Keresztény pszichológia az önmegváltás copingjában

 Keresztény pszichológia az önmegváltás copingjában   

A  pszichológia   nemcsak  felhasználja  a  távol  keleti  technikákat,  de  beépítette   a  kereszténységet  is,  mintegy  mixelte  a  két  vallási  paradigmát.  Egyik  főirányzata     mint  tudományos  kísérleti eredményt  prezentálja  azt, amit a Biblia már 2000 éve mond. Mindezt  azonban  nem  mint isteni tanítást, hanem mint  tudományos kísérletekkel  igazolt, önsegítési,  lehet mondani önmegváltási technikát mutatja be az ember boldogsága érdekében.  Egyrészt  örvendetes,  hogy  végre  a  pszichológia  felfedezte  a  több  mint  2000  éves  európai  zsidó­keresztény  örökséget,  hiszen  Jung  a  múlt  század  elején,  „kelet  világosságát”  akarta  telepíteni  Nyugatra,  a  kereszténység  helyett.  Álma  volt  Kelet­Nyugat  integrációja,  amin  jobbára  az  ázsiai  tao  és  a  buddhizmus  beintegrálását  értette  a  nyugati  kultúrába,  a  vele  antagonisztikus  ellentétben  álló  kereszténység  kiiktatásával.  A  XIX.  és  XX.  század  eleji  gondolkodók,  ugyanis  még  hangsúlyozták  az  ő si  keleti  és  a   zsidó­kereszténység  antagonizmusát!  Késő bb  a  posztmodern   vallási  relativizmusban,  a  két  paradigma  közötti  különbséget nem látják, még a valláskutatók sem.  Másrészt a keresztény örökség pszichológiai felfedezése felveti azt a problémát, hogy Egyház  vagy pszichológia?  A kereszténység és az önmegváltás ellentmondásáról nem is beszélve! Az  ateizmus,  racionalizmus felerősödött érájában,  kedvező nek látszik  a mai ember tudományos  eredményekkel  való  megközelítése.  Ám felerő síti benne azt  a tudatot, hogy  Istenre nincs  is  szüksége, mindent meg tud egymagában oldani. A pszichológia, ezzel végképp átvenni látszik  az Egyház két évezredes szerepét. 

 Pozitív gondolkodás  Nézzük  sorban,  mirő l  beszél  ma  a  pszichológia?  Azt  mondja,  fontos  a  gondolkodás  milyensége,  a  szemléletmód váltás,  a  pozitív  néző pont kialakítása,  mert ez  meghatározza az  ember  jóllétét,  testi  egészségét,  az  életben  elfoglalt  helyét,  pozícióját,  másokkal  való  kapcsolatát.  Ezzel  leképezi  a  Biblia  egyik  legfontosabb  mondanivalóját,  miszerint  „Gondolkodástokban  megújulva  alakuljatok  át”  (Róm.12,2).  A  Hegyi beszédben azt mondja  Jézus, nemcsak az vétkezik, aki rosszat tesz, de az is, aki rosszat gondol. A pszichológia szerint  ne  legyen  az  ember  pesszimista,  tanuljon  meg  pozitív  módon  gondolkodni   önmagáról, 

másokról, a jelenérő l, a  múltjáról és a jövő jérő l.  A Biblia  számtalan  helyen figyelmeztet​ ,  „ne  háborogjatok  az  úton”,  „ne  zúgolódjatok”  (MózI.45,24),  ne  legyetek  elégedetlenek,  inkább  legyetek hálásak azért,  amit kaptatok,  mert az örökös  elégedetlenség akadályozza  utatokat.  Tanulságul  szolgál, a 40 évig  tartó sivatagi út  Kánaán földjére,  ami  a  mai  számítások szerint,  11  nap  alatt  megtehetőlett     volna,  ha  az  emberek  nem  elégedetlenkedtek  volna.  ​ („És  a  népnek lelke megkeseredett út közben”(Móz. IV.21,4)   A  mai  pozitív  gondolkodás  preferálása a  pszichológiában, (ezotériában  is)  hasonlatos, a ​ „hit,  remény  és  szeretet​ ”  keresztény  elvéhez.  Egyetlen  lényeges,  ám  nem  elhanyagolható  különbséggel,   hogy  nem  Istenben,  hanem  önmagában  kell  hinnie  az  embernek,  reményét  önnön  erejébe  vetnie,  és  elsősorban  szeresse önmagát. Ismeretesek az olyan  pszichológián  alapuló tréningek, amikor a tükör elő tt állva, reggelenként, ismételgetnie kell a delikvensnek,  hogy „szép vagyok, okos vagyok”.  Kialakult  a  pozitív  pszichológia,  pozitív  pedagógia  irányzata,  mely  különösen  a  helyes  kommunikáció  fontosságát  emeli  ki.  Rámutat  a  mások  verbális  bántalmazásának,  a  szekálásnak,  a gúnyolódásnak, a negatív címkék másokra aggatásának veszélyére. Különösen  a  gyermekkorban  ért  hatások  fontosságát  emeli  ki,  (már  Freud  díványával  indul)  mert  az  érzelmi  agy  mindent  rögzít,  így  a  gyerek  viszi  magával  sérüléseit  és  továbbadja  majd  saját  gyermekeinek.  Hasonlatos  ez  a  bibliai  ​ „hetedíziglen”,  családi  láncban  folytatódó  átokhoz,  mely  persze  nemcsak  a verbális  vétekre vonatkozik. Azt is írja  a Biblia, ​ „ha a  fiú nem  követi  atyja  vétkét,  nem  bű nhődik”.  Fel  kell  tehát  ismerni  a  családi  generációk  örökségét,  és  megszakítani  a  folyamatot.  Erre  találta  ki  a  pszichológia  többek  között  az  asszertív  kommunikációt,  a  családállítást,  a  pszicho­drámát, a  „családi játszma” gyakorlatait, ahol a 

1

„belénk égett múlt” folytonossága megszakítható.   

 A kommunikáció  A  Biblia  számtalan  helyen  figyelmeztet  a  helytelen  kommunikáció  veszélyére,  és  a  helyes  kommunikáció mikéntjére.  Beszél  a „​ pusztulást”  hozó ​ „nyelvek  ostoráról”,  a  „hamis  nyelv”,  az  „álnok  nyelv”,  a  „csalárd  nyelv”  romboló  hatásáról  (Jób  5,21,  6,  30,  15,5,  27,4).  Aki  jól 

1

 Bagdy, 2011,(kifejezés, a könyv címébő l származik) 

kommunikál,  az  ​ „nem  rágalmaz  nyelvével,   nem  tesz  rosszat  felebarátjának  és  nem  szerez  gyalázatot rokonainak”(Zsolt.15,3).   A  pszichológia   megkülönböztet  agresszív,  passzív,  manipulatív  és  asszertív   kommunikációt,  amelyikből  az  utolsót  tartja  megfelelő nek  a  jó  emberi  kapcsolatok  kialakításában.  A  Biblia  kezdettől  fogva beszél ezekrő l. ​ A „perpatvarkodó nyelv” ​ vagy  a „​ beszédük éles szablya”(Zsolt.  57,5),  máshol  ​ „van, aki beszél, hasonlókat a tű szúráshoz”(Pl.12,7), ​ nyilvánvalóan  az agresszív  kommunikátoré.  Egyértelműen  a  manipulátorról  szól,  amikor  azt  írja,  ​ „mert  nincsen  az  ő   szájukban  egyenesség,  belsejük  csupa  romlottság,  nyitott  sír  az  ő  torkuk,  nyelvükkel  hízelkednek”(Zsolt.  5,10​ ).  A  pszichológiában a  manipulatív  kommunikációt használó ugyanis  nem  vállalja  fel ő szintén  a véleményét,  szemben  hízelkedik, ám  hamis  terveket sző   titokban  célja elérése érdekében.    A  pszichológia   sokat  beszél  a  családon  belüli  erő szakról,  amelynek  80%­át  verbális   bántalmazással  követik  el.  A  szekáló  külön  fogalom  lett,  mert aki  folyamatosan ki van  téve  ennek, súlyosan  megbetegedhet, depresszióssá  válhat,  öngyilkossághoz vezethet.  Angliában  külön  telefonvonal  működik,  ahol  segítséget  kérhetnek  az  áldozatok. A Biblia már 2000 éve  leírta,  hogy   ​ „mind  az  élet,  mind  a  halál  a  nyelv  hatalmában  van, és amiképpen  ki­ki  szeret  azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét”(Pl.18,21).   A  pszichológiai  kutatások  szerint  a szekáló mellett  minden elpusztulhat, a család szétesik,  a  gyerekek,  ha  felnő nek,  ő k  is  szekálók,  vagy  áldozatok  lesznek.  Ezt  tekintik  a  korai  trauma  hordozása  okán,  a  „társfüggőség”  egyik  melegágyának.  Ebben  a  családban  mindenki  boldogtalan.  Máshol  azt  mondja  errő l  az  Írás:  „​ A  nyelv  is  tű z,  a  gonoszságnak  összessége.  Úgy  van  a  nyelv  a   mi tagjaink között, hogy  megszeplő síti az  egész testet,  és lángba borítva  életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától”(Jak.3,6). 

 

A  Biblia megadja a választ arra  is,  milyen a  helyes beszéd,  mi vezet a békességre. Azt írja​ , „a  bölcseknek nyelve  orvosság”(Pl.12,17).  ​ Beszél  a „békesség nyelvérő l”, ​ és arról, hogy a „szelíd  felelet   csillapítja  a  haragot”(Pld.15,1),  ​ mert  van  olyan  nyelv,  ​ „mely  nyugtalan  gonosz,  tele  van méreggel”(Jak. 3,8)​ .  ​ Ám  „A nyelvnek higgadtsága az életnek fája, zabolátlansága megöli  a  lelket”(Pld.  15,1­4,  Pld.  15,28).  ​ A  pszichológia  nyelvén,  itt  az  asszertív  kommunikáció  alkalmazásáról  van  szó,  mely  felvállalja a  saját véleményt, de azt  mindig nyugodtan, mások 

sértése  nélkül  teszi.  Azt  keresi,  hogy  lehetne  konstruktív  megoldáshoz  jutni,  hogy mindkét  félnek jó legyen.  A  Biblia legtöbb helyen,  az  agresszív kommunikációt említi hibaként,  ahol  meg kell fékezni a  nyelvet,  ám  erre  az  ember  egyedül  nem  képes,  csak  Isten  átalakító  munkája  hozhat  eredményt:  „​ Ha  valaki  nyelvével  nem  vétkezik,  az  tökéletes  férfi,  az  képes  az  egész  testét,  megfékezni”(Jak.3,2).  ​ Az  egyszerű ,  egyenes  kommunikációt  emeli  ki​ :  „Így  beszéljetek:  az  igen,  igen  a  nem,  nem.  Ami  ezen  felül  van  az,  a  gonosztól  való”(Mt.5,38).  ​ Megindokolja,  miért  kell így  kommunikálni:  „​ Mert aki  szeretne örülni  az életnek,  és jó napokat látni, óvja a  nyelvét a gonosztól, és cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet”(1Pét. 3,10.11). 

 

Beszél ​ a  „csúfolódó  nyelv” ártalmasságáról,  amit a  pszichológiában a szekáló jellemző jeként,  szarkazmusnak neveznek.  A szarkazmus,  sokszor jópofaságnak  és  intelligenciának látszik, így  sokan  észre  sem  veszik,  mennyit  ártanak  vele  annak,  akin   nevetnek.  A  Biblia  szerint:  „​ A  gőgös  arcátlannak  gúnyolódó  a  neve,  felfuvalkodottság  a  tettei  rugója”(Pld.21,23­24).  ​ Ma   már  ismeretesek  az  iskolatársak,  az  online  szekálók  és  csúfolódók  okozta  károk,  melyek  öngyilkosságokhoz  is  vezettek  a  fiatalkorúak  körében.  Ezzel  összecseng  egy  zsidó  rabbiról  szóló  feljegyzés.  Amikor  a  hosszú  élet  titkát  tudakolták,  a  következő ket  válaszolta:  „Én  sohasem  mutattam  haragot  házamban,  sohasem  örvendeztem  kollégáim  becstelensége  2

fölött  és  sohasem  hívtam  ő ket  gúnynevű kön”.   ​ „Az  Úrnak  beszéde  tiszta”(Zsolt.18,31)  ­  olvashatjuk az Írásban.   

 Boldogság és az emberi kapcsolatok  A  Világvallások  Parlamentje (1993), mint  minden vallás esszenciáját,  világethosszá emelte  a  biblikus  tanítást,   miszerint   ​ „Amit  szeretnél,  hogy  veled  cselekedjenek,  azt  tedd  másokkal!”(Lk.3,6).  A  pszichológia  is  erre  az  eredményre  jutott  a  társkapcsolatokra,  a  lelki  békére  vonatkozóan.  Ezzel  tulajdonképpen  leírható  az  „általános  emberbarátsággá  3

felvizezett  kereszténység”   ideája,  mert  a  világ  Megváltójáról  szó  sem  esik,  mint  minden  vallás  lényegi  eleme,  az  önmegváltás  copingjában  létezik  csupán.  A  mai  posztmodern  kereszténység sem beszél már „egy útról”, „egy igazságról” és a világ egyetlen Megváltójáról, 

2 3

 Rabbi Zeira in: ​ www.jewishvirtuallibrary.org/   Löwith, 1996, 68. 

hanem  a  megváltási  utak  sokféleségérő l (önmegváltó  vallások), mely  mind ugyanoda  vezet.  Ezzel a jézusi  tanítás van megfordítva,  lényegétő l megfosztva és ez vált alapjává a különböző  tudományoknak, közöttük a pszichológiának napjainkban.  A  pszichológia   kutatja az emberi  boldogságot, és arra  a következtetésre  jutott, hogy  a  pénz  csak bizonyos  szintig  boldogít.  Egy új  kocsi csupán  két hét boldogságot jelent, aztán  az érzés  megszűnik.  Az  igazi  boldogság  a  kapcsolati  tő kében  van,   tehát  a  harmonikus  társkapcsolatokban. Ha az rendezetlen, harag, düh, sérelem halmozódott fel a pszichében, az  betegséghez,  boldogtalansághoz  vezet.  A  pszichológia  ezért  alkalmazni  kezdte  az  eredeti  keresztény  tanítást:  a  jóval  fizetni  a  rosszért,   ső t  a  megbocsátás  keresztény  erényét  beépítette  gyógyító eszközei közé. Jézus  tanítása  így szól: „​ ha megdobnak kő vel, dobd vissza  kenyérrel”,  „tegyetek  jót  ellenségeitekkel”,  „tanuljatok  meg  jót  tenni”,  „bocsássatok  meg  egymásnak, hogy nektek is megbocsásson atyátok”.  ​ Fontos megtalálni a „megbánás helyét”,  tehát  hol  okoztál  sértést  Istennek  és  embertársadnak​ .  ​ A  pszichológia sokszor  évekig keresi  terápiában  a  sérülés  helyét,  a  baj  okozóját,  hiszen  születésünktő l  fogva  a  másik  emberrel  élünk, én­képünk csak a másik viszonylatában lehet. Míg felnövünk a családban, az iskolában,  munkahelyen, számtalan sebet adunk és kapunk társainktól, melyek megbetegítenek minket.  A  Biblia  kezdettől  fogva  azt  mondja,  gondold  végig  mit  tettél,  bánd  meg,  engeszteld  ki  felebarátodat, így  lesz életeden  áldás és  élhetsz  békében​ : „Mert tudjátok  meg, hogy azután  is, amikor akarta örökölni az áldást, megvettetett, mert nem találta meg, a megbánás helyét,   noha könnyhullatással kereste azt az áldást”(Zsid.12,17).  Hogyan  élj, ha boldog akarsz lenni? A Biblia szerint: ​ „Nem fizetvén gonosszal a  gonoszért, avagy  szidalommal a szidalomért, sőt ellenkezőleg, áldást mondván, tudva, hogy arra hívattatok el, áldást   örököljetek”(I. Pét.3,9). ​ Ha  rosszat  tettél másokkal  és megbánod, ​ „Jézus tisztára mossa a lelkeket”​ .  Egyértelmű  követelmény  az  ember  gondolkodásának,  viselkedésének  megváltozása,  a  társakkal  való kapcsolatában Jézus segítségével, ahogy az Írás mondja​ : „vessétek le a régi embert”.   Békétlenség van az életedben, valami hiány? Keresd az okot: teljesítetted e a legfőbb parancsot, az  Isten  és  a   felebarát  szeretetét?  Rendezni  kell  tehát  a  kapcsolatot  Istennel  és  a  társakkal,  ami  egyetlen  szóval  leírható  a  szeretet  parancsával  (Mt.22,  34­40).   A  pszichológia   ezt  olyan  módon  próbálja  megoldani,  hogy  elkezd  az  univerzum  egységéről  beszélni,  az  energiákról,  a  kvantumfizikáról,  a  mikrobiológiáról.  De  a  fő   hangsúlyt  a  társakkal  való  kapcsolatrendezésre  teszi,   hosszadalmas megbocsátás terápiával, az önmegváltás copingjában.   

Rengeteg  sérülést  okoz  a  zsarnok,  a  diktátor,  a szekáló, az agresszív, önző   vagy gúnyolódó,  másokat leminősítő , címkéző ember, az általa okozott lelki sebeket gyógyítja legtöbb esetben  a  pszichológia.  A  skizofrénián,  depresszión  túl,  számtalan  mentális  betegségformában  nyilvánulhat  meg  károssága.  Ugyanakkor  a  dühöngő ,  mindent  és  mindenkit  fekete színben  látó  ember  maga  is  megbetegszik,  vagy  testi  betegség  vagy  valamilyen  függő ség  kerítheti  hatalmába.  Ma  már  az  alkoholbetegség  főokának     tartják  a  rosszra  irányuló  észlelést  a  jó  meglátása  helyett.  Ez  rossz  kapcsolatokat  eredményez,  így pedig eltű nik  az öröm  az  ember  életéből,  és  örömpótlékot  keres,  függő vé  válik.  Az  alkoholizmus  és  az  agresszió  szoros  kapcsolata  ismert,  összekapcsolódva  a másik terrorizálásával,  kóros  uralási  vággyal. A  Biblia  egymás  szolgálatáról  beszél,  az  egymás  fölötti  uralkodást  elítéli.  Minden  emberi  kapcsolatban  ezt  tartja  követendő nek,  legyen   az  férj  és  feleség,  fő nök  és  beosztott.  Azt  mondja,   ​ „Nem  nagyobb  az  Úr  a  szolgánál”,  „Legyetek  egymás  alárendeltjei”.  Jézus  a  lábmosás aktusával erre példát adott nekünk.   A  függők  esetében,  felteszi  a  pszichológia  a  kérdést:  Mi  az,  ami  hiányzik  neked  a  boldogsághoz?  Megállapítja,  hogy  tartós  boldogsághoz,  a  „szükség  van  rám”  tudatára  van  szükség.  Vissza  kell  tükröző dnie  a  másik  szemében,  hogy nélküled  nem megy.  Így megint a  társkapcsolat  fontosságához  jut,  az  emberi  kapcsolatok  rendezésének  szükségességéhez.  Megbocsátás,  de  hogyan?  A  pszichológia  megállapítja,  hogy  legtöbb  lelki  sérülés  a  korai  gyermekkorban keletkezik, a  többi már csak a  rossz minta ismétlése. Így az a  kérdés, hogyan  lehet  az  ismétlő dést,  a  családi  láncot  megszakítani?  Hogyan  lehet  a  sérülést  okozóknak  megbocsájtani,  a  szülő nek,  testvérnek,  és  a  házastársnak,  aki  ugyanúgy  fájdalmat  okozott,  hiszen  a  családi  ismerő s  közeg,  az  ott  játszott  szerep  alapján  választotta  ki  a  psziché?  4

Megmarad  a  „lelki  lenyomat”,   hiszen  a  lélek  mindent  rögzít,  lemásolja  azt  a  „megvető  tekintetet”,  amit  gyermekként  kap.  Másrészt  az  érzelmi  agy  megő riz  mindent,  és  ahol  a  5

szeretet összekapcsolódott valamely megküzdési stratégiával, újrateremti a psziché.    Minden  emberi  kapcsolatban  a  problémát  a  szeretet  sérülése  okozza.  A  családokban  igen  gyakori  a testvérféltékenység,  melynek oka az irigység,  a szeretet­féltés. A Biblia szerint ​ „Ha  azt mondja  valaki,  hogy szeretem az Istent,  de gyűlöli a maga testvérét, hazug az.”(I.Ján.4,20). Már  az  Ószövetségben  József  története  rámutat  a  testvérféltékenységre  és   megoldására.  Józsefet 

4 5

 Miller, 2002.    Winnicott, 2005. 

testvérei  irigységből eladták rabszolgának  Egyiptomba, ám ő  magas  rangba jut,  és  amikor  éhínség  tör  ki  a földön,  ő   menti  meg testvéreit  az  éhhaláltól. József tehát jóval fizetett a rosszért. Édesapja  Jákob,  halálos  ágyán  utasítja  a Józsefnek  egykor nagy fájdalmat okozó  testvéreket,  hogy  kérjenek  bocsánatot  tőle,  amit  meg  is  tesznek​ .  („Most  azért  bocsásd meg azoknak  vétkét, akik  a  te  Atyád  Istenét  szolgálják.  József  pedig  sír   vala,  amikor   ezt  mondták  neki”(Móz.I.50).  ​ Józsefet  apja  olyan   „virágzó  fának”  nevezi,  mely  mindenki  fölé  emelkedik  lelki  nagyságban​ .(„Termékeny  fa  József,  termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat”(Móz.I.49,22).   

 

 Boldogság és az értelmes cél   A  pszichológia  arra a következtetésre jutott, hogy  a rendezett emberi kapcsolatokon kívül, a  boldogsághoz   az  értelmes  cél  nélkülözhetetlen.  Ismeretes,  egy  amerikai,  10  évig  tartó  kutatásból   levont  következtetés,  mely  sokkoló  eredményt  hozott.  A  kutatásban  résztvevőkhöz  intézett  kérdés  az  volt,  mi  a  céljuk  az  életben,  menyire  tartják  értékesnek,  értéktelennek, vagy alakíthatónak az életüket? A válaszokat két különböző  csoportra lehetett  osztani.  Az emberek egyik  része rezignált válaszokat adott, olyat, mint például, „örülök, hogy  élek”. Nem volt különösebb céljuk, nem tartották alakíthatónak ezt a szörnyű  világot, és saját  körülményeiket. A másik csoport viszont tudta, mit szeretne elérni 10 év múlva, voltak céljaik  és  elképzeléseik.  Megdöbbentőeredményre     jutottak  a  kutatók,  mert  10  év  elteltével,  akiknek nem volt  céljuk,  már  vagy nem éltek vagy súlyosan betegek voltak.  Megállapították,  hogy destruktív  folyamatot indít  el, ha csak élünk  a  nagyvilágba, ha nem nézzük ön­reflektív  módon  az  életünket.  A  valódi  kérdés  önmagunknak  az  kell,  hogy  legyen,  mit  adhatok  a   6

világnak önmagamból, önzetlenül.    Ezzel  a  pszichológia  megint csak megfogalmazza azt  a nagyon fontos  biblikus  tanítást, hogy  „az  ember másokért van”.  Az önzetlen jó cselekedet, az igazi értelmes cél az emberi életben,  ami  a földi lét utáni életben is biztosítéka az örök boldogságnak. Ez utóbbiról, természetesen  a  pszichológia  hallgat,  érdeklődésének  középpontjában  az  ember  földi  jólléte  áll.  Nem  Istenért,  nem  a  felebarátért,  nem  a  szeretet  jézusi  parancsáért,  hanem  önmagáért kell  ezt  tennie az embernek, mert így jár jól, így lesz egészséges és hosszú életű .   

6

 Bagdy, 2011,71. 

A  pszichológia   is  rájött,  hogy  a  családi  értékrend   öröklő dik,  a  családi  láncban  folytatódik.  Kérdés  mit  tart  fontosnak  a  család,  mit  hall  a  gyerek  otthon,  mirő l  folyik  a  szó  a  családi  asztalnál?  Milyen  a  család  pénzhez,  az  értékekhez  való  viszonya?  Mindez  bevéső dik  kisgyermekkorban,  és   felnőve  a  gyerek  ezt  viszi  tovább.  A  kognitív  pszichológia  beszél  az  átörökített  negatív  folyamatokról.  Minden  információ  sejtszinten  el  van  raktározva  a  memóriában, minden sejt tud róla, mi van az egészben.  Mi  a  motivációd?  Siker  utáni  vágy,  becsvágy,  önszeretet   –  vagy  önzetlen  érdeklő dés,  tett  másokért? Ismeretes az irigység, mint  kétes motiváció, sok karrier indítóoka ez. A  Biblia errő l  azt  írja:  „​ Ne  irigykedjél   az  erőszakos  emberre  és  neki  semmi  útját  ne  válaszd”(Pld.3,31).  ​ A  sértettség,  a  mások  fölé  emelkedés  vágya,  bizonyítási  vágy,  sikertelenség,  csüggedés,  magány,  a  neki  miért  jobb  kérdése,  negatív  folyamatokat  indít  el.  A  másokról  való  rossz  gondolatok, az irigység, a pszichológiában sem támogatott, mert betegséghez vezet. Ehelyett 

 ​

ebben  is  a  pozitív  látásmód  kialakítására  bíztat. A  mai  pszichológia  mindent  a  negatív  érzelmekre  vezet  vissza,  amit  pozitív  érzelmekkel  kell,  kioltani  ­  önmegváltásról  beszél,  Istenről  nem.  A  pszichológia  szeretné  átvenni  az  Egyház  szerepét,  azt  gondolja,  neki  kell  meggyógyítania a lelki problémákat, az önsegítés, önmegváltás copingjában.   A  pszichológia   fontosnak  tartja  az  értelmes  cél  kiválasztásában,  hol  van  az  érzelem.  Mi  motivál?  Ott a  motiváció,  ahol  az  érzelem. A Bibliában ez úgy vető dik fel, hogy érdeklő désed   önzővagy     önzetlen?  Minek  a  szeretete  vonz,  a  jónak,  igaznak  vagy  a  „gonosznak”  a  szeretete?  Egy  felmérés  szerint,  nagyon  erő s  összetartó  erőtud     lenni  egy  közös  rossz  szomszéd  gyű lölete.  Van,  aki  azt  mondja,  „legszebb  öröm  a  káröröm”.  Ez  esetben,  nyilvánvalóan  a  „gonosznak”  a  szeretete  adja  az  örömöt,  ez  a  motivációs  erő ,  itt  van  az  érzelem.   A  Biblia  az  értékek  megkülönböztetésének  könyve.  Nem  mindegy,  minek  a szeretete uralja  az embert:  ​ „Az Úr  eléd  öntötte a  tüzet és a  vizet.  Rajtad áll,  melyiket választod”.​ (Sir. 15. 16)  Az  érzéki  örömök,  vagy  a  szellemi,  lelki  értéke?.  A  karriervágy,  irigység,  becsvágy,  hatalomvágy,  pénzvágy,  bizonyítási   vágy,  vagy  a  segíteni  akarás,  hasznossá  válás  mások  számára  a  szeretet  indíttatásából?  Önzés  vagy  önzetlenség?  Az  önzetlenség   a  szeretettel  kapcsolódik egybe, ahol nagyfokú önzés van, ott hiányzik a szeretet.  

A  pszichológia   is  eljutott  a  szeretet  fontosságáig,  azzal  az  indokkal,  hogy  abban  van  a  legnagyobb energia és ettől érzed magad a legjobban. Ezt mondja az ezotéria, és az européer  keleti vallások is, és saját önmegváltásodra bíztatnak, ahogyan  a paradicsomi kígyó mondta:  „ti  is  istenek  vagytok”,  csak  a  tudás  fájából  kell  ennetek.  Az  ember  önreflexiójától,  tudatosságától  várják  a  gondolkodásbeli,  motivációbeli  megújulást  a  pozitív  értékek  iránt.  Természetesnek veszik, hogy  az  ember önmagát meg tudja váltani.  Ezért  mondható,  hogy a   pszichológia,  mely  a  zsidó­kereszténység  tanításaival  operál,  az  önmegváltás  copingjában  van, mely az archaikus keleti vallások sajátja.   A  Szentírás  azt  mondja,  hogy  ​ „Mindenre  van  erő m  Krisztusban,  aki  megerő sít  engem.  Elkezdte bennem a jó munkát és elvégzi azt”(Fi.l  4,13).  Jézus  azt tanítja, te önmagadtól nem  tudsz  megváltozni,  mert  mást   akar  a  test  és   mást  a  lélek, aki  Istentő l  van. Mai nyelven azt  mondja: a  DNS­eddel,  a családi örökségeddel te nem tudsz egyedül megbirkózni, ehhez Isten  segítségére van  szükséged, a  Megváltóra.  A  vele  való  találkozástól várható, hogy ​ „lám a régi  ember oda! Valami új születik”.  A  pszichológia  és az ezotéria nagyon  kedvelt  területe  az  önismeret, az önismereti tesztek és  tréningek  sokasága.  Fő   kérdésük:  milyen  képességek  rejlenek  benned,  hogyan  tudod  kihasználni,  kamatoztatni  adottságaidat?  Eredetileg  a  Szentírás  teszi ezt alapvető kérdéssé,  az  „Öt  talentum”  példázatában.  Ami  rád  bízatott,   azt  kamatoztatni  kell,  ez derül ki a  hű és  hűtlen  szolga  történetéből.  A  hűtlen  szolga  elássa  jó  mélyre  a  rá  bízott  talentumokat,  így  semmi  haszna,  ezért  gazdája  elkergeti.  A  hűszolga     azonban  kamatoztatja,  ki­ki  aszerint,  mennyit kapott.    Pál  arról  beszél,  hogy  mindenkinek  más­más  a feladata,  képességei  szerint, amit  mindenki  javára  fel  kell  használnia.  Keresztény  tanítás, hogy  meg  kell találni,  kinek mi  a feladata,  mit  vár  tőle  Isten,  hogyan  lehet   az   esetleg  rosszra  használt  képességeket  jóra  fordítani,  Isten  segítségével. A tanítás szerint, „​ bízd az Úrra a te utadat​ ” (Zsolt. 53.23), aki megmutatja​ , „ez a  helyes út,  ezen járjatok”  (​ Iz. 30.21).  A Biblia  arról  beszél, hogyan legyél „virágzó fa”? Hogyan  használd  a  képességeidet  mások  hasznára,  a  földi  élvezetek  hajszolása  helyett.  Az  Írás   szerint:  ​ „Egy  pusztán  a  dolgoknak  (csak  az  anyagnak)  odaszánt  élet  halott  élet,  élettelen  csonk. Egy Isten által formált élet, olyan, mint egy virágzó fa”(Pld.11,28).  

A  Biblia  lényegi  kérdése,  az  „​ Isten  útján”  vagy  ​ „ki­ki  a  maga  útján​ ”. Az  ellentmondás,  csak  látszólagos,  a ki­ki a  képességei szerinti mondanivaló között. Itt az önző és az önzetlen, Isten  által irányított, szép és igazságra törekvő út különbségérő l van szó: ​ „És az ebek telhetetlenek,  nem  tudnak  megelégedni,  pásztorok  ő k,  akik  nem  tudnak  vigyázni,  mindnyájan  a  maguk 

 ​

útjára  tértek,  ki­ki nyeresége után, mind együtt”(Ézs.56,11). „Elétek adom  az élet útját és a  halál útját”(Jer.21,8) –​ mondja az Írás a két út különbségérő l. 

 Boldogság az Írás szerint  Az  Írás  szerint  a  boldogság  az  Úrba  vetett  hitben  és  reményben  van:   „​ Szánk  tele  volt  nevetéssel,  a  nyelvünk  ujjongással.”...Igen,  az  Úr,  nagy  dolgot  tett  velünk,  s  mi  mennyire  örültünk  neki”(Zsolt.126(125),  2­3),  „Szentjei  vigadnak,  igen,  ujjonganak”  (Zsolt,132  (131).  Pál azt mondja  ​ „Legyen tőletek távol  minden keserű ség...”(Ef.4,31). ​ Arra biztat​ , „Énekeljetek   és  ujjongjatok  szívből az  Úrnak”(Ef.5,20). „A vidám szív  a legjobb orvosság,  a bánatos  lélek,  pedig  a  csontokat  is  kiszárítja”(Pld.17,22).  ​ Ez  utóbbit  mondja  ma  a  pszichológia  is.  Hittel,  reménnyel,  pozitív  gondolkodással  mindent  elérhetsz,  magát  a  boldogságot  is.  Lényegi  különbség  van  azonban  az  önmagunkba  vetett  hit,  a  pozitív  gondolkodás,  hogy  „jobban  legyek”,  és az Úrba  vetett hit  között.  Ebben  is  megmutatkozik, hogy a pszichológia átvette a  biblikus elvet, saját önmegváltásba fordítva át, mert látszólag az eredmény ugyanaz.    A  Jób  könyvében a  próba, egy  szenvedés  után, ahol  az Istenbe vetett bizalom megmarad, az  ember  boldogságban,   megelégedetten,  nyugodtan  hal  meg:  ​ „Ez  meghal  az  ő   teljes  boldogságában,  egészen  megelégedetten  és  nyugodtan”(Jób21,23).  Az  Úr,  ugyanis próbára  teszi  az  Őszentjeit,     megvizsgálja  az  ő hű ségüket, mennyei  Atyjukhoz. A  pszichológia  is  szól,  Jung  nyomán,  az  „életközépi  válságról”,  a  szenvedésekrő l,  traumákról,  ami  után  az  ember  spirituálisan magasabb szintre jut.  Ez  is az önfejlesztés, önmegváltás szolgálatába van állítva,  a  ködös  univerzum  emlegetésével.  A  transzperszonális  pszichológia  beszél  a   „tudat  7

hatalmáról”,  az  „önmegvalósításról”,  és  arról,  hogy  az  ember  „öntranszcendáló  lény”.   Az  Írás  szerint:  „​ Isten  hozza  vissza  a  számű zötteket,  kihozza  boldogságra  a  foglyokat;  csak az  engedetlenek  lakoznak  sivatag  helyen”(Zsolt.  68,7).  ​ A  „sivatag  helyen”  lakozás,  az  Isten  nélküli lét, az ószövetségi hagyomány szerint, a démonok lakóhelye. 

7

 Bagdy, 2011, 65­67. 

Az  Úr  félelme  ad  igazi  békességet,  boldogságot,  tudást:  ​ „És  békés  lesz  a  te  idő d,  gazdag  boldogságban,  bölcsességben  és  tudományban;  az  Úr  félelme  lesz  kincse”(Ézs.  33,6).  ​ A  pszichológiában  viszont  magadnak  kell  megteremtened  a  boldogságot,  a  tudatoddal,  a  pozitív  gondolataiddal  magadról.  Az  Írás  azonban  azt  mondja,  aki  nem  az  Úrban,  csak  öntelten  saját  magában  bízik,  igen  fájdalmas  véget  ér​ :  „Íme,  szolgáim  vígadnak  szívük  boldogságában,  és  ti  kiáltani  fogtok  szívetek  fájdalmában,  és  megtört  lélekkel  jajgatni   fogtok”(Ézs. 65,14).  Lisieux­i  Szent  Teréz  híres  volt  jókedvérő l,  ővolt     a  legnagyobb  tréfacsináló,  áradt  róla  a  boldogság.  Miből  táplálkozott  boldogságérzete,  hiszen  súlyos  betegséget   hordozott?  Az  Úrhoz  tartozás  érzése  mellett,  a  másoknak  szerzett  örömbő l  táplálkozott.  A  betegségét   ugyanis  önként  vállalta  és  felajánlotta  mások  lelkének  megmentéséért. Az  Írás azt  mondja,  „az  ember másokért van”.  ​ Máshol: „Az ajándékozó  bő velkedik,  és aki másokat felüdít, maga  is  felüdül”(Pld.11,25).   „Szereti  az  Úr  a nagylelkű   és a  jókedvű adakozót”,  „Az Úr  áldása  volt  mindenen,   amije  csak  volt  a   házban  és  a  mező n”(Móz.I.39,5).  ​ E  szerint,  aki  másoknak  ad,  másoknak örömet szerez, az maga is boldog lesz. 

 Trauma­ megbocsátás  A pszichológia  beszél a „roncstemető aktivizálódásáról”, amikor egy korábban elszenvedett trauma  vagy a gyermekkorban szerzett lelki sebek, akár fizikai betegség formájában is megnyilvánulhatnak. 

A  betegségek  80 %­át a megbocsátás hiányának  mondják. Oka, a  hordozott sérelem,  harag, 

 ​

bűntudat, a feloldás, megoldás hiánya. Miután minden sejt szinten tárolódik, minden sejt tud 

 ​

arról,  mi  van  az  egészben, szükségesnek  tartják  a  ​ lelki  tisztálkodást,  a  szennyeződések  kipucolását a sejtjeinkből.   

Sérülünk  párkapcsolatban,  szülő ­gyerek  kapcsolatban,  a  családi   életben,  a  munkahelyen,  a  barátságokban.  Az  egészségünk  szempontjából  fontos,   közös  nevező re  jutni.  A  sértő t  és  sértettet  láthatatlan  folyamatos,  negatív  kapcsolat  fű zi  össze,  amíg   a  feszültséget  fel  nem  8

oldják. Amíg bennreked a negatív érzelem, mikro­szinten össze vagyunk kötve.    

8

 Bagdy, 2011, 82. 

A  pszichológia  párhuzamként említi a  katolikus gyónást, áldozást és a református úrvacsorát,  ami  előtt  az emberek végiggondolják és megbánják vétkeiket. Az ezotéria, az agykontroll és a  pszichológia  nyelvén,  lelki  nagytakarítást  végeznek.  A  megbocsátásra  való  képtelenség,  tehetetlenségérzés  testi  szinten  is  jelentkezik,  különbözőbetegségtünetek     formájában.  A   pszichológia  a  traumát  kedvező nek   tartja,  az  utána  következőpozitív     személyiségfejlő dés  miatt.  Javasolja  a  tanult  optimizmust  a  betegségek  kivédésében,  a  tudatunkba  vetett  hit  által. Tehát  a pszichológia itt is hitről beszél, csakhogy nem Istenbe, az ő átalakító munkájába  vetett  hitrő l,  hanem  saját  magunk  tudatába,  saját  istenségünkbe.  Hasonlatos  ez  a  keleti  tanokból  építkezőagykontrollhoz,     a  paradicsomi kígyóról nem is beszélve, aki  a tudás általi  megistenülésre biztatott.  A  lelki   kataklizmát  földrengéshez  hasonlítja  a  pszichológia.  Elsőfázis     a   kétségbeesés,  szorongás,  mérgelődés,  depresszió,  vergő dés,  a  miértek  idő szaka.  Ezt  követi  a  harag,  düh,  lázadás.  Ekkor  nagyon  kedvező,  ha  vannak  támogatók  a  kétségbeesett  ember  mellett.  Harmadik  szakasz a  korábbi értékrend  leszakadása,  új  értékrend kialakulása. Végső fázisban  következik  az  élet  értelmének  felragyogása,  új  életérzés kialakulása. Ezzel együtt megnő az  emberi kapcsolatok értéke.   A ​ Biblia  ír a  traumáról,  ami Jób esetét  kivéve, valami  morális  probléma  miatt  következik be, 

aminek  említése  nem  szerepel  a  pszichológiai  felfogásban.  Az  Írás  arra  figyelmeztet​ ,  „ne  kelljen  benneteket  vontató  kötéllel  vontatni”.  Ha  az  emberi  gyarlóság  ezt  kikényszeríti,  az  embert  érő trauma épülésre  szolgál, ahol Isten a tanító: ​ „Ki  lenne jobb  tanító,  mint  Ő ?”  Cél,  felismerni  a   bűnt,  megbánni,  változtatni  az  addigi  viselkedésen  és  ekkor  következhet  be  a  pozitív  fordulat   ​ :  „Íme,  áldásul  volt  nékem  a  nagy  keserű ség,   és  te  szeretettel  kivontad  lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted, minden bű nömet”(Ézs. 44,3).  A  bűn  felismeréséről,  a  változtatás  szükségességérő l  így  szól  az  Írás:  ​ „Mosakodjatok  meg,  tisztítsátok  meg  magatokat,  távolítsátok  el gonosz  tetteiteket  a szemem elő l! Hagyjatok fel  azzal, hogy rosszat cselekedtek, tanuljatok  jót tenni”(Ézs. 1. 17)​ . Baj, ha valaki ​ „nem találja a  megbánás  helyét”,  ha  kifelé  és  nem  befelé  mutogat,  másokat  okol.  De  ha  valaki  vétlen  a  dologban, másoktól jogtalanul  szenvedi el  a bántást, a megbocsátást tartja legfontosabbnak  a  keresztény  tanítás,  amit  ma  már  átvett  a  pszichológia.  Jézus  azt mondja​ , „Imádkozzatok,  ellenségeitekért!”,„Tegyetek jót a titeket gyű lölő kkel!”(Luk. 6. 27) 

A  pszichológia   megállapítja,  hogy  mindig  olyan  kapcsolatokban  sérülünk  és  sértünk, ahol  a  személyek  fontosak,  ahol  érzelmi  kötelékek  vannak.  Leggyakoribbak  családban  a  dominancia­harcok, testvér­rivalizálás, a szülő k szeretetéért való küzdelem, civódás, erő szak,  durva  nyelv,  terror,  megszégyenítés.   Mindez  lelki  sebeket  okoz,  melyben  megbántás,  sérelmezettség  van.  Legjobb  gyógyszer  a  megbocsátás,  a  bennünk  mások  ellen  hordozott  harag, indulat, gyű lölet, sérelem, bűntudat, lelkifurdalás elengedése által.  Nehéz  kérdés,  hogyan  képes  az  ember  megbocsátani?  Milyen  módokat  ajánl  erre  a  pszichológia?  Reakcióképzésnek,  lelki  feszültségcsökkentőmódszernek     mondja  a  negatív  érzelmek,   pozitívba  való  átfordulását  egy  személyre  vonatkozóan.  Nemhogy rosszat, de jót  kívánunk  a  sértőknek  ­  mondja  ma  már  a  pszichológia,  ami egyértelmű  keresztény  átvétel.  Felfogására  jellemző,  hogy  fő ként  a  betegség­felszámolás  eszközét  látja  benne,  mert  a  sérelem hordozásának megbetegítő hatása van.   A  transzperszonális  pszichológia  megoldáskeresésére  jellemzőleginkább     a keleti ezoterikus  és  a nyugati  kereszténység  mixelése.  Használja a keleti  önmegváltó gyakorlatok fő elemét a  meditációt,  e  hatásra  kinövőimaginációt.     E  technikákkal   a  paciens  képzeletben  újraéli  a  megélt  helyzeteket és érzelmeket. Indokként  gyakran nem a keleti okkultizmusra hivatkozik,  hanem  a  tudományra,  számítva  a  nyugati  ember  racionalizmusára  és  gyanújára.  A  test  ugyanis  sejtszinten  az  emlékeket  megő rzi,  éppen  ezzel  betegíti  meg  önmagát  ­  szól  az  indoklás. Sok szó esik az érzelmi agyról  és  a beszélő agyról, amit  a keresztény gyónással hoz  párhuzamba.  A  pszichoterápiában  szerinte  ugyanaz  történik,  mint  a  gyónásban.  A  beszélő   képesség  a  szállítóközeg.  ​ A  keresztény  megbocsátás,  mint  öntisztítási  aktus  szerepel,  önmegváltássá redukálva, illetve fordítva át.  Alkalmazza,  a  „csoportos  megbocsátás”  gyakorlatát,  amikor  a betegek  felsorolják, ki az, aki   őket  megbántotta,   és  ő k  kit  bántottak  meg?  Mindez  imaginációs  eljárással,  módosult  tudatállapotban történik, ahogyan valamennyi varázslóeljárás, és más okkult tevékenység az  ősi  vallásokban.  Ahogyan  az  egyiptomi  extatikus,  az  indiai  jógi,  a  buddhista  a  sámán  a mai  drogos is módosult tudatállapotba kerül a meditációtól, jóga gyakorlattól és szerhasználattól.  Az imaginációs  eljárásba beletartozik  az  elhunytak megidézése, ha már nem él  a  sértő , vagy  sértett! Ezen a  ponton pedig már a  szellemidézés, az  ókori vétek ismétlése lesz a fő szereplő ,  amitő l az ószövetségi próféták számtalan esetben óvják az embert. Az ő si vallások bű ne, mint 

gyógyító  eljárás  van  legalizálva.  Nem,  mint  okkultizmus,  nem,  mint  a  biblikus  tanítással  ellentétes,  nem,  mint  a  bukott  angyalok  mű ve,  hanem  mint  ő si  bölcsesség,  amit  eddig  figyelmen  kívül  hagytunk.  Ha  néhány  keresztény  mégis  figyelmeztet  az  erre  vonatkozó  biblikus tanításra,  kész  a válasz: a keresztények  is meditálnak, van  keresztény meditáció, így  teljesen jogos, hogy az iskolában már erre tanítjuk a gyerekeinket is.   Mi a helyzet a keresztény meditációval?  A  meditáció,  megváltozott  tudatállapotot  feltételez.  Ezt  többféleképpen  előlehet     idézni,   például kábítószerrel, alkohollal, a sámán az ütemes dobveréssel a jógi a tudat kiüresítésével,  légzőgyakorlatokkal.     A  keresztény  is  manipulálná  a  tudatát  valamely technikával?  Jézus  az  egyszerűimát     szorgalmazta.  A  keresztények  imádkoznak,  ebből  alakult  ki  az  elmélkedés,  szemlélődés,  ami  éppen  nem a  tudat  kiüresítésén  alapul, nem is különleges  technikán,  még  csak  nem  is  megváltozott  tudatállapotban  történik.  Persze  elő fordultak  a  történelem  folyamán ennek túlzó formái, amikor az Isten dolgain való merengés, a szemlélő dő  ima keleti  technikákkal  keveredett.  Ezért  figyelmeztetett Lisieux­i Kis Szent Teréz ennek veszélyére és a  kereszténységgel  szembenálló  egzisztenciájára.  Azt  mondta,  a  technikai  készséget,  összekeverjük a szentséggel, ez csupán az okkultizmus és az ördög zsákutcájába  visz. Ehelyett  9 alkalmazzuk az egyszerű  imádságot, ez vezet Istenhez.    Katolikus  kutatók  és  atyák  figyelmeztetnek,  hogy  a  keleti  meditáció  (a  meditáció,  keleti  gyökerű), Istentől távolít. Pl. történtek kísérletek a kereszténység zen­buddhista meditációval  való  mixelésére,  amit  egyértelmű en  negatív  kimenetű nek  tartanak.   Ugyancsak  10 figyelmeztetést  fogalmaznak meg a  meditáció által elő idézett nyitott szellemi állapot miatt.   11 Erről  már  ​ Keresztes  Szent  János  is  beszélt,  arra  híva  fel  a  figyelmet,  nehogy  azt  higgye  valaki, aki belső  szózatot hall, hogy az automatikusan Istentő l származik.   Az  ember  a  meditációval  megnyitja  magát,  védtelenné  válik  a  gonosz  szellemi  befolyások  felé.   Az  Írás  is  azt  mondja:  ​ „Józanok  legyetek  és  vigyázzatok, mert ellenségetek,  az  ördög, mint 

ordító oroszlán  körüljár,  keresve, kit  nyeljen  el” (1Pét 5,8). Dr. Kovács Gábor atya, aki évtizedek óta  kutatja  a  témát,  azt  mondja:  „Minden   módszer  rossz,  legyen  bármilyen  ékes  homlokzata,  ha  ajtót­ablakot kinyit  az  ártó szellemi hatalmak  előtt.” A  katolikus Hittani Kongregáció is foglalkozott  a  kérdéssel,  ami  1991  óta  magyarul  is  olvasható.  E  szerint:  ​ „A  keresztény  elmélkedés  néhány 

szempontja  világos  határt   von   a  meditációs  technikák  és  az  Istentől  szabadon  ajándékozott  misztikus  kegyelmek  között.  A  hiteles  keresztény  misztikában  semmi  sincs,  amit  technika  segítségével  lehet  átélni:  az  mindig  Isten  ajándéka,  s  ha  valaki  részesül  belőle,  méltatlannak  12 érzi  magát.” ​ ­   Szentek,  kutatók,  atyák  gondolataiból  levonható  tanulság,  hogy  a  fogalmak  zűrzavarával  állunk  szemben,  mely  a  keresztény  imát  és  elmélkedést,  a  kor  divatos  keleties  New  Age  ­es  meditáció fogalmával cserélte le. A fogalmi zűrzavar leple alatt, alkalom adódik    Kis Szent Teréz, in: Daniel Ange, 2002,33.   Gál Péter, 1992.  11  Keresztes Szent János, 1995,/1926, 18.  12  Kovács Gábor, Dr., 2006.  9

10

a  keleti  önmegváltó  gyakorlatok,  kereszténységbe  való  beépítésére,  a  szinkretizmusra,  mely  kifejezetten káros a 2000 éves kereszténység számára.  A  pszichológia   szerint,  aki  egészséges  akar  lenni,  reggel  pozitív  önszuggesztióval  kezdje  a  napját.  Például:  „ma  jó  dolgok  történnek  velem”.  Ez  viszont  nem  más,  mint  a  tudat  hatalmáról  szóló  agykontrollos  gyakorlat,  hasonlatosan  az  autogén  tréninghez,  amit  a  relaxációhoz,  és a meditációhoz hasonlóan ajánl a  pszichológia és melyek közös alapja a távol   keleti okkultizmus. A keresztény  reggeli  ima, a hálaadás Istennek, van behelyettesítve rejtett  bálványtanokkal, hiszen mindez a  tudomány köpenye alatt  érkezik, a mit sem sejtő  emberek  tömegeihez.  A  pszichológia  azt  mondja:  Csináld  önmagad!  Szuggeráld  magad!  Váltsd  meg  magad!  Eközben a nyugati ember  nem sejti, hogy a keleti „kör” vallás módszereit gyakorolja,  13 melyet  a  Kereszt  legyő zött.   A  „kör”  vallásaiban  az  ember  elő tt  álló  „út”  körbe   fut,  önmagába  tér  vissza,  mindig  újabb  életeket  generálva.  A  Kereszt  vallása  az  egyenes  út,  melynek  kezdőés     végpontja  van,  méghozzá  a  Jézus  általi  Atyához  jutás.  Aki  ma  erre  emlékeztet, Jézust a világ  Megváltójának tartja,  az maradi, szekularizál, fundamentalista, vét  a posztmodern tolerancia ellen, kiközösítésre számíthat.    A  Biblia mindezen technikák helyett, az egyszerű ima fontosságát, és az Istenhez való ő szinte  odafordulást  hangsúlyozza.  Másrészt  az  ​ „újuljatok  meg  gondolkodástokban”,  ​ magában  foglalja  a jót gondolni és jót  cselekedni az „ellenséggel” elvét, ami elő készíti  a megbocsátás  képességét. A ​ „szeressétek egymást” jézusi parancsa már eleve feltételezi az egymásnak való  megbocsátást,  és  egyben  annak  legegyszerű bb  módját. Amikor a tanítványok  azt kérdezték  tőle,  „hányszor  kell  megbocsátani,  hétszer”?  Őazt     válaszolta,  „hetvenhétszer”,  azaz  a  keresztény  tanítás  eleve  a  megbocsátást  feltételezi.  Csak  a  zsidó­kereszténység  hirdet  szeretetet  és  megbocsátást.  A  recept  nagyon  egyszerű :  „​ jót  tegyetek  azokkal,  akik  titeket  gyűlölnek,  és  imádkozzatok,  azokért,  akik  háborgatnak  és  kergetnek  titeket”(Mt.5,44).  ​ A  tapasztalatok  valóban  azt  mutatják,  ha  még  érzelmi  szinten  nem  is  képes  rá,  de  elkezd  az  ember haragosával  gyakorlati szinten valami jót tenni, hirtelen megváltozik a világ körülötte,  hamarosan megtörténik a kibékülés.  

 A házasság válsága  A  tudományos  kutatások  felismerték  a  házassági  válság  problematikusságát  korunkban.  A  pszichológia  sokat  foglalkozik  az  okokkal  és  megoldáskereséssel.  Egybehangzó  vélemények  szerint  korunk  leértékelte  a  hűséges,  monogám  kapcsolatot  és  felemelte  a  kaland,  partnerváltogatás  izgalmát,  az  elkötelezettség  nélküli  kapcsolatokat.  A  válási  okok  között   Szent Ágoston beszélt arról, hogy az ő si önmegváltó vallások, az önmagába visszatérő  mozgással a” Kör”­el  írhatók le, és azért született a „Kereszt” áldozata, hogy legyő zze azt, és Istenhez vezesse az embert.   13

elsőhelyen     áll,  a  más­iránti  érdeklődés, azaz a  megcsalás. Mit keres az ember? Mindenki  a  meghittség  után  kutat,  ahol  önmagát  adhatja  és  elfogadást  tapasztal.  A  benső séges  kapcsolat  a  bizalmon alapul, erre hosszú  idő  kell, amit a felek ma nem várnak ki. A kölcsönös  elkötelezettség  termi  a  bizalmat,  ám  a  bizalom  hiánya  megöli  a  kapcsolatot.  Legfő bb  probléma az elköteleződés hiánya, az ettő l való félelem.   A  pszichológia   a  keresztény  megközelítéshez  hasonlóan,  legnagyobb  veszélynek  az  értékrendi  válságot  mondja,  ami  valójában  oka  a  házasság  válságának.  Az  értékrend   kialakításában­  a  biblikus  tanítással  megegyező en  legfontosabb  láncszemnek  a  szülő ket  és  nevelőket  tartja.  Azért  gondolja  fontosnak  az  őpéldájukat,     mert  a  gyerek  figyel,  másol,  utánoz beszédet,  szokást, értékrendet. Kiemelt  feladatnak  tartja ­ a kereszténységet beépítő   pszichológia  a  tudományos  kutatásokkal  való  meggyő zést  a  hagyományos  morális  14

értékekhez való visszatérésben. Ettől a házasság válságának megoldását reméli.   Egy  magyar  teológusból  lett  pszichológus,  valamint  pár­  és  családterapeuta  összehasonlító  vizsgálata az amerikai kutatási eredményekkel egybehangzóan, a következő megállapításokat  15

teszi:   A  szeretetnek  három  fajtája  van,  mint  az  intimitás,  szenvedély,  elkötelező dés.  Mindháromnak jelen kell lennie egy párkapcsolatban. Korunkban azonban rendkívül elterjedt  az  élettársi  kapcsolat  a  korábbi  hagyományos  házasságmodell  helyett.  Az  élettársi  kapcsolatot  az  elkötelező dés  hiánya  jellemzi.  Az  élettársi  kapcsolat  elterjedésének  okai  között  sorolják  fel  a   személyes  erkölcs  általános  megváltozását,  a  párkapcsolatról  való  gondolkodás  leválását  a  biblikus   értékekrő l.  Másrészt  a  biológiai  éretté  válás,  és  a  házasságkötés  kora  közötti  növekvőkülönbséget.     Míg  régen  15­16  év,  ma  12­14  év  a  szexuális  érettség  ideje. Így 4­6 év helyett, ma  15­20 évet kellene „kibírni”egymás közelsége  nélkül,  a szexuális  teljesítő képesség csúcsán.  A fiatalok  többsége azért  nem házasodik, mert  így  is  lehet,  megengedett  a  mindennapi  együttlét.  Az  orvostudomány   fejlő désével  a  fogamzásgátlás  széles  körben  elterjedt,  hozzáférhető . Jó  indoknak látszik a magas  lakhatási  költség,  ezért racionális  megoldásnak  tű nik,  hogy csak 1 lakást kell  fenntartani. Az  egésznek  „próbaházasság”  jellege  van.  Azt   gondolják,  hogy  jótékony  hatással  van  a  késő bbi  házasságra, de  a vizsgálatok  szerint ez tévedés.  A  hosszan  együtt élő k 1­2 év  házasság után,  14 15

 Bagdy, 2007.  Mihalec, 2013. 

elválnak.  Így  a  kutatások  a  hagyományos  házasságot,  elkötelező dést  és  hű séget  igazolták,  ami két évezredes keresztény érték. 

  Keresztény házasságmodell a pszichológiában  Az  egyik  vezetőmagyar     pszichológus  a  szentségi   házasság  példáját  hozza,  melyet  nálunk  először  I.  István  mondott  ki.  Sajnálatosnak  mondja,  hogy  II.  József  kalapos király a  családot  „vagyonjogi  intézménynek”  tartotta.  Ezzel  megszű nt  a  felbonthatatlanság  nimbusza,  az  egyházi esküvő jelentősége. Megkezdő dött az égi kötelék lazulása, a földi kötelék erő södése.  Ez  a  despiritualizáló  hatás  a  mai  napig  következményekkel  jár.  A  kritikák ellenére a családi  „fészek” a felnövő   emberi lényeket  védi, óvja, az utódgondozás feladatát látja el, ettő l nincs  jobb.  „​ Magyarországon  a  házasság,  család  válságáról  beszélnek,  holott   nem az intézmény,  16

hanem az értékrend válsága a valóság” –írja a pszichológus.   A  házassághoz nélkülözhetetlen hű ség, felelő sségérzet, a jó szövetség szerelmi alapot kíván a  mi  kultúránkban. A  házasság rítusa, a felnő tté válásnak fontos aktusa.  Az eskü szentsége köti  a  lelket  a  betartásra,  megszegése  pedig  bű ntudatébresztő .  „Az  „esküvő ”  és  az  „esküvés”  elhagyása gátolja  az  érési folyamatot,  különösen,  amikor a  nő várandóssá  lesz. A megkötött  szövetségben  a  nő(lelke)     biztonságban  érzi  magát.   Ha  nem  érzi  a  (lelke)  ezt  a  stabilitást,  17

kihat állapotára, terhessé teszi a gyermekvárást.”   Az  „áldott  állapot”  helyett,  így  ma  a  „terhes”  szót  használjuk,  ami  szintén  az  értékrend  változásra  utal.  Hiába  megváltozott  a  világ,  szabad  a  házasságon  kívüli  szülés,  a  lélek  szükségletei  nem  változtak.  A  nőszámára     ideális  kapcsolat  a  házasság,  egy  olyan  férj,  aki  biztonságot ad, erő t mutat.   Fiúknál  nélkülözhetetlen  az  apával  birkózás,  megküzdés,  kapcsolat,  a  nemi  identitás  miatt.  Visszafordíthatatlanul  nehéz  helyzet,  ha  nincs  apa,  ha  nem  a  szülő apa  a  játszótárs,  ha  váltakozó  apajelöltek,  bizonytalan  ideig  és  bizonytalan  érzelmi  kötő dések  vannak.  Az  apai  mintával  azonosulni  kell,  ez  az  utolsó,  túl  érzékeny  fázis.   Ekkor  történik  a  nemi  szerepviselkedés  tanulása.  A  mai  nő ies  fiúk  jelensége,  a  szilárd  apaminta  hiányának  következménye, az „apák” váltakozása, feminizál. 

16 17

 Bagdy, 2007.   Bagdy,2007. 

A  házassági  fejlődési  fázisok,  életszakaszok  közül,  nagy  fontosságot  kap a  nagyszülői  szerep.  Ennek  arról  kell  szólnia,  mit  adhatok?­ mondja  a pszichológia. A nagyszülőség, a ​ felelő sség nélküli 

szeretet,  meleg  érzelmi  oltalom  a  gyerek  számára,  aminek   életre  szóló  hatása  lehet.  Magyarországon  a  „pótanya”,  szülő pótló  nagymama,  mivel  az  anya  dolgozik.  A  magára  maradó  pár  újrakezdése  ​ e  segítőszereppel,    nagy jelentő séggel bír. ­ Mindez nyilvánvalóan,  megegyezik azzal a keresztény tanítással, ​ hogy „az ember másokért van”.    Bagdy  fontosnak  tartja  a  tudatosítást,  miszerint  családi  burok  nélkül  nem  létezne  védett  emberi  fejlő dés.  A  házasság  és  a  család  minden  sérülése  végzetes  a  gyerekek  számára.  Az  utolsó  órában  vagyunk  a  család megőrzésében. A valahová tartozás, az identitás  gyökerei a  családban  vannak.  A  változás  és  változtatás  érdekében  fel  kell  használni  a  tudományos  bizonyítékokat.  A  felelősségvállaló  házassági  kötelékek,  teherbíró  kapcsolatok  üzenete:  az  18

együttélés szabályrendszerének kialakítása.  

                                               Milyen gyümölcsöket látunk?   A  pszichológia  fájának gyümölcse vegyes.  Fő ként,  ha ez utolsó részre gondolunk, a házasság  és  értékrendi  válság  témájára,  ez  egyértelmű en  egészséges  gyümölcs.  Ám,  ha  az  egészre  tekintünk,  sok  a  férges.  A  búza és  a konkoly példázata juthat eszünkbe, ahol a jó termésen  élősködik a rossz.  A példázat  szerint tű rnünk kell a konkolyt, nehogy kihúzzuk a búzát is. Félő   azonban,  hogy a mérleg nyelvét a konkoly lehúzza, hiszen annyira vonzó a keleti varázsvilág!  Az  olyan  szuggesztió,  mint  a  bensőd  hatalma,  a  tudatod  hatalma,  öntranszcendáló  lényed  hatalma  Istentő l  egyre  távolabbra  visz.  Mindehhez  társul  a  meditáció,  mint  ártatlan  stressz­oldás,  mint legális keresztény  aktus  tévhite,  ami idegen szellemi hatás alá visz. Mégis   várnunk kell a végső aratásra!    Irodalom:  Biblia  Ószövetségi  és  Újszövetségi  Szentírás  Bp.,  Szent  István  Társulat,  Az  Apostoli  Szentszék Könyvkiadója, 1976.    

18

 Bagdy, 2007. 

Bagdy Emő ke,  Kalo  Jenő, Popper Péter, Ranschburg  Jenő : A  család: Harcmező és békesziget,  Bp., Saxum, 2007.  Bagdy Emő ke: Belénk égett múlt. Elengedés, megbocsátás,  újrakezdés, Bp., Kulcslyuk Kiadó,  2011.  Fukulyama, Francis: A Bizalom, Bp., Európa Könyvkiadó, 1997.  Jung, C.G:: Az ember és szimbólumai, ed. Man and his Symbols (1964), Bp., Göncöl, az  1978­as ford. alapján, 1993.    Jung, C. G.: Gondolatok a jóról és a rosszról, Bp.,  Kossuth Könyvkiadó 1996.  Löwith, Carl: Világtörténelem és Üdvtörténet, Bp., Atlantisz, 1996.  Mihalec Gábor: Ketten együtt, Bp., Kulcslyuk, 2013.  Miller, Alice: A tehetséges gyerek drámája, Bp., Osiris, 2002.  Pálhegyi Ferenc, Dr.: Keresztyén házasság. Református szemmel, Bp., Kálvin Kiadó, 2004.  Ranschburg Jenő : Nők és férfiak, Bp., Saxum, 2011.  Winnicott, Donald: Az egyén fejlő dése és a család, Bp., Animula, 2005.  www.jewishvirtuallibrary.org/