Készítette: Vincze Csabáné
A kenyér
Beszámoló a TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0032 pályázat háromhetet meghaladó projektjéről A projekt címe: A kenyér A projekt időtartama: 2014. március 24-április 15. Bevont csoport a 7. osztály Projekt külső helyszínei: Császári Pékáru sütő Kft (2858 Császár, Kossuth u. 109.) és a Barát és Társai Kft. (Baráth és Társai Mezőgazdasági Kft., Külterület 0321/13. Császár) Felelősök: Árvai Gézáné és Vincze Csabáné. A projekt témáját a munkaterv összeállításakor választottuk ki Árvai Gézáné kezdeményezésére.
Előkészületek A projekt részleteinek kidolgozását, összeállítását február elején kezdtem el. Ebben a munkában segítségemre volt az iskolánkban elsőként megvalósított háromhetet meghaladó projekt dokumentációja, melyet kollégám Richter Róbertné készített 2009-ben készített. A projektet három egységre osztottam fel. 1. Az elvetett magtól a lisztig 2. A kenyér készítése 3. Az egészség hete: Reggelizz otthon mindennap! A projekt bemutatására és dokumentálására az aulában egy tablót terveztem szakaszosan bővülő tartalommal. Szintén ezt a közösségi teret választottam a kiállításhoz: minden tárgy, ami itt lesz, kapcsolódjon A kenyérhez. Így a projetknyitóra már ott volt teknőlábakon a dagasztóteknő a tabló mellett. Két évvel ezelőtt a témahét szervezője voltam, és akkor mindennap énekeltünk egy dalt. Most is segítségül hívtam a motivációhoz a zenét és az éneket. Hétfői napokon közösen énekeltük A kenyérhez szerintem a legjobban kapcsolódó, “A part alatt…” kezdetű gyermekdalt. A youtube.com-ról az énekléshez töltöttem le egy rajzos animációt. A tablóra felkerült a dal szövege is. 2
A kenyér
A projekt külső helyszínének kettőt is választottam. A téma egyértelműen adta ezeket: nézzünk meg egy közeli búzatáblát és egy pékséget. Szerencsére mindkettő van a településen, ill. a közelben. Orbán Péter agrármérnökkel, a Baráth és Társai Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjével és Akóts Józseffel a Császári Pékáru sütő Kft. tulajdonosával vettem fel a kapcsolatot és egyeztettem a látogatások időpontját. Örömmel fogadták a megkeresést. Köszönöm mindkettőjüknek, hogy segítségünkre voltak a projekt megvalósításában! Költségvetést nem készítettem, mert amire szükségünk volt, azt otthonról hoztuk vagy a meglevő iskolai anyagokból használtuk fel.
A projekt megvalósítása Az iskola aulájában a projektet bemutató tabló elkészült az első hétre tervezett feladatok, tevékenységek napi beosztásával. Hétfőnként erre a tablóra került az aktuális hét feladatainak terve. Péntekenként pedig a hetedikesek beszámolóját láthatták az aulában az iskola diákjai és tanárai. A projektnyitó közös énekléssel kezdődött. A szöveget és a videót projektorral vetítettem a közös énekléshez. Rövid ismertető után elmondtam, hogy milyen tárgyakat látnak a tabló mellett és kértem mindenkit, hogy közösen bővítsük ezt a kiállítást otthonról hozott, a kenyér készítéséhez köthető régi tárgyakkal. A diákok és a kollégáim közül is többen hoztak eszközöket. Az első héten megtelt a teknő különböző kelesztő kosarakkal, kenőtollakkal, hímzett kenyérruhával. Vetőlapát és egy liszteszsák is a kiállított dolgok közé került. Mint ahogyan a múzeumokban szokás, én is írtam minden tárgyhoz ismertetőt: mi a neve, mire használták és ki hozta el az iskolába. Örömmel tapasztaltuk mindannyian, hogy ezeket az eszközöket a diákok tiszteletben tartották, és a projekt után is díszíthették az aulát a tablóval együtt.
1. ábra A kiállítás első darabjai
3
A kenyér
2. ábra Részlet a projektzáró Preziből
A könyvtár vezetője Árvai Gézáné, aki a projekt másik felelőse, Műveltségi vetélkedőt készített online kérdőív felhasználásával. Ennek a vetélkedőnek a harmadik fordulója kapcsolódott A kenyérhez. A diákok a projekt teljes időtartama alatt elérhették a kérdőív linkjét az iskola honlapjáról. A külső helyszíneken szerezhető élmény többet ér minden videónál, hiszen testközelben voltunk. Minden érzékszervünk részt vett az információ befogadásában: a helyszínen láthattuk a zsemleformázást; hallhattuk a dagasztógép és a nyújtógép működésének zaját; érezhettük a frissen kisült kenyerek illatát; meg is kóstolhattuk az elkészült pogácsát, és a kakaós finomságot; megsimíthattunk a márciusi búza zöld hajtásait; közvetlenül mellettünk magasodott a gigantikus méretű kombájn. A 7. osztály délelőtti tanítási órákon és délutáni programokon valósították meg a projektet. Néhány tanórai megoldást írtak le kollégáim: Magyar nyelvtan és Irodalom Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című novella cselekményének idején, nyáron játszódó történetben előforduló, "szaladoztak a búzamezők" és hasonló szóképek megfejtésével foglalkoztak a diákok, ami a gabonával kapcsolatos volt.
4
A kenyér
Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije c. karcolat volt a kiindulópont. A házi feladat volt: minél többféle péksüteményt, kenyérfélét rajzoljanak, színezzenek és írják a képek alá, ha lerajzolják a képzeletbeli pénzügyminiszter reggelizőasztalát.
Nyelvtanból a "keresi a kenyerét" típusú szólásokkal és állandó szókapcsolatokkal találkoztak, és azokat értelmezték a gyerekek. A témához illő mellérendelő szószerkezetek vontak a mondatelemzések körébe. (Dr. Árvainé Riklik Erzsébet) Matematika A lineáris függvények grafikonjának vizsgálatakor példaként a vetőmag mennyisége és a bevethető terület nagysága közötti egyenes arányosságot említettük. Az óra eleji ismétléskor is sok a témakörhöz illő egyenes arányosságot találtak. Az ismétléshez kapcsolódott a terület mértékegységek átváltása és fordított arányossági feladtok megoldása. (Vincze Csabáné)
5
A kenyér
Fizika A feladatgyűjteményünkben van egy talányos beszélgetés az aranyműves és a molnár között, amely alapján ki kellett számolnunk, hogy megéri-e a molnárnak megőrölnie az átadott búzamennyiséget a felkínált fizetségért. A megoldáshoz sok régen használt mértékegységet kellett átváltani, és az egyenes arányosság gyakorolásához is hasznos volt. A mindennapi életünkben alkalmazott megoldásokra, miértjére a nyomás témakörben is megismertük a magyarázatot. A polcok terhelhetőségét is könnyen belátták a diákok. Hogyan változik a tele liszteszsák a nyomása, ha elfektetjük? Tettem fel a kérdéseket a nyomásról tanultak ismétlésekor. A pékségben a nyújtóasztal nyomóereje lapítja a tésztát: az anyagmennyiség vékonyabb és nagyobb felületű lesz. (Vincze Csabáné) Informatika A diákok más-más keresési feladatot kaptak az elvetett magtól a lisztig témakörben. Képeket kerestek a hagyományos kézi munkálatokról, valamint a modern gépekről és a mai megoldásokról. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy a forrás megjelölése most sem maradhat el, úgy ahogyan ezt a tanév elején a prezentációkészítésnél megtanulták. Az összegyűjtött forrásanyagot egy-egy dokumentumba mentette mindenki a hálózaton levő A kenyér mappába. A prezentációt ezek alapján állították össze és formázták végül egységesen a bemutatókat.
3. ábra Információ gyűjtése a tanórán A második héten egy felmérést szerkesztettek a reggelizési szokásokról. Néhány egyszerű kérdésre kerestük a választ. Minden osztályfőnök kapott egy kérdőívet és a kérdések felolvasása után megszámolta a jelentkezőket. az öt kérdés megválaszolása 10-15 percet vett igénybe. A felmérésben az iskolában dolgozó felnőttek is részt vettek. (Vincze Csabáné) 6
A kenyér
Rajz A rajzórákon és a rajz szakkörökön a projekt hetei alatt készült el egy kollázs, amely különböző technikai megoldás alkalmazásával mutatja be azt, hogyan lesz a búzaszemből kenyérféle. A felhasznált anyagokat a gyerekek készítették (pl. varrták a zsákocskákat), vagy hozták a kalászokat, magokat. A süteményeket a férjem sütötte.
4. ábra Részlet a projektzáró Preziből A délelőtti és a délutáni órákon megoldott feladataink közben is több alkalommal tevékenykedtek, végeztek technikai feladatokat a gyerekek. Ujjaik között érezhették a különböző lisztfélék szemcséjének nagyságát; a magok felületének minőségét; ők bontották ki a kalászból a tönkölybúza szemeket a vetéshez; morzsolták finomra a földet az ültetéshez; kezük erejével gyúrták, formázták a tésztát; a megsült kenyereket tapintással is összehasonlították, és megkóstolták. A tapasztalás mindennél maradandóbb élményt ad! Az első héten a múlt idézése volt a feladat. Az informatika órán az interneten kerestek a búzavetéssel, az aratással, a gabona őrlésével és a lisztfélék kapcsolatos információkat és képeket. A prezentáció bemutatta a régen használt eszközök mellett a mai modern gépeket is.
7
A kenyér
A gluténérzékenységre is kitértünk, és a bemutatóba került a szalma felhasználásának néhány módja is (szalmabála és szalmafonás). Mi is vetettünk cserépbe tönkölybúzát és tritikálét is. Rövid idő alatt kicsírázott (beáztattuk a vetés előtt) és négy nap múlva már ilyen nagyra növekedett:
5. ábra A két cserépbe elvetett magokból kifejlődött a tritikálé és a tönkölybúza
A második héten látogattuk az Akóts pékségbe. Csodálkozva néztük az óriási liszttartályokat, ahonnan a keverőtálakba digitális vezérlésű rendszer irányítja a liszt beáramlását. (A raktár polcain a terhelhetőségi adatra hívtam fel a figyelmüket, amiről a fizika órán is beszéltünk.) A mai pékek már nem cipelik a vállukon a liszteszsákokat! A zsemle formázását is gép végzi, ahogyan a tészta nyújtását és darabolását is. A frissen kisült kenyereket óriási vetőlapáttal szedi ki a pék: 6 kenyér is ráfért. A szeletelő gépből az egyszerre felszeletelt kenyeret fóliatasakba csomagolják, és viszik a raktárakba, vagy az üzletbe. A látogatás végén megkóstolhattuk a sós és kakaós finomságokat. Köszönjük Akóts Józsefnek, hogy megmutatta az üzemet és megvendégelt minket!
6. ábra A fényképek az Akóts pékségben készültek
8
A kenyér
A második külső helyszínt is ezen a héten látogattuk meg. Délutánra beszéltem meg a találkozót Orbán Péterrel a búzatábla mellett. A diákokkal, kerékpárral mentünk a Karpatus pusztai útra. Elvittem magunkkal a cserépben növekedő gabonaféléket is, hogy közös fényképet készítsünk. Az agrármérnök úr válaszolt a kérdéseinkre: talaj előkészítés, a vetés ideje, a terület nagysága, vetőmag szükséglet, növényvédelem stb. Ezután a Kft telephelyén levő raktárba kerékpároztunk, hogy megnézzük a kombájnt és a maradék búzát.
7. ábra A fényképek a búzatáblában és a kombájnnál készültek
A pékségben tett látogatás, és az interneten történő keresés után elkészítettük a saját dagasztású kenyereinket. Az egyiket liszt, víz és só felhasználásával élesztő és kovász nélkül (A levegőből kerülnek az élesztő baktériumok a tésztába, amihez nagyon sok idő kell!). A másikat mai recept szerint kovásszal, zsiradékkal dagasztották. Mindenki gyúrhatta a tésztákat és elég hamar el is fáradtak. Megállapították, hogy nehéz munka lehetett régen teljesen kézi erővel elkészíteni három-négynaponta a családnak a kenyereket.
8. ábra A második heti prezentáció egyik diája 9
A kenyér
Kíváncsian vártuk, hogyan kelnek, dagadnak a kenyerek a tálakban. A kovásztalan hat óra múltával sem lett sokkal nagyobb (reggel nyolckor dagasztottuk); a kovászos fél órán belül látványos növekedésnek indult. Mindkettőt megsütöttük; megkóstoltuk és megállapítottuk, hogy nem lett rossz, de maradunk Józsi bácsi kenyereinél. A kovásztalan kenyérnek nem adtunk elég időt, így azon senki sem csodálkozott, hogy ehetetlen lett. Gabonák és lisztfélék bemutatásához a diákok tablót készítettek. Külön csoportba válogatták (az internet segítségével) a glutén mentes és a sikértartalmú termékeket. Ezekből egy keveset kicsiny fiolákba töltöttek és címkével ellátva felragasztották egy kartonra. Ez is az aulában levő tablóra került.
9. ábra A gabonaféléket bemutató tabló
10
A kenyér
A harmadik hét az egészség hete volt: Reggelizz otthon mindennap! Most a reggelizés fontosságára hívtuk fel az iskola diákjainak figyelmét úgy, hogy ¾ 8-kor egy megterített asztalnál két-két hetedikes diák úgy reggelizett, mintha otthon lennének. Először egy kicsit meglepő volt a feladat, de amikor kiválaszthatták, hogy ki mit fog reggelizni, akkora elszállt az aggodalmuk. Mindenki a saját reggelijét ette, de az iskolában. Mindennapra változatos táplálékokat találtak ki: volt például müzli tejjel, vajas kalács kakaóval, margarinos zsemle szalámival, retekkel és teával. A harmadik hétfőn 8 óra előtt így két diák reggelizett az aulában levő megterített asztalnál.
10. ábra Részlet a projektrzáró Preziből A becsengetés után közösen elénekeltük a gyermekdalt, és ez után elmondtam, hogy a hetedikesek miért itt reggeliztek. A prezentációból megtudták azt, hogy miért a reggelizés a legfontosabb étkezés. A bemutató második részében a felmérés eredményeit részleteztem.
11. ábra A harmadik heti prezentáció két diája
Erre a hétre minden osztály kapott feladatot: készítsenek egy-egy táplálékpiramist.
11
A kenyér
Természetesen a héten azt is megismerték, hogy táplálékaink összetétele milyen legyen. Az osztályok különböző kivitelezési technikákat választottak a táplálékpiramis elkészítéséhez: több szintes állványzat egyik emeletén valódi zöldségek, gyümölcsök sorakoztak; vagy négyzet alapú gúla lapjaira élelmiszerek képeit ragasztottak a tanultak alapján; vagy beszínezett sógyurmából formázták a projekt alatt azokat az élelmiszereket, amelyeket a táplálékpiramishoz most felhasználtak.
12. ábra Táplálékpiramisok. Részlet a projektzáró Preziből A projekt értékelése és zárása napján a Műveltségi vetélkedő eredményhirdetése is megtörtént, az első három helyezett jutalmat kapott. A projekt megvalósítása közben nagyon sok fényképet készítettünk a diákok feladatmegoldásairól és az alkotásaikról is. Ezeket a képeket is felhasználtam a záró prezentáció elkészítésénél, a kivitelezéshez a Prezi nevű szoftvert használtam, amelyet még csak kevesen ismernek a környezetemben. A beszámoló első oldalán levő kép is ennek a Prezinek a részlete.
12
A kenyér
Összegzés Az előkészítésnél sok megvalósított projektet áttanulmányoztam és valóban igaz az, hogy nincs két egyforma projekt, hiszen eltérő környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak a megoldásokon. A projekt a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli, amelyben ilyen alkalmakkor szerzünk tapasztalatot. Császár, 2014. június 18. Vincze Csabáné
13
A kenyér
14
A kenyér
15
A kenyér
16
