TÁ MO P-3. 1. 4-08/2- 2008- 0123 „Kompetencia alapú oktatás a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben” Arany János Egységes Iskola
Készítette: Kocsisné Kelemen Tímea Molnár Péterné
- TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Mi mindent nevezünk erdei iskolának? Az erdei iskola a XX. század elején – de néhány országban később is – a szabadlevegős iskola egyik típusa volt. Az egészséges hegyi, erdei környezetben létrehozott bentlakásos intézményeknek jelentős gyógyászati, egészségnevelő szerepe volt, a mozgalom kezdetben a tüdőbeteg vagy veszélyeztetett gyerekek egészségvédelmét, továbbá a beutalt gyerekek iskoláztatását szolgálta. Később, a környezeti nevelés új szemléletének megjelenésével tereptanulmányi központokat kezdtek erdei iskolának nevezni hazánkban. Az erdei iskolát nem feltétlenül erdőben szervezik és a hagyományos iskolához sem nagyon hasonlít. Sok helyen erdei iskolai munkaformának nevezték az egy-egy napos, külső helyszínen megtartott órákat és a ma leginkább témanapnak nevezett egységes tematikájú programokat is. Arról pedig, hogy az egybefüggően többnapos, de otthon alvós, tehát nem bentlakásos programok nevezhetők-e erdei iskolának, még folynak a viták. A megnevezéshez teljesen „hű” intézmények is akadnak: az erdészetek számos helyen tartanak fenn valóban erdei környezetben működő iskolaépületeket, ahova az iskolai osztályok a hagyományos tanórák megtartása céljából érkeznek. A 1980-as, 1990-es években az erdei iskolázást olyan, több tantárgy esetében is használt pedagógiai módszernek tekintették, melynek során az adott tárgy tantervi követelményeit nem osztálytermi keretek között dolgozták fel tanáraik segítségével a diákok, hanem néhány napra elmentek egy, a témához valamilyen formában kötődő helyre és ott folyt a tanítás. 2
Lehetett ez történelmi helyszín, az irodalomtörténet jeles helye vagy földrajzi táj, melyről éppen abban az évben tanultak. A foglalkozások először talán inkább hasonlítottak az iskolai órákhoz, több volt a tanár(ok) általi előadás, megmaradt a megszokott értékelési mód, az osztályzás is. Később viszont – a lehetőségek felismerésével párhuzamosan, de még mindig adott tantárgyak keretein belül maradva – túlsúlyba kerültek a diákok aktivitását igénylő megismerési módok, az anyaggyűjtés, vizsgálódás, interjúzás, a projektek keretében történő munkálkodás stb. Új szemléletet és tartalmakat hozott – és talán a mozgalommá válással is egybeesett – az a mozzanat, amikor az egyébként is természetközeli erdei iskolákban egyre tudatosabb környezeti nevelési tevékenység kezdett kibontakozni. Az erre nyitott pedagógusok felismerték, hogy az erdei iskolai programok során semmilyen más iskolai tevékenységgel össze nem hasonlítható hatást tudnak elérni a gyerekek környezeti szemléletének formálása terén. Kialakult – és a program során sok szempontból rendszereződött is – a környezeti nevelés erdei iskolai keretek között használható módszereinek és eszközeinek köre. Az erdei iskolázás pedagógiai lehetőségei A gyerekek az erdei iskolai programok során adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva, „tapasztalva” tanulhatnak. A tanteremhez kötött, tantárgyakra szabdalt világban az erdei iskola olyan hely, ahol a világ egységes egésszé áll össze számukra. Megismerhetik a környék történetét, felfedezhetik nyelvi, kulturális érdekességeit, a hagyományos mesterségeket. Az erdei iskola olyan hely, ahol tudatosul bennük, hogy rajtunk is múlik, milyen környezetben élünk. 3
Aki gyermekkorában táborokba járt, tudja, hogy egy-egy tanulócsoport – akár csak néhány napig tartó – együtt élése, együtt lélegzése, egymásra utaltsága életre szóló élményt jelenthet. Sok gyereknek ezek az első, szüleitől távol töltött éjszakái. Ez – megfelelő életkorban – pozitívan befolyásolhatja a fiatalok önállóvá válását, önmagukkal és társaikkal kapcsolatos felelősségérzetüket. Az osztályközösség összekovácsolódása, együttműködésre való készsége, harmóniája az iskolába visszatérve hosszú időre meghatározhatja a gyerekek viselkedését, nyitottságát a tanórai munkára. Az erdei iskolai oktatás alapvető célja ugyanúgy a tanulás segítése, mint a hagyományos tantermi oktatásé, és mint ilyennek, az iskola pedagógiai programjának integráns részévé kellene válnia. A helyi tanterv céljainak megvalósítását kell szolgálnia a szorgalmi időszakban. Ám itt a tanulás-tanítás módja, tárgya és eszközei eltérnek a tanteremben megszokottaktól. A tanulás tárgya az ember és környezete kapcsolatának s e kapcsolat összefüggéseinek megismerése és megértése. Az ismeretek átadása a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére alapoz. Míg a hétköznapok során a tananyag elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskola a közvetlen, természetes megismerés folyamatát és eszközeit kínálja. A megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. Az erdei iskolai program színteret nyújt a szociális tanuláshoz, segíti a személyiség- és közösségfejlesztést. Az ismeretszerzés folyamata főként együttműködő tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására épül. Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként, kedvezve a drámapedagógiai eszközök használatának.
4
A jó erdei iskolai program úgy tanít, hogy miközben a gyerekek felszabadulnak a megszokottá vált napi terhelés alól, szinte észre sem veszik, mennyi tudással gyarapodnak. Ismereteik bővülése mellett fejlődik együttműködési, kommunikációs, problémafelismerési és -megoldási képességük. Az erdei iskolázás nem csak az egyes gyerekek vagy az osztály élménye. Eredményei az egész iskolai közösségre kihatnak. A gyerekek megnyílnak, ezáltal jobban, más oldalukról is megismerhetők lesznek. A pedagógusok kötetlenebb körülmények között taníthatnak, és ők is új módszertani fogásokat sajátíthatnak el. Az erdei iskolából hazakerülnek azok az értékek és tapasztalatok, amelyekre szert tettek diákok és tanárok egyaránt. Amennyiben az iskolai közösség ezeket az élményeket meg tudja osztani, valamint be tudja építeni az iskola programjába, módszertani eszköztárába, akkor hagyomány teremtődhet, amelyre új kezdeményezések épülhetnek a jövőben. Javulhat a munkahelyi légkör, ez jó irányba befolyásolhatja az iskolafenntartó és a szülők véleményét az iskoláról. ÖSSZEGZÉS AZ ERDEI ISKOLA FOGALMA, CÉLJA: Az erdei iskola célja sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési, tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől eltérő helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. 5
A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, és ember által létesített környezetéhez. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván, azaz a megélt élmény nevelési eszközzé válik. Az ember világképe, értékrendje tapasztalatain alapul, ezért az erdei iskolai programokkal az élő, a természetes környezet megismerését célozzuk meg, törekedve a gyerekek környezettudatos magatartásának pozitív irányú befolyásolására. Az erdei iskola az évközben megszerzett tantárgyi tudás elmélyítésére, gyakorlati felhasználására teremt lehetőséget. Az erdei iskola ma már nem csak egy lehetőség, hanem a legtöbb iskolában a tananyag része és fontos kiegészítője. A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is a tanulók. Az erdei iskola tehát mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe.
6
ERDEI ISKOLA ELŐKÉSZÍTÉSE Az erdei iskola a tanéven belül kialakított önálló nevelés- és tanulásszervezési egység. Önálló, mivel számos sajátossága folytán különbözik a hagyományos tanítási napoktól, de nem elszigetelt. Az erdei iskola nem akkor kezdődik, amikor a helyszínre megérkezik a csoport. Alapos előkészítésre van szükség ahhoz, hogy az a néhány nap, amit a tanulók „terepen” töltenek eredményes és meghatározó lehessen. Lényeges, hogy az erdei iskola programot előkészítő szakaszban alakítsuk ki mindazokat a készségeket, képességeket, ismereteket, amelyeket a terepi tanulás során majd alkalmazni kívánunk. ELŐZETES FELADATOK Augusztus: Terv megfogalmazása Szállás lefoglalása Szeptember: Szülői értekezleteken szülők tájékoztatása az erdei iskoláról, a felmerülő költségek finanszírozási módjának megbeszélése Április: A tanulók és a szülők tájékoztatása a programról A program végrehajtásához szükséges eszközök beszerzése Külső segítők szervezése (vadász, túravezető, kézműves, állatgondozó, hagyományőrző, stb.) 7
Utazás megszervezése, szállás véglegesítése Május eleje: Szülők tájékoztatása levélben a szükséges felszerelésről, részletekről (1.sz. melléklet) Május vége: Megvalósítás A megfigyelések, gyűjtött anyagok, adatok összesítése, kiállítása Önértékelés (sikeresség, eredményesség, hogy éreztük magunkat, mit csinálhattunk volna jobban?)
AZ ERDEI ISKOLAI MODULOK ELŐKÉSZÍTÉSE TANÓRÁKON / KAPCSOLÓDÁS A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEIVEL/ Magyar nyelv és irodalom - Legyen gyakorlott az információk gyűjtésében, csoportosításában és felhasználásában! - Az olvasott szövegek segítsék a környezetben való eligazodást, közvetítsenek ismereteket a természetről! - A természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek feldolgozása. - Tudjon rövid elbeszélést írni szerzett élmény alapján! - Ismerje nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményét és személyét! - Olvasson népköltészeti alkotást, értelmezze!
8
Szövegfeldolgozások: - Egy hívatlan vendég: a kullancs - A süncsalád - A mézelő méh - Mező, erdő állatai /Az üregi nyúl, A hörcsög, A vaddisznó, A fácán, A zöld gyík, A kecskebéka - Miért színesek a virágok? - Mátyás király és a mutatványos - A kolozsvári bíró - Kinizsi - Nándorfehérvár ostroma - Találós kérdések, szólások gyűjtése az erdő élővilágáról Matematika - Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak megismerésében! - Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására! - A méréseket pontosan, megbízhatón végezze el! - Vegyen részt az alkotó tevékenységet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben! 9
Feladatok: - Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása az állatok, növények köréből. - Adatok gyűjtése, grafikonok készítése, leolvasása a tanult élőlényekkel kapcsolatban. - Mennyiségek meg-, és kimérése alkalmi és szabvány mértékegységgel. - Becslés- kerekítés- mérés /távolság, tömeg/ - Terület-, kerület mérése és számítása / pl. fa törzsének kerülete; falevelek területének mérése, összehasonlítása rácshálón/ - Hosszúság és tömeg mértékegységek a gyakorlatban /pl. szarvasbogár, hangya mérése/ - Mérés kis-, és nagyarasszal - Negatív számok /hőmérséklet mérése/ Ember és természet - A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt! - Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket! - Legyen képes a tanult állatok főbb jellemzőit elmondani, leírni, lerajzolni! - Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért! - Legyen képes útvonalrajzok, térképvázlatok készítésére; iránytű használatára! 10
Kapcsolódó tananyagok: - Az erdő életközössége; A virágok titkai; A békák; Rovarok; Csodálatos madárvilág; Emlősök; A környezet hatása a növényekre és az állatokra; Az éltető víz; Tájékozódás iránytűvel; Népművészet, Régi mesterségek Technika és életvitel - Optimális feltételek biztosítása a természetes környezet anyagainak megismeréséhez. - Legyen ismeretük a felhasznált anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. - Tárgyak készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Kapcsolódó tananyagok: - Természetes anyagok vizsgálata, alakítása /fa és a természet kincsei/ - Fához kötődő mesterségek megismerése - A népi építészet Művészetek - Megismerő- és befogadóképesség fejlesztése. - Legyen képes a látvány, valamint a zenei élmény értelmezésére, feldolgozására!
11
Tanórai feladatok: - Természeti formák ábrázolása, Élőlények ábrázolása - Természet szépségeinek bemutatása /pl. az erdő színei/
MODULOK: 1. modul : PORTATÚRA, FALUPORTYA 2. modul : ERDŐJÁRÓ 3. modul : „ TISZTELD A MÚLTAT ÉS ÉLTESD TOVÁBB!”
ÁLTALÁNOS NAPIREND A TÁBORBAN 700 Ébresztő, tisztálkodás, reggeli, szobarend 900 Foglalkozás 1200 Ebéd 1400 Foglalkozás 1700 Szabadidő 1800 Vacsora, tisztálkodás 2000 Esti „meglepetés” program 2200 Takarodó 12
ÓRAREND
Délelőtt
1. nap
2. nap
3. nap
Megérkezés, beköltözés
Erdőjáró
„Tiszteld a múltat és
Faluportya
Délután
éltesd tovább!”
Portatúra (ismerkedés a
Erdőjáró (folyt.)
tanya állataival)
Este
„Tiszteld a múltat és éltesd tovább!”
Bátorságpróba
Holdfénytúra az erdőben
13
Hazautazás
14
A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások résztémáinak tartalmi kifejtése - Felkészülés a faluportyára Csoportalakítás • szóeső (A „lehulló” papírcsíkok tartalma alapján a gyerekek csoportokba rendeződnek.) •
Módszerek,
helyszíne
munkaformák
Ifjúsági Szálló „terasz” foglalkoztatója
Ellenőrzés: a gyerekek maguk, és egymás munkáját értékelik.
• Faluportya (A gyerekek meginterjúvolják a falusi embereket, a hivatal, az iskola dolgozóit, tanulóit, a bolti eladókat stb.)
•
•
A foglalkozás
Ellenőrzés: a csoportok egymás munkáját ellenőrzik
•
Egyházaskozár utcái, iskolája, boltja, polgármesteri hivatal
•
Ifjúsági szálló foglalkoztatója
Eszközigény
•
•
csoportmunka, szóforgó
•
csoportmunka
papírcsíkok a különböző településtípusok jellemzőivel (2. sz. melléklet)
A fogl. időtartama
2 perc
10 perc
• • •
feladatlap (3. sz. melléklet) ceruza
120 perc
10 perc
15
Tanyatúra 1. Séta a tanya gazdasági (A gyerekek önállóan udvara körbejárják a tanya udvarát, ismerkednek a helyszínnel és az állatokkal.)
egyéni munka
60 perc
-
2. ”Állati memória” terasz (A gyerekek kört alkotnak és a tanyán élő háziállatokat sorolják fel úgy, hogy mindig az előzőleg elhangzottakat is ismételniük kell. Aki téveszt, leül. Folytatásként a környék állataival, vagy vadon élő állatokkal is játszhatják.)
FOM
3. Csoportalakítás (A gyerekek állatnevek közül húznak /szarvasmarha, ló, juh, sertés/. Mindenki az általa húzott állat hangját hallatja. Az azonos hangot kiadó gyerekek egy csoportba kerülnek.)
csoportmunka
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
-
10 perc
16
papírcsíkok állatnevekkel
5 perc
4. Állati felfedező (A gyerekek a kijelölt állatról szereznek minél több ismeretet, és mélyítik el tudásukat.)
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója és a gazdasági udvar
csoportmunka • megfigyelés • búvárkodás
• • • •
• • A csoportok tudásukat megosztják a többi csoport tagjaival
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
csoportmunka külső szakértői mozaik
5. Egy családot alkotunk (A gyerekek kitöltik a táblázatot, mindenki 11 sorát.)
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
CSOM
6. Ki vagyok én? (Barkochba a táblázatban szereplő állatokkal és „családfájukkal”.) 7. Családegyesítés (A táblázatot szétdaraboljuk, a családtagoknak úgy kell megtalálniuk egymást.)
feladatlap
•
•
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
FOM
feladatlap (4. sz. melléklet) AZS gyermeklexikon internet A mi világunk környezetismereti tankönyv stb.
•
csomagoló papír táblázattal (5.sz. melléklet) olló, ragasztó
a „kitöltött” csomagoló papír
60 perc
4X5 perc
10 perc
10 perc
5 perc csoportmunka
17
szétvágott papírcsíkok
8. „Állati” feladatok és lehetőségek (Az állatok megismerése után fejés, tojás begyűjtése, etetés, csutakolás, almolás, ól takarítás, lovagolás, simogatás, stb.)
A tanya gazdasági udvara
egyéni
állatok
18
tetszőleges
19
A modul foglalkozásának
Eszközigény
A fogl.
megnevezése, a foglalkozások
Eszközigény
A fogl. időtartama
időtartama
résztémáinak tartalmi kifejtése 1.Felkészülés az Erdőjáró túrára
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója Páros munka
- Mi legyen a hátizsákban? /esőkabát, ceruza, jegyzetfüzet,
- Hátizsák
/ a hátizsákok
- Fényképezőgép
ellenőrzése/
- Növényhatározó
távcső, kézi nagyító, papírzacskó
10 perc
könyvek
a gyűjtéshez, zacskó a hulladéknak, enni- és innivaló/ - Csoportalakítás /Az összerakott képekről a tanultak
Puzzle
/erdei növények
(6.sz. melléklet)
állatok összedarabolt
10 perc
képei /
felidézése./ Csoportmunka
-A természetben tartózkodás kulturált
papír, ceruza
15 perc
/Ablak módszer/
szokásainak, szabályainak ismerete
Egyéni munka
2. Készítsünk útvonaltervet! - Térképvázlaton az útvonal bejelölése.
- Turistatérkép (7.sz. melléklet)
20
10 perc
A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások
A foglalkozás Módszerek, helyszíne
- Hőmérsékletmérés: - erdő szélén - sűrű erdőben - erdei tisztáson - Avar vizsgálata: / 2-3 maroknyi avart csomagolópapíron szétterítve kézi nagyítóval vizsgálnak / - Virágok az erdőben - Mérgező szépségek / Egy választott erdei virág jellemzése./ 4. Válassz egy fát! / A csoportok a kiválasztott fát vizsgálják a feladatlapon megadott szempontok szerint./ - Becslések - mérések: - a fa magassága - törzsének kerülete - kora /ágörvök alapján/ - egy levél területe négyzethálóval - Kéregminta készítése a fa törzséről 5. Ehető erdő /Rövid megbeszélés után ehető vagy feldolgozható növények gyűjtése./ Bodzavirág gyűjtése –bodzaszörp készítéséhez /szálláshelyen/
Kozári erdő
résztémáinak tartalmi kifejtése 3. Az erdő szőnyegén
Eszközigény
A fogl. időtartama
munkaformák Egyéni munka
- Hőmérő
5 perc
Tapasztalatokról Beszámoló
- Csomagolópapír - Kézi nagyító
15 perc
Csoportmunka / csoportszóforgó /
- Kis növényhatározó
20 perc
- Feladatlap (8.sz. melléklet)
30 perc
- Mérőszalag - Négyzethálós lap - Lap, zsírkréta A csoportok elmondják, mit gyűjtöttek és mire használható.
21
- Zacskó 30 perc - Csomagolópapír - Kis növényhatározó
A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások
A foglalkozás Módszerek, helyszíne
résztémáinak tartalmi kifejtése 6. Gyűjts neszeket! - Feküdjetek le a fűbe és hallgatózzatok! - Írjátok le, milyen állati hangokat ill. milyen erdei neszeket hallottatok!
Eszközigény
munkaformák Nincs Egyéni tapasztalatszerzés
A fogl. időtartama
20 perc
a szemüket! A másik végén a társuk különböző hangokat kelt. / ütögetés, kaparászás, kopogás stb./ 7. Kincsvadászat az erdőben - Gyűjtsünk kincseket / pl. apró kövek, lyukas csigaház, madártollak, termések stb./ - melyekből a táborban a csoportok képet készítenek! - Világtájak meghatározása az erdőben
KOZÁRI
végére tapasszák a fülüket a gyerekek és hunyják be
ERDŐ
- Fakopáncs hallás: egy korhadt, kidőlt fatörzs egyik
iránytű nélkül. / Pl. A fa mohás oldala; hangyaboly lankás oldala stb./
22
Egyéni munka
Zacskó
15 perc
Frontális munka
Ellenőrzés: iránytűvel
10 perc
A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások
A foglalkozás
Módszerek,
Eszközigény
A fogl. időtartama
helyszíne
munkaformák
Erdei tisztás
Egyéni
Rajzfelszerelés
40 perc
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
Egyéni vagy Csoportmunka
Rajzfelszerelés, Olló, ragasztó, kés
40 perc
résztémáinak tartalmi kifejtése 8. A természet ábrázolása - Keress egy tisztást vagy egy erdőrészletet! Figyeld a természet szépségeit és készíts egy képet! 9. Délutáni és esti foglakozás - Az erdőben gyűjtött anyagokból csendélet készítése - Levélnyomat készítése - Az erdőben készített vázlatrajz kidolgozása - Bodzaszörp készítése - Kiállítás a gyerekek munkáiból 10. Naplementeszemle - A naplemente mozzanatainak megfigyelése, rögzítése 11. A csillagos égbolt - A Sarkcsillag, a Kis Göncöl,a Nagy Göncöl,a Sárkány megkeresése a csillagos égbolton. - Az északi irány meghatározása a sarkcsillag segítségével.
Üveg, citrom
Kozári halastó
Frontális munka
Frontális munka
23
Elemlámpa, Füzet, ceruza Csillagtérkép (9.sz.melléklet)
Kb.30 perc 20 perc
24
A modul foglalkozásának megnevezése, a foglalkozások résztémáinak tartalmi kifejtése
A foglalkozás
A foglalkozás
Eszközigény
A foglalkozás
helyszíne időtartama
időtartama
Lovaskocsis (idő)utazás a reneszánsz világába 1.„Magad uram…” (lovak befogása a kocsi elé) 2. Élet a középkorban (különböző olvasmányokból megismert foglalkozások, kézműves tevékenységek megfigyelése, lehetőség szerint kipróbálása) 3. „Két garas az ára!” (vásári jelenet megfigyelése, eljátszása, „Vásári kikiáltók” című népköltés megtanulása) 4. Lovagi torna a középkorban • bajvívás
A tanya udvara
fakultatív
lovaskocsi, lószerszámok
20 perc
Bikali Reneszánsz Élménybirtok különböző helyszínei (foglalkozások megfigyelése: molnár, mézeskalácsos, asztalos, kosárfonó, solymász, stb.)
egyéni
papír, ceruza
120 perc
Bikali Reneszánsz Élménybirtok szatócsbolt, piactér
FOM
mondóka szövege, 1-2 korhű jelmez
20 perc
FOM
fakardok, páncéling, íjak 40 perc
Bikal
25
• •
megfigyelése fegyverek kipróbálása harci jelenet eljátszása (interaktív)
60 perc 10 perc
5. „Viva la musica!” (ismerkedés a középkor zenéjével, hangszereivel) 6. „Járd a táncot…!” (középkori tánclépések elsajátítása)
Bikal
FOM
az élőzene megfigyelése
20 perc
Ifjúsági Szálló foglalkoztatója
FOM
magnó, zene
60 perc
…
26
27
1.sz. melléklet
Tisztelt Szülők! Az erdei iskolához szeretnénk néhány tudnivalót nyújtani. Időpontja: 2010. május 26-28-ig (szerda, csütörtök, péntek). Indulás: szerdán 8:30-kor az iskolától. Érkezés: pénteken 1330 és 1345 óra között az iskolához. Szerdán vacsorát kapunk először és pénteken ebédet utoljára. Ezért szerdára hideg élelemről és innivalóról mindenki gondoskodjon! A gyerekek számára 4 váltás ruhaneműt készítsenek, zoknival, alsóneművel! A réteges öltözködés biztosított legyen számukra, az időjárás előrejelzésének megfelelően! /Legyen náluk esőkabát, gumicsizma a csomagban!/ Szükséges még: törölköző, tusfürdő, strandpapucs, fürdőköpeny (ha van), fogkefe, fogkrém, pizsama, fésű, két váltás cipő, zseblámpa vagy fejlámpa, szúnyog – és kullancsriasztó, naptej tűző nap esetére, tolltartó színesekkel. (Némi költőpénz.) A rendszeresen gyógyszert szedők, gyógyszerérzékenységgel rendelkezők és allergiában szenvedők (stb.) részletesen tájékoztassák a tanítókat! Kisebb játékokat hozhatnak a gyerekek, de veszélyes dolgot nem! Értékes játékokat és mobiltelefont ne hozzanak, de az „alvós” plüss vagy kispárna otthon ne maradjon! Az idő rövidsége és a programok zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük a látogatás mellőzését! Tanítónők 28
2.sz. melléklet
TANYA VÁROS FALU • • • • • • • • • • • • • • •
csak földszintes házak alkotják akár többtízezer lakosa is lehet mezőgazdaságból élnek lakói több ipari üzeme, gyára is lehet lakóinak száma lehet, hogy 500-nál is kevesebb, de lehet néhány ezer is lehet, hogy csak egy házból áll egyeteme is lehet megyeszékhely is lehet az ilyen település többemeletes és családi házak, különböző intézmények alkotják rengeteg intézménye van általában csak óvodája van Bonyhád is ilyen település lakóit az ipar és a szolgáltatások foglalkoztatják Pécs is ezen települések közé tartozik lakói állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkoznak 29
3.sz. melléklet
FALUPORTYA
1. Melyik megyében vagyunk?................................................................................ 2. Mi a falu neve, ahol vagyunk?............................................................................ 3. Milyen nemzetiségek élnek a faluban?................................................................ 4. Milyen távolságra van körülbelül a focipálya?................................................... 5. Mi a polgármester neve?………………………………………………………. 6. Hány lakosú a falu?……………………………………………………………. 7. Hogy hívják a falu legidősebb emberét?………………………………………. 8. Melyik évben született?.....................................................................................
30
9. Mikor viszik el a leveleket a postáról?.............................................................. 10. Hol lehet képeslapot kapni Egyházaskozárról?................................................. 11. Meddig tart az ebédszünet a boltban?............................................................... 12. Melyik utcában van a baptista templom?.......................................................... 13. Mi az iskola címe?............................................................................................. 14. Milyen idegen nyelvet tanulnak az iskolában?................................................. 15. Milyen város van Egyházaskozárhoz legközelebb?.......................................... 16. Hol található az I. ill. II. világháború kő emlékműve?...................................... ……………………………………………………………………………………. 17. Hány templom található a faluban?................................................................... 18. Sorolj fel legalább 3 utcanevet, ami a faluban található! ……………………. ………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………... 31
Állati felfedező 4.sz. melléklet Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él.! Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak! Nevem: ……………………………………………………….. Ősöm: ……………………………………………………………………………………….... Magasságom: ………………………………………………………………………………… Súlyom: ………………………………………………………………………………………. Lábaim száma: ……………………………………………………………………………….. Mozgásomban segít: …………………………………………………………………………. Ujjaim végén ………………………………………………………...…………….. található. Testemet ………………………………………………………………………………borítja. Milyen tapintású vagyok? ……………………………………………………………………. Kedvenc ételeim: …………………………………………………………………………….. Hasznom a gazdaságban: …………………………………………………………………….. Férjem/feleségem neve: ……………………………………………………………………… Amikor még kicsi vagyok, így neveznek az emberek: ………………………………………. Így születek: …………………………………………………………………………………. Testvéreim száma általában: …………………………………………………………………. Ilyen hangot adok: …………………………………………………………………………… Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: …………………………………………….. 32 Különös ismertető jelem: ……………………………………………………………………..
Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él! Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak! Nevem: ……………………………………………………….. Ősöm: ……………………………………………………………………………………….... Magasságom: ………………………………………………………………………………… Súlyom: ………………………………………………………………………………………. Lábaim száma: ……………………………………………………………………………….. Mozgásomban segít: …………………………………………………………………………. Ujjaim végén ………………………………………………………...…………….. található. Testemet ………………………………………………………………………………borítja. Milyen tapintású vagyok? ……………………………………………………………………. Kedvenc ételeim: …………………………………………………………………………….. Hasznom a gazdaságban: …………………………………………………………………….. Férjem/feleségem neve: ……………………………………………………………………… Amikor még kicsi vagyok, így neveznek az emberek: ………………………………………. Így születek: …………………………………………………………………………………. Testvéreim száma általában: …………………………………………………………………. Ilyen hangot adok: …………………………………………………………………………… Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: …………………………………………….. 33 Különös ismertető jelem: ……………………………………………………………………..
Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él. Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak! Nevem: ……………………………………………………….. Ősöm: ……………………………………………………………………………………….... Magasságom: ………………………………………………………………………………… Súlyom: ………………………………………………………………………………………. Lábaim száma: ……………………………………………………………………………….. Mozgásomban segít: …………………………………………………………………………. Ujjaim végén ………………………………………………………...…………….. található. Testemet ………………………………………………………………………………borítja. Milyen tapintású vagyok? ……………………………………………………………………. Kedvenc ételeim: …………………………………………………………………………….. Hasznom a gazdaságban: …………………………………………………………………….. Férjem/feleségem neve: ……………………………………………………………………… Amikor még kicsi vagyok, így neveznek az emberek: ………………………………………. Így születek: …………………………………………………………………………………. Testvéreim száma általában: …………………………………………………………………. Ilyen hangot adok: …………………………………………………………………………… Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: ……………………………………………. 34 ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….
Állati felfedező Dolgozzatok csoportban! Minden csoport figyeljen meg alaposan egy-egy háziállatot, mely a portán él. Készítsétek el bemutatkozó lapjukat, majd a bőrükbe bújva mutassátok be őket a többi csoportnak! Nevem: ……………………………………………………….. Ősöm: ……………………………………………………………………………………….... Magasságom: ………………………………………………………………………………… Súlyom: ………………………………………………………………………………………. Lábaim száma: ……………………………………………………………………………….. Mozgásomban segít: …………………………………………………………………………. Ujjaim végén ………………………………………………………...…………….. található. Testemet ………………………………………………………………………………borítja. Milyen tapintású vagyok? ……………………………………………………………………. Kedvenc ételeim: …………………………………………………………………………….. Hasznom a gazdaságban: …………………………………………………………………….. Férjem/feleségem neve: ……………………………………………………………………… Amikor még kicsi vagyok, így neveznek az emberek: ………………………………………. Így születek: …………………………………………………………………………………. Testvéreim száma általában: …………………………………………………………………. Ilyen hangot adok: …………………………………………………………………………… Közmondások/szólások, melyek rólam szólnak: …………………………………………….. 35 Különös ismertető jelem: ……………………………………………………………………..
5. sz. melléklet
Egy családot alkotunk: Egészítsétek ki a táblázatot! Állat neve: Ló
Hím:
Nőstény:
Szarvasmarha Juh Kecske Sertés Macska Kutya Házityúk Házi kacsa Házi liba
36
Kicsinye:
6.sz. melléklet
. Csoportalakítás: Puzzle / összedarabolt képek összeillesztésével/
7.sz melléklet
38
8.sz. melléklet
VÁLASSZATOK EGY FÁT! Az alábbi feladatok segítenek, hogy minél pontosabban tudjátok bemutatni társaitoknak. - Becsüld meg a fa magasságát!_________________________________________ - Körülbelül mennyi levél lehet egy ágán? ________________________________ - Becsüld meg a korát!/ Az ágörvekből tudjátok megállapítani!/________________ - Becsüld meg a fa törzsének kerületét!___________________________________ - Mérjétek meg mérőszalaggal is!________________________________________ - Egyedül átéri-e valaki a fa törzsét?_____________________________________ Ha nem, hányan kell összekapaszkodnotok? ___________________________ - Milyen különlegességeket veszel észre rajta?____________________________ - Vizsgáld meg a fád környezetét! Keress olyan terméseket, leveleket, hajtásokat amik a fátokról származhatnak! Ezt találtuk:________________________________________________________ - Rajzolj körül egy falevelet a négyzethálón!
- Számold ki a levél területét! _____db egész négyzet _____db fél négyzet Összesen__________négyzet a levél területe. - Készíts kéregmintát a törzséről!
9.sz. melléklet
