KÁBA
MELINDA
KÉSŐRÓMAI SÍROK A FÉNYES ELEK UTCÁBAN
1955 tavaszán a III. ker. Fényes Elek utca 6. sz. alatt óvodaépítkezés folyt. A villany kábel fektetése közben egy kőlapokból összeállított és egy téglasírt találtunk. 1
1 — 4. kép. Későrómai sírok a Fényes Elek utcában
5. kép. Helyszínrajz
158
6. kép. Kataszteri helyszínrajz
7—8. kép. Későrómai sírok a Fényes Elek utcában
9—13. kép. Leletek a Fényes Elek utcai későrómai sírokból 159
A sírok egymás mellett párhuzamosan feküdtek a jelenlegi talajszint alatt 0,5 m-re. A vá zakat már előzőleg megbolygatták (5. kép). 1. sz. sir (1—-2. kép). Oldalait nagyméretű kőlapokkal bélelték. Az egyik oldal szarkofágtető má sodlagos felhasználásával készült. Az alját nagyméretű tegulákkal rakták ki. A sírban egy darab bronz hagymafejes fibula (9. kép), egy bronzcsat (13. kép) és egy hengeres, üreges bronzeszköz darabja feküdt (12. kép). A sír méretét tekintve felnőtt sír volt, bár a csontokból csak néhány töredék maradt meg. 2. sz. sir (3—4. kép). Peremes téglákkal bélelték. Benne fiatal gyermekváz feküdt, bolygatva. A nyaknál sok apró. kékszínű, porrá zúzódott pasztagyöngy és átlyukasztott amulettként használt késő római kis bronz (10—11. kép). A hagymafejes fibulák fő használati ideje a császárkor III—IV. százada. 2 A bronzcsathoz hasonló példányt ugyancsak későcsászárkori temetőből ismerünk Intercisából. 3 Az átlyukasztott kisbronz I. Constantinus érmeivel azonosítható. A két sírt tehát a bennük talált leletek alapján i.sz. IV. századra keltezzük. Sírjaink helye topográfiailag kapcsolódik a későrómai aquincumi villatelepülések közelében már korábban kiásott sírok csoportjához. A kataszteri helyszínrajz (6. kép) — az eddig megjelent irodalmi adatok 4 alapján — szem lélteti legújabb leletünk helyét a későrómai temetőterület Ny-i sávjában. 5
JEGYZETEK 1
B. Bonis Ë.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az 1955. évben. Arch. Ért. (1957) 85. oldalon előzetes jelentés a leletről. 2 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterje dése és eredete. Diss. Pann. H. 19. XXVH. t. 1—10. 3 Sági K.: Intercisa. I. Temetők. XXV. t. 12—13. kép. 4 Az alábbi összegezés az irodalomban nyomon követhető aquincumi sírok lelőhelyeit alfabetikus sorrendben mutatja be (3. kép). 1. Aranyárok. Nagy L., Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923—35 években. Bud. Bég. XII. köt. Bp. 1937, 265 (a továbbiakban : i. m. I.). A temető összefoglaló irodalma : Kába M., Az aquincumi üvegek. Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 443. old. Legújabb adat : Patay P., Archaeologische Forschungen im Jahre 1957. Arch. Ért. (1958) 203. 2. Aranyárok—Lőpormalomdűlö. Szilágyi Gyula, a 23.268. hrsz. telek tulajdonosa bejelentette, hogy az Aranyárok torko latánál levő földjén szántás közben csontváz részeire bukkant, ahol előzőleg már rómaikori cserepek is kerültek elő. 3. Aranyhegy. Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VII. köt. Bp. 1900, 44. olda lon sírleletet közöl Gittinger József aranyhegyi szőlőjében. A szóban levő telek hrsz.-a 5763 a „Budapesti cím- és lakásjegyzék" 1905—1906-os évkönyv 67. oldala szerint. Ezzel szemben Nagy L. i. m. I. 269. oldalon az új kiadványú kataszteri lap 22615. hrsz. telektulaj 160
4.
5. 6. 7. 8. 9.
donosaként Schmidtbauer ny. hajó gépészt jelölte meg. A 22615. hrsz. telek megegyezik a régebbi kiadású kataszteri lap 5763. hrsz. telkével. Ezek szerint tehát Kuzsinszky B. és Nagy L. adata azonos területre vonatkozik, csu pán a korábbi tulajdonostól (Gittinger) Schmidtbauer vette át a telket. — I t t kell megjegyezni, hogy azoknál a lelő helyeknél, ahol a szerzők csak a telek tulajdonosok neveit adták meg, a legna gyobb nehézséget okozza a hivatkozott hely térképen történő rögzítése, mivel a telekkönyvek elpusztultak. Ezekben az esetekben a „Budapesti cím- és lakás jegyzék" egyes kötetei és a különböző években kiadott kataszteri lapok adnak némi támpontot, de még a leggondosabb keresés után is maradtak felderíthetetlen kérdések, amelyek az alfabetikus mutató végén következnek. Bem tér. Radnóti A., Buda régészeti emlékei. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 25. Berend u. 2—4. Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. III. 8. Berend u. 4. Nagy L. i. m. II. 484. Berend u. 5. Nagy L. i. m. III. 8. Berend u. 10. Nagy L. i. m. I. 268 ; HL 8. Bécsi út 56. Römer F., Rudolf korona herceg Óbudán. Arch. É r t . (1868) 238. oldalon közli, hogy Budaújvidéken Fő utca 168. sz. alatt Hoffmann Lipót molnármester telkén római sír került felszínre. A „Budapesti cím- és lakás jegyzék" 1882. évi kötetéből (443. old.)
10.
11.
12.
13. 14.
15.
16.
megtudjuk, hogy Hoffmann Lipót a mai Bécsi út 56. sz.-nak megfelelő helyen lakott. Nagy L., Temetők és temetkezés. Budapest története. I. köt. Bp. 1942, (a továbbiakban; i. m. II.) 471. old. a Bécsi út 56. sz. Hoffmann-házat mint római sír lelőhelyét említi. — Egyébként is a Bécsi út teljes hosszában követhetők a rómaikori temetők nyomai : Nagy L. i. m. II. 465. Bécsi út 82—84. Szilágyi J., Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az 1936—42. évek folyamán. Bud. Rég. XIII. köt. Bp. 1943, 340. — Nagy L. i. m. II. 465. Bécsi út 86. Hampel J., Hazai adatok az archeológiához. Emlékek és leletek. Arch. Ért. (1881) (a továbbiakban : i. m. I.) 168. old.: Budaújlaki Kunewalder-téglagyár. A „Budapesti cim es lakásjegyzék" 1890. évi kötetének 415. oldalán Janszky szerint azonos a Bécsi út 86. számmal. — Nagy L. i. m. I. 268. — Nagy T., A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—42. évek között végzett kutatásairól. Bud. Rég. XIH. köt. Bp. 1943, 376. Bécsi út 88—94. Újlaki téglagyár. Nagy L., Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Bp. 1931, 26 (a továbbiakban : i. m. HL). •— Uő., Pannónia Sacra. Szent István emlék könyv. Bp. 1938, 64 (a továbbiakban : i. m. IV.). — Lenkei M., Későrómai temetőrészlet az Emese utcában. Bud. Rég. XVHI. köt. Bp. 1958, 540. Bécsi út 90—92. Nagy T. i. m. 376. Bécsi út 98. Nagy T. i. m. 374. •— Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincum ban. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 568. — Lenkei i. m. 540. Bécsi út 102. Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VH. köt. Bp. 1900, 6, 36, 40. —- Láng N., Herakles és Omphale elefánt csont relief az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 4. — Kuzsinszky B., Aquincumi sírlelet. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 58. — Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. H. 465, 468. — Nagy T. i. m. 374, 376. Bécsi út 134—136. Hampel i. m. I. 168. — Uő., Aquincumi temetők. Bud. Rég. III. köt. Bp. 1891, 5 0 . — Nagy L. i. m. II. 465. — Nagy T., Római kőemlékek Transaquincum terü letéről. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 367.—- Szilágyi J., A rómaikori ásatá sok fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum érté kesebb gyarapodásai az 1951—53. évek ben. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 387. — B. Thomas E.—Sz. Burger A.,
Gerevich : Budapest régiségei
Leletmentő ásatások az 1953. évben, Arch. Ért. (1955) 97. 17. Bécsi út 166. Hampel J'., Aquincumi temetők. Bud. Rég. III. köt. Bp. 1891, 50, 78 (a továbbiakban : i. m. IL). — Römer i. m. 239. — Vásárhelyi G. levele az óbudai Victoria téglagyár telkén föl ásott romokról. Arch. Ért. (1886) 241. — Gömöri-Havas S., Újabb leletek és helyrajzi adatok Aquincumból. Arch. Ért. (1889) 165. — Foerk E., Újabb leletek a Victoria telkén. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 75. — Nagy L., Aquincumi múmia temetkezések. Diss. Pann. I. 4. 1935, 4. — Kuzsinszky B., Az Aquincumi Múzeum kőemlékeinek negyedik soro zata. Bud. Rég. IX. köt. 1906, 55. — Korbuly Gy., Aquincum orvosi emlékei. Diss. Pann. I. 3, 7—8. —- Szilágyi J., Előzetes jelentés az Aquincumi Múzeum ásatásairól és új szerzeményeiről az 1949—50. években. Arch. Ért. (1951) 126 (a továbbiakban : i. m. I.). Uő., Jelentés a Fővárosi ókortörténeti (Aquin cum) Múzeum kutatásairól és szerzemé nyeiről az 1945—48. évek folyamán. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 305. — Lenkei i. m. 540. 18. Bécsi út 170—172. Nagy L. i. m. I. 273 ; i. m. II. 468. 19. Bécsi út 20025. hrsz. Garády S., Ásatások az óbudai Leopold téglagyár mellett. Arch. Ért. (1936) 88. — Nagy L. i. m. II. 472, 479. 20. Bimbó út 2. Nagy L. i. m. II. 471. — Radnóti i. m. 27. 21. Boróka u. 14. Nagy L., A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 537 (a továbbiak ban : i. m. V.). — Szilágyi J., A Fővárosi Múzeum rómaikori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az 1943—44. években. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 456 (a továbbiakban : i. m. n . ) . — Radnóti i. m. 27. 22. Calvin u. Nagy L. i. m. I. 275. 23. Corvin tér. Nagy L. i. m. n . 464. — Radnóti i. m. 24. 24. Csalogány u. 12. Nagy T., Római kő emlékek Transaquincum területéről. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 366. —Radnóti i. m. 26. 25. Csúcshegy. Gyerekei B. tanya 21263—66. hrsz. Nagy L., A Csúcshegyi római villa Óbudán. Bud. Rég. XH. köt. Bp. 1937, 27. 26. Daru u. 7. Nagy L., A szír és kisázsiai vonatkozású emlékek a Duna középfolyása mentében. Arch. Ért. (1939) 118. — Uő., i. m. II. 471. 27- Donáti kápolna. Nagy L., Aquincumi múmia temetkezések. Diss. Pann. I. 4. 1935, 4 (a továbbiakban : i. m. VI.). 161
28. Emese u. 21. Lenkei i. m. 535. 29. Erdőalja út. Brüdersriedi szőlő 20567—77. hrsz. Nagy L., Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. (1928) 72. olda lon csak a telektulajdonos nevét említi, de a bécsi kataszteri lapok alapján azonosítható a mai hr. számmal. 30. Evező sikátor, Hampel i. m. I. 167. 31. Farkastorki lejtő 39. Testvérhegy 20539/7. hrsz. Nagy L. i. m. VI. 4. 32. Fazekas tér. Nagy L. i. m. II. 464. 33. Fényes Elek u. B. Bonis É.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az 1955. évben. Arch. Ért. (1957) 85. 34. Fillér u. 11. Nagy L. i. m. I. 268. 35. Fő u. és Corvin tér között. Radnóti i. m. 24. 36. Fő u. 36. Radnóti i. m. 25. 37. Gázgyár. Gömöri-Havas i. m. 165. — Hampel i. m. II. 50. — Nagy L., Pelta díszítés a Pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. (1928) 73. — Kuzsimzky B., Az Aquincumi múzeum és kőemlékei. Bud. Rég. V. köt. Bp. 1897, 163. — Uő., Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negye dik sorozata. Bud. Rég. IX. köt. Bp. 1906, 36. — Uő., A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. Bud. Rég. X I . köt. Bp. 1932, 25. — Nagy L. i. m. II. 469. — Uő., Az aquincumi ókereszténység újabb emlékei. Arch. Ert. (1940) 253. — Uő., i. m. I. 265, 273. — B. Thomas—Sz. Burger i. ni. 97. — Barkóczi L., Újabb leletek a Gázgyár terü letéről. Bud. Rég. XIII. köt. Bp. 1943, 445. — Szilágyi J., A Fővárosi Múzeum római kori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az 1943—44. évek ben. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 456. — Szilágyi J., A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest terüle tén és az aquincumi múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951—53. években. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 420 (a továbbiakban : i. m. III.). — B. Bónis É.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatá sok 1954-ben. Arch. Ért. (1956) 98. — B. Bónis É.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az 1955. évben. Arch. Ert. (1957) 85. — Kába M., Előzetes jelentés az óbudai gázgyár területén feltárt rómaikori fakoporsókról. Arch. Ért. (1958) 64. —- Palay i. m. 203. 38. Gellérthegy. Nagy L. i. m. II. 464. 39. Gyűrű u. 5. Szilágyi J., Előzetes jelentés az aquincumi múzeum ásatásairól és új szerzeményeiről az 1949—50. évek ben. Arch. Ért. (1951) 126. 40. Hajógyársziget. Romer F., Egyveleg. Arch. Ért. (1870) 241—242. — Nagy L. i. m. II. 470. — Szilágyi i. m. III. 407. — Ólomurna került felszínre a helytartói palota D-i szárnyától D-re, a munkás öltözők területén. Publikálását az apró
lelet-anyag teljes feldolgozásával egy idejűleg alulírott végzi. 41. Határ u. Nagy L. i. m. II. 471. 42. Hermann Ottó u. 16. 1958 nyarán alul írott egy i. sz. IV. századra keltezhető sir mellékleteit találta építkeze's során. 43. Hunor u. 20. Szilágyi i.m. 1.132.— Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincum ban. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 564. — B. Themas—Sz. Burger i. m. 97. — 1953. évi leletmentés során mel léklet nélküli sírt találtunk ezen a helyen egy óvodaépítkezés alkalmából. 44. Istenhegyi út 32. Szilágyi i. m. III. 387. 45. Jablcnka út 7. Nagy L. i. m. VI. 4 ; i . m . V. 543. 46. Keled u. Nagy L. i. m. II. 469. 47. Kelenföld. Hampel J., Az eraviszkusz nép és emlékei. Bud. Rég. IV. köt. Bp. 1892, 54. 48. Kenyeres u. 24. Nagy L. i. m. II. 470. 49. Kenyeres u. 32. Nagy L. i. m. I. 268. 50. Királydomb. Hampel i. m. II. 79. 51. Kiscelli u. 108. Nagy L.i. m. I. 269; i. m. II. 470 ; i. m. V. 541 ; i. m. VI. 1. 52. Kórház u. 41. Nagy L. i. m. I. 267 ; i. m. II. 470. 53. Korvin Ottó u. 63. Szilágyi i. m. I. 121. — Radnóti A., Leletmentő ásatások az 1952. évben. Arch. Ért. (1954) 75. — B. Themas—Sz. Burger i. ni. 97. — Póczy K., Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 61. 54. Körte u. 20. Szilágyi i. m. II. 455. 55. Krétahegy. Krétahegy a kataszteri tér képen nem szerepel. Egyedül az 1870. évi bécsi kiadású térkép 1 : 20 bécsi öl léptékű kiadványán található „Kreide berg" jelölés. Ez a pont ma a Szemlőhegy, Eszter utca, Bimbó út és Paizs utca közötti területhez köthető. Kréta hegy elnevezést először használta : Nyáry J., Hazai tudományos intézetek és leletek. Arch. Ért. (1876) 59. — Nagy L. i. m. II. 483. 56. Lajos u. 126—140. Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. II. 470. 57. Lajos u. 160. Szilágyi i. m. III. 395. 58. Lajos u. 185. Szilágyi J., Nyitott csarnokos és körös építmény az aquincumi katonai kolóniában. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 479 (a továbbiakban : i. m. IV). 59. Laktanya u. 35. Szilágyi i. m. I. 133. 60. Lókórház (Esztergomi vasút óbudai állo mása). Kuzsinszky B.: Bud. Rég. VII. köt, 43. 61. Ménesi út 9. Patay i. m. 203. 62. Mészáros u. 4. Nagy L. i. m. II. 471. — Radnóti i. m. 28. 63. Óbudai rakpart 12 (Lajos u. 173). Szilágyi J., Az aquincumi múzeum kutatásai és
64.
65. 66. 67. 68.
69. 70. 71.
72. 73. 74. 75. 76.
77.
78. 79.
80. 81. 82.
11*
gyarapodása az 1936—42. évek folya mán. Bud. Bég. X n i . köt, Bp. 1943, 345 (a továbbiakban : i. m. V.). — TJŐ., i. m. IV. 480. Óbuda, vasútállomás. Kuzsinszky B., Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negye dik sorozata. Bud. Bég. I X . köt. Bp. 1906, 37. Pacsirtamező u. 12. Nagy L. i. m. II. 470. Pasarét (Drasche-téglagyár). Nyáry i. m. 60. •— Radnóti i. m. 26. Pusztaszeri út 16. Nagy L. i. m. VI. 1. — Radnóti i. m. 27. Raktárrét. Hampel J., Aquincumi sírvers. Arch. Ért, (1882) 122. — Kuzsinszky B., Az aquincumi Medea szobor. Arch. Ért. (1889) 24. •— Gömöri-Havas i. m. 163—165. — Hampel i. m. II. 49—51, 76. — Kuzsinszky B., Az aquincumi mú zeum kőemlékeinek negyedik sorozata. Bud. Bég. I X . köt, Bp. 1906, 37. — Hampel
83. 84. 85. 86. 87.
88. 89. 90. 91. 92.
93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100.
101.
102. 103.
104.
105.
Arch. Ért. (1868) 41, 65, 91. — Uő., Archaeologiai mozgalmak. Arch. Ért. (1870) 264. — Nagy L. i. m. I. 266; i. m. II. 468. — Uő., Üvegserleg hálós díszítés utánzatával a budakalászi őr toronyból. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, 537. Szőlő u. 24. Nagy L. i. m. IE. 470. Szőlő u. és Kiscelli u. sarok. Szilágyi i. m. I. 124. Táborhegyi út 10 (16.887/5. hrsz.). Nagy L. i. m. VI. 4. Táborhegyi út 14. Nagy L. i. m. I. 269 ; i. m. VE. 3 ; i. m. V. 541. Táborhegy 2406—9. hrsz. (Schuster-vendéglő). Nagy L. i. m. I. 269 ; i. m. II. 483 ; i. m. VI. 5. — Römer F., Bo rnai sír Óbudán. Arch. Ért. (1875) 289—290. Táborhegy (Árpád-malom felett). Nagy L. i. m. I. 269. Táborhegy. 16882. hrsz. (Kuff szobrász) Nagy L. i. m. IV. 4. Táborhegy. 16832. hrsz. Nagy L. i. m. VI. 4. Testvérhegy (Farkastorki út) 20429/2 hrsz. Nagy L. i. m. VI. 5. Török u. 40. Hampel i. m. I. 136. — Kuzsinszky B., Bómai sírok Budán és környékén. Arch. Ért. (1890) 158. — Nagy L. i. m. II. 471. — Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincumban. Bud. Bég. XIV. köt. Bp. 1945, 570. — Radnóti i. m. 27. Ürömi út 9. Nagy L. i. m. II. 483. Ürömi út 10. Nagy L. i. m. I. 274. Vályog u. 10. Nagy T. utóbb i. m. 378. Vihar u. 14. Nagy L. i. m. i n . 8. Vihar u. 24. Nagy L. i. m. I. 272 ; i. m. II. 470. Vihar u. 25. Nagy L. i. m. I. 269. Vihar u. Bónis i. m. 561. Vihar u. és Raktár u. sarok. Kuzsinszky B., Az aquincumi múzeum római kő emlékeinek ötödik sorozata. Bud. Bég. XII. köt. Bp. 1937, 81. — Nagy L. i. m. IV. 62. — Szilágyi J., Legújabban talált írásos emlékek Aquincum életéhez. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, 458. Vörösvári út. Hampel i. m. II. 49. — B. Bónis É.—Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az 1955. évben. Arch. Ért. (1957) 85. Zápor u. 90. Szilágyi i. m. II. 458. Zsigmond u. Császárfürdő. Gömöri—Havas i. m. 166. — Nagy L. i. m. II. 464. — Radnóti i. m. 25. Zsigmond u. Császár fürdővel szemben. Kuzsinszky B., Ujabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Bég. VII. köt. Bp. 1900, 6. Zsigmond u. 66. Hampel i. m. I. 169. — Radnóti i. m. 26. — Pontosan ma már 163
nem azonosítható sírlelőhelyek : „Sváb hegy, új rendőri laktanya építésénél" [Hampel J„ Római sír a Svábhegyen. Arch. Ért. (1888) 384]; „Táborhegy, Árpádforrástól É-ra" {Nagy L. i. m. VI. 3); „Brühl téglagyár" (Gömöri—Havas i. m. 165); „Frank Lénárd-íéle fehér kőkereszt fölötti szőlőben" {Römer F., A Buda környékén felásott római sírok ról. Arch. Közi. IV. 119); „Városmajor tól nem messze" (uo. 118); Krisztina városi Alagút utca D-i oldalán Lernbacher gazda szomszédságában" [Havas 8., Jelentés a Krisztinavárosi Mészáros utcái
római sírról. Arch. Ért, (1882) CVIII]; „Gultmann és Fekete-gyár telke, Vihar utca" {Nagy L. i. m. I. 269). 5 Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki dr. Nagy Lajosnak és dr. Zakariás Sándornak, akik útmutatásaikkal a lelőhelyek azonosításánál nyúj tottak igen értékes segítséget. — Azokat a parcel lákat, amelyeket az egykori szerzők mint sírok lelő helyeit említenek, az idők folyamán többször átszá mozták, így a különböző években kiadott 1 : 5000-es kataszteri lapok számainak azonosítása után sikerült csak térképünkön rögzíteni. — A bécsi ölben készült múlt század végi térkép rendelkezésre bocsátásáért ugyancsak dr. Nagy Lajosnak tartozunk köszönettel.
M.
KÁBA
LATE ROMAN TOMBS IN THE FÉNYES ELEK STREET In the spring of 1955 a nursery was under construction at No 6 Fényes Elek street. When laying the electric cables we have found a tomb fitted together of flagstones and another made of bricks. The tombs lay side by side parallel with each other at 0,5 m below the present ground level. The skeletons were previously disarranged. Tomb No 1. The side-walls have been lined with flagstones of large size. One of the side-walls was made by secondary employment of a sarcophagus-cover. The lower p a r t of it was paved with large-sized bricks (tegulae). We have found in the tomb one bronze bulbiform fibula, one bronze buckle and the fragment of a cylindrical, hollow bronze tool. Taking into consideration the size of the tomb, it must have been t h a t of an adult, although only a few fragments were left of the bones. Tomb No 2. Lined with flanged bricks, inside a young child's skeleton, disarranged ;
at the level of the neck were many tiny blue paste pearls smashed to smithereens and a perforated late Roman small-bronze used as amulet. The bulbiform fibulae were chiefly used in the 3rd and 4th centuries, the period of the Empire. A sample similar to the bronze buckle is known also from the late Empire graveyard of Intercisa. The perforated smallbronzes are identifiable with the coins of Constantine I. Hence, relying upon these finds discovered in both tombs, we date them from the 4th century of our era. The site of these tombs is connected topographically with the group of tombs previously excavated near the late Roman settlement of villas at Aquincum. The cadastral site-plan shows — on the basis of the literary data published so far -— t h a t these newest finds are part of the Western sector (Ny) of the late Roman cemetery-area.
CAPTIONS Fig. 1—4 Late Roman tombs in the Fényes Elek street Fig. 5 Site-plan Fig. 6 Cadastral site-plan
Fig. 7—8 Late Roman tombs in the Fényes Elek street Fig. 9—13 Finds from the late Roman tombs in the Fényes Elek street
165