KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET

-1-

KERETTANTERV SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ) INTEGRÁLT OKTATÁSÁHOZ

KÖRNYEZETISMERET 1-4. OSZTÁLY

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

Nemzeti Tankönyvkiadó

Ammerné Nagymihály Emilia – Faragó Ferenc

-21. ALAPELVEK, CÉLOK A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik (Gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan!), előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik – azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról – képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is. Magyarországon a kilencvenes évek végén számos általános iskolában a helyi pedagógiai programok egyik meghatározó elemévé vált a környezeti nevelés. A helyi innovációk kiterjedtek a tananyag tartalmi modernizációjára, a hatékony módszerekre, a tanórán és az iskolán kívüli nevelés (pl. terepgyakorlatok, erdei iskola, táborok) szélesedő körére. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A jelenleg folyó korrekciós munka során erre lehetőség is kínálkozik. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e Nemzeti Tankönyvkiadó


-3témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. A tantestületek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes elkülönült tantárgyak helyi tanterveiben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Különös feladatot jelent a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezet törődésére is nevelnünk kell őket. Fontos, hogy saját nyelvükön és adott kulturális tradícióik elemeinek felhasználásával készüljenek azok a tananyagok és programok, amelyek a kisebbségek környezeti nevelését elősegítik. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési ethoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. 2. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen Nemzeti Tankönyvkiadó


-4egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

3. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS, MINT KULCSKOMPETENCIA A környezettudatosságra nevelés: a jövő „környezeti polgárának” nevelése, aki életében tudatosan egyezteti a környezet fenntarthatóságának érdekeit a gazdasági és technikai vonatkozásokkal. A pedagógia e célból összehangolja a polgári nevelés társadalom- és emberismereti elemeit, az etikai tanításokat, a fenntartható termelés és fogyasztás tudnivalóit, az ökológiai – környezeti ismeretekkel – és mindez egyidejűleg attitűdformálás, szokásalakítás és egy határozott értékrend közvetítése is. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezettudatosságra nevelés színterei az iskolában: - Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai, - A nem hagyományos tanórai foglalkozások - Pl. erdei iskola, kirándulás, stb. - Tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek, stb.) A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse tanulóink magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a diákjaink (mint a felnövekvő nemzedék), képesek legyenek a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését valamint óvják, védjék a természetes és épített környezetüket, és olyan életvitelt alakítsanak ki, amely mentes a számukra káros ártalmaktól. A környezeti nevelés során a tanulóink ismerjék meg, - (speciális helyzetükhöz igazodva és figyelembe véve) - azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak Diákjaink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Nemzeti Tankönyvkiadó


-5Ezért a környezettudatosságra nevelés céljaként a fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az alapképzésük befejezésekor tanulóink megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat, - úgy, mint: - Fenntartható fejlődés, - A növekedés korlátai, - Alapvető emberi szükségletek, - Az elővigyázatosság elve: - Kölcsönös függőség A környezettudatosságra nevelés helyi és jövőre irányuló elkötelezettsége miatt folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetben bekövetkező változásokra. Ezért a környezeti nevelés alkotó elemeit kellő rugalmassággal kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. A műszaki kompetenciát úgy tekintik, mint e tudás és módszertan alkalmazását, válaszként az érzékelt emberi törekvésekre vagy szükségletekre. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által bekövetkezett változások megértését és az egyén felelősségét. Ez a megfogalmazás világosan utal a természettudományi tudás összetettségére, a tudás alkalmazására és e folyamat morális-etikai, valamint személyes attitűdöket is érintő vonatkozásaira. Az idézett referenciakeret bemutatja és elemzi a természettudományi és műszaki tudás, készségek és személyes hozzáállás (attitűd) tartalmát.” Havas Péter: A természettudományi kompetenciákról és a természettudományi oktatás kompetencia alapú fejlesztéséről

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések Nemzeti Tankönyvkiadó


-6iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.



7 4. ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMOK Heti óraszám Éves óraszám

1. 2 74

2. 2 74

3. 2 74

4. 2 74

5. TÉMAKÖRÖK, ÓRATERVEK

ÉVFOLYAMOK 2. 3. 13 13

TÉMAKÖRÖK MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

1. 18

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA

14

12

12

13

TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

14

12

11

10

AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA

14

13

14

13

TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK

14

14

13

12

-

10

11

12

74

74

74

74

KÖRNYEZETVÉDELEM ÖSSZESEN



4. 14

8

6. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK TÉMAKÖR

KÖVETELMÉNY TARTALMAK

I. MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

ÉVFOLYAM 1. A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése, megnevezése. Néhány jellemző tulajdonság felfedezése. Elemi szintű összehasonlítások. Egyszerű változások felfedezése a természetben. Csoportosítás feltűnő tulajdonságok alapján tanári segítséggel.


2. A közvetlen megfigyelések, összehasonlítások rögzítése rajzzal. A tartós, aktív figyelem fejlesztése. Fokozatos önállósodás az összehasonlítási, csoportosítási feladatok végzésében. A tárgyak jól érzékelhető tulajdonságainak becslése, mérése: nagyobb-kisebb, hosszabb-rövidebb, nehezebbkönnyebb, hidegebbmelegebb, sima-érdes.

3. Megfigyelések, összehasonlítások konkrét jegyek, tulajdonságok alapján. Mérések, becslések, az eredmények lejegyzése. Egyszerű összefüggések felismerése. Csoportosítások. Fontos és kevésbé lényeges tulajdonságok megkülönböztetése.

4. Az érdeklődés fenntartása természeti környezetünk iránt. Az elsajátított ismeretszerzési módszerek önálló alkalmazása. Részvétel a tanári kísérletekben. A tanult fogalmak bővülő körének megjelenése a szóbeli beszámolókban. A szerzett tapasztalatok összegzése szóban és írott, rajzolt formában. Kérdések megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok, TV.


II. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA

9 Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, hőmérséklet). Napok változásának megfigyelése. Napok, napszakok megnevezése. A napszakhoz kapcsolódó történések megfigyelése, elmondása képekről. Történetek időrendjének felidézése megnevezése. Az időjárás jelenségeinek közvetlen megfigyelése. Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten. Rögzítése tablón, felismerése képeken felidézése, megnevezése, egyszerű ábrázolása rajzzal.


Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról. Tapasztalatok, megfigyelések ábrázolása rajzzal, tablón, képekkel.

Az élő és élettelen megkülönböztetése. Anyag gyűjtés kavics, homok kő termőföld. Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése. Vizsgálat méréssel, becsléssel, összehasonlítással. A víz megfigyelése előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A víz vizsgálata, különféle állapotainak érzékelhető jegyei: jég, gőz, hideg és meleg víz a természetben eső, hó, jégeső, folyóvíz megtekintése. Az ivóvíz. A levegő az élet feltétele. A levegő tisztasága. Hőmérséklet mérése.

Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. A természetben előforduló anyagok felismerése, megnevezése vizsgálódás, érzékelhető tulajdonságok (fa, fém, ásvány, levegő) Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai. A levegő mozgása. A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor. A víz halmazállapot változásai. A csapadék.


III. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

10 Egyszerű téri- és időbeli relációk, irányok: jobb-bal. A közvetlen iskolai környezet. Tájékozódás a tanteremben, a tanszerek, a játékok a munkaeszközök között. Saját holmi ( ruházat cipő, papucs tornaruha tisztasági csomag ) felismerése, önálló elrakása. Osztálytársak tanárok neve. Barátok felsorolása. Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése. Név, családtagok neve. Tanuló feladatai otthon. Elbeszélésék az otthon történtekről. Környezetvédelmi, ruházati, felszerelés, bútorzat óvása, szemétgyűjtés és tárolás az osztályteremben. Virágok gondozása, feladatok ellátása.


Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz. Saját élettörténeten keresztül a múlt (régen) és a jelen (ma) fogalma. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap. A családi ünnepek, névnap, születésnap jelentése köszöntési formák. Beszámoló a családi eseményekről időrendben. Családi relációk kapcsolatok szülők, nagyszülők testvérek. Illemszabályok ismerete családtagokkal, felnőttekkel, kortársakkal. A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helységeinek alaposabb ismerete. Érintkezés más osztályok tanulóival. Az iskola neve és címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság. Megszólítási módok. Tájékozódás a tanterem tárgyainak mérhető tulajdonságairól, a tárgyak helye és helyzete.

Időbeli tájékozódás bővítése: A lakóhely és környéke. A napi, heti, havi történések lakóhely közigazgatási, időrendbe állítása. Saját kulturális és egészségügyi élettörténet, a születéstől máig. intézményei. ( önkormányzat, Az ünnepek periódusos rendőrség, tűzoltóság, posta, ismétlődése. Időszalag mozi, színház, múzeum, szeptembertől júniusig. rendelőintézet, kórház, Fényképek időrendben. Napi gyógyszertár) Felszíni formák, történések családi elbeszélése síkság, dombság, hegy, időrendbe. Az időt kifejező viszony szavak előbb, utóbb, hegység. Felszíni vizek a régen, nem olyan régen, ma lakóhelyen és környékén: most egyidejűleg, később, patak, folyó, tó. A felszíni a valóságban. korábban. Tájékozódás a formák Megjelenítésük naptárban. Téri tájékozódás: a lakás jellemző helységei, azok homokasztalom, Egyszerű funkciói, berendezésük, terepasztalon. felszerelésük, rendeltetés szerű alaprajzok, útvonal rajzok, használatuk. A lakosságot térképvázlat. Ábrázolásukhoz kiszolgáló intézmények és használt térképszínek üzletek a környéken (posta, hozzárendelése. A valóság gyógyszertár, üzletek, kicsinyített mása és a térképi fodrász). Rokonok neve, ábrázolási módok szerepe a családi hozzárendelése. Fő világtájak. munkamegosztásban. A Tájékozódás világtájak szerint. tanulók környezetében élők Az iránytű. Hely, helyzet munkájának megismerése. Részvétel a család meghatározás iránytűvel. A szükségleteinek ellátásában az nap járásának megfigyelése. iskolai közös tevékenységben, polcok rendje, takarítás, taneszközök rendben tartása játékok tisztítása növények gondozása, portörlés. Az érintkezés illemszabályai: Ammerné Nagymihály Emilia – Faragó Ferenc tudakozódás, üzenet átadás, kérés, köszönés, tiltakozás.

IV. AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA

11 A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése. A közvetlen környezetünkben élő állatok felismerése, megnevezése ( kutya, macska, veréb cinke fecske, galamb ). Az állatok csoportosítása kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. ( Mozgások, kúszás, mászás ugrás, repülés ) Az állatok hangjainak felismerése, hozzárendelése. Az ember és állat kapcsolata, állatetetés gondozás. A közvetlen környezetben élő növények fák bokrok, virágos növények felismerése megnevezése. Megfigyelések - méret, szín, állat alapján, jellemző jegyek összehasonlítása. Magok ültetése cserépbe. Ciklikus változások a növény életében, elemi tapasztalatszerzés. A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változása. A tanuló kapcsolata a közvetlen környezetében élő növényekkel és állatokkal. Segítés a gondozásban, virágöntözés. Madarak, fák napja.


A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), szilvafa, diófa, cseresznye fa felismerése termésük alapján. A gyümölcs vizsgálata: alma, szilva. Termések vizsgálata: szín illat, nagyság, íz, mag. A termés részei: héj, hús, mag. Gyümölcsök fogyasztása, szerepe az egészséges táplálkozásban. A kert virágainak (petúnia, muskátli), a felismerése, megnevezése. A növények részei, rész egész viszonya. Zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek), felismerése és megnevezése. Az egész növény vizsgálata (paradicsom, paprika). A főbb növényi részek felismerése. A növények ehető részei, az ehető részek összehasonlítása nagyság, íz, illat alapján. A zöldségek fogyasztása az egészséges táplálkozás fontos része. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska) madár (veréb, fecske, galamb, rigó, gólya), hal (ponty) és rovar (méh, katicabogár) megismerése. Megadott szempontok szerint csoportba rendezésük, megnevezésük. Csoportosításuk

Legfontosabb termesztett A lakóhely közvetlen növényeink felismerése, környezetének növényei és megnevezése. Az ember által állatai. Termesztett növények, felhasznált részeik búza, az ember termelő kukorica, burgonya. tevékenysége, növények Lomblevelű és tűlevelű fák termesztése, állatok felismerése tenyésztése. A növények megkülönböztetése. Kéreg, részeinek felhasználása az levél, termések gyűjtése, emberek és állatok összehasonlításuk táplálkozásában. gyűjtemények készítése. A A tenyésztett állatok szerepe cserjék megismerése. A cserje az ember életében, állati és a fa összehasonlítása, részek eredetű táplálékok és megnevezése. Különböző használati tárgyak. növényi társulások Életjelenségek: táplálkozás, megfigyelése. Az erdő, a légzés, növekedés, fejlődés, mező, a víz- és a vízpart szaporodás, mozgás, a növényei. A növények környezet változásainak évszakonkénti változása. érzékelése. Egy növény élete Ciklikus változások a fák az ültetéstől a terméshozásig. életében. Állatok Babnövény ültetés. Állatok. A csoportosítása élőhely szerint. gyümölcs részei. Egy teljes Vadon élők: erdőben, mezőn, virág részei. Állatok vízparton, vízben élők életjelenségei, kicsinyeik (emlősök, halak, madarak, utódgondozásuk. Ciklikus róka, mókus, sün, nyúl, ponty, változások, a növények és béka, gólya). Külső jellemző állatok életében. Az élővilág és tulajdonságaik búvóhelyük, környezetének egymásra mozgásuk, táplálékuk, utaltsága. (táplálkozás, kicsinyeik gondozása. A vadon szaporodás, élőhely, búvóhely, élő állatok életében védelem) megadott bekövetkező ciklikus szempontok szerinti változások. Téli álom, csoportosítások. Védett költözés. A hazánkban telelő természeti értékek a állatok etetése, gondozása. környezetben. Ammerné Nagymihály Emilia – Faragó Ferenc Néhány háziállat felismerése szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi, megnevezése, jellemző tulajdonságaik

V. TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK

12 Az emberi test fő részei. A testrészek megnevezése. Fej, nyak törzs, végtagok felismerése, megnevezése saját és más testén. Fej részeinek érzékszerveink megnevezése saját és más testén. (arc, szem, homlok, orr, száj fül áll). Végtagok felismerése saját és más testén. Ball, jobb tájékozódás saját és más testen. Testrészeink megnevezése tükör előtt. A tisztálkodás fő szabályai és eszközei. Testének, érzékszerveinek tisztántartása. Saját és társai testi épségének óvása. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban.


Az emberi test fő részei Az érzékszervekről tanultak koncentrikus bővítése. Az érzékelés, játékos gyakorlatok az ízlelés, a tapintás a szaglás, a hallás, a látás szerveinek megismerésére. Az érzékszervek védelme, óvása, tisztán tartása. A szemüveg, hallókészülék szerepe, tisztántartásuk tárolásuk. A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában. A tanulás, a játék, a pihenés az étkezések ideje. A testmozgás szerepe a fejlődésben, az egészség megóvásában. Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai.

Az egészséges életmód. A helyes táplálkozási szokások: kialakítása a napirend a gyermek életében. Ételeink összetevői, sok gyümölcs, zöldség tejtermék fogyasztása, kevés édesség evése (fogszuvasodás, étvágytalanság). Fontos az étkezési rend betartása változatosság, az ételek megfelelő (nem túl hideg, vagy meleg) hőmérséklete, rendszeresség. A helyes fogápolási szabályok ismerete, betartása. A fogmosás. Hang és fényártalmak. Az érzékszervek védelme. Napszemüveg, napozás, bőrvédelem, zajártalom. Néhány gyermekkori fertőző betegség. Védőoltások, tenni valók betegség esetén. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban. Egészségügyben dolgozók, egészségügyi intézmények. Kisgyermekek – felnőttek – öregek a környezetünkben. Egymásra utaltság. Segítés a rászorulóknak.

Az ember fejlődésének szakaszai születéstől az időskorig. Az egészséges életmód. Az élvezeti szerek káros hatása gyermekkorban (alkohol, cigaretta, drog). Veszélyek a kisgyermekekre, csábításokkal szemben ellenállás. A balesetek megelőzése a közlekedésben, iskolai életben és otthon. A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük.


VI. KÖRNYEZETVÉDELEM

13

-


Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán. Az iskolai berendezések, szobanövények óvása saját felszerelés, munkaeszköz tisztaságának, állagának megőrzése. A közös helyiségek rendeltetésszerű használata. Takarékosság vízzel árammal, fűtéssel .

Saját felszerelés pontos helye – táskában, padban, osztályban, öltözőszekrényben. Szemétgyűjtés otthon, az iskolában és az utcán. A szemétszállítás megfigyelése. Közeli park, műemlék, műtárgy ismerete, védelmének fontossága. Környezet növényeinek védelme, madarak óvása.

A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön. Környezet szennyező anyagok megfigyelése: gyárkémények füstje, járművek füstje, gázok, tüzek a természetben olajszennyeződés az utakon, a talajon. Permetszerek gyümölcsön, zöldségen. Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében. Környezetvédelmi napok, feladatok. A Madarak, fák napja.


14

KÖRNYEZETISMERET (1. osztály)

Témakörök, tartalmak

I. MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Megfigyelések, vizsgálódások, tapasztalatszerzés. A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek a megfigyelése. A vizsgált jelenségekkel kapcsolatos előzetes tudás számbavétele. Néhány jellemző tulajdonság felismerése, összehasonlítás, csoportosítás megadott szempontok szerint és saját elképzelés szerint, segítséggel: nagyság, szín, forma, felület, téri helyzet. Egyszerű képi és szöveges információk, jelek értelmezése.


A tartalom kulcselemei, fogalmai

jelenségek, csoportok, előtt, mögött, fölött, alatt, mellett,

Tevékenység

Kapcsolódás, tantárgyi koncentráció

Eszközök

Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés. A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban. Mérések, becslések, összehasonlítások. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok. Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése. Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására. Közlekedés gyalogosan.

napközis foglalkozások, tanulmányi séták, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, rajz,

környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, magnetofon, videó, stb.


15

II. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET VIZSGÁLATA Tárgyak és részeinek megkülönböztetése, rész, egész. Tárgy és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban. Napszakok, az évszakok, az időjárás változásainak megfigyelése: évszakok (tavasz, nyár, ősz, tél) hónapok nevei, napszakok, időjárás (napos, borús, száraz, esős, hűvös, meleg, stb.) Csapadékformák megfigyelése tapasztalati szinten. Az élőlények, az évszakok és az időjárás kapcsolata.

III. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok. Testérzet tudatosítása: Testvázlat, testséma (önmagán, másokon segítséggel, tükörben) Adott tárgyhoz viszonyított testhelyzet Jobb, bal, alatt, fölött, mögött, előtt. A hét napjai. Az otthon. A család. A szűkebb család (apa, anya, testvérek). Családmodellek kialakítása játékos szituációkban. Munkamegosztás a családban. Nemzeti Tankönyvkiadó

rész – egész, időjárás, meteorológia, csapadékformák,

A környezetben előforduló tárgyak tulajdonságainak érzékelése, felismerése, megnevezése. Az időjárás megfigyelése évszakonként. Az évszakok összehasonlítása jellemző jegyek alapján. Napszakokhoz kapcsolódó történések megfigyelése, sorrendbe állítása. Csapadékok megfigyelése. Tanulmányi séták.

matematika, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták,

környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, stb.

vezetéknév, keresztnév, bemutatkozás, életkor, lakcím, lakóhely neve, apa, anya, testvér, munkamegosztás, kötelesség,

Szituációs gyakorlatok: bemutatkozás, név, életkor, lakcím stb. Önmaga és családtagjai felismerése fényképeken. A gyermek saját testfelépítésének megismerése, megmutatása másokon is, valamint a tükörben való

magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták, iskolai ünnepélyek, ünnepek a családban,

környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, testséma-


16 Munkamegosztás, kötelesség, segítés. Lakás, otthon. Az iskola. Az óvoda és az iskola közötti különbségek, napirend, időbeosztás. Az iskolai élet legfontosabb szabályainak megismerése, iskolai kapcsolatok. Padtárs, osztálytárs, tanár, osztályfőnök, igazgató. A tanárok és az osztálytársak nevei. A tanterem. A tanterem részeinek, bútorzatának, tárgyainak megfigyelése. Taneszközök rendben tartása. A lakóhely. Közlekedés az otthontól az iskoláig. A gyalogos közlekedés szabályai, a zebra. A tájékozódási alapismeretek folytatása az első évfolyam témaköreiből. A lakóhely témakör. Jelzőlámpa, jelzőtábla, a közlekedés szabályai, a település neve. Ünnepek, szokások. Ünnepeink, hagyományaink, népszokásaink. Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét. Versek, dalok, rövid történetek olvasása, tanulása. Képek gyűjtése. Tablók, rajzok készítése különféle technikákkal. Ajándékkészítés. Az ünnepi hangulat átélése. Ünnepek formai és tartalmi jegyei.

segítségnyújtás, lakáscím, lakás, otthon, lakásotthon, padtárs, osztálytárs, tanár, osztályfőnök, tanterem, bútor, taneszköz, tábla, írásvetítő, közlekedési szabály, helyes magatartás ünnep, hagyomány, népszokás, Mikulás, karácsony, Farsang, Húsvét,

azonosítás. Öltözködés, babaöltöztetés. Szituációs játékok, gyakorlatok. Tárgy helyzetének meghatározása saját testhez képest. Családmodellek kialakítása játékos szituációban, rajzkészítés során. Az iskolai illemtan tréningszerű, játékos feldolgozása. A tanterem részeinek, bútorzatának, tárgyainak megfigyelése, lerajzolása. Taneszközök gondozása, rendben tartása. Közlekedés az iskola környékén és otthonig. Versek, dalok tanulása. Tabló-, rajz-, ajándék-, karácsonyfadísz-, álarckészítés, tojásfestés stb.

IV. AZ ÉLŐ TERMÉSZET VIZSGÁLATA Nemzeti Tankönyvkiadó


rajzok, naptárak, közlekedési táblák, videó, ünnepi és hagyományőr ző képek stb.

17 Az élő és élettelen fogalma, jellemzői. Élőlény: ember, állat, növény. A közvetlen környezet növényeinek és állatainak a megfigyelése. Növények: A növények megfigyelése az iskolában, otthon és a környezetünkben: fa, bokor, fű, virágos növénye, a fa részei. A növények változásai évszakonként – megfigyelés. A lombos fa évszakonkénti változásai. Állatok: Az állatok megfigyelése a lakóhelyi környezetben. A környezetben található állatok nevei. Az állatok élete és az évszakok és az évszakok változásai közötti összefüggés megfigyelése. Kültakaró, táplálkozás, elvándorlás, téli álom. Téli madárvédelem – segítséggel.

V. TESTÜNK ÉS EGÉSZSÉGÜNK Az ember. A születéssel és az egyedfejlődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása. Az emberi test fő részei. Testrészek, érzékszervek. Az érzékszervek védelme. Egészséges életmód. Egészség – betegség fogalma. Egészségvédelem. A megfelelő táplálkozási és életvezetési szokások kialakítás. Személyi higiénia. A higiénés szokások gyakorlása. Nemzeti Tankönyvkiadó

élő – élettelen, kültakaró, táplálkozás, elvándorlás, téli álom, örökzöld, szobanövények, telepítés, madárvédelem, madáretető,

A növények meg-figyelése az iskolában, otthon és környezetünkben. A növények változásainak megfigyelése évszakonként. Az állatok megfigyelése a lakóhely adta környezetben. Az állatok élete és az évszakok változása – megfigyelés.

osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, gyűjtőmunkák, életvitel és gyakorlati ismeretek, tanulmányi séták, madárvédelem.

környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, videó, madáretető, stb.

testséma, testrészek, egészséges életmód, tisztálkodási szokások, higiénia, helyes táplálkozás, testedzés,

Beszélgetések a születéssel, fejlődéssel kapcsolatban. Az emberi test fő részeinek megfigyelése képeken, önmagukon. Saját és társai testi épségének óvása. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban. Helyes tisztálkodással kapcsolatos ismeretek és

osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, otthoni megfigyelések, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés,

környezetisme ret tankönyv, munkafüzet, egyszerű mérőeszközök, Hartdégennéféle sorozat, rajeszközök, fényképek, videó,


18 Egészséges életmód Tisztálkodás, fogápolás, testedzés.

gyakorlatok. helyes

öltözködés,



testséma rajzok, képek fényképek

KERETTANTERV SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK (ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉGZAVARRAL KÜZDŐ) INTEGRÁLT OKTATÁSÁHOZ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. OSZTÁLY

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

-21. ALAPELVEK, CÉLOK

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez. Az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul. Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek. A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok és a meglévő képességek figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása.. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, ezen speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében.



-32. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

3. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban. Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Nemzeti Tankönyvkiadó


-4Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés. • A megfelelő olvasási és íráskészség A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében • Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedeztetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás - előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. • Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban • A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok Nemzeti Tankönyvkiadó


-5használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.

4. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ, MINT KULCSKOMPETENCIA Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

5. A MEIXNERI KONCEPCIÓ JELENTŐSÉGE Egyre nő a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma, ami ráirányította a szakma és a társadalom figyelmét is e problémára. A pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatások gyakorlati tapasztalataik nyomán egyre inkább körvonalazhatók a tanulási- és magatartási zavarok típusai és altípusai. Ennek egyik lehetséges pedagógiai megoldását dolgozta ki Meixner Ildikó. Hazánkban először Ranschburg Pál munkássága. (Ranschburg 1916.) hívta fel a figylemet a diszlexia problémakörére. A tanulási zavarral küzdő gyerekeket a tájékozatlanság okán, akkor még általában butának, figyelmetlennek, lustának, tekintették s kezelték. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia) küzdő gyermekeknek, ahhoz hogy megtanulhasson olvasni, speciális olvasástanítási eljárásra van szüksége. A cél eléréséhez ma már az úgynevezett diszlexia prevenciót és az erre épülő olvasástanítási módszert alkalmazzuk. Ehelyütt tehát a Meixner - módszert mutatjuk be. Alapvető cél, hogy lehetőség szerint minden gyermek végezze el az általános iskolát, s tanuljon meg írni, olvasni. El kell kerülni, hogy a probléma természetéhez nem illeszkedő, s így nem megfelelő pszichológiai tesztek eredményeképpen akár egy átlagos értelmi képességű gyermek is kisegítő iskolába kerüljön. Mindezen célok tették kiemelt fontosságúvá a dyslexia- és megoldásának kutatását. Ez a szülők és pedagógusok részéről is egyre fontosabb törekvés lett. Mindezen igények következtében szükségessé vált, hogy a diszlexiás gyermekek számára kialakított olvasástanítási módszer elméleti alapjainak, gyakorlatának rendszerré alakítása. Továbbá olyan pedagógiai felmérésekre lett szükség, melyek alapján meghatározható az adott gyermek olvasási szintje, mely egyúttal a reedukációs folyamat kiindulópontjaként is szolgál. Fontos volt olyan vizsgálati módszerek kialakítása, amely alapján már óvodás korban felismerhetővé válik a dyslexia veszélyeztetettség. A Meixner - módszer néhány fontos elméleti eredményei, illetve gyakorlati alkalmazása: - A dyslexiás gyerekek verbális kompetenciája lényegesen gyengébb, mint az azonos korú és intellektusú nem dyslexiásoké. E jelenség minél korábbi felismerésének (Meixner-féle szókincspróba) Nemzeti Tankönyvkiadó


-6óvodáskorban prediktív jelentősége van. Ez a szókincsvizsgálati módszer tehát szűrőeljárásként funkcionálhat a beiskolázási időszakban. A Meixner-módszerről - Az aktív szókincs gazdagsága és felidézésének gyorsasága erősen befolyásolja az olvasott szöveg megértését (adott intelligenciaszinten). - A dyslexiás gyerekek számára Meixner Ildikó által kidolgozott olvasástanítási módszer. - A ma már általánosan használt olvasásfelmérő feladatlapok alkalmazása során kiderül, hogy a diagnózis fennáll-e vagy sem. A terápia alapelve, hogy a fejlesztést azon a szinten kell elkezdeni, illetve folytatni, ahol a gyermek képességei alapján még biztonsággal mozog. A funkciók hierarchikus felépítettsége miatt, az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával készíthetjük csak elő a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását. A Meixner - módszer sajátosságai: • A módszer gyógypedagógiai terápiás kezdeményezésből fejlődött ki. • Maximálisan alkalmazkodik a diszlexiás, illetve veszélyeztetett gyermek egyéni haladási üteméhez. • A hang-látás-mozgás egységére következetesen épít a tanulás folyamatában. • Eltérő betűsorrend tanítása. A Meixner - módszer alapelvei: A tananyag kis lépésekre bontva, vissza-visszatérő ismétlésekkel kiegészítve, a fokozatos felépítés elvének megvalósítását szolgálja. A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros) és annak konzekvens betartása a tanulás során sokoldalú asszociatív megerősítésként szolgál. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése is komoly szempont az oktatás folyamán. A gondolkodás merevségének, letapadásának elkerülése, megelőzése is fontos célként jelenik meg. Nagy hangsúlyt fektetet a gyermek pszichés, önbizalmi megerősítésére, így a pedagógus csak pozitív visszacsatolást, fejlesztő értékelést alkalmaz végig a tanulási folyamat során. A módszer kijelöl olyan fejlesztő feladatokat, melyeket már akkor el kell kezdeni, mikor a gyermek még nem kezdte el olvasástanulását. Így például: 1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, - hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. Az olvasás tanítás lépései 1. Betűtanítás: - a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól, - magánhangzók tanítása artikulációról, - mássalhangzók tanítása hangutánzással. 2. Összeolvasás tanítása: - betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása, - az összeolvasás „játékos szituációban" történik, Nemzeti Tankönyvkiadó


-7- szótagok felismerése, - betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal, - jelentés felismertetése. 3.Szavak olvasása szótípusok alapján: - 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da), - 3 betűből álló zárt szótagok (mos), - 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas), - 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na), - 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol). Mondatok olvasása: 1. Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása. 2. Szavakból mondatok összerakása, olvasása. 3. Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása. 4. Összetett mondatok olvasása. Szövegek olvasása: 5. Két összetartozó mondat olvasása. 6. Szöveg hosszának növelése a mondatokkal. Az olvasástanítással párhuzamosan de késleltetve ütemezve kezdődik el az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. Ma már a módosított Közoktatási Törvény is biztosítja a törvényi lehetőséget, hogy a tanulási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek hozzájuthassanak a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen, számukra legalkalmasabb oktatási-nevelési ellátáshoz. Forrás: Meixner Ildikó kandidátusi tézisei és Zsilka Sándorné összeállítása alapján

6. A DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI A TANULÁSI FOLYAMATBAN A beszédértési, szövegértési- alkotási készségfejlesztés, nyelvi jelenségekre való fogékonyság, nyelvi tudatosság szükségszerűen együtt jár a pedagógiai módszerek megújulásával. Az ismeretközpontú oktatás helyét át kell vennie az érvelésre, indoklásra, belátásra alapozó tanulásnak. Köztudott, hogy a tartós, előhívható tudás alapja a motiváltság, a személyes, aktív részvétel a tanulási folyamatban. Ennek a lehetőségét csak differenciálással teremthetjük meg. A differenciálás alkalmazkodás a különböző gyerekek részképességeihez, testre szabott tevékenység. A differenciálás sikerességének záloga, hogy a tanár tisztában van az egyes gyerekek képességszintjeivel különböző területeken, hogy mindegyiküket külön-külön figyelemmel tudja kísérni. A részképességek megismerésének alapfeltétele egyrészt, hogy a gyerekek abban legyenek érdekeltek, hogy nehézségeiket feltárják, ne eltitkolják, másrészt a tanár részéről a gyerekek munkájának folyamatos nyomon követése, értékelése. Az értékelés formája alapvetően a diagnosztizálás, fő célja a motiválás. A fejlesztés csak aktív, állandó, tevékeny részvétellel lehetséges. Erre a frontális nem, csak az egyéni, páros illetve csoportos munkaforma, illetve az olvasási stratégiák kialakítására szolgáló módszerek és eljárások alkalmasak. A differenciált óravezetés természetesen még nagyobb felkészülést és odafigyelést igényel a pedagógus részéről, de a befektetett energia hamar megtérül. A tanulók motiváltabbak lesznek a tanórákon, kevésbé érzik a tanítás – tanulás folyamatának érdektelenségét, figyelmük jobban leköthető. A kiscsoportokban azok a részképesség zavarokkal küszködő tanulók is szerepet kaphatnak, akik egy frontális helyzetben háttérbe szorulnak. Kerettantervünk felépítése és az általa kínált eszközrendszere arra inspirálja a pedagógust, hogy éljen a differenciálás lehetőségével. Mindebből következik a tanár szerepének megváltozása: feladata a munka szervezése, segítő nyomon követése, a motiválás és az értékelés. Legfontosabb előkészítő feladata a folyamattervezés: meghatározni az ismeretszerzés és képességfejlesztés célját, kiválasztani hozzá a megfelelő tanulási technikákat, ezek szerint Nemzeti Tankönyvkiadó


-8csoportba/párba osztani a gyerekeket, megszervezni a tanulás terét, biztosítani a megfelelő légkört, meghatározni az időkereteket, meghatározni a sikerkritériumokat, megbeszélni a kívánatos viselkedést, megfigyelni a gyerekeket, nyomon követni munkájukat és értékelni őket. A differenciált óravezetés • Tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint • Oktatási célban, szintben való igazodás a gyermek tapasztalataihoz,

ismereteihez, képességfejlődési

szintjéhez • A munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez • A szervezés módjának igazítása a gyermeki igényekhez • Irányítás módját is igazíthatjuk a gyermeki igényekhez • A közvetítés csatornájának megválasztása • Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése • A nevelés stílusának megválasztása • A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez • Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja

A tanítás során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különböző elsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelő haladást a tananyagban. Egy osztályban, egy tanórán egy időpontban különböző tanulók dolgozhatnak párhuzamosan csoportmunka és egyéni munka, vagy egyéni munka és páros munka keretében. A tanuló saját fejlődésért lesz felelős, ha a pedagógus. terveit a tanulók elképzeléseivel egyeztetve valósítja meg (pl. projekt módszer, reformpedagógiák.) Ilyenkor a differenciált feladatadás, személyre szabott segítség, csoportok és párok együttműködése természetes részei az oktatási folyamatnak. A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdoníthatunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványi egyéni különbségei iránt és egy pedagógiai gyakorlatot, mely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A hagyományos iskolában többnyire készek, előregyártottak a tanulásszervezés formái. Külsődlegesen határozzák meg a tartalmat (a tantárgyakat), a tanításhoz rendelt időt (óraterv), és a tanulók előrehaladása az évfolyamok meghatározott rendjében történik. A tanulócsoportok és osztályok szervezésének a szempontjai is. A differenciáló tanulásszervezés akkor igazán hatékony, ha a pedagógusok • • • • • • • • • • •

a megértés fontosságát hangsúlyozzák, olyan feladatokat tűznek ki, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez, és kihívást jelentenek a tanulók számára, biztosítják, hogy a gyermekek munkájában folyamatos legyen a fejlődés, elősegítik a tanulási tapasztalatok sokféleségét, megadják a tanulóknak a választás lehetőségét, pozitív légkört teremtenek, megközelítésük következetes, elismerik a tanuló erőfeszítéseit és teljesítményét, a tanulás megkönnyítésére megszervezik a pihenést, bátorítják a tanulók közös tevékenységeit, az együttműködést, figyelemmel kísérik fejlődésüket és biztosítják a rendszeres visszacsatolást.

Fontos szempont, hogy nincs az a hatékony eljárás, ami önmagában sikeres lehet. Mindig figyelembe kell venni, hogy a különböző módszereket váltogatni kell, mivel csak így biztosítható, hogy minden egyes gyermek szükségleteit kielégítsük. Így megfelelő arányban kell beiktatni az egyéni munkát, az



-9írást, rajzolást, a különböző csatornákat (vizuális, auditív stb.). A változatosság ahhoz is hozzásegíti a gyermekeket, hogy magukat, tanulási stílusukat jobban megismerjék.



10 7. ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMOK

1. 7 259

Heti óraszám Éves óraszám

2. 7 259

3. 7 259

4. 7 259

8. TÉMAKÖRÖK, ÓRATERVEK

BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS

37

ÉVFOLYAMOK 2. 3. 37 37

OLVASÁS, OLVASÁSÉRTÉS

100

100

100

100

ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT

100

100

90

90

NYELVI ISMERETEK

15

15

25

25

SZABADON TERVEZHETŐ

7

7

7

7

ÖSSZESEN

259

259

259

259

TÉMAKÖRÖK


1.


4. 37

11 9. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK TÉMAKÖR

KÖVETELMÉNYEK

II.TÉMA OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS

I. TÉMA BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS

ÉVFOLYAM 1. 2. Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. Hallási differenciáló képesség. Beszédkészség. A beszédhelyzetekhez alkalmazkodó hangerő, beszédritmus kialakítása. A beszédmegértési képesség, aktív és passzív szókincs bővítése, fejlesztése adott témában. Folyamatos szókincsbővülés.

3. Megfelelő beszédtempó és hangerő. Összefüggő szóbeli szövegalkotás segítséggel. Folyamatos szókincsbővülés.

4. Tartalomnak megfelelő hangsúly és tempó. Adott témában néhány összefüggő mondat alkotása. A napi élet alapvető kommunikációs formái. Folyamatos szókincsbővülés.

Az olvasási folyamat határképességei: Vizuális - akusztikus - kinesztéziás megfigyelő és differenciáló képesség, figyelem, emlékezet téri tájékozódás, soralkotás képessége. Az olvasás technikai jellegű készségei: betűismeret (felismerés, hangoztatás, differenciálás), összeolvasás (szótag, szó), hangos olvasás (szavak, mondatok rövid szövegek).


Olvasottak megértésének képessége. Gyermek mondókák, versek (mozgással, játékkal kísérve) készségszintű ismerete.

Szöveghű olvasás. Összefüggő beszámolás a feldolgozott szöveganyagról. Szövegelemzés, összefüggés kiemelése, tagolása.


III. TÉMA ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT IV. TÉMA NYELVI ISMERETEK

12 Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – saját testben, síkban, térben való tájékozódás, a finommotorika, az összerendezett írásmozgás, szem-kéz koordináció. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Írás technikai jellegű készségei: betűalakítás, betűkapcsolás, vonalközbe helyezés. Íráskészség: másolás, írottról, nyomtatottról.

A beszéd hangjainak felismerési képessége. Magánhangzók időtartamának érzékelése. Zöngés-zöngétlen hangok felismerése, differenciálása. Helyesírási készség alapozása.


Írásos feladatokban Megfelelő, folyamatos eszközszintű íráshasználat. írástechnika kialakulása. Tollbamondás. Hallási megfigyelés alapján szavak, rövid mondatok írása. Igény a tiszta, esztétikus írásra.

A helyesírási készség továbbfejlesztése. Szabálytudat kialakulása. Önellenőrzés, önjavítás megalapozása.

Szabályfelismerés. Igény a helyes írásra, illetve a hibák javítására.


13

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ SZAKASZ (1-2. osztály)


I. BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS 1. A beszéd-percepció fejlesztése. Szó- és hangsor ismétlés Hang /, szótag, szó fogalmának megalapozása Beszédgyakorlatok /témák tárgyak tulajdonságai család, - óvoda - iskola Szóláncok Többszereplős beszélgetések A társas érintkezés gyakran használt formulái: gyermekek, felnőttek megszólítása, bemutatkozás, köszönési formák, kérés. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan A nem-verbális kommunikáció elemeinek megfigyelése. 2. Beszédfejlesztés Helyes beszédlégzés. A beszéd tagolásának gyakorlása. Versek mondókák ritmizálása. Egyes beszédhangok, hangkapcsolatok tiszta ejtése, helyes artikuláció. Nemzeti Tankönyvkiadó


Tevékenység

hang, szó, ritmus, mondóka, kiszámoló, vers, dal, halk, hangos, időrend stb.

Légző gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások mondókákkal, rövid versekkel. Hangfelismerési gyakorlatok, hallási differenciálás. Beszédhelyzetek: megfelelő beszédritmus, hangerő alkalmazása. Szókincsbővítés, szómagyarázatok. Szavak mondatokba foglalása. Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása. A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetben történő gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás). Szógyűjtés, hangtalálási gyakorlatok. Ritmizálás. Szerepjátékok.

Beszédfejlesztési tartalmak

Párbeszédes helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok. Egyéb játéktevékenységek.


Kapcsolódás, tantárgyi koncentráció testnevelés, ének, napközis foglalkozás, tanulmányi séták, stb.

Eszközök

Játékház. Képes olvasókönyv 1. Játékház. Feladatlapok I. Bábjátékok. Magnetofon. Dominó és kártyajátékok. Fejlesztő játékok. Puzzle, kirakók, memória játék, társasjátékok

14 A beszédhelyzeteknek megfelelő kommunikáció, beszédtempó, hangsúly, hangerő hanglejtés. A természetes beszédhangsúly gyakorlása. A társas nyelvi magatartás, kapcsolattartás kialakítása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérés, megköszönés, személyin adatok. 3. Szókincsbővítés, szókincs aktivizálása. A mondatok tartalmi bővítése kérdőszavak alapján. (Ki? Mi? Hol? Mit? Mikor?) Párbeszéd gyakorlása segítséggel különböző szituáció játékokban, mindennapi élethelyzetekben. Üzenet átadása. 4. Mondatok alkotása tárgyképekről, eseményképekről, képsorról, saját élményekről. Időrend megállapítása 5. Fejlesztő játékok. Rövid versek. Puzzle. Anyanyelvi társasjátékok.

II. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS 1. Az olvasás előkészítése. A jelfunkció kialakítása, megszilárdítása. Környezetünk jelei az óvodában, iskolában. Piktogramok, jelek a tankönyvben. Megfigyelési gyakorlatok. Azonosság, hasonlóság, különbség, rész – egész viszonya. Téri relációk sokoldalú megtapasztalása. Képolvasás. 2. Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása. A Meixner-féle diszlexia prevenciós módszerrel a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Betűtanítás. Betűtanítási sorrend: a i ó m t s v e l ú p c k á f h z ő d j é n sz g r ü b cs gy ny zs ty ly Hangok betűk egyeztetése, differenciálása. Összeolvasás, szótagsorok olvasása. Szavak Nemzeti Tankönyvkiadó

piktogramok, jelek, relációk, válogatás, összerakás, összeillesztés, hangoztatás, hangos olvasás, néma olvasás, könyvtár, szabadpolc, folyóiratok stb.

Jelek felismerése. Megfigyelések. Képolvasási gyakorlatok. Felismerés, keresés, gyűjtés. Szerepjátékok. Légző gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok. Hangos olvasási gyakorlatok. Néma olvasási gyakorlatok. Könyvtárlátogatás. Megkülönböztetési feladatok. Szókincsbővítés.


testnevelés, ének, napközis foglalkozás, tanulmányi séták, környezetismeret, könyvtárlátogatás, stb.

Játékház. Képes olvasókönyv 1. Játékház. Feladatlapok I. Bábjátékok. Magnetofon. Dominó és kártyajátékok. Mesekönyvek, gyermekfolyóiratok, stb. Játékvár.

15 olvasása. Hangos és néma olvasás (szótagoló). Versek, rövid mesék, történetek értelmezése.

Munkatankönyv a Képes olvasókönyvhöz. Játékvár. Feladatlapok. Hívóképek a Játékház – Játékvár tankönyvcsaládhoz.

olvasása

Szóépítés, szócsoportok, hasonló alakú és hangzású betűk megkülönböztetése. Könyvtárhasználat. Mesekönyvek, képes gyermekújságok.

III. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT 1. Írás előkészítés. Testtudat kialakítása, akaratlagos nagymozgás fejlesztése. Utánzások, mimetikus gyakorlatok. Helyes tartás kialakítása. Légző gyakorlatok. Téri tájékozódás, relációs gyakorlatok. Finommotorika fejlesztése. Domináns kéz megerősítése, a kéz ügyesítése. Helyes kéz- és ceruzatartás kialakítása. Írásmozgás fejlesztése. Formaérzékelés fejlesztése. Szem-kéz koordináció fejlesztése. Látószögnövelő gyakorlatok. 2. Az írás jelrendszerének elsajátíttatása a tanulók sérülésspecifikumainak figyelembevételével. Íráselemek vázolása nagy alakban, fokozatosan Nemzeti Tankönyvkiadó

kisés nagybetű, betűelemek, írásjelek, ráírás, mondatkezdés, szókezdés stb.

Emlékezetfejlesztő gyakorlatok. Téri tájékozódási gyakorlatok. Hanganalízis, hangösszevonás. Soralkotási gyakorlatok. Rajzolás, színezés, Szem-kéz koordinációs gyakorlatok. Íráselemek vázolása. Térbeli és síkbeli, saját testen való tájékozódás. Relációk értelmezése, vonalközben való tájékozódás. Betűk írásának gyakorlása, ráírás, másolás, minta után, tollbamondással. Feladatok mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel jelölésére. Íráselemek, betűk vázolása a fokozatosság betartásával. Ammerné Nagymihály Emilia – Faragó Ferenc

napközis foglalkozás, tanulmányi séták, matematika, környezetismeret, könyvtárlátogatás, testnevelés, ének, stb.

Játékház. Képes olvasókönyv 1. Játékház. Feladatlapok I. Bábjátékok. Magnetofon. Dominó és kártyajátékok. Mesekönyvek, gyermekfolyóiratok, stb. Játékvár.

16 Írásgyakorlások. Tollbamondások. Helyesírási gyakorlatok.

kicsinyítve, vonalközbe helyezve. Betűk vázolása nagy alakban, fokozatosan kicsinyítve, vonalközbe helyezve. Betűk írása, kapcsolása. Írásjelek. Betűk tollbamondása. Szavak, mondatok, rövid szövegek másolása írottról, nyomtatottról. 3. A helyesírás elemeinek gyakorlati alkalmazása.

Munkatankönyv a Képes olvasókönyvhöz. Játékvár. Feladatlapok. Hívóképek a Játékház – Játékvár tankönyvcsaládhoz.

IV. NYELVI ISMERETEK Hang, betű. Beszédhangok felismerése szavakban. Mondatkezdés és zárás. Az ábécé – magánhangzók, mássalhangzók. Mondatok, nevek helyesírása. Szótagolás. Betűrend.


hang, betű, ábécé, magánhangzó, mássalhangzó, betűrend, stb.

Beszédhangok felismerése. Helyesírási gyakorlatok. Tollbamondási gyakorlatok. Szótagolás.


matematika, környezetismeret, könyvtárlátogatás, testnevelés, ének, stb.

Játékház. Képes olvasókönyv 1. Játékház. Feladatlapok I.

17 TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Az egész személyiség, a pszichikus funkciók fejlesztése. - észlelés, érzékelés - figyelem - emlékezet - képzelet - gondolkodás - érzelmi, akarati élet - viselkedés, magatartás - cselekvés, attitűdök

Feladatmegoldás – segítséggel. Feladatrészek megoldásakor önállóságra törekvés. Elvont utasítások magyarázata, esetleg mutatása. A tanulók segítése a taneszközök használatában. A feladatmegoldás lehetséges formáinak begyakorlása. Az írásos, rajzos feladatok megoldási módjainak megismertetése, begyakorlása. Ismerkedés a könyvtárral - könyvek, újságok, gyermeklexikonok nézegetése - könyv és újság közötti formai különbség

ANYANYELVI KULTÚRA, ISMERETEK AZ ANYANYELVRŐL

Hang – betű. Az ábécé betűi Magán- és mássalhangzók. A beszédhangok felismerése a szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. Mondatok, nevek helyesírása.

IRODALMI KULTÚRA, IRODALMI MŰVEK ÉRTELMEZÉSE

Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése. Mesék, versek, mondókák, nyelvtörők, közmondások, szólások, rövid történetek. Témakörök. - otthon - iskola - természet - ünnepek

Olvasmányok feldolgozása kérdések alapján. Az olvasmány szereplőinek azonosítása. Szövegértést bizonyító feladatok megoldása. - jelölés - egyeztetés - kiegészítés - válaszadás - tartalom elmondása segítséggel, kérdések alapján



18 A vers, a mese és más prózai mű közötti - versszak - rím - rímelő szavak

AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉG, FEJLESZTÉSE

AZ

ERKÖLCSI,

formai különbség felismerése.

ESZTÉTIKAI

ÉS

TÖRTÉNETI

ÉRZÉK

Egyszerű ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról Szép – csúnya, jó – rossz, igazságos – igazságtalan fogalompárok használata az olvasottak feldolgozása során. Versek, mesék hangulatának felismerése, szomorú – vidám. Népi játékok, mesék dramatizálása, konfliktus átélése, konfliktuskezelés. Egyszerű esztétikai, erkölcsi vélemény alkotása mindennapi eseményekről.

MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY A BEVEZETŐ SZAKASZ (1 – 2. OSZTÁLY VÉGÉRE)

A tanuló tudjon a beszélgetésekbe bekapcsolódni a köznapi kommunikációs szituációkban, kérdéssel, válaszadással. Legyen képes közre működni egyszerű üzenetek átadásában. Ismerje és alkalmazza a tanult nyelvi és magatartási formákat a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Törekedjen gondolatainak összefüggő kifejezésére. Legyen képes adott témában 4 - 5 mondat alkotására. Tudjon 1 – 2 mondatos véleményt megfogalmazni az olvasott, hallott szövegben a szereplők magatartásával kapcsolatban. Képességeinek, tanulási akadályozottságának megfelelően ismerje fel és hangoztassa a tanult betűket. Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat. A lehetőségeknek megfelelően olvasson össze. Szavakat, esetleg rövid mondatokat másoljon írottról, nyomtatottról. A lehetőségeihez mérten, előkészítés után, 3 – 4 betűből álló szavakat írjon tollbamondás után. Alakuljon ki benne az igény mesekönyvek, folyóiratok nézegetésére.



19

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 3. osztály


I. BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS 1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése. Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok: hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangerőváltás, ritmus. Beszédszervek ügyesítése, kiejtés – hosszú mássalhangzók, hasonulások. 2. Szókincsbővítés szó-, mondat- és szöveg szinten. Szavak gyűjtése témakörök alapján képekről, kérdésekre. Reproduktív és produktív beszéd fejlesztése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, a szavak beépítése a beszédbe. 3. Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. A társas nyelvi magatartás alapvető formáinak helyzetekhez illő alkalmazása, megszólítás, tudakozódás. Családi és iskolai szerepek, szülők foglalkozása. Mindennapi élmények, film, olvasottak tartalmának elmondása öt – hat összefüggő mondatban. 4. Memoriterek. Szabályjátékok. Mesék dramatizálása.



Tevékenység

szókincsbővítés, dramatizálás, szerepjátékok, közönség, játékszabályok, stb.

Gyűjtőmunka. Könyvtárhasználat. Szerepjátszás, dramatizálás. Beszédfejlesztési gyakorlatok. Összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről. Vélemények megfogalmazása, tematikus társalgás. Beszélgetés a családról, iskoláról.




környezetismeret, napközis foglalkozás, könyvtárlátog atás, gyűjtőtevékenység stb.

Eszközök

Játékváros. Képes olvasókönyv 3., Játékváros. Magyar nyelvi munkatankönyv, Játékváros. Feladatlapok. Játékváros. Differenciáló munka tankönyv. Magnetofon. Mesekönyvek

20

II. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS 1.Olvasás, írott szöveg megértése. Olvasástechnika, olvasási képesség. Egyéni képességeknek megfelelő szó, mondat és szöveg hangos olvasása. Az olvasottak értelmezése, az olvasmány feldolgozása kérdések alapján. Aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. Hiányos mondatok kiegészítése. Nyelvhelyességi szabályok alkalmazása. 2. Irodalmi ismeretek. Könyvtárhasználat. Mesék, versek, elbeszélések, népköltészeti alkotások olvasása. A könyvek jellemzői, a tartalomjegyzék használata.

III. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT 1. Írás, szövegalkotás. Betű alakítások és kapcsolások az új vonalrendszerben. Írástempó fokozása az egyéni sajátosságok figyelembevételével.. Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok, másolás nyomtatottról. Szavak gyűjtése kérdőszavak segítségével: ki?, mi?, mit csinál?. Egyéni képességeknek megfelelő írásstílus Nemzeti Tankönyvkiadó

elemzés, értelmezés, mondatkiegészítés, tartalomjegyzék, kölcsönzésirend, cím, szerző, stb.

Hangos olvasási, néma olvasási gyakorlatok. Mese- és zenehallgatás. Könyvtári órák. Könyvtári könyvek olvasása. Olvasmány közös megbeszélése. Olvasásgyakorlás. Mondat kiegészítések gyakorlása.

ének-zene, környezetisme ret, informatika napközis foglalkozás, tanulmányi séta, stb.

Játékváros. Képes olvasókönyv 3., Játékváros. Magyar nyelvi munkatankönyv, Játékváros. Feladatlapok. Játékváros. Differenciáló munka tankönyv. Könyvtári könyvek.

ki, mi?, mit csinál?. magánhangzó, mássalhangzó stb.

Másolási gyakorlatok írottról és nyomtatottról. Tollbamondás. Szógyűjtés. Önellenőrzés, hibajavítás. Értékelés.

ének-zene, informatika, napközis foglalkozás, stb.

Játékváros. Feladatlapok. Játékváros. Differenciáló munka tankönyv. Könyvtári könyvek Számítógépes


21 fejlesztőprogramok.

kialakítása az olvashatóság figyelembevételével.

IV. NYELVI ISMERETEK 1. Helyesírási gyakorlatok. Mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek, hosszú és rövid hangzók. 2. Az ábécé ismerete. Magánhangzó mássalhangzó. Betűrend fogalma. Betűrendbe sorolás.


magánhangzó, mássalhangzó, az ábécé, betűrend, stb.

Helyesírási gyakorlatok. Másolás, tollbamondás, emlékezetből írás. Az ábécé ismerete. Gyakorlás a betűrenddel kapcsolatban. Betűnyomda használata.


ének-zene, informatika, napközis foglalkozás, stb.

Játékváros. Feladatlapok. Játékváros. Differenciáló munka tankönyv. Betűnyomda. Számítógépes fejlesztőprogramok.


Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása. Könyvek jellemzői - borítók - tartalomjegyzék - a mű címe - a mű szerzője

Gyermeklexikonok nézegetése, tallózás, az érdeklődés felkeltése.

Újságok szerkezete - fajtái - szerkezete - hirdetések


Az ábécé ismerete. Magánhangzók, mássalhangzók. Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Mondatfajták: - kijelentő - kérdő - felkiáltó - felszólító - óhajtó

A mondat szavakra tagolása. A j hang kétféle jelölése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincs gyakorlatok.


Az olvasás iránti mind magasabb szintű érdeklődés felkeltése. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel. A költői nyelv sajátosságainak a megfigyelése – szókincsbővítés. Irodalmi művek feldolgozása segítséggel, törekvés a történet idejének és helyének azonosítására. Vers és próza megkülönböztetése. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése: - sorok száma - sorok hosszúsága - szótagszám

A mesék jellemzői: - népmese - műmese - csodás elemek - csodás számok



23

Népköltészet: - népdalok - népmesék - szólások - közmondások - találós kérdések

Népi játékok dramatizált formái.

AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉG, FEJLESZTÉSE

AZ

ERKÖLCSI,

ESZTÉTIKAI

ÉS

TÖRTÉNETI

ÉRZÉK

Egyszerű ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról. Az esztétikai nézőpont megalapozása, a szép megtapasztalása a természeti környezetben és a mindennapi élet tárgyaiban. Dramatikus játékok: - konfliktusok átélése a mindennapi életből - konfliktusok felszínre hozása - konfliktuskezelés

A humor fontossága a mindennapi életben.



24



25

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 4. osztály


I. BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS 1. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése. Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangerőváltás, beszédritmus, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok. 2. Szókincsbővítő gyakorlatok szó, mondat és szöveg szinten. Egyes tantárgyak szakszavainak beépítése a mondatokba, szövegbe. 3. Társas nyelvi magatartás alapvető formáinak helyzethez illő alkalmazása. Különféle mondatok használata a közlési célnak megfelelően. Szívességkérés, ajándékozás. Viselkedési szabályok vendégségben, kiránduláson, könyvtárban. Mindennapi élmények megfogalmazása a beszédhelyzeteknek megfelelő szövegértési gyakorlatok. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. 4. Memoriterek, versek, mondókák, hagyományőrző népi szokások. 5. Fogalmazási alapismeretek. Anyaggyűjtés, szövegalkotás, címadás.



Tevékenység

hangerő, hangerőváltás, hangsúly, hanglejtés, kommunikáció, anyaggyűjtés, szövegalkotás, cím, alcím, téma stb.

Beszédtechnikai gyakorlatok. Szókincsbővítési gyakorlatok. Szituációs és szimulációs tevékenységek. Gyűjtőmunka. Dramatikus helyzetgyakorlatok. Viselkedési szabályok gyakorlása. Szó- és kifejezésgyűjtés. Rövid versek, mondókák megtanulása. Fogalmazási feladatok.



napközis foglalkozás, könyvtár, az osztályfok más tantárgyai, stb.

Eszközök

Játékvilág. Képes olvasókönyv 4. Játékvilág. Feladatlapok 4. Könyvtári könyvek. Mondatkártyák. Magnetofon.


26

II. OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS 1. Írott szöveg megértése. Egyéni képességeknek megfelelően szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. A hangos és a néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegekben a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Olvasás üteme és pontossága. Szövegekben való tájékozódás. 2. Szókincsbővítés. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Hangos és néma értő olvasás gyakorlása. Rövid szövegek önálló megértése csendes olvasással az egyéni sajátosságoknak megfelelően. Szövegekben való tájékozódás, szövegek tagolása. 3. Irodalmi ismeretek. Mesék, versek, történetek, népköltészeti alkotások olvasása.

III. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT 1. Írás, szövegalkotás. Gyakorlatok az írás eszközszintű használatára, az adott képességek figyelembevételével. Tőmondatok bővítése kérdések segítségével. Sorvégi elválasztás alkalmazása a tanult szókörben.. Toldalékos szavak megfigyelése, helyesírása. 2. Fogalmazás előkészítése. a cím.


olvasási ütem, szövegek tagolása, népdal, népmese, közmondás, szólás, stb.

Hangos és néma olvasás gyakorlása. Tájékozódás a szövegekben. Szókincsbővítési gyakorlatok. Mesék, versek, történetek, népköltészeti alkotások olvasása. Elemzés, értékelés. Rövid versek, mondókák megtanulása.

napközis foglalkozás, könyvtár, otthoni olvasás, stb.

Játékvilág. Képes olvasókönyv 4. Játékvilág. Feladatlapok 4. Könyvtári könyvek. Mondatkártyák. Magnetofon

tőmondat, toldalék, cím,.

Írásgyakorlatok. Mondatok írása másolással, tollbamondással. Hibajavítás. Fogalmazási alapismeretek.

ének-zene, környezetismeret,

Játékvilág. Feladatlapok 4. Magnetofon Számítógépes írásprogramok.


27

IV. NYELVI ISMERETEK 1. A szófajok. A főnév és az ige. Felismerésük. Melléknév, számnév. 2. Helyesírás. Toldalékok helyesírása. Helyesírási gyakorlatok, önellenőrzés, önjavítás, elemzés, értékelés.


ige, főnév, melléknév, számnév, toldalék, tulajdonnevek,

Szavak csoportosítása, felismerése a szófajuk alapján. Különböző szófajú szavak gyűjtése. A tanult helyesírási ismeretek alkalmazása. Helyesírási gyakorlatok. Önellenőrzés, önjavítás.


más tantárgyak az adott osztályfokban,

Magnetofon. Lexikonok. Helyesírási szótár. stb.

28




Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása. Könyvek jellemzői - könyvtárlátogatás - könyvkölcsönzés - olvasójegy használata - katalógus fogalma

A képességeknek, egyéni sajátosságoknak megfelelően tapasztalatszerzés az ismeretek, adatok, információk gyűjtésében. Információk feldolgozásának gyakorlása.


Szófaji ismeretek: - ige - főnév - melléknév - számnév

A szó szerkezete - szótő - toldalék

Mondatok helyesírása. - tulajdonnevek - földrajzi nevek

A tanult nyelvtani szabályok ismerete, alkalmazása tollbamondásnál, emlékezetből írásnál az egyéni képességeknek megfelelően segítséggel, irányítással vagy önállóan. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyűjtő gyakorlatok.


Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés mind magasabb szinten való felkeltése, szinten tartása. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasásában, feldolgozásában való részvétel az egyéni képességeknek megfelelően. Irodalmi művek feldolgozása irányítással - annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet - a cselekmény kezdő- és végpontjának a megállapítása. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. Néhány alapvető irodalmi téma az emberi alaphelyzet felismerésére az olvasott művek alapján. Elemi ismeretek írókról, költőkről, műveikről. Dramatikus játékok. A mű közvetlen jelentésének megfogalmazása. Törekvés a történet, az alapérzés, az alaphangulat megfogalmazására.



30 AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉG, FEJLESZTÉSE

AZ

ERKÖLCSI,

ESZTÉTIKAI

ÉS

TÖRTÉNETI

ÉRZÉK

Egyszerű ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról, indítékaikról. Egyszerű esztétikai, erkölcsi vélemény alkotása mindennapi élet eseményeiről. Az esztétikai nézőpont megalapozása, a szép megtapasztalása természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Dramatikus játékok, fantázia gyakorlatok. Konfliktusok átélése, konfliktuskezelés. A humor fontossága a mindennapi életben.

MINIMÁLIS TELJESÍTMÉNY A KEZDŐ SZAKASZ (3 – 4. OSZTÁLY VÉGÉRE)

A tanuló legyen képes a mindennapi kommunikációs helyzetekben a képességszintjének megfelelő beszédviselkedésre. A kommunikációs helyzetnek megfelelő, néhány mondatos szöveg alkotására, véleményének egyszerű közlésére. Tudjon szavakat, rövid szövegeket felkészülés után az egyéni képességeinek megfelelően, ha szükséges, irányítással hangosan szótagolva, vagy folyamatosan olvasni. Rövid történet vagy vers tartalmát segítséggel tudja elmondani, a mesék szereplőiről, magatartásukról a véleményét röviden megfogalmazni. Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni élményeiről Ismerje saját személyi adatait. Segítséggel tudjon tájékozódni a tanult nyelvi fogalmak között. - mondatfajták - szófajok - magánhangzók - mássalhangzók - betűrend - szótagolás, stb.

Írásbeli munkájában igyekezzen alkalmazni a tanult nyelvi ismereteket és a helyesírási tudnivalókat. - mondatkezdő nagybetű - mondatvégi írásjelek - tulajdon és földrajzi nevek - toldalékok, stb.

Törekedjen a rendezett és tiszta írásképre. Egyéni képességeinek megfelelően tudja leírni az ábécé betűit, írjon szavakat, mondatokat másolással és tollbamondás után. Legyen képes 3-4 mondóka, vers elmondására. Ismerje a vers és a próza közti különbséget. Legyen igénye gyermekújság, gyermekkönyv nézegetésére. Törekedjen a mindennapi konfliktusait a társas együttélés szabályainak megfelelően megoldani.



KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET

Recommend Documents