Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer költségviszonyainak átstrukturálását. A logisztikai vezető a munkája során a számviteli vezetőnek és a vállalat első számú vezetőjének bemutatta a klasszikus készletgazdálkodási problémát. A klasszikus készletgazdálkodási prezentációban a vezető kitért a költség és a rendelési mennyiség közötti kapcsolatra. Foglalja össze a készletgazdálkodás költségszintjeit! 2012.12.03.

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

1

Információtartalom vázlata • A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata • A készlettartás és a rendelési mennyiség közötti kapcsolat • Készlet-utánpótlás költsége • Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban • Optimális költség fogalma • Költségcsökkentési mechanizmusok 2012.12.03.


2

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A készletgazdálkodás alapproblémája, hogy hogyan válasszuk meg a szállítások idejét és a beszállított tétel nagyságát úgy, hogy a költségek összege minimális legyen, és közben biztosítsuk a termelés zavartalanságát. A beszerzési oldalon a készletgazdálkodási döntések függvénye, hogy mit, mikor és mennyit szükséges vásárolni. 2012.12.03.


3

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata Gazdaságos rendelési tételnagyság (EOQ) Az a rendelési tételnagyság, amely egy meghatározott időtávon a legalacsonyabb összköltségszintet eredményezi. Az EOQ modell a készletezéssel kapcsolatban a rendelési tételnagyság meghatározásakor az • Összköltséget, • A készlettartási költséget és • A rendelési (előkészítési) költséget veszi figyelembe. (Készlethiány a rendszerben nem megengedett, ezért hiányköltséggel sem számolunk.) 2012.12.03.


4

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata

2012.12.03.

1. ábra Optimális rendelési tételnyagyság Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

5

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A rendelési (előkészítési) költség a rendelési tételnagyság növekedésével csökken. Ha a vizsgált időszak (például egy hónap) felhasználása rögzített (előre meghatározott), akkor nem mindegy, hogy azt többször kis mennyiségben, vagy kevesebbszer, nagyobb tételben rendeljük meg.

Tehát a rendelési költség nagysága függ a rendelések számától.

2012.12.03.


6

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata

A rendelés költsége:

(S x R) / Q Ahol: S= egy rendelés feladásának költsége R= az adott időszak átlagos kereslete Q= a rendelés tételnagysága

2012.12.03.


7

A rendelési mennyiség és a költség kapcsolata A rendelési mennyiség függ: a logisztikai költségek és az összköltség kapcsolatától, azaz, hogy mekkora mennyiségű készletek raktározása lehetséges, illetve, hogy milyen nagy a forgási sebesség. A készletezés legfontosabb oka: a felhasználás és a termelés időbeli elkülönülése. A rendelési mennyiséget befolyásolják a gazdasági tényezők, pl. a termelő kedvező áralakulásra várva későbbre halasztja az értékesítést, vagy olcsóbb beszerzési ár esetén előrehozza a vásárlást.

Vannak fizikai kémiai folyamatok, melyek elkerülhetetlenné teszik a készlettartást ( pl. bútoriparban a fa száradása ).

A készletezésnek egy állandó adott szintje kell ahhoz, hogy az anyagáramlási folyamatok zavartalanok legyenek. 2012.12.03.


8

A készlettartás (Kt) és a rendelési mennyiség (Q) közötti kapcsolat A készlettartás halmozott költségei a készleten tartott mennyiséggel (az átlagkészlettel) és a tárolási idővel egyenesen arányosak.

Tehát a készlettartási költség a rendelési tételnagyság növekedésével növekszik. Mértékegységeként Ft/mennyiség/idő használatos.

2012.12.03.


9

2012.12.03.


10

2012.12.03.


11

2012.12.03.


12

2012.12.03.


13

A készlet – utánpótlás költségei Ezek a költségek függnek a megrendelések számától, illetve a megrendelt mennyiségektől. Az utánpótlási költségek alakulására vonatkozó értékelések egyrészt az utánpótlási költség és a rendelt mennyiség közötti egyenes arányosságra, másrészt minden utánpótlási esetben felmerülő - a tételnagyságtól független - adott nagyságú költségek jelentkezésére utalnak. 2012.12.03.


14

Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban A logisztikai költségek az összköltség 40 % -át teszik ki. A logisztikai költségek egyik jelentős hányadát a készlettartási költségek jelentik, tehát ha költség csökkentést tervezünk, akkor ezt a készlettartási költségek csökkentésével is el tudjuk érni.

2012.12.03.


15

Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban Az összköltség egyenlő a készlettartási és a rendelési költség összegével:

K = Kt+S ahol:

Kt=készlettartási költség S =rendelési költség

2012.12.03.


16

Az összköltség megjelenése a készletgazdálkodásban Készlettartási költség: minél nagyobb a készlet annál nagyobb a költség. Rendelési költség: Minél nagyobb a rendelési mennyiség, annál kisebb a költség. Összköltség: a minimális költség a konkáv görbe minimumánál van, itt felel meg az optimális rendelési mennyiségnek

2012.12.03.


17

Optimális költség fogalma

Az optimális költség az a költség szint, amelyet a vállalat fedezni tud, úgy, hogy profitja is megfelelő legyen.

2012.12.03.


18

Optimális költség fogalma A költségek optimuma ott van, vagyis az összköltség ott minimális, ahol a készlettartás és az előkészítés (rendelés) költsége éppen megegyezik.

A költségek szempontjából az ehhez a ponthoz tartozó mennyiség az EOQ ( Economic Order Quantity ), vagyis az optimális készletnagyság.

2012.12.03.


19

Optimális költség fogalma Az anyaggazdálkodás legfontosabb - a termelési költségeket nagymértékben befolyásoló - feladata az optimális anyagrendelési mennyiség meghatározása. Nem mindegy például, hogy egy adott időszakban előállítandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagokat hány alkalommal rendelik meg.

2012.12.03.


20

Optimális költség fogalma Az anyagbeszerzés költségei csökkennek, ha egyszerre több anyagot rendelnek meg, mert: a fajlagos megrendelési költségek kisebbek;

nagytételű megrendelés esetén árengedményt lehet elérni.

2012.12.03.


21

Optimális költség fogalma Viszont a nagyobb mennyiség növeli a raktározási költségeket, mert: nagyobb raktárhelyiség és raktári berendezés szükséges; nagyobbak a bérköltségek; magasabb a raktárban tárolt anyagban lekötött tőke; magasabbak a biztosítási költségek; a hosszú tárolás során az anyagok esetlegesen minőségromlást szenvedhetnek. 2012.12.03.


22

Optimális költség fogalma Az anyaggazdálkodás költségeinek minimalizálása a beszerzési és raktározási költségek együttesének minimalizálásával érhető el. Optimális rendelési mennyiség esetén a beszerzési költségek és a raktározási költségek külön-külön ugyan nem lesznek a legkisebbek, azonban e költségek összegének minimuma lesz.

2012.12.03.


23

Optimális költség fogalma Célszerű normákat használni. Ezek az egységnyi tervszámok a beszerzés, felhasználás, és a készletezés során alkalmazhatók. Beszerzésre és felhasználásra vonatkozó normák: 1. Nettó norma: az egységnyi termékbe ténylegesen beépülő anyagmennyiség 2. Bruttó norma: a nettó norma és a termelés közben keletkező hulladék és veszteség együttes mértéke 3. Beszerzési norma: a termék előállításához beszerzendő anyagmennyiség, a bruttó norma és a szállítási, tárolási veszteség. 2012.12.03.


24

Optimális költség fogalma A normák számításakor a bruttó normát tekintjük 100%-nak. A készletezés során használható: tárolási idő norma: mely napokban fejezi ki az anyagkészlet tervezett nagyságát

2012.12.03.


25

Költségcsökkentési mechanizmusok • • • • • • • • •

Költség csökkenések: Vámvisszatérítés adóvisszatérítés meghosszabbodott fizetési határidő árfolyam nyereség konszignációs raktár éves bónusz rabatt ( érték, mennyiségi, minőségi ) skonto ( azonnali fizetés esetén adott kedvezmény , késleltetett fizetési megállapodás ) 2012.12.03.


26

Költségcsökkentési mechanizmusok Költségek közötti konfliktusok Egyes terülteken a költségek csökkentése más területeken a költségek növekedését eredményezheti. Ez általában a kapacitások túllépéséből adódik. Például ha a szállítási költségeket csökkentjük, akképpen hogy ritkábban szállítunk, akkor – azonos anyagszükséglet mellett – nagyobb raktárkapacitásra lesz szükségünk a termelés kiszolgálásra a következő beérkezésig. Így a logisztikában a szükségletek lehető legalacsonyabb költségű kielégítését a lehető legideálisabb kapacitás kihasználással érhetjük el. 2012.12.03.


27

Költségcsökkentési mechanizmusok A készletezési költségek csökkenthetők: a termelés összetételének változtatásával, olcsóbb de megfelelő minőségű helyettesítő anyagok felhasználásával, technológia változtatásával, anyagellátás folyamatosságával, olcsóbb beszerzési forrásokkal, megfelelő tárolási móddal, elfekvő készletek hasznosításával. 2012.12.03.


28

Költségcsökkentési mechanizmusok Az anyagköltségek csökkentésének lehetőségei: A terméktervezés keretében az anyagszükséglet csökkentése. A fajlagos anyagfelhasználás és a selejt csökkentése. Az anyagellátás folyamatosságának biztosítása. A szállítási mód megválasztásával olcsóbb beszerzési források keresése. Az anyagmozgatás útvonalának minimalizálása a raktáron belül, a raktár és üzemek között, a munkahelyközi és a munkahelyen belüli mozgatáskor. A tárolás megfelelő módjának kialakítása, az anyagok értékének megőrzése. Az elfekvő és felesleges készletek feltárása és hasznosítása.

2012.12.03.


29

K Ö SZ Ö N Ö M A FIGYELMET! 2012.12.03.


30

Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

Recommend Documents