Kerületi neveltségi mérés 4. és 8. osztály 2006 2006. október 19-én került sor a kerület 9 általános iskolájában egy-egy negyedik és nyolcadik osztályban az egészségnevelési és környezetvédelmi kérdésekből összeállított kérdőív kitöltésére. 168 negyedikes és 176 nyolcadikos tanulót, összesen 344 főt vizsgáltak. Iskolánkban a 4. b és a 8. a osztály tanulói töltötték ki a kérdőíveket. 1. feladat A feladatban jövőre vonatkozó vágyakat kellett egy 5 fokú attitűdskálán elhelyezni. Az összehasonlításokból megállapítható, hogy nincs lényeges eltérés a fiúk-lányok, ill. a 4-8. évfolyam szerinti bontásban, a helyezési sorrendek alig térnek el egymástól. Legfontosabbnak a tanulók a betegségek elkerülését ítélték, legkevésbé a politikusi pályát találták vonzónak. Nagyon fontosnak ítélte mindkét korosztály a hűséges házastárs kérdését, valamint a kultúrált környezet, ill. a környezet megóvásának kérdését. A 4. osztályosok inkább szeretnék a rák ellenszerét megtalálni, vagy híres sportolók lenni, ugyanakkor a lottó ötös számukra kevésbé vonzó, mint a 8. osztályosok számára. Az Internet használatának igénye – ahogy ez várható is volt – a 8. osztályosoknál nagyobb, de ez náluk is csak a 18. helyen áll. 2. és 3. feladat Ezek a kérdéssorozatok a táplálkozási, tisztálkodási, életviteli és környezeti magatartási szokásokat firtatták. A kérdésekre a tanulók 3 lehetőség (igen, nem, változó) közül választhattak. 2. feladat, 4.osztály 2.1 A tanulók 56,3%-a otthon reggelizik, kb. egynegyede pedig nem. Remélhetőleg ők valamennyien napközisek. 2.2 A tanulók kb. 44%-a hoz otthonról rendszeresen tízórait, inkább a fiúk. A többiek nyilvánvalóan útközben, vagy az iskolai büfében veszik meg a tízórait. 2.3. Az iskolai büfében közel a tanulók 50% - a nem vásárol, a lányok kicsit többen, mint a fiúk. 2.4. A tanulók közel 75% - a nem étkezik hetente többször gyorsétkezdében. Ennek valószínűleg a településszerkezet a magyarázata, kerületünkben nincs túl sok gyorsbüfé. 2.5. A tanulók fele sok gyümölcsöt fogyaszt. A kevés gyümölcsöt fogyasztók szerencsére 5 % alatt vannak. 2.6. A tanulók 81,3%-a minden nap eszik főtt ételt, „változót” jelölt meg a válaszadók kb. 12 %-a. Ez annyit jelent, hogy az osztályban 2-3 olyan gyerek van, aki nem eszik minden nap főtt ételt. Érdemes lenne megvizsgálni, ezeknél a tanulóknál mi áll a háttérben. 2.7. A gyermekek nagyobb része , kb. 81%-a állítja, hogy legalább napi egy liter folyadékot fogyaszt. A gyerekek ennél a kérdésnél valószínűleg a levesként elfogyasztott folyadékot nem számítják.
1
2.8. A tanulók több, mint fele (56%) szereti a szénsavas üdítőket, ez bizony nem túl szerencsés. 2.9. A rostos üdítőket kevésbé szeretik diákjaink, mint a szénsavasakat. (Csak kb. 38%) Meg kell jegyezni, hogy a rostos üdítők rosttartalmuk miatt ugyan egészségesnek mondhatók, viszont magas cukortartalmuk miatt mégsem ajánlott korlátlan fogyasztásuk. 2.10. A gyerekek csak kb. harmada véli úgy, hogy nem fogyaszt túl sok édességet, mindössze 6% ismerte el, hogy túl sok édességet eszik. Jelentős a „változó”- t jelölő tanulók tábora, (kb. 50%). 2.11. A kérdezettek majdnem háromnegyede nem eszik hetente többször chipset (a lányok inkább nem), de közel az ötöde viszont „változó” magatartású. A kérdés azért fontos, mert az elhízás egyik fő okozója a túlzott mértékű TV-nézés (mozgásszegény életmód) és a rendszeres nassolás. 2.12. Majdnem a diákság felének állítása szerint kerülik a tartósítószereket tartalmazó ételeket (a lányok inkább!). Nem biztos, hogy a tanulók tisztában vannak teljesen avval, hogy mi számít tartósítószernek, illetve mely ételek tartalmaznak és milyen mennyiségben tartósítószert. Mindenesetre azzal remélhetőleg tisztában vannak, hogy lehetőség szerint kerülni kell a tartósítószereket. 2.13. A kérdezett tanulók 93%-a - a fürdik minden nap. 2.14. Majdnem a teljes vizsgálati minta - különösen a lányok – minden nap tiszta fehérneműt vesz fel. (94%). 2.15. Örvendetes, hogy a gyerekek nagyobb hányada (87,3%) szereti a rendet és tisztaságot. Érdekes módon a fiúk megelőzik a lányokat. 2.16. Tanulóink 75%-a mos naponta kétszer fogat. Ez az arány igen kedvezőnek mondható a kerületi átlaghoz képest. 2.17. Az előző ponthoz hasonlóan kedvezőbbek a kerületi képnél a gyerekek alvási szokásai. A kerületi adat: a tanulóknak csak kb. fele fekszik le este 11 előtt. Nálunk ennél lényegesen többen, 87,4% már korábban lefekszik. Elégedettek azonban nem lehetünk, hiszen 1-2 tanuló ennél későbben megy aludni. Ez a negyedikeseknél igen komoly problémát jelenthet. A fáradtság miatt romlik a tanulók figyelme, koncentráló képessége, kitartása. A kellő mértékű pihenés hiánya izgága viselkedéshez, magatartási problémákhoz is vezethet. 2.18. Szerencsére a többség (kb. 81%) nem nézhet korlátlan ideig este televíziót, de 18,8% sajnos igen. Valószínű, hogy néhány családban a gyereknek saját TV készüléke van, így ellenőrzés nélkül tud tévézni. 2.19. Nem jellemző a gyerekekre, hogy naponta 2 óránál többet számítógépeznének, bizonyára csak nagyobb korra lesz ez uralkodó. Elgondolkodtató azonban, hogy 12,5%-uk napi két óránál többet tölt a számítógép előtt.
2
2.20. Közel a kérdezettek 63% - a napi két óránál többet mozgással tölt, ami kicsit rosszabb adat, mint a kerületi átlag. (70%). Ez elgondolkodtató, hiszen kertvárosi gyerekekről van szó, akiknek igazán lenne lehetőségük többet mozogni. 2.21. és a 2.22. kérdés a testnevelés alóli felmentésekre, ill. a gyógytornára vonatkozott. Ezek az adatok a mi iskolánkban annyira elenyészőek, hogy azzal nem foglalkoztunk. 2.23. Kedvező, hogy tanulóinknak 44% - a versenyszerűen sportol. 2.24. Sajnos csak a gyerekek harmada jár rendszeresen kirándulni a családjával. A tanulók közel egynegyede viszont nem. 2.25. Több mint a kérdezettek 40%-a szeret egyedül olvasni, ez inkább a lányokra jellemző elfoglaltság. 2. feladat, 8. osztály 2.1. A tanulók 35,7%-a nem reggelizik otthon. Bár nem lehetünk elégedettek ezzel az adattal, mégis sokkal jobb, mint a kerületi átlag. (41%) 2.2. A gyerekek több, mint fele hoz otthonról uzsonnát. 2.3. Kevesebb tanuló utasítja el az iskolai büfét (57,1%), mint a negyedikesek közül, megnőtt a „változó” jelölések száma. 2.4. A gyorsétkezdéket többen látogatják, mint a negyedikesek, de még így sem jellemző a vizsgált mintára a gyakori gyorsétkezés (kb. 64,3% - a a tanulóknak nemmel válaszolt) . 2.5. Kicsit kevesebb, mint a fele a tanulóknak vélekedik úgy, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. Nem sokkal kevesebben „változót” jelöltek meg. 2.6. Az eredmények hasonlóak a negyedikesekéhez, a tanulók többsége (82%) mindennap eszik főtt ételt. Kérdés: és a többiek miért nem esznek naponta meleg ételt? Fontos lenne, hogy azok a tanulók, akik otthon nem jutnak meleg ételhez, legalább a napköziben pótolják ezt. Lehetséges, hogy néhány tanuló – esetleg a szülőket kijátszva - a menza helyett hidegélelemmel oldja meg étkezését. 2.7. A tanulók nagy többsége (89%) válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy napi 1 liternél több folyadékot fogyaszt-e. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az iskola feszített tempója (a szünetek rövidsége, ill. egyéb tevékenységek szükségessége) nem igazán biztosítja a nyugodt táplálkozást és a kellő mértékű folyadékfogyasztást. 2.8. A szénsavas üdítőket a gyerekek több mint a fele (57%) kedveli. 2.9. A tanulók kevesebb, mint fele jobban kedveli a rostos gyümölcsleveket, mint a kólát. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy az üdítők cukortartalmára is ügyeljenek! 2.10. A vizsgált tanulók 43%- a állítja, hogy nem fogyaszt sok édességet. A negyedikesekhez képest már kevesebb a tagadás, több a „változó” jelölés, különösen a lányoknál. 2.11. A negyedik évfolyamosokhoz hasonlóan a tanulók közel ¾ –e nem eszik hetente többször chipset, ami örvendetes. Az „igennel” válaszolók közül több a fiú (fiúk 8,0 %,
3
lányok 3,1 %). Nyilvánvalóan a lányok tudatosabbak a táplálkozás terén, jobban vigyáznak a testsúlyukra. 2.12. Ennél a kérdésnél van jelentősebb eltérés a negyedik és nyolcadik évfolyam, illetve a fúk és lányok válaszai között. A nyolcadikosoknál többségben voltak azok, akik különösen a fiúk - nem kerülik a tartósítószereket tartalmazó élelmiszereket. Elképzelhető, hogy a negyedikeseknél erősebb a szabálykövetési hajlam, jobban meg akarnak felelni az elvárásoknak. Ez azért érdekes eredmény, mert a tartósítószerek hatását (kémiai szerepét) a nagyobb gyerekeknek kellene jobban ismerniük. Lehetséges, hogy a magyarázat abban rejlik, hogy a környezeti nevelés intenzívebb jelenleg az alsó tagozatban, mint régebben volt. A lányok leggyakrabban változót jelöltek. 2.13. Örvendetes módon a mindennapi fürdés teljes a nyolcadik évfolyamon. 2.14. Az előző kérdéshez hasonlóak az eredmények, naponta tiszta fehérneműt vesz a teljes minta. 2.15. A nyolcadikosok már kevésbé ragaszkodnak a rendhez és tisztasághoz a környezetükben, mint a negyedikesek, de még így is a többségnek fontos ez (78%). 2.16. A legalább napi kétszeri fogmosásról szóló kérdés eredményei kis mértékben – elsősorban a lányoknál - jobbak nyolcadik osztályban, (86%) de így is akadnak gyerekek főleg fiúk -, akik ennek a fontos egészségvédelmi feladatnak nem tesznek eleget . 2.17. Az esti lefekvés idejének kérdésében nagyon hasonló a két évfolyam eredménye. A nyolcadikosok közel 70 % - a fekszik csak le legkésőbb este 11 - ig. Később fekszik le kb. a tanulók 14 % - a. 2.18. A gyerekek egyharmada este addig néz televíziót, ameddig akar, valószínűleg saját készülékkel rendelkeznek. Ez elég megdöbbentő adat. (Ha a tv-nézés ideje ennyire nincs korlátozva, akkor valószínűleg a tartalma sincs.) Szülői értekezleteken érdemes lenne szót ejteni az elegendő alvás szükségességéről. 2.19. A gyerekek 37%-a számítógépezhet napi két óránál többet. A túl sok számítógépezés hátránya, hogy éppen a tanulástól és a mozgástól veszi el az időt. 2.20. Nagy eltérés mutatkozik a mozgással töltött idő kérdésében a két évfolyamon. Amíg a negyedikesek közel 70 %- a legalább napi két órát mozgással tölt, addig a nyolcadikosok kb. 40 % - áról mondható el csak ugyanez. 2.21. 2.22. nem jelentősek az adatok 2.23. Jelentős eltérés van a negyedik és nyolcadik évfolyam, valamint a két nem válaszai között. Nagyon kevesen, tanulóinknak csak kb. 10%-a sportol rendszeresen, versenyszerűen. Nagyon sok nyolcadikos tanuló jár felvételi előkészítőre, külön nyelvoktatásra heti több alkalommal is, így nemigen marad idejük a testmozgásra. 2.24. Csak 29% a családdal rendszeresen kiránduló tanulók száma. Valószínűleg a kamaszodó gyerekek szabadidejük eltöltésében előnyben részesítik a kortárs csoportokat. 2.25. Az egyedül olvasgatást kb. a tanulók fele kedveli.
4
3. feladat, 4. osztály 3.1. A tanulók kb. 25% -a vesz részt papírgyűjtésben, csak közel 13 % nem. (Jelentős a „változó” jelölés. – 57%). Az iskolai papírgyűjtés szerepe nagy jelentőségű a nevelés területén (pl. munkára nevelés, a fizikai munka megbecsülése, együttműködési képesség kialakítása, környezetvédelem, stb.). Kár, hogy tanulóink nem vesznek benne részt nagyobb arányban. 3.2. Az állatkínzások elítélésével kapcsolatos a kérdés. A tanulók 94 % - a ítéli el. Lehetséges, hogy a gyerekek egy csekély része félreértette a kérdést, a „nem” válaszok pont az ellenkezőjüket jelentik. 3.3 A gyerekek 63%-a állítja, hogy nem csak tanári figyelmeztetésre látja meg a földön fekvő szemetet.. „Változó” jelölést írt a vizsgált minta egyharmada. A mérési adatok bizonyítják, hogy következetes elvárásokkal ezek a tanulói szokások kialakíthatók. 3.4. A rendszeres téli madáretetéssel kapcsolatos vélemények szinte egyenlő mértékben szórnak a 3 válaszlehetőség között. A gyerekek több mint harmada a „változó” választ jelölte meg. Érdemes a kérdést megbeszélni a diáksággal. Ha valaki elkezdi etetni a madarakat, akkor azt rendszeresen folytatni kell, mert különben az odaszoktatott és hoppon maradt madarak elpusztulnak. 3.5. A gyermekek 81% - a kiviszi a szemetet az óra végeztével. 3.6. A tanulók 50%-a viszi az elhasznált elemeket az iskolai gyűjtőedényekbe. Ezen a téren még van javítani való. 3.7. A tanterem rendetlensége a tanulók többségét zavarja (75%). 3.8. A gyerekek majdnem fele szívesen elvállalná az iskolai növények gondozását, a lányok készségesebbnek mutatkoztak (43%). 3.9. Ennél a kérdésnél (a szelektíven gyűjtött szemét hulladékudvarba történő juttatása) csak a tanulók 43%-a válaszolt pozitívan. Ez elgondolkodtató, hiszen az iskola szűk környezetében több ilyen szelektív hulladékgyűjtő sziget található. Ráadásul némi ellentmondás látszik a legelső kérdés rangsorában igen előkelő helyezést elért környezettudatos magatartás és a szelektív hulladékgyűjtés választása között. 3.10. A tanulók közül senki sem ismerte el, hogy a padra szokott firkálni, viszont 6,3% „változó” választ jelölt meg. Ezt a néhány gyereket kell jobb belátásra bírnunk. 3. feladat, 8. osztály 3.1. A nyolcadikosoknak 39%-a vesz részt az iskolai papírgyűjtésben, a tanulók fele pedig a „változó” fogalmat jelölte be. A kicsiknél még a szülők is besegítenek, a nyolcadikosoknak többnyire ez már „ciki”. 3.2. Az állatkínzásokat a nagy többség elítéli. (86%). Lehetséges, hogy itt is a téves jelölések játszanak szerepet azoknál, akik a „változó”-t jelölték be. (kb. 11%) 3.3. A földön heverő szemetet csak figyelmeztetésre veszi észre a nyolcadikosok kb. 18 % – a (egyformán a fiúk és a lányok). A tanulók 21% - a ennél a kérdésnél „változót” jelölte be.
5
A kisebbeknél többen veszik észre figyelmeztetés nélkül is a szemetet (remélhetőleg fel is veszik). A nagyobbak nehezebben hajlandók az elvárásokat teljesíteni. 3.4. A negyedikesekhez képest jobban megoszlanak a vélemények a madarakat etető magatartással kapcsolatban. Kb. egyforma az arány a három válaszlehetőség között. A kiskori attitűdök elveszni látszanak. 3.5. A nyolcadikosoknál 68% azoknak a tanulóknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint mindig kiviszik a padból a szemetet tanítás végén. Miért nem magasabb ez az arány? A válasz összefügg a tanulásszervezéssel, ugyanis a felsősök „vándorolnak”, így a padba kerülő szemétnek nincs gazdája. A gyerekek gyakran tiltakoznak, ha más helyett kell a szemetet összeszedni. 3.6. A megkérdezettek közel 60 % - a nem viszi el az iskolai gyűjtőedénybe az elhasznált elemeket (főleg a fiúk). A környezet szennyezése szempontjából a nehézfém-terhelés nagyon fontos kérdés. A gyerekeket, és rajtuk keresztül a családokat is rá kellene venni az újra tölthető elemek használatára, illetve az elhasznált elemek teljesebb körű begyűjtésére. A legtöbb iskolában – sőt ma már egyes élelmiszer-áruházakban is - erre gyűjtőedények állnak rendelkezésre. 3.7. A nagyokat sokkal kisebb mértékben zavarja az osztályterem rendetlensége, mint a negyedikeseket (43%) A kamaszkorba lépő nyolcadikosok életkoruknak megfelelően lázadnak mindenfajta fennálló renddel szemben, ezt tükröződik az elutasító válaszokon keresztül. Érdekes, hogy a fiúk – ellentétben a negyedikben mértekhez képest - kicsivel vesztettek rendszeretetükből a lányokhoz képest. 3.8. Ahogy ez várható volt, a sokan nem vállalnák szívesen az iskolai növények gondozását, (50%) sok a „változó” jelölés is. 3.9. A tanulók 46%-a támogatja a szelektív hulladékgyűjtést. Ez lényegesen jobb arány a kerületi adatoknál, ami igen örvendetes! 3.10. A tanulóknak csak 10%-a elismerte, hogy a padra firkál. Ez gyakorlatilag 3 gyereket jelent. Őket kellene meggyőznünk e viselkedés helytelenségéről. 4. és 5. feladat Nyitott végű kérdések voltak, az autókból kidobált szeméttel és fáradtolaj élővízbe engedésével kapcsolatosan kérdeztük a tanulókat. A válaszoknál csak azt vizsgáltuk, hogy a szemetelést, illetve a környezet-károsítást elutasítják vagy nem. Az értékelés +1 és -1 között történt, az átlageredményeket % - ban fejeztük ki. A kerületi átlageredményeket a következő táblázat tartalmazza:
6
Évfolyamok 4. osztályosok 8. osztályosok
Nemek
F E LA D AT O K 4. f.
5. f.
Fiúk
100,0
95,8
Lányok
98,3
100,0
Fiúk
98,1
96,8
Lányok
98,6
100,0
Iskolánk tanulói mindkét feladat esetében 100%-ot teljesítettek. Nagyon kedvező eredményt kaptunk, a megkérdezettek elméletben elítélik a szemetelést és a környezetszennyezést. Kérdés, hogy a vizsgált gyerekek a gyakorlatban mennyit hajlandók tenni is a környezet megóvása érdekében, vállalnának-e adott esetben többletmunkát, vagy némi kényelmetlenséget is az ügyért. Fel kell a tanulók figyelmét hívni az aktív szerepvállalás fontosságára! 6. feladat Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi jut eszébe a válaszadónak a „környezet” és az „egészséges életmód” fogalmakkal kapcsolatosan. A tanulóknak 3-3 szót kellett megadniuk. Tanulóink komolyan vették a feladatot, válaszaik koruknak megfelelő tájékozottságot mutattak. 7. feladat (4. osztály) = 9. feladat (8. osztály) A kérdőívvel kapcsolatos tanulói véleményekre voltunk kíváncsiak. A legjellemzőbb válaszok alapján megállapítható, hogy örömmel töltötték ki a kérdőívet, a többségnek tetszett, sőt több kérdésre is szívesen válaszoltak volna. 7. feladat (csak a 8. osztály) Ezt a feladatot csak a nyolcadikos évfolyam kapta. Öt kérdésre kellett válaszolni, mindegyik előtt egy-egy rövid, a környezetszennyezéssel vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos tényközlést olvashattak a tanulók. Öt adott válaszból lehetett a legjobban tetszőt bejelölni. A kérdések lényege a következő volt: 7.1. Miért tették a 2 Ft-os és 5 Ft-os pénzérmére egy-egy védett növény, illetve madár képét? 7.2. Mivel tudnánk a magyarországi légszennyezést csökkenteni? 7.3. Hogyan lehetne a háztartási hulladék mennyiségét csökkenteni? 7.4. Hogyan lehetne az élővizek szennyezését csökkenteni? 7.5. Miért bűn egy öreg diófát kivágni?
7
A megjelölhető válaszokat 0-tól 4-ig pontoztuk. Azokat a válaszokat értékeltük a legmagasabbra, amelyek a tanulók konkrét, megelőző cselekvését fejezték ki. Az eredményeket % - ban adtuk meg.
Feladatok 7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
7.5.
Kerületi átlag %
81,0
66,3
71,1
41,2
68,1
Iskolai átlag %
81
63
72,3
31,3
59,8
Az élővíz szennyezés mérséklésére vonatkozó kérdésnél (7.4.) alacsonyabb jóval a teljesítmény. Ez utóbbi feladatnál az optimális válasz a saját vízfogyasztásunk csökkentése lett volna. Minden egyéb lehetőség csak utólagos beavatkozást takar a megelőzés helyett. A környezetvédelmi nevelésünk egyik sarkalatos pontja a takarékos fogyasztásra és fogyasztási önmérsékletre nevelés kérdése. Fontos, hogy megértessük tanulóinkkal, hogy a környezetvédelem a mindennapok során megvalósulhat a saját cselekedeteink révén. Nem kell mindig kívülről, esetleg felülről várni a megoldást, sok esetben saját magunk vagyunk a felelősek környezetünkért. 8. feladat (csak a 8. osztály) Ezt a feladatot csak a 8. osztályosok körében mértük. A kérdések főleg a káros szenvedélyek körébe tartoznak. A válaszadás módja hasonló volt, mint 2. és 3. feladatban. 8.1. A kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire szeretne a válaszadó a másik nemnek tetszeni. A tanulók válasza erősen a válaszadó nemétől függött. Érdekes, hogy a tetszeni vágyás inkább igaz a fiúkra (fiúk 54%, lányok 29%). 8.2. A dohányzási magatartásra kérdeztünk rá ebben a feladatban. A diákok teljes mértékben tagadják a dohányzást, még az alkalmi dohányzást is! Kérdés, hogy ez csak elmélet, vagy valóban gyakorlat is? 8.3. A „tiltott gyümölcs” (alkohol, cigaretta, drog) vonzó hatásáról szólt a kérdés. A tanulók 100% -át ezek a dolgok szerencsére nem vonzzák. Nagy a fiatalok felé irányuló kísértés, érdemes a megfelelő attitűdöket még időben kialakítani. 8.4. Azt kérdeztük a tanulóktól, hogy „jártak”- e, vagy épp „járnak”- e valakivel. A fiúk 58, míg a lányok 82%-a „igennel” válaszolt. Az igenlők tábora elég tekintélyes ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk a kérdéssel. 8.5. A részegség megítélése volt a feladat ebben a kérdésben. A gyerekek több, mint 40 % a szerint nem probléma, ha időnként részeg valaki.
8
Nagyon veszélyes terület ez. Sajnos a részegség össztársadalmi megítélése is elnéző. Az alkoholizmus hazánkban már-már népbetegség, a rendszeres nagy mennyiségű italfogyasztás a felnőttek széles körében „sikk”, illetve életforma, s ez egyre jobban átterjed a fiatalok körébe is. 8.6. A tanulók kb. 50 % - át nem zavarja a dohányfüst. Nehéz küzdeni úgy a dohányzás ellen, hogy a gyermekek szüleinek a jó része és sok pedagógus is dohányzik. 8.7. Az esetenkénti alkoholfogyasztásra vonatkozott a kérdés. A vizsgált tanulók közül senki sem ismerte el, hogy előfordult már, hogy társaságban alkoholt fogyasztott. Nem az a gond, ha egy 14 éves gyerek családi körben szilveszterkor koccint esetleg egy pohár pezsgővel, hanem az, ha a gyerekek a későbbiekben bármilyen társasági összejövetelt csak alkoholfogyasztással tudnak elképzelni. 8.8. A drogfogyasztásra kérdeztünk rá ebben a feladatban. A tanulók 100%-a nem próbálta még ki a drogot. Kérdés, hogy mindenki őszintén válaszolt-e. Összefoglalva A felméréssel kerületi 4. és 8. osztályos tanulókat vizsgáltak környezetvédelmi, egészségnevelési és életviteli szokásokkal kapcsolatban. A környezetvédelem kapcsán kedvező, pozitív tanulói attitűdöt tapasztaltunk. A fő nevelési feladat ezen a területen a tudatos, megfontolt fogyasztási szokások kialakítása, a tanulók meggyőzése a közösség távlati céljainak érvényesítése, és a fenntartható fejlődés érdekében. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás a kerületi nyolcadikosok körében élő probléma, a káros szokások kialakulása elleni harcot nem lehet elég korán kezdeni. Szerencsére iskolánkra ez nem jellemző. Igyekszünk továbbra is minden fajta tanulásszervezési módot megragadni a kedvező életviteli szokások kialakítása érdekében. Munkánk eredménytelen lenne a szülők otthoni nevelő munkája nélkül, így számítunk továbbra is erre.
9
