60
ÉGEI
KULTOUA
hogy a krétai kultúra' teljes megismerése is egy
késobbi kornak van fenntartva.
'
A nemzetközi kapcsolatokból, az egyiptomiak Kefti népe alatt talán a krétaiak értendok, de a
,
Krétában talált egyiptomi és babiloni iparcikkek
Ill. GÖRöG
korából hozzávetolegesen megállapíthatjuk a kr é" tai kultúra korát. Evans ezt Kréta mítikus kirá" lyáról minosi kornak nevezte és megkülönbözteti a korai, középso és késoi minosi kort. A korai minosi kor kezdetét a Kr. e. 3. évezred legelejére teszi, a késoi minosi kor kezdo dátumául a Kr. e. 2. évezred közepét veszi fel. A krétai kultúrának bizonyára szintén a népvándorlások vetettek vé" get, amelyek a régi görögöket, az Ú. n. achaiokat (1.63.1.) a Peleponnesosba és részint az tgei:stenger szigeteire lökik és amelyek a krétai kultúra el" görögösödéséhez vezettek (1. 63. 1., mykenei kul" túra.) Bizonyos, hogy az égei kultúrának a késobbi nyugati müveltség kialakulására mérhetetlen hatása lehetett, de - mint említettük - ennek igazi képe csak akkor fog elottünk megvilágosodni, ha a krétai és igy az egész égei kultúra az írottemt: lékek biztos olvasása révén ismeretessé fog válni.
KULTÚRA.
(Demokratikus4ilozófikus.) Tömör dór és karcsú ión oszlopok, gyönyörü fehér már:ványszobrok, tökéletes emberi formák, ragyogó kék ég alatt játszadozó nimfák, szép mesék az Olympos. isteneirol. Vajjon csupán ebbol áU"e az a ~örög kultúra, ahová a nyugati 'müvelt"
ségünk gyökerei visszanyúlnak?
'
Csodálatos jelenség, hogy egy aránylag kicsiny embercsoport, egy politikailag tehetségtelen nép az, amely az emberiség' fejlodésére- olyan rend" kivüli hatást gyakorolt. Ezt nem magyarázhatjuk pusztán tl földrajzi helyzettel, bár bizonyos, hogy ez sok mindent érthetóvé tesz. Kelet és Nyuaat
,
közt, az égei kultúrába belefúr6dva, apró szigete:< ,
ken és csipkézett, könnyen' hozzáférheto part:< szegélyeken lakva, a görög nép mintegy kitárta magát a Keletrol jövo kultúrhatásoknak. Ez azon" ban nem adja magyarázatát annak a teljesen egyéni, ,újszerü kultúrának, amelyet a görögség képvisel. A keleti kultúrhatások befogadása, egy" szerü átvétele soha nem termelte volna ki a keleti,
tol lényegében olyannyira eltéro görög müveltsé" get. A görögség egyéni jellegzetessége, mely telje-
,
sen más, mint a keleti népeké, a dönto. Ha a Kelet
kultúráját deszpotikus::misztikusnak neveztük, ez összefüggött a keleti ember passzivitásával, aki meghunyászkodik ember és isten elótt. Az ural"
-~
62
63
MYKENES KULTiíRA
MYKENES KULTiíRA
kodó korbáccsal hajthatja, az istensé~be pedig, amely elérhetetlen messzeségben trónol felette, passzív és kontemplatív lényének minden jdcg~ szálával beleolvadni vágyik. . görög, kultúrát demokratikus.:filozófikusnak mondjuk. A görög ember nem passzív, nem szen.. vedo, hanem cselekvo, aktív, aki sem ember, sem isten elott nem' hajlik meg túlmélyen. A Termé.. szetet önmagával és magát a Természette] egység", nek érezve, nem veszhet el misztikus vallásszemlé.. letben ,és emberi voltának ez a fokozott öntudata nem engedheti meg egy ember, egy uralkodó aka.. ratának állandó érvényesiilését. A görög vallás és a görög társadalom alakulása igazolja ezt a fel~
az Ú. n. Peleponnesosban (Pelops szigete) több
olyan várost kiásni, amelyek a legrégibb görög müveltség nyomait orizték meg. A legnagyobb ilyen városról, Mykenérol nevezik azután ezt a korszakát a görög kultúrának myketlei kornak. A Kr. e. 2. évezred közepén virágzott ez a mü~ veltség, amely külso megjelenési formáiban igen hasonlatos a Kréta szigetén megismert, Ú. n. késoi minosi kor müveltségéhez. Ezt a kort a keleti hatások eros érvényesülése, a görög szellem elott tulajdonképen idegen, "'despoti~us uralom jellemzjJ Hatalmas palotákban ~ itt udvarával az anax, az uralkodó. és a ránk maradt emlékek sokasága egy erosen fejlett ipar, sot kereskedelem nyomait 'oriz.. ték meg számunkra.' Az emlékek jelentos része sírokból került elo és a temetkezésnek ez a for" mája, amely a késobbi görögség elott mint látni fogjuk ismeretlen volt, mutatja, hogya mykenei kor embere még teljesen a Kelet kultúráj ának hatása alatt állott, még nem alakította ki azokat a jellegzetességeket, amelyek a görög müveltség lényegét képezik. A görögök maguk is ezeket a mykenei embereket, bár görögökne~ tartották, megkülönböztetésül sajátmaguktól, a hellénektol, achaioknak nevezték. lA mykenei kultúra pusztulása a Kr. e. 2. éw ez~ legvégén következett be és közvetlen oka az volt, hogy az Északról Délre jövo (1.népvándor.. lás), az achaiokkal valószínüleg fajrokon dórok megdöntik ezeket a nagy és müvelt városokat. Az achaiok egyrésze kivándorolt és benépesítette' az égei tenger szigetvilágát (ión városok), másrésze összeolvadt a hódítókkal, és megszületett a tulaj.. donképeni görög, a hellén kultúr~. I Az eposok ennek az átmeneti ltornak szülöttei.
~
fogást.l
'
x-görög kultúra legrégibb idoszakát a mykenei kornak szokták nevezni. A görögök népi hagyo.. mánya, amelyet a Homeros nevéhez füzodo két hatalmas epos, az Ilias és az Odysseia orzött meg számunkra, nagy háborúról számolnak be, amelyet az egyesült görögség Mykene királyának, Agamem.. nonnak vezetése alatt egy kisázsiai város, Troja ellen folytatott. Sokáig úgy hitték, Troja is, Mykene is' kitalált nevek, 'a trojai hadjáratnak semmi tör.. téneti alapja nincs. A 19. század második felében élt egy német kereskedo, ~chliemann Henr~ aki eltelve csodálattal a görög müveltség emlékeI iránt, elhatározta, hogy minden vagyonát annak a fel~ tárására fordítja, hogy vajjon mi igaz ezekbol a "mesékbol". Ásatott mindenfelé Kis..Ázsiában, és a Hissarlik..domb tövében sikerült a régi Trojának nyomára akadnia. Ezen az alapon indultak meg a további ásatások, amelyek most már Mykene és a többi, az eposban szereplo görög hely kutatására irányultak. Sikerült is Görögország déli részében,
-
...
-
64
BOMEROSI EPOSOK KULTÚRÁJA
Keletkezésük kézdete persze még vfsszanyúlik a mykenei korba, annak hadjáratait, hagyományait jegyzi fel, de a társ,adalmi és gazdaság! kép már a dór vándorlás utáni .idok rajza. A Kr. e, 9. 'szá~ zadot tekinthetjük az eposok végleges összeállítáe sának idopontjául és ennek a kornak a ievegoje árad ezekbol a nemcsak irodalomtörténeti, dc mu~ velodéstörténeti szempontból is oly fontos írás~ m "iVekbOI. bben az idoben már megalakult a görög város~ álla; a polis; az eposok keletkezésének idejében minden polis élén egy"egy patriarchalis király, a basileus álld Számtalan ilyen, többnyire egészen apró városállam tölti be a Balkán~félszigetnek azt a déli részét, amelyet Görögországnak nevezünk. hEgységes Görögországról az egész görög kultúra ~nnál1ásának ideje alatt nem beszélhetünkj Ezek" ben a kis polisokban külön"külön társaOá1mi és gazdasági fejlodés, külön"külön lelki élet alakult ki. Csodálatos azonban, hogy bár- ezek a polisok egy" más ellen, igen gyakran késhegyig meno élet"halál" harcot folytatnak, a kulturális' fejlodés az élet min" den vonalán mégis egységes: az átfogó hellén kultúra. 1A basileus"államok primitív, patriarchalis tár" sadalmában már az eposok is bizonyos fejlodési jelenségekre mutatnak rá. Az egyenlojogú nemzet.. ségek fejei közül - akik között a király csak mint elso az egyenlok közt uralkodott - kiválnak a gazdagabbak, vagy mint ok nevezték magukat, a' legjobbak I (aristoi), hogy megalakítsák a maguk uralmát, az aristokratiát (legjobbak uralmát). Ezek a nemzetségfok a király mellé állnak, korlátozzák hatalmát, és így alakul meg például az egyik leg" jelentosebb görög polisban, Athenben, a királyi
~
GÖRÖG
'~
65
v ALLÁS
uralom helyett a 9 archon uralma:l Egymástól füg" io!ctlenül minden görög polis meg~tte ezt az utat 1\ patriarchalis királyságtól az aristokratiáig. A 8. század végének görög társadalma csupa ilyen földmuvelo aristokratikus államból áll, amelyek.. nek primitív életviszonyai bizony meglehetosen
távol állnak a Kelet hatalmas kultúrállamaitól.
.
Ezt a sok kis államocskát a nyelv és a vallás hozza egymással muveltségb eli közösségbe. A gö~ rög büszke nyelvére, az idegent barbarosnak ne~ vezi. és nyelvét, különös en a késoi idoben, az álla" tok nyelvéhez hasonlítja. A görög nyelv, az indo~ germán nyelvcsalád egyik ága, meg is érdemli ezt a büszkeséget. Zengzetessége hozhatta létre a szinte minden zenekíséret nélkül, önmagától éneklo korai görög lírát. (Sappho, Alkaios, Anakreon, stb.) Bár majd minden görög polis más és más nyelv.. járást beszélt is (a három nagy nyelvjárás az achaiból lett: ión és aiol és az új hódítók nyelve, a dór), alapjában egy és egységes a hellén nyelv. A görögök vallása is - bár az egyes polisok~ nak számtalan helyi istenségük v.olt - egy és egy" séges. Már megalakult erre az idore (Kr. e. 8. szá" zad) az Olympos ragyogó és jókedvu istenvilága. Az indogermánok természetimádása (1.47.1.), az a symbolizmus, amely a természeti jelenségeket emberi alakban fejezi ki, a görögöknél vált tökéle" tessé.lA görög hitrege (mythos) termeli ki azokat az emttri"isteni alakokat, akik a természet min" den egyes megnyilvánulását megtestesítik, és bár uralkodnak az eg' ., felejt, azzal mégis egy" Seg kéPeznek. ( antheizrnus.
~
z emberiesíto an r phizáló) görög hit" reg n az elso helyet a Föld foglalja el. Ez a nagy anya, aki megtermékenyül és mindent megszül, J,edcrer:
Egyclemcs
Mdvoll'ídéstörténet.
5
66
,
GÖRÖG VALLÁS
GÖRÖG
Gaia (ké~öebi formáiban Rhea, Rhea Kybele, majd Demeter!;.jMellette a férfi, aki az esövel megter~ mékenyíti a földet, az ég, Uranos. Az égen tün~ döklö Nap férfi, Helios; mellette a lágyabb, gyen~ gébb Hold n,ö, Selene. Ezek helyébe kés öbb a Zeus fia és leányaként felfogott Apollo é8 Artemis lép~ nek. Lassanként ugyanis az indogermánok ösi mennydörgés~istensége (az indek Djausa, a latinok Dis::pitere, Juppiter), Zeus foglalja el a görögök istenvilágában a vezetö szerepet; ö trónol az Olympos égi trÓnján, a többi istenségek többé.: kevésbbé mind vele állnak összefüggésben. így az eredetileg a lehajított villámot megtestesítö He~ phaistos, akit késöbb a villámok kovácsaként fog:: tak fel, és aki - mert hiszen az égböl hajították le - 'megsántult. Hephaistos kovácsolja különben késöbb az istenek, söt egyes kiválasztott emberek, így az Ilias föhösének, Achillesnek fegyverzetét. Zeus agyából pattan ki szintén villámként Athene, a késöbbi városistennö, aki mint ilyen, a tudomá:: nyok, a mesterségek istennöje lesz. Zeus' testvére és felesége, az ég nöi principiuma, Hera, aki a házasságok' védönoje; erre saját há~asságában is nagy szükség van. üldözi Zeus összes földi szere:: töit, így például egykori papnöjét, a Zeus által fehér tehénné varázsolf lot a szazszemú Aigossal örizteti, aki talán a csillagos ég megtestesitöje és aki sohasem alszik, majd az egész világon át kergeti. Keleti hatások nyilvánulnak meg az érzéki sze" 4 relem és szépség istennojének, Aphroditenek alak", jában. U majdnem azonos Astarteval (1.29. 1.); az Adonis::kultusz átvétele (1. 35. 1.) is mutatja, hogy ,phrodit\ eredetileg a termékenység megtestesi", oJe volt,starhoz, Astartehoz hason1óan.~ellette
'
VALLÁS
67
a szintén keleti nyomokat mutató ösi kígyóisten, Ares a ha~c istenévé válik. Az ö házasságuk a harc és a szeretet érzelmi csoport meg'testesitése. Bizo~ nyos ösi fetisizmus nyomait mutatja a házi tuz~ hely istennojének, Hestiának alakja. (Eredetileg o maga a házi tuzhely, amelyet tisztelnek.) ~ Mindezek az istenek és istennok a ~lhokkel borított Olympos hegyén (Elisben, Észak::Görög~ országban) élnek, boldogságban és pompában,' em~ beri hibáktói és gyarIóságoktól egyáltalán nem mentesen. Épúgy háborúskodna~ egymással, mint lent a földön a kis görög polisok és igen gyakran avatkoznak bele ezeknek a földi embereknek har:: caiba is, hol az egyik küzdö félnek, hol a másiknak fogva pártját. Az Olymposon kivül a föld alatt és a vízben is ,
,
élnek ist~nek. P:. viz ösi istenének, Okeanosnak helyét Poseidon foglalta el, aki ércpalotában lakik a tenger fenekén és onnan kormányozza a vizeket. Mellette több nöi alak (Thetis, Leukotheia, Amphi~ . trite, stb.). A' föld alatt az Ú. n. földi (chtonikus) istenek élnek, Hades, a halottak földalatti birodal~ mának királya és felesége Persephone. A halottaknak olyan erös kultuszával, mint a Keleten, a görög~~nél nem találkozunk. Az epos még arról beszél~ogy inkább legyen valaki nap~ számos a földön, mint király a halottak birodalmá:: ban és Odysseus, mikor leszáll az alvilágba, a halottak imbolygó árnyaival találkozik,' akik csak akkor jutnak öntudatra, ha egy áldozatul leölt állat véréboI ' znak, tehát az élo élettel kerü1n~k érint~ kezésbe. . görögök el is égették halottaikat, ami szintén etetIenné teszi, hogy körükben egy az egyiptomihoz hasonló halottkultusz kialakulhatott volna. Nemis illik a görög lélekhez a halál vagy 5.
~
lI8
a túlvilág dicsoítés~Eros keleti hatásokra volt szükség, hogy ez a kép megváltozzék. Az istenvilág korai képében még alantas helyet foglalnak el a chtonikus istenek és 'az'Olympos velük összefüggo istenei, Hermes, az istenek hírvivoje, a kereskedok istene, majd a lelkek kíséroje az alvilágba és De~ meter, a tulajdonképen lesüllyedt Föld"anya, aki~ nek leányát rabolta el az alvilág ura, hogy azután félévekre visszaengedje a földre. A DemeterPersephone~kultusz csakúgy, mint az Adonis~kul~ tusz, a természet osszel való halálát és tavaszi éb~ redését szimbolizálja. A homero si eposok korában ez az istenvilág már teljesen készen állott és pánhellén jelentoséguvolt. Az egyes polisok ugyan más és más jelento~ séget tulajdonítanak az istenek alakjának, mind" egyik isten a helyi kultuszban más és más mellék~ nevet kap, de azért ezek az istenek azok, akik a görög lelkiéletet a 8. században irányítják. A helyi istenségek ~özül sokan idovel félistenekké, Ú. n. herosokká váltak, akik mintegy' kiegészíto részét képezték a görög istenvilágnak. Ezek többnyire városalapítók, mint ahogy a görögök kulturális életében a középpontot mindenkor a város, a város~ állam (polis) foglalta el. Ilyen Theseus, Athen, Kadmos, Thebai alapítója, stb. Néha egy~egy ilyen heros egész családtörténete szerepel a görög my~ thologiában. így a trojai háború vezetoinek, Aga~ memnonnak (Mykene) és MenelaosnalC (Sparta) alakja körül az Ú. n. Tantalidák története. Tantalus' az os, aki az istenek mindentudóságában kétel.. kedve, saját fiát, Pelopsot tálalta fel nekik lako~ mául és nemcsak ot magát érte utól a végzet - a halottak birodalmában örök bunhödésre ítélték-, hanem egész családját sujtja a Tantalidák átka.
69
GÖRÖG VALLÁS
{il\nlJG v ALI.ÁS
Testvér.. és hitvesgyilkosságok töltik ki ennek a szerencsétlen családnak életét, míg az anyagyilkos Orestesnek sikerül testvérével, Iphigeniával Arte~ mistol a bunöktol való feloldást megnyernie. Egy~ egy heros azután pánhellén jelentoségu lett, vagyis kultusza Görögországban mindenütt dívott. Ilyen pl. Herakles. Ezeknek az isteneknek és herosoknak kultusza egész Görögországban' egyforma. A homerosi epo~ sok idején és az azt közvetlenül követo idokben' a szabad ég alatt (templomokat még nem ismertek) mutatják be nekik az áldozatokat, amelyek kez" detben állati (sot talán emberi) áldozatok voltak, késobb azonban inkább a föld terményeibol áll~ nak.J Nincs még kialakult papi rend, nincsenek még\'"'sZentélyek, de már kezdenek' megszületni az ,
istenszobrok. Az a nem annyira etikai, mint in" kább esztétikai nagyság, amely a görög istenekben él, szükségszeruen kellett, hogy a görög muvészet, különösen az ábrázolómuvészet kialakulásához ve~ ze~senJ Az istenek, a természet és az ember egy~ séges lafejezoi, emberi formájú lények, de szeb~ bek és nagyobbak, mint az ember, a muvészetben tehát egy olyan esztétikai ideál elérésére kell töre~ kedni, amely ezt a nagy és tökéletes, de mégis emberi szépséget kifejezze. Ha az Ú. n. archaikus muvészet (a most tárgyalt kor muvészete) ebben az irányban még csak tapogatózás is, ennek az ideálnak megközelítése a görög nép klasszikus
korának muvészete.
'
Egy"egy városállam politikai erejének növeke" désével a város megerosített helyén, a várban (akropolis) állandó templomok, szentélyek léte" sülnek, amelyekben az istenszobrokat elhelyezik. Ha elfogadjuk azt a felfogást, hogya városok ke~
70
ATLÉTIKAI JÁTÉKOK
A GÖRöG POLIS
letkezése az Ú. n. synoikosmos, vagyis hogy egyes falvak lakossága egy~egy vár köré költözött össze, a vár már önmagában szimbólum, szent hely kel~ lett, hogy legyen. Minden városnak más és .más isten a vezeto istene, más és más istennek a' kul~ tusza, tisztelete képezi a vallásos középpontot és ennek az istenkultusznak azután lassanként kü~ lönbözo formái alakulnak ki, amelyek már pap~ ság közremuködését kívánj ák. Vannak olyan szent helyek, amelyek csak magának a városnak, vagy legfeljebb környéként:k fontosak, vannak' azonban olyanok is, amelyek általános görög, pánhellén jelentoséguek. Egy~egy ilyen szentély fejezi ki azután a gö~ rögség egységes vallásos érzését. Legnagyo.bb fon~ tossága Delfinek van. A delfi Apol1o~templom és jósda minden görög számára jelentos. A delfi papnohöz, a Pythiáhöz, aki háromlábú székén ülve, kéngozök felé hajolva mondja a jövendot. egymással harcban álló görög városok is fordul~ tak jóslatokért. Kezében tartva a politikai fona~ lat, a delfi jósda gyakran célszerií és helyes j'ós~ latokat tudott mondan{.
kai nevelés, amely a bámulatosan szép görög férfi és noi testeket a torna és testedzés által ki~ képezte. Késobb a tárgyalandó lelki elmélyüléssel egyidoben persze a nevelés. is lelki irányban ala~ kul tovább; már nemcsak a test, hanem a lélek szépségét. is nevelni akarják. Az atlétikai játékok közül legnevezetesebbek az olimpiai játékok, ahova négyévenkint majd minden' görög polis el~ küldte kiküldötteit, hogy testi ügyességüket, ké~ sobb szellemi fejlettségüket, összemérjék. Az olimpiai játékoknak szerepük van a görög idoszá~ mításban is. A görög kalendárium luniszoláris, tehát a holdévet a nap járásával igyekszik össz" hangba hozni. Nyolcéves szisztéma ez, mely 99 hónapból -áll, tehát a tizenkét holdhónaphoz még három hónapot nyolcévenként hozzáad. A hóna~ pok elnevezése is vallásos. Bizonyos általánosabb görög ünnepekkel függ össze, melyek kétévenként
.
vagy négyévenként ismétlodnek. Az olimpiai já~ . tékok gyozteseit, az olimpionikonokat, minden görög kötelességének tartotta, hogy ismerje, az idoszámításban tehát ezeknek igen jelentos sze~
repük van.
Egy~egy szentély köré csoportosulnak az ido~
leges városszövetségek, az amphiktioniák is. Vallásos gyökerük van az atlétikai játékok~ nak, amelyek meghatározott idonkint nagyobb görög csoportokat, vagy néha az egész görögsé~ get vonták össze. Az atlétikai játékokban és a görög nevelésben is kifejezésre jut a természet" isten"ember egység felfogás. A görög nemcsak is~ tenében, de önma,l1ában, tehát az emberben is meg akarja valósítani esztétikai ideálját, magát is a leheto legszebbé. az isten.ekhez hasonlatossá akarja tenni. Ezért a gimnázionokban való atl~
71
,
.
A nyelvi és vallási összetartozáson kívül az" után lényegében semmi sem fuzi egymáshoz' a gö~ rögök kis városállamait. Hiszen ezek a polisok egészen aprók; még a Kr. e. 5. században, tehát a görög muveltség fejlettsége csúcsán is, miletosi Hippodamos a 30-40.000 lakosú görög polist egy nagy városállam ideálj ának tartotta, nagyon sok polispedig nem számlált többet 2-3000 lakosnál. Mégis a társadalmi és gazdasági fejlodés majd~ nem azonos vonalat mutat minden' egyes görög polisban,
73
6. SZÁZADI GÖRÖG KULTÚRA
6. SZÁZADI GÖRÖG IWLTtmA
Ez az' út az arisztokráciától (1. 65~ 1.) a tyran~ nison át a demokráciához vezet. Görögország nagyrészt hegyes~völgyes, meg~ leheto sen terméketlen vidékekbol áll. Egy ilyen országban nem 'lehet tartósan a földmívelésbol megélni, a föld extenzív m~gmuvelése idovel an~ nak teljes kihasználásához és földhiányhoz kell, hogy vezessen. A görög paraszt,' aki pedig ebben az idoben még a polisok lakosságának zömét ké~ pezi, elszegényedik és vagy kivándorlásra, vagy más foglalkozási ágra való' áttérésre kényszerül. A kivándorlás ~gy új gyarmatosítási folyamathoz vezet, amelynek iránya most már nem Kelet, ha~ nem Nyugat. Görög lakossággal népesül be az AppeninMélsziget déli része és Szicilia. Syra~ kusai, Himera, Tarentum, Neapolis stb. ilyen gö~ rög városok, mert hiszen az anyaország szoká" sának megfeleloen" a telepedés itt is városálla~ mokban történt. A régiek ezt a területet N agy~ Görögországnak (latinul Magna Graecia) nevez~ ték. Azokban a görög városokban pedig, amelyek Kelethez közelebb voltak, ahol a tanítómesterek éltek, ezenkívül az új foglalkozásra, az iparra való áttérés következik be. Leghamarabb természet~ sen az ión szigetvárosokban, amelyeket fekvésük erre predesztinált és Athénben. Az .ipar mellett a kereskedés is meghonosodik, foképen a tenger~ hez közel fekvo vidékeken. Az elobb emlí tett vá~ rosokon kívül foképen az Ú. n. Isthmos városai~ ban, elsosorban Korinthosban. A görög hajós nép trieriseiben (háromevezos) hajóiban már régen kimerészkedett a tengerre és a kereskedelmi ha~ józás megindulásával vitorlásain is szállítja ipar~ cikkeit fokép Nyugat felé, ahol leányvárosai ké~ pezik az összeköto kapcsot, de hoz is be nyers..
terményt és iparcikket tszakról (a Fekete~tenger vidékérol) és Keletrol. Ez a gazdasági átalakulás társadalmi átalakulással is járt. Meggazdagodás lehetoségei nyílnak meg a származásilag nem leg~ elokelobbek számára is és 'ez az arisztokrácia ve" zeto szerep ének rovására megy. A paraszt pedig, akinek életigényei megnövekedtek, teljesen el~ szegényedik; hogy mégis megélhessen, kölcsönö~ ket vesz igénybe és így eladósodva, gyakran kis földjét is elveszíti. Az arisztokrácia ezeken a tár~ sadalmi és gazdasági bajokon akar segíteni. Tör" vényhozással, adósságelengedésset.' A Kr. e. 6. században Görgország majd minden polisában ez
72
,
a helyzet és az athéni polis története' Solon alak~ jában egy ilyen arisztokrata gazdasági reformer" nek emlékét orizte meg. A soloni seisachteia, adósságelengedés és a soloni törvényhozás, amely ugyan az arisztokrácia vezetését megvédi, vagyon arányában igyekszik az állam ügyeiben való rész" vételt biztosítani az athéni városállam polgárai számára. De sem Athénben, sem a többi görög polisban nem voltak ezek a reformok célraveze~ tok. A belso társadalmi lázadozást kihasználva, egyes arisztokratáknak sikerül idolegesen egyed~ uralmat alkotni a görög' városokban. Ezt az in~ tézményt hívják tyrannisnak, az arisztokrata" uralkodót pedig tyrannosnak. Ilyen tyrannos Athénben Peisistratos, Korinthosban Kypselos, Sykionban Orthagoras, a szigetvilágban pedig Miletosban Thrasybulos, Samosban Polykrates, stb. .stb. A tyrannos, a nép vállán emelkedve, tu~ datában van annak, hogy ez a nép ot bármikor elbuktathatja, tehát igyekszik kedvében járni. Gyakran igen hasznos intézkedések fiízodnek egy~egy ilyen tyrannos nevéhez. így Athén nagy"
