Készítette és kiadja: Panacea 2000 Orvosi, Oktatási és Egészségügyi Szolgáltató Kft: Dr. Lóczi Gerda Mentőszakorvos ERC ALS, EPLS Instructor
A kiadványért felelős: Dr. Tanács Gábor Ügyvezető igazgató
A nyomdai munkálatokat az s-Paw Paw Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. végezte
2012.
Tartalom Ajánlás ................................................................................................................. 2 Nemzetközi kitekintés ......................................................................................... 3 Az elsősegélynyújtás ............................................................................................ 4 Mentőhívás ................................................................................................................. 6
Az újraélesztés ..................................................................................................... 8 Betegvizsgálat ............................................................................................................. 8 Mellkaskompresszió és lélegeztetés ......................................................................... 10 Automata külső defibrillátor ..................................................................................... 14 Kvíz ............................................................................................................................ 17
Eszméletlenség .................................................................................................. 19 Az eszméletlenség okai ............................................................................................. 20 Mit tehetünk? Stabil oldalfektetés! .......................................................................... 21 Görcsrohammal járó eszméletvesztés ...................................................................... 23 A vércukorszint kóros változásai ............................................................................... 24 Kvíz ............................................................................................................................ 30
Szélütés (Stroke, ejtsd: sztrók) .......................................................................... 32 Mik lehetnek a szélütés tünetei? .............................................................................. 34 Hogyan előzhető meg a szélütés? ............................................................................. 38 Kvíz ............................................................................................................................ 40
Mellkasi fájdalom .............................................................................................. 42 Hogyan ismerjük fel? Milyen tüneteket okoz? .......................................................... 43 Teendők .................................................................................................................... 46 Kvíz ............................................................................................................................ 49
Megoldó kulcsok................................................................................................ 51 Irodalomjegyzék ................................................................................................ 60
1
Ajánlás
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, amikor elsősegélynyújtásra lenne szükség. Ez azonban számos esetben nem történik meg, mivel az ilyen helyzetbe kerülők nem tudják, mit is kellene tenniük, illetve bizonytalanok és nem merik használni az, amúgy esetleg már korábban megtanult ismereteket, tartva az elkövetett hiba következményeitől. Tanulmányok bizonyítják, hogy sokszor a legalapvetőbb intézkedések megtétele, mint például mentési helyzetbe hozás, fektetés, melegen tartás, vérzéscsillapítás sem történik meg. Az alábbi munkában szeretnénk az adott ismeretanyagon túl olyan szemléletmódot is átnyújtani, amely alapján az olvasó az egészségkárosodás adott tünetei alapján bátran megkezdi a szükséges, áltata elvárható beavatkozást. A környezetünkben előforduló leggyakoribb általános vészhelyzetekből, egészségkárosodásokból emeltünk ki néhányat. Dr. Lóczi Gerda munkáját bátran ajánlom minden érdeklődő laikus számára közvetlen és érthető módon átadott ismeretei és szemléletmódja reményeim szerint hasznosak lehetnek az olvasó számára.
Üdvözlettel:
Dr. Tanács Gábor mentőszakorvos
2
Nemzetközi kitekintés
A laikus elsősegélynyújtás fejlesztése Európa országainak többségében napirenden lévő feladat. A lakosság elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretei, amelyek jórészt befolyásolják a bajbajutottakon való segítségben való részvételüket is – rendkívül széles skálán mozognak.
A tanfolyamok, kampányok szervezésében megfigyelhető, hogy több országban már az óvodás, kisiskolás korúakat is célközönségnek tekintik, akikkel játékos formában sajátíttatják el az alapvető ismereteket.
A tanfolyamok képzések időtartama is sokrétű. Az egy órás időtartamtól kezdve, ami akár kampányrendezvényeken is elsajátítható, akár 40 órában is tartanak kurzusokat, melyeket természetesen megfelelő időközönként ismételnek. Létezik már az Elsősegélynyújtás Európai bizonyítványa is. Ezt az Európai Vöröskereszt Országos Szervezetei adják ki.
Az ott megkezdett munka eredményeképp az Európai Unióban a népesség döntő többsége kap elsősegélynyújtó képzést – derült ki felmérésekből. Norvégiában a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80, míg Izlandon 75 százaléka kap használható és eredményes ismereteket. Azonban számos országban mindössze 5–10 százalék közötti ez az arány. Ennél is rosszabb a helyzet hazánkban: ezerből 3 magyar mer és tud elsősegélyt adni
3
Az elsősegélynyújtás
A sürgősségi életmentő beavatkozások végrehajtása, valamint a további egészségkárosodások megelőzése A jelenleg hatályos törvények szerint Magyarországon mindenki köteles a tőle elvárható mértékben elsősegélyt nyújtani a sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Ennek elmulasztása esetén a személy büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Fentiek mellett minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. (3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. § (1) )
A közzétett jegyzet a jelenlegi szakmai ajánlásoknak megfelel, de legalább évenkénti frissítése a protokollok folyamatos változása miatt szükséges.
4
Általános teendők, tudnivalók elsősegélynyújtás során A helyszínen mindig határozottan, céltudatosan ténykedjünk, ne keltsünk pánikot. Igyekezzünk megnyugtatni a beteget, viselkedésünk is nyugalmat sugározzon. Látható félelmünk, bizonytalanságunk, nagymértékben rontja a beteg bizalmát. Sérült, ellátásra szoruló beteget - különösen balesetet követően mindig úgy közelítsünk meg, hogy saját magunk biztonságát tartsuk szem előtt. Győződjük meg arról, hogy a sérült biztonságosan megközelíthető, számunkra veszélyt nem jelent. Ilyen veszély lehet: • • • • •
áram alatt lévő munkagép vagy eszköz mérgező anyag jelenléte (gáz, bőrön át felszívódó folyadék…) robbanás- vagy tűzveszély agresszió (háziállat vagy akár maga a zavart beteg) fertőzésveszély Tekintettel arra, hogy testnedvekkel (vér, nyál…) való érintkezés mindig veszélyes lehet, amennyiben lehetséges első lépésként húzzon gumikesztyűt (mind a munkahelyi, mind a személygépkocsik elsősegélydobozában kell, hogy legyen)!
5
Mentőhívás Amennyiben meggyőződött a biztonságról és elhárította az esetleges veszélyforrást, tájékozódjon, majd hívjon segítséget, mentőt. FONTOS, hogy a mentő értesítése előtt próbáljon a következő kérdésekre választ kapni: •
• •
• • • • •
Pontosan mi történt, mi a panasz (nem mindegy, hogy a betegnek egy ponton szúr a mellkasa vagy inkább szorításnak jellemzi)? Hány beteg, sérült van? A beteg milyen állapotban van (nem szükséges részletes információ, csak a lényeg: nagyon fullad, vagy szólításra nem reagál…) Ha baleset helyszínén próbál segíteni: feltehetően mi történt? Véleménye szerint körülbelül hány sérült lehet a helyszínen? Hány beteggel lehet beszélni, hányan eszméletlenek? Van-e szükség műszaki mentésre (pl. a bent ülők próbálnak kiszállni, de nem tudják kinyitni az ajtót) Van-e a helyszínen bármi, ami a megközelítés vagy a mentés szempontjából fontos lehet? (autópályán bedugult a forgalom vagy pl. a roncs a vonatsíneken van)
Ezen ismeretek birtokában hívja/hívassa segítőivel a mentőket. A mentőket a 104-es telefonszámon érheti el, ahol a mentésirányítónak a következőket kell elmondania: Mi történt? Részletesen tájékoztassa a mentésirányítót, feleljen a kérdéseire (ezért szükséges, hogy telefonálás előtt a fenti információkat megtudni) – a mentésirányító több különböző szintű mentőautót küldhet, a pontos válaszokkal segíthet a döntésben és így lerövidítheti a beteg ellátásának idejét.
6
Mondja el az Ön nevét és telefonszámát. Hol található a beteg (város, utca, házszám). A 104 hívásakor a telefont mindig a megyeközpontban ülő mentésirányító csoport veszi fel, ne felejtse el megmondani, a település nevét is. PONTOSAN hogyan lehet megközelíteni a helyszínt, melyik utca felől lehet eljutni leggyorsabban, üzem esetén melyik portánál várják a kocsit. Ha megoldható, küldjön az utcára egy segítőt, aki integessen a mentőnek, jelezve a helyszínt, és vezesse őket a beteghez Ha nem balesetről, hanem rosszullétről van szó: a beteg az esetleg alkalmazott gyógyszerek után jobban lett-e? Változott-e az állapota? Kérdezze meg, hogy mivel tud segíteni a mentő megérkezéséig. A telefont ne tegye le, csak ha a mentésirányító befejezte önnel a beszélgetést. Ha a telefonbeszélgetést követően változás áll be a beteg állapotában, vagy további információk birtokába jut (pl . baleset helyszínén) telefonáljon újra!
FONTOS: ahhoz, hogy a beteghez időben a megfelelő szintű mentőegység érkezzen, Önnek több kérdésre is válaszolnia kell. Ne tekintse ezt időhúzásnak, hiszen a beteg élete múlhat azon, hogy milyen szintű egységet küldenek.
7
Az újraélesztés Napjainkban már általánossá vált az ismeret, hogy az orvostudomány fejlődése lehetőséget biztosított, hogy bizonyos határok között a már kialakult klinikai halál állapotába beavatkozva azt visszafordítsuk, és a beteget „újraélesszük”. Kialakult azoknak a szakmai műfogásoknak és teendőknek a rendszere, melyek segítségével „laikusok” is képesek az eredményes beavatkozásra. Természetesen ilyen esetben mindig nagyon nehéz döntést kell hoznunk, ráadásul a lehető leggyorsabban. Tudjuk, hogy nagyon rövid idő, kb. 4-5 perc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy reális esély teremtődjön a túléléshez. Nem kezdünk újraélesztést nyilvánvalóan és láthatóan régebbi haláleset kapcsán, amennyiben az élettel összeegyeztethetetlen sérülést látunk.
Betegvizsgálat Ha eszméletlennek tűnő beteget találunk, győződjünk meg arról, hogy biztonságos a környezet, és a segítségnyújtót nem fenyegeti semmi veszély. Ezt követően hangosan szólítsuk, rázzuk meg a beteg vállát. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért, majd biztosítsunk átjárható légutakat a „fej hátrahajtása – áll előemelése” módszerrel. Ezt követően 10 másodpercig ellenőrizzük a beteg légzését. Térdeljen a beteg válla mellé, hajoljon a beteg arcához úgy, hogy füle közvetlenül a beteg orra előtt legyen. Arcát fordítsa a mellkas irányába. A légzést három érzékszervünkkel egyszerre vizsgáljuk, így könnyebben elkerülhető a tévedés. LÁTNI, HALLANI ÉS ÉREZNI KELL A LÉGZÉS JELEIT. A mellkas felé fordulva láthatjuk, hogy emelkedik és süllyed a mellkas (előtte érdemes a vastagabb ruházatot eltávolítani (nagykabát, vastag
8
pulóver…). Eközben fülünkkel halljuk és azon érezzük, ahogy a beteg lélegezik. A légzés vizsgálata 10 másodpercig történjen. Érdemes hangosan számolni, mert kiélezett helyzetben időérzékünk másként működik. 10 másodperc alatt legalább két, a normálishoz hasonló, nem erőlködő, nem hangos légvételt kell éreznünk. Akinek nincs normális légzése, annak nincs keringése sem, így indokolt az újraélesztés megkezdése. A keringést laikusoknak nem kell és nem szükséges vizsgálnia.
9
Mellkaskompresszió és lélegeztetés Az újraélesztés során a legfontosabb a mellkaskompresszió! Nem lehet kellően hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a megfelelő minőségű mellkaskompresszió. A kiérkező mentőegység megérkezéséig ezzel pótoljuk a beteg keringését. A mellkaskompresszió segít az agy és az egyéb szervek keringésének fenntartásában, így időt nyerünk a beteg számára a segítség megérkezéséig. Létfontosságú, hogy a mellkaskompressziót azonnal megkezdjük, ahogy a légzés leállását észleljük.
Hogyan végezzünk megfelelő minőségű mellkaskompressziót? A beteget fektessük hanyatt, lehetőleg a földre (kemény alapra) A légzés vizsgálatánál a beteg vállának magasságában térdeltünk. Ez a helyzet alkalmas arra, hogy azonnal megkezdjük a kompressziókat. Kulcsoljuk össze egymásra helyezett kezünket úgy, hogy a két kéz kéztői része egymásra essen. Az alsó tenyerünket lehetőleg kicsit feszítsük vissza, hogy az ne érjen a beteg mellkasához. Összekulcsolt kezeinket helyezzük a mellkas közepére, a szegycsont alsó harmadára (férfiaknál kb. a mellbimbókat összekötő vonal magasságában). A mellkaskompresszióhoz karjainkat tartsuk egyenesen,
10
könyökünket a kompresszió alatt ne hajlítsuk be. Derékból döntsük meg testünket, ezzel teljes testsúlyunkat vigyük rá a beteg mellkasára. Tehát NE könyökből, hanem a testsúlyunkkal nyomjuk össze a mellkast. Ez garantálja, hogy kellő mélységben, megfelelő ideig tudjunk nagyobb testsúlyú beteget is éleszteni. Végezzünk 30 mellkaskompressziót 100-120/perc frekvenciával. A mellkast 5-6 cm mélységben nyomjuk le, ekkor tudjuk megfelelően pótolni a beteg keringését. Ügyeljünk arra, hogy a lenyomás és felengedés egyenletes legyen, és hogy a kompressziót követően mindig engedjük fel teljesen a mellkasfalat az eredeti pozíciójába. 30 mellkaskompressziót követően végezzünk 2 befúvást. A befúváshoz továbbra is maradjunk a beteg mellkasának magasságában, HAJTSUK HÁTRA a beteg fejét, EMELJÜK MEG AZ ÁLLÁT. Ezt követően fogjuk be a beteg orrát, majd az egész száját bekapva fújjunk be a betegbe. Figyeljünk arra, hogy ne szökjön a levegő a szánk és a beteg között. A befúvást követően mielőbb fordítsuk a fejünket a mellkas irányába, így láthatjuk, ahogy a mellkas visszasüllyed az eredeti helyére. Így egyrészt biztosak lehetünk abban, hogy a lélegeztetésünk hatásos, másrészt a betegből kiáramló levegő helyett a következő befúváshoz friss levegőt tudunk belélegezni. A két befúvást követően mielőbb kezdjük meg újra a mellkaskompressziót. A legfontosabb, hogy az újraélesztés során a mellkaskompressziókat minél rövidebb időre szakítsuk meg! Előfordulhat, hogy a beteg korábban hányt, arca véres vagy másért nem szeretnénk szájból lélegeztetni. Ilyen esetekben végezzünk folyamatos
11
mellkaskompressziót, anélkül, hogy megállnánk lélegeztetni. Ezzel is lényegesen nagyobb az esélye a betegnek a túlélésre, mintha nem csinálunk semmit. A mellkaskompresszió fárasztó feladat, a komprimáló személyt lehetőleg 2 percenként le kell cserélni. Ha van más segélynyújtó Ön mellett, 2 percenként cseréljenek, hol az egyik, hol a másik segélynyújtó végezze egyedül az újraélesztést. Az újraélesztést mindaddig folytassuk, amíg a kiérkező mentőegység vezetője azt nem kéri, hogy hagyjuk abba. A folyamatos újraélesztésben segítségére lesz a mentésirányító, aki a telefonhívást a tájékozódása után nem szakítja meg, hanem folyamatosan, a mentőautó megérkezéséig segíti az Ön újraélesztését tanácsaival. Ha újraélesztése közben a beteg köhögni kezd, nyögdécsel, pislog esetleg csuklik, nyel, akkor hagyjuk abba az újraélesztést és ellenőrizzük újra a légzést. Ha a betegnek megfelelő légzése van, tartsuk a fejet a „fej hátrahajtva – áll előemelve” pozícióban, később, ha a légzés továbbra is kielégítő, fordítsuk a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe. (lépéseit lsd. az eszméletlenség fejezetben)
Ne legyen elkeseredve, ha újraélesztése nem sikeres, az alapszintű újraélesztés feladata a keringés pótlása addig, míg a magas szintű újraélesztésre alkalmas csapat megérkezik. Mindez azonban nem csekély feladat, a betegeket túlélése nagymértékben azon múlik, hogy a laikusok azonnal megkezdik-e és folyamatosan végzik-e a mellkaskompressziót.
12
Összefoglalva a teendőket 1. Győződjön meg róla, hogy a beteg környezete biztonságos-e? 2. Ha eszméletlennek tűnő beteget észlel, térdeljen mellé: óvatosan rázza meg a vállát, hangosan szólítsa 3. Ha nem reagál, kiáltson, hívjon valakit maga mellé segítségnek 4. Hajtsa hátra a beteg fejét, emelje meg az állát, hogy a légutak megnyíljanak 5. Hajoljon a beteg fejéhez, fülét helyezze a beteg orra elé, fejét fordítsa a mellkas irányába, majd 10 másodpercig figyelje a beteg légzését (látni, hallani, érezni kell legalább 2 normális légzést) 6. Ha nincs légzés, kérje meg segítségét, hogy hívja a mentőket és Ön azonnal kezdjen mellkaskompressziókat. Végezzen 30 kompressziót, 5-6 cm mélyen, 100-120/perc frekvenciával 7. 30 kompressziót követően gyorsan hajtsa hátra a fejet, emelje ki az állat és végezzen 2 befúvást 8. Mielőbb kezdje meg újra a mellkaskompressziók végzést 9. 30:2 arányban mindezt folytassa mindaddig, míg a mentő odaér, vagy amíg a beteg életjelenségeket nem mutat 10. Ha van rá lehetőség, 2 percenként cseréljen más elsősegélynyújtóval, hogy a mellkaskompressziók megfelelő minőségűek legyenek.
13
Automata külső defibrillátor Az újraélesztések sikerességének ugrásszerű emelkedését hozta a defibrillátorok elterjedése és folyamatos térnyerése a hétköznapokban. Az a tény, hogy a hirtelen szívhalál hátterében kialakult szívritmuszavarok jó része befolyásolható elektromos ütéssel, biztosítja a jó hatásfokot. A korai defibrilláció nagyságrendekkel növeli a beteg esélyeit. Ezt a gondolatot megfordítva defibrillálás nélkül 7-10 %-kal csökken percenként a túlélés esélye! Éppen ezért, ha van az közelünkben automata külső defibrillátor (Automated External Defibrillator – AED), akkor azt mielőbb hozassuk a helyszínre. Célszerű a mentő értesítésekor megkérdezni a mentésirányítót, tud-e a közelben ilyen készülékről. Nagyobb üzemekbe, önkormányzatokhoz, szuper-marketekbe, gyógyszertárakba már hazánkban is helyeztek ki AED készüléket, ezeket a helyeket egy villámrajzolattal ellátott szív piktogramjával jelölik. Fontos, hogy az újraélesztést folyamatosan végezzük a készülék megérkezéséig. Ha megérkezik az AED, azonnal nyissuk ki, és kövessük a gép által adott, magyar nyelvű utasításokat. Ne féljünk a készüléktől, csak az kell csinálnunk, amire a gép utasítást ad. A készülék elektródáit ragasszuk fel a beteg csupasz mellkasára (a pontos hely az elektródákra rá van rajzolva). A gép ezt követően analizálja az általa érzékelt ritmust, ezért utasítást ad, hogy ez idő alatt senki ne érjen a beteghez, hiszen a beteg mozgatása téves értékelést eredményezne. A ritmusanalízist követően a gép eldönti, hogy indokolt-e a elektromos sokk leadása vagy nem.
14
Ha igen, felszólít, hogy SENKI NE ÉRJEN A BETEGHEZ, feltölti az elektródákat majd utasítást ad, hogy nyomjuk meg a villogó gombot. Ilyenkor győződjünk meg arról, hogy valóban senki nem ér sehol a beteghez, majd nyomjuk meg a gépen villogó gombot. Ezt követően utasítást kapunk az újraélesztés ismételt megkezdésére. Ha nem indokolt sokk leadása, akkor a gép utasít bennünket, hogy azonnal folytassuk az újraélesztést. Ilyenkor végezzünk 30 : 2 arányban mellkaskompressziót és lélegeztetést mindaddig, míg a gép újra ritmust nem értékel (ez 2 percenként történik). A defibrillátor nem újraélesztő készülék, tehát nem lehet vele minden beteget feléleszteni. A keringésmegállás bizonyos eseteiben azonban segít abban, hogy a rendes szívműködés újra beindulhasson. Ennek esélye a keringésmegállás pillanatától kezdve percenként 7-10 %kal csökken, így ha van a közelben automata külső defibrillátor, azt MINÉL ELŐBB HASZNÁLJUK. Minden perc késlekedés csökkenti a beteg esélyeit. A készülékkel nem árthatunk a betegnek, ha esetleg még élő betegre ragasztanánk fel az elektródákat, akkor az AED észlelné, hogy nem indokolt a sokk leadása és így fel sem töltené az elektródákat. Ugyanígy nem lehet „véletlenül” megnyomni a gombot, hiszen ilyenkor az elektródák nincsenek feltöltve, a gomb megnyomáskor nem történik semmi. Ne felejtse: korán megkezdett, megfelelő minőségű mellkaskompresszióval és korán felhelyezett defibrillátorral tud a legtöbbet segíteni!
15
Összefoglalva a teendőket
1. Ha a beteg szólításra, rázásra nem reagál, és nem lélegzik, azonnal értesíteni szükséges a mentőket (104) majd rögtön kezdjen újraélesztést
2. Ha van a közelben automata külső defibrillátor, azt mielőbb hozassa a beteghez, de a készülék odaérkezéséig az újraélesztés folyamatosan menjen.
3. A készülék megérkezésekor nyissa ki, kapcsolja be, majd kövesse a készülék utasításait
4. Abban az esetben, ha a készülék utasítja, hogy ne érjen a beteghez (ritmusanalízis és sokkolás alatt) győződjön meg róla, hogy sem Ön, sem más nem ér a beteghez.
16
Kvíz
1. Hogyan ellenőrizné a beteg légzését? a. figyelem a beteg mellkasának mozgását b. tükröt tartok a beteg orra elé és nézem, hogy bepárásodik-e c. figyelem a mellkas mozgását, hallom a légzést és érzem az arcomon a légáramlást d. tollpihét tartok az orr elé, figyelem annak mozgását 2. Az 5 percen belül megkezdett hatásos újraélesztés minden esetben sikeres. a) igaz b) hamis 3. Felnőtteknél lélegeztetés során a fejnek: a) Végig neutrális helyzetben kell lennie b) Végig teljesen hátrahajtva kell lennie, az állat ki kell emelni c) Végig teljesen előre kell hajtani d) A száj-, garat toilette során fontos a fejpozíció, később már csak a lélegeztetés mennyiségére kell figyelni 4. Hogyan kell mellkaskompressziót végezni felnőtt betegnél? a) legalább 80/perc frekvenciával b) 100-120/perc frekvenciával, 5-6 cm mélyen c) Mellkaskompresszió: lélegeztetés: 15:2 arányban d) Laikus ne végezzen kompressziót a szövődmények miatt 5. Azonnal újraélesztést kell kezdeni, ha a beteg … a) eszméletlen b) nem mozdul c) nem lélegzik d) nem beszél
17
6. Az újraélesztés megkezdése előtt, mielőtt bármit csinálnánk, azonnal meg kell győződni arról, hogy: a) a beteg környezete biztonságos b) a betegnek nincs bordatörése c) a beteg pontosan hány perce nem lélegzik d) a beteghez vezető út megközelíthető a lakásban, hogy a mentők be tudjanak majd jönni 7. A következő esetek közül mikor kezdene újraélesztést a) a beteg a hozzátartozója elmondása szerint végstádiumban lévő tumoros a beteg b) a beteg eszméletlen c) a beteg nem lélegzik d) a beteg a külvilág ingereire nem reagál 8. Külső automata defibrillátor használatakor a) a beteg az első ütés után rögtön magához tér b) a gép megérkezéséig újraélesztést kell végezni c) csak akkor kell a betegre felhelyezni, ha bizonyosan szívbetegség miatt állt le a keringése d) gumikesztyű nélkül nem használhatjuk az áramütés veszélye miatt 9. Az újraélesztés során a mellkaskompressziót végző személyt a) lehetőleg 10 percenként le kell cserélni b) lehetőleg 5 percenként le kell cserélni c) lehetőleg 4 percenként le kell cserélni d) lehetőleg 2 percenként le kell cserélni 10. Az újraélesztés során a) törekedni kell arra, hogy mielőbb értesítsék a mentőt b) a mellkaskompressziót folyamatosan, minél rövidebb megszakításokkal kell végezni c) a beteget a kopmresszió előtt kemény alapra kell fektetni d) mindhárom válasz igaz
18
Eszméletlenség A köznyelvben sokszor keverednek az alábbi fogalmak: eszméletlen, ájult, zavart, kómás, nincs magánál stb. Általánosságban ezek olyan állapotot jelölnek, mikor a vizsgálódó laikus a pácienstől a normális éber állapothoz képest szemmel láthatóan eltérő reakciókat kap. Ezeknek nyilvánvalóan számtalan oka lehet. Az okoktól függetlenül azonban minimum szét kell hogy válasszuk az eszmélet zavarait (eszméletlenség) a tudat zavaraitól (pl. hallucinációk, félrebeszélés). Az eszmélet zavarait legjobban úgy érthetjük meg, ha elképzelünk egy diavetítőt melynek színes képei az agyunk által vetített képeknek felelnek meg, míg a megjelenítéshez szükséges erős fényű lámpa az eszmélet. Ebből nyilvánvalóan következik, ha a lámpát lecsavarjuk, az eszmélet beszűkül, ha leoltjuk el is vész. A tudati tartalmak nem vetítődnek ki. Minden olyan zavar, amely ezt az energetikai hátteret (lámpát) befolyásolja eszméletzavart okoz. Eszméletlennek nevezzük azt az embert, aki a külvilág ingereire nem reagál, de légzése kielégítő. Megszólításkor, megrázáskor (balesetet követően ne rázzuk, csak stimuláljuk!) válaszreakciót nem kapunk, „olyan, mintha mélyen aludna”. Az eszméletlen betegnek van légzése és a keringése, tehát elkülöníthető a halottaktól. Gyakori hiba, hogy valaki távolról látja a beteget és úgy jelenti be, hogy eszméletlent észlelt. Mielőtt segítséget hívnánk, feltétlenül menjünk oda a beteghez, hangosan szólítsuk meg és rázzuk meg a vállainál fogva. Csak akkor eszméletlen, ha erre nem reagál. Hajléktalan, ittas személyeknél célszerű odamenni és megkérdezni, hogy rosszul van-e az illető vagy csak „pihen egy kicsit”. Ezt általában nem szokták tolakodásnak venni. Ne felejtsük el, hogy ittas ember is lehet rosszul, illetve, hogy sokszor súlyos betegek tűnhetnek ittasnak, holott alkoholt nem fogyasztottak (pl. cukorbeteg, epilepsziás, fejsérült…).
19
Ne keverjük az eszméletlenséget a zavartsággal, amikor a beteg éber, válaszol, csak válaszai hibásak (pl. nem tudja hol van, hányadika van).
Az eszméletlenség okai Az eszméletlenségnek rengeteg engeteg oka lehet, nem a laikus feladata annak eldöntése, hogy abban az adott esetben mitől vált eszméletlenné a beteg. Sokszor még orvosi eszközökkel és tudással is nehezen deríthető ki a helyszínen az ok. Az elsősegélynyújtás során a laikusoknak tehát nem m az eszméletlenség okának kezelése, hanem a magából az eszméletlenségből fakadó szövődmények megelőzése lenne a feladat feladata.
Miért baj, ha valaki eszméletlen? Azért, mert eszméletlenség esetén a betegek nyelve hátracsúszhat a garatba, és a lágyrészekkel együtt, gyütt, elzárva a légutakat, a beteg fulladásához vezethet.
Ha a beteg hány (ami eszméletleneknél gyakori) vagy esetleg a szájüregből, orrából, garatból vérzik (pl. balesetet követően) akkor eszméletlenség esetén a hányadék vagy a vér lefolyik a légutakba, tüdőbe, ezzel súlyos, életveszélyes állapotot okozva illetve a későbbiekben súlyos tüdőgyulladást eredményezve.
20
Mit tehetünk? Stabil oldalfektetés! Különböző technikákkal – a légutak elzáródását megakadályozandó – a nyelvet a hátsó garatfaltól elemelhetjük, így a légutak szabaddá válnak. Egyik lehetőség, hogy egyik kezünket a beteg homlokára, a másikat az álla alá rakva a beteg fejét hátrahajtjuk, az állcsontot kiemeljük. Fontos tudni, hogy abban a pillanatban, ahogy a fejet elengedjük, az visszacsúszik az eredeti helyzetbe, tehát itt a légutak biztosításához folyamatosan tartanunk kell a fejet. Sajnos ez a műfogás nem segít a hányadék ill. a vér hátrafolyása ellen.
Praktikusabb a stabil oldalfektetés, melyben a beteget magára is hagyhatjuk és a fektetés segítségével a különböző folyadékok a száj-, garatűrből kifolynak, megelőzhető azok belélegzése.
21
Egyszerű változatánál a beteg karját a fej mellé fektetjük, az ellenoldali felkart és az ellenoldali lábat megragadva a beteget magunk felé fordítjuk. Ezt követően rendszeresen ellenőrizzük a légzést! Ha vészhelyzetben nem jutnak eszünkbe a fektetés lépései, fordítsuk az oldalára a beteget akárhogyan és tegyünk a háta mögé egy nagy párnát vagy egy feltekert takarót. A stabil oldalfektetés hátránya, hogy ha a beteg gerincsérült, akkor nem szabad mozgatnunk. Ha balesetet követően eszméletlen beteget találunk, akkor NE FORDÍTSUK AZ OLDALÁRA a beteget. Hajtsuk hátra a fejét és emeljük ki az állát.
22
Görcsrohammal járó eszméletvesztés Mi a teendő, ha az eszméletlen beteg görcsöl, rángatózik? Abban az esetben, ha a beteg izomzata rángatózik, a beteg görcsöl, az esetek jelentős részében a beteg szintén eszméletlen, tehát a görcsroham közben nem lehet vele kontaktust teremteni, nem tud a külvilágról. A görcsrohammal járó eszméletvesztések hátterében is több különböző betegség állhat, többek között: epilepszia, fejsérülés, kórosan alacsony vércukorszint, különböző mérgezések, ritmuszavarok, stb. Ilyenkor NE PRÓBÁLJUNK A SZÁJBA BENYÚLNI, mert súlyos sérüléseket szenvedhetünk ÉS NE FESZEGESSÜK a beteg száját, hisz kitörhetjük vele a fogakat, mely a légutakba lecsúszva további nehézségeket okozhat! Tartsuk a beteg fejét a kezünkkel, ezáltal is védjük a sérülésektől és esetleg óvatosan próbáljuk meg a beteget az oldalára fordítani. Stabil oldalfektetést görcsölő betegen úgysem tudunk megcsinálni! Mit tegyünk tehát, ha eszméletlen beteget találunk: Ha a beteget gyanús helyzetben találjuk (pl. rendellenes testhelyzet) menjünk oda hozzá, szólítsuk meg, rázzuk meg! Ha nem reagál, kiáltsunk a környezetünkben állóknak, hogy jöjjenek segíteni, miközben mi hajtsuk hátra a beteg fejét és emeljük ki az állát, majd 10 másodpercig az arca fölé hajolva a mellkas irányába nézve ellenőrizzük a beteg légzését (látni kell a mellkas emelkedését, süllyedését, hallani és érezni kell a fülünkön a légzést). Ha a beteg szólításra, rázásra nem reagált, de van kielégítő légzése: eszméletlen. Kérjük meg közelben lévőket, hogy hívjanak mentőt, tájékoztassuk őket, hogy mit találtunk a vizsgálat alkalmával! Ha a beteg légzése jó, fordítsuk stabil oldalfekvő helyzetbe NE hagyjuk magára a beteget, folyamatosan figyeljük a légzését. Ha nincs légzése, azonnal fordítsuk a hátára és kezdjük el az újraélesztését.
23
Fontos megjegyezni, hogy ha a beteg fejét ütés érte és eszméletlen volt, akkor MINDEN esetben kórházba kell kerülnie megfigyelésre, még akkor is, ha a rövid ideig tartó eszméletlenség után jól érzi magát. Ilyenkor a helyszínen nem lehet biztonsággal elkülöníteni az agyrázkódást és az esetleges koponyaűrön belüli súlyos vérzéseket, melyeknek akár halálos következményei is lehetnek. Ha a beteg ilyenkor hazamegy, otthonában akár alvás közben érheti a halál, ne engedjük tehát, hogy arra való hivatkozással, hogy „rosszullét esetén úgyis kórházba megy majd” a beteg a mentő kiérkezése előtt távozzon a baleset helyszínéről.
A vércukorszint kóros változásai Az eszméletlenség hátterében gyakran a cukorbetegség vagy közismert latin nevén a diabetes mellitus (DM) áll. A cukorbetegek felvilágosítása és tájékoztatása is szerencsére egyre inkább megoldott, hozzátartozóik, barátaik is egyre több segítséget kapnak az esetleges rosszullétekkor szükséges teendők elsajátításában. Fontos azonban, hogy a súlyos rosszullét esetén mindenki tisztában legyen a teendőkkel, hisz ezekben az esetekben gyakran egy nagyon egyszerű beavatkozással igen sokat segíthetünk a betegen. Sokszor idegenek között vagy esetleg munkahelyen jelentkezik a rosszullét, ilyenkor szerencsés, ha van a beteg környezetében valaki, aki segíteni tud. A cukorbetegség a cukorháztartás zavar, két fő típusát különböztethetjük meg. Az I. típus fiatal-, vagy akár gyermekkorban alakul ki és inzulinfüggő diabetesnek is hívják, ezen betegek fiatal koruktól kénytelenek inzulinnal injekciózni magukat. A II. típusú (nem inzulinfüggő DM) cukorbetegség főleg idősebb korban, általában elhízott betegeken alakul ki, gyakran diétás megszorításokkal, gyógyszerekkel karban tartható. Bár ellentmondásnak tűnik, sok II. típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedő betegnek van szüksége inzulinkezelésre olyan esetekben, mikor gyógyszeres kezeléssel nem tartható kordában a vércukorszintjük.
24
Milyen tüneteket láthatunk abban az esetben, ha a beteg vércukorszintje jelentősen eltér a normálistól? Magas vércukorszinttel járó rosszullét esetén a beteg lehelete acetonos, bőre kipirult, száraz, meleg. Tudata fokozatosan romlik, zavarttá válik, eszméletét elvesztheti. Amennyiben a magas vércukorszint bármelyik típusát gyanítjuk ismerősünknél, azonnal értesítsünk orvost, mert laikusként nem tudjuk a szintet lejjebb vinni. Ha a magas cukorszint oka az, hogy a beteg a szokásos inzulinadagját nem adta be magának, a vércukorszint ellenőrzését követően beadathatjuk vele. Ezt követően azonban értesítsük orvosát. A fentieknél lényegesen gyakoribb, hogy az inzulinnal vagy bizonyos típusú gyógyszerekkel kezelt betegeknél a vércukorszint hirtelen leesik. (2,6 mmol/l alatt beszélünk alacsony értékről, de azoknál, akik a betegségük miatt magasabb értékekhez vannak hozzászokva, ennél magasabb értéknél is láthatunk „relatív” alacsony cukorszintet). Ez az állapot általában akkor fordulhat elő, amikor az inzulinos beteg véletlenül vagy szándékosan több inzulint adagol magának, ha a szokásos inzulin mennyiség mellett pl. többet mozgott és nincs megfelelő táplálékbevitel. Gyakori az is, amikor a beteg alkoholfogyasztása borítja fel a cukorháztartást. Tünetek: Ezekben az esetekben a beteg először éhesnek érzi magát, fejfájás, zavartság, zsibbadás jelentkezhet. A beteg bőre szinte mindig hidegebb, sápadt, verejtékes. A verejtékezés olyan erős lehet, hogy „patakokban folyik a víz” a betegről. A beteg az agyba jutó cukor hiánya miatt egyre zavartabb, sokszor akár agresszív lehet. Később - ha még mindig nem jutott cukorhoz – a beteg eszméletlenné válik.
25
A betegek sokszor megérzik a bevezető tüneteket (éhség, gyengeség, remegés …) és beviszik a szükséges szénhidrátot. Gyakori azonban, hogy a beteg pl. lefekszik aludni és álmában nem érzékeli a kialakuló tüneteket, a hozzátartozók már csak azt veszik észre, hogy a beteg ébreszthetetlen, verejtékes. Abban az esetben, ha a beteg a bevezető tüneteket mutatja, esetleg már zavart, DE MÉG ESZMÉLETÉN van, akkor cukros vizet kell vele itatni. 2 dl vízben kavarjunk el 3-4 evőkanál cukrot. Adhatunk szőlőcukor tablettát is vagy itathatunk édes üdítőitalt is a beteggel. Fontos, hogy a cukorbetegek által általában használt „light”, diétás termékek ilyen esetben nem jók, hisz rosszullét esetén pont arra a cukorra van a betegnek szüksége, melytől általában tartózkodnia kell. Abban az esetben, HA A BETEG ESZMÉLETLEN, SZIGORÚAN TILOS vele bármit itatni, bármit a szájába rakni, hisz eszméletlensége miatt azt félrenyelheti. Van-e arra lehetőség, hogy az eszméletlen betegen is segítsen? Korábban a már eszméletlen betegnek cukrot csak az orvos adott, hisz ilyenkor vénásan, infúzióban kaptak cukorinfúziót. Az orvos kiérkezéséig a laikusként csak abban tudunk segíteni, hogy az eszméletlen beteget az oldalára fordítjuk, hogy a légutak szabadok legyenek. Az utóbbi években elérhetővé vált az inzulinnal ellentétes hatású glucagon laikusok által is beadható injekciós formája, melynek használata esetén feleslegessé válhat a mentő vagy az orvos kihívása. A kezelőorvos által betanított hozzátartozó az izomba adott injekcióval segíthet az eszméletlenné vált cukorbetegen. A gyógyszer kedvezményesen elérhető inzulinos cukorbetegek számára, a cukorbeteg szakrendelő orvosa által felírható. Kezelése egyszerű, bárki által megtanulható, rendkívül hasznos főleg
26
olyan esetekben, ha a cukorbeteg olyan helyen tartózkodik (lakik, esetleg kirándul, nyaral), ahová az orvos nehezen vagy csak hosszú idő elteltével jut el.
Abban az esetben, ha cukorbeteg ismerősünk rosszullétre panaszkodik, lehetőség szerint mérjük meg ujjbegyből vett vérből a vércukorszintjét.
Ha az ellenőrzéskor kissé magasabb értékeket találunk, de a betegnek nincs panasza, akkor a kezelőorvossal történő találkozáskor ezt érdemes jelezni. Ha alacsonyabb a cukorszint, plusz szénhidrát bevitel célszerű.
A magas vércukorszinttel összefüggésbe hozható tünetek kb. 20 mmol/l felett jelentkeznek (egyénenként változó, hogy ki mennyire tolerálja a magasabb értékeket) de eszméletlen állapotban nemegyszer mérünk 40-50 mmol/l értékeket is.
Kórosan alacsony vércukorszintről 2,6 mmol/l alatt beszélünk.
Egyes vércukormérő készülékek a nagyon magas értékeknél Hi (high=angolul magas) míg a nagyon alacsonyaknál Lo (Low=angolul alacsony) jelzést mutatnak
Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha cukorbeteget találunk zavar állapotban és nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy magas vagy alacsony a vércukorszintje (mert pl. nem áll módunkban, hogy vércukormérővel azt megmérjük), akkor minden esetben cukrot kell
27
adni a betegnek! A magas vércukorszint esetén a cukor által kismértékben emelt vércukorszint kevésbé rontja a beteg állapotát, mint amilyen haszna annak van, ha egy alacsony vércukorszintű betegnek normalizáljuk a paramétereit.
Ha környezetében cukorbeteg él (főleg, ha inzulinos) kérdezze meg a beteget, hogy rosszulléte esetén hogyan segítheti, de háziorvosától is kaphat tanácsot.
Mivel főként a nem inzulinfüggő cukorbetegség csak lassan okoz észlelhető tüneteket, ha lehetősége van rá, időnként - a vérnyomáshoz hasonlóan - akkor is kontrolláltassa vércukorszintjét, ha nem gondol arra, hogy beteg lenne.
28
Összefoglalva a teendőket
1. Ha a beteg szólításra, rázásra nem reagál, de jó légzése van, akkor eszméletlen
2. Ha nem balesetben sérült, akkor fordítsa stabil oldalfekvő helyzetbe, hogy a légutak átjárhatóak maradjanak és megelőzze, hogy vért, vagy hányadékot lélegezzen be és értesítse a mentőket
3. Folyamatosan figyelje a légzését, ha leállna, gyorsan fordítsa a beteget a hátára, kezdjen újraélesztést!
4. Ha a beteg ismert cukorbeteg és zavarttá válik, sápadt verejtékes, hideg a bőre, akkor még az eszmélet elvesztése előtt próbáljon vele cukros folyadékot itatni.
5. Ha már eszméletlen, ne tegyen semmit a szájába, fordítsa stabil oldalfekvő helyzetbe és értesítse a mentőket
29
Kvíz
1. Az Országos Mentőszolgálat segélyhívó telefonszáma: a) 104 b) 105 c) 106 d) 107 2. Eszméletlen nevezzük a beteget, ha a) hangos szólításra, rázásra nem reagál, de légzése kielégítő b) ha zavartan válaszol, nem tudja, hogy hol van c) ha nincs légzése d) ha vércukorszintje kórosan alacsony 3. Ha eszméletlen beteget talál: a) fordítsuk a hasára, hogy a szájából a hányadék kifolyhasson b) nem szabad mozdítani c) mielőbb meg kell kezdeni az újraélesztést d) Stabil oldalfekvő helyzetbe kell a beteget fordítani 4. Ha egy cukorbeteg eszméletlen a) Öntsünk a szájába cukros vizet b) Fordítsuk stabil oldalfekvő helyzetbe és hívjunk mentőt c) hanyatt fekve emeljük meg a lábát d) ne csináljunk semmit, nemsokára magához fog térni 5. Abban az esetben, ha stabil oldalfekvő helyzetet alkalmaz a) a beteg légútjai szabadok, és védi attól, hogy hányadékát belélegezze b) a légutak szabadok, de a légzése akadályozott az oldalfekvő helyzet miatt c) nincs további teendő d) a beteg légzése nem változhat
30
6. Görcsrohammal járó rosszullét esetén a) próbálja meg szétfeszíteni a beteg száját, hogy ne harapja el a nyelvét b) védje a beteg fejét, tartsa a görcsroham alatt c) rakja a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe d) próbáljon a beteggel cukros vizet itatni 7. Eszméletlen betegnél azonnal újraélesztést kell kezdeni a) igaz b) hamis 8. Ha a stabil oldalfekvő helyzetben fekvő betegnél azt észleli, hogy leáll a légzése a) azonnal a hátára kell fordítani, majd a lábát megemelni b) a hátára fordítva cukros vizet kell a szájába önteni c) a hátára fordítva újraélesztést kell kezdeni d) nincs teendő, de mentőknek ismételten telefonálni kell, és jelezni kell az állapot változását. 9. Alacsony vércukor szintre kell gyanakodni egy cukorbetegnél a) ha sápadt, meleg, száraz a bőre b) ha erős viszketésre panaszkodik c) ha zavartan viselkedik, verejtékes, sápadt, hideg a bőre d) ha fulladásra panaszkodik 10. Az eszméletén lévő, fenti tüneteket mutató cukorbetegnek diabetikus terméket kell adni a) igaz b) hamis
31
Szélütés (Stroke, ejtsd: sztrók) Világszerte évente 15 millió ember küzd stroke miatt kialakult bénulással. Hazánkban évente mintegy 20 ezer ember hal meg szélütésben, azaz stroke-ban. A túlélők 1/3-a önellátásra képtelen. Korunk rettegett betegségei a szív- és érrendszeri betegségek, melyek a terápiás eredmények, a fokozott megelőző és felvilágosító munka ellenére emelkedő számban szedik áldozataikat. Különösen igaz ez az agyiérbetegségekre. Környezetünkben sajnos rendszeresen tapasztaljuk a súlyos következményeket. Az agyvérzésen átesett beteg, amennyiben túlélte a történést nagyon sok esetben hátralévő élete végéig gondozásra szorul, sokszor magatehetetlen és így óriási terhet is ró környezetére és az egészségbiztosítás rendszerére egyaránt. Kiemelkedő fontosságú, hogy a köznyelvben szélütésnek, agyvérzésnek, gutaütésnek ismert kór első tüneteit minél hamarabb minél többen ismerjék fel. Vajon Ön felismerné a szélütés első tüneteit? Tudjuk, hogy a későbbi szövődmények, az életminőség nagymértékben attól is függ, hogy mikor kerül orvoshoz a panaszaival a beteg? Stroke centrumokban ma már elérhető az az eljárás, mellyel az első 4,5 órában sikeresen oldható fel az agyi érben problémát okozó vérrög. A kezelés, bár nem mindenkin és minden esetben alkalmazható, jelentős javulást hozhat a szélütésen átesett betegek életében. Két fő típusa az agyérelzáródás ill. az agyvérzés. A köznyelv leggyakrabban az agyvérzést használja, holott az esetek nagy részében (80-85%) nem vérzés okozza a problémát, hanem a szívinfarktushoz hasonlóan egy kis vérrög zárja el az eret, megakadályozva ezzel, hogy a vér eljusson a megfelelő agyi területekhez. A kis rögöcske kialakulhat ott helyben, az adott érben, érelmeszesedés talaján, de odakerülhet a test
32
más részérből is. Ilyenkor a máshol keletkezett kis vérrög leszakad és a vérben lebegve az egyre szűkülő keresztmetszetű érpályában egyszer csak elakad, ezzel a mögöttes területek elhalását okozza. Ez gyakori például egyes szívritmuszavarokkal, különösen a pitvarfibrillációval élő betegek között. A szabálytalanul összehúzódó szívben nem megfelelően áramlik a vér, egyes helyeken így vérrög alakul ki, mely azonban megfelelő véralvadásgátló kezelés segítségével megelőzhető. Ezért is fontos, hogy amennyiben szíve össze-vissza ver, keresse orvosát, hogy a ritmuszavar rettegett következményét, a szélütést megelőzhesse.
Agyvérzés esetén az agyban futó kisebb vagy nagyobb átmérőjű ér megpattan, a kiáramló vér roncsolja, károsítja a környező agyszövetet, így okozva a különböző tüneteket. Mind két esetben az érintett ér által vérrel ellátott agysejtek oxigén és tápanyag nélkül maradnak, amelyek néhány perc alatt visszafordíthatatlan folyamatot képesek elindítani. Bármelyik típusa is alakul ki a szélütésnek, attól függően, hogy az agy mely része érintett, különböző tüneteket produkálva befolyásolja a beteg későbbi életét. Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentősen nő a túlélés esélye és javul a későbbi életminőség, ha időben szakszerű ellátást kap a beteg. A beteg későbbi állapota, ő és családjának élete nagymértékben függ a korai felismeréstől, az első óráktól. A szélütés bekövetkeztétől folyamatosan pusztulnak az agysejtek, minden eltelt perc befolyásolja a beteg későbbi életminőségét. Az első teendőink határozzák meg, hogy a szélütésen átesett beteg később állandó ápolásra, segítségre szorul
33
majd, vagy akár visszatérhet korábbi életéhez. Nem lehet kellően hangsúlyozni, hogy még akár múló tünetek esetén is azonnal orvosi segítséget kell kérni, hisz ma már a megfelelő vizsgálatok után bizonyos esetekben megszüntethető a szélütés oka, megOLDHATÓ a probléma. Elérhető a stroke-os betegek kezelésében a vérrögoldás lehetősége, mely, révén hogy javítja az érintett terület keringését, nagymértékben csökkentheti a tüneteket illetve a későbbi szövődményeket.
Mik lehetnek a szélütés tünetei? A beteg hirtelen jelentkező, általában féloldali tüneteket panaszol: zsibbadás, bénulás (akár végtagokon, akár az arcon), beszédzavar, látásvesztés, szédülés, ütésszerű fejfájás. Fontos hangsúlyozni, hogy ha bárki a fenti tünetek HIRTELEN kialakulását észleli önmagán vagy hozzátartozóján, azonnal forduljon orvoshoz. Esti, éjszakai kezdet esetén is rögtön mentőt kell hívni, hisz a vérrög oldására csak az első tünetek megjelenését követő 4,5 órában van lehetőség! Vegyük komolyan tüneteinket, hisz a betegek egy része azért nem jelentkezik orvosánál, mivel a szélütés fájdalmat nem okoz, úgy vélik, nincs nagy probléma. A maradandó szövődmények, mint például a tartós ágyhoz kötöttség, mozgáskorlátozottság, önellátási képtelenség, beszédzavar, azonban súlyos teher mind a betegnek és családjának, mind a társadalomnak. Ha felmerül szélütés lehetősége, kérjük meg a beteget az MBE vizsgálatra:
• • •
34
Mosolyogjon! Beszéljen! Emelje fel a kezeit!
MOSOLYOGJON! Kérje meg a beteget, hogy húzza szét a száját, „mosolyogjon”. Keresse aszimmetria jelét. Normális esetben a két arcfél szimmetrikusan mozog, nincs oldalkülönbség.
Azoknál a betegeknél, akik, szélütést szenvedtek, az egyik arcfél mozgása megváltozik, mosolygás közben az arc aszimmetrikussá válik.
BESZÉLJEN! Beszélgessünk a beteggel, figyeljük beszédét. Nem lehet elkent, gombócos. Kóros, ha a beteg nem találja a szavakat, ha helytelen szavakat használ, vagy ha beszéde teljesen érthetetlen.
35
EMELJE FEL A KEZÉT! Kérjük meg a beteget, hogy csukott szemmel, tartsa meg kezeit felfelé tartott tenyérrel. Nézzük, hogy nem süllyed-e valamelyik oldal a másik kéznél gyorsabban.
Kóros esetben a sérült oldalon a kéz gyengébb, a beteg a karját nem tudja az épp oldalnak megfelelően tartani. Szorítóereje csökken, a tárgyak kieshetnek a kezéből
AZONNAL telefonáljon a MENTŐKNEK (ne a háziorvosnak), ha a beteg arca aszimmetrikus, ha beszéde nem megfelelő, ha valamelyik kezét süllyeszti, ejti. 1 tünet megléte esetén is nagy az esélye a szélütésnek, de ha a 3 tünet egyszerre van meg, akkor kifejezetten valószínű. A mentő azonnali értesítése esetén gyors beszállítást követően nagyobb centrumokban lehetőség van a szélütés leggyakoribb okának, a vérrögnek a feloldására.
36
Természetesen ez a beavatkozás sem minden esetben segít és csak szigorú kritériumok megléte esetén lehet alkalmazni, de ennek eldöntése minden eseten szakorvosi feladat. Még abban az esetben is csökkenthetőek a későbbi szövődmények az időben megkezdett terápiával, ha maga a vérrögoldás nem jön szóba. Mit tegyünk, ha a tünetek átmenetiek, hamar szűnnek? Fontos tudnunk, hogy a stroke-t időnként ahhoz hasonló, de átmeneti tünetek vezetik be. A beteg beszéd- vagy látászavart érezhet, arca aszimetrikussá válhat, végtagjai zsibbadhatnak, elgyengülhetnek. Mivel fájdalom nincs, a tüneteket átmenetiek, a betegek gyakran megnyugszanak, hogy a probléma elmúlt. Ha ilyen, akár átmeneti tüneteket észlelünk, feltétlenül vigyük a beteget orvoshoz. Gyakori, hogy az átmeneti tüneteket 10 napon belül, esetleg 2 hét múlva valódi szélütés követi. Ha időben orvoshoz kerülne a beteg, egyes rizikófaktorok felismerhetőek, kezelhetőek lennének (pl. ritmuszavar).
Fontos, hogy a szélütés tüneteinek észlelésekor még akkor is forduljunk orvoshoz, ha azok rövid időn belül elmúlnak!
37
Mit tegyünk, ha szélütést követően a beteg vérnyomása magas? Az házi vérnyomásmérők száma nő, egyre több otthonban található meg a készülék. Rosszullét esetén gyakran a hozzátartozók megmérik a beteg vérnyomását és sokszor magas értéket találnak. Mit kell ezekben az esetekben tenni? Szélütés esetén az agy a sérült területek szélén próbálja fenntartani a megfelelő keringést, így reflexesen emeli a vérnyomást. Ezekben az esetekben nem szabad az agy védekező mechanizmusát vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kikapcsolnunk, hiszen akkor a sérült és ép területek határán lévő agysejtek is elpusztulnak. Amennyiben a szélütést követően magas vérnyomást mérünk, NE adjunk vérnyomáscsökkentőt, még nagyon magas értékek esetén sem! A vérnyomás csökkentése ilyenkor speciális szabályok alapján, nagyon szoros kontroll mellett, csak orvos által történhet.
Hogyan előzhető meg a szélütés?
Fontos lenne, hogy ismerjük a rizikófaktorokat, hiszen azok kiküszöbölése érdemi csökkenést eredményezne a szélütés gyakoriságában. A szélütés fő rizikófaktorai: 1. 2. 3. 4.
38
Magas vérnyomás Szívritmuszavar Dohányzás Elhízás
Összefoglalva a teendőket
1. Amennyiben felmerül szélütés lehetősége, gyors vizsgálattal ellenőrizze a beteg állapotát.
2. Kérje meg, hogy MOSOLYOGJON! BESZÉLJEN! EMELJE FEL A KEZEIT!
3. Ha oldalkülönbséget, aszimmetriát, féloldali izomgyengeséget tapasztal, ha a beteg beszéde elkent, szavai furcsák vagy nem tud beszélni:
4. AZONNAL HÍVJA A MENTŐKET – 104
5. A mentők megérkezéséig NE csökkentse a beteg vérnyomását!
39
Kvíz
1. Abban az esetben, ha a betegnél szélütés gyanúja merül fel a) azonnal telefonálni kell a legközelebbi hozzátartozójának b) azonnal telefonálni kell a háziorvosának vagy az ügyeletnek c) azonnal telefonálni kell a mentőknek d) azonnal telefonálni kell a legközelebbi neurológiai osztályra, hogy a vérrögoldásra fel tudjanak készülni 2. Felmerül szélütés gyanúja a) ha a beteg zavart, sápadt, verejtékes b) ha napok óta féloldali fejfájása van c) ha féloldali gyengeségre panaszkodik, arca aszimmetrikus, beszéde elkent d) ha nincs légzése 3. Minden szélütést szenvedett betegnél elvégezhető a vérrögoldás. a) igaz b) hamis 4. A szélütésen átesett betegek életminőségét jelentősen javíthatja a vérrögoldás, melyre a tünetek jelentkezését követő 3 napban van lehetőség. a) igaz b) hamis 5. A stroke az alábbi csoportok közül melyiknél a legvalószínűbb? a) sportolóknál b) fiatal, még nem szült nőknél c) dohányosoknál d) vegetáriánusoknál
40
6. Nagy a valószínűsége a szélütésnek a) ha a beteg egyik oldala lebénult b) ha a beteg mindkét oldala egyformán lebénult 7. A szélütés rizikófaktorai között van: a) dohányzás b) elhízás c) magas vérnyomás d) mindhárom e) egyik sem 8. Ha a betegnél 210/100 Hgmm-es vérnyomást mér, miután észleli, hogy bal oldala elgyengült, mit tenne: a) azonnal adnék neki a vérnyomáscsökkentő gyógyszeréből és hívnám a mentőket b) azonnal hívnám a mentőt, a vérnyomását nem csökkenteném c) riasztanám a háziorvosát d) másnap reggel elvinném orvoshoz 9. A szélütés szenvedett betegek közül sokan a későbbiekben nem tudják magukat ellátni, segítségre szorulnak a mindennapokban a) igaz b) igaz, de csak nagyon kevesen c) hamis 10. A szélütésen átesett betegek ellátásában jó ha érvényesül a háziorvos – mentő – kórház ellátási sorrend a) igaz b) hamis
41
Mellkasi fájdalom Gyakorisága folytán mindenki hallott már a környezetében szívinfarktusról, a mellkasi fájdalomról, az anginás panaszokról. Ez nem csoda, hisz Magyarországon is sajnálatos módon vezető halál ok a szívizom elhalását okozó összetett folyamat, a szívizominfarktus. Az ennek talaján kialakuló számtalan betegség és haláleset alátámasztására döbbenetes adat, hogy évente 25000 ember hal meg csak a hirtelen kialakuló, azonnali súlyos következménnyel járó, hirtelen szívhalál szindrómába. és akkor még nem esett szó az ennek sokszorosát jelentő nem azonnali, de gyors állapotromlást okozó esetekről, valamint a krónikus szívbetegek tömeges számáról. A különböző típusú mellkasi fájdalom igen gyakran jelentkező, közismert panasz, melyről eltérő eredete, különböző súlyossága, elkülönítési nehézségei miatt érdemes beszélni. Mi okozhat mellkasi fájdalmat? Sajnos, amikor valaki mellkasi fájdalmat érez, nem tudja, hogy mi a panasz oka, a beteg leggyakrabban csak a fájdalom erőssége alapján dönti el, hogy kér-e segítséget és kitől. A mellkasi fájdalom eredetére azonban jobban utal a fájdalom jellege, mint az erőssége. Mellkasi fájdalmat sok betegség okozhat, a teljesség igénye nélkül azonban kiemelnék néhány gyakoribb problémát:
42
Szívizom oxigénhiányos állapota (ide tartozhat az anginás fájdalom ill. a szívinfarktus is.)
Bordaközi ideg – vagy izomfájdalom
A nyelőcső fájdalma, melyet többek között rekeszsérv, gyomorsav visszafolyás, gyulladás okozhat
A tüdő vagy a mellhártya betegségei (például gyulladás okozta fájdalom)
Most koncentráljunk a szív eredetű mellkasi fájdalomra, hiszen gyakran előforduló probléma és életveszélyes állapothoz, időnként hirtelen szívhalálhoz vezethet.
Hogyan ismerjük fel? Milyen tüneteket okoz? A szívizomhoz a koszorúserek szállítják az oxigént. A magas rizikójú betegeknél a koszorúserek gyakran beszűkültek, elmeszesedtek, így nem kellően reagálnak a szükségletekre. Ha a szívizomzat által igényelt oxigénhez képest kevés érkezik, a beteg mellkasi fájdalmat érez. Előfordulhat, hogy a szállított oxigén mennyisége nyugalmi helyzetben elegendő, azonban amennyiben a szív nagyobb munkát végez, nagyobb mennyiségű oxigénre lenne szüksége. A szív eredetű mellkasi fájdalom gyakran jelentkezik fizikai munkavégzés közben (pl. munkahelyen) vagy esetleg stressz miatt a kiugró vérnyomás, szapora pulzus következtében (pl. focimeccsek alatt, ha a beteg kedvenc csapata játszik). Ilyenkor a nyugalmi állapotban egyébként elégséges oxigén mennyisége a megnövekedett felhasználás miatt kevés lehet. Más esetekben a beteg koszorúsereinek egy vagy több pontján az az
43
érfal átmérője zsírfelrakódás miatt fokozatosan beszűkül (ezért is fontos a koleszterin szint rendszeres kontrollja), majd a hirtelen megrepedő felrakódásra vérrögöcske csapódik ki, az ér elzáródását okozva. Ebben az esetben az erecske mögötti szívizomterület nem kap elegendő vért és fokozatosan elhal (szívizominfarktus). Az elhalás mértéke és ezáltal a súlyosság az érintett szívizomterület nagyságától és pontos helyétől függően változik. A beteg a fenti esetekben hasonló tüneteket érezhet: A mellkasi fájdalom nyomó, szorító jellegű, esetleg égő, általában a szegycsont mögötti („olyan mintha ülne rajtam valaki”) Gyakran a beteg a szegycsontján ökölbe szorított kézzel panaszkodik a fájdalomra. A fájdalom erőssége teljesen változó, a betegek többsége igen erős fájdalomra panaszkodik, időnként halálfélelmet jelez. Cukorbetegnél gyakori a minimális fájdalommal járó vagy akár néma infarktus A fájdalom gyakran kisugárzik: leggyakrabban a bal vállba, bal karba, vagy a hátba, de akár a jobb karba is, időnként a nyakba, fejbe, gyomorba A beteg NEM tud egy pontot mutatni, hogy ott fáj, inkább egy nagyobb területet jelez
44
A mellkas mozdulására, légvételre a fájdalom NEM fokozódik Az ismert szívbetegek többsége korábban már érzett hasonló, de gyengébb vagy spontán múló fájdalmat. A beteg bőre szürkés, sápadt, verejtékes lehet Időnként fulladás kíséri A fentiekkel szemben a bordaközi idegfájdalom általában egy rossz mozdulatot követően alakul ki, a fájdalom rendkívül erős, éles, szúró jellegű, a beteg nem tud mélyebb levegőt venni, gyakran egy mondatot sem tud végigmondani, a legkisebb mozdulat is fokozza panaszát. A fájdalom kifejezetten 1 pontban jelentkezik, melyet a beteg azonnal meg tud mutatni. A tünetek hátterében állhat vírusos megbetegedés, de akár porckorongsérv, kiboltosulás is. A nyelőcső, gyomor panaszok szintén a szegycsont mögött jelentkeznek, általában égő jellegű fájdalomról van szó. A fájdalom leggyakrabban összefüggésbe hozható az étkezéssel, nyeléssel, az enyhíti vagy fokozza a panaszokat.
A tüdő ill. mellhártya betegségei miatti fájdalom is inkább egy körülírható területen jelentkezik, a beteg gyakran lázas, nehézlégzést említhet. A fájdalom mozgásra, mély légvételre fokozódhat. Fontos, hogy az ismert szívbetegek azonnal kérjenek segítséget abban az esetben, ha a korábban már ismert fájdalmuk a szokásosnál kisebb terhelésre (vagy esetleg fizikai vagy pszichés terhelés nélkül), a szokásosnál jóval erősebben vagy más jelleggel jelentkezik, illetve ha az alkalmazott kezelésre - mely máskor elmulasztotta panaszait - most a fájdalom nem enyhül.
45
Teendők A beteg fizikai terhelést NE végezzen, kímélje magát (nem jó, ha kerékpáron, gyalog indul orvosához). Próbáljuk megnyugtatni, gyakran az is nagy segítség (és vérnyomás- illetve pulzusszám csökkenésben mérhető hatású!), ha fogjuk a beteg kezét, próbáljuk nyugtatni, elmondjuk, hogy már szóltunk a mentőnek…. Ha ismert szívbetegről van szó, akkor általában van az otthoni gyógyszerek között valamilyen nitrát készítmény (leggyakrabban: Nitromint sublingual tabletta, Nitromint vagy Nitrolingual spray) Ezek közül a készítmények közül 1 tablettát tegyünk vagy 1 puff-ot fújjunk a nyelv ALÁ. Csak egyet alkalmazzunk, ne keverjük őket! Ha van vérnyomásmérőnk, akkor a gyógyszer alkalmazása előtt ellenőrizzük a vérnyomást: 90 Hgmm-es első érték alatt NE használjuk a gyógyszereket, hívjunk mentőt. A fenti gyógyszereknek kb. 5-10 perc alatt csökkenteni kell a panaszokat, ha a fájdalom nem csökken, hívjon mentőt. Jól nézzük meg a gyógyszer nevét, mert Nitromint Retard tabletta (elhúzódó hatású, nincs gyors hatása) vagy más, vérnyomáscsökkentésre vagy asthmásoknak adott spray alkalmazása ebben az esetben nem javítja a beteg állapotát, némelyik még rontja is. A kezelés mellett a beteget helyezzük félülő helyzetbe (hátát megtámasztva ültessük), lehetőleg biztosítsunk friss levegőt (nyissunk ablakot) és nyugalmat. Bár a fenti terápia sokaknak kevésnek tűnhet, a fenyegető tünetek időben történő felismerése, és a mentő mielőbbi értesítése életmentő lehet. Ha tehát valaki felismeri, hogy a beteg panasza szív eredetű
46
fájdalomra utal és hívja a mentőt, akkor már sokat segített a beteg életének megmentésében. Ha a fenti kezelésre a panasz nem múlik, ne várjunk, inkább telefonáljunk a mentőknek, a mentésirányító kérdéseivel úgyis segít az egyéb okok kizárásában. Ha időben jut kórházba a beteg, a koszorúserekben elzáródást okozó vérrögöcske eltávolítható (szívkatéterezés), feloldható, így a szívizom újra oxigénhez jut, kisebb terület hal el. Ez a beteg későbbi életminőségének javulását eredményezi (kevesebb szívizom hal el, így a szív jobban terhelhető marad, pl. a betegnek nem okoz akkora gondot a lépcsőzés, fizikai munka stb.)
Ha a beteg panasza az általunk alkalmazott kezelésre elmúlik, a következőket kell tennünk: •
ha életében először volt ilyen panasza, értesítsük orvosát.
•
ha többször előfordul, egyre gyakrabban, egyre erősebb jelleggel, mielőbb értesítsük orvosát
•
ha a korábbiaknál nem erősebb, nem gyakoribb, jellege a korábbiakhoz hasonló: elégséges, ha a szokásos kontroll vizsgálatok során tájékoztatjuk orvosunkat.
Rendkívül fontos, hogy abban az esetben, ha ilyen panaszokat követően a beteg eszméletét veszti (szólításra, rázásra nem reagál) és légzése leáll, azonnal kezdjük meg az újraélesztést, melyet a mentő megérkezéséig FOLYAMATOSAN végezzünk.
47
Összefoglalva a teendőket
1. Nyomó, szorító jellegű, szegycsont mögötti fájdalom esetén gondoljon arra, hogy panaszai hátterében a szív oxigénhiányos állapota állhat.
2. Ha van vérnyomásmérője mérje meg a vérnyomását.
3. Ha van a betegnél, adjon a nyelve alá 1 puff Nitrolingualt vagy Nitromint spray-t, vagy használjon 1 tabletta Nitromint sublingualis tablettát.
4. ha a fájdalom ezekre perceken belül nem múlik, hívja a mentőszolgálatot, és válaszoljon a feltett kérdésekre.
5. A mentő megérkezéséig helyezze a beteget nyugalomba, próbálja megnyugtatni.
48
Kvíz
1. Mellkasi fájdalmat okozhat a) szívprobléma b) bordaközi idegfájdalom c) nyelőcső panasz d) mellhártya gyulladás e) mindegyik 2. A szív eredetű mellkasi fájdalom típusosan a) szorító, nyomó jellegű b) egy pontban jelentkezik c) légvételre fokozódik d) mindegyik 3. Ha a szív eredetű mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, gyógyszerre a) célszerű rögtön mentőt hívni b) érdemes bemenni a központi orvosi ügyeletre c) elég másnap felkeresni a háziorvost d) kb. 1 hétig nem szabad fizikai munkát végezni 4. Mellkasi szorító fájdalom esetén a) lehetőleg fizikai munkát ne végezzünk b) ha van kéznél asthma elleni gyógyszer, akkor abból 1 alkalommal befújhatunk c) legtöbbször hasmenés alakul ki 1-2 napon belül d) a bőr általában meleg, kipirult 5. Ha valakinek volt már szélütése, az növeli a szívinfarktus rizikóját a) igaz b) hamis
49
6. A szívinfarktus rizikófaktorai közé tartozik: a) dohányzás b) elhízás c) mindkettő d) egyik sem 7. Ha már hívtunk mentőt a beteghez, nyomó, szorító mellkasi fájdalom miatt, de ő hirtelen összeesik és nem lélegzik: a) a mentőt erről tájékoztatni kell, párhuzamosan azonnal újraélesztést kell kezdeni b) azonnal ki kell menni az utcára, hogy mielőbb jelezni tudjunk a mentőnek c) újraélesztést kell kezdeni d) nincs teendő, a mentő úton van 8. Szívinfarktus gyanú esetén a legjobb pozíció a beteg számára a) a stabil oldalfekvő helyzet b) a vízszintes helyzet c) a félülő helyzet d) az álló helyzet 9. Ha valaki időben kerül kórházba az infarktusát követően, különböző kezeléssel az infarktus súlyossága még csökkenthető a) igaz b) hamis 10. A szívkatéteres vizsgálatot infarktust követően a) minden betegnél el lehet végezni b) csak bizonyos időhatáron belül lehet elvégezni c) csak Budapesten tudnak végezni az országban d) a nagy szövődmény veszély miatt nem érdemes elvégezni
50
Megoldó kulcsok Elsősegélynyújtás témakör 1. Hogyan ellenőrizné a beteg légzését? a. figyelem a beteg mellkasának mozgását b. tükröt tartok a beteg orra elé és nézem, hogy bepárásodik-e c. figyelem a mellkas mozgását, hallom a légzést és érzem az arcomon a légáramlást d. tollpihét tartok az orr elé, figyelem annak mozgását
2. Az 5 percen belül megkezdett hatásos újraélesztés minden esetben sikeres. a) igaz b) hamis
3. Felnőtteknél lélegeztetés során a fejnek: a) b) c) d)
Végig neutrális helyzetben kell lennie Végig teljesen hátrahajtva kell lennie, az állat ki kell emelni Végig teljesen előre kell hajtani A száj-, garat toilette során fontos a fejpozíció, később már csak a lélegeztetés mennyiségére kell figyelni
4. Hogyan kell mellkaskompressziót végezni felnőtt betegnél? a) b) c) d)
legalább 80/perc frekvenciával 100-120/perc frekvenciával, 5-6 cm mélyen Mellkaskompresszió: lélegeztetés: 15:2 arányban Laikus ne végezzen kompressziót a szövődmények miatt
51
5. Azonnal újraélesztést kell kezdeni, ha a beteg … a) b) c) d)
eszméletlen nem mozdul nem lélegzik nem beszél
6. Az újraélesztés megkezdése előtt, mielőtt bármit csinálnánk, azonnal meg kell győződni arról, hogy: a) b) c) d)
a beteg környezete biztonságos a betegnek nincs bordatörése a beteg pontosan hány perce nem lélegzik a beteghez vezető út megközelíthető a lakásban, hogy a mentők be tudjanak majd jönni
7. A következő esetek közül mikor kezdene újraélesztést a) a beteg a hozzátartozója elmondása szerint végstádiumban lévő tumoros a beteg b) a beteg eszméletlen c) a beteg nem lélegzik d) a beteg a külvilág ingereire nem reagál
8. Külső automata defibrillátor használatakor a) a beteg az első ütés után rögtön magához tér b) a gép megérkezéséig újraélesztést kell végezni c) csak akkor kell a betegre felhelyezni, ha bizonyosan szívbetegség miatt állt le a keringése d) gumikesztyű nélkül nem használhatjuk az áramütés veszélye miatt
52
9. Az újraélesztés során a mellkaskompressziót végző személyt a) b) c) d)
lehetőleg 10 percenként le kell cserélni lehetőleg 5 percenként le kell cserélni lehetőleg 4 percenként le kell cserélni lehetőleg 2 percenként le kell cserélni
10. Az újraélesztés során a) törekedni kell arra, hogy mielőbb értesítsék a mentőt b) a mellkaskompressziót folyamatosan, minél rövidebb megszakításokkal kell végezni c) a beteget a kopmresszió előtt kemény alapra kell fektetni d) mindhárom válasz igaz
Eszméletlenség témakör 1. Az Országos Mentőszolgálat segélyhívó telefonszáma: a) b) c) d)
104 105 106 107
2. Eszméletlen nevezzük a beteget, ha a) b) c) d)
hangos szólításra, rázásra nem reagál, de légzése kielégítő ha zavartan válaszol, nem tudja, hogy hol van ha nincs légzése ha vércukorszintje kórosan alacsony
53
3. Ha eszméletlen beteget talál: a) b) c) d)
fordítsuk a hasára, hogy a szájából a hányadék kifolyhasson nem szabad mozdítani mielőbb meg kell kezdeni az újraélesztést Stabil oldalfekvő helyzetbe kell a beteget fordítani
4. Ha egy cukorbeteg eszméletlen a) b) c) d)
Öntsünk a szájába cukros vizet Fordítsuk stabil oldalfekvő helyzetbe és hívjunk mentőt hanyatt fekve emeljük meg a lábát ne csináljunk semmit, nemsokára magához fog térni
5. Abban az esetben, ha stabil oldalfekvő helyzetet alkalmaz a) a beteg légútjai szabadok, és védi attól, hogy hányadékát belélegezze b) a légutak szabadok, de a légzése akadályozott az oldalfekvő helyzet miatt c) nincs további teendő d) a beteg légzése nem változhat 6. Görcsrohammal járó rosszullét esetén a) próbálja meg szétfeszíteni a beteg száját, hogy ne harapja el a nyelvét b) védje a beteg fejét, tartsa a görcsroham alatt c) rakja a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe d) próbáljon a beteggel cukros vizet itatni 7. Eszméletlen betegnél azonnal újraélesztést kell kezdeni a) igaz b) hamis
54
8. Ha a stabil oldalfekvő helyzetben fekvő betegnél azt észleli, hogy leáll a légzése a) b) c) d)
azonnal a hátára kell fordítani, majd a lábát megemelni a hátára fordítva cukros vizet kell a szájába önteni a hátára fordítva újraélesztést kell kezdeni nincs teendő, de mentőknek ismételten telefonálni kell, és jelezni kell az állapot változását.
9. Alacsony vércukor szintre kell gyanakodni egy cukorbetegnél a) b) c) d)
ha sápadt, meleg, száraz a bőre ha erős viszketésre panaszkodik ha zavartan viselkedik, verejtékes, sápadt, hideg a bőre ha fulladásra panaszkodik
10. Az eszméletén lévő, fenti tüneteket mutató cukorbetegnek diabetikus terméket kell adni a) igaz b) hamis
Szélütés témakör 1. Abban az esetben, ha a betegnél szélütés gyanúja merül fel a) b) c) d)
azonnal telefonálni kell a legközelebbi hozzátartozójának azonnal telefonálni kell a háziorvosának vagy az ügyeletnek azonnal telefonálni kell a mentőknek azonnal telefonálni kell a legközelebbi neurológiai osztályra, hogy a vérrögoldásra fel tudjanak készülni
2. Felmerül szélütés gyanúja a) ha a beteg zavart, sápadt, verejtékes b) ha napok óta féloldali fejfájása van c) ha féloldali gyengeségre panaszkodik, arca aszimmetrikus, beszéde elkent
55
d) ha nincs légzése 3. Minden szélütést szenvedett betegnél elvégezhető a vérrögoldás. a) igaz b) hamis 4. A szélütésen átesett betegek életminőségét jelentősen javíthatja a vérrögoldás, melyre a tünetek jelentkezését követő 3 napban van lehetőség. a) igaz b) hamis 5. A stroke az alábbi csoportok közül melyiknél a legvalószínűbb? a) b) c) d)
sportolóknál fiatal, még nem szült nőknél dohányosoknál vegetáriánusoknál
6. Nagy a valószínűsége a szélütésnek a) ha a beteg egyik oldala lebénult b) ha a beteg mindkét oldala egyformán lebénult 7. A szélütés rizikófaktorai között van: a) b) c) d) e)
dohányzás elhízás magas vérnyomás mindhárom egyik sem
8. Ha a betegnél 210/100 Hgmm-es vérnyomást mér, miután észleli, hogy bal oldala elgyengült, mit tenne: a) azonnal adnék neki a vérnyomáscsökkentő gyógyszeréből és hívnám a mentőket b) azonnal hívnám a mentőt, a vérnyomását nem csökkenteném
56
c) riasztanám a háziorvosát d) másnap reggel elvinném orvoshoz 9. A szélütés szenvedett betegek közül sokan a későbbiekben nem tudják magukat ellátni, segítségre szorulnak a mindennapokban a) igaz b) igaz, de csak nagyon kevesen c) hamis 10. A szélütésen átesett betegek ellátásában jó, ha érvényesül a háziorvos – mentő – kórház ellátási sorrend a) igaz b) hamis
Mellkasi fájdalom témakör 1. Mellkasi fájdalmat okozhat a) b) c) d) e)
szívprobléma bordaközi idegfájdalom nyelőcső panasz mellhártya gyulladás mindegyik
2. A szív eredetű mellkasi fájdalom típusosan a) b) c) d)
szorító, nyomó jellegű egy pontban jelentkezik légvételre fokozódik mindegyik
3. Ha a szív eredetű mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, gyógyszerre a) b) c) d)
célszerű rögtön mentőt hívni érdemes bemenni a központi orvosi ügyeletre elég másnap felkeresni a háziorvost kb. 1 hétig nem szabad fizikai munkát végezni
57
4. Mellkasi szorító fájdalom esetén a) lehetőleg fizikai munkát ne végezzünk b) ha van kéznél asthma elleni gyógyszer, akkor abból 1 alkalommal befújhatunk c) legtöbbször hasmenés alakul ki 1-2 napon belül d) a bőr általában meleg, kipirult 5. Ha valakinek volt már szélütése, az növeli a szívinfarktus rizikóját a) igaz b) hamis 6. A szívinfarktus rizikófaktorai közé tartozik: a) b) c) d)
dohányzás elhízás mindkettő egyik sem
7. Ha már hívtunk mentőt a beteghez, nyomó, szorító mellkasi fájdalom miatt, de ő hirtelen összeesik és nem lélegzik: a) a mentőt erről tájékoztatni kell, párhuzamosan azonnal újraélesztést kell kezdeni b) azonnal ki kell menni az utcára, hogy mielőbb jelezni tudjunk a mentőnek c) újraélesztést kell kezdeni d) nincs teendő, a mentő úton van 8. Szívinfarktus gyanú esetén a legjobb pozíció a beteg számára a) b) c) d)
58
a stabil oldalfekvő helyzet a vízszintes helyzet a félülő helyzet az álló helyzet
9. Ha valaki időben kerül kórházba az infarktusát követően, különböző kezeléssel az infarktus súlyossága még csökkenthető a) igaz b) hamis 10. A szívkatéteres vizsgálatot infarktust követően a) b) c) d)
minden betegnél el lehet végezni csak bizonyos időhatáron belül lehet elvégezni csak Budapesten tudnak végezni az országban a nagy szövődmény veszély miatt nem érdemes elvégezni
59
Irodalomjegyzék A laikus elsősegélynyújtás támogatása az EU néhány tagországában: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1670 Fritúz Gábor, Diószeghy Csaba, Gőbl Gábor (A Magyar Resuscitatiós Társaság vezetőségének ad hoc BLS-munkacsoportja Magyar Resuscitatios Társaság): A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső (fél)automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelve Jerry P. Nolana, Jasmeet Soarb, David A. Zidemanc, Dominique Biarentd, Leo L. Bossaerte, Charles Deakinf, Rudolph W. Kosterg, Jonathan Wyllieh, Bernd Böttigeri,on behalf of the ERC Guidelines Writing Group: European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010 Oxiológia (ISBN: 963 242 742 4) Szerző: Dr. Gőbl Gábor (szerkesztő) A sürgősségi orvoslás alapjai (ISBN: 978 963 226 336 6) Szerző: Aghababian Richard V. (szerkesztő) Diagnosztikus és terápiás eljárások a prehospitális gyakorlatban (ISBN: 978 963 08 1410 2) Szerző: Kádár Balázs (szerkesztő) Sürgősségi kórképek Felismerés, ellátás, ápolás (ISBN: 963 242 207 4) Szerző: Tipsord-Klinkhammer; Andreoni Gőbl G. (OMSZ): Stroke prehospitalis ellátása 2005 Sas Katalin (SZTE Neurológiai Kl.): Thrombolysis a neurológiában Előadás: Kardiovaszkuláris aktualitások az oxyológiában (SE-ÁOK/200701/00061) 2010. febr. 21-22. Mindentudás Egyeteme X. szemeszter 2007.03.05. Prof. Csiba László: (www.mindentudas.hu) www.stroketars.hu
60
Van-e
esélyünk
az
agyvérzéssel
szemben
