SZAKDOLGOZAT. Vincze Annamária

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

SZAKDOLGOZAT

Vincze Annamária


2004.

2


Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány

„MMM” – MENNYIT? MIBŐL? MIRE? AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGI RENDSZERÉRŐL

Készítette: Vincze Annamária

Budapest, 2004.

3


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS......................................................................................................................... 6 UNIÓS ALAPOK.................................................................................................................. 8 A regionális politika kialakulása ........................................................................... 8 A regionális politika az Európai Unió költségvetésében..................................... 10 A regionális politika gyakorlata .......................................................................... 11 A regionális támogatások elnyerése .................................................................... 14 A/I. ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK ......................................................................................... 18 PHARE .................................................................................................................... 18 SAPARD.................................................................................................................. 21 ISPA ....................................................................................................................... 22 B/I. STRUKTURÁLIS ALAPOK ................................................................................................ 25 Európai Szociális Alap – ESZA ......................................................................... 25 Európai Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója – EMOGA ....... 25 Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA ..................................................... 26 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz – HOPE ............................................... 26 MAGYARORSZÁG ÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK .......................................................... 32 A MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER ......................................... 35 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ......................................................................................... 37 INTÉZMÉNYI, JOGI HÁTTÉR .......................................................................................... 39 OPERATÍV PROGRAMOK ÉS LEGFŐBB PRIORITÁSAIK..................................................... 43 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ....................................... 43 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) ................................... 45 Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP)..................................................... 46 Regionális Operatív Program (ROP)................................................................... 48 Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP)...................... 49 Az Operatív Programok intézményi háttere ........................................................ 51 B/II. KOHÉZIÓS ALAP ........................................................................................................... 54 B/III. KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK................................................................................. 57 B/IV. KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK ............................................................................................ 60 PROGRAM, PROJEKT, PÁLYÁZAT ............................................................................... 66 A PÁLYÁZATOK RÉSZTVEVŐI ....................................................................................... 68 EURÓPA PÁLYÁZAT ELŐKÉSZÍTŐ ALAP (PEA)............................................................... 69

ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................... 73 MELLÉKLET...................................................................................................................... 75 A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK GDP-JE RÉGIÓNKÉNT ......................................................... 76 A NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.......................................... 77 AZ E-LEARNING TANFOLYAM OKLEVÉL-MINTÁJA ........................................................ 78

ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK ................................................................................... 79 BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................. 80

4


5


BEVEZETÉS Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagállamainak sorába lép. A rendszerváltás óta állandó kérdés milyen irányba haladjon a magyar fejlődés, ez az időpont egy korszak lezárását jelenti. Hosszas készülődés, vita előzte meg a csatlakozás folyamatát nemzetközi és hazai, politikai és gazdasági szinten egyaránt, de a hétköznapi ember véleménye sem elhanyagolható. A legfontosabb szempont a többségnek az, hogy mit nyerhet Magyarország az integrációval? A vélemények megoszlanak, ellenzők szerint a „függetlenség” elvesztése több kárt okoz, míg az integráció támogatói szerint a realitás talaján mozogva Magyarország a lehető legtöbbet nyer a csatlakozással. A probléma összetett, többsíkú; ennek egyik pontja az uniós támogatások elnyerésének kérdése. Hazánk már a csatlakozás előtt is részesült bizonyos támogatásban az Előcsatlakozási Alapok révén, májustól viszont még több lehetőség adódik hogy további pénzalapokból nyerhessünk el támogatásokat. Romano Prodi 2004. január 15-én meghirdette az első uniós pályázatokat, február 16-tól már fogadják is az illetékes szervek az elkészült munkákat. A feltételek azonban szigorúbbak, a felhasználás ellenőrzése lényegesen mélyebb, megfelelő önrészről kell gondoskodni. A hazai vállalkozások, önkormányzatok döntő többsége nincs felkészülve a részvételre, nem beszélve arról, hogy a 2003-as novemberi uniós országjelentés is megemlíti hogy Magyarország az alapok fogadása tekintetében intézményi szinten komoly hiányosságokkal rendelkezik1. Kifogásolták a megfelelő közbeszerzési törvény hiányát, s figyelmeztették a csatlakozni szándékozókat hogy a korrupció miatt a felzárkóztatásra szánt pénzek útjának nyomon követése még szigorúbb lesz. Dolgozatomban szeretném feltérképezni a pályázati lehetőségek, az alapok működésének jelenlegi formáját. Történeti visszatekintés mellett főleg az utóbbi hónapokra koncentrálva bemutatni, milyen új intézményi formák alakultak ki a pályázatok meghirdetése, fogadása érdekében.

1

http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/81EB231E-574E-4C80-99B5EB1AF4B44355/0/MonitoringHu.doc (Átfogó monitoring jelentés Magyarország csatlakozási felkészüléséről 2004.04.18. 13:39)

6


Magyarország a csatlakozást követően a támogatási kereteknek köszönhetően 2006-ig közel 1350 milliárd Ft fejlesztési alaphoz juthat. Hogyan és miből áll össze ez a sokszor hallható forrás? Milyen jellegű fejlesztések valósulhatnak meg, ki pályázhat erre az összegre? Kitérek a pályázatok felépítésére, miben különböznek az eddigi rendszertől; hogyan reagáltak bizonyos képzőközpontok, milyen piaci lehetőségek adódtak az oktatásban ezáltal. Főiskolai tanulmányaink ezen utolsó félévében „Európai programok és projektek” címen önálló kurzus is foglalkozik a kérdéssel, de aktualitása napi szinten a lakhelyemen is érezhető, nem beszélve arról, hogy bár bíztatóak a magyar fejlődési lehetőségek, még biztosan évekig napirenden lesznek a támogatási kérdések, lehetőségek.

7


UNIÓS ALAPOK Európa, ha földrajzi értelemben használjuk a fogalmat, ha az Európai Unió szinonimájaként,

mindkét

értelmezésben

egy

olyan

összetett

társadalmi-

és

gazdaságföldrajzilag is sokszínű kontinenst, gazdasági képződményt takar, melyben jelentős különbségek mutatkoznak akár országhatáron belül is. Magában az Európai Unió keretén belül is az egyes régiók közötti 2-3-szoros fejlettségi különbségek is tapasztalhatóak. A szolidaritás, a stabilitásra való törekvés, az egység erősítése, az egyensúly megteremtése érdekében azonban szükség van ezen területek fejlesztésére, hogy a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatokat kezelni tudják. Számos elemző tanulmány, értékelés jelent már meg azzal kapcsolatban, milyen eredményeket értek el azok az országok, melyek a hetvenes-nyolcvanas években csatlakoztak a Közösségekhez. Közülük is kiemelkedik Írország, mely 10 év alatt – 1988 és 1998 között az EU átlag 66%-áról 108%-ra emelte az egy főre jutó GDP-t2, de hasonlóan szép eredményeket tudnak felmutatni a mediterrán térség uniós államai, régiói is.

A regionális politika kialakulása A regionális politika az ötvenes években még nem volt a közösségek prioritásának élvonalában, a tagországok belügyének tekintették az ilyen jellegű fejlesztéseket. A Római Szerződés ugyan említést tesz erről a törekvésről, vagyis hogy a tagállamok: „… népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik.”3 1958-ban ugyan már létrejött az Európai Szociális Alap és 4 évvel később az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap is (Orientációs részlege 1970-ben), de mivel a tagállamok gazdasági fejlettsége sem különbözött nagy mértékben egymástól, továbbra sem tettek közös erőfeszítéseket.

2 3

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, Bp. 2001. 284.o.) Hogyan működnek a régiók? (Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Bp. 2001. 5.o.)

8


Az integráció mélyülésével, a bővítésekkel azonban mind látványosabbak, megfoghatóak, számszerűsíthetőek lettek az egyes régiók közötti fejlettségi különbségek. Nehezítette a helyzetet hogy a tagállamok eltérő mértékben nyújtottak támogatást saját gazdaságuknak, így a szabadverseny szabályai is gyakran sérültek. A kőolajválság, a monetáris unió körvonalazódó terve ugyancsak a cselekvést, az összefogást sürgette. 1968-ban felállították a Regionális Politika Főigazgatóságát. 1971-ben általános irányelv csomagot fogadott el a Közösség a regionális politika körvonalazásáról, ezt 1973-ban a Thomson-jelentés részletezte tovább. Két évvel később létrejött a regionális, gazdasági és szociális fejlettségi különbségek csökkentésére az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), de az alapok munkájának átfogóbb összehangolása még váratott magára. Ekkor szerepelt első alkalommal a közös költségvetésben olyan tétel, mely a regionális célú támogatásokat szolgálja. A 80-as évek közepén indult meg a regionális politika tényleges reformja, az Egységes Európai Okmány 1986-ban tulajdonképpen közösségi politikává nyilvánította azt - az EK szerződés XVII. cikkelye szól erről. 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozásával Írország és Görögország mellett ismét nőtt az uniós átlaghoz viszonyítva az elmaradott területek száma. Mindez a regionális támogatási rendszer újragondolásához vezetett, felismerték többek között hogy az önálló projektek támogatása helyett a komplexebb fejlesztéseket prioritáló programorientált megközelítésre van szükség, hosszú távon ezek biztosítják a megfelelő fejlődést. 1989. január 1-jei hatállyal átalakították a Strukturális Alapok rendszerét, a korábbi alapok működését fokozottabban hangolták össze. Öt célkitűzést (2052/1988 EK Tanácsi rendelet),

négy alapelvet (addicionalitás, koncentráció, partnerség, programozás)

határoztak meg, s növelték a támogatási összeget is. Már nem a segélyezésen, hanem a felzárkóztatáson volt a hangsúly. Egy 6. célkitűzés 1995-ben került be a célterületek közé, ez összefügg Finnország és Svédország csatlakozásával, hiszen az alacsony népsűrűségű területek népességmegtartó képességének növelése volt a cél. 1992-ben, a Maastrichti Szerződéssel („Szerződés az Európai Unióról”) hívták életre a Kohéziós Alapot, igaz ez csak 1994. májusában kezdte el működését. Távlati célja, hogy 9


az elmaradottabb tagállamokban felgyorsítsa a monetáris unióhoz való csatlakozás folyamatát, emiatt a közlekedés és a környezetvédelem területén a nagy beruházások, fejlesztések megvalósíthatóságát segíti elő. A Halászati Pénzügyi Alap létrehozásával újabb terület támogatása vált szervezettebbé 1993-at követően. 1994-ben konzultatív szervként életre hívták a Régiók Bizottságát a regionális és helyi önkormányzatok érdekvédelmére. 1999-ben újabb átfogó reformra került sor, fokozták a támogatások koncentráltságát, lecsökkentették a célkitűzések számát, nagyobb figyelmet kapott a munkanélküliség, valamint a kis- és középvállalatok támogatásának kérdése, külön rendelkeztek a csatlakozó partnerek támogatási rendszeréről, lehetőségeikről. Mindezt az 1260/1999-es EK Tanácsi rendelet részletezi. Az 1999-es berlini konferencián határozatot hoztak egy újabb reformról, de döntöttek a 2000-2006 közötti időszak költségvetéséről is. Több szempontból is nehéz volt egyeztetni a különböző érdekeket és célokat, de végül megegyeztek a tagállamok hogy ez alapján évente mintegy 30, a 7 év alatt mintegy 213 milliárd eurót fordítanak a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatására.

A regionális politika az Európai Unió költségvetésében Folyamatosan növekvő részt tesz ki ezen politika rendelkezésére álló keretösszeg a költségvetésben. A 70-es években kb. 5%-ot, a 80-as években 10%-ot, ma már közel az egyharmadát teszi ki az alapok számára biztosított pénzügyi háttér4 a teljes, több, mint 90 milliárd eurós költségvetésből. Döntési jogkörrel ez ügyben a Tanács bír, de a Parlament hozzájárulása is szükséges. Utóbbi az Európai regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap működését illetően együttdöntési jogkörrel rendelkezik. Összegszerűen a támogatások 2000-2006 közötti költségvetési periódusban több, mint 250 milliárd eurót tesznek ki, ebből a Strukturális Alapok 195, a Kohéziós Alap 18 milliárdot 4

Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó:Az Európai Unió (Cartographia Kft., 2003., 116.o. )

10


használhat fel, míg az új belépőknek közel 40 milliárdot különítettek el5. A felhasználható összeg nem automatikusan érkezik meg a kedvezményezett államba. Brüsszel csak bizonyos százalékot (általában 7%) utal a program elfogadásakor, a többit csak az igazolt, megfelelően dokumentált kiadások után téríti. Tágabb értelemben az Európai Unió regionális politikájának megvalósításában nem csak a mindenki által jól ismert Strukturális Alapok és Kohéziós Alap játszik szerepet. Ezen túlmenően6: -

Európai Beruházási Alap

-

Európai Beruházási Bank

-

Transzeurópai hálózatok közösségi alapja

-

Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa

is nyújt segítséget a fejlesztésekhez, hitelekkel, további pénzügyi forrásokkal, stb.

A regionális politika gyakorlata A Tanács minden 7 éves költségvetési periódus előtt dönt a támogatások mértékéről, valamint a felhasználás módjáról, menetéről, országokra és célkitűzésekre lebontva. Meghatározzák az országokkal egyeztetve a rászoruló térségeket, illetve az irányelveket. Ezt követően a tagállamok a régiókkal, társadalmi, gazdasági szereplők bevonásával közösen kidolgozzák a fejlesztési terveiket. A fejlesztési programokat benyújtják a Bizottságnak, amely a tagállami képviselőkkel megvitatja azt, a rendelkezésre álló nemzeti és bizottsági támogatások fényében. Az egyeztetések után a Bizottság elfogadja a fejlesztési terveket és programokat, s átutalja a pénz egy kis hányadát a tagállamoknak. A fejlesztési programokkal összhangba hozható projektek kiválasztása a nemzeti, regionális hatóságok feladata, a decentralizáció elvének megfelelően. Ebben a fázisban a Bizottság

5

Hargitai Andrásné – Izikné Hidri Gabriella – Palánkai Tibor: Európa Kislexikon. Az Európai Unió és Magyarország (Aula Kiadó, Bp. 1999., 325. o.) 6 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft. Bp. 2003., 65.o.)

11


megfigyelőként vesz részt, a projektek elindítása, a hozzájuk kapcsolódó pályázatok kihirdetésének joga már a nemzeti hatóságoké. Az illetékes szervek minden esetben ellenőrzik a program előrehaladását, s tájékoztatják a Bizottságot a pénzeszközök felhasználásának menetéről. A periódus végén értékelések, elemzések készülnek, ez segít a következő időszak prioritásainak meghatározásában. Jogi-formai keretet minden ország esetében a Közösségek jogszabályai szolgáltatnak. Az 1260/1999-es Tanács Rendelet az, mely a Strukturális Alapok általános szabályozását magában foglalja, de más, aktuális dokumentumok irányelveit is be kell építeni egy-egy periódus támogatási rendszerének megalkotásába. Az egyes régiók támogatása rendszerének, a támogatási alapokból való részesedésnek jól leszabályozott menete van, ehhez kellett eddig is, és kell ezután is alkalmazkodnia a csatlakozó országoknak. Általánosságban a nemzeti, helyi területfejlesztés, területrendezés többlépcsős folyamat, erre épül, ezt az utat követi az uniós támogatások odaítélésének folyamán maga a Bizottság is: Területfejlesztési folyamat általános sémája

1. ábra

Helyzetfeltárás Területfejlesztési koncepció – általános elvek Programok – konkrét területfejlesztési tervek régiónként Pénzügyi források biztosítása Pályázatkiírás meghatározott célokhoz kapcsolódó projektekre Pályázat Elbírálás

12


Megvalósítás Ellenőrzés ≈ Helyzetfeltárás Forrás: Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó:Az Európai Unió (Cartographia Kft 2003., 109.o. )

A folyamat visszacsatolással zárul, az eredmények, a kimenet figyelembevétele adja a szükséges módosítások bevezetésének alapját, a korrekció lehetőségét7. A megvalósítást leginkább elősegítő intézményi hátterét az unió szigorúan leszabályozta, meghatározta melyik támogatáshoz milyen szervek koordinációjára van szükség. Így beszélhetünk többek között irányító, kifizető hatóságról, monitoring és menedzsment bizottságokról, közreműködő és lebonyolító szervekről, stb. Az intézmények hatásköréről, feladatairól az adott támogatást létrehozó vagy azokat kiegészítő jogszabályok rendelkeznek. A támogatások nagyságának földrajzi és fizikai egysége az úgynevezett NUTS régió az Európai Unión belül. A régiók kialakítása, meghatározása a 70-es években bevezetett NUTS-rendszer

(Nomenclature

des

Unites

Territoriales

Statistiques)

statisztikai

egységeinek segítségével történt. Egy-egy költségvetési időszak végén ez alapján lehet a fejlődés mértékét megállapítani, illetve a támogatások megítélésnek is ez jelenti az alapját. 5 szinten történt meg a tagállamok felosztása, az első kettő regionális, az utolsó 3 helyi szintet jelöl.

7

•

NUTS-I

országos, makrorégió szint

•

NUTS-II

nagyrégió szint (1-3 millió lakos)

•

NUTS-III

„megyei ” szint

•

NUTS-IV

kistérségek

•

NUTS-V

települések statisztikai szintje

Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó:Az Európai Unió (Cartographia Kft. 2003., 109.o. )

13


A regionális politika a II-es és III-as szinteket támogatja, a Kohéziós Alap hivatott egy egész országra vonatkozó fejlesztésben részt vállalni, a legnagyobb infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások megvalósítására csak így nyílik mód.

A regionális támogatások elnyerése A regionális támogatások odaítélésének 5 fő elve van, mely minden igénylésnél elsődleges szerepet játszik: a/ Koncentráció – „Concentration” A 70-80as évek tapasztalataiból okulva, mikor is a támogatási rendszerek nem voltak összehangolva, több forrásból is nyerhettek pénzalapot a pályázók, gyakoriak voltak az átfedések, 1988-ban döntöttek hát a koncentráció elvének bevezetés mellett. Itt nem csak a pénzügyi eszközök koncentrációja mellett döntöttek, de biztosították azt is hogy a források tényleg a legrászorultabb régiókba jussanak el. b/ Programozás – „Programming” Nem elaprózott tervek megvalósítása, hanem komplex projektek, programok elősegítése a cél, hosszútávon ezek megvalósítása szolgálja leginkább a fejlődést. Komplett finanszírozási, döntéshozatali, akár több éven keresztül folyó megvalósítási folyamat a programozás, mely aktív részvételt kíván a felektől. A programfinanszírozási rendszer az 1989-es reformoknak lett köszönhető, ekkor alakult ki hármas tagolódása is: 1. nemzeti vagy regionális fejlesztési tervek, melyeket a tagállam készít el 2. Közösségi Támogatási keret, melyet a Közösség készít el 3. Operatív Programok, melyet a tagállam és a Közösség együttesen készít el Átlátható cél- és eszközrendszer kell hogy kialakuljon, amely a makrogazdaság és a helyi, területfejlesztési előrehaladást egyaránt segíti, s amelyhez megfelelő költségvetés, finanszírozási forrás, szervezeti háttér társul. c/ Partnerség –„Partnership”

14


A csatlakozó vagy már uniós államok támogatásának legfőbb elve, hogy a közösségi források kiegészítik, nem pedig helyettesítik a nemzeti akcióprogramok fejlesztési elképzeléseinek anyagi bázisát. Folyamatos párbeszéd, egyeztetés kell hogy folyjon az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint nemzeti szinten a regionális és helyi szervek között a tervek megszületésétől, a végrehajtáson át, az ellenőrzésig. A programokat a tagállamok nyújtják be, a támogatás a regionális hatóságokat illeti a szubszidiaritás elvének megfelelően. Az együttműködésnek horizontálisan és vertikálisan egyaránt működnie kell. Előbbi az egymással egyenrangú települések, régiók együttműködését, közös stratégia, kooperatív magatartás kialakítását sürgetik, míg a vertikális a helyi, regionális, nemzeti, közösségi szint összefogását szorgalmazza. A folyamatos egyeztetés mellett a másik kommunikációs kritérium az, hogy az elért eredményeket folyamatosan publikálják azért, hogy a közvélemény is tudomást szerezhessen a munkálatokról, s mások számára is alkalmas legyen tapasztalatgyűjtésre egy-egy eset. d/ Addicionalitás - „Additionality” Alapelv, hogy a közösségi támogatás nem helyettesíti a nemzeti területfejlesztési eszközöket, csupán kiegészíti azokat; a társfinanszírozási rendszerben a teljes költségvetés

20-25-50%-át

kell

a

tagállamoknak,

kedvezményezetteknek

biztosítaniuk. A célkitűzések, a régió besorolása, a megcélzott alap szerint változhat a támogatás mértéke. Az alapok hozzájárulásának formái8 lehetnek: -

vissza nem fizetendő közvetlen támogatás

-

visszafizetendő támogatás

-

kamattámogatás

-

garanciavállalás

-

részvényvásárlás

-

kockázatitőke-társaságban való részvétel

A közösségi szerepvállalás mértéke: -

1. célkitűzés:

8

Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003., 79.o.)

15


o

maximum 75%, minimum 50%;

o

ha a Kohéziós Alapból is kap támogatást a régió országa, akkor maximum 80%;

o

ha mindezek mellett periférikus elhelyezkedésű is a régió, akkor összesen 85%-ot tehet ki a közösségi támogatás összességében.

-

2. és 3. célkitűzés: maximum 50%, minimum 25%.

+ Monitoring A programok felügyeletének ellátását vegyes bizottság látja el, mely a Közösség, az adott tagállam és a régió képviselőiből áll. Döntenek a módosításokról, levonásokról, visszafizetésekről. Az ellenőrzés és a kiértékelés központi munkáját éves jelentésükkel segítik elő. + Szubszidiaritás A fejlesztési irányú döntéseket és végrehajtásokat arra a területi szintre kell helyezni, ahol maga a probléma felmerült, hiszen ezen a szinten kezelhető és látható át leginkább a probléma és a megoldás. Ide kapcsolódik a decentralizáció elve is, a központi, esetenként kevésbé hatékony döntések ellensúlyozása végett. A csatlakozási folyamat első lépéseitől kezdve bizonyos forrásokat kapnak a teljes jogú tagság mellett elkötelezett országok is. 1995-ben 1,2 milliárd ECU-t kaptak, 1995-1999 között mintegy 6,5 milliárdot irányoztak elő erre a célra. Az Agenda 2000 alapján 2000-től az ISPA keretében 1,04 milliárd euró, a SAPARD-ból 520 millió, míg a PHARE-ból 1,56 milliárd euró jut a 10 csatlakozó számára. A pályázati forrásokat, melyekből Magyarország, illetve a csatlakozók eddig is részesülhettek, illetve teljes jogú tagként ezután részesülni fognak, 5 nagyobb csoportra bonthatjuk9:

9

•

Előcsatlakozási Alapok

•

Strukturális Alapok

•

Kohéziós Alap

www.euoldal.hu: EU Pályázati Kalauz 4.o. (2004.05.01. 11:42)

16


•

Közösségi kezdeményezések

•

Közösségi Programok

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ezen lehetőségek ismertetése következik, különös tekintettel arra, mennyiben ad lehetőséget a magyar fejlesztésekhez.

17


A/I. Előcsatlakozási Alapok Összefoglalóan azon pénzügyi források elnevezésére használják, melyek a csatlakozni szándékozó országok felzárkózását segítik elő. 2000-ben jöttek létre, de ide sorolható a PHARE program is, mely 1989-ben indult útjára. A támogatási rendszerhez a Csatlakozási Partnerség elnevezésű dokumentumok szolgálnak keretül. 1266/1999-es EK Tanácsi rendelet az, amely részletezi ezen alapok rendszerét, létjogosultságuk fontosságát s egyben igénybevételük kereteit, működésük alapjait is meghatározza. 2000-2006 között az alábbi összegekkel gazdálkodott illetve gazdálkodhat évente: Magyarország éves támogatása az Előcsatlakozási Alapokból (2000-2006)

Magyarország

1.táblázat

PHARE

ISPA min

ISPA max

SAPARD

96 millió €

72,8 millió €

104 millió €

38,1 millió €

Forrás: Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003. 165.o.)

2004. május 1-je után biztosan egyre több elemzés készül majd arról, mennyiben tudta Magyarország kihasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Ugyan a jogalap megszűnik ezen források igénylésére, a támogatást nyert projektek kivitelezése még nem fejeződött be. Az eddigi kimutatások szerint például a PHARE 1990-2003 közötti 1,5 milliárd eurós keretéből 2004. márciusig 1,3 milliárd eurót szerződtek le. Hasonlóan kedvezőek a mutatók az ISPA esetében is10. a/ PHARE (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy – Lengyelország és Magyarország Gazdasági Szerkezetvállalását Segítő Alap) A

program

elsősorban

az

intézményfejlesztési-

és

jogharmonizációs

feladatok

megvalósítását szolgálja, gazdasági és szociálpolitikai fejlesztéseket támogatnak; létrejöttekor a közép-európai országokban végbemenő változásokhoz igazodva a 10

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=77790 („Ötszázezerbe is kerülhet egy uniós pályázat írása” 2004.04.01. 21:28)

18


piacgazdaság és s demokratikus intézményrendszer kialakítása volt a cél.

Előkészítő

programsorozat, melyből Magyarország 2008-ig részesülhet; a Strukturális Alapok regionális (ERFA) és szociális (ESZA) forrásainak fogadására készít fel. Nevével ellentétben ma már 11 ország részesedhet ilyen jellegű támogatásban. Magyarország

1990.

szeptember

3-án

írta

alá

az

Európai

Bizottsággal

a

keretmegállapodást, melyet a 3906/1989. számú EK Tanácsi rendelet alapján készítettek el. A PHARE majd 15 éves múltja alatt évente átlagosan 97 millió ECU támogatást kapott11, többféle terület fejlesztését segítve kezdve a területfejlesztéstől, a közigazgatáson át egészen az oktatásig, képzésig, környezetvédelemmel összefüggő tervekig. Összességében 4 nagyobb terület köré csoportosíthatóak a programok: -

Országprogramok

-

Határmenti együttműködési programok

-

Közösségi kezdeményezésű programok

-

Több kedvezményezettnek szóló programok

A támogatás nagyságát tekintve, a források 80-85%-a az első területet segítette, így történt ez hazánk esetében is. Több nagyobb szakaszra12 osztható a PHARE támogatások rendszerének átalakítása is. Kezdetben a PHARE technikai segítségnyújtásra volt adható elsődlegesen. A koppenhágai csúcson döntöttek arról hogy 1994-től nagyobb beruházásokat is lehet ebből a forrásból finanszírozni, mivel úgy tűnt nem érték el a kellő hatékonyságot az eddigi támogatások. 1998-ban újabb lépésként megszigorították a program forrásainak felhasználási területét, csak közvetlenül a csatlakozás elősegítésére lehet felhasználni ezután, úgy mint jogharmonizációs és intézményfejlesztő kiadások, határellenőrzés, területfejlesztés, stb. 2000. után ismét kissé módosult az irányvonal, köszönhető ez többek között annak, hogy 2 új csatlakozási alap is megkezdte működését, átvéve a PHARE-tól olyan területeket, melyekre addig nem koncentráltak külön erőket. A PHARE ezután a Strukturális Alapok igénybevételéhez vezető utat kívánta egyengetni, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére törekedett.

11

Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003., 166.o.) 12 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003., 182.o.)

19


Adminisztratív szempontból a Strukturális Alapok rendszerének leképezéseként a PHARE programokhoz is el kellett készíteni az úgynevezett Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet, mely a régiók által felvázolt előzetes regionális fejlesztési terven alapult. A támogatás végül az évente elkészített Nemzeti Programon alapul. Az érintett ország a minisztériumai által összeállított, a támogatási igényeket tartalmazó listát egy Keretterv kíséretében az Európai Bizottsághoz juttatja el. A brüsszeli PHARE Menedzsment Bizottság és a tagállam javaslatára dönt végül az EB a tényleges támogatottsági összegről. A kötelezettségvállalást, a lebonyolítás részleteit a két fél részéről aláírt Pénzügyi emlékeztető, Memorandum tartalmazza. A fogadó ország gondoskodik a szakmai és adminisztratív háttérről, s teljes anyagi felelősséggel is tartozik. Vezető szerepet tölt be megvalósításban a kormány által kinevezett Nemzeti PHARE koordinátor, aki egyben a fő kapcsolattartó személy is. A támogatások a Pénzügyminisztériumban felállított Nemzeti Alapba érkeznek, melynek vezetője a Nemzeti Engedélyező Tisztviselő. Ebből az alapból kerülnek a források a Végrehajtó Ügynökségekhez. Az Európai Bizottság a program egyes szektoraira vonatkozóan keretszerződést köt, ezek alapján készülnek a projekt kiírásai is. Szektoronként

a

pénzügyminisztérium

által

kinevezett

Program

Engedélyező

Tisztségviselő az, aki felelős a lebonyolításért, s a részletekért. Gyakorlatilag a PHARE program meghosszabbításának tartják az átmenet támogatására szolgáló, a 2004. májusában csatlakozók számára 2004-2006 között igénybe vehető úgynevezett „Átmeneti támogatást” (Transition facility), amely tovább segíti ezen államokat az intézményi felkészítés és egyéb hiányosságok kezelésében. Az EU által az új tagországoknak szánt átmeneti támogatás (1999 évi árfolyamon számolva):

Év

2. táblázat

Támogatási összeg

2004

200 millió €

2005

120 millió €

2006

60 millió €

Összesen:

380 millió €

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal (www.nfh.hu)

20


Olyan területeket céloz meg a forrás, mely kívül marad más alapok finanszírozási területén. A teljesség igénye nélkül néhány érintett terület: -

bel- és igazságügy (az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése, külső határok ellenőrzése, korrupcióellenes stratégia, a bűnüldözési kapacitásaik erősítése);

-

a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem;

-

élelmiszerbiztonsághoz

kapcsolódó

állat-egészségügyi

és

igazgatási

kapacitások fejlesztése; -

statisztika;

-

a közigazgatás erősítése a Bizottság átfogó jellegű ellenőrző jelentésében megjelölt azon szükséges területeken, amelyekre a strukturális alapok támogatásai nem terjednek ki.

b/ SAPARD (Special Action Programme for Pre-Accession Aid for Agriculture and Rural Development – Előcsatlakozási Támogatás a Mezőgazdaságot és a Vidékfejlesztést Érintő Intézkedésekhez) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokat, valamint a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) fogadására történő felkészítést és a CAP, azaz az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának átvételét biztosítja 2006-tal bezáróan. A közösségi szintű intézkedést az 1268/1999. számú EK Tanácsi rendelet tartalmazza, „A csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési

intézkedéseinek

az

előcsatlakozási

időszakban

történő

közösségi

támogatásáról” címmel13. Magyarországon az előkészítő munkálatok után 2002. őszén indult útjára a tényleges hazai megvalósítás. Összegét tekintve Magyarország évente mintegy 38 millió € támogatást14 kapott ebből a forrásból, az előcsatlakozási alapok közül ez a legkisebb összegű. A megítélt összeget befolyásolta országonként a mezőgazdasági termelésben résztvevő népesség száma, a művelt területek nagysága, az egy főre jutó GDP és egyéb speciális körülmények (pl. 13

1268/1999. EK Tanácsi rendelet Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003., 198.o.)

14

21


hegyvidéki,

határterületek).

Főleg

a

magánszektor

és

az

önkormányzatok

kezdeményezéseiből megvalósuló beruházásokat támogatta. Mivel a csatlakozás pillanatában megszűnt, 2004. április 30-ig lehetett pályázatokat benyújtani erre az alapra. A kedvezményezett országoknak el kellett készíteniük mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjukat, az ezekbe illesztett projektek közül választotta ki a Bizottság végül azokat, melyeket az országos SAPARD programba beilleszthetők voltak. Prioritást élveztek azok a projektek, melyek a piaci hatékonyság, a minőségi és egészségügyi színvonal emelése, a vidéki munkahelyek számának növelése vagy a környezetvédelem érdekében készültek el. A SAPARD annyiban különbözik többek között a többi előcsatlakozási alaptól, hogy a támogatandó projekteket a kedvezményezett ország választhatta ki, az EU leginkább csak az utólagos ellenőrzésben játszott, játszik szerepet. Ahhoz, hogy sikeres legyen az átmenet a májusi csatlakozást követően, az FVM további lépéseket tett és tesz annak érdekében hogy a mezőgazdasági támogatási, adminisztrációs rendszer képes legyen megfelelni az uniós elvárásoknak. Ennek egyik példája a Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési

Hivatal

úgynevezett

„Ügyfélregiszterének”

megalkotása és alkalmazása is, melyben gyakorlatilag a falugazdászok közreműködésével a gazdálkodókat veszik számba – minden gazdálkodó egy 10 jegyű azonosító számot kap. A MePar (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer ) ezt kiegészítve a magyar mezőgazdasági területek számbavételét és nyilvántartását könnyíti meg azzal, hogy kapcsolatot teremt a korábban használatos helyrajzi számok, valamint az úgynevezett légi felvételek alapján kialakított blokkazonosítók között. Az ENAR (Egységes Nyilvántartás és Azonosító Rendszer) ugyanakkor a hazai állatállomány nyilvántartását igyekszik egyszerűsíteni.

c/ Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-accession – Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) Az ISPA a közlekedés és a környezetvédelem terén nyújt támogatást, illetve felkészít a Kohéziós Alap fogadására, mely a csatlakozás pillanatában érvénybe is lép azonnal. 1999ben döntöttek felállításáról, 10 ország részesedett belőle. A csatlakozással megszűnik az ország jogosultsága a forrásra. 22


A támogatás mértékét az 1267/1999. EK Tanácsi rendelet határozza meg, a 2000-2006-os időszakra a népesség, az egy főre jutó GDP és a terület nagysága alapján. Egy-egy programra a költségvetés nagysága nem lehet kevesebb 5 millió €-nál – ettől csak nagyon speciális esetben lehet eltérni. A kiadások viselése tekintetében az ISPA maximum 75, esetenként 85%-os finanszírozást vállalhat, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő finanszírozási formában. A bírálat alá kerülő programoknak összhangban kell lennie a többi támogatási forrással, pénzügyileg pedig az EIB, EBRD és az IMF döntéseivel. Rendszerét tekintve a Kohéziós Alap előfutára, a két kiemelt területre csak országok pályázhatnak megfelelő nagyságú tervekkel. Az ISPA 45%-át környezetvédelemre, 55%-át közlekedési fejlesztésekre – mindenekelőtt a Transzeurópai Hálózat bővítésére fordítják. Előbbi prioritásai o ivóvízellátás o szennyvíztisztítás o hulladékkezelés o levegőszennyezés mérséklése. Alapfeltétel, hogy az ország összeállítsa Közlekedésfejlesztési és Környezetvédelmi Stratégiáit tartalmazó dokumentumát, ebből választják ki a programban szereplő projekteket. A támogatás elnyerésének menete szerint a kedvezményezett állam be kell hogy nyújtsa a megvalósításra szánt tervezetet, mellékelve a gazdasági értékelést, az ütemtervet az előzetes jelentés kíséretében. A bizottsági döntés 3 hónapon belül várható, s a terv nagyságának, megvalósulási idejének függvényében érkezhet meg a megítélt támogatás is. A pénzügyek felügyeletére és az ellenőrzésre külön-külön bizottságot, szervet kell felállítani. Éves jelentés formájában kell visszajelzést adni a felhasznált forrásokról, a projekt megvalósulásával pedig zárójelentésben kell beszámolni az elért eredményekről. Az ISPA fogadásának koordinálási tevékenységét a Gazdasági Minisztérium, a hazai társfinanszírozást, a projektek kiválasztását, irányítását a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium valamint a Környezetvédelmi Minisztérium látta el. 2003. december 31. után megszűnt az ISPA a csatlakozók számára, ezután hasonló jellegű beruházásokra már csak a Kohéziós Alapból igényelhető támogatás. Magyarországi vonatkozásának egyik közelmúltban történt örömteli eseménye hogy átadták 2004. 23


márciusában a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lőkösháza vasúti szakaszát. Az ISPAkedvezményezett MÁV további 2 vonal felújítását (Budapest-Hegyeshalom; ZalalövőZalaegerszeg-Boba) kell hogy megoldja majd a közeljövőben, hiszen erre kapott 50%-os támogatást az ISPA-ból, s így tudja majd megvalósítani a 94 milliárd forintos összköltségvetésű felújítási projektet.

24


B/I. Strukturális Alapok Az Európai Unióban 1988-ban került sor első ízben arra, hogy a támogatási céllal létrehozott különböző alapok munkáját összehangolják. A költségvetésben ekkor még nem képviselt nagy hányadot a támogatási összeg, 17%-ot (7,79 milliárd ECU) fordítottak erre a célra. 1992-ben ez az arány már 25% (13,45 milliárd ECU).15 Célja a tagállamok regionális különbségeinek csökkentése, gazdasági és társadalmi kohézió növelése érdekében hozták létre. Azon területek megsegítése a cél elsősorban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át különös tekintettel a szerkezet-átalakítással, magas munkanélküliséggel küzdő régiókra. A költségvetés mintegy 1/3 része ezen alap támogatására fordítódik ma már. 4 fő területe: Európai Szociális Alap – ESZA (European Social Fund - ESF) -

33 %-a az alapok támogatásának

-

1958-ban, a Római Szerződéssel jön létre

-

foglalkozásfejlesztést segíti elő

-

oktatási és képzési rendszerek fejlesztése

-

munkaerő-piaci intézményrendszer és szolgáltatások javítása

-

vállalkozói készségek fejlesztése

-

hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése

Európai Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója – EMOGA (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund Guidance Section – EAGGF-G) -


-

1970-től működik

-

mezőgazdasági versenyképesség növelése vidéken

-

vidék népességmegtartó képességének támogatása

-

természetes környezet, tájkép, vidéki kultúra megóvása

15

Hetényi Géza – Stelbaczky Tibor – Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája (Változó Világ sorozat 41. kötet - Press Publica Kiadó, 39.o.)

25


-

vidéken folytatott tevékenységek diverzifikálása

Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA (European Regional Developement Fund - ERDF) -

47%-a az alapok támogatásának

-

1975-től lépett életbe

-

a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlesztése áll a középpontban

-

infrastruktúrafejlesztés a versenyképesség növelése érdekében

-

innovációk, új technológiák kutatás-fejlesztésének támogatása

-

információs társadalom fejlesztése

-

környezetvédelem és –rehabilitáció

-

nemzetközi és interregionális együttműködés

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz – HOPE (Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) -


-

1993-től működik

-

halászati erőforrások kihasználásának racionalizálása

-

halászati modernizáció

-

ágazat fenntartása, érintett területek revitalizálása

-

halászati termékek kínálatának, értékesítési lehetőségeinek javítása

1993-ban újabb reform következett be, az 1999-ig e területen lezajlott folyamatokat ez a kezdeményezés indította el. A 2081/93 EK Tanács Rendelet alapján 6 támogatási célkitűzést határoztak meg ekkor, s hozzárendelték a megfelelő alapokat is: 1. Azon régiókra vonatkozott, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb a közösségi átlag 75%-nál. 2. A hanyatló ipari területekre, határvidékekre, foglalkoztatási gondokkal küzdő területekre koncentrál a célkitűzés. 26


3. A tartós munkanélküliség, a fiatalok és a munkaerőpiacról kirekesztettek munkába állását, a férfiak és nők esélyegyenlőségének megteremtését célozza meg. 4. A

munkavállalók

iparban

és

termelési

rendszerekben

végbemenő

változásokhoz való alkalmazkodására helyezi a hangsúlyt. 5. A vidéki térségek fejlesztése egyfelől a mezőgazdasági szerkezetátalakítással valamint a vidékfejlesztéssel. Összetett kérdés mely a foglalkoztatottság, alacsony jövedelem, kis népsűrűség és az elvándorlás problémáját igyekszik orvosolni. 6. 1995-ben vezették be a különösen alacsony népsűrűségű területek támogatását. A Strukturális Alapok célkitűzései és finanszírozási lehetőségeik 1993-1999

3. táblázat

Célkitűzés ERDF

ESF

1.

x

x

2.

x

x

3.

x

4.

x

5a

EAGGF FIFG x

x

5b

x

x

x

6.

x

x

x

x

Forrás: Hetényi Géza – Stelbaczky Tibor – Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája (Változó Világ sorozat 41. kötet - Press Publica Kiadó, 42.o.)

1994-1999 között 138 201 millió ECU került ilyen módon felosztásra, legnagyobb részben (68%)

az

első

célkitűzés

támogatására

fordítottak

összegeket,

legnagyobb

kedvezményezettei pedig Görögország, Portugália és Spanyolország voltak. Utóbbi

27


területe nem esik teljes mértékben az 1. célkitűzés alá, így más okból is kapott támogatást16. A egykori szovjet-blokkba tartozó országok kilencvenes években bekövetkezett politikai változásai azonban nem hagyták, nem hagyhatták érintetlenül a Közösségek jövőbeni elképzeléseit sem. A fokozatosan meginduló, egyre többrétűbbé váló kapcsolatfelvételek, majd a csatlakozási elkötelezettség ezen országok részéről a finanszírozási rendszer átgondolását tette szükségessé a Közösségek részéről. Már 1995-ben Madridban napirendre került a kérdés, hogyan jelenjen meg a 2000-2006 közötti időszakban Közös Agrárpolitika újragondolása és a leendő csatlakozó országok támogatásának tervezete. Az elgondolás nyomán született meg a Bizottság tollából az Agenda 2000, melyet az 1999-es berlini csúcson fogadtak el. Az új belépőkkel kapcsolatban a támogatási rendszer komoly dilemmával nézett szembe, mivel valamennyi csatlakozó fejlettségi szintje jóval alatta marad a közösségi átlagénak; a támogatások alapját jelentő GDP átlag így jelentősen változik: a csatlakozók nem egy esetben teljes területükkel jogosultak lennének a támogatásokra. Emiatt vagy a tagállamok befizetéseit kell hogy növeljék, vagy a már eddig támogatott régióknak kell lemondaniuk jelentős összegekről. A javaslatok vitája után végül megegyeztek abban, hogy a Közösségek továbbra is elkötelezett híve kell hogy legyen a regionális különbségek csökkentésének. Ugyanakkor a csatlakozások nem jelenthetnek elviselhetetlen terhet az unió számára, ezzel együtt nem növekedhetnek a tagországi befizetések, sőt a korábbi támogatási szint is fenn kell hogy maradjon. Így a korábbi célkitűzések számát háromra csökkentették, de az 1. továbbra is prioritást élvezett. Megreformálták a finanszírozást, az ellenőrzést, irányítást. Bevezették az új helyzetben támogatásra már nem jogosult régiók számára az évről évre fokozatos mértékben csökkenő („phasing out”) Átmeneti Támogatást. Megemelték a Kohéziós Alap támogatási összegét, s habár Portugália, Spanyolország, Írország már csatlakoztak az eurozónához, továbbra is részesülhettek a forrásokból. Ugyanekkor történt hogy a korábbi 13 Közösségi Kezdeményezés számát 4-re csökkentették.

16

Hetényi Géza – Stelbaczky Tibor – Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája (Változó Világ sorozat 41. kötet - Press Publica Kiadó, 44.o.)

28


A pénzügyi reformok mellett újragondolták a támogatási rendszer alapját is. Az Amszterdami Szerződés 158. és 160. cikkely rendelkezik a gazdasági és szociális kohézió mértékéről, módjáról, menetéről. A 158. pont szerint a Közösség kiemelt feladatának tekinti a regionális elmaradottság felszámolását, ellensúlyozását. Az új, a strukturális alapokra vonatkozó irányelveket az 1260/1999 EK Tanács Rendelete tartalmazza, ezzel egy időben módisították más alapok irányelveit is. Az egyik legnagyobb eredmény hogy a korábbi célkitűzések számát háromra csökkentették. A 3 módosított célkitűzés17: 1. Fejlődésben elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának ösztönzése. A 4 alap a finanszírozásban együttesen vesz részt, olyan NUTS-II-es szintű régiók támogatására, ahol a GDP nem érte el az utóbbi 3 évben a közösségi átlag 75%-át. Ide kapcsolódik még a korábban 6. célkitűzésként említett ritkán lakott területek fejlesztésének kérdése is. 2. Gazdasági és szociális átmenet támogatása a strukturális nehézségekkel küszködő térségekben. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap finanszírozza elsősorban a NUTS-III-as szintek terveit, de kivételes esetben a NUTS-II-es régiók is részesülhetnek támogatásban. 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikájának modernizálása. Azon területek a kedvezményezettek, amelyek nem férnek bele az első 2 kategóriába, nem kifejezetten regionális, területi alapú, inkább horizontális jellegű támogatás az Európai Szociális Alap forrásaiból. Cél a munkanélküliség csökkentése megelőzése, a munkaerőpiaci kapcsolatok fejlesztése, elhelyezkedési lehetőségek javítása, egyenlő lehetőségek férfiak és nők számára.

A Strukturális Alapok célkitűzései és hozzárendelt forrásai 1999 után

Célkitűzés ERDF

ESF

17

4. táblázat

EAGGF-GS FIFG

Kengyel Ákos - Perjési Viktória: A strukturális alapok magyarországi felhasználásának lehetséges intézményrendszere (Külgazdaság, XLIV. évf. 200o. november, 24.o.)

29


1.

x

x

2.

x

x

3.

x x

x

Forrás: Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft. Bp., 2003. 66.o.)

1999-ben (1260/1999 EK Tanácsi rendelet) meghatározták azon intézményeket is, melyek nemzeti szinten kell hogy koordinálják a Közösségtől kapott financiális eszközöket18: a/ Kezelőszerv: állami vagy magánszervezet, mely az adott tagállam intézményi, jogi, pénzügyi követelményeit figyelembe véve bonyolítja nemzeti, regionális vagy helyi szinten a támogatás ügyeit b/ Kifizető szerv: egy vagy több nemzeti, regionális vagy helyi szerv amely a fizetési kérelmeket összeállítja, a kifizetéseket koordinálja . c/ Monitoring bizottságok: a minőségbiztosítás és a hatékony felhasználás érdekében minden programot megfigyelési-ellenőrzési bizottság felügyel. Tagjait az érintett tagállam választja ki a résztvevő partnerekkel, kezelőszervvel együtt.

Az Agenda 2000 részletesen ír a csatlakozandó országok költségvetési feltételeiről is. Akkor ugyan a 2006-ig felállított pénzügyi tervben a csatlakozás dátumát 2002-re tervezték, de már döntöttek arról, milyen összegek fordíthatóak majd a Strukturális politikákra: EU költségvetés 2002-2006 – csatlakozók Strukturális politikáinak kiadásával (millió euró)

2002

2003

18

2004

2005

5. táblázat

2006

Kengyel Ákos - Perjési Viktória: A strukturális alapok magyarországi felhasználásának lehetséges intézményrendszere (Külgazdaság, XLIV. évf. 200o november, 29.o.)

30


Források összesen

6 450

9 030

11 610

14 200

16 780

Új tagok befizetései

2 310

2 320

2 720

2 760

2 570

EU 15-ök befizetései

4 110

6 710

8 890

11 440

14 210

Mezőgazdaság

1 600

2 030

2 450

2 930

3 400

Strukturális politikák

3 750

5 830

7 920

10 000

12 080

Belső politikák

730

760

790

820

850

Adminisztráció

370

410

450

450

450

Kiadások megoszlása

Forrás: Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana (Aula Kiadó Kft., Bp. 1999., 375.o.)

Arányaiban összehasonlíthatóak azok a támogatások, melyeket az új tagállamok kapnak, azokkal melyeket az EU saját tagállamai számára különít el ugyanerre az időszakra (1999es árakon): EU költségvetés 2002-2006 – EU15 Strukturális kiadásaival (millió euró)

6. táblázat

2002

2003

2004

2005

2006

28250

27670

27080

27080

26660

136740

Kohéziós Alap (EU-15)

2615

2615

2515

2515

2510

12770

Támogatások összesen

30865

30285

29595

29595

29170

149510

3750

5830

7920

10000

12080

39580

34615

36115

37515

39595

41250

189090

Strukturális alapok (EU-15)

Támogatások az új tagoknak Összes kiadás (EU-21)

Összesen

Forrás: Hargitai Andrásné – Izikné Hidri Gabriella – Palánkai Tibor: Európa Kislexikon. Az Európai Unió és Magyarország (Aula Kiadó, Bp. 1999., 326. o.)

Arányaiban a 3 célkitűzést figyelembe véve 2000-2006 között az alábbi megoszlás figyelhető meg a Strukturális Alapok támogatási megoszlásában19:

19

Hargitai Andrásné – Izikné Hidri Gabriella – Palánkai Tibor: Európa Kislexikon. Az Európai Unió és Magyarország (Aula Kiadó, 1999., 326. o.)

31

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 3 célkitűzés megoszlása a rendelkezésre álló források arányában 2000-2006 között

11,5%

1. cél:

2. ábra

135,9 mrd €

(átmeneti támogatás: 4,3%)

12,3%

2. cél:

22,5 mrd €

(átmeneti támogatás: 1,4%) 69,7%

1. cél 2. cél

3. cél:

24,05 mrd €

Összesen:

182,45 mrd €

3. cél

Forrás: Hogyan működnek a régiók? (Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Bp, 2001. 8.o.)

Megfigyelhető hogy továbbra is az 1. célkitűzés megvalósítása igényli a legnagyobb forrásösszegeket. Átmeneti támogatást (több, mint 11 milliárd euró) kaphat minden olyan régió, mely kikerül a támogatási körből. Mértéke alacsonyabb lesz a korábbi összegeknél, és legfeljebb 2005 végéig ítélhetőek oda. Kivételt képez az a 4 ország (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország), melyek eddig is a támogatások fő kedvezményezettei voltak; náluk 2006-ig az EU vállalta az 1999-es támogatottsági szint fenntartását. A 3 célkitűzés támogatása mellett a közösségi kezdeményezésű programokra ugyanebben az időszakban a Strukturális alapokon belül 10,44 milliárd, a halászatra 1,11 milliárd, míg innovációs tevékenységekre 1 milliárd euró áll rendelkezésre.

Magyarország és a Strukturális Alapok Magyarország 2004. májusától részesülhet ezen alapokból, 2004 és 2006 között mintegy 2 milliárd euró, megközelítőleg 520 milliárd forint érkezhet így az országba20. Számítások

20

http://www.nfh.hu: Pályázati Kisokos 25. o (2004.02.15. 18:05)

32


szerint a kedvezményezett országok közül, Lengyelország részesül a legnagyobb mértékű támogatásban21. Az elemzések szerint Magyarország a csatlakozás után még sokáig élvezheti a Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokat, bár a GDP-je láthatóan növekszik. Magyarország GDP-je az EU átlaghoz viszonyítva 2000-ben 49%22 volt, 2002-ben még mindig csak alig valamivel haladta meg a közösségi átlagot, de az uniós statisztikai adatbázis szerint növekvő tendenciával számolhatunk: Magyarország és az Unió 15 tagállamának GDP-átlaga 1995-2002

EU15 Hungary

7. táblázat

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 100 100 100 100 100 100 100 100 45 45 46 47 48 49 51 53

Forrás: http://europa.eu.int/comm/eurostat/2-18022004-EN-AP-EN.html: One fifth of EU regions and 9 out of 10 Acceding Country regions below 75% of EU15 average (2004.03.20. 17:42)

Mivel a Strukturális Alapok támogatási egysége a régió, s mivel magának a támogatásnak is az a lényege, hogy az egyes országrészek fejlettségi szintjét közelítsék egymáshoz, kiaknázzák

a

helyi

lehetőségeket,

érdekes

megvizsgálni

az

egyes

régiók

teljesítményszintjét is. Az erre vonatkozó adatokat rendszeresen közzéteszik az uniós statisztikákban. Érdekes összehasonlítani az adatokat23 a 10 csatlakozó és a jelenlegi tagállamok vonatkozásában. Ahogyan az alább közölt táblázatokból is jól kivehető, jelentősek a különbségek unión belül és kívül egyaránt. A 213 uniós NUTS-II régióra általánosságban elmondható, hogy közel 10%-uk legalább 25%-kal meghaladja az uniós átlagot, s 20% az, mely nem éri azt el24. 21

http://europa.eu.int/rapid/start/cgi/guesten.ksh?p_action.gettxt=gt&doc=IP/03/1088|0|RAPID&lg=EN& display= : EU Cohesion Policy in Hungary: Negotiations on the Community Support Framework start today in Budapest - 23/07/2003 (2004.03.21. 8:13) 22 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája (Aula Kiadó, Bp. 2002., 154. o.) 23 http://europa.eu.int/comm/eurostat/2-18122003-EN-BP-EN.html: Acceding Countries’ GDP per capita 47% of the EU average in 2002 (2004.03.21. 8:41) 24 http://europa.eu.int/comm/eurostat/2-18022004-EN-AP-EN.html: One fifth of EU regions and 9 out of 10 Acceding Country regions below 75% of EU15 average (2004.03.20. 17:42)

33


Az unión belül több, közel ötször akkora GDP-t mondhat magáénak a legfejlettebb régió, mint a legalacsonyabbal rendelkező; további érdekessége a helyzetnek hogy egyazon országon belül (Nagy-Britannia) is megfigyelhető ekkora különbség. 8 országból kerül ki a 10 legjobb eredmény – mind jelentősen meghaladja a közösségi átlagot; míg a legkevésbé fejlettek főleg Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában találhatóak.

Régiók szerinti 1 főre eső GDP 2001-ben az EU-ban (vásárlóerő paritáson, EU15 átlag = 100)

10 legmagasabb GDP Inner London (UK) Bruxelles-Capitale (BE) Luxembourg Hamburg (DE) Île de France (FR) Wien (AT) Berkshire, Buckinghamshire 7 & Oxfordshire (UK) 8 Oberbayern (DE) 9 Stockholm (SE) 10 Provincia Autonoma Bolzano (IT) 1 2 3 4 5 6

8. táblázat

263 217 194 171 165 152

1 2 3 4 5 6

A 10 legalacsonyabb GDP Dytiki Ellada (EL) Anatoliki Makedonia, Thraki (EL) Extremadura (ES) Ipeiros (EL) Açores (PT) Norte (PT)

53 53 53 54 56 57

149

7

Centro (PT)

58

148 145 143

8 9 10

Cornwall & Isles of Scilly (UK) Ionia Nisia (EL) Dessau (DE)

60 60 60

Forrás: Eurostat (http://europa.eu.int/comm/eurostat/2-18022004-EN-AP-EN.html: One fifth of EU regions and 9 out of 10 Acceding Country regions below 75% of EU15 average (2004.03.20. 17:42)

Ugyanez az összehasonlítás a 41 csatlakozó régiónál hasonló eredményeket mutat (1. sz. melléklet), itt is közel négyszeres lemaradás tapasztalható a legfejletlenebb régió eredményeinek vizsgálatakor. Az eredmények szóródása azonban kevésbé jellemző, a 10. legmagasabb GDP-t produkáló régió nem mutat jelentősebb eltérést az 53%-kal, mint a legalacsonyabb 29%-os érték. Jellemzően az utolsó 6 „helyezett“ mind Lengyelországban található. Régiók szerinti 1 főre eső GDP 2001-ben a csatlakozó országokban (vásárlóerő paritáson, EU15 átlag = 100)

1 2 3 4 5

10 legmagasabb GDP Praha (CZ) Bratislavský (SK) Közép-Magyarország (HU) Cyprus Malta

135 102 81 78 69

1 2 3 4 5

34

9táblázat

A 10 legalacsonyabb GDP Lubelskie (PL) Podkarpackie (PL) Warminsko-Mazurskie (PL) Podlaskie (PL) Swietokrzyskie (PL)

29 29 30 31 31


6 7 8 9 10

Slovenia Mazowieckie (PL) Jihozápad (CZ) Nyugat-Dunántúl (HU) Jihovýchod (CZ)

68 64 55 54 53

6 7 8 9 10

Opolskie (PL) Latvia Eszak-Magyarorszag (HU) Vychodne Slovensko (SK) Eszak-Alföld (HU)

33 33 34 34 34

Forrás: Eurostat (http://europa.eu.int/comm/eurostat/2-18022004-EN-AP-EN.html: One fifth of EU regions and 9 out of 10 Acceding Country regions below 75% of EU15 average (2004.03.20. 17:42)

A 2 csoport összehasonlítása nyomán megállapítható hogy a legfejlettebb brit és cseh régió kétszeres fejlettségi különbséget mutat, s hogy mindössze 2 olyan régió van a csatlakozók között, mely GDP-je meghaladja a közösségi átlagot. A magyar vonatkozást vizsgálva kimutatható milyen jelentős különbségek vannak az egyes országrészek között. A 7 régióból 4 szerepel a táblázatban, a közép-magyarországi régió kétszer akkora GDP-t mondhat magáénak, mint az észak-alföldi területek.

A magyar területfejlesztés és intézményrendszer Területfejlesztés alatt országos és térségbeli gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatok figyelését, értékelését érti azzal a szándékkal, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni a kedvezőtlen helyzetek elkerülése érdekében. Magyarországon első ízben 1996-ban rendelkeztek központi szinten a területfejlesztési politika kereteiről a XXI. számú törvényben,

ezt

legutóbb

2002-ben

módosították.

A

törvény

meghatározza

a

területfejlesztés és területrendezés feladatát, célját teljes összhangban a közösségi elvárásokkal. Állami szervek, önkormányzatok, természetes személyek és szervezetek, érdekvédelmi szervezetek és egyéb intézmények összehangolt munkájára egyaránt szükség van. A törvény célja továbbá hogy keretéül szolgáljon a fejlesztési programok létrehozásának. A területrendezés célul tűzi ki többek között az erőforrások figyelembevételével a területek lehetséges felhasználási módozatait, ezen kívül ösztönzi a nemzetközi együttműködést a határmenti területeken, koordinálja a megvalósítandó programokat műszaki-fizikai szerkezetüknek megfelelően.

35


A törvény ezenkívül meghatározza azon fogalmak tartalmi hátterét, amelyeket a területfejlesztés érinthet, melyekre a szabályozás vonatkozhat. (pl. régió, kistérség, stb. ) 1996-ban ezzel a törvénnyel jött létre az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT), valamint a munkáját segítő, a decentralizáció elvét követő intézményrendszer: 1. kistérségi önkormányzati fejlesztési társulások 2. megyei

önkormányzat

területfejlesztési

és

területrendezési

feladatai 3. megyei területfejlesztési tanácsok (MTT) 4. regionális fejlesztési tanácsok (RFT) 5. térségi fejlesztési tanács (TFT) A törvény részletesen meghatározza az Országgyűlés, a kormány az OTT feladatait, hatáskörét, s kifejti többek között a régió fogalmát is. Magyarországon jelen idő szerint 7 régiót jelöltek ki, ahogyan ez az alábbi táblázatból is látható. A jelenlegi felosztás szerint, ha ez marad hosszútávon, félő hogy egyes régiók elvesztik támogatási jogosultságukat. Leginkább ez a Közép-Magyarországi régióra vonatkozik, itt ugyanis a főváros fejlettsége miatt 2007 után nem pályázhatnak az 1. célkitűzés alapján támogatásokra. Felmerült tehát a hatrégiós felosztás gondolata, s ezzel egy időben a regionális fejlesztési tanácsok és regionális önkormányzatok rendszerének átgondolása, illetve kialakítása.

Magyarország régiói

10. táblázat

Magyarország régiói: Budapest, Pest megye

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala

Dél-Dunántúl

Baranya, Somogy, Tolna

36


Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Magyarország

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok

Észak-Alföld

Békés, Csongrád, Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Forrás: Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió (Cartographia Kft, Bp. 2003. 115. o.)

Nyolcadik régióként gyakorta megjelenik és önálló státuszra törekszik a Balaton a maga 164 kistelepülésével. Fontos, kiemelt szerepe van turisztikai és környezetvédelmi megfontolásokból egyaránt.

Nemzeti Fejlesztési Terv A csatlakozás után Magyarország számára elérhető pályázati források fogadására és felhasználására az Európai Bizottsággal egyeztetve létre kellett hozni a Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework - CSF) elnevezésű jogi-pénzügyi keretszerződést, a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv elnevezésű stratégiai dokumentumot, valamint az utóbbihoz kapcsolódó ágazati és regionális

Operatív

Programokat.

Ezek

Program-kiegészítő

Dokumentumokban

tartalmazzák az egyes vonatkozó projektek, pályázatok részletes leírását. Röviden ez a hivatalos formája a megszerezhető támogatások ügymenetének. Mindenekelőtt azonban el kellett készíteni az Átfogó Fejlesztési Tervet, mely olyan dokumentum, mely az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében felvázolja az ország teljesítőképességét, lehetőségeit céljait, stratégiai elképzeléseit. Tartalmazza a nemzeti sajátosságokat, meghatározza a nemzeti politikákat, és azon programok körvonalait mely az uniós strukturális alapokból finanszírozhatók. Alapja a Nemzeti Fejlesztési Tervnek, de tartalmazza egyben azon elképzeléseket is, melyek a csatlakozást követően sem lesznek finanszírozhatóak a közösségi alapokból. A gazdaság egészét érintő, az összes ágazati fejlesztési programot felöleli. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), ezzel szemben általánosságban olyan 3-5 évre szóló dokumentum, melyet minden olyan tagállamnak be kell nyújtania, melynek NUTS 2 szintű régiói az 1. célkitűzés alá eső támogatásban részesedhetnek. A csatlakozás előtt legkésőbb

37


6 hónappal kellett ennek a dokumentumnak elkészülnie. Lényegében megfogalmazza, részletezi azt a hosszútávú célt, hogy a magyar gazdaság az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez konvergáljon; azon programokat tartalmazza, melyek az EU-val társfinanszírozásban kerülnének megvalósításra a Strukturális Alapok keretében. Az NFT elkészítésére, a programok kidolgozására a 2199/2002 Kormányhatározattal egy szakértőkből, kutatókból álló úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Stratégiai Munkacsoportot hoztak létre a Miniszterelnöki Hivatalon belül - ez azóta Nemzeti Fejlesztési Hivatallá alakult át. Az NFT bevezető része az úgynevezett „Helyzetértékelés”, SWOT-analízis, már a 2001. februárjában elkezdődött munkálatok után elkészült, de a teljes terv létrejöttéhez másfél év kellett. Hivatalosan 2003. márciusában 31-én nyújtották be az NFT-t és a hozzá kapcsolódó Operatív Programokat az Európai Unió Bizottságának. A munkát az időközben a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Hivatal fejezete be. A tervezet megvitatásába bekapcsolódtak más szervek is, mint például az Országos Környezetvédelmi Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács, Országos Érdekegyeztető Tanács, de az időközi Bizottsági észrevételeket is figyelembe vették. Az Operatív Programok és a Programkiegészítő Dokumentumok véglegesítése után kell az első célkitűzés által érintett régiókra Közösségi Támogatási Keretet véglegesíteni, melyet formálisan csak a csatlakozást követően, 2004. májusában fognak jóváhagyni. Ez a szerződés tartalmazza majd az adott költségvetési periódusra vonatkozóan a 2 fél pénzügyi kötelezettségvállalását a fejlesztéseket illetően. A második és harmadik célkitűzés esetében úgynevezett Egységes Programozási Dokumentum (Single Programming Document SPD) kerül kidolgozásra. Magyarország esetében a Közösségi Támogatási Keret végső formájának meghatározására 2003. december 18-án került sor, ez tulajdonképpen a 2003. július 23-án, Budapesten kezdődött tárgyalás-sorozat lezárása is egyben.

A közösségi szabályozásnak megfelelően csak olyan programok fogadhatóak el, melyek a közösségi politikák irányvonalának megfelelnek, azaz érvényesíteni kell a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat, szem előtt kell tartani az esélyegyenlőséget, a fenntartható fejlődés

38


jegyében ügyelni kell a környezeti hatásokra, és az uniós versenypolitikai elvárásoknak megfelelően be kell tartani az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket.

Intézményi, jogi háttér Kormányzati jogkör az alapok fogadásához szükséges jogi háttér kidolgozása, ennek megfelelően a 2307/1998-as Kormányhatározat szól a támogatási rendszer átalakításáról. Az uniós támogatások koordinálására a kormány módosította a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nevét, tevékenységi körét is a 196/2003. (XI.28.) kormányrendeletben, 2004. január 1-jei hatállyal. „A Kormány a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzésére és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálására létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt…”25 (2.sz melléklet) A rendelet kimondja hogy a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) a korábban a Miniszterelnöki Hivatal keretében működött Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának jogutódja. Élén az elnök áll, akit az európai integrációs ügyek koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki határozatlan időtartamra. A jogszabály meghatározza az NFH feladatait, együttműködési körét, partnereit. Tevékenységének legfőbb pontjai: -

elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét, összehangolja az ezt megalapozó fejlesztési politikákat;

-

elkészíti a nemzeti fejlesztési terveket a Strukturális Alapok igénybevételéhez, ugyanígy a Kohéziós Alap igénybevételéhez tartozó stratégiát is;

-

koordinálja az uniós intézmények, az érintett tárcák párbeszédét az operatív programok megvalósítása érdekében;

-

ellátja a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága feladatkörét - A KTK megvalósítása során felmerülő kérdésekkel foglalkozik, melyek nem tartoznak

25

196/2003 (XI.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalról

39


a Monitoring Bizottságok hatáskörébe, de központi, közös lépést igényelnek; fontos szerepe van a KTK-t érintő tárgyalások folyamán is -

ellátja a Kohéziós Alap Irányító Hatóságának feladatkörét, gondoskodik a Monitoring Bizottságok működéséről;

-

ellátja a Phare, az Átmeneti Támogatási Alap és az ISPA programok előkészítési, szervezési feladatait;

-

segítséget nyújt a minőségbiztosításhoz, figyeli a közbeszerzések szabályos lebonyolítását;

-

a támogatások megvalósításában partnere a Tempus Közalapítvány, valamint a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK);

-

az Átfogó Fejlesztési Terv, az Európa terv, a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap támogatásainak igénybevételéhez szükséges stratégia elkészítésében a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottsággal együttműködik;

-

részt vesz tudományos, kutatóintézetek munkájában;

-

együttműködik a nemzetközi szervezetekkel;

-

tájékoztat;

-

segíti a kormány munkáját, előkészíti a kormányzati előterjesztéseket;

-

jogszabály alkotását kezdeményezheti a tárca nélküli miniszternél;

-

véleményezi a kormány-előterjesztéseket, miniszteri rendeletek tervezetét.

Az NFH egyben az a szerv is, amely a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága is, ennek megfelelően pedig bizonyos kötelezettségei vannak az 1260/1999-es közösségi szabályozás szerint az Európai Unió felé is. Részleteiben a feladatát az 1/2004. (I.5.) Kormányrendelet tartalmazza, többek között: -

KTK megvalósításának biztosítása együttműködve a KTK Monitoring Bizottsággal;

-

megbízható pénzügyi és statisztikai információszolgáltatás a programok előrehaladásáról;

-

KTK éves jelentésének elkészítése és továbbítása a Bizottság felé;

-

KTK megvalósításának folyamatos ellenőrzése, javaslattevés;

-

KTK megvalósítási irányelveinek meghatározása;

-

Strukturális Alapokkal kapcsolatos információk és nyilvánosság biztosítása;

-

kapcsolattartás az EB-vel; 40


Az Irányító Hatóság mellett több olyan testület, szervezet is létrejött, mely uniós előírásra, vagy a hatékonyság végett, de aktívan részt vesz az alapok működtetésének munkájában: A / KTK Menedzsment Bizottság 2002. szeptemberében került felállításra a KTK Irányító Hatósággal együttműködve a programok megvalósításának összehangolásáért, standardizálásáért az átláthatóság és az eredményesség jegyében. Feladatát tekintve ez a szerv látja el a az uniós alapokhoz, programok

működtetéséhez

kapcsolódó

horizontális

irányítási

és

adminisztratív

feladatokat. Felállítása nem uniós kötelezettség, a magyarországi végrehajtás hatékonysága miatt hívták életre. Tagjai többek között a KTK, az Operatív Programok, a Kohéziós Alap irányító hatóságok vezetői. B/KTK Monitoring Bizottság A KTK tárgyalásokat követő 3 hónapon belül került felállításra, Magyarországon az alakuló ülést 2003. szeptember 19-én tartották. Alapvető feladata hogy felügyelje az irányító hatóságok forráskezelését, átfogóan a KTK eredményes megvalósítását kell hogy előtérbe helyezze: -

folyamatosan felméréseket végez az előrehaladásról;

-

áttekinti és értékeli a kapott eredményeket;

-

a KTK éves, az Európai Bizottság számára küldendő jelentését áttekinti és jóváhagyja;

-

az EB vagy a programok Irányító Hatóságainak javaslatait áttekinti, jóváhagyja;

C/Kifizető Hatóság Kizárólagos Kifizető Hatóság a Pénzügyminisztérium, felelős a fizetési kérelmek összeállításáért, benyújtásáért, valamint a kifizetések fogadásáért. Feladatai közé tartozik továbbá az EK 1260/1999-es rendelete szerint: -

minden évben legkésőbb április 30-ig a költség-előirányzatok benyújtása;

-

fizetési kérelmek összeállítása a tényleges kiadások alapján;

-

az

esetlegesen

felmerülő

visszautalások

lebonyolítása; 41

adminisztratív

és

technikai


-

biztosítani hogy a források minél hamarabb a kedvezményezettekhez érkezzen;

A kifizetések menetét részletesen szabályozza a 233/2003 (XI.16.) Kormányrendelet összhangban a 124/2003 (VIII.15.26) Kormányrendelettel. „Az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról” szóló jogszabály rendelkezik a forrásokhoz való hozzáférés menetéről, meghatározva az ügymenetet az uniós előírásoknak megfelelően, továbbá a lebonyolításban szerepet játszó szervek feladatait, kötelezettségét is részletezi. Bármely intézménynek, mely részt vesz a Strukturális Alapok vagy a Kohéziós Alap forrásainak kezelésében, a támogatások közvetítésének folyamatában belső ellenőrző egységet kell működtetnie. A Pénzügyminisztérium felelős az 5-15%-os Európai Unió által előírt ellenőrzések (a Strukturális Alapok programjainak 5%-át, a Kohéziós Alap felhasználásnak 15%-át kell az Irányító és Kifizető Hatóságok mellett még egyszer ellenőrizni) megfelelő koordinálásáról. Az

ellenőrző

szervek

munkájának

megszervezésére,

irányvonaluk,

módszereik

körvonalazására a Pénzügyminisztérium saját elnöklete alatt létrehozta a Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságot. Fontos tudnivaló az uniós támogatásokkal kapcsolatban hogy 100%-os támogatást csak 2 esetben adnak27, minden további lehetőség csak önrész vállalása mellett használható ki. Az említett 2 terület: -

innovációs tevékenység (pl.: tanulmányírás, kísérleti projekt, tapasztalatcsere, stb.)

-

technikai segítségnyújtás (tanulmányok, tapasztalat- és információcsere, számítógépes rendszerek üzembe helyezése értékelési módszerek kidolgozása és alkalmazása, stb. )

D/Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság:

26

124/2003 (VIII.15.) Kormányrendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 27 Flamm Benedek László – Nagy Sándor Gyula: Belépődíj – Kérdések és válaszok a magyar EUcsatlakozásról (Európai Unió Munkacsoport Közhasznú Diákegyesület, Bp. 2003., 70.o. )

42


A 2171/1999-es Kormányhatározat hívta életre, alapvető feladatait az alábbiakban határozta meg: -

az uniós stratégiai tervdokumentumok valamint az Átfogó Fejlesztési Terv elkészítésének koordinálása;

-

a hazai és uniós fejlesztési támogatások rendszerének összehangolása;

-

a végrehajtás folyamatos ellenőrzése, a támogatásokat fogadó és továbbító intézményrendszer kialakítása, felkészítése;

Működésének gyakorlati részét, a szervezési és adminisztratív teendőket a Nemzeti Fejlesztési Hivatal látja el. Tanácskozási és szavazati jogkörrel rendelkező tagjai az érintett minisztériumokból, és más, a határozatban felsorolt szervezetek tagjaiból kerülnek ki. E/Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK) 2003. áprilisában került felállításra az 1038/2003-as Kormányhatározattal a Tempus Közalapítvány keretein belül ez a központ, illetve a képzés szakmai felügyeletére és irányítására a Képzésfejlesztési Tanács. A SAKK feladata alapvetően hogy a megnevezett alapok felhasználására strukturált képzési rendszert alakítson ki. Operatív Programok és legfőbb prioritásaik A Közösségi Támogatási Keret végrehajtási programja, felvázolja a legfőbb prioritásokat, az ezekhez kapcsolódó intézkedéscsomagokat akár több évre is lebontva, valamint a pénzügyi tervet. I. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Célkitűzése mindenekelőtt hogy versenyképessé és a továbbiakban is fenntartható, jövedelmező mezőgazdasági struktúrát alakítson ki. Ezek a törekvések más Operatív Program specifikus céljaihoz is kapcsolódnak, szervesen támogatják azokat, úgy mint a gazdaság

egésze

versenyképességének

növelése,

a

területi

egyenlőtlenségek

megszüntetése, a foglalkoztatottság javítása, vagy éppen a környezeti infrastruktúra javítása. 2 specifikus célkitűzése: •

A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása

43


•

A vidék felzárkóztatása

Prioritásai: A/ A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban azt a célt szolgálja, hogy csökkenjenek a termelési költségek, növekedjen a minőség, de csakis s környezetvédelmi előírások figyelembevételével. Részterületei: 1. Mezőgazdasági beruházások támogatása 2. Az erdőgazdálkodás korszerűsítése 3. A halászati ágazat modernizálása 4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 5. Szakmai továbbképzés, átképzés támogatása B/ Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása egyszerre összpontosít az élelmiszerbiztonságra és az előállítási körülményekre, kezdve a logisztikai, raktározási háttértől egészen az informatikai rendszer megszervezéséig. Részterületei: 1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése C/

Vidéki

térségek

fejlesztése,

különös

tekintettel

ahol

jelentős

a

mezőgazdaságtól való függés, elmaradott az infrastruktúra, így többszörösen is hátrányos helyzetben vannak az ott élők. 1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 2. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3. Falufejlesztés és –felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése 4. Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára (Tisztán nemzeti finanszírozásból) 5. Leader+ (Integrált térségfejlesztés) D/ Technikai segítségnyújtás

44


II. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A program legfőbb célja hogy elősegítse Magyarország fejlettségi szintjének közelítését az uniós szinthez. A többi program végcéljának megvalósulását is elősegíti, mivel a beruházások egyszerre segítik a versenyképesség fejlesztését, s ugyanakkor hozzájárulnak a környezeti ártalmak csökkentéséhez, munkahelyteremtéshez is. 3 specifikus célkitűzése: •

Tudásalapú gazdaság, innovációs kapacitások fejlesztése

•

Technológia-intenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése

•

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

Prioritásai: A/ Beruházás-ösztönzés az üzleti infrastruktúra és gazdasági kapcsolatok modernizálása érdekében. Célja, hogy növelje a magyar vállalatok beszállítói kapacitását, szolgáltatói potenciálját. Részterületek: 1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás B/ Kis- és középvállalkozások fejlesztése, műszaki-technológiai hátterük fejlesztése, mint a magyar gazdaságszerkezet egyik meghatározó tényezői. Fejlesztésük kapcsán ellensúlyozhatóak a multinacionális cégek működése, további erősítésük, modernizációjuk segíti az uniós szint elérését. Részterületek: 1. KKV-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2. A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban C/ Kutatás-fejlesztés, innováció olyan kulcsterületeken, mint az információs és kommunikációs

technológia,

biotechnológia, 45

környezetbarát

termékek,


eljárások, szolgáltatások kidolgozása. A koncepció a forrásmegosztás és hatékonyság érdekében együttműködést szorgalmaz a köz- és magánszféra valamit a vállalatok között. Részterületek: 1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperációs feltételeinek javítása 3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése D/ Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés alapvető feltétele egy modern gazdaságnak, az egyenletes, minden régióra, üzletmenetre jellemző naprakész információ és a gyors adatáramlás ma már nélkülözhetetlen. Részterületek: 1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 3. Az e-közigazgatás fejlesztése 4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése E/ Technikai segítségnyújtás III. Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) Célja alapvetően a már meglevő humánerőforrással való gazdálkodás újrastrukturálása, annak érdekében hogy a munkaerőpiaci kedvezőtlen folyamatokat kellően befolyásolni tudja. 3 specifikus célkitűzése: •

a foglalkoztatási szint növelése

•

a munkaerő versenyképességének javítása

•

a társadalmi befogadás elősegítése

Prioritásai: 46


A/ Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása, a munkaerő kínálat befolyásolása

a

munkanélküliség

csökkentésére,

a

mobilitás

és

az

elhelyezkedési lehetőségek növelésére. Részterületek: 1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése 2. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 3. A nők munkaerő-piaci részvételének támogatása valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása B/ Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítésével, elsősorban az alapfokú oktatáshoz, képzéshez, megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást segíti elő. Célcsoportja mindenekelőtt a roma származású és hátrányos helyzetű fiatalok . Részterületek: 1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 2. A társadalmi befogadás támogatása a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 3. Hátrányos

helyzetű

emberek,

köztük

a

romák

foglalkoztathatóságának javítása C/ Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása, a hatékony

és

eredményesebb

szakképzésre

irányuló

kezdeményezések

támogatása, a felnőttképzés rendszerének mélyítésén a képzések végrehajtási rendjének átgondolásán keresztül. Részterületei: 1. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése 2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése. 3. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése. 4. A munkahelyteremtést és vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések 47


5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése D/ Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelése. Részterületei: 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése 2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4. Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban E/ Technikai segítségnyújtás IV. Regionális Operatív Program (ROP) Legfőbb célja hogy Magyarország kiegyensúlyozottabb területi fejlődéséhez hozzájáruljon, ezen belül is a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek megsegítése és a nehéz helyzetbe kerülő városi térségek támogatása a cél. 3 specifikus célja: •

Természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése

•

Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre

•

A helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése

Prioritásai: A/ Turisztikai potenciál erősítése annak érdekében hogy a jelenlegi egyenlőtlen eloszlású

és

erőteljesen

szezonális

jelleggel

bíró

turisztikai

szektor

jövedelmezőbbé váljék, a meglevő szolgáltatások színvonala és mennyisége növekedjen. Részterületei: 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése 48


2. Turisztikai fogadókapacitás javítása B/ Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése a turisztikai vonzerővel rendelkező kisebb települések, iparterületek, kistérségi központok elérését is megkönnyíti. Javul ezáltal a kapcsolódó infrastruktúra, a gazdaság, a közigazgatás, a szolgáltatások egyéb szereplői is profitálnak közvetetten a fejlesztésből. Részterületei: 1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 2. Település-rehabilitációs akciók 3. Barnamezős területek újrahasznosítása 4. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése C/ Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése annak érdekében hogy a regionális munkaerő-piaci jellegzetességek felismerés után a szakképzési programok, a felsőoktatási intézmények a megfelelő kínálatot tudják nyújtani. Részterületei: 1. A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése 2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3. A felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel, és a helyi közösséggel. 4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása D/ Technikai segítségnyújtás 1. szakértői segítségnyújtás V. Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) Speciális

helyzetű

program

mivel

a

Kohéziós

Alap

két

célterületére,

környezetvédelemhez és a közlekedésfejlesztéshez nyújt további forrásokat. 49

a


2 specifikus célkitűzése: •

a környezet védelme és javítása

•

a közlekedési hálózat javítása beruházásokkal

Prioritásai: A/ Környezetvédelem a települések szintjén az energiagazdálkodáson, környezetbiztonságon keresztül a szennyeződések ellenőrzéséig. Kiemelt szerepet

kap

továbbá

szennyezettség-mérés,

az a

ivóvíz-ellátás, megújuló

a

hulladékgazdálkodás,

energiaforrások

a

népszerűsítése.

Magyarországon különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az évről-évre nagy gondokat okozó áradás okozta környezeti károknak, illetve a prevenciós intézkedéseknek. Ugyanígy fontos hogy az elmúlt évtizedek ipari és katonai tevékenysége hozadékának számító földszennyezést is mérsékeljük. 1. Vízminőség javítás 2. Állati hulladék kezelése 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése B/ Közlekedés területén a legfőbb tennivaló a főútvonal-hálózat felújítása és a környezetbarát infrastruktúra kialakítása. Ez jelenti egyrészt a kevésbé megközelíthető régiók bekapcsolását a közlekedési rendszerbe, de egyben a már meglévő úthálózat felépítésének újragondolását és szükséges korrekciójának elvégzését, valamint a korszerűsítést is. Részterületei: 1. A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/ Technikai segítségnyújtás 50


Az Operatív Programok intézményi háttere Egymást kiegészítően kell lefednie ezeknek a programoknak a fejlesztendő területeket, ezzel a rendelkezésre álló források elaprózódása kerülhető el, de egyben növelhető a hatékonyság is. Minden programért meghatározott minisztérium felel, de önállóan egy állami szerv sem volna képes ekkora feladat ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a működés elvének alapját jelentő koncepciókat. A Regionális Fejlesztési Program koordinálásában, működtetésében például a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Regionális Fejlesztési Holding Rt., fejlesztési ügynökségek és tanácsok egyaránt részt vesznek. A kistérségi elképzeléseket a megye, a megyei koncepciókat a régió fogja össze. Az RTF-k feladata összekapcsolni ezeket a tervezeteket az ágazati, minisztériumi elképzelésekkel. A NFT hivatalos publikálása és a kormányzati álláspont szerint Magyarország a 2004. május 1-jei csatlakozás után több, mint 1350 milliárd Ft-tal gazdálkodhat az alábbi megoszlás szerint az egyes Operatív Programokra való pályázás útján: A 2004-2006 közötti források megoszlása a Nemzeti Fejlesztési Tervben (milliárd forint) Nemzeti Operatív Program

Struktu-

közösségi

Uniós +

rális

(központi v.

nemzeti

Alapok

helyi

közösségi

Összes Magán- beruházás forrás

forrás)

11. táblázat

Kohéziós Kohéziós

Összes

Alap –

Alap –

beruházás

az

uniós

hazai

az

OP-kben

rész

rész

NFT-ben

GVOP

109,4

45,2

154,6

135,9

290,6

0

0

290,6

HEFOP

143,5

47,8

191,3

0

191,4

0

0

191,4

KIOP

83,42

28,9

112,4

9,7

122,1

283,7

113,5

519,3

AVOP

80,8

26,9

107,8

115,4

223,2

0

0

223,2

RFOP

91,7

91,7

121,4

19,5

140,8

0

0

140,8

508,9

178,6

687,5

280,5

967,9

283,7

113,5

1365,1

Összesen

Forrás: http://www.nfh.hu Összefoglaló a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervről (2004. 04.10. 15:21)

51


A 2199/2002 (VI.26.) Kormányhatározat után az 1/2004 (I.5.) Kormányhatározat rendelkezett arról hogy az egyes Operatív Programok irányító hatósága és más, az uniós alapok fogadásában szerepet játszó intézmény felállításáért, működtetéséért ki legyen a felelős: A/Operatív Program Irányító Hatóság Szervezeti egység, mely az adott Operatív Program megvalósítását, pénzügyi, szakmai, adminisztrációs irányítását végzi. Az OP Monitoring Bizottság működtetése mellett részt vesz a KTK Monitoring Bizottságban, elvégzi a programértékeléseket, folyamatosan figyeli a megvalósítást, adatokat gyűjt a monitoring, az értékelés számára is. B/OP Monitoring Bizottság Elsődlegesen az Operatív Program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete. Feladata többek között: -

Programkiegészítő dokumentum megerősítése, módosítása, pénzügyi, fizikai mutatók figyelemmel kísérése;

-

a támogatás felhasználását követő eredmények rendszeres ellenőrzése;

-

az éves megvalósítási jelentések áttekintése és jóváhagyása;

Tagjai a KTK Irányító Hatósága, az érintett szakminisztériumok mellett a gazdasági és szociális

partnerek

szervezeteiből,

valamint

a

Regionális

Fejlesztési

Tanácsok

képviselőiből kerülnek ki. Az OP-k és uniós alapok irányító hatósága felállításának feladatköre

Intézmény

12. táblázat

Irányító Hatóság felállítása

Operatív Program - AVOP

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

- GVOP

gazdasági és közlekedési miniszter

- HEFOP

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

- ROP

európai integrációs ügye koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter

52


- KIOP


Kohéziós Alap - környezetvédelmi közreműködő szervezet

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

- közlekedési közreműködő szervezet


EQUAL

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

INTERREG Kifizető Hatóság

európai integrációs ügye koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter pénzügyminiszter

Forrás: 2199/2002 (VI.26.) Korm. határozat a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételéhez szükséges intézményi felkészülésről

A következő uniós költségvetési időszakra, a 2007-2013 között évekre már elkezdődtek a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatai. 2005 év végéig kell az utolsó simításokat is elvégezni. Minden eddiginél nagyobb a tét, a jelenleg rendelkezésre álló összeg körülbelül hétszeresét28, mintegy 3 milliárd eurót lehet majd pályázati úton megszerezni. Az Európa-terv részeként készülő 2. NFT szerint kiemelt operatív programként szerepelne az egészséges társadalom (egészségügy), aktív társadalom (foglalkoztatás, élethosszig tartó tanulás, képzés), okos társadalom (oktatás, tudomány), információs társadalom (informatika, k+f), turizmus, vidékfejlesztés, környezetvédelem, infrastruktúra és urbanizáció (város- és falufejlesztés).

28

http://www.magyarorszag.hu/eu/hirek/nft2_20040326.html (A második Nemzeti Fejlesztési Terv hétszer több

uniós pénzt hozhat 2004.04.25. 15:36)

53


B/II. Kohéziós Alap A Maastricthi Szerződés hívta életre ezt az alapot, kiváltképp közlekedési (55%) és környezetvédelmi (45%) célokat szolgáló infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatására szolgál. 1994. májusában az 1164/1994-es EK Tanácsi rendelet hívta életre; akkor még csak 1,5 milliárd ECU elosztásáról kellett dönteni. Nem tartozik a Strukturális Alapok közé, mert nem régiókat, hanem országokat támogat, s külön szabályozás alá is esik. Azon tagállamok részesedhetnek benne, melyekben az 1 főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Jellemzően ezen országoknál a monetáris unió bevezetése gondot jelenthet, ezért a kedvezményezetteknek részletes tervet is kell készíteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásuk menetrendjéről, a konvergencia-kritériumok elérésének stratégiájáról. Két olyan területet támogat, melynek a megtérülése hosszútávú. A 2000-2006 között érvényes költségvetési periódusban összesen 18 milliárd euró szolgálhat a Kohéziós Alap hátteréül. A tíz új tagállam csatlakozásáig Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország részesedett az alapból. A részesedés nagyságát a népesség száma, az egy főre jutó GNP, a szárazföldi területek nagysága és más gazdasági, társadalmi tényezők valamint a konvergencia program alapján döntik el. A támogatott projektnek nagyságát tekintve – annak érdekében hogy a kellő hatást elérje, költségvetését tekintve meg kell haladnia a 10 millió eurós határt. A két fő terület közül a közlekedési fejlesztések a vasútvonalak, főútvonalak modernizálására, kiépítésére koncentrálnak, emellett a belvízi hajózás, a polgári légi közlekedés és a kombinált szállítás kap hangsúlyos szerepet, míg a környezetvédelmi projektek közül prioritást élveznek a szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási projektek, valamint a levegőszennyezés csökkentésére tett kísérletek, a felszíni- és talajvizek védelme, és az ivóvízellátás biztosítása. A pályázati felhívás nem nyilvános, a szaktárcák által támogatott, javasolt, kellő dokumentációval és engedélyekkel ellátott tervek kerülnek az Európai Bizottság elé. Működési alapelvei a többi támogatási rendszerrel összecsengők: -

fenntartható fejlődés;

-

„szennyező fizet” elv alkalmazása;

-

környezetbarát közlekedési rendszer.

54


Magyarország a csatlakozási periódusban az ISPA, mint 2000-től működő előcsatalkozási forrásalapból a Kohéziós Alap bevezetéseként hasonló beruházásokra kaphatott támogatást. Magyarország 2004 után 2006-ig mintegy 1 milliárd euróra, közel 260 milliárd forintra29 pályázhat eséllyel. A programokért a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a felelős. Intézményi háttér A Kohéziós Alap támogatásainak felhasználását koordináló egysége a Kohéziós Alap Irányító Hatósága. Az alap működésének kezdete után a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Főosztálya látja majd el ezt a tisztet. Működésének szabályozását először a 2199/2002 (VI.26.) Kormányhatározat, majd később ennek módosítása, az 1092/2003. (IX.) Kormányhatározat látta el. Az irányító hatóság feladatainak ellátásáért az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter felelős, a vezető pedig az általa kinevezett személy. Az irányító hatóság feladata többek között: -

a Kohéziós Alap Keretstratégia kidolgozása, az NFT programjaival való összeegyeztetés;

-

a támogatási kérelmek ellenőrzése, majd benyújtása az Európai Bizottsághoz;

-

a szaktárcák által javasolt projektek listájának összeállítása;

-

az elnyert támogatások felhasználásának követése;

Szintén a jogszabály rendelkezik a Kohéziós Alap Monitoring Bizottsága és a Kifizető Hatóság (Pénzügyminisztérium) feladatköréről, valamint a Közreműködő Szervezetekről is 2004-2006 között ezek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is. Előbbi a környezetvédelmi, utóbbi a közlekedési projektek kidolgozásában nyújt hathatós segítséget. Lebonyolító Testületnek, végső kedvezményezettnek minősülnek 2004-2006 között például a MÁV, A Nemzeti Autópálya Rt. valamint az önkormányzatok egy jelentős csoportja. 2004. március 3-én Magyarország benyújtotta első pályázatát30 a Kohéziós Alapok forrására. A pályázat a csepeli központi szennyvíztisztító megépítéséhez kér támogatást, 29


55


összegét tekintve 305 millió eurót. A fennmaradó 164 millió eurót a magyar állam és a fővárosi önkormányzat közösen fedezné. A beruházás elbírálása év végén várható. A következő 3 évre is felvázolták már az Nemzeti Fejlesztési Hivatalban milyen projektekre kívánják fordítani a rendelkezésre álló 900 millió eurós támogatást, egyes esetekben az ISPA által megkezdett fejlesztéseket egészítenék ki ily módon.

30

Heti Világgazdaság (XXVI. évf. 15. sz. 2004. április 10., 118.o.)

56


B/III. Közösségi kezdeményezések Olyan területeket céloznak meg ezek a programok, melyek a közösség egészének érdekeit szolgálják, valamint erősítik a tagállamok egymás közötti együttműködését, de más alap működési körén kívül esnek. Tevékenységük leginkább a kutatás-fejlesztés, illetve az oktatásügy kérdésére koncentrál. Eredetileg csak a tagállamok vehettek benne részt, de a 2003-as koppenhágai döntés alapján csatlakozhattak a társult kelet-közép- európai államok is. Ez illeszkedett ahhoz az elképzeléshez, hogy az uniós politikát, munkamódszert, támogatási rendszereket minél mélyebben ismerjék meg ezek az országok is. A részvétel jogi és általános kereteit a Bizottság által, minden csatlakozandó számára kidolgozott Társulási Tanácsi határozat tartalmazza. A részleteket, a pénzügyi hozzájárulás mértékét viszont már a Bizottság és az érintett állam által aláírt Egyetértési Nyilatkozatok tartalmazzák az előzetes egyeztetések alapján. A következő lépés egy programiroda létrehozása – általában az érintett minisztérium keretein belül – adminisztrációs segítségnyújtás végett. A pályázók azonban Brüsszelbe kell hogy elküldjék pályázataikat, bár az önrészt a PHARE forrásokból biztosíthatják31. A Közösségi Kezdeményezéseket szintén a Strukturális Alapokból finanszírozzák, a források 5,35 %-át különítik el erre a célra. Közösségi kezdeményezésű programokra ebben az időszakban (2000-2006) tehát mintegy 10,44 milliárd euró áll rendelkezésre. 2000-2006 között 4 programot indítottak innovatív megközelítések támogatására, melyek tapasztalatait összegyűjtik, s mások számára is hozzáférhetővé teszik. Ezek száma korábban sokkal több volt, 13, de a támogatási rendszer megreformálása szükségessé tette az átláthatóság és kezelhetőség érdekében a koncentrációt. a/ INTERREG III: a határmenti, a nemzetközi, a régiók közötti, transznacionális és interregionális

együttműködési programokat támogatja, az ERFA finanszírozza.

Magyarország első alkalommal 1995-ben kapcsolódhatott be ebbe a programba, Ausztria csatlakozásával külső partnerként; a magyar-osztrák határ mentén fekvő régiók dolgozhattak ki közösen fejlesztéseket. 31

www.eudelegation.hu: Community_Brochures - Magyar részvétel az Európai Unió közösségi programjaiban (2004.03.21 7:40)

57


b/

EQUAL:

a

munkaerőpiacon

esetlegesen

kialakuló

diszkrimináció

és

esélyegyenlőtlenség ellen szeretne támogatást adni. Az EQUAL irányító hatósága32 annak megvalósítására, adminisztratív, pénzügyi és szakmai irányítására kijelölt szerv. A hatóság vezetője a HEFOP irányító hatóság vezetője. Az irányító hatóság feladata többek között: -

az EQUAL megvalósíthatósági feltételeinek biztosítása;

-

az EQUAL Nemzeti Programiroda irányítása, fejlesztési és egyéb feladatainak ellátása;

-

monitoring és értékelési rendszer kidolgozása, működtetése;

-

megfelelő módosítási javaslatok elkészítése

c/ LEADER+: a vidéki körzetek fejlesztését segíti elő a helyi kezdeményezésekre építve az EMOGA felhasználásával. Az INTERREG irányító hatósága33 annak megvalósítására, adminisztratív, pénzügyi és szakmai irányítására kijelölt szerv. A hatóság vezetője a ROP irányító hatóság vezetője. Az irányító hatóság feladatait a programban részt vevő államok által aláírt egyetértési nyilatkozat határozza meg, működését a Közös Monitoring Bizottság és a Közös Irányító Bizottság határozza meg. d/ URBAN II: a válsággal küzdő, leromló városok, városrészek gazdasági és társadalmi regenerálást, revitalizálását támogatja. A halászat és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar válsága külön problémát képvisel, emiatt speciális támogatásra van szüksége. A „Fisheries” elnevezésű program, 1,11 mrd €-val gazdálkodhat 2000-2006 között. Elkülönített összeget kapott a régiók innovációs terveinek megvalósítását célzó programok összessége is, ugyanebben a periódusban 1 mrd €-val gazdálkodhat. Célja a tudáson és a

32

1/2004. (I.5.) Korm rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó hazai felhasználásáért felelős intézményekről 33 1/2004. (I.5.) Korm rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó hazai felhasználásáért felelős intézményekről

58


technológiai innovációkon alapuló regionális gazdaság, az információs társadalom fejlesztése, a regionális identitás megerősítse és a fenntartható fejlődés.

59


B/IV. Közösségi programok Ide sorolhatóak az Európai Bizottság által elfogadott intézkedések amelyek célja hogy több tagállam együttműködését támogathassák valamely közösségi politikához kapcsolódva, leginkább a képzés, kutatás-fejlesztés, kultúra területéről többéves időtartam alatt. Ezen programok finanszírozása a közösségi általános költségvetésből származik. Eredetileg csak a tagállamok vehették igénybe, de egyéves tagdíj fizetése mellett az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozó döntött arról, hogy a egyes társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak ilyen jellegű kezdeményezésekhez, annak érdekében hogy mihamarabb és minél mélyebben megismerjék az unió politikáit és munkamódszereit. A programokban való részvételhez megfelelő önrészt is kellett vállalniuk a jelentkezőknek, ezeket a PHARE forrásokból is elő lehet teremteni. Nincs meghatározva nemzeti kvóta, a keretösszegre szabadon lehet pályázni. Egy-egy ciklus kezdetén határozza meg a Közösség melyik politikához kapcsolódóan milyen támogatást hajlandó nyújtani. A programfelelősök minden esetben az adott politikához tartozó Főigazgatóság munkatársai, szervezete. A pályázatokat konzorciumokban adják be, ez általában 2-3 tagállam szervezeteinek összefogását igényli. A beadás nyelve bármely hivatalos uniós nyelv lehet – így májustól magyarul is beadhatóak, a bírálat, adminisztráció, elszámolás viszont csak angol nyelven történhet. Többségükben közvetlenül Brüsszelbe kell ezeket a pályázatokat eljuttatni, míg az információközvetítésre tagállamonként létrehozott Programirodák néhány esetben maguk is pályázat-elfogadóként működnek közre. 1997 óta vesz részt Magyarország ilyen jellegű kezdeményezésekben, 18 közösségi programhoz csatlakozott, legismertebbek ezek közül az oktatás, kutatás és képzés terén elnyert támogatások. Ilyenek például: Leonardo da Vinci Program II. -

2000-2006 között 1150 millió euró

-

szakképzési együttműködési program, melynek fő célja a szakmai készségek és tudás fejlesztése alapképzésben résztvevők főként gyakorlati oktatását elősegítve

60


-

középfokú, felsőfokú, illetve egész életen át tartó képzésre koncentrál, a minőségbiztosítás jegyében a legszélesebb társadalmi rétegeket igyekszik bevonni

-

fontos célkitűzése az újítások támogatása, a versenyképesség fejlesztése, a vállalkozói kedv bátorítása

-

cél a nemzetközi együttműködés erősítése

Socrates II. Program -

2000-2006 1850 millió euró

-

oktatási program az Európai Bizottság támogatásával, fő cél a közoktatás minőségének fejlesztése, a mobilitás, csereprogramok elősegítése az információ- és tapasztalatcsere jegyében

-

széles területeket ölel fel, tanulmányutak, iskolai együttműködés, továbbképzés elősegítése. Gyakorlatilag programcsomag, mivel magában foglalja az Erasmus, Lingua, Comenius, Arion, Grundtvig, Minerva programokat is.

-

Magyarország 1997. szeptember 1-től vesz benne részt

Ifjúság 2000 Program -

2000-2006 520 millió euró

-

legfőbb célkitűzése az esélyteremtés, a mobilitás, a szolidaritás jegyében, továbbá az ifjúságpolitikáért felelős szakemberek továbbképzése

-

15-25 év közötti fiatalok mobilitásának elősegítése, egymás kultúrájának megismerése

EU 6. Kutatási-fejlesztési Keretprogram -

kutatás-fejlesztési program, tecnológiatranszfer, hálózatok működtetésére. Cél az Európai Kutatási Térség (EKT) megalapozása, hogy 2010-re az unió a bővítés után a világ vezető térsége legyen a K+F területén is.

-

a magyar kutatók- és kutatócsoportok is a tagállami feltételeknek megfelelően kaphatnak támogatást

-

2002-2006 között 17,5 milliárd eurót jelent34

Kultúra 2000 Keretprogram -


-

közös európai kulturális térség létrehozása a cél, a népek egymás közötti toleranciáját erősítvén

34

http://www.euoldal.hu: EU Pályázati Kisokos 8.o. (2004.02.10. 15:25)

61


-

kulturális intézmények rendezvényeit, hálózatok, alkotók együttműködését segíti elő

LIFE -


-

1992 óta működik

annak

érdekében hogy újító jellegű

környezet- és

természetvédelmi projektekhez segítséget nyújtson -

3 alfejezetre osztható a támogatási rendszer a kitűzött célt, támogatandó területet tekintve ¾ „Environment” – Környezetvédelem: (47%-a az összes támogatásnak) ipari innovációs és demonstratív projekteket támogat a területhasználat és városi környezet, vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás gazdaság káros hatásainak csökkentésére. ¾ „Nature” – Természet megőrzése: (47%-a az összes támogatásnak) vadon élő állatok és növények élőhelyeinek megőrzését szorgalmazó projektek támogatása a forrás elsődleges célcsoportja ¾ „Third countries” – Harmadik országok: (6%-a az összes támogatásnak) technikai

segítségnyújtás

adminisztratív

szervezet,

természetvédelmi

tevékenységek, bemutatók megvalósításához IEE: Intelligent Energy for Europe – Intelligens Energia Európáért -

2003-2006 között 215+50 millió euró

-

közép – és hosszútávú fejlesztési programok a fenntartható fejlődés, a meglevő energetikai rendszerek ésszerűbb, hatékonyabb kihasználása illetve a megújuló energiaforrások elterjesztése érdekében

-

célja a kutatási eredmények nemzetközi elterjesztése, együttműködés ösztönzése

-

4 alfejezete van prioritási területeit tekitve: ¾ Save: ésszerű energiafelhasználás és kereslet-alakítás főleg az építőiparban és ipari szektorban ¾ Altener: megújuló energiaforrások termelése és városi környezetben való alkalmazásuk ¾ Steer: a közlekedés szempontjából új energetikai kezdeményezések támogatása, üzemanyag-diverzifikálás,

hatékonyságnövelés,

alkalmazása

62

megújuló

energiafajták


¾ Coopener: megújuló energiák népszerűsítését és az energiahatékonyságot szorgalmazó projektek támogatást segítő források kiváltképp a fejlődő országokban eContent -

2002-2005 között 51,5 millió euró

-

az európai digitális tartalmak jobb elérését szolgálja az információs társadalom fejlesztésének jegyében

-

széles tömegeket kíván jobb helyzetbe juttatni, célja a közszolgáltatások modernizálása,

új

álláslehetőségek

teremtése,

magánbefektetések

kedvező

feltételeinek biztosítása, nem beszélve a speciális igényű, fogyatékkal élők integrálásáról Safer use of Internet -

2003-2004 között 13,3 millió euró

-

legfőbb célkitűzése az Internet-használat biztonságának fokozása, az Internetoldalak tartalmának felügyelete: illegális vagy gyermekekre káros hatású oldalak terjesztésének megakadályozása

-

megfogalmazott célok: ¾ Biztonságosabb környezet megteremtése ¾ Szűrő és osztályozó rendszerek kifejlesztése ¾ Ismeretterjesztő tevékenységek támogatása ¾ A program megvalósítását támogató akciók

-

eszközök: szűrő

szoftverek és szolgáltatások fejlesztése, ismeretterjesztés,

tájékoztatás, belső szabályozás kialakítása IDA II. – Igazgatási szervek közötti adatáramlás elősegítése -


-

közösségi irányelvek megvalósítását segítő intézményi keretek kialakítására jött létre

eTen -

2003-ban 38,5 millió euró

-

elektronikus szolgáltatások európai terjesztését szolgáló forrás annak érdekében hogy segítse az e-szolgáltatásokon alapuló telekommunikációs hálózatok kiépítését, különösen a közszolgálat területén 63


-

az „Információs Társadalmat Mindenkinek” elnevezésű kezdeményezéshez szorosan illeszkedik

Media Plus -


-

kettős célú forrás: egyrészt az audiovizuális ipar fejlesztésére, termékeinek fejlesztésére,

terjesztésének

támogatására

koncentrál,

másrészt

a

szakmai

továbbképzésre helyez nagy hangsúlyt. Idetartozik az üzleti, jogi (marketing és szellemi tulajdon), műszaki továbbképzések (komputergrafika, multimédia), tanfolyamok támogatása. Vám 2007 -


-

a kereskedelem előmozdítására, a vámcsalások felszámolása érdekében jött létre

Fiscalis -


-

indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzését támogató forrás, az adócsalás, adóelkerülés, adónemek különbözőségének témakörében

Enterprise & SMEs Multiannual Programme -


-

többéves Vállalt és Vállalkozási program

-

cél a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása, az adminisztratív és szabályozási környezet egyszerűsítése, a vállalkozói szellem ösztönzése, pénzügyi helyzetük javítása, a közösségi programok, szolgáltatások, hálózatok igénybevételének könnyítése, a koordináció javítása a szolgáltatások, programok között

Marco Polo -


-

olyan közlekedési hálózatok létrehozását támogatja a program, melyek a teheráru szállításban a közút mellett bevonják a vasúti és tengeri, folyami szállítmányozást is. Ezzel segítik a piac hatékony működését, valamint a közlekedési láncok kiaknázásában is nagyot lépnek előre.

Közegészségügyi Keretprogram -

2003-2008 között 312 millió euró 64


-

az

egészségügy

területén

dolgozó

szakértők,

intézmények,

szervezetek

kapcsolatrendszerét, tapasztalatcseréjét, szakértői hálózatának létrehozását segíti elő ez a forrás. Fő szempontok az információ-közvetítés, tudásnövelés, egészségügyi problémák és társadalmi problémák kezelése, leküzdése. Daphne -

2000-2003 25 millió euró

-

civil szervezetek, nemzetközi ügynökségek munkáját támogatja az erőszak és bűnözés legyőzése érdekében. Mindenekelőtt a gyermekek, fiatalok, nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek felszámolása ellen küzdelmet támogatja.

Gender Equality -


-

szociális, kulturális, politikai, társadalmi téren a nemek egyenlőségének megvalósítását tűzte ki célul

65


PROGRAM, PROJEKT, PÁLYÁZAT Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani ezeket a fogalmakat; újságokban, elektronikus médiában találkozhatunk hirdetésekkel melyben pályázatíró-tanfolyamokat kínálnak, rendezvényekre hívják fel a figyelmet. Az ajánlatok széles skálán mozognak tehát, de nincs garancia hogy a részvételi díjért tényleg használható tudást, információt szerezhet a résztvevő. Felsőoktatási intézményektől kezdve, oktatással foglalkozó gazdasági szervezeteken keresztül kereskedelmi és iparkamarák kirendeltségei hirdetik magukat. Ugyanakkor hivatalosan elismert szakemberek, akik foglalkozásuk meghatározásaként használhatják a „pályázatíró” vagy „pályázati referens” kifejezést kevesen vannak. Mivel ilyen jellegű képzés nem folyt az ezt megelőző időkben, csak a gyakorlatban megedződött, az előcsatlakozási alapok pályázati rendszerén dolgozók tekinthetők avatott szakembereknek. Ezen a helyzeten maga az alapok koordinálásáért felelős szerv, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal is igyekszik segíteni. Az NFH és a SAKK közös képzési programot hirdetett „Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati rendszerére felkészítő alapszintű továbbképzések nyújtására történő oktatói képzési programon való részvételre” címmel. A program célja hogy meglegyen a megfelelő szakembergárda akik hivatalosan is igazoltan képesek széleskörű felvilágosítást, útmutatásokat adni az uniós támogatási rendszerekkel kapcsolatban. A sikeres vizsgát követően ezen oktatók általános felkészítő képzéseket tarthatnak, szakképzettségükről oklevél fog tanúskodni, s névsoruk is publikus lesz, többek között a SAKK honlapján is elérhető lesz. Úttörő szerepet vállalt a Tempus Közalapítvány, mint az Oktatási Minisztérium 1996-ban létrehozott Kht-ja abban, hogy a legkorábbi uniós programok (Tempus, Socrates, Leonardo) magyarországi koordinálásának feladatát ellássa. Ugyanez a szerv vállalta fel hogy az Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpontnak helyet adva az ESZA témájú és típusú képzések információs központja legyen. Korábban a Tempus Közalapítvány látta el azt a feladatot is, hogy a közszférában dolgozók és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek

66


által kiválasztottak számára naprakész információkat biztosítsanak tanfolyamok, képzések keretében. A jelenlegi helyzet annyiban változott, hogy a tréningek többsége ma már bárki számára elérhetővé vált. Viszonylag új kezdeményezésnek mondható az, a bárki számára elérhető kezdeményezés is, melyet szintén a Tempus Közalapítvány indított útjára. Online (http://elearning.tpf.hu/), úgynevezett E-learning tanfolyamokon vehetnek részt a téma iránt mélyebben is érdeklődők. Önálló ütemezéssel egy adott határidőre lehet személyre szabottan feldolgozni az anyagot, de a tanfolyam bármely pontján lehetőség van az oktatásszervezővel és a többi „tanulóval” való konzultációra is. A tanfolyam felépítését tekintve 4 nagyobb téma körül csoportosul, ezen belül pedig modulokba szerkesztetten érhető el a tananyag: •

Az Európai Unió regionális politikája (8 modul)

•

Humánerőforrás-fejlesztés, foglalkoztatás: az Európai Szociális Alap (10 modul)

•

Terület- és infrastruktúrafejlesztés: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap (8 modul)

•

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (8 modul).

A tananyag elsajátítása után ellenőrző kérdésekkel mérhető le a tudás, de az online szótár és kapcsolódó anyagok tanulmányozása is segít a tudás elmélyítésében. Ha egy-egy téma feldolgozásra kerül, feleletválasztós kérdések segítségével vizsgát tehet a résztvevő. A sikeres vizsgát tevő oklevéllel távozhat. (3. sz. melléklet) A SAKK saját hitvallása szerint nem annyira

képző, mint inkább koordináló szerv

szeretne lenni a későbbiekben35. Az uniós pályáztatásban járatos szakember-gárda kiműveléséhez inkább technikai segítséget kíván majd nyújtani, s fóruma kíván lenni az ilyen irányú képzések elérhetőségének. Szintén a kínálkozó pályázati lehetőségekkel szerette volna, szeretné megismertetni az érdeklődőket a Kereskedelmi és Iparkamara országos hálózata, de ugyanilyen célt tűzött maga elé a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is 35

Népszava („Differenciált képzésre van szükség” 2004. április. 5. 10. o.)

67


mikor meghirdette a legtöbb megyeszékhelyen, nagyvárosban egynapos tájékoztató rendezvénysorozatát. Vannak persze olyan szervezetek, melyek hosszabb távú, gyakran OKÉV (Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont) számot is felmutató képzéseket ajánlanak. Felsőoktatási intézmények, kisebb gazdasági szervezetek, alapítványok hirdetik akkreditált képzéseiket 40-80-120 órában, 140-400 ezer forint közötti áron. A „végzettséget” igazoló okmányokon változatos nevek szerepelnek, mint például pályázati szakmenedzser, EUközbeszerzési pályázat- és projektmenedzser, pályázatíró- és programmenedzser, stb. 2003. októberben alakult meg a Pátosz (Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége)36, mely egyelőre, csekély múltja miatt, nem alakított ki egységes álláspontot az uniós pályázatokkal foglalkozó tanfolyamokkal, képzésekkel kapcsolatban szakmai szempontból, de szúrópróbaszerűen leteszteltek bizonyos képzéseket. Az eredmények megerősítették az általános véleményt, miszerint megfelelő szabályozás, szakmai háttér nélkül gyakran nem megfelelő a tartalom, kevésbé specifikus a tananyag, inkább elméleti az oktatás, mint gyakorlati, illetve hogy használható, kézzel fogható tudás helyett általános uniós ismereteket kapnak a résztvevők.

A pályázatok résztvevői: EU-támogatásokra olyan szervezetek pályázhatnak, melyeket valamely közszervezet is támogat pénzügyileg. Ilyenek: -

minisztériumok

-

helyi önkormányzat

-

nemzeti és regionális fejlesztési társulások

-

regionális kormányzati szervek

-

vállalkozói központok és más üzleti támogatást nyújtó irodák,

-

felsőoktatási és továbbképző intézmények

-

civil és önkéntes szervezetek

36

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=77790 („Ötszázezerbe is kerülhet egy uniós pályázat írása” 2004.04.01. 21:28)

68


Egyes esetekben – gyakori ez az önkormányzatoknál – megszületik egy jó ötlet, formába is öntik, azonban nem tud önerőből gondoskodni a megfelelő önrészről. Ezen próbál segíteni a Belügyminisztérium egy új kezdeményezéssel, 2004-ben 4,4 milliárd forint37 áll azon önkormányzatok rendelkezésére, melyek nem képesek kigazdálkodni a szükséges önrészt. A sikeres pályázat elkészítéshez számos kiadvány, internetes oldal szolgál alapul, lát el hasznos tanácsokkal. Közülük is kiemelkedik egy kezdeményezés, melyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal indított útjára.

Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az ERFA, illetve az ESZA támogatási rendszeréhez illeszkedő, 2004-2006 között megvalósítható – 2008-ra pénzügyileg is rendeződő

-

projektek támogatásához létrehozta a 27 millió eurós Pályázat Előkészítő Alapot, melyet a PHARE programból, illetve a magyar költségvetésből finanszíroznak. A jelentkezőknek egy megfelelő, kivitelezhető ötletet kell benyújtaniuk, s a forrás elnyerésével egy szakértői gárda kidolgozza a teljes pályázatot a teljes szakmai-műszaki dokumentációval együtt. Az elkészült anyag nem mentesít a 2004-től elérhető uniós pályázatokon való megmérettetés alól, nem nyújt garanciát sem annak elnyerésére. Az AVOP kivételével bármely Operatív Programba illeszkedő projekt ötlet benyújtható. A kiválasztott pályázati kiírásnak már ebben a stádiumban meg kell felelni (pl. részvételre vonatkozó kitételek, megfelelő önrész biztosítása, stb.). A sikeres pályázat elkészítésében előre meghatározott konzorcium-tagok fognak segédkezni. Előzetesen 150 ERFA és 450-560 ESZA pályázat lett volna támogatható38, de a 2003. május 30-i határidő után másként alakultak a számok: PEA pályázatok összesített eredményei

13. táblázat

Beérkezett 37 38

Feldolgozásra javasolt

Pályázati forrás Express (VIII. évf. 2004. március 80. szám 4.o.) http://www.nfh.hu PEA pályázatok összesített eredményei (2004.02.08. 15:50)

69


ERFA

1981

81

ESZA

811

417

Összesen:

2792

498

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal http://www.nfh.hu (2004.02.08. 15:50)

A nagy sikerre való tekintettel hamarosan elkészül a 2. Pályázat Előkészítő Alap kiírása is. A kedvezményezettek köre a tervek szerint sokkal szélesebb lesz, ugyanakkor átfogóbb fejlesztésekre vonatkozó ötletekkel lehet majd pályázni. A PEA kiegészítéseként indítja útjára képzőprogramját is az NFH. Ha azonban valaki önállóan szeretné elkészíteni pályázatát, számos kiadvány van ebben segítségére. A legtöbb folyóirat, médium nem képes átfogó képet adni az összes jelenleg futó pályázati lehetőségről így inkább jellemző hogy bizonyos kiadványok szakosodnak egy-egy témára. A kezdő pályázatírókat is hasznos tanácsokkal látják el, a leggyakoribb tanács arra figyelmeztet, hogy legyünk alaposak, körültekintőek, olvassuk el figyelmesen a pályázati kiírást. A formai hibák elkerülésével már félig biztos a siker! Erről olvashatunk a Pályázat vadász, az Uniós Értesítő, a Forrás Expressz vagy éppen az NFH honlapjáról letölthető Pályázati Kisokos oldalain is. Fogalmilag leginkább a projekt és a pályázat mosódik össze a köznyelvi használatban, ugyanakkor a gyakorlatban lényeges különbségek vannak: A projekt egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat konkrét célt/célokat meghatározott idő alatt kíván elérni a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítünk, hogy a projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk39. A pályázat a projektterv kidolgozása után születik meg, előírt pályázati űrlapon a projektről szolgáltat részletes információkat. 39


70


A projekt – gyakorlatilag fejlesztési terv - elkészítéséhez nagy segítséget nyújt az úgynevezett logikai keretmátrix (logframe), illetve a projekt fiche. Az előbbi felépítésében egy táblázathoz hasonlít, három fő sora és négy oszlopa van40.

Logikai keretmátrix

14. táblázat

Tágabb cél (környezet és

Mutatók

Mutatók

közösség

(Indikátorok)

ellenőrzése

Mutatók

Mutatók

Külső feltételek,

(Indikátorok)

ellenőrzése

kockázatok

Közvetlen

Mutatók

Mutatók

Külső feltételek,

eredmények

(Indikátorok)

ellenőrzése

kockázatok

szempontjából) Közvetlen cél

Forrás: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv kis- és középvállakozóknak (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Bp., 2003., 341.o.)

A három egymásra épülő szint alulról felfelé mutatva veszi számba a legalsó szint kimenetét illetve a közösség számára is érzékelhető eredményeket. A mátrix nem önmagában álló helyzetet, folyamatot modellez, épít a rendelkezésre álló erőforrásokra, a fennálló lehetőségekre. Érdemes a több forrásból is fellelhető útmutatókat követni, legalábbis amíg saját tapasztalatunkból nem tudjuk majd felmérni, mi a leghasznosabb. Egy ilyen követendő példa lehet a az alábbi séma követése: 40

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv kis- és középvállakozóknak (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Bp., 2003., 341.o.)

71


Felépítését tekintve a projektciklus 3 részből áll: I.

A projekt létrehozása

II.

A projekt megvalósítása

III.

A projekt értékelése, az eredmények terjesztése

Ezek további szakaszokra oszthatóak, így lesz teljessé a projektciklus. A projekt létrehozása ¾ A projekt meghatározása: a megvalósítandó elképzelések leírása ¾ A projekt kidolgozása: az alapgondolat kifejtése, bemutatása ¾ A

projekt

előzetes

értékelése:

elemzés-értékelés

,

a

szükséges

módosításokkal ¾ A projekttel kapcsolatos tárgyalások és döntések: megállapodások az előírt engedélyekre,

erőforrásokra,

finanszírozásra,

a

megszervezésre,

megvalósításra vonatkozóan A projekt megvalósítása ¾ A projekt megvalósítása és nyomon követése: a tervszerű haladás ellenőrzése érdekében folyamatosan össze kell hasonlítani a végrehajtott és a projektben megtervezett fázisokat. A projekt értékelése ¾ A projekt lezárása és értékelése, az eredmények terjesztése: a befejezés, lezárás után az eredmények értékelése, a tapasztalatok összegzése következik, új projektek gondolata rajzolódik ki. Azonban ne gondoljuk hogy minden útmutató csodaszer. A formai követelményeknek való megfelelés csak az első akadály – bár talán mind közül a legkönnyebben kontrollálható. Mégis az a legfontosabb, hogy ötletünk valóban kivitelezhető legyen, jól átgondolt üzleti terv kísérje, megvalósítható legyen pénzügyi-technikai szempontból, illeszkedjen a megcélzott program profiljába. A pályázat legyen jól áttekinhető, könnyen kezelhető, világos, de ami a legfontosabb: áttanulmányozása után ne csak mi, a készítők gondoljuk azt, hogy ennek meg is kell valósulnia! 72


ÖSSZEGZÉS A pályázati kiírások tehát 2004. január 15-től kezdve folyamatosan elérhetőek. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal illetve az érintett, programfelelős minisztériumok honlapján naprakész információk, keresőrendszer segíti a könnyebb és minél eredményesebb tájékozódást. Örvendetes módon a legtöbb pályázat már magyar nyelven is beadható, s egyre rövidül az elbírálási idő mértéke is, a 90 napról igyekszik a hivatal a 60 napos elbírálási időre átállni kisebb projektek esetében. Sikeresnek bizonyultak az eddigi kezdeményezések, a Pályázat Előkészítő Alap felhasználásával szakavatottak közreműködésével elkészültek, folyamatban vannak azok a pályázatok, melyek talán elsőként kerülnek megmérettetésre az uniós források odaítélésének folyamatában. Kiemelt terület az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió, a PEA tájékoztatása szerint itt a részvételi kedv is kiemelkedő, hiszen ez a 2 leginkább rászoruló térsége az országnak. A jogi, intézményi háttér is az uniós elvárásoknak megfelelően alakul, megszületett az új közbeszerzési törvény, jogszabályok gondoskodnak a felelős szervek megfelelő együttműködéséről, így az adott terület érintettjei egyre gördülékenyebben tudnak együttdolgozni. Mindemellett elkülönített alapok, források segítenek az önrész biztosításában Minden adott tehát ahhoz, hogy Magyarország valóban élni tudjon a lehetőséggel, hogy az 1350 milliárd forint körüli támogatási forrást jól kitudja használni az elkövetkező években. Ténylegesen viszont csak a gyakorlatban fog megmutatkozni mennyire eredményesek az eddigi előkészületek, bár mindenképpen bíztatóak az előcsatlakozási alapok eddigi kihasználtsági mutatói, úgy tűnik jól vizsgázott az ország. Nem lehet azonban megelégedni ezekkel az eredményekkel, hamarosan el kell készülnie az új Nemzeti Fejlesztési Tervnek a következő költségvetési periódusra vonatkozóan; ugyanakkor dolgozni kell azon, hogy tényleg jól működjenek az útjukra indított programok. Figyelemmel kell kísérni a nyertes projektek, beruházások megvalósítását, folyamatos állapotfelmérést kell végezni pénzügyi, gazdasági területen egyaránt. Az igazi munka tehát csak most kezdődik, nem elég az Európai Unió tagjává válni, a felzárkózáshoz biztosan még több erőfeszítésre lesz szükség. 73


74


MELLÉKLET

75

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.sz. melléklet

A csatlakozó országok GDP-je régiónként

Region

EU15 EU15 + ACC CESKÁ REPUBLIKA PRAHA STŘEDNÍ ČECHY JIHOZÁPAD SEVEROZÁPAD SEVEROVÝCHOD JIHOVÝCHOD STŘEDNÍ MORAVA MORAVSKOSLEZKO EESTI KYPROS/KIBRIS LATVIJA LIETUVA MAGYARORSZÁG KÖZÉP-MAGYARORSZÁG KÖZÉP-DUNÁNTÚL NYUGAT-DUNÁNTÚL DÉL-DUNÁNTÚL ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ÉSZAK-ALFÖLD DÉL-ALFÖLD MALTA POLSKA DOLNOŚLĄSKIE KUJAWSKO-POMORSKIE LUBELSKIE LUBUSKIE ŁÓDZKIE MAŁOPOLSKIE MAZOWIECKIE OPOLSKIE PODKARPACKIE PODLASKIE POMORSKIE SLĄSKIE SWIĘTOKRZYSKIE WARMIŃSKO-MAZURSKIE WIELKOPOLSKIE ZACHODNIOPOMORSKIE SLOVENIJA SLOVENSKO BRATISLAVSKÝ ZÁPADNÉ SLOVENSKO STREDNÉ SLOVENSKO VÝCHODNÉ SLOVENSKO

GDP 2001 Mio. euro 8 865 401 9 283 649 68 189 17 366 6 182 7 136 5 924 8 311 9 672 6 532 7 065 6 257 10 205 8 593 13 259 57 873 25 408 5 939 5 937 4 255 4 840 5 887 5 606 4 349 204 455 15 986 10 044 8 268 4 814 12 598 14 804 41 856 4 653 8 045 4 895 11 573 27 951 5 341 5 626 18 898 9 102 21 746 23 322 5 919 7 421 4 849 5 134

GDP 2001 Mio. PPS

GDP per capita 2001 PPS

8 865 401 9 669 391 144 656 36 841 13 115 15 139 12 566 17 631 20 519 13 857 14 988 12 297 12 833 18 345 30 250 122 429 53 751 12 564 12 560 9 002 10 238 12 454 11 859 6 375 368 874 28 843 18 122 14 917 8 684 22 729 26 708 75 517 8 394 14 514 8 832 20 880 50 428 9 636 10 151 34 096 16 422 31 559 56 372 14 306 17 936 11 721 12 408

23 354 21 282 14 156 31 639 11 674 12 879 11 186 11 862 12 472 11 235 11 817 8 996 18 177 7 790 8 690 12 017 18 993 11 208 12 523 9 038 7 876 7 978 8 612 16 221 9 546 9 708 8 630 6 689 8 481 8 616 8 248 14 880 7 751 6 814 7 233 9 482 10 419 7 295 6 910 10 139 9 465 15 843 10 433 23 782 9 551 8 620 7 936

Forrás: Eurostat

76

GDP per capita 2001 PPS EU15=100

GDP per capita 1999-2001 PPS

GDP per capita 1999-2001 PPS EU15=100

100.0 : 60.6 135.5 50.0 55.1 47.9 50.8 53.4 48.1 50.6 38.5 77.8 33.4 37.2 51.5 81.3 48.0 53.6 38.7 33.7 34.2 36.9 69.5 40.9 41.6 37.0 28.6 36.3 36.9 35.3 63.7 33.2 29.2 31.0 40.6 44.6 31.2 29.6 43.4 40.5 67.8 44.7 101.8 40.9 36.9 34.0

22 412 20 399 13 398 29 089 11 108 12 332 10 895 11 334 11 719 10 716 11 273 8 321 17 062 7 116 7 984 11 087 17 098 10 480 12 288 8 416 7 269 7 195 8 063 15 846 9 208 9 446 8 252 6 419 8 293 8 340 8 147 13 938 7 648 6 618 6 846 9 258 10 122 7 123 6 902 9 759 9 218 15 038 9 836 21 837 9 200 8 084 7 408

100.0 : 59.8 129.8 49.6 55.0 48.6 50.6 52.3 47.8 50.3 37.1 76.1 31.8 35.6 49.5 76.3 46.8 54.8 37.6 32.4 32.1 36.0 70.7 41.1 42.1 36.8 28.6 37.0 37.2 36.3 62.2 34.1 29.5 30.5 41.3 45.2 31.8 30.8 43.5 41.1 67.1 43.9 97.4 41.0 36.1 33.1

GDP per capita 1999-2001 PPS EU15+ACC =100 : 100.0 65.7 142.6 54.5 60.5 53.4 55.6 57.5 52.5 55.3 40.8 83.6 34.9 39.1 54.4 83.8 51.4 60.2 41.3 35.6 35.3 39.5 77.7 45.1 46.3 40.5 31.5 40.7 40.9 39.9 68.3 37.5 32.4 33.6 45.4 49.6 34.9 33.8 47.8 45.2 73.7 48.2 107.1 45.1 39.6 36.3


A Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezeti felépítése

77


Az E-learning tanfolyam oklevél-mintája

78


ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. ábra

Területfejlesztési folyamat általános sémája

2. ábra

A 3 célkitűzés megoszlása a rendelkezésre álló források arányában 2000-2006 között 27. o.

1. táblázat

Magyarország éves támogatása az Előcsatlakozási Alapokból (2000-2006)

15. o.

Az EU által az új tagországoknak szánt átmeneti támogatás (1999 évi árfolyamon számolva)

17. o.

A Strukturális Alapok célkitűzései és finanszírozási lehetőségeik 1993-1999

23. o.

A Strukturális Alapok célkitűzései és hozzárendelt forrásai 1999 után

25. o.

2. táblázat 3. táblázat 4. táblázat

10. o.

5. táblázat

EU költségvetés 2002-2006 – csatlakozók Strukturális politikáinak kiadásával (millió euró) 26. o.

6. táblázat

EU költségvetés 2002-2006 – EU15 Strukturális kiadásaival (millió euró)

27. o.

Magyarország és az Unió 15 tagállamának GDP-átlaga 1995-2002

28. o.

Régiók szerinti 1 főre eső GDP 2001-ben az EU-ban (vásárlóerő paritáson, EU15 átlag = 100)

29. o.

7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat

Régiók szerinti 1 főre eső GDP 2001-ben a csatlakozó országokban (vásárlóerő paritáson, EU15 átlag = 100) 30. o.

10. táblázat

Magyarország régiói

10. o.

11. táblázat

A 2004-2006 közötti források megoszlása a Nemzeti Fejlesztési Tervben (milliárd forint)

46. o.

Az OP-k és uniós alapok irányító hatósága felállításának feladatköre

47. o.

13. táblázat

PEA pályázatok összesített eredményei

63. o.

14. táblázat

Logikai keretmátrix

65. o.

12. táblázat

79


BIBLIOGRÁFIA •

Az Európai Unió támogatási rendszere (KultúrPont Iroda, Bp. 2002.)

•

Bakos István: Regionális alapok és programok az Európai Unióban (Bíbor Kiadó, Miskolc 2002.)

•

Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió (Cartographia Kft., Bp. 2003.)

•

Bocsor Márk – Kengyel Ákos – Szűcs András: A területfejlesztési politika új irányai az Európai Unióban (Közgazdasági Szemle, XLVII. évf. 2000. november 932-948.o.)

•

General report on the activities of the European Union (Általános jelentés Európai Unió tevékenységéről - évente) (Brussels, Luxembourg)

•

Hargitai Andrásné – Izikné Hidri Gabriella – Palánkai Tibor: Európa Kislexikon. Az Európai Unió és Magyarország (Aula Kiadó, Bp. 1999.)

•

Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban (Osiris, Bp. 2001.)

•

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, Bp. 2001.)

•

1260/1999 EK Tanácsi rendelet strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

•

1266/1999 EK Tanácsi rendelet a csatlakozni szándékozó országok részére az előcsatlakozási stratégia keretében nyújtott támogatás koordinálásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról

•

1267/1999 EK Tanácsi rendelet az Előcsatlakozási Politikák Eszközének létrehozásáról

•

1268/1999. EK Tanácsi rendelet

•

Flamm Benedek László: Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz - Európai Uniós támogatások felhasználása – Az EU-tagállamok gyakorlata és tapasztalatai (Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Bp. 2002.)

80


•

Flamm Benedek László – Nagy Sándor Gyula: Belépődíj – Kérdések és válaszok a magyar EU-csatlakozásról (Európai Unió Munkacsoport Közhasznú Diákegyesület, Bp. 2003. )

•

Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozás alapjai (Interpress Külkereskedelmi Kft., Bp. 2003.)

•

Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban (VÁTI, Komárom 2000.)

•

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv kis- és középvállakozóknak (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Bp. 2003.)

•

Hetényi Géza – Stelbaczky Tibor – Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája (Változó Világ sorozat 41. kötet) (Press Publica Kiadó)

•

Hogyan működnek a régiók? (Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Bp. 2001.)

•

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, Bp. 2001.)

•

Illés István: A területfejlesztés pénzügyi eszközei az Európai Unióban és Magyarországon (Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. július-augusztus, 677-698.o. )

•

Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája (Aula Kiadó, Bp. 2002.)

•

Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2000-2006 között (Külgazdaság, XLIII. évf., 1999. október 60-77. o.)

•

Kengyel Ákos - Perjési Viktória: A strukturális alapok magyarországi felhasználásának lehetséges intézményrendszere (Külgazdaság, XLIV. évf., 2000. november 23-45. o.)

•

2171/1999 (VII.8.) Korm. határozat Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról

•

2199/2002 (VI.26.) Korm. határozat a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételéhez szükséges intézményi felkészülésről

•

1198/2002. (XII.6.) Korm. határozat az Európai Uniós csatlakozás társadalmi kommunikációjáról 81


•

1218/2002. (XII.29.) Korm határozat a Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív programok elfogadásáról és a tervező munka további menetéről, valamint a végrehajtás intézményrendszerével kapcsolatos időszerű feladatokról

•

1038/2003 (IV.24.) Korm. határozat a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználására történő felkészítésről, valamint Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK létrehozásáról)

•

80/2003 (VI.7.) Korm. rendelet az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről

•

124/2003 (VIII.15.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról

•

233/2003 (XI.16.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

•

196/2003 (XI.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalról

•

1/2004. (I.5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó hazai felhasználásáért felelős intézményekről

•

Losoncz Miklós: A közösségi támogatáspolitika és Magyarország (Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. november 1030-1038. o.)

•

Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon (Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. január 56-75.o.)

•

Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana (Aula Kiadó Kft., Bp. 1999.)

•

Structural policies and European territiry – Cooperation without frontiers (European Communities, Belgium 2002.)

•

Szanyi Miklós: Állami támogatás és uniós csatlakozás: szavak és tények (MTA Világgazdasági Kutatóintézet – Vélemények Kommentárok Információk 72. sz., 2004. február 5.)

•

Szemlér Tamás: Magyarország felkészülése az EU-csatlakozásra a regionális politika területén, különös tekintettel az intézményi és pénzügyi kérdésekre (MTA Világgazdasági Kutatóintézet – Kihívások, 137. sz. 2001. március)

82


•

The European Social Fund – an overview of the programming period 1994-1999 (European Communities, Belgium 1998.)

•

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

•

1999. évi XCV törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

Weboldalak: •

www.del-alfold.hu

•

www.mtrfh.hu

•

europa.eu.int

•

www.mva-hu

•

europa.eu.int/comm/eurostat

•

www.magyarhirlap.hu

(News releases and Data shop)

•

www.magyarorszag.hu

•

www.eudelegation.hu

•

www.nfh.hu

•

www.euoldal.hu

•

www.pafi.hu

•

www.euvonal.hu

•

www.palyazatvadasz.hu

•

www.fvm.hu/euint

•

www.penzforras.hu

•

www.gkm.hu

•

www.tenders.com

•

www.kulugyminiszterium.hu

•

www.tka.hu

•

www.kvvm.hu

•

www.valtozovilag.hu

•

Járóföld – A Magyar Terület és

Folyóiratok, újságok: •

Az Európai Unió Agrárgazdasága – Az Országos Mezőgazdasági és

Regionális Fejlesztési Hivatal

Dokumentációs Központ

kiadványa

kiadványa

•

Kistérségi Hírlevél

•

EUinfo

•

Pályázat vadász

•

Heti Világgazdaság

•

Pályázatfigyelő

•

Inforegio Panorama

•

Pályázati forrás Express

•

Uniós Értesítő

•

Világgazdaság

83

SZAKDOLGOZAT. Vincze Annamária

Recommend Documents