KERESKEDÉSI STATÉGIÁK A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJÁN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Tőzsde és pénzintézetek szakirány

KERESKEDÉSI STATÉGIÁK A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJÁN

Készítette: Tolnay Lajos Budapest, 2009.

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................ 2 BEVEZETÉS................................................................................................................... 4 I. BEVEZETÉS A TECHNIKAI ELEMZÉS VILÁGÁBA ........................................ 7 I. 1. Technikai elemzés vs. fundamentális elemzés....................................................... 7 I.1.1. A különbségek .................................................................................................... 7 I.1.2. Megélhetnek egymás mellett? ............................................................................ 8 I. 2. Mi is az a technikai elemzés?.................................................................................. 9 I.2.1. A technikai elemzés erőssége ........................................................................... 10 I.2.2. A technikai elemzés hátránya ........................................................................... 10 I.2.3. A technikai elemzés fő területei ....................................................................... 10 I. 3. Grafikonok és típusai ............................................................................................ 11 I.3.1. Vonaldiagram ................................................................................................... 11 I.3.2. Bar chart............................................................................................................ 12 I.3.3. Japán gyertya .................................................................................................... 12 I. 4. Money management .............................................................................................. 13 II. ELMÉLETEK.......................................................................................................... 15 II. 1. Dow elmélet .......................................................................................................... 15 II. 2. Random Walk elmélet ......................................................................................... 18 II.2.1. Idejétmúlt a bolyongás elmélet?...................................................................... 19 II. 3. Non-Random Walk elmélet................................................................................. 19 II. 4. Elliot hullámok..................................................................................................... 20 II.4.1. Variációk a korrekciós szakaszra .................................................................... 24 III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI................................................................ 26 III. 1. Trend ................................................................................................................... 26 III. 2. Támasz, ellenállás............................................................................................... 26 III. 3. Csatorna .............................................................................................................. 28 III. 4. Fibonacci számok ............................................................................................... 30 III.4.1. Fibonacci számok és a tőzsde ........................................................................ 31 III.4.2. Korrekciós számok meghatározása Fibonacci-vonalak segítségével............. 32 IV. TRENDELŐ PIACON ALKALMAZOTT INDIKÁTOROK ........................... 34 IV. 1. Trendkövető indikátorok................................................................................... 34

2

IV.1.1. Mozgóátlagok ................................................................................................ 35 IV.1.2. MACD ........................................................................................................... 38 IV.1.3. MACD hisztogram......................................................................................... 42 IV.1.4. PPO ................................................................................................................ 45 IV. 2. Mennyi lendület van még a trendben? ............................................................. 47 IV.2.1. Momentum..................................................................................................... 47 IV. 3. A volatilitást mérő indikátor ............................................................................. 51 IV.3.1. Bollinger szalag ............................................................................................. 51 IV. 4. Forgalom alapú indikátorok.............................................................................. 54 IV.4.1. OBV ............................................................................................................... 55 IV.4.2. Accumulation/Distribution ............................................................................ 57 IV.4.3. Power spike.................................................................................................... 58 V. SÁVOS PIACON ALAKLMAZOTT INDIKÁTOROK...................................... 61 V. 1. Momentum indikátorok ...................................................................................... 63 V.1.1. RSI................................................................................................................... 63 V.1.2. Stochastic ........................................................................................................ 68 VI. ALAKZATOK ........................................................................................................ 70 VI. 1. Trenderősítő alakzatok ...................................................................................... 70 VI.1.1. Háromszögek ................................................................................................. 70 VI.1.2. Zászló............................................................................................................. 72 VI.1.3. Árbócszalag ................................................................................................... 75 VI.1.4. Ékek ............................................................................................................... 75 VI.1.5. Füles csésze.................................................................................................... 76 VI.1.5. Rések.............................................................................................................. 78 VI. 2. Trendváltó alakzatok ......................................................................................... 82 VI.2.1. Kettős mélypont és csúcs ............................................................................... 82 VI.2.2. Fej - váll alakzat............................................................................................ 84 VI.2.3. Kulcsforduló .................................................................................................. 85 VI.2.4. Szigetforduló.................................................................................................. 87 ÖSSZEGZÉS................................................................................................................. 89 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 91

3

Bevezetés Szakdolgozatom témájának kiválasztásában jelentős szerepe volt annak, hogy régóta kifejezetten érdekel a tőzsde világa, és körülbelül két éve kereskedek értékpapírokkal, ezért mindenképpen olyan témáról szerettem volna írni, melyet hasznosíthatok ügyleteim megkötése során. Így esett a választásom a technikai elemzés alapú kereskedési stratégiákra, ugyanis a szakdolgozatírást kiváló lehetőségnek találtam, hogy igazán elmélyüljek ezen elemzési módszer rejtelmeibe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezt az elemzési technikát tartanám a legjobb módszernek, vagy, hogy lebecsülném a fundamentális elemzés érdemeit. Véleményem szerint mind a technikai, mind a fundamentális elemzésnek megvan a maga erőssége és gyengesége, ám amennyiben megfelelően alkalmazzuk őket befektetési döntéseink előkészítéséhez, akkor nagyobb eséllyel tudunk profitot elérni a tőzsdén. Bár a két elemzési technika gyakorlatilag minden téren teljesen különbözik egymástól, én mégis azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy meg tudnak egymás mellett élni. Gondoljunk csak arra, hogy egy fundamentális elemző technikai elemzési eszközök segítségével megpróbálja megtalálni a legjobb beszállási pontot az általa alulértékelt vállalat részvényeibe. Vagy egy inkább technikai megközelítést előnyben részesítő piaci szereplő is jobban járhat, ha fundamentálisan erős vállalatokra alkalmazza a technikai elemzés repertoárját. A technikai elemzésre gyakran fekete mágiaként tekintenek, vagy sarlatánságként aposztrofálják. Dolgozatomban megkíséreltem bemutatni, hogy a technikai elemzés létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, módszerei pedig megfelelő típusú piacon alkalmazva igenis hatékonyak tudnak lenni. Az első fejezetben összehasonlítom a fundamentális és a technikai elemzést, bemutatom utóbbi előnyeit illetve hátrányait. Ezt követően a már több évtizede, akár egy évszázada is fennálló elméleteket mutatom be, melyek lefektették a technikai elemzés alapkövét, és még a mai napig jelentős befolyásoló erővel bírnak a piacokra. A harmadik fejezetben a technikai elemzés alapjairól értekezem, melyek ismertetetése nélkül nem is lehet technikai elemzésről beszélni. Két típusú piaci mozgást különíthetünk el egymástól, melyek alapvetően teljesen más kereskedési technikákat követelnek meg: a valamilyen tendenciát folytató piacot, illetve a trend nélküli, oldalazó mozgást követő piacot. Ezek alapján csoportosítottam a

4

különböző statisztikai, matematikai összefüggéseket alkalmazó indikátorokat. A negyedik fejezetben a trendelő piacon alkalmazott eszközöket, az ötödik fejezetben pedig a sávos (rangelő) piacon használható indikátorokat mutatom be. Természetesen terjedelem hiányában nem tudtam bemutatni az összes létező indikátort, de a dolgozatom mérete is bizonyítja, hogy minden erőmmel a széleskörű szemléltetésre törekedtem, így a legnépszerűbb és a legfontosabb indikátorok rendre példákkal illusztrálva bekerültek a dolgozatba. A chartok jelentős részét a Markers nevű grafikonrajzoló programmal készítettem el, de felhasználtam technikai szakirodalom, vagy szaksajtó által illusztrált példákat is. Kutatásom része volt, hogy az indikátorok működésének alátámasztására megfelelő (jellemzően magyar) részvényeket találjak, továbbá technikai szemüvegen keresztül vizsgáljak egy-két, a jelzálogpiaci és hitelválsággal sújtott részvényt is. Természetesen a technikai elemzési eszközöket is többféle időintervallumra lehet használni, de én dolgozatomban szintén terjedelmi korlátok miatt a rövid –esetleg középtávú hullámok meglovagolására alkalmazandó technikákat mutattam be. Végül az utolsó fejezetben a legfontosabb grafikon alakzatokat ismertettem, melyek lehetnek trenderősítő, vagyis konszolidációs formációk vagy pedig trendváltó alakzatok. Ezeket a geometriai alakzatokat a záróárfolyamok összekötésével kapjuk meg, és jellemzően nagyobb biztonsággal indikációt nyújtanak a rövid illetve középtávú árfolyammozgásokra.

5

6

I.

Bevezetés a technikai elemzés világába

I.1. Technikai elemzés vs. Fundamentális elemzés Akármelyik elemzési módszert is választjuk, azzal tisztában kell lennünk, hogy egyikkel sem lehet mindig következetesen jó döntéseket hozni. Annyi viszont bizonyos, hogy segítségükkel optimális esetben közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy sikeres befektetési stratégiát alkossunk, valamint figyelembe vegyük a potenciális kockázatokat is. A pénz– és tőkepiacon két egymástól teljesen eltérő elemzési megközelítés érvényesül: a fundamentális elemzés és a technikai elemzés. A technikai elemzés az adott értékpapír árfolyam

mozgásából,

forgalmi

adataiból

próbál

a

jövőbeli

áralakulásra

következtetetéseket levonni. Ezzel szemben a fundamentális elemzés a gazdasági feltételeket, vagyis a mikrogazdasági és a makrogazdasági összefüggéseket veszi figyelembe, annak érdekében, hogy meghatározza, milyen lehetséges pályát írhat le az adott részvény árfolyama. I.1.1. A különbségek A két elemzési módszer teljesen más forrásból szerzi az információkat, ugyanis a technikai elemzés az árfolyam grafikonokat használja fel erre a célra, míg a fundamentális elemzés a vállalat gyorsjelentésének elemzésével kezdődik. A fundamentális elemzők a vállalat mérlegét, cash flow jelentését (pénzáramlását), illetve az eredmény kimutatását analizálva próbálják meghatározni az adott cég belső értékét. Amennyiben az adott részvény árfolyama az általuk meghatározott érték alatt van, akkor vételre ajánlják azt, míg ha az értékpapír ára a belső értékénél magasabb áron forog, akkor vételi ajánlást fogalmaznak meg. Természetesen ez sarkítás, ugyanis a fundamentális elemzők jóval tovább mennek a pénzügyi jelentések értékelésénél, de a két elemzési módszer összehasonlításához talán megállja a helyét ez a megközelítés. A technikai alapon kereskedők ezzel szemben úgy vélik, hogy semmi értelme a vállalat fundamentumainak bogarászásával bíbelődni, ugyanis minden szükséges információ már beépült az árfolyamba. Ez utóbbi egyébként a technikai elemzés egyik alapfeltevése. A két iskola különbözik a befektetési időtávot illetően is, ugyanis a fundamentális elemzésben hívők hosszú távon, akár években gondolkodnak, míg a technicisták 7

időhorizontja gyakran hetekre, napokra, vagy akár percekre korlátozódik. A gazdasági fundamentumok alapján kereskedők hosszú távú időhorizontja mögött az a tény húzódik meg, hogy a piacnak időre van szüksége, amíg „beárazza” a részvény fair értékét. Ezt értékalapú befektetésnek is hívjuk, mely azzal a feltevéssel él, hogy rövidtávon az árfolyamok eltérhetnek a fundamentumoktól, de hosszú távon azzal mindenképpen összhangban kell, hogy legyenek. A hosszabb időkeret abban is tetten érhető, hogy a részvényelemzők által felhasznált adatok is sokkal ritkábban érkeznek, mint a technicisták által használt árfolyam és forgalmi adatok. Nem csak a kereskedési időfaktor tekintetében, hanem a vétel/eladás célját illetően is jelentőségteljes különbség van a két megközelítés között. A technikai elemzést leginkább trade-elésre1 (spekulációra) használják, míg a fundamentális elemzést befektetések előkészítésére. A befektetők eszközöket vásárolnak, mivel úgy vélik, hogy növekedni fog az értékük, míg a traderek abból a meggyőződésükből vásárolnak valamilyen pénz vagy tőkepiaci instrumentumot, hogy azt később valakinek magasabb áron el tudják adni. Ez a hozzáállás jól tükrözi a két elemzés szemléletmódbeli különbségét. I.1.2. Megélhetnek egymás mellett? Mint a fentiekből is kitűnik, a technikai és a fundamentális elemzés gyakorlatilag minden szempontból teljesen eltér egymástól, mégis érdekes módon azon piaci szereplők, akik együttesen alkalmazzák a két módszert kiemelkedő profitot érhetnek el. Példának okáért egy fundamentális elemző alkalmazhat technikai elemzési technikákat, annak érdekében, hogy meghatározza a legjobb beszállási pontot az általa alulértékeltnek tekintett vállalatban. De az is jó kombinációnak bizonyulhat, ha egy technikai alapon kereskedő piaci szereplő utánanéz a fundamentumoknak, hogy megerősítse jövőbeli árfolyam várakozását. Például ha ez a trader különféle indikátorok és alakzatok segítségével eladási jelzést kapott, akkor ezt megerősítendő utánajárhat az adott részvényt övező gazdasági faktoroknak.2 Bár dolgozatomban kizárólag a technikai elemzésen alapuló kereskedési technikákról fogok értekezni, mégis úgy gondolom, hogy a két elemzési módszer együttes alkalmazása valószínűsíti a legnagyobb sikert. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy 1

Trade szó jelentése kereskedés, azonban ebben az értelemben a spekulációt is jelenthet

2

www.investopedia.com

8

bizonyos

piacokon

releváns

technikai

eszközök

alkalmazása

esetén

meghazudtolhatatlan a technikai elemzés létjogosultsága. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a gazdasági faktorokat sem árt figyelembe venni, ugyanis fundamentumok nélküli emelkedés gyakran buborékok kialakulásához vezet, amelynek általában gyors és csúnya vége van (internetes cégek, nemrég kidurrant ingatlan-és olajpiaci „lufi”). Ezért nem árt tisztában lenni a gazdasági fundamentumokkal is, annak ellenére, ha netán a technikai elemzést érezzük inkább magunkénak. Dolgozatomban szereplő részvényeket technikai szempontból vizsgálom, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy fundamentális hírek, akár vállalat működésének változásával kapcsolatos fontos információk is közrejátszhattak a technikai elemzési eszközök által leírt pálya betöltésében.

I.2. Mi is az a technikai elemzés? A technikai analízis tehát a múltbeli árfolyamokból és forgalmi adatokból különféle statisztikai, matematikai összefüggéseket alkalmazva próbál meg következtetéseket levonni a jövőre nézve. A technikai elemzést sokan sarlatánságként aposztrofálják, vagy például Helmut Hornstein a Tőzsdepszichológia című könyvében egyenesen szerencselovagoknak titulálja az e módszer alapján kereskedőket. Azonban érdemes tisztában lenni ennek az elemzési technikának a módszereivel, ugyanis ez nem fekete mágia, hanem a jelenlegi és múltbeli információkat felhasználva, az emberi pszichológiára támaszkodva készít előrejelzéseket, és a lehetséges kimenetelek valószínűségét vizsgálja. Fontos itt tisztázni, hogy annál nagyobb valószínűséggel fognak érvényesülni a technikai elemzés indikáció, minél nagyobb számú piaci résztvevő alkalmazza a hasonló elemzési módszereket. Ugyanis ha a piacon például egy ismert alakzat kezd kialakulni (pl. háromszög, fej-váll alakzat), akkor a traderek ennek megfelelően kereskedhetnek, vagyis a technikai elemzés egy önbeteljesítő jóslattá válhat (self-fulfilling prophecy).3 A technikai elemzés három alapvető feltételezésen alapul: -

A piaci árban minden információ tükröződik: a technikai elemzés legnagyobb hátulütőjeként azt hozzák fel, hogy csak a piaci mozgásokkal foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a fundamentumokat. Holott a technikai megközelítés szerint az

3

John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Future, John Wiley & Sons, Inc., 1988, p. 26.

9

árfolyam már minden lényeges információt tükröz, amely hatással lehet az adott vállalatra, beleértve a fundamentális tényezőket, valamint a piaci pszichológiát is. -

Az árfolyamok trendszerűen mozognak: ez annyit jelent, hogyha egyszer kialakult egy trend, akkor az árfolyamok nagy valószínűséggel ugyanabban az irányban fognak haladni a jövőben. A legtöbb kereskedési stratégia is ezen a feltevésen alapul.

-

A történelem ismétli önmagát: ez a feltevés azt jelenti, hogy a piaci szereplők hasonló helyzetben hasonlóan reagálnak, tehát a múltbeli folyamatok indikációt adnak a jövőre nézve. A technikai elemzés lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelése és megismerése következtében alakult ki.

I.2.1. A technikai elemzés erőssége A technikai elemzés nagy előnyének számít, hogy megfelelő grafikonrajzoló program segítségével

könnyen

elkészíthető,

s

összefüggései

is

viszonylag

könnyen

értelmezhetőek. Az elemzések sikerességét számos indikátor, valamint egyéb eszköz segíti, és minél több releváns technikával vizsgálunk egy adott instrumentumot, annál nagyobb eséllyel hozhatunk megfelelő kereskedési döntéseket. A technikai elemzés további előnyeként említhető, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzügyi terméket tudunk figyelemmel kísérni. Különböző idősorok alkalmazása pedig lehetővé teszi mind a napon belüli, mind a hosszú távú árfolyam mozgások vizsgálatát. I.2.2. A technikai elemzés hátránya A technikai elemzés nagy hátrányaként róható fel, hogy nem feltétlen igaz az a feltevés, hogy a múltból teljes bizonyossággal meghatározhatjuk a jövőt. Az elemzés során a szubjektív, egyéni értelmezések kiemelt szerepet kapnak, így könnyen előfordulhat, hogy két technikai elemző egymással szöges ellentétben lévő dolgot állít. Bár ez utóbbi a fundamentális elemzésnél is bizonyosan megfigyelhető. 4,5 I.2.3. A technikai elemzés fő területei -

elméletek, melyek alapvető keretet biztosítanak az elemzésekhez

4

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p. 15.

5

Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 7.

10

-

indikátorok, melyek matematikai illetve statisztikai összefüggések felhasználásával segítségül szolgálnak vételi és eladási döntések meghozatalához. A gyakorlatban általában közép-és hosszú távon alkalmazzuk az indikátorokat, azonban az időperiódus megfelelő megválasztásával bármilyen befektetési időhorizontra alkalmazhatóak.

-

alakzatok, gyertyaformációk, melyek jellemzően rövid távú árfolyam mozgások meghatározásában nyújtanak segítséget.

I.3. Grafikonok és típusai A technikai elemzés legalapvetőbb eszköze a grafikon, melyet az árfolyamok és a forgalmi adatok vizuális megjelenítésére használunk. A grafikonok (chartok) vízszintes tengelyén az időt, függőleges tengelyén pedig az árfolyamot láthatjuk. Az elemzések során leggyakrabban napi árfolyamadatokból állítunk elő chartokat, de természetesen van lehetőség napon belüli, vagy akár heti, havi lebontású grafikonok használatára is. A legtöbb grafikon alján oszlopdiagramot láthatunk, amely az adott időszakra vonatkozó forgalmi adatokat jelzi. A forgalom feltüntetése azért is fontos, mert az árfolyammozgások más-más szerepet kapnak, ha relatíve alacsony vagy relatíve magas forgalom mellett mennek végbe.

Alapvetően három grafikontípus terjedt el a

gyakorlatban:6,7 1. Vonal diagram 2. Bar chart 3. Japán gyertya I.3.1. Vonaldiagram (line chart) A vonaldiagram gyakorlatilag a legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető diagramnak számít, melynek vonalát a záróárak összekötésével kapjuk meg. Gyors áttekintésre, alakzatok felismerésére kiválóan alkalmas, ugyanakkor ez a típusú chart hordozza a legkevesebb információt, ezért nem is túl népszerű a technicisták körében. Ellenben a médiumok áttekinthetősége és látványossága miatt előszeretettel alkalmazzák.

6


7


11

I.3.2. Bar chart Sokan a bar chartot tartják a legjobb grafikontípusnak, elsősorban annak köszönhetően, hogy könnyen értelmezhető és többletinformációt hordoz a vonaldiagrammal szemben. Ez a grafikontípus a záróárakon kívül megjeleníti a nyitóárat, valamint az adott időszak (napi, heti stb.) maximum illetve minimum árát. Az árfolyamot egy függőleges vonal jelöli, melynek teteje a maximum árat, alja pedig a minimum árat jelöli. A függőleges vonalon bal oldalt elhelyezkedő vízszintes vonal a nyitóárat, míg a jobb oldalt megjelenő a záróárat mutatja. Ezeken az információn kívül még egy fontos adatot leolvashatunk a bar chartról: az adott perióduson belül tapasztalt árfolyammozgás irányát. Az ábrán napon belüli árfolyam emelkedést láthatunk, ugyanis a nyitóár alacsonyabban helyezkedik el, mint a záróár.

Forrás: Saját készítésű ábra

I.3.3. Japán gyertya A technikai elemzésben a japán gyertyákkal találkozhatunk a leggyakrabban, ugyanis ez a legtöbb információt szolgáltató grafikontípus. Pontosabban fogalmazva ugyannyi információt nyerhetünk belőle, mint a bar chartból, azonban itt a különféle árfolyamadatok sokkal szemléletesebben kerültek ábrázolásra.

Forrás: portfolio.hu

12

A test színe tájékoztatást nyújt arról, hogy az adott napon emelkedés vagy csökkenés történt. A fehér színű gyertya azt jelöli, hogy a nyitóár alacsonyabban van, mint a záróár, vagyis az adott időszakon belül emelkedést történt. Ezzel szemben a fekete gyertya időszakon belüli csökkenést jelöl, ahol a gyertya testének felső része jelöli a nyitóárat, a záróárat pedig a gyertyatest alsó része. Mint az ábra is mutatja a „kanóc” végei jelzik a maximum illetve a minimum árakat. A dolgozatomban az általam készített ábráknál jellemzően ezt a legsokatmondóbb grafikontípust használtam, bizonyos esetekben pedig a jobb átláthatóság kedvéért vonaldiagrammal ábrázoltam az árfolyamokat. Itt meg kell említenem, hogy különféle egyedi gyertyák (pl. kalapács, marubozu, doji, hullócsillag) illetve gyertyaformációk (Morning doji star, Abandoned baby) léteznek, melyek kisebb-nagyobb megbízhatósággal, indikációval szolgálnak a jövőbeli árfolyammozgásokat illetően. Ezekről egy külön könyvet lehetne

írni, így

dolgozatomban terjedelem hiányában nem foglalkoztam ezekkel, hanem az általam fontosabbnak ítélt indikátorok illetve alakzatok segítségével vizsgáltam a részvényeket. IV. Money Management A money management és risk control (vagyis tőkénk megfelelő kockázatkezeléssel való megőrzése) minden kereskedési stratégiánál fontosabbnak bizonyul. Rendelkezhetünk bármilyen

jó

befektetési

képességekkel,

amennyiben

nem

alkalmazunk

veszteségminimalizáló módszereket, akkor a felhalmozott profitunkon felül a teljes befektetett tőkénket elveszíthetjük. Megfelelő money management nélkül nagyon nehéz veszteséges pozíciónkat zárni, vagy nyereséges ügyleteinket „kifutni” hagyni. Akármilyen elemzési módszert választunk –legyen az technikai vagy fundamentális analízis-, minden befektetésnek a várható hozam és a kockázat szembeállításával kell kezdődnie. Tervünk felállítása során meg kell, hogy határozzuk a lehetséges kimeneteleket és ezekre a szcenáriókra vonatkozó esetleges reakcióinkat. Az előzetesen kialakított kereskedési tervünkhöz és kockázatkezelési stratégiánkhoz hűen kell ragaszkodnunk. Minden érzelmet ki kell zárnunk annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel tudjunk sikeres döntéseket hozni, ugyanis a félelem vagy a mohóság nagyon sok esetben vezethet végzetes hibák elkövetéséhez. Mindig fontos, hogy diverzifikáljuk portfoliónkat, azaz ne csak egy adott pénzügyi instrumentumba fektessünk, hanem lehetőleg sokkal több, különböző kockázatú termékbe (pl. államkötvények és

13

részvények),

kompenzálva

így

egyes

pozíciónkon

esetlegesen

elszenvedett

veszteségeinket. Nagyon fontos, hogy ne vonakodjunk megszabadulni attól a papírtól, amelyiken már veszteségünk keletkezett, mivel nem kívánhatjuk, hogy egy rossz kereskedési döntés hosszú távú befektetéssé váljon. Erre kiváló lehetőséget biztosít a főleg daytraderek vagy swingtraderek körében igen nagy népszerűségnek örvendő stoploss megbízás, mellyel veszteségeinket minimalizálhatjuk.

Sajnos pszichológiai

okokból kifolyólag hajlamosak vagyunk nyereséges pozíciónkat túl korán zárni attól a félelmünktől vezérelve, hogy az árfolyam már nem mehet tovább; ezzel ellentétes módon pedig gyakran ölbe tett kézzel nézzük végig portfoliónk erodálódását abban reménykedve, hogy majd valamikor fordul az árfolyam. Ekkor nyújthat segítséget a stop-loss megbízás, melynek során egy előre meghatározott árfolyamon mindenképpen likvidálja a rendszer a pozíciónkat. Ez történhet a technikai elemzés szerint (támasz, ellenállás szintek, mozgóátlagok) vagy a kiszállási szint konkrét nagyságú veszteséghez (pl. tőkénk 2%-a) kötésével. Használhatunk úgynevezett trailing stop-ot (követési stopot) is, amikor a stop szintet felfelé toljuk korábbi nyereségünk megvédése érdekében.8

8

Stan Grist: Money Management & Risk Control for Traders, Stan Grist, 2002, p. 3.

14

II.

Elméletek

A technikai elemzésben számos elmélettel találkozhatunk, melyek alapvető keretet biztosítanak a technikai szemlélet számára. Az alábbiakban a legnagyobb jelentőséggel bíró elméletek legfontosabb feltevéseit összegzem, ugyanis ezek ismertetése nélkül aligha lehet bemutatni a technikai elemzés világát. Gyakorlati hasznosságukat mi sem igazolja jobban, minthogy a technicisták a mai napig hivatkoznak ezekre a teóriákra, és gyakorlatilag ezek mentén alakult ki a technikai elemzés.

II.1. Dow elmélet A Dow elmélet már több mint 100 éves múltra tekint vissza, de az alapvető feltételezései mégis időtállónak bizonyultak, ugyanis még a mai volatilis piacon is érvényesek. Az elmélet Charles Dow nevéhez fűződik, aki létrehozta az akkor még 12 komponensű amerikai tőzsdeindexet, a Dow Jones Industrial Average-t (Dow Jones ipari átlag, a legismertebb tőzsdeindex a világon), valamint a Wall Street Journal egyik alapító-főszerkesztője volt. Ebben az amerikai üzleti lapban jelent meg a Dow Theory (Dow elmélet) néven ismertté vált publikáció, mely a technikai elemzés alapkövének számít. Dow megfigyeléseivel nem a tőzsdei árfolyamok törvényszerűségeit akarta megérteni, hanem arra kereste a választ, hogy a tőzsdei árfolyammozgásokból milyen következtetéseket lehet levonni az általános gazdasági konjunktúrára vonatkozóan. A teóriát a gazdasági helyzet és a Dow Jones Rail (vasúti), illetve a Dow Jones Industrial tőzsdeindexek mozgása közötti összefüggések vizsgálata során alkotta meg, melynek konklúziói egyedi részvényekre is alkalmazhatóak, de nem szabad elfelejteni, hogy a koncepció a részvények csoportjára, a tőzsdeindexre vonatkozik. Megfigyelésein alapul a modern technikai elemzés, mivel olyan összefüggéseket tárt fel, melyek jellemzik a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit. A Dow elmélet főbb pontjai a következők: 1. A tőzsdeindexben minden információ tükröződik Minden rendelkezésre álló információ azonnal tükröződik az árfolyamban, ugyanis amint azok elérhetővé válnak, a piaci szereplők rögtön „beárazzák” az adott részvény árfolyamába. Ily módon az árak tükrözik a piaci szereplők minden reményét, félelmét, várakozását, de a jegybanki alapkamatoktól kezdve az árbevétel prognózisokon keresztül az elnökválasztásokig minden beépül az árfolyamokba. Váratlan események

15

ugyan előfordulhatnak, de hatásuk rendszerint rövidtávra korlátozódik, az elsődleges trendet érintetlenül hagyva. 2. A piacok trendszerűen mozognak A piacok trendszerűen mozognak, melyek lehetnek emelkedőek (bullish): amikor a lokális maximum- és minimumpontok egyre feljebb kerülnek; vagy csökkenőek (bearish): amikor a lokális maximum- és minimumpontok egyre lejjebb kerülnek. A Dow elmélet szerint a piacon alapvetően három trend uralkodik: primer (elsődleges), szekunder (másodlagos), valamint az ún. minor (kis) trendek. Az elsődleges trendek általában több mint egy évig tartanak, de fennállhatnak több éven keresztül, akár évtizedekig is. A másodlagos trendek általában 3 héttől 3 hónapig terjedhetnek, és jellemzően az elsődleges trenddel ellentétes irányban alakulnak ki. A minor trendek rövidebb idő alatt jönnek létre, mint 3 hét, és a másodlagos trendek rendszerint e kis, rövid lefutású trendekből alakulnak ki.


A fenti grafikonon a Dow Jones index mozgása látható 2007 májusától napjainkig (2009. május 2.), melyen különböző színekkel jelöltem a három típusú trendet. A másodlagos jelzálogpiaci- és hitelválság kirobbanása óta a piacok csökkenő trendben mozognak (elsődleges trend), melyet azonban rövidebb korrekciós hullámok szakítanak meg (másodlagos trend). Utóbbiak jellemzően meredekebb támaszvonalú, pár hetes időtávú minor trendekből épülnek fel. A Dow elmélet szerint a primer trendet lehetetlen manipulálni. Míg a szekunder trendek gyakorlatilag befolyásolhatóak nagyobb intézményi befektetők által, addig a minor trendek egyenesen ki vannak téve a piaci 16

manipulációnak, ugyanis a rövid távú árfolyammozgásokat gyakran piaci pletykák, hírek, spekulánsok valamint intézményi befektetők irányítják. A grafikonon kérdőjellel jelöltem a 2009. március eleje óta tapasztalható emelkedő trendet, ugyanis még senki sem tudja, hogy ez egy új elsődleges trend kezdete, vagy pedig csupán egy másodlagos trend. Minden bizonnyal erre a kérdésre nemsokára megkapjuk a választ. 3. A piaci trendek három szakaszból állnak A hosszabb távon kialakuló elsődleges trendek három szakaszból állnak, melyet javarészt a gazdasági állapot és a befektetők eltérő informáltsága határoz meg. Az első szakasz az akkumuláció, vagyis a felhalmozás, amikor az átlagosnál jobban informált befektetők gazdasági fellendülésre és hosszú távú növekedésre alapozva agresszív vásárlásaikkal kimozdítják az árfolyamot a stagnálásból. A második szakaszt, az expanziót javuló makrogazdasági környezet és jobb vállalati eredmények jellemeznek, amikor már a kevésbé informált befektetők is a piacra lépnek. Végül a harmadik, disztribúciós szakasz idején a vállalatok a prosperáló gazdasági környezetben sorra rukkolnak elő rekordnagyságú eredményeikkel, ami már a kevésbé kockázatkedvelő befektetőket is vételekre sarkallja. Ekkor azonban a jól informált réteg már inkább eladási megbízásokkal lép piacra, ugyanis a fellendülés végét valószínűsíti. 4. Az indexeknek igazolniuk kell egymást Az egyes indexek trendfordulóit igazolniuk kell más indexeknek is, másképpen fogalmazva egyes indexek trendfordulója előre is jelezheti más indexek trendfordulóját. Ehhez egy-tőzsdei körökben gyakran elhangzó-mondást fűznék hozzá: „Ha Amerika tüsszent, akkor Európa megfázik.” Magyarán ha az amerikai piacok eséssel zárnak, nagy valószínűséggel az európai börzéken sem lesz örömteli a hangulat. De e bölcs mondás a mostani válság kirobbanására is igaz, ugyanis bár a problémák az USA-ban kezdődtek, de az egész világgazdaságra átterjedtek, arra kihatással voltak/vannak. 5. A forgalom megerősíti a trendet A Dow elmélet szerint a forgalomnak az elsődleges trend irányába nőnie kell, míg korrekció idején csökkennie. Vagyis például emelkedő piac esetén az emelkedést produkáló napokon általában nagyobb a forgalom, mint csökkenés idején, és vica versa. Következtetésképp, ha az elsődleges trend a forgalom növekedésével párosul, akkor a forgalom megerősíti a trendet.

17

6. A trendek sértetlenek az első határozott fordulóig Bár az árfolyamok mozoghatnak a trenddel szemben, ezek az ingadozások mégis csak korrekciónak tekintendőek, ugyanis a „piaci zajok” után az árfolyamok visszatérnek a régi trend irányába. Nagyon nehéz megállapítani, hogy korrekcióval vagy trendfordulóval állunk szemben, de ennek eldöntéséhez a technikai elemzés nyújthat némi támpontot.9,10,11

II.2. Random Walk elmélet – Bolyongás-elmélet A Randow Walk elmélet megalkotása Burton Malkiel nevéhez fűződik, aki 1973-ban készült Random Walk Down Wall Street című könyvében tette közzé Bolyongáselméletét, mely klasszikussá vált a befektetésekkel foglalkozó szakirodalomban. Az elmélet

szerint

lehetetlen

következetesen

felülteljesíteni

a

piacot,

melynek

alátámasztására Malkiel mind a technikai, mind a fundamentális elemzést tesztelte. Kutatásainak konklúziója, hogy mindkét elemzési módszer merő időpocsékolás, ugyanis sem a technikai, sem a fundamentális elemzéssel nem lehet előre megjósolni az árfolyammozgásokat, mivel azok véletlenszerűen, meghatározó tendencia nélkül bolyonganak, mint azt az elmélet neve is sugallja. Véleménye szerint a piaci átlag feletti hozam elérése csupán annak tudható be, hogy a nagyszámú piaci szereplő közül természetes módon akadnak olyanok, akik felülteljesítik a piacot, de a befektetők nagy része piaci benchmark alatti hozamot produkál. A Bolyongás-elmélet szembeszáll a technikai elemzés azon feltételezésével, hogy az áraknak van memóriájuk, ennél fogva fölöslegesnek tart minden arra irányuló törekvést, hogy a jövőbeli árfolyamokra vonatkozóan a múltbeli adatok alapján vonjunk le következtetéseket. Tehát az elmélet követői szerint az árfolyamok véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív hírek jelennek meg a piacon. Véleményük szerint a hírek és események is véletlenszerűen érkeznek, így a fundamentális elemzés módszereivel sem lehet megjósolni ezeket, továbbá az új hírek árfolyamokba való beépülése olyan gyorsan történik, hogy lehetetlen profitálni belőlük. Malkiel szerint a buy and hold (vedd meg és tartsd) stratégia az egyetlen üdvözítő megoldás, és a befektetőknek fölösleges azzal időt pocsékolniuk, hogy megpróbálják felülmúlni a piaci index

9


10

www.stockcharts.com

11

www.megabolsa.com

18

teljesítményét. Ennek bizonyítására azt hozza fel, hogy az USA-ban működő legtöbb hegde fund12 az S&P index alatti hozamot produkált (természetesen a tranzakciós költségekkel korrigálva), így a befektetők jobban járnának, ha a jóval kisebb költséggel operáló indexalapokba fektetnének.13,14 II.2.1. Idejétmúlt a Bolyongás-elmélet? A Random Walk elmélet bírálói szerint ugyan az elmélet tartalmaz igazságokat, mégis a mai piaci körülményeket tekintve némileg elavultnak tűnik. Az elmélet 1973-as megszületésekor a piacot egyértelműen az intézményi befektetők uralták, mára azonban az internet térhódításával jelentősen megváltozott a helyzet. Míg a múltban az információkhoz, minőségi elemzésekhez szinte csak az intézményi befektetők férhettek hozzá időben, addig manapság az internetnek köszönhetően bárki számára elérhetőek a real time (valós idejű) adatok. Az online kereskedési rendszerek elterjedésével a tranzakciós költségek számottevően csökkentek, amely megnövelte a tőzsdén kötött ügyletek forgalmát, valamint ezzel együtt a volatilitást is. Az árfolyam ingadozások megnövekedésével egyre több piaci anomália jön létre, melyek kihasználására az elmélet megszületésének időpontjához viszonyítva jóval több piaci szereplő minimális tranzakciós költséggel próbálkozik. Az elmélet ellen szól az is, hogy manapság már jelentősen kiteljesedett a befektetési alapok palettája, így gyakorlatilag bármilyen szektorba, iparágba, indexbe lehet invesztálni, melynek köszönhetően sokkal többen tudnak piaci átlag feletti hozamot elérni.15

II. 3. Non-Random Walk elmélet A Non-Random Walk elmélet legfőbb úttörője Andrew Lo, a Sloan School of Management pénzügyprofesszora volt, aki Non-Random Walk Down Wall Street című könyvével a Random Walk elmélet feltételezéseivel szegült szembe. A teória lényege, hogy a piaci folyamatok bizonyos fokig előre jelezhetőek, és pont ez az előre jelezhetőség olajozza a kapitalizmus gépezetét. A teória követői szerint kétségtelen, hogy a piacok hatékonyak, illetve prognosztizálhatóak, amely lehetővé teszi nyereségek elérését a tőkepiaci szereplők számára. A Non-Random Walk elmélet ugyan elismeri, 12

Befektetési alap

13


14

www.stockcharts.com

15


19

hogy a piaci hozam felülteljesítése (főleg annak fenntartása) nem könnyű feladat, de a befektetési alapkezelők a folyamatos kutatás és az innovatív termékfejlesztés révén megvalósíthatják. Véleményük szerint amennyiben a vállalatok meg akarják őrizni versenyképességüket, nem dőlhetnek hátra egy-egy sikeresebb termék bevezetése után, hanem a menedzsmentnek rugalmasnak kell lennie a megváltozott piaci körülmények adoptálásához, és a befektetőknek állandóan fejleszteniük kell befektetési palettájukat, különben az egyre élesebb konkurenciaharc felemésztheti a szóban forgó céget. Andrew Lo úgy vélte minél több kreativitást visz az ember a befektetési folyamatba, annál nagyobb piaci hozamot tud produkálni, arra azonban nem tért ki, hogy a fundamentális vagy a technikai elemzés vezet e jobb befektetési döntésekhez.16,17

II. 4. Elliot hullámelmélet Az technikai elemzés legismertebb és legalapvetőbb elmélete, az Elliot hullám-elmélet melynek megalkotása Ralph Nelson Elliot nevéhez fűződik, aki 1939-ben a Financial World című magazinban publikálta Dow Jones tőzsdeindex

vizsgálata

során

megalkotott

teóriáját. Főbb megállapítása, hogy a tőke- és pénzpiacok nem kaotikus mozgást folytatnak, Főbb hullámok Forrás: Robert Fischer: Fibonacci Applications and Strategies, John Wiley & Sons, Inc, 1993, p.13.

hanem ismétlődő hullámzást mutatnak. Ezt a ciklikusságot Elliot az emberi érzelmeknek illetve reakcióknak tudta be, mivel mint

mondja: „A tőzsdét az ember alkotta, és ezért tükrözi az egyéni kifejezésmódot” (1993, Fisher, p.12) Az Elliot hullám-elmélet alapvetően három elemből épül fel: alakzat, arányszám és az idő, melyek közül a szerző véleménye szerint a napról napra formálódó alakzat a legfontosabb alkotóelem. Az elmélet mögötti fundamentális feltevés, hogy a piacok az elsődleges trend mentén 5 hullámot alkotva mozognak, melyet az általános trenddel szembeni 3 korrekciós hullám követ. Mint az ábrán is látható, a fő trend irányába az 1-es, 3-as és az 5-ös hullámok haladnak, melyet lökéshullámoknak nevezünk (impulsive wave).

16 17

Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 7. www.stockcharts.com

20

A 2-es és 4-es lokális mélypontok pedig egy-egy kisebb korrekciót reprezentálnak, melyeket korrekciós hullámoknak (corrective waves) nevezünk. A következő A, B és C betűvel jelölt pontok már egy új trend kezdetét jelentik, mely az 5 hullámos emelkedésnek a korrekciójaként fogható fel. Elliot rámutatott, hogy e főbb trendeket is tovább lehetet bontani közepes hullámokra, melyek pedig a Dow elméletből már megismert minor hullámokból épülnek fel. Ezen trendek igen széles időhorizonton vizsgálhatóak, ugyanis találkozhatunk néhány perces, de akár több évtizedes ciklusokkal is. Az Elliot-hullámelmélet tanulmányozásához elengedhetetlen fontosságú a Fibonacci-számok ismerete, ugyanis ezek azok az arányszámok, amelyek mentén a hullámok elhelyezkednek, így az segítséget nyújt az árfolyammozgások előrejelzésében. A Fibonacci számsorozatról bővebben fogok a későbbiekben írni, itt azonban a legalapvetőbb dolgokat szeretném leírni. A Fibonacci számok a következőek: [1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144..] A sorozat meghatározása úgy történik, hogy az első két tagot 1-nek vesszük, majd ezt követően a sorozat következő tagját az azt megelőző két szám összegeként kapjuk. Ha elosztjuk a számokat a sorozat következő tagjaival, akkor a hányados 0,618 felé konvergál, míg ha a nagyobb számot osztjuk el a kisebbel, akkor a hányados 1,618 felé konvergál. Az 1,618 a 0,618 érték reciproka. Elliot a ciklusok vizsgálata során arra jutott, hogy egy csúcs magassága a következő csúcs magasságához viszonyítva gyakran 0,618, a megelőző csúcs magasságához viszonyítva pedig gyakran 1,618. Elliot további érdekességeket figyelt meg a Fibonacci-számokkal kapcsolatosan: Az 5 emelkedő és 3 csökkenő hullám összesen 8 hullámot jelent, melyek mind a számsorozat

elemei.

Mint

a

minor trendeket is feltüntető ábrán

látható:

21

közepes

bikapiaci hullámmal szemben 13 medvepiaci

hullám

áll,

az

összesen 34 darab rövid távú

Minor hullámok Forrás: Robert Fischer: Fibonacci Applications and Strategies, John Wiley & Sons, Inc, 1993, p.13.

trendet

jelent.

minor

hullám

89

emelkedő

mellett

55

csökkenő minor hullám alakul ki, így a teljes részvénypiaci

ciklus Elliot szerint 144 minor hullámból áll. A következőekben az ábrán látható bekarikázott számokkal illetve betűkkel jelzett főbb hullámok jellegzetességeit mutatom

21

be, ugyanis ezek gyakran fellelhetőek mind részvényindexek, mind pénz- és árupiaci termékek grafikonján.18, 19 1. hullám (0-1): sima emelkedő szakasz, ahol természetesen még nem lehet tudni, hogy Elliott- hullám lesz belőle. 2. hullám (1-2): árfolyam korrekció, ahol a jegyzések a korábbi emelkedés 38,2%-áig térhetnek vissza, ha innen visszafordulnak, akkor nő a valószínűsége az Elliothullámok kialakulásának. 3. hullám (2-3): ez a szakasz soha nem lehet a legrövidebb szakasz, innentől már kereskedhetünk Elliot-ciklus szerint, ugyanis az alapkritériumok teljesültek. 4. hullám (3-4): az előző erőteljesebb emelkedési hullám korrekciója, amelynek szigorúan a 0-1 közötti tartomány felett kell befejeződnie. A 3. és a 4. hullámnak azonos időintervallum alatt kell végbemennie. 5. hullám (4-5): általában a legmasszívabb emelkedési hullám. 6. hullám (5-A): a szabályos Elliot-hullám esetén az 1-3-5 maximumpontok összekötésével, valamint a 0-2-4 minimumpontok összekötésével egy csatornában mozogtak az árfolyamok. A 6. hullámszakasszal megindult a korrekció, mely már kívül esik a trendcsatornából, melyet az ábrán is láthatunk. 7. hullám (A-B): az 5-A hullám korrekciója, mely során visszanyeri az esés 50% vagy 61,8%-át. 8. hullám (A-C): Az Elliot-hullám záró szakasza, ahol az C pont az A alatt zár.20 Az emelkedő trend kétszer annyi ideig tart, mint a korrekciós szakasz. Kutatásaim során nagyon jól kivehető Elliot-hullámot találtam az OTP grafikonján. Az alábbiakban az aktuális példán bemutatva leírom, hogy miként lehet kereskedni a hullámelmélet alapján.

18

Robert Fischer: Fibonacci Applications and Strategies, John Wiley & Sons, Inc, 1993, p.11.

19

www.elliotwave.com

20


22

Elliot-hullámok az OTP grafikonján Forrás: Saját készítésű ábra

Az Elliot-hullám első két fázisa megegyezik a zászló formációval, amelyet részletesen a trenderősítő alakzatok tárgyalásánál mutatok be. Összefoglalóan az alakzat lényege, hogy nagyjából ugyanakkora emelkedésre számíthatunk a 2-es pont után, mint amekkora a 0-1 hullám volt. Az Elliot elmélet szerint a 3. hullám az 1. hullám 161,8%áig

tart,

amely

szinte

tökéletesen

teljesült

az

OTP

esetében,

ezzel

is

megkérdőjelezhetetlenné téve az elmélet létjogosultságát. A második emelkedő hullám után, hogyha a 4-es pont nem esik az 1-es pont alá, akkor az időtényezőt kell figyelembe vennünk. Általában a 2-3 szakasz és a 3-4 szakasz között ugyanannyi idő telik el, így gyakran napra pontosan kiszámítható a kitörés időpontja. Mint az ábrán is látható a két x-szel jelölt zöld szakasz hozzávetőlegesen tényleg megegyezik. Tankönyvi példa szerint az 5-ös hullám az 0-3 szakasz 61,8%-áig tart, az OTP esetében ez viszont a szakasz 50%-áig tartott, de ez is bőven belefér a hullámelmélet kritériumaiba. Az emelkedő trend végének meghatározásában segítségünkre lehetnek a különféle

indikátorok,

amelyeket

később

részletesen,

példákkal

alátámasztva

bemutatok. A tetőpont után egy erősebb korrekciót tapasztaltunk, amit az erős forgalom is megerősített, így nem csak a 3. pont alá esett az a pont, hanem az 1. pont alá is. Az A pontról pedig visszapattantak az árfolyamok és az ezt megelőző esés (5-A) 61,8%-át visszaadták. A 8. befejező hullámnak a szabályos Elliot hullámelmélet szerint elvileg az A pont alá kellett volna esnie, de az OTP esetében éppen az A ponttal megegyező szintre kerültek vissza a jegyzések. Ez is jól példázza azt a tényt, hogy a leggyakrabban 23

a záró szakaszban fordulnak elő szabálytalanságok, ezért a következőekben néhány szabályostól eltérő korrekciós szakaszt mutatok be. Előtte azonban megjegyzem, hogy a példánkban hozzávetőlegesen az a feltétel is teljesült, miszerint az emelkedő szakasz időbeni lefutása kétszer akkora volt, mint az eső szakaszé. Ez azonban nem csak az Elliot-hullámokra igaz, hanem általánosságban is megfigyelhető, és akármelyik indexre érvényesül az a megállapítás, hogy az emelkedő trendek sokkal hosszabb ideig és sekélyebb dőlésszög mentén mennek végbe, mint a sokszor pánikszerű korrekciók, eladási hullámok. II.4.1. Variációk a korrekciós szakaszra Flat korrekció A jobb oldali ábrán látható korrekciót Flat korrekciónak nevezzük. Itt az A pont elérése szabályos módon történik, a B pont azonban az 5-ös maximumpont közelébe esik. A B ponttól a C pont már nem új minimumpontra kerül, hanem az A ponttal megegyező szintre, így az Elliot –hullám végső szakasz range-ben ér véget. A bemutatott OTP példánál is Flat

Flat korrekció Forrás: Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002, p.133.

korrekciót tapasztaltunk, azzal a különbséggel, hogy a B pont még a szabályos Elliothullám szerinti korrekció alapján jött létre. Szabálytalan korrekció Ez

a

legszabálytalanabb

és

a

legnehezebben

kereskedhető formáció. Fogalmazhatnék, úgy is, hogy ez vezeti félre a leginkább a technikai elemzés alapján kereskedőket, ugyanis a B korrekciós pont az 5-ös emelkedő hullám fölé kerül, mely azt a téves látszatot keltheti, hogy az emelkedő trend 4 lökéshullámból áll. E korrekciós forma létrejöttének hátterében vélhetően az áll, hogy az 5-ös pont fölött általában sok „stop” várja az árfolyamot, melyek kiütése okozhatja a magasabb árfolyamot. A

24

Szabálytalan korrekció Forrás: Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002, p.134.

forgalom segítségünkre lehet abban, hogy ne essünk bele ebbe a csapdába, ugyanis az új csúcs elérése jellemzően sokkal alacsonyabb forgalom mellett megy végbe. Háromszög korrekció A 4. korrekciós hullám gyakran háromszög vagy ék alakzatot formál, különösen akkor, ha a 2. korrekciós hullám túl kicsi, a 3. lökéshullám pedig igen kiterjedt. Ilyenkor a korrekció bár késve érkezik, de annál hosszabb ideig áll fenn, gyakran egy elhúzódó oldalazó mozgást is tapasztalhatunk. A Fibonacci számok itt is visszaköszönnek, ugyanis ez a korrekciós szakasz gyakran 13 hullámból áll. Mint az

Háromszög korrekció Forrás: Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002, p.134.

ábrán is látható a számok összekötésével egy háromszög alakzat formálódik. Erről az alakzatról a későbbiek folyamán bővebben fogok értekezni, itt azonban meg kell említenem, hogy akkor kapunk vételi jelzést, ha a kettes és négyes pontok összekötésével meghatározott ellenállásvonalat áttöri az árfolyam.21

21

Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002, p. 132.

25

III.

A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI

III. 1. Trend A tőkepiacok alapvetően trendszerűen mozognak. Az árfolyamokat hosszabb távon részben a piaci várakozások késztetik trendszerű mozgásra, míg rövidebb távon a váratlan események kényszerítik hirtelen elmozdulásra. A technikai elemzők egyik legfontosabb feladata a trendek felismerése, melyek piaci körülményektől függően lehetnek emelkedőek (bullish), süllyedőek (bearish), illetve semlegesek, mikor oldalazó mozgást figyelhetünk meg a grafikonon. Általános szabály, hogy a trendvonalat oda húzzuk, ahol a legtöbb maximum, vagy minimum pontot össze tudjuk kötni. Ez persze nem azt jelenti, hogy az árfolyamnak pontosan illeszkednie kell a trendvonalra, ugyanis előfordulhatnak nagyobb „kiugrások”, úgynevezett „zajok”, melyeket nem érdemes figyelembe venni, mert félrevezető kereskedési jelzéseket adhatnak. Emelkedő trend esetén az újabb minimumpontokat összekötve kapjuk meg a támaszvonalat, míg süllyedő trend esetén a maximumpontokra fektetett vonal szolgál ellenállásként. Tehát a trendeket a bikapiacon a támasz, a medvepiacon pedig az ellenállásvonalak „tartják életben”. Trendfordulóról beszélhetünk, amennyiben az árfolyam (általában magas forgalom mellett) áttöri a trendvonat és 2%-kal afölött vagy az alatt zár. De ennek meghatározása alapvetően szubjektív módon történik, a befektető értékítélete határozza meg, hogy mit tart trendtörésnek. A csatornák című résznél megemlítek néhány ezzel kapcsolatos véleményt.22

III. 2. Támasz és ellenállás szintek A potenciális ellenállás és támasz szintek erősségének megállapítása a következő tényezők számbavételén alapul: forgalom, időtáv, újszerűség, kerek számok. A trendek megerősítést nyernek, mikor például bikapiacon növekvő forgalom mellett újabb lokális maximumpontok alakulnak ki, míg ellenkező esetben, medvepiacon masszívabb forgalom mellett újabb lokális minimumpontok keletkeznek. Minél nagyobb forgalom mellett cserélnek gazdák az értékpapírok az ellenállás vagy támasz szintekhez közelítve, annál jelentősebb okunk van feltételezni, hogy az árfolyam erős ellenálláshoz vagy támaszhoz érkezett. 22

John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Future, John Wiley & Sons, Inc., 1988, p. 30.

26

Másik mód a támasz és ellenállás szintek erősségének mérésére, annak megfigyelése, hogy a mögöttes termék árfolyama mennyi időt töltött az adott szint közelében. Ugyanis minél több időt kereskedtek a befektetők az értékpapírral az adott terület körül (és az tartja is magát), annál jelentősebbnek szintként értelmezhető. Amennyiben az utóbbi időkben az ellenállás és támasz szintek közelében cseréltek gazdát az értékpapírok, akkor vélhetően erősebb ellenállással állunk szemben. Ha e szintek szilárdak maradtak a közelmúltban, akkor valószínűleg a közeli jövőben is erősek maradnak. Végül a befektetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a kerek számoknak, ugyanis ezen értékek pszichológiai támaszként, illetve ellenállásként funkcionálnak. Például értelemszerűen jobban figyelnek a befektetők arra, ha az OTP árfolyama eléri a 3.000 Ft-ot, mint mondjuk a 2823 Ft-ot. De amikor 2009. április. 9-én az egyik vezető amerikai tőzsdeindex, a Dow Jones áttörte a 8.000 pontos szintet több tekintélyes üzleti lap is címlapon számolt be erről. Hogyan

állapíthatjuk

meg,

hogy

a

szintek

támaszként

vagy

ellenállásként

funkcionálnak? Ha a piac egy bizonyos szint felett van, akkor ez a terület támaszt nyújt az árfolyamnak; értelemszerűen, ha pedig a meghatározott szint alatt kereskednek az értékpapírokkal, akkor ellenállásként fogható fel. Amint a támaszról „letörik” az árfolyam, az ellenállássá válik, fordított esetben pedig ellenállásból lesz támasz. A fentebb leírtak illusztrálására kiváló példa a TVK grafikonja.23

Támasz és ellenállás szintek a TVK grafikonján Forrás: portfolio.hu 23

John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Futures, John Wiley & Sons, Inc., 1988, p. 33.

27

Érdemes elkerülni, hogy pontosan a jelentősebbnek gondolt ellenállás vagy támasz szintekre helyezzük a limitáras megbízásunkat, ugyanis ha e szinteket áttöri az árfolyam, heveny piaci reakciókat láthatunk éles emelkedéssel vagy csökkenéssel párosulva. Ebben az esetben a brókerünk vagy az online kereskedési rendszer nem feltétlenül tud ügyletet kötni az előre meghatározott áron. Ebből kifolyólag célszerű limitáras vételi megbízásunkat a támasz szint felé rakni, míg limitáras eladási megbízásunkat érdemes az ellenállási szint alá helyeznünk. A meghatározó szintekkel kapcsolatosan még egy dolgot fontosnak tartok kiemelni. Miért számítanak arra a piaci szereplők, hogy a támasz és ellenállási szintekhez érve az árfolyam megakad? Bizonyos vélemények szerint a tőkepiacon három különböző típusú szereplőt különíthetünk el: long, vagy short pozíciókkal rendelkező, illetve a pénzüket a partvonalon tartó, belépési lehetőségre váró befektetők. Például bikapiacon mind a három típusú szereplő pszichológiailag elkötelezett a támaszok iránt. A longosok (árfolyam

emelkedésre

spekulálók)

az

árfolyamok

támaszszintekhez

való

visszatesztelésére várnak, hogy ott újabb vételi pozíciót vegyenek fel a meglévő nyereséges long pozíciójuk mellé. A shortosok (árfolyamcsökkenésre spekulálók) a süllyedő árfolyamokat veszteségük minimalizálására használhatják fel. Végül a kiváróknak a támaszszintekhez érő korrekciók új pozíciók építésére adnak lehetőséget, melynek révén részt vehetnek az emelkedő trendben.

III. 3. Csatornák Az árfolyamok a trendek mentén gyakran csatornában mozognak, melyeket bikapiac esetén a maximumpontok összekötésével kapunk meg, míg medvepiac fennállásakor az újabb lokális minimumpontokra fektetett egyenesek adják ki azt. Ugyan a csatornák gyakran azonosíthatóak emelkedő és süllyedő piacokon, általában mégis gyengébbek és egyenetlenebbek, mint a támasz és ellenállás szintek. A csatornák párhuzamosan futnak e szintekkel, vagyis a trendvonal párhuzamos eltolásával jönnek létre, és használható jelzéseket adnak arra vonatkozóan, hogy hol realizáljunk nyereséget. Példának okáért egy bikapiacon a lokális mélypontokon kellene vásárolnunk és a csatorna felső szakaszát elérve pedig célszerűnek tűnhet megválni long pozíciónktól. Medvepiac esetén ez éppen fordítva van, de természetesen az élet nem ilyen egyszerű, már csak azért sem, mert a piac nem feltétlenül éri el a csatorna szintjeit. Gyakran fordulójelként értelmezhető, ha a piac képtelen elérni e zónákat, vagy többszöri próbálkozás után az

28

árfolyamok visszapattannak a csatornát alkotó támasz vagy ellenállás szintekről. Mi történik, ha a trendvonalat áttöri az árfolyam? A csatornavonal magas forgalom melletti (trenddel megegyező irányú) áttörése után a trend folytatódására lehet számítani, valamint következtethetünk a mozgás irányára és mértékére is. Az emelkedés vagy süllyedés mértéke a csatorna szélességével megegyező, a mozgás iránya pedig a kitörés irányával azonos. Vízszintes csatorna áttörése esetén a célárfolyam meghatározása érdekében a sáv szélességét egyszerűen „rámérjük” a kitörési pontra. Pozitív vagy negatív trend esetén szintén a kitörési pontra mérjük a csatorna szélességét, de az így kapott értéket vízszintesen leképezzük az y tengelyre, meghatározva ezzel a célárfolyamot. Természetesen emelkedő piacon a támasz, vagy süllyedő trendben az ellenállás szintek áttörése elengedhetetlen, de sajnos nem elégséges feltétele a piacon uralkodó trend megváltozásának jelzéséhez. Éppen ezért a befektetők különféle alkalmaznak

annak

megállapítására,

hogy

a

trendvonal

„szűrőket”

áttörésekor

valóban

trendfordulóval állnak-e szemben. Például a pénz– és tőkepiaci befektetők többsége nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, ha az adott aktíva napon belül átüti a trendvonalat, mivel inkább a záróárakra fókuszálnak. Többieket ez sem győzi meg, hacsak a piac nem tölt el két-három napot a csatornán kívüli tartományban. Míg szintén mások addig nem biztosak a dolgukban, amíg a szóban forgó áttörés nem teszi ki az előző trend 2-3%-át, amelyet a trend fennállása idején a legalacsonyabb árfolyamszinttől a legnagyobb csúcsig mérnek. Ha a trendvonal megtört, még akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy valóban trendfordulóról beszélünk, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a trendvonal fenntarthatatlannak bizonyult. Tehát a trendek lehetnek fenntarthatatlanul meredekek, vagy sekélyek.24, 25 A fentebb leírtak kiválóan látszanak következő MOL charton. 2002 nyarától a MOL árfolyama egy viszonylag szűk csatornában vízszintes trend mentén mozog egészen 2003 őszéig. Szeptember elején hatalmas forgalom mellett kitört az árfolyam a csatornából, és hamarosan teljesült a 7000 Ft-os célár, amelyet a kitörési pontra felmért sávszélesség határozott meg. Ezután a kitörés irányával megegyezően emelkedő trend kezdődik, melyet a következő fejezetben bemutatásra kerülő Accumulation/Distribution indikátor új csúcsra jutása is megerősít. A magyar olajipari társaság részvényeinek 24


25

John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Futures, John Wiley & Sons, Inc., 1988, p. 32.

29

árfolyama egy emelkedő csatornában mozgott, melyből csak több mint egy év múlva tört ki. A grafikonon berajzoltam a célárunkat, mely 17000 Ft-nál található és szembeszökő, hogy ezt a szintet többször is visszatesztelte az árfolyam. A csatornából való kitörés után újfent bebizonyosodott, hogy az előző trendcsatorna nem volt fenntartható, melynek következményeként meredekebb emelkedésbe kezdtek a MOL papírok.


III. 4. Fibonacci számok Leonardo Fibonacci, a XII. és XIII. század fordulóján élt olasz matematikus, korának egyik legismertebb tudósa volt. Egyike volt azoknak, akik a hinduktól származó, de az akkori

világban

arab

közvetítéssel

elterjedt

„arab

számokat”

Európában

meghonosították, helyettesítve ezzel a római számokat. Mint azt a számsorozat neve is sugallja, a Fibonacci számok is az ő nevéhez kötődnek. A matematikai szakkönyvek szerint a matematikus ezt az egyiptomi piramisok tanulmányozásakor alkotta meg, míg más források szerint a házinyulak szaporodása során figyelte meg, hogy egy párból egy év alatt 233 pár ivadék születik. A Fibonacci számsorozatot úgy kapjuk meg, hogy a sorozat első két tagját 1-nek vesszük, majd ezt követően a következő tagokat mindig úgy számoljuk ki, hogy az előtte levő két számot összeadjuk: (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, stb.)

30

További érdekességet mutatnak a számok: ha elosszuk a számokat a sorozat következő elemével, akkor a hányados a 0,618 irracionális számhoz konvergál; míg ha a nagyobbal osszuk el a kisebbet, akkor pedig a hányados 1,1618 felé tart. Ezt a számot már az ókori görögök is ismerték és aranymetszésnek, vagy „isteni aránynak” nevezték. Hihetetlen módon ez az arányszám a természet és ember alkotta számos képződményen megfigyelhető: növények levelei, pálmafák ágai, napraforgó virágának felépítése, csigaházak, A4-es papírlap oldalainak aránya, athéni Panthenón, Gízai Piramis, az emberi test köldök alatti és feletti része, fül formája, stb.26, 27 III.4.1. Fibonacci számok és a tőzsde A Fibonacci számok első tőzsdei használatáról nem rendelkezünk információval, de annyi bizonyos, hogy a matematikai összefüggésnek napjainkban különös jelentősége van a technikai elemzésben. A számsorozatot négyféle megközelítésben használjuk, mindegyik esetben támasz és ellenállás szinteket jelölnek, azonban típusonként eltérően kerülnek

ábrázolásra:

Fibonacci-vonalak,

Fibonacci-körök,

Fibonacci-legyezők,

Fibonacci-időzónák. A négy típus közül a leggyakrabban alkalmazott módszer a Fibonacci-vonalak által meghatározott korrekciós szintek jelölése melyre a Magyar Telekom

részvények

grafikonján

mutatok

példát.

A

korrekciós

számsor

meghatározásánál a teljes korrekciót alapul véve (100%) úgy kapjuk meg az azt megelőző Fibonacci szinteket, hogy a számokat elosztjuk 1,618-cal. Míg ha a 100%-ot elosztjuk a 1,618 törtértékével (0,618 szintén Fibonacci szám), majd annak hányadosait úgyszintén, akkor a következő értékeket kapjuk: 100%/ 1,618 = 61,8%

100%/0,618 = 161,8%

61,8%/1,618 = 38,2%

161,8%/0,618 = 261,8%

38,2%/1,618 = 23,6%

261,8%/0.618 = 423,6%

Ezeket a szinteket ábrázolja a legtöbb grafikonrajzoló program (az 50%-os szinttel együtt), és a piaci szereplők is ezekre a zónákra fókuszálnak, amelyek tetten érhetőek a grafikonokon, ugyanis az esetek túlnyomó többségében az árfolyamok, ha csak egy lélegzetvételnyi időre, de megállnak.28

26

Robert Fischer: Fibonacci Applications and Strategies, John Wiley & Sons, Inc, 1993, p.18. Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 26. 28 Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p. 25. 27

31

III.4.2. Korrekciós szintek meghatározása a Fibonacci-vonalak segítségével A Fibonacci-vonalak használata az egyik legelterjedtebb módszer a technikai elemzésben, emellett könnyen és is igen eredményesen alkalmazható is. A Fibonacci szinteket sok esetben történelmi mélypontok- és csúcspontok közé rajzolják be, de ugyanígy alkalmazhatóak extrém helyen létrejött lokális minimum– és maximumpontok között. A szintek meghatározása után grafikonrajzoló programunk felosztja az adott távolságot a már ismert Fibonacci szintekkel. Ezek a szintek kiválóan alkalmazhatóak támasz és ellenállás szintek meghatározására, ahol az árfolyamok általában megállnak. Ezen korrekciós szintekre vonatkozóan néhány fontos megállapítást tehetünk: valódi korrekcióról 61,8%-os szint elérésekor beszélhetünk, ugyanis amennyiben a jegyzések csak a csak a 38,2%-os szintig jutnak el, akkor gyakran trenderősítő alakzat formálódik, és a visszatesztelés után újfent emelkedhetnek az árfolyamok. Ha viszont az árfolyam áttöri a 38,2%-os szintet, szinte biztosra vehető, hogy 61,8%-os szintet is eléri. Ha az árfolyam kilép a 0-100% közötti zónából, akkor számíthatunk arra, hogy a 161,8%-os szintet is eléri. Gyakran előfordul, hogy az árfolyam elér bizonyos szinteket, de onnan hamar visszafordul. Éppen ezért - a támasz és ellenállás szinteknél már leírt módon ilyenkor célszerű megerősítésre várnunk, hogy ezeknek a piaci zajoknak ne dőljünk be, és nehogy elhamarkodott pozíciót vegyünk fel. A forgalom ellenőrzése segítségünkre lehet, ugyanis a szintek áttöréséhez átlagon felüli forgalom párosul.29, 30 Nem sokat kellett kutakodnom, hogy találjak példát a Fibonacci korrekciós szintek gyakorlatban való bemutatására. A következő ábrán a Magyar Telekom 60 perces chartján a részvény dolgozatíráshoz viszonyított utolsó havi teljesítménye látható (2009. 04.10-05.09). A grafikonon hatalmas rés keletkezett, amely az osztalék levágásának volt betudható, de ezt követően ilyen gyors korrekciót nagyon ritkán láthatunk. Szembeszökő, hogy az árfolyamok a Fibonacci szintek közelében pihentek meg, ahonnan minden esetben kitörés volt predesztinálható, ugyanis magas forgalom társult e szintekhez. Ha cinikusan akarnék fogalmazni, akkor mondhatnám, hogy szinte csak ezen a Fibonacci arányszámok mentén történt kötés a telefontársaság részvényeire. Sajnos a dolgozat határidejének közelsége miatt már nem tudom leírni, hogy mi lesz a végkifejlet, de mindesetre érdekes napokra számíthatunk a részvények mozgását illetően. Támaszunk 560 Ft környéke, míg következő ellenállásunk 600 Ft-on van.

29

portfolio.hu

30


32

Forrás: Saját késztésű ábra

A sávos kereskedés című résznél még visszatérek a probléma elemzésére, amikor már az ehhez szükséges indikátorok is bemutatásra kerültek.

33

IV.

Trendelő piacon alkalmazott indikátorok

Az indikátorok a múltbeli adatok alapján bizonyos matematikai vagy statisztikai formulák

segítségével

szerkesztett

számsorok

diagramja,

amelyek

múltbeli

törvényszerűségek alapján következtetnek a jövőbeli árfolyammozgásra. Nem létezik olyan indikátor, amely minden piacon alkalmazható lenne, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy melyik indikátor hogyan működik, mik a hátulütői, illetve milyen piaci feltételek mellett alkalmazhatóak. Az indikátorokat többféleképpen csoportosíthatjuk, melyek közül a legnépszerűbb tipizálás az alábbi: - Trendkövető indikátorok - Momentum indikátorok - Forgalmú alapú indikátorok - Volatilitást mérő indikátorok. A következőekben a fentebb említett indikátorcsoportok jellegéről, valamint az adott csoportba tartozó legfontosabb indikátorokról értekezek részletesen. Egy adott részvényt több indikátorral is vizsgálok, ugyanis a megfelelő kereskedési döntés érdekében elengedhetetlen szélesebb körű vizsgálat alá vetni az adott instrumentumot. Több indikátor (főleg ha különböző funkciókkal bírnak) együttes használatával kiszűrhetjük az esetleges téves kereskedési szignálokat, valamint megerősíthetjük az egyes eszközök vételi/eladási jelzéseket. Ebben a fejezetben a valamilyen meghatározó trendet leíró piacokon alkalmazandó indikátorokról értekezek, de ettől függetlenül némelyikük használható oldalazó piacon is.

IV. 1. Trendkövető indikátorok A mozgóátlagok illetve az azokon alapuló indikátorok a legegyszerűbb és a legnépszerűbb technikai indikátorok közé tartoznak. De lévén trendkövető indikátorok, ezért erősen trendelő piacon működnek a legjobban és az igazat megvallva sok pénzt lehet veszíteni vagy jelentősebb hozamtól lehet elesni, amennyiben oldalazó, trend nélküli piacon kívánjuk alkalmazni őket.

34

IV.1.1. Mozgóátlagok A pénz- és tőkepiacok állandóan változó vételi vagy eladói nyomás alatt állnak, melynek következtében az adott instrumentum grafikonján hirtelen és gyakran éles árfolyam ingadozásoknak lehetünk szemtanúi. Ez a cikk-cakkos, grafikusan ábrázolva igen zavarosnak tetsző mozgás igencsak megnehezíti számunkra a valódi tendencia felismerését. Erre a problémára a statisztika a mozgóátlagolású trendszámítást hívta élete, mely segít meghatároznunk a piacon uralkodó bármilyen időtávú tendenciát, oly módon, hogy a szóban forgó hullámos mozgást „kisimítja”. A mozgóátlagolású trendszámítás lényege, hogy egy idősor n-edik eleméhez úgy rendelünk trendértéket, hogy az n-edik elem környezetében levő elemeket átlagoljuk. Ahogy a megválasztott periódus halad előre, úgy kerülnek új értékek a kieső régiek helyére. Lévén historikus adatokat használnak fel a mozgóátlagok, így nem várható el tőlük a trendfordulók jelzése, ugyanakkor arra kiválóan alkalmasak, hogy az érvényben levő tendenciát meghatározzák, vagy megmutassák, hogy az mikor kezdődött. Mindehhez azonban elengedhetetlen fontosságú a periódus helyes megválasztása, valamint az n-edik elem körül átlagolandó elemek számát. Hosszabb távon általában 200 napos (40 hét) időfaktort használnak, középtávon általában 20-65 napos (4-13 hét) időperiódust, míg rövidtávon

3-20

napos

időfaktort

alkalmaznak.

Egyszerűsége

és

kisszámú

feltételrendszere miatt gyakran használják fő tendencia meghatározására, de vételi és eladási jelzésekre is alkalmazzák. Kereskedési jelzések generálására azonban sokkal inkább a mozgóátlag számításon alapuló indikátorokat használják (pl.: MACD, PPO, Bollinger-szalagok). Mozgó átlagok fajtái A technikai elemzés a mozgóátlagnak a következő két fajtáját használja a leggyakrabban: egyszerű (aritmetikai), exponenciális. A mozgóátlagokat használhatunk nyitó, maximum, valamint minimum árakra vonatkoztatva, de a gyakorlatban a záró árak figyelembe vétele terjedt el. A két típusú mozgóátlag közötti különbség abban áll, hogy az aritmetikai egyenlő súlyozással veszi figyelembe az adatokat, míg az utóbbi a frissebb adatoknak nagyobb jelentőséget tulajdonít. Egyszerű mozgóátlag (Simple Moving Average) Egyszerű mozgóátlagon egy adatsor számtani átlagát értjük. Például a következő adatsor (pl. 10,12,14,16,18,20) 3 tagú mozgóátlagának tagjai a következőek: 1. tag: (10+12+14)/3= 12

3. tag: (14+16+18)/3= 16

35

2. tag: (12+14+16)/3= 14

4. tag: (16+18+20)/3=18

Az átlagértékeket grafikonon szokás ábrázolni, de a grafikonrajzoló programokon csak az időintervallumot kell beállítanunk. Az egyszerű mozgóátlagok nagy hibája, hogy csak késve követik az árfolyamokat, így trendfordulót is csak késve jeleznek. Mivel minden adatot egyforma súllyal vesz figyelembe, nem számol azzal, hogy a frissebb árfolyamadatoknak nagyobb jelentőségük van, mint a periódus kezdetén tapasztalt árfolyamoknak. Minél rövidebb periódust adunk meg, annál gyorsabban és érzékenyebben reagál a változásokra. Exponenciális mozgóátlag (Exponential Moving Average) Az exponenciális mozgóátlagok valamelyest kiküszöbölik az egyszerű mozgóátlag nagy hátrányát, vagyis a legkorábbi adatokat egyre nagyobb súllyal, míg a legrégebbit egyre kisebb súllyal veszik figyelembe. Ebből kifolyólag a trendfordulót is korábban jelzik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a számítás is visszatekintő, így nem azonnal jelzi a trendek változását. Számítási módja a következő: (legutolsó ár*x %) + előző napi SMA*(100 –x %), ahol x= 2/(1+N), N= a periódus száma.

Az sima mozgóátlag és az exponenciális mozgóátlag Forrás: Saját készítésű ábra

A fenti ábrán az OTP utóbbi egy éves teljesítménye látható, ahol a 21 napos sima mozgóátlagot pirossal jelöltem, a 21 napos exponenciális mozgóátlagot pedig zölddel. Mozgóátlagok használata Ha a mozgóátlagokat önmagukban használjuk, akkor célszerűbb a sima mozgóátlagot használnunk az exponenciálissal szemben. Oldalazó mozgásoknál nagyon rossz jelzéseket ad, ezért célszerűbb

nagyobb volatilitású, esetlegesen valamilyen

36

meghatározó

trendet

mutató

papíroknál

alkalmazni.

Háromféle

módszert

alkalmazhatunk mozgóátlagokkal: -

Hosszabb távon az 50 vagy 200 napos mozgóátlagok szolgálhatnak támasz vagy ellenállás szintként. Amennyiben ezeket alulról töri át az árfolyam, akkor vételi, ha felülről üti át őket, akkor eladási jelzést kapunk.

-

Egy rövid távú (pl. 3 vagy 5 napos) és egy középtávú (pl. 21 napos) mozgóátlag keresztezései adnak kereskedési jelzéseket. Ha a rövidebb alulról átüti a hosszabb mozgóátlagot, akkor vételi, míg ha felülről töri azt át, akkor eladási szignált kapunk.

-

Két rövid távú (pl. 3, 8 napos) és egy középtávú (pl. 21 napos) mozgóátlag használatával kiszűrhetünk bizonyos fals jelzéseket, ugyanis előfordul, hogy csak egy rövid mozgóátlag keresztezi a középtávú átlagot, míg a másik rövidtávú mozgóátlag nem metszi a leghosszabbat. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a középső átlag a hosszú távú átlag fölé kerül, s a legrövidebb pedig a középső átlag fölé kerül, de úgy, hogy mindkettő rövid átlagnak a hosszabb átlag fölé kell kerülnie. Eladási jelzést ezzel szemben akkor kapunk, ha a középső átlag felülről átüti a hosszabb átlagot, és a legrövidebb is középső alá kerül, de úgy, hogy a legrövidebb átlagnak is a hosszabb átlag alá kell süllyednie.31, 32

Mozgóátlagok keresztezése Forrás: Saját készítésű ábra

31

Larry Williams: The Secret of Selecting Stocks for Immediate and Substatial Gains, Windsor Books, 1986, p. 7.

32


37

A fenti ábrán a Magyar Telekom 2006 és 2007 közötti árfolyam tőzsdei szereplése látható. Ekkor a távközlési papírok emelkedő trendben voltak, tehát elvileg van létjogosultsága a mozgóátlagok használatának. Az grafikonon pirossal jelöltem a 21 napos középtávú mozgóátlagot, míg zölddel a legrövidebbet, kékkel pedig a középső mozgóátlagot, valamint bejelöltem néhány általuk generált vételi illetve eladási jelzést is. El is érkeztünk a mozgóátlagon alapuló kereskedés legnagyobb hátrányához. Gyakorlatilag egyik rövid távú fordulatot sem tudta elkapni, ugyanis rendre később adott vételi vagy eladási jelzést. Ráadásul, ha a mozgóátlag keresztezések alapján hoztuk volna meg kereskedési döntéseinket, akkor a gyakori jelzések miatt a nem túl magas profitunk egy része el is úszott volna a tranzakciós költségek miatt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a magyar piacon még nincs kialakult gyakorlata ennek a módszernek, de nem szabad elfelejtenünk, hogy alapvetően sokkal nagyobb, likvidebb és stabilabb piacokra lett kifejlesztve. A magyar piacra való adaptálásához a sikeres eredmény elérése érdekében rendkívül sok munkára, kísérletezésre van szükség. Levonhatjuk a konklúziót a fenti példából is, vagyis a mozgóátlagok alapvetően trendkövető indikátorok és ebből kifolyólag kései jelzéseket generálnak. Ezért praktikusabb lehet nem önmagában, hanem inkább a technikai elemzés más eszközeivel együttesen alkalmazni, esetleg más indikátorok kereskedési jelzéseit mozgóátlagokkal megerősíteni. Vagy célszerű lehet kifejleszteni egy kritériumrendszert, melynek kizárólagos teljesülése mellett vesszük figyelembe a mozgóátlagok jelzéseit. Minden hibája ellenére a mozgóátlagok nélkül elképzelhetetlen a technikai elemzés. Nagyon könnyedén lehet vele megállapítani a fennálló trendeket, amellyel szemben nem tanácsos kereskedni. Arról nem is beszélve, hogy számos technikai indikátor a mozgóátlagok alapján készült, amelyekkel jobb eredményeket lehet elérni.

VI.1.2. MACD Mielőtt rátérnék az MACD bemutatására, néhány szóban szeretném ismertetni az oszcillátorok szerepét. A részvénypiacok időről időre oldalazó mozgást mutatnak, ahol az árak meghatározott irány nélkül fel alá ugrálnak, ami arra késztette a technikai elemzőket, hogy olyan indikátorokat forduljanak, amelyek jobban reagálnak erre a piaci viselkedésre. Az oszcillátorok, vagyis egy központi vonal körül fluktuáló indikátorok megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. A technicisták különböző módon alkalmazzák az oszcillátorokat: túladott és túlvett zónák meghatározása, a részvények lendületének 38

mérésére, illetőleg az árfolyam és az oszcillátorok alakulása közötti divergenciák megállapítására. A következőekben az úgynevezett Moving Average Convergence Divergence-t, vagyis az MACD nevű indikátort fogom bemutatni, melyben a mozgó átlagok trendkövető jellege és az oszcillátorok karakterisztikája is tükröződik. Ennek fényében az indikátor segít a trendek felismerésében, annak megerősítésében, a túladott és túlvett zónák megállapításában, illetve divergenciák azonosítására is alkalmazható. Önmagában viszonylag későn jelez, de annál nagyobb megbízhatósággal. Ez az indikátor három mozgóátlag konvergálását és divergálását mutatja, de ezek közül csak kettő kerül ábrázolásra, az MACD és egy szignálvonal. Az MACD vonalat két exponenciális mozgóátlag különbségéből számítjuk ki, míg a szignál-vonal MACD vonal 9 napos exponenciálisan súlyozott mozgóátlaga. Az MACD vonalat általában a gyorsabb 12 napos és a lassabb 26 napos exponenciális mozgóátlagok különbsége adja. Az indikátor a 0 pont körül fluktuál, mely az egyensúlyi pont, ahol a rövidebb és a hosszabb mozgóátlag keresztezi egymást. Hosszabb távú kereskedés esetén heti bontású grafikonon is alkalmazhatjuk. Amikor az MACD vonal a nulla egyensúlyi pont felett tartózkodik, vagyis a rövidebb mozgóátlag a hosszabb fölé került, akkor az adott index vagy értékpapír árfolyamában inkább emelkedés várható. Más szóval a piaci várakozások bullish-abbak, mint voltak korábban, vagyis a szóban forgó termék iránti kereslet nőtt. Fordított esetben, amikor az MACD a 0 pont alá süllyed, tehát a rövidebb mozgóátlag értéke kisebb, mint a hosszabbé, akkor a kereslet csökkenéséről, inkább csökkenő piacról beszélhetünk. A hagyományos megközelítés szerint vételi jelzésnek fogható fel, amikor az MACD alulról metszi a szignál-vonalat, míg eladási jelzésként értékelhetjük, amennyiben az MACD a szignál-vonal alá esik. A következő ábrán a MOL grafikonja látható 2002 júliusától 2003 augusztusáig. A pozitív tartományban tartózkodó MACD azt jelzi, hogy a 12 napos EMA a 26 napos fölött van, míg a negatív tartományban tartózkodó MACD esetében a 12 napos EMA a 26 napos alatt van. Szembeszökő, hogy milyen jól lehetett fogni a fordulatokat az MACD segítségével, azonban azt hozzá kell tenni, hogy ez az ideális eset, és az élet nem ilyen egyszerű, ha a 0 egyensúlyi ponthoz körül van a keresztezés.

39

Forrás: Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.113.

Természetesen nem kapunk mindig olyan ideális jelzéseket, mint azt a fenti ábra mutatja. Különböző kereskedési technikát igényel a pozíció felvétele attól függően, hogy az MACD vonala a nulla központi vonal alatt vagy felett helyezkedik el. Ha az MACD vonal közel van egyensúlyi vonal fölött, és az MACD a szignálvonal alá esik, csak a long pozíciók zárására kapunk jelzést, short pozíciókat még ne nyissunk. Amennyiben azonban az MACD alulról metszi a szignál-vonalat, akkor belépési jelzést kapunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 0 központi vonal fölött, de annak környezetében csak vételi pozíciót vegyünk fel, hiszen a trenddel szembeni kereskedés során nagyon sok pénzt lehet veszíteni. Az egyensúlyi vonalhoz közel, de az alatti hagyományos értelemben vett vételi jelzést is csak short pozíciók zárására érdemes felhasználni, és amíg az MACD felülről metszi a szignál-vonalat, addig folyamatosan építsük le árfolyamcsökkenésre játszó pozíciónkat. Azonban ha a középvonal alatt eladási jelzést kapunk, érdemes lehet short pozíciót nyitni. Tehát fontos figyelembe venni az MACD központi vonaltól való távolságát, mert ha csak az MACD és a szignálvonal keresztezésére kereskedünk nagyon sok hibás jelzést kaphatunk.33 A fentebb említettek igazolására nézzük meg a következő grafikont, amely a Nasdaq index 2006. december és 2007. október közötti teljesítményét mutatja. Az 1-es pont ugyan jelentheti long pozíció nyitását, mivel központi vonal fölötti vételi jelzést kaptunk, azonban ha belevettünk, ezeket rövid idő múlva zárnunk kell, amint azt a 2-es és 3-as MACD-szignál keresztezések is indikálják. Az indikátor váltása, a középvonal 33

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.112.

40

felett relatíve alacsony szinten történt, ezért ezek nem voltak elég erős szignálok az eladási pozíciók felvételéhez, ami igazolódott is az index mozgásában, hiszen az indikátor mindhárom jelzése csupán kisebb korrekciót hozott a piacon. Az MACD soron következő 4. jelzése már magasabban történt, ezért ezt eladási jelzésnek értelmezhettük, ami nem sokkal később megerősítést nyert, amikor az MACD áttörte a középvonalat. Az 5. pontnál a shortzárás mellett a mély keresztesés miatt vételi jelzést kaptunk, amit a Nasdaq index erőteljes szárnyalása követett.34


Végül, de nem utolsósorban az MACD alkalmas divergenciák felfedezésére, vagyis amikor az indikátor mozgása eltér az adott index vagy értékpapír árfolyamának irányától. Negatív divergenciáról (bearish divergence) beszélünk, amikor az árak új maximumpontokat érnek el, miközben az indikátor nem képes új csúcsokat elérni. Pozitív divergencia (bullish divergence) viszont értelemszerűen akkor áll fenn, ha az árfolyam újabb lokális mélypontokat ér el, míg az indikátor ereje teljében van, vagyis újabb csúcsokat döntöget. Nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a divergenciáknak, amikor az a túlvett vagy túladott zónában helyezkedik el. Kereskedésben nehéz használni, mivel általában hosszabb távon alakul ki, de arra kiválóan alkalmas, hogy a trend gyengülését jelezze, ezért divergenciák fennállása esetén minden további

34

portfolio.hu

41

csúcsdöntéseket fenntartásokkal kell kezelni. Az alábbi grafikonon tisztán kivehető a divergencia fennállása a Magyar Telekom árfolyama és az MACD indikátor között.


Nem szabad elfelejtenünk, hogy az MACD alapvetően trendkövető indikátor, ezért némi késéssel ad jelzést a fordulópontokról, de pont emiatt kevesebb fals jelzést is ad. A biztonságnak persze ára is van, ezért kisebb profitot is érhetünk el vele. Nagyobb volatilitású papíroknál jó jelzést ad, viszont oldalazó trend nélküli mozgás esetén kevésbé használatos. Ilyen piacon érdemesebb momentum indikátorokat használni a túladott és túlvett zónák meghatározásához, mint például az RSI-t vagy a Stochasztikot.35 IV.1.3. MACD-Hisztogram Thomas Aspray-t épp az MACD kései jelzései miatti profitveszteség késztette arra, hogy olyan eszközt fejlesszen ki, amely valamilyen módon előre jelezheti az MACD keresztezéseit. Mozgóátlagokkal való kísérletezései során végül 1986-ban alkotta meg az MACD-hisztogramot, amely az MACD és annak szignál-vonala közötti különbséget méri. Ha az MACD értéke nagyobb, mint a 9 napos exponenciális súlyozású mozgóátlag, akkor a hisztogram is a pozitív tartományban van, míg ha előbbi a szignálvonal alatt van, akkor negatív értéket vesz fel az indikátor is. Továbbá arról is indikációt kapunk a hisztogram vizsgálata során, hogy az MACD és a 9 napos EMA közötti rés 35

Wayne

A. Thorp: The MACD A Combo of Indicators for the Best of Both Worlds=AAII Journal, 2000 január, p.30-34.

42

tágul-e vagy szűkül. Példának okáért, ha az MACD-hisztogram erős emelkedést mutat, az a pozitív piaci hangulat jele lehet, ugyanis ilyenkor az MACD gyorsabban növekszik, mint a szignál-vonala. Mint a legtöbb indikátornál itt is nagy jelentősége van a divergencia jelenségének, ugyanis az MACD-hisztogram gyakran (bár nem mindig) megelőzi az MACD mozgását. Pozitív divergenciáról beszélhetünk, amikor az MACDhisztogram egyre magasabb csúcsokat ér el, míg ez idő alatt az MACD újabb mélypontokat üt meg. Negatív divergenciával pedig akkor állunk szemben, ha a hisztogram egyre lejjebb kerül, míg az MACD értéke újabb csúcsokat ér el. Aspray szerint e divergenciák az MACD-hisztogram legerősebb jelzéseinek tekinthetőek. Pozitív divergencia fennállása az MACD erősödését jelzi, és a közelgő bullish (vételi) MACD keresztezésre hívja fel a figyelmet, míg ezzel szemben a negatív divergencia az MACD gyengülését indikálja, valamint bearish (eladási) MACD és szignálvonalkeresztezést sejtet. A legfőbb kereskedési jelzést akkor kapjuk, ha az MACDhisztogram és az MACD között divergencia (lehetőség szerint minél hosszabb idejű és minél meredekebb szögű) áll fenn, amelyet megerősít egy mozgóátlag keresztezés. Így például magas megbízhatósággal vehetünk fel vételi pozíciót, ha pozitív divergenciát tapasztalunk, melyet az MACD középvonalat való keresztezése követ. További kereskedési jelzésként értékelhető, ha az MACD-hisztogram extrém tartományból csökkenésnek indul, ugyanis mint már említettem, ekkor a hamarosan bekövetkező MACD és a szignálvonal keresztezésekre számíthatunk. Ezen utóbbiak igazolására szeretném bemutatni a német tőzsdeindex, a DAX legfrissebb grafikonját, melyen a jelenlegi válság következtében márciusban beállított lokális minimumpont is látható. A világ tőzsdéinek többsége március 10-e környékén érte el mélypontját, ahonnan a dolgozat jelenlegi részének írásakor (2009. május 5.) is folytatják emelkedésüket. Nézzük meg a DAX grafikonján, hogy mit mutatott az MACD-hisztogram illetve az MACD e lokális minimumpont környékén.36, 37

36

www.stockcharts.com

37

portfolio.hu

43


Az MACD-hisztogram alapján az első jelzést az ábrán jelölt zöld körnél kaptuk, ugyanis relatíve extrém negatív tartományból emelkedett a hisztogram értéke, mely vételi jelzésnek tekinthető. Ha itt még nem vásároltunk egy német tőzsdeindex mozgását lekövető alapból (Exchange Traded Fund), akkor később további vételi jelzést kapva ezt nagyobb megbízhatósággal megtehettük. Pozitív divergenciát láthatunk a charton, ugyanis a hisztogram felfelé igyekezett a negatív tartományból, míg az MACD újabb lokális mélypontokat ért el. Ezután pedig megtörtént a várva várt MACD és szignálvonalkeresztezés, ráadásul elég távol a középvonaltól, ezzel magas megbízhatóságú vételi jelzést generálva számunkra. A teljesség érdekében, meg kell említenem, hogy a későbbiek folyamán bemutatásra kerülő Stochastic indikátor adott vételi jelzést legkorábban, mivel az kilépett az eladási tartományból (20% felé szökött). Az ábrán piros ellipszissel jelöltem a kalapács gyertyaformációt, amely a divergenciát követően alakult ki, és további megerősítésként szolgál. (Érdekességképpen bejelöltem a Fibonacci szinteket is, nagyon jól megfigyelhető, hogy pont a jelentősebbnek tekintett szinteknél megpihen az árfolyam: 38.2%, 50%, 61.8%) Véleményem szerint megállapítható, hogy a technikai elemzés eszköztárával igen magas megbízhatósággal lehetett előre jelezni a trendfordulót, vagyis a jelzálogpiaci válság óta a tőzsdei indexek eddig tapasztalt mélypontját, amely a fundamentális elemzéssel nem sikerülhetett volna. Ezzel nem degradálni akarom a fundamentális elemzést, ugyanis annak nem célja e fordulatok tettenérése.

44

Összességében az MACD-hisztogram legfőbb előnyének az MACD keresztezések előrejelzése számít. A befektetők a divergenciák kihasználásával sokkal nagyobb eséllyel készülhetnek fel a potenciális trendfordulókra, ugyanis a szóban forgó jelenség jellemzően a kései jelzést produkáló MACD keresztezések előtt fennáll. A heti lebontású grafikon alkalmazása esetén természetesen meg kell változtatni a hisztogram indikátor periódusát, amelyet így hosszabb távú trendek azonosítására tudunk használni. Amint a fennálló trendet meghatároztuk napi bontású grafikonok kiválóan használhatóak a belépési és kilépési pontok meghatározására. Az MACD-hisztogram hátulütője éppen a pozitív tulajdonságával van összefüggésben. Mivel ez egy indikátornak az indikátora, ezért még távolabb kerül a mögöttes termék tényleges ármozgásától, így fokozottan ki van téve a fals jelzések generálásának. Ennélfogva a hisztogram mozgását nem is szabad közvetlenül az adott értékpapír árfolyamával összehasonlítani. Célszerű más indikátorokkal együtt használni, annak érdekében, hogy elkerüljük a korai belépéseket. Tovább fokozza a hisztogram hatékonyságát, ha a heti szignálokat a napi jelzésekkel kombináljuk. Természetesen több napi kereskedési jelzést fogunk kapni, mint hetit, de amennyiben együttesen csak akkor vesszük figyelembe a napi kereskedési szignálokat, amikor azt a heti lebontású grafikonon is megerősíti az MACD-hisztogram, akkor nagyobb eséllyel hozhatunk megfelelő befektetési döntéseket.38 IV.1.4. PPO (Percentage Price Oscillator) A PPO is, csakúgy, mint az MACD két exponenciális mozgóátlagból indul ki, azzal a különbséggel, hogy előbbi indikátor esetén azok százalékos különbsége adja a számsort. Az exponenciális mozgóátlagok abszolút különbségén nyugvó indikátort is ismerjük, melyet APO-nak (Absolut Price Oscillator) nevezünk. Utóbbit azonban a legtöbb professzionális grafikonrajzoló program (Markers, GIR Professional) nem használja, mivel ez gyakorlatilag megegyezik a sokkal népszerűbb MACD-vel, annyi eltéréssel, hogy az MACD az APO-ra fektet további exponenciális mozgóátlagot. Az időperiódus hosszát természetes itt is a befektető preferenciája határozza meg, de a legelterjedtebb a 10 illetve a 30 napos exponenciális súlyozású mozgóátlagon alapuló indikátorok. Minél rövidebb periódust alkalmazunk, annál volatilisebb lesz indikátorunk alakulása. APO = 10 napos EMA – 30 napos EMA 38

www.stockcharts.com

45

Az eredmény az MACD indikátorral megegyező módon a 0 középvonal körül fluktuálva mutatja a két mozgóátlag különbségét. Amikor a rövidebb mozgóátlag nagyobb, mint a hosszabb, akkor pozitív eredményt ad az indikátor, ellenkező esetben pedig negatívat. A PPO-t úgy kapjuk meg, hogy a szóban forgó mozgóátlagok különbségét elosztjuk a hosszabb exponenciális mozgóátlaggal. PPO= 10 napos EMA – 30 napos EMA/ 30 napos EMA Kereskedési jelzések generálására segítségül hívunk egy exponenciális mozgóátlagot, alapesetben 9 naposat, melyet a PPO-ra fektetünk. A PPO használata teljes mértékben megegyezik az MACD-vel, vagyis az indikátor középvonalat való áttörésére, az exponenciális átlagok és a szignál-vonal keresztezésére, valamint a divergenciákra kell figyelnünk. A középvonal áttörése ritkábban fordul elő, mint a szignál-vonal és a mozgóátlagok keresztezése, és ebből kifolyólag nagyobb megbízhatósággal jelzi a fordulókat is.39, 40

Forrás: portfolio.hu általam kiegészített ábrája

A Richter grafikonján szeretném szemléltetni a PPO indikátor használatát. Ha konzervatívabb befektetők vagyunk, vagyis lehetőség szerint kerüljük a nagyobb kockázatokat, akkor a 2-es és a 4-es pontnál meglévő pozíciónkra eladási jelzést kapunk, míg 1-es pontnál és 3-as pontnál próbálkozhatunk vétellel. Az MACD-nél leírtaknak megfelelően vételi jelzést abban az esetben kapunk, ha PPO indikátor alulról metszi a szignál-vonalat, és mivel a keresztezés az központi vonal fölött történt meg is 39 40

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.112. Portfolio.hu

46

nyugodhatunk, mivel nem a trenddel szemben kereskedünk. 1-es és 3-as pontnál eszközölt befektetéseinkre rendre a 2-es és a 4-es pontnál kapunk eladási jelzést, amelyet a középvonal áttörése meg is erősít. Látható, hogy a PPO és az MACD megközelítőleg azonos időpontban generál kereskedési jelzéseket, bár ha jobban szemügyre vesszük a chartot, minimális különbséggel mégis a PPO volt a „gyorsabb”. Az APO és a PPO is nagyjából hasonlóan ad vételi és eladási jelzéseket, hiszen mindegyik általában azonos időpontban „töri át” a középvonalat, illetve a mozgóátlagok és a szignál-vonal keresztezések is hozzávetőlegesen ugyanabban az időben történnek. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy bizonyos esetekben a PPO mégis korábban ad kereskedési jelzéseket, valamint a százalékos formulája miatt.szemléletesebben mutatja a két mozgóátlag közötti különbséget. Az APO esetében torzíthatja a képet, hogy magasabb árfolyamnál sokkal magasabb értéket mutat a mozgóátlagok különbsége, míg százalékosan az eltérés ugyanakkora. Ha például a PPO értéke 4%, akkor az azt jelenti, hogy a rövidebb mozgóátlag értéke 4%-kal nagyobb, mint a hosszabb távú mozgóátlag.

IV. 2. Mennyi lendület van még a trendben? A piaci folyamatok során nemcsak a trendek felismerése fontos, hanem sok esetben igen lényeges mérni a trendek lendületét is, többek között annak megállapítása érdekében, hogy mennyi mozgásra számíthatunk még az adott értékpapírra vonatkozólag az adott trend irányába. Erre kiváló lehetőséget szolgáltat az egyik legegyszerűbb momentum típusú indikátor, a Rate of Change, vagyis a Momentum indikátor. IV.2.1. Momentum indikátor A Momentum indikátor az utolsó záró árfolyam százalékos változását mutatja meg egy bizonyos időperióduson belül. Az indikátor tehát a mai árat hasonlítja egy korábbi periódusban tapasztalt átlagárhoz, majd az ebből készült számsort ábrázolja. Technikai elemzéssel foglalkozó szakirodalom forgatása közben a Rate of Change nevű indikátorral gyakrabban találkozhatunk, mint a Momentummal, mégis a kettő gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Egyetlen különbség köztük, hogy az előbbi 0 pont körül fluktuál, a másik pedig 100 körül, mely a kiszámítási módjukból következik: Momentum = ((Mai záróár - "n" periódussal ezelőtti záróár)/("n" periódussal ezelőtti záróár))*100 + 100

47

Az indikátor leggyakrabban használt paraméterei a 12 és a 30 napos beállítások, és minél rövidebb periódust alkalmazunk, annál jobban fog ingadozni a göbre. Ha a Momentum értéke a központi vonalon található, vagyis 100, akkor az ár nem mozog. A momentum pozitív irányú elmozdulása az árfolyam folyamatosan gyorsuló növekedését jelzi. Ha az indikátor a pozitív tartományban vízszintessé válik, akkor azt mutatja, hogy az emelkedés megállt. Míg értelemszerűen, ha negatív tartományban vesz fel oldalazó mozgást a Momentum indikátor, akkor a csökkenés befejeződésére számíthatunk. 100% alatti értékek esetén a trend csökkenőként, míg e feletti értékeket növekvő trendként értelmezhető. Más indikátorokkal is alkalmazhatjuk a trend

felismerésére.

Lévén

vezető (leading) indikátor gyorsan követi az árfolyammozgásokat, ezért gyakoriak a kiugrások, amelyek félrevezető kereskedési jelzéseket generálhatnak. Viszont ha a momentum értéke eléri a 10-15%-os mértéket, akkor következtethetünk trendváltásra, amelyet nem árt, ha más indikátorral, pl. az MACD-vel is megerősítünk. Amennyiben az indikátor görbéje meredeken emelkedik vagy csökken, joggal következtethetünk erős korrekcióra. Hasonlóképp a trendkövető indikátoroknál itt is vételi jelzésként értelmezhetjük, ha az indikátor görbéje mélypontot mutat, míg eladási szignált kapunk, ha a görbe tetőzik. A nagy tőzsdeguru, André Kosztolany is megmondta, hogy trenddel szemben kereskedni veszélyes játék. Tegyük fel, hogy megfogadjuk ezt a jó tanácsot és trendelő piacon csak az árfolyamok visszatesztelésre várunk, annak érdekében, hogy belépési pontokat kapjunk. Ehhez nyújt segítséget a Momentum indikátor. A következő ábrán látható, amint a MOL részvények árfolyama 2003 nyarától emelkedő trendbe kerül.

Forrás: a portfolio.hu általam kiegészített ábrája

48

Az első vételi jelzést 2003. júniusának végén kapjuk, amikor a Momentum értéke relatíve igen alacsony tartományba került. Ha például az MACD indikátort is használjuk, az valamivel később, de szintén vételi jelzést generált nekünk. (az MACDvonal alulról átütötte a szignál-vonalat) Utóbbi indikátor középvonalat való áttörése is megerősítette az emelkedő trendet. A Momentum indikátorunk 100%-os érték felett van, így joggal következtethetünk arra, hogy tényleg a megfelelő irányban kötöttünk ügyletet. Amennyiben ezt elmulasztottuk, vagy még több tőkét kívánunk az olajipari társaság papírjaiba fektetni, érdemes megvárnunk, míg valamelyest korrigálnak az árfolyamok. Decemberben ez is megadatott, ugyanis Momentum indikátorunk görbéje hasonlóan „extrém” mélypontot ütött, mint korábban, ezzel vételi jelzést generálva nekünk. Ezt megerősítette az a tény is, hogy az árfolyam többszöri próbálkozás után sem tudta áttörni ellenállásunkat; így következtethetünk arra, hogy egy rövid konszolidáció után a MOL papírok folytatják hegymenetüket. Valamivel később az MACD és a szignál-vonalkeresztezések is vételi jelzést indukáltak, amelyet csak tetőzött a középvonal áttörése. Megjegyzem, hogy a Momentum indikátor 115%-hoz közel csúcsot döntött, méghozzá igen meredek emelkedés után, melyet eladási jelként is értelmezhetünk, agresszívebb befektetési stratégiát követő befektetők pedig short ügyletet is köthetnének itt. (MACD is eladási jelzést adott) Természetesen árfolyamcsökkenésre játszó spekulánsok trenddel szembeni kereskedés során fokozott kockázatnak teszik ki a portfoliójukat, amelyet megfelelő stop-loss alkalmazása csökkenthet. A technikai elemzők egy része szerint a Momentum indikátor esetében a legmegbízhatóbb kereskedési jelzéseknek a divergenciák, illetőleg az indikátorra fektetett trendvonalak, ellenállások áttörése számít.41,42

41

portfolio.hu

42

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.128.

49

A következő BUX charton erre mutatok egy példát:


2006. májusában új csúcsot döntött a BUX (B pont), melyet a Momentum indikátor görbéje nem támasztott alá, ugyanis az újabb mélypontokra süllyedt. Küszöbön volt a trendforduló, mivel a negatív divergencia azt jelezte, hogy az emelkedés nem tartható fenn. „Igaza volt” az indikátornak, a BUX valóban egy jelentősebbet zuhant májusban. Az indikátorra vetített csökkenő trendvonal azonban novemberben megtört, amely vételi jelzést adott a befektetőknek. Dolgozatomban alapvetően a rövid- és középtávú befektetéshez alkalmazott eszközökkel foglalkozom, de meg kell említeni, hogy a Momentum indikátort hosszú távú befektetők is alkalmazzák, rendszerint 200 napos periódust alkalmazva. Ilyenkor nagy jelentősége van a középvonal áttörésének, azonban annak, aki a standardnak mondható 12 vagy 30 napos beállítást használja nem érdemes e szintek áttörésére kereskedni. Nem trendelő piac esetén a túladott és túlvett szinteket érdemes figyelemmel kísérni. Oldalazó piacon is kaphatunk kereskedési jelzéseket, ha az indikátor értéke jelentős távolságba kerül a középvonaltól. A sávos kereskedés bemutatásánál mutatok példát a Momentum indikátor alkalmazására.

50

IV. 3. Volatilitást mérő indikátorok A volatilitást mérő indikátorok az árváltozások nagyságát határozzák meg az elmozdulás irányát figyelmen kívül hagyva. Ebbe a csoportba tartozik a Bolling-szalag, valamint az ATR indikátor, melyek közül én a sokkal populárisabb Bollinger-szalagok működését mutatom be. IV.3.1. Bollinger-szalagok Az igen népszerű volatilitást mérő indikátort, a Bollinger-szalagokat egy amerikai elemző alkotta meg, és használata egészen a 80-as évekre nyúlik vissza. A Bollingerszalag egy csatorna típusú indikátor, méghozzá annak egy speciális változata, mivel maga a piac alakítja ki az árcsatorna szélességét; ennél fogva objektív, nem úgy, mint a csatornák, amelyeket a befektetők szubjektív módon határoznak meg. Az indikátor a magas és alacsony árak viszonylagos fogalmát próbálja definiálni. Értelemszerűen, ha a jegyzések a felső sávhoz kerülnek közel, akkor relatív magas, míg alsó szalagok érintésekor relatív alacsony árról beszélünk. A csatorna szélességét egy bizonyos időtartamra (általában 20 nap) választott mozgóátlag szórási sávja határozza meg. A szórási sávot a normál eltérés (standard deviation) nevű statisztikai módszerrel határozzuk meg, mely tulajdonképpen az átlagártól való átlagos eltérést jelenti. Mivel a felső és alsó Bollinger-szalag közti távolság alapjául a szórás szolgál, így minél nagyobb az adott értékpapír volatilitása, annál nagyobb lesz a távolság a két szalag között. Mivel a mozgóátlagokban rendeltetésüknek megfelelően az árfolyam ingadozása tompítottan jelentkezik, szükség volt egy olyan indikátorra, mely ez utóbbit is tükrözi. Mondhatnánk úgy is, hogy ez az indikátor a volatilitással kiegészített mozgóátlag. A Bollinger-szalagok három részből állnak: 1. középső szalag: egy egyszerű mozgóátlag (általában 20 napos SMA) 2. felső szalag: az SMA értékéhez hozzáadunk 2 egységnyi normál eltérést 3. alsó szalag: az SMA értékéből kivonunk 2 egységnyi normál eltérést A mozgóátlag szórását, vagyis az átlagtól való átlagos eltérést a következőképpen számítjuk ki: ha n=20, akkor az utolsó 20 nap záró árait egyenként kivonjuk a 20 napos átlagból, majd a különbséget négyzetre emeljük, amit aztán elosztunk 20-szal. D= (Záróár-Átlagár)^2/20 Szükségünk van még egy „k” paraméterre, amely a szórást igazítja az időtartamhoz. Esetünkben, 20 napos mozgóátlag használatakor 2-es

51

paramétert választanak, mely rendszerint a grafikonrajzoló programok alapbeállítása is. Így megkaptuk a felső és az alsó szalagokat is, melyek rendre az SMA+k*D, illetve az SMA-k*D. Amennyiben hosszabb időtávon akarjuk alkalmazni az indikátort, alkalmazhatunk 50 napos mozgóátlagot, melyhez inkább 3-as „k” értéket illesszünk. Mint már említettem, a Bollinger-szalag egy csatorna típusú indikátor, és alapelvei közé tartozik, hogy amennyiben az árfolyam eléri az egyik szalagot, idővel a másik szalagot is érinteni fogja, de ez önmagában nem ad kereskedési jelzéseket. Ezért alkalmazzuk gyakran más technikai eszközökkel, jellemzően momentum vagy forgalom típusú indikátorokkal együtt. Trendkövető vagy egyéb volatilitást mérő indikátorokkal való együttes alkalmazása nem praktikus, mivel a Bollinger-szalagok középső vonala maga is trendkövető mozgóátlag, míg a két szélső szalag a volatilitás kimutatására szolgál. A szalagok erős trendet jeleznek, ha az ár „feltapad” az egyik szalagra. Akkor is a trend folytatódására számíthatunk, ha az árfolyam eléri a középvonalat, de utána visszatér ugyanahhoz a szalaghoz, amelynél addig volt. Ha az ár elhagyja a szalagot, az sok esetben trendet erősítő jelzés, de előfordulhat, hogy trendfordulót jelent. Különösen igaz ez akkor, ha először a szalagon kívül képződik egy csúcs (vagy mélypont), majd utána a szalagon belül figyelhető meg ugyanez.43, 44 Kíváncsi voltam, hogy a jelenlegi jelzálogpiaci –és hitelválság kirobbanása utáni zuhanás időszakában milyen jelzéseket adott a Bollinger-szalag, így vizsgálat alá vettem a BUX grafikonját abban az időszakban, amikor intenzívebbé vált az árfolyamzuhanás.

43 44

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.137. Portfolio.hu

52

Az alábbi ábrát készítettem :


1. 2008. július végén a Bollinger-szalagon kívül új csúcson zárt a BUX index, majd a következő kereskedési napon a szalagon belül is új maximumpontot ért el. Ez enyhe trendfordulós jelzés, amelyet az RSI indikátor is megerősített, ugyanis a túlvett tartományban eladási jelzést adott. A Bollinger-szalag az 1-es pontnál áttörte a középvonalat, tehát joggal nyithattunk short pozíciót. Az árfolyam elérte az alsó szalagot, ahonnan a középvonalig visszatesztelt, de aztán újfent rátapadt az alsó szalagra, ezzel megerősítve a csökkenő trendet. Itt megjegyzem, hogy az Accumulation/Distribution formula legnagyobb hátrányával találkozunk, ugyanis ez az indikátor nem tudja kezelni a réseket (a BUX értéke réseket maga mögött hagyva csökkent). Az A/D indikátor bullish divergenciát jelez, vagyis amíg az árfolyam újabb mélypontokat ért el, addig az indikátor emelkedő trendet mutatott. Normális esetben ez vételi jelzésnek számít, de itt vélhetően a rések miatt fals szignált adott, és a divergencia kialakulása után még intenzívebb esésbe kezdett a magyar tőzsdeindex. 2. Ebben a szakaszban látható, hogy a jegyzések rátapadtak az alsó szalagra, amely rendkívül erős negatív trendet indikál, amit megerősít az a tény is, hogy a BUX értéke elhagyta az alsó szalagot, majd újfent „kéz a kézben” jártak. 3. Oldalazó mozgásra számíthatunk, amennyiben a szalagok igen távol kerülnek egymástól. A 3-as pont után az oldalazó mozgás több hónapig tartott.

53

4. A Bollinger-szalagok egyik legfontosabb jelzésének a csatorna szűkülése számít, amely a volatilitás csökkenésére utal. Szűkülés után jelentős elmozdulás várható, rendszerint abba az irányba, amerre a csatornából megindul. Ez is teljesült, ugyanis a BUX index újabb mélypontra süllyedt. 5. Míg a BUX árfolyama jelentőset esett, addig az Accumulation/Distribution indikátor oldalaz, majd kitör felfelé, így próbálkozhatunk vétellel. A BUX index áttörte a középvonalat, majd a felső szalag mentén emelkedő trend alakult ki. Természetesen lehetett volna kereskedni a csökkenő trenden belül is, de mint már említettem, a trenddel szembeni kereskedés jelentős veszélyt hordoz magában, így nem feltétlen érdemes próbálkozni vele. A Bollinger indikátort nagyon hatékonyan lehet használni az RSI és a Stochastic indikátorokkal együtt is, amelyet a következő fejezetben mutatok be.

IV. 4. Forgalom alapú indikátorok Bármilyenek is legyenek a piaci körülmények, az emocionális erők meghatározó jelentőséggel bírnak a trendek kialakításában. Az újólag kialakult emelkedő trendek eufórikus hangulatot generálnak az emberekben, ezzel mohó vásárlók újabb hullámát vonzva a piacra. A józan értékítélet elillan, amint a tőzsdemámor újabb maximumpontokra lökte az árfolyamokat; a fanatikus részvényszáguldás végül lehűl, és a „csorda” idegessé válik, és ez az a pont, amikor a mohó izgatottságot felváltja a félelem által generált eladói hullám, mely sokkal gyorsabban zajlik le, mint az emelkedés, és olyan mértékben, mely minden racionalitást nélkülöz. Ekkor a piac eléri a mélypontját, a fundamentálisan alulértékelt piacra beszállnak a hosszú távú befektetők, az úgynevezett value player-ek- magyarán szólva minden kezdődik elölről. Turbulens piacon (mint például a mostani pénzügyi válságban) eltorzult várakozások alakítják mind a long, mind a short pozíciókat, melyek érzelmi harcok mentén váltakoznak. Bár az állandó akkumulációs és disztribúciós hullámok gyakran igen kaotikusnak tűnnek, mégis sokszor valódi piaci mozgásokról árulkodnak. Hogy pontosabb képet kapjunk e látens tendenciáról szükségünk lesz az eladói és a vételi nyomás tanulmányozására. Erre kiváló lehetőséget nyújt a forgalom és az árak együttes vizsgálata. Míg az árak vizsgálatára különböző alakzatokat, gyertyaformációkat, különféle indikátorokat használunk, addig a forgalom értékelése sokszor kimerül a grafikonok alatti „tüskék” felszínes elemezgetésével. Pedig a forgalom önmagában nem ad kereskedési jelzéseket, 54

azonban az árfolyammozgásokkal kombinálva már értékes információkat nyerhetünk belőle. A forgalommal kalkuláló indikátorok alapkoncepciója abban rejlik, hogy a forgalom változása megelőzi az árfolyam változását, úgy is mondhatnánk, hogy a piacon uralkodó érzelmi erőkről kapunk pontosabb képet. Ha az ilyen típusú indikátorokat egyéb technikai elemzési eszközökkel (trendváltó alakzatok, gyertyák, egyéb indikátorok) együttesen alkalmazunk, akkor még pontosabban jelezhetünk előre küszöbön álló trendfordulókat. IV.4.1. OBV- On Balance Volume A Joe Granville nevéhez fűződő indikátor az elsők között van, amely a forgalom alakulását is figyelembe veszi, használata egészen a 1960-as évekre nyúlik vissza. Az On Balance Volume a forgalmi adatokból és az árfolyamokból próbálja felmérni, hogy az adott részvény piacát az akkumuláció vagy a disztribúció jellemzi-e. Számítási módja igen egyszerű, ugyanis, ha az árfolyam emelkedik az OBV értékét megnöveljük az adott napi forgalommal, míg ha csökkennek a jegyzések, a tegnapi OBV érték csökken a forgalommal. Változatlan lesz az OBV értéke, ha az árfolyam sem csökken: -

OBV= tegnapi OBV érték + mai forgalom (darab), ha a mai záróár> mint a tegnapi

-

OBV= tegnapi OBV érték - mai forgalom (darab), ha a mai záróár< mint a tegnapi

-

OBV= tegnapi OBV érték, ha a mai záróár > mint a tegnapi záróérték

Az indikátor számszaki értéke nem lényeges, azonban kiemelkedő jelentőséggel bír az OBV iránya, illetőleg az árfolyamok és az indikátor mozgásában kialakuló divergenciák. A következő Pannergy grafikonon mutatom be, hogyan használhatjuk az On Balance Volume indikátort. A 2007-ben még Pannonplast néven operáló cég részvényei rendkívül szűk sávban oldalaztak 2007 tavaszán, amikor hirtelen az OBV értéke kitört, míg a jegyzésekben érdemi változás nem történt. Ilyenkor az indikátor azt jelzi, hogy „friss” tőke áramlott a részvény piacára, vagyis megkezdődhetett az akkumuláció. Az oldalazó mozgás befejeződésére utal mind az MACD középvonalat való áttörése, mind a jegyzések 50 napos mozgóátlag feletti zárása. Az utóbbi jelzések

55

rendre mind később történtek, mint az OBV vételi szignálja, ami arra utal, hogy a forgalom típusú indikátorok tényleg valamivel a „piac előtt járnak”. 45,46

Forrás: általam kiegészített portfolio.hu ábra

Amennyiben az OBV folytatja hegymenetét, akkor azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy a forgalom magasabb azokon a napokon, amikor a vevők dominálják a piacot, vagyis egészséges trendről beszélhetünk. A charton B betűvel jelöltem azt a szakaszt, amikor mind a részvények árfolyama, mind az indikátorok görbéje is felfelé halad. Ha az árfolyamok tovább növekszenek, az OBV pedig már nem emelkedik, akkor azt technikai szemmel azt mondhatjuk, hogy a bikapiac elérte a csúcspontját. Ennek analógiájára medvepiac mélypontjáról beszélhetünk ha a jegyzések tovább esnek, míg az OBV értéke nem kerül alacsonyabb szintekre. A Pannergy grafikonján negatív divergenciával találkozunk, ugyanis az árfolyam tovább száguld, miközben az OBV indikátorunk csökken. Az indikátor figyelmeztető jelzése jogos volt, ugyanis októberben erőteljes korrekció következett be a részvények árfolyamában. Ha ezt a divergenciát nem vesszük komolyan vagy ne adj Isten nem érzékeljük, akkor az MACD indikátor eladási jelzésére már mindenképpen reagálnunk kell, ugyanis az MACD felülről keresztezte a szignál-vonalat, ami ráadásul a középvonaltól relatíve távol történt. A jelen példából kitűnik, hogy ha az OBV jelzéseire figyeltünk, akkor nagyobb

45 46

www.portfolio.hu Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007, p. 13.

56

profitot tehettünk zsebre, mintha az MACD indikátor kései jelzéseire hagyatkoztunk volna. IV.4.2. Accumulation/Distribution Az Accumulation/Distribution formula is Chaikin nevéhez fűződik, azonban ez sokkal népszerűbb indikátor, mint elődje, a fentebb ismertetett OBV, ugyanis épp annak legnagyobb hibáját hivatott kiküszöbölni. Az OBV indikátor az adott periódusok záró árait használta fel, és amennyiben ezek különbsége pozitív volt, rendre az indikátor is emelkedett. Nem számolt azonban azzal a ténnyel, hogy a napon belüli árfolyam alakulások sokkal fontosabbak, záróárak összehasonlítása, ugyanis a professzionális befektetők rendszerint napközben vásárolnak. Miért is van ez így? A profi befektetők, az igazán nagy pénzzel játszó befektetési alapkezelők sokkal kevésbé emocionálisan állnak a piachoz, mint az átlagos befektetők, így nem is sietik el a vásárlást, hanem inkább számításokat végeznek a lehetséges kimeneteleket számba véve, vagy úgy is mondhatnánk, hogy inkább megnézik, hogy mi történik az adott kereskedési napon. Nagyon ritkán (ha egyáltalán) kötnek ügyletet a tőzsdenyitáskor. Inkább várnak, amíg a többi befektető meghatározza, hogy milyen tendenciát írjon le aznap a részvény és utána hoznak értékítéletet, ugyanis úgy vélik, hogy nem lehet megítélni egy részvény nyitáskori árfolyamából, hogy alul vagy felülértékelt-e. Ezért, ha tudni akarjuk, hogy mit csinálnak a profik, akkor célszerűbbnek tűnhet azt megnéznünk, hogy hol nyitott és hol zárt az árfolyam. Ily módon az Accumulation/Distribution kiváló lehetőséget biztosít annak megvizsgálására, hogy az adott részvényt az akkumuláció vagy a disztribúció jellemzi. Chaikin egy olyan formulát alkotott, melynek segítségével a záróárat tudjuk viszonyítani az adott periódusban tapasztalt árfolyamsávhoz. Ebből kifolyólag vételi nyomásról beszélünk, ha a napi kereskedési sáv felső részén zár a papír, míg a napi kereskedési sáv alján történt zárás eladói nyomásról tanúskodik.47,48 Accumulation/Distribution= {( ( (C - L) - (H - C) ) / (H - L) ) * Forgalom}+1} C = záróár

47 48

L = minimumár

H= maximumár

Larry Williams: The Secret of Selecting Stocks for Immediate and Substatial Gains, Windsor Books, 1986, www.stockcharts.com

57

Az Accumulation/Distribution-t gyakorlatilag ugyanúgy használjuk, mint az OBV-t, vagyis a legmegbízhatóbb kereskedési szignált ez az indikátor is az árfolyamadatok és az indikátor értéke között fennálló divergencia esetén adja. Az alábbi Magyar Telekom grafikonon látható, hogy a részvények csökkenő trendben mozogtak 2003 áprilisától novemberig, míg az indikátor egyre magasabb szintre került. Magyarán a távközlési társaság

részvényeit

erős

akkumuláció

jellemezte,

amely

hamarosan

az

árfolyamadatokban is megmutatkozott.

IV.4.3. Power Spike Végül szeretnék néhány szót említeni a power spike-ról, vagyis az óriás tüskéről, amely az adott értékpapírral lebonyolított kiugróan magas napi forgalomra utal. A forgalmat is jelző chartokon láthatunk példát hatalmas forgalomra, amikor a természetes, megszokott szintet jelentősen meghaladja az adott napi ügyletkötések volumene, amely a grafikonon ábrázolva egy „óriási tüskéhez” hasonlít. A szemfüles befektető elé ilyenkor kiváló rövid távú lehetőség tárul, amennyiben kontextusában figyeli az eseményeket. Elengedhetetlen fontosságú a megfelelő kereskedési döntés meghozatalához annak vizsgálata, hogy az adott grafikonon észlelhető-e egy potenciális fordulópont, vagy például meghatározó ellenállás vagy támasz szintekhez érkeztek a jegyzések, ugyanis csak ezekben az esetekben adhat támpontot az extrém volumenről árulkodó power spike. A fundamentumoktól sem szabad eltekinteni, azaz meg kell vizsgálni, hogy például az adott részvénnyel kapcsolatos hírek jelentős változást hozhatnak-e az adott értékpapír fundamentumaiban, melynek hatására a piaci szereplők újraárazhatják a 58

részvényt. Az óriás tüske vizsgálatánál ki kell zárnunk az akvizíciókat és fúziókat is, ugyanis ilyen hírekre teljesen jogosan kiugró forgalom mellett veszik a részvényeket.49 Magas forgalom mellett lehetőség nyílik a múltban felállított szintek áttörése. A rövid távú hullámokat meglovagló befektetők gyakran vizsgálják e sokatmondó „tüskéket”, annak érdekében, hogy bizonyítékot nyerjenek a tömeg jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. A fals kitöréseket nehéz megállapítani, mikor magas forgalom mellett ér el a piac új csúcsokat vagy mélypontokat. Fontos azonban észben tartani, hogy erősebb vételi vagy eladói nyomás véget is érhet a tüskék felbukkanása után. Az adott részvényt rendszerint megugró forgalom mozdítja ki addig oldalazó mozgásából, míg trendváltáshoz is elengedhetetlen az ügyletek volumenének növekedése. Ezzel szemben árcsökkenés megvalósulhat kis forgalom mellett ugyanis elég, ha szinte mindenki eladói oldalon áll. Fennálló emelkedő trend esetén viszont a kiugróan magas forgalom gyakran az emelkedés végét jelenti, ugyanis az egyre magasabb szinteken már jelentős eladói nyomás érkezhet a piacra.50 A következő Émász grafikonon épp a csökkenő trend végét mutatom be, ahol szembeszökő, hogy a power spike-ok megtették a hatásukat.


A csökkenő trend a 61.8%-os Fibonacci szint közelében ért véget, ugyanis e szinteken a tüskék jelezték az áramszolgáltató részvények mozgásával kapcsolatos küszöbön álló változást. A körrel berajzolt két fekete gyertya méretéhez nem illő forgalom árulkodik arról, hogy e meghatározó szinten a vevők betörtek a piacra és felszívták az eladott 49 50

Alan S. Farley: The Master Swing Trader, McGraw-Hill Professional, 2001

www.portfolio.hu

59

részvényeket. Az eladói oldal kifulladt ugyanis e kritikus szinten leadott vételi ajánlatok megfordították az árfolyamot. A túladott szintekről visszatérő RSI indikátor, valamint a Bollinger szalagból kilépő jegyzések is a forduló mellett törtek lándzsát. indikátort a következő fejezetben mutatom be részletesen.

60

Az RSI

V. Sávos piacon alkalmazott indikátorok A hosszú távú bikapiac nagyon elkényelmesítheti a befektetőket, ugyanis nem kell különösebb dolgot csinálniuk, mint befektetni pénzüket valamely részvényindexbe vagy jó fundamentumokkal rendelkező vállalatokba és várni, amíg meg nem sokszorozódik a befektetett tőkéjük. A hosszú távú emelkedő piac vége kiváltképpen rosszul érinti a kezdő befektetőket, akik még soha életükben nem találkoztak más típusú piaccal. Persze ez nem igaz azokra, akik az utóbbi két évben kezdtek el tőzsdézni, ugyanis számukra nem adatott meg az a lehetőség, hogy learassák a bikapiac gyümölcseit. Mindenesetre nem feltétlen igaz, hogy egy emelkedő trendnek olyan csúnya vége kell, hogy legyen, mint a mostani, Második Világháború óta nem tapasztalt világválság alatti zuhanásnak. Ezzel szemben számos emelkedő trend végét oldalazó piac követi, amikor az árfolyamok fel-le ugrálnak, anélkül, hogy érdemi emelkedést produkálnának. Ebben az esetben a jegyzések bizonyos sávok között mozognak, amelyet a támasz és ellenállás szintek által „generált” minimum és maximumpontok határoznak meg. Míg erősen trendelő piacon megkérdőjelezhetetlen a buy and hold (vétel és tartás) stratégia sikeressége, egyéb piaci feltételek mellett meghatározó jelentőséggel bírhat a market timing (piaci időzítés). A buy and hold filozófia követői több, általuk értékesnek ítélt vállalat részvényeiből bevásárolnak, és azokat hosszú időperióduson keresztül tartják portfoliójukban, anélkül, hogy beavatkoznának a piaci árfolyamhullámzásokba. Ez azt feltételezi, hogy akár bikapiac, akár medvepiac uralkodik, ők híven ragaszkodnak befektetéseikhez. E stratégia követői vagy úgy vélik, hogy az árfolyammozgások megjósolhatatlanok, vagy túl költségesnek tartják a részvények gyakori adásvételét. Ezzel szemben a market timing filozófiát képviselő befektetők megpróbálják megragadni a piaci fordulatokat. Úgy vélik, hogy a rövidtávú árfolyam ingadozások kihasználása megtehető előnyös és jövedelmező módon, anélkül, hogy végignéznék korábbi profitjuk, esetleg tőkéjük erodálódását. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy melyik befektetési stratégia a követendő? A kérdésre a válasz a piac típusában keresendő. Hosszú távú bikapiacon kétségtelenül a buy and hold filozófia működik a legjobban, és a piaci időzítésre alapuló stratégiák rontják a portfoliót, esetenként jelentős mértékben. Ugyanakkor hosszú távú sávos mozgást folytató piacon a buy and hold stratégia nem állja meg a helyét, ugyanis csaknem az összes jobban végiggondolt befektetési stratégia magasabb megtérülést biztosít, mint az előbbi. Tehát a kérdés

61

megválaszolása abban rejlik, hogy milyen mozgású piacra számítunk a közeljövőben, mivel ez számottevően befolyásolja az alkalmazni kívánt befektetési stratégiánkat.

Dow Jones Ipari átlag alakulása 1900-2009 Forrás: www.globalfinance.net

A fenti grafikonon a vezető amerikai tőzsdeindex, a Dow Jones látható az 1900-as évektől egészen napjainkig. Ha jobban szemügyre vesszük a chartot, akkor szembeszökő, hogy voltak olyan hosszabb rangelő (sávos) periódusok, amikor a buy and hold befektetési stratégia vajmi keveset hozott a konyhára; ha éppen tőkénk nem erodálódott számottevően a jelen-értékszámítás alapján. Az első hosszabb távú kereskedési sáv (trading range) 15 évig tartott 1906-tól 1920-ig. A Dow értéke 1906ban 75 pont volt, míg 1920-at 64 ponttal zárta. Utána egy 12 éves oldalazó piac következett 1937-től 1949-ig, amikor a Dow 1937 januárjában 195 pont volt, míg 1949 júniusában csupán 160 pont volt. Az amerikai ipari vállalatokat tömörítő index 1966ban érte el először az 1000 pontos szintet, de egészen 1982-ig nem tudta azt meghaladni. Jelenlegi időszakban sem volt megfelelő a buy and hold stratégia, ugyanis a jelzálog és hitelpiaci válság hatására az amerikai tőzsdeindexek visszatértek az 1997es szintekhez.51 Szakdolgozatomban

a

rövidebb

távú

hullámok

meglovagolására

alkalmazott

kereskedési eszközökre koncentrálok, de mégis fontosnak tartottam, hogy a két 51

Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002, p. 10.

62

stratégiát néhány mondat erejéig górcső alá vegyem. Ami hosszútávon megfigyelhető, az értelemszerűen rövidtávon is jellemzi a piacokat, vagyis a részvények egy éven belül is követhetnek oldalazó, sávos mozgást, amelyek kihasználására nyújtanak segítséget a következő indikátorok. Nem biztos, hogy üdvözítő megoldás trend nélküli piacon pozícióban ülni és arra várni, hogy a szánkba repüljön a sült galamb, inkább kérdezzük meg, hogy merre jár, hátha elárulja.

V.1. Momentum indikátorok A momentum a definíció szerint az árak változásának gyorsaságát méri egy bizonyos időintervallum alatt. Az árak változását általában a rövid távú trend változása kíséri. Tehát a momentum indikátorokat nem magukból az árakból, hanem az árak változásából szerkesztjük. Vezető (leading) típusú indikátorok, vagyis a piaci folyamatokat a változásokkal egy időben vagy előre jelzik. Legfőbb ide tartozó indikátorok az RSI, a Stochastic és a már bemutatott Momentum indikátor. Természetesen másképp kalkuláljuk ezen indikátorokat, és számos dologban különböznek, azonban van még egy alapvető hasonlóság bennük. A momentum indikátorok jellemzően együtt mozognak az árfolyamokkal, azonban amennyiben más irányba haladnak (negatív vagy pozitív divergencia), akkor általában joggal számíthatunk trendfordulóra, vagyis az árfolyam előbb utóbb követni fogja az indikátorok mozgását. V.1.1. RSI – Relative Strength Index A Relative Strenght Index indikátort Welles Wilder alkotta meg, melynek magyar jelentése relatív erősség index. Ez az egyik legnépszerűbb, és legszélesebb körben alkalmazott oszcillátor típusú indikátor. Az RSI használata leginkább az aktív vagy rövid távú kereskedés során térül meg. Népszerűsége sokszínűségében rejlik, ugyanis alkalmas extrém piaci folyamatok azonosítására, divergenciák felismerésére, amelyek indikálják az aktuális trend közelgő fordulatát. Továbbá a kutatások azt bizonyítják, hogy előre jelzi az árfolyamcsúcsokat és mélypontokat, még mielőtt azokra sor kerülne. A számítási módja: RSI= 100-{100/(1+U/D)}, ahol U= Azoknak a záróáraknak az átlaga, amelyek „n” nap alatt növekedés mellett alakultak ki 63

D= Azoknak a záróáraknak az átlaga, amelyek „n” nap alatt csökkenés mellett alakultak ki.52 Wilder az indikátor megalkotásakor 14 napos periódust ajánlott, de ez befektetési időtáv függvényében lehet 14 hét vagy hónap is. Jelenleg már népszerűek a 9 és a 25 napos beállítások, de azzal tisztában kell lennünk, hogy minél rövidebb időperiódust használunk, annál erősebb kilengéseket produkálhat az indikátor.53 Az indikátor értéke 0 és 100% között fog ingadozni, mégis „ideje” java részét 30% és 70% között tölti, ha csak erős piaci ármozgások a sáv elhagyására nem kényszerítik. Az RSI indikátort a leggyakrabban a piac túladott és túlvett állapotának meghatározására használják. Magasabb likviditású és nagyobb kapitalizációjú részvények esetén (magyar piacon ilyen a Richter, OTP, Magyar Telekom, MOL) a túladott szint a 30% alatti részt, (amikor az eladői nyomás elérte a maximumát) míg a túlvett állapotnak a 70% feletti részt értjük (amikor a vételi érdeklődés alábbhagyott). Kisebb forgalmú, illikvidebb papírokkal való kereskedés során célszerűbb lehet a 20%-os és a 80%-os értékeket figyelni, de ugyanezen szintek lehetnek érvényesek az egyre jobban terjedő 9 napos RSI használata során, valamint volatilisebb piacok esetén. Többféle kereskedési stratégia létezik az RSI használatával: a)

Próbálkozhatunk vétellel, amikor az RSI értéke 30% alá csökken, vagy

eladhatunk, amikor az indikátor 70% felé kerül. A legfőbb hátulütője ennek a stratégiának, hogy már akkor ügyletet kötöttünk, amikor még a fennáll a trend. Gyakran ugyanis az árfolyamok tovább emelkednek, amikor az RSI a 70%-os érték fölé kerül, vagyis némi profittól esünk így el. Amennyiben viszont 30%-os érték alatt vásárolunk bizonytalan ideig ülhetünk veszteséges pozícióban, mivel az árak tovább süllyedhetnek. b)

A másik, népszerűbb stratégia szerint csak akkor adjunk el, ha az RSI értéke

70% alá került, míg kizárólag akkor vegyünk fel vételi pozíciót, amikor a görbe 30% felé szökött. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az esetben, akkor veszünk fel pozíciót, amikor az emelkedő trend már elkezdődött, és akkor adunk el, amikor már lefelé indultak az árfolyamok. Ugyanakkor lévén vezető indikátor, e stratégia követése nem foszt meg minket akkora profittól, mint a trendkövető indikátor alapján történő kereskedési döntések (pl. MACD) c)

Az aranyközépút szerinti megközelítés alapján akkor próbálkozzunk eladással,

amikor észleljük, hogy a 70% feletti tartományban megfordul az RSI görbéje. Vételi 52


53

portfolio.hu

64

megbízást pedig akkor adjunk, ha a 30% szint alatt emelkedni kezd az indikátor. Minden attól függ, hogy hogyan viselkedik az adott instrumentum, mindenesetre, csakúgy, mint az a) pontban vázolt technika, ez a stratégia sem nevezhető túl optimálisnak. 54


A Magyar Telekom (akkor még Matáv) grafikonján látható, hogy milyen jól tudta fogni a fordulatokat az a befektető, aki a távközlési papírok sávos mozgását az RSI indikátorral kívánta megfogni. Az 1-es és a 3-as pontnál vételi jelzést adott az indikátor, míg a 2-es pontnál eladási szignált indikált: e pontoknál szembeszökő, hogy gyakorlatilag pont akkor adott kereskedési jelzéseket az RSI, amikor a rövid távú trend megfordult. Az is látszik, hogy gyorsabban jelzett, mint az alapvetően trendkövető MACD, magyarán szólva az RSI-n alapuló befektetési döntésekkel nagyobb profitot érhettünk el, mintha az MACD indikátorra hallgattunk volna. Utóbbi itt jobb híján jóváhagyta oszcillátor „testvére” ajánlásait. A 4-es pontnál valamivel később adott eladási jelzést az MACD, de ha jobban szemügyre vesszük a grafikont, akkor látszik, hogy az időeltolódás ellenére is nagyjából ugyanazon az árfolyamon kaptunk eladási jelzést. Az RSI itt nem kapta el a lokális maximumot, de annál érdekesebb, hogy mind a két indikátorunk bearish divergenciát jelzett, tehát küszöbön állhatott a trendforduló. Így is lett, valóban újra süllyedni kezdtek a jegyzések, azonban már nem kaptunk újabb vételi jelzést. Pontosabban az MACD-nél talán igen, de azon lehet vitatkozni, hogy a 54

Wayne A. Thorp: Measuring Internal Strenght: Wilder’s RSI Indicator=AAII Journal, 2000. május, p.28-32

65

szignál-vonal MACD általi alulról történő keresztezése kellő távolságra volt-e a középvonaltól, ugyanis ennek hiányában csupán shortzárásra kaptunk jelzést. Mindenesetre a vita hamar megoldódott, ugyanis nemsokára eladási jelzést kaptunk (az MACD a középvonal alatt felülről ütötte át a szignál-vonalat). Az 5-ös pontnál újabb eladási jelzést kapunk az indikátoroktól, (RSI-től hamarabb) csak az a baj, hogyha a fentiek szerint kereskedtünk, már nincs mitől megválnunk. Bár agresszívebb befektetési stratégiát követő piaci szereplők megpróbálhattak árfolyamcsökkenésre spekulálni. Az RSI ugyanakkor erősen trendelő piacon nem igazán alkalmazható, ugyanis gyakorta az extrém zónákba kerülne, amivel számos fals szignált generálna. Másképpen szólva idő előtti ügyletkötésre „bíztatna”, vagy túl korai pozíció leépítésre sarkallna. Bár az is előfordulhat, hogy a piac nem elég volatilis ahhoz, hogy az extrém zónákba küldje az RSI görbéjét. Ebben az esetben növelhetjük az indikátor amplitúdóját (szélességét) oly módon, hogy lerövidítjük az időperiódust egészen addig, amíg az RSI értéke nem mozdul 70% fölé vagy 30% alá. A periódus rövidítése növeli az indikátor árfolyammozgásokra való érzékenységét, növelve annak volatilitását. Magas volatilitású piacon pedig értelemszerűen növelhetjük a periódus hosszát, annak érdekében, hogy megfosszuk az RSI-t a sok használhatatlan kereskedési jelzés indikálásától. A periódus meghosszabbítása csökkenti az indikátor árváltozásokra való reakcióját, ezáltal kevesebb vételi/eladási szignált kapunk, de annál nagyobb megbízhatóságúakat. A következő OTP grafikonon bemutatom az RSI és a Bollinger-szalagok együttes használatát. A Momentum indikátorról való értekezésem során megemlítettem, hogy ezt az eszközt nemcsak trendelő piacon alkalmazzák, hanem oldalazó piacon is generál jelzéseket, így e indikátor viselkedését is megvizsgáltam az alábbi charton. A 14 napos RSI helyett 9 naposat használtam, mivel ez bizonyult megbízhatónak a rövid távú fordulatok megragadásában, ugyanis előbbi csupán kettő kereskedési jelzést generált, az 1-es és a 4-es pontban.

66


Az RSI indikátor és a Bollinger-szalag együttes használata kiváló kereskedési jelzéseket generálhat nekünk, amennyiben megfelelően használjuk őket. Ha az árfolyam elhagyja az alsó Bollinger-szalagot és az RSI extrém alacsony tartományban tartózkodik, akkor vételi jelzést kapunk. Ugyanakkor eladási jelzést kapunk, ha a jegyzések a Bollingerszalag fölé kerülnek, mialatt az RSI 70%-os érték fölött van. Trend folytatódására számíthatunk, ha az árfolyamok elhagyják az alsó vagy felső Bollinger-szalagot, de az RSI nem tartózkodik az extrém zónákban. A momentum indikátor divergencia fennállásakor, illetve extrém magas vagy extrém alacsony értékek mellett ad kereskedési jelzéseket. Az ábrán vonaldiagramot használtam, hogy jobban kivehető legyen, amikor az árak a szalagokon kívülre kerülnek. 1.

Az árfolyamok az alsó Bollinger-szalag alá kerültek, míg az RSI vételi jelzést adott, tehát itt próbálkozhatunk vásárlással.

2.

Itt ugyanaz a helyzet, mint az 1-es pontnál, csak itt a momentum indikátor is vételi jelzést adott, mivel újabb mélypontot ért el. Ha az első pontban elszalasztottuk a vételt, akkor itt már mindenképpen vásároljunk, ugyanis minden jel a rövid távú trend megfordulására utal.

3.

Itt erős eladási jelzést kaptunk: az OTP árfolyama áttörte a felső Bollingerszalagot, miközben az RSI a túlvett zónában tartózkodott, csakúgy, mint a lokális maximumot elérő Momentum indikátor.

4.

A 2-es pontban leírtak érvényesek ennél a pontnál is, erős vételi jelzést kaptunk. 67

5.

A fordulat után erős emelkedésbe kezdtek az OTP részvényei. Csak a Bollingerszalagokat vizsgálva pozitív volt a kép, ugyanis több mint egy hónapig még a középső szalag közelébe sem mentek az árfolyamok. A momentum index viszont negatív divergenciát mutatott, magyarán minden további emelkedést fenntartással kellett kezelnünk, ugyanis küszöbön állt a trendforduló. Az RSI és a Bollinger páros újfent eladási jelzést adott, ezúttal nem a tetőponton.

6.

A fentieknek megfelelően vételi jelzés.

7.

Eladási jelzés (Momentum indikátorra már nem számíthatunk)

8.

Ebben az esetben a Bollinger-szalag és az RSI összhangban való alkalmazása nem adott vételi jelzést, mivel a jegyzések nem ütötték át az alsó szalagot. Ha csak az RSI-t figyeltük volna, akkor a trendforduló közelében kaptunk volna vételi jelzést, míg Bollinger alapján valamivel később, esetleg a középvonal keresztezésekor. Ez utóbbi két jelzés (bár nem egy időpontban) pedig felfogható egymást erősítő indikációnak (bár nem a legjobb pillanatban, mégsem túlkésőn).

9.

Az árfolyam középvonalat való áttörésekor erősebb emelkedő trend kezdődött, ugyanis a jegyzések „rátapadtak a felső Bollinger-szalagra (kétszer át is törték, ami trenderősítő jelzés), és többszöri próbálkozás után sem tudtak a középvonal alatt maradni. Az emelkedő trendet a Momentum indikátor is jelezte, ugyanis szinte végig a 100-as érték fölött maradt. Ebben az esetben pedig a csak az RSI jelzéseire fókuszáló befektetők nem tudták igazán learatni a babérokat, ugyanis az sokkal korábban eladásra buzdított, annak ellenére, hogy az emelkedő trend folytatódott.

Természetesen, mint minden indikátornak az RSI-nek is vannak korlátai, például erősen trendelő piacon több heten, akár hónapon keresztül is az extrém zónákba maradhat, ezzel téves vételi vagy eladási szignálokat generálva. Mindenesetre megfelelő piacon alkalmazva nagyon jó indikátornak bizonyul, melynek kereskedési jelzéseit egyéb indikátorokkal megerősíthetünk, optimalizálhatunk. VI.1.2. Stochastic A Stochastic indikátor is oszcillátor típusú indikátor, hasonlóan az RSI-hez. Az indikátor az aktuális záróárfolyamot méri össze a megelőző intervallumra érvényes kereskedési sávval. Az oszcillátor értéke 0 és 100% között fluktuál, előbbi azt jelenti, hogy az adott értékpapír árfolyam az időszak minimumához volt közel, míg 100 %

68

körüli érték azt jelenti, hogy időszaki csúcs közelében van az árfolyam. Minél inkább az extrém tartományba kerül az oszcillátor értéke, annál nagyobb valószínűséget tulajdoníthatunk a trend megváltozásának. magasabban van az oszcillátor. Az oszcillátor két típusát különböztetjük meg: a lassú és a gyors stochasticot. Mint nevük is sugallja, gyors stochastic sokkal gyorsabban reagál az árfolyam változásokra, de ebből kifolyólag a hibás jelzések száma is gyarapodhat. Az elemzők körében sokkal népszerűbb a lassú Stochastic. A gyors Stochastic szerkesztése a következő: %K = 100 * (C-Ln)/(Hn+Ln), n=5 (általában) ahol a C=záróár

Ln= „n” nap minimum ára

Hn=„n” nap maximum ára

A lassú Stochastic-ot pedig : %D= %K három napos mozgóátlaga Vételi jelzést ugyanúgy generál, mint az RSI, csak itt az extrém zónák nem a 30% és a 70% körüli értékek, hanem a 20% és a 80%-osak. Emellett vételi jelet kapunk ha a %K (folytonos vonal) a %D (szaggatott vonal) fölé emelkedik, ellenkező esetben pedig felkészülhetünk pozíciónktól való megszabadulásra. 55,56 Továbbá a Stochasticnál is az egyik legfontosabb jelzést a divergencia létrejötte adja, melyet a mára már átalakult Pannonplast részvényei mutatnak.


55

56

Wayne A. Thorp :: When To Buy And Sey Using Stochastic Indicator=AAII Journal, 2000 január, p.24-28. Forrás: Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.125

69

VI.

Alakzatok

Az árfolyammozgások csúcsainak és végpontjainak összekötésével különféle geometriai formákat fedezhetünk fel a grafikonon. Ezeket a szakirodalom grafikon alakzatoknak nevezi

(chart

patterns),

melyek

egyedi

jellemzőik

révén

nagyobb

fokú

megbízhatósággal szolgáltatnak információt a várható mozgást illetően. Az alakzatok jellemzően egy célárfolyamot jelölnek meg, amellyel minimálisan elvárt nyereségünk kell, hogy legyen, de természetesen ezt soha nem önmagában, hanem az esetleges kockázatokkal együtt kell vizsgálni. A célárfolyam ugyanakkor nem jelent automatikus kiszálló pontot. A célárfolyamok kezelése nagyban függ a befektetési időtávunktól, a piacra vonatkozó várakozásainktól és a befektetési stratégiánktól is. Például nagyon rövidtávon mindenképp érdemes kiszállni a célárfolyam elérésekor, ugyanis a nagy volatilitás minden nyereségünktől megfoszthat minket. Hosszabb távon ellenben nem érdemes használni ezt az eszközt, ilyenkor csak a trendeket keressük. Az alakzatokat két főbb csoportba soroljuk: trenderősítő (consolidation patterns) és trendváltó alakzatok (reversal patterns). Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül részletesen bemutatom az egyes csoportokhoz tartozó legfontosabb alakzatokat.

VI. 1. Trenderősítő alakzatok A trenderősítő alakzatok gyakorlatilag ideiglenesen félbeszakítják a trendet. Ilyenkor a piac egy rövid ideig oldalazó mozgást vesz fel, mielőtt újfent folytatja az előzőleg fennállt

trend

irányába

való

mozgását.

Ezen

alakzatok

kialakulása

esetén

megbizonyosodhatunk arról, hogy az esetlegesen a trend irányába felvett pozícióink helyesek, sőt kitörés után növelhetjük pozícióinkat is. VI.1.1. Háromszögek Az egyik legismertebb trenderősítő alakzat a háromszög, mellyel akkor találkozhatunk a grafikonon, ha a támasz és ellenállás szintek egy bizonyos ponthoz, a háromszög csúcsához konvergálnak. Bár háromféle típusát különböztetjük meg, az emelkedő, a csökkenő és a szimmetrikus háromszögeket, mégis sok közös jellemzőjük van.

70

Emelkedő háromszög, szimmetrikus háromszög, csökkenő háromszög Forrás: Alan Farley: The Master Swing Trader, McGraw-Hill Professional, 2001, p.180.

A szűkülő jegyzési sávok a háromszög végpontja előtt kitörnek az alakzat által meghatározott irányba, mely gyakran a trend irányába való elmozdulást jelent, de előfordulhat, hogy e geometriai alakzatok éppen trendfordulót jeleznek. A technikai elemzők 2/3-os valószínűséget tulajdonítanak a kialakult trend folytatásához, míg az esetek 1/3 részében a trend megfordulására számítanak. Az előbbinél némileg nagyobb bizonyossággal állítható, hogy emelkedő háromszögből felfelé fog kitörni az árfolyam, míg csökkenő háromszög esetén lefelé veszik a jegyzések az irányt. A háromszögek kialakulása kezdetén általában jellemző a magas forgalom és volatilitás, amely az idő előrehaladtával, a maximum és minimumpontok szűkülésével csökken, majd a kitörés pillanatában újra megnő. A kitörési pont általában az alakzat két-harmad vagy háromnegyed részében fordul elő. A formáció által meghatározott minimális célárfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a háromszög legszélesebb részének vertikális magasságát a kitörési pontra vetítjük. Ez azonban félrevezető lehet, ha a háromszög nem tökéletes formát öltött, ilyenkor célszerű a legmagasabb forgalmú napot alapul venni. Az alábbi ábrán mind a három típusú háromszögre láthatunk példát az Acerinox részvény grafikonján. Megfigyelhető, hogy a háromszög kialakulása magas forgalom mellett megy végbe, csakúgy, mint a formációból való kitörés. Az első két esetben a célárfolyamok is teljesülnek, míg a harmadik, szimmetrikus háromszög esetében a jegyzések nem érik el az alakzat által predesztinált célárfolyamot, amely jól bizonyítja, hogy

sohasem

lehetünk

biztosak

semmilyen

megbízhatóságában.

71

egyedi

technikai

módszer

A három típusú háromszög az Acerinox grafikonján Forrás: megabolsa.com

Hogy a háromszögek kialakulására logikus magyarázatot találjunk, képzeljünk el egy erős vételi oldalon álló csoportot, akik a támasz szintnél vásárolnak, és egy másik hasonlóan erős csoportot, akik az ellenállás szintnél eladási megbízásokat adnak le. Az eladóknak sietős a dolguk, ugyanis az a meggyőződésük, hogy az emelkedés véget ért, míg a vásárlók mihamarabbi vétellel próbálkoznak, mivel úgy vélik, hogy küszöbön áll a felfelé való kitörés, amelyet érdemes kihasználniuk, mielőtt lemaradnak róla; következtetésképp kénytelenek napról napra magasabb áron beszállni, míg az eladóknak meg kell elégedniük alacsonyabb eladási árral. A charton értelemszerűen egyre szűkülő távolságot látunk az eladói és a vevői blokk között, amely egy háromszög alakzatot szolgáltat nekünk. A jegyzések az alakzat határain belül mozognak egészen addig, amíg az egyik csoport „kifárad”, és pontosan ez az a pont, ahol az egyensúly felborul és kitörik az árfolyam valamelyik irányba.57, 58 VI.1.2. Zászlók Hasonlóképpen igen népszerű konszolidációs alakzatnak számítanak a zászlók. Kialakulásuk arra enged következtetni, hogy a piac nagyon gyorsan túl messzire ment valamelyik irányba, mely után a befektetőknek szükségük van egy kis „lélegzetvételnyi 57 58

Alan Farley: The Master Swing Trader, McGraw-Hill Professional, 2001, p.180. www.megabolsa.com

72

időre”. Magyarán szólva hajlanak a profitrealizálásra, ilyenkor újragondolhatják stratégiájukat, mielőtt újfent agresszív tradelésbe kezdenek. Mint arra a fentiekből is következtetni lehet, ez a formáció általában meredek trendben alakul ki, vagyis éppen annak egy kis korrekciós szakaszában, amikor a jegyzések kis mértékben a trenddel szemben

mozognak

egy

szűk

csatornában.

Míg

az

alakzatok

többségének

kialakulásához több hétre, akár pár hónapra is szükség lehet, addig a zászló formációk kialakulásához egy-két hét is elégséges. Amennyiben azonban ezt jóval meghaladó idő szükségeltetik a zászló kifejlődéséhez, (pl. 1 hónap) nem érdemes a kereskedési jelzésekre figyelni, mivel könnyen előfordulhat, hogy trendforduló következik. Nem beszélhetünk továbbá (megbízható kereskedési jelzéseket generáló) zászló formációról, amennyiben a zászlórúd és maga a zászló nem ugyanannyi idő alatt fejlődik ki.

Zászlóformációk Forrás: portfolio.hu

A zászlók vizsgálatánál elengedhetetlen a forgalmi adatok áttekintése. A zászlórúd kialakulásakor a forgalom különösen magas, míg a zászló kifejlődése során nagyon alacsony szinten marad, hogy aztán a kitörés és a trend folytatódásakor újra magasabb szintre jusson. Régi piaci megfigyelés, hogy az alakzat általában a trend közepén alakul ki, ez azonban ellentmond az Elliot hullámelméletnek. Az utóbbi azt sugallja, hogy a piaci mozgások öt hullám mentén alakulnak ki- három lendületesebb hullámból ( 1, 3, 5) és kettő korrekciós szakaszból. Amennyiben a kettes és négyes hullámok zászló alakzatot öltenek, akkor értelemszerűen a szóban forgó alakzat nem a trend közepén fejlődik ki. Azonban, ha az Eliott-hullámot követő három lépéses korrekciós fázis (a, b, c) b hulláma zászló alakot ölt, akkor valóban a trend közepén alakul ki e geometriai alakzat. A zászló kialakulása után a számított érték elérésének nem feltétele az, hogy ugyanannyi idő alatt érjük el, mint amennyi idő alatt a zászlórúd vagy a zászló kialakult; következtetésképp nyugodtan tarthatjuk trenddel megegyező irányú pozíciónkat, 73

anélkül, hogy azon aggódnánk, hogy már több idő eltelt, mint a zászló kifejlődése során. A korrekció mértéke nem haladhatja meg a zászlórúd 38.2%-át, mert akkor szintén nem beszélhetünk zászlókról. Mint az a következő 2009. márciusi 60 perces MOL charton berajzoltam, a Fibonacci számok taglalásánál ismertetett arányt úgy kapjuk meg, hogy a zászlórúd teteje az alja közé rendre „felmérek” egy 0%-tól 100%-ig terjedő Fibonacci számsort, amelynek 38.2%-ig érhet el az zászló szalagjának alsó értéke. A számított érték meghatározásához az utóbbit, vagyis a korrekciós szint alját vesszük alapul, arra mérve a zászlórúd függőleges magasságát. Az ábrán egy rövid távú emelkedő trendet láthatunk, amelyet igazol az MACD indikátor, ugyanis az áttörte a középvonalat. Az emelkedő trendet kis korrekciós szakaszok szakítanak meg, melyek a zászlórúd 38.2%ánál törnek ki, ahonnan számítva mind a két alakzat esetében teljesülnek is a célárfolyamok. Mint az ábrán is szembeszökő, a zászló és az MACD illetve a hozzá tartozó

szignál-vonal

keresztezések

által

generált

kereskedési

jelzések

összehangolásával kiválóan lehetett fogni a fordulatokat, ugyanis az MACD a zászlók legmagasabb pontjainál adott eladási jelzéseket, míg vételi jelzéseket a kitörési pont közelében indikált. Ez is azt bizonyítja, hogy minél több technikai elemzési eszközt használunk, annál nagyobb valószínűséggel hozhatunk sikeresebb kereskedési döntéseket.


74

VI.1.3. Árbócszalag Az árbócszalag gyakorlatilag teljesen ugyanúgy alakul ki, mint a zászló, jellemzői is hasonlóak, azonban van egy lényeges különbség a két alakzat között. Míg a zászló szalagjának kialakulásakor az árfolyamok egy csatornában mozognak, addig az árbóc esetében a jegyzések egy háromszöget alkotnak. Ez a formáció is a trend közepén alakul ki, és a célárfolyamot is ugyanúgy kell kiszámítani, mint a fentebb ismertetett alakzatnál.

Árbocszalagok Forrás: porfolio.hu

VI.1.4. Ékek Az ékek trenderősítő és trendváltó alakzatok is, a következő sorokban az ún. continuation wedge-t fogom bemutatni, mikor a formáció kialakulása után a trend folytatódására lehet számítani. Az ék alakzat két szűkülő trendvonalból áll, melynek iránya a trenddel ellentétes irányban alakul ki. Hasonlít a háromszöghöz, azonban itt a szűkülő támasz és ellenállás szintek nem egy pontban végződnek, és itt nincs is jelentősége az alakzat végpontjának. A következő charton a First Calgary Petroleum részvényeinek 2008 év eleji árfolyamjegyzései láthatóak. A papírok emelkedő trendben mozogtak, amikor kialakult a trenddel ellentétes irányú ék alakzat. A zászlókhoz hasonlóan itt is magas forgalmat tapasztalunk a formáció kifejlődésének pillanatában, amely az ék képződése során lecsökken, majd a kitörés pillanatában újfent megugrik. A célárfolyamot is hasonlóan számítjuk, viszont a rudat a kitörési pontra kell mérni, nem pedig a szűkülés végére. Természetes csökkenő trendben is találkozhatunk ékekkel, amire ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az emelkedő trendben kifejlődő ékre.

75

Forrás: www.recognia.com

Az ábrán láthatjuk, amint az eladók és a vevők harcban állnak egymással, melyet ideiglenesen ugyan az előbbiek nyertek, azonban a kitörés pillanatában átvették a vezetést a vételi oldalon álló befektetők. Fontos az alakzat kialakulási idejét összevetnünk a befektetési időhorizontunkkal. Minél hosszabb időt vesz igénybe az alakzat kifejlődése, annál több ideig lesz hatása az árjegyzésekre; például ha rövid idő alatt alakul ki az ék, akkor hasonlóan rövid idő alatt kell számítanunk a célárfolyam elérésére. Ha hosszabb távon akarunk befektetni, akkor ennek megfelelően egyebek mellett hosszabb időtávon kialakuló ék alakzat formációra koncentráljunk.59, 60 VI.1.5. Füles csésze A füles csésze formáció a legtöbb technikai elemző szerint trenderősítő alakzat, bár egyes források szerint csökkenő trend alján figyelhető meg, azonban ehhez alaki követelmények is társulnak. Mint a neve is sugallja és az ábra is mutatja a füles csésze két jól elkülöníthető részből áll: csészéből és egy hozzá tartozó fülből. Maga a csésze egy több hét, de inkább hónap alatt alakul ki, míg a fül kialakulására elég pár hetet várnunk. Amint a csésze kibontakozik, annak jobb oldalán egy szűk kereskedési sávba szorul az árfolyam, amely felvehet ék vagy árbóc alakzatot, de teljesen megegyezhet egy kisebb csésze formával is, ahonnan ha kitör az árfolyam, a trend folytatására következtethetünk.

59 60

www.recognia.com www.megabolsa.com

76

Füles csésze Forrás: www.investopedia.com

Ahhoz, hogy trenderősítő alakzat legyen, természetesen elengedhetetlen hogy a formáció kialakulása előtt trendelő mozgást folytasson a piac. Ideális esetben a trendnek néhány hónapja fenn kell állnia és nem szabad túl érett fázisban lennie. Minél érettebb a trend, annál kisebb az esélye, hogy a füles csésze az emelkedés folytatását jelezze, és természetesen annál kevesebb emelkedési potenciál van benne. A csésze alapvetően „U” alakú formát ölt, bár találkozhatunk „V” alakúval is, azonban ez ebben az esetben inkább trendfordulót jelez. A csészének jobb esetben mindkét széle ugyanakkora, de ez nem feltétlen követelmény, ugyanis az ezeket összekötő nyakvonal lehet ferde is. A csésze mélysége általában a korábbi emelkedés 1/3-a, de volatilis piac esetén a korrekció a trend feléig is elmehet. A csésze jobb oldalán látható fül rész, a nagy kitörés előtti konszolidációként vagy kisebb visszahúzásként értékelhető. Minél kisebb a fül, annál nagyobb kitörésre számíthatunk. A forgalom a tankönyvi példa szerint az alakzat kialakulásakor magas, amely csökken a csésze kifejlődése során, hogy aztán a nyakvonal újratesztelésekor újfent megnőjön. Miután a nyakvonalról első alkalommal lefordultak a jegyzések, kialakul a fül rész. Ennek kialakulása után is leül a forgalom, de a kitörés pillanatában újra megnő, mely jellemzően magasabb, mint a nyakvonalról való visszapattanás idején. Végül a célárfolyam meghatározása úgy történik, hogy a csésze alja és a nyakvonal közötti távolságot rámérjük a kitörési pontra. A következő OTP grafikonon tisztán kivehető az emelkedő trendbe ékelődő füles csésze alakzat, valamint a célárfolyam teljesülése is.61, 62, 63

61

Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.54. www.investopedia.com 63 www.stockcharts.com 62

77


VI.1.6. Rések Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a rések a legkönnyebben felismerhető formációknak számítanak, ugyanis ezek kialakulása esetén üres hely marad a grafikonon. A rés általában az adott napi záróár és a következő napi nyitóár között alakul ki, ugyanis azt a területet reprezentálja az árfolyamgörbén, ahol tulajdonképpen semmilyen ügyletkötés nem történt. A rések kialakulásának hátterében számos ok húzódhat meg, de általában a piac értékítéletének megváltozása következtében jönnek létre. Példának okáért, ha egy vállalat

az

elemzői

várakozásokat

meghaladó

eredménnyel

rukkolt

elő

gyorsjelentésében, akkor a piac ezt gyakran az adott részvény előző napi záró értékénél magasabb nyitó árral honorálja. A résnek lehet meghatározó jelentősége, de könnyen előfordulhat, hogy semmilyen ráhatása nincs az árfolyamok jövőbeli alakulására nézve. Utóbbit közönséges résnek hívjuk, míg a bizonyos fokig karakterizálható, jelzési értékkel bíró rések lehetnek kitörési, szökési vagy kimerülési rések. Általánosságban elmondható a résekről, hogy azt a technikai elemzés alapelve szerint a piac előbb-utóbb betölti (a jegyzések visszatérnek a rés területére), de erre a széles időspektrum miatt nem célszerű kereskedési stratégiát alapozni. Mindenesetre soron következő támasz vagy ellenállás szinteket „jobb híján” köthetünk a rések területére.

78

Közönséges rés (common gap) Ez a rés általában illikvid, vagyis megfelelő érdeklődés híján alacsony forgalmat produkáló piacon alakulhat ki, de találkozhatunk közönséges réssel oldalazó piacon is, amikor a piacon semmilyen meghatározó tendencia nem érvényesül. A forgalom a rés megjelenésekor nem változik, a rést a piac hamar betölti, a közönséges rések gyakorlatilag nem sok kereskedési lehetőséget nyújtanak. Kitörési rés (breakaway gap) A kitörési rés megjelenése gyakran az előzőleg fennálló trend megváltozását, egy új trend kialakulását hozhatja magával. Könnyen kialakulhat a piaci trend kezdetén, például az akkumulációs fázisban, de gyakran az oldalazó piacból vagy a korábban említett trenderősítő alakzatokból való kitörésekkor is ilyen réssel találkozhatunk. Ha a piac rövid időn belül betölti a rést, akkor az elveszti jelentőségét, és csak közönséges résnek tekinthetjük. A kitörési rés általában magas volatilitású piacon, jellemzően hirtelen megemelkedő forgalomm mellett keletkezik. Minél nagyobb a kitörés pillanatában a forgalom, annál nagyobb árelmozdulásra lehet a későbbiek folyamán számítani. Bizonyos esetekben nagyon nehéz a kitörési rés alapján kereskedni, ugyanis a piac a kitörés irányában nagyon nagyot emelkedhet/csökkenhet, így nem biztos, hogy megkapjuk vételi/eladási megbízásunk ellenértékét. Extrém erős kitörést követően sok esetben konszolidálódnia kell a piacnak, mielőtt tovább folytatná mozgását a kitörés irányában. Ez elbátortalaníthatja a befektetőket a megfelelő pozíció felvételétől, melynek következtében a helyesen megítélt árfolyam elmozdulásból nem tudnak profitálni. A következő ábrán a General Motors 2004-es grafikonján láthatunk példát a kitörési résre. A részvények több mint két hónapig nem tudták áttörni a 41 dolláros szintet, míg végül október közepén kiugróan magas forgalom mellett kitörési réssel lejtmenetnek indult a piac. Ezzel megtört a trend és az addig fennálló oldalazó részvény csökkenő trendet vett fel. Itt megjegyzem, hogy a forgalmi adatok elemzésénél már bemutatott power spike-ot (kiugróan magas forgalom) láthatunk, mely megerősíti a trendfordulót.

79

Kitörési rés magas forgalommal párosulva a General Motors grafikonján Forrás: www.stockcharts.com

Szökési rés (runaway gap) A szökési vagy más néven mérési rések később és általában magasabb forgalom mellett alakulnak ki, mint a kitörési rések. Szökési résekkel általában egy fő trend közepén találkozhatunk, vagyis a kitörés és az adott trend vége között félúton. E típusú réseknél tapasztalt magasabb forgalom is éppen ennek tudható be, ugyanis a trendek közepén, vagyis az expanziós fázisban általában sokkal nagyobb számú résztvevő van jelen a piacon, így az adott intrumentum iránt is élénkebb az érdeklődés, mint az akkumulációs szakaszban. Mérési rés elnevezést azért használják a szökési résre, mert segítségül szolgálhat a trend hosszának meghatározásában. Kimerülési rés (exhaustion gap) A kimerülési rések közvetlenül a trend vége előtt jelennek meg, és gyakran az első arra utaló jelek között van, melyek trendfordulót valószínűsítenek. E rések szintén kivételesen magas forgalom mellett alakulnak ki, és jellemzően nagy a különbség az előző napi záróár és a következő napi nyitóár között. Lejtmenet esetén a kimerülési rések hátterében pánikreakciók is meghúzódhatnak, nem egy példa volt már rá a történelemben, hogy a befektetők többsége ugyanazon rövid időn belül likvidálta az adott értékpapírban levő pozícióit; ezután a jegyzések betöltik a rést és elérkezik a trendforduló. Hasonló módon, emelkedő piacon néha igazi eufória uralkodik, és az erős vételi nyomás miatt magas forgalom mellett hatalmas rés alakul ki; utána megindul a profitrealizálás és kiszárad a kereslet az adott instrumentum iránt. Bár bizonyos

80

esetekben igen jól kereskedhető a kimerülési rés, mégis fenntartásokkal kell kezelnünk, ugyanis kialakulásakor nem lehetünk biztos benne, hogy trendfordulót tapasztalunk. Minden esetre érdemes fontolóra venni az adott értékpapírban való kitettségünk csökkenését és késznek kell lennünk pozíciónk likvidálására, amennyiben további trendfordulós jelet érzékelünk.64, 65 A Richter részvény 1999-2000. év közötti grafionján mind a három típusú réssel találkozhatunk.

Forrás: Kecskeméti István általam kiegészített ábrája

1999 októberében egy szimmetrikus háromszög alakult ki a Richter grafikonján, melyet zöld színnel jelöltem. Sejthető volt, hogy az árfolyam valamelyik irányba ki fog törni. Ebben a momentum indikátorok segítségünkre lehettek, például az RSI indikátor hirtelen elrugaszkodott az 50%-os értékről, mely vételi nyomásról tanúskodott. A háromszögből való kitörés réssel és magas forgalommal valósult, mely rést a következő napon nem sikerült betölteni ezért joggal tekinthetünk reá kitörési résként.

Az

emelkedő trend fennállását hamarosan az MACD is megerősítette, ugyanis áttörte a középvonalat, emellett a háromszög alakzat által meghatározott célárfolyam is teljesült. Ezután két mérési résünk is létrejött, így az újabb célárfolyam meghatározásához hozzáadjuk a mérési rések felső részéhez a kitörési rés és az adott mérési rés távolságát. Számokkal az első célárfolyam: 13700 Ft-10610Ft=3090 FT, majd 13700 Ft+ 3090 Ft= 16790 Ft; míg a második: 14880Ft-10610 Ft= 4270 Ft, 14880 Ft+4270 Ft= 19150 Ft. A 64 65

www.stockcharts.com Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.56.

81

számított célárfolyam elérésére mindaddig számíthatunk, amíg a szökési rés betöltésre nem kerül. A két kimerülési rés után már csak egy kimerülési résre kell várnunk, azonban ennek létrejöttére nem feltétlenül van szükség a célárfolyam eléréséhez. Példánknál sem állt meg az emelkedés az kimerülési résnél (hanem a célárfolyamnál), de mindesetre ez jelezte, hogy nincs már messze a trend vége. A második szökési résünk által megszabott célérték elérése után konszolidáció kezdődött a Richter részvények életében. Az MACD a szignál-vonalat (a középvonaltól relatíve távol) felülről keresztezte, így megerősítette a trendfordulót.

VI. 2. Trendváltó alakzatok A trendváltó alakzatok a trend végét jelentik, ahonnan egy új irányú mozgásba kezd az adott

instrumentum

árfolyama.

Nagyon

fontos,

hogy

képesek

legyünk

megkülönböztetni a trendváltó alakzatokat a trenderősítő formációktól. Az első figyelmeztető jel az árfolyamok trendvonalba való beágyazódása, ami persze még nem feltétlenül azt jelenti, hogy trendváltó alakzattal állunk szemben, de mindenesetre óvatosnak kell lennünk, ugyanis ez egy indikációja annak, hogy a berajzolt trendvonalunk fenntarthatatlan. VI.2.1. Kettős mélypont és csúcs (Double bottom & top) Az egyik legfőbb trendváltó alakzat a dupla csúcs vagy dupla mélypont, melyek általános jellemzői teljesen megegyeznek, csak az egyik épp a másik tükörképe. A következő sorokban a dupla mélyponttal fogok foglalkozni, mely általában egy jelentősebb csökkenő trend után alakul ki, és általában közép- vagy hosszú távú trendváltozást prognosztizál. Mint a neve is sugallja ez a formáció két jól elkülönülő mélypontból áll, melyek mérete megközelítőleg megegyezik. Dupla csúcs formáció kialakulásához elengedhetetlen fontosságú, hogy egy előzetes, általában több hónapig tartó trend fennálljon.

82

Kettős mélypont Forrás: www.stockcharts.com

Az első mélypontnak kell a trend legalacsonyabb pontjának lennie, ahonnan kicsit emelkedik az árfolyam, de a csökkenő trend újra folytatódik. Ebben az esetben az árfolyam az előző felhalmozási szintig emelkedik, (a nyakvonalig) de az egyre alacsonyabb árszintű eladások újra letaszítják a jegyzéseket. A United Technologies Corp. grafikonján látható, hogy az első mélypont elérésekor volt a legmagasabb a forgalom, míg a két mélypont között nem jellemző kiugróan magas volumen. A második mélypont elérésekor derül ki, hogy a kínálat igen gyenge, a vevők általában relatíve magasabb forgalom (ám az első mélypontnál kisebb) mellett akkumulálják a részvényeket. A gyorsuló vételi nyomás és a növekvő forgalom a bizonyítéka a piaci hangulat megváltozásának, amelyet csak erősít, ha a részvény árfolyama réseket maga mögött hagyva emelkedik. Ekkor még nem bontakozott ki a szóban forgó alakzat, ugyanis amíg a jegyzések nem törnek ki a nyakvonalról, és azt nem erősítik meg (pl. 2%, 2 nap), addig nem beszélhetünk dupla mélypontról. A kitörés is jellemzően magas forgalom és/vagy gyorsuló árfolyamok mellett megy végbe. A célárfolyamot a trenderősítő alakzatoknál megismert módhoz hasonlóan e formáció esetében is úgy kalkuláljuk, hogy a mélypont és a nyakvonal közötti távolságot rámérjük a kitörési pontra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kettős mélypont és kettős csúcspont alakzatok közép vagy hosszabb távon és nem néhány nap alatt alakulnak ki. A mélypontok 83

kialakulásához általában több idő szükségeltetik, mint a piac tetőzéséhez, így a türelem meghatározó befektetői erénynek számít ezen alakzatok lekereskedésénél is, csakúgy, mint általában a tőzsdei befektetések során. Amennyiben ilyen alakzattal találkozunk nem árt forgalmi indikátorokkal (pl. OBV, Accumulation/Distribution) is megvizsgálni az eladói vagy a vételi nyomást.66 VI.2.2. Fej-váll alakzat (Head & Shoulders) A fej-váll egy egész könnyen felismerhető alakzat, amely két vállból és egy fejből áll. A formáció emelkedő piac csúcspontján, vagy süllyedő trend mélypontján alakul ki. Emelkedő trend esetén az árfolyamok egyre feljebb kerülnek, amellyel egy lokális maximumpont képződik, ahonnan az árfolyamok némileg korrigálnak, kialakítva a bal vállat. Az árfolyamok tovább emelkednek, amely jellemzően a bikapiac utolsó próbálkozása a trend folytatására. A bal vállnál magasabb maximumpont kialakítása után nagyobb korrekció következik, amely a nyakvonalig (mélypontokat összekötő szakasz) tart. Míg a bal váll egyértelműen a bikapiac része volt, addig a jobb váll már a medvepiac kezdetét jelenti. Mint az ábrán is látható, a formáció kifejlődése során az egymást követő árfelfutásokat általában egyre kisebb forgalom jellemzi, míg a jobb vállról való leforduláskor, azaz a nyakvonal áttörésekor újfent felerősödik a forgalom.

Fej-váll alakzat Forrás: portfolio.hu

Mint, minden alakzatnak a fej-váll formációnak is van célárfolyama. Az alakzat magasságát, a nyakvonal és a fej közötti távolságot vetítjük a kitörési pontra. A formáció kialakulásához általában több idő szükséges, mivel gyakran hosszú távú trendek is ilyen alakzat kifejlődésével végződnek. Amennyiben a

második

maximumpont (fej) nem haladja meg az első maximumot (bal váll) akkor dupla csúcsról 66

www.stockcharts.com

84

beszélünk. Az alakzatnak nem kell feltétlenül szabályos formát öltenie. Nem gond, ha több válla van, mint az embernek, és az sem követelmény, hogy a nyakvonal vízszintes legyen. Nem vízszintes nyakvonal esetén a számított érték meghatározása ugyanaz, mint a vízszintes nyakvonal esetén, a kitörési pontra mérjük fel a fej és a nyakvonal távolságát. Az alábbi OTP heti bontású grafikonon erre mutatok példát. A magyar bankpapírok a mindenkori maximum árfolyamuk elérésekor fej-váll alakzatot formáltak, mely magas megbízhatósággal vetítette előre a körülbelül 6500 Ft-os célárfolyamot.

Foorás: Saját készítésű ábra portfolio.hu nyomán

Bár az alakzatot leggyakrabban napi grafikonon azonosítjuk, de megbízható jelzéseket ad 30-60 perces időbeosztású grafikonon, valamint hosszabb távú befektetések esetén heti bontású grafikonon is.67 VI.2.3. Kulcsforduló (Key Reversal) Mint minden trendváltó alakzat, a kulcsforduló is a potenciális trendfordulót jelzi, de ez a formáció általában csak az adott instrumentum rövidtávú kilátásait befolyásolja. Gyakran a felgyorsuló trend végén találkozhatunk kulcsfordulóval, amely belépési vagy kilépési lehetőséget szolgáltathat. Kulcsfordulóról emelkedő trend esetén akkor beszélhetünk, ha az árfolyam meghaladja az addigi csúcsot, majd a következő nap e lokális maximumpont fölött nyit, viszont zárásra ennek az előző napnak a záró értéke

67

www.portfolio.hu

85

alatt zár. Csökkenő trend esetén pedig az árfolyam gyorsuló ütemben kilép az addigi trendből, majd másnap a kereskedés kezdetén még mélyebbre zuhan, majd onnan visszafordul és az előző napi ársáv felett zár az árfolyam. A kulcsforduló napján általában magas az árfolyam ingadozás mértéke, valamint a forgalom is extrém mértéket ölthet.

A kulcsforduló napján az áraknak új maximumot kell elérniük (emelkedő trendben) vagy új minimumot (csökkenő trendben) Forrás: www.hubpages.com

A jelenség hátterében általában pszichológiai fordulat áll, melyet követően korrigálnak az árfolyamok. A nyitáskor tapasztalt magas fogalom mellett kialakuló rés az izgatott befektetői hangulat jele, de amikor a gyertya/bar az egész rést felemészti, akkor az már egyértelmű jele a piaci hangulat megváltozásának. A

MOL

2004-es

grafikonján

láthatunk

példát

a

kulcsfordulóra.


86

Emelkedő csatornában mozgott az olajipari társaság részvénye, ahonnan a kilépést követően rövidebb ideig, de még meredekebb és szűkebb csatornában folytatta hegymenetét. Ezután megtörtént a kulcsforduló, melyet középtávú konszolidációs szakasz követett. A kulcsfordulós alakzatban az első napon 12500 Ft-on nyitott a MOL, és 12850 Ft-on zárt. A következő napon réssel indult az emelkedés, majd egész napos zuhanás után a rövid trendből is kiesve 12200 Ft-on zárt. Megfigyelhetjük, hogy kiugróan magas forgalom mellett ment végbe a kulcsforduló (power spike), mely jelenséget önmagában is különös figyelemmel kell kísérnünk, mivel gyakran a fennálló trend kimerülését jelzi. Az RSI indikátor is eladási jelzést adott a kulcsforduló létrejöttekor, így többszörösen is megerősítést kaptunk, hogy az emelkedő trendnek vége szakadt. VI.2.4. Szigetforduló (island reversal) A szigetforduló ugyan ritkábban előforduló alakzat, mint a kulcsforduló de annál jóval nagyobb megbízhatósággal is jelzi a trendfordulót. A szigetforduló főbb ismérve, hogy kialakul egy kimerülési rés, melyet a jegyzések egy darabig nem töltenek be, sőt egy újabb réssel elszigetelik a rések feletti (emelkedő trend) vagy a rések alatti (csökkenő trend) részt. A szigetforduló általában rövid távú trendfordulót eredményez, de nem zárható ki hosszabb távon bekövetkező fordulat sem.

Szigetforduló Forrás: www.123trending.com

87

A következő 60 perces OTP charton nagyon könnyen felismerhető a sziget alakzat. A csökkenő trend végső fázisában a kimerülési rést követően valóban fordult az árfolyam, majd egy hatalmas kitörési réssel, magas fogalom mellett kialakult a szigetforduló, amely a rövid távú trend megfordulását eredményezte.68,69


68 69

www.123trending.com Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006, p.68.

88

Összegzés Úgy érzem, hogy dolgozatom célja teljesült, ugyanis irodalmi kutatásaimmal és részvényelemzéseimmel

sikerült

igazolnom

a

technikai

elemzés

jelentőségét.

Véleményem szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy számos piaci szereplő technikai elemzési szemüvegen keresztül is figyeli a piacokat. Erre kiváló példával szolgálnak a több évtizeden keresztül újra ás újra előforduló grafikon alakzatok mellett a Fibonaccivonalak által meghatározott korrekciós szintek is, nem beszélve az egyes indikátorok jelentőségéről. Arról megoszlanak a vélemények, hogy minek tudható be a technikai elemzés esetleges sikere. Az elemzési módszer bírálói szerint ez a véletlennek tudható be, míg egyes technicisták a „magas megbízhatóságú” statisztikai és matematikai összefüggéseknek tulajdonítják a potenciális nyereségeket. Egy általánosan elterjedt nézet szerint, azonban ha a releváns technikai elemzési módszerekkel nagyszámú piaci szereplő figyeli ugyanazon pénzügyi instrumentumot, akkor a technikai elemzés mintegy önbeteljesítő jóslattá válik, ugyanis a traderek gyakran „jobb híján” a technikai platformok szerint kereskednek. Az én véleményem szerint a technikai elemzésen alapuló stratégiák sikeréhez gyakran mind a három tényező hozzájárul. Dolgozatomban törekedtem arra, hogy minél szélesebb körű elemzéseket hajtsak végre, így a korábban már bemutatott indikátorokat rendre újra elővettem, hogy ezúton is bemutassam a „több szem többet lát” típusú elv érvényességét. Ugyanis egyetlen indikátor sem tökéletes, egyik sem alkalmazható minden piaci körülmény mellett, de hátrányaikat éppen több indikátor illetve technikai elemzési eszköz együttes használatával tudjuk csökkenteni. Ugyan szakdolgozatomban nem foglalkozok a fundamentumokkal, mégis véleményem szerint a fundamentális és a technikai elemzés együttes alkalmazása vezet a legjobb kereskedési döntések meghozatalához, és ez különösképp igaz a nagy világkrízisek idején, így napjaink gyakorlatában is. Itt kiemelném a német tőzsdeindex, a DAX-ról készített elemzésemet, amely során megmutattam, hogy a pozitív trendfordulót bizonyos indikátorokkal nagy biztonsággal és igen pontosan előre lehetett jelezni. Bár a fundamentális elemzés nem képes trendfordulók meghatározására, mégis historikus adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az adott gazdaság recesszióból való kilábalása előtt 6-9 hónappal a tőzsdék már elkezdenek emelkedni („beárazzák” a jövőbeli fellendülést). Itt felteszem a költői kérdést, hogy mi lehet biztosabb a tőzsde világában

89

annál (ahol egyébként soha semmi sem biztos), mintha a technikai elemzés és a fundamentális elemzés is hasonló időpontban jelez alapvető változást?

90

IRODALOMJEGYZÉK

John W. Labuszewski, John E. Nyhoff: Trading Financial Future, John Wiley & Sons, Inc., 1988 Kecskeméti István: Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti és Társa Bt., 2006 Stan Grist: Money Management & Risk Control for Traders, Stan Grist, 2002 Bencze Balázs: Technikai elemzés egyszerűen (Portfolio füzetek), NET Média Zrt., 2007. Robert Fischer: Fibonacci Applications and Strategies for Traders, John Wiley & Sons, Inc, 1993 Michael McDonald: Predict Market Swings with Technical Analysis, John Wiley & Sons, Inc, 2002 Larry Williams: The Secret of Selecting Stocks for Immediate and Substatial Gains, Windsor Books, 1986 Alan S. Farley: The Master Swing Trader, McGraw-Hill Professional, 2001 Wayne A. Thorp: The MACD A Combo of Indicators for Worlds=AAII Journal, 2000 January

the Best of Both

Wayne A. Thorp: Measuring Internal Strenght: Wilder’s RSI Indicator=AAII Journal, 2000. May Wayne A. Thorp :: When To Buy And Sey Using Stochastic Indicator=AAII Journal, 2000 January Technical Analysis: Introduction http://www.investopedia.com/university/technical/ Chartismo VII http://www.megabolsa.com/biblioteca/chartismo.php żQue es la teoría de Dow? http://www.megabolsa.com/biblioteca/cha3.php Chartismo (VII): triángulos, banderitas y pullback http://www.megabolsa.com/biblioteca/cha7.php Chartismo (XI): triángulos http://www.megabolsa.com/biblioteca/cha11.php

91

Random Walk Theory http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:overview:random_walk_theor y Dow Theory http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:market_analysis:dow_theory Elliott-wave http://www.elliotwave.com Mit mutat az MACD? http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=89286 Figyeljük a százalékos változást - PPO és PVO indikátorok http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=94881 Ragadd meg a momentumot - Momentum (ROC) indikátor http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=94834 Ó, az a csodálatos Bollinger szalag! http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=87106 Egy lépéssel a piac előtt - a forgalom árulkodik http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=89746&p=1 Accumulation/Distribution Line http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:accumulat ion_distrib Jelzőzászló a kereskedésben http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=113451 Füles csésze a grafikonon http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=113639 Gap and gap strategies http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:gaps_and_gap_ analysi Double Bottom http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:d ouble_bottom

92

KERESKEDÉSI STATÉGIÁK A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJÁN

Recommend Documents