ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1052 Budapest Apáczai Csere János utca 10.
Az ajánlatkérő ezúton hívja fel a dokumentációba betekintő valamennyi gazdasági szereplő figyelmét arra, hogy a dokumentáció írható változatának igénylése elektronikus levél formájában a kö
[email protected] funkcionális e-mail címen az érvényes ajánlattétel feltétele!
Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása 2015.”
Budapest, 2015. január
TARTALOMJEGYZÉK
I. Fejezet II. Fejezet III. Fejezet IV. Fejezet V. Fejezet
Ajánlattételi felhívás, Útmutató az ajánlat elkészítéséhez Nyilatkozatminták (űrlapok) és bekérő lapok Feladat meghatározás Keretmegállapodás tervezete
A felhívás szövegében előforduló kifejezések értelmezése: Ajánlatkérő: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Dokumentáció: jelen dokumentum Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a hatályos közbeszerzési törvénynek megfelelően ajánlatot tenni jogosult, és részére jelen dokumentáció megküldésre került Nyertes ajánlattevő: a nyertesként kihirdetett ajánlatot tevő gazdasági szereplő, akivel a keretmegállapodás megkötésre sor kerül
2
II. FEJEZET ÚTMUTATÓ 1.
A Dokumentáció használata
1.1. A Dokumentáció az ajánlattételi felhívással együtt kezelendő. Amennyiben az ajánlattételi felhívás és a Dokumentáció között eltérés adódik, az ajánlati felhívásban foglalt előírások, rendelkezések az irányadók. 1.2 A dokumentációt az Ajánlatkérő az Ajánlattevők rendelkezésére bocsátja, azért ellenértéket nem kér. A dokumentáció írásvédett formátumban az eljárást kezdeményező felhívás közzétételének napjától elérhető az ajánlatkérő honlapján (www.asz.hu), bárki számára elérhető módon. A dokumentáció írható változata, amely elektronikus levélben történő igénylése az érvényes ajánlattétel feltétele, az ajánlat megtételét hivatott segíteni. A kötelező igénylés módja: elektronikus levélben kérhető a
[email protected] funkcionális e-mail címen, amelyre való beérkezését követően az ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül elektronikus levél formájában megküldi az azt íly módon igénylő gazdasági szereplő részére. 1.3 Ha az Ajánlatkérő a Dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a Dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a Kbt.-ben foglaltaktól, illetőleg a Dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban többletelőírást tartalmaz, kiegészítő tájékoztatásban közli az Ajánlattevőkkel, hogy a Dokumentáció ezen – az Ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A Dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. 1.4 A Dokumentációt a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok oltalomban részesítik, másolása, a jelen eljárás keretein kívül történő bármilyen – változatlan vagy változtatott formában történő – felhasználása jogellenes. 2. Az ajánlatok kidolgozásának feltételei 2.1. Az Ajánlattevőknek a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során egy írásos ajánlatot kell elkészíteniük, amely ajánlat az ajánlattételi határidő lejártát követően semmilyen formában – még az Ajánlatkérő hozzájárulása esetén – sem módosítható. 2.2. A Dokumentáció tartalmazza a nyertes Ajánlattevőkkel keretmegállapodás tervezetét a Kbt. 49. § (1) bekezdése szerint.
megkötendő
Ajánlatkérő a Kbt. 109.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárást alkalmazza, amely több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás megkötésére irányul és amely keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. A keretmegállapodásos eljárás második részeként Ajánlatkérő újból megnyitja a versenyt az egyedi (megbízási) szerződés(ek) megkötése céljából. A keretmegállapodás megvalósítási ideje alatt felmerülő tényleges, teljes részletességgel kidolgozott beszerzési igényekre megkötésre kerülő megbízási szerződések tervezetét a verseny újraindításakor készülő és kibocsátásra kerülő dokumentáció tartalmazza majd. 2.3. A Dokumentáció tartalmazza továbbá a Feladat meghatározás a Kbt. 48. § (1) bekezdése alapján.
3
2.4. A Dokumentáción kívül az Ajánlattevő tájékoztatást (a továbbiakban: kiegészítő tájékoztatást) igényelhet az Ajánlatkérőtől az alábbi címen: Állami Számvevőszék, Bori Ottó beszerzési munkatárs 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. fszt. 20. e-mail:
[email protected] A kiegészítő tájékoztatás nyújtására a Kbt. 122.§ (5), valamint a dokumentációban foglaltak az irányadók. Ajánlatkérő – az összes Ajánlattevő egyidejű, azonos tartalommal történő tájékoztatása mellett – írásban válaszol a Dokumentációval kapcsolatos minden egyes kérdésre. 2.5. Felhívjuk az Ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. szabályozása értelmében az Ajánlatkérő alkalmazottai nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni, erre tekintettel az ilyen módon érkező megkeresésre az Ajánlatkérő a válaszadást megtagadja. 2.6. Az Ajánlattevő által feltett kérdések, és az Ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a Dokumentáció részeivé válnak. 3. Közös ajánlattétel a Kbt. 95. § (2) bekezdésében foglaltak szerint 3.1 A Kbt. 26. §-a értelmében, amennyiben egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. 3.2 Közös ajánlattétel esetén az ajánlat részeként be kell nyújtani az Ajánlattevőknek a közös ajánlattal összefüggő megállapodásukat, amely minimálisan tartalmazza a feladatmegosztást, a teljes jogú képviseletre feljogosított személy megjelölést és elérhetőségét, az egyetemleges felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot. A megállapodást valamennyi Ajánlattevőnek cégszerű aláírással kell ellátnia. 3.3 Ajánlatkérő felhívja a Közös Ajánlattevők figyelmét, hogy kizárólag a képviselő Ajánlattevő részére küldi meg a Kbt. által előírt és egyéb tájékoztatásokat. A Közös Ajánlattevők felelőssége, hogy az egymás közötti kommunikációt megfelelően rendezzék. A képviselő Ajánlattevő részére kézbesített dokumentumok, valamennyi közös Ajánlattevő részére kézbesítettnek tekintendők. 3.4 Felhívjuk a Közös Ajánlattevők figyelmét, hogy az egyes nyilatkozatok megtételénél különös figyelmet fordítsanak arra, hogy a nyilatkozatok – amennyiben az szükséges – valamennyi Közös Ajánlattevőre kiterjedjenek. Úgyszintén fokozott figyelemmel járjanak el a kizáró okok, az alkalmassági feltételek és egyéb igazolások csatolásakor. 3.5 A Kbt. 55.§ (4) bekezdésében foglaltak értelmében az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, a Kbt. 55. § (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. 4. Ajánlatok bontása 4.1 Az ajánlatok bontására 2015. február 13-án 10 órakor – a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint jogosult személyek jelenlétében – kerül sor az Állami Számvevőszék 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10. szám alatti földszinti tárgyalójában. 4
4.2
Az ajánlatok bontásakor a Felolvasólapról a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti adatok kerülnek ismertetésre.
4.3
A Kbt. 62. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében az Ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet és a becsült érték összegét.
4.4
Az ajánlatok formai, továbbá valamennyi tartalmi érvényességének vizsgálatára az értékelési időszakban kerül sor.
5.
Az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítások, hiánypótlás
5.1
Az ajánlatok vizsgálatának, értékelésének és összehasonlításának időszakában az Ajánlatkérő felvilágosítást kérhet az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében.
5.2
Az eljárás során a hiánypótlás a Kbt. 67. §-a szerint biztosított.
6.
Kapcsolattartás
6.1
Az eljárás lezárásáig minden, az eljárással összefüggő kapcsolattartásra kizárólag írásban kerülhet sor az Ajánlatkérővel. Az Ajánlatkérő visszautasít minden személyes vagy nem dokumentálható kapcsolattartási formát.
6.2
Kérjük, hogy az Ajánlattevők valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő okmányon, levélen, faxon tüntessék fel az eljárás tárgyát („Ellenőrzési szakértő 2015”).
6.3
Az Ajánlattevők a fenti szabályok megsértése esetén minden ebből eredő következményt viselni kötelesek.
6.4
Jelen közbeszerzési eljárás során az Ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat fax, vagy a Kbt. 35. § (2) c) pontjában foglaltaknak megfelelő email útján küldi meg az Ajánlattevőknek a gyors tájékoztatás érdekében. Ajánlatkérő a fax megküldését legfeljebb háromszor kísérli meg. A megküldött dokumentum akkor is kézbesítettnek minősül, ha az Ajánlatkérő a megküldés sikerességéről faxjelentést kap, vagy ha az adott e-mail kiküldésre és az elküldött üzenetek közé besorolásra került. Az Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy az eljárás során a hagyományos postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat az Ajánlattevőknek, amennyiben ezt a Kbt. nem zárja ki.
7. A keretmegállapodásos eljárás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai 7.1.Ajánlatkérő a Kbt. 109.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárást alkalmazza. Az eljárás a Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, mely keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. A keretmegállapodásos eljárás második részeként Ajánlatkérő újból megnyitja a ver5
senyt az egyedi (megbízási) szerződés megkötése céljából, melynek részletei az Ajánlati Dokumentációban találhatók. 7.2.Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján, a Kbt. 110. §-ban foglaltak szerint valósítja meg. 7.3. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát (2015.03.162016.06.30.), illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget (nettó 100 millió Ft). 7.4. A keretmegállapodás alapján a verseny újranyitására kerül sor. 7.5. A verseny újranyitásával a Kbt. 109.§ (5)-(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával. Ennek során az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás legalább az alábbiakat tartalmazza majd: a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); b) hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és közzétételének napját; c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; d) az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét; e) a szerződés meghatározását; f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; g) a teljesítés helyét; h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; i) az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt; j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat; k) az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat; l) az ajánlati kötöttség időtartamát; m) az értékelési szempontot (mely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás) 7.6. Az Ajánlatkérő ezúton hívja fel a tisztelt Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a verseny újranyitása során a Kbt. 109. § (6) bekezdése értelmében az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet. 7.7..A verseny újranyitása során az ajánlatok bontására, elbírálására és az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés megkötésére a Kbt. X-XI. Fejezete alkalmazásával kerül sor. 8
Az ajánlatok bírálata
8.1 Az Ajánlatkérő a ki nem zárt Ajánlattevők által benyújtott, érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban rögzítetteknek megfelelően – jelen eljárásban a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján – [Kbt. 71.§ (2) bekezdés a) pont] bírálja el.
6
8.2 Az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket az Ajánlatkérő besorolja az ajánlati árak szerint. Közülük az első – az eljárást kezdeményező felhívásban meghatározott keretszámra tekintettel legfeljebb – 60 ajánlattevő szerez jogot arra, hogy a jelen Dokumentációban megadott keretmegállapodás-tervezet feltételei, és ajánlata tartalma szerint az Ajánlatkérővel a keretmegállapodást megkösse. 8.3 Az ajánlatok elbírálása során az ajánlati felhívásban rögzített bírálati szemponton kívül semmilyen más többletvállalás nem értékelhető, a Kbt. előírásaira tekintettel az Ajánlatkérő minden ilyenre való utólagos ajánlattevői észrevételt/kifogást elutasít. 9
A keretmegállapodás megkötésével kapcsolatos feltételek
9.1 Az Ajánlatkérő és az eljárást kezdeményező felhívásban meghatározott keretszámra tekintettel legfeljebb 60 ajánlattevő között a keretmegállapodás az Ajánlati felhívás, a jelen Dokumentáció és a nyertesként kihirdetett ajánlatok feltételei szerint, az ezekben megfogalmazott tartalommal jön létre. 9.2 A benyújtott ajánlatokat az Ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az Ajánlattevő megbizonyosodott a felhívásban és a Dokumentációban megadott, illetve a keretmegállapodás-tervezetből ésszerűen következő feladatokra vonatkozó ajánlati ár helyességéről és elégséges voltáról, valamint arról, hogy az fedez minden a Dokumentációban, valamint az ennek részét képező szerződéstervezetben foglalt kötelezettséget és feladatot, amely a munka elvégzéséhez szükséges. 9.3 A Dokumentációban szereplő keretmegállapodás tervezetét nem kell kitölteni, sem az ajánlathoz csatolni. 9.4 Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben, az ajánlatot Ajánlatkérőnek a Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint öt évig meg kell őriznie. 9.5 A nyertes Ajánlattevő által - a teljesítés igazolás alapján - kiállított számlájának az Ajánlatkérő általi kifizetése az Art. 36/A. § hatálya alá esik. A benyújtásra kerülő számlák kiállítása során irányadó jogszabályok: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 85./A § (6) és (7) bekezdés, illetve adott esetben az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 16.§ (4). Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a megvalósítás során kiállított számlákat mindaddig nem áll módjában befogadni, illetve kiegyenlíteni, amíg azok maradéktalanul nem felelnek meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Jelen dokumentációban tájékoztatót mellékelünk az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról. 9.6. Tekintettel arra, hogy a teljesítés csak és kizárólag az ajánlatban megnevezésre és bemutatásra kerülő szakember(ek) bevonásával történhet, a teljesítés igazolása és adott esetben (1. változat) a számla (számlák)benyújtása a teljesítésbe bevont szakember tényleges teljesítését követően kerülhet sor. A teljesítés igazolás(oka)t és adott esetben a számlá(ka)t ellenőrzésenként és szakemberenként külön-külön kell kiállítani. 10 Az ajánlathoz csatolandó igazolások, nyilatkozatok 7
10.1 Az ajánlathoz becsatolandó igazolásoknak érvényesnek, bizonyító erejűnek és magyar nyelven kiállítottnak kell lenniük. Az igazolásokat és nyilatkozatokat az ajánlattételi felhívásban foglaltak szerint kell benyújtani. 10.2 A Dokumentáció dokumentummintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az Ajánlatkérő az érvényes ajánlattételt megkönnyítse. 10.3 Felhívjuk a Tisztelt Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlatkérő nem teszi kötelezővé az általa meghatározott dokumentumminták alkalmazását, az csupán javasolt az Ajánlattevők számára. 10.4 Javasoljuk az Ajánlattevőnek, hogy a dokumentumminták helyességét minden esetben ellenőrizzék. 10.5 A dokumentációban szereplő iratminták kitöltése és benyújtása javasolt, de az Ajánlatkérő a valamennyi előírt információt, adatot tartalmazó nyilatkozatot is elfogadja, amennyiben azok megfelelőek az alkalmasság, illetve az egyéb – az Ajánlatkérő, illetőleg jogszabály által előírt – feltétel, körülmény fennállásának vagy hiányának megállapítására. 10.6 Amennyiben az Ajánlattevő a dokumentumminta mellőzésével kívánja ajánlatát megtenni, kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el az egyes dokumentumok tartalmi és formai megfelelősége érdekében. 10.7 Abban az esetben, ha a benyújtásra kerülő igazolások vagy nyilatkozatok nyelve nem magyar, úgy az Ajánlattevő köteles mellékelni az egyszerű magyar nyelvű fordításokat is. 10.8 Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy az egyes igazolások, illetve nyilatkozatok esetében meghatározott határidő az igazolások vagy nyilatkozatok kiállításának időpontjára, nem pedig azok másolata hitelesítésének időpontjára vonatkozik! 10.9 Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy a fentiekben megjelölt valamennyi dokumentum a Kbt. 4. § 11. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősül. 10.10 Az Ajánlatkérő tájékoztatja az Ajánlattevőt, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, illetőleg nyilatkozatokat – lehetőleg az alábbi sorrendben – kell az ajánlatban becsatolni: SorMegnevezés szám A Kbt. 60. § (6) bekezdésének megfelelő felolvasólap az 1. számú nyilatkozat szerint. 1. Lehetőleg a fedőlapot követően csatolják az ajánlatba. 2. 3. 4.
Tartalomjegyzék A Kbt. 60. § (3) bekezdésében előírt, úgynevezett ajánlati nyilatkozat, a 2. számú nyilatkozat szerint. A Kbt. 56.§ (1) (2), valamint az 58. § (3) bekezdésben előírt nyilatkozat, a 3. számú nyilatkozat szerint.
8
5.
6.
A Kbt. 56.§ (1) k) kc) pontjában előírt külön nyilatkozat, a 9. számú nyilatkozat szerint. Az Ajánlattevőnek (Közös Ajánlattevőnek) az ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) és b) pontjai vonatkozásában. A nyilatkozatokat nemleges tartalom esetén is kifejezetten meg kell tenni, és az ajánlathoz kell csatolni a 4. számú nyilatkozatok szerint. Közös Ajánlattevők esetén valamennyi Közös Ajánlattevőre is egyértelműen ki kell terjednie a nyilatkozatoknak. Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlatkérő Kbt. 56. § (1) e) pontjában foglalt kizáró ok alá nem tartozást az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban ellenőrzi (www.nav.hu/koztartozasmentes) a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában foglaltak értelmében, és a hivatkozott adatbázisban szereplő adatok alapján állapítja meg a kizáró ok fennállását, vagy annak hiányát.
Kizáró okok fenn nem állásának igazolása: Az Ajánlattevő kizáró okokról szóló nyilatkozata a 3. számú nyilatkozat szerint. Ajánlattevőnek (a közös Ajánlattevők mindegyikének külön-külön), az ajánlatban a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § és 12. § szerint kell igazolnia, hogy az ajánlattevő, alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá, és hogy az 7. ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 56. § (2) bekezdés szerinti kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 58. §. (3) bekezdés alapján az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet/személy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód: A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14.§ (1) bekezdés b) pontja alapján saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti, az utolsó lezárt üzleti év beszámolójának benyújtása (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban nem szükséges. A 310/2011.(XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése szerinti esetben az igazolási mód ajánlattevő működésének ideje alatt (az eljárást megindító felhívás feladásának időpontjáig) a közbeszerzés tárgyából (vállalati gazdálkodás vagy vállalati ellen8. őrzés) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozata. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14.§ (3) bekezdése alapján ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges (pl. magánszemély, vagy egyéni vállalkozó, stb.), az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb dokumentum az utolsó lezárt üzleti év EVA (1343 főlap és 1343/A űrlap), SZJA (1353) bevallás másolata, amellyel az ajánlattevő megfelelően igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az Ajánlattevő alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet a felhívásban az Ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles 9. igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére. 9
Műszaki, illetve szakmai alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód: A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés d) pontja alapján ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítésben részt vevő szakember(ek) megnevezését tartalmazó nyilatkozat az 5.számú nyilatkozat szerint, Csatolni kell továbbá a szakkép10. zettségét, végzettségét, egyéb szaktudását igazoló okirat(ok) egyszerű másolatát, a gyakorlatát bemutató szakmai önéletrajzát, valamint a megnevezett szakember közreműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatát eredeti példányban. Az Ajánlattevő alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet a felhívásban az Ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles 11. igazolni azt, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint hogy a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezésre áll. Egyéb dokumentumok: Közös ajánlattétel esetén az ajánlat részeként be kell nyújtani a jelen Dokumentáció 3.2. pontjának megfelelő megállapodást. 12.
13.
14. 15. 16.
Az Ajánlattevő ajánlatban szereplő üzleti titokról szóló nyilatkozata a 6. számú nyilatkozat szerint. (A Nyilatkozat nem minősíthet olyan adatot üzleti titoknak, amely a Kbt. 31. § (1) bekezdése, valamint 80.§ (3)-(4) bekezdései körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az Ajánlatkérő figyelembe vett.) Az Ajánlattevő kötbérről szóló nyilatkozata a 7. számú nyilatkozat szerint. Az Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 125. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakról a 8. számú nyilatkozat szerint. Az Ajánlattevő titoktartási nyilatkozata (10. számú nyilatkozat)
10
Tájékoztató az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadásáról I. Általános tudnivalók Fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő. Ezzel párhuzamosan kényelmi funkciókat vezetünk be és bővül szolgáltatásunk: igazoláskiadási határidő az eddigi 8 napról 6 napra rövidül, elektronikus úton kért igazolások személyes átvételi helyét az adózó határozza meg azzal, hogy az IGAZOL nyomtatvány főlapján legördülő listából választhatja ki azt az ügyfélszolgálatot, amely a számára a legkönnyebben elérhető (kivéve a 44 és 51-es megyei illetékességű adózókat, akik a rájuk vonatkozó speciális eljárásról a nyomtatvány kitöltési útmutatójából tájékozódhatnak), igazolások elkészültéről, az átvétel módjáról és a kézbesítési helyről elektronikus üzenetet küldünk, gjegyzés…stb) az IGAZOL nyomtatvány „hiánypótlás teljesítése” lapjának kitöltésével és elektronikus megküldésével közvetlenül az ügyével foglalkozó ügyintézővel léphet kapcsolatba, amellyel a felesleges sorban állás és a sikertelen telefonálgatás elkerülhető, köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének ténye általánosan elfogadhatóvá válik a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett. 2013. január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egyszerűbben, egy összesített nyomtatványon indíthatja meg. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a gépi kitöltést támogatja és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé. A nyomtatványgarnitúra tartalmazza az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolás kérelmeket, mellékletét képző pótlapokat, nyilatkozatokat, hozzájárulást, teljesítésigazolás lapot, fellebbezés lapot. Az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózók a kérelmeiket változatlanul, akár kötetlen formában személyesen (előzetes időpontfoglalással, vagy ügyfélfogadási időben az ország bármely ügyfélfogadási irodájában megjelenve) illetve postai úton is előterjeszthetik. A személyesen megjelenők számára az ügyfélszolgálati irodákban egyszerűbb nyelvezetű kérelem nyomtatványt rendszeresítettünk. Az Önkormányzatok, bankok, pályáztatók, azaz a felhasználók az IGAZOL nyomtatvány kitöltésével és az adózó hozzájárulásával (nyomtatványgarnitúra része, amelyet az adózó képviseletre jogosult személy tölt ki) postai úton küldhetik meg az adóhatósági igazolási kérelmeket, amelyekre az elkészült igazolásokat kizárólag szintén a felhasználó felé, postai úton küldünk meg. Tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének ténye általánosan elfogadhatóvá válik a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett. Ebből követ11
kezik, hogy Önnek az adó- illetve együttes adóigazolások kiállítására csak akkor van szüksége, ha árásokban kéri a tartozásmentesség igazolását (pl.: bankok vagy üzleti partnerek felé, vagy külföldi eljárásokban történő felhasználási céllal kért igazolások), (pl.: 30., 60., 90. napon túli, 6 hónapon túli illetve egy éven túli tartozásmentességet kell igazolni), - és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) nyilvántartásában szereplő adat igazolását is kéri (bevallásadatokkal bővített igazolások), Amennyiben a fenti tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy az igazolás kiadására szüksége van, azokat a NAV alsó fokú adózatási szervei a - megyei (fővárosi) adóigazgatóságok, - Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, mint állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 85/A. §-a alapján adja ki. A kiadható igazolástípusok: – adóigazolás – együttes adóigazolás – jövedelemigazolás – illetőségigazolás Adóigazolás Az adóigazolásnak két fajtája van: általános és nemleges adóigazolás. 1. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. 2. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján, vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Nemleges adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Együttes adóigazolás Az adózó együttes (azaz adó- és vámtartozást, vagy annak hiányát igazoló) adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolásnak is két fajtája van: általános és nemleges együttes adóigazolás. 1. Az általános együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adó- és vámtartozást, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri a végrehajtásra, vagy visszatartásra átadott köztartozásokat, illetve a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó be12
vallási kötelezettség elmulasztását. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás – ilyen célból kizárólag együttes adóigazolás kérhető – iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is. 2. A nemleges együttes adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az együttes adóigazolás kiállításának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása nincs, valamint, ha jogszabály előírja, vagy az adózó kéri a végrehajtásra, vagy visszatartásra átadott köztartozás hiányát is. Nemleges együttes adóigazolás kiadására kizárólag akkor van mód, ha az adózó a bevallási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Jövedelemigazolás A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói adatszolgáltatáson alapuló, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkezett személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét, és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás az adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ez után megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képző jövedelemről (bevételről) az általános szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. Illetőségigazolás Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. Adattartalom, az igazolás nyelve Az adóhatóság az igazolásokat a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar, vagy az adózó kérésére magyar és angol nyelven állítja ki. 2011. január 1-jétől nem adható ki adóigazolás olyan célra, amely tekintetében a felhasználó szervezet a NAV vámszerve. A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó ügyekben (jövedéki-, vám-, regisztrációs adó ügyekben) az adótartozást, illetve az adótartozás mentességének megállapítását a NAV vámszervei saját hatáskörben történő vizsgálat alapján végzik. 13
A kérelem benyújtása 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő. Az igazolások kiadása a NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságok ügyfélszolgálatainak és kirendeltségeinek a feladata. 2013. január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egyszerűbben, egy összesített nyomtatványon indíthatja meg. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a gépi kitöltést támogatja és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé. Az elektronikus bevallónak nem minősülő adózók részére a kérelmek benyújtásához a NAV alsó fokú adózatási szerveinek az ügyfélszolgálatain, kirendeltségein térítésmentesen beszerezhető kérelem nyomtatványt rendszeresítettünk, de az elektronikusan is benyújtható IGAZOL nyomtatvány szintén kinyomtatható a http://www.nav.gov.hu internetes honlapunkról való letöltés után. A formanyomtatvány használata - az elektronikus úton történő adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kiadása iránti kérelem benyújtás kivételével - nem kötelező, a kérelem formai kötöttségek nélkül is benyújtható, amennyiben az igazolás kiadásához szükséges adatokat teljes körűen tartalmazza. Kérelmét – a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának illetékességi körébe tarozó adózó kivételével – amennyiben elektronikus bevallásra nem kötelezett, úgy benyújthatja személyesen a NAV bármelyik alsó fokú adózatási szervei ügyfélszolgálati irodájában, kirendeltségén, vagy eljuttathatja postán, valamint elektronikusan. A kérelmet elektronikusan az adózó, illetve képviselője nyújthatja be, aki az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval rendelkezik, illetve képviselő, meghatalmazott esetében az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus regisztrációs űrlapon (’T180 számú nyomtatvány) bejelenti, hogy az általa képviselt adózók tekintetében az elektronikus adóhatósági szolgáltatások közül az adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kérelmezése tekintetében is eljár, vagy teljes körű (minden elektronikusan intézhető adóügy tekintetében érvényes) meghatalmazással rendelkezik. Az ügyfélkapu regisztráció kezdeményezhető a NAV alsó fokú adózatási szerveinek a központi ügyfélszolgálatain és nagyobb kirendeltségein is, az ügyfélkapu regisztrációval foglalkozó ügyfélszolgálatok aktuális listáját az internetes honlapunkon megtalálja. A kérelem kitöltése Az igazolás kiadása iránti kérelmen kérjük, figyelmesen töltse ki a kérelmező azonosító adatait (név vagy megnevezés, lakcím vagy székhely címe, adóazonosító jel vagy adószám). Az igazolás célját megadni nem kötelező, de az igazolás kiadásának szükségességét változatlanul valószínűsíteni kell. Ez annyit jelent, hogy nem kell pontosan megjelölni, hogy milyen célra kéri az adózó az igazolást. Abban az esetben viszont, ha adózó olyan konkrét célt/eljárást jelöl meg, ahol az eljáró hatóság igazolást nem kér (pl.: NAV saját eljárásaiban) az igazolás kiadását a megtagadjuk. Az alábbi ügyekben nem kell adó-, együttes adóigazolási kérelmet benyújtani, mert azokat az eljárás részeként a NAV saját hatáskörben végzi: történő felhasználás céljára, ,
14
Nem kell továbbá adó-, együttes adóigazolást kérni: Ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban és az ágazati jogszabály a szereplést vagy az igazolás meglétét kéri, -, nyugdíj megállapításhoz (adatszolgáltatás keretében a folyósító szerv megkeresésére történik az igazolás megküldése). A felsorolás nem teljes körű. Mindezek mellett javasoljuk, hogy az igazolás célját továbbra is közölje, mert az igazolás kiadását előíró jogszabályok a különböző hatóságoknál, szervezeteknél eltérő adatok igazolását kérhetik, valamint a meghatározott jogcímekhez kapcsolódó tárgyi illetékmentesség érvényesítéséhez is csak a jogcím feltüntetése esetén van lehetőség. Az igazolás felhasználójának a nevét nem kötelező megadni, kivéve, ha az igazolást közvetlenül a felhasználónak szeretné küldetni. Ha az igazolás iránti kérelmet az ügyfél hozzájárulása alapján közigazgatási hatóság nyújtja be, ebben az esetben a felhasználó szervezet maga a benyújtó hatóság. A felhasználó részére kizárólag postai úton küldjük meg az igazolást, elektronikus kézbesítés csak az adózó tárhelyére történhet. A Széchenyi Kártya Programban történő felhasználási célra kért igazolások végső felhasználója a KA-VOSZ Zrt., ezért a kérelemben felhasználóként ezt a szervezetet jelölje meg. Kötelező közölni a kért példányszámot, valamint annak meghatározását, hogy az igazolást postai vagy elektronikus úton kéri, vagy személyesen szeretné átvenni azt. Az elektronikus úton benyújtott kérelemre az igazolást, a kérelemben foglaltaknak megfelelően, elektronikusan (kivéve az illetőségigazolást), illetve postai úton küldjük meg, vagy személyes átvétel megjelölése esetén az ügyfélszolgálatainkon adjuk át az átvételre jogosultnak. Postai úton, vagy személyesen leadott kérelmek esetén az igazolás kiadása kizárólag postán keresztül, vagy személyesen történhet. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az elektronikus úton érkezett kérelmek esetében – függetlenül attól, hogy az igazolás/végzés/határozat kiadását papíralapú, vagy elektronikus formában kérte – a közbenső levelek (hiánypótlás, illetékességi áttétel…stb.) az igazoláskiadási eljárás lerövidítése érdekében kizárólag elektronikus úton kerülnek továbbításra, ezért a kérelem elküldését követő napokban ne mulassza el ellenőrizni az elektronikus tárhelyét, hogy az esetleges hiányosságokról, igazolás kiadását befolyásoló körülményekről értesülést szerezzen és a szükséges intézkedést mihamarabb meg tudja tenni. Kérjük, hogy a kérelemben minden esetben szíveskedjen pontosan jelölni az igazolás típusa kódkockában, hogy az általános adóigazolást vagy nemleges adóigazolást, illetve általános együttes adóigazolást vagy nemleges együttes adóigazolást kéri. Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelemben lehetőség van időpont megjelölésére is, kitöltése esetén ezen időpontra vonatkozó adatok alapján igazolja az adóhatóság az adótartozást, vagy a köztartozást, illetve annak hiányát. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelemben kötelező megadni a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét. A jövedelemigazolás kiadása iránt benyújtott kérelmében kérjük, jelölje meg, hogy melyik adóévről kéri az igazolás kiállítását. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelemben jelölje meg, hogy az illetőségigazolást magyar, vagy magyar és angol nyelven kéri. Ha az illetőségigazolást áfa visszaigényléshez, vagy kettős adózás elkerüléséhez kéri, akkor ezt a kérelmen jelezze. A magyarangol nyelvű illetőségigazoláson a fent említett két jogcímen kívül más jogcím, valamint felhasználó elnevezése nem szerepel, a jogcím megjelölése nélkül leadott kérelmek esetében kizárólag az „Ezen igazolást az adóalany kérelmére adtam ki.” szöveg feltüntetésére kerül sor. 15
A kérelem megjegyzés rovatában, egyéb – a nyilvántartásunkban szereplő és az igazolás céljához kapcsolódó – adatok igazolását lehet kérni, pl. bővített adóigazolás kiadása a bevallás adatok feltüntetésével. Ez jellemzően Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos igazolásoknál fordul elő – itt a bevallásadatok feltüntetése kötelező is – de több pénzintézet a hitelek elbírálásához is feltételként szabja. Meghatalmazás, képviselet Amennyiben a kérelmező nem személyesen jár el, csatolni kell a meghatalmazást, vagy a kérelmen az erre szolgáló rovatban meg kell jelölni, hogy a meghatalmazott állandó meghatalmazással rendelkezik, illetve törvényes képviselő. Internetes honlapunkról letölthetőek a meghatalmazások mintái, melyek értelemszerű és pontos kitöltését kérjük. Nem kell csatolni a meghatalmazást, ha az ügyintézésre jogosult személy az eljárásra jogosultsággal, vagy regisztrációval rendelkezik. Meghatalmazás, képviselet igazolásának hiányában, vagy nem megfelelő meghatalmazás esetén az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását. Külföldi hatóság nyomtatványa Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a kétvagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz. Illetékkötelezettség és illetékmentesség A jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása illetékmentes, az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása illetékköteles. 2012. január 1-jétől az adóigazolás és az együttes adóigazolás után az illeték mértéke 3000.-Ft. Az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azaz ugyanazon eljárásban (egy kérelemben) kért több azonos tartalmú példány után 3000.-Ft illetéket kell fizetni, azonban a több kérelemben, illetve az egy kérelemben több jogcím/igazolás tartalom után az illetéket külön-külön kell megfizetni. Az illetéket az eljárás megindításakor – elektronikus kérelem benyújtása esetén a kérelem bárkódjának/ügyszámának megismerésekor (a tárhelyről letölthető dokumentumon az úgynevezett EBEV elfogadó nyugtán szerepel) – kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú NAV Adóhatósági illetékbeszedési számla javára. Az illetékfizetési kötelezettséget a bankszámla nyitására kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, bankszámla nyitására nem kötelezett adózónak postai készpénz átutalási megbízással (csekkel) vagy belföldi bankszámlájáról átutalással kell teljesítenie. A NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain és nagyobb kirendeltségein készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) történő fizetésre is lehetőség van. Nem kell megfizetni az illetéket, ha az adózó a törvény alapján személyes illetékmentességben részesül. A teljes személyes illetékmentesség a Magyar Államot, a helyi önkormányzatok és azok társulatait és néhány szervezetet feltétel nélkül illet meg, más szervezeteknek (költségvetési szerv, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, alapítvány, ideértve a közalapítványt is, vízgazdálkodási társulat, valamint a közhasznú, nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet) a teljes személyes illetékmentességhez a meghatározott feltétel meglétéről az eljárás megindításakor, vagyis a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a kérelem tartalmazza, csak a kívánt részt kell megjelölni.
16
Ugyancsak nem kell megfizetni az illetéket a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetésekhez (alvállalkozóknak) szükséges együttes adóigazolások vonatkozásában, mert ez az igazolás illetékmentes és más eljárásokban nem felhasználható. Az említetteken kívül illetékmentesség vonatkozik például az álláskeresési járadék, átképzési támogatás igénybevételéhez szükséges, azaz a foglalkoztatással és a munkaviszony, tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatos igazolásra. Az igazolás kiadásának határideje Az igazolás kiadásának határideje hat nap. A határidőt az eljáró adóigazgatóság vezetője indokolt esetben, egy ízben, az ügyfél értesítése mellett, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Adateltérés vagy hiányosság esetén az adózót értesítő levélben szólítjuk fel az eltérés, hiányosság rendezésére, és ebben az esetben az igazoláskiadási határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás időtartama az ügyintézési időbe nem számít bele. Kérelem visszavonása Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérelmet az igazolás kiadása előtt vissza lehet vonni – adóigazolás, együttes adóigazolás esetén az illetékfizetési kötelezettség fennáll, függetlenül a kérelem visszavonásától – ebben az esetben a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. A kérelem visszavonását nem szükséges indokolni. Kérelem módosítása Az adózó a kérelmét az igazolás/határozat/végzés kiadása előtt módosíthatja. A módosítási lehetőséget az adóhivatal nem jogszabályi előírás alapján biztosítja. Az igazolások kiadása, átvétele 2013. január 1-jétől az elektronikus úton kért igazolások személyes átvételi helyét az adózó határozza meg azzal, hogy az IGAZOL nyomtatvány főlapján legördülő listából választhatja ki azt az ügyfélszolgálatot, amely a számára a legkönnyebben elérhető (kivéve a 44 és 51-es megyei illetékességű adózókat, akik a rájuk vonatkozó speciális eljárásról a nyomtatvány kitöltési útmutatójából tájékozódhatnak), Az elektronikus úton kérelmezett adóigazolásokat, együttes adóigazolásokat, jövedelemigazolásokat az adóhatóság az adózó választása szerint elektronikus úton vagy postai úton küldi meg vagy személyes megjelenés alkalmával adja át. Amennyiben az elektronikus úton benyújtott adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás kiadása iránti kérelemben az adózó elektronikus úton kért igazolást, abban az esetben az adóhatóság az igazolást, határozatot, végzést, egyéb értesítést (hivatalos iratot) minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az adóhatóság az elektronikus úton kiadott elektronikus iratot kizárólag az adózó (képviselője) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) értesítési tárhelyére küldi meg. Amennyiben az adózó az elektronikus iratot a tárhelyre érkezését követő ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság a kézbesítést az adózó KR értesítési tárhelyére megismétli. Ha az adózó a hivatalos iratot az ismételt beérkezéstől számított ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság azt az ötödik napot követő munkanapon kézbesítettnek tekinti. Az elektronikus úton kiállított hivatalos irat csak elektronikus formában érvényes. Az elektronikus úton benyújtott illetőségigazolás iránti kérelemre az adóhatóság az illetőségigazolást papíralapon adja ki, az adózó választása szerint postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenéssel adja át. A személyesen benyújtott illetve postán elküldött kérelemben nincs lehetőség elektronikus adóigazolást, együttes adóigazolást, jövedelemigazolást kérelmezni. II. Az egyes igazolásokra vonatkozó részletes tudnivalók Adóigazolás, együttes adóigazolás Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti eljárásban az adóhatóság által nyilvántartott adótartozás összegét - nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. A nettó adótartozás számítása a 17
folyószámlán szereplő adónemek tekintetében kerül megállapításra, tehát az adók módjára behajtandó köztatozások, a végrehajtásra és visszatarásra átadott kötelezettségek a nettó adótartozás egyenlegébe nem számítanak bele! Az igazolások célját és az igazolások felhasználójának nevét (megnevezését) nem kötelező feltüntetni, de egyes eljárásokban a jogszabályok előírhatnak az általánostól eltérő vizsgálati szempontokat, ezért, ha jogszabály írja elő az igazolás kiadását, kérjük jelezze a felhasználási célt, vagy a pontos jogszabályt. Amennyiben általános adóigazolás, vagy általános együttes adóigazolás kiadása iránt nyújtott be kérelmet, és tartozását nem, vagy nem teljes mértékben fizeti meg, az adótartozás összege, illetve az adók módjára behajtandó, végrehajtásra átadott köztartozás egy összegben kerül feltüntetésre az általános adóigazoláson, vagy az általános együttes adóigazoláson. Amennyiben bevallása hiányzik, és azt nem pótolta, a bevallás számának, elnevezésének, a benyújtás esedékességének megjelölésével a hiányzó bevallás (is) feltüntetésre kerül az általános adóigazoláson, vagy általános együttes adóigazoláson. Amennyiben a hiányzó bevallás pótlására ellenőrzés megkezdése miatt nincs lehetőség, úgy az ellenőrzés befejezéséig (jogerős fizetési határozat kibocsátásáig) kizárólag általános, azaz a hiányzó bevallás feltüntetésével kiállított igazolás kiadására van mód, a nemleges adó-, együttes adóigazolási kérelem megtagadásra kerül. Nemleges adóigazolás nem adható ki, ha az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az igazolás kiadását előíró jogszabályban megadott adótartozása áll fenn, behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása van, az esedékes bevallási kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha az esedékes bevallási kötelezettség elmulasztást a lefolytatott ellenőrzés feltárta és jogerős megállapítást tett. Nemleges együttes adóigazolás kiadásához a nemleges adóigazolás kiadásának feltételeinek a NAV vámszerveinek vonatkozásában is teljesülnie kell. A havonta nettó módon számított kétszázezer forintot meghaladó közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés csak akkor teljesíthető, ha az alvállalkozó a kifizetésekhez bemutat, átad, vagy megküld a kifizetőnek egy harminc napnál nem régebbi nemleges együttes adóigazolást, mellyel igazolja, hogy az adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincs. Amennyiben az együttes adóigazolás 2008. szeptember 30. napját megelőző időszakból származó köztartozást mutat, a kifizetést teljesítő a kifizetést a köztartozás erejéig visszatartja. Az adóhatóság az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. Nem szükséges nemleges együttes adóigazolás bemutatása, átadása, megküldése a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez, ha az adózó szerepel a kifizetést megelőzően hó utolsó napjának adatairól közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban. A köztartozásmentes adatbázis részletes szabályait külön tájékoztató füzet tartalmazza. Jogszabályban előírt adókötelezettség teljesítésének igazolásánál a kérelemben meghatározott adónemekben igazoljuk az adófizetési kötelezettség fennállását, vagy fennállásának hiányát valamint az adófizetési kötelezettség teljesítését. Az ilyen típusú igazolásnál szükséges megadni az adóigazolás célját, annak érdekében, hogy az igazolás a jogszabályban meghatározott vizsgálatot követően megfelelő adattartalommal kerüljön kiállításra. Amennyiben ilyen típusú igazolásra van szüksége, a megjegyzés rovatban meg kell adni az igazoltatni kívánt adatokat (adóév/időszak, bevallás típusa, adónem kódja, megnevezése…stb.) Az adózó bevallása és a kifizető adatszolgáltatása alapján – egyeztetés után – kérelemre igazoljuk a társasági adóköteles jövedelmekből a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján levont társasági adó vagy osztalékadó megfizetését. Amennyiben 18
az adózó az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolását kérte, az igazolás tartalmazza ezen adatokat is. Jövedelemigazolás Jövedelemigazolás magánszemély részére állítható ki. A jövedelemigazolást az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallás és/vagy egyszerűsített vállalkozói adóbevallás, vagy az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás, vagy az utólagos adómegállapítás, vagy a soron kívüli adómegállapítás adatai alapján állítja ki. Az adóhatóság a jövedelemigazolás kiadása során az adózó által benyújtott önellenőrzést is figyelembe veszi. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. (Az eva bevétel és annak adójának jövedelemigazolásban történő igazolása kizárólag egyéni vállalkozó esetében van lehetőség, a társas vállalkozóknak ezen adatokat az adó- és az együttes igazolásban lehet szerepeltetni.) Az átalányadó szabályai szerint adózó ügyfeleink jövedelemigazolása tartalmazza az átalányadó alapját és a megállapított átalányadót (is). Mezőgazdasági kistermelő ügyfeleink amennyiben egyszerűsített bevallási nyilatkozatot (is) nyújtottak be, kérésükre az igazoláson ez a nyilatkozat (is) feltüntetésre kerül. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya tekintetében a jövedelemigazolás szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-a, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. Tekintettel azonban arra, hogy a jövedelemigazolás adóévenként kerül kiállításra, ilyen tartalmú igazolást 2014. január 1-jét követően kérhetnek adózóink. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVIII. törvény 10. § (3) bekezdése alapján Polgári peres eljárások költségmentessége érdekében szükséges jövedelemigazoláshoz kérjük, hozza magával a bíróságok által rendszeresített nyomtatványt, melynek megfelelő rovatait az adóhatóság tölti ki. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást. Amennyiben az adózó a jövedelemigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolását kérte, az igazolás tartalmazza ezen adatokat is (személyi jövedelemadó bevallás, egyszerűsített vállalkozói adó bevallás adatai). Adónyilatkozat alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti valamennyi adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét (az adóalap kiegészítéssel számított öszszevont adóalapba tartozó, és az elkülönülten adózó jövedelmet együtt), és az ezen jövedelmek utáni adókötelezettség összegét igazoljuk. Illetőségigazolás Illetőségigazolás iránti kérelemnél az alábbi célok megjelölése szükséges, mert célonként más-más típusú igazolás kiállítására van szükség.
Az Áfa tv. hatálya alá tartozó általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózóink kérelmére a hozzáadottérték-adó típusú forgalmi adónak a viszonosság elve alapján történő visszatérítéséhez igazolást állítunk ki a belföldi illetőségről. Amennyiben a tevékenység(ek) feltüntetését is kéri, igényét jelezze a kérelem benyújtásakor. Figyelem, 19
csak az adóhivatal nyilvántartásában szereplő tevékenység(ek) feltüntetésére van lehetőség. Magánszemélyek, adószámos magánszemélyek, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján kérhetik belföldi illetőségük igazolását. A kérelem benyújtásakor jelezni kell az egyezményes partner ország nevét. A kettős adózás elkerüléséről szóló igazolások kiállítása egyéb jogcím és felhasználó nevének feltüntetése nélkül történik. Az egyéb célból, vagy cél megjelölés nélkül benyújtott kérelmekre kizárólag a név(elnevezés), adóazonosító (adószám), lakcím(székhely) feltüntetésére kerül sor. Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelmében az igazolás tárgyával összefüggő adatok igazolása is kérhető, ekkor az igazolás tartalmazza ezen adatokat is (közösségi adószám, tevékenységek, telephelyek igazolása). Adószám alkalmazásának felfüggesztése, adószám törlése Amennyiben az adóhatóság az adószám használatát jogerős határozattal felfüggesztette, ennek tényét, a határozat számát és a felfüggesztés időpontjának kezdetét az igazolás megjegyzés rovatában jelezzük. Ha az adószám törlésre kerül, akkor a törölt adószámra vonatkozó igazolás kiadásra nem kerülhet sor, ilyen esetben a kérelmet megtagadjuk. Ilyen esetben az adózó az újbóli bejelentkezést követően az új adószámon nyújthat be adó-, együttes adó-, jövedelem vagy illetőségigazolási kérelmet. Ha az adószám törlési eljárás már megkezdődött, de még jogerősen nem fejeződött be, az igazolás kiadási eljárást felfüggesztjük, az adószám törlését követően az igazolást megtagadjuk. Eljáró közigazgatási hatóság kérelme az eljárásához szükséges igazolás kiadásához Közigazgatási hatóság, az ügyfél írásba foglalt kérelmére kéri az eljárásához szükséges adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítását. Az igazolást felhasználó közigazgatási hatóság kérelmét formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel írásban (személyesen vagy postán) nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell az igazolás adatainak kezeléséhez és továbbításához szükséges, erre a célra rendszeresített hozzájárulás nyomtatványt vagy ezzel azonos tartalmú egyéb hozzájárulást. A kérelem nyomtatvány letölthető honlapunkról. A közigazgatási hatóság igazolás kiadása iránti kérelmét papíralapon, postai úton terjesztheti elő. Az ügyfél az illetéket a hatóság felé fizeti meg. A kérelem nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos, fentebb már leírt elvárások a közigazgatási hatóságok kérelmeire is vonatkoznak. Igazolás megküldése közvetlenül az igazolást felhasználó szervezet részére Ügyfeleink az igazolás kiadása iránti kérelemben, nyilatkozat formában kérhetik, hogy az adóhatóság az igazolást (határozatot, végzést) közvetlenül küldje meg a felhasználó szervezet részére. A nyilatkozat része a honlapunkról letölthető adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kiadása iránti kérelmeknek, de benyújtható azzal azonos tartalmú nyilatkozat is. Elektronikus úton benyújtott adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kiadása iránti kérelmekben elektronikus úton kért igazoláskiadás esetében nem kérhető nyilatkozatban az igazolásnak az igazolást felhasználó részére való megküldése. Amennyiben több igazolást felhasználó szervezet részére kéri közvetlenül az igazolás vagy határozat, végzés megküldését, úgy minden felhasználó szervezet részére külön nyilatkozatot kell kitölteni, vagy mellékelni kérelméhez. A nyilatkozaton kérjük, figyelmesen töltse ki az igazolást felhasználó szervezet megnevezését és címét. Tájékoztatás az igazolás valódiságáról az igazolást felhasználó szervek részére Azok a szervek, szervezetek, melyekhez az adózó az igazolást vagy határozatot benyújtotta, írásban tájékoztatást kérhetnek az igazolást kiadó igazgatóságtól az igazolás/határozat valódiságáról.
20
Az adó-, az együttes adó-, a jövedelem és az illetőségigazolásokon az adóhatóság ellenőrzési azonosítót helyez el. Az ellenőrzési azonosító és az igazolás ügyiratszámának megadásával az igazolás felhasználója és az adózó (képviselője) – a személyazonosítást követően a http://www.magyarorszag.hu internetes honlapon az eBEV rendszerbe bejelentkezve – a kiadott igazolást megtekintheti, letöltheti. A lekérdezések naplózásra kerülnek, az adózó (képviselője) a részére kiadott igazolás megtekintését lekérdezheti. Az igazolást felhasználó szervezet az igazolás valódiságáról szóló kérelmét az erre a célra rendszeresített VALOS nyomtatvány kitöltésével vagy azzal azonos tartalmú kérelemmel és az igazolás/határozat másolatának mellékelésével postán küldheti el az adóhatóságnak vagy a képviselő, meghatalmazott személyes megjelenéssel is benyújthatja az ügyfélszolgálaton, kirendeltségen.
21
III. FEJEZET
NYILATKOZATMINTÁK
22
1. számú nyilatkozat FELOLVASÓLAP KÖZBESZERZÉS TÁRGYA: „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása - 2015. ” keretmegállapodásos eljárás Ajánlattevő adatai1: Ajánlattevő neve: Ajánlattevő székhelye/lakcíme: Nyilvántartó cégbíróság neve: Ajánlattevő cégjegyzékszáma: Egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat száma: Belföldi adószáma: Pénzforgalmi jelzőszám2: Képviselő neve: Ajánlattevő TAJ száma: Ajánlattevő adóazonosító jele: A kapcsolattartó adatai3: Kapcsolattartó személy neve: Kapcsolattartó személy telefon vagy mobil száma: Kapcsolattartó személy faxszáma: Kapcsolattartó személy e-mail címe: Azon számszerűsíthető adatok, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek: Egyösszegű ajánlati ár*: nettó ……………………… + ÁFA/járulék**/munkanap*** *Az egyösszegű ajánlati ár vállalkozási típusú szerződés esetén az ÁFA nélküli, 1 munkanapra vetített nettó ajánlati árat jelent, míg foglalkoztatási típusú megbízási szerződés esetén a Megbízót terhelő járulék nélküli, 1 munkanapra vetített megbízási díjat jelent. ** A megfelelő részt aláhúzással kell jelölni *** Az ajánlati árat egy szakértő egy munkanapjára vetítetten kell megajánlaniuk. Kelt: …………… ……….. év ……………….. hónap …. Napján
(cégszerű aláírás)
1
Közös ajánlattétel esetén a táblázatot valamennyi Közös Ajánlattevőnek ki kell töltenie, a táblázat szabadon bővíthető. A táblázatban azon sorok kitöltését kell elvégezni, amelyek az ajánlattevő gazdasági szereplőre értelmezhetők. 2 Azt a pénzforgalmi jelzőszámot kell feltüntetni, melyet az Ajánlattevő az eljárással kapcsolatosan használni kíván. Amennyiben a megkötendő szerződésben ettől eltérő bankszámlát kíván az Ajánlattevő feltüntetni, úgy ezt kérjük külön is feltűntetni. 3 Lehetőség szerint soronként egyetlen elérhetőségi adatot adjanak meg. Az Ajánlattevő felelőssége olyan kapcsolattartási adatokat megadni, amelyen fogadni tudja az Ajánlatkérő által megküldött információkat.
23
2. számú nyilatkozat A KBT. 60. § (3) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT AJÁNLATI NYILATKOZAT4
(minta) Alulírott …………………………………, mint a(z) …………................................................. cégjegyzésre jogosult képviselője, az Állami Számvevőszék mint Ajánlatkérő által kiírt „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása - 2015.” tárgyú közbeszerzési eljárás Ajánlattevőjeként nyilatkozom, hogy miután az Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása - 2015 tárgyú felhívásának és dokumentációjának feltételeit megvizsgáltuk, azokat elfogadjuk, és a felhívás és Dokumentáció feltételei, továbbá az eljárás során keletkezett egyéb dokumentumok szerint ajánlatot teszünk az ajánlatunkban a Felolvasólapon rögzített ajánlati áron. nyertességünk esetén készek és képesek vagyunk az ajánlatunkban, valamint a felhívásban, a Dokumentációban és a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb iratokban előírt feltételeknek megfelelően a szerződés megkötésére és teljesítésére. Nyertességünk esetén vállaljuk a felhívásban, a Dokumentációban és a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb iratokban előírt feltételeknek megfelelően a szerződés megkötését. Nyilatkozom továbbá, hogy a vállalkozás: a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmében mikrovállalkozásnak / kisvállalkozásnak / középvállalkozásnak5 minősül. b) nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá.6 Kelt: …………… ……….. év ……………….. hónap …. napján (cégszerű aláírás)
4
Közös ajánlattétel esetén az ajánlati nyilatkozatot minden Közös Ajánlattevőre kiterjedő hatállyal meg kell tenni. 5 A megfelelő válasz aláhúzandó! 6 Amennyiben a vállalkozás nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá, úgy ezt a választ szükséges aláhúzni!
24
3. számú nyilatkozat
NYILATKOZAT A KIZÁRÓ OKOKRÓL7
Alulírott
…………………………………,
mint
a(z)
…………................................................. képviselőjeként n y i l a t k o z o m , hogy az általam képviselt gazdálkodó szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, illetve az általam képviselt gazdálkodó szervezet, az általam igénybe venni kívánt alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá. Az általam képviselt gazdálkodó szervezet nem vesz igénybe olyan alvállalkozót, aki a felhívásban előírt kizáró okok a hatálya alá tartozik. Kelt: …………… ……….. év ……………….. hónap …. napján
(cégszerű aláírás)
7
Az ajánlattevőnek, nyilatkoznia kell saját magára vonatkozóan.
25
4/a. számú nyilatkozat NYILATKOZAT8 a Kbt. 40. § (1) bekezdése a) pontjára vonatkozóan a közbeszerzés értékének 10 %-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a) Alulírott ..........................................., mint a(z) ...................................................... (ajánlattevő megnevezése) cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy társaságunk „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés következő részeihez (feladatok elvégzéséhez) veszek igénybe alvállalkozó(ka)t9: – ……………………………….……………………………………… – ……………………………………………………………………… ………………………., 2015. …………………….hó…….nap …………………………………………. ajánlattevő cégszerű aláírása b) Alulírott ..........................................., mint a(z) ...................................................... (ajánlattevő megnevezése) cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy társaságunk „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása - - 2015” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez nem kíván alvállalkozót igénybe venni. ………………., 2015. …………….hó…….nap ……………………………………… ajánlattevő cégszerű aláírása
8
Az ajánlattevőnek vagy az „a)” vagy a „b)” jelzésű nyilatkozatot kell kitöltenie. A Kbt. 4. § 2. szerint alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely, vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-szállítót c) építési beruházás esetében z építőanyag szállítót. 9
26
4/b. számú nyilatkozat NYILATKOZAT10 a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozóan a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a) Alulírott ..........................................., mint a(z) ...................................................... (ajánlattevő megnevezése) cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy társaságunk „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben a következő alvállalkozó(ka)t11 kívánjuk igénybe venni, melyek a teljesítésben a közbeszerzés értékének alábbi arányában fognak közreműködni: Alvállalkozó megnevezése, székhelye (lakóhe- Százalékos aránya lye)
…………………., 2015. ……………….hó…….nap …………………………………. ajánlattevő cégszerű aláírása b) Alulírott ..........................................., mint a(z) ...................................................... (ajánlattevő megnevezése) cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy társaságunk „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben nem kíván alvállalkozót igénybe venni. ………………………., 2015. …………………….hó…….nap …………………………………………. ajánlattevő cégszerű aláírása
10
Az ajánlattevőnek vagy az „a)” vagy a „b)” jelzésű nyilatkozatot kell kitöltenie. A Kbt. 4. § 2. szerint alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely, vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyagszállítót c) építési beruházás esetében az építőanyag szállítót. 11
27
A Kbt. 55.§ (5) bekezdése szerint, az alkalmasság igazolásához erőforrást nyújtó szervezet (vagy személy)12 megnevezése, a rendelkezésre állás igazolása a) Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (vagy személy) erőforrására támaszkodik-e (4/a. nyilatkozat). b) Amennyiben az ajánlattevő fenti nyilatkozatában úgy nyilatkozik, az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására támaszkodik, meg kell neveznie ezen szervezetet (vagy személyt) és az ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet (vagy személy) erőforrására (is) támaszkodik (4/b. nyilatkozat). c) Az alkalmasság igazolásához erőforrást nyújtó szervezet (vagy személy) köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt (4/c. nyilatkozat) szerint. A kitöltött űrlap(ok) ezen bekérő lap helyére csatolandó(ak).
12Ha
egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. (5) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (6) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat: a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.
28
5. számú nyilatkozat NYILATKOZATMINTA A FELHÍVÁS III.2.3. PONTJÁRA VONATKOZÓAN Alulírott …………………………………, mint a(z) …………................................................. képviselőjeként n y i l a t k o z o m , hogy az alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében az alábbi szakembereket mutatjuk be13: Szakember(ek) megnevezése: A szakember(ek)t a felhívás mely pontja szerinti alkal- III.2.3 - teljesítésben részt vevő massági feltételre tekintettel mutatjuk be: szakember Képzettség/végzettség ismertetése: A nyilatkozathoz benyújtása kötelező, ahhoz mellékelni kell: a megnevezett szakember(ek) végzettségét, képzettségét igazoló diplomá(ka)t egyszerű másolatban, a gyakorlatát bemutató szakmai önéletrajzát eredeti, aláírt példányban,valamint a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állási nyilatkozat eredeti példányát. Kelt: …………… ……….. év ……………….. hónap …. napján
(cégszerű aláírás)
13
A táblázat sorai szabadon bővíthetők további szakemberek bemutatásával.
29
5/a. számú nyilatkozat
NYILATKOZATMINTA RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSRÓL Alulírott ……………………., (adott esetben mint a(z) ……………………… cégjegyzésére jogosult képviselője) kijelentem, hogy az Állami Számvevőszék részére „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú közbeszerzési eljárásban beszerzett, ellenőrzési tevékenységet ellátom, a megállapodás alapján megkötésre kerülő szerződés(ek) teljes időtartama alatt rendelkezésre állok.
Kelt: ……………….., ……….. év ………… hónap ……….. napján ……..……………………………. (Cégszerű aláírás)
30
6. számú nyilatkozat NYILATKOZATMINTA ÜZLETI TITOKRÓL Alulírott ……………………., (adott esetben mint a(z) ……………………… cégjegyzésére jogosult képviselője) kijelentem, hogy az Állami Számvevőszék részére „Ajánlatkérő „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú nemzeti eljárásrend szerinti keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatuk ….... oldalától ……….. oldaláig14 tartó részében található iratok üzleti titkot képeznek. Kérjük az iratok és a bennük található adatok bizalmas kezelését. Kelt: ……………….., ……….. év ………… hónap ……….. napján ……..……………………………. (Cégszerű aláírás)
A Nyilatkozat nem minősíthet olyan adatot üzleti titoknak, amely a Kbt. 31. § (1) bekezdése, valamint 80.§ (3)-(4) bekezdései körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az Ajánlatkérő figyelembe vett. Amennyiben nincs az ajánlatnak olyan része, amelyet üzleti titokként kívánnak kezelni, úgy kérjük a lapszámok helyét kihúzni! 14
31
7. számú nyilatkozat NYILATKOZATMINTA KÖTBÉRRŐL Alulírott ……………………., mint a(z) ……………………… cégjegyzésére jogosult képviselője kijelentem, hogy jelen közbeszerzési pályázatban való nyertességünk esetén vállaljuk az alábbi kötbérek teljesítését: Késedelmi kötbér: Amennyiben a Megbízott a feladat teljesítésével - számára felróható módon - késedelembe esik, úgy késedelmi kötbér megfizetésére köteles. A késedelmi kötbér mértéke a határidő elmulasztása esetén a nettó megbízási díj napi 1 %-a, amely nem haladhatja meg a nettó megbízási díj 5 %-át. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás értékéből közvetlenül levonni. Meghiúsulási kötbér: A nyertes ajánlattevő meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, ha a jelen szerződés tárgyát képező tevékenységet nem látja el, és azt az ajánlatkérő írásbeli felszólítása ellenére a felszólítás kézhezvételét követő napon belül nem kezdi meg. A meghiúsulási kötbér összege a szerződés teljes időtartamára vonatkozó nettó szolgáltatási díj 5 %-a. A szerződéskötés feltétele a meghiúsulási kötbér biztosítékául szolgáló dokumentum benyújtása, mely a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontja szerint teljesíthető. A Kbt. 126. § (5) bekezdése értelmében a meghiúsulási kötbér határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell. Hibás teljesítési kötbér: A Megbízott hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles, ha a szerződést hibásan teljesíti, amennyiben a szerződésben meghatározott egyes feladatokat nem teljesíti, hiányosan, vagy nem megfelelő szakmai színvonalon teljesíti, vagy egyébként megszegi a szerződésben szereplő kötelezettségeket. A megfelelő szakmai színvonal alatt a szerződésben – és a hozzá kapcsolódó jogi, szakmai követelmények, illetve szerződéses rendelkezés hiányában – a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelő, általánosan elvárható követelmények teljesítését kell érteni. A hibás teljesítési kötbér mértéke abban az esetben, ha a hiba rövid időn (három napon) belül orvosolható, a nettó megbízási díj 1 %-a naponta. Amennyiben a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására rövid időn (3 napon belül) belül nincs lehetőség, úgy a kötbér mértéke a nettó megbízási díj 5 %-a. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás értékéből közvetlenül levonni. Kelt: ……………….., ……….. év ………… hónap ……….. napján ……..……………………………. (Cégszerű aláírás)
32
8. számú nyilatkozat NYILATKOZATMINTA A KBT. 125. § (4)-(5) BEKEZDÉSEIBEN FOGLALTAKRÓL Alulírott ……………………., mint a(z) ……………………… cégjegyzésére jogosult képviselője kijelentem, hogy jelen közbeszerzési pályázatban való nyertességünk esetén vállaljuk az alábbi szerződéses feltételeket: A Kbt. 125. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében a nyertes Ajánlattevő a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a szerződés megkötésének feltétele, hogy a) a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 125. § (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti. A Kbt. 125. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében a nyertes Ajánlattevő a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy az Ajánlatkérő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek. b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek. Kelt: ……………….., ……….. év ………… hónap ……….. napján
……..……………………………. (Cégszerű aláírás)
33
9. számú nyilatkozat NYILATKOZAT A KBT. 56. § (1) K) PONT KC) ALPONTJA TEKINTETÉBEN A KBT. 58.§ (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ALKALMAZANDÓ 310/2011. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET 2. § I) PONT IB) ALPONTJA ALAPJÁN
Alulírott……………………….., mint a(z) ……………………………………………………. cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom hogy 1.) a(z) ……………………………………………………….. ajánlattevő Társaságuk olyan társaságnak minősül, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek / nem jegyeznek*. *megfelelő rész aláhúzással jelölendő. 2.) Tekintettel arra, hogy jelen dokumentum 1. pontjában tett nyilatkozatom szerint Társaságunkat nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó adatok a következők: Tényleges tulajdonos neve: ………………………………… Tényleges tulajdonos címe: ………………………………… (a nyilatkozat minta szükséges további sorokkal kiegészítendő) 3.) Amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatának benyújtása szükséges. Kelt: …………… ……….. év ……………….. hónap …. napján
cégszerű aláírás
34
10. számú nyilatkozat TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott……………………….., mint a(z) ……………………………………………………. cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom hogy az Állami Számvevőszék részére „Az Állami Számvevőszék részére ellenőrzési tevékenység ellátása – 2015” tárgyú nemzeti eljárásrend szerinti keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutó információkat, adatokat, tényeket titkosan kezelem, azokat harmadik fél tudomására nem hozom.
Kelt: ……………….., ……….. év ………… hónap ……….. napján ………………………… (Cégszerű aláírás)
35
Ellenőrző lista az ajánlatban benyújtásra kerülő dokumentumok teljességének ellenőrzésére
Becsatoltam Részletes tartalomjegyzék (oldalszámok megadásával) Felolvasólap Nyilatkozat a Kbt. 60.§ (3) szerint) Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 56.§.(1) szerint Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 56.§.(2) szerint Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 56.§.(1) k), kc) szerint Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 58.§.(3) szerint Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 40.§ (1) a)-b)szerint Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 55.§ (5) szerint Pénzügyi alkalmasság (utolsó lezárt üzleti év mérleg szerinti eredménye, (egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett eva alapja, illetve személyi jövedelemadóval csökkentett összevont adóalapja) negatív) Benyújtásra előírt dokumentum: természetes személy esetén utolsó lezárt üzleti év Szja(1353) és/vagy EVA (1343 főlap és 1343/A űrlap) bevallás társaság esetén: utolsó lezárt üzleti év beszámolójának egyszerű másolata; amennyiben az a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban nem szükséges. Szakember (a megnevezett és bemutatott szakember(ek) rendelkezik könyvvizsgálói, vagy okleveles közgazda, vagy mérnök-közgazdász szakképesítéssel) Benyújtásra előírt dokumentum: nyilatkozat teljesítésben résztvevő szakember megnevezéséről diploma, egyszerű másolat gyakorlatot bemutató szakmai önéletrajz eredeti, aláírt rendelkezésre állási nyilatkozat, eredeti aláírt Nyilatkozat közös ajánlattétel esetén Nyilatkozat üzleti titokról Nyilatkozat kötbér vállalásáról Nyilatkozat a Kbt. 125. § (4), (5) elfogadásáról Titoktartási nyilatkozat
Tisztelt Ajánlattevő! Fenti ellenőrzési lista csak és kizárólag az ajánlat összeállítását hivatott segíteni. Annak benyújtása az ajánlatban nem szükséges!
36
IV. FEJEZET FELADATMEGHATÁROZÁS A FELADAT CÉLJA Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervében előírt ellenőrzések lefolytatásában való közreműködés, azok alapján megállapítások és javaslatok tétele, valamint ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek ellátása a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás, illetve a közpénzügyek átláthatóságának erősítése érdekében. A FELADAT ELLÁTÁS IDEJE A keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések teljesítése 2015. március 16. napjától 2016. májusig terjedő időre irányul, legkésőbb 2016. június 30-ig történő pénzügyi teljesítéssel. AZ ELLÁTANDÓ TEVÉKENYSÉG FŐ FELELŐSSÉGEI, FELADATAI 1. Ellenőrzési feladatok ellátása a) Szakmai felkészülés az ellenőrzési programban történő részvételre. b) Az ellenőrzési programban az ellenőrzésvezetője által számára meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzése az ellenőrzési típusának meghatározott módszertana, szakmai követelményeinek megfelelően. c) Az ellenőrzési folyamat és a megállapítások dokumentumokkal történő alátámasztása, illetve előírás szerinti rögzítése. d) Az ellenőrzési feladat végrehajtásakor a dokumentumok, adatbázisok adatvédelmi szempontból történő biztonságos kezelése, szükség szerinti visszaszolgáltatása. e) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának eredményéről számvevői részanyag készítése. f) Indokolt esetben a felelősség megállapításának kezdeményezése; illetve az ÁSZ tv. és az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti intézkedés kezdeményezése, amennyiben pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználást, súlyos kárt okozó szabálysértés tényét vagy bűncselekmény alapos gyanúját tapasztalja. 2. A feladat ellátásával keletkező jogosultságok:
37
a) A feladatot ellátó Megbízott kiadmányozási joggal nem rendelkezik b) A feladatot ellátó Megbízott a szakértői részanyagának aláírására jogosult és kötelezett c) A tevékenység ellátása körében fennálló fő felelősségek és feladatok hatóköre kiterjed a szerződésben meghatározott ellenőrzési helyszínen felmerülő feladatellátásra, az ÁSZ tv. 25.§. (1) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzések teljesítésére d) A tevékenység ellátása során a Megbízott nem helyettesíthető, a tevékenységet magának kell ellátnia, az ajánlatban megnevezett és alkalmasságát igazolt szakember útján e) A tevékenység ellátásához a Megbízó Állami Számvevőszék infrastruktúrát nem biztosít, valamennyi feladatot a Megbízottnak saját eszközeivel kell ellátnia f) Az eljárásban résztvevő Ajánlattevőnek az ajánlatában titoktartási nyilatkozatot kell tennie.
38
V. FEJEZET SZERZŐDÉS TERVEZETEK
Jelen eljárás során megkötésre kerülő keretmegállapodás tervezete
39
Iktatószám:
KERETMEGÁLLAPODÁS
….. sz. példány
2014. …………………..
40
A KERETMEGÁLLAPODÁST KÖTŐ FELEK Állami Számvevőszék Székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 10. Tel: +36-1-484 9100 Tfax: +36-1-484 9200 Törzskönyvi szám: 324766 Adóigazgatási szám: 15324762-2-41 Bankszámlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-01483257-00000000 a továbbiakban mint „Megbízó”, a MEGBÍZÓ által lefolytatott keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás alapján a következő személyekkel, illetve szervezetekkel Megbízott 1:
Megbízott neve (cégnév): Cég esetén képviselő neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Adóazonosító jele (adószáma): Társadalombiztosítási azonosító jele: Állandó lakcíme/Székhelye: Levelezési cím: Bankszámlaszáma: Cégjegyzékszáma: Kapcsolattartó neve és elérhetőségei: (név, cím, telefon-, és telefaxszám, e-mail cím)
Megbízott 2:
Megbízott neve (cégnév): Cég esetén képviselő neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Adóazonosító jele (adószáma): Társadalombiztosítási azonosító jele: Állandó lakcíme/Székhelye: Levelezési cím:. Bankszámlaszáma: Cégjegyzékszáma: Kapcsolattartó neve és elérhetőségei: (név, cím, telefon-, és telefaxszám, e-mail cím) 41
A A a
Megbízott 60:
Megbízott neve (cégnév): Cég esetén képviselő neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Adóazonosító jele (adószáma): Társadalombiztosítási azonosító jele: Állandó lakcíme/Székhelye:. Levelezési cím: Bankszámlaszáma: Cégjegyzékszáma: Kapcsolattartó neve és elérhetőségei: (név, cím, telefon-, és telefaxszám, e-mail cím)
……… mint Megbízottakkal az alábbiakban meghatározott feltételek szerint számvevőszéki ellenőrzésben való, könyvvizsgálói, vagy okleveles közgazda, vagy mérnök-közgazdász kompetenciákat igénylő személyes közreműködéssel teljesíthető szolgáltatások beszerzésére vonatkozó keretmegállapodást (továbbiakban: keretmegállapodás) köt (Megbízó és Megbízottak a továbbiakban együtt: szerződő felek). II. A KERETMEGÁLLAPODÁS HÁTTERE ÉS ELŐZMÉNYEI Megbízó a Kbt. 82. § (2) bekezdése alapján jogosult keretmegállapodásos eljárás lefolytatására és keretmegállapodás megkötésére. Az eljárás 1. része: Keretmegállapodás megkötése Megbízó, mint ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozó, számvevőszéki ellenőrzésben való, könyvvizsgálói vagy okleveles közgazda, vagy mérnök-közgazdász kompetenciákat igénylő személyes közreműködéssel teljesíthető szolgáltatások biztosítása tárgyú nyílt keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást (CPV kód: 98110000-7, KÉ: XXXX/2014, eredményhirdetés dátuma: 2015………….) folytatott le a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint. Ezen közbeszerzési eljárás eredménye alapján került megkötésre jelen keretmegállapodás. A keretmegállapodásos eljárás első részében közös ajánlatot tevő ajánlattevők a keretmegállapodás teljesítése során egy Megbízottnak minősülnek, így az egyes egyedi szerződések vonatkozásában a közös ajánlattevők nevében a vezető ajánlattevő (azaz a közbeszerzési eljárás első részében a közös ajánlattevők által tett ajánlatban vezető ajánlattevőként megjelölt ajánlattevő) tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők együtt kötelesek szerződést kötni, melyben kötelesek meghatározni, hogy a szerződésben meghatározott szolgáltatást, és számlakiállítást melyik közös ajánlattevő teljesíti, a felelősségük pedig egyetemleges a keretmegállapodás és az egyedi szerződések teljesítése során. Az eljárás 2. része: A verseny újranyitása 42
A Megbízó ténylegesen felmerülő szolgáltatási igényeinek kielégítése a Kbt-ben foglaltak szerint történik a verseny újranyitásával. Az eljárás 2. részében alkalmazandó bírálati módszer: Az eljárás 2. részében az értékelés – az első részben alkalmazott módszerhez hasonlóan a legalacsonyabb öszszegű ellenszolgáltatás bírálati szempont alapján történik. 1. A keretmegállapodásban a rendelkezésre álló keretösszeg mindösszesen: nettó 100 000 000.-Ft. 2. A keretmegállapodásos eljárás 2. részében Megbízott teljesítést csak a verseny újranyitása eredményeképpen megkötésre kerülő szerződés(ek) alapján végezhet. III. A KERETMEGÁLLAPODÁS INTÉZMÉNYI HATÁLYA 1. A jelen keretmegállapodás személyi hatálya az Állami Számvevőszékre terjed ki. IV. A KERETMEGÁLLAPODÁS TÁRGYA, IDŐTARTAMA 1. A jelen keretmegállapodás tárgya a számvevőszéki ellenőrzésben való, könyvvizsgálói, vagy okleveles közgazda, vagy mérnök-közgazdász kompetenciákat igénylő személyes közreműködéssel teljesíthető beszerzések biztosítása. 2. Megbízott vállalja a jelen keretmegállapodásban meghatározott szolgáltatások – a keretmegállapodás teljes időtartama alatti – folyamatos biztosítását a Megbízó részére. 3. Konkrét teljesítési kötelezettséget a Megbízó által – a tényleges, egyedi beszerzési igényei szerint lefolytatott - verseny újranyitását követően, a keretmegállapodás és az újranyitott verseny eredményeképpen megkötésre kerülő egyedi szerződés keletkeztet. Az egyedi szerződés – Kbt-ben előírtak szerinti – kötelező minimális adattartalmát a keretmegállapodás 2. számú melléklete szerinti szerződésminta tartalmazza, amelynek tartalmától a Megbízó és a Megbízott kizárólag a Kbt-ben és keretmegállapodásban foglaltak sérelme nélkül térhet el. A keretmegállapodás alapján a Megbízott arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a Megbízó– a keretmegállapodás 2. sz. melléklete szerint – a keretmegállapodás hatálya alá tartozó valamely szolgáltatás megrendelésére a versenyt újranyitja és ennek az újranyitott versenynek nyerteseként kerül kihirdetésre, úgy a Megbízott a szerződést a Megrendelővel megköti és azt szerződésszerűen teljesíti. 4. Az egyedi szerződések teljesítése során a Megbízott a keretmegállapodásban és az egyedi szerződésben rögzítettek szerint tartozik felelősséggel. 5. A keretmegállapodás időtartama: a keretmegállapodás megkötésétől 2016. május 31-ig, a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb a keretmegállapodás megkötésétől 2016. május 31-ig terjedő határozott időtartam. A 2. rész eredményeképpen egyedi szerződéskötés csak a keretösszeg kimerüléséig, vagy a keretmegállapodás megkötésétől 2016. május 31-ig történhet azzal, hogy a keretmegállapodásos eljárás 2. része eredményeképpen kötendő egyedi szerződések időtartama, teljesítési határideje nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát. A keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések teljesítése a keretmegállapodás megkötésétől 2016. május 31. napjáig terjedő időre irányul, legkésőbb 2016. június 30-ig történő pénzügyi teljesítéssel.
43
6. Amennyiben a keretmegállapodás a jelen pontban foglalt időtartam lejárta előtt bármely okból megszűnik, az nem érinti a keretmegállapodás hatályban léte alatt a keretmegállapodás alapján megkötött egyedi szerződések teljesítését, így az abban – a keretmegállapodás rendelkezéseinek megfelelően – rögzített eredeti teljesítési határidőket. V. ELLENÉRTÉK, FIZETÉSI MÓD 1. ELLENÉRTÉK 1.1.Megbízott a keretmegállapodásos eljárás 2. része eredményeként megkötött szerződésekben meghatározott szerződéses árakon (továbbiakban: szerződéses árak) vállalja jelen keretmegállapodás tárgyát képező szolgáltatások teljesítését. A szerződéses árak a keretmegállapodásos eljárás második részében, a verseny újranyitása során azonosak vagy a Megbízó számára kedvezőbbek lehetnek a keretmegállapodásos árakhoz viszonyítva, tekintettel a Kbt. 110.§ (6) bekezdésére. Az ár tartalmazza a szolgáltatással kapcsolatban felmerülő valamennyi járulékos költséget, díjat, de nem tartalmazza a Magyarországon a kifizetőt terhelő fizetendő közterheket, a járulékot, vagy ÁFÁ-t. 1.2. Az 1. sz. mellékletben foglalt árak HUF-ban kerültek feltüntetésre. Ezen árak a keretmegállapodás hatályba lépését követően nem emelkedhetnek. 2. FIZETÉSI MÓD 2.1. A Megbízó előleget nem folyósít. Megbízott a Megbízó által igazolt teljesítés (teljesítésigazolás) szerint jogosult számla benyújtására/díjazásra. A megbízási díj utólag, a Kbt. 130. § (1), (5)-(6) szerint, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvben foglaltakra, átutalással kerül kiegyenlítésre. A kifizetésnél az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A.§ rendelkezéseit alkalmazni kell. 1. változat (járulékköteles megbízási díj esetében) A megbízási díj utólag, a teljesítésigazolás kiadását követően, Megbízott adóelőleg nyilatkozata alapján, - amennyiben Megbízott nem szerepel az Art. 36/B. § szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban -, Megbízottra vonatkozó, az Art. 36/A §. szerinti együttes adóigazolás, köztartozás-igazolás együttes meglétét és kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik a megbízási díj Megbízott ……………………… vezetett ………………… sz. bankszámlája javára történő átutalásáról. 2. változat (ÁFA köteles megbízási díj esetében) Megbízó , a teljesítésigazolás kiadását követően kiállított számla, valamint – amenynyiben Megbízott nem szerepel az Art. 36/B. § szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban -, a Megbízottra vonatkozó, az Art. 36/A §. szerinti együttes adóigazolás, köztartozás-igazolás együttes meglétét és kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik a megbízási díj Megbízott ……………………… vezetett ………………… sz. bankszámlája javára történő átutalásáról. Tekintettel arra, hogy a teljesítés csak és kizárólag az ajánlatban megnevezésre és bemutatásra kerülő szakember(ek) bevonásával történhet, a teljesítés igazolása és adott esetben (1. változat) a számla (számlák) benyújtása a teljesítésbe bevont szakember tényleges teljesítését követően kerülhet sor. A teljesítés igazolás(oka)t és 44
adott esetben a számlá(ka)t ellenőrzésenként és szakemberenként külön-külön kell kiállítani. A számlán csak a jelen keretmegállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások szerepelhetnek. A Megbízott - a teljesítés igazolás alapján - kiállított számlájának a Megbízó általi kifizetése az Art. 36/A. § hatálya alá esik. A benyújtásra kerülő számlák kiállítása során irányadó jogszabályok: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 85./A § (6) és (7) bekezdés, illetve adott esetben az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 16.§ (4). Megbízónak a megvalósítás során kiállított számlákat mindaddig nem áll módjában befogadni, illetve kiegyenlíteni, amíg azok maradéktalanul nem felelnek meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 2.2 Késedelmes fizetés esetén a Megbízó a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizet a Megbízottnak. 2.3. Megbízó felhívja Megbízott figyelmét, hogy jelen keretmegállapodás előzményeként lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött valamennyi szerződés esetében a Megbízottnak alvállalkozóját (alvállalkozóit) tájékoztatnia kell arról, hogy a közöttük létrejött szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés az Art. 36/A. § rendelkezésének hatálya alá esik. Megbízó felhívja a figyelmet, hogy az Art. 36/A. § (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a kifizetést teljesítő (ajánlattevő, Kbt. szerinti alvállalkozó, polgári jog szerinti alvállalkozó) az Art. 172. § (17) bekezdése alapján kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art. 36/A. § (1)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Megbízó és a Megbízott között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a Megbízót nem terheli a visszatartási kötelezettség a teljesítési biztosítékra. Megbízó jelen pontban eleget tett azon tájékoztatási kötelezettségének, amely arra vonatkozik, hogy az Art. 36/A. §-ában foglaltakat (az abban meghatározott feltételek megvalósulása esetén) kötelesek a Felek alkalmazni (a Megbízó és Megbízott illetve a Megbízott és alvállalkozók viszonylatában). VI. TELJESÍTÉS 1.1.A teljesítés helye: a Megbízó által az egyedi szerződésekben megjelölt magyarországi teljesítési cím. 1.2.A Megbízott teljesítést csak a keretmegállapodásos eljárás második részében a Megbízó által kezdeményezett, a keretmegállapodásban meghatározottak szerint megkötött egyedi szerződések alapján végezhet. A teljesítés további részletes feltételeit a Megbízó és a Megbízottak között megkötendő egyedi szerződések tartalmazzák. 1.3.A Megbízott köteles a Megbízó számára a dokumentációban valamint az ajánlatában meghatározott követelményeknek megfelelő tartalmú és minőségű szolgáltatást nyújtani. A Megbízott köteles az egyedi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás rendeltetésszerű használathoz szükséges valamennyi információt (tájékoztatást) és dokumentációt okiratot a Megbízó részére átadni. 1.4.A Megbízott - az egyedi szerződések teljesítése körében - köteles a Megbízó által megjelölt magyarországi helyen és időben a jelen keretmegállapodásban, illetve az eljárás második része eredményeképpen megkötésre kerülő egyedi szerződésekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíteni.
45
1.5.Az egyedi szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a Megbízói egyedi szerződés alapján biztosított szolgáltatások igazolását, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentáció átvételét, illetve kapcsolódó szolgáltatások teljesítését a Megbízó erre feljogosított képviselője írásban igazolja (Teljesítésigazolás). 1.6.A Megbízott a szerződés aláírásával nyilatkozza, hogy a szerződés alapján a Megbízó részére átadásra kerülő, az 1.5. pontban meghatározott dokumentumokra, mint szerzői jogi védelem alá eső művekre területi korlátozás nélküli, a művek teljes védelmi idejére szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, korlátlan felhasználási módra szóló felhasználási jog illeti meg, és ezt a jogát átengedi az egyedi szerződéssel kizárólagosan és korlátozásmentesen a Megbízó részére. A Megbízó a szerződés alapján jogot szerez arra, hogy a dokumentumokat területi korlátozás nélkül, a művek teljes védelmi idejére, minden ismert felhasználási módra vonatkozóan, kizárólagosan és korlátlan módon felhasználja, azaz különösen a műveket tetszőleges példányban és alkalommal többszörözze, átdolgozza, nyilvánosságra hozza, illetve kép- vagy hangfelvételen rögzítse, terjessze, azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja, harmadik személynek hasznosítás céljából átadja, bármely ismert módon a művet nyilvánossághoz közvetítse. A Megbízó a műveken bármely, a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát nem sértő változtatást végrehajthat. A Megbízó felhasználási joga kiterjed arra, hogy a mű felhasználására vonatkozó engedélyt harmadik személyre átruházza, továbbá harmadik személynek a mű további felhasználására engedélyt adjon. A szerződés szerinti feladat ellátása során, azzal összefüggésben keletkezett egyéb szerzői jogi művet, dokumentumot, iratot vagy adatot a Megbízott kizárólag a Megbízó jóváhagyása esetén használhatja fel és adhatja át harmadik fél részére. A Megbízott szavatol a művekre vonatkozó, a szerzőt megillető jogok és kötelezettségek teljesítéséért, valamint azért, hogy a művek tekintetében más harmadik személy semmiféle jogosultsággal nem rendelkezik, harmadik személyt a Megbízóval szemben semmiféle jog nem illeti meg, és ebből eredően a Megbízóval szemben semmiféle jogcímen többletdíj-igény nem érvényesíthető. 1.7.A Megbízottnak a keretmegállapodás időtartama alatt megkötésre kerülő szerződés(eke)t a keretmegállapodásos eljárás során megnevezett, bemutatott szakember(ek) személyes közreműködésével kell ellátnia. Ehhez a megfelelő létszámú és képzettségű személyi állománnyal rendelkezni kell, amely biztosítja a Megbízott szerződéses kötelezettségeinek folyamatos, ütemezett, magas szakmai színvonalú és egyenletes minőségű teljesítését. A keretmegállapodásos eljárás második részében a Kbt. 109. § (1) d) pontja alapján a Megbízó jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség egy-egy részére a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül több szerződést kötni. 1.8.Megbízott teljesítésére vonatkozó előírásokat a keretmegállapodásos eljárás második részében megvalósított beszerzés típusának megfelelően a Megbízott és a Megbízó az egyedi szerződések keretében határozzák meg. VII. A MEGBÍZÓ ÉS A MEGBÍZOTT KÖTELEZETTSÉGEI 1. A Megbízó a) biztosítja a Megbízott részére, hogy a feladat ellátásához szükséges dokumentációk, információk időben rendelkezésre álljanak;
46
b) c) d) e) f)
nem korlátozza a Megbízott írásbeli függetlenségét, azt, hogy tényszerű és megalapozott szakmai álláspontját szabadon kifejthesse; a teljesítés elfogadásáról a Megbízottat a szakértői dokumentum leadásának napjától számított 15 napon belül értesíti; jogosult nem megfelelő teljesítés esetén a szerződéstől elállni, vagy a jelen szerződésben rögzített megbízási díjat utólag mérsékelni; kizárólagosan jogosult a megbízás, feladat eredményének bármilyen nyilvánosságra hozatalára, publikálására; szerződésből eredő jogait a kapcsolattartó személy gyakorolja.
2. A Megbízott köteles a) legjobb tudása szerint kifogástalan minőségben, a jelen szerződésben vállalt határidők megtartásával teljesíteni a szerződésből eredő feladatait; b) a feladat teljesítése során a Megbízó 13. pontban kijelölt kapcsolattartója utasítása szerint eljárni; c) a Megbízóval egyeztetni azokban az ellenőrzés során felmerült kérdésekben, amelyekben a Megbízó állásfoglalása szükséges; d) tevékenységének ellátásakor minden olyan körülményről tájékoztatni a Megbízó kapcsolattartóját, amely kihatással lehet a szerződésszerű teljesítésre; e) részt venni a szerződés tárgyát képező ellenőrzésről szóló jelentés vonatkozó részeinek egyeztetésében; f) a szerződés által meghatározott dokumentumokat a szerződésben foglalt határidőre két példányban kinyomtatva és elektronikus formában a kapcsolattartónak átadni; g) megőrizni és a Megbízónak visszaszolgáltatni azokat a papír alapú és elektronikus dokumentációkat, amelyeket a Megbízótól, az ellenőrzött szervtől vagy természetes személytől kapott; VIII. ALVÁLLALKOZÓK 1. A Megbízott tudomásul veszi, hogy a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés teljesítése csak azon természetes személyek tényleges közreműködésével történhet, akik az ajánlatban megnevezésre kerültek, s akik alkalmasságának igazolása megtörtént. 2. A Megbízott tudomásul veszi, hogy a keretmegállapodás, illetve az annak alapján létrejött szerződés teljesítése során a teljesítésbe bevont alvállalkozók, egyéb közreműködők csak azon személyek lehetnek, akik az ajánlatban megnevezésre kerültek. A teljesítésbe való bevonásához a jelen keretmegállapodás teljesítésébe a Megbízó a jelen keretmegállapodás aláírásával hozzájárul. Az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozók és egyéb közreműködők csak a Kbt. 128. §-ban meghatározottak fennállása esetén van lehetőség. 3. Megbízott az általa igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a szolgáltatást maga végezte volna. Megbízott az alvállalkozói felróható magatartása által Megbízónak okozott bármely kárért teljes felelősséggel tartozik. Az alvállalkozó nem adhat ajánlatot az eljárás második részében, a verseny újranyitása során. 4. A Megbízottat, illetve minden alkalmazottját, illetve az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozókat, egyéb közreműködőket titoktartási kötelezettség terheli mind a keretmegállapodás, mind az annak alapján létrejött egyedi szerződések teljesítése során vagy azzal összefüggésben tudomásukra jutott (vagy birtokukba került), illetve más módon megismert minden olyan, nem nyilvánosan hozzáférhető, illetve nem közérdekű adat, terv, információ, okmány, dokumentum tartalma vonatkozásában, 47
amelynek nyilvánosságra hozatala a Megbízó hivatali, üzleti vagy egyéb titkait sértené. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály felmentést adhat. Megbízott kijelenti, hogy a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben foglaltakat ismeri, és tudomásul veszi. 5. Ezen rendelkezéseknek a megbízotti alkalmazottak, alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők részéről történő megismertetése, betartatása, illetve a betartatásának ellenőrzése a Megbízott kötelessége, illetve felelőssége. A jogosulatlan nyilvánosságra hozatalból származó hátrányok elhárításához, illetve kiküszöböléséhez szükséges költségek – az esetleges titoksértésért fennálló felelősségen túl – a Megbízottat terhelik. 6. A Megbízott köteles megadni azoknak a teljesítésbe bevonni kívánt – szükséges szakismerettel és gyakorlattal rendelkező – alkalmazottainak, szakembereinek a jegyzékét, akiknek a Megbízó által meghatározott teljesítési helyre történő belépését a szerződéssel összefüggő feladatok teljesítése érdekében engedélyeztetni kívánja. A jegyzéknek tartalmaznia kell az említett személyek nevét, beosztását (munkakörét), illetőleg a teljesítés helyén alkalmazott biztonsági előírásoknak megfelelően – az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartásával – a Megbízó által meghatározott egyéb adatokat. A jegyzékben feltüntetett adatok személyes adatok, a Megbízó az adatvédelmi jogszabályokban meghatározott követelményeket az adatkezelés során köteles betartani. Amennyiben a Megbízó az így kijelölt szakemberek valamelyike ellen alapos kifogást emel, a Megbízott köteles helyette – a Megbízó által elfogadott – más szakembert biztosítani. IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Megbízó és Megbízott kötelesek egymással együttműködni és egymást a megállapodást érintő kérdésekről tájékoztatni, ebben a körben vállalják, hogy mindent elkövetnek a vitás kérdések peren kívüli rendezése, megoldása érdekében. 2. Megbízó és Megbízott rögzítik, hogy a keretmegállapodás módosítására kizárólag a Kbt. 132. §-ában meghatározottak szerint van lehetőség. 3. Amennyiben Megbízott a jelen keretmegállapodás alapján a keretmegállapodásos eljárás 2. részében indított közbeszerzési eljárással szemben jogorvoslati eljárást kezdeményez, erről köteles a Megbízót még az eljárás megindítása előtt, de legkésőbb a jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg, írásban tájékoztatni. 4. A jelen keretmegállapodás és az egyedi szerződések alkotják a feleknek a jelen tárgyra vonatkozó teljes megállapodását. A jelen keretmegállapodás, továbbá az egyedi szerződések kizárólag a Kbt. 132. § alapján, mindkét fél által aláírt módosítással módosítható. Amennyiben a jelen keretmegállapodás feltételei valamely egyedi szerződés feltételeivel ellentétesek vagy azokkal egyébként nem összeegyeztethetők, úgy a jelen keretmegállapodás rendelkezései alkalmazandók. 5. Titokvédelmi, adatvédelmi rendelkezések 5.1.A Megbízott tudomásul veszi, hogy a) a szerződés teljesítése során tudomására jutott – a Megbízó vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével (tevékenységével) kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, azokat harmadik személynek csak a Megbízó és az érintettek előzetes engedélye mellett adhatja át; 48
b) a megismert minősített adatot, személyes adatot, banktitkot, üzleti titkot vagy más jellegű titkot köteles a szerződés megszűnését követően is megőrizni, a titokvédelmi szabályok megsértése esetén büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi felelősséggel tartozik; c) a szerződés teljesítése során személyes adatot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és az ÁSZtv. 27-28. §-ai rendelkezéseinek megfelelően vehet át, illetve kezelhet. 6. Tájékoztatás az összeférhetetlenségről 6.1.A Megbízó a szerződések megkötésekor az alábbi összeférhetetlenségi klauzulát fogja alkalmazni: Megbízott kijelenti, hogy a) az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 évben, illetve a vizsgált időszakban az ellenőrzött szervezettel sem ő, sem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állt és nem áll, b) az ellenőrzött szervnél tisztséget nem tölt be, c) nem közeli hozzátartozója az ÁSZ elnökének, alelnökének, számvevő vezetői0nek és számvevőinek, valamint a Kormány tagjainak (ÁSZtv. 18.§), d) nem tagja az Országgyűlésnek, a Kormánynak és érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget nem tölt be, e) az ellenőrzött szervnél az ÁSZtv. 18. §-ának (3) bekezdésében engedélyezett tevékenységet nem végez és az ellenőrzött időtartam alatt ilyen tevékenységet nem végzett, f) az ellenőrzött szerv vezetőjének nem közeli hozzátartozója, vagy volt házastársa, g) nem állt rendszeres és/vagy tartós megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 évben. 6.2.Ha bármely összeférhetetlenségi ok a szerződés hatálya alatt következne be, azt azonnal jeleznie kell a 13. pontban megjelölt kapcsolattartójának. A jelen pontban foglaltak fennállása, bekövetkezése, mint ok miatt a Megbízó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. 7. A szerződésszegés és jogkövetkezményei 7.1. A megbízás teljesítése akkor szerződésszerű, ha a Megbízott a jelen szerződésben meghatározott feladatait megfelelő szakmai színvonalon, határidőben, maradéktalanul, továbbá a Megbízó utasításainak és érdekének megfelelően teljesíti. 7.2. A Megbízott szerződésszegést követ el különösen, ha az adott megbízotti tevékenység elvégzésére irányadó teljesítési határidő(k) tekintetében saját érdekkörében felmerült okból késedelembe esik, és a késedelem a Megbízott nem megfelelő gondossággal folytatott tevékenységének vagy mulasztásának az eredménye, illetve ha a szerződést hibásan teljesíti. 7.3. A Megbízott köteles a teljesítés tekintetében a szerződésben meghatározott határidők betartására. A Megbízott késedelmes teljesítése esetén, ha a késedelem a Megbízottnak felróható, úgy a Megbízó – a szerződésszegésből eredő egyéb kárigényén túl – késedelmi kötbérre jogosult. 1. változat (járulékköteles megbízási díj esetében) A napi késedelmi kötbér mértéke a határidő elmulasztása esetén az adott feladatért kikötött megbízási díj napi 1 %-a, amely nem haladhatja meg az adott feladatért kikötött megbízási díj 5 %-át.. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás összegéből közvetlenül levonni2. változat (ÁFA köteles megbízási díj esetében) 49
A napi késedelmi kötbér mértéke a határidő elmulasztása esetén az adott feladatért kikötött nettó megbízási díj napi 1 %-a, amely nem haladhatja meg az adott feladatért kikötött nettó megbízási díj 5 %-át.. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás összegéből közvetlenül levonni. 7.4. A Megbízott hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles, ha a szerződést hibásan teljesíti, amennyiben a szerződésben meghatározott egyes feladatokat nem teljesíti, hiányosan, vagy nem megfelelő szakmai színvonalon teljesíti, vagy egyébként megszegi a szerződésben szereplő kötelezettségeket. A megfelelő szakmai színvonal alatt a szerződésben – és a hozzá kapcsolódó jogi, szakmai követelmények, illetve szerződéses rendelkezés hiányában – a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelő, általánosan elvárható követelmények teljesítését kell érteni. 7.5. Abban az esetben, ha a hiba rövid időn (három napon) belül orvosolható, úgy a hibás teljesítési kötbér mértéke 1. változat (járulékköteles megbízási díj esetében) a megbízási díj 1%-a naponta. Amennyiben a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására rövid időn (3 napon belül) belül nincs lehetőség, úgy a kötbér mértéke a megbízási díj 5 %-a.. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás értékéből közvetlenül levonni. 2. változat (ÁFA köteles megbízási díj esetében) a nettó megbízási díj 1%-a naponta. Amennyiben a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására rövid időn (3 napon belül) belül nincs lehetőség, úgy a kötbér mértéke a nettó megbízási díj 5 %-a. A kötbér összegét a Megbízó jogosult a Megbízottnak járó díjazás értékéből közvetlenül levonni. 7.6 Amennyiben a Megbízott a jelen szerződés tárgyát képező tevékenységet nem látja el, és azt az ajánlatkérő írásbeli felszólítása ellenére a felszólítás kézhezvételét követő napon belül nem kezdi meg, úgy a Megbízó meghiúsulási kötbérre jogosult. 1. változat (járulékköteles megbízási díj esetében) A meghiúsulási kötbér összege a szerződés teljes időtartamára vonatkozó megbízási díj 5 %-a. 2. változat (ÁFA köteles megbízási díj esetében) A meghiúsulási kötbér összege a szerződés teljes időtartamára vonatkozó nettó megbízási díj 5 %-a. 7.7. A Megbízó kötbérigényét, díjcsökkentési igényét írásban köteles közölni a Megbízottal, külön megjelölve annak jogalapját és összegét. 7.8. Amennyiben a késedelmi, a meghiúsulási vagy a hibás teljesítési kötbér mértéke eléri az adott feladatra kikötött 5%-ot Megbízónak joga van a szerződéstől azonnali hatállyal elállni. 7.9. Amennyiben a szerződés a Megbízónak felróható okból meghiúsul, a Megbízott a saját, igazolható költségei megtérítésére tarthat igényt. Ebben az esetben a Megbízott csak azoknak a költségeknek a megtérítését kérheti, amelyek a szerződés meghiúsulásával közvetlen összefüggésben állnak, és amely kiadások más módon nem térülnek meg. X. VIS MAIOR, BIZTOSÍTÉK, MEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNÉSE 50
1. VIS MAIOR 1.1 Felek mentesülnek a szerződésszegés következményei alól, amennyiben a szerződésszerű teljesítést rajtuk kívül álló, előre nem látható, elháríthatatlan esemény, cselekmény fizikailag vagy más módon gátolja (vis maior). A felek ilyen vis maior eseménynek tekintik különösen a természeti és más katasztrófákat (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, tűzvész, robbanás, járvány), háborús vagy más konfliktusokat (zendülés, rendzavarás, zavargások, forradalom, államcsíny, polgárháború, terrorcselekmények), embargót stb. 1.2 A vis maiorra hivatkozó felet terheli annak bizonyítása, hogy a vis maior eseménynek a szerződésszerű teljesítésre kiható következményét az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem – vagy csak aránytalan áldozat árán – lehetett volna elhárítani. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Felek kijelentik, hogy jelen keretmegállapodás értelmezésével kapcsolatban, vagy a keretmegállapodás alkalmazása során keletkező véleménykülönbségek fennállta esetén a vitákat tárgyalások útján rendezik. A tárgyalásokról jegyzőkönyv készül, amely annak aláírását követően jelen keretmegállapodás elválaszthatatlan részét képezi. Felek az ilyen egyeztető tárgyalások során keletkező jegyzőkönyvet nem tekintik szerződésmódosításnak. 2. Az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban, továbbá jelen keretmegállapodás mellékletében foglaltak a keretmegállapodás elválaszthatatlan részét képezik. A keretmegállapodás valamint az egyéb mellékletek tartalmai eltérései esetén a következő elsődlegesség (prioritás) érvényesül: 1. Keretmegállapodás 2. Keretmegállapodás mellékletei 3. Ajánlattételi felhívás 4. Dokumentáció 5. Ajánlat 3. A jelen keretmegállapodás elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek: 1. számú melléklet: Az egyes megbízottakhoz (konzorciumokhoz) tartozó egyedi szerződés adatok (pl. azonosítók, iroda elérhetősége, alvállalkozók listája, stb.), valamint Ajánlati ár 4. Jelen keretmegállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kbt., a Kr. valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak. 5. Felek a megállapodás, illetve a szerződés teljesítése során felmerült vitáikat mindenekelőtt békés úton – közvetlen tárgyalások útján – kísérlik meg rendezni. 6. Amennyiben az 30 napon belül nem vezet eredményre, úgy a jogvita eldöntésére a Pp. 41. §-a alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 7. Jelen keretmegállapodás példányban készült, amelyből 3 pld. Megbízót és 1-1 pld. Megbízottakat illeti. Szerződő felek jelen megállapodást – áttanulmányozás és értelmezés után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, az alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.
51
Budapest, 2015. …… ………….. ……………………… kötelezettségvállaló
…………………………… Megbízott 1
......................................... pénzügyi ellenjegyző
…………………………… Megbízott 2
A jogi felülvizsgálatot elvégeztem: ………………………………… …………………………… Jogtanácsos
…
…………………………… Megbízott 60
52
