Magyar nyelv
Készítette:Hámor Jánosné
A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Nyelvtani ismeretek Szövegértés, szövegalkotás Fogalmazási ismeretek Kommunikáció
A témakörökre szánt idô: 40% 30% 20% 10%
Tantárgyi koncentráció Irodalom Mûvészetek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kitekintés Európába Szükséges taneszközök Ajtony Péter—Lõrik József: Nyelvismeret 7. oszt. Széplaki Erzsébet: Fogalmazás 6. oszt.
Javasolt taneszközök irodalmi szöveggyûjtemény, verseskötetek, szókártyák a nyelvtani fogalmakhoz, tájképek, arcok – fényképek a leíráshoz, napilapok, folyóiratok Nyelvtani ismeretek témaköri követelményei • Ismerjék fel a mondatrészeket, fogalmi jellemzõiket, az aláhúzási jelüket, mondatbeli szerepüket. • Tudják megnevezni a mondatrészek szófaját. • Mutassanak gyakorlottságot a szóvégi magánhangzó, mondatközi írásjelek használatában, az egybeírás és külön írás begyakorolt eseteiben. • Használják a helyesírási segédeszközöket az önellenõrzés és hibajavítás során. Kommunikáció témaköri követelményei • Tudjanak beszélgetni, kulturáltan kapcsolatot teremteni társaikkal, felnõttel. • Legyenek tájékozottak az egyéni véleményük megfogalmazásában: vita, felszólalás, érvelés, cáfolás során. • Rendelkezzenek ismeretekkel a tömegkommunikáció körében (hír, riport, krónika, híradó nekik szóló információit értelmezve). • Mutassanak jártasságot a különbözõ mûfajú szövegek al-
kotásában (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél) és törekedjenek ezekben az információközlés változatos kifejezésére. Szövegértés, szövegalkotás témaköri követelményei • Mutassanak elemi tájékozottságot a szövegértés,–elemzés és szövegalkotás terén szóban és írásban. • Tudjanak kérdéseket feltenni a szöveg oksági, szerkezeti összefüggéseire. • Törekedjenek az értelmes, tématartó, összefüggõ mondatokban való beszámolóra. • Tudják megkülönböztetni a köznapi, irodalmi és tantárgyi szavakat. Fogalmazási ismeretek témaköri követelményei • Ismerjék fel az olvasott mû elbeszélõ, leíró részeit, párbeszédes formáit. • Tudjanak idõrendiséget, lényegkiemelést, szerkezeti tagoltságot, változatos nyelvi formát alkalmazni szóbeli és írásbeli szövegalkotásaikban. • Tudjanak irányítás mellett vázlatot, jegyzetet készíteni, és azt felhasználni fogalmazás készítésekor. • Legyenek képesek a hibajavító jeleket értelmezve, hibákat javítani.
4
hét
óraszám
témakör
1.
1— 2.
Ny
Sz F K
2.
3.
4.
5.
3—4.
Ny K Sz F
Tananyag Év eleji ismétlés a tanult szófajkörbõl szófaji differenciálás – jelentéskülönbségek, kérdõszó és a szófaj kapcsolata Szógyûjtések a különbözõ szófajokra azonos témában – rövid szöveg alkotása Szöveg folytatása elbeszélõ fogalmazássá Beszédtechnikai ismeretek gyakorlása: légzés, hangerõ, hanglejtés Ige – kérdõszó, jelentései, idijei, igemódok Drámajáték – mozdulatok „álló képekben” Prózai szövegek értõ, hangsúlyos olvasása Beszámoló az olvasott szöveg tartalmáról
Ny K F-Sz
A fõnév és melléknév – kérdõszó, jelentései, fajtái Iskolai eseményrõl beszámoló Az esemény mozzanatai, szereplõi – elbeszélõ fogalmazás
7.
Ny Sz F
8.
9.
5—6.
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
ige – fõnév – melléknév – számnév – fogalmi meghatározás, felismerés, szófajgyûjtés
cím – tartalom összefüggése cím variációk
A szófaji gyûjtéseket képsorokkal, szövegelemzésekkel, mozdulatsorok megjelenítésével végeztetjük hangsúly, hangerõ megválasztása, kapcsolattartás a hallgatósággal, lényegkiemelés
helyes szóhasználat, kapcsolatfelvétel és -tartás szemkontaktus a szereplõk tulajdonságai – jellemzésük
Szófajgyûjtések a köznapi élet eseményeibõl, történelmi események elemzésével mikor? hol? kik? mit csinálnak? milyenek? hányan voltak? stb.
A számnév – kérdõszó, jelentés, fajtái Számnév felismerése szövegben, közmondásokban Számnevek pótlása történelmi eseményekrõl szóló szövegekben Az események folytatása
keltezés
Felhasználhatók a gyûjtésre, elemzésre a Magyar szólások és közmondások, Mi fán terem c. könyvek
Ny Sz F
A tanult szófajok helyesírási szabályai Szókincsfejlesztés: tantárgyi szavak jelentése, helyesírása Szövegbeillesztés
igeidõ jelei, mód jelek, fokozás jelei, tulajdonnevek írása
Tantárgyi koncentráció: történelemmel, földrajzzal, irodalommal, természetismerettel téma választáskor, szógyûjtésnél és jelentésdifferenciáláskor, szövegalkotás és elbeszélõ fogalmazás írásánál
Ny Sz
A szófajkör fogalmi bõvítése: névszó – fajtái Szövegelemzés a névszók felismerése, a szöveg tartalmi egységei Hiányzó tartalmi egység pótlása címválasztás – tématartás Kultúrált felszólalás iskolai életbõl vett példákon
névszó bevezetés – fõrész – befejezés
Tantárgyi koncentráció: irodalommal, publicisztikával a szövegválasztáskor
lényegtelen, témától eltérõ mondatok elhagyása
Kultúrált viselkedés a felszólaláskor
F K
5
hét
óraszám
témakör
5.
10.
Ny Sz F
6.
7.
11— 12.
13—14.
Ny
A névmás fogalma fajtái: személyes névmás, mutató névmás, kérdõ névmás, kiegészítõ anyagként: birtokos névmás A névmások helyesírása Irodalmi mû(részlet) hangsúlyos felolvasása, elemzése tartalom vázlattá szûkítése Szóismétlések, más stiláris hibák felismerése az elbeszélõ fogalmazásban, szó helyettesítés
igeragozás felidézése személyes névmás – személyrag kapcsolata birtokos névmás, birtokviszony
Kötõszó – fogalma, helye, írása Szövegpótlások kötõszóval Tartalmi elemzés Elbeszélõ fogalmazás adott témában
a vesszõ helye
Határozószó fogalma, fajtái, helyesírása Szöveg tartalmi szûkítése vázlattá
szófaj és mondatrész fogalmi elkülönítése vázlat tipusok: mondatos, címszavas, kérdéssor
Egyéb szófajok tájékozódási szinten: indulatszók, igenevek, módosítószók Szövegelemzés a tanult szófajkör felismerésével, szógyûjtések a témakörben Kultúrált viselkedés a beszédpartnerrel vita során iskolai, köznapi példákon Írói szóhasználat szövegbe építése
köznapi nyelvhasználatban elõforduló szavak az egyéb szófajkörbõl
15.
Ny Sz F
16.
Ny Sz-F
17—18.
Ny Sz K F
Megjegyzés
azután, éppen akkor, elõször, majd szavak használata
A névutó helyesírása Tématartás a felszólaláskor Az irodalmi mû szekezete helyszín, szereplõk, cselekmény Témához címválasztás Szöveg hiányzó mozzanatainak pótlása
F
9.
Névutó – helye, szerepe Pontos helymegjelölés irodalmi mûvek helyszínének felidézésével Az elbeszélõ fogalmazás tagolódása – összefüggõ gondolatsor, gondolati átkötések
Fogalmak, tevékenységek
Ny K Sz F
Sz-K
8.
Tananyag
szövegelemzés támpontjai
Irodalmi példákon illusztrálás
Irodalmi szóhasználat megfigyeltetése Arany verseiben
vita Tantárgyi koncentráció az irodalommal
6
hét
óraszám
témakör
10.
19—20.
Ny Sz K
11.
21— 22.
Ny-Sz
F
K
Tananyag A tanult szófajok rendszerezése, helyesírási tudnivalói Szövegalkotások az egyéb szófajok jelentés értelmezésével A szereplõk viselkedésérõl véleményalkotás Egyéb szófajkör helyesírási gyakorlása Szójegyzék tantárgyi szakszavainak helyesírása, szövegbe ágyazása Közös vázlatkészítés elbeszélõ fogalmazáshoz – témaválasztás a természetismeret, tudományok témakörébõl Véleményalkotás köznapi eseményrõl – a tömegkommunikáció híranyagából
Fogalmak, tevékenységek szójegyzék szavainak gyakorlása
Tantárgyi koncentráció a témaválasztáskor a természetismerettel, tudományokkal
23—24.
Ny Sz
Szaktárgyi szavak szójegyzéke helyesírási gyakorlás Szövegalkotások a szaktárgyi szavak felhasználásával
Szaktárgyi szavak helyesírása, köznapi nyelvhasználatba építés
13.
25—26.
Ny
Mondattani ismeretek ismétlése mondatfajták a beszélõ szándéka szerint, minõség szerint Különbözõ mondatfajtákkal szövegtipusok alkotása Konfliktusok az iskolai életbõl felismerés, értelmezés, megoldás Irodalmi mûben rejlõ konfliktus felismerése – mûelemzés
szándékok, hanglejtés, írásjelek
A mondat szerkezete Egyszerû mondat (mit tudtam meg a mondat állításából?) Hiányos mondat pótlása Elbeszélõ fogalmazás átélt olvasói élmény alapján A fogalmazás egy-egy mozzanatának megjelenítése
állítások egy állítás
Tõ és bõvített mondat szerkezete Bõvítési – szûkítési gyakorlatok a mondatalkotásban Téli élmény elbeszélõ fogalmazásban Iskolai – otthoni életben elõfordult konfliktusok elemzése, megoldás
tõmondat bõvített mondat
F 14.
27—28.
Ny Sz F K
15.
29—30.
Ny Sz F K
Az ismeretkör összefoglalását táblázatokon, ábrákon végezzük. Tudják a tanulók ezeket értelmezni!
szaktárgyi szavak jelentése, írása
12.
Sz K
Megjegyzés
A konfliktushelyzetek megjelenítése drámajátékkal Ítéletalkotási képesség fejlesztése
7
hét
óraszám
témakör
16.
31—32.
Ny Sz F K
17.
33—34.
Ny Sz F K
18.
19.
35—36.
Ny
A mondat alkotórészei szófaj – mondatrész fogalma Szófaj gyûjtések, mondatba – szövegbe ágyazásuk, mondatbeli szerepük rákérdezéssel Párbeszéd beékelése az elbeszélésbe Kérdés – felelet hangsúlya a párbeszédben kommunikációs helyzetgyakorlaton (pl.: tudakozódás, segítségkérés, stb.)
Fontos a szófaj és mondatrész fogalmának, jelentéstartalmának elsajáttíttatása a szófaji – mondatrészi elemzés szempontjából. Tantárgyi koncentráció az irodalommal a párbeszédes forma bemutatására
az alany kérdõszói, aláhúzási jele
A mondatrészeket rákérdezéssel kerestetjük – a válasz az adott mondatrész. Komplex elemzéseket végeztessünk a mondatrész szófaji kifejezésének megállapításával
Az állítmány kérdése – jelentése – aláhúzási jelölése – szófajai Mondatalkotások a fõ mondatrészekkel – különbözõ tipusú szövegekbõl elemzés Irodalmi hõs tulajdonságai (olvasott irodalmi mûvek alapján)
külsõ – belsõ tulajdonságok erkölcsös – erkölcstelen
A tõmondat mondatrészeinek leképezése ágrajzban Szövegelemzések, szövegpótlások
38.
Ny
Az alany és állítmány helyesírása, helye a mondatban Alany nélküli mondatok Szövegalkotás alanytalan mondatokkal pl.: idõjárással kapcsolatos mondatok Bõvített mondat – bõvítmények A tárgy – kérdése, jelölése, szófaji meghatározása Mondatbõvítés tárggyal – rövid szövegek alkotása Elbeszélõ fogalmazásba épített jellemzés Önismeret – önbírálat
Megjegyzés
szófaj – mondatrész fogalmi differenciálás
tapintat
Ny Sz
39.
Fogalmak, tevékenységek
A mondat fõ részei Alany – kérdései – jelentése aláhúzási jelölése – szófajai Szövegalkotások – ki végzi a cselekvést – szövegpótlások a cselekvõ személyével Ki õ? Játékos jellemzési gyakorlat Véleményalkotás másokról
37.
Sz
20.
Tananyag
Tantárgyi koncentráció az irodalommal. A mû szereplõinek jellemzésekor olyan szereplõket válasszunk, akiknél észrevehetõ a „köznapi” jellemvonásoktól eltérõ, nem szokványos tulajdonság is
ágrajz
A szövegalkotásokat sokféle stílusban, mûfajban végeztessük bõvítmény tárgy
Lehetõség a tantárgyi koncentrációra irodalommal, természetismerettel, történelemmel, földrajzzal
8
hét
óraszám
témakör
20.
40.
Ny Sz
21.
41— 42.
Sz Ny
F 22.
Mondatalkotások – szövegtípusok szerkesztése tárggyal Mondatábrázolási gyakorlatok Ágrajz behelyettesítése mondatrészekkel mondatrész – szófaj együttes elemzése Ilyen vagyok én – leíró fogalmazás
önismeret, önértékelés
A határozók szerepe a beszédben Szövegalkotások a cselekmény körülményeinek meghatározásával
44.
Ny
A helyhatározó kérdései – jelentése – jelölése – szófajai
helyhatározó
Sz
Irodalmi mûvek helyszíneinek elemzése – hol történtek az esemélnyek? A bemutatott helyszín tulajdonságai, írásban – rajzban
tájképek elemzése hangulati – esztétikai szempontból
A helyhatározó szófajai, helyesírásuk Szövegelemzések, szövegpótlások a hely megjelölésével A helyhatározó ágrajzzal Ragok – kérdõszóval egyeztetése Névutós szerkezetek helyesírása Határozó – határozószó fogalmi differenciálása
komplex elemzések
45—46.
Ny Sz
47—48.
Ny Sz F K
Idõhatározó kérdései, jelentése, jelölése, szófajai, ágrajza Szövegelemzés – szövegkiegészítés a cselekvés idejének meghatározásával Események sorrendje – idõbelisége Beszámoló: Velem történt v. tegnap, múltkor, stb. történt (kontaktustartás gyakorlása)
Megjegyzés
tárgyrag
Ny Sz
Ny
24.
A tárgyrag helyesírása A tárgy helye az ágrajzban Szövegkiegészítések tárggyal
Fogalmak, tevékenységek
43.
F 23.
Tananyag
rag névutó határozószó határozó – határozószó differenciálása
Tantárgyi koncentráció az irodalommal a szemléltetõ példák keresésében A hely megkeresése a térképen – földrajzi koncentráció lerajzolása – koncentráció a mûvészetekkel
A homogén gátlás elkerülésére fontos a fogalmi differenciálás
idõhatározó
Tantárgyi koncentráció az irodalommal, történelemmel
idõt jelzõ szavak a beszédben, elbeszélõ fogalmazásban
Az idõszemlélet, idõbeli sorrend gyakorlása történelmi események, irodalmi történések rendezésével
9
hét
óraszám
témakör
Tananyag
25.
49—50.
Ny
Módhatározó – kérdései, jelentése, aláhúzási jelölése, szófajai, ágrajza Szövegalkotás a cselekvés módjainak kifejezésére A módhatározó ragjainak helyesírása Az elbeszélés cselekmény sorából hiányzó részek a mód megjelölésével – szövegpótlás Önértékelés – Hogyan látom el a feladataim?
módhatározó
Eszköz- és társhatározó – kérdései, jelentése, aláhúzási jele, szófajai, ágrajza Szövegalkotás – szövegelemzés népi hagyományok témájából Beszámoló a gyûjtött forrásanyagról, pl.: régi mesterség, régi eszközök bemutatása
jelentéskülönbségek észrevétetése
Sz Ny F K 26.
51—52.
Ny Sz K
27.
53—54.
Ny
Sz—Ny 28.
55—56.
Ny—Sz
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
Tantárgyi koncentráció: a mûvészetek – hon- és népismeret A szövegelemzéshez a régi hagyományok, népi eszközök ismeretkörébõl is válogathatunk
A tanult határozók felismerése, elemzése, differenciálása Helyesírási gyakorlatok a ragok, névutók, határozószók gyakorlásával Mondatalkotások – ágrajzos leképezés
F
Szövegelemzések a határozók, tárgy, alany, állítmány felismerése Szövegalkotások adott témára a tanult mondatrészek használatával Helyesírási fejlesztõ gyakorlatok; hiányzó szóvégzõdések pótlása Irodalmi mû(részlet) cselekményének lényeges jegyei
A hibák felismerése: önellenõrzésre és önállóan végzett javításra fektessünk hangsúlyt
hibajavítás – önellenõrzés mikor? hol? hogyan? és kivel? történt
29.
57—58.
Ny Sz F K
A jelzõk szerepe a beszédben Az irodalmi nyelv gazdagsága irodalmi példákon Leíró fogalmazás: táj bemutatása Beszámoló egy utazásról (megtörtént vagy képzeletbeli)
jelzõ
A Magyar szinonimaszótár használata
30.
59—60.
Ny
A jelzõk fajtái: minõségjelzõ – kérdései, jelentése, jelölése, szófajai, ágrajza Szövegbõvítések jelzõvel Jelzõ hiánya a tömegkommunikációs mûfajokban
minõségjelzõ
Választékos beszédre nevelés
tömegkommunikáció, írott és elektronikus sajtó hír
Közös újságolvasás – TV, rádió híranyagának értelmezése – adekvát reagálás
Sz
K
Köznapi hírek értelmezése
10
hét
óraszám
témakör
Tananyag
31.
61— 62.
Ny
Mennyiségjelzõ kérdései, jelentése, aláhúzási jele, szófajai, ágrajza Költõi jelzõk jelentésárnyalatai, hangulata irodalmi szövegekbõl Levél – árnyalt érzések kifejezése, jelzõk használata, információk változatos nyelvi megformálása
Sz F
32.
63—64.
Ny
Sz K K-Sz 33.
65—66.
Sz-Ny
F
34.
67—68.
Ny Sz-Ny K
35.
69—70.
Ny Sz K F
Jelzõs szerkezetek helyesírása (összetett melléknevek, j-ly a melléknévben, sorszámnevek helyesírása a jelzõs szerkezetekben) Mondatalkotások, szövegkiegészítések jelzõs szerkezetekkel Hírmûsorok, újsághírek információjának értelmezése Hírszerkesztés az iskolai újságban Szövegelemzések (szempontjai: oksági összefüggések, információk, nyelvezete, nyelvtani – mondatrész – szófaj – ágrajz) Levélbe ágyazott leíró rész a jelzõk használatával Levél tartalmi tömörítése üdvözlõlapba, üzenet formájába Mondatelemzések – mondatrész – szófaj – leképezés ágrajzzal Ágrajznak megfelelõ mondatszerkesztés Eseményrõl (iskolai életbõl, sport, kulturális rendezvényrõl) tudósítás szóban, írásban, rajzban Év végi ismétlés A mondat szerkezete: egyszerû mondat fajtái Szöveg: alkotói, tartalma, oksági összefüggései, nyelvezete, típusai Riportkészítés – párbeszéd gyakorlása Riport írásban
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
mennyiségjelzõ
költõi levél – köznapi levél nyelvezete
Tantárgyi koncentráció az irodalommal a levél árnyalt kifejezésmódjainak bemutatásával
szóösszetétel
jelzõs szerkezet
Választékos, árnyalt kifejezésmódra nevelés
komplex szövegelemzések
Stiláris, nyelvhelyességi hibák értelmezése, javítása
esemény – tudósítás
Ismeretterjesztõ, irodalmi, köznapi szövegek közti differenciálás riport
TV, rádió, tudósításainak közös értelmezése a tömegkommunikációs mûfaj jellemzõinek megfigyeltetésével
Állítások száma a mondatban Tõ és bõvített mondat közti különbség felismerése, indoklással Szövegtípusok közti különbségek felismerése Rövid szöveg alkotása típusok szerint adott szókészletbõl A szöveg összefüggéseinek meglátása, tartalomról beszámoló szóban, írásban
11
hét
óraszám
témakör
Tananyag
36.
71—72.
Ny F
Mondatrészek és szófajaik – komplex elemzések Fogalmazási mûfajok ismétlése; mûfaji jellemzõk alkalmazása Tömegkommunikáció mûfajai: hír, tudósítás, riport jellemzõi – információkra reagálás
K
37.
73—74.
Ny Sz-F Ny
Sz K
Év végi tudásszint mérés tudáspróbával Témáról szövegalkotás 3-4 mondatban, azonos téma a három szövegtípusba átalakítva Szövegbõl kiemelt mondat elemzése: mondatrész, szófaj, leképezés Tollbamondás a helyesírási készség felmérésére – önellenõrzés, javítás Szaktárgyi szavak kiemelése a tollbamondott szövegbõl Rövid tudósítás híranyaga írásban – véleményalkotással
Fogalmak, tevékenységek
útinform, idõjárás-jelentés közlemények – Hogyan reagáljunk rájuk?
Megjegyzés Kapcsolatfelvétel, -tartás, nyelvi kifejezésmód milyensége Mondatrészek és szófaji megnevezésük, ágrajzos leképezés Mondatrészekre való rákérdezés Szövegpótlások hiányzó mondatrészekkel Az értékelés szempontjai: Képes-e adott témáról 3-4 mondatos szöveget alkotni? Át tudja-e alakítani a három szövegtípusba? Felismeri-e rákérdezéssel a tanult mondatrészeket? Meg tudja-e nevezni szófajukat? Le tudja-e képezni a mondatot? Milyen a helyesírása? Felismeri-e önellenõrzés során hibáit, és képes-e a hibajavító jelek segítségével javítani? Begyakorolta-e a szaktárgyi szavakat? Tud-e, és milyen szinten véleményt alkotni? Képes-e tartalmi szûkítésre, tudósításból hírt alkotni?
12
Irodalom
Készítette:Hámor Jánosné
A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: Irodalomolvasás Tájékozódás az irodalmi kifejezésformában
A témakörökre szánt idô: heti 1 óra 50% heti 1 óra
50%
Tantárgyi koncentráció Magyar nyelv Mûvészetek Társadalmi ismeretek Beépített közös követelmények Kommunikáció Tanulás Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Szükséges taneszközök Rottmayer Jenõ: Irodalmi olvasókönyv 7. A. de S. Exupery: A kis herceg Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk Javasolt taneszközök Képzõmûvészeti és zenei illusztrációk Drámapedagógiai olvasókönyv Szöveggyûjtemény Irodalom, birodalom szövegtár 6. (Mozaik Oktatási Stúdió) Módszertani ajánlás Az anyanyelvi mûveltségi területtel a 7. évfolyamtól két tantárgy keretében foglalkozunk (magyar nyelv, irodalom). A magyar nyelv tantárgyi tartalmát négy témakörben (kommunikáció, nyelvtani ismeretek, fogalmazási ismeretek és szövegértés, szövegalkotás) dolgozzuk fel. A témakörök tanórai megjelenését %-os arányuk, a tanmenetben jelölt tartalmaik mutatják. A témakörök integrációs egységet képeznek a tanórákon.
A kommunikáció célja a kultúrált beszélgetés, mind a nyelvi megformálásában, mind a viselkedésben. Sokféle, a tanulók életébõl vett helyzetgyakorlaton alakítjuk ki a kapcsolatteremtés helyes viselkedésformáit az életkori sajátosságok, érdeklõdési kör (fiúk-lányok kapcsolata) figyelembevételével. A kommunikációs képességek fejlesztésével támaszkodunk az elõzõ évfolyamokban kialakított viselkedési-magatartási képességekre, egyre bõvítve az információközlés, a kapcsolattartás, a konfliktuskezelés tartalmát. Ismerkedünk a tömegkommukációs mûfajokkal, azok információinak értelmezésével, és kialakítjuk az adekvát reagálást rájuk. A nyelvtani ismeretek körét tovább bõvítjük az eddig még nem ismert szófajkörrel, majd a mondat szerkezetének, a mondatrészek felismerésének és elemzésének módját tanítjuk meg. A tanórákon fordítsunk gondot a megfelelõ kérdõszó használatával történõ szófaj, illetve mondatrész kiemelésére. Ezekhez változatos szövegek elemzése szükséges. A szövegek megválasztásánál kiemelten fontos, hogy érdeklõdést felkeltõ, motiváló hatásúak legyenek és a változatos szövegtípusokkal ismereteiket is bõvítsük. A nyelvtani ismeretek elmélyítésénél fordítsunk gondot a differenciáló képesség, az analizálás-szintetizálás fejlesztésére. Ezeket egyszerûen elkészíthetõ szókártyák segítségével végezhetjük. A szövegértés, szövegalkotás során nemcsak nyelvtani elemzéseket, hanem a szövegek tartalmi, nyelvi oldalát, oksági összefüggéseit is vizsgáltassuk, így az irodalom tantárgyi koncentrációja minden magyar nyelv órán érvényesülhet. A hangsúlyos, értõ szövegolvasás és a bemutatás gyakorlása is kapjon helyet a tanórán. A szövegek mûfaji elemzése, a szövegek folytatása, a szövegpótlások átvezetnek a fogalmazási ismeretek tartalmi feladataihoz. A fogalmazások témája legyen érdekes, álljon közel a tanulók érdeklõdéséhez. Az írásbeli fogalmazások befejezése – alapos elõkészület után – lehet otthoni feladat is. Az irodalom tantárgy két témakörét (Irodalomolvasás, Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban) is egységesen dolgozzuk fel a tanórákon. Alakítsuk ki az életrajzok megtanításánál az idõrendiséget, a lényegkiemelésre való tö-
rekvést. Az irodalmi mûvek elemzésekor elsõsorban az irodalmi élmény nyújtását tartsuk szem elõtt, melyet a hangulati-érzelmi megfigyeltetés segít. Használjuk ki a képzõmûvészet – zene koncentrációs lehetõségeit az elvont tartalmak megtanításánál. Fordítsunk hangsúlyt a memoriterek tanítására, melyekben engedjük a szabad választást. A házi olvasmányok feldolgozásához adjunk szempontokat a könyvtári órákon, itt számoljanak be a tanulók az önálló szövegfeldolgozásról, az olvasói élményeikrõl, az olvasónapló vezetésérõl. Az irodalomelméleti fogalmak tanítását a Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban címû témakörben végezzük, de egy-egy fogalom elmélyítésére új mûrészletekbõl vett példákat is használhatunk. Uralkodó mûfaj az elbeszélõ költemény, a novella és a regény. A mûfaji jellemzõket mindig mûhöz kapcsoltan végeztessük. Fontos a folyamatos megfigyelés és értékelés a tanév során, hogy azonnali jelzést kapjunk a hiányosságokról, és megtervezhessük a fejlesztõ programot a felzárkóztatáshoz. Követelmények Irodalomolvasás • Ismerjék fel elõkészítés után az olvasott mûvek mûfaját, az irodalmi kifejezésformákat, nyelvhasználatot. • Tudjanak beszélni összefüggõen 6-7 mondatban az olvasott mûrõl, szereplõkrõl, azokat jellemezzék. • Irányítással értékeljék a mûvekben rejlõ érzelmi-erkölcsi jelentéstartalmakat. • Fokozatos önállósággal vezessék az olvasónaplót, gyûjtsenek forrásanyagot irodalmi ismereteik bõvítésére. Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban • Ismerjék fel az olvasott mû eseményszerkezetét, tartalmi összefüggéseit. • Tudjanak irányítással mûelemzést végezni, szereplõket csoportosítani, jellemezni. • Vegyék észre és irányítással értelmezzék a szóképek, a költõi jelzõk, az irodalmi nyelv jelentésárnyalatait. • Vegyenek részt dramatizálásban, forrásmunkák gyûjtésében.
14
Javasolt irodalom a 7. évfolyam anyagának feldolgozásához Keresztúry Dezsõ: Így élt Arany János (Móra Kiadó) Arany János összes versei Mikszáth Kálmán elbeszélései (pl.: A ló, a bárányka meg a nyúl) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Hámorné-Tölgyszékyné: Irodalmi szöveggyûjtemény I., II. (Konsept-H Kiadó)
A magyar helyesírás szabályai Hámor Jánosné: A magyar nyelv világa II. (készülõben) Hámor Jánosné: Feladatlapok II. (készülõben) Lerchné dr. Egri Zsuzsanna: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás 7. (Mozaik Oktatási Stúdió) Magassy László—Magassyné Molnár Katalin: Fogalmazási gyakorlatok 10—16 éveseknek (Nemzeti Tankönyvkiadó) Devecsery László: Fogalmazás 7—8. (Apáczai Kiadó)
Magyar értelmezõ kéziszótár Akadémiai kislexikon Magyar szinonimaszótár
15
hét
óraszám
témakör
Tananyag
1.
1—2.
I
Év eleji ismétlés: Petõfi Sándor fontosabb életrajzi adatai Életrajzi adatokhoz fûzõdõ versek A tanult Petõfi versek téma szerinti csoportosítása, tartalmihangulati felidézése
T
2.
3.
4.
3.
T Sz
téma hangulat
A tanult irodalmi mûfajok felidézése példákkal illusztrálva Hangsúlyos, szövegértõ felolvasás a választott mûfaji példákból
vers, költõi levél, regény, elbeszélés
A felidézett Petõfi versek csoportosítása adott szempontok alapján
Kapcsolattartás – szemkontaktus, távolságtartás, beszédtechnikai ismeretek alkalmazása
I
Arany János életútja kronológikus sorrendben „én valék öreg szüleim egyetlen reménye”
életrajzi adatok kronológiája mottó – jelentésmagyarázattal
5.
I
Arany iskolásévei „Jöttek a búgondok uti cimborának”
búgond, cimbora – jelképes értelmezés
6.
I
„Végre kincset leltem, házi boldogságot” tanító, jegyzõ, házasság, család
életrajz, önéletrajz
7.
T
Arany házasságával, családjával kapcsolatos versek tájékozódási szinten Hangsúlyos versfelolvasás
Az Így élt Arany címû kötetbõl anyaggyûjtés a gyermek Aranyról, tanárok, diáktársak visszaemlékezései A gyûjtött anyag szelektálása, felhasználása önálló beszámolóban
A Toldi megírása „És míly sokat nyerék…” A pályázati követelmények
Kisfaludy Társaság
Forrásanyagok gyûjtése, felhasználása a kor irodalmi életébõl
I T
Petõfi: Arany Jánoshoz A vers költõi kifejezései: szóképek, megszemélyesítés, hasonlat jelentésmagyarázattal
tûzokádó költõi levél prózában, versben borostyán jelképes értelmezése a költõi feladat, „ars poetica”
A költõi barátság illusztrálása Petõfi és Arany levelezésébõl – a levelek hangnemének, megszólításának megfigyeltetése
I T
Válasz Petõfinek Irodalmi kifejezésformák a versben, összehasonlító elemzés az elõzõ verssel A vers hangsúlyos olvasása
költõi kérdés
„Fel, fel a szent küzdelemre!” Arany a szabadságharcban Rásüt az esthajnal – verselemzés Katonadalok, bujdosóénekek mûfaji jellemzõi – kapcsolatuk, összevetésük az Arany verssel
Petõfi és Arany a szabadságharcban versbeli példákkal
8.
I-T
5.
9—10.
6.
11—12.
Sz 13—14.
Megjegyzés
kronológia, mottó
4.
Sz
7.
Fogalmak, tevékenységek
I T
Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeinek felidézése. Tantárgyi koncentráció a társadalmi ismeretekkel, irodalommal, képzõmûvészettel, zenével. Versek, képek, zenék gyûjtése a történelmi események lelkesítõ hangulatának illusztrálására
16
hét
óraszám
témakör
8.
15—16.
I T K Sz M
Tananyag Családi kör – a vers szerkezete, szereplõi, tartalmi mondanivalója A vers hangulata, képisége, megszemélyesítései, a leírás menete Véleményalkotás a vers szereplõirõl Hangsúlyos felolvasás, szövegelemzés Szabadon választott 6-8 sor a versbõl
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
életkép megszemélyesítés – a tûz kétféle ábrázolása, leírás módja
A békés esti kép megjelenítése képzõmûvészeti alkotással, zenével, színekkel
17.
T
Az életkép fogalmi jellemzõinek bizonyítása Petõfi: Falu végén kurta kocsma és Arany: A szegény jobbágy címû versek alapján
Az életképek megjelenítése rajzban, zenében
18.
I
„Most árva énekem, mi vagy te?” Arany Nagykõrösön – életrajzi adatok
Forrásanyagok Arany tanári munkájáról az Így élt… kötetbõl
19.
I
Letészem a lantot A vers hangulata, tartalmi mondanivalója – életrajzi adatokkal összevetve
kettõs gyász Arany életében – történelmi koncentráció
20.
I
„Oh mily tömeg! s én egyedül” Arany Pesten
Magyar Tudományos Akadémia honvágy
11.
21—22.
I-T
„Alantot, a lantot szorítsd kebeledhez…” Arany öregkora Tölgyek alatt (részletek) Válogatás az Õszikékbõl: Epilógus A versek hangulata, Arany választékos nyelvi kifejezõeszközei
Kapcsos könyv Õszikék
12.
23—24.
I-T
Arany János életérõl, verseirõl tanultak összefoglaló rendszerezése A megismert versek téma szerinti csoportosítása, a költõi kifejezésformák felismerése A tanult memoriterek hangsúlyos bemutatása
mottók – életrajzi adatok összevetése
9.
10.
M 13.
25—26.
I-T
Tudáspróba – témazáró feladatlap A tudásszint értékelése, javítása
Kutatómunka: képek, irodalmi források a MTA-ról
Az elsajátított ismeretekrõl szóbeli beszámolókon adnak számot a tanulók Szabadon választott Arany költemény felolvasása, és a „miért tetszik” bizonyítása
Az elsajátított életrajzi adatok kronológiája, a versek téma és életrajzhoz kapcsolása, kiemelt költõi eszközök felismerése, jelentés-értelmezése Szöveghû memoriter
17
hét
óraszám
témakör
14.
27—28.
I-T
15.
Tantárgyi koncentráció: képzõmûvészettel, zenével (képek, zene a hangulati, érzelmi megjelenítésre)
31.
I-T
Könyvtári óra: beszámoló a regény elolvasott fejezeteirõl
helyszín, szereplõk, cselekmény – vázlat
Lényeg kiemelésre, a tartalom vázlattá szûkítésére fektessünk hangsúlyt
32.
I
Arany: Toldi – forrásmunkák (szerkezeti felépítés) Elõhang Hangsúlyos olvasás A szereplõ bemutatásának módja Elõhangból 1. vszk.
Ilosvai Selymes Péter Toldi c. mûvének felépítése elõhang termet, hang, fegyver
Petõfi: János vitéz c. mûvével szerkezeti – formai szempontú összehasonlítás
33.
I K
19.
A fõváros, a diákok életérõl anyaggyûjtés Budapest lexikon Budapest enciklopédia
M
M
18.
regény, fejezetek, tartalomjegyzék Füvészkert, grund A helyszín beazonosítása a mai fõváros területeibe
Megjegyzés
költõi üzenet – az olvasóra tett hatás vizsgálata
I
Sz
17.
Könyvtári óra: Molnár Ferenc: APál utcai fiúk Molnár Ferenc fontosabb életrajzi adatai A házi olvasmány feldolgozásának ütemezése, az olvasónapló vezetésének szempontjai
Fogalmak, tevékenységek
Ünnepre készülés – téli és karácsonyi versek gyûjtése, bemutatása „Miért szép?” – képiség, hangulat bemutatása, indoklása Válogatás Ady, Radnóti, Juhász Gyula, Weöres Sándor verseibõl Szabadon választott vers (részlet) megtanulása
29—30.
T
16.
Tananyag
Toldi I. éneke – helyszín, szereplõk, cselekmény A sértés – konfliktushelyzet felismerése – megoldás a mûben és a köznapi életben
34.
T
Az Elõhang és az I. ének irodalmi kifejezésformái: leíró és elbeszélõ részek differenciálása
35.
I K
II. ének Konfliktuselemzés: feszültségpontok a mûben
36.
T Sz
Formai elemek a II. énekben A házi olvasmány feldolgozásáról beszámoló
37.
I Sz
III. ének Hangsúlyos felolvasás gyakorlása
38.
T M K
Költõi kérdés, felkiáltás, belsõ beszéd a III. énekben A gyilkosságot jelentõ 4 sor megtanulása Drámajáték
konfliktushelyzetek megfigyeltetése, elemzése
a két testvér viszonya
Tantárgyi koncentráció a zenével a feszültség növekedésének illusztrálása A feszültségpontokat hangulati görbén ábrázoljuk
fordulópont a mûben elõzmény
18
hét
óraszám
témakör
20.
39.
I
IV. ének (a cselekmény és a fõhõs életének változása)
bonyodalom
40.
T
lelkiállapot – költõi ábrázolásmód összevetése
Sz
Megszemélyesítések, leíró elemek, nyelvezet a IV. énekben Miklós lelkiállapotát ábrázoló költõi kifejezések Beszámoló a házi olvasmányról
41.
I Sz
V. ének Hangsúlyos felolvasás
a cselekmény kibontakozása epizód
42.
T
Az epizód szerepe, formai elemek Az elsõtõl az V. énekig cselekményábrázolás, helyszínek, szereplõk változása Beszámoló a cselekmény idõrendi sorrendjérõl Tartalmi szûkítés vázlattá
próbatétel a fõhõs életében
21.
Sz
22.
43.
24.
I T
VI. ének Irodalmi kifejezésformák az énekben
K
Megjegyzés
Tantárgyi koncentráció zenével, képzõmûvészettel, a hangulat érzékeltetése
Akadályok legyõzése a János vitézben, a népmesékben – összehasonlítás Tantárgyi koncentráció az ének zenével: a népdalok rímelése
konfliktus-elemzés ok–okozat értelmezése
A „miért szép?” indoklása példákkal
Sz
Drámajátékkal az események megjelenítése – helyzetgyakorlat, álló kép a konfliktus bemutatására Beszámoló a házi olvasmányról
45.
I K
VII. ének Drámajáték
2. fordulópont a fõhõs életében
46.
T Sz
A költõi jelzõk jelentésárnyalatai, nyelvi változatosság Szöveghû felolvasás
47.
I T Sz
VIII. ének A szereplõk jellemábrázolása György bemutatása leíró fogalmazásban
49.
50.
Beszédfejlesztés – szókincsbõvítés a kifejezésmód változatossá tételére, gyakorlatok a szinonimaszótár segítségével kitérõ a hõs életében álnokság
Arany jellemábrázolási módjainak válogatása a mûbõl vett példákon
Könyvtári óra: a házi olvasmányról beszámoló
48. 25.
Fogalmak, tevékenységek
ütemhangsúlyos verselés, rím
44.
23.
Tananyag
I K
IX. ének Az akadály (próba) legyõzésérõl véleményalkotás
T
Rokonvonások keresése a népmesei hõsök életébõl A feszültség fokozására szolgáló költõi kifejezések
akadályok a fõhõs életében Véleményalkotó képesség fejlesztése a szereplõk viselkedése alapján
19
hét
óraszám
témakör
26.
51.
I
X. ének Helyszínek változása az éneken belül Szerkezeti tagolódás
Az ének szerkezeti felépítése indoklással 3. fordulópont
52.
T
cél – út a cél eléréséhez
Tantárgyi koncentráció a népmûvészettel, népi alakábrázolással
Sz
Költõi felkiáltások – az érzelmek árnyalt kifejezésmódja Bence ábrázolása – népi alak szokásaival, viselkedésével összevetve Beszámoló a házi olvasmányról
53.
I K
XI. ének A tetõpont megjelenítése drámajátékkal
tetõpont
54.
T M
A feszültséget kifejezõ nyelvi eszközök A választott verssorok interpretálása
lovagi párviadal
A mû cselekményének, feszültségpontjainak ábrázolása hangulati görbén – indoklással Tantárgyi koncentráció zenével a tetõpont hangulati ábrázolására, történelemmel a lovagi párviadal szokásainak vizsgálatára Forrásanyagok gyûjtése, felhasználása
55.
I
XII. ének Cselekmény megoldása, a szereplõk viselkedése, az érzelmek kifejezése – nyelvi eszközei
27.
28.
29.
30.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
megoldás utóhang
A mû mûfaja – a mûfaji jegyek bizonyítása, összevetése a János vitézzel (azonosságok, különbözõségek) A Toldi irodalmi kifejezõeszközei, nyelvezete
elbeszélõ költemény
I-Sz
Toldi összefoglalása
forrásmunkák, szerkezet, fordulópontok, szereplõk, mûfaj
58.
I-Sz
Tudáspróba – témazáró feladatlap
59.
I
Könyvtári óra: Aházi olvasmány befejezése, olvasónapló vezetésének ellenõrzése
regény szerkezete, mûfaji jegyei
60.
T
A szereplõk csoportosítása, jellemzése A „miért tetszik?” indoklása
A szereplõk csoportosítása többféle szempont szerint
56.
T
57.
Megjegyzés
Közösen alakítsuk ki az ismeretanyag összefoglaló vázlatát, mely összefüggõ szóbeli felelet megszerkesztésére is támpontot adhat A témazáró feladatlap az elsajátítás %-os mértékét is tükrözi Az olvasói élményekrõl lényegkiemelõ vázlatban és rajzban számolnak be a tanulók az olvasónaplóban
20
hét
óraszám
témakör
31.
61.
I
Mikszáth Kálmán kora, életrajzi adatai
korrajz – idõszemlélet
62.
I
A néhai bárány helyszín, cselekmény, tetõpont, megoldás, mûfaja
novella
32.
33.
34.
35.
36.
63.
T Sz K
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
A novella mûfaji jegyeinek bizonyítása Hangsúlyos, értõ felolvasás A szereplõk viselkedése – véleményalkotás Drámajáték
novella – elbeszélés összehasonlítása
Megjegyzés Tantárgyi koncentráció a társadalmi ismeretekkel az író társadalmának megismerésére Képek, forrásmunkák gyûjtése lexikonhasználat gyakorlása
leleplezés
64.
I
Móricz Zsigmond élete – társadalmi hovatartozása
önéletrajz
Adatgyûjtés az önéletrajzi regénybõl (Életem regénye)
65.
I
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (regényismertetõ) rövid cselekmény, a kollégiumi élet, a fõhõs helyzete
színpadi változat konfliktusok a regényben
A regény színpadi és filmfeldolgozásával is érdemes, ha mód nyílik rá, megismertetni a tanulókat
66.
T-K Sz
A konfliktusok elemzése, megoldási javaslatok Önálló szövegfeldolgozással a Pakk c. fejezet
komikum
67.
I
Móricz: Hét krajcár cselekmény, tetõpont, megoldás
68.
T
azonosságok felismerése az összehason lító elemzés során
K-Sz
A szegénység megjelenítése az olvasott novellákban és a regényrészletben Véleményalkotás elbeszélõ fogalmazásban
69.
I M
A. de Saint Exupery: A kis herceg c. regényébõl részletek 6-10 sor megtanulása
magány szeretet – kapcsolatteremtés
70.
T-Sz
Szövegértõ felolvasás A szereplõk jellemzése, véleményalkotás
71.
Év végi ismétlés Arany élete – versei
72.
Toldi – irodalmi kifejezõeszközök
líra, életkép, elbeszélõ költemény – fogalmi ismétlés
Válogatás a világirodalom gyermekeknek szóló mûveibõl
21
hét
óraszám
témakör
Tananyag
37.
73.
I-Sz K
A gyermeki jellem ábrázolása az olvasott prózai mûvekben
74.
I-T
Év végi tudásszint-mérés Javaslatok a nyári olvasmányokra
Memoriterek: 6-8 sor szabadon választva Arany verseibõl Toldi: Elõhang 1 vszk. 4-5 sor prózai szövegbõl 8-10 sor a Toldiból
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés Azonos mûfajokon belül csoportosításokat, önálló tartalmi beszámolókat, drámajátékot, összehasonlításokat végeztessünk
22
Matematika
Készítette:Mátrai Józsefné
Táblai vonalzók, körzõ Lyukas tábla Testek
A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb témakörei: Gondolkodási módszerek Gm. Számtan Algebra SZA Geometria Mérés GM Reláció Függvény Sorozat RFS Kombinatorika Valószínûség Statisztika KVS
A témakörökre szánt idô: 8 óra 74 óra 46 óra 12 óra 8 óra
Tantárgyi koncentráció Technika: mérés szabvány mértékegységekkel, szerkesztési alapismeretek Mûvészetek: tér és forma látás fejlesztése Anyanyelv: matematikai nyelv pontos használata Beépített közös követelmények Tanulás: gondolkodási mûveletek alkalmazása, pontos használata a matematikai jelrendszernek Kommunikációs kultúra: szabályok megértése, pontos megfogalmazásuk Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: szöveges feladatok tartalma Javasolt taneszközök Logikai készlet Színes rúd készlet Sík és térmértani modellezõ készlet Körzõ Vonalzók Szögmérõ Játékpénz 0 középpontú számegyenes Hõmérõ Mérleg, súlyok dl, l Méterrúd m2
Javasolt taneszközök: dr. Bernáthné Nagy Ágnes—Mátrai Józsefné—Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez II. — III. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez (Nemzeti Tankönyvkiadó) Tálas Józsefné: Gyakorlólapok kerület- és terület számításhoz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a törtek tanításához II. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Takács Gáborné—Mátrai Józsefné—Tálas Józsefné: Matematika 7. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Módszertani ajánlás a Gyakorló Általános Iskola „Helyi tanterve” alapján készített „Tanmenet javaslat” használatához. A számfogalom kiépítésénél korrekciós céllal javaslom a tervezett lépések betartását. A mûveletfogalom kialakításában a fokozatok begyakorlását a „Gyakorlólapok a készségszintû számolás fejlesztéséhez II. III.” munkalapjai segítségével végezhetik a tanulók. A törtszám fogalmának elmélyítéséhez, a törtekkel való mûveletek elsajátításához, gyakorlásához a „Gyakorlólapok a törtek tanításához II.” munkalapjait ajánlom. A mérési és geometriai tananyag szerkesztéses feladatai, a kerület, terület számítások eredményesen sajátíthatók el a „Gyakorlólapok a kerület- és terület számításhoz” és a „Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez” munkalapjai segítségével. Az elvégzett írásbeli mûveleteket a tanulók ellenõrizzék számológéppel. A tananyag az algoritmikus építkezése miatt alkalmas arra, hogy segítse a tanulókat a tantárgy tanulási szokásrendjének kialakulásában. Fontos fejlesztési területnek tartom a becslési képesség és a gondolkodásmód fejlesztését.
Egy tanítási óra tananyaga egy matematikai témakör tananyagát tartalmazza, de lehetõség szerint beemelhetõ az órába gyakorlásként más témakör tananyaga is. Az egyes témakörökben folyamatosan, valamint a tanév végén, felmérések biztosítják a tanulók tudásának ellenõrzését. A matematika tananyagát alkotó témakörök követelményeinek ismertetése Gondolkodási módszerek A tanulók tudják két halmaz unióját képezni. Értsék és használják a logikai „vagy” kifejezést. Számtan, algebra A tanulóknak legyen biztos számfogalmuk tízezres számkörben. Legyenek járatosak a százezres számkörben, a tört számok és negatív számok körében. Tudjanak készségszinten összeadni, kivonni egész számokat és tizedes törteket, egyjegyû számmal szorozni és osztani egész számokat. Legyenek jártasak a kétjegyû szorzóval való szorzásban. Tudjanak egyenlõ nevezõjû törteket összeadni és kivonni, tört számokat szorozni és osztani egész számmal. Tudjanak összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni. Relációk, függvények, sorozatok A tanulók legyenek jártasak a természetes számok, az azonos nevezõjû törtek és azonos számlálójú törtek összehasonlításában. Legyenek képesek táblázat adatpárjai között egyszerû összefüggések felismerésére, a szabály megfogalmazására, lejegyzésére. Tudjanak különbségsorozatokat folytatni. Legyenek jártasak a hányadossorozatok folytatásában természetes számok körében. Geometria, mérés A tanulók ismerjék a kocka és a téglatest tulajdonságait. Tudjanak testeket és hálózatokat egymáshoz rendelni. Gyûjtsenek tapasztalatokat a testek felszínével kapcsolatban. Tudják a háromszög tulajdonságait felsorolni. Ismerjék a kör alkotórészeit. Tudjanak a tanult szabványmérték-
24
kel mérni. Tudják sokszögek kerületét kiszámítani, a négyzet, téglalap területét mérni, számítani. Ismerjék a területmértékeket. Tudjanak síkidomokat kicsinyíteni, nagyítani, tükrözni egy tükörtengellyel négyzetrácson. Tudjanak neve-
zetes szögeket, négyzetet, téglalapot, háromszöget szerkeszteni. Tudják kocka, téglatest hálóját lerajzolni négyzet hálón.
Valószínûség, statisztika A tanulók tudják megállapítani a valószínûségi játékok és kísérletek kimenetelét. Gyûjtsenek tapasztalatot a statiszti kai adatok feldolgozásáról, rendezésérõl.
25
hét
óraszám
témakör
1.
1.
SZA
2.
3.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Természetes számok elmélyítése (ezres, tízezres számkör) Tizes számrendszer szerkezeti sajátosságainak felelevenítése Egyeztetés: mennyiség mennyiséggel, számnévvel, számjeggyel (pénz)
ezres számkör tízezres számkör
2.
SZA
Mennyiségek megnevezése. Kerek és teljes négyjegyû számok írása, olvasása, összehasonlítása. (h.é. tábla) Növekvõ, csökkenõ sorok, hiányos számsorok pótlása
teljes négyjegyû szám, kerek szám növekvõ, csökkenõ sor, < > = helyiérték-táblázat, pótlás
3.
SZA
Számszomszédok. Egyes, tizes, százas, ezres szomszédok Számok helye a számegyenesen. Teljes négyjegyû számok bontása h. é. szerint. Összegalak
számegyenes, számszomszéd, összegalak, bontás
4.
SZA
Sorszámok. Helyi érték, alaki érték, valós érték kapcsolata Számalkotások legalább két feltétellel. Számok bontása
sorszám, helyiérték, alaki érték, valós érték
5.
SZA
Kerekítés tizesekre, százasokra, ezresekre. Adott összeg kifizetése különbözõképpen
kerekítés (≈)
6.
SZA
Tört szám fogalmának elmélyítése A tört részek nevének lejegyzése, tört részek és neveik párosítása Tört rész elõállítása szinezéssel. Nevük leírása. Alkotó részei Mennyiség, számnév, számjel egyeztetése. Írásmód: osztottan a törtvonal jelöli, számláló, nevezõ
tört szám, számláló, törtvonal, nevezõ
7.
SZA
Különbözõ tört részek jelölése tört számmal. Tört szám kiolvasása, írása. Ugyanazon mennyiség neve, jele egyeztetéssel. Tört részek kiegészítése egy egésszé. Felezés, negyedelés. Viszonyításuk
felezés, negyedelés, viszonyítás, egyeztetés, kiegészítés
8.
(HL) Gm
Válogatás, csoportosítás, rendezés út és fadiagramon. (matematika eszközeivel) Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon
útdiagram, fadiagram, részekre osztás, válogatás, csoportosítás
9.
SZA
Felezés, negyedelés, nyolcadolás. viszonyításuk. Törtek helye a számegyenesen. Számegyenes részekre osztással. Az egyenlõk megkeresése
nyolcadolás, részekre osztás
10.
SZA
Számok tört részei. Adott számosságú halmaz fele, negyede, harmada… szöveges feladatban. Igazolása az osztás mûvelet lejegyzésével. Konkrét tört részek összeadása, kivonása. Verbális megfogalmazás
harmadolás
Megjegyzés
26
hét
óraszám
témakör
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
3.
11.
Gm
Részhalmaz képzése tárgyakkal, matematika eszközeivel Részhalmaz elnevezése. Kiegészítõ halmaz fogalma. Összefüggés; egyik a másiknak része. Állítások
alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítõ halmaz
12.
GM
Testek építése egységkockákból, lapokból. Az ismert testek tulajdonságának megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk Kocka és téglatest építése egységkockákból
egységkocka, lap, kocka, téglatest, csoportosítás
13.
GM
Kocka és téglatest alkotórészei: lap, él, csúcs. Lapok, élek helyzete a térben
lap, él, csúcs merõleges, párhuzamos
14.
GM
Párhuzamos, merõleges egyenesek a síkban. Szerkesztésük. Síkidomok elõállítása nyírással, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazásuk. A háromszög tulajdonságai. (szögek, oldalak száma, oldalak nagysága)
síkidom, szög, oldal, háromszög
15.
GM
Egyenesek, szakaszok rajzolása vonalzóval, szerkesztésük. Szakaszok megmérése, kimérése. Becslés. Mérés mm pontossággal
egyenes, félegyenes, szakasz, megés kimérés, mm, becslés, rajzolás
16.
SZA
Alapmûveletek fejben Összeadás, kivonás szóban (százas számkör, ezres számkör) Szorzók és bennfoglalók gyakorlása, nagy egyszeregy. Növekvõ, csökkenõ számsorok. Hiányos számsor kiegészítése
összeadás, kivonás, szorzótáblák, szorzás, bennfoglalás
4.
5.
17.
GM
Szakaszok kimérése cm és mm pontossággal. Szakaszok másolása, felezése szerkesztéssel
cm, szakasz másolás, szakasz felezés, szakaszfelezõ szerkesztés
18.
GM
Szögmérés. Szögek másolása, felezése
szögmérés, szögmásolás, szögfelezés
19.
GM
Szögfajták és tulajdonságaik. Szögmérés gyakorlása. Háromszög szögeinek megmérése. Nevezetes szögek szerkesztése: 180 fok, 90 fok
szögfajta, nevezetes szögek (180°, 90°)
20.
Gm
Metszetképzés alaphalmazon. Az alaphalmaz elemeinek szétválogatása közös tulajdonság alapján, elhelyezése a metszetábrába Összefüggés: van közös elemük, nincs közös elemük. Több feltétel egyidejû teljesülése, logikai és
metszethalmaz „és” szétválogatás
Megjegyzés
27
hét
óraszám
témakör
6.
21.
SZA
Azonos nevezõjû törtek csoportba válogatása. Azonos nevezõjû törtmennyiségek és tört számok összeadása és kivonása. Mûvelet lejegyzése
csoportosítás, összeadás, kivonás
22.
SZA
Azonos törtmennyiségek összeadása. Törtmennyiségek több szörözése. Tört szám szorzása egész számmal
többszörözés, összeadás, szorzás
23.
SZA
Törtmennyiségek részekre osztása. Tört szám osztása egész számmal
részekre osztás, osztás
24.
SZA
Alapmûveletek írásban Összeadás tizesátlépés nélkül h. é. táblába beírt számokkal (háromjegyû, négyjegyû) Elnevezésük
tag, összeg, összeadás
7.
8.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
25.
SZA
Kivonás tizesátlépés nélkül h. é. táblába írt számokkal. Elnevezésük. Kivonás elvétellel és pótlással
kisebbítendõ, kivonandó, különbség vagy maradék, pótlás-elvétel
26.
GM
Nevezetes szögek szerkesztése: 45 fok, 60 fok, 30 fok
nevezetes szög: 45°, 60°, 30° szerkesztés
27.
GM
Háromszögek csoportosítása: különbözõ oldalú, egyenlõ szárú háromszög fogalma. Háromszög szerkesztése három oldalból (szakaszok másolása)
egyenlõ szárú háromszög, csoportosítás, szerkesztés
28.
SZA
Gyakorló óra: mûveletek tört számokkal szám és szöveges feladatokban
alapmûveletek
29.
SZA
Összeadás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával h. é. táblába beírt számokkal. Mûvelet eredményének becslése
tizesátlépés, becslés, összeadás
30.
SZA
Kivonás tizesátlépéssel a fokozatok betartásával h. é. táblába beírt számokkal. Kivonás elvétellel, pótlással. (növelem tízzel) Becslés
becslés, kivonás
31.
SZA
Gyakorló óra: írásbeli mûveletek gyakorlása szám és szöveges feladatban. Pénz szemléltetéssel, mértékek alkalmazásával. Becslés
magyar pénznemek, alapmûveletek
32.
SZA
Felmérés: törtekkel mûveletek (azonos nevezõjû törtek összeadása és kivonása, szorzás, osztás egész számmal, írásbeli összeadás, kivonás fokozatok szerint)
azonos nevezõjû tört, alap mûveletek
Megjegyzés
28
hét
óraszám
témakör
9.
33.
SZA
A szorzók, bennfoglalók gyakorlása. Írásbeli szorzás egyjegyû szorzóval, tizesátlépés nélkül h. é.-es értelmezéssel. Elnevezések (két, három, négyjegyûek)
szorzótényezõk, szorzat, egyjegyû szorzó, szorzás
34.
GM
Háromszögek szerkesztése három oldalból. (adott hosszúságú oldal kimérése) Háromszögek csoportosítása: egyenlõ oldalú háromszögek. Háromszög csúcsainak, oldalainak jelölése
egyenlõ oldalú háromszög szerkesztés
35.
GM
Háromszögek szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögbõl Közös terv készítés
közbezárt szög, szerkesztés
36.
SZA
Szorzás tizes átlépéssel, h. é.-es értelmezéssel. 0 van a szorzandóban. Szöveges feladat megoldása, pénzhasználat. Becslés
szöveges feladat, szorzás
37.
SZA
Szorzás kétjegyû szorzóval tizesátlépés nélkül. Részletszorzat fogalma. Szorzás tizesátlépéssel fokozatok szerint. Szöveges feladatban gyakorlása
szorzás, kétjegyû szorzás
38.
SZA
Gyakorló óra: szorzás kétjegyû szorzóval szám és szöveges feladatban
szorzás
39.
KVS
Valószínûségi kísérletek egyenlõen valószínû események között. A lehet, biztos, lehetetlen fogalmak használata
valószínûségi kísérlet: biztos, lehet, lehetetlen
40.
GM
Gyakorló óra: szerkesztési gyakorlatok. Melyik adatokból nem lehet háromszöget szerkeszteni?
szekesztés
41.
GM
Háromszög szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvõ két szögbõl
szerkesztés
42.
SZA
Bennfoglalás gyakorlása. Maradékos osztás a százas körben Lejegyzésük írásban. Maradékos osztás egyjegyû osztóval szám és szöveges feladatban pénz szemléltetéssel. Hányados becslése Fokozatok betartása
maradékos osztás, osztandó, osztó, hányados
43.
GM
Gyakorló óra: szögek másolása, felezése. Háromszögszerkesztések gyakorlása
másolás, felezés, szerkesztés
44.
GM
Felmérés: szakasz kimérése, másolása, felezése. Szög megmérése. Háromszögek szerkesztése háromféleképpen
10.
11.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
29
hét
óraszám
témakör
12.
45.
SZA
Természetes számok bõvítése (százezres számkör) Tízszer ezres csoportok alakítása. Kerek tízezres mennyiségek megnevezése, egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Sorozatok, összehasonlításuk, h. é. táblába rendezésük. Az „ezres osztály” bõvülése. Az ötjegyû számok írása. A hármas tagolás betartása
százezres számkör, teljes ötjegyû szám, kerek tízezres, kerek ezres…, ezres osztály, hármas tagolás
46.
SZA
Kerek tízezresek fogalmának elmélyítése pénzhasználattal. Helyük a számegyenesen. Tízezres szomszédok. Kerek ezresek, százasok, tízesek megnevezése, egyeztetése számnévvel. Sorozatok, összehasonlításuk, h. é. táblába rendezésük. Ezres, százas, tízes szomszédok. Számok írása
összehasonlítás, rendezés
47.
KVS
Gyakorlati példákban az események valószínûségérõl (bekövetkezik, megtörténik) állítások megfogalmazása a fenti fogalmak felhasználásával. Az adatok táblázatba rendezése
bekövetkezik, megtörténik, táblázat
48.
SZA
Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel kisebb, nagyobb. Melyik két kerek tízezres, ezres, százas, tizes között áll? Teljes ötjegyû számok alkotása. Mennyiségfogalom elmélyítése játékpénzzel, számnév, számjegy egyeztetés. Leszámolás, megszámolás, számlálás, h. é. táblába rendezés
egyeztetés, számlálás, rendezés, leszámlálás, megszámlálás, számlálás
49.
SZA
Lépegetés a számegyenesen mindkét irányban. Számok pontos helye, számok becsült helye. Számolás állandó különbséggel. Növekvõ, csökkenõ számsorok folytatása. Hiányos számsor pótlása
pontos hely, becsült hely
50.
SZA
Ötjegyû számok írása, olvasása. 0 van egy, két, három helyen Sorozatok, összehasonlításuk fokozatosan nehezedõen. Számok helye a számsorban, helyük a számegyenesen
pontos hely, becsült hely
51.
RFS
Reláció számok között. Jelölésük. Leolvasásuk két irányból. Bontott alakú számok közötti kapcsolat (számkörbõvítés)
viszonyítás
52.
SZA
Tízzel, százzal, ezerrel, tízezerrel nagyobb, kisebb. Melyik két kerek tízezres, ezres, százas, tizes között van? Páros, páratlan számok fogalmának kiterjesztése a teljes ötjegyû számokra
páros szám, páratlan szám
53.
GM
Párhuzamosok, merõlegesek szerkesztése. Szakaszok kimérése Négyzet, téglalap szerkesztése cm és mm pontossággal
négyzet, téglalap, szerkesztés
13.
14.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
30
hét
óraszám
témakör
14.
54.
GM
Gyakorló óra: négyzet, téglalap szerkesztése; háromszögek szerkesztése háromféleképpen
szerkesztés
55.
KVS
A legnagyobb és a legkisebb képezhetõ szám alkotása adott számokból. Az adott számjegyek és a képzett számok közötti összefüggések (h. é. , alaki é., valós é.)
legnagyobb, legkisebb képezhetõ szám
56.
GM
Egybevágó síkidomok (háromszög, négyzet, téglalap) elõállítása tükrözéssel, másolással négyzetrácson
egybevágó, tükrözés, másolás
57.
GM
Nagyítás négyzetrácson. Az oldalak hosszának a többszörözése Kicsinyítés négyzetrácson. Az oldalak hosszának hányadolása
nagyítás, kicsinyítés
58.
SZA
Számsorok. Teljes ötjegyû számok bontása h. é. szerint. Össze galak. Számképzés legalább két feltétellel. Sorszámok. Számok írása, rendezése, összehasonlítása
bontás, összehasonlítás
59.
SZA
Ötjegyû számok kerekítése. Kerekítés jele. Állítások számokról Egy számnak sok neve van. Számok nevének írása betûvel
≈ (kerekítés jele)
60.
SZA
Felmérés: Ötjegyû számok írása, olvasása. Jellemzése. Helyük a számegyenesen. Egy számnak sok neve van. Összegalak
61.
Gm
Metszetképzés alaphalmazon. A két feltétel egyidejû teljesülése. A minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, és fogalmak használata. Ahalmazábra elemszámának megállapítása. A logikai és tartalmi értése. A feltétel tagadása, logikai nem
minden, van olyan, van amelyik nem, egy sem, „nem”
62.
GM
A körzõ használata. Kör rajzolása tetszõleges sugárral. Minták rajzolása körökkel. Adott sugarú kör szerkesztése. Mérés cm és mm pontossággal
kör, sugár, szerkesztés
63.
GM
A kör és alkotórészei. (középpont, körvonal, körív, átmérõ, sugár, húr, körlap, körcikk)
középpont, körvonal, körív, átmérõ sugár, húr, körlap, körcikk
64.
SZA
Negatív szám fogalma Hõmérõrõl hõmérsékleti értékek leolvasása, jelölése. (plusz, mínusz) Hõmérsékleti változásokban az emelkedés, csökkenés leolvasása. A 0 középpontú számegyenes használata
hõmérséklet, plusz °C, mínusz °C, 0 középpontú számegyenes
15.
16.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
31
hét
óraszám
témakör
Tananyag
17.
65.
SZA
Negatív, pozitív számok kiolvasása, értelmezésük. Helyük a szám egyenesen. Hõmérsékleti különbségek kiszámítása
negatív szám, pozitív szám
66.
GM
Mértékegységek ismétlése: tömegmértékek. Mérési gyakorlatok szabványmértékekkel. Becslés. Kg és g viszonya
mértékegység, tömegmértékegységek: t, kg, dkg, g, mérés
67.
SZA
Alapmûveletek írásban Összeadás tizesátlépés nélkül. Elnevezések. Becslés. Összeadás nehézségi fokozatok betartásával szám és szöveges feladatban
összeadás
18.
19.
Fogalmak, tevékenységek
68.
SZA
Kivonás tizesátlépés nélkül. Elvétellel és pótlással. Elnevezések Becslés. Kivonás nehézségi fokozatok betartásával. Elvétellel és pótlással szám és szöveges feladatokban
kivonás
69.
GM
Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe Mennyiségek összehasonlítása. Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységbe. Jelölése kétféle egységben
átváltás, beváltás
70.
SZA
Gyakorló óra: A tanult mûveletek gyakorlása szám és szöveges feladatban mértékegység alkalmazásával. Becslés. Számológép mûködése. Ellenõrzés géppel
zsebszámológép, becslés, ellenõrzés
71.
SZA
Felmérés: összeadás, kivonás írásban fokozatok szerint szám és szöveges feladatban
összeadás, kivonás
72.
SZA
Szorzás egyjegyû szorzóval három, négy és ötjegyû számok a szorzandók. Nincs tizesátlépés
szorzás
73.
GM
Mértékegységek ismétlése: ûrmértékek. Mérési gyakorlatok szabványmértékekkel. Becslés. L és ml viszonya
ûrmértékegységek: hl, l, dl, cl, ml mérés
74.
SZA
Szorzás egyjegyûvel, van tizesátlépés. 0 van a szorzandóban Szöveges feladatban, mértékegységek gyakorlásával
szorzás
75.
RFS
Relációk mért mennyiségek között. Több, kevesebb. egyenlõ, … jelölése relációs jellel
viszonyítás
76.
GM
Gyakorló óra: Nagyobb egységek kifejezése kisebb egységekbe Mennyiségek összehasonlítása. Kisebb egységek kifejezése nagyobb egységekbe. Jelölése kétféle egységben
átváltás, beváltás
Megjegyzés
32
hét
óraszám
témakör
Tananyag
20.
77.
SZA
Szorzás kétjegyû szorzóval, két, három és négyjegyû szorzandóval Nincs tizesátlépés. Tényezõk felcserélése. A szorzás kezdése az egyesekkel
tényezõk felcserélése, szorzás
78.
GM
Gyakorló óra: Négyzet, téglalap szerkesztése (mm pontossággal) Kicsinyítés, nagyítás négyzetrácson. Kör szerkesztése. (mm pontossággal)
kicsinyítés, nagyítás kör szerkesztése
79.
GM
Felmérés: Négyzet, téglalap, kör szerkesztése. Egybevágó és hasonló síkidomok elõállítása másolással, tükrözéssel, nagyítással, kicsinyítéssel
szerkesztés, nagyítás, kicsinyítés, másolás
80.
SZA
Van tizesátlépés, szorzás a nehézségi fokozatok szerint. Technikai jelölések. Szöveges feladatban a mértékek gyakorlásával
szorzás
81.
SZA
Gyakorló óra: Szorzás kétjegyû szorzóval. 0 van a tényezõkben Gyakorlásuk szám és szöveges feladatban
szorzás
82.
GM
Mértékegységek ismétlése: idõmértékek. Mérési gyakorlatok: idõpont leolvasása órában, percben, órában és percben Napszakok szerinti jelölése. Másodperc fogalma
83.
GM
Mérési gyakorlatok: idõtartam mérése percben, órában. Becslés Naptár használata
idômértékegységek: óra, perc, másodperc napszak: délelõtt, délután, dél, éjfél, éjszaka, reggel idõtartam: év, hónap, hét, nap naptár
84.
SZA
Gyakorló óra: Szorzás gyakorlása egy- és kétjegyû szorzóval szám és szöveges feladatban (Kezdés a tizesekkel)
85.
SZA
Felmérés: Írásbeli alapmûveletek szám és szöveges feladatban
86.
GM
Mértékegységek ismétlése: hosszúság mértékek. Mérési gyakorlatok: szakaszok megmérése (cm, cm és mm, mm). Méter és mm viszonya
mérés, viszonyítás, hosszúságmértékegységek: km, m, dm, cm, mm
87.
GM
Sokszögek kerületének számítása összeadással. Mérés cm és mm pontossággal. Oldalak jelölése kisbetûkkel
sokszög, sokszög jelölése, kerületszámítás
88.
RFS
Összefüggések felismerése, megfogalmazása, táblázatba rendezé se (egyszerû szöveges feladatok). Táblázat adatpárjai közötti összefüggés felismerése, nyitott mondattal történõ megfogalmazása (pozitív egész számokkal)
rendezés, nyitott mondat, pozitív egész szám
21.
22.
Fogalmak, tevékenységek
szorzás
Megjegyzés
33
hét
óraszám
témakör
23.
89.
SZA
Írásbeli mûveletek százezres körben Szorzás tízzel, százzal, ezerrel fejben. A változás észrevétetése h. é. táblába beírt mûveletek esetében
szorzás
90.
RFS
Szabály felismerése, megfogalmazás lejegyzés (alapmûveletek gyakorlása). Táblázat kitöltése megadott szabály alapján. Szabály felírása kitöltött táblázathoz (egyszerû szövegesek). Verbális megfogalmazása
szabályfelismerés
91.
SZA
Írásbeli osztás egyjegyû osztóval. Az osztandó négy- és ötjegyû szám. Fokozatok betartása. Ellenõrzés szorzással. Becslés
osztás
92.
SZA
Írásbeli osztás kétjegyû osztóval. Az osztó szomszédja valamelyik kerek kétjegyûnek. Nincs tizesátlépés egyik h. é.-en sem
osztás
93.
Gm
Halmazok egyesítése. Közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítése. Állítások megfogalmazása a halmazábra részeirõl Állítások igazságának eldöntése adott halmazábráról
halmaz egyesítése, állítás
94.
GM
Háromszög kerületének mérése, számítása összeadással. A háromszög oldalainak jelölése
kerület, háromszög kerülete
95.
GM
Gyakorló óra: Négyzet, téglalap, háromszög kerületének számítása összeadásal és képlettel
négyzet kerülete, téglalap kerülete, képlet
96.
KVS
Számképzés legalább két feltétellel. Aszám mint különbözõ alapmûveletek eredménye
számképzés
97.
SZA
Osztás kétjegyû osztóval a fokozatok betartásával. Ellenõrzés szorzással
osztás
98.
GM
Kerületszámítás gyakorlása szöveges feladatban. Mérés mm pontossággal
kerületszámítás
99.
GM
Felmérés: Négyzet, téglalap, kör kerületének számítása kétféleképpen megadott adatokkal. Kerületszámítások az oldalak megmérése után
kör kerülete
100.
SZA
Osztás kétjegyû osztóval a fokozatok betartásával. Becslés. A hányados nagyságának kijelölése
osztás
24.
25.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
34
hét
óraszám
témakör
26.
101.
SZA
Gyakorló óra: Osztás gyakorlása kétjegyû osztóval szám és szöveges feladatban
102.
SZA
Felmérés: Írásbeli osztás egy- és kétjegyû osztóval
103.
Gm
Halmazok egyesítése, a feltétel valamelyikének teljesülése, a logikai vagy
104.
SZA
Tizedestört-alak Tized, század, ezrednyi törtmennyiségek elõállítása nyírással Mennyiség egyeztetése a nevével, jelölése tört számmal. Egésznél nagyobb, kisebb számok válogatása
27.
28.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek osztás
egyesítés, „vagy”
válogatás, nyírás, tizedes tört alakú szám, tized-, század-, ezredrész
105.
SZA
Mennyiségek törtrészeinek elõállítása. Jelölése tört számmal (hosszúság, tömeg)
kísérlet
106.
SZA
Mennyiségek törtrészeinek elõállítása. Jelölése tört számmal (ûrtartalom, forint)
kísérlet
107.
RFS
Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (hosszúság, tömeg) Verbális megfogalmazásuk. Egész és tört mennyiségek összehasonlítása, sorbarendezése (ûrtartalom, idõ) Verbális megfogalmazásuk
összehasonlítás, sorbarendezés
108.
SZA
Helyiérték-táblázat kibõvítése tizedekre, századokra, ezredekre Törtmennyiségek felírása tizedestört-alakban. A tört szám beírása helyiérték-táblázatba
kibõvített helyiérték-táblázat
109.
SZA
Törtmennyiségek jelölése kétféle tört alakban. Tizedes tört számok írása, kiolvasása. Sorozat tizedes törtekkel
sorozat, sorbarendezés
110.
SZA
Tanulmányi séta, vásárlás. Mit vehetsz ötjegyû számú összegért? Áruk mennyiségének felírása különbözô alakú számmal
tanulmányi séta
111.
GM
Gyakorló óra: Óra kifejezése percben, nap kifejezése órában, hónap kifejezése napban, év kifejezése hónapban és napban Rövidebb, hosszabb idõtartam számítások szöveges feladatban
rövid idõtartam, hosszabb idõtartam, mérés
Megjegyzés
35
hét
óraszám
témakör
28.
112.
RFS
Relációk kijelölt szorzatok és összegek között. Számok összehasonlítása nyíldiagram segítségével. Reláció mennyiségek és számok között. Kisebb mint, nagyobb mint kifejezések használata
viszonyítás, összehasonlítás, nyíldiagram, „kisebb mint”, „nagyobb mint”
29.
113.
SZA
Tizedes tört számok összeadása írásban, h. é. táblába beírt számokkal
összeadás
114.
SZA
Tizedes tört számok kivonása írásban, h. é. táblába beírt számokkal
kivonás
115.
SZA
Tizedes tört számok szorzása egyjegyû szorzóval írásban, h. é. táblába beírt számokkal
szorzás
116.
KVS
A megfigyelt események regisztrálása, összeszámlálása, táblázat ba rendezése, következtetés a gyakoriságra. Ábrázolásuk oszlopgrafikonon
gyakoriság, oszlopgrafikon, kísérlet, megfigyelés
117.
GM
Pénzhasználat gyakorlása. Pénznemek. Pénzváltás. Forint, fillér kapcsolata. Adott összeg kifejezése különbözõ címletekben
pénznem, címlet, pénzváltás
118.
KVS
Konkrét kísérletekben a valóságban is elõforduló események között a gyakoriság rögzítése (leggyakoribb…)
kísérlet, „leggyakoribb”
119.
GM
Felmérés: Mit mivel mérünk? Becslések. Gyakorlati mérés a szabványmértékegységekkel. Mérés eredményének lejegyzése
szabványmértékegység
120.
SZA
Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedes tört számokkal
alapmûveletek
121.
SZA
Tizedes tört számok osztása egyjegyû osztóval írásban, h. é. táblába beírt számokkal
osztás
122.
GM
Sokszögek területének lefedése szabványmértékekkel (cm 2). Az egységek összeszámlálása, területek összehasonlítása
sokszög, sokszög területének mérése, számlálás
123.
GM
Négyzet, téglalap területének mérése, számítása négyzetcentiméterben. Becslés
terület mértékegységek: négyzetcentiméter (cm2), négyzet, téglalap területének számítása
124.
SZA
Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban is. Közös megoldási terv készítése. Egyszerû szöveges feladatok (valamennyivel több, valamennyivel kevesebb, valahányszorosa)
valamennyivel több, valamennyivel kevesebb, „valahányszorosa”
30.
31.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
36
hét
óraszám
témakör
32.
125.
SZA
Írásbeli mûveletek gyakorlása szöveges feladatokban is (valahányad része)
„valahányad része”
126.
GM
Terület lefedések négyzetméterrel. Anégyzetméter fogalma Területmérés, számítás négyzetméterben
lefedés, négyzetméter (m 2), területszámítás
127.
GM
Területek lefedése négyzetmilliméterrel, négyzetdeciméterrel. A négyzetmilliméter, négyzetdeciméter és négyzetkilométer fogalma Területmérés, számítás a fenti egységekben
négyzetmilliméter (mm2), négyzetdeciméter (dm2), területmérés, területszámítás
128.
SZA
Gyakorló óra: Alapmûveletek gyakorlása tizedes tört számokkal
alapmûvelet
129.
SZA
Felmérés: Tizedes tört alakú számok olvasása, írása h. é. táblába Kétféle tört alak egyeztetése
egyeztetés
130.
KVS
Valószínûségi játékok kimenetelének megállapítása, adatok gyûjtése, táblázatba rendezése, oszlopgrafikonon ábrázolásuk
kísérlet, adatgyûjtés, ábrázolás
131.
GM
Kocka és téglatest felszínszámításának elõkészítése. A kocka és téglatest testhálójának kiterítése. Testhálók és testek egymáshoz rendelése
test, kocka, téglatest, testháló, felszínszámítás, egymáshoz rendelés
132.
GM
Gyakorló óra: Kocka és téglatest testhálójának rajzolása. Kocka és téglatest hajtogatása lapokból összeállított testhálóból. Melyik testhálóból nem lehet testet építeni?
rajzolás, hajtogatás
133.
Gm
Gyakorló óra: Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Véges halmazok metszetábrába rendezése. Két halmaz egyesítése Kijelentések halmazokról, metszetükrõl, egyesített halmazról
kördiagram, véges halmaz, válogatás, rendezés, halmazok egyesítése, kijelentés
134.
Gm
Felmérés: Elemek válogatása, elhelyezése kördiagramon. Metszetképzés a matematika eszközeivel. Állítások a halmazokról és metszetükrõl. Az elemszám megállapítása (a logikai és értése)
135.
RFS
Növekvõ, csökkenõ sorozatok folytatása állandó különbséggel, középkezdéssel. Hányadossorozatok folytatása mindkét irányban Szabály közös megfogalmazása
sorozat folytatás, állandó különbség, középkezdés
136.
SZA
Két mûvelettel megoldható szöveges feladatok százas számkörben. A feladathoz a kérdés megfogalmazása. Lejegyzése nyitott mondattal
alapmûveletek, kérdés megfogalmazása
33.
34.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
37
hét
óraszám
témakör
35.
137.
SZA
Tört alakú adatok segítségével egyszerû szöveges feladatok megfogalmazása, megoldására terv készítése
alapmûveletek, megoldási terv
138.
SZA
Írásbeli mûveletek gyakorlása egyszerû és összetett szöveges feladatban. Feladatterv készítése. Válasz önállóan
alapmûveletek
139.
SZA
Felmérés: Egyszerû szöveges feladatok megoldása. Terv készítése, válasz önállóan
140.
KVS
Számok képzése adott feltétellel (legalább kettõ). Egyszerû kombinatorikus feladatok megoldása
számképzés
141.
RFS
Tört számok válogatása, csoportba rendezése. Azonos és váltakozó különbségû sorozatok folytatása adott szabály alapján egész és tört számokkal (azonos nevezõjû, azonos számlálójú)
válogatás, csoportosítás, soralkotás, szabály megállapítása
142.
RFS
Felmérés: Összefüggés alapján szabály megfogalmazása, táblázat kitöltése adott szabály alapján pozitív egész számokkal. Számsorok folytatása állandó különbséggel természetes számok körében
összefüggés felismerése, számsor folytatása
143.
RFS
Hányadossorozatok folytatása adott szabály alapján. Pozitív egész, tört alakú számokkal, és mennyiségekkel
hányadossorozat folytatása, negatív egész szám
144.
RFS
Gyakorló óra: Táblázat kitöltése megadott szabály alapján pozitív egész számokkal. Szabály megfogalmazása szóban (értelmezés ellenõrzése). Mûveletek fejben
szabály megfogalmazása, ellenõrzés
36.
37.
Tananyag
145—146. RFS-GM
Felmérés (év végi)
147—148. SZA-GM
Felmérés (év végi)
Fogalmak, tevékenységek
Megjegyzés
38
Történelem
Készítette: Tombor Gáborné
A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Ismétlés: Történelmi idõszámítás A történelmi korok õskor, ókor, középkor társadalmai, életmódjaik, azok rendszerezése 50% 37 óra 2.Újkori termelés, technikai, társadalmi jellemzõi 6% 4 óra 3. Újkori Magyarország története 24% 19 óra 4. Állampolgári, gazdasági-társadalmi ismeretek 8% 6 óra 5. Tanév végi ismétlés, szabadon felhasznált óra 12% 8 óra Tantárgyi koncentráció Szükséges a földrajz, az anyanyelv és irodalom, a mûvészetek és ének tantágyakkal való koncentráció Beépített közös követelmények Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Kommunikációs kultúra Szükséges taneszközök Képes történelmi atlasz Társadalmi ismeretek I., II. tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó) Társadalmi ismeretek II. feladatlap (Nemzeti Tankönyvkiadó) Füzet Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv 7. osztály számára (Korona Kiadó) Javasolt taneszközök Idõszalag Diaképek
Balla—Szebeni: Állampolgári ismeretek (Korona Kiadó) Horváth Péter: Mirõl mesél a múlt 10—12 éveseknek (Nemzeti Tankönyvkiadó) Ajánlások a történelem átmeneti tanmenet tanóra szintû feldolgozásához A történelem tanítása az átmeneti tanterv és az arra épülõ tanmenet szerint is komoly szemléletváltást igényel a pedagógustól. A tervezett tananyagból látható, hogy a tanítás fókuszában nem a kronologikus történelemtanítás áll. A tananyag olyan fejezetekbõl épül fel, amelyek közül egyesek a társadalmi, mások a gazdasági, és történelmi jellegû ismereteket dolgoznak fel. Az ismeretek rendezése moduláris szerkezetet mutat, vagyis rövid tantervi ciklusokra épít. A szemléletváltást abban kell érvényesíteni, hogy ne úgy tekintsük az egyes tantervi ciklusokat (pl. Az emberek életmódja…) mint csupán alapozó ismeretet hordozó egység, hanem önmagában is hasznosítható tudásként vegyük figyelembe. A középpontban bizonyos jelenség áll, amelynek megközelítésében többféle ismeret is bekapcsolódhat – így a környezetismeret, irodalom, mûvészet. Mire érdemes törekedni a témák feldolgozásánál? A térben és idõben való gondolkodás nehezen épül ki a fogyatékos tanulóknál. Azért keresni kell a kapcsolatot a múlt és jelen között, úgy, hogy minden téma egyszerre múlt- és jelenismeret is. A jelenszerûség meghatározó a történeti utalásokkal, a múltban játszódó történetekkel. A történetekbõl, a példákból éreznek rá a tanulók a múltra – ezáltal történik a múlt rekonstrukciója – ugyanakkor a megértés a jelenünkbõl, a tanuló életébõl, napi világából kiindulva közelíthetõ meg. Pl. ma hogyan öltözködünk, milyen anyagból készül a ruhánk – majd ezt kötjük a régi idõk öltözködési szokásaihoz, lehetõségeihez – ugyanezt az utat kell járni a lakás, az étkezés, a közlekedés, a pénz, a találmányok kérdéskörében is. Az ötödik és hatodik osztályban tanított példáknak, a történeteknek nem kell mindenáron idõrendet követni, hiszen a múlt bemutatása témákba rendezve is történhet, amit utó-
lag összefoglalunk, a felsõbb évfolyamokon fogalmi és kauzális rendszerekbe rakunk, kronológiába helyezünk. Minden olvasmány, monda, rege, egy-egy példa, az életmódról, az emberek gondolkodásmódjáról, a kultúra, civilizáció fejlõdésérõl, a természeti és a civilizált népek életének különbségeirõl. A tanulók a jelenben élve, a világukkal összevetve jobban érzékelik a változást, az idõbeli távolságot, az emberiség fejlõdésében bekövetkezett elmozdulást. A hetedik évfolyamon a tanórákon ezt kell hangsúlyozni és gondolkodásukba bevinni. Az átmeneti tantervhez készült tanmenet az évi óraszám felét az ismétlésre, rendszerezésre használja fel. Az elõzõ években tanult ismereteket a történelmi idõszámításról, az õskori és az ókori társadalmakról átismételjük, majd ezt követi a középkori társadalom ismétlése, hogy megalapozza a középkori Magyarország történelmérõl tanult ismeretek áttekintését. A következõ témakör: A természeti népektõl a társadalmakig – az eddigi társadalmakról tanult ismeretek új szempontú rendszerezésére készteti a tanulókat. Az eddigi ismereteiket a termelésrõl, a fogyasztásról, a technika, a vallás, a tudomány, a társadalom változásairól a fejlõdés folyamatában ismerjék meg a tanulók, ezzel logikus gondolkodásra késztessük õket, amely elõsegíti szintetizáló képességük fejlõdését is. A középkori Magyarország történelmének átismétlése két altémakörben történik. 1. Árpád-házi uralkodók, az Anjou uralkodók és a Hunyadiak kora, majd a 2. kora újkorú Magyarország történetének átismétlése követ. A 7. osztály átmeneti tantervi követelménye magában foglalja az újkori Magyarország történetének feldolgozását, amelyet bevezet az újkori társadalom, technika, termelés, életmódbeli változások megismertetése. Az ismétlés szemléletmódja az elõzõ témaköri rendszerezésre épül, elõsegítve a tanulók gondolkodási képességeinek fejlõdését (a minõségi változás a termelésben változást eredményez a társadalomban is). A reformkori Magyarország történelmének tanításánál ismertessük fel a tanulókkal, hogy szükségszerû volt, hogy hazánk a polgári fejlõdés útjára lépjen. A tananyag tág lehetõségeket nyújt a hazafias nevelésre, a példanyújtásra és a hazáért aktívan tevékenykedõ személyiségek bemutatására.
40
A forradalom, a szabadságharc és a kiegyezés témakörök tanításakor, ha mód van rá – feltétlenül ajánlom a Hadtörténeti Múzeum idén nyílt (150. évfordulóra) kiállítását. Az
egyes tantervi témaköröket összefoglalás és tudásszintfelmérõ feladatlap zárja le, amelyet a követelmények figyelembe vételével az adott tanulócsoport tudásszintjéhez,
képességéhez igazítva minden tanár önállóan állíthat össze.
41
hét
óraszám
Témakör, tananyag
1.
1.
A történelem forrásai a történelmi idõszámítás átismétlése Ismerkedés a tantárgy taneszközeivel, segédkönyvek, feladatlap, füzet, történelmi térkép használata
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
Hogyan tanuljuk a történelmet? Tanulás könyvbõl, füzetvezetés, feladatlap használata, térképek olvasása
1—2.
2—3.
A történelem fogalma, a régész munkája, a történelem forrásai
történelem, lelet, régész, ásatás, írásos emlék, tárgyi emlék
A régész munkájáról diakép vagy képek nézegetése – eszközök megneveztetése. Múzeumlátogatás; írásos, tárgyi emlékek. A történelem forrásai – kép, szókártya válogatás
A régész, a feltárás, a lelet, az ásatás fogalmának ismerete. Sorolja fel a régész szerszámait. Rendezze idõrendbe a feltárás eseményeit. Csoportosítsa a történelem forrásait
2—3.
4—6.
A történelmi idõszámítás. Jelen életkor, utódok, elõdök, õseink – évtized, évszázad, évezred, az idõ számítás egységei. Az idõszámítás kezdete. Jézus Krisztus születése
Idõszalag, Kr.sz., Kr.e., Kr.u., évtized, évszázad, évezred, õskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor
Idõszalag készítése, J. Krisztus születésének bejelölése, történelmi korok elhelyezése az idõszalagon. Évszázadok ideje, jelölésük római számmal. Évszázad – idõ egyeztetés (901—1000, X. sz.)
Tudja az idõszalagon az idõszámí tás kezdetét bejelölni Kr.sz. Tudja a Kr.e. és Kr.u. elhelyezni az idõszalagon. Tudja egyeztetni az évszámot és az évszázadot. Ismerje az évszázadok római számmal való jelölését. Rendezze a történelmi ko rokat idõrendbe
4.
7.
Összefoglalás, tudásszint felmérés a témakörbõl
Feladatlap összeállítása a követelmények figyelembevételével
8.
Õskori társadalomról tanultak átismétlése Az ember származása. A zsákmányoló õsember élelemszerzése, lakhelye, használati eszközei, ruházata, mûvészete
zsákmányolás, halászat, vadászat, gyûjtögetés, tûzgyújtás, fa-csont, kõszerszámok, õsközösség, barlangrajz
Múzeumlátogatás, õskori leletek. Térképrõl õskori leletek leolvasása. Õskori leletek, barlangrajzokról diakép vetítés – õskori szerszámok neve, képe, egyeztetés, rajzkészítés. Õskori vadászat megismertetése
Tudjon a térképrõl õskori lelõhelyet leolvasni. Ismerje a zsákmányolás fogalmának jelentését. Nevezze meg a zsákmányoló ember élelemszerzési módjait, szerszámait. Ismerje fel a természettõl való függését és az emberek egymásrautaltságát
termelõ õsember, növénytermesztés, földmûvelés, háziasítás – állat tenyésztés, ásóbot, faeke, fémszerszám, falu, õsközösség felbomlása, árucsere
Szükséges összehasonlítani a termelõ és a zsákmányoló õsember szerszámait, ruházatát, élelemszerzését, lakhelyét
Ismerjék fel a termelés jelentõségét a zsákmányoló életmóddal szemben. Tudjanak fejlõdési sorrendbe szerszámokat, eszközöket, ruházatot, lakóhelyet, életmódot csoportosítani
5.
9.
A termelés kezdete, gabonafélék termelése, az állatok megszelídítése, tenyésztése. A termelõ õsember lakhelye, szerszámai, ruhája, a mesterségek kialakulása, árucsere, õsközösség felbomlása
Megjegyzés
42
hét
óraszám
5.
10.
6.
7.
Témakör, tananyag Az ókori társadalmakról tanultak átismétlése Az ókori birodalmak, államok ki alakulása, rabszolgatartó társadalom felépítése
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
szabadok, rabszolgák, uralkodók, rabszolgatartó társadalom, termékeny folyóvölgy
Térképhasználat – ókori államok fekvése: földrész, tenger, folyók leolvastatása
Tudják a térképrõl az egyes ókori államokat leolvasni, a földrészek nevét, elhelyezkedésüket, nagyobb tengereket, folyókat leolvasni
11.
Az ókori Egyiptom élete, uralkodó ja, a fáraó temetkezése. Öntözéses földmûvelés. Az egyiptomi építészet, tudomány, mûvészet
Afrika, Nílus, fáraó, piramis, múmia, öntözéses földmûvelés, gát, zsilip, csatorna, áradás, termékeny iszap
A ránk maradt ókori emlékek felso rolásából indítsuk a tananyagot. Szükséges a zsilip és a gát mûködtetésének rajzos vagy terepasztalos bemutatása
Tudják, melyik földrészen helyezkedik el Egyiptom. Térképen tudják megmutatni, valamint a folyót, a Nílust leolvasni. Ismerjék az öntözéses földmûvelés jelentõségét. Tudják mondatba foglalni az áradás, a gát, a csatorna, a zsilip fogalmát
12.
Az ókori Görögország: Városállamok, Athén. A görög társadalom, a népgyûlés. A görögök mindennapi élete, lakhelye, tudomány, mûvészet Sport – az ókori olimpiai játékok
Balkán-félsziget, hajózás, Hellas, Athene istennõ, városállam, állami népgyûlés, görög építészet, szob rászat, olimpiai játék
Térképhasználat. Ránk maradt épületek, szobrok – diaképvetítés, képek nézegetése. A mai politikai élet – népgyûlés összehasonlítása
Tudják a térképen az ókori Görögországot megmutatni, elhelyezkedését, tengeri határait leolvasni. Is merjék fel, hogy a földrajzi elhelyezkedés hatással van az ott élõk foglalkozására. Tudják, hogy hány évente rendezik meg az olimpiai játékokat. Tudjanak eltérést mondani a mai és az ókori olimpiai játékokról
13.
Az ókori Róma – jelképe, Róma terjeszkedése – hódítások. A római hadsereg. A rómaiak mindennapi élete, szórakozása, fürdõk, gladiátorjáték. A római császárság kora Rabszolgafelkelés. Rómaiak hazánk területén
szoptató anyafarkas, Colosseum, gladiátor, hódítás, Pannónia, õrtorony, pannonok, Spartacusrabszolgafelkelés, császárság, Róma bukása, diadalív
Ránk maradt ókori római épületek rõl, szobrokról diaképek, képek nézegetése. Térképhasználat. A hadsereg felszerelése, fegyverzete és a meghódított területek közötti összefüggés felismertetése
Ismerje fel képekrõl az ókori Róma legnevezetesebb építményeit. Tudja, hogy a hódítás eredménye, hogy egyre több a rabszolgák száma. Ismertesse néhány mondatban a rab szolgafelkelés történetét. Ismerje fel a hadsereg létszáma, felszereltsége és a területszerzés közötti összefüggést. Tudja a fontosabb városokat megmutatni a térképen
Megjegyzés
43
hét
óraszám
Témakör, tananyag
7.
14.
A középkori társadalomról tanultak átismétlése A középkori államok kialakulása. A középkori állam: király, földesúr, jobbágy
8.
9.
10.
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
feudális társadalom, király, földesúr, – lovag, jobbágy
Térképhasználat. Lakótorony, majd a lovagvár összehasonlítása
Tudja, hogy a középkori állam uralkodója a király, övé minden föld. Ismerje a király, a földesúr és a job bágy fogalmak tartalmát
15.
A középkori várak élete, lovagok fegyverzete, lovagi torna
lakótorony, várúr, lovag, lovagi torna, lovagvárak
fõúri lakoma bemutatása, lovagi tor nák fegyverzetének megismertetése
Tudja, hogy a hatalom alapja a földbirtok. Tudjon néhány mondatban beszámolni a középkori vár életérõl, a lovagi tornákról, a lovagok fegyverzetérõl
16.
A középkori falu élete, a jobbágyok szolgáltatásai
falu, jobbágy, ingyen munka, ajándék, terménybeszolgáltatás
Földesúri birtok bemutatása
Ismerje a jobbágyi szolgáltatásokat Tudjon a falusi életrõl néhány mondatban beszámolni
17.
A középkori vallás, mûveltség, tudomány az egyház kezében. A kereszténység elterjedése
keresztény vallás, papok, kolostor, szerzetes, pápa, templomépítés, latin nyelv
A keresztény egyház elterjedésének, szerepének a megismertetése
Tudják, hogy a középkorban terjedt el a keresztény vallás, a tudomány az egyház kezében volt
18.
A középkori város, ipar, kereskedelem, hajózás, közlekedés
céh, céhmester, kézmûipar, pestis, munkamegosztás, védõfal
Fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a munkát kézi erõvel végezték
Ismerjék a céh, céhmester, céhlegény fogalmat. Néhány mondatban jellemezzék a középkori városi életet, kereskedelmet, közlekedést
19.
A természeti népektõl a társadalmakig (Atársadalmakról tanultak rendszerzése) A természeti népek együttélése, az együttmûködés kezdetei, az õsközösség kialakulása, az ókori és középkori társadalmak együttélési szabályai. Békés együttélés és ellentétek az egyes társadalmakban
közös élelemszerzés, együttélés, eloszlás, hûbéri lánc kialakulása
Kiemelni az õskori emberek egymásrautaltságát, a természettõl való függését, valamint megismertetni az ókori és középkori társadalmakra jellemzõ függõségi viszonyokat
Ismerjék fel, hogy az õskori emberek csak közösen voltak képesek megküzdeni a természeti erõkkel. Az ókor és a középkor uralkodói és alattvalói függõviszonyát értsék meg
20.
Szegénység-gazdagság – a társadalmi tagozódás kialakulása és nyomon követése az ókorban, a középkorban és ma
magántulajdon megjelenése
Tudjanak példát mondani a külön bözõ társadalmakban a szegény – gazdag viszonyra
Megjegyzés
44
hét
óraszám
Témakör, tananyag
11.
21.
A termelés és fogyasztás változása az õskor, ókor és középkor idején összehasonlítva a maival
22.
Lakhelyek, öltözékek ma, valamint az õskori, ókori, középkori lakhellyel összehasonlítva, öltözékek változása
23.
A vallás, a tudomány, a mûvészet ma és az egyes történelmi korokban
24.
Összefoglalás tudásszint-felmérés
25.
12.
13.
26.
14.
27.
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
A termelõeszközök fejlõdése minõségi és mennyiségi fejlõdést jelent a fogyasztásban
Tudják a különbözõ történelmi korokban használatos eszközöket a fejlõdési sorrendbe rendezni – irá nyítással
képek csoportosítása: lakhely, öltözék az egyes történelmi korokra jellemzõen
Tudjanak jellegzetes épületeket, ruhákat az egyes történelmi korszak hoz csoportosítani
vallás: hiedelmek, mítoszok, vallá sok
A termelõeszközök fejlõdése változást eredményez a tudomány, mûvészet és vallás világában is
Ismerjenek fel elemi ok-okozat összefüggést. Tudjanak egyszerû következtetéseket megfogalmazni
A középkori Magyarországról tanultak átismétlése (kora, érett, késõ szakasz) A magyarság születése: a magyarok eredete, õshazája, vándorlási helyei, a honfoglalás, letelepedés (életmód, lakhely, fegyverek, eszközök, ruházat)
finnugor nyelvcsalád, õshaza, Urálhegység, besenyõk, vándorló élet mód, Levédia, Etelköz, vérszerzõdés, Árpád, Kárpát-medence, 895—900, jurta
Térképhasználat – idõszalagon bejelölni a honfoglalás idejét. A Honfoglalás címû film megtekintése
Tudják a térképen megmutatni a magyarok õshazáját, fõbb vándorlási helyeit. Avándorló életmódról 3-4 mondatban számoljanak be. Tudják a honfoglalás idejét, helyét és vezetõje nevét
1. Árpád-házi királyok A feudális magyar állam kiépítése: Géza fejedelem intézkedései, zsák mányszerzõ háborúk beszüntetése
hittérítés, pogány – keresztény, keresztelés, zsákmányszerzés, kalandozás, cselvetéses harcmodor
Térképhasználat – magyarázó rajz készítése. Dramatizálás: keresztelés
Tudják néhány mondatban elmondani a zsákmányszerzõ háborúk célját és következményeit. Sorolják fel Géza legfontosabb intézkedéseit
Államalapító Szent István király uralkodása, intézkedései: koronázás, kereszténység elterjesztése, templomépítés, vármegyerendszer kiépítése, törvényhozás
államalapítás, Esztergom 1001., koronázási jelvények, vármegye, ispán, várkatonaság, törvénynapok, magántulajdon védelme, a „szent” fogalma, „Szent jobb”
Idõszalag, térkép használata Dramatizálás: koronázás Múzeumlátogatás: koronázási jelvények
Tudják az elsõ királyunk nevét, a koronázás idejét és helyét. Ismerje fel a koronázási jelvényeket. Tudjon néhány államépítõ intézkedést felsorolni
termelés, fogyasztás, termelési mód változása, fejlõdése
Megjegyzés
45
hét
óraszám
Témakör, tananyag
14.
28.
A lovagkirály: Szent László és Könyves Kálmán uralkodása, intézkedései: szigorú törvények a magántulajdon védelmére. Kunok támadása. Mûvelt Kálmán király – a boszorkányüldözés megszüntetése
15.
29.
II. András és IV. Béla uralkodása: a királyi birtok csökkenése, a tatárok támadása, IV. Béla intézkedései, Szent Margit
30.
2. Az Anjou-uralkodók és a Hunyadiak korának átismétlése Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása, intézkedései, zsoldos hadsereg, bányabér, országhatár vám, kapuadó bevezetése, az õsiség törvénye
16.
17.
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
lovagkirály, mûvelt – olvasni tudó, kunok, boszorkány, boszorkányüldözés
Térképhasználat. Magyar irodalom tantárgyra építés – monda a kunok támadásáról
Ismerje a lovagkirály fogalmat. So roljon fel néhány intézkedést László és Kálmán uralkodásáról. Ismerje a boszorkányüldözés fogalmát és tudja megindokolni Kálmán intézkedését a boszorkányüldözés megszüntetésérõl
tatár, kán, Muhi, tatárjárás: 1241-42., aranybulla, kõvár, Árpád-ház kihalása: 1301., honalapító, betelepítés
Szemléltetni a királyi és földesúri birtok arányát István és II. András uralkodása alatt. Térképhasználat – Idõszalag használat. Dramatizálás
Tudja a tatárjárás idejét és helyszínét. Ismertesse néhány mondatban II. András uralkodását. Tudjon IV. Béla tatárjárás utáni intézkedésébõl néhányat felsorolni
Anjou-uralkodó, kapuadó, zsoldos hadsereg, õsiség törvénye, pallosjog, úriszék, visegrádi találkozó
Magyarázó rajz, pl. kapuadó Térképhasználat. Dramatizálás
Néhány mondatban el tudja mondani Károly Róbert és Nagy Lajos legfontosabb intézkedéseit. Ismerje az õsiség törvényének a tartalmát
31.
A török veszély, Hunyadi János, nándorfehérvári diadal
török veszély, szultán, mohamedán vallás, keresztes hadjárat, önfeláldozás, 1456. Nándorfehérvár
Magyar irodalommal koncentráció Térkép és idõszalag használat Magyarázó rajz: Nándorfehérvári csata
Ismerje fel a török veszély jelentõségét a XV. században. Ismerje Hunyadi életét és a nándorfehérvári diadal jelentõségét. Tudja a csata idôpontját
32.
Hunyadi Mátyás királyi hatalom megerõsítését szolgáló intézkedései, fekete sereg, királyi hivatalok, bíróságok. Amûvészet, a kultúra fejlõdése Mátyás uralkodása alatt
fekete sereg, királyi hivatal, bíróság, corvinák, könyvnyomtatás, központi királyi hatalom
Magyarázó rajz. Diaképvetítés vagy múzeumlátogatás
Sorolja fel, hogyan erõsítette meg Mátyás a királyi hatalmat. Mondjon példát a Mátyás kori mûveltségre
33.
Összefoglalás: Magyarország a középkorban
Témazáró feladatlap összeállítása a követelmények alapján
Megjegyzés
46
hét
óraszám
17.
34.
18.
19.
20.
Témakör, tananyag
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadá sa, élet az országrészekben, vég vári harcok, Zrínyi Miklós, a török kiûzése
török hódoltság, szultán, mohácsi vész, 1526., 1541., Erdélyi fejede lemség, végvár, Zrínyi Miklós, 1686., Buda visszafoglalása
Térképhasználat – idõszalag használat. Koncentráció az irodalom és mûvészet tantárggyal
Ismerje a török hódoltság, a szultán, a végvár fogalmát. Tudjon néhány mondatban beszámolni a három országrész életérõl, a jelen tõsebb végvári harcokról
35.
A Rákóczi-féle szabadságharc: II. Rákóczi Ferenc élete, a szabad ságharc eseményei, bukása
kuruc, labanc, 1703—1711. a II. Rákóczi Ferenc vezette szabad ságharc, trónfosztás
Térkép, idõszalag használat Koncentráció az irodalom, a mûvészet, az ének tantárggyal
Ismerje a szabadságharc, a trón fosztás, a kuruc, labanc fogalma kat. Aszabadságharc fõbb eseményeit tegye idõrendi sorrendbe Tudja a szabadságharc idejét
36.
Hazánk a Habsburg Birodalom része, Mária Terézia uralkodása, intézkedései, II. József, a „kalapos” király
Habsburg Birodalom része hazánk, nõági örökösödés, hivatalos a né met és a latin nyelv, többnemzetiségû ország, betelepítés
Térkép, idõszalag használat. Nem zetiségek számának kiemelése. A betelepítés és a többnemzetiség közötti összefüggés észrevétetése
Ismerjék az ok-okozati összefüggést a szabadságharc bukása és a birodalom részévé válása között. Ismerjék a többnemzetiség, valamint a latin és a német nyelvû hivatalok fogalmi tartalmát
37.
Összefoglalás: Magyarország a kora újkorban
38.
Az újkori termelés, technika, gaz dasági és társadalmi változásai, életmódváltozásai Újkori társadalmi változások, a polgári forradalmak célja: királyság megszûntetése, a polgárság hatalomra jutása, az önálló nemzetállamok kialakulása, az emberek egyenjogúságra törekvése. Országgyûlések – törvényhozás az újkori társadalomban
39.
A technika fejlõdése az újkorban: a gõzgép feltalálása, alkalmazása a különbözõ iparágakban, gyáripar kialakulása, közlekedés fejlõdése: gõzmozdony, gõzhajó elterjedése
Témazáró feladatlap összeállítása a követelmények alapján
polgári forradalom, nemzetállam, köztársaság, függetlenségi harc, polgárok, szabad parasztok, munkások, a törvényhozás szerve az országgyûlés
Szükséges az angol és francia forradalmak célját, eredményét röviden, egyszerûen megismertetni a tanulókkal. A mai és az újkori országgyûlés összehasonlítása. Vázlatkészítés, magyarázórajz a törvényhozás menetérõl
Ismerjék fel, hogy az újkorban az emberek az egyenjogúság eléréséért, a királyság eltörléséért, a köztársaság kikiáltásáért küzdenek Ismerjék fel, miért fontos egy állam önállósága, szabadsága. Ismerje a törvényhozás menetét
gõzgép, bérmunkás, gõzhajó, gõz mozdony, gyáripar, gépesített munkamegosztás, nagy mennyiségû áru, vasúthálózat
Szemléltetõ rajz a gõz erejének hasznosításához – diagrammok készítése a vasúthálózat fejlõdésé rõl – A Közlekedési Múzeum megtekintése
Sorolja fel az újkor jelentõsebb technikai találmányait. Tudjon felsorolni iparágakat ahol gõzgépeket alkalmaznak. Ismerje fel a gépesí tés, a munkamegosztás árubõséget eredményez
Megjegyzés
47
hét
óraszám
Témakör, tananyag
20.
40.
Az életmód változása az újkorban, a nemesi életmód, a falusi életmód, a városok fejlõdése, a tudomány, a szabad gondolkodás, a mûvészet fejlõdése
kastély, csatornaépítés, hídépítés, kórház, népiskola, klasszicista építészet, szabadelvû mûvészet
Diaképek, képek szemléltetése (a kor jellegzetes kastélyai, épületei, öltözetei, használati tárgyai)
Tudjon változásokat felsorolni a középkori életmódhoz képest Ismertesse néhány mondatban a városi élet fejlõdését
21.
41.
A mezõgazdaság fejlõdése az újkorban: gépek használata a földmûvelésben: gôzeke, cséplõgép, vetésforgó alkalmazása, trágyázás, új növények, zöldségfélék termesztése, a sertés, a szarvasmarha, a házi szárnyasok tenyésztésének elterjedése, az istállózó állattartás
gõzeke, cséplõgép, gõzmalom, vetésforgó, szabad paraszt, mezõgazdasági bérmunkás, cseléd, napszámos, ugar
Mezõgazdasági Múzeumba látogatás – vázlatkészítés, vetésforgó Diagramm a mûvelt területek és az ugarok arányairól
Tudjon néhány új technikai eszközt és módszert felsorolni a mezõgaz daság, az állattenyésztés fejlõdésének bemutatására. Ismerje fel a vetésforgó alkalmazásának jelentõségét
42.
Az újkori Magyarország története: A reformkor A haladó gondolkodás, a nemzeti megújulás kora: a reformkor hazánk történelmében, a polgári társadalomra törekvés, haladó eszmék elterjedése, a nemzeti függetlenségre, a magyar nyelv hivatalossá tételére törekvés
reform, reformmozgalom, haladó gondolkodás, nemzeti megújulás, 1830—1848.
Idõszalag használata. A haladás gondolatának, a megújulás törekvésnek a hangsúlyozása
Ismerjék fel, miért volt jelentõs, hogy a XIX. században hazánk is a polgári átalakulás útjára lépjen. Tudja a reformkor idejét idõszalagon bejelölni
22.
23.
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
43.
A reformkor elindítója, a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István élete, munkássága, hazáért való tevékenységének a megismertetése
gróf, Magyar Tudományos Akadémia, kõhíd, folyószabályozás, gõzhajózási társaság
Diaképvetítés, munkásságának bemutatása, a ma is látható alkotások megtekintése (Lánchíd)
Tudja, hogy a reformkor elindítója gróf Széchenyi István volt. Sorolja fel, mit tett hazánk fejlõdéséért
44.
Báró Wesselényi Miklós, Széchenyi barátja, élete, munkássága, az 1848-as nagy pesti árvíz idején tevékenysége. Az „árvízi hajós”
báró, 1838 – pesti árvíz
Irodalommal, földrajz tantárggyal koncentráció
Tudja, hogy Széchenyi barátja, valamint, hogy miért kapta az „árvízi hajós” nevet
45.
Kossuth Lajos élete, munkássága, középnemesi család, ügyvéd, újságíró, országgyûlési tudósítások, Védegylet alapítása, a késõbbi for radalomban betöltött szerepe
középnemes, országgyûlési tudósítás, Védegylet
Építsünk a tanulók elõzõ években, a különbözõ tantárgyakból szerzett meglévõ ismereteire
Tudjanak Kossuth Lajos életérõl, munkásságáról néhány mondatban beszámolni
Megjegyzés
48
hét
óraszám
Témakör, tananyag
23.
46.
Táncsics Mihály – jobbágy szárma zású, élete, tevékenysége, szerepe a reformkor idején, az örökváltság nélküli jobbágyfelszabadítás, szerepe a pesti 1848. március 15-i forradalomban
kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítás, röpirat
Építeni kell az elõzõ években szerzett ismeretekre
Ismerje és néhány mondatban tudja elmondani Táncsics életét és mun kásságát
24.
47.
A reformkori országgyûlés, a törvényhozás menete a reformkorban, a haladó és maradi gondolkodásúak, a reformkori országgyûlések követelései
Pozsonyi országgyûlés, alsótábla, felsõtábla, törvényjavaslat, törvény, haladók, maradiak
Sematikus rajz készítése az országgyûlés felépítésérõl, a törvényhozásról, térképhasználat Dramatizálás: törvényhozás
Tudja, hogy hol tartották a reformkori országgyûléseket, térképen tudja megmutatni. Ismertessék a törvényhozás menetét rajzos ábra segítségével
48.
A reformkori Magyarország élete: a nemesi, a falusi és városi életforma megismertetése, öltözködés a reformkorban
nemesi kúria, dzsentri, kápolna, deres, verbuválás, mente
Öltözékek, épületek, fegyverek, mezõgazdasági eszközök válogatása adott szempontok alapján
Tudjon néhány mondatban a re formkori életmódokról beszámolni Ismerje fel a reformkori öltözékeket
49.
Összefoglalás: A reformkori Magyarország élete
50.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc Magyarországon Ellenzéki szervezkedés az 1840-es években, a magyar nyelv hivatalos sá tétele. Az 1848. március 15-i események Pesten
25.
26.
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
Feladatlap összeállítása a követelmények figyelembevételével
márciusi ifjak, ellenzék, Pilvax ká véház, Ifjú Magyarország, Landerer Nyomda, Helytartótanács, Városháza, 1848. március 15.
Idõszalag, térképhasználat. Események képei – idõrendbe csopor tosítás
Tudja pontosan, hogy mikor tört ki a pesti forradalom. Képek segítségé vel irányítás mellett tegye az eseményeket idõrendi sorrendbe
51.
Az elsõ független magyar kormány megalakulása, intézkedései, a nemzetiségi kérdés
független kormány, áprilisi törvények, közadózás elve, népképviseleti országgyûlés, nemzetiségi kérdés – nemzetiségi jog
Az elsõ felelõs, független kormány bemutatása: kép, diakép
Ismerje fel az elsõ független magyar kormány megalakulásának jelentõségét. Tudja az elsõ miniszterelnök nevét. Soroljon fel az áprilisi törvényekbõl néhányat
52.
A szabadságharc legfontosabb eseményei: Jellasics horvát bán támadása, a pákozdi gyõzelem
Pákozdi csata, 1848. szeptember
Idõszalag, térkép használata
Tudja a szabadságharc fogalmát a forradalom fogalmától megkülönböztetni. Tudja az elsõ magyar gyõzelem helyét a térképen megmutatni
Megjegyzés
49
hét
óraszám
Témakör, tananyag
Fogalmak
Feladatok
Követelmények
27.
53.
A bécsi udvar második támadása, a magyar sereg fõvezére Görgey Artúr, Pest-Buda elfoglalása, a kormány Debrecenbe költözése, a tavaszi hadjárat fõbb eseményei, Damjanich, Bem gyõzelmei 1849. április 14. a Habsburg-ház trónfosztása
Görgey Artúr Damjanich János, „vörös sipkások” vezetõje Bem apó – lengyel származású tábornok trónfosztás, 1849. április 14.
Idõszalag, térképhasználat Hadtörténeti Múzeum 1848-as kiállításának megtekintése
Ismerje a szabadságharcban részt vett tábornokok nevét, tudjon né hány személyt felsorolni. Olvassa le a térképrõl egy-két gyõztes ütközet színhelyét. Fõbb eseményeket rendezze idõrendbe, segítségnyújtás mellett
54.
A szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel, az orosz cári segít ség. Aszabadságharc vívmányainak öröksége
1849. augusztus 13., Világosi fegyverletétel
Idõszalag, térképhasználat
Tudja, hogy milyen okok vezettek a szabadságharc bukásához. Tudja Világost a térképen megmutatni, valamint a szabadságharc leverésének idõpontját megmondani
55.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei, legfontosabb személyiségei és idõpontjai
56.
A kiegyezés kora Haynau rémuralma, a 13 honvéd tábornok kivégzése. Az önkényuralom bevezetése
28.
29.
Feladatlap összeállítása a követelmények alapján
Haynau rémuralma, teljhatalom, 1849. október 6., vértanúk, önkényuralom, néma ellenállás
Az aradi 13 tábornok nevének ismertetése, valamint gróf Batthyány Lajos kivégzésének bemutatása Idõszalag, térképhasználat
Tudja, hogy mire emlékezünk október 6-án. Soroljon fel néhány tábornokot az aradi vértanúk közül Ismerje a vértanú fogalmát
57.
A kiegyezés 1867 körülményei, oka, a megváltozott államforma, kétközpontú állam, uralkodója Ferenc József osztrák császár és magyar király
Kiegyezés, 1867., Deák Ferenc, Ferenc József osztrák császár, magyar király, Osztrák-Magyar Monarchia
Idõszalag, térképhasználat Magyarázórajz a közös és önálló minisztériumok szemléltetésére
Tudja a kiegyezés idejét. Ismerje fel Deák Ferenc szerepét a kiegyezés elõkészítésében. Ismerje az új államformát, és államszervezeti felépítést
58.
A kiegyezés utáni ipari és mezõgazdasági fellendülés: Bank alapítása, vasúthálózat kiépülése, gyáripar kialakulása, mezõgazdaságban gõzgépek használata
Tõke, bank, vasúthálózat, gõzmalom, gõzeke, gõzcséplõgép, hajógyártás, mûtrágya, mozdony, vagon gyártás
Diagramon a vasúthálózat fejlõdésének bemutatása Látogatás a Mezõgazdasági Múzeumba és a Közlekedési Múzeumba
Ismerje fel, miért jelentõs, hogy hazánkban is kiépült a bankhálózat Soroljon fel néhány mezõgazdasági és ipari ágat, amely nagymértékben fejlõdött a kiegyezés után
Megjegyzés
50
hét
óraszám
30.
59.
Buda, Pest, Óbuda egyesülése, a tudomány, a kultúra, a mûvészet fejlõdése a kiegyezés utáni idõk ben, Semmelweis Ignác az „anyák megmentõje”
60.
Összefoglalás: a kiegyezés kora
61.
Társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek. A lakóhelyi közösség Hazánk jellemzõ települései: fõváros, megye, megyeszékhely, város, falu, tanya
31
32.
Témakör, tananyag
Fogalmak 1872. Budapest születése, világváros, Városliget, körutak építése, Operaház, Orvostudomány: gyermekágyi láz
Feladatok Térkép, idõszalag. Budapest jellegzetes épületeirõl, útjairól képek, diák megtekintése. Budapesti séta
Követelmények Tudja, hogy mikor egyesült Buda, Pest, Óbuda. Soroljon fel néhány jellegzetes épületet, létesítményt, amely ebben az idõben született Ismerje az anyák megmentõjének nevét és tevékenységét
Feladatlap összeállítása a fogal mak, feladatok, követelmények figyelembevételével
Koncentráció a földrajz tantárggyal
Sorolja fel hazánk jellemzõ településformáit. Jellemezze képek, kérdések segítségével az egyes településformákat
62.
Lakóhelyi közösségek, a közösség múltja, jelene
foglalkozás-, vagyon-, vallási-, életkori közösségek, közösségi hagyományõrzés, szokások – helyi jellegzetességek
Szükséges a helyi kultúrház, közösségi ház megtekintése
Tudja felsorolni, hogy az emberek milyen szempontok alapján tartoznak különbözõ közösségekbe Mondjon példát, családja mely helyi közösség tagja. Tudjon lakóhelyi hagyományt elmondani
63.
Magyarok a szomszédos országokban. Miért élnek határainkon kívül is magyar anyanyelvûek?
határon túli magyarság, népviselet, népszokás, hagyományõrzés
Határon túl élõ magyarság életét bemutató dokumentumfilm megtekintése a TV-ben
Ismerje, hogy miért élnek hazánk határain kívül is magyar anyanyelvû emberek. Mondjon hagyományõrzésre példát
64.
A társadalmi tagoltság, a társadalom politikai rétegezõdése
politikai pártok szimbólumai, nevei, vezetõi, politikai elkötelezettség
A parlamentbe bekerült politikai pártok bemutatása. TV, politikai reklám, hirdetés megtekintése Parlamenti közvetítés hallgatása a rádió ból, TV-bõl
Ismerje a hatalmon lévõ politikai pártok nevét. Tudja, hogy mit jelent a politikai rétegezõdés fogalma
Megjegyzés
51
hét
óraszám
33.
65.
Parlamenti választások: önkormányzati képviselõválasztás
66.
Összefoglalás: lakóhelyi közösségek, társadalmi tagoltság, önkormányzatok
67.
Tanév végi ismétlés Történelmi korok: õskor, ókor, középkor – társadalma, életmódja
68.
Kora újkori Magyarország története
69.
Az újkor jellemzõi: társadalom, ter melés, technikai vívmányok, tudomány, kultúra
70.
A reformkori Magyarország
71.
A forradalom és szabadságharc Magyarországon
72.
A kiegyezés kora
73.
Tanév végi felmérés
74.
Szabadon felhasználható óra
34.
35.
36.
37.
Témakör, tananyag
Fogalmak választójog, parlamenti és önkormányzati képviselõ, képviselõválasztás
Feladatok
Követelmények
Helyi önkormányzat meglátogatása
Ismerje, hogy kinek van választójo ga Magyarországon. Tudja, hogy minden magyar állampolgár joga és kötelessége részt venni a választásokon
Feladatlap összeállítása a követelmények, fogalmak, feladatok figyelembevételével
Megjegyzés
52
Természetismeret
Készítette:Papházy Éva Jakab Miklós
A tantárgy heti óraszáma: 3 Éves óraszám: 111 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: 1. Biológia 43% 4-7 óra Az ember szervezete és egészsége Emberismeret, származásunk, személyiségünk 2. Kémia – Környezetvédelem 36% 39 óra Kémiai alapismeretek, közvetlen környezetünk állapota 3. Fizika 21% 22 óra A természet jelenségeinek megismerése 4. Kirándulás, múzeumlátogatás Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek: Egészségtani, táplálkozási, háztartási ismeretek, anyagok és átalakításuk
Magyar nyelv, irodalom: A tudásterület nyelvi rendszerének alapozása, a kommunikációs képességek fejlesztése Matematika: Elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mûveltek alkalmazása, mérések Beépített közös követelmény Környezeti nevelés A tanuló környezettudatos magatartásának formálása A környezet iránti pozitív érzelmi viszony erõsítése A természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzésére való törekvés Kommunikációs kultúra Az ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezõképesség fejlesztése Testi lelki egészség Az egészséges nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása
Tanulás A helyes tanulási szokások tudatosítása, a tanulási módszerek bõvítése Szükséges taneszközök Tölgyszéki Gyuláné: Természeti ismeretek 6. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Papházy Éva—Budai Rózsa: Természeti ismereti 7. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mechanikai kísérleti doboz Kémiai kísérleti eszköztár Modellek, fóliasorozat, videofilmek Javasolt taneszközök Horányi Gábor: Változatok a változásra (Mûszaki Kiadó) Réthy Endréné: Önismereti alapok (Nemzeti Tankönyvkiadó)
54
hét
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
BIOLÓGIA 1.
2.
1.
Mivel foglalkozik a biológia?
természettudományok, biológia, növény, állat, ember
Tudja egyszerûen megfogalmazni, röviden elmondani, mivel foglalkozik a biológia
2.
Az emberi test felépítése, fõ testtájak, testrészek
testrészek, fej, törzs, végtagok
Szerezzen ismereteket az ember szervezetérôl, életmûködésérõl
Az ember bõre: rétegei, részei, mûködésük
hámréteg, irharéteg, bõralja, szõrszál, szõrhagyma, szõrtüszõ, verejtékmirigy, faggyúmirigy, verõerek, zsírpárnák, idegvégzõdések, festékanyag
Ismerje a bõr szerepét a szervezet mûködésében
3—4.
5.
3.
Ismerje a gyakori bõrbetegségeket, a védekezés lehetõségeit, megelõzéseket
A helyes bõrápolás. A bõrelváltozások megelõzése
6— 7.
A légzés szervrendszere, részei, mûködésük (légzés, hangadás)
orrüreg, garat, gége, gégefedõ, hangszalagok, légcsõ, fõhörgõk, hörgõk, hörgõcskék, léghólyagok
Ismerje a légzõrendszer részeit, mûködését
8.
A légzõszervek gyakori betegségei. A védekezés, megelõzés, egyszerû gyógyító módok
nátha, torokgyulladás, hörghurut, tüdõgyulladás, TBC, tüdõrák
Ismerje a megelõzés és gyógyítás egyszerû módjait
9.
A légszennyezettség, a káros szenvedélyek hatása a légzõrendszerre
dohányzás, kábítószerek, mérgezõ gázok
Védekezzen a légzõrendszert károsító tényezõk ellen. Ne dohányozzon!
4.
10—11.
A táplálkozás szervrendszerének részei, mûködésük
szájüreg, fogak, nyelv, nyálmirigyek, garat, gége, gégefedõ, nyelõcsõ, gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél, emésztõnedvek, emésztés, gyomornedv, epe, hasnyálmirigy
Ismerje a táplálkozás szervrendszerének részeit, azok mûködését, legyen képes képen, modellen megmutatni azokat
5.
12—13.
Tápanyagok, vitaminok, az egészséges táplálkozás
szénhidrátok, fehérjék, zsírok-olajok, vitaminok
Ismerje a tápanyagokat, azok szerepét, a vitaminok fontosságát. Tartsa be az egészséges táplálkozás szabályait
Megjegyzés
55
hét
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
5.
14—15.
A tápcsatorna betegségei, megelõzésük
fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertõzések
Legyen tisztában az egészségmegõrzõ szokások fontosságával, alkalmazza azokat. Ismerje a leggyakrabban elõforduló emésztõrendszeri betegségeket
6.
16—17.
A kiválasztás szervrendszerének részei, mûködésük. Betegségek, azok megelõzési módjai
vesék, húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycsõ, hólyaghurut, vesegyulladás, vesekõ
Ismerje a kiválasztás szervrendszerének részeit, azok mûködését. Legyenek ismeretei a betegségek kialakulásának okairól, a védekezés, megelõzés módjairól. Törekedjen és legyen igénye az egészséges életmódra, személyi higiénére
18.
A táplálkozás, légzés, kiválasztás szervrendszere – Gyakorló óra
7.
19—21.
Az anyagszállítás szervrendszerének részei, mûködésük. A szív és a vérkeringés
szív, szívizom, kamrák, pitvarok, billentyûk, ütõerek, gyûjtõerek, hajszálerek, keringés
Legyen tájékozott az anyagszállítás szervrendszerének mûködésérõl, ismerje a szervrendszer részeit
8.
22.
A vér alkotóelemei
vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérsavó, vércsoportok
Ismerje a vér alkotóelemeit, szerepüket. Szerezzen ismereteket a vércsoportokról, ezek ismeretének fontosságáról
23.
A szív és érrendszeri betegségek, ezek megelõzési módjai
vérnyomásproblémák, vérzések, trombózis, infarktus
Ismerje a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okait, a megelõzés módjait. Alkalmazza az egészséget megõrzõ alapvetõ szabályokat – dohányzás mellõzése, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás fontossága
24.
A tanult szervrendszerek mûködésének összefüggései a szervezetben. Ismétlõ, rendszerezõ óra csontváz, izom, koponyacsontok, törzs és végtagok csontjai, laposcsontok, üregescsontok
Ismerje a mozgás szervrendszerének részeit. Legyenek alapvetõ ismeretei a csontok felépítésérõl, fajtáiról
9.
25—26.
A mozgás szervrendszerének részei: csontrendszer, izomrendszer. A csontváz szerepe, részei, felépítése – a csontok fajtái
Megjegyzés
56
hét
óraszám
9.
27.
A csontok kapcsolódási módjai
izület, összenövés, varrat, porcos kapcsolódás
Tudjon példákat felsorolni saját testében a csontok különbözõ kapcsolódási módjairól Szerezzen ismereteket a kapcsolódási módok kialakulásának okairól
10.
28.
Az izomrendszer – izmok szerepe, kapcsolódása a csontokhoz, mûködésük
hajlító izom, feszítõ izom, összehúzódás, elernyedés, ín
Ismerje alapvetõ szinten az izmok szerepét, mûködését a mozgás során
29.
A mozgás szervrendszerének gyakori elváltozásai, sérülései. A mozgás, sport szerepe egészségünkben – egészséges életritmus
bokasüllyedés, gerincferdülés, rándulás, ficam, húzódás, ínszakadás, csonttörés
Ismerje a gyakori mozgásszervi betegségeket, védekezzen ellenük. Legyen igénye a rendszeres mozgásra, sportolásra
30.
Ismétlõ, rendszerezõ óra
31.
Egészségtani ismeretek Az egészséges emberi környezet kialakítása
11.
32.
12.
33—34.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Formálódjon felelõsségérzete, saját szervezetének egészsége iránt. Törekedjen a rendre, tisztaságra, a betegségek megelõzésére
A környezeti hatások a betegségek kialakulásában
légszennyezettség, szennyezett víz, szemét, zaj, fény
Ismerje a szennyezett környezet károsító hatásait az emberi szervezetre. Tudjon példákat felsorolni a különbözõ betegségeket létrehozó káros környezeti hatásokról. Legyen képes önálló ismeretszerzésre az egészségügyi ismeretterjesztõ kiadványokból, egyéb információhordozókból
A fertõzések, járványok kialakulása, védekezési módok, megelõzésük. Védõoltások – jelentõségük. Magyar tudósok, híres felfedezõk (Semmelweis Ignác, Korányi Frigyes)
kórokozók, baktériumok, vírusok, fertõzés, járvány, bárányhimlõ, kanyaró, szamárköhögés, rózsahimlõ, mumpsz, gyermekbénulás, veszettség, tetanusz, kullancs, DI-PER-TE
Legyen igénye a tiszta, egészséges környezet kialakítására. Legyen tisztában a személyes higiéné fontosságával a megelõzésben. Ismerje a védõoltások jelentõségét, fontosságát, tartsa be az elõírásokat. Ismerjen magyar tudósokat
Megjegyzés
57
hét
óraszám
12.
35—36.
Az elsõsegélynyújtás és betegápolás elemi ismeretei
13.
37—38.
Ismétlõ – rendszerezõ óra
14.
Tananyag
39.
Felmérõ
40.
Emberismeret, származásunk, személyiségünk Önarckép, külsõ-belsõ jegyek
41.
Társaimat milyennek látom
42.
Társak elfogadása – a másság elviselése, elfogadása
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
elsõsegélynyújtás, betegápolás, lázcsillapítás, kötözés, fertõtlenítés, kötszerek, fertõtlenítõszerek (sebbenzin, alkohol) egészségügyi ellátás, szervek értesítése, segélyhívás
Ismerje a fertõtlenítõszereket, a fertõtlenítés fontosságát. Érezzen felelõsséget saját maga és környezete, embertársai iránt
önarckép, külsõ-belsõ tulajdonságok, testalkat, fej arcforma
Legyen tisztában külsõ és belsõ tulajdonságaival. Alakuljon reális önértékelése
jószívû, kedves, türelmes, segítõkész, együttmûködõ, vidám, önzetlen, bátor, életrevaló, megbízható, békés, határozott, jóindulatú, fegyelmezett, rendszeretõ, rendetlen, figyelmes, rosszindulatú, irigy, hiú, szétszórt, haragtartó, agresszív, türelmetlen, rendetlen, önzõ, fegyelmezetlen
Törekedjen mások elfogadására, legyen megértõ. Legyen nyitott mások problémái, gondjai iránt. Értékelje társai pozitív tulajdonságait, segítõ szándékkal reagáljon negatív magatartásformáikra
15.
43—44.
Az ember származásáról szóló elképzelések – természettudományos és vallásos nézetek
fejlõdéselmélet, természettudomány, vallások
Legyenek elemi ismeretei az ember származásáról. Szerezzen ismereteket a természettudományos és vallásos nézetekrõl. Tudja, hogy különbözõ vallási irányzatok léteznek
16.
45—46.
Testünk – egészségünk, lelkünk és mûködése. Tanulmányi kirándulás
érzés, észlelés, emlékezés, gondolkodás, lelkivilág, hit, öröklött, szerzett tulajdonságok
Ismerje meg a személyiség legfontosabb összetevõit. Érdeklõdjön, gondolkodjon saját személyiségérõl, értékelje önmagát
Megjegyzés
58
hét
óraszám
16.
47—48.
17.
49.
Tananyag Saját jellemvonások, egyedi vonások
Ismétlõ, rendszerezõ óra
Fogalmak, tevékenységek önismeret, érdeklõdés, vérmérséklet, szokásrendszerek, értékítélet, értékek, önfegyelem, önkritika, önbizalom, szerénység, nagyképûség
Követelmények Törekedjen pozitív tulajdonságai erõsítésére, hibái kijavítására
Megjegyzés
59
hét
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
KÉMIA 17.
18.
1.
20.
21.
kémia, természettudomány
2.
A kísérletezés – szabályai, elõírásai. A kémiai anyagok, eszközök
kísérlet, feltételezés, bizonyítás, általánosítás, kémcsõ, lombik, borszeszégõ, fõzõ pohár
Ismerkedjen meg a legegyszerûbb kémiai eszközökkel, vizsgáló tárgyakkal
3.
Az anyagok csoportosítása összetétel szerint Az élõ, élettelen anyag jellemzõi Tulajdonságvizsgálatok
egyszerû és összetett anyagok alkotóré szek, szín, szag, halmazállapot, térfogat, alak, súly, tömeg, sûrûség, formálhatóság
Ismerje meg, hogy az anyagnak vannak érzékelhetõ, mérhetõ tulajdonságai. Végezzen meg figyeléseket, vizsgálatokat a környezetében elõ forduló legegyszerûbb anyagokkal
Keverékek – alkotórészeinek vizsgálata
keverék, összetevõk
Egyszerû kísérletek kapcsán szerezzen ismere teket a keverékek kémiai tulajdonságairól. Tudjon keverékeket felsorolni a mindennapi életbõl
6.
Keverékek szétválasztása az alkotórészek tulajdonságainak ismerete alapján
egyszerû fizikai módszerek
Fedezze fel az összefüggéseket a keverékek elõállítása – szétválaszthatósága vonatkozásában az alkotórészek tulajdonságai alapján egyszerû kísérletek segítségével
7.
Életfontosságú keverékek: a levegõ alkotórészei
oxigén, szén-dioxid, nitrogén, egyéb gázok
Ismerje a levegõ alkotórészeit, azok fontosságát az élõlények számára
8—9.
Környezetünk állapota a levegõszennyezés okai és következményei. Megelõzés egyszerû módjai.
környezetszennyezés, mérgezõ gázok, CO2, SO 2, NO2, ólomszennyezés, savas esõ, üvegházhatás
Sajátítsák el a legszükségesebb fogalmakat, összefüggéseket a levegõszennyezés okai és azok környezetre gyakorolt hatásai között. Ismerje a mindenki által gyakorolható megelõzési módokat
10.
Keverékek – Oldatok: alkotórészek vizsgálata Oldatok a hétköznapi életben
oldószer, oldandó anyag, oldódási folyamat, oldat, alkotórészek tulajdonságainak változása, étkezési anyagok: salátalé, sóslé, cukoroldat
Tudjon példákat felsorolni a háztartásban elõforduló oldatokból. Ismerje az oldódási folyamat, az alkotórészek egymásra hatása között összefüggéseket
Oldhatóság vizsgálata, oldódási folyamatok gyorsítása
különbözõ oldószerek hatásai, különbözõ oldandó anyagokra
4—5.
19.
Kémiai alapismeretek Mivel foglalkozik a kémia?
11—12.
Megjegyzés
60
hét
óraszám
Tananyag
13—14.
A háztartásban használatos tisztító- és oldósze rek. Alkalmazásuk helyes, helytelen módjai
mosószerek, mosogatószerek, vízkõoldók, sósav, hypo, szalmiákszesz
Törekedjen a környezetünkben elõforduló káros, szennyezõ oldószerek elkerülésére, a háztartási tisztítószerek megfelelõ alkalmazására. Értelmezze segítséggel a kezelési útmutatókat
22.
15—16.
Az oldatok mennyiségi, minõségi változásai Telített, telítetlen oldatok
telített, telítetlen oldat, töménység, sûrûség, hígítás, hatásfok, befõzés, tartósítás, per metezés, mûtrágyázás
Szerezzen gyakorlati tapasztalatokat a ház tartásban, a mindennapi életben alkalmazott oldatkészítési eljárásokról. Ismerje a befõzés, tartósítás lényegét
23.
17—18.
Ipari, mezõgazdasági, háztartási vegyszerek hatása a talajra, vízre, levegõre
19—20.
Terepgyakorlatok – talaj és vízminta vizsgálatok, megfigyelések a levegõszennyezettség kapcsolatban
24.
21—22.
Anyagok és változásaik – fizikai és kémiai változások
fizikai – kémiai változás
Ismerje az anyagok változásai közötti különbségeket a kiinduló és keletkezett anyagok tulajdonságainak vizsgálata alapján. Soroljon fel példákat fizikai és kémiai változásokra a mindennapi életbõl
25.
23—25.
Az égés fajtái, feltételei. Az égés kémiai folyamat. Hasznos és káros égés. Tûzesetek megelõzése, tûzoltás. Magyar tudósok, híres felfedezõk (Irinyi János)
oxigén, éghetõ anyag, gyulladási hõmér séklet, fényjelenség, gázképzõdés, hõha tás, oxidáció-korrózió, korrózióvédelem, oltószerek, tûzoltás módjai
Egyszerû kísérletek segítségével szerezzen ismereteket az égés feltételeirõl, fajtáiról. Tudjon példákat felsorolni a lassú és a gyors égésre, azok jelentõségére. Tudja, mi a teendõ tûzesetek alkalmával. Ismerje magyar tudósok tevékenységét
26.
Életfontosságú anyagok: a víz. Víz mint vegyület – a víz alkotó részei
oxigén, hidrogén, vízbontás
Ismerje a víz kémiai tulajdonságait, alkotórészeit
Vizeink állapota – környezetkárosító tényezõk Vizeink védelme
mezõgazdasági, ipari szennyezés, háztartási hulladékok, savak, lúgok
Gyûjtsön információkat ismeretterjesztõ kiadványokból, filmekbõl hazai vizeink állapotáról. Legyen képes írásban, szóban, rajzban egyszerûen beszámolni a tapasztalatokról
26.
27—28.
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Legyen tisztában a háztartási, ipari, mezõgazdasági vegyszerek szabályszerû alkalmazásának fontosságával, a mértéktelen használat környezetkárosító hatásaival
Megjegyzés
61
hét
27.
óraszám
Tananyag
29.
Vegyületek – gyakorló óra
30.
Ismétlõ – rendszerezõ óra (keverékek, vegyületek)
31.
Felmérés
28.
32—34.
Az anyagok tulajdonságainak további vizsgála ta, gyakorlati alkalmazásuk
29.
35—37.
Egyensúly a természetben. Atermészet önszabályozó rendszerének változása a környezetszennyezés hatására. Akörnyezetvédelem feladatai
30.
38.
Kémiai ismeretek átfogó ismétlése
39.
Felmérés
Fogalmak, tevékenységek
vegyszeres beavatkozások, rovar – rágcsá lóírtás, mûtrágyázás, permetezés, hulladék, szemét, veszélyes hulladékok, szelektív szemétgyûjtés, környezetbarát anyagok, megoldások
Követelmények
Legyen tisztában egyes anyagok veszélyességével, figyelje meg a háztartásban alkalmazott vegyszereket, segítséggel legyen képes értel mezni a kezelési útmutatókat, megfelelõ módon végezze el a kezeléseket. Érezzen felelõsséget környezete iránt, alakuljon környezetvédõ atti tüdje, törekedjen a környezetbarát anyagok használatára, tudatosan válogasson a háztartá si cikkek és fogyasztási cikkek közül
Megjegyzés
62
hét
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
FIZIKA Mivel foglalkozik a fizika?
fizika, természettudományok
Ismerje, hogy a természettudomány része a fizika, mivel foglalkozik
Az anyagok tulajdonságai: érzékelhetõ tulajdon ságok, vizsgálatok, kísérletek, mérések, gya korlatok
szín, szag, alak, hang, hõmérséklet, halmazállapot, térfogat, tömeg, méret, sûrûség, formálhatóság
Fedezze föl, ismerje meg, hogy az anyagoknak vannak észlelhetõ ill. mérhetõ tulajdonságai Ismerje az ismeretszerzésben a megfigyelés, kísérletek fontosságát
4.
A halmazállapotok – sajátosságaik Halmazállapot változások
szilárd, folyékony, légnemû
Legyenek ismeretei az anyag megjelenési formáiról, változékonyságáról, a változás okairól
5.
Különbözõ anyagok olvadás és fagyáspontja
32.
6—8.
A kölcsönhatás fogalma – a kölcsönhatások fajtái
mozgásállapot változás, mechanikai, hõmérséklet-, halmazállapot-, alakváltozás, elektromosság, mágnesesség
Tudjon példákat felsorolni a kölcsönhatásokra, azok napi, gyakorlati elõfordulásaira. Csopor tosítsa a kölcsönhatásokat megadott szempon tok szerint. Irányítás mellett legyen képes egyszerû kísérleteket végezni
33.
9.
Az erõ – erõfajták
izomerõ, mágneses erõ, elektromos erõ, gravitációs erõ, rugalmas erõ, súrlódási erõ, közegellenállási erõ
Ismerje a kölcsönhatásokat létrehozó erõfajtá kat Tudja röviden megfogalmazni az elvégzett kísérletek tapasztalatait
10.
Az erõ mérése
rugós erõmérõ, egyéb mérõeszközök (digitális)
Ismerje az erõ mérésére szolgáló legegyszerûbb technikai eszközöket
11.
A testek súlya
12.
A testek tehetetlensége és tömege
13.
A testek tömege és térfogata
30.
1.
31.
2—3.
34.
Ismerje a tömeg, súly mértékegységeit Szerezzen gyakorlottságot az egyszerû fizikai kísérletek elvégzésében, a mennyiségek mérésében, a mértékegységek használatában Végezzen méréseket, legyen képes lejegyezni a kísérletek tapasztalatait. Tudja segítséggel értelmezni a tömeg és a súly fogalmát, tudja mi a különbség közöttük
Megjegyzés
63
hét
35.
36.
37.
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
14.
Energia és munka. A munka fizikai értelmezése, testek energiaváltozásai. Termikus kölcsönhatások
energia, munka, energiafajták: mozgás, hõ, elektromos, mágneses, víz, szél, nap, atomenergia, termikus kölcsönhatás
Ismerjen energiafajtákat. Végezzen megfigyeléseket a munkára vonatkozóan, a munka fizikai értelmezésére a testek energiaváltozására fej lettségének megfelelõen
15.
Energiahordozók – energiatermelés. Hõenergia és munka
energiahordozók, hõenergia, nyomás, feszültség, meghajtóerõ, belsõ energia – változásai
Legyen képes önálló feladatmegoldásra, az ismeretbõvítésre könyvekbõl, egyéb információhordozókból
16.
Látogatás a Közlekedési Múzeumban (gõz gépek, hõerõgépek) Magyar tudósok, híres felfedezõk (Kandó Kálmán, Öveges József)
17.
Hõjelenségek – szilárd testek változásai hõ hatására
hõterjedés, hõvezetés, hõszigetelés, hõtágulás
Ismerje a hõ hatására bekövetkezõ változásokat a különbözõ halmazállapotú anyagokban
18.
Folyadékok és gázok változásai hõ hatására
hõáramlás, hõsugárzás
Legyen képes szóban, írásban beszámolni a tapasztalatokról
19.
A hõmérõ részei, mûködési elve
hõmérõk fajtái, skála higany – alkoholszál, digitális hõmérõk
20.
Olvadás, fagyás, párolgás Az anyagok részecskéinek változásai
olvadás, fagyás, párolgás, olvadáspont, fagyáspont
A kísérletek, megfigyelések nyomán szerezzen tapasztalatokat az olvadás, fagyás, párolgás jelenségérõl
21.
Forrás, lecsapódás
forrás, lecsapódás, forráspont
Fedezze föl, hogy a fizikai jelenségek jelen vannak a mindennapi életben. Legyen együttmûködõ, vigyázzon saját és társai testi épségére, ismerje a balesetvédelmi szabályokat. Legyen képes megfigyeléseirõl feljegyzéseket készíteni, észrevételeirõl szóban, írásban beszámolni
22.
Ismétlõ rendszerezõ óra
23.
Felmérés
Ismerje magyar tudósok, felfedezõk neveit, tevékenységük jelentõségét
Megjegyzés
64
Földrajz
Készítette:Lehoczki Jánosné
A tantárgy heti óraszáma: 2 Éves óraszám: 74 A tantárgy fôbb témakörei: 1. Kontinensek, óceánok, övezetesség a Földön 2. Európa és részei 3. Tipikus tájak Európában 4. Szomszédaink
A témakörökre szánt idô: 6 óra 16 óra 28 óra 16 óra
Tantárgyi koncentráció Matematika: vonalas mérték használata, távolságok becslése, mérése Természetismeret: az állat- és növényvilágról tanultak alkalmazása Irodalom és mûvészetek: Híres alkotók Európában. Avilágörökség részei Történelem: közös múltunk európai népekkel Beépített közös követelmény Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Szükséges taneszközök falitérképek tanulói atlasz földrajztankönyv 7. földgömb diakép sorozat (Európa) transzparens Javasolt taneszközök: A Föld krónikája A Föld éghajlata Európa képes földrajza Általános természeti földrajz Általános gazdasági földrajz A Föld domború térképe
Európa domború térkée, Növényföldrajz Társulástan és ökológia Földrajzi kisenciklopédia Veszélyeztetett állatok kisenciklopédiája Európa (földrajzi olvasókönyv) Európa (képes földrajz) Regionális földrajz 1000 kérdés 1000 válasz a természetrõl A világ száz csodája Természet és környezetvédelem (olvasókönyv) Ég és Föld Ajánlások a tanmenethez A tanmenet a Gyakorló Általános Iskola Átmeneti Tanterve alapján készült, mely a NAT és az irányelv követelményeit vette alapul. A tanmenet figyelembe veszi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók megismerési nehézségeit. A tananyag úgy került elosztásra, hogy a tanulók a konkrét ismeretanyagot kis lépésekben haladva sajátítsák el, e mellett biztosítva a kellõ számú gyakorlást, megerõsítést. A „Kontinensek, óceánok, övezetesség” témakör viszonylag alacsony óraszámban kerül feldolgozásra, mert a 6. évfolyamban a földrajzi fogalmak alapozásakor e témában kellõ mélységû ismeretekhez jutottak a tanulók. A 7. évfolyamban év elején a meglévõ ismeretek felidézése és megerõsítése a cél, hogy a késõbbiekben alkalmazni lehessen a tanulók birtokában lévõ fogalmakat, alapismereteket. „Európa és részei” témakörben globális természetföldrajzi ismeretek kerülnek feldolgozásra. E témakörben számos olyan fogalommal, összefüggéssel, folyamattal ismerkednek meg a gyermekek, melyeket a tipikus tájak tanulásakor már képesek lesznek alkalmazni. A pedagógusnak nagy figyelmet kell fordítania elsõsorban a szemléleti – de nem elhanyagolható módon – a logikai térképolvasásra is, hogy az egyedi földrajzi fogalmakat kellõ biztonsággal olvassák le, az összefüggéseket pedig értsék meg. A tanulói atlasz tematikus térképeinek alkalmazása nélkülözhetetlen a folyamatban. Ezen témakörben jelentõs szerepet kell kapnia az összefüggéseket, folyamatokat bemutató táblai ábráknak, lényegkiemelõ vázlatos rajzoknak, metszetrajzoknak. (pl. fekvés, domborzat, éghajlat és növénytakaró közötti
összefüggés) A tanulók kutató munkájára is lehet számítani. A „Tipikus tájak Európában” címû témakörben alapelv, hogy Európa fõ részeit természetföldrajzi jellegzetességein és a lakosság legfontosabb, legjelentõsebb gazdasági tevékenységein, életmódján keresztül mutassuk be. Nagyobb hangsúlyt kap a természetföldrajzi környezet. Az egyes régiók gazdasági vonatkozásait, fontos termékeit tárgyak bemutatásával, gyûjtõmunkával, újságcikkek elemzésével, képanyaggal lehet könnyebben elsajátíthatóvá tenni. A fogalmak pontos és biztos megértése érdekében ajánlatos táblai térképvázlaton piktogrammokkal, szókártyákkal, magyarázó rajzokkal végezni a rögzítést. A gazdasági élet tanulmányozásakor tematikus térképeket szükséges alkalmazni, mely a jelrendszerek használatában való jártasságot is továbbfejleszti. A tipikus tájak tanulmányozásakor használni lehet utikönyveket, autós térképeket. Lehetõség adódik a tanulók tér- és idõbeli tájékozódó képességének fejlesztésére, az utazással kapcsolatos számos tudnivaló megismertetésére. „Szomszédaink” témakörében a Közép-Európában fekvõ szomszédos országokra koncentrálunk, de a Dél-Európánál tanultakat is beillesztjük, hiszen három szomszédunk Dél-Európa területén fekszik. A természetföldrajzi ismeretek tanításakor a leglényegesebb fogalmakkal ismertetjük meg tanulóinkat. Amagashegységek világától az alföldekig haladunk. Az órákat lehet úgy is vezetni, mintha egy-egy utazáson vennénk részt. Ennek elõnye, hogy a konkrét fogalmakon kívül játékosan ismerkedik meg a gyermek az útlevél használatával, a határátlépés szabályaival, a menetrend forgatásával, utikönyvek tanulmányozásával, a pénzváltás módjával. A gazdasági élet fõ jellemzõit szomszédaink neves termékein át ismertetjük meg. Egyéb ajánlások: A tanulás folyamatában ügyelni kell arra, hogy az új fogalmakkal, összefüggésekkel úgy ismerkedjenek meg a tanulók, hogy a tartalmi jegyek megértetéséhez a legalapvetõbb szemléltetõ anyagok rendelkezésre álljanak. A legfontosabb fogalmakat, nemcsak szóban, hanem írásos formában is meg kell erõsíteni. Ily módon az egyedi földrajzi fogalmak helyes leírásával, olvasásával a topográfiai gyakorlatok is egyszerûbbé válnak, biztosabb tájéko-
66
zottsághoz vezetnek. Az általános földrajzi fogalmak (pl. magashegység, folyótorkolat) tartalmi jegyeinek megismertetéséhez terepasztal, képanyag, domború térkép, modellek alkalmazásával juthatunk el. Ezek valamelyike, vagy kombinatív alkalmazása a helyes képzetek kialakításában feltétlenül szükséges. A tananyag sikeres feldolgozása érdekében a tanulók ne legyenek passzív szemlélõk, befogadók, hanem óráról-órára aktívan vegyenek részt az isme-
retszerzés folyamatában. Végezzenek a tanár által irányított megfigyeléseket, elemzéseket, kísérleteket stb. A pedagógus feladata, hogy a tervezésnél mindig azokat a módszereket, módszerkombinációkat, módszeres eljárásokat válassza meg, melyek az adott körülmények között a legjobb eredmény eléréséhez vezethetnek. Minden témakörben élni kell a környezetvédelemhez kapcsolódó nevelési helyzetek kihasználásával. A környezetvédelem általá-
nos feladatainak megismertetésén kívül az aktualitásokra is kellõ figyelmet kell fordítani. Atömegkommunikációs eszközök által nyújtott információkat tablókon rögzíteni is lehet. A tananyag elsajátítását vonzóbbá tehetjük, ha minél gyakrabban alkalmazunk didaktikai játékokat és változatos munkaformákat.
67
hét
óraszám
1.
1.
2.
3.
4.
Tananyag Kontinensek, óceánok, övezetesség a Földön A Naprendszer. Abolygók. AFöld alakja, mozgása
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Föld, Nap, bolygó, keringés, forgás
Rendelkezzen ismeretekkel a Föld alakjáról. Tudja értelmezni a Naprendszert, leolvasni a bolygók nevét Legyen képes elmondani a Föld mozgásait
2.
Kontinensek, óceánok helyzete. Partvonalak
tagolt partvonal, tagolatlan partvonal, sziget, félsziget, öböl
Tudja felsorolni a földrészeket, óceánokat. A térkép segítségével határozza meg a földrészek helyzetét, egymáshoz való viszonyát, nagyságát, tagoltságát Használja a térkép jelzéseit az óceánok, tengerek meghatározásánál – kiterjedés, mélység
3.
Éghajlati övek a Földön. Asarkvidékek természetföldrajzi jellemzõi. Kutatások
hideg éghajlati öv, sarkvidékek, pingvin, fóka, rénszarvas, földrajzi felfedezõk, Északi-sarkkör, Délisarkkör
Szerezzen elemi ismereteket a sarkvidékekrõl. Értse a sziget, a félsziget fogalmát, tudjon példákat leolvasni a térképrõl. Legyen elemi tájékozottsága a kontinensek közötti idõeltolódásról
4.
Éghajlati övek a Földön. Térítõk. A mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzõi
mérsékelt éghajlati öv, Ráktérítõ, Baktérítõ, négy évszak váltakozása
Tudja a térítõk nevét és szerepét a Föld övezetességében. Irényítással sorolja fel az éghajlati öveket. Tudjon alapvetõ jegyeket felsorolni az egyes éghajlati övekre vonatkozóan, mint az évszakváltás, hõmérséklet
5.
Éghajlati övek a Földön. Aforró öv természetföldrajzi jellemzõi
forró éghajlati öv, Egyenlítõ, trópusi õserdõ
Ismerje föl képeken, filmeken, modelleken egy-egy éghajlati övezet jellegzetességeit – tipikus növényzet, állatvilág, az emberek öltözködése – a forró éghajlati, a hideg és a mérsékelt éghajlati övben
6.
Gyakorlás a kontinensekrõl, óceánokról, övezetességrõl tanultak körében
7.
Európa és részei Európa fekvése, határai
8.
Európa partvonala
Gyûjtsön képeket, történeteket, szemelvényeket, az övezetességrõl, keressen összefüggéseket az éghajlat, a növénytakaró között
Jeges-tenger, Földközi-tenger, Fekete- tenger, Kaszpi-tenger, Kaukázus
Legyen képes felsorolni, a térképen megmutatni Európát, Európa részeit
Brit-szigetek, Skandináv-félsziget, Pireneusi-félsziget, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget
Jellemezze Európa partvonalát, sorolja fel a térkép segítségével a határoló tengereket, óceánok nevét Olvasson le szigeteket, félszigeteket
Megjegyzés
68
hét
óraszám
5.
9.
Európa részei
Észak-Európa, Nyugat-Európa, DélEurópa, Közép-Európa, KeletEurópa
Tudja megmutatni a térképen Európa fõ részeit
10.
Európa domborzata
Alpok, Kárpátok, Kelet-európai síkság, hegylánc, hegyvonulat, magashegység
Mutassa meg a térképen Európa nagy tájait, jellemezze azokat
11.
Európa éghajlata. A hideg és a mérsékelt öv jellemzõi
Északi-sark, sarki nyár, sarki tél
Tudja felsorolni a hideg és a mérsékelt öv alapvetõ jegyeit irányítással
12.
Éghajlati hatások Európa egyes részein. Az óceáni és a mediterrán hatás
óceáni éghajlat óceáni hatás mediterrán éghajlat
Ismerje az óceáni és a mediterrán éghajlat fõ jellemzõit
13.
Éghajlati hatások Európa egyes részein. A hegyvidéki és a szárazföldi éghajlat
hegyvidéki éghajlat, szárazföldi éghajlat
Ismerje a hegyvidéki és a szárazföldi éghajlat legfontosabb jellemzõit
14.
Gyakorlás Európa éghajlatáról tanultak körében
15.
Európa természetes növényzete. Övezetesség
tundra, tajga, lomboserdõ, füves puszta, örökzöld, magashegységi növénytakaró
Ismerjen fel összefüggéseket az éghajlat és a természetes növénytakaró övezetessége között
16.
Európa vizei
Volga, Duna, Rajna, Balti-tenger, Északi-tenger, folyótorkolat
Szemléleti térképolvasással ismerje fel, nevezze meg Európa nagy folyóit, állóvizeit
17.
A domborzat, az éghajlat és a természetes növénytakaró összefüggései Európában
éghajlati hatás, övezetes növénytakaró
A térkép felhasználásával keressen példát magashegységekre, középhegységekre, alföldekre, dombvidékekre. A térkép színei, a magassági számok és más jelek segítségével végezzen összehasonlításokat. Irányítás mellett keressen összefüggéseket a domborzat, az éghajlat és a növénytakaró között
18.
Európa természeti kincsei, fontosabb energia hordozói. Lelõhelyek
kõolaj, földgáz, vegyipar, feketekõszén, barnakõszén
A térképjelek leolvasásával, értelmezésével gyûjtsön információkat Európa ásványi kincseirõl, energiahordozóiról
6.
7.
8.
9.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Az éghajlati övezetességrõl tanultakat alkalmazza Európa éghajlatának jellemzésében, irányítás mellett olvasson le éghajlati vonatkozású tematikus térképeket
Megjegyzés
69
hét
óraszám
Tananyag
10.
19.
A tengerpartok. Épülõ és pusztuló tengerpartok A tenger munkája
20.
Gyakorlás: Európa természetföldrajzi jellemzõi
21.
Öszefoglalás Európa természetföldrajzi jellemzõirõl
22.
Tudáspróba
23.
Észak-Európa Észak-Európa természeti adottságai
11.
12.
13.
14.
15.
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
tengeráramlás, apály, dagály
Képek, filmek felhasználásával figyelje és elemezze a tengerpartokat, a tenger építõ és pusztító munkáját
Balti-tenger, tórendszer, Skandinávhegység, Finn-tóvidék
Ismerje fel képen, filmen Észak-Európa tipikus tájait
24.
Észak-Európa országai, fõvárosok. Népesség Az északi népek életmódja
Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Stockholm, Osló, Helsinki, Koppenhága
Legyen képes néhány mondattal jellemezni a tengerparti népek életét, tevékenységét. Olvassa le a térképrõl Észak-Európa országait, a fõvárosokat. Irányítás mellett tanulmányozza a népsûrûséget mutató tematikus térképet. Keressen összefüggést népsûrûség, domborzat, éghajlat között
25.
Természeti kincsek és foglalkozások. Híres termékek
vasérc, acélgyártás, gépgyártás, faipar, bútoripar, halászat
Tudjon összefüggést kereni az éghajlat, termelés, életmód között – segítséggel, irányítással
26.
Gyakorlás az Észak-Európáról tanultak körében
27.
Összefoglalás Észak-Európáról
28.
Nyugat-Európa Nyugat-Európa természeti adottsságai
Brit szigetek, Atlanti-óceán, Temze, óceáni éghajlat, Germán-alföld
Tudja térképrõl leolvasni Nyugat-Európa országait, a fõvárosokat és egy-egy kikötõvárost
29.
Nyugat-Európa országai, fõvárosok
Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, London, Párizs, Berlin
Tekintsen meg filmet, képet a világvárosok (fõvárosok) életérõl, nevezeteségekrõl – Párizs, London. Készítsen egyszerû beszámolót
30.
Nyugat-Európa mezõgazdasága. Híres termékek
fejlett mezõgazdaság, gépesítettség, juhtenyésztés, textilipar, szõlõtermesztés, szarvasmarhatenyésztés, tejipar, húsipar
Állítson össze terméklistát német, francia, angol, holland termékekbõl
Megjegyzés
70
hét
óraszám
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
16.
31.
Nyugat-Európa nagy ipari centrumai. Neves termékek
Londoni-medence, Párizsi-medence, Ruhr-vidék bauxit, feketekõszén
Tudjon néhány nagy nyugat-európai iparvidéket megmutatni a térképen. Gyûjtsön információkat a nagy ipari centrumokról. Irányítás mellett tudjon példákat mondani a gazdasági élet és az életmód fejlettségének összefüggéseire
32.
Tengerpartok Nyugat-Európában. A kikötõk élete
tengeri kereskedelem, halászat, Hamburg
Gyûjtsön információkat a nagy kikötõvárosokról. Tudjon összefüggést keresni az éghajlat, termelés, életmód között segítséggel, irányítással. Legyen képes néhány mondattal jellemezni a tengerparti népek életét, tevékenységét
33.
Utazás tervezése Nyugat-Európa területére
34.
Gyakorlás: Észak- és Nyugat-Európa összeha sonlítása
35.
Összefoglalás a Nyugat-Európáról tanultak körében
36.
Tudáspróba: Észak- és Nyugat-Európa
37.
Dél-Európa Dél-Európa természeti viszonyai
17.
18.
19.
20.
Keressen összefüggést a népsûrûség és az egyes országok domborzati, éghajlati viszonyai között
Földközi-tenger, Adriai-tenger, Pireneusok, Appenninnek, Balkánhegység, Dinári-hegység, mediterrán éghajlat
Rendelkezzen elemi ismeretekkel a mediterrán éghajlatú tájakról – az éghajlat, a természet adottságok, az emberek életmódja, termelése tekintetében
38.
Dél-Európa országai, fõvárosok. Életmód
Spanyolország, Olaszország, Görögország, Szlovénia, Horvátország, Jugoszlávia, Madrid, Róma, Athén, Ljubjana, Belgrád
Tudja megmutatni a térképen Dél-Európa országait, leolvasni fõvárosokat
39.
A mediterrán tájak természeti viszonyainak hatása a mezõgazdasági termelésre
déli gyümölcsök, narancs, citrom, füge, olajbogyó, mazsolaszõlõ, juh tenyésztés
Ismerjen rá a mediterrán tájra képen, filmen, leírásokban. Jellemezze azokat
40.
Iparvidékek és híres termékek Dél-Európában
Milánó, Torinó, autógyártás, élelmiszeripar
Próbáljon terméklistát készíteni a hazánkban is kapható olasz termékekrõl
Megjegyzés
71
hét
óraszám
21.
41.
Utazás tervezése Dél-Európába
42.
Gyakorlás a Dél-Európáról tanultak körében
43.
Összefoglalás Dél-Európáról
44.
Kelet-Európa Kelet-Európa természeti viszonyai
22.
23.
24.
25.
26.
27.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek Velence, Vajdaság
Követelmények Tanulmányozzák a vasúti, a közúti térképet, állítsanak össze útvonalat Dél-Európába történõ utazáshoz
Kelet-európai-síkság, Kárpátalja, Volga, szárazföldi éghajlat, füves puszta, tajga
45.
Kelet-Európa országai, fõvárosok
Ukrajna, Oroszország, Kijev, Moszkva, Litvánia, Lettország, Észtország
46.
Alacsony termelékenység a mezõgazdaságban. Hatása az életmódra
gabonatermesztés, állattenyésztés, öntözés, élelmiszerhiány, alacsony termelékenység
47.
Ipar Kelet-Európában. Lecsúszó és felemelkedõ iparágak
vasérc, feketekõszén, kõolaj, földgáz
Készítsen terméklistát
48.
Utazás Kelet-Európába
49.
Gyakorlás a Kelet-Európáról tanultak körében
50.
Összefoglalás Kelet-Európáról
51.
Tudáspróba
52.
Szomszédaink – Közép-Európa Közép-Európa természeti adottságai
Alpok, Kárpátok, hegyvidéki éghajlat, szárazföldi éghajlat, Kárpát-medence, Duna, Elba
Tudjon gyakorlottan tájékozódni Közép-Európa térképén
Ausztria, Svájc, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bécs, Bern, Pozsony, Prága, Varsó, Bukarest
Ismerje Közép-Európa országait és fõvárosait. Tudja felsorolni a hazánkkal szomszédos országokat, fõvárosaikat. Ismerjék fel zászlójukat, pénzeiket
53.
Közép-Európa országai, fõvárosok
Tudja leolvasni Kelet-Európa országait, fõvárosaik nevét
Megjegyzés
72
hét
óraszám
27.
54.
Szomszédaink természeti adottságai. Magashegységek. Az Alpok és a Kárpátok világa
Alpok, Kárpátok, Magas-Tátra, magashegység
28.
55.
Szomszédaink természeti adottságai. Közép hegységek, medencék, dombvidékek
Erdélyi-medence, Lengyel-középhegység, Cseh-középhegység, Kolozsvár
56.
Alföldek szomszédainknál
Román-alföld, Szlovák-alföld, Lengyel-alföld, Nagyvárad
57.
Természeti kincsek, energiaforrások szomszé dainknál. Együttmûködés
58.
Gyakorlás szomszédaink természeti adottságairól
59.
A mezõgazdasági termelés lehetõségei szomszédainknál
Burgenland, gabonatermesztés, állattenyésztés, havasi legelõk
60.
Az ipari termelés szomszédainknál. Jeles termékek. Együttmûködés
Kassa, Komárom, autógyártás, ház tartási kisgépek gyártása, kereskedelem
61.
Idegenforgalom szomszédaink hegyvidéki tájain és üdülõhelyein
idegenforgalom, üdülõhely
62.
Idegenforgalom a tengerpartokon. Utazás ter vezése
turizmus, személyszállító hajó
Állítson össze utazási programot. Használja a vasúti menetrendet, az autós térképet. Ismerje a legfontosabb szabályokat a határátlépéssel kapcsolatosan – állítson össze uticsomagot rövidebb és hosszabb tartózkodáshoz. Ismerkedjen az utikönyvekkel, használatukkal. Értelmezze a legfontosabb információkat. Legyen tisztában a szomszédainkhoz fûzõdõ jó kapcsolat fontosságával. Tudjon példát hozni közös gondjainkról a közlekedésben, a kereskedelemben, a természetvédelemben
63.
Magyarok határainkon túl. Népszokások, néphagyományok
népszokás, néphagyomány, népviselet, népmûvészet
Folytasson beszélgetést – felnõtt irányítással – a közös Európa megteremtésérõl. Legyen ismerete a határon túl élõ magyarokról
29.
30.
31.
32.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények Legyen képes néhány mondattal jellemezni a szomszédos országok természeti adottságait, a termelést
Tudjon felsorolni szomszédaink által elõállított termékekbõl néhányat, készítsen terméklistát, tablót
Megjegyzés
73
hét
óraszám
32.
64.
A közös Európa lényegi kérdései
33.
65.
Gyakorlás a szomszédainkról tanultak körébõl
66.
Összefoglalás szomszédainkról
67.
Tudáspróba
68.
Év végi összefoglalás. A Földrõl általában
69.
Év végi összefoglalás. Európa fekvése, határai, partvonala
70.
Felszín Európában. Összefoglalás
71.
Éghajlat, vízrajz, természetes növénytakaró Európában. Összefoglalás
72.
Európa mezõgazdasága. Összefoglalás
73.
Európa ipara. Összefoglalás
74.
Év végi felmérés
34.
35.
36.
37.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek Európai Unió
Követelmények
Megjegyzés
74
Ének-zene
Készítette:Kaibinger Pál
A tantárgy heti óraszáma: 1,5 Éves óraszám: 56 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Új stílusú népdalok 12 óra 21% Régi stílusú dalok 5 óra 9% Népies mûdalok 3 óra 5% Népdalok a Háry-ból 8 óra 14% Jeles napok dalai (karácsony, húsvét, szentiván) 9 óra 16% Más népek dalai 9 óra 16% Himnuszok 2 óra 3,5% Katona dalok 4 óra 7% A fennmaradó órák ismétlésre, gyakorlásra fordíthatók. Tantárgyi koncentráció Anyanyelv és irodalom: a népdalok tanítása, szövegeik elemzése, gyakorlása, a kifejezések értelmezése kapcsolódik az anyanyelv és irodalom tantárgyhoz Földünk és környezetünk: a magyar népdalok tanítása egyben a magyar népzenei dialektusok, így Magyarország bemutatásával is együtt jár. Széles kapcsolódási terület a két mûveltségi anyag között a más népek dalainak tanítása is (lengyel, német, belorusz, spanyol, francia, román dallamok) Vizuális kultúra: a zenei élmények kifejezésére különbözõ formákban (rajzolás, festés zenére, énekre) valamint a különbözõ népi díszítõmotívumok elemzése, rajzolása (pl. az új stílusú népdalokhoz, a más népek dalai anyagrészhez kapcsolódóan) lehet közös a vizuális kultúra anyagával Ünnepi szertartások: a jeles napok anyagának bemutatása, tanítása mind az ünnepi szertartások, mind az anyanyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódhat Matematika: a ritmusképzés, a változó ütemekbõl álló ritmussor megszólaltatása, a különbözõ logikai fel-
adatok, a számkotta használata kapcsolódhat a matematika órák anyagához Követelmények Daltanulás Törekedjenek a szép éneklés szabályainak betartására, a kifejezõ, egységes éneklésre. Vegyenek részt a dalok tanulásában, a közös éneklésben, a tanult dalok felidézésében, a többszólamúság egyszerûbb formáinak gyakorlásában, egyéni képességeik szerint. Szerezzenek ismereteket a magyar népzene körében, különös tekintettel az új stílusú magyar népzenére. Örömmel énekeljenek, legyenek kedvelt dalaik. Ritmus Legyenek képesek a tanult ritmusértékek felismerésére, megszólaltatására, jelölésére. Vegyenek részt a gyakorlatokban, fejlõdjön ritmusérzékük, memóriájuk. Zene írás – olvasás Törekedjenek fokozott önállóságra a tanult ismeretek alkalmazása terén. Vegyenek részt olvasógyakorlatok, játékos feladatok megoldásában. Zenehallgatás Legyenek képesek a zenei részletek irányított figyelmû meghallgatására, elemzésére, zenei élményeik és érzéseik kifejezésére különbözõ formákban. Ismerkedjenek meg XIX. sz.-i zenékkel, legyenek elemi ismereteik a tanult szerzõkrõl, zenemûvekrõl. Legyenek képesek a többször hallott zenemûvek felismerésére. Tánc Vegyenek részt egyéni képességeik szerint a dalokhoz kapcsolódó tánclépések, mozgások, mozgásimprovizációk kivitelezésében. Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a táncok során, fejlõdjön ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk. Legyenek figyelmesek társaikkal szemben, törekedjenek együttmûködésre velük. Kísérjék figyelemmel a
táncok tanulását, akár „élõ” bemutatás, akár felvételek (videó) esetén. Szerezzenek ismereteket a magyar néptánc és a társastáncok körében. Érezzék a mozgás örömét, legyenek kedvelt táncaik. Módszertani megjegyzések A tantárgy részterületeinek (daltanulás, ritmus, zenei írásolvasás, zenei ismeretek, zenehallgatás) feladatai valamennyi órán jelentkeznek. Cél a csoport egységes, szép éneklésének megõrzése, a közös dalkincs bõvítése, jókedvû hangulatos éneklése. A hallás után történõ daltanulás esetenként bõvülhet kotta alapján történõ tanulással is. Az új stílusú népdalok részletesebb megismerése mellett a húsvéti népkör szokásainak, és népies mûdaloknak a tanulása is fontos szerepet kap. Új ritmusérték (a tizenhatod ritmus) megismerése, ritmusdiktálás hosszabb, nehezebb ritmusokkal. Új mûzenei formák, mûfajok megismerése, konkrét példák alapján. Értékelés Érdemjeggyel történik. Szempontjai: az éneklés pontossága, tisztasága, szövegtanulás, aktivitás, az egyéni ismeretek fejlõdése. Részvétel a többszólamú éneklésben, a szép éneklés szabályainak betartása. A tanult ritmusértékek felismerése, használata, tájékozottság a kottarendszerben, önállóságra törekvés a feladatok megoldásában. A zenehallgatás terén jelöljük ki azokat a részeket, amelyek ismeretét elvárjuk tanulóinktól. Javasolt taneszközök Tankönyv: Ének-zene az általános iskolák 7. o. számára 98471/Mt /1 (Nemzeti Tankönyvkiadó) Szakirodalom: Sebõ Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Magyar Mûvelõdési Intézet 1994.) Bodza Klára—Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I. (Nemzeti Tankönyvkiadó 1992.) Ritmushangszerek: dobok, ütõfa, fadob, cintányér, kolomp, háromszög, csörgõdob, csörgõ, saját készítésû ritmushangszerek.
76
A dalok kíséretéhez: zongora (pianino), szintetizátor, gitár A feladatokhoz, játékokhoz: metallofon, furulya A zenehallgatáshoz: magnó és kazetták, CD-lejátszó és CD lemezek
Ritmus- és dallamkártyák, ötvonalas kottástábla, posztó kottakirakó tábla, képek, fényképek, rajzok. A rövidítések értelmezése a tanmenetben R: ritmikai elemek tanítása, gyakorlása
ZIO: a zenei írás-olvasás elemeinek tanítása, gyakorlása D: daltanulás, éneklés ZI: zenei ismeretek (zeneelmélet) tanulása ZH: zenehallgatás
77
hét
óraszám
1—2.
1.
3—4.
Fogalmak, tevékenységek
Katonadalok Ismétlés, gyakorlás
2.
R: ismétlés, nevek ritmusa, vers: Zelk Zoltán: Varjúdal D: ismétlés új: A szép fényes katonának 1. vsz.
3.
R: Tk. 4/1,2 ZIO: Tk. 3/3 D: Aszép fényes… 2. 3. vsz. ZH: toborzók, Kodály: A jó lovas…
4.
R: Tk. 4/3, 4 ZIO: 5/3 D: új: Huszárgyerek; ZH: e dal ZI: a Háry János forrásai, keletkezése
5.
5—6.
Tananyag
Dalok a Háry Jánosból R: Tk. 5/2 ZIO: 5/4 D: új: Sej Nagyabonyban Tk. 9/2 ZI: a Háry János szerkezete, szereplõi
6.
R: versritmus: Vadludak úsznak… (Tarbay Ede) ZIO: Írjunk dallamot hozzá m-f-s-l hangokkal! D: ismétlés Tk. 11/1 ZH: Háry, Elõjáték
7.
R: versritmus: Szürke ég, õszies… (Heltai Jenõ) ZIO: Írjunk hozzá frig (mi-végû) dallamot! D: új: Ó, mely sok hal… Tk. 29/1,2,3 ZH: Háry János, 1. kaland
8.
R: váltott kézzel dobolás D: ismétlés: régi st. kvintváltó dalok, új: Hej két tyúkom… ZH: Háry János, 2. kaland
Követelmények
Törekedjenek a szép éneklés szabályainak betartására, a kifejezõ, egységes éneklés megõrzésére Vegyenek részt aktívan egyéni képességeik szerint a különbözõ gyakorlatokban, ritmus- és kottaolvasás, -írás feladatokban Dalfelismerés ritmusról és ötvonalas kot táról
Ritmuskiegészítés. A daljáték fogalma, a Háry keletkezése
Ritmuskánon, betûkotta átírása ötvonalasba
Törekedjen elemi ismeretek szerzésére a Háry János daljáték kapcsán
Dallam kitalálása, vers megzenésítés. A Háry részleteinek meghallgatása
A zenehallgatás során törekedjen az eddigi szokások, formák megõrzésére, a zenei részletek irányított figyelmû hallgatására, megfigyelési szempontok alapján
Megjegyzés
78
hét
óraszám
5—6.
9.
ZIO: olvasógyakorlat: Fut, szalad a Pejkó… Átírni betûkottából ötvonalasba D: ismétlés ZH: Háry 3. kaland
7—8.
10.
R: ritmuskánon Tk. 15/3, ritmuszenekar 2 szólamban D: ismétlés: kuruc dalok is, új: Felszántom… Tk. 30/3,4 ZH: Háry 4. kaland
Ritmuszenekar két szólamban
Törekedjen minél nagyobb fokú önállóságra a ritmusok írása, olvasása, megszólaltatása terén, ritmuskánon és több szólam esetében is
11.
ZIO: Éneklés hanglétráról szolmizálva olvasó gyakorlat: Tk. 19/2,3 D: a Háry dalai ismételve ZH: Háry utójáték
Éneklés kézjelekkel, betûkotta átírása ötvonalas kottába
Erõsödjön ismerete a zenei írás-olvasás terén, törekedjen fokozott önállóságra
12.
ZI + ZH: a Háry összefoglalása, tudáspróba
13.
Himnuszok R: ritmuszenekar 3 szólamban D: új: Marseillaise Tk. 17/2 ZI: a Marseillaise keletkezése ZH: a francia himnusz
9—10.
11—12.
Tananyag
14.
ZIO: olvasógyakorlat: a német, angol, lengyel himnusz 1-1 témája D: ismétlés: Marseillaise ZH: himnuszok
15.
Régi stílusú magyar népdalok ZIO: régebbi csúfolódó dalok témái D: ismétlés: csúfolódók új: A karádi faluvégen… ZH: e dal
16.
R: Tk. 19/6 ZIO: Ismeretlen dallamsorok rendezése: Még az este jó voltál… (Felvidéki dal) D: új: Söprik a karádi utcát… ZH: e dal
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Ritmuszenekar 3 szólamban. A francia himnusz keletkezése, zeneszerzõje
Himnuszok
Csúfolódó dalok. Egyszerû tánclépések e dalhoz
Vegyenek részt a tánclépések kivitelezésében Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a lépések tanulásakor és bemutatásakor
Megjegyzés
79
hét
óraszám
11—12.
17.
ZIO: olvasógyakorlat: Márton-napi észt dallam R: a tizenhatod tanítása Tk. 23/3,4,6 D: új: Volt nékem szeretõm… ZH: e dal
A tizenhatod ritmus jele, neve, értéke
Legyen képes a tanult ritmusérték megszólaltatására, felismerésére, jelölésére
18.
R: versritmus: Erre kakas… ZIO: dallam hozzá kézjelekrõl (Komáromi kisleány) R: a tizenhatod gyakorlása Tk. 29/4; 33/1 D: új: Guta maga egy város ZH: e dal
Tánclépések, mozgásimprovizáció a dalhoz
Vegyenek részt a tánclépések, a mozgásimprovizáció kivitelezésében
19.
ZIO: olvasógyakorlat: Istenem, istenem áraszd meg a vizet (moldvai ballada) Tk. 32/2,3 D: Istenem…
A népballada. Dalkitalálás kották alapján
Szerezzen ismereteket a ballada mûfajáról
20.
Karácsonyi dallamok R: a tizenhatod gyakorlása Tk. 33/1,2,3 D: ismétlés: téli dalok, új: A szeleknek… (román karácsonyi (kolinda) dallam, kánon is)
Kánonéneklés
Vegyen részt aktívan a kánonéneklésben, tudjon eligazodni a szólamok között
13—14.
15—16.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
21.
R: a tizenhatod gyakorlása 33/1, Írd át a ritmust a kétszeresére! ZIO: Tk. 35/1,2 D: téli dalok ismétlése ZI: népszokások ismétlése
A téli ünnepkör szokásainak ismétlése.
22.
R: Tk. 26/2 ZIO: Tk. 26/3 D: új: Dicsõség, mennyben az Istennek… ZH: ünnepi, karácsonyi zenék
Karácsonyi zenék hallgatása
23.
R: versritmus: Három görbe legényke… D: új: Krisztus urunknak áldott születésén… ZH: karácsony + Kodály mûvek (Kodály születésnap)
Megemlékezés Kodály Zoltánról
24.
D: új: Jaj Istenem, a világ… vagy más dallam Kodály gyûjtésébõl ZH: Karácsonyi pásztortánc
Kodály-mûvek ismétlése
Követelmények
Rendszerezze eddig tanult ismereteit Kodály Zoltánról és mûveirõl
Megjegyzés
80
hét
óraszám
17—18.
25.
Karácsonyi óra, Tk. 38/3
26.
Ismétlõ óra
27.
Új stílusú magyar népdalok R: a tizenhatod ritmus gyakorlása, ritmuskánon; ZIO: Tk. 21/Alkossatok dallamot… D: az eddig tanult új stílusú dalok ismétlése
19—20.
21—22.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Karácsonyi zenék
Dallamalkotás
Vegyen részt aktívan az olvasógyakorlatok, játékos feladatok megoldásában
28.
R: Tk. 20/4 versritmus ZIO: dallam diktálás Tk. 20/5 D: új: Esik az esõ, ázik a heveder… ZI: Erkel Ferenc élete és kora ZH: a Himnusz
Erkel élete és kora
Szerezzen elemi ismereteket Erkel Ferenc életérõl, munkásságáról és kora jellegzetességeirõl
29.
R: kétszólamú ritmusgyakorlat hangszerekkel a tizenhatod gyakorlására ZIO: zenei kérdés – válasz Tk. 31. oldal D: új: Édesanyám, kedves édesanyám… ZH: Erkel: Ünnepi nyitány
Egyszerû, új stílusú tánclépések e dalhoz (csárdás)
Szerezzen elemi ismereteket az új stílusú táncok terén is
30.
R: váltott kézzel dobolás a padon ZIO: Esik az esõ betûkottából átírni ötvonalasba D: Õsszel érik babám a fekete szõlõ… ZH: Erkel: Hunyadi: Meghalt a cselszövõ
Részletek Erkel-operákból
Legyen elemi ismerete az opera mûfajáról
31.
R: Tk. 39/3, ritmussor alkotása ZIO: Õsszel érik… 1. sorát lekottázni kézjelek alapján ZI: az új stílus legfontosabb jegyei (5 pontban) ZH: Erkel: Hunyadi: Palotás Tk. 41. old.
Ritmussor alkotása. Az új stílus legfontosabb jegyei (kora, dallamvonala, kvintváltó, sorszerkezete, a sorok hossza)
Legyenek elemi ismeretei a magyar népzene új stílusú dalainak jellemzõirõl. Vegyen részt a népdalok elemzésében, csoportosításában
32.
R: ritmuszenekar 3 szólamban ZIO: olvasógyakorlat: Ritka kertbe találsz télen… D: új: Fehér holló… ZH: Erkel: Bánk bán: Keserû bordal
Megjegyzés
81
hét
óraszám
21—22.
33.
R: ritmussor változó ütemekkel ZIO: Fehér holló… átírása ötvonalasból betûkottába D: új: Alma a fa alatt… ZH: Bánk bán: Hazám, hazám
Változó ütemû ritmussor
Törekedjen a helyes hangsúlyozásra a változó ütemû ritmussorok megszólaltatásakor
23—24.
34.
R: ritmuszenekar változó ütemekkel ZIO: Énekeljünk tisztán! gyakorlatok D: új stílusú dalok ismétlése ZH: Tudáspróba, Ki nyer ma? Erkel
Tánclépések, improvizáció a dalokhoz
Legyen képes a többször meghallgatott zenei részletek felismerésére
35.
R: ritmuszenekar változó ütemekkel ZIO: hibás kotta javítása D: új: Acsitári hegyek alatt… Tk. 36/2,3,4
Hibás kotta
36.
R: ritmus és rákja hangszerekkel ZIO: hibás kotta javítása D: új: Házunk elõtt… Tk. 34/2, 3, 4, 5
Ritmus és rákja
37.
R: ritmus és ellenritmus hangszerekkel ZIO: Sándor napján… 4 kártyán rakd össze D: új: Sárgul már a fügefa levele…
Ritmus és ellenritmus
Vegyen részt az osztály közös éneklésében, a tanult dalok felidézésében, dalcsokrok összeál lításában és megszólaltatásában
38.
Az eddig tanult új stílusú népdalok összefoglalása, rendszerezése
39.
Tavaszi ünnepek R: dalfelismerés ritmus alapján Tk. 53. old. D: ismétlés: katonadalok, új: Kossuth Lajos azt izente… Tk. 53/rejtvény ZI: Liszt ZH: Liszt: Himnusz és Szózat
Liszt élete, Liszt-mûvek
Szerezzen elemi ismereteket Liszt Ferenc életérõl, koráról és mûvészetérõl
Húsvéti népszokások
Szerezzen elemi ismereteket a nagyhét – húsvét szokásairól, hagyományairól
25—26.
27—28.
40.
Tananyag
R: ütemmutatók alapján ütemvonalak jelzése Tk. 57/2 ZIO: olvasógyakorlat Tk. 57/1 D: új: Ma van húsvét napja… ZI: húsvéti népszokások Tk. 56. old. ZH: népzenei felvételek
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Megjegyzés
82
hét
óraszám
Tananyag
27—28.
41.
ZIO: olvasógyakorlat: Jöjj által, jöjj által (húsvéti ének) D: dalismétlés ZI: húsvéti népszokások, a nagyhét szokásai ZH: Liszt: Krisztus oratórium (húsvéti részletek)
42.
Népies mûdalok R: ritmuszenekar ZIO: dallambõvítés Tk. 65/4 D: új: Hej, de nagyon régen volt… ZH: Liszt: XV. magyar rapszódia
29—30.
31—32.
43.
R: ritmusdiktálás ZIO: dallamkártyák rendezése (Esik az esõ…) D: új: Jázminbokor kihajlik az utcára… ZH: Liszt: VII. magyar rapszódia
44.
R: ritmuskártyák rendezése (Kossuth Lajos azt izente) ZIO: memóriajáték ritmussal vagy dallammal D: dalismétlés ZH: Liszt zongoramûvek (pl. Szerelmi álmok) és Liszt összefoglalás
45.
Más népek dalai R: Tk 48/3. ZIO: Tk. 49/2. D: új: Zöldellt a rózsafa… Tk. 46/2, 3 ZH: Chopin: g-moll mazurka
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Húsvéti népszokások. Rajzolás zenére
A népies mûdal. Arapszódia
Ismerkedjen meg a népies mûdal és a rapszódia mûfajával
Memória-fejlesztés
Legyen képes a többször meghallgatott zenei részletek felismerésére
Chopin élete. A mazurka. Társastánc lépések (keringõ) tanulása e dalhoz kapcsoltan
Ismerkedjen meg a mazurka, a prelûd mûfajának jellegzetességeivel, Chopin életével. Vegyenek részt a dalhoz kapcsolódó tánclépések (keringõ) tanulásában és kivitelezésében
46.
R: Tk. 47/4 és 48/2. ZIO: Tk. 47/1,2,3, 63/1 D: új: Aranyosom Tk. 51/1 ZH: Chopin: Desz-dúr prelûd
A prelûd
47.
R: Tk. 51/2 ritmusalkotás ZIO: 51/4 dallam írása D: új: Ha citera pendül… Tk. 55/1, 2, 3, 4 ZI: Muszorgszkij élete, az Egy kiállítás... keletkezése ZH: Egy kiállítás…
Muszorgszkij élete
Szerezzen ismereteket Muszorgszkij életérõl, az Egy kiállítás képei… keletkezésérõl, szerkezetérõl
Megjegyzés
83
hét
óraszám
31—32.
48.
ZIO: olvasógyakorlat: Séta-téma (Egy kiál lítás…) D: új: Zöld levél…, éneklés kánonban is ZH: Egy kiállítás…
Kánon éneklés
33—34.
49.
R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 62/4 ZIO: Tk. 57/1 D: új: Nyit már a… éneklés kánonban is Tk. 62/2, 3 ZH: Egy kiállítás…
Kánonéneklés, quadlibet éneklés. Társastánc lépések e dalhoz kapcsoltan
Vegyen részt a kánon és a quadlibet éneklésben, tudjon tájékozódni a szólamok között. Törekedjenek minél nagyobb pontosságra a táncok elõadása során
50.
ZIO: olvasógyakorlat Kodály: 333/300. Tk. 43/3. D: dalismétlés, új: Ég a város… (kánon) ZH: Egy kiállítás…
51.
ZIO: olvasógyakorlat Tegzes: I. 206 Tk. 65/3. D: új: Szürke gúnár… – kétszólamú éneklés tanári segítséggel Tk. 64/2, 3. ZH: Egy kiállítás…
Két szólam, erõs tanári segítséggel
Vegyen részt a kétszólamú éneklésben, ismerje fel a kétszólamú kotta képét, tudjon tájékozódni a kétszólamú kottán
52.
R: kétszólamú ritmusgyakorlat Tk. 45/1, 2, 3. D: új: Táncolunk, diridon… ZH: Egy kiállítás… ZIO: a kétszólamú kotta képe
Mozgás-improvizáció. A kétszólamúság kottaképe
Vegyen részt a mozgásimprovizációs játékban, érezze a mozgás örömét, fejlõdjön ritmusérzéke, mozgáskultúrája
53.
D: más népek dalai, összefoglalás ZH: Egy kiállítás… tudáspróba ZIO: kétszólamú kotta
54.
Év végi ismétlés Tk. 68-69. old. ZI: Szentiváni szokások és dalok
Szentiváni dalok, népszokások
Örömmel énekeljen, legyenek kedvelt dalai, dalcsokrai. Fejlõdjön ritmusérzéke, memóriája, szi lárduljanak meg ismeretei a zenei írás-olvasás terén. Fejlõdjön muzikalitása, esztétikai érzéke
55.
Év végi ismétlés, magnófelvétel az osztály énekérõl
56.
Gyakorlás, ismétlés
35—36.
37.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Követelmények
Megjegyzés
84
Vizuális kultúra és rajz
Készítette:Roth Pál Géza
A tantárgy heti óraszáma: 1 Éves óraszám: 37 A tantárgy fôbb témakörei: Vizuális nyelv Kifejezés és képzõmûvészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Tantárgyi koncentráció Életvitel és gyakorlati ismeretek Javasolt taneszközök grafitceruza vízfesték akryl
agyag, gipsz színes papír fonal kásagyöngy vesszõ vagy huzal szalma vagy csuhé modellek üveglap vagy fólia reprodukciók, demonstrációs tablók szövõkeret Értékelés Az értékelés tudatosodását a szempontszerûség hangsúlyos érvényesítésével kell biztosítani. A vizuális probléma feldolgozási szempontjainak érvényesülniük kell a korrektúrában és az osztály elõtti (frontális) értékelésben is.
Elvárható teljesítmény A perspektivikus szabályok ismerete. Elemi színtani és fénytani ismeretek. Mesterséges terek funkcionális, alaki, szerkezeti elemzésének képessége. Módszertani megjegyzések az éves tanmenet összeállításához A tanmenet több tanórát átívelõ feladatsorai egy-egy domináns tematikus vagy fejlesztési területhez kapcsoltan, komplexen tartalmazzák a tanterv különbözõ témaköreihez tartozó tartalmakat. A tanórák és feladatsorok egymásba fûzése lehetõség szerint alkalmat ad a téma centrális tartalmának és a spontán felmerülõ, aktuális problémák rugalmas, párhuzamos kezelésére.
86
hét
óraszám
Tananyag, tevékenység
Fogalmak
Készségfejlesztés
Technika, eszköz
1.
1.
Technikai szervezés. Felmérés: forgásformák látszati rajza
2.
2.
Képelemzés: szögletes térformákat, külsõ és belsõ tereket ábrázoló képek térjelzõi
térjelzõk
megfigyelés, analízis
demonstrációs rajz
3.
3.
Szögletes testcsoport nézeti és lát szati vonalrajzának másolása
térjelzõk
megfigyelés, analízis
demonstrációs rajz, ceruza
4.
4.
Derékszögû síkokon nyugvó téglalapok látszati vonalrajza
irányok
megfigyelés, analízis
kartonlapok, ceruzarajz
5.
5.
Kocka látszati képe
irány, arány
megfigyelés, analízis, szintézis
kocka modell, üveglap, fólia, ceruza
6.
6.
Négyzetes álló hasáb látszati rajza
irány, arány
megfigyelés, analízis, szintézis
hasáb modell, ceruza
7.
7.
Kocka és hasáb takarásos ábrázo lása
takarás
megfigyelés, analízis, szintézis
modellek, ceruza
8.
8.
Szögletes testcsoport árnyékolt ábrázolása
árnyék, önárnyék, vetett árnyék
megfigyelés, analízis, szintézis
modellek, lámpa, ceruza
9.
9.
Testcsoport tónusos rajza kemény megvilágításban
kemény megvilágítás
megfigyelés, analízis, szintézis
modellek, diavetítõ, ceruza
10.
10.
Testcsoport tónusos rajza lágy megvilágításban
lágy megvilágítás
megfigyelés, analízis, szintézis
modellek, ceruza
11.
11.
Színes testcsoport festése
foltképzés, analízis, szintézis
modellek, vízfesték
12.
12.
Mûelemzés: építészeti emlékek perspektivikus és színelemzése
tanult fogalmak használata
reprodukciók
13.
13.
A színkör, a komplementer színek
színkör, alapszín, kevert szín, komplementer
színkör ábra
14.
14.
A hõmérséklet kontraszt
színdifferenciálás
színkör ábra, színkártyák
ceruzarajz
színcsalád, hideg szín, meleg szín
Megjegyzés
87
hét
óraszám
Tananyag, tevékenység
Fogalmak
Készségfejlesztés
Technika, eszköz
15.
15.
Betlehemi jelenet festése: a perspektív és színtani tapasztalatok alkalmazásával.
Betlehem
fantázia szabad kifejezés
vízfesték
16.
16.
Lakásbelsõk (alaprajzok, látszati képek) elemzése funkció szerint
lakótér, funkció, tevékenység, tér, helyigény
elvonatkoztatás képzelet gondolkodás
reprodukciók, táblai vázlat
17.
17.
Különbözõ lakások modellezése
modell, kicsinyítés
elvonatkoztatás, szintézis, fantázia
dobozok, építõkockák
18.
18.
Modellezett lakások alaprajzi vázlata
alaprajz
elvonatkoztatás
modellek, ceruza
19.
19.
A lakás természetes és mesterséges fényei. A tájolás
természetes és mesterséges fény, fényforrás, fény iránya, tájolás
megfigyelés
demonstrációs rajz
20.
20.
A lakásbelsõ színhangulata
színhangulat, hangulat közérzet
kifejezõkészség, érzelmi rezonancia
reprodukció
21.
21.
Lakásbelsõ színes, tónusos képe: forgós formákból és szögletes testekbõl készült modell alapján.
megfigyelés, vizuális gondolkodás
ceruzavázlat
22.
22.
Lakásbelsõ színes, tónusos látszati képe: forgós formákból és szögletes testekbõl készült modell alapján.
megfigyelés, vizuális gondolkodás
vízfesték
23.
23.
Lakások a különbözõ korokban – mûismertetés
megfigyelés, fantázia
reprodukciók
24.
24.
A magyar mûvészet emlékei
mûvek címei
megfigyelés, fantázia, emlékezet
reprodukciók
25.
25.
Fóliafestés technikájának elsajátítása.
fólia, akryl
finommotorikum
mûanyag fólia, akryl
26.
26.
Kavicsmozaik technikájának megismerése
mozaik, kavicsmozaik
finommotorikum
agyag, gipsz, kavics
27.
27.
Vázlatkarton készítése „üveg” vagy mozaikképhez
vázlatkarton
fantázia, kifejezés, kompozíció
színes papír
28.
28.
Gyöngyszövés technikája
gyöngyszövés, kásagyöngy, keret
megfigyelés, fantázia
szövõkeret, fonal, kásagyöngy
Megjegyzés
88
hét
óraszám
Tananyag, tevékenység
29.
29.
Mintatervezés gyöngyszövéshez
30.
30.
Gyöngyszövés mûhelyrajza
31.
31.
Gyöngyszövés
32.
32.
Kosárfonás technikája
33.
33.
34.
Fogalmak
Készségfejlesztés
Technika, eszköz
fantázia
filctoll
vizuális gondolkodás
ceruza
fimommotorikum, figyelem
szövõkeret, fonal, kásagyöngy
megfigyelés, emlékezet
vesszõ vagy huzal
Kosárfonás
motoros koordináció, figyelem, emlékezet
vesszõ vagy huzal
34.
Kosárfonás
motoros koordináció, figyelem, emlékezet
vesszõ vagy huzal
35.
35.
Szakajtókötés technikája
finommotorikum, figyelem, emlékezet
szalma vagy csuhé
36.
36.
Szakajtókötés
finommotorikum, figyelem, emlékezet
szalma vagy csuhé
37.
37.
Az éves munkák szemléje
mûhelyrajz
kosárfonás, vesszõ
szakajtó, szalmahurka
Megjegyzés
89
Informatika
Készítette:Gróf Judit
Ajánlás Az informatika tanmenet átmeneti idõszakra készült. Azon 7. évfolyamos tanulók oktatásában javasoljuk használatát, ahol a Nemzeti alaptanterv bevezetését megelõzõen nem volt informatika oktatás. Az elõzmények hiányában a 7. évfolyam tanulói az alapoktól kezdik felépíteni az informatikai ismereteket. Ahhoz, hogy a gépek használatbavételét sikerként éljék meg, a megértésre, a pontos cselekvésre, az utasítások értelmezésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A tanulók elõzetes ismeretek hiányában több segítséget és megerõsítést igényelnek. A személyre szóló foglalkozás csakis kiscsoportos szervezeti keretek között képzelhetõ el. A tanulók értékelése a második félévtõl kívánatos. Az értékelés elsõdlegesen a gép kezelésének elsajátítására tett erõfeszítést tükrözze. Vegyük figyelembe a gyakorlási lehetõséget, a tanulói affinitást. A tantárgy heti óraszáma: Éves óraszám:
1 37
A tantárgy fôbb témakörei: 1. Számítástechnika alapjai 2. Programok futtatása 3. Algoritmusok leírása szöveggel és rajzzal Javasolt taneszközök számítógép monitor egér egérpad billentyûzet fülhallgató hangszóró nyomtató lapolvasó hajlékonylemez CD-ROM
A témakörökre szánt idô: 15 óra 15 óra 7 óra
Cél – a számítástechnikai környezet megszerettetése, – az informatikai alapfogalmak bõvítése, – egyszerû algoritmus értelmezése, lefordítása a programra, – a billentyûzet kezelésének gyakorlása, programok futtatása, szöveges információ értelmezése. Követelmények 1. Tudja az információk és a számítógép kapcsolatát. 2. Segítséggel tudja kezelni a számítógépet. 3. Legyen elemi ismerete a számítógép felépítésérõl. Ismerje a hardver és a szoftver elemeit. 4. Ismerje a billentyûk fajtáit, mûködésüket, használja önállóan szövegszerkesztésnél és különbözõ programbeállításoknál. 5. Ismerje a számítógép megjelenítõ egységeit. 6. Ismerje a perifériák funkcióját, önállóan használja azokat. 7. Tudjon a gép kezeléséhez segítséget kérni és azt hasznosítani.
91
hét
óraszám
Témakör
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
1.
1.
Számítástechnikai alapismeretek
A számítógép fõ részei. A gépek értéke. Felelõsség a gépekért
számítógép, monitpor, billentyûzet, nyomtató, lapolvasó, PC
2.
2.
Számítástechnikai alapismeretek
A számítógép üzembehelyezése, be/kikapcsolása megfelelõ sorrendben
egér, enter, billentyû, írógépbillentyûk
3.
3.
Számítástechnikai alapismeretek
A hardverek és egységei
memóriák, hangkártya, videokártya, CD-ROM meghajtó, merevlemez, modem
4.
4.
Számítástechnikai alapismeretek
A szoftverek és fajtái
programok: szövegszerkesztõ program, oktatóprogram, játékprogramok
5.
5.
Algoritmusok kialakítása
A számítógép nyelvezete, helyes válaszok keresése, utasítások adása
segítség kérése – súgó gomb használata
6.
6.
Számítástechnikai alapismeretek
A számítógép perifériás egységei
lapolvasó, CD-ROM meghajtó, modem, hangkártya
7.
7.
Számítástechnikai alapismeretek
Az egér használata, tartása és mûködése
egérpad, mozgatás, kattintás
8.
8.
Számítástechnikai alapismeretek
A nyomtató felépítése, üzemeltetése, a monitor mûködése, beállítása, karbantartása
nyomtatófej, fényerõ, képélesség, képernyõvédõ
9.
9.
Számítástechnikai alapismeretek
A billentyûzet felépítése, szerepe a számítógép mûködésében, fajtái, kezelése
kurzor
10.
10.
Számítástechnikai alapismeretek
Alfanumerikus és számbillentyûk funkciói, helyük a billentyûzeten
betûbillentyûk, szóközbillentyû, végrehajtási utasítást végzõ billentyû (enter), váltóbillentyû (shift)
11.
11.
Számítástechnikai alapismeretek
Funkció- és kurzorbillentyûk szerepe és helyük a billentyûzeten
törlés, beszúrás, elõre lapoz, visszalapoz
12.
12.
Programok futtatása
Bekapcsoláskor a megjelenõ képernyõ értelmezése I.
„asztal”, „tálca”
13.
13.
Programok futtatása
Bekapcsoláskor a megjelenõ képernyõ értelmezése II.
„ablak”, parancsikon, mappa
14.
14.
Programok futtatása
A Start gomb megjelenítése: a Windows rendszerben lévõ menû elemei
dokumentum, futtatás, menû
Megjegyzés
92
hét
óraszám
Témakör
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
15.
15.
Algoritmusok kialakítása
A Windows rendszer megnyitása, bezárása, kilépés a rendszerbõl
rendszerbõl való kilépés, válaszadás a számítógép kérdéseire
16.
16.
Algoritmusok kialakítása
Tájékozódás a Windows rendszer programlistáján
programok: Microsoft Word, kellékek: rajzoló- és játékprogramok
17.
17.
Algoritmusok kialakítása
Programok elindítása, futtatása
Windows, Windows Intézõ
18.
18.
Programok futtatása
A Szövegszerkesztõ program megnyitása, elindítása, bezárása
cimke: Microsoft Word – a dokumentum neve
19.
19.
Programok futtatása
A Szövegszerkesztõ program mûködtetése
tájékozódás és mozgás a képernyõn
20.
20.
Programok futtatása
A billentyûzetkezelés gyakorlása
gépelés
21.
21.
Programok futtatása
Szövegszerkesztési alapszabályok, írásjelek a bil lentyûzeten
billentyûzetkezelés gyakorlása
22.
22.
Számítástechnikai alapismeretek
Az információk és a számítógép kapcsolata
információk mértéke: bit; byte
23.
23.
Számítástechnikai alapismeretek
A számítógép feladata: adatfeldolgozás
adatbevitel és adatkivitel; processzor és a szoftverek feladata, billentyûzet, egér, lapolvasó
24.
24.
Számítástechnikai alapismeretek
Az adatbeviteli egységek
monitor, nyomtató, fejhallgató és hangszórók
25.
25.
Számítástechnikai alapismeretek
Az adatbeviteli és központi egységek
a számítógépes programok és részletes utasításai
26.
26.
Algoritmusok kialakítása
Szoftverek kiválasztása, kezelése, elindításuk sorrendje
a számítógépes programok és részletes utasításai
27.
27.
Programok futtatása
Az oktatóprogramok számítógépes nyelvezete, használatuk és futtatásuk
matematika és magyar nyelv oktatóprogramok
28.
28.
Programok futtatása
Logikai készségeket fejlesztõ játékprogramok kezelése
29.
29.
Programok futtatása
CD-ROM jelentõsége, alkalmazása, a program elindítása
információhordozók, csak leolvasásra alkalmazható (szöveg, zene)
Megjegyzés
93
hét
óraszám
Témakör
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
30.
30.
Algoritmusok kialakítása
Rajzolóprogram megnyitása, mûködtetése. Amûködtetés megfelelõ sorrendje
festés, ceruzarajz, festékfújás, színválasztás
31.
31.
Programok futtatása
Rajzolóprogram: a megjelenõ szegély ikonjainak értelmezése
háttér színválasztása, nagyítás, alakzatok sablon jainak választása
32.
32.
Programok futtatása
Rajzolóprogram: gyakorlás, egyéni rajzok készítése, nyomtatása
rajzolás, festés, nyomtatás
33.
33.
Számítástechnikai alapismeretek
Szövegszerkesztési alapismeretek, alkalmazások, mozgás a képernyõn le- és felfelé
görgetõsáv, kurzorbillentyûk használata
34.
34.
Programok futtatása
Szövegszerkesztõ program felépítése I.: menûsor, eszköztár – lehetõségek
menûsor, cimke, eszköztár, alapbeállítás
35.
35.
Programok futtatása
Szövegszerkesztõ program felépítése II.: formá tumsor, vonalzók helyzete, használatuk
formátumstílus, oldalbeállítás
36.
36.
Programok futtatása
Helyesírásellenõrzõ programok futtatása
magyar ABC helyesírásellenõrzõ program mûködtetése ikonról
37.
37.
Algoritmusok kialakítása
Fájlok létrehozása, logikai tartalmuk, elõhívásuk
fájltípusok
Megjegyzés
94
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Készítette:Tölgyszéky Papp Gyuláné
A tantárgy heti óraszáma: 4 Éves óraszám: 148 A tantárgy fôbb A témakörökre témakörei: szánt idô: Technika – Anyagok és alakításuk – Tervezési szerelés, modellezés 44 óra 30% Háztartási ismeretek – Egészségügyi ismeretek – Táplálkozási ismeretek 44 óra 30% Közlekedési ismeretek 20 óra 15% Termelés, gazdálkodás 20 óra 15% Szabadon felhasználható, ismétlés, tudáspróba kb. 20 óra 13% Tantárgyi koncentráció Természetismeret Matematika Történelem Vizuális kultúra Beépített közös követelmény Hon- és népismeret Környezetvédelmi nevelés Tanulás Pályaorientáció
Szükséges taneszközök és anyagok kéziszerszámok háztartási kisgépek kerékpár, szerelõkészlet terepasztal + tereptárgyak növényszaporító ládák a munkáltatáshoz kapcsolódó eszközök, anyagok szakácskönyv közlekedési térkép konyhai edények, eszközök tisztítószerek oktatófilmek Javasolt tankönyvek Dr. Hoffmann Istvánné: Technika, háztartástan 7—8. (Mûszaki Könyvkiadó) Fülöp Péter: Környezetünk technikája 7—8. Háztartástan (Nemzeti Tankönyvkiadó) Pitrik József: Életvitel, technika, háztartástan 6. osztály (Apáczai Kiadó) Csóti Ferenc: Kerékpáros ábécé (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) Kerekes Ferenc—Balogh József: Technika 7. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Módszertani ajánlás az éves mikroterv elkészítéséhez A 7. évfolyam számára készült tanmenet az átmeneti idõszakot veszi figyelembe, de elõtérbe helyezi a NAT rendszerét, így a korábbi technika tantárgytól sok tekintetben eltér. Az eltérés elsõdlegesen a tananyag és a tevékenységrendszer komplexitásában, az integrált ismeretkörök megjelenésében mutatkozik meg. A tananyag, a tevékenységkör olyan kompetenciák fejlesztését, kialakítását célozza, amely az önismeretet, önellátást, családellátást, háztartásvezetést, a fogyasztói, a használói szerepet, a környezetvédõ szemléletet erõsíti. Már olyan ismeretek, tevékenységek is beépülésre kerültek, amelyeknek nincs, vagy kevés elõzménye van a korábbi évfolyamokon. Ez szinte minden témakörre érvényes, ezért a tanulók elõzetes ismerete, képessége alapján kívánatos helyileg kialakítani, módosítani a témára szánt órákat és a tananyag mélységét. Atantárgy komplexitása feltételez olyan környezetet, ahol nem az elmélet, hanem a konkrét gyakorlat, az élet, a mûködés, mûködtetés bemutatható, elsajátítható. Olyan tanulásszervezési formák kívánatosak, ahol differenciáltan, de minden tanuló megpróbálhatja, gyakorolhatja és elvégezheti a tevékenységet. Az élethelyzetek modellezésére szinte minden órán szükség van, ezért olyan iskolai környezet megteremtésére kell törekedni, ahol ez megvalósítható.
96
hét
óraszám
Tananyag
1.
1— 2.
TECHNIKA Anyagok és alakításuk A munkaterem rendje Munkaszokások, balesetvédelmi oktatás
2.
3.
4.
5.
Fogalmak, tevékenységek
Munkadarab modellezés
Elérendõ teljesítmények
Sajátítsa el az alapvetõ munkaszokásokat Legyen képes az önálló vizsgálódásra a megadott szempontok szerint
fémek mechanikai tulajdonságok kézi szerszámok
3— 4.
A fémek vizsgálata – tulajdonsága: vas, alumínium, réz. Afémek megmunkálása – a fém-munkálás eszközei
5—6.
A fémek elõállítása – nyersanyag, félkésztermék, késztermék. A fémek szerepe a környezetünkben
7—8.
Fémtárgyak a lakásban, a háztartásban. A fémtárgyak tisztítása, kezelése, tárolása Korrozióvédelem
a fémtárgyak funkció szerinti cso portosítása
9—10.
Egyszerû fémtárgy elõállítása tetszés szerint – differenciált feladatadással. Tervezés, munkamenet elkészítése, kivitelezés, önellenõrzés
tervezés, kivitelezés, önellenôrzés
11—12.
A textil tulajdonságai, textilfélék - textiliák alapanyaga. A fonal tulajdonságai
fehérnemû-szövetek, ruha- és bélésszövetek, textilminták összehasonlítása
13—14.
A fonal vastagítása. Sodrás, fonás, hurkolás, csomózás
makramé, szövõkeret
15—16.
A szövés története. Szövés szövõkerettel
17—18.
A ruházat karbantartása
19—20.
Ismerkedés a varrógéppel. A varrógép részei, mûködtetése
Ismerje fel a fém-megmunkálás kézi szerszámait, tudja azokat mûködtetni Legyen ismerete a háztartásban alkalmazott fémtárgyak kezelésérõl,tisztántartásáról, célszerû használatáról gyertyatartó vagy ceruzatartó
Mûveleti algorítmus segítségével egyszerû tárgy elkészítése Legyen tapasztalata a textilfélék tulajdonságáról, kezelésérõl
makramé öv
tárgykészítés szövõkerettel varrás
kapocs, gomb, akasztó felvarrása, feslés, szakadás varrása
Legyen igényes ruházatára, annak karbantartására Tudja az elemi, az egyszerû karbantartó technikákat
Megjegyzés
97
hét
óraszám
Tananyag
6.
21— 22.
HÁZTARTÁSI ISMERETEK A lakás és környezete Az emberek lakása régen és ma Alakás berendezése régen és ma
7.
8.
9.
Fogalmak, tevékenységek
lakóhelyiségek, lakószoba, konyha, kamra, mellékhelyiségek, pince, padlás
23—24.
A berendezés, a lakásbeosztás célszerûsége. Népmûvészet az építésben, a lakásban
lakásbõvítés, tetõszerkezet, tetõtér, népmûvészet
25—26.
A lakás környezete, a ház kertje, erkélye, növények a kertben
a szaporítás, átültetés, gondozás
27—28.
Növények a lakásban, szobanövények elhelyezése, gondozása – a növények szerepe az életünkben
29—30.
KÖZLEKEDÉS A közúti közlekedésben alkalmazott jelzések, jelentésük a gyalogos, a kerékpáros szemszögébõl
Munkadarab modellezés
berendezés modellezése
Elérendõ teljesítmények
Legyen pontos ismerete a lakás egyes részeinek funkciójáról, célszerû kialakításáról. Vegyen részt aktívan lakásának kialakításában
Tudja, hogy miként kell a kertet gondozni az évszaknak megfelelõen átültetés, szaporítás
Legyen ismerete a szobá ban tartható növényekrõl
terepasztalon útkeresztezõdés megépítése, tereptárgyak felhelyezése
Tudja alkalmazni, modellezni a gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályokat
közút, gyalogút, átkelõhely, zebra, kerékpárút – videofilm megtekintése
31—32.
A közúti közlekedés modellezése terepasztalon – az útkeresztezõdésben áthaladó gyalogos és kerékpáros
útkeresztezõdés jelzõlámpa rendõri karjelzés
33—34.
Szállító eszközök – teherszállítás, áruszállítás eszközei, környezetkárosító tényezõk. A vízi közlekedés eszközei, kikötõ. A rádió vízügyi jelentései
teherszállítás, fõút, autópálya, kipufogógáz, zajártalom, hajóút, tájékozódás a vízi közlekedés menetrendjében
35—36.
A légi közlekedés, a repülõtér. Az utazás feltételei, körülményei. A légi teherszállítás. Újsághírek a légi közlekedéssel kapcsolatosan
légiút, repülõtér, útlevél, úticsomag, kézicsomag
Legyen ismerete a vízi, a légi közlekedésrõl, a külföldre történõ utazás feltételeirõl Ismerje a teherszállítás okozta környezeti károkat
Megjegyzés
98
hét
óraszám
10.
37— 38.
Különbözõ utazási helyzetek, viselkedési for mák modellezése, elemzése, az utazás tervezése szervezése
39— 40.
A közlekedés története, az elsõ repülõ, hajó, autó és kerékpár
a jelen és a múlt közlekedésének összehasonlítása
41— 42.
Egészségügyi ismeretek A serdülõkor, a serdülõk életfunkcióinak változása – testápolás
serdülõkor, bõrtipus, pattanás, bõrápolás, hajápolás, kozmetikumok
bõrkezelés, hajápolás, kézápolás bemutatása
A higiénés szokások szükségességének belátása. Elemi gyakorlati ismeretek a bõrápolásról, a bõrbetegségek megelõzésérõl
11.
12.
13.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Munkadarab modellezés úticsomag összeállítása hosszabb útra
Elérendõ teljesítmények Mutasson kulturált magatartást a közlekedésben. Tudjon utazási csomagot összeállítani különféle utazási feltételeknek megfelelõen Legyen pontos képzete a közlekedésben bekövetkezett változásokról
43— 44.
A serdülõk ruházata, divat, esztétikum, célszerûség. Életritmus – tevékenységek
egészséges öltözet, divat és egyé niség, sport, szórakozás, pihenés, tanulás aránya
alkalomhoz, korhoz, nemhez illõ öltözködés bemu tatása
A mozgás, a szabad levegõn való tartózkodás fontosságának belátása. Helyes viszonyulás az öltözködéshez, a divathoz
45— 46.
Életmódváltozás, társaskapcsolatok – párkapcsolatok – barátság a nemek között
kortárscsoport, párkapcsolat, vonzódás
szituációs játék a fiú-lány kapcsolatról
Kulturált magatartás és kapcsolattartás a csoportban, a partnerkapcsolatban
47— 48.
A serdülõk táplálkozása – a táplálék mennyisége, összetétele
az évszaknak, a napszaknak, a kornak megfelelõ táplálkozás
étrend elkészítése egy hétre a saját szükségletnek megfelelõen
A helyes táplálkozási szokások betartása. Az iskolai étkezés jó és rossz oldalának felismerése
49—50.
TECHNIKA Anyagok és alakításuk A bõr. Az állatbõrök hasznosítása. A bõr tulajdonságai. Az állatbõrök munkálhatósága, a megmunkálás eszközei
állatbõr, bõrlyukasztó, olló, szûcstû, a bõr szabása
Legyen tapasztalata az állatbõr és mûbõr hasznosításáról
Megjegyzés
99
hét
óraszám
13.
51—52.
A mûbõr tulajdonsága – összehasonlítása az állatbõrrel. Amûbõr használati tárgyak a környezetünkben. A bõr és a mûbõr ápolása
mûbõr, bõrtisztítás
14.
53—54.
Apró tárgyak tervezése bõrbõl. A bõr szabása, illesztése, lyukasztása
lyukasztás, fûzés, varrás, szegecselés
55—56.
Bõrtárgy készítése – díszítése
díszítõ munkák
57—58.
Bõrhulladék hasznosítása
59—60.
HÁZTARTÁSI ISMERETEK Önellátó technikák Különféle testápoló anyagok, mosószerek, tisztítószerek megismerése, használati útmutató értelmezése. Veszélyes anyagok
15.
16.
17.
18.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
kezelési, használati útmutatók, veszélyes anyagok
Munkadarab modellezés
Elérendõ teljesítmények Sajátítsa el a bõrápolás munkafolyamatát
öv, kulcstartó, pénztárca
Tudjon anyagtakarékosan dolgozni Mutasson tájékozottságot a tervezésben, a tárgykészítésben
a megismert anyagok, szerek használatának bemutatása, alkalmazása, hatásuk elemzése
Szerezzen tapasztalatokat a háztartásban használt szerekrõl, anyagokról. Lássa be a használati útmutató jelentõségét Legyen igényes ruházatára, a ruházat karbantartására
61—62.
Felsõruha tisztítása, portalanítása. Folttisztítás, tárolás. Alsó és felsõ ruha kézimosása, öblítés, szárítás, vasalás
különféle textiliák mosása, vasalása, a kezelési útmutató
63—64.
A mosógép mûködése, részei. Anagymosás – áztatás, mosás, öblítés, szárítás
automata, félautomata mosógép, mosási program
a nagymosás gyakorlati végrehajtása
Sajátítsa el a mosógép mûködtetését
65—66.
A nagytakarítás – a porszívó részei, mûködtetése, tisztítása, a porzsák cseréje
a porszívó és tartozékai, többfunkciós gépek.
nagytakarítás gyakorlati végrehajtása
Alakuljanak ki helyes munkaszokásai a nagytakarítással kapcsolatban
67—68.
Szolgáltatások a környezetünkben – ruhatisztí tó, cipész, fodrász, háztartási kisgépek javítása, órajavítás
szolgáltató egységek
Ismerje fel a szolgáltatások fontosságát a család ellátásában
69—70.
Bevásárlóközpontok, piac és csarnok, napi és heti (havi) bevásárlás
bevásárló centrum
Alkalmazza a tanult magatartásformákat a szolgáltatások igénybevételénél
Megjegyzés
100
hét
óraszám
18.
71— 72.
19.
20.
21.
22.
23.
Tananyag
Fogalmak, tevékenységek
Munkadarab modellezés
Elérendõ teljesítmények
Tervezés, szerelés, modellezés Háztartási kisgépek mûködtetése, tisztítás, tárolás
darálók, háztartási robotgépek, elektromos fõzõk
73—74.
A gépek mûködésének modellezése a szerelõkészlet felhasználásával
a szerelõkészlet, elemek, szer számok
75—76.
Modellezés. Meghajtási módok
kötélhajtás, szíjhajtás, dörzshajtás, lánckerekes hajtás, fogaskerék meghajtás
77—78.
A kerékpár részei. Akerékpár szerelése
kormány, kerék, hajtópedál, fékek, szerszámok
Elemi ismeretek a kerékpár szerelésérõl
79—80.
A kerékpár karbantartása
81—82.
Mûszaki rajzi ismeretek. A szabvány rajz, a nézeti ábrázolás
szabvány, nézeti ábrázolás
A mûszaki rajz eszközeinek pontos használata. Egyszerû mûszaki rajzok olvasása
83—84.
Közlekedés Kerékpározás a gyakorló parkban – veszélyhelyzetek értelmezése (szakember irányításával)
felszállás, leszállás, egyensúlyozás, kerülés, gyorsítás, fékezés
85—86.
A kerékpár biztonsági felszerelése karbantartó munkák
lámpa, dinamó, csengõ, fék, világítás
Szerezzen gyakorlottságot a kerékpár szerelésében
87—88.
Döntéshelyzetek – balesetek elemzése a kerékpáros szemszögéból – segítségnyújtás, segítségkérés
baleset bejelentése telefonon
Lássa be a közlekedés ve szélyeit. Tudjon segítséget nyújtani és kérni
89—90.
Közlekedési térképek tanulmányozása
a térkép jelrendszere
91—92.
Ismétlés, rendszerezés. Tudásszintmérés
Egyszerû technikai problémák felismerése a háztartási gépek kezelésében
A meghajtási módok megértése, kipróbálása, mûködtetése
kerékpározás gyakorlati terepen
Tapasztalatok gyûjtése a modellezésrõl, a meghajtási módokról
Veszélyhelyzetek felismerése a kerékpáros szempontjából
Megjegyzés
101
hét
óraszám
24.
93—94.
25.
26.
27.
28.
Tananyag Táplákozási ismeretek Tápanyagok, az ember táplálék szükséglete Az élelmiszerek csoportosítása
Fogalmak, tevékenységek
Munkadarab modellezés
Elérendõ teljesítmények Legyen pontos ismerete a tápanyagokról, azok fogyasztási arányáról
növényi, állati eredetû táplálékok, vitaminok, energia
Tudjon változatos étrendet összeállítani – a család pénzügyi lehetõségeinek figyelembevételével
95—96.
A heti étrend – az étrendkészítés szempontjai Kiadás-tervezés
étkezési idõpontok, változatosság
Heti étrend összeállítása a családnak
97—98.
Konyhatechnikai eljárások
elõkészítõ-, elkészítõ- és befejezõ mûveletek
az egyes konyhatechnológiai mûveletek elvégzése
99—100.
Ételkészítés – levesek és fõzelékek. A szakácskönyv használata
levesek, fõzelékek, szakácskönyv, recept
leves és fõzelék készítése
Tudjon legalább egy levest és egy fõzeléket készíteni Tudja, hogy miként használhatja a szakácskönyvet
101—102.
Az étel mennyisége – a család nagysága, az életkor, a foglalkozás figyelembe vétele
103—104.
Terítés, felszolgálás hétköznap, ünnepnap. A konyha rendje
terített asztal, teríték, díszítés, a konyha tisztasága
terítés, tálalás, díszítés, mosogatás, fertõtlenítés
Legyen igényes a terítésnél, a felszolgálásnál. Vállalja a konyha rendbetételét
105—106.
Ételkészítési gyakorlatok – a maradék tárolása, hasznosítása
a fõtt étel tárolása, hûtés, mélyhûtés
ételek készítése receptek alapján
Legyen ismerete a higiénés tárolásról
107—108.
Termelés, gazdálkodás A haszonkert jelentõsége a család ellátásában, a táplálkozásban. Hasznosítás, tárolás
kerttípusok, haszonkertek
Értse meg a kiskert, a haszonkert fontosságát
109—110.
A haszonkert talaja – talajjavítási módok, talajmûvelés és szerszámai
kötött és laza talaj, kerti szerszámok karbantartása, szerves trágya, mûtrágya
talajvizsgálat, talajmûvelés, szerszám karbantartás
111—112.
Szaporítási módok – egynyári és kétnyári növények
egynyári, kétnyári magvetés, dugványozás, palántázás
szaporítás szabadban, vagy palántázóládákban
Vegyen részt a kertmûvelésben, szerezzen ismereteket a talajjavításról, a szerszámok karbantartásáról
Megjegyzés
102
hét
óraszám
Tananyag
29.
113—114.
Néhány kedvelt zöldségféle vetése, gondozása, betakarítása
retek, sárgarépa, petrezselyem, zöldbab, saláta
115—116.
Dísznövények a kertben. A biokertészet lényege
dísznövény, cserje, bokor, örökzöld, biokert
117—118.
Hasznos segítõtársak a kertben – madárvédelem
madáretetõ, állandó és költözõ madár, énekesmadarak, madárvédelem
madáretetõ madárcsemege készítése
119—120.
A termesztett növények értékesítése
kiadás, bevétel, értékesítés, piackutatás
tájékozódás a piacokon
121—122.
Az ember környezetében élõ állatok gondozása: kutya és macska tartása, gondozás, szoktatás
123—124.
Kisállatok a szobában – hörcsög, egér, madár, hal, békák, stb.
125—126.
Állatvédelem – állatvédelmi törvény. Növényvédelem
127—128.
Természetvédelmi terület meglátogatása – védett növények megtekintése
30.
31.
32.
33—37. 129—138. 139—148.
Tanév végi ismétlés, megerõsítés, gyakorlás A tanév közben szabadon felhasználható órák – ünnepekre, aktuális tevékenységekre, tudás próbára, ellenõrzésre
Fogalmak, tevékenységek
Munkadarab modellezés
Elérendõ teljesítmények Legyen ismerete és gyakorlata a legismertebb zöldségfélék gondozásáról
Lássa be a madárvédelem jelentõségét. Tetteiben mutatkozzon meg a természetbarát szemlélet
Érezzen felelõsséget az állatokért
a lakásban tartott kisállatok élet feltételei, gondozása
akvárium tisztítása, felszerelése, terrárium és madárkalitka tisztítása
Lássa el önállóan állatait!
Megjegyzés
103
Tartalomjegyzék Magyar nyelv ............................................................................................. 3 Irodalom .................................................................................................. 13 Matematika ............................................................................................. 23 Történelem .............................................................................................. 39 Természetismeret ................................................................................... 53 Földrajz.................................................................................................... 65 Ének-zene ............................................................................................... 75 Vizuális kultúra és rajz ............................................................................ 85 Informatika............................................................................................... 90 Életvitel és gyakorlati ismeretek ............................................................. 95
104