kereskedelmi bank Kertész Tddor ALPHONS üzlethelyiségeit. Most olcsó bevásárlására

VASÁENAPI

440

26. SZÁM. 1894 4 1 . ÉVFOLYAM.

ÚJSÁG.

B U D A P E S T I CZEGEK. _

^ — — — — — — — — ~ ~ " ~ ™ ~ ~ " ~ ' ~ ~ " " " " " " ~ "

Eisenschinil és Wachtl

Nem

5670

/

kereskedelmi bank Gépolaj, kocsikenőcs, felmondotta zsákok, p o n y v á k és

BUDAPEST,

Leim»fryobb raktár mindennemű fény­ k é p é s z e t i g é p e k és k é s z ü l é k e k b ő l . Alapítva 1 8 5 6 . —Többször k i t ü n t e t v e . Árjegyzékek ingyen é s bérmentve.

elemei.

1 /anXnUai lilnllll'/kf

Gerson Anna asszony

Budapest, Váczi utcza 12 G y á r : Bécs, Kaiserstrasse 0 2 .

.t fotor/i-afálás

A cséplési idényre!

" "

A n d r á s s y - ú t 21, (félemelet).

Ára 2 frt.

egyéb g a z d a s á g i szükségleti c z i k k e k ,

létezik többé elálló feyermek-fül!

Kertész Tddor

SZÁVOSZT míiiparáru raktár ALPHONS üzlethelyiségeit.

Kubinszky György féle szabályozható

gyermekfül-leszorító kötszer.

cs. és kir. udvari szállító

22092. tz. a. szabadékozva. Stf Darabja 2 forint Posta­ fordulóval előre beküldve a szétküldés bérmentve. ~ » 9

F Ö L D E S Y L.

Ismételadóknak engedmény! Cs. és kir. szab. Knbinszky-féle szabályozható bajnszkötö (ára darabonként 60 kr., az összeg bélyegben is beküldhető). Fő- é s s z é t k ü l d é s ! raktár:

Kubinszky Györgynél

magkereskedése

5675

és gazdasági czikkek üzletében

BUDAPEST,

puskaműves.

B u d a p e s t , IV., M u z e u m - k ö r ú t 3 . sz.

V., Arany János-utcza 11, alkalom nyilik 1000 szerezhetők be a l e g j u t á meg 1000-féle czikk nyosabban. Árjegyz. k í v á n a t r a ingyen olcsó bevásárlására. és bérmentve.

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát, úgymint v a d á s z ­ f e g y v e r e k , F l ó b e r t és r e v o l v e r e k , épúgy teljes v a d á s z - f e l s z e r e l é s e k és t ö l t é n y e k e t . t0~ Javítások pontosan és olcsón eszközöltetnek. ~~9&

Budarest. I.. Krisztina-tér 3. sz.

„Toronyérák"

LJ.TZKOYITS A.

I-s8 magyar göz-óragyára

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

uri divat- é s fehérnemü-iíjdonságait.

Képes árjegyzék, költségjegyz. bérm.

GANZ É S TÁRSA

Előfizetési feltételek : VASÁRNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyfltt f félévre _ 6 •

házi nő és anyára!

legelőnyösebben rendez be

M a y e r K á r o l y !••

27. SZÁM. 1894.

Fontos minden

palota, laktanya, gyári órákat, villanyórákat,

B Ü D A P E 8T, XV. k e r ü l e t , V á c z i - u t c z a S S . s s s á m . Cs. és kir. szabadalmazott f e h é r n e m ű - g y á r o s ajánlja

Most

vattyúkat, lecsapoló é s öntöző-zsilipet, készülékeket a

A

belvizek leeresztésére. — A helyi viszonyok szerint szer­ kesztett turbinákat, őrlőhengereket k é r e g ö n t e t ű h e n ­ gerekkel é s malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. — Alagcúöveket,

zárkésznlékeket,

gázmotorok egy vagy k é t hengerrel és mindenn e m ű zúzógépek.

5619

festő

vegyileg mosó és tisztitó üzlete,

BUDAPESTEN. tzlet: IV., Belváros, rózsatér 3. sz. (íyár: IX., Ferenczváros Rinizsy-uteza 14. WF" Vegyileg fest, mos és tisztit mindennemű ruliakelméket részben és egészben is, névleg: selyem erépe, atlasz, terno, caohemir, delin fehér vagy bármily Bzines kel­ méket, szőr és félszőr szöveteket stb., posztókat, butorkelméket függönyöket, csip­ kéket és apróságokat, a lehető legolcsóbb árért. 5806-

cső- é s kapn-zsilipekhez,

czölöpverő gépeket, anyagszállító kocsikat. — Álló vagy fekvő

BERKETZ ISTVÁN és ször-ruhaUélme

132. sz.

Szabadbani szórakozáshoz

1

a l k a l m a s czikkek: A n g o l Croquet-játék utasítással 7—20 frtir. L a w n - t e n n i s angol társasjáték 25, 35, 50 és 80 frt. L a w n - t e n n i s rakett, párja 10, 14. 20 frtig. L á v a t e n n i s labda H darab 5.40—10 írtig. A Lawn-tennis játék szabályai 20 kr. F o r t b a l l rrös ínarhabőrrel bevonva 7.70—10.42 frlig. Hajító g ö m b (Sohleuder-Ball) marhabőrből 7 frt. Volant-játék 1 pár Utó 1.50—3 frt. Tolllabda hozzá 1 darab 15, 20, 25 kr. Karika j á t é k 12 vető bot és 12 karika 1.50—2 30 forintig. ' 9 9'A 10 lO'/a 11 ll'/2 12 18'/« 13 13'/a cm átm. 1.15 1.30 1.50 1.70 1.90 2.15 2.30 2.50 2.70 2.85 forintig. k ö t é l l e l frt 4 60, 5.60. Oynrű-hinta Knglizó-bábok, tartós gyertyánfából fa-karikákkal frt 4.30, 4.90. Gjrűrfiegy készlet frt 2.50. Orosz kmrlizó, h i n t a vaspléh-karikákkal frt 6.30,fi90. egész szűk udvarban is felállitható, egy H i n t a 5, 6, 8.50 frt. K ö t é l h á g c s ó készlet 5.50—6.50. Lampionok kertek forint 6, 7.35. T e l j e s t o r n a k é s z l e t kivilágításához 10, 15, 20, 30, 40 kr. összeállítva hinta, trapezrud, gyürüF a p i r - l é g g ö m b ö k 50 krtól 3 frtig. hinia és csigasróffal 8, 10 frt. GyerMagnesinm-fáklya 30 perczig meg­ m e k h i n t a biztonsági korláttal 3.20— lepő villanyos fényt terjeszt frt 1.20. 4 forintig. Torna- és Tennis czipő Flobert-pnska kertben társaságoknak g u m m i t a l p a l fiúknak 2 frt, felnőt­ mulattatásul 7—20 frtig. Vas czéltábla teknek frt 2.50. Torna-czipö spárga-talp­ kiugró bohóczczal 2.50—8 frtig. Parafa pal 90 kr. Kerti gyertyatartó üveggel nszó-öv 3.50, 4.50, 6.75. TTszó-öv lég­ 1 frt. A r i s t o n 6 zenedarabbal (20 frt. gel tölthető 6—7 forint. V e l o c i p é d 3 'Ariosa orgona, hangokkal, 6 zene­ kerékkel, egész vasból, igen tartós 5— darabbal IS frt. Intona Ariston 6 zene­ 10 éves fiuk számára 8.—, 9.50, 11—14 darabbal 12 frt. H i n t a á g y , szabad­ forintig. Torna-eszközök szabadbani ban fák alá könnyen alkalmazható, használathoz. Mászókötél s i m a 5, 4.50, 6.50 H i n t a á g y kifeszíthető rúd­ 6 frt. Mászókötél fonott csomók­ dal 6, 10, H frt. K e r t i szék egykal 7.60. Trapezrud szabályozható szersmind bot gyanánt hasznátható gyalog „ sétához frt _2.70. Nagy kerti napernyő japáni. 80 krtól 15 frtig. I d ő j ó s l ó barát csinos svájezi házikóban frt 1.20 Időjósló a l a k o k házikóban 1.50, 2 frt. Aeolhárfa kerti lakház tetejére a szélfuvás által kellemes hangot ad, frt 3.50; erösebb hanggal 4.50—5.50. Hyájkolomp kellemes accordban összehangolva 5 kolomp 8 frt, 7 kolomp 11 frt. A h o r o g h a l á s z a t ö s s z e s k e l l é k e i . D. F e v r e p á r i z s i szódavlz-készitó mellékelt utasítása szerint bárki friss, 2 4 6 8 10 nieaj-zelyes A készítéshez szllktiszta, egészséges szódavizet készithel 7 9 Ti 13 15 frt séges kitunó minőségi! 500 gramm borkősavat és 600 gram szódaport tartalmazó csomag 1 50. P a g y l a l t k é s z i t í Dr. Meidrager 6 12 18 adagra Vajköpülő g é p , Vásárhely5, 10 litere féle önműködő 5 7 9 frt " féle a legjobb vajkészitö ~~&\50 16 frt Családi konyha10 15 kilóra Légyfogó készülék 30 kr. egy doboz enyv 15 kr. mérleg 3.60 7.Í frt. A m e r i k a i h n s a p r i t ó , 4.75—6.

Lignum sanctnm &££•*

„HUNGÁRIA" országos m a g y a r vajkiviteli r é s z v é n y t á r s a s á g é r t e s i t i

a t.

gazdaközönséget,

hogy irodáját B u d a p e s t e n , D a l s z i n b á z - u t c z a 1 0 . s z . a . megnyitotta és vajtermelésre vonatkozó bejelentéseket elfogad és vajszállitási szerződéseket k ö t ; a v a j á t v é t e l t azonban csak f. é. október bó 1-én kezdi m e g . Ennélfogva kérjük a t. gazdaközönséget mielőbbi bejelentkezésre, m e r t egy vajtermelésre berendező tejgazdaság felszerelése, tekintettel a már is beál­ lott tömeges megrendelésekre, legalább is 8 hetet vesz igénybe. Készletes, az egész okszerű vajtermelést röviden tárgyaló szó- vagy írás­ beli felvilágosításokkal legnagyobb készséggel szolgálunk.

A „HUNGÁRIA" országos magyar vajkiviteli részv.-társaság igazgatósága: Maró Jósika

Gábor s. k. elnök.

Kunkéi 5805

Imre

vezérigazgató.

s. k.

Nagy k é p e s á r j e g y z é k e t b á r m e n t v e k ü l d

KERTÉSZ TÓDOR

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.)

Budapest, Dorottya-ntcza 1. sz. és Kristóf-tér gróf Teleki palota.

Év OKTÓBER havában lett volna Francziaországban az új elnökválasztás. A gyá-szos véget ért Carnot nagy számú hívei­ nek minden rábeszélése ellenére is már előre határozottan kijelentette, hogy ha az alkotmány világos rendelkezését nem tekintené is, szemé­ lyes okokból semmi szín alatt nem kivan jelöl­ tetni, annál kevésbbé újra megválasztatni. Mind a dicsőséget, mind az államfői teendőket annyira megelégelte, hogy méltóságának szabályszerű bevégeztével haladéktalanul vissza kívánt vo­ nulni a csöndes polgári életbe. így egygyel több oka volt a törvényhozás pártjainak, hogy már eleve kiszemeljék azon férfiakat, a kiket jelölt­ jeikül fölléptessenek s a kik közül annak ide­ jén a többség választottja majdan az elnöki székbe üljön. A szóba hozott férfiak közül eleitől kezdve legtöbben csoportosultak Casimir-Perier köré, de még sem annyian, hogy majdani megválasz­ tatása föltétlenül bizonyosnak látszott volna. Két ellenjelöltje: Brisson és Dupny, szintén tekin­ télyes és népszerű politikusok, a kik ellenében nem épen könnyű lett volna győznie. Hátha még jó három hónap is lett volna a pártok szervezésére és párthívek toborzására! Azonban a lyoni végzetes tőr minden eddigi tervezgetés fonalát ketté metszette. CasimirPerier még el sem határozhatta magát a jelölt­ ség elfogadására, mikor nemes elődjének várat­ lan, megdöbbentő halála az elnökválasztást ha­ ladéktalanul szükségessé tette. A szörnyű eset után három nappal — jun. 27-én —összehiva­ tott a törvényhozás két házából álló nemzet­ gyűlés Versaillesba, az elnökválasztás szokott helyére, hol, bár a pártok ragaszkodtak eddigi külön-külön jelöltjeikhez, már az első szavazás döntött, a mennyiben az utolsó perczig vona­ kodó Casimir-Perier tekintélyes általános több­ séggel köztársasági elnökké választatott Brisson 195 és Dupuy 97 szavazata ellenében. A választás tehát, mint természetes is, nem volt egyhangú, de az eredménybe ritka egyér­ telműséggel minden párt belenyugodott, maga Francziaország pedig, mondhatni, általános megelégedéssel üdvözölte Casimir-Periert az elnöki széken. Ez a megelégedés, tekintve Casimir-Perier nevezetes múltját és személyisé­ gét, bizonyára közörömmé fokozódik vala, ha JELEN

Mindenütt WF Kathreiner.

selyem-

Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a POLITIKAJ njDONSAGOK j 6 ? 6 8 Z e T i e *" Z 1 félévre _ 2.r»íl meghatározott viteldíj is csatolandó.

A FKANCZIA KÖZTÁRSASÁG ÚJ ELNÖKE.

mindinkább legkiválóbb, egyetlen természetszerű egészséges és egy­ úttal a használatban legolcsóbb pótszernek bizonyul a kávéhoz. Magas tudományos és orvosi tekintélyek határozottan ajánljak, 8 nők, gyermekek, gyomor- és idegbetegeknek a rendes kávé helyett mint legjobb pótlék rendeltetik. E l ő v i g y á z a t a v é t e l n é l ! Csak a fehér eredeti csomagokat kérjük és fogadjuk el a következő névvel Egy fél kilo ~*S 2 5 krajezár. kapható.

BUDAPEST. építkezési és gépészeti czélokra vizvezető c s ö v e k e t , szi­

Csínján a VASÁRNAPI ÚJSÁG ( " P " ™ * W í félévre _ 4 •

41. ÉVFOLYAM.

C A S I M I R - P E R I E R JÁNOS,

A Katbreiner-féle Kneipp-maláta-kávé

VASÖNTŐ- ÉS GÉPQYÁR-BÉSZV.-TÁKSULAT

Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- é s fémöntvényeket

B U D A P E S T , J Ú L I U S 8.

1» m

Az illustration rajza után. CASIMIR-PERIER, A FRANCZIA KÖZTÁKSASÁG Ú J ELNÖKE.

442 az általános örvendezést csöndes belenyugvássá nem hűti le az elyséei palotabeli ravatal fölött kesergő még általánosabb részvét és fájdalom. Francziaország sorsának intézése erős és kipróbált kezekbe jutott, melyek bizonyára képesek lesznek a megzavart társadalmi rendet helyreállítani, a bel- és külbékét biztosítani s Francziaországot az európai államrendszerben a maga méltó helyén megtartani, annyival in­ kább, mivel Casimir-Perier személye a külföld előtt is bizalom, becsülés és tisztelet tárgya, s megválasztatása sehol kedvetlenséget, vagy aggodalmat nem keltett. Casimir-Perier János igen előkelő és dús­ gazdag család ivadéka. 1847 november 8-án született Parisban, s így most negyvenhét éves férfiú. Nagyatyja hírneves politikus és minisz­ terelnök volt Lajos Fülöp király alatt, atyja pedig Thiers elnöksége alatt viselt miniszteri tárczát. Ő maga is már igen ifjú korában a poli­ tikai pályára lépett, melyen származása és sze­ mélyes érdemei korán nagy jövőt Ígértek neki. Törzsökös franczia létére alapos német neve­ lést kapott, a mennyiben gyermekkorában egy dr. Struve nevű német tanár volt a nevelője, kit atyja egy utazása alkalmával Hannoverában ismert meg s nyomban szerződtetett is a fia mellé. Struve nagy buzgósággal és tapintat­ tal nevelte már akkor igen tehetségesnek mutat­ kozó tanítványát. Tökéletesen elsajátíttatta vele a német nyelvet, melyet az új elnök ma is kifo­ gástalanul beszél. E mellett azt állítják, hogy Struve vezetése alatt vált oly komoly, rendít­ hetetlen szilárdságú s nagy akaraterejű férfiúvá, a milyennek mindenki ismeri. Középiskolai tanulmányait a Lycée Condorcetben végezte s feltűnően kivált társai közül úgy tehetségeivel, mint szorgalmával. Jogi tanulmányai mellett a tekhnikai tudományokkal is megismerkedett, főleg azért, hogy nagy bányabirtokait szemé­ lyesen tudhassa vezetni. Személyét illetőleg Casimir-Perier középter­ metű, barna ember. Szemei tiszta, nyilt tekintetűek, orra rövides, homloka szép hajlású, ajkai összeszorulnak, a mi szép metszésű szájá­ nak szigorú, büszke állást ad. Modora előzékeny, de nem nyájaskodó. Megjelenése s magatartása katonás, tiszteletet parancsoló. Egész lényén elömlik a született előkelőség. Jellemének fő vonásai az erélyesség és erős akarat. Különben katonai rangot is visel; törzskari kapitány a szárazföldi hadseregben. A 1870/71-iki emlé­ kezetes háborúban egy mozgó csapat parancs­ noka volt s a Bagneux melletti csatában tanú­ sított vitézségével katonai érdemjelet is nyert. Képviselővé először 1874-ben lett s azóta minden országgyűlésnek tagja volt. Dufaure alatt a közoktatásügyi minisztériumban másod­ államtitkár, Campanon tábornok hadjáratában a hadi pénzügyi bizottság elnöke vala. Floquet visszalépése után őt választották a kamara elnökévé, majd Dupuy bukása után nem régi­ ben miniszterelnökké lett, de ez állásról alig egy hónap múlva lelépett s ismét a parlament elnökévé választatott. Egész politikai pályáján az erős és önálló meggyőződés emberének s a köztársaság rendithetetlen hívének mutatkozott. Carnot szerencsétlen halála után barátai, képviselők és szenátorok, élénken sürgették, hogy fogadja el az elnökké jelöltetést; de ő még jobban vonakodott, mint valaha. Újra meg újra azt mondogatta, hogy sokkal nagyobb fon­ tosságúnak tartja az elnöki állást, mintsem ő magát e méltóságra alkalmasnak hihetné. Végre is anyja szava döntött. Ez a tisztes matróna látván, hogy a személyes és politikai barátok rábeszélései nem elegendők, fia elé lépett s így szólt: «Fiam, mikor a kötelesség szólít s mikor

VASÁENAPI ÚJSÁG. a kötelesség betöltésével veszély is jár: egy Casimir-Perier nem tétovázhatik!» Barátai, különösen Burdeau, e szavak hatását megra­ gadva, még nagyobb hévvel ismétlék sürgeté­ seiket, mire aztán Casimir-Perier, tekintve külö­ nösen a helyzetnek és főleg Francziaország jelen állapotának válságos voltát, megadta magát s meghatottan így nyilatkozott: «Am legyen tehát! Tietek vagyok; a jelöltséget el­ fogadom.* S másnap délután már csakugyan Versaillesba kellett mennie, hogy a nemzet­ gyűlés elnökétől átvegye törvényes megbíza­ tását s elfoglalja a franczia köztársaságnak nagy fényű, de egyszersmind nagy felelősséggel, sőt esetleg veszélylyel is járható elnöki méltóságát.

ÁLDÁS. Mint a telt köpűnek szélén Az arany szín méz kicsorran : Ugy foly áldásom szivemből, Ajkamon édes mosolyban. Áldom ezt a szép világot, Mely csak édest, mézest hordoz, Mely virággal ékesíti, Kelyhemet az égi borhoz. S áldom azt, ki a világot Oly ékessé tette nékem, Kelyhemet megkoszorúzza: Áldalak jóm, drágám, szépem ! S áldás, áldás, három áldás Nagy nevedre ég királya, A ki őt énnékem adtad S szent lelked óntéd ki rája!... SZÁSZ BÉLA.

E G Y K I S BABÁNAK. Kis lány vagy még, bölcsőbe' ringó, Szeszélyes, pólyás kis baba; Hat hónapos szép rózsabimbó, Kit féltve őriz a mama; De én már is járok tehozzád, S gyönyörrel nézlek tégedet: Egy perezre mintha visszahoznád Mosolygó gyermekségemet. Szeretem csöndes gyügyögésed, És hadonázó kis kezed; Ha bajszom egy szálát kitéped. Oh, milyen pompás élvezet! Szeretem piczi piros ajkad, S kékellő szemed mosolyát: — El-elnézlek, merengve rajtad, S tűnődve ringatlak tovább. Fél év 1 hiszen már nagy leányka : Eljátszik már az asztalon, A vizes poharat lerántja, — Te-nek már nem szólíthatom. Maholnap ábránd száll szivére És udvarolnak majd neki, Csókot lehelnek kis kezére, S ő ezt pirulva engedi. Igen bizony ! Az évek szállnak, Taniü s felejt is majd sokat; De a mit most mondok magának Figyelje meg tanácsomat. Ma persze könnyű még az élet S magácska most csak mosolyog, Hej 1 pedig a mit én beszélek. Az mind nagyon komoly dolog. Csengő rímekben, szép sorokban lm, itt van az arany tanács : Ha szíve szerelemre dobban, Nem kell, hogy mindjárt tudja más. Divatlapokba vagy Bazárba Ne küldjön fájó verseket, Mert szebb az érzés szívbe zárva, Mint hogyha nyiltan kesereg. Ma már úgy van, hogy sok kisasszony Reggeltől estig zongoráz;

27. SZÁM. 1894.

41. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

De én bizony nyiltan bevallom, Hogy ez betegség, rossz szokás. Magácska ugy-e, másmilyen lesz, Szorgalmas és munkára kész . . . — A tűszurástól százszor szebb lesz A bársonyos kis női kéz. Magácska nem lesz büszke dáma, Szeszélylyel és gőggel teli; Nem vágyik majd a nagy világba : A csöndes otthont kedveli. Pompát, hívságos fényt nem áhít, De egyszerű lesz és szerény, S vidáman öntözvén virágit Nem lesi, jön-e vőlegény. De jön ! S szivét mint szép madárdal, Egy boldog érzés tölti meg : Szeretni fog majd tiszta lánggal, Becsülve azt, a kit szeret. A lakodalmon én, a násznagy, Magácskát szívből éltetem ; A szép álmok valóra válnak, S ez boldogság lesz én nekem. De hajh ! mindez sokára lesz még, Ráérünk még a lakzira ! Az ábéczét, ezernyi leczkét, S sok mást kell még tanulnia ! De csitt! azért ne sírdogáljon, És várja csöndesen sorát; Csicsijja, csijja! most buváljon S én szépen ringatom tovább ! . . . SAJÓ SÁNDOR.

ÁLDOTT LELKEK. Elbeszélés. Irta H e r m á n Ottóné.

Persze, az emberek azt hiszik, hogy a ki már betöltötte a hatvanadik esztendejét, fehér haja, szakálla és megfelelő ernbonpointje van — ráadásul pedig egy minden tekintetben méltó élete párja, azzal nem is érdemes egy novellairónak foglalkozni, mert az szívbeli ügyeivel, — ha voltak, ha nem voltak — alaposan leszámolt ez életre. Hogy mennyire csalódik, a ki így vélekedik, élő példa rá a Gyuri bácsi — helyesebben Lakatos György — esete, a ki huszonhat éves korában már családos ember volt. Régi szép szokás szerint az édes anyja szemelt ki a számára egy «jóra való, tisztességes bajadont*, Bors Katiczát, a ki azóta a Kati, Kató, Kata periódusokon átesve, tiszteletreméltó Katalinná vastagodott. Lett nekik két, vagy három szintén igen «jóra való» gyermekük, a kiket sorban megházasítottak, illetve férjhez adtak, aztán kettecskén maradva éltek - éldegéltek — ha boldogan-e, nem tudom, de erősen hiszem, annál az egyszerű körülménynél fogva, hogy soha egyiknek sem jutott eszébe a fölött gon­ dolkozni. Kevés igényű, jó módú emberek voltak. Egybekelésük óta minden nyarat ugyanabban a szerény kis szepességi fürdőben töltöttek, a melyben tavaly ünnepelték házasságuk és fürdői vendég voltuk huszonötödik évfordulóját. Bizony a régiekből jóformán csak maguk maradtak azok közül, a kik állhatatosan minden esztendőben ellátogattak néhány hétre a pom­ pás fenyvek, kristály források, éltető ózon és hihetetlen rossz koszt eme tájékára. Csak a vénséges Szepessyné, a ki már huszonöt év előtt is öreg volt, hozta el ismét hűségesen idült gyomorhurutját, ócska kösz­ vényével egyetemben, az avult bajokhoz pedig egy friss, üde, fiatal ápolót, a ki tizennyolez éve daczára maga a munkásság, szerénység és türelem, — azonfelül apátlan-anyátlan és va­ gyon nélkül való, a mi tudvalevőleg mind meg­ becsülhetetlen kellék arra, hogy valaki ápolóul

beváljék egy köszvénytől gyötört, besavanyodott, zsémbes vén csont mellett. Hogy ez a fiatal áldozat véletlenül meglehetős csinos, az persze egy eléggé kellemetlen mellék­ körülmény, a mire az öreg asszony igyekszik jóakarólag szemet hunyni, mert végre is a leány nem tehet róla és hát — uram isten — van-e valami e siralom völgyében, a mi tökéletes ? ! . . Azért csakúgy elgyötörheti a «fruskát*, a hogy őt magát elgyötri a köszvény. A lány pedig jó természeténél és teljes elhagyatottságánál fogva, ha a rútak rútja lett volna, sem ragaszkodha­ tott nagyobb hűséggel, odaadással a szekánt öreghez. Ha a «néni» köszvénye kegyes volt, sétára indultak, már úgy a maguk módja szerint: a néni csoszogott, Magduska tipegett, tiz-tiz lépésen­ ként pihenőt tartva. Magda csak ugy roskadozott a plaidek, lábpárnák, gyorsforralók, kisebb-na­ gyobb poharak, serpenyők, herbateás szelenczék terhe alatt, a mik a kirándulás nélkülözhetetlen kellékei voltak. Könyvet is vitt, valami «Szentek Élete * • félét, a melyből az Adelaide pihenőnél a párnákkal körültámogatott nénit álomba szenderítse s a mibe a maga részéről ő is egy-két halva született ásítást temessen. Ezek voltak a Magda úgynevezett «boldog napjai* . . . Oh! fürödhetni a verőfényben, hall­ gatni a bolondos pinty víg feleselését, elgyönyör­ ködni a mókusok röpülő ugrándozásán, a mint a fenyvek rojtos ágai között ezinezogva bom­ lanak, kergetőznek — és szívni azt az édes, kábitó fenyűillatot, a mitől a tüdő tágul, a vér megpezsdül, a szív mámoros lesz . . .

VASÁRNAPI ÚJSÁG. el is határozta, hogy a mennyire tőle telik, segít a nyomorúságán. Már ez is a szokásaihoz tar­ tozott, — mindenkin segíteni, a hogy bir. Egyelőre nem volt más mód, mint hogy időnként szerepet cseréljen Magdával; ha a néni köszvénye a szokottnál erősebben garáz­ dálkodott, elküldte a lányt az urával sétálni, maga pedig ott maradt a beteg mellett. Mindenki meg volt elégedve a dolog rendjé­ vel. Magduska épen boldog volt, hogy a keser­ ves nyűgtől ideig-óráig megszabadították. Csupa figyelem, előzékenység volt • Gyuri bácsival* szemben. Hordozta a pipáját, ernyőjét, három lábú bőrszékét, a meredek hágón előre ment és kézen fogva húzta, segítette; ágat, követ eltá­ volított útjából s mind ebez csevegett, csapon­ gott hálás szive túláradtában, mint egy kalit­ kából kiröppent boldog madár, a melyet a váratlan szabadság érzete megrészegít. Az öreg úr pedig igazi lelki gyönyörűséggel élvezte mindezt. Hogy őt ez a fiatal áldott lélek így megbecsüli, így beczézgeti! Egészen megkönnyültaz oldala mellett; még az «Öt-forrás* meredekén is úgy felsegítette, hogy észre se vette — s fent voltak! Bezzeg a szegény vas­ kos Katalin ugyancsak rátámaszkodik, hogy alig győzi szuszogással és veríték-törléssel, mig valahova fölezipekednek. S most a helyett, hogy ő vinné még az asszony ezókmókját is, ez a kedves gyermek megszabadítja minden terhétől, játszva, nevetve, aranyos víg kedvvel. Igazi áldott lélek — és szó a mi szó, nagyon csinos a fruska... Katalin asszony azalatt ült a beteg mellett, főzte a dekoktumokat, borogatott, masszíro­ zott, — uram bocsa' — még föl is olvasott a "Szentek Életéből* — kálvinista asszony létére ! A zsémbes vén asszony keserű kifakadásai pedig a világ, a köszvény és a mai fruskák ellen csöndes duruzsolássá szelídültek az ő kötő­ tűinek ütemes csörömpölése mellett, a mely ren­ desen jótékony álomban végződött. Katalin asszony pedig csak kötögetett és ült tovább a fülledt betegszoba elemezhetetlen levegőjében, azzal a boldog hittel, hogy hisz ez a vén Szepes­ syné tulaj donkép egy áldott lélek, csak tudni kell bánni vele, s azzal a kibékítő tudattal, hogy sikerült neki egy füst alatt három felebarátjával jót cselekedni. Hanem egyszer csak azt a fölfedezést tette, hogy az ő áldott lelkű Gyuriczája éjjelenként nyugtalankodik, ireg-forog, sóhajtozik az ágy­ ban. Nappal rossz kedvű, s ha nem hallgat, akkor csak azért beszél, hogy zsörtölődjön, a mi pedig soha sem volt természete. Az ételt alig érinti. Órák hosszat elüldögél a levegőbe bá­ mulva s ha megszólítja, ijedten rezzen össze. Hogy lelkiismeretét megnyugtassa, titkon a dok­ tor véleményét kérte ki, noha előre tudta, hogy mi lesz a diagnózis ! «Hm, hm . . . Oh, oh . . . Baj, baj* — stb. De hajó volt ezen is túl esni. Már másoknak is föltűnt, hogy Lakatos György szemlátomást sápad, soványodik s mi­ kor a láthatatlan baja annyira elmérgesedett, hogy a pipa sem izlett többé, sőt legkedvesebb téli-nyári időtöltése, a mi nélkül eddig élni sem akart volna, — a máriás is terhére esett, — Katalin asszony komolyan aggódni kezdett.

«Rossz napok* voltak, mikor a vén asszonyt a pamlaghoz szegezte a baj; a mikor ablakot, ajtót hermetice elzárva, ott kellett ülni mellette, dörzsölni a lábait, a fejét kámforral, eczettel, a hátat mustárszeszszel; főzni huszonötféle levet, pacsmagolni külsőleg-belsőleg valamenynyivel; lesni ezer szeszélyét s mielőtt kimondta, telje­ síteni; hallgatni a szakadatlan folyó dorgatoriumot, a hánytorgatást napjában tízszer, hogy tartják, ruházzák, ennie adnak kegyelemből, ér­ demetlenül. Még enyhülés számba ment a dok­ tor és paciens konzultálása, a mely kétszer na­ ponta — igen csekély eltéréssel — következő épületes dialógusban folyt le: — (i Doktor ur, lelkem, oda vagyok, végem van*... —- «0h, oh, oh, oh, oh!» — «Mit gondol, tán jó lenne egy harmincz fokú félfürdő?* — «I-igen, igen, igen, igen.* — «Vagy tán egy hideg bedörzsölés ? Ugy-e, nem ártana?* — «Ne-em, nem, nem, nem, nem ! . . . — «És utána egy bepakkolás... jó lesz lel­ kem, doktor ur?» — «Jó, ó, jó, jó, jó, jó.» Kúra után: — «Jaj doktor ur, semmivel sem könnyeb­ bültem. » — «Hm, hm, hm, hm, h m . » . . . — «Sőt most már a keresztcsontomban is szaggatást érzek.* — «Baj, baj, baj, baj, baj» — «Ha ez így tart, meg kell bolondulnom.* — «Mi a bajod, édes öregem?* — «Ho-ho-ho-hó!» — «Semmi.* — ((Kérem, nézzen be hozzám holnap ko­ — «Mit kívánsz ma reggelire?* rán . . . addig tán nem halok meg* — «Semmit.* — «I — igenis, igenis, igenis . . . azaz hogy — — «Hová sétáljunk kúra után?* n e . . . em, nem, nem, nem!» — *Sehova!* Másnap — da capo. No, a kérdezősködéssel nem fog boldogulni, A derék Katalin asszony meglátta és megér­ az egyszer szent. Jó, hát majd szemmel tartja, tette a fiatal martyr kínszenvedését — általá­ maj apróra megfigyeli az öregét... ban ő mindent meg szokott látni és érteni, — I Mit tapasztalt, mit nem, soha senkinek se ennyivel azonban nem érte be, hanem nyomban I

443 mondta, hanem egy szép reggel, mikor Mag­ duska a nénjét sétáltatta valahol s György úr kelletlenül, konok hallgatással hallagott a fele­ sége mellett, Katalin asszony csak megáll hirte­ len, megfogja a kezét az urának és mélysége­ sen a szemébe nézve azt kérdezi szelíden : — «Hát olyan nagyon szereted?* Lakatos György nem kérdezte, hogy kit, gyorsan lekapta szemét, és mint egy rossz tet­ ten ért iskolás kamasz lángvörös arczczal hebe­ gett, dadogott, az isten tudja mit. — «Gyuri, G y u r i ! . . . hát ezt érdemlem én tetőled, hát nem én vagyok a te legrégibb, leg­ hűségesebb barátod ? ! . . . Hiszen, ha megsze­ retted, ki tehet arról ? Az nem vétek — az isten mindnyájunkkal szabad, — nem is olyan nagy szerencsétlenség, hogy halálra epeszd magad miatta* . . . — «Katalin» . . . nyögé végre a szorongatott Gyuri bácsi. — «Az fiam, az, Katalin vagyok, a ki téged huszonötévi házasság után is szeret annyira, hogy ne álljon a boldogságod útjába* . . . — «Mit akarsz tenni?* — "Először is beszélek Magdával. Ha ő nem idegen tőled, — pedig nem idegen, — akkor hamar tisztába jövünk. A mig a válás meglesz, könnyű a kálvinistáknál, — ott maradok há­ zadnál, hogy rendben tartsam, aztán nyuga­ lomba vonulok; elköltözöm a fazekas - utczai házacskámba, éldegélek szép csendesen, ellá­ togatok egy - két hétre, hol a fiunkhoz, hol a leányunkhoz; nyugodtan mehetek, tudom, hogy jó kezekben hagylak. Mert ti már akkor együtt lesztek és boldogan éltek, mig meg nem haltok*... — «0h Katalin, milyen áldott lélek vagy t e ! De nem, nem . . . még sem lehet . . . nem len­ nék vele boldog . . . olyan boldog, mint te­ veled . . . hisz csupa gyerek még a z . . . nem tud az még semmit*... — «Majd elmondom én neki, hogy mit, hogy szeretsz, mi a szokásod, mi a kedves eledeled, hogy vesse fel az ágyadat, hogy dörgölje lapoczkádat... szóval megtanítom mindenre* . . . — «Máriásozni is?» — «Máríásozni is.» — ((Katalin szentem ! . . . te áldott l é l e k . . . te, te . . . édes anyám! * . . . A hatvan éves Katalin asszony új minősé­ gében anyailag csókolta homlokon az ő hatvan­ két esztendős fiacskáját. * Hát megtörtént. Megegyeztek. A két öreg el­ vált, Magdából pedig még az ősz végén tekinte­ tes Lakatos Györgyné asszony lett. Katalin elrendezte az új asszony szobáját, részt vett a nászlakomán, melyet ő főzetett, tőle telhetőleg fölcsapva a konyhát, a mivel nem ke­ vés van mondva. Vacsora után megcsókolta az új menyecskét, volt urának barátságosan kezet nyújtott s illendően jó'jszakát kívánva nyugod­ tan hazament a Fazekas-utczába. Másnap korán reggel már ott volt Lakatosok­ nál, harmadnap is, — és vagy két hétig minden nap eljárogatott, hogy tapasztalatlan utódját be­ vezesse a háztartás titkaiba. — «Ez a pincze kulcsa. — Ez a kamaráé.—Itt áll a tavalyi szalonna, ez meg az idei. — A páczolt nyelvet nagyon szereti az öreg; a páczba ne tégy koriandrumot; szegfüeczetet adj hozzá, itt van. A sonkához málnaeczetet szeret; a disznósajthoz tormát. Puha legyen minden, mert felül egy szál foga sincs szegénynek. — A túrós lepényt kaporral csináltasd, a töltött káposztát kapor nélkül, rántás nélkül, kolozsvári módra, dagadó, hájszeles, gyöngyös hurka főjjön benne. — A feje alá három párnát tégy, a dereka alá

444

VASÁÉNAK ÚJSÁG.

is egyet. — Az inge eleje ne legyen kemény, a gallérja csücskét hajtsd le, hogy ne törje az ál­ lát szegénynek. — A harisnyájának a visszáját fordítsd kivül, mert nagyon érzékeny a lába — ugy add a kezébe,» sat. sat. Mikor aztán a máriásból is adott egy néhány leczkét s a nagymosás titkaival a padlás rejtel­ meit is föltárta előtte, istennek ajánlotta a fia­ tal asszonyt s a lelkére kötve, hogy ha valami fönnakadása lesz, csak hozzá forduljon, végkép magukra hagyta az új házasokat. Hetek multak, hogy nem látta őket Katalin. Az áldott lélek jó jelnek vette, hogy még csak hirt se hall felölük. Csöndes magányában sokszor elgondolta, hogy jó tett helyében jót nyert, elnyerte jutalmát annak, hogy a mások boldogsá­ gán munkálkodott. Lám, neki magának is milyen jó dolga van vénségére. Fölkel, a mikor neki tet­ szik ; lefekszik, mikor megkívánja a teste; fő­ zet, a mit szeret; elmegy vagy otthon ül, a hogy kedve tartja és nem töri magát napestig, a más kényelme végett... Igaz, hogy a máriás hiányzik, bizony nagyon hiányzik a hosszú, téli estéken, de hát — jól mondja az öreg Szepessyné, semmi se tökéletes a siralom­ nak é völgyében. Ilyen gondolatokat üzve-füzve ült egyszer az alkony félhomályában, macskáját czirógatva a meleg cserépkályha mellett, mikor az ajtó lassan felnyílik s a küszöbön egy férfi köpczös alakjá­ nak körvonalai mutatkoznak.

Szent isten, ez Gyuri, igen, ez ő! Valami szörnyű nagy bajnak kellett történnie! gondolta mély megdöbbenéssel Katalin asszony. — fÉn vagyok, Katalin lelkem, — szólalt meg a jól ismert h a n g — szabad bemennem? csak egy pár szóra... nagyon, nagyon vágytam*... — «Hát Magda ?» kérdé a nyugalomba vonult feleség önkéntelenül.

CARNOT A HALOTTAS ÁGYON.

— «Otthon van, semmi baja, kezedet csókol­ tatja. 0 küldött tulajdonképpen, Oh, az egy ál­ dott lélek; csupa jóság, d e . . . tudtam, hogy nem leBzek boldog v é l e . . . nem is vagyok» . . . — «Az isten szerelmeért!... tán rossz gazd­ asszony ?» — «Dehogy; dehogy. Úgy megy a háztartás, mint a karikacsapás.))

27. SZÁM. 1894.

41. ÉVFOLYAM.

uram bocsa'! — más felé — «Vagy tán húz ?» . . . — «A galamb nem hűségesebb a párjához, mint ő.» — «Tán csak nem bánik rosszul veled ?» — «A fúvó széltől is megótalmaz, — az isten áldja meg.» — «De hát akkor, forgós veszedelem! mi a bajod vele?» kérdi tü­ relme fogytán Katalin. — «Hadd el, — vona­ kodott az öreg, — minek is mondjam!» —• «Tudni akarom, ha már ide jöttél. Halljam, mi a tökéletlensége ?» Lakatos György lehaj­ totta a fejét s mélyen belenézve a kalapja üre­ gébe, tompán sóhajtott: — «Nem tud máriásozni . . . Azaz, hogy — nagyon is tud . . . én nem tudok vele. Minden csinját-binját érti, min­ den fortélyomat kitapasz­ talta, soha semmit el nem néz, az igazából pedig, egy hajszál nem sok, annyit sem enged. Egyetlen egy játékot sem hagyott nyernem hetek óta . . . Minden este megríatom szegényt, pe­ dig isten látja, fáj , a lelkemnek, de mit tehe­ tek róla . . . Oh, édes lel­ kem —- Katalinom, milyen máskép is volt az régen, mikor még veled máriásoztam!!»... Csaknem sírva fakadt a szegény öreg. Kata­ lin is elérzékenyül... vigasztalni szerette volna, de hát mit mondhatott? .... — ((Erről már én se tehetek)) . . . sóhajtotta bánatosan. — «Oh, dehogy nem . . . csak is te segíthetnél, — ha akarnál, — rajtunk.»

27. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

445

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

— «Már ugyan miképpen?)) — «Gyere haza hozzánk, — lakni. Külön szobát adunk, megbecsülünk, a kedvedbe jáTunk, a tenyerünkön hordunk s mindezek­ ért ne tégy te egyebet: ülj le velem esténként máriásozni . . . úgy mint régen! Katalin, megint a kezedben van a boldogságom . . . Te áldott lélek! nem engedheted, hogy elpusz­ tuljak . . . áldozd fel magadat még egyszer . . . Tudod, hogy én máriás nélkül meg nem élek s csak te ismered a természetemet, csak te tudsz velem úgy játszani, hogy gyönyörűségem teljék benne!» . . . És aztán... megtörtént, a mit egy jóravaló novellaíró soha meg nem merne gondolni, annyival kevésbbé leírni, ha az a körmönfont mesegyártó, — az élet, — előbb ki nem gon­ dolta és végre nem hajtotta volna. A régi feleség még azon a héten visszaköltö­ zött az új mellé, a mi nem is esett neki nehe­ zebben, mint az elköltözés, hisz ezt is, azt is az «áldott lelkűi) ura jóvoltáért cselekedte. És máig is élnek istennek tetsző jámbor éle­ tet. Megy minden a régi nyomon, azzal a kü­ lönbséggel, hogy a míg a két öreg máriásozik, €gy fiatal áldott lélek jobb ügyhöz méltó kitar­ tással ddrukkob) Gyuri bácsinak, a kit ez idő

az ilyen díszhintó elején cselédhely nincs. A hintó előtt, mellett és mögött néhány lovas lo­ vagolt. Az inkább ékesen, mint fényesen kivilá­ gított utczákon tömérdek nép hemzsegett s bár

Összeolvadt gépek a gépházban.

és mielőtt abennülők megakadályozhatták volna tövig döfte papírral takart tőrét az elnök mellébe, és azzal futásnak eredt. A polgármester és Voisin tábornok nyujták az első segélyt a halálo­ san megsebesült és ülésében hátra hanyatlott elnöknek, míg Borius tábornok helyéről föl­ ugorva, a félhomályban eltűnni iparkodó gyilkos után kiabált, újjal mutatva őt a közönségnek, mely csakugyan rögtön el is fogta, ütlegelni kezdte s bizonyosan agyon is verte volna, ha a rendőrség hatalmába nem ejti. Az iszonyú eset által lesújtott kísérők sietve a prefekturán levő szállására vitték a halállal vivódó elnököt, hol aztán, minthogy megmen­ teni lehetetlen volt, éjfél után ki is szenvedett, Az olasz származású s Caserio nevű fiatal gyilkos eddigi tartózkodási helyén, Cetteben vette a tőrt egy Guillaume nevű késesnél a me­ rénylet előtti pénteken, jun. 22-én. A tőr spa­ nyol szabású, vagy talán spanyol készítmény is, mert egyik oldalán Toledo, a másikon pedig Recuerdo (emlék) hagyományos szók vannak beétetve. A tőr pengéje, mint pontos rajzunk is mutatja, igen hegyes; két éle közén egy-egy la­ posan emelkedő gerezd fut végig a nyelétől a hegyéig. A penge hossza 16, legnagyobb széles­ sége 2 Va, a markolata pedig 10 centiméter. A tőrt a gyilkos eldobta; úgy találták meg a hintó mellett, £ most a rendőrség kezei közt van mint bűnjel. A Lyonból Parisba szállított holttestet a Champs Elysée nevű pompás utczában levő el-

Caserjo, Carnot gyilkosa.

A gyár egyik részlete a romokkal, hátul a hadifelszerelések épülete. A JÚLIUS 1-SEI ÚJPESTI NAGY TŰZVÉSZ.

A szárító-telep szétrobbant kazánja. Paur Géza pillanatnyi fényképei után.

szerint egy áldott lélek helyett kettő dédelget, beczézget... Ő pedig, — az áldott lélek, — tőle kitelhető odaadással és részrehajlatlansággal, — engedi magát beczézgetni, dédelgetni. Hogy a világ mit szól a dolgukhoz, avval ők ugyan semmit, de épenséggel semmit sem tö­ rődnek. Jól is teszik.

CARNOT E L N Ö K HALÁLA.

A lyoni prefekturft épülete, a hol Carnot meghalt CARNOT MEGGYILKOLÁSA.

Az elnök tiszteletére Lyon városától adott la­ koma a sok pohárköszöntés miatt kissé tovább tartott, mint számították. Ezt Carnot észrevevén, hamar előrendeltette kocsiját, hogy a színházi díszelőadásra begyűlt közönséget ne várattassa megjelenésére. Ha, mint tervezve volt, gyalog megyén a közeli színházba, a gyilkos bizonyára nem férhetett volna hozzá a körötte csoportosufal, mely Ambrus rendőrkapitányt és Kon­ landott nagy kiséret miatt. így azonban csak ne­ A leomlott koly rendőrségi tisztviselőt maga alá temette. gyedmagával ült a nyitott hintóban, melynek hátulsó bakján két udvari inas állott. A hintó­ a rendőrség eléggé nyíltan tartotta az utvona­ ban az elnök mellett balról Borius ezredes, ve­ lat, a hintó mégis csak lépésben haladhatott. lük szemközt pedig Gailleton lyoni polgármes­ Abban a pillanatban, a mint a fogat a Cordeter és a helyi katonai parancsnok, Voisin tábor­ liers-tér sarkán a Eépublique-utczába fordult nok üli. A kocsis lóhátról hajtotta a fogatot, mert be, villámgyorsan a hintóhoz szökött a gyilkos,

nöki palotában, a földszinti nagy terembenihelyezték ravatalra. Az egészen gyászba vont s délszaki növényekkel díszített teremnek a köze­ pén emelték a ravatalt, mely fölé négy oszlopra erősített mennyezetet állítottak. Az egész menyriyezet fekete bársonyból volt, ezüst ékítmé­ nyekkel díszítve. A mennyezetről lelógó kárpito­ kon czimerpaizsok voltak elhelyezve, melyeken egymást fölváltva C (Carnot).és R. F. (Republique Francaise) betűk voltak ezüsttel hímezve. A mennyezet négy oszlopára gyászfátyolba vont nemzeti zászlók voltak tűzve. A két első oszlop előtt egy-egy nagy fekete bársony párnán az el­ hunytnak számos érdemrendjei voltak kirakva és gyászfátyollal letakarva. Folyvást két apácza imádkozott s a műegyetemnek két díszbe öltö­ zött hallgatója állt őrt kivont karddal az égő gyertyákkal környezett ravatal mellett. A temetést megelőző napon a palota belső udvarán új nagyszerű ravatalt emeltek s arra helyezték át az elhunytat, hogy a nagy közön­ ség is akadálytalanul megtekinthesse még egy­ szer a nemzet vértanujának élettelen tetemét. A mint a koporsót ide átszállították, a terem­ ben állott ravatalt a gyász jeléül szétszedték és a palota másik udvarán ünnepiesen összetörték. A franczia nemzet még külsőségekben is min­ den módon kimutatta, hogy veszteségének érzete és gyásza mérhetetlen, s hogy nagyjait senki sem tudja jobban megbecsülni, mint Francziaország.

27. SZÁM. 1894.

VASÁBNAPI UJSA^

446 KOSSUTH A FOGSÁGBAN. II. A gond és az aggodalom, magára hagyott családja sorsa miatt, a tétlen mozdulatlanság, melyre fogsága kárhoztatta, végre a kiállott izgalmak fáradságai, aláásták Kossuth egész­ ségét. Különben sem valami erős szervezete már letartóztatása előtt gyakori gyengélkedések­ nek volt alávetve, melyeket a megfeszített munka s lázas tevékenységű életmódja oko­ zott. Már az 1836. év nyarán, ha egy nappala tűrhető volt, azt fájdalmas éj követte. Most azonban még sulyosbult állandó gyomorbaja. Egy időre ehhez fogfájás is járult, mely anynyira gyötörte, hogy magok az őrtisztek hivat­ ták hozzá Turnovszky fogorvost, ki aztán segí­ tett is rajta. Egyébként homeopáthikus gyógy­ móddal élt s az orvosa, dr. Balogh Pál által kül dött porok csakugyan használtak neki, úgy, hogy egész bizodalommal irja szülőinek, hogy nem kétli, mikép ha csak pár hétig a krajnai hegyekben vadászhatna, egészsége tökéletesen helyre állna. Azonkívül orvosa szigorú diétára szorította, különösen a gyümölcstől és a zöld­ ségtől tiltotta el kérlelhetetlenül, a mi annál nehezebben eshetett Kossuthnak, mert sem bort, sem kávét nem ivott ebben az időben (ebben atyját követte, ki szintén
mint Homér vak cyclopsát, a szemeire boruló örök éjszakával fenyegeti, ez a hír egészen lesújtja. A mi Kossuthot még fogságában is szépen jellemzi, az az a pedánsságig menő rendszere­ tet, cein és tisztaság, melylyel személyét ápolja. Alig múlik el hét, melyen egy s más apróságot ne kérne, mint p. o. fogkefét, fogport (és pedig a dr. Balogh-félét), továbbá kézmosó port, keztyűt (83/4 számút), köpenyeget, ruhatartó ládát, rova­ tékos gácsi-szövet (struck) barna nadrágját, stb. A felső ruhát, azonban maga bevallja, hogy ép ugy nem szereti változtatni, mint a milyen sűrűn változtatja fehérneműit. Csak ez a figyelmes, minden óhaja megelő­ zésére kiterjedő gond, melylyel egy édes anya féltő szeretete övezte, tette lehetővé, hogy Kos­ suth a legszerényebb eszközök mellett is bizo­ nyos viszonylagos kényelmet nem nélkülözött fogsága kietlen magányában. Takarításról, ruha­ tisztításról maga intézkedett havi 10 írtért, me­ lyet pontosan megkapott hazulról, azontúl majd­ nem semmit sem fogadott el szülőitől, s hogy büszkesége mily nemes önmegtagadásra teszi képessé, mutatja az a szép vonás, hogy mikor ép karácsony előtti napon anyja száz ezüst fo­ rintot küld számára, ebből csak húsz forintot tart meg, a többi nyolczvanat haladéktalanul visszaküldi. Tudta, hogy szülői csak saját nélkülözéseik árán áldozhattak ennyit is. Családjuk nem volt gazdag, daczára annak, hogy a Kossuthoknak is megvoltak a magok családi legendáik, s ki hibáztatná ezek kultuszát az ivadékban, kü­ lönösen ha az a prokátori művészet oly mesteri feladatát látta ambicziója elé tűzve, mint Kos­ suth a Czobor-féle örökség mesés tradicziójában, a mint az apáról fiúra szállt. Anyja kér­ désére, s pedig a kérdés nem lehetett minden alkalom nélkül fölvetve, ő maga mondja el egy levelében a bonyolult pörigény érdekes törté­ netét. Tudniillik mikor a gr. Czobor-ház fiágon kihalt, jószágai közül az éleskői (Scharfenstein) vár és uradalom a Batthyány herczegek kezén maradt, kikkel szemben a királyi fiscus azt mint csak fiágat illető javat kezdte pörölni előbb herczeg Batthyány Fülöptől, majd Jánostól, mint a kikre az osztályképen szállt.* A Batthyányak azzal védekeztek, hogy Eleskő a leány­ ágat is illeti a Czobor-családban Úgy de ha ez állt, akkor Eleskő a Kossuthokat, mint a kik a Beniczky, Prónay, Jánosi, Révay ágon szintén Czobor-maradékok, kellett hogy illesse és pedig részben, ha a Batthyányak is osztályosok, és egészben, ha nem azok. Ez alapon Kossuth nagyanyjának testvére, Beniczky Sándor, pörbe is fogta a Batthyány-családot, maga Kossuth Lajos pedig apja, György bátyja és Simon bátyja részéről sajátkezülegavatkozotta pörbe 1823-ban vagy 24-ben.** Az 1827-iki diéta végén barátját, Korláthot kérte fel ügyvédjéül, 1836-ban pedig maga is Pestre kerülvén, kereste a port s nagy nehezen talált is olyan czímüt s tárgyút, de különös! abban sem kezeirásának, sem nevé­ nek, sem beavatkozásának nyoma sem volt. A dolognak maga Kossuth csak azt a magyará­ zatot tudta adni, hogy emlékezett rá, hogy mikor atyja a Sámuel nagybátyja utáni örökség ügyé­ ben 1825-ben Hinkóczon járt: akkor Beniczky Sándorné vonakodott neki a közös levéltárt megmutatni. Továbbá hallotta azt, hogy a Bat­ thyányak bizonyos Czobor-féle örökség tárgyá­ ban a kir. fiscusnak egyezséget ajánlottak, melyből azonban semmi sem lett, mert a 3-400 ezerre liquidált summát sokallották. De hogy vájjon ez az egyezség-ajánlás épen Éleskőre, vagy talán más javakra vonatkozott-e, azt Kos­ suth nem tudhatta. Hallotta bizonyos kir. fiská­ listól azt is, hogy a táblánál több, igen tetemes összegről szóló per van folyamatban, de neki, mint Czobor-örökösnek, czímüket nem akarta megmondani.

Mekkora szomorúsággal értette mind ehhez a jó édes anya Benyovszkitól, hogy fia mindjob­ ban soványodik! Kossuth maga ezt meg sem irta, nehogy ok nélkül való bánatot okozzon a jó öreg asszonynak. Az egykor «virtuóz alvó» — a mint maga nevezi Kossuth magát — most, bár könnyen elalszik ugyan, de minden neszre felébred. Barátainak sorsát még saját nehéz körülmé­ nyei közt sem téveszti soha szem elől s szemé­ lyes panaszait elnyomva, együtt érez azokkal, a Kossuth feltevése szerint tehát Beniczky Sánkiket lelke szeret és a magáéinak fogadott. Fáj­ dalommal hallja Kölcsey halálhírét: «mért nem j dor Eleskő iránt két pert nem kezdhetett, ha inkább én ?» kiált föl, s a legőszintébb fájda­ lomtol megrendülve értesül Wesselényi súlyos •; A pör 1791 szept. 12-én indíttatott, miután az betegségéről is, és oly jellemző nemes optimiz­ ! utolsó Czobor József gróf ellialt és pedig következő musával találgatja a módokat, melyek barátjá­ j birtokrészek i r á n t : Szent-János. Szent-Péter, SzentJliklós, Bikszád, Bióez, Szent-György, Kukló, Závod, nak visszaadhatnák egészségét. Eszébe ju­ Lukszár, Bogdanócz, Podhajcsány, Szokolod, Szekula,' tott egy lombardiai fürdő neve, melyet már I Boldogasszonyfalva, Mani^ha. emiitett is egy izben előtte, mint ily esetekben •'* A királyi fiscus által pörbe idézettek a következő kitűnő hatásút s kéri anyját, juttassa eszébe j birtokosok voltak, u. m. gr. Colloredo Gabriella, néhai Wesselényinek. Mikor aztán hirét veszi a még ! idősb gr. Pálffy János özvegye, úgy is mint gyermekei továbbá gr. Pálffy Budolf, gr. Batthyány János, fájdalmasabb csapásnak, mely Erdély athletáját, j gyámja, br. Jeszenák Pál.

27. SZÁM. 1891.

41.

ÉVTOLYAM.

csak úgy nem, hogy egyiket egyik, másikat a másik fele iránt, melyhez tartoztak Holics és Sassin is, hajdan a Kossuthok birtoka, melyet azonban Mária Terézia I. Ferencz császárnak adományozott. Azt azonban remélte Kossuth, hogy körülbe­ lül hatvan év múlva a fiscusnak a Batthyányak elleni pőrében majd az ő testvéreinek unokái fognak a septemviratus előtt pörlekedni. (Maga tehát házasságra ekkor még, úgy látszik, nem gondolt). Különben még nagyobb összeg volt' tárgya a Jánossy-féle örökségi pörnek, melynek az 1715. t. ez. 85. §-ban is említett egy részére vonatkozó irományait azonban Kossuth soha sem tudta kikapni a kir. kamara levéltárából,, hová a neo acquistica commissiótól kerültek. Mindezek a pörök, nem szenvedhet kétséget, hogy élénken foglalkoztathatták Kossuthot ez időben, mielőtt még pályáját a gondviselés a nemzetre oly áldásosán végleg kijelölte volna. VÁRNAI SÁNDOR.

HOGYAN FÜRDŐZTEK RÉGEN? Genf, Teplitz, Spaa, Karlsbad, és még egy néhány európai hirű fürdő a rang és előkelőség nemzedékeinek egész hosszú sorát látta megje­ lenni századok folyamán gyógyforrásainál, s ha felsorolnék mindazokat az európai hirű neve­ zetességeket, kik itt merítettek erőt történeti szerepléseik izgalmaihoz, ebben benne volna a kor egész története. A mi különösen Spaat illeti, csak De Ligne herczeg sorait kell olvasnunk, hogy megelevenüljön előttünk az az egész múlt­ századbeli társadalom, mely itt a belga tenger­ parton összegyülekezett. Valóban vannak fürdők, melyek világtörté­ neti eseményeket láttak lejátszódni árnyas fa­ soraik között. Karlsbad nevével mindig együtt fogják emlegetni, hogy itt ment végbe az a neve­ zetes konferenczia, mely 1805-ben I. Ferenczetaz osztrák császári czim fölvételére vezette. A waterlooi csata után Blücher itt parádézott a Napóleontól zsákmányolt hat-lovas hintón, mig Hatzfeld herczegnő koszorúival övezte fejét s az agg katona maga is a tánezolók közé vegyült. Hét, kilencz és azon túli ággal díszített koro­ nájú látogatói között voltak olyanok, kik, mint Bohan Lajos herczeg, — több mint harmincz éven át minden nyáron megfordultak csodatevő forrása környékén. Hanem tragikusabb eseményeket is látott az ősrégi cseh fürdő s ezek között nem utolsó volt a múlt század vége felé az, mikor egy vendég ellen saját inasa, kit szigorával maga ellen ingerelt, mérgezést követett el; a gyógy­ szertárból valahogyan mérget csalt ki s azt az ásványvízbe keverve, gazdájának nyújtotta,, de ez észrevevén a víz zavarosságát, kiöntötte s mást vitetett. Ekkor aztán az elvetemült inas a levesébe csempészte a mérget, de azt isészrevette egy jelenlevő orvos s gyorsan ellen­ mérget adott be mindazoknak, kik a levesből ettek. Az orgyilkos rajta vesztett s büntetésből pallossal kivégezték. Föl van jegyezve a fürdő krónikáiban, hogy ez a kivégzés a fürdőnek 58frt és 18 krjába került. Ilyen élményeken lehe­ tett keresztül menni ezelőtt másfélszáz évvel Európa egyik legelső fürdőjén, melyet 1711-ben Nagy Péter czár is meglátogatott s ott egy ko­ vácsműhelyben saját czári kezeivel egy patkót kovácsolt, szintén sajátkezüleg esztergályozott elefántcsont szelenczéjét pedig az odavaló pap­ nak ajándékozta, kitől az a prágai múzeumba^ került, hol máig is megvan. Azt is fentartották róla, hogy közönséges eke elé való paraszt lovon nyereg nélkül ment fel a veszélyes Hirschensprungra s az ott levő keresztre bevéste nevének kezdőbetűit. Sok fényes ünnepély tarka látványossága vo­ nult itt el a sötét-zöld cseh erdők százados lomb­ koronái közt. De egy sem volt káprázatosabb, nagyobbszerü, mint az az élő sakkjáték, melyet a múlt század végén rendeztek, a mikor a rétre leterített koczkás vásznon eleven gyermekekből álló sakk-figurák mozogtak, váltakoztak. A külföld híres fürdőhelyeinek e mozgalmas életéhez képest a múlt században, természete­ sen a legszerényebb méretekre zsugorodik össze az, a mit a magyar fürdők azon időbeli állapo­ tairól, a legelsőket sem véve ki, följegyezhe­ tünk.

41. ÉVFOLYAM.

Borszék például a múlt században még egy irtatlan rengeteg volt, hol igen könnyen éhen halhatott vagy a vadak zsákmányául eshetett, a ki úttalan vadonaiba merészkedett tenni lá­ bát. Pasteur hivei azonban elcsodálkoznának, ha tudnák, hogy a világtól félreeső helyen már ekkor akadt, a ki az itt bőven előforduló Enziana .cruciata nevű növény nedvével a veszettséget sikeresen gyógyította, t. i. Lukács, a ki aztán ezért jutalmat is nyert. Tény, hogy 1775-ben még bölényt is láttak a környéken csavarogni, talán Bákóczy híres vadászatainak utolsó fenn­ maradt tanuját. Özek meg épen gyakran jártak le inni még e század elején is egész a savanyú­ forrásig; egyszer három nekibátorodott állat keresztülugrotta a körülkerített tekepályát és ledöntögette a pakonbirót.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

mely a torkot, sőt az állat is eltakarta. Végre nanking nadrág selyem harisnyával, s hátul újjnyivastag ezopf fejezte be az elegáns uracsok öltözékét. Nem ilyen könnyű vállalkozás a nők öltözeteit leírni, de hogy a divat, kivált kül­ földi fürdőhelyeken már nagy igényekkel lépett fel, mutatja egy Koburg herczegnő példája, ki Karlsbadban egy saison alatt egészen divatba hozta a tollas, dús arany-zsinóros, fekete ma­ gyar kalpagot. Nem tanulság nélküli példája ez a magyar vi­ selet némely motívumai külföldi hódításának, már egy századdal ezelőtt. Csakhogy fájdalom, szoros összeköttetésben áll azzal a szintén elvitázhatatlan ténynyel, hogy hazánkfiai már akkor üdvös dolgot véltek cselekedni, mikor hazai fürdőhelyeink lenézésével az idegen világ gyógy­ A fürdő vizét tudvalevőleg a múlt század ele­ helyeit látogatták tömegesen. Ebből az időből jén fedezték fel arra járt vadászok, de Borszék­ egyebek közt a következő adoma maradt fenn, nek is megvan legrégibb hagyományaiban a melynek színhelye egy előkelő külföldi fürdő, maga pásztora, a ki vérköpései ellen itt talált hőse pedig a régi világ egy magyar táblabírája először véletlen gyógyulást. Híres múlt századi volt, kit megrendült egészsége kényszerített az vendégei közül elég, ha a szerencsétlen emlé­ idegenbe. Minthogy a diákon kívül más idegen kezetű Bánffy Dénest említjük fel 1776-ból, kit nyelvet nem beszélt, kénytelen volt a maga fa­ .a következő évben Bukov, a székelyek hóhéra lusi latinságához folyamodni, hogy megértesse magát orvosával, ki mindjárt a kúra elején «uris követett. ceoíus sex» — azaz hat pohárt rendelt. Úgyde Szépen kifejlett fürdői életet találunk azon­ egy kis hiba esett a számításba, mert magya­ ban Erdély kies völgyei közt csak e század ele­ runk az ((urceolusi) szót kancsónak értette s jén is. Nemcsak iszszák már Borszék gyön­ gyöző vizét Londonban és Konstantinápolyban nagy nehezen le is gyűrt négygyei az émelyítő egyaránt, de mind nagyobb számmal kezde­ keserű meleg italból. Mi természetesebb, mint nek ide betegeket is küldeni a legkiválóbb hogy roszúl lett tőle. Megy az orvos másnap s külföldi orvosok. A borszéki víz elárusítására a pácziens baját a víz csekély adagolásának tu­ 1803-ban Günther udvari fogalmazó nyolez lajdonítva, kimondja a kegyetlen sententiát: évre kapott kizárólagos szabadalmat. Az illatos «ergo sumateras urceolos octo» — «igy ék hol­ eper és málna, melynek a közhit szerint itt nap nyolez pohárral.» Képzelhető, hogy düledegészen különösen pompás zamata van, a fenyő­ tek a boldogtalan ember szemei, midőn fellázadó falombokba takarva szállított ízletes füstölt természete hősies legyőzésével magába erőltette pisztráng, messze földre vonzó erőt gyakorló a nyolez kancsó tartalmát, miközben szidta erő­ kedvencz csemegéi voltak a mindjobban ide sen az «átkozott italt»(«aqua maladictá»-t). Kö­ tóduló fürdőközönségnek. A fürdő gyors emel­ zel volt hozzá, hogy elpatkoljon. De az orvos kedését mutatja az, hogy míg a század elején csak a fejét csóválta, mikor következő nap sem még csak 15 frt évi bért fizetett érte a bérlő, látott javulást s boszúsan dörögte a félholt em­ negyven év múlva már 6000 frtra emelkedett a ber fülébe: «urceolos decem!» — «tíz pohár­ bérösszeg. Ennek megfelelő arányban növeke­ ral!» Ki tudja meddig tartott volna ez igy, ha dett természetesen a drágaság is és alig van mit véletlenül ki nem sül a félreértés s még ideje­ csodálkozni azon, hogy p. o. 1841-ben már az korán át nem térnek észszerűbb kúrára. Ez a kis eset ugyan nem emelhette a magyar itt időzött moldvai fejedelem csupán lakásáért 120 darab aranyat fizetett. Ez év nyara külön­ föld tapasztalatlan fiában a külföldi fürdők iránti ben arról is nevezetes marad a fürdői krónikák­ rajongást s alighanem bánkódva gondolt vissza ban, hogy nagy erdőégések szolgáltatták a bor­ Bártfára, vagy a pöstyéni «hévíz*-re, hol a zalmasan fenséges dekorácziót az üdülő élet becsületes Gvadányi szerint, talán ép akkor idilljéhez. A füst feketén borította be Borszé­ «húzatta a szeredi banda Ambrus czigánynyal ket, messziről szünetlenül hallszott a fák rémes a Laczkó fiainak szerelmes esetett) s a hol: ropogása, s estenden izzó fény pirja szegte be a • Fürdik papság, fürdik katonaság, láthatárt, melynek gyönyörködtető szemléletébe Városok lakosi és számos uraság.» késő éjjelig kíváncsian merültek el a látogatók. — természetesen gondosan ügyelve, hogy Egyszerű, patriarkhális, de kedélyes és csa­ harminczszornál kevesebbszer ne mártsa tagjait ládias volt a hires erdélyi fürdő élete a század az áldást és egészséget adó hullámok közé, mert első éveiben, habár nagyobb részben az erdélyi ez volt az a babonás szám, mely Gvadányi ide­ arisztokráczia szűkebb körére volt szorítva, köz- jében a sikeres kúra első és elengedhetetlen iük a Thoroczkayakkal, Bhédeyekkel, Bánffyak- föltételének tartatott. Hol vagyunk mi már ettől kal és Keményekkel. Volt olyan is, a ki, mint is ! Két-három nap, legfölebb egy hét, a mit für­ Vass Katalin grófnő, ez időben már harmincz dőzésre szánunk, csak épen annyit, a mennyi évig egyhuzamban látogatta az edző forrásokat elég, hogy nevünk a fürdőlisztában megörökítve s ennek köszönhette késő aggkorában is meg­ legyen, mert fürdőn lenni, ha csak egy-két őrzött kedélyét és frisseségét. napig is, olcsó és jó tanács a mások szemében, Fényűzésnek, hivalgó, idegbomlasztó hiúság- ámde az egészség, az drága, nagyon drága por­ V. S. versenynek nyoma sem volt még abban a tisz­ téka lett már ma. tes korban magyar fürdőhelyeinken. Itt-ott fel­ ütötte sátrát a cseh szalagkereskedő, vagy a zsidó ékszerárus, a kocsiút mentén, vagy pedig a for­ MARAT, MINT ORVOS. rás körül emelkedtek legtöbbször az állványok A franczia rémuralom rettenetes emlékezetű és asztalok, végig kirakva csábító portékákkal, mint egy külvárosi panoráma, melyek közt egyes férfiát, a ki pusztító örjöngésében ezreket és nyeremény-tárgyak csalogatták a jóhiszemű pub­ ezreket juttatott keze egy tollvonásával vér­ likumot az élelmes üzérek által kinált koczka- padra, nehéz úgy elképzelni, mint a szenvedő játékra. Néha fel-feltűnt a tarka sokadalomban emberiség résztvevő keblű orvosát. Mi állhatna egy-egy oláh kígyóbűvölő halvány, hallgatag távolabb az ő szereplésének véres emlékétől, arcza is, a ki tekintetével meg tudta igézni a mint az a szelid nimbusz, mely egy igazi em­ mérges kígyókat. Ha pedig ráborult az est a berbarát lelkét beragyogja, a ki a tudomány néma vidékre, az akkor még alig ismert tűzi­ jótékony vigasztalásával közeledik beteg ember­ játékok helyett felgyújtott szurokfáklyák lobog- társa kórágyához ? És mégis, mindennek daczára van valami Marat politikai jellemében is, a mi iak bele a világtalan sötét éjszakába. Különben egy múlt századi iró érdekesen az ő korábbi életpályájára vall; de ez nem a irja le azt a viseletet is, a melyben, főleg természet zsongító balzsamainak áldott hatása, már akkor is a divatosabb fürdőhelyeken a mely a gyógyító kézben sebet hegeszt és fáj­ nagyvilági arszlánok és divathölgyek keltettek dalmat csillapít, hanem a kísérletező hideg méltó figyelmet a vidéki jámbor közönség előtt. érzéketlensége, a ki fagyos közönynyel bonezol Állt vala pedig ez férfiaknál fekete frakkból, és metsz belé az áldozat eleven, meleg húsába. négyszögletes aczélgombokkal; hozzá fehér Ezek a vonások jellemzik a rémuralom gyászos mellény széles csíkokkal, nyakig gombolva, me­ emlékezetű vezérférfiának természettudományi lyen túl aztán vastag nyakkendőbe végződtek, I szertelenkedéseit is és így Marat jellemének,

447 vérmérsékletének és hajlamainak lélektani és pathologiai felfogásához mindenesetre figye­ lemre méltó adatokat nyújt gondolkozásának, tudományos nézeteinek és módszerének isme­ rete. Harmincz éves volt Marat, mikor már mint orvos szerzett állást magának, Artois gróf szol­ gálatában s ez idő óta, egész addig, mig féktelen, lázas életének Corday Sarolta tőre véget vetett, tudományos kiadványai egymást érték. Nem egyszer vett részt akadémiai pályázatokon műveivel, sőt a «Gyógytani villamosságról» (Mémoire sur l'électricité médicale) irt műve a roueni akadémián dijat is nyert 1783-ban. Övének gyanítnak egy újabban fölfedezett kézirati művet is az optikáról. Első műve is optikai volt s 1780-ban jelent meg. Czime: «Découvertes sur la himiere.» Ebben a Newton elméletét támadja meg a prismatikus sugártörésről, s általában már akkor annak a felforgató szelleműek mutatkozik, a mivé később a forradalom tette volt. Optikai tanulmányain kivül az égés természet­ tanával is behatóan foglalkozott. A tűzre vonat­ kozó elméletek akkor még igen zavarosak vol­ tak. Sok tudós olybá tekintette azt, mint a tes­ tekben különböző mértékben felhalmozott anya­ got. Marat kíméletlenül támadta meg ez elmé­ leteket s a philogistikából merített érvekkel mu­ tatja ki tarthatlanságukat. De maga is ép oly zavaros lesz, mert egy tüzes fluidum feltételezé­ séhez folyamodik, mely minél sűrűbb, annál átlátszóbb, s melynek az a tulajdonsága, hogy a fénysugarakat magához vonja és eltéríti. És bár ez a fluidum nem anyag, azért mégis sulylyal bír, a mit azzal bizonyít, hogy egy 16 unczia sulyu ezüst golyó izzó vörösre hevítve 5Va gránnal lett súlyosabb, egy 15 uncziát nyomó vörösréz golyó pedig fehérig hevítve két grán­ nal gyarapodott sulyban.habár anyagából három gránt a tűzben elvesztett. Ez a tűzfluidum, teszi hozzá Marat, rendkívüli keménységű, mivel a legkeményebb testeket is áthathatja. Mikor ezek a nap hatása alatt fölmelegednek, a bennök tartalmazott tűzgömböcskék mozgásba jönnek a nap sugaraitól, melyeknek önmagokban nincs melegök s a melegnek csak közegei, nem pedig forrása. Áttér azután Marat a testek égésére, olva­ dására és elillására. Az égés folyamatát a levegő és a testekben levő tüzes fluidum kö­ zötti nyomási egyensúly megszakadásának tartja, mintha tudomása sem lett volna Lavoisier és Scheale fölfedezéseiről a levegő összetétele és az éleny szerepe felől az égés folyamatánál. Ép oly különcz a mennydörgés okai felől alkotott föltevése is, a melyet a földből fölszálló rob­ banó vegyülékek meggyuladásának tulajdonít a villamos szikra következtében. Egyáltalában mindig a tüzes folyadékkal magyarázza a hő tüneteit s hízeleg magának, hogy vizsgálódásai által mind e tényeket az észszerű mekhanika törvényeire tudta visszavinni. Nevezetesebbek Maratnak a villamos gyógy­ mód alkalmazása körül tett észleletei. 1782-ben és két évvel utóbb megjelent tanulmányai közül a villamosság köréből («Becherches physiques sur l'électricité» és «Mémoire sur l'électricité médicale») utóbbi a roueni akadémia azon pálya­ kérdésére kivánt válasz lenni, hogy: mily ha­ tárig és mily föltételek alatt alkalmazható úgy a pozitív, mint a negatív delej esség és villamosság a betegségek gyógymódjánál? Marat dolgozata nem érinti a delejesség kérdését, de a villamos­ ság körül tett tanulmányai elnyerték a pálmát. De Marat abban a kérdésben is csak a dör­ zsölés utján előidézett villamossági tünemé­ nyekre szorítkozott. Galvani nagy fölfedezése még csak két évvel utóbb következett be. Volta oszlopa pedig csak a század végén lőn ismertté. Mindamellett a villamos gyógymódnak már voltak hírneves szószólói s ezek között Bertholon abbénak e tárgyról négy évvel előbb megjelent művét Marat éles kritikával bonczolja szét. Ta­ gadja a levegőben elszórt villamos áramnak befolyását s kísérletek útján igyekszik bebizonyí­ tani, hogy egy szoba levegője, melybe egy villamfejtő géppel összeköttetésben álló elszigetelt vezető szolgál, sokkal jobban van telítve villa­ mossággal, mint a légkör a legzivatarosabb idő­ ben. Úgyde ő számos beteget eredménytelenül tett ki huzamosabb hatásnak, a nélkül, hogy bár­ mekkora sikert ért volna el. Elveti tehát az em-

27. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI UJSÁG^

448

test felületein szenvednek, katoptrika tárgyai; azok pedig, melyeket a testek közepén áthatolvaszenvednek, a dioptrika tárgyát képezik. De Ma­ rat ezeken kivül még két más csoportját veszi föl a fényelhajlásoknak, egyiket, melyet opisoptrika név alatt tárgyal, s másikat, melynek tudo­ mányait a peroptrika körébe utasítja s mely a fénynek a testek külső vonalain történő töréseit öleli magába. Mind e tanulmányok, szemmel láthatólag egé­ szen magukon hordják Marat egyénisége bélye­ gét. Neki dicsőség kell minden áron, ezt a labora­ tóriumok türelmes munkássága nem nyújthat számára, azért többet ér vakmerően támadni a nagy elméleteket, melyek hirt, nevet szereztek szerzőiknek, s kiknek dicsőségében igy könnyű szerrel lehet sütkérezni.

EGYVELEG.

A MEGRONGÁLT VASÚTI TÖLTÉS TEPLA MELLETT.

* Érdekes különcz volt Parisban egy Josse nevű vagyonos ember. Függetlenségének megőrzése végett kerekekre építtetett házat s azt időről-időre más­ más helyre tolatta. Szenvedélye volt azonkívül az eldobott tárgyakat összegyűjteni. Említett háza is főkép ily hulladékokból épült, minők pléhdobozok, ládadarabok, rossz kalapok, különösen a falak ócska kalapokból készültek. * Elrejtett város. Mexikóban a Sierra Madre hegység rejtett völgyében egy nagy város romjait.

27. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

449

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A BELÜGYMINISZTER A VÁGVÖLGYI ÁRVÍZ SZÍNHELYÉN. A meglevő adatok szerint ebben a században csak az 1813-iki árvíz volt nagyobb az ideinél, mely oly roppant pusztítást hozott a kies Vágvölgyére. Pedig az utóbbi évtizedekben nagyon sok tör­ tént a Vág folyó szabályozására s nem várta volna senki sem, hogy a különben rakonczátlan folyó, épen a nyár közepén úgy elöntse az egész termékeny völgyet, hogy az 36 órán át valósá­ gos tenger legyen. A rombolás, melyet a Vág folyó véghez vitt különösen azért volt oly rendkívül nagy, mert az ár hirtelen szökött fel oly magasra, hogy nemcsak a partokat, hanem a különböző védműveket és gátakat is átléphette. Az egész nagy szerencsétlenségben még az volt a szerencse, hogy a hol falvakat ért a vizár, mint pl. Negyednél, a vetésekben nem okozott nagyobb kárt; és megfordítva, a hol a vetéseket lepte el, ott a falvak maradtak menten, mint pl. Farkasd és Trencsénmegye számos községe. • Hieronymi belügyminiszter, a mint kellő érte­ sítést vett a csapás rendkivüliségéről, nagy elfoglaltsága mellett is, időt szakított magának arra, hogy az elárasztott vidéket személyesen megtekintse és maga intézkedjék a legsürgősebb

A KASSA-ODERBERGI VASÚT ZSOLNAI HÍDJA A VÁGÓN.

Cserna Károly rajza.

EGY ÁRVÍZ ÁLTAL ELÖNTÖTT UTCZA TRENCSÉNBEN.

"béri test belsejében magától előidézhető villa­ mosság elméletét. De a géppel való közvetlen érintkezés vagy fürdő által eszközölt pozitív villamosságban nem hisz, s azt állítja, hogy sem az érverést, sem a vérkeringést, sem a test hő­ mérsékletét nem látta azáltal módosítva s a transpiratio is csak kevéssé emelkedett. Végül a vil­ lamos üteg elsütése következtében megölt álla­ tok bonczolása is azt derítette ki ő szerinte, hogy a csekély sérülésből következtetve, halálukat in­ kább idegrángás okozta. Csupán a csontok, izmok, véredények, mint a fluidum legjobb vezetői némely bántalmainál fogadja el a kezelés esetleges jó hatását, tehát daganatoknál, bőrkiütéseknél, fagyásnál, görcs­ nél, köszvénynél, bénulásnál, ellenben nem is­ meri el a bél bántalmainál, sőt veszélyesnek tartja mindenfajta kelésnél, mert azt érleli és elősegíti a mérges anyagok beszivódását. Nem sokára Marat munkássága újólag az op­ tika felé fordult s 1784-ben közrebocsátotta «Notions élémentaire d'optique» czímű művét. Majd két év múlva Newton fénytanát fordítja le. Mint a hő vizsgálatánál, a fény elméletében is egyezik Marat kora tudósaival abban, hogy a fényt a fényes testek által minden irányban kilövelt gömbtestecskék hatásainak tulajdonítja, de azon okok szerint, melyek ezt különbözőképen módosítják, általában négy fő felosztást tesz. Azok az irányváltozások, melyeket a sugarak a

A MEGRONGÁLT VASÚTI TÖLTÉS ISZTEBNIK MELLETT.

A VÁGVÖLGYI Á R V Í Z . — Dr. Pattantyus A. fényképei.

A VASÚTI TÖLTÉS ÁTSZAKADÁSA TRENCSÉN KÖZELÉBEN.

Dr

- Pattantyús Á. fényképe.

teendőkben. Az ő megjelenése, tanácsai s külö­ nösen a szabályozási, partvédelmi munkálatokra vonatkozó utasításai és figyelmeztetései való­ ban rendkívül jótékony hatásúak voltak, a mit a hálás közönség, Nyitramegye déli részé­ ben az erőtől duzzadó magyar munkásnép s a felső vidéken a jó tót lakosság megindító hálálkodással fogadott. A lapok tudósításai oly rész­ letes leírását nyújtották már a rombolásnak, hogy felesleges lenne erre bővebben kiterjesz­ kedni. Néhány megjegyzés azonban talán nem lesz felesleges. így első sorban nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a Vág oly nagy és fontos folyó, hogy an­ nak országos szabályozása immár a sürgős teen­ dők közé sorolandó, a mely tekintetben külön­ ben a kormány tett is hathatós kezdeményező lépéseket. Az alsó szakaszban okvetlenül meg kell csinálni még néhány átmetszést, hogy gyorsabb lefolyású legyen; azonkívül a Vágnak sokkal nagyobb árterületet kell alakítani, a mi már azért is előnyös lenne, mert ez által a belső terület oly értékessé válnék, mint p. o. a Po

VASÚTI HID A VÁGÓN, TRENCSÉN MELLETT.

találták, mely valószínűleg még az aztékek idejeeló'tt épült. Nevezetes, hogy e város egy hozzáférhetlen hegyüstben volt s alagutak vezettek ki belőle a nagy világba. *| Alumínium dobokat alkalmaznak újabban a porosz hadseregben s valószínűleg csakhamar álta­ lánossá is teszik, mivel könnyebbek és jobb han­ gúak, mint a rendes dobok. * Az ulmi székesegyház tornyát, mely már pár" év óta teljesen elkészült, most szabadítják meg az állványoktól teljesen. Jelenleg ez a legmagasabb templom-torony a világon. * Mulató város a tengeren. Egy élelmes yanke New-York mellett Long Islandtól nem messze a tengerbe vert czölöpökön, melyek közét czementtel rakja ki, egy «Atlantis» nevű várost akar építeni,, melyben . fogadók, színházak, zenetermek s más mulató helyek lesznek. * Az afghán trónörökös házasodni akar. Nagy előkészületeket tesznek a lakodalomra. Minden házon kendőket és tükröket függesztenek ki s maga az emir egész sereg rendezőt szerződtetett, hogy az ország minden részében ünnepélyek legyenek. * Papir-fogyasztás. A földgömbön jelenleg 3985 papírgyár van, melyben évenként 930,000 tonna (á 1000 kilo) papirt készítenek. Ebből mint­ egy 300 millió kiló, tehát körülbelül egy harmada, használtatik fel a hírlapokra, 200 millió más nyom­ tatványokra, 100 millió hivatalos aktára, 90 millió az iskolákra s alig 52 millió jut a levelekre. A papír­ gyárakban 270,000 egyén dolgozik, kiknek két. harmada nő.

HIERONYMI BELÜGYMINISZTER A TRENCSÉN ÉS ISTEBNIK KÖZÖTTI VASÚTI HIDNÁL.

A VÁGVÖLGYI ÁRVÍZ.

Futtaky Gyula fényképe.

450 folyónak belső árterülete. Ezen kivül ki kellene építeni a védgátakat oly méretekben és oly se­ kély lejtővel, és különösen a víz felé ötös ré­ zsúttal, hogy a gátak, úgyszólván, feltétlen biz­ tonságot nyújtsanak akárminő, az idei árvíznél nem magasabb vízmennyiség ellen. Az árterületen belül le vő földek azért érnek maj d sokat, mert egyrészt a kiáradt Vág értékes isza­ pot hordana rájuk és folyton emelné a területet és másodszor, mert az eddigi tapasztalatok sze­ rint rendesen csak korán tavaszszal van áradás, ez is átlag minden 5-ik évben; a zöld ár pedig az eddigi tapasztalatok szerint csak 10 évenként egyszer szokott pusztítani. Sokkal nagyobb baj érte a felső vidékeket, a hol úgyis csekély a humus-réteg; és itt a víz vagy egészen elvitte a termő földet, vagy óriási mennyiségű kavicsréteget hordott rá. Érdekes és feltűnő jelenség különben az, hogy a vetések mind tönkre mentek, s csakis a czukorrépa birta ki az árvizet. Az ép most kaszált szénát elhordta a víz, a sarjú azonban remél­ hetőleg nagy részben ki fogja pótolni ezt a veszteséget. A vágvölgyi vasúti testnek több részét a szó legszorosabb értelmében elseperte az árviz. A kár ezúttal mintegy 800 ezer frtra rúg; még nagyobb azonban a forgalom megszűnéséből származó kár, a mi 1.400,000 frtra tehető. A Vág zsolnai hidja, nevezetesen az alsó, — mert a kassa-oderbergi vasútnak ott két hidja van a Vágón, — gyönyörű szerkezetű áthidalás, melyet vasútépítés terén oly híres Müller Frigyes tervezett; most kiderült, róla hogy a kivitelen sok hibát követtek el. A pillérek alapozása másfél mé­ terre történt, pedig legalább 3 m.-nyi alapozásra szükség. A balparti hidfő pedig oly rosszul volt volt elhelyezve és oly gyengén alapozva, hogy a viz 60 méternyi vasúttesttel együtt elvitte. Sze­ rencse, hogy a vasszerkezet oly kitűnő volt, hogy nem zuhant a Vágba. Egyik képünkön látható e hid. A pillérek és a hid lesűlyedése után az egyik végén vonat áll ellensúlyul, hogy a lecsüngő rész vizbe esé­ sét megakadályozza. A másik kép a Trencsén melletti nagy hidat mutatja, a melyet valóságos tenger vesz körül. A harmadik kép a vasúti testnek elsüppedését, s rajta a műszaki kato­ nákat tünteti föl. Ez a kép dr. Pattantyús úrnak sikerült fényképfelvétele után készült. Egy másik képünk azt a vasúti szakadást mu­ tatja, mely Trencsén és Isztebnik között az u. n. Kosztolna megállóhely közelében történt, a hol a viz szintén elvitt egy kis áteresz vashidat a két hídfővel egyetemben. A viznek ereje itt oly nagy volt, hogy az egész vasszerkezetet vagy 70 lépésnyire elsodorta. Ez a kép Hieronymi belügyminiszter utazása alkalmából készült, midőn ezen a helyen át kellett szállnia és meg­ tekintette az ideiglenes hidat, a melyet hamar­ jában készítettek, hogy az összeköttetés újra létrejöjjön. Látható a képen a víz rombolása a vasút-testen és érdekesen vannak csoportosítva a munkások a mérnökökkel együtt. A belügy­ minisztertől jobbra látható Szalavszky főispán és Zmertich István országgyűlési képviselő, bal­ ján pedig Rmlnay főispán, vele egy sorban dr. Némethi miniszteri segédtitkár, annak háta megett Pápay segédfogalmazó, tőle jobbra Jörg vasúti felügyelő, Pápay háta megett pedig Fendt vasúti felügyelő és ennek háta megett Péchy József földmivelési minisztériumi segédtitkár. A képen a jelen voltak közül hiányoznak Turóczy főispán és Lipthay miniszteri tanácsos, mert ők valamivel kijebb állottak, mikor a felvétel történt. A képen látható a vasúti hajtány és azan vonat­ nak első ütközője, a melyen a belügyminiszter érkezett. FuTTAKY GYULA.

TŰZVÉSZ UJ-PESTEN. Ezer meg ezer rémült ember futott a múlt vasárnap a fővárosból Új-Pest felé. Száz meg száz torok kiabálta:« Új-Pest ég.'» A futó tömeg­ ben alig tudtak vágtatni a tűzoltók kocsijai. A zajt növelte a vészkürt riasztó hangja, a veszede­ lem színhelyén a kétségbeesettek jajkiáltása. Szerencsére túlzott volt az a hír, hogy az egész Űj-Pest ég, de tény, hogy veszedelemben forgott az egész város. Egy nagy és virágzó gyár­ telep borúit lángba. Wolfner Gyula és társa gyapjúmosó, hadfelszerelő és bőrgyára, mely

VASÁRNAPI FJ.TSAG negyven holdnyi óriási telken a KáposztásMegyer felé vezető út mentén terül el. A gyártelepen a nagy épületek egész sora I állott: gépházak, raktárak, szárító-helyiségek. Nem kevesebb, miiit húsz három-emeletes épü­ let volt megrakva a gyár készítményeivel. Rop­ pant mennyiségű bakancs, csizma, katonai borjú, tölténytáska, bőr, szíj és gyapjú volt felhamozva ezekben a raktárépületekben, a melyek mind áldozatul estek a tűznek. Déli egy óra volt, mikor az első láng kiütött a szárító épület tetején. A szárítóban délig dol­ goztak a munkások s eltávozásuk után elzárták az ajtókat. Gonosz kéz tehát nem férhetett oda. Sokkal valószínűbb, hogy valamelyik munkás a tilalom ellenére dohányzott és elejtett egy égő szivarvéget, a mely okozója lőn a veszedelemnek A mint a szárító teteje kigyuladt, a heves éjszaki szélben hihetetlen gyorsasággal hara­ póztak el a lángok; mire a tűzoltók kivonultak, lángtenger volt az egész gyártelep. A veszedelem színhelyére a fővárosból, ÜjPestről és a szomszédos községekből kivonult a tűzoltóság, de jó darabig tehetetlenül állt a dühöngő elemmel szemben. Növelte a veszedelmet a szélviharon kivül a vízhiány. A gyárnak óriási gőzszivattyúja, a mely bármily mennyiségű vizet képes lett volna szolgáltatni, már az első félórában haszna­ vehetetlenné vált. A nagy kazán már fűtve volt a munkához, de mivel attól tartottak, hogy fel­ robban, a gőzt azonnal kieresztették belőle. Ideje is volt, mert a másik pillanatban össze­ omlott a nagy épület, maga alá temetve az összes gépeket. A nagy hőségben még a vas alkatrészek is megolvadtak. Egymás után omlottak össze az épületek, némelyiknek fala földet rengető robaj­ jal dőlt le az utczákra. Az ezer és ezer ablak az óriási melegben pattogva hullott szét, a villamos lámpák sodronykötelei pedig a lángokban meg­ olvadva, a tűzparázsok közé hullottak. A tűz a gyárról átharapózott a szomszédos utczák házaira, a melyekre valóságos szikraeső zúdult. Nem kevesebb mint tizennégy lakóház pusztult el. Az égő házakhoz tódult a kíván­ csiak egész serege. A katonaság és rendőrség vállvetett buzgalommal igyekezett rendet tar­ tani és a közönséget a legveszélyesebb pontok­ tól visszatartani. Ebben a nagy munkában előljárt Ambrus Kamill új-pesti rendőrkapitány Konkoly Hugó rendőrségi kézbesítővel és Babojcsoff Péter rendőrirnokkal. A mint épen az Attila-utczából kiszorították a közönséget, egy kétemelet magas tűzfal eldőlt és maga alá temette a három buzgó rendőr-tisztviselőt. Rettenetes piílanat volt, mikor a három szerencsétlen ember a faltörme­ lék és égő zsarátnok közt vergődött. A tűzoltók és mentők rögtön segítségükre siettek és nagy erőfeszítés után kiemelték őket a romok alól. Konkoly Hugó már halott volt, teste a szó szoros értelmében megsült. Ambrus Kamill szintén összeégett s karja és keze eltörött. A kli­ nikára vitték, hol néhány órai haláltusa után kiadta lelkét. A harmadik áldozat még most is súlyos betegen fekszik. Az áldozatokon kivül vagy harmincz tűzoltó és katona sebesült meg. A tűzoltóknak csak késő este sikerült a tűz tovaterjedését meggátolni. A törmelék napokon át emésztődött és füstölgött. Ez a tűzvész közel egy millió forint kárt okokott és a gyárban alkalmazva volt 1600 munzást kenyerétől fosztotta meg.

CARNOT TEMETÉSE. Paris, 1894. július 2. Egy szakasz testőr végig söpörte az utczákat. A Palais des Invalides felől gyenge füst szállt a légbe, ágyúlövés reszkettette meg a fulasztó le­ vegőt, — a menet megindult.

27. SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM. 27. SZÁM. 1894. 41. ÉVFOLYAM.

A tiszti törzskar fáradt lovakon dübörögve vágtatott végig az utczákon s lovasaik sűrű csa­ patokba tömörülve nyomultak utánok. A távozó lódobogást a közelgő gyalogság lépteinek ütemszerü zaja váltotta fel s a katonák tömör sorok­ ban haladva, egykedvűen nézték a hullámzó, to­ longó népsokaságot, mely megindultan, de egy­ szersmind tapsokkal fogadta a koszorúk mérhe­ tetlen tömegével ellepett kocsikat. A virágillatot terjesztő koszorús kocsik után a testőr-zenekar haladt, gyászdalokat hangoztatva. A testőrök fekete gyászszal bevont kürtökkel, lefátyolozott dobokkal tompán hangoztatták a búcsúzót. A halottas kocsi széles kerekeivel nehézkesen gördült a zsúfolt utczákon s az ezüst csillagok­ kal behintett, gyászlepelbe burkolt fekete lovak lassú léptekkel vonták a gyászkocsit. A koporsó oldalához szorosan simult a széles sávú trikolor s a kocsi tetejéről lelógó hosszú szalagok egy tömegbe verődve lobogtak a gyenge szélben. A koporsón nem volt sem felírás, sem név, csak a nemzet színei. A dsidások előreszegezett lándzsáikkal félkört alkotva fedezték Casimir-Periért, ki gyalog kö­ vette a kocsit, Carnot három fiától kisérve. A különféle államok követei, köztük a persa követ magas fövegével s a japáni széles, ala­ csony kalapjával, a legtöbb csillogó egyenruhá­ ban, bámulatosan tarka csoportot alkottak. A tömeg tapssal fogadta őket. A főpapság vörös és fekete talárban pá­ rosával lépdelt a végtelennek tetsző menetben; majd karöltve a birák és a tanárok haladtak. Koronként úgy tetszett, mintha újra vissza­ térne a menet, újra szólt a zene, vitték a koszo­ rúkat, s mintha újra hallottuk volna a katonák ütemszerü lépteit. Egyszerre szűnni nem akaró taps hangzott fel. Francziaország utolsó marsallja, a 82 éves Canrobert törött lábával, gyalog biczegett a menet után. A zöldé 3 frakku akadémikusok fél­ körbe sorakozva kisérték. Majd ismét dobpergés hangzott föl, s egy­ más után láttuk a tornászokat, Algír barnaszínű fiait, stb. Embertömeg következett ember­ tömeg után . . . Majd velőtrázó sikoltás hallatszott s az em­ berek rajokként nyargaltak végig az utczán, a rendetlenség általános lett. Az emberáradat engem is elragadott s egy oszlophoz csapott, nem tudtam mozdulni sem. A Tuilleries-k hatalmas rácsozatát védő ma­ gas kőurna mellettem zuhant le a rákapaszko­ dott emberek súlya alatt és kivágódva a köve­ zetre, maga alá temette a körülállókat; a me­ netet bezáró dsidások utolsó csoportja pedig keresztül nyargalt rajtuk a megrémült nép előtt. Szegények drágán fizették meg e látványossá­ got, így nem minden baj nélkül érkezett meg az óriási menet a Pantheon elébe, a hol Carnot földi maradványait örök nyugalomra helyezték. IFJ. HEGEDŰS SÁNDOR.

A KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZŐ. A fő- és székváros rohamosan halad, fejlő­ dik és versenyképességben sok világvárost meg­ előz egyik része, Kőbánya, a magyar söripar fő­ helye. A sörtermelés nagy eredményeket ért el ; egyik újabb bizonyítéka ennek a kőbányai polgári serfőző. Budapest X-ik kerületét joggal nevezik újabb időben sörvárosnak, mert a múlt hetekben a harmadik nagy kiterjedésű sörgyárat nyitották meg, a mi diadalát és életképességét jelenti a magyar söriparnak, melynek tekintélyét a meg­ lehetős nagy kiviteli üzlet is bizonyítja. A kőbányai polgári serfőző részvénytársaság gyártelepe a maglódi-út mellett, a köztemetőhöz járó vasút megálló helyénél van. Ezen a terü­ leten voltak a hires Korchus-féle szőlők, melyek­ ben jeles asztali bor termett.

CASERIO TŐRE, MELYLYEL CARNOT-T MEGGYILKOLTA.

A KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉPÜLETEI.

A 17,000 • öl területen pompásan magaslik a Cziegler Győző műépítész és műegyetemi tanár tervei szerint készült gyárépület csoportja. Már maga az építkezés is olyan, hogy a jelen kor minden követelését kielégíti. Nagy töké­ letességgel van megoldva a szállítás kérdése. A gyárat a magyar államvasúttal egy ipar­ vágány köti össze. A műszaki berendezést úgy eszközölték, hogy a gyár terményeit, valamint a vasúton érkező árúkat a gyárépület megfelelő helyeire és onnan a legczélszerűbben lehessen szállítani. Az egyes épületeket áthidalások kap­ csolják össze. Az áthidalások alatt a transmissiók vannak czélszerűen elhelyezve. A főépület egy parton áll. A malátagyár egész külön álló épület, s olyan nagy, hogy több száz vaggon árpát befogadható Innen jobbra van a párját ritkító főzőház. Egy főzésre 120 hektoliter sört lehet gyártani. Valamennyi épület mind elevátorral és fel­ húzó készülékkel van ellátva; így szállítható a legalsóbb épületekből is a maláta-árpa a tiszti­ tóba, esetleg a malomba zúzás végett. A főzőházzal határos a hűsítő épület, melynek három hajója van. Ez alatt van a terjedelmes élesztő-kamra, ez alatt pedig az erjesztő pinczék egy része. A sör a hűsítőből egyenesen a kőbe vágott, 28 osztályú ászok-pinczékbe folyik. A remek pinczék egy része erjesztő, más része ászokpinczékül használtatik; a jelenlegi sörkészlet 40,000 hektoliter. A kőbányai polgári serfőzőben, mint a leg­ több újabb berendezésű szesz- és sörgyárban, nem használnak jeget, hanem mesterséges úton hűtik a készítményeket. Ennek következtében ezek az idő változásai­ nak nincsenek alávetve; télen-nyáron egyforma hőmérséket tudnak előállítani s ez által ter­ ményeik előállításának egyformasága is bizto­ sítva van. Az összes gépek: motorok és szivattyúk, fel­ húzók, gőzfűrészek hajtására egy 100 és egy 200 lóerejü gőzmotor szolgál. A polgári serfőzőnek 2.000,000 frt alaptőkéje van. Alapkövét 1893 május havában tették le, ugyanennek az évnek november havában kezdődött meg a maláta-készítés. 1894 január havában indult meg a serfőzés és 1894 május havában csapolták az első terményt, a Szent István sört. A serfőző 150,000 hektoliter sört képes előállítani; azonban szükség esetében igen könnyen készíthető benne háromszor annyi is. A polgári sör olyan, mint a márcziusi sör, a Szent István sör pedig a piheni sört fogja hazánkban pótolni; a Barát-sör az úgy­ nevezett bajor sört helyettesíti, a kiviteli már­ cziusi sör még nincs forgalomban, mert annak még ászokon kell feküdnie. Dicsérettel kell megemlítenünk, hogy e gyár építésénél a magyar ipar különös figyelemben részesült. Még megemlítendő, hogy a gyár összes helyi­ ségei villamos világítással vannak ellátva.

451

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Cserna Károly rajza.

Mikor a serfőző első gyártmányát forgalomba hozta, Freund Vilmos vezérigazgató a nyilvá­ nosságnak is bemutatta Kőbánya ezen egyik új nevezetességét, mintegy 600 főből álló társasá­ got hiván meg a bemutatóra. A társaság leg­ nagyobb részt szakértőkből állt: a fővárosi vendéglősök, majdnem teljes számban kimen­ tek az új serfőző megtekintésére. A látogatókat Krámer fősörfőző kalauzolta, s a telep meg­ szemlélése után terített asztalok mellett ízlel­ gették az új söröket, s hogy jóknak találták, bizonyítja az, hogy a katona-banda zenéje mel­ let a legvidámabb hangúlatban sokáig marad­ tak együtt. A vendégek közt ott voltak Mor­ zsányi Károly orsz. képviselő, Posch Gyula, az iparbank igazgatója, a polgári serfőző elnöke Thausing bécsi műegyetemi tanár, a serfőző műszaki igazgatója, Gundel János és Barabás József, a vendéglősök ipartestületének elnöke, stb. A vendégek üdvözölték az eddig elért sike­ res eredményért a serfőző buzgó intézőjét, Paris Vilmost, a ki már régi ember szakmájá­ ban, s a polgári sörfőzőház söreit is bizonyára annyira meg tudja majd kedveltetni a sör­ fogyasztókkal, hogy ez által is sikerül kiszorí­ tani a külföldi sörgyártmányok egy részét, melyből, daczára annak, hogy jó söreink van­ nak — bizony nagyon sokat fogyasztanak még mindig Magyarországon.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Jókai összes művei. Jókai ötven éves írói jubi­ leumának legfényesebb emlékei maradnak mindig az ő szellemének alkotásai, regényei, elbeszélései. Ezek nemzeti diszkiadásához szeretettel sorakozott a magyar olvasó közönség, lehetővé tevén, hogy száz kötetnyi gyűjtemény jelenjék meg belőlök. A kiadást a Révay-testvérek könyvkereskedése rendezte sajtó alá s az első tiz kötet e napokban hagyta el a sajtót díszszel, Ízléssel kiállítva. A Franklin-Társulat nyomdája egészen új betű­ ket készíttetett Jókai műveinek nyomatására, s aránylag rövid idő alatt készítette el a nemzeti dísz­ kiadás első tíz kötetét, erős szép papíron, tiszta nyomással, finom metszésű betűkkel. A kiadást tudvalevőleg maga a költő rendezi sajtó alá. Az első tíz kötet a következő műveket adja: t Erdély arany­ kora*, «Török világ Magyarországon*, *Egy ma­ gyar nábob*, tKárpáthy Zoltán*, iA Janicsárok végnapjai*, *A fehér rózsa*, * Hétköznapok*, tA régi jó táblabírák*, «Csataképek a magyar szabadságharczból*. Az első kötetet Jókai arczképe és autogrammja (lila tintával: dr. Jókai Mór) díszíti. Elké­ szültek azonkívül az ötszázforintc s amatörpéldányok is, a melyek valósággal páratlanok a maguk nemé­ ben. Gyönyörű japánpapirosra vannak nyomva, olyan fényes és pazar kiállítással, a minőre a ma­ gyar irodalomban még alig volt példa. A könyvba­ rátok addig, míg a példányokat szétküldik, még né­ hány napig megtekinthetik ez amatőrkiadást, a melyből csak annyi készült, a mennyit megrendel­ tek vagy a Jókai-irodában (Koronaherczeg-utcza 3.) vagy a Révai-testvérek könyvkereskedésében (Váczi-

utcza 1.) A kiadók ezen az utón is értesitik az elő­ fizetőket, hogy köteteiket már mind expedíálták, kivévén azokéit, kik elmulasztották pontos czimöket közölni és azokét, a kik idejekorán bejelentették, hogy kötött példányokra tartanak igényt. A tíz köte­ tet elegáns barna kötésben (Gottermayer első rangú hazai könyvkötészete készíti) július első hetében kapják kézhez az előfizetők. A kiadók azonkívül figyelmeztetik azokat az előfizetőket, a kik évi rész­ letfizetésre rendelték meg a díszkiadást, hogy a június végéig esedékes 50 frtos részletet minél előbb küldjék be a vállalat pénzügyi kezelésével megbí­ zott < Belvárosi takarékpénztár»-ba Budapesten, Koronaherczeg-utcza 3. szám alá. Tompa Mihály összes költeményeinek uj és illusztrált kiadását indította meg Mehner Vilmos az 1870-iki kiadás alapján, melyet Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly rendeztek sajtó alá. Az egész kiadás 25 nagy alakit füzetre van ter­ vezve, mindenikben számos illusztráczióval. A vál­ lalatból, mely a magyar közönség egyik legnépsze­ rűbb költőjét díszes kiadásban juttatja forgalomba, ismét hat füzet hagyta el a sajtót, a 7—12-ik, nagyobb és kisebb rajzokkal. Egy füzet ára 40 kr. Káldy ének-gyűjteménye. «Régi magyar harczi dalok* czimen, mint már említettük, Káldy Gyula kiadja azokat a szép dalokat, melyeket a néprajzi társaság ülésén oly nagy tetszéssel* mutatott be. Az érdekes dalok gyűjteménye e hónap végén jelenik meg s Káldy Gyulánál (Budapest, Kazinczy-utcza 2.) rendelhető meg. A szerző zeneművét József főherczegnek, mint a magyar honvédség főparancsnoká­ nak ajánlotta, a miért a főherczeg Vécsey Sándor báró főudvarmester utján köszönetét fejezte ki. Dr. Jókai Mór. Irta dr. Vajda Emil. Jókai arczképével. — A milleniumi ünnepre irta az irodalmi működéséről ismert szerző ezt a füzetkét, melyben helyet kér Jókai műveinek és méltán az ezred­ éves kiálh'tás szellemi gyümölcsei közt. Különben Jókai irodalmi jelentőségét fejtegeti a költő alkotá­ saiba való szeretetteljes elmélyedéssel, több oldalról vonva párhuzamot Jókai, meg aztán Walter Scott és Kemény Zsigmond között. Az élénken irt alkalmi füzet Berzeviczy Albertnek van ajánlva s kapható a szerzőnél Székely-Udvarhelyen. Két franczia író elbeszélései. Ráth Mór ujabb kiadásban bocsátott közre két ismert franczia író elbeszéléseiből egy-egy kötetet. Az egyik Guy de Maupassant, a szellemessége, találó jellemzése és gazdag ötletei, de egyszersmind pikánssága által annyira olvasott író vastag kötete, melyet tA gömböcz» czimű híres elbeszélése nyit meg s még hét kisebb kötet. Ara 2 frt. A másik Halévy Ludovic kötete. Ebben a ..Trombitás ló» és még tizenkét más elbeszélés van. Ara szintén 2 frt. Bursics Ernő, kitől lapunk is közölt már néhány csínos verset: «Tátra alatt* czimen egy kötet köl­ teményre hirdet előfizetést. A gyűjtemény augusztus végén vagy legkésőbb szeptember közepén jelenik meg. Ára fűzve 2, kötve 3 korona. Az előfizetési öszeget szerző czimére (Német-Lipcsére, Liptómegyében) július végéig kell beküldeni. íme egy mutat­ vány a kötetből: Édes apám. Édes apám, édes apám !... Sírhalmodhoz szállok. Százszor áldott poraidtól , Messze vert az átok. Átok, — végzet?... Oh, ki tudná? Tán az isten újjá... Akár egyik, akár másik : A szivemet sújtja. Sírhalmodnak nyoma sincs tán, Keresztfád elkorhadt... S a legérzőbb, nemesebb szív Jeltelenül porlad. Mindegy ! Bár a Balatontól Messze van a Tátra, Sajgó lelkem könnyeken át Sírhalmodat látja. Szomorúfűz árnya nem rezg A te sírod halmán, Oh, de neved áldva hangzik Unokáid ajkán. S ez az áldás reád talál Sír mélyén s az égben l... — Nyugodj, nyugodj, édes apám ! Áldva békességben . . . Földmivelési útmutató. E czim alatt egy, a gazdaközönségre nézve igen érdekes könyv jelent most meg Németh József földmivelésügy minisz­ teri fogalmazótól. Számtalan olyan gazdasági vo­ natkozású, kormányzati vagy egyesületi rendel­ kezés és intézmény van, a melyek a gazdálkodással foglalkozóknak sok esetben rendkivüli előnyükre

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

452 szolgálhatnának, csakhogy ezek a rendelkezések és i n t é z m é n y e k a gazdaközönség t ú l n y o m ó nagy része előtt i s m e r e t l e n e k , minélfogva aztán rájuk nézve értéktelenek is. Másoknak pedig h a v a n is ezen dolgokról t u d o m á s u k , de a különféle eljárási, hozzá j u t h a t á s i t e e n d ő k részleteivel nincsenek tisztában, a m i m e g i n t nagyon megnehezíti ezen előnyök k i ­ h a s z n á l á s á t . Ezen akar segíteni a szóban forgó könyv s e czélját el is érte, a m e n n y i b e n ebben bárki is megtalálhatja mindazt, a m i t esetleg nagy haszon­ n a l alkalmazhat gazdaságának emelésére. Felsorolja e könyv először is a talajművelés és növénytermelés előmozdítására szolgáló különféle intézményeket, nevezetesen a kulturmérnökséget, a lecsapolások, alagcsövezések, öntözések körüli teen­ dőket, útbaigazítást ad az ide vonatkozó hitelügyek­ ről, kölcsönökről, részletes adatokat közöl a vegykiscrleti, magvizsgáló, gépkísérleti, rovartani, stb. állo­ másokról s ezeknek működéséről. B ő tájékoztatást nyújt a szőlő- és bortermelés előmozdítására szolgáló különféle, fontos intézkedésekről, n e m k ü l ö n b e n a gyümölcsészet és kertészet, valamint erdészet és állattenyésztésre tartozó sok szükséges tudnivalóról. Végül kiterjeszkedik a mezőgazdasági szakoktatásra, és szaktestületekre is, függelékül pedig a földmivelésügyi m i n i s z t é r i u m ügy- és személyzeti beosztását, v a l a m i n t az alárendelt szakhatóságokat és közege­ ket ismerteti. A könyv bolti á r a 70 krajczár. Az o r s z á g o s liberális n a g y g y ű l é s emlék­ k ö n y v e . A végrehajtó bizottság megbízásából szer­ kesztette d r . Szigetváry Iván. Azzal a nagygyűléssel ismertet m e g , melyet márczius 4-én tartottak} a fővárosban az ország m i n d e n részéből összegyűltek, hogy tiltakozzanak a j a n u á r 10-iki k a t h . nagygyűlés h a t á r o z a t a i ellen. Elmondja a gyűlés egész t ö r t é n e ­ tét, az előkészitő értekezletet, közli a felhíváso­ kat, a beszédeket, a határozatoat a küldöttségek névsorát. Az egyházpolitikai nagy mozgalmak egyik nevezetes részét örökíti m e g a 148 oldalra terjedő könyv. K ö n y é s m o s o l y . Rajzok, elbeszélések. I r t a Huttkay Lipót. Miskolcz. Wesselényi G. nyomdája. H u ­ szonegy rövidebb rnjz és elbeszélés foglaltatik a kö­ tetben, m e l y n e k szerzőjétől az eredetiséget és t e h e t ­ séget m e g t a g a d n i n e m lehet. Kár hogy több gyenge d a r a b o t i s bevett a gyűjteménybe, melyek pedig csak az összhatást rontják. A m a g y a r s z a b a d s á g h a r c z t ö r t é n e t e czimű il­ lusztrált vállalatból megjelent a 1 5. fűzet, a melyben Gracza György a m a g y a r nemzeti b a n k megalapítá­ sát mondja el. A füzet képei közt van az 1848-diki kincstári k a m a t o s utalvány és 1848-diki százforintos m a g y a r bankjegy h a s o n m á s a , több honvédtábornok arczképe, stb. A füzet á r a 3 0 k r .

KÖZTNTÉZETEK

ÉS

EGYLETEK.

Az o r v o s o k é s t e r m é s z e t t u d ó s o k v á n d o r g y ű ­ l é s e P é c s e t t . Július 2-án nyilt meg az orvosok és természetvizsgálók 27-ik vándorgyűlése Pécsett. A vándorgyűlés 1845-ben szintén ebben a városban volt, s város és gyűlés félszázad nagy változásai u t á n látták ismét egymást. Baranyamegye székvárosa a legnagyobb szívességgel fogadta vendégeit. A vá­ ros főbb épületeit és utczáit fellobogózták. A vendé­ gek legnagyobb része július elsején este érkezett. Nagy tömeg j e l e n t m e g az indóháznál és várt az utczákon. A fogadó bizottság nevében Aidinger János polgármester köszöntötte az érkezőket, kiknek nevé­ ben dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos válaszolt. A vendégeket kocsin vitték el szállásaikra. Az átöltözködés u t á n ismerkedési estély volt, a n e m z e t i kaszinó n y á r i helyiségében. A fényesen kivilágított kertben megszámlálhatlan sok asztalt ültek körül a a vendégek és vendéglátók. Felköszöntőket n e m mondtak. A közgyűlést j u l . 2-án Kardos K á l m á n főispán nyitotta m e g szép beszéddel. Dtdánszky püspök, ki gyöngélkedik, nem j e l e n h e t e t t meg, s 2000 koro­ n á t küldött a vándorgyűlés czéljaira. Aidinger pol­ g á r m e s t e r a város nevében üdvözölte a gyűlést. Majd felolvasták az üdvözlő leveleket, többi közt olyanokét is, kik ezelőtt 4 9 évvel is részt vettek a pécsi vándorgyűlésen. Az első felolvasást dr. Fodor József, budapesti egyetemi t a n á r t a r t o t t a a beteg­ ségre való hajlandóságról. Kiemeli, hogy m á r r é g ismerték a betegségre való hajlandóságot, lényegét a z o n b a n n e m ismerték. E z t bakterologiai alapon fejtegeti. Elmondja erre vonatkozó fölfedezését, mely szerint a fertőzésre való hajlandóság a v é r alkalicitisával van összefüggésben. Mennél nagyobb a z alkalicitás, annál kisebb a hajlandóság a m e g -

betegedésre. Bővebbet a demográfiai kongresszuson og előadni. Dulácska Géza dr. alelnök az elhunyt tagok felett m o n d o t t emlékbeszédet, kiemelve f- ileg Szabó József, az e l h u n y t elnök érdemeit. A szak­ osztályok alakulása délután 3 órakor m e n t végbe. E s t e dr. Lakits F e r e n c z t a r t o t t népszerű felolvasást e k é r d é s r ő l : «a szerves élet lehetősége a földön kí­ vül», kifejtvén, m i szerint a szerves élet csak a Marsban képzelhető. Másnap megtekintették a k a ­ tonai és városi k ó r h á z a t s több közintézetet. A szak­ osztályok pedig folytatták az értekezéseket. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos a hatósági tiszti orvoso­ kat magánjellegű értekezletre hivta egybe, melyben elhatározták, hogy kérdéseket bocsátanak ki az egyes orvosokhoz, melyekre a válasz a szeptemberi demográfiai kongresszusra küldendő b e . A szakosztályok e h ó 5-ikén fejezték be az érte­ kezéseket. A választmány Kardos K á l m á n főispán elnöklete alatt Pécs közegészségére vonatkozó több i n d í t v á n y t fogadott el. Este a kaszinóban estély volt A befejező ülés e h ó 6-ikán volt.

MI ÚJSÁG? S z e n z á c z i ó . Szinte természetesnek látszik, h o g y a m a i idők embere, mely körül az élet a n n y i m i n ­ denféle forgataga viharzik le, s m e l y a távoli ese­ ményekről is oly részletesen értesül — előbb-utóbb idegbetegségbe esik, vagy elfásul. Sokszor a politi­ kának, a világtörténelemnek és a társadalmi esemé­ n y e k n e k a n n y i r a az elmére és szivre h a t ó eseményei halmozódnak össze rövid p á r n a p alatt, hogy az ember tanuja sem lehet láz nélkül, hisz m i n d e n ü t t erről beszélnek, m i n d e n lapból erről olvashatni. Alighogy elcsöndesültek nálunk a politika izgalmas napjai, következett a franczia köztársaság elnöké­ nek meggyilkolása, egy csomó a n a r k h i s t a merény­ let, rettenetes bányaszerencsétlenségek Ausztriában, Angliában. Uj -Pesten leég a főváros egyik legnagyobb ipartelepe, megsebesülnek többen s o t t leli halálát rendőrség két derék tisztviselője, kiket gyámoltala­ nul m a r a d t család sirat. Rögtön egy b a n k á r eltűnése következik, k i t nemcsak a fővárosban ismernek jól, h a n e m az egész országban, m e r t reklámjaival évek óta csinálta összeköttetéseit. K i n e hallotta volna hirét Löry J e n ő b a n k á r n a k , a «Merkur» kiadóhiva­ tala pénz- és váltóüzlete tulajdonosának, m i n t czimezte m a g á t ; ki n e hallotta v o l n i l e g ü á b b hirét, ha újságolvasó. Mennyi pénz sikkadt el kezén, m é g t u d n i sem lehet. A fővárosi r e n d ő r s é g n é l külön tisztviselő van kirendelve a panaszok fölvételére. Az eltűnt b a n k á r t e h ó 4-én aztán megtalálták, d e m á r halva, a Zugliget egyik terebélyes fája alatt. Egy lövéssel számolt le azokkal, a kik m e g t a k a r í t o t t pénzűket, vagyonukat bizták r á . Aztán m e g i n t m é g egy megdöbbentő eset, egy tragédia, melynek okai ismeretlenek, d e igen mélyek lehetnek. A felsőbb körök egyik ismert, közbecsülésben élt férfia dobta el magától az életet. Beniczky Gábor ez, j ó m ó d ú ember, ki Pestmegyóben h a s z n o s és tevékeny sze­ repet v i t t ; egyik alapitója a pesfcmegyei hitelszövet­ kezetnek, buzgó tagja az országos gazdasági egye­ sületnek, tagja a főrendiháznak. J ú n i u s 30-ikán utazott el Czinkotáról, hol nagy birtoka és szép k a s ­ télya van ; Máramarosmegyébe ment, m e g t e k i n t e n i ottani bérletét. í g y m o n d t a . Napok multak. E h ó 3-ikán neje, szül. B a t t h y á n y Ilona grófnő (az első m a g y a r miniszterelnök leánya) levelet k a p o t t tőle. Borzasztó t a r t a l m a volt, olvastára elájult. Azt irta b e n n e férje, hogy megöli m a g á t . K ü l ö n v o n a t t a l m e n t a n ő Máramaros-Szigetre és Szarvaszó vidé­ kén kerestette. J ú l i u s 5-én m e g is találták a kaszapolyánai erdőkben sziklák között, átlőtt k o p o n y á ­ val. A holtat bevitték M.-Szigetre és k ü l ö n v o n a t o n szállították B u d a p e s t r e . Öngyilkossága okáról n e m t u d n a k semmit.

il.

SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

gyár monarchia írásban és képben* egyik főmun­ katársa ós m i n t ilyen g y a k r a n résztvett azokon az ebédeken, a melyeket a boldogult t r ó n ö r ö k ö s nagy művének m u n k a t á r s a i tiszteletére a d o t t . A v e n d é ­ gek között gyakran voltak m a g y a r o k is. Gyakran láttam — írja Hanslick — a t r ó n ö r ö k ö s asztalánál Haynald bibornokot, kinek vörös k ardi nális kalapja és violaszinü talárja n a g y o n elütött a többi urak fekete frakkjától. Nagyon dicséri H a n s ­ lick kedves m a g y a r asztalszomszédját, Jókait. E g y izben azt kérdezte Hanslick Jókaitól, hogy jól tud-e a trónörökös magyarul beszélni. «Ugy beszél m a ­ gyarul, m i n t egy m a g y a r paraszt» felelte J ó k a i . — Hanslick n a g y o n melegen i r Stefánia özvegy trónörökösnéről is, ki maga volt a kedvesség, a szere­ tetreméltóság. Csak egyben különböztek a t r ó n ö r ö ­ kös és neje és pedig a zenében. A t r ó n ö r ö k ö s n é főleg a klaszikus zenét kedveli, m i g a t r ó n ö r ö k ö s több izben kijelentette, hogy az egyetlen muzsika, a m i őt mulattatja és a m i t órahosszat el t u d hall­ gatni, az a cz'
A küldöttség Zala György elnök vezetés alatt e h ó 4-én tisztelgett a minisztereknél, legelőször b . Eöt­ vös L o r á n d m i n i s z t e r n é l , ki különösen h a n g o z t a t t a a történelmi képek fontosságát, a m i a b b a n is nyil­ vánulna, h a azokat máslatokban az iskolákban és tankönyvekben is terjeszthetnék. A legnagyobb figyelemmel olvassa el az emlékiratot s m i n d e n t el­ követ az abban foglaltak keresztülvitelére. Wekerle miniszterelnök kijelentette, hogy h á r o m i r á n y b a n fog lépést t e n n i . Az elsőt m á r m e g t e t t e s ez az, h o g y 3 millió 000,000 frtot szavazott m e g a t ö r v é n y h o z á s a m ű t ö r t é n e l m i m ú z e u m létesítésére. A m á s o d i k dolog az volna, hogy a nyilvános tereket szobormű­ vekkel ékesítse az ország több helyén, különösen pedig B u d a p e s t e n . H a r m a d s z o r igen czélszerünek tartja azt, hogy az ezredéves kiállítás alkalmából a művészek egyesülete felhívja a törvényhatóságokat, m á g n á s családokat és főpapokat, hogy festessék m e g egyes történelmi epizódjaikat és ebben ő u g y h i v a ­ talos, m i n t m a g á n ú t o n közre fog h a t n i . A miniszter­ elnök megígérte, hogy legközelebb szaktanácskozm á n y t h i össze s fölkérte a küldöttséget, hogy az egyesület válaszsza m e g a küldendő tagokat. Lukács A k i r á l y D é l - T i r o l b a n . Ó felsége h á r o m n a p o t Béla kereskedelmügyi miniszter szintén megígérte támogatását s m i u t á n m á r m o s t s e m m i s e m állja töltött T r i e n t b e n , Tirol olasz részének főpontján, ! útját a m ű c s a r n o k n a k , kéri a művészeket, hogy t a r t ­ hol ünnepélyesen fogadták. I n n e n jul. 3-án Madonna sák m a g u k a t a föltételekhez és költségekhez. Végül di Campiglióba m e n t , hol a királyné is időzik. \ kijelentette, hogy a m e n n y i b e n tőle függ, a legnaA királyi p á r nagyon jól érzi m a g á t Campiglióban. gyobb örömmel fog a képzőművészet sikerének e m e ­ E h ó 4-íkén délben fölmentek a kilátásáról h í r e . léséhez hozzájárulni. Monté Spinalera, a h o n n a n alkonyatkor érkeztek vissza. * K o s s u t h s z o b r á r a újabban a következő a d o m á ­ nyokat k a p t u k : E g y b é c s i i r ó R u d o l f t r ó n ö r ö k ö s r ő l . Az ismert bécsi zenekritikus, Hanslick E d e udvari tanácsos, a Szirbik Gábor Hódmezővásárhelyről 1 frt, Balogh György Szílas-Balhásról 1 f r t ; Gere S i m o n Kábáról t D e u t s c h e r Rundschau* czimü folyóiratban hosz1 f r t ; Ihászy Lajos és Ihászy E t e l k a Sár-Szentszabb czikkben emlékezett meg boldogult t r ó n ö r ö ­ I Miklósról 1—1 f r t ; G. László József Nagy-Atádról kösünkről. Hanslick személyes összeköttetésben j 5 f r t ; T ó t h Lajos Ér-Kőrösről 1 f r t ; Meleges P é t e r állott Rudolf trónörökössel, m i n t az «Osztrák ma­ ! Kopácsról 50 k r ; «Polgári kőr» Öcsödről 0 f r t ; Kal-

27.

m á r Károly gyűjtése t a n í t v á n y a i közt a tószer-utezai leányiskolában Bihar-Diószegen 1 frt 5 0 kr, össze­ s e n 22 f r t ; a m á r k i m u t a t o t t 182 frt 06 k r r a l együtt -eddigi gyűjtésünk 204 frt 9 6 kr. Az e l s ő K o s s u t h - s z o b o r . Hazafias ü n n e p e volt j ú l i u s elsején a Balaton-melléki Siómaros község polgárságának. Ez alkalommal leplezték le Kossuth L a j o s szobrát, melyet a község tisztán a m a g a költ­ ségén állított a megdicsőültnek. A szobor díszes j ó n oszlopon áll, a melynek ez a f ö l i r a t a : «Kossuth Lajos. 1802—1894.» Alább p e d i g : »A magyar sza­ a siómarosi fölsza­ badság legnagyobb apostolának badítottak." A szobor B u d a p e s t e n készült és Gerend a y szobrász műve. A leleplező ü n n e p b e n részt vett a község egész lakossága. A dalkör elénekelte előbb a « H i m n u s z t , » m i r e Szokóly István református lelkész utóbb pedig Malkovich Tivadar, a kerület országos képviselője alkalmi beszédet m o n d o t t . Az ü n n e p é l y a «Szózat»-tal végződött. E s t e lakomát rendezett a & szobor-bizottság. E z az első Kossuth szobor az or­ szágban. Dr. Szabó József t a n s z é k e az egyetemen. Krcnner József Sándor m ű e g y e t e m i t a n á r t , akadé­ m i a i tagot és a n e m z e t i m ú z e u m ásványtani osztályá­ nak igazgató-őrét, az egyetemi tanács az ásvány­ t a n és geológia megürült tanszékere hivta m e g . K r e n n e r a geológiában szaktekintély s előzékeny m o d o r á é r t t a n á r t á r s a i n a k , hallgatóinak és összes is­ m e r ő s e i n e k osztatlan becsülését és szeretetét bírja. S z e r e n c s é t l e n ü l j á r t h o n v é d e k e m l é k e . Jász­ berényben e h ó 4-én leplezték le az 1887 július 4-én t ö r t é n t d i n a m i t - r o b b a n á s áldozatainak emlék-oszlo­ pát, egy szürke márványból k ó s z ü l t p i r a m i s t , melynek négy oldalára a t i z e n h a t áldozat neve v a n bevésve. Az emlékre a jászberényi 4-ik honvéd huszárezred kezdte m e g a gyűjtést, s részt vett a b b a n az egész honvédség s a honvédelmi minisztérium. Az emlék azon a helyen áll, h o l a szerencsétlen­ s é g t ö r t é n t , m i k o r Szakács S á n d o r főhadnagy a szah a d b a n t a r t o t t előadást a dinamitról, s az asztalt, m e l y e n a d i n a m i t volt ötvennégyen állták körül. Végzetes véletlenségből a d i n a m i t felrobbant, az .előadó főhadnagy, Koller Károly főorvos, és h a t h u s z á r rögtön meghalt, H ü b n e r Ottó és Balogh Lajos h a d n a g y o k és 3 h u s z á r pedig n e m sokára. A j e l e n voltak közül m i n d e n k i megsebesült kisebbnagyobb m é r t é k b e n , többen súlyosan. Az emlék leleplezésére a helyőrség k é t gyalog százada s k é t század h o n v é d - h u s z á r s á g is megjelent, v a l a m i n t a városi h a t ó s á g . A h o n v é d e l m i m i n i s z t e r t Vojnarotích S á n d o r t á b o r n o k képviselte. Az egyik sátor .alatt oltár volt emelve, melynél Koncz M e n y h é r t p r é p o s t m i s é t m o n d o t t , miközt a gyalogság sortüzet a d o t t . Vojnarovich tábornok az emlékoszlop gon­ d o z á s á t a városra bizta, m i n t a k a t o n a s á g és polgár­ s á g közti j ó egyetértés zálogát. Az emléket egészen elborították a koszorúk. A m e g h a t ó ü n n e p é l y r e nagyon sokan gyűltek össze, köztük a szerencsét­ lenek gyászba öltözött rokonsága. R e g a t t a a D u n á n . A m a g y a r evezős-egyletek országos szövetsége által r e n d e z e t t r e g a t t a e h ó 1 -én .délután m e n t végbe a budapesti Margit-sziget mel­ letti D u n a á g b a n . A közönség a sziget alsó részéről nézte a versenyeket, melyekben a «Neptun» buda­ pesti egylet h a t dijat n y e r t ; a hetediket, a n e m z e t ­ k ö z i v e r s e n y t a «Nemzeti hajós egylet» n y e r t e . Több verseny n e m is volt. A bécsi «Union» n e m j e l e n t meg, a vidék pedig csak Meák Gyula (Szeged) és -Szabó István (Győr) által volt képviselve. Volt 2 0 k o r o n á s díj hajósok és m o l n á r o k számára. Nyolcz z s o l n á k közül M o l n á r Mihály halász n y e r t e . A verse­ nyek u t á n tánczmulatság következett a szigeten.

453

VASAENAPI ÜJSAG.

SZÁM. 1894. 4 1 . ÉVFOLYAM.

nyeit a f o l y t o n a z e s e m é n y e k s z i v o n a l á n i g y e k ­ szik t a r t a n i a z o l v a s ó t ú g y , h o g y a n a p i l a p o k r e n d e s olvasása nélkül is állandóan tájékozva legyen a világ folyásáról. A «Politikai Újdonsá­ gok"-hoz minden második héten «Magyar Gazda» czímű gazdasági l a p v a n csatolva, m e l y a mezőgazdaság, álattartás, kertészet, szőlőter­ melés és pinczegazdaság, baromfitartás, selyem­ t e n y é s z t é s , k o n y h a - és h á z t a r t á s k ö r é b e v á g ó tájákoztató közleményeket s gyakorlati utasítá­ s o k a t , h a s z n o s t u d n i v a l ó k a t közöl a l e g j o b b források u t á n mindarról, a m i a külső és belső gazdaságra, annak mellékágaira s általában az életmód czélszerü berendezése és kellemessé Újdonságok* tételére vonatkozik. A «Politikai a ((Vasárnapi Újság»-ged együtt megrendelve egész h é t r e e l l á t j á k a h á z a t a l e g g o n d o s a b b a n válogatott olvasni valóval olyan árért, a mely s z e r é n y v o l t á v a l m é g a külföld l e g k e d v e z ő b b sajtóviszonyai között is feltűnést keltene.

''POLITIKAI

ÚJDONSÁGOK."

L a p u n k társlapja, a «Politikai Újdonságok" -újabban a napi eseményekre vonatkozó k é ­ pekkel illusztrálva jelenik m e g . A «Politikai Újdonságok* r e n d e s előfizetési á r a e g é s z é v r e 5 f r t , é v n e g y e d r e 1 frt 2 5 k r ; a « V a s á r n a p i Ujság» előfizetői a z o n b a n e g é s z é v r e 4 , n e g y e d ­ évre 1 írtért rendelhetik m e g . A «Politikai Újdonságok*, a legterjedelmesebb m a g y a r poli­ tikai hetilap, egyik h é t e n másfél, a m á s i k o n k é t egész ivén j e l e n i k m e g B e t e r j e d e l e m l e h e t ő v é teszi, hogy necsak a politikai, h a n e m á l t a l á b a n az egész közélet nevezetesebb jelenségeire kiter­ j e s z t h e s s e figyelmét s h é t r ő l - h é t r e s z á m o t a d j o n m i n d e n r ő l , a m i a z egyik s z á m t ó l a m á s i k i g letelt i d ő alatt a bel- és külföldön fontos vagy -érdekes t ö r t é n t . így egészíti ki a napok történeté­ jiek előadásával a « V a s á r n a p i Újság* közlemé­

mondanivalók.

SAKKJÁTÉK 1844.

számú feladvány. Weinheimer E.-től,

HALÁLOZÁSOK. AMBRUS KAMILL, m . kir. á l l a m r e n d ő r s é g i kapitány­ os KONKOLY H U G Ó á l l a m r e n d ő r s é g i kézbesítő gyászos

halála keltett nagy részvétet a legutolsó napok alatt. M i n d a kettőt kötelességek teljesítése közben, az újpesti Wolfner-gyár égésénél, j u l . elsején érte a halál. E g y nagy tűzfal omlott rajok, m i k o r épen az oda-tolongott kíváncsiak sokaságát parancsolták el o n n a n , fölismervén a fenyegető helyzetet. A közön­ ség m e g is menekült, ők m é g ott m a r a d t a k , hogy az utolsó e m b e r t is eltávolítsák a veszedelmes helyről, és ott lelték halálukat. A fal eltemette őket. Konkoly H u g ó t m á r összeégve, halva húzták ki a romok k ö ­ zül, A m b r u s Kamill m é g élt, de összezúzva, égési sebektől borítva. Beszállították a klinikára s ott p á r óra múlva h a l t meg. Mind a kettő nagy családot hagyott h á t r a . Konkoly Hugót, ki 45 éves volt, özve­ gye és öt árvája siratja, j u l . 5-én t e m e t t é k el Ú j ­ p e s t e n . Ambrus Kamill, Újpest r e n d ő r k a p i t á n y a temetéséről a rendőrség gondoskodott s a k l i n i k á n föláUított ravatalt koszorúkkal halmozták el. Elő­ kelő b i h a r m e g y e i családból származott s a fővá­ rosi rendőrség egyik legbuzgóbb, kötelességtudó és rokonszenves tisztviselője volt. A 4 3 éves férfi öz­ vegyet és négy árvát hagyott m a g a u t á n . E hó 4-én t ö r t é n t temetésére az összes rendőrség kivonult Sélley főkapitánynyal e g y ü t t ; m e g j e l e n t H i e r o n y m i belügyminiszter, Gerlóczy alpolgármester, hg. L o b kovitz k a t o n a i főparancsnok, k i Sélley főkapitány­ n a k azt m o n d t a : «eljöttem, hogy jelen legyek a n n a k a temetésén, k i ugy h a l t meg, m i n t a k a t o n a a csa­ t a t é r e n . ! Rohonczy tábornok szintén jelen volt. M i n d e n k i t mélyen m e g r e n d í t e t t az özvegy és árvák fájdalma. A budai németvölgyi temetőben helyez­ ték el örök n y u g a l o m r a a halottat és Sélley főkapi­ t á n y m o n d o t t i t t búcsúzó szavakat.

a

b

c

d e VILtOOB.

t

B

Világos indái s a negyedik lépésre mitot mond. Az 1 8 3 5 . számú feladvány

megfejtése

Eriin AT.-tói. Megfejtés. Világot.

1. 2. 3. 4.

Sötét.

Világot.

a.

Sötét.

Vcl—fi . . Hd8-c6:(a) t . \ . Kd5—c6:(b) Vfl—f3 Kd5—C4 2. Vfl—c4f ...Kcb—b7 Vf3—b3f... Kc4—b5 3. Hc8—d6f Kb7—a7 &•>—a4 mat. 4. Vc4—c5 mat. Világos.

b.

Sötét.

Kd5-et i. — . . . „L Ke4—e3 2. HcS-d6 f . 3. Hd6—c4 . . . . Ke3—e4 4. Vfl—f5 mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J., Eördögh János. — Kecskeméten: Balogh Andor. — A pesti sakk-kör.

KÉPTALÁNT.

E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : D r . KOVÁCS ISTVÁN, Békésmegye főorvosa, egyházi tanácsbiró, ki a szabadságharezot is végig küzdötte B e m táborá­ ban, nagy ismeretekkel bíró ember, megyéje egyik népszerű férfia, s Terényi Lajos országgyűlési kép­ viselő apósa, Budapesten, h o n n a n holttestét Gyu­ l á r a szállították. — POPOVICS SÁNDOR, a m i n i s z t e r e l ­

nökség fordító osztályának buzgó tisztviselője, fia­ talabb éveiben «Zub» álnév a l a t t a szerb irodalom h i v a t o t t művelője, ki Újvidéken politikai lapot is szerkesztett, 06 éves, Budapesten. — DOLMÁNYOS GYÖRGY, nyűg. g y m n . t a n á r , kegyesrendi a r a n y m i sés p a p , 83 éves, Nagy-Kanizsán ; fiatalabb éveiben h u z a m o s időn á t a nagy-kanizsai g y m n á z i u m t a n á r a volt. — URBÁN ISTVÁN h o m o n n a i járásbiró, Budapes­ t e n , a hová gyógykezelés végett felhozták, 52 éves k o r á b a n — OCHABA JÁNOS, nyűg. városi tanácsos, 8 8 éves N a g y - S z o m b a t b a n . — I p p i BYDESKUTHY SÁN­ DOR, 56 éves, Sátoralja-Ujhelyen. — DUDÁS ISTVÁN,

régi honvéd hadnagy, gr. Hadik-Barkóczy gazda­ sági intézője, 70 éves, Kassán. — BARISS PÁL, váczi A

Szerkesztői

Tanterem. Mint önképzököri pályamunka sok re­ ményre jogosító kísérlet; van benne több — ügyes, megfigyelésre valló — sikerült vonás s eleven geinefestés: szerző azonban nem tud uralkodni tárgyán, költői alakításnak nyomát sem találjuk az elnyújtott, aprólékosságig részletező versben. Gondolatok. Esetleg felhasználjuk. Az igért székelyhist'iriákat mutatóul szívesen veszszük. Juliskához. Verselése annyira darabos, hogy érté­ kesebb tartalom mellett sem volna élvezhető. Nem mondhatlak galambomnak. Második versszaka csinos, de a kanári-hasonlat — akaratlanul — komi­ kus szint ád a versnek. K—vár. Sz. Zs. Levelére legközelebb magán úton válaszolunk. Még csak kevés türelemre kéigük. Szeresd magyar. Nagy szó elég van benne, de köl­ tészet kevés.

ügyvéd, 70 éves. — S z e n t a n d r á s i BENTSIK BOLDIZSÁR, 75 éves, D e b r e c z e n b e n . — LÖKÉ KÁLMÁN, u r a d a l m i

ispán Tapolczán, 40 éves. — P E T Ő F I ISTVÁN 1848/9-iki honvédőrmester, 67-ik évében, T o r d á n . — SOLTÉSZ SÁNDOR, a vámosi ref. egyház lelkésze, a szabádságh a r e z b a n Bocskáy-huszár, 6 8 éves korában, V á m o ­ s o n . — ' RÁTH MIHÁLY, r é g i honvéd, és fegyverműves,

78 éves, Szegeden. Özv.

SCHIMMER JOZSEFNÉ, szül. S z o h n e r

Jozefina

k i r . törvényszéki biró özvegye, életének 70-ik évében, N a g y - K i k i n d á n . — ALEXANDER LÁSZLÓNÉ. szül

Csá-

vás Mariska, kunhegyesi m é r n ö k neje, Csávás I m r e szegedi törvényszéki biró leánya, 27 éves k e r á b a n , K u n h e g y e s e n . — FÜLÖP

KÁROLYNÉ,

szül.

Sznopek

Júlia, 3 5 éves, Nagy-Kanizsán. — Özv. POLYAKOVSZKY JÁNOSNÉ, szül. Bacsinszky A n n a , 70 esztendős, Kas­ s á n ; u g y a n o t t EDELÉNY E P É N É , szül. P f e i l m e y e r J ó -

zefin, 62 esztendős. — Rosos MATILD, 5 3 esztendős, V e s z p r é m b e n . — BARCS SAMUNÉ, szül. Scholtz Róza, 64 éves, Meréuyben.

A «Vasárnapi Ujsági 25-ik s z á m á b a n közölt kép­ talány megfejtése: Ötszáz bizony dalolva ment láng­ sírba velszi bárd.

Heti Kap

p

Katholiktis

naptar, *•*

protrstnna

8 ! í.«8Erzsébetkir.fiUilián '.>H. Anatolia Czirill 10 K. Amália sz. Amália llS.Piospp.vt. Piacid 12 C Gttalb. János Henrik 13 P. Anaklét Jenó 14 S. Bonav'entura Bonavent.

július

hó.

GSrüg-Oront

26 B % Dávid il Sámson pap 28 Cir. és Ján. 29 Péttrés Pál 30 12 apostol 1 Julins Koz., : 2 B.-Assz. m.

rifMMt

4 5 6 7 8 9

11 8. Cfc. lsldúltnú. • Újhold 3-án 7 óra 46 pk. reggel. Felelős szerkesztő: H a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)

E g é s z s e l y e m , m i n t á z o t t F o u l a r r t o k a t (mint­ egy 450 különböző fajban), méterenként 7 5 k r t ó l 3 frt 6 5 krig — valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket 4 5 krtól 1 1 frt 6 5 krig — sima, koczkás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben I mint­ egy 240 féle dispositió és 2 00 különböző szín és árnyalatban) szállít postabér é s vámmentesen a privátmegrendelők lakására H e i m e b e r g G . (cs. k. ndv. szállító) s e l y e u i g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba cziniz. levelekre 10 kros és levelezőlapokra ökrös bélyeg ragasztandó.

27. SZÁM 27.

VASÁRNAPI ÜJSÁfí.

454

ffir

1

MAGYARHON ELSÓ. LEGNAGYOBB ÉS LE6J0BBi HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE

Figyelmeztetés.

atonai aktárácson.

iflÜflS Kilönltp*

»> ?£>**

PARIS

..,

ÉKSZEREK 10-évi jótállással

RÉSZLETFIZETÉSRE

Második j a v í t o t t kiadás. — Á r a fűzve 2 írt.

Képes árjegyzék bérmentve, javítások pontosan eszközöltetnek.

Befőttes­ és konzerv-üvegek legújabb szerkezet

Schreiber J. és unokaöcscseitől. Bécs, IX. Bn., Licliten>teinstrasse Nr. 22'24. Prága, Budapest, Heuwagplatz Nr. 27. neu. lV.,váczi-utcza 18. Ezen legújabb, tökéletesen légmentes üveg­ elzáró, képzelhető legegyszerűbb mivoltában felülmúl könnyű kezelhetősége, teljesen lég­ mentes záródása, va'amint olcsósága által minden e nemben eddig létezettet

zárkészülékeket,

cső-

és

kapu-zsilipekhez,

c z ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . — Álló v a g y fekvő

g á z m o t o r o k egy v a g y k é t h e n g e r r e l és m i n d e n n e m ű zúzógépek.

5619

132. BZ.

Hirdetések felvétetnek a «Vasárnapi Újság» kiadó­ hivatalában, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz. a.

Uj előfizetés az Olcsó Könyvtárra. Ide s tova 2 0 éve, h o g y Gyulai Pál szerkesztésében az O l c s ó K ö n y v t á r m e g i n d u l t . Azóta nagy fejlődésnek, átalakulásnak indult irodalmunk. A h e t v e n e s évek irodalmi viszonyainak s z e r é n y köre é s szűk határai j e l e n t é k e n y e n kitágul­ t a k ; irodalmunk termékei alig sejtett elterjedést nyertek. Az O l c s ó K ö n y v t á r , m e l y m a ott található m i n d e n m a g y a r házban, kétségkívül ez időszak legtekintélyesebb irodalmi vállalatai közé t a r t o z i k ; k ö z e l 4 0 0 kötete oly elterjedést nyert, m i n t alig e g y m á s i k hazánkban, s h a eleinte a m a g y a r k ö n y v e k korlátolt k e l e n d ő s é g e útját állta annak, h o g y o l c s ó s á g dol­ gában a végső b a t á i i g e l m e n j ü n k , ma, midőn e vállalat rendkívüli elterjedése mint tény áll előttünk, kötelességünkké' válik, e ténynyel számolni s az O l c s ó K ö n y v t á r köteteinek árait legnagyobb részben alább szállitami. K ö n n y ű szerivel becses könyvtár beszerzésére m ó d o t nyújtani, ez czélja az Olcsó Könyvtár ez új és olcsóbb kiállásának. Sokkal jobban ismeretes e könyvtár czélja, h o g y s e m fejtegetnünk kellene a z t ; leginkább a kisebb regények és epo­ szok, beszélyek és költői elbeszélések, költemények és színművek t á r a , de n i n c s e n e k kizárva belőle az irodalom m á s ágai s e m , kivált oly történelmi, szóptani é s irodalomtörténeti kisebb munkák, m e l y e k tartalmuknál fogva és formaszép­ ségre nézve kitűnők. Az «0tcsó Könyvtárt n e m bizonyos osztályt v a g y kort tart s z e m e előtt, h a n e m az egész m ű v e l t közönséget, s n e m annyira kéteB becsű újdonságokkal kivan kedveskedni, m i n t inkább elismert becsű m ű v e k k e l . A hazai é s külföldi remekírókból a legkitűnőbb m ű v e k e t közöljük s fölelevenítjük egyszersmind n é m e l y jeles irók oly m ű v e i t és forditmányait, a m e l y e k m é g n e m voltak összegyűjtve, v a g y önálló kiadásban n e m jelentek m e g s i g y a közönségre nézve m i n t e g y elveszetteknek tekinthetők. D e adunk n é h a uj m ű v e k e t is s a szakértő szerkesztőség a megválogatásban a j ó izlés m e l l e t t kiváló figyelemmel lesz a magyar közönség szükségeire is, h o g y könyvtárunk ne csak olcsóságá­ nál, h a n e m tartalmánál fogva is magyar családi könyvtárrá emelkedhessek. Hogy tehát vállalatunk a szó legmesszebb menő értelmében «Olcsó Könyvtár* legyen, mely utat találjon a legszerényebb hajlékba is, elhatároztuk, hogy az Olcsó Könyvtárra uj olcsóbb előfizetést nyitunk. E z e n uj olcsó kiadás 20 számot tartalmazó sorozatokban kerül a k ö n y v ­ piacára.

„HUNGÁRIA" országos m a g y a r vaj kiviteli részvénytársaság értesiti

a t. gazdaközönséget, hogy irodáját B u d a p e s t e n , D a l s z i n l i á z - u t c z a 1 0 . s z . a . m e g n y i t o t t a és vajtermelésre vonatkozó bejelentéseket elfogad é s vajszállitási szerződéseket k ö t ; a v a j á t v é t e l t azonban osak f. é. október bó 1-én kezdi m e g . Ennélfogva kérjük a t. gazdaközönséget mielőbbi bejelentkezésre, m e r t egy vajtermelésre berendező tejgazdaság felszerelése, tekintettel a m á r is beál­ lott t ö m e g e s megrendelésekre, legalább is 8 hetet vesz igénybe. Eészletes, az egész okszerű vajtermelést röviden tárgyaló szó- v a g y írás­ beli felvilágosításokkal legnagyobb készséggel szolgálunk.

A ..HlMARIA- országos magyar vajkivileli részv.-társaság igazgatósága: Báró

Jósika

Gábar s. k. elnök.

Kunkel 5805

Imre

vezérigazgató.

s. k.

Bozsnyay Mátyás Í&TIIVÖTZÍ^I:

Aradon.

Kapható Budaesten: T ö r ö k J ó a a e f gyógj szerész urnái és minden magyarországi gyógyszertárban.

4r

it-

-f

3

Tűzi fecskendők t ö k é l e t e s v e n t i l r e n d s z e r r e l (központi f é m - v e n t i l e k e g y c o n u s b a n e g y e s í t v e ) . Különlegességek, községek, tűzoltók és gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k m i n d e n nemben, anihilatorok, kender- és spirál-töm­ lők, felszerelések tűz­ oltók számára,sisakok, övek, stb., szab. létrák, építési é s kutszivatytyúk, m i n d e n n e m ű ar­ matúrák, gőzfertőtlenitők, szerszámgépek, jutányos árban jótállás m e l l e t t kaphatók

t ű z o l t ó s z e r - ép gépgyár-rész ven y-társaságnál

URCZ ÍIPÓT) fífÁRSA (HF.IIIIGDAFIAIA|ÍÍIHT£Z£1 IICattrcMTc/tfaxr HCSZIT mniimial itgieíptíet/iai jráfsfffM

^IICHÉKET

fc

V&o-Uulc^ *

i—

E

4: phűIohJhooratlaüa^ Uplttii* K iffalaobéjn scksiorcsrfístoti TStU&i msgwuUUMk pontosan.

4

Budapesten.

Gyár: Külső váczi-út 95. — Mintatelep: Teréz-körút 36. sz.

I

<5=T

Árjegyzék i n g y e n és bérmentve.

BUDAPEST.

Ctsöveket,

gyárosok,

BUDAPESTEN. Főraktár és Iroda. — MáriaValéria-utcza 2 . szám. Gyári telep és mű­ terem Kerepesi-út s\ 90, Bzám alatt,

A 82,502 II.sz. rendeletben a magas kormány részéről ajánlva

Somogyi Mór.

VASÖNTŐ- ÉS GÉPGYÁR-EÉSZV.-TÁKSULAT

b á r m i l y n a g y s á g b a n és b á r m i l y r e n d s z e r szerint. — A l a g -

slremlékmű

a m a g y a r n y e l v h e z alkalmazta

G-ANZ É S TÁRSA

gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket

akad. szobrász. Első orsz. szabadalmazott

A Gaspey-Sauer tanmód szerint

Cs. és kir. katonai élelmezési raktár Kassán.

kesztett turbinákat, őrlőhengereket kóregöntetű hen­

— PARIS.

I s k o l a i és m a g á n h a s z n á l a t r a .

Közelebbi részleteket, illetve föltételeket a kiragasztott hirdetések, valamint a kassai és munkácsi katonai élelmezési raktárakban mindenki számára megtekintésül szolgáló föltételi füzetek tartalmaznak; mely utób­ biak ezenfelül 32 krajczárért az említett élelmezési hivataloknál vétel utján is megszerezhetők. — Kassa, 1894 június 15.

belvizek l e e r e s z t é s é r e . — A helyi viszonyok szerint szer­

1 üveg 1 'rt UO kr., 6 üreg franeo küldve 6" frt. Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és vasat tartalmazza.

GEREMT 1 ES FIA

F A Y , ILLATSZERÉSZ,

— 9. 9 rue rue .de la Palx, 9

Olasz társalgási nyelvtan.

l»*"-fc.

3 S-l

vattyúkat, lecsapoló é s öntöző-zsilipet, készülékeket a

VASAS CHINABOR

Mtuptr

• I M U T T t l VtavITVE

és m i n d e n könyvárusnál k a p h a t ó :

• w

építkezési és gépészeti c z é l o k r a vizvezető csöveket, szi­

és v é r t e l e n s ó , ~ , melyből számtalan más kór származik. Ez elle^ pedig legbiztosabban hat a

A iFranklin-Társulat> kiadásában B u d a p e s t e n m e g j e l e n i

^H

Ajánlanak m i n d e n n e m ű vas-, aczél- és fémöntvényeket

Korunk fő nyavalyája az idegesség

Legjobb és leghimevesebb pipere hölgypor La

N

w

455

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

4 1 . ÉVFOLYAM.

SZÁM. 1 8 9 4 . 4 1 . ÉVFOLYAM.

3040. BZ.

A 6. hadtest területén elhelyezett csapatok számára 1894 október 1-től 1895 szeptember végéig szükségeltető széna, alom- és ágyszalma, tűzi fa és kőszén bérletszerü biztosítására az alább következő napokon, kizárólag írásbeli ajánlatok mellett, nyilvános tárgyalás tartatik, és pedig állomások szerint: Sí Mármaros- Sziget q Eperjes _• ^03 o •« Munkács Eger co - a aS X _M Nyíregyháza Igló -^ 3 3 x 3 y3 ÍÍ 3 -
1894.

MHI

Idény május 1-től szept. végéig. K e s e r ű források. Ivó és

fürdőgyógymód.

A g y ó g y h e l y fürdői, esetleg ivóforrásai kitűnő e r e d m é n y n y e l a l k a l m a z h a t ó k : 1. B á r m i n ő okok folytán keletkezett lobos i z z a d m á n y o k n á l . 2. N ő i bajoknál, k ü l ö n ö s e n metritis c h r o n i c á n á l ; m é h körüli és h a s h á r t y a l o b u t á n visszamaradt izzad­ m á n y o k n á l ; a m é h n e k helyzetváltozások, n e m ­ k ü l ö n b e n daganatok által előidézett izgatottsági t ü n e t e k n é l ; hurutos állapotok é s tisztulási zavarok­ nál stb. 3. Az albasi szervek b á n t a l m a i n á l : m á j ­ bajok, s z o k v á n y o s székrekedés, stb. Zsirkórnál. 5. K ö s z v é n y n é l , stb. FÜRDŐ-ORVOS: D r . B R U C K JAKAB, az orsz. közegészségi tanács r. k. tagja. Egészséges fekvés, fél órányina a fővárostól, kényelmes lakások, jó vendéglő, zene, k á d - és márványfürdők, különféle zuhany-készülékek­ kel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.

A kocsik állomási helye: Ferencz József­ tér, a régi Lloyd-épület előtt.

FRANKLIN-TÁR SULAT m a g y a r irod. intézet és k ö n y v n y o m d a ,

I. sorozat 1 -20. szám. 1—

2 Csokonai. 5 Bret

Dorottya.

Harte

14 S a n d e a u

kaliforniai

beszélyei. 6— 7 K ö l c s e y F e r e n c z

elbe­

szélései. 8 Macaulay. 9—13 K e r é n y i

15—16 K á r m á n J. gyományai. 17-17

Solloliub világ.

19—20

Szigligeti Liliomfi.

Machiavelli.

F . összes

teményei. 1 8 4 0 — 185L

köl­

Gyula.

A

montsabreyi kastély. F a n n i ha­ gr.

Előkelő

Ede.

—

nézve.

Alapítási év 1853.

C9. kir. szabadalm. m o s ó v í z , lovak számára. E g y palaczkkal frt 1.40

Kwizda-féle pata-ragasz, m e s t e r s é g e s pataszarú. 1 rúd 80 kr.

Kwizda-féle patakenőcs é r d e s é s törékeny pa­ tákra. 1 szelencze á 400 gr. frt 1.25. Kwizda-féle kresolink e n ő c s patafentartó szer. 1 szelencze á \ kilo frt 1.10.

•Kwizda-féle

kr.

Kwizda-féle s e r t é s p o r , a hízás elősegítésére és óv­ szer gyanánt. Kis dobozzal 60 krajczár, nagy dobozzal 1 frt 20 kr.

Kwizda-féle erőtakarmány

Kwizda-féle mosó szap­ pan házi á l l a t o k n a k . á frt 1.60, 80 kr., 40 kr.

lovak, szarvasmarha és j u h o k számára. */i

dobozzal

70

kr.,

lovak és Vi ládika á »/i

<

Vj dobozzal

35

szarvasmarhának.

1 doboz á

5 étadaggal 3 0 kr. 50

«

frt 3 . —

á 100

«

frt 6.—

Kerületi gyógyszerész Korneuburgban, Bécs mellett. Magyarországi főraktár:

készítménye­

ket' kérni.

Kwizda-féle baromfipor, táp-pótlék és óvó szer. 1 dobozzal 50 kr.

korneuburgi marha-táppor

Kwizda-féle nyereg szappan, a nyereg és szíjazat tisztítása- és föntartasára. 1 szelencze 1 frt o. é.

ügyelni s mindig határozottan

é.

Kwizda-féle

-

Tessék a fünDebbi v é d j e g y r e

o.

T ö r ö k J ó z s e f * gysz., B u d a p e s t , k i r á l y - u . 1 2 .

Kwizda-féle patkányhalál, patkány- és egérirtó szer, méregmentes. — 1 rnd 5 0 krajczár. — Valódi minőségben csak a fönnebbi v é d j e g y g y e i kapható Ausztria-Magyarország minden gyógyszertárában é s droguistáinal.

sal szívesen szolgál

Mattoni é s Wille 5738

Budapest.

A Kichter-féle Tinct. Capsici

Alább adjuk legközelebb m e g j e l e n ő sorozatok tartalomjegyzékét. A z e g y e s sorozatok megjelenése után az azokban foglalt m u n k á k külön is kap­ hatók lesznek, később csinos lekötési táblák is, m e l y e k b e a vidéki k ö n y v k ö t ő k i s elég csinosan be fogják köthetni az Olcsó K ö n y t á r köteteit.

készirményekre

Kwizda-féle üdítő nedv,

CHLICK Gyár és irodák:

E g y - e g y sorozat bolti ára 2 frt.

3—

KWIZDA F. JÁNOS.

Ausztriában, állatgyógy-

A g y ó g y h e l y r e vonatkozó bővebb felvilágosítás­

E g y - e g y s z á m á r a 10 k r .

H

Kitüntetve 2 arany, 13 ezüst érem, 9 disz- és elismerő ok­ in anyny a 1.

Első és legrégibb telep

iíröLJ)

H a v o n k i n t e g y ily 2 0 s z á m o t tartalmazó sorozat fog m e g j e l e n n i .

Eddig megjelent:

Osztrák-magyar cs. k. és román kir. u d v . s z á l l í t ó , állatfryógykészitményekre nézve-

comp.

Horgony- Pain-Expeller elnevezés alatt igen jó hírnévnek örvend. Ezen fájdalomcsillapító bedörzsölés valamennyi köszvény, csúz és tagszaggatásban szenvedi eryénctnek ez utón legyen ajánlólan emlékezetbe hozVg. Ezen tiuktura már 2 5 év óta, mint legmegbízhatóbb haziszar általánosan kedvelt és ennélfogva m u to­ vábbi ajánlásra nem szorul. Csekély ára, üvegenként 4 0 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé teszi, ezen kituní háziszernek beszerzését Bevásárlás alkal­ mával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nehogy utánzatot adjanak, mert csak a vörös Horgonynyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-ExpeÜer helyben nem volna kapható, akkor fordul­ j a n i a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prá­ gában v a g y Török József gyógyszerészhez Budapesten.

-féle vasöntöde és gépgyárrészv.-társ. BUDAPESTEN.

Városi iroda és raktár:

Fiók-raktár:

VI., k ü l s ő v á c z i - u t 2 9 — 3 5 . P o d m a n i c z k y - u t c z a 14. K e r e p e s i - u t 11. sz-

Gőz- és járgány-cséplőkészületek,

számos első díjjal kitűnt. Schlick-féie szaft. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék,

^

eredeti SCHLICK- és VIDATüéle

egyvasu ekék, talajmivelő eszkőzök, valamint

Schlick-f éle szab, „ H A L A D Á S

1 1

sorbavető gépek,

Takarmány-készítő gépek, darálók. Őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló gépek, szállít­ ható mezei vasutak stb.

E l ő n y ö s fizetési feltételek.

Legjutányosabb árak.

456

•27. SZÁM. 189 l 4 1 . ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI U.TSAG.

B U D A P E S T I CZEGEK. rní&tifflwm ma ímm&msniimQ nímmsámíwmffl A •Franklin-Társnlat > kiadásában Budapesten megjelent és m i n d e n könyvárusnál kapható:

ÉS

KÉZISZÓTÁR.

A n d r á s s y - ú t 21, (félemelet).

egyéb gazdasági szükségleti czikkek,

Budapest, Váczi utcza 12 G y á r : Bécs, Kaiserstrasse 6 2 . Lernigyobb raktár mindennemű f é n y ­ képészeti gépek és készülékekből. Alapítva 1856. —Többször kitüntetve. Árjegyzékek ingyen és b é r m e n t v e .

SZÁVOSZT niniparáru raktár ALPHONS üzlethelyiségeit.

Uj 1 A fotografálás

elemei.

Ára

LL Magyar-német rész.

Ára fúzve 2 frt 50.

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában,

A k é t r é s z e g y í ' é l b ő r k ö t é s b e n <> í r t .

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

(Nem titkos szer.) Régóta jónak bizonyult, biztos szer m i g r é n , fejfájás, neuralffia, INFLUENZA, nátha, m e g h ű l é s e k és h n r n t o s t o r o k b a j o k stb. ellen ; ezen bajok már 3—5 pasztillából álló adag bevétele ntán gyorsan gyógyulnak. — A pasztillák hatása gyors és biztos, raint azt számos elismerő irat bizonyítja. Efry doboz ára 95 kr., hasz­ nálati utasítás mellékelve van. Főraktár: Brady C. gyógyszertára Kremsier. V***-* Magyarország-" r é s z é r e : 5632 T ö r ö k József gyógyszert. Budapest, Király-n. 12. *C»
palota, laktanya, gyári órákat, villanyórákat, M a y e r K á r o l y L.

5U97

Verseny- és vadász-csövek

Képes árjegyzék, költségjegyz. bérm.

I j J II J :

á tirage rapidé és á foyer conservó legújabb szerkezettel gyors használatra alumínium és más anyagból sárga bőrtokban k e t t ő s l á t c s ö v e k d o m b o r ú l e n c s é k k e l , 8 egész 16 szoros nagyítással másodpercz mutatók, lépésmérő s aneróid magasságmérő zsebben hordhatók távolságmérő, zsebkörzők nagyitóüvegek vadász-szemüvegek, mérőszalagok, lómértékek

1

Már magában véve azon növényi nedv, a mely a nyírfából kifolyik, ha annat törzsét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépítő szer volt is­ meretes, ha azonban ezen nedv a fel­ találó utasításai szerint, balzsammá alakitiatik át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatus hatást.

4 fényképészeti

1? i

készülékek

amateur és touristák számára. — Képes árjegyzékek bérmentve állanak rendelkezésre. —

B U I > A P E ST,

WALLA JÓZSEF

Vas-utcza 12, elvállal diskrét megbí­ zásokat, k u t a t á s o k a t , megrí g y é l é s e k e t j * " v i d é k e n i s . ~va !G^^3

WS=^t=T-

meg 1000-féle czikk olcsó bevásárlására.

Budapest, IV., Váczi- és Deák-utcza sarkán.

I-s5 magyar göz-óragyára

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

Kir. szab. Svédhonra.

Budapest, király-uteza 12.

szerezhetők be a l e g j u t á nyosabban. Árjegyz. kívánatra ingyen és bérmentve.

CALDERONI ES TÁRSA

legelőnyösebben rendez be

nyirfabalzsam.

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára,

BUDAPEST, V., Arany János-uícza 11. alkalom nyilik 1000

„Toronyórák"

Dr. Lengiel Fr.-féle

Ka e s t e megkenjük v e l e a* arozot v a g y m á s bőrré­ szeket, akkor m á s n a p csaknem é s z r e v é t l e n ü l pikke­ l y e k válnak l e a bőrről, a m e l y ezáltal fehérré é s g y ö n g é d d é válik. 5801 Ezen balzsam kisimítja az arczon a ránczokat és himlóhelyeket, ifjú arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget köl­ csönöz ; a legrövidebb idó alatt eltávolítja a szeplőt, ruajfoltot, anyajegyeket, orrverességet, bőratkát s a bőr minden más egyéb tisztátalanságát. Ara egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 f r t 6 0 k r . Kapható minden jobb gyógyszertárban

Most

magkereskedése

és gazdasági czikkek üzletében

Hirdetések felve'tetnek

Migrén-pasztillák.

«s. és kir. udvari szállító

2 frt.

Ara fűzve 2 frt 50.

gyógyszerész-féle

Kertész Tódor

Eisenschiml és Wachtl

L Német-magyar rész.

Senckenberg

kereskedelmi bank Gépolaj, kocsikenőcs, felmondotta zsákok, p o n y v á k és

BUDAPEST,

B A L L A G - I MOE.

M AGYAK-NÉMET NÉMET-MAG-YAE

!

Gerson Anna asszony

Szabadbani szórakozáshoz alkalmas czikkek: A n g o l Croqnet-játék utasítással 7—20 frtiz. Lawn-tennis angol társasjáték 25, 35, 50 és 80 frt. L a w n - t e n n i s rakett, párja 10, 14, 20 frtig. Lawn t e n n i s labda 12 darab 5.40—10 frtig. A Lawn-tenni- j.itek szabályai 20 kr F o r t b a l l trós marhabőrrel bevonva 7.70—10.42 frtig. Hajító g ö m b (Schleader-Ball) marhabőr jfil 7 frt. Volant-játék 1 pár ütő 1.50-3 frt. Tolllabda hozzá 1 darab 15, 20, 25 kr. K a r i c a játék 12 vető bot és 12 Sárika 1.50-2 30 forintig. 9'/i 10 W/t 11 11'/, 12 12'/. 13 13'/2 cm álm. 1 15 1.80 1.50 1.70 1.90 2.15 2.30 2.50 2.70 2.#> fnrinti?. kötéllel frt 4 60, 5.60. Gyűrű-hinta Xngllsó-bábok, tartós gyertyánfából fa-karikákkal fit 4.30, 4.90. Oyűrnegy készlet Irt 2.50. Orosz k u g l i z ó , h i n t a vaspléh-karikákkal frt 6.30, 6.90. egész szűk udvarban is felállítható, egy H i n t a 5, 6, 8.50 frt. K ö t é l h á g c s ó készlet 5.50-6.50. Lampionok kertek forint 6, 7.3"). T e l j e s tornakészlet kivilágításához 10, 15, 20, 30, 40 kr. összeállítva hinta, trapezrúd, gyúrőP a p i r - l é g g ö m b ö k 50 krtól 3 frtig. hinta és csigasróSal. 8, 10 frt. Gyer­ Magneslum-fáklya 30 perczig meg­ mekhinta biztonsági korláttal 3.20— lepő villanyos fényt terjeszt frt 1.20. 4 forintig. Torna- és Tennis czipő Flobert-pnska kertben társaságoknak g n m m i t a l p a l fiuknak 2 frt, felnőt­ mnlattatásul 7—20 frtig. Vas rzéltábla teknek frt 2.50. Torna-czípA spárga-talp­ kiugró bohóczczal 2.50—8 frtig. Parafa pal 90 kr. Kerti gyertyatartó üveggel a s z ó - ö v 3.50, 4.50, 6.75. TJszó-öv lég­ 1 frt. Arist on 6 zenedarabbal 20 frt. gel tölthető 6—7 forint. V e l o c l p é d 3 Ariosa orgona, hangokkal, 6 zene­ kerékkel, egész vasból, igen tartós 5— darabbal 18 frt. Intona Ariston 6 zene10 éves fiuk számára 8.—, 9.50, 11—14 darabbal 12 frt. H i n t a á g y , szabad­ forintig. Torna-eszközök szabadbani ban fák alá könnyen alkalmazható, használathoz. Mászókötél s i m a 5, 4.59, 6.50 H i n t a á g y kifeszíthető rúd­ 6 frt. Mászókötél fonott csomók­ dal 6, 10, 14 frt. Kerti szék egy­ kal 7.60. Trapezrúd szabályozható ig sétához frt 2.70. Nagykerti f napernyő japáni. 80 szersmind bot gyanánt használható j bezi házikóban frt 1.20 Időjósló alakok házikóban krtól 15 frtig. Időjósló barát csinos Ere a szélfuvás által kellemes hangot ad, frt 3.50; erö1.50, 2 frt. Aeolhárfa kerti lakház I keltemes accordban összehangolva 5 kolomp 8 frt, 7 sebb hanggal 4.50—5.50. Jfyájkolo: k e l l é k e i . B. Pevre párizsi szódaviz készítő kolomp 11 frt. A h o r o g h a l á s z a t öi A készítéshez szük4 6 8 10 niestzelyes mellékelt utasítása szerint bárki friss [7 9 l f ~ Í 3 15 frt séges kitűnő minőségű tiszta, egészséges szódavizet készithi~ 500 gramm borkősavat és 600 gr; (zndaport tartalmazó csomag 1 50. Pagylaltkéssitő Dr. Meidinger 6 12 18 adag Vajköpölő g é p , Vásárhely5, 10 litere féle önműködő 9 frt féle a legjobb vajkészitő 8.50 15 frt 15 10 kilf Családi konyha­ Légyfogó készülék 30 kr. egy doboz enyv 15 kr. mérleg 3.60 7.20 Amerikai h o s a p r i t ó , 4.75—6.

Lignnm sanctnm fogS".

Nagy képes árjegyzéket bármentve küld -WT"W?TOTÓIT' C< rw r r Á r » / » T i Budapest, Dorottja-oteza 1. sz. JVUíXilJlíOA l U l i U K és Kristóf-tér gróf Teleki palota.

czementáru-gyára építési anyagok raktára Budapest, VII. ker, Rottenbiller-utcza 13. sz. Vállalkozik: GBANITTERAZZO, BETONIROZÁSOE, CSATOKNÁZÁSOK, SZÖKŐKUTAK, CZEMENT-LAPOK és MOZAIK LAPOKKALI KÖVEZÉSEK elkészítésére stb.

Baktárt tart: KERAMIT LAPOK, K E L H E I M I LAPOK, M E T T L A C H I L A P O K T E R B A C O T T A - A R U K K Ó F E D É L P É P , TŰZÁLLÓ TÉGLÁK, KÉMÉNY BAKVÁ. N Y O K B Ó L stb.

Gyári raktára a gartenaul Port­ iandi cement és vízhatlan mész­ gyárnak.

Nádfonat, menyezet ké­ szítéshez (Stnccatur-Rohr-

A Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia, melynek végbizonyítványa egy évi ö n k é n t e s ! k a t o n a i s z o l g á l a t r a jogosít és melynek eddig végzett tanulói a legelsörendü kereskedő, gyári és bankári czé'ek nél vagy közhivatalokban és a mezőgazdaságban nyernek alkalmazást, 1894sfepv tember elsején tizedik évfolyamát nyitja me". Az intézetet látogató v i d é k i t a n u l ó k e l h e l y e z é s e ügyében az igazgató készséggel jar a szülök kezére. Az ezen tanulók fölött i s k o l á n k i v ü l i s - y a k o r l a n d ó f e l ü g y e l e s t pedig az intézet tanárai gyakorolják, kik közül e'vébir int néhányanszmtén fogasak családjukba tanulókSí t ^ e . ' e U á t á L k _ p^UtoS relyu obl tasokat készséggel ad és tájékoztató évi jelentést kívánatra küld: ^ Pozsonyban, 1894 jnlins hó.

— Egyetem-utcza 4. szám.)

Jónás

J á l l O S , igazgató.

V^fjonfL

28. SZÁM. 1894. Bllfizetesi feltetelek: \ASÁKNAPI ÜJSÁG ee I egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyfltt I félévre _ 6 •

BUDAPEST, J Ú L I U S 15. Csupán a VASlRNAPI UJSÍG

egész évre & frt félévre __ 4 <

étCg

41. ÉVFOLYAM.

L

Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK J egész évre B-1 félévre _ 2 . 5 0 | meghatározott viteldíj is csatolandó.

len jellemű nép, mely nem egy csatában küz­ dött az éjszaki zsarnokság ellen. A mai lengyel festői nemzedék hálásan írta szívébe az ősök hőstetteit, s innét van, hogy a lengyel festészet­ KIES FEKVÉSŰ Lembergtől mintegy két kilo­ ben a csata-festés uralkodik és majd minden méternyire emelkedikaKilinski-park, mely_ nek fensíkjáról gyönyörű kilátás nyilikLem- képen egy-egy fényes hazafias tettet örökítenek berg városára. A város félköralakban fekszik előt­ meg. Matejko, a nem rég elhunyt lengyel mester, tünk a völgykatlanban s csak részben látható, kinek főbb alkotásait nem régiben bemutattuk másik részét elfedi előlünk a fák sűrű lombja. olvasóinknak, úttörő volt e téren s a mai Ezen a gyönyörű ponton, a magaslat fensíkján nemzedék őt követi. A gyönyörű képet, melyről épült a kiállítás, melyen a lengyelek száz éves szó van, két fiatal, de hagy tehetségű lengyel haladásukat mutatják be. A mi az ipar, művé­ készítette : Kossak Wojcech és Styka Jan, kik szet, tudomány, gazdaság és tanügy terén 1794 kitűnően, komponálnak s pompás színezéssel óta történt, annak hű képét látjuk e helyen, s festenek. A harczoló lengyel parasztok mind­ nem ritkán bámuljuk azt a szívós kitartást, a egyike egy-egy oroszlán, mindegyike igazi jel­ bámulatos akaraterőt, a kiváló buzgalmat, mely- lem, mely teljesen tudatában van a czélnak, lyel a lengyelek előbbre haladni tö­ rekedtek, . hogy a nyugati művelő­ désnek folyton nyomában legye­ nek. És nyomában is vannak, sőt van alkalmunk olyan productumokat is látni, a melyek más nemze­ tek hasonló alkotásainak semmikép sem állanak mögötte.

A LEMBERGI ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS.

A

Hogy a kiállításon mi a legszebb és legérdekesebb, azt bajos volna hamarjában eldönteni, merta kiállí­ tás mintegy két kilométer hosszú­ ságú térséget foglal el, tele csinos csarnokokkal, festői szép pavillonokkal, czélszerű árúházakkal, me­ lyek a szorgalmas nép alkotásait tartalmazzák. A bejárónál egy gyönyörű kör­ kép köti le figyelmünket, olyanféle, mint Budapesten a Fesztyé a Vá­ rosligetben, szintén történeti tárgyú, mint ez. Koscziuszkónak Raclawic-nál vívott csatáját ábrázolja a remek alkotás. Koscziuszko ott ka­ szákkal fölfegyverkezett krakói pa­ rasztokkal aratott fényes győzelmet a harczedzett orosz csapatok fölött 1794 április 4-én. Ebben a csatá­ ban történt, hogy a lengyel szabadságharcz halhatatlan hősei az orosz csapatoktól 12 ágyút vettek el puszta kézzel, 8 óriási lelkesedésükben úgy elverték az orosz csapatokat, hogy azok vad futásban menekültek a csatatérről. Tudjuk a lengyelekTői, hogy szabadságszerető, függet­

3

4& -

SAPIEHA ÁDÁM HERCZEG, A LEMBERGI KIÁLLÍTÁS ELNÖKE.

melyért véres csatákat küzd. A nagy kép a mai festészet kiváló alkotása; dicséretére válik a lengyel művészetnek, különösen a'csata-festé­ szetnek. Ezzel szemben van a műcsarnok, a a mel­ lett a Matejko külön pavillonja. A mit a len­ gyel művészet száz év óta alkotott, az mind itt van időszerinti sorrendben, a fejlődés első időszakától napjainkig. Eleinte a franczia hatás uralkodik, majd a müncheni iskola váltja azt föl, de mindegyikből kisugárzik a sajátos, ere­ deti nemzeti szellem. Ez a szellemi vonás vonul aztán az egész sorozaton végig; ezt látjuk mind­ inkább fejlődni és erősbödni, míg el nem éri azt a fokot, mely a nemzeti szellem teljes dia­ dalrajutását mutatja. Itt azután két hires vezér­ alakkal találkozunk: az egyik Ma­ tejko, a másik Grottger, kiknek majdnem összes műveit együtt lát­ juk itt. Matejko az akadémia sablonjával indul és még vezető kézre szorul. Művészete csakhamar gyökeret ver, bátran tör előre, önállósága biztos talajra talál s aztán feltartóztathatlanul rohan előre, magával ragadva egy egész nemzedéket. ífepoleon fénykorában a párisi szalonban nyeri az első nagy díját. Egy alig ismert név rögtön európai hírnévre vergődik és gyors rohamban hódítja meg a világot. A mit alkot, az mind jeles, mind tartalmas és mind sokat nyom Lengyelország történetében s festészetében. Alakjai igazi hősök, kik készek életüket föláldozni a ha­ záért ; elvérzenek, vagy diadalmas csatákban győznek, vagy összeros­ kadnak a nagy dicsőség terhe alatt. Hős maga az alkotó mester is, ki di­ csősége és fénykora közepette ejti el az ecsetet, s a nemzeti géniusz zokogva kíséri el utolsó útjára. A másik, Grottger, az érzelmes­ ség s az eszményiség szolgálatában áll. Szellemes, van ideálja, s ennek a rabja. Végig vezeti az embert az élet iskoláján, megízlelteti vele mindazt, a mi édes és jó; de a keserűségtől, a fájdalomtól sem kiméi meg. Igazi bölcsész, ki az elméletet mellőzi, s úgy veszi