14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer költségviszonyainak átstrukturálását. A logisztikai vezető a munkája során a számviteli vezetőnek és a vállalat első számú vezetőjének bemutatta a klasszikus készletgazdálkodási problémát. A klasszikus készletgazdálkodási prezentációban a vezető kitért a költség és a rendelési mennyiség közötti kapcsolatra. Foglalja össze a készletgazdálkodás költségszintjeit! 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
1
Információtartalom vázlata • A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata • A készlettartás és a rendelési mennyiség közötti kapcsolat • Készlet-utánpótlás költsége • Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban • Optimális költség fogalma • Költségcsökkentési mechanizmusok 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
2
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A készletgazdálkodás alapproblémája, hogy hogyan válasszuk meg a szállítások idejét és a beszállított tétel nagyságát úgy, hogy a költségek összege minimális legyen, és közben biztosítsuk a termelés zavartalanságát. A beszerzési oldalon a készletgazdálkodási döntések függvénye, hogy mit, mikor és mennyit szükséges vásárolni. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
3
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata Gazdaságos rendelési tételnagyság (EOQ) Az a rendelési tételnagyság, amely egy meghatározott időtávon a legalacsonyabb összköltségszintet eredményezi. Az EOQ modell a készletezéssel kapcsolatban a rendelési tételnagyság meghatározásakor az • Összköltséget, • A készlettartási költséget és • A rendelési (előkészítési) költséget veszi figyelembe. (Készlethiány a rendszerben nem megengedett, ezért hiányköltséggel sem számolunk.) 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
4
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata
2012.12.03.
1. ábra Optimális rendelési tételnyagyság Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
5
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A rendelési (előkészítési) költség a rendelési tételnagyság növekedésével csökken. Ha a vizsgált időszak (például egy hónap) felhasználása rögzített (előre meghatározott), akkor nem mindegy, hogy azt többször kis mennyiségben, vagy kevesebbszer, nagyobb tételben rendeljük meg.
Tehát a rendelési költség nagysága függ a rendelések számától.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
6
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata
A rendelés költsége:
(S x R) / Q Ahol: S= egy rendelés feladásának költsége R= az adott időszak átlagos kereslete Q= a rendelés tételnagysága
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
7
A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A rendelési mennyiség függ: a logisztikai költségek és az összköltség kapcsolatától, azaz, hogy mekkora mennyiségű készletek raktározása lehetséges, illetve, hogy milyen nagy a forgási sebesség. A készletezés legfontosabb oka: a felhasználás és a termelés időbeli elkülönülése. A rendelési mennyiséget befolyásolják a gazdasági tényezők, pl. a termelő kedvező áralakulásra várva későbbre halasztja az értékesítést, vagy olcsóbb beszerzési ár esetén előrehozza a vásárlást.
Vannak fizikai kémiai folyamatok, melyek elkerülhetetlenné teszik a készlettartást ( pl. bútoriparban a fa száradása ).
A készletezésnek egy állandó adott szintje kell ahhoz, hogy az anyagáramlási folyamatok zavartalanok legyenek. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
8
A készlettartás (Kt) és a rendelési mennyiség (Q) közötti kapcsolat A készlettartás halmozott költségei a készleten tartott mennyiséggel (az átlagkészlettel) és a tárolási idővel egyenesen arányosak.
Tehát a készlettartási költség a rendelési tételnagyság növekedésével növekszik. Mértékegységeként Ft/mennyiség/idő használatos.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
9
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
10
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
11
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
12
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
13
A készlet – utánpótlás költségei Ezek a költségek függnek a megrendelések számától, illetve a megrendelt mennyiségektől. Az utánpótlási költségek alakulására vonatkozó értékelések egyrészt az utánpótlási költség és a rendelt mennyiség közötti egyenes arányosságra, másrészt minden utánpótlási esetben felmerülő - a tételnagyságtól független - adott nagyságú költségek jelentkezésére utalnak. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
14
Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban A logisztikai költségek az összköltség 40 % -át teszik ki. A logisztikai költségek egyik jelentős hányadát a készlettartási költségek jelentik, tehát ha költség csökkentést tervezünk, akkor ezt a készlettartási költségek csökkentésével is el tudjuk érni.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
15
Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban Az összköltség egyenlő a készlettartási és a rendelési költség összegével:
K = Kt+S ahol:
Kt=készlettartási költség S =rendelési költség
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
16
Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban Készlettartási költség: minél nagyobb a készlet annál nagyobb a költség. Rendelési költség: Minél nagyobb a rendelési mennyiség, annál kisebb a költség. Összköltség: a minimális költség a konkáv görbe minimumánál van, itt felel meg az optimális rendelési mennyiségnek
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
17
Optimális költség fogalma
Az optimális költség az a költség szint, amelyet a vállalat fedezni tud, úgy, hogy profitja is megfelelő legyen.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
18
Optimális költség fogalma A költségek optimuma ott van, vagyis az összköltség ott minimális, ahol a készlettartás és az előkészítés (rendelés) költsége éppen megegyezik.
A költségek szempontjából az ehhez a ponthoz tartozó mennyiség az EOQ ( Economic Order Quantity ), vagyis az optimális készletnagyság.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
19
Optimális költség fogalma Az anyaggazdálkodás legfontosabb - a termelési költségeket nagymértékben befolyásoló - feladata az optimális anyagrendelési mennyiség meghatározása. Nem mindegy például, hogy egy adott időszakban előállítandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagokat hány alkalommal rendelik meg.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
20
Optimális költség fogalma Az anyagbeszerzés költségei csökkennek, ha egyszerre több anyagot rendelnek meg, mert: a fajlagos megrendelési költségek kisebbek;
nagytételű megrendelés esetén árengedményt lehet elérni.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
21
Optimális költség fogalma Viszont a nagyobb mennyiség növeli a raktározási költségeket, mert: nagyobb raktárhelyiség és raktári berendezés szükséges; nagyobbak a bérköltségek; magasabb a raktárban tárolt anyagban lekötött tőke; magasabbak a biztosítási költségek; a hosszú tárolás során az anyagok esetlegesen minőségromlást szenvedhetnek. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
22
Optimális költség fogalma Az anyaggazdálkodás költségeinek minimalizálása a beszerzési és raktározási költségek együttesének minimalizálásával érhető el. Optimális rendelési mennyiség esetén a beszerzési költségek és a raktározási költségek külön-külön ugyan nem lesznek a legkisebbek, azonban e költségek összegének minimuma lesz.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
23
Optimális költség fogalma Célszerű normákat használni. Ezek az egységnyi tervszámok a beszerzés, felhasználás, és a készletezés során alkalmazhatók. Beszerzésre és felhasználásra vonatkozó normák: 1. Nettó norma: az egységnyi termékbe ténylegesen beépülő anyagmennyiség 2. Bruttó norma: a nettó norma és a termelés közben keletkező hulladék és veszteség együttes mértéke 3. Beszerzési norma: a termék előállításához beszerzendő anyagmennyiség, a bruttó norma és a szállítási, tárolási veszteség. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
24
Optimális költség fogalma A normák számításakor a bruttó normát tekintjük 100%-nak. A készletezés során használható: tárolási idő norma: mely napokban fejezi ki az anyagkészlet tervezett nagyságát
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
25
Költségcsökkentési mechanizmusok • • • • • • • • •
Költség csökkenések: Vámvisszatérítés adóvisszatérítés meghosszabbodott fizetési határidő árfolyam nyereség konszignációs raktár éves bónusz rabatt ( érték, mennyiségi, minőségi ) skonto ( azonnali fizetés esetén adott kedvezmény , késleltetett fizetési megállapodás ) 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
26
Költségcsökkentési mechanizmusok Költségek közötti konfliktusok Egyes terülteken a költségek csökkentése más területeken a költségek növekedését eredményezheti. Ez általában a kapacitások túllépéséből adódik. Például ha a szállítási költségeket csökkentjük, akképpen hogy ritkábban szállítunk, akkor – azonos anyagszükséglet mellett – nagyobb raktárkapacitásra lesz szükségünk a termelés kiszolgálásra a következő beérkezésig. Így a logisztikában a szükségletek lehető legalacsonyabb költségű kielégítését a lehető legideálisabb kapacitás kihasználással érhetjük el. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
27
Költségcsökkentési mechanizmusok A készletezési költségek csökkenthetők: a termelés összetételének változtatásával, olcsóbb de megfelelő minőségű helyettesítő anyagok felhasználásával, technológia változtatásával, anyagellátás folyamatosságával, olcsóbb beszerzési forrásokkal, megfelelő tárolási móddal, elfekvő készletek hasznosításával. 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
28
Költségcsökkentési mechanizmusok Az anyagköltségek csökkentésének lehetőségei: A terméktervezés keretében az anyagszükséglet csökkentése. A fajlagos anyagfelhasználás és a selejt csökkentése. Az anyagellátás folyamatosságának biztosítása. A szállítási mód megválasztásával olcsóbb beszerzési források keresése. Az anyagmozgatás útvonalának minimalizálása a raktáron belül, a raktár és üzemek között, a munkahelyközi és a munkahelyen belüli mozgatáskor. A tárolás megfelelő módjának kialakítása, az anyagok értékének megőrzése. Az elfekvő és felesleges készletek feltárása és hasznosítása.
2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
29
K Ö SZ Ö N Ö M A FIGYELMET! 2012.12.03.
Készítette: Juhász Ildikó Gabriella
30