõdjön ritmusérzéke, memóriája, szi lárduljanak meg ismeretei a zenei írás-olvasás terén. Fejlõdjön muzikalitása, esztétikai érzéke

55.

Év végi ismétlés, magnófelvétel az osztály énekérõl

56.

Gyakorlás, ismétlés

35—36.

37.

Tananyag


Követelmények

Megjegyzés

84

Vizuális kultúra és rajz

Készítette:Roth Pál Géza

A tantárgy heti óraszáma: 1 Éves óraszám: 37 A tantárgy fôbb témakörei: Vizuális nyelv Kifejezés és képzõmûvészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek Javasolt taneszközök grafitceruza vízfesték akryl

agyag, gipsz színes papír fonal kásagyöngy vesszõ vagy huzal szalma vagy csuhé modellek üveglap vagy fólia reprodukciók, demonstrációs tablók szövõkeret Értékelés Az értékelés tudatosodását a szempontszerûség hangsúlyos érvényesítésével kell biztosítani. A vizuális probléma feldolgozási szempontjainak érvényesülniük kell a korrektúrában és az osztály elõtti (frontális) értékelésben is.

Elvárható teljesítmény A perspektivikus szabályok ismerete. Elemi színtani és fénytani ismeretek. Mesterséges terek funkcionális, alaki, szerkezeti elemzésének képessége. Módszertani megjegyzések az éves tanmenet összeállításához A tanmenet több tanórát átívelõ feladatsorai egy-egy domináns tematikus vagy fejlesztési területhez kapcsoltan, komplexen tartalmazzák a tanterv különbözõ témaköreihez tartozó tartalmakat. A tanórák és feladatsorok egymásba fûzése lehetõség szerint alkalmat ad a téma centrális tartalmának és a spontán felmerülõ, aktuális problémák rugalmas, párhuzamos kezelésére.

86

hét

óraszám

Tananyag, tevékenység

Fogalmak

Készségfejlesztés

Technika, eszköz

1.

1.

Technikai szervezés. Felmérés: forgásformák látszati rajza

2.

2.

Képelemzés: szögletes térformákat, külsõ és belsõ tereket ábrázoló képek térjelzõi

térjelzõk

megfigyelés, analízis

demonstrációs rajz

3.

3.

Szögletes testcsoport nézeti és lát szati vonalrajzának másolása

térjelzõk


demonstrációs rajz, ceruza

4.

4.

Derékszögû síkokon nyugvó téglalapok látszati vonalrajza

irányok


kartonlapok, ceruzarajz

5.

5.

Kocka látszati képe

irány, arány

megfigyelés, analízis, szintézis

kocka modell, üveglap, fólia, ceruza

6.

6.

Négyzetes álló hasáb látszati rajza

irány, arány


hasáb modell, ceruza

7.

7.

Kocka és hasáb takarásos ábrázo lása

takarás


modellek, ceruza

8.

8.

Szögletes testcsoport árnyékolt ábrázolása

árnyék, önárnyék, vetett árnyék


modellek, lámpa, ceruza

9.

9.

Testcsoport tónusos rajza kemény megvilágításban

kemény megvilágítás


modellek, diavetítõ, ceruza

10.

10.

Testcsoport tónusos rajza lágy megvilágításban

lágy megvilágítás


modellek, ceruza

11.

11.

Színes testcsoport festése

foltképzés, analízis, szintézis

modellek, vízfesték

12.

12.

Mûelemzés: építészeti emlékek perspektivikus és színelemzése

tanult fogalmak használata

reprodukciók

13.

13.

A színkör, a komplementer színek

színkör, alapszín, kevert szín, komplementer

színkör ábra

14.

14.

A hõmérséklet kontraszt

színdifferenciálás

színkör ábra, színkártyák

ceruzarajz

színcsalád, hideg szín, meleg szín

Megjegyzés

87

hét

óraszám


Fogalmak


Technika, eszköz

15.

15.

Betlehemi jelenet festése: a perspektív és színtani tapasztalatok alkalmazásával.

Betlehem

fantázia szabad kifejezés

vízfesték

16.

16.

Lakásbelsõk (alaprajzok, látszati képek) elemzése funkció szerint

lakótér, funkció, tevékenység, tér, helyigény

elvonatkoztatás képzelet gondolkodás

reprodukciók, táblai vázlat

17.

17.

Különbözõ lakások modellezése

modell, kicsinyítés

elvonatkoztatás, szintézis, fantázia

dobozok, építõkockák

18.

18.

Modellezett lakások alaprajzi vázlata

alaprajz

elvonatkoztatás

modellek, ceruza

19.

19.

A lakás természetes és mesterséges fényei. A tájolás

természetes és mesterséges fény, fényforrás, fény iránya, tájolás

megfigyelés

demonstrációs rajz

20.

20.

A lakásbelsõ színhangulata

színhangulat, hangulat közérzet

kifejezõkészség, érzelmi rezonancia

reprodukció

21.

21.

Lakásbelsõ színes, tónusos képe: forgós formákból és szögletes testekbõl készült modell alapján.

megfigyelés, vizuális gondolkodás

ceruzavázlat

22.

22.

Lakásbelsõ színes, tónusos látszati képe: forgós formákból és szögletes testekbõl készült modell alapján.

megfigyelés, vizuális gondolkodás

vízfesték

23.

23.

Lakások a különbözõ korokban – mûismertetés

megfigyelés, fantázia

reprodukciók

24.

24.

A magyar mûvészet emlékei

mûvek címei

megfigyelés, fantázia, emlékezet

reprodukciók

25.

25.

Fóliafestés technikájának elsajátítása.

fólia, akryl

finommotorikum

mûanyag fólia, akryl

26.

26.

Kavicsmozaik technikájának megismerése

mozaik, kavicsmozaik

finommotorikum

agyag, gipsz, kavics

27.

27.

Vázlatkarton készítése „üveg” vagy mozaikképhez

vázlatkarton

fantázia, kifejezés, kompozíció

színes papír

28.

28.

Gyöngyszövés technikája

gyöngyszövés, kásagyöngy, keret

megfigyelés, fantázia

szövõkeret, fonal, kásagyöngy

Megjegyzés

88

hét

óraszám


29.

29.

Mintatervezés gyöngyszövéshez

30.

30.

Gyöngyszövés mûhelyrajza

31.

31.

Gyöngyszövés

32.

32.

Kosárfonás technikája

33.

33.

34.

Fogalmak


Technika, eszköz

fantázia

filctoll

vizuális gondolkodás

ceruza

fimommotorikum, figyelem

szövõkeret, fonal, kásagyöngy

megfigyelés, emlékezet

vesszõ vagy huzal

Kosárfonás

motoros koordináció, figyelem, emlékezet

vesszõ vagy huzal

34.

Kosárfonás

motoros koordináció, figyelem, emlékezet

vesszõ vagy huzal

35.

35.

Szakajtókötés technikája

finommotorikum, figyelem, emlékezet

szalma vagy csuhé

36.

36.

Szakajtókötés

finommotorikum, figyelem, emlékezet

szalma vagy csuhé

37.

37.

Az éves munkák szemléje

mûhelyrajz

kosárfonás, vesszõ

szakajtó, szalmahurka

Megjegyzés

89

Informatika

Készítette:Gróf Judit

Ajánlás Az informatika tanmenet átmeneti idõszakra készült. Azon 7. évfolyamos tanulók oktatásában javasoljuk használatát, ahol a Nemzeti alaptanterv bevezetését megelõzõen nem volt informatika oktatás. Az elõzmények hiányában a 7. évfolyam tanulói az alapoktól kezdik felépíteni az informatikai ismereteket. Ahhoz, hogy a gépek használatbavételét sikerként éljék meg, a megértésre, a pontos cselekvésre, az utasítások értelmezésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A tanulók elõzetes ismeretek hiányában több segítséget és megerõsítést igényelnek. A személyre szóló foglalkozás csakis kiscsoportos szervezeti keretek között képzelhetõ el. A tanulók értékelése a második félévtõl kívánatos. Az értékelés elsõdlegesen a gép kezelésének elsajátítására tett erõfeszítést tükrözze. Vegyük figyelembe a gyakorlási lehetõséget, a tanulói affinitást. A tantárgy heti óraszáma: Éves óraszám:

1 37

A tantárgy fôbb témakörei: 1. Számítástechnika alapjai 2. Programok futtatása 3. Algoritmusok leírása szöveggel és rajzzal Javasolt taneszközök számítógép monitor egér egérpad billentyûzet fülhallgató hangszóró nyomtató lapolvasó hajlékonylemez CD-ROM

A témakörökre szánt idô: 15 óra 15 óra 7 óra

Cél – a számítástechnikai környezet megszerettetése, – az informatikai alapfogalmak bõvítése, – egyszerû algoritmus értelmezése, lefordítása a programra, – a billentyûzet kezelésének gyakorlása, programok futtatása, szöveges információ értelmezése. Követelmények 1. Tudja az információk és a számítógép kapcsolatát. 2. Segítséggel tudja kezelni a számítógépet. 3. Legyen elemi ismerete a számítógép felépítésérõl. Ismerje a hardver és a szoftver elemeit. 4. Ismerje a billentyûk fajtáit, mûködésüket, használja önállóan szövegszerkesztésnél és különbözõ programbeállításoknál. 5. Ismerje a számítógép megjelenítõ egységeit. 6. Ismerje a perifériák funkcióját, önállóan használja azokat. 7. Tudjon a gép kezeléséhez segítséget kérni és azt hasznosítani.

91

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


1.

1.

Számítástechnikai alapismeretek

A számítógép fõ részei. A gépek értéke. Felelõsség a gépekért

számítógép, monitpor, billentyûzet, nyomtató, lapolvasó, PC

2.

2.


A számítógép üzembehelyezése, be/kikapcsolása megfelelõ sorrendben

egér, enter, billentyû, írógépbillentyûk

3.

3.


A hardverek és egységei

memóriák, hangkártya, videokártya, CD-ROM meghajtó, merevlemez, modem

4.

4.


A szoftverek és fajtái

programok: szövegszerkesztõ program, oktatóprogram, játékprogramok

5.

5.

Algoritmusok kialakítása

A számítógép nyelvezete, helyes válaszok keresése, utasítások adása

segítség kérése – súgó gomb használata

6.

6.


A számítógép perifériás egységei

lapolvasó, CD-ROM meghajtó, modem, hangkártya

7.

7.


Az egér használata, tartása és mûködése

egérpad, mozgatás, kattintás

8.

8.


A nyomtató felépítése, üzemeltetése, a monitor mûködése, beállítása, karbantartása

nyomtatófej, fényerõ, képélesség, képernyõvédõ

9.

9.


A billentyûzet felépítése, szerepe a számítógép mûködésében, fajtái, kezelése

kurzor

10.

10.


Alfanumerikus és számbillentyûk funkciói, helyük a billentyûzeten

betûbillentyûk, szóközbillentyû, végrehajtási utasítást végzõ billentyû (enter), váltóbillentyû (shift)

11.

11.


Funkció- és kurzorbillentyûk szerepe és helyük a billentyûzeten

törlés, beszúrás, elõre lapoz, visszalapoz

12.

12.

Programok futtatása

Bekapcsoláskor a megjelenõ képernyõ értelmezése I.

„asztal”, „tálca”

13.

13.


Bekapcsoláskor a megjelenõ képernyõ értelmezése II.

„ablak”, parancsikon, mappa

14.

14.


A Start gomb megjelenítése: a Windows rendszerben lévõ menû elemei

dokumentum, futtatás, menû

Megjegyzés

92

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


15.

15.


A Windows rendszer megnyitása, bezárása, kilépés a rendszerbõl

rendszerbõl való kilépés, válaszadás a számítógép kérdéseire

16.

16.


Tájékozódás a Windows rendszer programlistáján

programok: Microsoft Word, kellékek: rajzoló- és játékprogramok

17.

17.


Programok elindítása, futtatása

Windows, Windows Intézõ

18.

18.


A Szövegszerkesztõ program megnyitása, elindítása, bezárása

cimke: Microsoft Word – a dokumentum neve

19.

19.


A Szövegszerkesztõ program mûködtetése

tájékozódás és mozgás a képernyõn

20.

20.


A billentyûzetkezelés gyakorlása

gépelés

21.

21.


Szövegszerkesztési alapszabályok, írásjelek a bil lentyûzeten

billentyûzetkezelés gyakorlása

22.

22.


Az információk és a számítógép kapcsolata

információk mértéke: bit; byte

23.

23.


A számítógép feladata: adatfeldolgozás

adatbevitel és adatkivitel; processzor és a szoftverek feladata, billentyûzet, egér, lapolvasó

24.

24.


Az adatbeviteli egységek

monitor, nyomtató, fejhallgató és hangszórók

25.

25.


Az adatbeviteli és központi egységek

a számítógépes programok és részletes utasításai

26.

26.


Szoftverek kiválasztása, kezelése, elindításuk sorrendje

a számítógépes programok és részletes utasításai

27.

27.


Az oktatóprogramok számítógépes nyelvezete, használatuk és futtatásuk

matematika és magyar nyelv oktatóprogramok

28.

28.


Logikai készségeket fejlesztõ játékprogramok kezelése

29.

29.


CD-ROM jelentõsége, alkalmazása, a program elindítása

információhordozók, csak leolvasásra alkalmazható (szöveg, zene)

Megjegyzés

93

hét

óraszám

Témakör

Tananyag


30.

30.


Rajzolóprogram megnyitása, mûködtetése. Amûködtetés megfelelõ sorrendje

festés, ceruzarajz, festékfújás, színválasztás

31.

31.


Rajzolóprogram: a megjelenõ szegély ikonjainak értelmezése

háttér színválasztása, nagyítás, alakzatok sablon jainak választása

32.

32.


Rajzolóprogram: gyakorlás, egyéni rajzok készítése, nyomtatása

rajzolás, festés, nyomtatás

33.

33.


Szövegszerkesztési alapismeretek, alkalmazások, mozgás a képernyõn le- és felfelé

görgetõsáv, kurzorbillentyûk használata

34.

34.


Szövegszerkesztõ program felépítése I.: menûsor, eszköztár – lehetõségek

menûsor, cimke, eszköztár, alapbeállítás

35.

35.


Szövegszerkesztõ program felépítése II.: formá tumsor, vonalzók helyzete, használatuk

formátumstílus, oldalbeállítás

36.

36.


Helyesírásellenõrzõ programok futtatása

magyar ABC helyesírásellenõrzõ program mûködtetése ikonról

37.

37.


Fájlok létrehozása, logikai tartalmuk, elõhívásuk

fájltípusok

Megjegyzés

94

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Készítette:Tölgyszéky Papp Gyuláné

A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Technika – Anyagok és alakításuk – Tervezési szerelés, modellezés 44 óra 30% Háztartási ismeretek – Egészségügyi ismeretek – Táplálkozási ismeretek 44 óra 30% Közlekedési ismeretek 20 óra 15% Termelés, gazdálkodás 20 óra 15% Szabadon felhasználható, ismétlés, tudáspróba kb. 20 óra 13% Tantárgyi koncentráció Természetismeret Matematika Történelem Vizuális kultúra Beépített közös követelmény Hon- és népismeret Környezetvédelmi nevelés Tanulás Pályaorientáció

Szükséges taneszközök és anyagok kéziszerszámok háztartási kisgépek kerékpár, szerelõkészlet terepasztal + tereptárgyak növényszaporító ládák a munkáltatáshoz kapcsolódó eszközök, anyagok szakácskönyv közlekedési térkép konyhai edények, eszközök tisztítószerek oktatófilmek Javasolt tankönyvek Dr. Hoffmann Istvánné: Technika, háztartástan 7—8. (Mûszaki Könyvkiadó) Fülöp Péter: Környezetünk technikája 7—8. Háztartástan (Nemzeti Tankönyvkiadó) Pitrik József: Életvitel, technika, háztartástan 6. osztály (Apáczai Kiadó) Csóti Ferenc: Kerékpáros ábécé (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) Kerekes Ferenc—Balogh József: Technika 7. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Módszertani ajánlás az éves mikroterv elkészítéséhez A 7. évfolyam számára készült tanmenet az átmeneti idõszakot veszi figyelembe, de elõtérbe helyezi a NAT rendszerét, így a korábbi technika tantárgytól sok tekintetben eltér. Az eltérés elsõdlegesen a tananyag és a tevékenységrendszer komplexitásában, az integrált ismeretkörök megjelenésében mutatkozik meg. A tananyag, a tevékenységkör olyan kompetenciák fejlesztését, kialakítását célozza, amely az önismeretet, önellátást, családellátást, háztartásvezetést, a fogyasztói, a használói szerepet, a környezetvédõ szemléletet erõsíti. Már olyan ismeretek, tevékenységek is beépülésre kerültek, amelyeknek nincs, vagy kevés elõzménye van a korábbi évfolyamokon. Ez szinte minden témakörre érvényes, ezért a tanulók elõzetes ismerete, képessége alapján kívánatos helyileg kialakítani, módosítani a témára szánt órákat és a tananyag mélységét. Atantárgy komplexitása feltételez olyan környezetet, ahol nem az elmélet, hanem a konkrét gyakorlat, az élet, a mûködés, mûködtetés bemutatható, elsajátítható. Olyan tanulásszervezési formák kívánatosak, ahol differenciáltan, de minden tanuló megpróbálhatja, gyakorolhatja és elvégezheti a tevékenységet. Az élethelyzetek modellezésére szinte minden órán szükség van, ezért olyan iskolai környezet megteremtésére kell törekedni, ahol ez megvalósítható.

96

hét

óraszám

Tananyag

1.

1— 2.

TECHNIKA Anyagok és alakításuk A munkaterem rendje Munkaszokások, balesetvédelmi oktatás

2.

3.

4.

5.


Munkadarab modellezés

Elérendõ teljesítmények

Sajátítsa el az alapvetõ munkaszokásokat Legyen képes az önálló vizsgálódásra a megadott szempontok szerint

fémek mechanikai tulajdonságok kézi szerszámok

3— 4.

A fémek vizsgálata – tulajdonsága: vas, alumínium, réz. Afémek megmunkálása – a fém-munkálás eszközei

5—6.

A fémek elõállítása – nyersanyag, félkésztermék, késztermék. A fémek szerepe a környezetünkben

7—8.

Fémtárgyak a lakásban, a háztartásban. A fémtárgyak tisztítása, kezelése, tárolása Korrozióvédelem

a fémtárgyak funkció szerinti cso portosítása

9—10.

Egyszerû fémtárgy elõállítása tetszés szerint – differenciált feladatadással. Tervezés, munkamenet elkészítése, kivitelezés, önellenõrzés

tervezés, kivitelezés, önellenôrzés

11—12.

A textil tulajdonságai, textilfélék - textiliák alapanyaga. A fonal tulajdonságai

fehérnemû-szövetek, ruha- és bélésszövetek, textilminták összehasonlítása

13—14.

A fonal vastagítása. Sodrás, fonás, hurkolás, csomózás

makramé, szövõkeret

15—16.

A szövés története. Szövés szövõkerettel

17—18.

A ruházat karbantartása

19—20.

Ismerkedés a varrógéppel. A varrógép részei, mûködtetése

Ismerje fel a fém-megmunkálás kézi szerszámait, tudja azokat mûködtetni Legyen ismerete a háztartásban alkalmazott fémtárgyak kezelésérõl,tisztántartásáról, célszerû használatáról gyertyatartó vagy ceruzatartó

Mûveleti algorítmus segítségével egyszerû tárgy elkészítése Legyen tapasztalata a textilfélék tulajdonságáról, kezelésérõl

makramé öv

tárgykészítés szövõkerettel varrás

kapocs, gomb, akasztó felvarrása, feslés, szakadás varrása

Legyen igényes ruházatára, annak karbantartására Tudja az elemi, az egyszerû karbantartó technikákat

Megjegyzés

97

hét

óraszám

Tananyag

6.

21— 22.

HÁZTARTÁSI ISMERETEK A lakás és környezete Az emberek lakása régen és ma Alakás berendezése régen és ma

7.

8.

9.


lakóhelyiségek, lakószoba, konyha, kamra, mellékhelyiségek, pince, padlás

23—24.

A berendezés, a lakásbeosztás célszerûsége. Népmûvészet az építésben, a lakásban

lakásbõvítés, tetõszerkezet, tetõtér, népmûvészet

25—26.

A lakás környezete, a ház kertje, erkélye, növények a kertben

a szaporítás, átültetés, gondozás

27—28.

Növények a lakásban, szobanövények elhelyezése, gondozása – a növények szerepe az életünkben

29—30.

KÖZLEKEDÉS A közúti közlekedésben alkalmazott jelzések, jelentésük a gyalogos, a kerékpáros szemszögébõl


berendezés modellezése


Legyen pontos ismerete a lakás egyes részeinek funkciójáról, célszerû kialakításáról. Vegyen részt aktívan lakásának kialakításában

Tudja, hogy miként kell a kertet gondozni az évszaknak megfelelõen átültetés, szaporítás

Legyen ismerete a szobá ban tartható növényekrõl

terepasztalon útkeresztezõdés megépítése, tereptárgyak felhelyezése

Tudja alkalmazni, modellezni a gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályokat

közút, gyalogút, átkelõhely, zebra, kerékpárút – videofilm megtekintése

31—32.

A közúti közlekedés modellezése terepasztalon – az útkeresztezõdésben áthaladó gyalogos és kerékpáros

útkeresztezõdés jelzõlámpa rendõri karjelzés

33—34.

Szállító eszközök – teherszállítás, áruszállítás eszközei, környezetkárosító tényezõk. A vízi közlekedés eszközei, kikötõ. A rádió vízügyi jelentései

teherszállítás, fõút, autópálya, kipufogógáz, zajártalom, hajóút, tájékozódás a vízi közlekedés menetrendjében

35—36.

A légi közlekedés, a repülõtér. Az utazás feltételei, körülményei. A légi teherszállítás. Újsághírek a légi közlekedéssel kapcsolatosan

légiút, repülõtér, útlevél, úticsomag, kézicsomag

Legyen ismerete a vízi, a légi közlekedésrõl, a külföldre történõ utazás feltételeirõl Ismerje a teherszállítás okozta környezeti károkat

Megjegyzés

98

hét

óraszám

10.

37— 38.

Különbözõ utazási helyzetek, viselkedési for mák modellezése, elemzése, az utazás tervezése szervezése

39— 40.

A közlekedés története, az elsõ repülõ, hajó, autó és kerékpár

a jelen és a múlt közlekedésének összehasonlítása

41— 42.

Egészségügyi ismeretek A serdülõkor, a serdülõk életfunkcióinak változása – testápolás

serdülõkor, bõrtipus, pattanás, bõrápolás, hajápolás, kozmetikumok

bõrkezelés, hajápolás, kézápolás bemutatása

A higiénés szokások szükségességének belátása. Elemi gyakorlati ismeretek a bõrápolásról, a bõrbetegségek megelõzésérõl

11.

12.

13.

Tananyag


Munkadarab modellezés úticsomag összeállítása hosszabb útra

Elérendõ teljesítmények Mutasson kulturált magatartást a közlekedésben. Tudjon utazási csomagot összeállítani különféle utazási feltételeknek megfelelõen Legyen pontos képzete a közlekedésben bekövetkezett változásokról

43— 44.

A serdülõk ruházata, divat, esztétikum, célszerûség. Életritmus – tevékenységek

egészséges öltözet, divat és egyé niség, sport, szórakozás, pihenés, tanulás aránya

alkalomhoz, korhoz, nemhez illõ öltözködés bemu tatása

A mozgás, a szabad levegõn való tartózkodás fontosságának belátása. Helyes viszonyulás az öltözködéshez, a divathoz

45— 46.

Életmódváltozás, társaskapcsolatok – párkapcsolatok – barátság a nemek között

kortárscsoport, párkapcsolat, vonzódás

szituációs játék a fiú-lány kapcsolatról

Kulturált magatartás és kapcsolattartás a csoportban, a partnerkapcsolatban

47— 48.

A serdülõk táplálkozása – a táplálék mennyisége, összetétele

az évszaknak, a napszaknak, a kornak megfelelõ táplálkozás

étrend elkészítése egy hétre a saját szükségletnek megfelelõen

A helyes táplálkozási szokások betartása. Az iskolai étkezés jó és rossz oldalának felismerése

49—50.

TECHNIKA Anyagok és alakításuk A bõr. Az állatbõrök hasznosítása. A bõr tulajdonságai. Az állatbõrök munkálhatósága, a megmunkálás eszközei

állatbõr, bõrlyukasztó, olló, szûcstû, a bõr szabása

Legyen tapasztalata az állatbõr és mûbõr hasznosításáról

Megjegyzés

99

hét

óraszám

13.

51—52.

A mûbõr tulajdonsága – összehasonlítása az állatbõrrel. Amûbõr használati tárgyak a környezetünkben. A bõr és a mûbõr ápolása

mûbõr, bõrtisztítás

14.

53—54.

Apró tárgyak tervezése bõrbõl. A bõr szabása, illesztése, lyukasztása

lyukasztás, fûzés, varrás, szegecselés

55—56.

Bõrtárgy készítése – díszítése

díszítõ munkák

57—58.

Bõrhulladék hasznosítása

59—60.

HÁZTARTÁSI ISMERETEK Önellátó technikák Különféle testápoló anyagok, mosószerek, tisztítószerek megismerése, használati útmutató értelmezése. Veszélyes anyagok

15.

16.

17.

18.

Tananyag


kezelési, használati útmutatók, veszélyes anyagok


Elérendõ teljesítmények Sajátítsa el a bõrápolás munkafolyamatát

öv, kulcstartó, pénztárca

Tudjon anyagtakarékosan dolgozni Mutasson tájékozottságot a tervezésben, a tárgykészítésben

a megismert anyagok, szerek használatának bemutatása, alkalmazása, hatásuk elemzése

Szerezzen tapasztalatokat a háztartásban használt szerekrõl, anyagokról. Lássa be a használati útmutató jelentõségét Legyen igényes ruházatára, a ruházat karbantartására

61—62.

Felsõruha tisztítása, portalanítása. Folttisztítás, tárolás. Alsó és felsõ ruha kézimosása, öblítés, szárítás, vasalás

különféle textiliák mosása, vasalása, a kezelési útmutató

63—64.

A mosógép mûködése, részei. Anagymosás – áztatás, mosás, öblítés, szárítás

automata, félautomata mosógép, mosási program

a nagymosás gyakorlati végrehajtása

Sajátítsa el a mosógép mûködtetését

65—66.

A nagytakarítás – a porszívó részei, mûködtetése, tisztítása, a porzsák cseréje

a porszívó és tartozékai, többfunkciós gépek.

nagytakarítás gyakorlati végrehajtása

Alakuljanak ki helyes munkaszokásai a nagytakarítással kapcsolatban

67—68.

Szolgáltatások a környezetünkben – ruhatisztí tó, cipész, fodrász, háztartási kisgépek javítása, órajavítás

szolgáltató egységek

Ismerje fel a szolgáltatások fontosságát a család ellátásában

69—70.

Bevásárlóközpontok, piac és csarnok, napi és heti (havi) bevásárlás

bevásárló centrum

Alkalmazza a tanult magatartásformákat a szolgáltatások igénybevételénél

Megjegyzés

100

hét

óraszám

18.

71— 72.

19.

20.

21.

22.

23.

Tananyag




Tervezés, szerelés, modellezés Háztartási kisgépek mûködtetése, tisztítás, tárolás

darálók, háztartási robotgépek, elektromos fõzõk

73—74.

A gépek mûködésének modellezése a szerelõkészlet felhasználásával

a szerelõkészlet, elemek, szer számok

75—76.

Modellezés. Meghajtási módok

kötélhajtás, szíjhajtás, dörzshajtás, lánckerekes hajtás, fogaskerék meghajtás

77—78.

A kerékpár részei. Akerékpár szerelése

kormány, kerék, hajtópedál, fékek, szerszámok

Elemi ismeretek a kerékpár szerelésérõl

79—80.

A kerékpár karbantartása

81—82.

Mûszaki rajzi ismeretek. A szabvány rajz, a nézeti ábrázolás

szabvány, nézeti ábrázolás

A mûszaki rajz eszközeinek pontos használata. Egyszerû mûszaki rajzok olvasása

83—84.

Közlekedés Kerékpározás a gyakorló parkban – veszélyhelyzetek értelmezése (szakember irányításával)

felszállás, leszállás, egyensúlyozás, kerülés, gyorsítás, fékezés

85—86.

A kerékpár biztonsági felszerelése karbantartó munkák

lámpa, dinamó, csengõ, fék, világítás

Szerezzen gyakorlottságot a kerékpár szerelésében

87—88.

Döntéshelyzetek – balesetek elemzése a kerékpáros szemszögéból – segítségnyújtás, segítségkérés

baleset bejelentése telefonon

Lássa be a közlekedés ve szélyeit. Tudjon segítséget nyújtani és kérni

89—90.

Közlekedési térképek tanulmányozása

a térkép jelrendszere

91—92.

Ismétlés, rendszerezés. Tudásszintmérés

Egyszerû technikai problémák felismerése a háztartási gépek kezelésében

A meghajtási módok megértése, kipróbálása, mûködtetése

kerékpározás gyakorlati terepen

Tapasztalatok gyûjtése a modellezésrõl, a meghajtási módokról

Veszélyhelyzetek felismerése a kerékpáros szempontjából

Megjegyzés

101

hét

óraszám

24.

93—94.

25.

26.

27.

28.

Tananyag Táplákozási ismeretek Tápanyagok, az ember táplálék szükséglete Az élelmiszerek csoportosítása



Elérendõ teljesítmények Legyen pontos ismerete a tápanyagokról, azok fogyasztási arányáról

növényi, állati eredetû táplálékok, vitaminok, energia

Tudjon változatos étrendet összeállítani – a család pénzügyi lehetõségeinek figyelembevételével

95—96.

A heti étrend – az étrendkészítés szempontjai Kiadás-tervezés

étkezési idõpontok, változatosság

Heti étrend összeállítása a családnak

97—98.

Konyhatechnikai eljárások

elõkészítõ-, elkészítõ- és befejezõ mûveletek

az egyes konyhatechnológiai mûveletek elvégzése

99—100.

Ételkészítés – levesek és fõzelékek. A szakácskönyv használata

levesek, fõzelékek, szakácskönyv, recept

leves és fõzelék készítése

Tudjon legalább egy levest és egy fõzeléket készíteni Tudja, hogy miként használhatja a szakácskönyvet

101—102.

Az étel mennyisége – a család nagysága, az életkor, a foglalkozás figyelembe vétele

103—104.

Terítés, felszolgálás hétköznap, ünnepnap. A konyha rendje

terített asztal, teríték, díszítés, a konyha tisztasága

terítés, tálalás, díszítés, mosogatás, fertõtlenítés

Legyen igényes a terítésnél, a felszolgálásnál. Vállalja a konyha rendbetételét

105—106.

Ételkészítési gyakorlatok – a maradék tárolása, hasznosítása

a fõtt étel tárolása, hûtés, mélyhûtés

ételek készítése receptek alapján

Legyen ismerete a higiénés tárolásról

107—108.

Termelés, gazdálkodás A haszonkert jelentõsége a család ellátásában, a táplálkozásban. Hasznosítás, tárolás

kerttípusok, haszonkertek

Értse meg a kiskert, a haszonkert fontosságát

109—110.

A haszonkert talaja – talajjavítási módok, talajmûvelés és szerszámai

kötött és laza talaj, kerti szerszámok karbantartása, szerves trágya, mûtrágya

talajvizsgálat, talajmûvelés, szerszám karbantartás

111—112.

Szaporítási módok – egynyári és kétnyári növények

egynyári, kétnyári magvetés, dugványozás, palántázás

szaporítás szabadban, vagy palántázóládákban

Vegyen részt a kertmûvelésben, szerezzen ismereteket a talajjavításról, a szerszámok karbantartásáról

Megjegyzés

102

hét

óraszám

Tananyag

29.

113—114.

Néhány kedvelt zöldségféle vetése, gondozása, betakarítása

retek, sárgarépa, petrezselyem, zöldbab, saláta

115—116.

Dísznövények a kertben. A biokertészet lényege

dísznövény, cserje, bokor, örökzöld, biokert

117—118.

Hasznos segítõtársak a kertben – madárvédelem

madáretetõ, állandó és költözõ madár, énekesmadarak, madárvédelem

madáretetõ madárcsemege készítése

119—120.

A termesztett növények értékesítése

kiadás, bevétel, értékesítés, piackutatás

tájékozódás a piacokon

121—122.

Az ember környezetében élõ állatok gondozása: kutya és macska tartása, gondozás, szoktatás

123—124.

Kisállatok a szobában – hörcsög, egér, madár, hal, békák, stb.

125—126.

Állatvédelem – állatvédelmi törvény. Növényvédelem

127—128.

Természetvédelmi terület meglátogatása – védett növények megtekintése

30.

31.

32.

33—37. 129—138. 139—148.

Tanév végi ismétlés, megerõsítés, gyakorlás A tanév közben szabadon felhasználható órák – ünnepekre, aktuális tevékenységekre, tudás próbára, ellenõrzésre



Elérendõ teljesítmények Legyen ismerete és gyakorlata a legismertebb zöldségfélék gondozásáról

Lássa be a madárvédelem jelentõségét. Tetteiben mutatkozzon meg a természetbarát szemlélet

Érezzen felelõsséget az állatokért

a lakásban tartott kisállatok élet feltételei, gondozása

akvárium tisztítása, felszerelése, terrárium és madárkalitka tisztítása

Lássa el önállóan állatait!

Megjegyzés

103

Tartalomjegyzék Magyar nyelv ............................................................................................. 3 Irodalom .................................................................................................. 13 Matematika ............................................................................................. 23 Történelem .............................................................................................. 39 Természetismeret ................................................................................... 53 Földrajz.................................................................................................... 65 Ének-zene ............................................................................................... 75 Vizuális kultúra és rajz ............................................................................ 85 Informatika............................................................................................... 90 Életvitel és gyakorlati ismeretek ............................................................. 95

104

Készítette:Hámor Jánosné. Magyar nyelv

Recommend Documents