A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra vonatkozó tanulmány
Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens 2010. december 6.
1
TARTALOMJEGYZÉK
VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ: ........................................................................................................................... 3 A TESTÜLETI DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA KÉSZÜLT TANULMÁNYTERV CÉLJAI: ...................................................... 4 A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELADAT-MEGHATÁROZÁSOK:...................................................................... 5 Intézkedésekkel, szabályozással megvalósítható feladatok: .......................................................................... 5 Cselekvésekkel megvalósítható feladatok. ..................................................................................................... 6 Megjegyzés: ................................................................................................................................................... 6 A HOLTÁG TERÜLETE, ÖKOLÓGIAI EGYSÉGE: ...................................................................................................... 7 A holtág vízminısége:.................................................................................................................................... 8 A holtág ökológiai állapota:.......................................................................................................................... 8 Ajánlás: ......................................................................................................................................................... 8 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:............................................................................................................................. 9 A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZA LEÍRÁSA: ..................................................................................................... 10 A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZA FİBB MÉRETEI, ÜZEMI VÍZSZINTJEI: ....................................................................... 11 A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZA VÍZGYŐJTİ TERÜLETE: .......................................................................................... 11 A VÍZGYŐJTİ TALAJ FÉLESÉGEI (KM²/%):......................................................................................................... 12 A VÍZGYŐJTİ MŐVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA (%-BAN):..................................................................... 12 VÍZGYŐJTİ TERÜLETEN TALÁLHATÓ SZENNYEZİ FORRÁSOK ÉS AZOK KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETE .......... 12 A HOLTÁG VIZÉNEK VÍZPÓTLÁSA ...................................................................................................................... 13 A TERÜLET TULAJDONOSI MEGOSZLÁSÁNAK A HOLTÁG REHABILITÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ HATÁSAI .................. 13 AZ ÜDÜLİTERÜLETEK KIALAKÍTÁSÁNAK HATÁSAI........................................................................................... 14 VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK (STÉGEK) ........................................................................................................................ 15 VÍZI JÁRMŐVEK HASZNÁLATA........................................................................................................................... 16 A HOLTÁG HALÁLLOMÁNYA, HALÁSZATI HASZNOSÍTÁS................................................................................... 16 FELELİS SZEMÉLY, FOGLALKOZTATÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. ........................................................................ 18 RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE: .......................................................................................................................... 19 REHABILITÁCIÓS LEHETİSÉGEK ....................................................................................................................... 19 Keviterv projekt: (1.) változat...................................................................................................................... 20 Keviterv projekt: (2.) változat...................................................................................................................... 20 Zöld energiatermeléssel kapcsolt mederrehabilitáció. ................................................................................ 21 A 2008- ban benyújtott pályázati konstrukció. ............................................................................................ 22 Víz, és iszap bioremediációs kezelése:......................................................................................................... 22 A megoldási lehetıségektıl függetlenül halaszthatatlanul fontos, a vízinövényzet folyamatos gondozása. 23 Ajánlás: ....................................................................................................................................................... 24 FÜGGELÉK:....................................................................................................................................................... 24 A HOLTÁG JELENLEGI, KIFOGÁSOLHATÓ VÍZMINİSÉGÉNEK KIALAKULÁSA, A CÉLÁLLAPOT ELÉRÉSÉNEK MEGOLDÁSI LEHETİSÉGEI:................................................................................................................................ 24 VÍZMINİSÉGI VIZSGÁLATOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATAI, ILLETVE ÉRTÉKELÉSEI: ...................................... 27 A SZAKMAI, ÉS HELYI KEZDEMÉNYEZÉSRE TÖRTÉNT ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATAI, ILLETVE ÉRTÉKELÉSEI: ...................................................................................................................................... 29 ISZAPMINTA VIZSGÁLATA 2010......................................................................................................................... 30 A HOLTÁG VÍZ, ÉS ISZAP MINİSÉGÉNEK LEHETSÉGES HATÁSA AZ IVÓVÍZ BÁZISRA........................................... 31 TERMÉSZETI ÁLLAPOT (NEM TELJES KÖRŐ) LEÍRÁSA ........................................................................................ 33 I.számú böge:............................................................................................................................................... 33 II. számú böge: ............................................................................................................................................ 34 III. számú böge: ........................................................................................................................................... 35 A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZA TULAJDONOSI MEGOSZLÁSA: ................................................................................. 36 A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZA HASZNOSÍTÁSA: ..................................................................................................... 37 AZ ORSZÁGOS VÍZGYŐJTİ GAZDÁLKODÁSI TERV CIBAKHÁZI-HOLT-TISZÁT ÉRINTİ CÉLOK, ÉS INTÉZKEDÉSEK ELİIRÁNYZATAI:............................................................................................................................................... 37 A környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések alkalmazása: ................................................ 38 Elıkészítés: .................................................................................................................................................. 38 Alapintézkedések: ........................................................................................................................................ 38 További alapintézkedések:........................................................................................................................... 38 Kiegészítı intézkedések: .............................................................................................................................. 38
2
A () jelentése:............................................................................................................................................... 38 Általánosan alkalmazott intézkedések ......................................................................................................... 39 FORRÁSOK: ....................................................................................................................................................... 39 DEFINÍCIÓ-JEGYZÉK:......................................................................................................................................... 39 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS:.................................................................................................................................. 41
Vezetıi összefoglaló: Mint azt tapasztalhatjuk, a Cibakházi-Holt-Tisza állapota körül valami nincs rendjén. Több mint egy évtizede, már sokat hallhattunk, arról, hogy valamit tenni kellene a holtág állapotjavítása, és hasznosíthatósága tekintetében. Készültek tanulmányok, történtek tárgyalások, de a holtág állapota csak tovább romlott. Megállapítható, hogy a Cibakházi Nagyközségi Önkormányzat többségi tulajdonában lévı holtág állapotát, - sorsát - befolyásoló területhasználatok az önkormányzat hatáskörét meghaladóak. Szakmailag, a KÖTIKÖVIZIG – hez, és a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez tartozik. A 2010- ben kiadott Országos Vízgyőjtı Gazdálkodási tervben, (továbbiakban OVGT) a Cibakházi-Holt-Tisza jó ökológiai és vízminıségének elérését, - amelyet egyébként a Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) célkitőzései 2015 ig irányoztak elı. – derogáltan 2027 re módosították. A derogáció okaként, a magas költség került leírásra. A holtág állapotát tekintve többféle megítélés látott napvilágot, amelyek döntıen meghatározzák a cibakházán élık sorsát, a holtág állapotváltozásain, annak lehetıségein keresztül. Elöljáróban, kénytelen vagyok bemutatni a holtág sorsát meghatározó döntéshozások egyik alapját képezı ellentmondásos értékelések egy csokrát. Idézet, a Cibakházi Holt-Tiszára vonatkozó esettanulmány véleményezése 2010-11-30 (KÖTIKÖVIZIG Háfra Mátyás) levelébıl. 1. A Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv, továbbiakban VKI) célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. 2. A holtág vízminısége a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezéséhez kapcsolódó monitoring alapján egyértelmően nem kifogásolt (lásd OVGT 5-1. melléklet). A víztest fizikaikémiai minısítése jó (ezen belül a tápanyag- és szervesanyag-tartalom minısítése is jó). Az 5 élılénycsoportra (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz és halak) vonatkozó biológiai jellemzık alapján a víztest biológiai minısítése azonban csak mérsékelt a fitoplankton érték miatt. Megjegyzés: A 2. pont szerint a biológiai jellemzés során csak a fitoplankton lett vizsgálva? Ha a víztest minısége jó, akkor a kölcsönhatás miatt, a fitoplankton értéknek is jónak kell lennie. A 2007 évi halfaunisztikai vizsgálat értékelését, miszerint halas szempontból, az egyik leg kedvezıtlenebb állapot kerül leírásra, amelyre a 2008 évi konferencián is szakmai elıadás keretében történik hivatkozás, az OVGT biológiai minısítés, adathiányra hivatkozva kihagyja, pedig ennek figyelembe vételével a meghatározott intézkedések köre is változna. Ezek szerint, tehát a magasabb szintő VKI célkitőzésnek közel megfelelı állapotban van a holtág. Az OVGT hivatkozott minısítésében a holtág terhelhetısége fontos minısítést kapott, amely szerint bizonyos szennyezı anyagokkal terhelhetı. Idézet az 1994- ben a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által kiadott vízjogi engedély határozatból.
3
„„A holtág egyike azoknak a Közép-Tiszavidéken nyilvántartott igen szennyezett holtágaknak, ahová további szennyezıanyag nem vezethetı. Javasoljuk ennek a korlátozásnak érvényesítését, és szabályzati megfogalmazását.” Idézet a (Cibakházi holtág rehabilitációs lehetıségeket tárgyaló nyilvános szakmai konferencia és fórum (2007-12-14) Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Szolnok Baloghné Engler Orsolya elıadásából) A Cibakházi Holt-Tisza vízminısége az MSZ 12749 szerinti besorolás értelmében oxigénháztartás mutató szerint összességében IV. és V. osztályú, tápanyagháztartás mutatói szerint III. és IV. osztályú. A kedvezıtlen minıséget a magas oxigéntelítettség, illetve a magas kémiai és biológiai oxigénigény, valamint a magas foszfor és klorofill-a tartalom okozza. A Cibakházi Holt-Tisza szennyezıanyag terhelése jelentısen nem csökken, mely tükrözıdik a holtág vízminıségi adataiban is. A holtág vízminıségének hosszú távú trendje kedvezı vízminıség változásra nem utal. Megjegyzés: a vízminıségi osztályba sorolás 1-5 osztályt határoz meg, ami a VKI minısítésben is azonos, és ami legalább a II. osztályba sorolja a holtágat. A szakmai, és a szakhatósági vizsgálatok rendelkezésre álló adatain túl, a holtágon itt helyben mért víz kémiai vizsgálatok eredményei, és a vizsgált, és tapasztalható ökológiai állapotok, azok változásai, a szakhatósági elıadás alapján meghatározott kedvezıtlen minısítést is meghaladó kritikus minısítést mutatják. A fentiek tükrében teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a holtág jelen állapota, vízminıség, és ökológiai állapot vonatkozásában is, az ember, és a természet harmonikus kapcsolatának megbomlását mutatja. „A természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok, örök törvények. A közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendır a közelben, és akkor megúszta a felelısségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!!” (+Lajos Atya)
A testületi döntéshozás számára készült tanulmányterv céljai: Az elsıdleges cél, hogy a Nemzeti örökségünk részét képezı Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségével, és jó ökológiai állapotával, a méltó rangjára emelkedve biztosíthassa a jelenben, és a jövıben Cibakházán élık, jó egészségét, életminıségét, a természet rendjével összhangban. További célok: A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és ökológiai állapotának elérését lehetıvé tevı helyi szinten meghatározható stratégiai fontosságú feladatainak meghatározhatósága. A jó vízminıség, és ökológiai állapot mindennemő hasznosítási lehetıség, és a fenntartható fejlıdés legfontosabb alapja. Az intézkedésekkel, és cselekvésekkel helyi szinten meghatározható feladatok prioritásának meghatározhatósága. A helyi intézkedések, és cselekvések, természet rendjével történı összhangjának megteremtése, ami nélkül az elsıdleges célkitőzés elérése lehetetlen. A magasabb szintő döntéshozásokban történı - helyi érdekeket is elsıdlegesen figyelemben tartó – közvetett, vagy közvetlen részvétel, (érdekképviselet) szükségességének, és feladatainak meghatározhatósága. A tanulmányban leírtak alapján történı feladat-meghatározások csupán akkor tudnak realizálódni, ha a cél eléréséhez szükséges határidık, és felelısök megjelölésével kerülnek rögzítésre. 4
Ajánlott, - és a témát érintıen Háfra Mátyás Úr tájékoztatása szerint, várható 28 db törvény, illetve rendeletmódosítás tervezetek elızetes információi alapján, ez elıírásra is fog kerülni, a meghatározott célok, és feladatok, 6 havonkénti önkormányzati testületi szintő kontrolálása. Természetes, hogy a jelenlegi hasznosítási formákat érintı szabályozással is az elsıdleges cél elérését, és fenntarthatóságát kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy a többségi tulajdonban lévı önkormányzat, hatáskörét meghaladóan is érintett a holtág állapotát befolyásoló területhasználatokban, (vízgyőjtı terület, belvíz befogadás stb.) a holtág víz kezelését, és hasznosíthatóságát tekintve a döntések során figyelembe kell venni azokat a tényeket, és lehetıségeket, amelyekre, mint tulajdonos, a tulajdon védelme érdekében hatást gyakorolhat. A holtág állapotjavítását, és hasznosíthatóságát célzó tevékenység során, minél mélyebbre ástuk magunkat a lehetıségek keresésében, annál több problémával kellett szembesülnünk. A problémák feltárását, és a megoldási lehetıségek keresését a 2007 óta négy alkalommal megrendezésre kerülı nyilvános szakmai konferencia és fórum megszervezésével, továbbá a forrás lehetıségek konkrét cselekvésekben megnyilvánuló felhasználásával igyekeztünk hatékonyabbá tenni. A rendezvénysorozat elıadásai és a helyi megfigyelések, az elkészült tanulmányok nyomán kialakíthatónak látunk egy egységes stratégiát, amely néhány kivételtıl eltekintve, többnyire összeegyeztethetı az Országos Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv, (OVGT) továbbá a Víz Keret Irányelv (VKI) elıirányzataival, és a helyi érdekeket is figyelembe véve hosszú távon meghatározza a Cibakházi-Holt-Tisza állapotát, ezzel együtt a Cibakházi lakosság lehetıségeit. A tanulmányban igyekeztem témakörökre bontottan vázolni az igényesen szakmai kérdéseket is magába foglaló kérdéseket, a jól, vagy rosszul, de jogilag is szabályozott kérdés csoportonként, amelyek egymásra való kölcsönhatása nem vitatott. A kölcsönhatás miatt azonban jelentısen befolyásolja a meghatározandó feladatok körét, és sorrendiségét. Nem elvárás a döntéshozóktól hogy szakirányú ismeretekkel rendelkezzenek, azonban a döntéshozatalhoz szükségesnek vélt szakmai kérdéseket is bemutató információk, - amelyek meghatározzák a tanulmány terjedelmét, – fontosnak tartom, hogy legalább betekintés szintjén, a döntéshozatalt megelızı kérdések megfogalmazásához rendelkezésre álljanak. Ezen információk, a dokumentum szerves részét képezı függelékében találhatók megA szakmai információk, a késıbbiekben adatokkal, továbbá a leíró részek pályázatok esetében történı felhasználhatósággal is szolgának.
A célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások: A feladat-meghatározásoknál, figyelembe kell venni a holtág területének ökológiai egységét, azok kölcsönhatása miatt. A feladat meghatározások két fı csoportra oszthatók. 1) Intézkedésekkel, szabályozással megvalósítható feladatok 2) Cselekvésekkel megvalósítható feladatok.
Intézkedésekkel, szabályozással megvalósítható feladatok: Szennyezıforrások megszüntetése (helyi szabályozás, szennyezı-fizetı elv alkalmazásával) (Önkormányzat) Ökológiailag megfelelı - védısávon (nyílt vízi élettér, partmenti övezet, parti övezet) belüli - területhasználat helyi szabályozása. (Önkormányzat) Rekreációs célú hasznosítás stratégiájának meghatározása. (Önkormányzat) 5
Vízi létesítmények (stégek) létesítésének, fenntartásának szabályozása. (Önkormányzat) Vízi jármővek használatának szabályozása. (Önkormányzat) Halászati hasznosítás szabályozása. (Halászati jog gyakorlója, & Önkormányzat) Felelıs személy kinevezése. (Önkormányzat) Helyi cselekvések meghatározása társadalmi, és helyi források bevonásának lehetıségei alapján. (Önkormányzat) Pályázat figyelés, pályázat írás, pályázati források kihasználása. (Önkormányzat & felelıs személy) Állami, illetve EU-s források felkutatása, igénylése. (Önkormányzat & felelıs személy) Szakmai illetve felügyeleti szervekkel továbbá a holtág ökológiai egységén belüli területhasználó magán, és jogi személyekkel történı kapcsolattartás, - érdekképviselet - (felelıs személy) Civil szervezetekkel történı kapcsolattartás. (felelıs személy) Lakosság tájékoztatása. (Önkormányzat & felelıs személy) Rendezvények szervezése. (Önkormányzat & felelıs személy) A Cibakházi-Holt-Tisza tulajdonviszonyának rendezése. (Önkormányzat Állami segítséggel.)
Cselekvésekkel megvalósítható feladatok. A jó vízminıség, és jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges fizikai beavatkozások. (Önkormányzat & felelıs személy) Természeti értékekre, és környezetvédelemre is kiterjedı vagyon védelem, a holtág ökológiai egységének figyelembevételével. (Önkormányzat & felelıs személy) Vízinövényzet folyamatos gondozása. (Önkormányzat & felelıs személy) Parti, és partmenti területek ész, és okszerő gondozása. (Önkormányzat, & tulajdonosok, & felelıs személy) Vízminıség megfigyelı (mérı) monitoring helyi alkalmazása, a szakmai vizsgálatoknál történı tulajdonosi részvétel és az eredmények értékelésérıl történı tájékozódás biztosítása. (Önkormányzat & felelıs személy) Hal ivadéknevelés. (Halászati jog gyakorlója, & Önkormányzat) Vízpótlás biztosítása. (Önkormányzat)
Megjegyzés: A tanulmány készítéséhez szerettem volna a vízjogi üzemeltetési engedély határozatban hivatkozott holtággal kapcsolatos üzemeltetési szabályzatot is áttekinteni, azonban ez a dokumentum, a rendelkezésemre bocsátott iratok között nem szerepel. Az anyag készítésénél figyelembe vettem az elızetes véleményeket, amelyek többnyire a tanulmány terjedelmét vitatták, kisebb részben a szakkifejezések helyes leírására, vagy alkalmazására gyakoroltak kritikát. Ahhoz, hogy a döntések, és cselekvések érdemi változásokat eredményezzenek, szükséges az ökológiai kölcsönhatással érintett terület ismerete. Az elmúlt években történtek, a holtág sorsát alakító tevékenység során tapasztaltak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy sok esetben, amikor a holtágról került sor kommunikációra, teljesen másról beszéltünk (elbeszéltünk egymás mellett) az érintettekkel, ezért több kisfilmet készítettem, amelyek azt a célt is igyekeznek szolgálni, hogy amennyiben szóba kerül a Cibakházi-Holt-Tisza, a kisfilmet megtekintık legalább ugyan arról tudjanak a kommunikálni. A kisfilmek megtekinthetık
6
http://www.felszinivizek.eoldal.hu/oldal/kisfilmek weblapon, továbbá a 2007 – 2010 évi konferenciák elıadásainak anyagait tartalmazó DVD lemezen. "A víz más termékektıl eltérıen nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelıen kell óvni, védeni és kezelni..." (Környezeti és Energetikai Operatív Program)
A holtág területe, ökológiai egysége:
A Cibakházi-Holt-Tisza 16886méter hosszúságú. A földhivatali nyilvántartás szerint nyílt vízfelület, és a nádas területek (248,4726 hektár) figyelembe vételével számítható átlagos szélessége 147 méter. A holtág ökológiai egységéhez tartozó Erdı, - gyep 13,7153hektár Az OVGT víz típusok szerinti besorolása alapján (1-6 melléklet 13. típus) számítható hiányzó fás parti zóna, erdı-gyep, = 172,638 ha. Ez a terület, jelenleg többnyire intenzív mezıgazdasági mőveléssel, és üdülı területként hasznosított. A jó víz, és ökológiai állapot eléréséhez, és fenntarthatóságához a fás szárú növényzet, és gyep összterületének, 186,353 hektárnak kellene lenni. Ez azt jelenti, hogy a meder mindkét oldalán, átlagosan, minimum 55 méter szélességő védısávnak – parti övezetnek, (parti puffer zónának) - kellene lenni. A parti övezet az üdülési, az ökológiai, és az esztétikai tájpotenciált is növelendı, a környezı szántó területek rovására javasolt. A védısáv természet rendje szerinti visszaállításának mellızése, a szennyezı források megszüntetésére irányuló intézkedések elmaradása a jó vízminıség, és ökológiai állapot elérése érdekében történı a holtág medrét érintı egyéb beavatkozások hiába valóságát, a terhelések okozta káros folyamatok folytatólagosságát a terület elértéktelenedését, hasznosíthatóságának ellehetetlenülését eredményezi. Javasolt a védısáv, avagy parti zóna kialakítása, ami a fizikai beavatkozások költségeinek csökkenthetıségét is eredményezi. Az ökológiai egység oltalmát, és az arra elıírt
7
területhasználat lehetıségeit törvényi szabályozás keretében szükséges megoldani. Az erdıtelepítések jelenleg is elsıdleges prioritást élveznek a pályázhatóság területén. Amennyiben a jelenlegi földhivatali nyilvántartás szerint szántó, nádas, stb. mővelési ágakba besorolt területek az ökológiai egység területét érintı rész területei a holtág szerves részét képezı, - ökológiai egységéhez tartozó - nyíltvízi, partmenti, és parti övezeteként kerülnek definiálásra. Ez esetben már elıírható például a parti övezet területének természet rendjébe illı hasznosíthatósága, például erdısítése.
Part menti övezet / élettér
Part menti övezet Parti övezet /élettér
Vízi élettér
Parti övezet / élettér
A természet rendje szerint, a fenti ábrán látható, és nem látható életközösségek ökológiai egységet képezve mőködnek, az övezetekre, életterekre jellemzı növény, és állatfajok egymásra épülı harmonikus kapcsolatában, zonációjában.
A holtág vízminısége: A holtág cél állapot szerinti jó vízminıségének elérése, alappillére minden hasznosítási lehetıségnek, és a jó ökológiai állapot elérésének. A holtág vízminısége, a fentebb leírt szakmai értékelések ellentmondásai tükrében is, minimum kifogásolható. A kifogásolható vízminıség, a korábban engedélyezett terhelések, és a jelenlegi természet rendjét felülíró területhasználatok együttes eredménye.
A holtág ökológiai állapota: A holtág vízminıségével összefüggı ökológiai állapota a fentebb leírt szakmai értékelésekkel ellentmondó állapotot mutat. A helyi megfigyelések, és a helyi kezdeményezéssel történt vizsgálatok, a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezéséhez kapcsolódó monitoring alapján értékelt 5 élılénycsoport mindegyikére, (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobentosz és halak) minimum a mérsékelt, de inkább a kedvezıtlen minısítéssel jellemezhetı.
Ajánlás: A fentebb leírtak alapján, a Cibakházi Nagyközségi Önkormányzat Önkormányzati Testületének:
8
A cél állapot elérése, és az azzal összefüggı hasznosítások, - hasznosíthatóságok – érintett témakörönkénti bontásban történı helyi rendeletek alkotása. Az alább bemutatásra kerülı, vagy új, Fizikai beavatkozások lehetıségeinek meghatározása. A felmerülı egyéb kérdések, és feladatok meghatározása.
Történeti áttekintés: A holtmedrek kialakulása középszakasz-jellegő meanderezı vízfolyások túlfejlett kanyarulataihoz kötıdik. A kanyarulatfejlıdés eredményeként az általa körülölelt zug nyaka egyre keskenyebbé válik. A zug keskeny nyakának átmetszésével és a sodorvonalnak az átmetszésbe történı áthelyezıdésével keletkezı patkó vagy kifli alakú lefőzıdött víztér a holt meder. Cibakházi- Holt- Tiszáról, a Tisza szabályozása, az 1856-ban történt 78. számú átvágás után, beszélhetünk. A beavatkozás Cibakházát elkülönítette a folyótól. Az „egykori” Tisza-kanyarból egy közel 16,8 km hosszú, 262 hektárnyi területő, mentett oldali bal parti elhelyezkedéső, holtág lett. Méretét tekintve a legnagyobb, ilyen típusú víztest a Tisza mentén. A beavatkozás következtében Cibakháza elvesztette átkelıhelyi szerepét a folyón. Az átkelıhelyi szerep elvesztése sorsfordító szerepet töltött be, a település életében. Fejlıdése visszafogottabbá vált, lakosainak száma csökkenı tendenciát vett. Mezıvárosi rangját elveszítette. A Tisza szabályozása után Cibakháza térsége, Magyarország legkontinentálisabb részévé vált. A folyó szabályozása után megszőntek az Alföldre vonatkozó éghajlati viszonyok. A korábban jellemzı hatalmas mocsárterületek eltőntek, ami által a növényzet burjánzásához szükséges páratartalom is eltőnt. Ebbıl adódóan Cibakháza térsége Magyarország egyik legszárazabb vidékévé vált. A Tisza hordalékából és iszapjából képzıdött, a löszre telepedett feltalaj, kitőnı termıfölddé vált úgy, hogy az egész terület, az erdık, rétek, és kaszálók helyén mezıgazdasági mővelés alá került. A nagy kiterjedéső Holt-Tiszát, az 1900-as évek közepéig, csupán nád és gyékénytermeléssel hasznosították. A holtág közel száz évig természetes környezetben fejlıdött. Az 1950-es években elkezdıdött a holtág környezetének hasznosítása. A meder tulajdonosok Halászati Társulatba tömörültek és bérbeadással halászati hasznosítását is, megkezdték. A halászati Jog bérlıje tógazdaságszerő kezelésre rendezkedett be. A holtág vízgyőjtı területére az intenzív mezıgazdasági mővelés, és a rekreációs célú hasznosítás hozadékaként kialakított, földhivatali bejegyzések tanúsága szerint nádas mővelési ágba sorolt – zártkertté - átminısített partmenti területek – üdülıterületek – kialakítása vált jellemzıvé. A holtággá alakulás óta eltelt több mint 150 év alatt, a vízterületet érintı állapot megırzı, illetve javító beavatkozás nem történt, az „Állami gondoskodás” idején sem. A nádgazdaság és a nádasok gondozásának megszőnése, valamint a legális, és illegális környezetterhelések, területhasználatok hatására a természet, már képtelenné vált a szennyezések öntisztulás útján történı megoldására. A vízminıség romlott. A vízi növényzet burjánzása az (eutrofizációs folyamat), és a feltöltıdés, (szukcesszió) rohamosan felgyorsult. A Vízügyi Igazgatóság a kezelésében lévı állami tulajdonú vizeket és vízi létesítményeket felajánlotta az önkormányzatoknak. A Cibakházi Holt-Tisza átadása Az 1991. évi XXXIII. tv. 15-16-17.§-ai alapján történt, a 2/1992 II.23 képviselı testületi határozata alapján 1994-03 08.án. A birtokba adás jegyzıkönyve szerint a 0+082 m szelvényben lévı 120 x 140 Ø áteresz továbbá a cibakházi 2. számú tulajdoni lapon felvett 043/6, 056/2, 056/4, 094/6 hrsz-ok alatti Cibakházi-Holt-Tisza alatti ingatlanokat.
9
A Cibakházi Holt-Tisza vízminısége az MSZ 12749 szerinti besorolás értelmében oxigénháztartás mutató szerint összességében IV. és V. osztályú, tápanyagháztartás mutatói szerint III. és IV. osztályú. A kedvezıtlen minıséget a magas oxigéntelítettség, illetve a magas kémiai és biológiai oxigénigény, valamint a magas foszfor és klorofill-a tartalom okozza. Megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban (2002-2006) A Cibakházi Holt-Tisza szennyezıanyag terhelése jelentısen nem csökken, mely tükrözıdik a holtág vízminıségi adataiban is. A holtág vízminıségének hosszú távú trendje kedvezı vízminıség változásra nem utal.
A Cibakházi-Holt-Tisza leírása: A Cibakházi-Holt-Tisza Nemzeti örökségünk részét képezi. A megyeszékhelytıl,- Szolnoktól-, délre a Tisza folyó bal partján, a megye délnyugati részén fekszik. A több mint 262 ha - os össz felületével, méretét tekintve a legnagyobb, ilyen típusú víztér a Tisza mentén. Végpontjai kapcsolódnak a Tisza hullámtéri ökológiai folyosójához. Az Alföld (1.) nagytájon belül a Közép-Tiszavidék (1.7.) középtájon belül a Tiszazug (1.7.23) elnevezéső kistáj északi részén található. A Holt-Tisza mentett oldali területe a Tisza folyó bal parti árvédelmi töltés (ÉNY), Cibakháza (K-DK), a 4632 sz. közlekedési út (D-DK), nagyrévi bekötıút (NY-DNY), és Nagyrév (NY-DNY) között helyezkedik el. A holtág területe Cibakháza (71,21%) és Nagyrév (28,79%) közigazgatási területéhez tartozik. A víztest geometriai középpontjának földrajzi (ETRS’89) koordinátái: szélesség [º]:20,18081, hosszúság [º]:46,95939. A holtág felsı végpontja a Tisza 294, 7 fKm-nél, az alsó végpontja a 293, 5 fKm-nél van a Tisza bal partján. Hossza 16, 8 km, átlagos szélessége 147 m. Területe (80, 58 mBf-i szinten) 262,19 hektár átlagos vízmélysége 2 méter. Víztérfogata (79, 98 mBf-i szinten) 3, 6 millió m3. A HUHN10004 kódszámú Közép Tisza - és a HUHN20015 kódszámú Közép-Tisza különleges madárvédelmi terület, és kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület. A Natura 2000 hálózatba tartozik. A terület EU kódja: HU_AAA350. Megnevezése: Cibakházi-Holt-Tisza. Víztest típusa: 13 OVGT. azonosító AIH053 OVGT. alegység azonosító: 2-18. OVGT Befogadó víztest kódja: VT_VOR AIH053. OVGT monitoring hely azonosítója: AIJ501. Víztest részvízgyőjtı területe,6928 ha. Terhelés minısítése: fontos. A KÖTI-KÖVIZIG Mezıtúri Szmg-hez, a 10.9. sz. belvízvédelmi szakaszhoz, a 65/a Cibakházi belvízrendszerhez tartozik. Víztest típusának leírása az OVGT 1-6. melléklet: Állóvíz típusok referenciajellemzı (1-16 típus) (13. típus.). Meszes – kis területő – sekély – nyílt vízfelülető – állandó. A holtágat, a 3+485 Km szelvénynél található „Mezıgépi” áttöltés, és a 8+010 Km szelvénynél található „Dora majori” áttöltés három szakaszra, (bögére) osztja. •Az elsı böge (I. sz. böge) a 0+000-3+485 Km szelvények közötti szakasz. •A második böge (II. sz. böge) a 3+485-8+010 Km szelvények közötti szakasz. •A harmadik böge (III. sz. böge) a 8+010-16+886 Km szelvények közötti szakasz. A bögék, helyi elnevezés szerint: • 0+000 - 0+400 km szelvényig. Szakadás. • 0+400 - 0+660 km szelvényig Ivadéknevelı • 0+660 - 1+100 km szelvényig Kendergyár • 1+100 - 2+400 km szelvényig Pipagyújtó • 2+400 - 2+550 km szelvényig Terecskei tó • 2+550 - 3+485 km szelvényig Kistisza
10
• • • • • • • • • • •
3+485 - 4+500 km szelvényig 4+500 - 5+300 km szelvényig 5+300 - 5+700 km szelvényig 5+700 - 6+300 km szelvényig 6+300 - 6+600 km szelvényig 6+600 - 8+010 km szelvényig 8+010 - 9+300 km szelvényig 9+300 - 9+850 km szelvényig 9+850 - 11+100 km szelvényig 11+100 - 13+500 km szelvényig 13+500 - 16+886 km szelvényig
Falualja Árvád Kerek nád Kisörvény Dorai kút Versenypálya - Dora Dora – Nagyörvény Haskó Jégverem Nyárfás Kavics
A Cibakházi-Holt-Tisza fıbb méretei, üzemi vízszintjei: A geodéziai alapadatokat értékelve, a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített adatokhoz képest lényeges eltérés van a holtág mőszaki paramétereit illetıen. Az adatok az elvi vízjogi engedély szerint a következık: • Hossza 16886 m • Vízfelület átlagos szélessége 60 m • Vízterület 80,58 mBf.-i vízszintnél 176,5 ha • Víztérfogat 80,58 mBf.-i max. vízszintnél 2750 e. m³ • Víztérfogat 79,68 mBf.-i min. vízszintnél 1680 e. m³ Vízszintek: mértékadó vízmérce helye: 16+886 szelvényben • Ökológiai minimum 79,48 mBf. (140 cm) • Minimális tarozási vízszint 79,68 mBf. (160 cm) • Mértékadó öntözési tárolási vízszint 79,98 mBf. (190 cm) • Maximális tarozási vízszint 80,58 mBf. (250 cm) • A mértékadó vízmérce „0" szintje 78,08 mBf. • A martfői tiszai törzsvízmérce „0" szintje 78,32 mBf. A holtágban megengedhetı maximális vízállások éves menete az üzemelési szabályzat elıírása szerint: • Október 30-ig elıállítandó vízállás 190-200 cm • Október 30 - március 30 között tartható 190-210 cm • Március 30 - május 30 között tartható 210-230 cm • Május 30 - október 30 között tartható 250 cm
A Cibakházi-Holt-Tisza Vízgyőjtı területe: A cibakházi-tiszazugi belvízrendszer cibakházi belvízöblözet. Közigazgatási határokat tekintve magába foglalja Martfő, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév és Tiszainoka települések teljes belterületét tovább külterületének egy részét. A vízgyőjtı síkvidéki jellegő, az elıforduló legalacsonyabb térszint 82,00 mBf, a legmagasabb térszint 90,00 mBf. • • • • • •
Vízgyőjtı terület nagysága A vízgyőjtın elhelyezkedı települések: •Martfő •Tiszaföldvár •Cibakháza •Nagyrév
93,7 km²
11
A holtágba csatlakozó belvízcsatornák •Cibakháza-martfői belvízcsatorna F=72,6 Km² Engedélyezett belvízszintje 80,52 mBf. Csatlakozási pontja a holtághoz 0+030 h.sz-nél •Mátééri belvízcsatorna F=4,3 Km² Engedélyezett belvízszintje 80,42 mBf. Csatlakozási pontja a holtághoz 2+200 h.sz-nél •Sulymos-homoktói belvízcsatorna F=3,65 Km² Csatlakozási pontja a holtághoz 2+803 h.sz-nél Engedélyezett belvízszintje 80,26 mBf •Nagyrév-nádastói, Nagyrév-Tiszakürti összekötı belvízcsatorna (a holtág lecsapoló csatornája) Csatlakozási pontja a holtághoz 10+800 h.sz-nél •Sápi-új foki belvízcsatorna F=1,52Km² Csatlakozási pontja a holtághoz 14+800 h.sz-nél Engedélyezett belvízszintje 80,35 mBf. •Gáborfoki belvízcsatorna F=0,90 Km² Csatlakozási pontja a holtághoz 16+800 h.sz-nél Engedélyezett belvízszintje 81,08 mBf. •Görbeéri belvízcsatorna, és a F=1,80Km² Lıvei belvízcsatorna F=2,53 Km² A Cibakháza-Martfői fıcsatornába csatlakozva kapcsolódnak a holtághoz.
A vízgyőjtı talaj féleségei (Km²/%): Homok: Vályog: Agyagos vályog. Termıszik: Terméketlen szik:
6,84/7,60 26,81/29,8 52,54/58,4 3,21/3,57 0,57/0,63
A vízgyőjtı mővelési ágak szerinti megoszlása (%-ban): Szántó: Rét, legelı: Szılı, gyümölcs: Erdı: Tó, mocsár: Belterület:
66 % 9% 2% 3% 2% 18 %
Vízgyőjtı területen található szennyezı források és azok környezetvédelmi helyzete 1969-2005. a Cibakházi Mezıgép Vállalat kommunális szennyvize ~ 20 m3/nap, közvetlen szennyezıforrásként tekinthetı. Felhagyott hulladéklerakó: 1967-tól üzemelt és 2001. elıtt bezárásra került, felülete 24.963 m2, 500-600 m-re a Holt-Tisza határolja. Nagyrévnél a Cibaki Holt-Tiszától ~ 30 m-re 5000 m2-es szilád hulladéklerakó telep van. Illegális hulladéklerakó van Holt-Tisza belsı Sárszögi részen - Telek - majornál - közel 1 ha - os területen. Az elföldelt hulladék háztartási, vegyes élelmiszeripari, cipıipari hulladékokat tartalmazhat.
12
Dora majori tehenészeti telep és sertéstelep. A sertéstelepen 2004. évben megszőnt a tevékenység, a tehenészeti telep jelenleg is üzemel, közvetett talajvíz útján történı szennyezıanyag terhelés fennáll. Hobbi telkek szennyvize és ismeretlen mennyiségő csapadékvize. Mezıgazdasági területekrıl származó szennyezett csapadékvíz, és belvíz bevezetések a belvízcsatornákon keresztül. A közvetlen vízgyőjtın történı ipari mezıgazdasági termelés diffúz terhelése. Belterületi csapadékvíz elvezetı rendszeren keresztül érkezı csapadékvíz, teljes kiépítése 2007. évben megtörtént, ami magába fogadja a kispusztai út mentén elhelyezkedı intenzív mőveléső mezıgazdasági területek belvizét is. Görbe-éri halastó, lecsapolása a Görbe-éren keresztül, a Cibakháza-martfői belvízcsatornán keresztül - történik.
A holtág vizének vízpótlása A holtág vízpótlását részben a becsatlakozó belvíz csatornák biztosítják, melyek a következık: • Cibakháza-martfői belvíz fıcsatorna. Torkolati vízszállítása 400 l/s Csatlakozása a holtághoz, az I.sz. böge bal oldalán, 0+000 hossz szelvénynél. • Máté éri belvízcsatorna. Torkolati vízszállítása 220 l/s Csatlakozása a holtághoz, az I.sz. böge bal oldalán, 2+030 hossz szelvénynél. • Sulymos-homoktói belvízcsatorna. Torkolati vízszállítása 280 l/s Csatlakozása a holtághoz, az I.sz. böge bal oldalán, 2+835 hossz szelvénynél. • Kispusztai-Báthory úti belvízcsatorna. Torkolati vízszállítása na. Csatlakozása a holtághoz, a II.sz. böge bal oldalán, 4+150 hossz szelvénynél. • Sápi-újfoki belvízcsatorna. Torkolati vízszállítása 65 l/s Csatlakozása a holtághoz, a III.sz. böge bal oldalán, 14+520 hossz szelvénynél. • Gábor-foki belvízcsatorna. Torkolati vízszállítása 260 l/s Csatlakozása a holtághoz, a III.sz. böge bal oldalán, 14+800 hossz szelvénynél. A holtág vízpótlását, töltését Az I.sz. szivattyútelep 500 mm 0 nyomócsövén, mint szivornyán keresztül, ha Szolnokon a Tisza vízállása meghaladja a + 300 cm-t. Tíz év átlagát figyelembe véve maximum 40 nap áll rendelkezésre. Továbbá a Cibakházi-martfői kettıshasznosítású csatornán keresztül, mivel az összeköttetésben van a Nagykunsági fıcsatornával. A NK XII-1 és a NK XII-1-1 csatornával, valamint a kungyalui ac. telep 3. számú fıvezetékén és annak meghosszabbításán keresztül. lehetséges megoldani.
A terület tulajdonosi megoszlásának a holtág rehabilitációt befolyásoló hatásai A területmegoszlásokból, és a természet rendjét felülíró területhasználat gyakorlatából fakadó érdek, és nézetkülönbségek, a tulajdonosi állapotok rendezetlensége, a rehabilitációs feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenítését vonja maga után. Ez esetben jellemzı a köz, és magán érdek nézetkülönbsége, azonban a természet rendjét felülíró területhasználat köz, és magánérdeket egyaránt sért. Az ökológiai egység részét képezı parti zóna, tudomásom szerint több mint ötszáz tulajdonost és több bejegyzett mővelési ág szerinti hasznosítási formát mutat. A nyíltvízi, és a part menti területeket magába foglaló (meder) tulajdonosi megoszlása, és rendezetlensége, továbbá a földhivatali bejegyzések kaotikussága látható. Tekintettel az érintett terület tulajdonosi megoszlására, és a földhivatalnál nyilvántartott mővelési ág szerinti hasznosításokra, bejegyzésekre, állami segítséggel lehetséges a rendezett 13
tulajdonviszonyokat, egyben a pályázhatóságot elérni. A Nemzeti örökség részét képezı Cibakházi-Holt-Tisza ökológiai egységéhez tartozó teljes területének felelısségteljes állapotmegırzését, és a természet rendjét megtartó üzemeltetését, egy tulajdonos, képes megoldani, legyen az, a jelenleg többségi tulajdonban lévı önkormányzat, vagy a Magyar állam. Javasolt, a szükséges törvénymódosítás, és a tulajdonviszonyok rendezettségének kezdeményezése, a megvalósulásáig a tulajdonosok közötti koordináció keretében, a terület, és település fejlesztési feladatok meghatározásánál a holtág menti - természetvédelmi elıírásoknak megfelelı - erdısítés támogatása. A természeti, és az épített környezet arányának megtartása érdekében a holtág ökológiai egységén belül, (tehát a holtág mindkét oldalán, a part éltıl számított minimum 55 méteres védısáv, - parti zóna - figyelembe vételével) építési tilalom elrendelése.
Az üdülıterületek kialakításának hatásai. Mint az már bebizonyosodott, az üdülı telkek értékesítése csupán pillanatnyi hasznot és a haszon értékénél több problémát jelentett a település számára. Teret biztosított a telek spekulánsok üzérkedéseinek, a rabsickodásnak, növelte a holtág terhelését, (üdülık szennyvízkezelése, ellenırizhetetlen növényvédıszer, és mőtrágya használat, tájidegen növények telepítése stb.) és hétvégeken is, a vidék nyugalma, és madárcsicsergés helyett a főnyírók hangját „élvezhetik” az itt élık, és az ide látogatók. Van gyakorlati példa, miszerint helyi szabályozás tiltja a hétvégi főnyírózást, és egyéb zajos kisgépek használatát. Arról nem is beszélve, hogy a holtág, mint közterület megközelítését, és még a szakfeladatok ellátását is ellehetetlenítik a több esetben vízbe nyúló kerítésekkel, annak ellenére, hogy a parti sávok használatát a hatályos 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet értelmében a Cibakházi-Holt-Tisza meder éltıl mérhetı 6 méteres sáv kizárólagosan gyep hasznosíthatósággal ír elı a szakfeladatok ellátásához a közlekedés biztosítására. A Keviterv Akva 2004- évi tanulmányában ezt a parti sávot 10 méterben javasolja meghatározni. Meg kell jegyezni, hogy a parti sáv, csupán részét képezi, de koránt sem azonos, az ökológiai létfontossággal bíró parti zónával, (övezettel). Az ökológiai egység területében magán tulajdonnal rendelkezı tulajdonos, több esetben arra hivatkozik, hogy övé a Tisza közepéig, vagy különbözı, a medret érintı távolságig a terület, bár ezt sok esetben bizonyítani nem tudja. A rendelkezésre álló tulajdoni állapotokat montírozó ortofotó alapján ez legtöbb esetben valótlan állítás. Ha szembesül ezzel a ténnyel a tulajdonos, akkor arra hivatkozik, hogy neki így mutatták meg a területet, amikor vásárolta. Sajnos azonban létezik ilyen földhivatali bejegyzés is, a Cibakházi területet érintıen tudomásom szerint 2 db ingatlant érintıen, ahol a tulajdonos, a feltöltıdést segítendı már a meder közép vonaláig szántóként használja a területet. Nagyrévi területen pedig nádas mővelési ágba soroltan számos. Javaslat a rekreációs célú hasznosítás stratégiájának kialakításához 14
A vízparti területek üdülıkel történı beépítése helyett, az idelátogatók számára a fizetı vendégszobák, és a dorai, és-vagy a kistiszai részen kialakítható kemping, igényes szolgáltatásokkal versenyhorgászat madár megfigyelık, öko halászat, turizmus, lovaglás, sétakocsikázás, csónakkölcsönzés, nagyhalas horgászat fızı, és kemencés stb. programokkal, mérhetı életminıség javulást eredményezhet a Cibakházán élıknek. Ez viszont többnyire a helyi lakosság bevonásával, felkészítésével, szervezéssel, összefogással, kellı marketing tevékenységgel, pályázatírási támogatással oldható meg.
Vízi létesítmények (stégek) A legtöbb esetben engedély nélkül épített vízi létesítmények, (stégek) közterület használatával demoralizáló hatást gyakorolnak a helyi lakosságra, és az egyéb terület használókra, idelátogatókra. A táj arculatát is meghatározzák. A vízi létesítmények (stégek) nem közcélú építésének, és használatának engedélyezése a horgászati célú hasznosítás esetén jogtalan elıny szerzés tényét is igazolja, hiszen az engedéllyel rendelkezı horgászok jogait, és szabadságát korlátozza az öncélú közterület, (meder) használat. Mindenki egységes engedély árat fizet, amiért egységes terület használati esélyt kellene kapnia. „Etetett hely,” vagy egyéb módon kisajátított horgászhely az országos, és helyi horgászrend szabályai értelmében nem engedélyezett. Az önmagukat stég tulajdonosnak titulálók ezzel szemben a stég körüli vízterület kizárólagos használatára akár arrogáns magatartásukkal is érvényt szereznek elriasztva ezzel úgy a helyi, mint a más településrıl egyébként korrekten horgászengedélyt váltók, - ide látogatók - népes táborát. A vízi létesítmények használatba vételéhez történı közterület, (meder) használati díj szedése, mint tulajdonosi, vagy kezelıi lehetıség az ország több területén már kudarcba fulladt. Több problémát, mint hasznot okozott. A természeti, illetve természet közeli területek magán tulajdonba, továbbá bérleti jogviszonyba kerülése, a magántulajdon védelmével, az „ahány ház annyi szokás” lehetıségét, és gyakorlatát igazolják. Mindez, hátrányosan befolyásolja a jó víz minıség, és ökológiai állapot elérésének célkitőzéseit. A meder használati díj megállapításából stégenként havi 1000 forintnak megfelelı díj megállapítás a jellemzı gyakorlat, amelyben a használatra vonatkozó szabályozás hiányos. A holtág területén összesen több mint 200 db stég található, többnyire a nagyrévi területen. Felmerül a kérdés, hogy Cibakházán, 5-600 ezer forintos éves mederhasználati díj beszedésének hozadéka arányban áll e a demoralizáló hatás által keletkezı egyéb hasznosítási, bevételek kiesésével, valamint a stégek használatával okozott környezeti hatások kompenzálásának költségeivel? Amennyiben a stégépítık, és mederhasználók mederhasználat szempontjából elınyt élveznek a horgász lehetıségek tekintetben, a mederhasználat egyéb módját, az etetett horgászhely használatának lehetıségét mederhasználati díjjal kompenzálva,
15
a stég használat díjának meghatározott %-ában kifejezve további 1- 1,5 millió forintos árbevételt jelenthet. Meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban a horgászhelyek csónak kikötı karóinak víztérben történı bennhagyása is hasonló közterület használat tényét mutatja, mint a vízi állásoké, hiszen vannak horgászok, akik több helyen a vízben hagynak csónak kikötésre alkalmas karókat, és bármelyiktıl, vagy annak közelébıl is, elküldik az ott horgászni szándékozót. Persze van stég „tulajdonos” is, akinek a stéggel szembeni, vagy más területen karók is szolgálják a területhasználat kisajátítását. A csónakkikötı karók vízben hagyása egyébként több esetben baleseti kockázatot is jelent. Javasolt, az építmény nélküli közcélú vízi létesítmények építését a törvényi szabályozás figyelembe vételével helyi szabályozással a település fejlesztési tervében szerepeltetni. A vízi állások létesítésének szabályait - az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, továbbá a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról - tartalmazzák. Az engedély nélkül, épített stégek utólagos engedélyezésének lehetıségét szükséges biztosítani. Azokra a létesítményekre, amelyek „bele férnek” a településfejlesztési elıirányzatoknak megfelelı területhasználat, és a természetvédelmi elıírásainak. Az engedélyeztetés elmulasztása esetén felszedésérıl szükséges intézkedni, a bizonyíthatóan a stéget építı, - használó - terhére.
Vízi jármővek használata. A holtágon a vízi jármővek használatával kapcsolatosan, jelenleg, egyetlen korlátozó intézkedés van érvényben, miszerint a holtág területén robbanó motoros vízi jármő használata tilos. Ezt a tiltó rendelkezést törvény nem írja elı, számomra ismeretlen eredető helyi szabályozás határozza meg. A tiltó szabályozás egy részben okszerő, más vonatkozásban pedig a szakfeladatok ellátásának kerékkötıje. Javasolt, a robbanómotoros vízi jármővek szakfeladatok ellátása céljából történı engedélyezése, amelyet a 2011 évben kiadandó horgász területi engedélyben is szerepeltetni kell. A holtág területén robbanó motoros vízi jármő használata Tilos, kivéve a külön engedélyben meghatározott szakfeladatok ellátása érdekében történı robbanó motoros vízi jármő használat. A holtágon a vízi jármővek ideiglenes tárolására kikötésére vonatkozóan nincs kialakított szabályozás. A szabad kikötési lehetıségek kényelmi elınyén túl azonban jelentıs teret biztosít az orvhalászat számára, és egyéb, visszaélésekre ad lehetıséget. Az egybefüggı nádasokban elrejtett csónakokkal könnyedén kijátszhatók a horgászrend szabályai, és a halırök. A jelenlegi csónak kikötések (ideiglenes tárolások) gyakorlata természet, és környezetkárosító hatása is igazolható. Javasolt a vízi jármővek kikötését, - ideiglenes tárolását - is szabályozni. A közelben, Martfőn lehet legközelebb gyakorlati példát találni, az ott, ırzött kikötıre, melynek hasznossága bizonyítható. A holtág akár több pontján is kikötıhelyek, illetve csónaktárolók kialakításának lehetısége munkahelyteremtés, illetve munkahelyet fenntartó nonprofit bevételi forrás is lehet, aminek közvetett hasznát, az orvhalászat visszaszorításában, a holtág arculatának rendezettségében mérhetnénk.
A holtág halállománya, Halászati hasznosítás. A holtág halállománya az elızetes vizsgálatok, ÁLLÓVÍZTESTEK JELLEMZÉSE A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZÁRA (VKI ALAPJÁN) 2008.
16
A halfaunisztikai vizsgálat minısítése: A holtág halas szempontból az egyik legkedvezıtlenebb állapotban van. Jelentıs a belsı és külsı eredető feltöltıdés, egyes vízterületek lefőzıdése, elzáródása néhány éven belül bekövetkezhet. A keresztöltésekkel elválasztott vízterek között ugyan elméletileg kis átmérıjő zsilipekkel megoldott a halak migrációja, de ez a valóságban minimális jelentıségő. A természetes szaporodás feltételei elsısorban a keszegfélék számára adottak. A nemes halak esetében szinte csak a kihelyezésekbıl származó állományrészek kerültek elı. Mind faj, mind egyedszám tekintetében kedvezıtlen állapotokat rögzítettünk!!! A piaci, avagy horogérett halakkal történı folyamatos, - akár a polikultúrás népesítés esetén is, - a telepítések magas költségei, a horgász területi engedélyek drágulását, az engedélyt váltók létszámának aránytalan csökkenését eredményezik és az ökológiai egyensúly (fajon belüli korosztályok ökológiai szerepe) megbomlásához, hosszabb távon a halállomány összeomlásához, a vízminıség romlásához vezet. A vizsgálat megállapításai, és a helyi tapasztalatok alapján, a halászati jogot gyakorló Cibakházi Vegyesüzemi Horgászegyesülettel kötött önkormányzati megállapodás értelmében a szakadás, és a kendergyári területek között, jelenleg 4000 m² területen folyik ivadéknevelés. A nevelt ponty, compó, süllı, és csuka ivadékok a holtágba kerülnek kihelyezésre, és a horgász fogások információi szerint a helyben nevelt és kihelyezett ivadékok jelenléte, fejlıdése, igazolt a holtág területén. A halállomány természetes szaporulattal történı utánpótlására jelen vízminıségi, és ökológiai állapotok miatt minimális az esély. A halászati tevékenység jelenlegi gyakorlata szerint a természetes vízi halász megélhetése, az általa kifogott hal mennyiségével egyenesen arányos. Ebbıl a gyakorlati megállapításból, és a halászati jog gyakorlásának feltételeit megszabó határozat értelmében, a területen halászati tevékenységet folytató halászok halászati tevékenységének 2011 évi szerzıdés szerinti megszőnésébıl fakadóan a holtágon tevékenykedı természetes vízi halászok a minél nagyobb mennyiségő zsákmány kifogására motiváltak. A halász, horgász, és az orvhalász, tevékenység által a holtágból kifogott hal mennyisége, a halfaunisztikai vizsgálat megállapításai alapján meghaladja a természetes szaporulat, és a betelepített hal együttes mennyiségét. A halállomány faj, és egyedszám optimalizálásának kérdése tehát a feladatokat tekintve összetettebb annál, minthogy azt a halász szakma kikerülésével, meg lehessen oldani. E tekintetben is elsıdleges, a holtág jó vízminıség, és ökológiai állapotának elérése. A 2006- ban készült HAVARIATERV 2.4 pontjában, „Tennivalók vízszennyezés és halpusztulás észlelése esetén:” A halırök vízminıség-romlás, vízszennyezés, esetére történı feladatainak meghatározása során leírtak megfelelı szakmai felkészültséget feltételeznek, ami
17
azonban a halıri feladatokat többnyire társadalmi megbízatásként ellátó személyek esetében nem feltétel, és nem elvárható. Javasolt a horgász, illetve halász fogások országos rendtıl eltérı mennyiségi korlátozása. Avagy bizonyos kifogott mennyiség felett, új területi engedély váltásának kötelezıvé tétele, a holtág hal állományának optimalizálódásáig. A vásárhelyi tanulmányban rögzített adatok szerint korábban a halászati hasznosítók több vagon (vagon=100 mázsa) értékes süllıt, és pontyot szállítottak a fıvárosba. Bizonyos halfajok, (keszeg, kárász félék, réti csík,) pedig helyi olcsó népeledelnek számítottak. Ismereteim szerint a halász, és horgász-fogások dokumentálva, éves szinten, együttesen alig haladják meg az egy vagonnyi kifogott mennyiséget. A holtág jó vízminıségével, és ökológiai állapotával évi 4-500 mázsányi hal zsákmányolása is elfogadható mértékő lehetne. (intenzív halas vizek esetén ez a mennyiség terület arányosan 1500 – 1600 mázsa) Országosan is javasolt lenne meghatározott területnagysághoz kötötten elıírni a megfelelı szakmai végzettséggel, és felkészültséggel rendelkezı hivatásos halász foglalkoztatását. E tekintetben gyakorlati példával a szintén természet közeli tevékenységet gyakorló hivatásos vadászok alkalmazása szolgálhat. A hivatásos vadász folyamatosan megfigyeli és óvja, - gondozza - az általa felügyelt területen élı vadállományt és annak életfeltételeit, ellenırzi a területet, és ellenırzi, továbbá segíti a legális vadászati tevékenységet, (vadásztat) ellenırzési feladatokat lát el, jelentıs szerepe van, az illegális tevékenységek a mezei lopások visszaszorításában, - megakadályozásában - . A területen történı fegyveres jelenléte egyéb, vagyonvédelmi - bőnmegelızı - szerepet is betölt. Intézkedési joggal van felruházva. Naplójában rögzíti tapasztalatait. Megfigyeléseirıl, tapasztalatairól tájékoztatja felettesét, a fıvadászt. Vad elejtésére irányuló tevékenysége minimálisnak mondható, a szakmailag indokolt állományszabályozásra korlátozódik. A rokon szakma jól mőködı példáját tekintve az ökológiai ismereteket, a halász, és a halıri feladatok felkészültségét összefoglaltan magába foglaló képzettséggel, és elhivatottsággal a hivatásos halász (ok) alkalmazása értékteremtı. A hivatásos halász foglalkoztatása gyakorlatilag anyagi terhet sem jelentene a halászati jog gyakorlójának, amennyiben a hal korlátozott mennyiségben történı kifogására irányuló tevékenysége az állomány folyamatos megfigyelésén túl a szelektáló halászatban nyilvánulna meg. A halászati tevékenység során kifogott tájidegen halak, amúr, fehér, és pettyes busa, ezüstkárász, és a törpeharcsa, melyek jelenléte nem kívánatos a jó ökológiai állapot eléréséhez, elsı sorban-helyben történı értékesítése megszervezésre kerülne. Akár a tervezett szociális boltban. A helyi halfogyasztás piaci feltételeinek megteremtése szintén visszaszorító hatást gyakorolna az illegális halkereskedelemre, az orvhalászatra. A hivatásos halász (ok) alkalmazásának további anyagi elınyt jelentı lehetısége az idegenforgalom területén lehetıséget kínáló öko halászat, amikor az érdeklıdık számára aktív vagy passzív jelenlétet biztosít a halászat gyakorlati tevékenységénél. (Matula kunyhó-s, halfızıs - programok.) A hivatásos halász a vízminıség folyamatos mőszeres ellenırzését végezhetné a vizsgálati eredmények feljegyzése, és továbbítása meghatározott személynek, feladatkörébe tartozhatna.
Felelıs személy, foglalkoztatásának szükségessége. A mindenkori polgármester személyén kívül jelenleg nincs felelıs személy, aki figyelemmel kísérné, szakmai irányítója, „gazdája” lenne a holtág sorsát formáló döntéseknek, cselekvéseknek. A feladat azonban nagyobb horderejő, és sok tekintetben igényesen szakmaibb mint az a korábbiakban beivódott a köztudatba. A holtág jelen, egyes szakmai megállapítások szerint jó állapotban van, más szakmai értékelés alapján, elismerten kifogásolható, a valóságban pedig, a kritikus állapota tükrözi,
18
hogy az elmúlt 154 évben nem volt felelıs személy, aki „gazdája” lett volna a CibakháziHolt-Tiszának. A holtág üzemeltetése, fenntartása, állapot javítása, a területet érintı szakfeladatok irányítása a célállapot elérésének elıkészítése, a megvalósítási folyamat irányítása, felügyelete, a terület használat természet rendjét szem elıtt tartó helyi értékteremtés koordinálása, szervezése fokozottan szükségesnek látszik. A terület összességében, természeti értékeivel, és lehetıségeivel, csak a környezettudatos területhasználat eredményeképpen ırizhetı meg az utókor számára. E tekintetben a környezettudatosság jelenleg csak közhelyként szerepel a gazdaág központú társadalmi felfogásban, pedig a holtág jelen állapotának elırehaladottsága, az egyébként is krízis helyzetben lévı ingatlan piac állapotát tekintve ingatlanjaink további elértéktelenedését eredményezi. A Cibakházán élıknek, az önkormányzattal együttmőködı felelıs személy foglalkoztatása közvetlen, és közvetett haszna, a Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és ökológiai állapotának elérése, a hasznosítási lehetıségek kihasználásán alapuló jó életminıséget, és akár 30-40 %-os ingatlan érték növekedést eredményezhet (Csak a helyi ingatlanok értéknövekedése milliárdos tétel, ami családonként, átlagosan legalább egy milliót jelent) az egészséges környezet számokban nem kifejezhetı hozadékán túl.
Rendezvények szervezése: 1994 óta március 22-e a víz világnapja, március harmadik hétvégéjén, Cibakházán, a „Cibakházi-Holt-Tisza napja” hagyományteremtı rendezvénysorozat elsı rendezvénye 2011ben apropója lehetne a helyi lakosság észére, hogy a holtág állapotát övezı közönyébıl kimozduljon, továbbá annak, hogy a holtág sorsfordítása tekintetében, a magasabb körökben illetékes döntéshozók is személyes ügyüknek tekintsék a Cibakházi-Holt-Tisza rehabilitációjának lehetıségét. A hagyományteremtı rendezvény, és a meghívott illusztris vendégek jelenléte a média érdeklıdésére is számot tarthat, miáltal az idegenforgalom növekedése várható. A rendezvény ajánlott programjai: Ünnepi megnyitó. A megnyitót követıen a holtágat bemutató kisfilm, és Dr. Masaru Emoto, „A víz titkai” kisfilm vetítése, majd rendhagyó Istentisztelet a Holt-Tisza partján, ahol a résztvevık közös imát mondanak a holtágért. Haltelepítés, sárkányrepülıs, motoros, baranta bemutató, vetélkedık, fızıverseny, helyi népdal-kör, stb. A már hagyományosnak mondható horgászversenyek programjait rövid, környezettudatosságra nevelı vetélkedıvel javasolt bıvíteni. Az ifjúsági horgásztábor folytatása. A Cibakházi-Holt-Tisza rekonstrukciós lehetıségei nyilvános konferencia és fórum rendezvénysorozatának folytatása.
Rehabilitációs lehetıségek A rehabilitációs lehetıségek tekintetében elsıként, a Cibaki Holt-Tisza és környékének rehabilitációjára és komplex fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány Msz. 121/2003 készült a Keviterv Akva mérnöki vállalkozás KFT részérıl. A tanulmány 2 változatot mutat be. A projektek jelen tanulmányban csupán vázlatosan kerülnek bemutatásra, részletes megismerésük lehetısége a Cibakházi Nagyközségi Önkormányzat polgármesterénél, illetve jegyzıjénél lehetséges.
19
Keviterv projekt: (1.) változat I. sz. böge. A holtágnak ez a szakasza erısen feliszapolódott, nádas területrész. Ezért ez a terület alkalmas arra, hogy védett terület legyen. A zavartalan élıvilág gazdaggá teszi a környezetét. A meder rendezésére, ezért csak a víz frissítés és vízutánpótlás biztosítása céljából –mely biztosítja az öntözéshez szükséges vízmennyiséget-, vezérárok kialakítást irányoztunk elı. A vezérárok fenékszélessége 10,00 m. Az iszap kitermelését hidromechanizációs berendezéssel javasoljuk kitermelni. Azokon a helyeken, ahol a nád tuskók kotróval megfoghatók, ott nád kupacokat kell kialakítani, mely az élıvilágnak fészkelı, menekülı helyül szolgálhat. A 3+485 Km szelvénybe tiltós mőtárgyat kell beépíteni, amely biztosítja a vízkormányzást, és a bögék közti maximális feltöltési vízszint különbséget. II.sz böge A holtágnak ezen a szakaszán 30 m fenékszélességő kotrást irányoztunk elı. A kotrás fenékszintje 76,48 mBf. Az iszap kitermelését hidromechanizációs berendezéssel javasoljuk kitermelni. Partrendezés: A holtág partrendezését a partéi vonalában a maximális tározási vízszint felett 50 cm magasságban kell elvégezni. Ebben a bögében a maximális tározási vízszint 81,00 mBf. Partbiztosítás: A holtág 3+485-4-500 Km szelvény közötti szakaszon a Cibakháza belterület épületei, magántulajdonban lévı lakóházak, kertek a kialakult szakadó part miatt veszélyeztetve vannak. E partszakasz partbiztosítási munkáit soron kívül sürgısen el kell végezni! A partbiztosítás tervezési munkát megelızıen meder és rézső állékonysági vizsgálatot el kell végezni, és annak eredményétıl függıen kell a tervezést és a kivitelezést végrehajtani. III. sz. böge Mederrendezés A holtágnak ezen a szakaszán vezérárok és mederkotrást egyaránt elıirányoztunk. A vezérárok fenékszélessége 10,00 m, míg a mederkotrás fenékszélessége 30,00 m. A kotrás fenékszintje 76,48 mBf. Az iszap kitermelését hidromechamzációs berendezéssel javasoljuk kitermelni Partrendezés A holtág partrendezését a partéi vonalában a maximális tározási vízszint felett 50 cm magasságban kell elvégezni. Ebben a bögében a maximális tározási vízszint 81,00 mBf. Az I. sz. változat beruházási költsége 1 515 181 100,- Ft. Az I. sz. változat üzemeltetési költsége 1 561 816 000 Ft.
Keviterv projekt: (2.) változat I. sz. böge. Mederrendezés A holtágnak ez a szakasza erısen feliszapolódott, nádas területrész. Ezért ez a terület alkalmas arra, hogy védett terület legyen. A zavartalan élıvilág gazdaggá teszi a környezetét. A meder rendezésére, ezért csak a víz frissítés és vízutánpótlás biztosítása céljából –mely biztosítja az öntözéshez szükséges vízmennyiséget- vezérárok kialakítást irányoztunk elı. A vezérárkot ebben a változatban úgy alakítottuk ki, hogy az öntözéshez szükséges víz kivétel helyénél dupla vezérárkot alakítottunk ki, hogy az élıvilágot kevésbé zavarja a víz kivételezés. Ezzel a megoldással középen egy teljesen új sziget rész alakul ki, mely zavartalan fészkelı és menekülı helyet biztosít. A vezérárok fenékszélessége 10,00 m. Az iszap termelését hidromechanizációs berendezéssel javasoljuk kitermelni. Azokon a helyeken, ahol
20
a nád tuskók kotróval megfoghatók, ott nád kupacokat kell kialakítani, mely az élıvilágnak fészkelı, menekülı helyéül szolgálhat. Mőtárgyak A 3+485 Km szelvénybe Tiltós mőtárgyat kell beépíteni, amely biztosítja a vízkormányzást, és a bögék közti maximális feltöltési vízszint különbséget. II.sz. Böge Mederrendezés A holtágnak ezen a szakaszán 30 m fenékszélességő kotrást irányoztunk elı. A kotrás fenékszintje 76,48 mBf. Az iszap kitermelését hidromechanizációs berendezéssel javasoljuk kitermelni Partrendezés A holtág partrendezését a partéi vonalában a maximális tározási vízszint felett 50 cm magasságban kell elvégezni. Ebben a bögében a maximális tározási vízszint 81,00 mBf. Partbiztosítás A holtág 3+485-4-500 Km szelvény közötti szakaszon a Cibakháza belterület épületei, magántulajdonban lévı lakóházak, kertek a kialakult szakadó part miatt veszélyeztetve vannak. E partszakasz partbiztosítási munkáit soron kívül sürgısen el kell végezni! A partbiztosítás tervezési munkát megelızıen meder és rézső állékonysági vizsgálatot el kell végezni, és annak eredményétıl függıen kell a tervezést és a kivitelezést végrehajtani. III. sz. böge Mederrendezés A holtágnak ezen a szakaszán vezérárok és mederkotrást egyaránt elıirányoztunk. A vezérárok fenékszélessége 10,00 m, míg a mederkotrás fenékszélessége 30,00 m. A kotrás fenékszintje 76,48 mBf. Az iszap kitermelését hidromechanizációs berendezéssel javasoljuk kitermelni Partrendezés A holtág partrendezését a partéi vonalában a maximális tározási vízszint felett 50 cm magasságban kell elvégezni. Ebben a bögében a maximális tározási vízszint 81,00 mBf. A II. sz. változat beruházási költsége 1 517 634 529,- Ft. A II. sz. változat üzemeltetési költsége 1 592 734 000 Ft. Mindkét változat, a Belvízcsatornák fejlesztését, és a vízpótlási lehetıségeket, továbbá az OVGT-ben meghatározott parti sávnál (55m) lényegesen kisebb mérető, 10, illetve 25 méteres parti puffer zóna kialakítását is magába foglalja.
Zöld energiatermeléssel kapcsolt mederrehabilitáció. A második alternatíva, az általam, 2007 – ben javasolt lehetıség, a meder kotrása során kitermelt magas szervesanyag tartalmú lágyüledék, és a vízi növényzet gondozása során kitermelt növények, továbbá a térségben keletkezı mezıgazdasági, és egyéb szerves hulladékok energetikai célú hasznosításával egybekötött meder rehabilitáció, amelynek eredményeképpen elérhetı a jó vízminıség, és meder állapot, valamint energetikailag önellátó mikro térséget is eredményez. A környezeti és természetvédelmi elınyein túl, munkahely teremtési lehetıséget biztosít. A termelt metán, a vezetékes gáz hálózatba tölthetı. A helyben termelt metán mezıgazdasági gépek üzemanyagaként történı felhasználása a mezıgazdaság versenyképességét is javíthatja. A villanyáram termelés, a szükséglet szerint szabályozható. A „zöld” energiatermelés technológiai folyamatában szereplı nyersanyag (iszap, és vízinövényzet) kitermelése ez esetben nem, vagy csak minimális részben terhelnék a holtág rehabilitációs költségeit. A projekt megvalósulása esetén, a holtágból kitermelendı magas szervesanyag tartalmú üledék, és vízi növényzet, az energia üzem nyersanyagellátásának terhére oldható meg. Az energiatermelés során keletkezı hulladék hı, a közintézmények
21
főtésére, lakossági távfőtésre, hőtıház, növényházak, meleg vizes horgász tó kialakítására is lehetıséget biztosíthat. E tekintetben elızetes tárgyalások vannak folyamatban a Regionális Fejlesztési Vállalattal, a WWF Magyarország támogatásával. Ez a megoldási javaslat, a vízminıség, és a meder állapotjavítását, valamint az állapotjavításból fakadó lehetıségeket foglalja magába. Nem tartalmazza a cél állapot eléréséhez elengedhetetlen, a terhelések megszüntetését elıirányzó intézkedések, a természet rendjének megfelelı területhasználatok szabályozását. A projekt várható összköltsége, 1 500 000 000 Ft, amely legnagyobb részben az energia üzem létrehozása, és az azzal összefüggı költségeket foglalja magába. Ez esetben, a holtág célállapotának elérése, a projekt zöld-energiatermelési hasznán túli hozadéka.
A 2008- ban benyújtott pályázati konstrukció. A harmadik alternatívának a mőszaki megoldását, a MOBUR Építési és Kereskedelmi Betéti Társaság terve alapján, a 2008- ban benyújtott pályázat anyaga tartalmazza. A Cibakháza Holt-Tisza vízgazdálkodásának fejlesztési tanulmánya címmel. A beavatkozás, mőszaki koncepciójának fı tételei: • •
A Holt-Tisza vízpótlási kapacitásának növelése. A Holt-Tisza bögékre történı bontása a becsatlakozó belvízbevezetı csatornák elhelyezkedése alapján. • A kialakított bögék eltérı vízszintjeinek meghatározása a becsatlakozó belvízcsatornák szintjei illetve a mellettes területek szintjei alapján. • A Holt-Tisza vízforgalmának javítása a holtág két végénél megépítendı szivornyák segítségével. • A vízinövényzet visszaszorítása a megemelt vízszintek segítségével. • A vízi növényzettel szinte teljesen benıtt holtágrészek lecsapolási lehetıségének a megteremtése, mely lehetıvé teszi a költségtakarékosabb mederkotrási munkák elvégzését. Ez a megoldási javaslat, a holtág szakaszainak külön - külön kezelhetıségét irányozza elı. A bögénkénti vízszintkezelés és a lecsapolhatóság a vízpótlás, és átöblítés lehetıségét, foglalja magába, mintegy, a mederrehabilitáció elıkészítési szakasza. E konstrukció lehetıséget kínál a holtág szakaszainak kiszárított állapotban (szárazföldi gépekkel) történı mederrendezésre, amelyet a korábbi szakmai egyeztetések nem javasolnak. Nem tartalmazza a rehabilitáció elengedhetetlen részét képezı, a terhelések megszüntetését elıirányzó intézkedések, a természet rendjének megfelelı területhasználatok szabályozását. A pályázatban foglaltak, 300 000 000 Ft. – os összköltséget mutattak.
Víz, és iszap bioremediációs kezelése: Idırendi sorrendben a negyedik, (2010) a bioremediációs megoldás lehetısége. Az ajánlatot, a Malatech Water kereskedelmi, és szolgáltató Kft készítette. Az ajánlatban szereplı bioremediációs eljárás kidolgozását, egy 2010 10 25. én történt víz, és iszap minıségi állapotfelmérés elızte meg. A bioremediáció, mint komplex tókezelés erre vonatkozó elınyei preventív, megelızı céllal ölthetnek testet a víztest esetében. Az állapotfelmérés labor eredményeinek figyelembevételével három éves ütemezésben a víz, és iszap minıség javulását, ezáltal a biodiverzitás javulását eredményezheti. A bioremediáció folyamatának bemutatása: A mikroorganizmus-enzim készítmény -Bioclean Pond Clarifier, illetve Bioclean Aqua területegységtıl, vízmélységtıl, és a vízminıségi adatoktól függıen optimalizált mennyiségő kijuttatását követıen a következı változások bekövetkezése várható el: 22
- ökológiai egyensúly helyreállítása - káros vízinövény burjánzás megszőnése - egyenletes oldott oxigénszint, hajnali oxigénhiány megszőnése - az iszap szerves, bomló frakciójának bontása nyomán az iszapszint csökkenése (eredményeink alapján évi 5-20 cm iszapszint-csökkenésre lehet számítani) - kénhidrogén termelıdés megszőnése - ammóniumion, szabad ammónia, nitrát-, nitrition koncentrációjának csökkenése - ortofoszfát koncentráció csökkenése - algaszám csökkenése - átlátszóság növekedése, optimalizálódása -BOI és KOI csökkenése Megjegyzés: A bioremediációs technológia alkalmazása során, a nehéz fémek a mineralizálódott iszapban maradnak, ahonnan hosszútávon továbbra is veszélyeztetik a felszín alatti vízkészlet minıségét, illetve a magasabb rendő vízinövények (makrofita) biológiai aktivitása során ismételten a körforgásba kerülhetnek. A lehetıség nem tartalmazza a rehabilitáció elengedhetetlen részét képezı, a terhelések megszüntetését elıirányzó intézkedések, a természet rendjének megfelelı területhasználatok szabályozását. Az energetikai lehetıséget magába foglaló megoldási javaslatot a bioremediációs állapotjavítás korábban történı alkalmazása kizárja. Az energetikai lehetıséggel élı állapotjavítás „utókezelésének” azonban ajánlott a bioremediációs technológia alkalmazása, amelynek költségeit a lágyüledék mennyiségének csökkenése ez esetben csökkenti. A Malatech Water kereskedelmi, és szolgáltató Kft három éves összesített vállalkozói díja: az árajánlat szerint, 104 414 400 Ft. + Áfa
A megoldási lehetıségektıl függetlenül halaszthatatlanul fontos, a vízinövényzet folyamatos gondozása. A hínár, és nád ész, és okszerő gondozása, a növényi részek eltávolítása, egyben fitoremediációs hatással is bír. A mederbıl eltávolítandó növényi részek nem vesznek tovább részt a terhelésben, és energetikai hasznosításuk is lehetséges. Az ökológiai szükséglet mértékénél nagyobb mértékben elnádasodott területekrıl, a nád rizóma (gyökér rendszer) eltávolításával a növényrészekbe beépülı nehézfémek is eltávolodnak a mederbıl. A növényzet gondozását, leg olcsóbban, a TRUXOR 5000 univerzális kétéltő munkagéppel lehetséges megoldani. A berendezés alkalmas továbbá a holtág vízi, és partmenti területein tervezhetı beavatkozásokra, pl. kotrásra, fonalas alga eltávolításra, oxigéndúsításra, elhagyott, vagy felszámolandó vízilétesítmények eltávolítására, idegen tárgyak eltávolítására, szivattyúzásra, és szükség esetén bevethetı az árvízi védekezésnél is.
23
A berendezés ész, és okszerő használatával kezdetét veheti a holtág meder rehabilitáció gyakorlati megvalósítása, elsı stratégiai lépésként, a meghatározott stratégiai elemektıl függetlenül. Megállítható, a belsı terhelés okozta további vízminıség romlás, javulás érhetı el, az ökológiai állapotban. A TRUXOR 5000 teljes felszereltséggel, 25 000 000 Ft. + üzemeltetési, fenntartási költségek ~ évi 7 000 000 Ft.
Ajánlás: Az energetikai lehetıséget magába foglaló megoldási javaslat, a terhelések megszüntetését elıirányzó intézkedésekkel, valamint a természet rendjének megfelelı területhasználatok szabályozásával, a vízpótlás, és átöblíthetıség mőszaki feltételeinek biztosításával kínál átfogó megoldást a célállapot eléréséhez. Magában foglalja a terület növényzetének folyamatos, ész, és okszerő gondozását, mindemellett a holtág jelenlegi rossz állapotából, a lakosság számára is konkrét elınyszerzés lehetıségét biztosítja.
Függelék: A holtág jelenlegi, kifogásolható vízminıségének kialakulása, a célállapot elérésének megoldási lehetıségei: A holtág vízminısége kifogásolható. A kifogásolható vízminıség, a korábban engedélyezett terhelések, és a jelenlegi természet rendjét felülíró területhasználatok együttes eredménye. A kifogásolható vízminıség kedvezıtlenül befolyásolja a víz, öntözési célú hasznosíthatóságát, továbbá a vízi élettérhez kötött élılények, többek között a halak jelenlétét, egészséges életfeltételeit, és a hasznosíthatóságukat, valamint a rekreációs célú hasznosítás lehetıségeit.
24
A folyamatos terhelés hatására a holtág élıvilágának összetétele megváltozik. Egyes fajok a holtágból kipusztulnak, új fajok települnek be A víztér elnövényesedése következtében fokozódik a holtág feliszapolódásának üteme A növekvı terhelés a vízminıség instabilitásához vezet, melynek következtében szélsıséges vízminıségi állapotok váltják egymást A külsı és belsı terhelések hatására keletkezı üledéknek a holtág vízminıségében meghatározó szerepe van. A tápanyag terhelés hatására megnövekedett vegetáció évrıl-évre gyorsítja az autochton (helyben keletkezett) feltöltıdést. Egyes vizsgálatok alapján egy átlag holtágban évente mintegy 3mm autochton iszap felhalmozódással kell számolni. A feltöltıdés mértéke jelenleg a holtág egyes szakaszain eléri, vagy meghaladja az éves 3 cm-t, tehát 10 szerese. A szennyezıanyag terhelés rontja a víztér oxigénháztartását, melynek kedvezı állapota a jó ökológiai állapot alapfeltétele. Csökken a hasznosítási lehetıségek skálája. A természetes vizek öntisztuló képességét meghaladó terhelések hatására a vízoszlop, mélységében felrétegezıdött. Az iszapréteg instabil, magas szervesanyag tartalmú. A mederfenék közelében mérhetı oldott oxigén mennyisége a kritikus szintet meghaladja. A víz, kémiai, és biológiai oxigén igénye több esetben meghaladja a kritikus értékeket, aminek eredményét a korábbi években tapasztalt, és a 2010 évi halpusztulás is mutatta. A nehézfémek a felszíni vizek fenekén lévı iszapban halmozódnak fel és onnan épülnek be a vízi táplálékláncba, aminek a tetején ott vannak a halak, a vízi ragadozók, mint a vidra, a madarak és az ember. A belvíz bevezetı csatornákon a holtágba érkezı - elismerten terhelt belvíz, és egyéb pl. a tiszaföldvári halastóból lecsapolt víz, - melynek befogadási kötelezettségét a Megyei zöldhatóság elsı fokon elutasította, - valamint és a mezıgazdasági, üdülıterületekrıl történı vegyi, és szervesanyag bemosódások. A vízinövényzet burjánzását, (eutrofizáció) és a feltöltıdési folyamat (szukcesszió) jelentıs mértékő felgyorsulását, a biológiai sokszínőség (biodiverzitás) bizonyított elszegényedését eredményezik. A holtág egyes szakaszainak ökológiai katasztrófájához, a terület elértéktelenedéséhez vezetnek. Az európai 271/91-es városi szennyvíztörvény szerint, a szennyezı – fizetı elv legszigorúbb alkalmazása minden környezetvédelmi törvényrendszer alapköve. Csak így lehet az adófizetı polgárt a környezetvédelemben közvetlenül érdekeltté tenni. Az elv alkalmazásával minden szennyezést, vagy környezetkárosodást elıidézı döntés, vagy tett a kár mértékével arányos adóterhet ró az elkövetıre.
25
A szennyezı – fizetı elv. A szennyezést sújtó adóterhek mindig a szennyezıt terhelik és a szennyezés következtében létrejövı környezeti károk mértékével arányosak. Ezt a mértéket a környezeti károk megszüntetésére szükséges anyagi források nagysága határozza meg. Ezt az alapelvet Nyugat-Európában az iparban már mindenütt megvalósították. Bevezetése a folyóvizek minıségének a jelentıs javulásához vezetett. Sajnos a mezıgazdaságban ezt az elvet, több okból még nem alkalmazzák. Innen ered a földalatti vízkészletek minıségének a lassú, de állandó romlása is. .Nem elfogadható a holtág belvízbefogadó területként jelenlegi formában történı kezelése, hasznosítása, ami a hasznosítási formák közül kiemelt prioritást élvez, miután a befogadott elismerten szennyezett - belvíz a természet öntisztító képességét meghaladó terhelést jelent, és tovább rontja az egyébként is kifogásolható vízminıséget. Javasolt a holtág vízminıségét károsan befolyásoló szennyezıforrások megszüntetését elıirányzó helyi rendelet alkotása. A rendeletalkotásnál felül kell vizsgálni a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat, továbbá az abban foglaltak betartását. A szennyezı – fizetı elv alkalmazása remélhetıen a természet rendjét felülíró területhasználat gyakorlói számára meggyızı hatással bírhat a terület ökológiai egységét figyelembe vevı - természet rendjének - megfelelı használatára. A nádgyökérteres biológiai tisztítórendszerek viszonylag kis költséggel megépíthetok, üzemeltetésük, karbantartásuk is szerény igénnyel bír. Mindemellett hosszú távon megoldja, a holtágba érkezo víz, jó minoségét, melynek kapcsán lassul az eutrofizációs, a szukcessziós folyamat, és kevesebb mocsárgáz termelodik, illetve szabadul fel, és kerül a légtérbe.
A belvíz bevezetı csatornák torkolati pontjai elé, a torkolatnál mérhetı maximális vízhozam kezelésére, tisztításáranádgyökérteres biológiai tisztítórendszer (szőrımezı) kialakítása, ami a 6 db csatorna esetében összesen ~5 hektárnyi területet igényel. A legnagyobb, területet, (1,4 hektár) a Martfő – Cibakháza fıcsatorna igényel.
Forrás: www.foek.hu
A belvíz bevezetésbıl származó terhelések megszüntetését, a terhelés forrásául szolgáló területek közigazgatási terület megoszlásának arányában finanszírozva környezetvédelmi elıírás keretében javasolt megoldani. Ez a kérdés, a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alkalmazásának, alkalmazhatóságának - felülvizsgálatát teszi szükségessé. „Engedélyes köteles:…. 3. /tudomásul venni, és tőrni a birtokbaadás idıpontjában meglévı hasznosításokat. 4./ tudomásul venni, hogy a holtág elsı sorban belvíztározó, másod sorban öntözıvíz tározó, ezen túl halászati hasznosítás (Szolnoki Halász Kft) folyik a holtágban Minden hasznosítás az elsırendő funkciónak alárendelve folytatható.”stb. Egyrészrıl amennyiben a Cibakházi-Holt-Tisza tulajdonosa köteles eltőrni, hogy a martfői, a földvári, a nagyrévi, és az inokai következmény nélkül szennyezhesse a holtágba kötelezıen befogadandó vizet, (elismerten szennyezett vizet) másrészrıl pedig a cibaki viselje a szennyezés terheit, következményeit annak ellenére, hogy a vízjogi engedélyben leírt 18/239/1994. sz. szakhatósági állásfoglalásban foglaltak, valamint a szabályzat kiegészítéseinek szigorú betartására figyelmeztet.
26
Pl. az 1-8 pontban felsorolt kiegészítések 1. pontja: „A holtág egyike azoknak a KözépTiszavidéken nyilvántartott igen szennyezett holtágaknak, ahová további szennyezıanyag nem vezethetı. Javasoljuk ennek a korlátozásnak érvényesítését, és szabályzati megfogalmazását.” A felszíni vizek minısége védelmét a 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól a 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól, továbbá a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól, valamint a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szabályozza. Az a legkevesebb, hogy a „szakma” tegye meg a környezetvédelmi óvintézkedést is, és kerüljenek kialakításra lehetıleg a legkisebb költséggel megvalósítható, és üzemeltethetı nádgyökérteres biológiai tisztítórendszerek, a belvízbevezetı csatornák torkolati pontjai elıtt. (Nem a holtág tulajdonosának terhére) Az OVGT Cibakházi-Holt-Tiszát érintı intézkedései „(PT5): Szőrımezık kialakítása,” 2027-ig irányozza elı. A mezıgazdasági tevékenység okozta diffúz terhelését, a parti védısávok kialakításával lehetséges csökkenteni. Az OVGT Cibakházi-Holt-Tiszát érintı intézkedései „(HA3): Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása” 2027-ig irányozza elı. Ezzel az intézkedéssel nem tudok egyet érteni, több okból sem! A part menti sáv, az a nyíltvízi élettérrel, - övezettel – ökológiailag is szervesen kapcsolatban lévı terület, melynek jellemzı növényzete a nád, gyékény, sás, stb.. Ebben a sávban vannak jellemzıen az ívó helyek, itt fészkelnek a vízi madarak, jellemzıen itt találhatjuk a legtöbb vízibolhát stb.. A parti sáv, (övezet) azonban jellemzıen fás szárú növényzettel, és gyeppel, mint a vízi, és a partmenti övezetek védısávja, amely gyökérzetével tisztítja a mederbe érkezı vizet, hőst, árnyat biztosít, vegetációs idıszakban megköti a mocsárgázból felszabaduló széndioxidot, véd az természetes eróziótól stb.. Tehát a megfogalmazás e tekintetben pontatlan. Ezen túl, a közvetlen vízgyőjtı terület biogazdálkodásával lehetséges kedvezı mértékővé tenni a parti zóna víztestre gyakorolt hatását. (Ennek költségei szintén nem a holtág tulajdonosát terhelik) A szennyezı – fizetı elv helyi rendeletben foglalásával a területhasználók kényszerően el fogják fogadni a fentebb hivatkozott 203/2001. (X. 26.) KORM. RENDELET – ben foglaltakat. Érdekeltté válnak például, egy erdıtulajdonosi társulás létrehozásában, és a természet rendjébe megfelelıen illeszkedı védısáv kialakításában. Ehhez azonban a földhivatali nyilvántartások mővelési ág változás költségeinek állami átvállalása, vagy költségmentes elıírása, továbbá pályázati támogatás szükséges. Hiszen törvényi szabályozás hiányosságai tették lehetıvé az ökológiai egység oktalan, vagy gyarló céloknak megfelelı, környezet, és természetkárosító hasznosítási formák kialakulását.
Vízminıségi vizsgálatok rendelkezésre álló adatai, illetve értékelései: A Cibakházi-Holt-Tisza vízminıségének vizsgálata során rendszeresen két mintavételi ponton került sor vízmintavételre: A vizsgált komponenskör (MSZ 12749) A Cibakházi-Holt-Tisza vízminısége az MSZ 12749 szerinti besorolás értelmében oxigénháztartás mutató szerint összességében IV. és V. osztályú, tápanyagháztartás mutatói szerint III. és IV. osztályú. A kedvezıtlen minıséget az alacsony oxigéntelítettség, illetve a magas kémiai és biológiai oxigénigény, valamint a magas foszfor és klorofill-a tartalom okozza. A Cibakházi-Holt-Tisza szennyezıanyag terhelése jelentısen nem csökken, mely tükrözıdik a holtág vízminıségi adataiban is. A holtág vízminıségének hosszú távú trendje kedvezı vízminıség változásra nem utal.
27
A monitoring rendszer gyakorlatának megfelelı 2 mintavételi pont az aszfaltozott úton történı megközelíthetıség elvárásnak inkább megfelel, mint a holtág általános vízminıségi állapotának megfigyelésére, továbbá a vizsgálatok, mintavételezések idıpontjában történı tulajdonosi részvétel nem biztosított, nem szervezett. 1995.04.19-2006.09.25 között a mezıgépi áttöltésnél mért vízkémiai adatok
1992.03.26-2006.09.25 között a Dorai áttöltésnél mért vízkémiai adatok átlag
maximum minimum
átlag
maximum minimum
2010 10 25 15 mérési pont gyorsteszt átlag
maximum minimum
Oxigénháztartás Oldott oxigén mg/l
9,5
14,6
4,4
9,36
14,4
1
8,14
13,32
0,18
107,92
201,6
51,4
105,23
172.6
11,9
74,59
122,8
1,6
7,21
19,5
3,4
6,64
16,5
1,5
52,41
92
6
51,16
96
16
15,26
28,5
10
14,54
23
6,2
Ammónium-N mg/l Nitrit-N mg/l Nitrát-N mg/l Ortofoszfát-P µg/l
0,058 0,003 0,079 19,6
0,62 0,014 0,29 124
0 0 0 0
0,065 0,004 0,091 26,96
0,58 0,036 0,41 202
0 0 0 0
0,12
0,16
0,1
3,16 0,096
7,3 0,12
0,9 0,08
Összes foszfor µg/l Klorofill-a µg/l
131,82 52,04
540 166
30 4,2
138,93 49,97
600 138
40 2,2
Oxigén telítettség % Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l Dikomátos oxigénfogyasztás mg/l (KOIde) Permanganátos oxigénfogyasztás (KOIpe) mg/l Tápanyagháztartás
Egyéb paraméterek pH Vezetıképesség µS/cm Oldott vas mg/l
8,38
9
7,9
8,28
8,8
7,5
8,49
9,09
7,99
902,12 0,25
1240 0,09
655 0
836,06 0,027
1500 0,1
465 0
1243,3
1842
892
Oldott mangán mg/l
0,005
0,1
0
0
0
0
A szélsı értékek, a mintavételi helyek, elhelyezkedése, és a vízminıség megfigyelésének gyakorisága alapján kedvezıbb állapotot mutatnak, mint az, a természetes ökológiai folyamatok megfigyelése során tapasztalható. Különös tekintettel a holtág igen kritikus vízminıségi, és ökológiai állapotban lévı szakaszaira, amelyek összterülete megközelítıen a 30%. Összességében tehát az oxigénháztartás, és a
28
tápanyagháztartás vizsgálatok mutatói szerint megállapított kedvezıtlen állapotok, nem a holtág egészére, inkább a leg kedvezıbb állapotban lévı területeire definiálhatók. Terepen történı mőszeres vízminıség-paraméter vizsgálat 2010 (Malatech water KFT)
A szakmai, és helyi kezdeményezésre történt ökológiai vizsgálatok rendelkezésre álló adatai, illetve értékelései: A holtág halállománya az elızetes vizsgálatok, ÁLLÓVÍZTESTEK JELLEMZÉSE A CIBAKHÁZI-HOLT-TISZÁRA (VKI ALAPJÁN) 2008. A halfaunisztikai vizsgálat minısítése: A holtág halas szempontból az egyik legkedvezıtlenebb állapotban van. Jelentıs a belsı és külsı eredető feltöltıdés, egyes vízterületek lefőzıdése, elzáródása néhány éven belül bekövetkezhet. A keresztöltésekkel elválasztott vízterek között ugyan elméletileg kis átmérıjő zsilipekkel megoldott a halak migrációja, de ez a valóságban minimális jelentıségő. A természetes szaporodás feltételei elsısorban a keszegfélék számára adottak. A nemes halak esetében szinte csak a kihelyezésekbıl származó állományrészek kerültek elı. Mind faj, mind egyedszám tekintetében kedvezıtlen állapotokat rögzítettünk!!! Malatech Water Kereskedelmi, és Szolgáltató Kft. megbízásából, a Bálint Analitika Kft. labor munkatársai, a 2010 10 25.-i állapotfelmérés során vett vízmintákból készült értékelés. A mikroszkópos biológiai vizsgálatot a QM-MU-HB-02 validált „A fitoplankton mennyiségi (kvantitatív) vizsgálata (HB-2 módszer)” c. módszer elıírásai szerint végeztük. A vizsgálat feladata annak megállapítása volt, hogy a Megbízó által vett mintában mennyi alga található. MWFW 2011. 001 Cibakháza I. böge. Felszíni víz MWFW 2011. 001 I. böge (labor iktatószáma 10-253/53) Algaszám: 1 499 328 individuum/liter Minısítés: mezotrófikus (közepesen termı) víz. DOMINÁNS TAXONOK: A Cyanophyceae kékalgák közé tartozó Oscillatoria agardhii, Limnothrix redekei, a Diatomophyceae kovaalgák közé tartozó Nitzschia acicularis, Navicula cuspidata, Nitzschia sp., a Pyrrhophyta barázdásmoszatok közé tartozó Cryptomonas ovata. Megjegyzés. Fajokban szegényesnek mondható víz, azon belül is fıleg a kovaalgák dominanciájával Felszíni víz MWFW 2011. 001 Cibakháza II. böge. Felszíni víz MWFW 2011. 001 II. böge (labor iktatószáma 10-253/54) Algaszám: 42 611 110 individuum/liter Minısítés: eu-politrófikus (bıven termı) víz. DOMINÁNS TAXONOK: A Cyanophyceae kékalgák közé tartozó Oscillatoria agardhii, Limnothrix redekei Oscillatoria limnetica, a Diatomophyceae kovaalgák közé tartozó Nitzschia acicularis, Navicula cuspidata, a Pyrrhophyta barázdásmoszatok közé tartozó Cryptomonas ovata, Rhodomonas lacustris, a Clorophyceae zöldalgák közé tartozó Ankistrodesmus falcatus.. Megjegyzés. Az egyedszám mintegy 95-98%át a három kékalga faj teszi ki
29
Felszíni víz MWFW 2011. 001 Cibakháza III. böge. Felszíni víz MWFW 2011. 001 III. böge (labor iktatószáma 10-253/55) Algaszám: 20 121 190 individuum/liter Minısítés: eu-politrófikus (bıven termı) víz. DOMINÁNS TAXONOK: A Cyanophyceae kékalgák közé tartozó Oscillatoria agardhii, Limnothrix redekei Oscillatoria limnetica, a Diatomophyceae kovaalgák közé tartozó Nitzschia acicularis, Navicula cuspidata, a Pyrrhophyta barázdásmoszatok közé tartozó Cryptomonas ovata, Rhodomonas lacustris, a Clorophyceae zöldalgák közé tartozó Ankistrodesmus falcatus, Ankistrodesmus convolutus, Pediastrum boryanum. Megjegyzés. Az egyedszám mintegy 95-98%-át a három kékalga faj teszi ki. Cibakháza átlag. Felszíni víz MWFW 2011. 001 Cibakháza (labor iktatószáma 10-253/56) Algaszám: 25 197 040 individuum/liter Minısítés: eu-politrófikus (bıven termı) víz. DOMINÁNS TAXONOK: A Cyanophyceae kékalgák közé tartozó Oscillatoria agardhii, Limnothrix redekei Oscillatoria limnetica, a Diatomophyceae kovaalgák közé tartozó Nitzschia acicularis, Navicula cuspidata, Synedra ulna, a Pyrrhophyta barázdásmoszatok közé tartozó Cryptomonas ovata, Rhodomonas lacustris, a Clorophyceae zöldalgák közé tartozó Ankistrodesmus falcatus, Ankistrodesmus acicularis, Koliella longiseta, Scenedesmus acutus. Megjegyzés. Az egyedszám mintegy 95-98%-át a három kékalga faj teszi ki.
Iszapminta vizsgálata 2010. A holtág iszap minısége: A vizek alján képzıdı iszap a következı eredető anyagokból áll össze: szervetlen törmelék, elpusztult élılények bomló szerves anyaga, a szerves anyagok bomlása után megmaradt mineralizálódott szervetlen anyag. A nagy szervesanyag-tartalmú, anaerob körülmények közt bomló üledék az ún. instabil iszap, amelyben mérgezı anyagok keletkeznek, veszélyt jelent a magasabb rendő vízi élılényekre, és kedvezı körülményeket teremt a kórokozók szaporodásához, azaz humán egészségügyi szempontból is kockázattal bír. Az iszapréteg vastagságát 2010-ben plexi mérıcsıvel ellátott, golyóscsapos iszapszondával mértük. A fı problémát a holtág esetében nem (csak) a fenéküledék szintjének vastagsága, hanem annak szerkezete jelenti, mely lágy frakciójának szerves anyag tartalma magas Az I.-es Böge több mintavételi pontján igen intenzív gázképzıdést tapasztaltunk az állapotfelmérés során. A fenéküledék vastagságára 25-135 cm közötti értékek a
30
jellemzıek a víztest esetében. A holtág, mint vizes rendszer elırehaladottabb trofikus állapotot mutat mind az iszapszint, mind az iszapösszetétel szempontjából. Az I.-es Böge több mintavételi pontján megfigyelt gázképzıdés az iszapban (metán valamint mérgezı ammónia és kénhidrogén) feltétlen optimalizálásra szorul. A vándorló, úgynevezett lágyiszap vastagsága igen magas, a víz esetében, átlagosan 5-63 cm körül ingadozik. A lágyiszap a fenéküledék felszínén található, majdnem vízsőrőségő, magas szerves anyag tartalmú réteget jelenti. Nagyon veszélyes jelenség, mert vándorlása során, többek között betemeti és befullasztja a lerakott ikrát, elpusztulnak a halak természetes táplálékát jelentı A vízfenéken (aljzat) található élılények, és élılénytársulások (bentosz), valamint a fentebb említett egészségügyi kockázatot is hordoz magában! Az iszap stabilizációja és szerves anyag tartalmának csökkentése a bioremediációs folyamat igen fontos része a Cibakházi Holt-Tisza esetében. Iszapminta kémiai vizsgálata 2010.
A holtág víz, és iszap minıségének lehetséges hatása az ivóvíz bázisra. A szakmai vizsgálatok eredményét tekintve Cibakháza ivóvíz minısége az ammónium, és a metán tartalom kifogásolható mennyiségének kivétel jónak mondható, azonban a hosszú távú beszivárgási folyamatok tükrében ez az állapot romolhat, ami a megnövekvı ivóvíz tisztítás költségét és az ebbıl következı drágulást eredményezi.
31
Magyarország közüzemi vízellátásának több mint 90 %-át felszín alatti vízkészletek biztosítják. Ezek mintegy 2/3 része sérülékeny földtani közegben van, vagyis a felszínrıl származó szennyezıanyagok hosszabb-rövidebb idı alatt elérhetik a víztermelés helyét, s károsíthatják a vízkészletet. Az ivóvíz világviszonylatban történı felértékelıdése a vízbázisok védelmének fokozott szükségességét AFöld édesvíz készlete Földünk felszínének 73%-át jelzi. víz borítja Alig két évtizede hó és jég 79% A vízkészlet 97,5%-a sós víz. annak, hogy a Cibakházi-Holttalajvíz 20% A 2,5%-nyi édesvíz 79%-a hó Tiszáról, Szolnok felszíni vizek 1 és jég 20%-a felszín alatti víz % tartalék vízbázisaként írt az Élet és Tudomány folyóirat. A holtág Felszíni vizek szennyezettségére amint fény derült, légnedvesség 8% ez az alternatíva is talajnedvesség 38% feledésbe merült. Tavak 52%
Legféltettebb kincsünk, a VÍZ
folyók 1 % élılények nedvességtartal ma 1 %
A medence területek elvi modellje
Tóth József ábrája nyomán
32
Természeti állapot (nem teljes körő) leírása Ma már nem titok, hogy a holtág egészét tekintve is a jelenlegi állapota, úgy vízminıségi, mint ökológiai szempontból kifogásolható. Az sem titok, hogy egyes területein, a nehézfém terheltség meghaladja a határértékeket. A holtág sérülékeny ökológiai állapotát igazolja az elmúlt néhány évben a vízi életközösségek esetében megfigyelhetı radikális változás.
I.számú böge: A holtág felsı végpontjától, a 0+000 hossz-szelvénytıl a 3+485 hossz-szelvénynél található „mezıgépi” kereszttöltésig terjedı terület. A felsı végpontjánál, a Tisza 294, 7 fKm-nél, kapcsolódik a Tisza hullámtéri ökológiai folyosójához. A szakasz jobb oldalán a 2+800 hossz-szelvényig magas partos, a többi részén, jobb, és baloldalon egyaránt lapos partos területet található. Az elsı bögében az átlagos vízmélység 2,65 m, a min. vízm. 0,35 m, a max. vízm. 4,10 m. A bal part teljes hosszában, 2 db ingatlan esetében a sodorvonalig magán tulajdonban lévı szántó mővelési ágba sorolt területek (mederi földek) határolják. A jobb part hosszában a kendergyári szakasz végéig gyep majd szántó területek az önkormányzati tulajdonban lévı gyakorlókert kivételével magán tulajdonban vannak. Az egyes számú böge, helyi elnevezések szerint a Szakadás, Kendergyár, Pipagyújtó, Terecskei tó, Kistisza területeit foglalja magába. A vízutánpótlás és a belvíz bevezetést biztosító Cibakháza-martfői belvíz fıcsatorna, a Máté éri belvízcsatorna, és a Sulymos-homoktói belvízcsatorna e szakaszban csatlakozik a holtághoz. A belvízcsatornák terhelésén túl a mezıgazdaság diffúz terhelése, és a korábban engedélyezett szennyvízterhelés visszamaradt hatásának együttes eredménye a kritikus ökológiai, és vízminıségi állapot. Osztályozás szerint az 1-2. osztályba tehetı a I.-es Böge a pH szempontjából. Oxigén háztartása kritikusan alacsony. Algaszám: 1 499 328 individuum/liter Az algák helyébe magasabb - rendő növényzet, a hínárfélék léptek. A kendergyár, 0+400 tól 1+100 hossz szelvényig, és a Kis-Tisza 2+400 tól 3+485 hossz szelvényig terjedı szakaszain a lefőzıdés jeleit tapasztalhatjuk. A még nyílt vízfelülettel rendelkezı területeken a vízminıségének labilisságát hően tükrözi, hogy a korábbi években elıre haladott eutróf, majd 2010-elsı félévben hipertróf, 2010. októberben pedig a mezotróf víztest algológiai jellemzıi voltak megfigyelhetık. A mederfenéken az iszap minısége instabil, melyben csak részlegesen mennek végbe a bomlási folyamatok, így nem tud részese lenni a vízi táplálékláncnak. A kb 90 % - ban növényi eredető iszaptermelıdés részben lebomlott szervesanyag tartalma a biológiai körforgásban nem tud tovább részt venni, ezért igen jelentıs, több komponenst tartalmazó gáz (kénhidrogén, ammónia, metán, széndioxid) képzıdéséhez vezet, mely gázok (különösen az elsı kettı) igen mérgezı hatást fejt ki a vízi élıvilágra. Jelenleg, a magasabb rendő vízinövényzet (hínárfélék) burjánzását, a mocsári életre jellemzı állat, és növényfajok megjelenését, a halak egyedszámának, és faji összetételének csökkenését, a biodiverzitás elszegényedését az oxigén háztartás felborulását figyelhetjük meg. E szakaszban még találkozhatunk a védett réti csíkkal, (Misgurnus fossilis) és a védelemre jelölt arany, vagy széles kárásszal, (Carassius carassius) azonban sajnos új, fellelhetı fajként megjelent az amúr géb (Perccottus glenii) (2007. – évi halfaunisztikai vizsgálat) A ~1+850 és a 3+485 hossz-szelvény között, a sodorvonal jobb oldalán elhelyezkedı HNP tulajdonát képezı nádas mővelési ágba sorolt területen, és a sodorvonal bal oldalán vele szemben elhelyezkedı a Cibakházi Önkormányzat tulajdonában lévı holtágként nyilvántartott 33
Földhivatali nyilvántartás szerint holtág
Földhivatali nyilvántartás szerint nádas A valóságban egy erosen feltöltodött, náddal borított holtmeder képe tárul elénk. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mely területeket is érintheti a holtág rekonstrukció?
terület. A meder középvonala, mint tulajdonosi területhatár mindkét oldalán, mindkét tulajdonosi bejegyzést érintıen azonos náddal borítottságot, - feltöltıdöttséget – mutat. A halak természetes ívó helyét szüntette meg a szukcessziós folyamat elırehaladottsága. Igaz, átmenetileg (a teljes lefőzıdésig, ami néhány éven belül bekövetkezhet) ez az állapot otthont teremtett az itt fészkelı nagy kócsag (Egretta alba) népesebb populációjának, azonban eltőnt a nyílfarkú réce (Anas acuta), a kanalas réce (Anas clypeata), és több,
korábban itt fészkelı védett madárfaj. 2009, és 2010-ben szemtanúi lehettünk a Pipagyújtói, és a Kis-Tiszai szakasz még látható nyíltvízi életterén bekövetkezett ökológiai pusztulásnak. 2009-ben még a Terecskei tó környékén nagy létszámban tanyázó kormoránok gyérítési engedély megkérésének lehetıségét latolgattuk, 2010-ben már a kormoránok önként kivonultak e területrıl, hiszen oly mértékben megfogyatkozott a kormoránok táplálékául szolgáló hal mennyisége, hogy inkább odébb álltak. Persze a horgászok is hiába próbálkoznak a Kis-Tiszai területen, a korábbi megszokott helyeken a csalihal fogásával. A halállomány migrációját a mezıgépi áttöltésnél található nyílt áteresz biztosítja az I. sz. bögébe.
II. számú böge: A 3+485 hossz-szelvénynél található „mezıgépi” kereszttöltéstıl a 8+010 km szelvény Dorai áttöltésig terjedı szakasz. A második bögében az átlagos vízmélység 2,65 m, a min. vízm. 1,8 m, a max. vízm. 4,30 m. A Cibakháza belterületét közvetlen érintı partszakasznál 3+485 – 4+350 hossz-szelvényig a holtág bal oldalán meder rézső szakadó partszerő, mely a szemrevételezés alapján nagyrészt a hullámzás következtében történt alámosódás következményeként alakult ki. A 4+350 – 7+650 hossz-szelvényig nádas, illetve mezıgazdasági mőveléső lapos-part található. A 7+650 8+010 hossz-szelvény között üdülı területek helyezkednek el. A szakasz jobb oldalán, a parti terület 3+485 – 4+800 hossz szelvényig lapos-part, a 4+350hsz.-ig üdülı terület, majd a szakasz végéig magas-part, mezıgazdasági mőveléső terület található. A szakasz mindkét oldalát, 5-60 m szélességő nádas övezi. A mezıgazdaság diffúz terhelése, és a lakó, illetve üdülı területek bizonytalan eredető terhelése, továbbá a 2006-ban megépült, 4+145 hossz-szelvénynél a holtágba csatlakozó Kispusztai-Báthory úti csapadék, és belvíz bevezetı csatorna terhelése jellemzı. Osztályozás szerint a 3-5. osztályba tehetı a II.-es Böge a pH szempontjából. Oxigén háztartása ingadozó. eu-politrófikus (bıven termı) víz. Algaszám: 42 611 110 individuum/liter, (ebben a szakaszban a legmagasabb). Az egyedszám mintegy 95-98%-át három kékalga faj teszi ki. A mederfenéken az iszap minısége instabil, oxigén szegény, melyben csak részlegesen mennek végbe a bomlási folyamatok, így nem tud részese lenni a vízi táplálékláncnak. a halak egyedszámának, és faji összetételének csökkenését figyelhetjük meg. A halak természetes szaporulatának megmaradását, a rossz vízminıség, a biológiai egyensúly felbomlottsága, a tájidegen gyomhalak (törpeharcsa, és az ezüstkárász (Carassius
34
auratus gibelio) egyedszámának túlsúlya gátolja, amelyek nem csak ikra, és ivadékpusztítók, hanem a rossz víz, és iszap minıség miatt amúgy is szegényes természetes táplálék, táplálék konkurensei is. Védett halak közül a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) jelenléte tapasztalható. Túlszaporodott, a törpeharcsa, melybıl a (Ameiurus nebulosus) aránya jelentısen kisebb, mint a (Ameiurus melas) – fekete törpeharcsáé kb. 20-80% E szakaszban is fészkel többek között a Búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a bakcsó (Nycticorax nycticorax) a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), és a jégmadár (Alcedo atthis)
III. számú böge: A Dorai áttöltéstıl 8+010 - 16+886 km szelvényig, a holtág végpontjáig terjedı szakasza, amely a Tisza 293, 5 fKm-nél van. A harmadik bögében az átlagos vízmélység 3,15 m, a min. vízm. 1,9 m, a max. vízm. 5,50 m. Bal partja, a 8+050 - 10+ 870 km szelvényig majd a 15+350 km szelvénytıl a végpontig magas partos, A bal part 8+350 km szelvényig üdülıterületek, majd szánó. A bal part kb. a 9+200 km szelvényig Cibakházi közigazgatási területhez, majd innen, a nagyrévi közigazgatási területhez tartozó szántó. A 9+820 km szelvénytıl, a 16+800 km szelvényig felparcellázott, nagyrévi közigazgatási területhez tartozó szántó, és nádas mővelési ágba sorolt zártkertként nyilvántartott üdülı terület. A nagyrévi közigazgatási területen helyezkedik el, a holtág területén lévı üdülı területek, és vízilétesítmények, (stégek, kb. 150 db) több mint kétharmada. A böge jobb partja, teljes hosszában Cibakházi közigazgatási területhez tartozó szántó. A 8+010 km szelvénytıl 11+700 km szelvényig lapos, majd a 15+350 km szelvényig magas partos. Innen, a végpontig szintén lapos partos terület található. A hármas számú böge, helyi elnevezések szerint a dora-nagyörvény, haskó, nyárfás, és kavics elnevezéső területeket foglalja magába. A Nagyrév-nádastói, Nagyrév-Tiszakürti összekötı belvízcsatorna (a holtág lecsapoló csatornája) Csatlakozási pontja a holtághoz 10+800 hossz-szelvénynél. A Sápi-új foki belvízcsatorna Csatlakozási pontja a holtághoz 14+800 hossz-szelvénynél. A Gáborfoki belvízcsatorna Csatlakozási pontja a holtághoz 16+800 hossz-szelvénynél. A szakasz jobb oldalán 10-20 méter szélességő nádas jellemzı a 9+000 és a 10+000 hosszszelvény kivételével, ahol a teljes mederszélességet áttöltı nádas kb 7 hektáros területen terül el. A bal part mentén, a nagyrévi lapos partos területek irányvonalában a 100 méteres, a meder középvonalát meghaladó szélességő nádas látható
35
Minısítés: eu-politrófikus (bıven termı) víz. Algaszám: 20 121 190 individuum/liter Megjegyzés. Az egyedszám mintegy 95-98%-át a három kékalga faj teszi ki. pH, és az oxigén háztartás ingadozó, III.- IV. osztályú vízre jellemzı. Iszap instabil. Magas szervesanyag tartalmú lágyüledéket tartalmaz. A mezıgazdasági, területek szennyezı hatását, a nagyrévi oldalon 4-5 méteres szintkülönbséggel a holtág felé lejtı 5-800 méter szélességő szántó, és üdülı területek diffúz terhelése, a közvetlen vízgyőjtı terület jellege miatt, fokozottan jelentkezik. Ezen területeken alakultak ki, a már említett akár 100 m –t meghaladó szélességő nádasok. A szakasz hal állománya fokozatosan csökkenı tendenciát mutat. A víz, és az iszap minıség miatt, a természetes szaporulat megmaradásának kicsi az esélye. Ezen a szakaszon találkozhatunk, a néhány éve „visszatelepített” hód (Castor fiber) Családdal, de erre a szakaszra leg jellemzıbb a vidrák (Lutra lutra) túlszaporodása is. Itt fészkel a bütykös hattyú (Cygnus olor), a vörös gém (Ardea purpurea), és szürke gém (Ardea cinerea). Találkozhatunk törpe gémmel, (Ixobrychus minutus), vízi tyúkkal, (Gallinula chloropus), szárcsával, (Fulica atra), tıkésrécével, (Anas platyrhynchos), cigány récével, (Aythya nyroca), jégmadárral (Alcedo atthis), bakcsóval (Nycticorax nycticorax), nádirigóval (Acrocephalus arundinaceus), és Búbos vöcsökkel (Podiceps cristatus) is. A területre leginkább jellemzı a rabsic tevékenység, az orv halászat, és orvvadászat is.
A Cibakházi-Holt-Tisza tulajdonosi megoszlása:
HOLT-TISZA TERÜLET MEGHATÁROZÁS FÖLDHIVATALI TÉRKÉPEK ÉS NYILVÁNTATÁS ALAPJÁN I. Sor-
szám 1. Magántulajdon 2.
Nagyközségi Önkormányzat Cibakháza
3.
Községi Önkormányzat Nagyrév
Vízfelület (m2) Nádas (m2) Erdı (m2) Gyep (m2) (m2) 268 725 268 725 10,25% 0% 25,14% 0% 0% 927 614 691 212 91 191 45 962 1 755 979 66,97% 64,7% 64,68% 70,2% 100% 0%
4.
M.Á./KÖTI-KÖVIZIG Szolnok
5.
Tiszazugi Mg.Tsz. *
6.
Vörös Csillag Mg.Tsz. **
7.
M.Á./HNP Debrecen
Összesen: Mővelési ágak aránya %
Tulajad. arány %
Terület megoszlás
Tulajdonos/kezelı
2 634 0,19% 481 925 33,61% 3 817 0,27% 0% 1 415 990 54%
1 331 0,12% 0% 0% 0% 107 468 10,06% 1 068 736 40,76%
-
0%
-
0% -
0% -
0% -
0% -
0% -
0% 0% 91 191 3,48%
0% 0% 45 962 1,75%
1 331 0,05% 2 634 0,1% 481 925 18,38% 3 817 0,15% 107 468 4,09% 2 621 879 100%
* 1996. július 22. óta felszámolás alatt áll. ** Átalakulás után jogutódja a Cibakházi Mg.Tsz. volt, amely 1992. november 20-án megszőnt.
2008 évi adat. A holtág kezelıje a Cibakházi Polgármesteri hivatal. A Cibakháza Polgármesteri Hivatal a holtág üzemeltetésére szerzıdést kötött a Mezıgazdasági Öntözıvíz Szolgáltató Egyesüléssel (MÖSZE).
36
A Cibakháza Polgármesteri Hivatal a halászati hasznosításra szerzıdést kötött a Cibakházi Vegyesüzemi Horgászegyesülettel.
A Cibakházi-Holt-Tisza hasznosítása: Jelenlegi hasznosítása un. bölcsı típusú, ami kiterjed: • a környék belvizeinek befogadására, tározására, • öntözıvíz tározásra, • jóléti hasznosításra, ez magába foglalja: • az üdülési lehetıségeket • a halászati hasznosítást, horgászatot. Az üzemeltetési engedélyben meghatározott funkciók a következık: •A 65. számú Cibakháza-Tiszaugi belvízöblözetnek a 65/a számú Cibakházi részöblözetérıl levezetett belvizek befogadása. •Öntözıvíz kiszolgálása a vízjogi engedélyes telepek számára, az engedélyben meghatározott feltételek szerint. •Halászat a minimális és maximális vízszintek megtartásával. •Tisztított szennyvizek befogadása. A holtág elsısorban belvíztározó, másodsorban öntözıvíz tározó, ezen túl halászati hasznosítású. Minden más hasznosítás a felsorol hasznosítási funkcióknak alárendelve folytatható.
Az Országos Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv Cibakházi-Holt-Tiszát érintı Célok, és intézkedések elıirányzatai: Víztest kódja: AIH053 Víztest neve: Cibakházi-Holt-Tisza Kövizig: 10 Alegység: 2-18 Kategória és hasznosítás: természetes jellegő Belvíztározás, öntözés, extenzív halászat, horgászat, rekreáció Minısítések: Ökológiai állapot: mérsékelt Kémiai állapot: adathiány Védett területek és állapotuk: Ivóvízbázis védıterülete: na. Tápanyag- és nitrátérzékeny állóvíz (ökológiai minısítés szerint): na. Halas víz: na. Fürdıvíz: na Természeti értékei miatt védett terület: védett Víztestekre vonatkozó környezeti célkitőzések: a jó állapot elérhetı A célkitőzés elérése (figyelembe véve a megvalósítás és a hatás idıszükségletét is): 2027 Mentességi indokok: G2 A környezeti célkitőzés eléréséhez szükséges intézkedések alkalmazása (az ütemezés az intézkedés pénzügyi elindítására vonatkozik): Elıkészítés: 2015-ig: TA5 Alapintézkedések: 2015-ig: TA7 További alap- és kiegészítı intézkedések: 2015-ig: TA6 2015-21: TA5, HA3, HM8, HM9, HM10, FI4 2021-27: PT5 Az állapot javítását és fenntartását szolgáló egyéb intézkedések alkalmazása: Alap-, további alap-és kiegészítı intézkedések (A TA6, TA7, TE1, TE2, TE3, SZ3, SZ4, FE1, FE3, KÁ2, PT5 intézkedések általános alkalmazása víztest szinten nem jelenik meg): 2015 után: TA3
37
Intézkedések: TA5, TA6, TA7, HA3, HM8, HM9, HM10, FI4, PT5 TA3 Célok, intézkedések - Mentességi indokok magyarázata: Aránytalanság miatt G2: Az intézkedések 2015-ig történı megvalósítása aránytalanul magas terheket jelent a gazdaság, társadalom bizonyos szereplıi, vagy a nemzetgazdaság számára, aránytalan költségek. IP1. TERÜLETI AGRÁR-INTÉZKEDÉSI CSOMAG: TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) TA7: Állattartótelepek korszerősítése, a trágyaelhelyezés és hasznosítás megoldása TA6: Víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása IP2. VÍZFOLYÁSOK ÁRTERÉRE VAGY HULLÁMTERÉRE, VALAMINT AZ ÁLLÓVIZEK PARTI SÁVJÁRA VONATKOZÓ AGRÁR-INTÉZKEDÉSI CSOMAG: HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása IP3. VÍZFOLYÁSOK, és ÁLLÓVIZEK MEDRÉT ÉRINTİ INTÉZKEDÉSI CSOMAG: HM8: Üledék egyszeri eltávolítása állóvizekbıl HM9: Települési, ill. üdülıterületi mederszakaszok rehabilitációja állóvizek esetében HM10: Állóvizek medrének fenntartása IP6: HALÁSZATI és HORGÁSZATI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSI CSOMAG: FI4: Természetes vizekre vonatkozó jó halászati és horgászati gyakorlat megvalósítása PONTSZERŐ BEVEZETÉSEKKEL IP10: FELSZÍNI VIZEKBE TÖRTÉNİ KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK: PT5: Szőrımezık kialakítása
A környezeti célkitőzések eléréséhez szükséges intézkedések alkalmazása: Azok az intézkedések, amelyek a jó állapot/potenciál (gyengébb célkitőzés esetén a racionálisan elérhetı állapotjavulás) eléréséhez vagy megtartásához szükségesek. (Jelenleg a minısítés vagy terhelések és igénybevételek alapján nem felelnek meg a célkitőzésnek, vagy olyan terhelések/igénybevételek érik, amely alapján intézkedések nélkül az állapotukban olyan mértékő romlás várható, amely megakadályozza a célkitőzés teljesítését.) Elıkészítés: Az itt felsorolt alkalmazások célja egyes intézkedések megvalósításához szükséges, de egyelıre hiányzó információk beszerzése, feltárások, vizsgálatok, elemzések révén. Az elıkészítés jelentıs része természetvédelmi szempontú állapotértékeléshez kapcsolódik (VT1 intézkedés feltáró része), amely alapján dönteni lehet az élıhelyek károsodásának mértékérıl, okairól és a szükséges intézkedésekrıl. Egyes hidromorfológiai intézkedések esetén a feltárás célja a víztestenkénti alkalmazásról vagy annak részleteirıl való döntés támogatása (pályázati kiírások pontosítása). A vizsgálat általában nagyobb terület (alegység, részvízgyőjtı) hasonló problémáira átfogó módon vonatkozik (pl. az alegységen belül található zsilipek és duzzasztók tényleges hatásainak felmérése, és ha szükséges döntés az üzemeltetés módosításáról és/vagy az átépítésrıl). Alapintézkedések: A leírást a 8-1. melléklet tartalmazza További alapintézkedések: A leírást a 8-1. melléklet tartalmazza Kiegészítı intézkedések: A leírást a 8-2. melléklet tartalmazza A () jelentése: A zárójelben lévı intézkedések megvalósítása függ az elıkészítéstıl, azaz annak eredménye lehet az, hogy az intézkedés megvalósítására nincs szükség. A természetvédelmi célú elıkészítı intézkedéstıl (VT1) függı intézkedések esetében ezek zárójeles szerepeltetése azt jelzi, hogy a jelenlegi ismeretek alapján végrehajtásra javasolt intézkedések alkalmazása függ a feltárás eredményétıl. 38
(Megjegyzés: a TA5, HA1 és HA2 intézkedések elıkészítı fázisa nem kérdıjelezi meg az intézkedés megvalósítását, csak az érintett partszakaszokról és az intézkedésen belüli alternatív lehetıségekrıl szóló döntést támogatja. Ezért ezek az intézkedések az elıkészítı fázis szükségessége ellenére nem kerültek zárójelbe).
Általánosan alkalmazott intézkedések Az alap-, további alap és kiegészítı intézkedések között vannak olyan intézkedések, amelyeknek az alkalmazását a meglévı vagy a VGT részét képezı kidolgozandó jogszabály nem a környezeti célkitőzéshez köti, hanem a feltételeket általánosan fogalmazza meg (Pl. Szennyvíz Program, Nitrát Akcióprogram, illegális tevékenységek megszüntetése), tehát ezeket az intézkedéseket alkalmazhatják olyan víztestek esetében is, ahol a környezeti célkitőzés ezt nem igényelné. Természetesen az intézkedés ebben az esetben is hozzájárul a víztest állapotának javításához, csak ennek mértéke a környezeti célkitőzés elérése szempontjából nem jelentıs.
Források: KÖZÉP-TISZA VIIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 15.800/1994Cibakházi-Holt-Tisza vízjogi üzemeltetési engedélye (határozat) Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Szolnok Baloghné Engler Orsolya 2007 évi konferencia elıadás KÖTI-KÖVIZIG VMVO Szolnok Horváth Béla 2007 évi konferencia elıadás Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Sallai Zoltán 2007 évi konferencia elıadás Biogáz hasznosítás Hódi János 2007 évi konferencia elıadás KÖTI-KÖVIZIG VMVO Virágné Kıházi-Kiss Edit. Szolnok 2008 évi konferencia elıadás Garda Duó Bt, Szarvas HAKI, Szarvas Dr. Gorda Sándor 2008 évi konferencia elıadás WWF Magyarország, Vaszkó Csaba 2008 évi konferencia elıadás Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Lukács Balázs András 2008 évi konferencia elıadás KÖTI-KÖVIZIG VMVO Virágné Kıházi-Kiss Edit Szolnok 2009 évi konferencia elıadás Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Szolnok Tóth Tamás 2010 évi elıadás Dr. Gorda Sándor Garda Duó Bt, Szarvas HAKI, Szarvas 2010 évi konferencia elıadás Cibakházi Vegyesüzemi horgászegyesület HAVARIA terv KEVITERV AKVA mérnöki vállalkozás Kft Cibakháza Holt-Tisza vízgazdálkodás fejlesztési, fenntartási tanulmánya Országos vízgyőjtı Gazdálkodási terv 2010-11-02 Malatech Water Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Cibakházi-Holt-Tisza víz, és iszap minıség vizsgálat értékelése. Professzor Országh József tudományos munkái Vásárhelyi István tanulmánya, Sárszög és környéke gerinces faunája _pisces (halak) Vitaanyag Magyarország Jelentıs Vízgazdálkodási Kérdéseirıl címő dokumentum
Definíció-jegyzék: 1. vízgyőjtı: olyan földterület, amelyrıl a felszíni vizek - folyók, vízfolyások, csatornák, illetve esetleg tavak, egyéb állóvizek sorozatán át - egyetlen folyótorkolaton vagy folyódeltán keresztül a tengerbe jutnak; 2. részvízgyőjtı: olyan földterület, amelyrıl a felszíni vizek - folyók, vízfolyások, csatornák, illetve esetleg tavak, egyéb állóvizek sorozatán át - egy folyó, vízfolyás, csatorna valamely pontjához jutnak (ami általában folyók, vízfolyások, csatornák
39
összefolyása, illetve egy tóba, egyéb állóvízbe nyíló torkolat vagy delta), illetve tó, egyéb állóvíz területére jutnak; 3. vízgyőjtı terület: a vízgyőjtınek vagy részvízgyőjtınek az a területe, amelyrıl a felszíni vizek egy felszíni víztestbe vagy annak meghatározott szakaszára jutnak; 4. víztartó: olyan felszín alatti, kızetekbıl vagy más földtani képzıdményekbıl álló réteg, amelynek porozitása és vízáteresztı képessége lehetıvé teszi a felszín alatti víz jelentıs áramlását, illetve jelentıs mennyiségő felszín alatti víz kiemelését; 5. felszíni víztest: a felszíni vizek különálló, jelentıs, homogén jellegzetességekkel bíró eleme - például tó, tározó, vízfolyás, folyó, csatorna - vagy ezek egy része, szakasza (amit általában a következık jelölnek ki: a vízgyőjtınek vagy részvízgyőjtınek a beletorkoló vagy vele összefolyó alacsonyabb szintő részvízgyőjtıvel való találkozási pontja; jelentıs hidromorfológiai beavatkozás vagy mőtárgy helye; jelentıs pontszerő szennyezés helye; illetve nagy vagy/és jellegzetes háttérterhelést okozó vízgyőjtı terület partszakasznak végpontjai), a felszíni vizek jó állapotba hozására - illetve jó állapotban tartására - irányuló tevékenységi programok meghatározásának és végrehajtásának legkisebb egysége, ami kivételesen több kisebb felszíni vízre (például holtágra) is kiterjedhet; 6. erısen módosított víztest: olyan felszíni víztest, amely az emberi tevékenységbıl eredı fizikai hatások következtében jellegében lényegesen megváltozott, és amely így szerepel a vízgyőjtı-gazdálkodási tervben. 7. belvízi öblözet: a rendszeresen belvízjárta területnek a mikrodomborzat vagy mesterséges létesítmények által elkülönített (a fı győjtıcsatornától elzárható) olyan része, amelyrıl a felesleges vízmennyiséget levezetni, illetve amelyen a szükséges vízmennyiséget visszatartani a többi belvízjárta területtıl függetlenül lehetséges. 8. belvízrendszer: a végsı befogadóhoz (általában egy folyóhoz vagy egyéb vízfolyáshoz) vezetı fı győjtıcsatornára ráfőzıdı belvízi öblözetek összessége. 9. felszíni vizek vízminıségvédelmi vízgyőjtı területe: a vonatkozó jogszabály által ekként meghatározott hidroökológiai rehabilitációt, illetve állapotmegırzést igénylı terület; 10. a víztestek állapota: olyan általánosan jellemzı állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a minıségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt: mennyiségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez; 11. a víztestek jó állapota: olyan jellemzı állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minıségi és mennyiségi állapota is - a külön jogszabályok szerint - legalább jó minısítéső; 12. ökológiai állapot: a felszíni vizekhez kapcsolódó vízi ökoszisztémák szerkezetének és mőködése minıségének leírása, összhangban a külön jogszabályokban meghatározott osztályozással (a továbbiakban: osztályozás); 13. ökológiai potenciál: erısen módosított, illetıleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség, valamint egy vagy több hasonló természetes vagy természeteshez közeli élıhelyre jellemzı élılény-együttes minıségi és mennyiségi jellegő összehasonlítása alapján meghatározható, továbbá osztályozható. 14. jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeibıl indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások.
40
Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig.
Köszönetnyilvánítás: Záró gondolatok helyett! Köszönet a tanulmány elkészítéséhez véleményezéssel segítséget nyújtó Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Vízgyőjtı Gazdálkodási Tervet, és a Víz Keretirányelv feladatait koordináló Igazgató helyettes Háfra Mátyás Úrnak, a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Vízminıségi Osztály munkatársának, Virágné Kıházi Kiss Edit Úrnınek. A Hortobágyi Nemzeti Park területileg illetékes természetvédelmi ırének, Sallai Zoltán úrnak, Dr. Boross Gábor, Hatósági állatorvos Úrnak. A Cibakházi Önkormányzat Polgármesterének, Hegyes Zoltán Polgármester Úrnak. Továbbá mindazoknak, akik segítették, és mindazoknak, akik nem akadályozták a tanulmány elkészülését.
Cibakháza 2010. december 6.
Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens.
41