KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY: MŰEMLÉKI TERÜLETI MUNKARÉSZ

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2.

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455.

TSZ.:

1868

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY: MŰEMLÉKI TERÜLETI MUNKARÉSZ 4. kötet

2014. június 30. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA

Kerepes Város új településrendezési eszközeinek készítése - 2014.

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzata Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

VEZETŐ TERVEZŐ:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ:

Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11

VÁROSRENDEZÉS:

Fejős László okl. építészmérnök É 01-6039

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET:

Koprda Ildikó

okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 RÉGÉSZET:

Vágner Zsolt

régész

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

2


AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALOMJEGYZÉKE 1.

VIZSGÁLAT .................................................................................................................................................................5 1.1.

Előzmények .......................................................................................................................................................5

1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai ...................................................................................................................................................7 1.3.

A település történeti leírása .......................................................................................................................8

1.4.

A régészeti örökség felmérése................................................................................................................ 11

1.5.

Természet, táj-, tájhasználat, tájtörténet ........................................................................................... 11

1.6.

Településhálózat és településszerkezeti összefüggések ............................................................. 12

1.6.

1. Településhálózat ..................................................................................................................................... 12

1.6.

2. Településszerkezet ................................................................................................................................. 14

1.7.

Településkép és utcaképek ...................................................................................................................... 15

1.7.

1. A Településkép bemutatása: .............................................................................................................. 15

1.7.

2. Utcaképek: ................................................................................................................................................. 19

1.8.

Településszerkezet és területhasználat ............................................................................................. 29

1.9.

Településkarakter ....................................................................................................................................... 31

1.10.

Védettségek ............................................................................................................................................... 33

1.11.

Az örökségi védelmek elemzése ....................................................................................................... 34

1.12. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökségvédelem összefüggésrendszerében ...................................................................................................................................... 54 2.

3.

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK.......................................................................................................................... 55 2.1.

Településhálózati és tájhasználati változások ................................................................................. 55

2.2.

Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás ............................................ 55

2.3.

Infrastrukturális változás ......................................................................................................................... 56

2.4.

Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása ........................................................................ 56

HATÁSELEMZÉS.................................................................................................................................................... 57 3.1.

Történeti településhálózati következmények.................................................................................. 57

3.2.

Természeti, táji hatások ............................................................................................................................ 57

3.3.

A településkép feltárulásának változásai........................................................................................... 57

3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei ..................................................................................................................................... 58 3.5.

Történeti térbeli rendszerek alakulása .............................................................................................. 58

3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében .............. 59 KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

3


4.

3.7.

Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ............................... 59

3.8.

Településkarakter változásának hatásai ............................................................................................ 59

3.9.

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ............ 60

3.10.

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága ..................................................................................... 60

3.11.

Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei....................... 60

ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................................................................... 61


4


1. VIZSGÁLAT 1.1. Előzmények Kerepes önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálata és módosítása már 2012-ben megkezdődött, azonban Kerepes közelmúltban történt várossá nyilvánítása a településfejlesztési és településrendezési feladatellátásban is változásokat hozott, ezzel összefüggésben Kerepes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 220/2013. (X. 31.) Kt. határozatában döntött: - Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Kerepes Város Településfejlesztési Stratégiájának (ITS), - folyamatban lévő Településszerkezeti Terv (TSZT), - folyamatban lévő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület - fent jelzett - döntése alapján, az új TFK és ITS mellett, új TSZT és HÉSZ készül a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Trk.) foglalt új követelmények alapján. A készülő települsrendezési eszközök kapcsán, a Trk. szerinti előzetes véleményezési szakasza szerint az érintett Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály megkeresésre került. A Hivatal 2014. február 20-án kelt, PE-06/D/OR/280-2/2014 üi.sz. levelében az alábbi tájékoztatást adta: "1.) A településrendezési tervek és helyi építési szabályzat elkészítésénél, ill. módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. 2.) a Kötv.-településrendezési eljárást érintő- 66.§-a szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmáról a 395/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 1. melléklete rendelkezik. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 8.§ (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Kerepes közigazgatási területét 2 műemlék, 1 műemléki környezet és 14 nyilvántartott régészeti lelőhely található, melyek a következők: 7069 törzsszámú Nepomuki Szent János-szobor 11498 törzsszámú Tiszttartói ház KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

5


-

11498 törzsszámú Tiszttartói ház műemléki környezete 26145 azonosító számú MRT 12 15/1. nevű lelőhely 26145 azonosító számú Szálaska néven nyilvántartott lelőhely 26146 azonosító számú Kavicsbánya néven nyilvántartott lelőhely 26147 azonosító számú Madarász u. 19. néven nyilvántartott lelőhely 26148 azonosító számú Kálvária-hegy néven nyilvántartott lelőhely 26150 azonosító számú Szilas-liget, Szép-hegy néven nyilvántartott lelőhely 26151 azonosító számú Szőlősor néven nyilvántartott lelőhely 26153 azonosító számú MRT 12. 15/9. néven nyilvántartott lelőhely 26154 azonosító számú Szép-hegy néven nyilvántartott lelőhely 26155 azonosító számú Széphegyi u. néven nyilvántartott lelőhely 26156 azonosító számú Rét u. 7. néven nyilvántartott lelőhely 26158 azonosító számú Zerge u. néven nyilvántartott lelőhely 51133 azonosító számú MRT XIII/2 (kézirat) 15/15 lh. . néven nyilvántartott lelőhely 68197 azonosító számú Szilasliget, HÉV megálló néven nyilvántartott lelőhely

A megváltozott jogszabályok figyelembe vétele miatt ... javasoljuk, hogy az eddig elkészült örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesen a települési szövet és a beépítés morfológiájának vizsgálatára is, ami a műemléki környezettel érintett településrészekre vonatkozó döntés jobb megalapozását szolgálhatja. Ide tartozik a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012 (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 3. sz. mellékletében a műemléki környezet vonatkozásában felsorolot szempontokra épülő részletes értékvédelmi munkarész, ami a műemléki környezet átfogó vizsgálatán belül kitér (részletes leírással és fényképpel) az egyes építmények jellemző formai jegyeire, alaprajzi tipológiájára és a különböző településrészek korábbi beépítéseinél esetleg érvényes egyedi sajátosságokra. Ez elősegítené a műemléki környezet értékeinek beillesztését a helyi értékvédelem szabályozási körébe. Annál is inkább előnyös lenne ez, mert a helyi védelemre kijelölt településrészek részleges vagy akár teljes fedésben állhatnak a kijelölt műemléki környezettel, illetve kiegészíthetik egymást. A két csoport építészeti és településképi értékeit együtt kezelő hatástanulmány szinte döntés-előkészítő javaslatként kínálja az elfogadásra javasolt helyi szabályozás keretében a védésre érdemes elemeket, s így már a HÉSZ keretei között, a helyi egyedi védelem mellett azonnal lehetővé válik a területi értékvédelmi feladatok ellátása is. Ez biztosíthatja, hogy az országosan védett örökség tágabb környezete értékőrző kontextusába helyezve érvényesüljön a maga teljességében. A fentiek alapján és a legújabb építésügyi jogszabályok tükrében a helyi védelem alá vont területekkel azonos módon (vizsgálati és bírálati szempontok) javasoljuk kezelni a műemléki környezetet. Így a műemléki környezetben folyó építkezések a helyi szabályozás rendszeréhez illeszkedően, az örökségvédelmi szabályrendszer szempontjai szerint, annak alkalmazásával és adaptálásával befolyásolhatók, illetve ellenőrizhetők a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján. A szabályozási terv módosításával kapcsolatban ennek érdekében szükséges a műemléki környezetekbe eső ingatlanok tételes felsorolását elvégezni a rendelet mellékletében. ... KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

6


A helyi értékvédelem a műemléki környezettel kiegészülve egységes felfogással szolgálhatja a helyi értékek védelmét azzal, hogy a település épített értékét helyi szinten helyezi egyedi és területi védelem alá, amely a műemléki környezet védelmével kiegészülve biztosítja azok környezetét és méltó megjelenését. 3.) A régészeti érintettséggel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük: 3.1.) Javasoljuk, hogy a szabályozási és szerkezeti terven feltüntetett régészeti lelőhelyek ábrázolásának pontosítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását vezető szervvel. A Korm. rendelet 42.§ (1) bekezdése, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. működteti. 3.2.) A .. Korm. rendelet 5. melléklet 2.1.4.1. pontjának megfelelően, kérjük a régészeti érintettségű ingatlanok felsorolását is a HÉSZ külön mellékletében. ... 4.) A településrendezési eszközökre vonatkozó tartalmi követelményeink: A ... Korm. rendelet mellékletei örökségvédelemmel kapcsolatos pontjainak megfelelő tartalmi elemek mind szöveges, mind a szöveges, mind a rajzi munkarészekre vonatkozóan. 5.) a 2/2005. (I.11.) sz. Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tájékoztatjuk Önöket, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tartunk szükségesnek. egy szakszerűen elkészített és a tervezés során messzemenően figyelembe vett örökségvédelmi hatástanulmány további környezeti hatásvizsgálat nélkül is megfelelő garanciát nyújt a kulturális örökségi értékek védelmére. ..."

1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai Az értékelés során az alábbi Kerepest érintő programok, tervek, tanulmányok és azok adatai kerültek felhasználásra:  Országos Területrendezési Tervről szóló - módosított 2014. január 1-től hatályos -2003. évi XXVI. törvény (OTrT);  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT);  Kerepes hatályban lévő Új Településfejlesztési Koncepciója - 2005  Kerepes hatályban lévő településrendezési eszközei;  Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése - 2013;  Árpád-kori földvár, kilátótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen megvalósíthatósági tanulmány - 2009;  Turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása című pályázat - KMOP-20073,1,1/C/;  Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban, illetve előzetes egyeztetések során közölt információk, adatok. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

7


1.3. A település történeti leírása A település területe természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a területen fellelt kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek is igazolnak. A leletek feltárására a mai Szilas és Malom patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett került sor. A faluszerkezet kialakulásának kezdetei a kerepest érintő középkori kereskedelmi „vereckei” nagyút mentén lelhetők fel. Vagyis a honfoglaláskor öröklött utak szerepe megfigyelhető a falurendszer kialakulásában és megszilárdulásában. Ugyanakkor ebben a korban a kereszténység felvételének állami-királyi programja a váci egyházmegye megszervezése is a falurendszer megszilárdulásának irányába hatott. A Római korból származik a területünkön áthaladó, a 300-as években épített római szarmata földsánc, a Csörsz árok. Szent István király 1030-ban rendelte el törvénykönyvében, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egyik ilyen templom oltártöredékei a mai Templom hegyen kerültek elő. Régészeti leletek alapján igazolható, hogy Kerepesen a Széphegy és a Zsófialiget közötti részen, a Malom–patakra lejtő domboldalon a X-XIII. században , valamint a falutól délkeletre , a Szilaspatakra enyhén lejtő domboldalon a XII-XIII: században apró települések voltak. A Szőlősoron is kerültek elő Árpád-kori edénytöredékek. Mindezekkel együtt Kerepes középkori település magja a Kálvária –domb alatti völgyben volt, a mai község déli szélén begyűjtött XII-XV. Századi edénytöredékek erre utalnak. Kerepes középkori eredetű temploma pedig a mai Kálvária hegy tetején állt. Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg. Egyik változat szerint a falu neve a régi magyar kerep hajó, csónak szóra utal. Feltehetően kis hajókat, csónakokat készítők éltek itt, akik a vízi járműveket az akkor még bővizű Szilas patakon úsztatták a Dunára. A másik változat szerint régi nevét a Kreps Rák elnevezést a szájhagyomány szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól kapta. A település első birtokosa Kárészi Sándor szebeni bán volt, akinek birtokába Kerepes 1270 körüli években került. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. 1408-ban Péter kerepesi plébános a nagyváradi Szent Demeter kápolna oltárigazgatóságát kapta meg. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt. 1544-ben a falu török hódoltság alá került, és bár a török hadjáratok során életben maradt, 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult. 1585-ből származik Kerepes, illetve egész Pest megye legrégebbi pecsétje, amely erős törzsű lombos fát ábrázol. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc alatt a lakosság elmenekült és 1711-ben a Szatmári-béke évében Kerepes falu üresen állt, elhagyott volt. Az ekkor elkezdődött szervezett telepítési programok keretein belül néhány korábbi német család KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

8


mellett új magyar, német és szlovák családok települtek ide. 1715-ben már 20, 1720-ban már 52 család élt itt. 1713-ból származik Kerepes legrégebbi épülete a váradi káptalan tiszttartó háza, mely karakteres tömegével, csonkakontyolt magas tetővel, és szépen formált barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet. Az épület az idők folyamán volt kultúrház, mozi, könyvtár, üzem és raktár, a belső már nem őrzi az eredeti formáját. A birtok 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került, majd 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett. 1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy a kocsiposta egyik frekventált útvonalán feküdt. Egészen a vasút megépítéséig Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet. Először gőzmozdony ahogy a helybeliek nevezték, a "muki" húzta a vasúti kocsikat, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni. Wéber Ede (Bázel, 1843. január 11. – Kerepes, 1935. szeptember 24.) Svájci származású pedagógus és nemzetgazdász, nevéhez fűződik Madách Imre Az ember tragédiája című művének, valamint Petőfi és Tompa verseinek német nyelvre történő fordítása. 1882-ben Kerepesen kis birtokot vásárolt, melyet Wéber-tanyának kezdtek nevezni a helybeliek. Sokáig élt és tevékenykedett Kecskeméten. 2000 holdas szőlőterületet létesített, amit Helvécia-telepnek keresztelt el. 1911-től visszaköltözik Kerepesre, ahol szándékában volt birtoka egyik részén egy "kispolgári" települést létrehozni. 1910. október 29-én bemutatta a "Kispolgárok Otthona Helvécia Telep" elnevezésű tervét, melyet a közgyűlés elfogadott, de egyben kötelezte a születendő telepet templom, temető, piac, óvoda és gyermekjátszótér létesítésére. A kerepesi Helvécia-telep az 1940-es évektől Szilasliget néven szerepel. A Kálvária hegyen volt templomot a husziták építették, és itt volt az első temető is, amit a megmaradt síremlékek bizonyítanak. 1719-ben kezdték a plébánián az anyakönyvet vezetni. 1911-12-ben a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával épült meg szecessziós stílusban a ma is használatban lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templom. Tornya a felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban. 1849-ben a szabadságharc alatt Klapka és Aulich tábornokok állomáshelye volt Kerepes. A II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára. A szövetkezet 1968-ban Szilasmenti MGTSz néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel. A gazdasági egyesülés után megkezdődött a közigazgatási egyesítés is, először 1973-ban a közös tanács létrehozásával. 1978-ban közigazgatásilag egyesítették a két községet Kerepestarcsa néven, majd 16 évi együttlét után 1995. január l-vel község szétválással ismét visszaállt a több száz éves állapot, azaz a két település Kerepes és Kistarcsa néven ismét önálló életét éli.


9


A falu szlovák jellegét és hagyományait 1950-es évek elejéig megtartotta. Ezután a lakosság száma a nagymértékű betelepülés hatására jelentősen megnövekedett. Az eredeti szlovák hagyományok egyre inkább háttérbe szorultak. A korábban általánosan használt tót nyelvhasználat egyre inkább magyarosodott és a korábbi szlovák népi hagyományok egyre inkább elhalványodtak, háttérbe szorultak. 1978-ban Kistarcsát és Kerepest egyesítették, 1996. januárjától újra önálló nagyközség lett. Létrehozták a polgármesteri hivatalt, átvették az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működését, megszervezték a községüzemeltetést. A népességszám folyamatos növekedésével igény lépett fel a belterületbe vont egységek gyarapítása, ezzel párhuzamosan pedig az épített lakások számának emelésére. Az ezredforduló óta eltelt időszakban viszont a fővárosból kiköltözők, illetve az Erdélyből és az ország depresszívebb területeiről érkezők a meghatározók a benépesülésben. Számukra a városias karakter, a megfelelő infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási ellátottság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, a főváros szomszédsága mind-mind az élhető, kisvárosias település iránti egyértelmű szimpátiát erősíti. Az elmúlt néhány évben átadásra került a Rózsakert, (Sólyom), a Szabadság úti, a Magtár téri és a Szilasliget úti lakópark, továbbá a Panoráma lakóparkban a 2008-ban kialakított 400 építési telek 15%-án 2011-12-ben megindult az építkezés. 2010 végén pedig újabb társulás alakult több mint 200 telek építési területbe vonására – ezúttal a Hungaroring melletti területen. Ezen jelentős településfejlesztési törekvések, valamint a térségi (Kistérségi- és agglomerációs) és gazdasági szerep folyamatos növekedése indukálta, hogy Kerepes 2009-ben kezdeményezze a várossá való nyilvánítását, melyet aztán 2013-ban sikeresen el is nyert.


10


A településszerkezet alakulása a katonai felméréseken jól nyomon követhető.

első katonai felmérés 1782-85

második katonai felmérés 19. sz. közepe

harmadik katonai felmérés 1872-84

Kerepes belterületének településszerkezete 2010

1.4. A régészeti örökség felmérése A régészettel, régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tartalmat lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány:Régészeti területi munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetben.

1.5. Természet, táj-, tájhasználat, tájtörténet Lásd a tárgyi pontban meghatározott tartalommal a település területrendezési terveihez készült Megalapozó vizsgálat c. 1. sz. kötetének 1.12.1. Tájhasználat, tájszerkezet c. fejezetét.


11


1.6. Településhálózat és településszerkezeti összefüggések

1.6. 1. Településhálózat Kerepes a Közép - magyarországi Régióban, Budapesti Agglomeráció kiemelt térségében a Gödöllő – Ceglédberceli dombságban, a Szilas patak mellett, Pest megye középső részén, Budapest határától mintegy 5 km-re helyezkedik el. A térség népességkoncentrációja, funkciósűrűsége magas, területei intenzíven hasznosítottak. Agglomerációs elhelyezkedésével Kerepes is részese az ország központi térségének, így az agglomeráció nyújtotta gazdasági többletből a település is részesül, melyet az agglomerációt jellemző folyamatok – a PÁN - európai V. közlekedési folyosó részeként fő közlekedési irányok mentén jellemző – térbeli terjedése is lehetővé tesz. A település ÉNY-on Mogyoróddal, D-DNY-on Kistarcsával, NY-on kis területen Csömörrel, DK-en Isaszeggel és É-ÉK-en Gödöllővel határos közvetlenül. Kerepes földrajzi fekvése számos lehetőséget rejt, geomorfológiai adottságai változatosak. Természeti területeinek kiterjedése jelentős. A település természeti környezete, és a település területén és közelében lévő erdőterületek kedvező táji és természeti kereteket biztosítanak a település fejlesztéséhez.

a Kmo-i régió települései

a PÁN-európai közlekedési folyosók a Kmo-i régióban


12


Kerepes város a „4304 számú Gödöllői statisztikai kistérség”, valamint többcélú önkormányzati kistérségi társulások, így a Galgamenti és Gödöllő környéki Önkormányzati Társulás, valamint a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. A Gödöllői kistérség 13 települése közül ahhoz a kilenchez tartozik, amelyek a Budapesti Agglomeráció hivatalos lehatárolásán belül esnek.

az agglomerációs és pest megye statisztikai kistérségei

az agglomerációs és pest megye többcélú önkormányzati kistérségi társulások

A Gödöllői Kistérség Pest megyében helyezkedik el központja Gödöllő város. A kistérséget 12 település alkotja, melyek közül négy város, Gödöllő, Kistarcsa, Pécel, Kerepes. A népesség száma az országos tendenciáktól eltérően dinamikusan növekszik, kedvező korstruktúrájú, és eléri a 103 ezer főt. A lakosság szám folyamatos növekedése egyik legfőbb jellemzője a kisrégiónak. A kistérség fejlettségét nagyrészt köszönheti a kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének, és a települések adottságainak egyaránt. Budapest közelsége és a kistérség jó megközelíthetősége szintén jellemzője a térségnek. Pest megye keleti részén elhelyezkedő Gödöllői kistérség közvetlenül is határos hazánk fővárosával, ezáltal a kistérség egy része a Budapesti Agglomeráció része. Földrajzi értelemben két nagy tájegységre lehet osztani a Gödöllőidombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, mely kiváló vonzerő a térséget megismerni kívánók számára. A kistérség gazdaságföldrajzi helyzete kiváló a térségen halad át az M3-as autópálya, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, a közeljövőben befejeződő M0-ás gyűrű és M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek. A térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a lakosság aktív és az országos átlagnál magasabb jövedelmű; a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerűnek mondható, a térség része a tágabb budapesti agglomeráció mintegy hárommilliós felvevő piacának. Jelenleg a Gödöllői Kistérség legfontosabb alakító tényezője, hogy jellemzően Budapest agglomerációjához tartozó településekből áll, és ez a viszony egyelőre erősebbnek bizonyul a kistérségi kapcsolatoknál. A főváros központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

13


települések kooperációja alacsony fokú. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a divergencia (széttartó magatartás) a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A kistérség nem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Ezért az országos területfelzárkóztatási stratégiában nem kiemelt fejlesztési térség. A besorolás hátránya, hogy egyes pályázati (támogatási) lehetőségek esetén magasabb önrészt kell biztosítani, valamint a néhány felzárkóztatási programból való kizárás. A Gödöllői kistérség többek között a 2008 évben elfogadott cselekvési terv alapján határozza meg projektjeit, a dokumentum minden település számára alapvető iránymutatásokat fogalmaz meg a mikrotérség fejlesztési lehetőségeinek feltárásával. Kerepes részére Budapest és agglomerációja illetve a kistérség biztosítja a felsőfokú ellátás döntő részét, de a középfokú ellátásban is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A középfokú funkciók többségének elérésére csak a kistérségi központban, Gödöllőn és a Fővárosban, kórházi ellátás tekintetében Kistarcsán van lehetőség. Kerepesen az alapfokú intézményi funkciók és a lakosságot ellátó szolgáltatások egyaránt megtalálhatók. Kerepes az elmúlt években a fővárosi népesség kedvelt kitelepülési célterülete.

1.6. 2. Településszerkezet A településszerkezetben jól elhatárolható telek - és beépítési struktúrák különböztethetők meg. A történeti faluközpont - ófalu- területe jellemzően nagytelkes, oldalhatáron álló, fésűs beépítésű terület. A terület feltárását a domborzathoz igazodó, szabálytalan és keskeny utcarendszer jellemzi. A telekstruktúra változatos, szabálytalan, a telekméretek a telekosztások követeztében folyamatosan csökkenek. Az elmúlt néhány évtizedben történő településrendezés a változatos domborzati viszonyok között egyenes vonalvezetésű utcákat hozott létre, jellemzően keskeny 5 - 10 méteres utcaszélességekkel. A kialakult telekméretek változatosak, többségében 700 - 1000 m2 közötti területűek (lásd.: Telekméret vizsgálat). Jól nyomon követhető, hogy telekméretek alapvetően meghatározzák a beépítési struktúrát. A beépítések homogenitását megbontja, hogy a jellemzően fésűs, oldalhatáros - építési telkenként 1-2 lakást bíró - beépítések mellett, egy - egy településszerkezeti elemben esetlegesen jelennek meg zártsorú beépítésű (Szilasligeti településrész) tömbök, vagy a környezetbe nem illő 8-10 lakásos többszintes társasházakkal (József Attila és Béke út) beépült egységek. A belterülethez jórészt szervesen kapcsolódó, a Martinovics és Szőlő utca környezetében, a belterület DK-i részein, a Szőlősor utca mentén, és a Gyár utca környezetében lévő volt zártkerti, 2

illetve hétvégi házas üdülőterületek keskeny, 700-1000m telekterületű szalagtelkes területek, oldalhatáron álló beépítéssel. A gazdasági területek, kis- és középvállalkozások területei nagytelkes, szabadon álló beépítésű területek.


14


A település külterülete területfelhasználás tekintetében nagyobb részt erdő- kisebb részt mezőgazdasági terület. Nagyobb összefüggő erdőterületek a közigazgatási terület északi és keleti-délkeleti részein, kisebb erdőterületek a belterület központi területén helyezkednek el, keleti részéhez pedig délkeleti irányban csatlakoznak. Külterületen, jelentős településszerkezetet befolyásoló területek a Gödöllővel határos területrészen a (mintegy 23 ha) regionális hulladéklerakó területe, valamint a közigazgatási terület keleti határában a mintegy 28 ha nagyságú honvédségi terület.

1.7. Településkép és utcaképek 1.7. 1. A Településkép bemutatása:

Kerepes madártávlatból A településszerkezetben is változások következtek be az elmúlt esztendő során. Az évről évre bővülő szolgáltatók révén formálódik és kisvárosi jelleget ölt Kerepes központi része.

A településközpont szabályozási terve KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

15


Az elfogadott tervek alapján a képviselő testület a Béke utca – Sólyom utca – József Attila utca – vasúti terület által határolt településrészt jelölte ki az újonnan létesítendő településközpont felépítésére. A településközpont szabályozásának újragondolását a minél jobb hasznosíthatóság érdekében, az önkormányzat a 011 hrsz-ú tömb érintett tulajdonosaival közösen gondolja elvégezni. A közös cél és hasznosíthatóság érdekében az érintett tulajdonosok és az önkormányzat a testületi döntés figyelembevételével elkészítették a talajvédelmi tervet, a termelésből való kivonást megfizették és jelenleg a belterületbe vonási eljárás zajlik a földhivatalban.

Sorházak a Sólyom utcában A folyamatosan és intenzíven növekvő lakosságszám újabb és újabb lakóterületek kialakítását, illetve földterületek építési telekbe vonását teszik szükségessé. Ennek kivitelezésére évről évre néhány hektár alapterületű újabb lakóterület kijelölése, parcellázása és értékesítése valósul meg. A beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása: A terület-felhasználás növelésével nyerhető területek Tervezett területfejlesztés nagysága összesen Lakóterület 80 ha Településközpont vegyes terület 25 ha Különleges terület 20 ha Kereskedelmi, szolgáltató, 86 ha gazdasági terület Összesen 211 ha Forrás: Önkormányzat Terület-felhasználás típusa

A tervezett fejlesztési terület és a belterület viszonya 19,3% 6,0% 4,8% 20,8% 50,9%


16


A lakásállomány növelését célozta az önkormányzat azon intézkedése, amelynek keretében az egykori Szilasmenti MGTSz központi épületét, amely egy ideig a polgármesteri hivatalnak is helyet adott, 69 lakásos társasházzá alakították. Emellett az elmúlt időszakban átadták a Rózsakert, (Sólyom), a Magtár téri és a Szilasliget úti lakóparkokat, továbbá a Panoráma lakóparkban a 2008-ban kialakított 400 építési telek 15%-án 2011 tavaszán megindult az építkezés. 2010 végén újabb társulás alakult több mint 200 telek építési területbe vonására – ezúttal a Hungaroring melletti területen. Emellett újabb kezdeményezés indult társulás formájában (Szérűskert Kft.) a Hungaroringhez közel eső Szőlő utcában több száz telek építési telekbe vonására. Ezek a kezdeményezések kiválóan tükrözik a Kerepes stratégiáját a népességvonzó és -megtartó képességének erősítésére, amely a jövő fejlődésének záloga. Sajnos, az ingatlanpiaci válság a lakásépítést Kerepesen is visszavetette, így új parcellázás 2012-ben nem történt, a rendelkezésre álló területek beépítése azonban így is folyamatos. A lakóterület mellett az ipari terület növelése is szükségessé vált. A sajátos, egyszersmind kiváló közlekedési adottságok segítik a település fejlődését. A 3-as számú főközlekedési országút mentén helyezkedik el, a főváros közigazgatási határától kevesebb mint 5 km-re. Az M0-ás autóút fővárost elkerülő keleti szektorának átadása révén a nyomvonaltól 4 km-re fekvő Kerepes is közel került az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokhoz, hiszen néhány perc alatt elérhetővé vált a körgyűrű. A 2010 nyarán átadott M31-es autópálya, amely 12 km hosszan Nagytarcsát Gödöllővel köti össze, elsősorban az Északkelet-Magyarország felé irányuló átmenő forgalom (50 000 jármű/nap) csökkentésében nyújt segítséget. Az M31-es autópálya, Kerepes térségében csomóponttal javítja tovább a település amúgy is kedvező közlekedésföldrajzi pozícióit, megközelíthetőségét, csökkenti annak belterületi terheltségét, 2011-ben pedig autós pihenő épült benzinkúttal, az üzemeltetési jogot elnyert ÖMV Hungária Zrt. kivitelezése révén. A település eltökélt szándéka egy kerepesi lehajtó megvalósítása is, ennek tervei előkészítési fázisban vannak. Az újonnan átadott gyorsforgalmi út mellett több 100 hektáron ipari övezet kialakítását tervezik. Ugyanakkor 60 hektár ipari/gazdasági területbe vonása megtörtént, ahova már jelentkeztek a betelepülni szándékozó vállalkozások. A zöldterületek egy speciális fajtáját jelentik a játszóterek. A szép számú, gyermekek szórakozását szolgáló területek folyamatos fejlesztésre szorulnak, ami jelenti egyrészt az eszközök cseréjét, biztonságossá tételét, állagmegóvását, korszerűsítését. Az elmúlt időszakban három játszótér (Magtár tér, Szilas, Alföldi utca) kapott Európai Unió által is elfogadott formát, új játékokat. Ugyanakkor a növekvő népességszám új játszóterek kialakítását is szükségessé teszik. Ezek egy részét uniós forrásokból finanszírozza a település. A speciális területek kiemelt elemét jelenti a település belterületén, állami tulajdonban levő, a Szilas-patak gyűjtőterületén, a 015/4. helyrajzi számú ingatlan alatt kialakítandó árvízcsúcscsökkentő tározó és tanösvény, amely 1,7 hektáron madármegfigyelővel, szabadidő központtal zöld szigetként szolgálná a kikapcsolódást, ennek elvi vízjogi engedélye (vízikönyvi szám: 6.2/9/529) már megérkezett.


17


Kerepes a Gödöllői-dombság lankái között, előtérben a Szent Anna templom


18


1.7. 2. Utcaképek: 1.) 3. sz. főút menti területek - Kerepes HÉV megálló és környezete

A kerepesi HÉV megálló melletti kereskedelmi-épület és P+R parkoló

A HÉV megálló melletti buszmegálló és állomásépület

A 3.sz. főút menti egészségügyi centrum.

A 3.sz. főút menti sport és szabadidő centrum.

A 3.sz. főút és a Mogyoródi út menti üzletsorok.

A 3.sz. főút és a Mogyoródi út menti üzletsorok.


19


2.) 3. sz. főút menti településközpont területe (Régi falumag)

A 3. sz. főút Tiszttartó ház mentén

A Tiszttartó ház melletti vízelvezető árok és gyalogos híd.

Tiszttartó ház

Tiszttartó ház

A régi településmag és a 3. sz. főút csatlakozása.

A szent Anna templom a belső út felől nézve.


20


A felújított régi településközponti épületek

A felújított régi településközponti épületek

A Templom utca térkő burkolata

A felújított művelődési ház, előtte a Trianonemlékmű

A felújított művelődési ház, előtte a Trianonemlékmű

A Szent Anna templom a Kálvária-hegy felől nézve.


21


3.) 3. sz. főút menti ipari területek és a település északi része

A 3.sz. főút keleti oldalán található gazdasági telephelyek.



A 3. sz. főút és a település északi belterületi határa menti buszforduló.

A település északi belterületi hátárán álló Patkó-csárda

A 3. sz. főút nyugati oldalán található lakóutca és családi házas övezet.


22


4.) Mogyoródi út és a tervezett új városközpont területe

A Sólyom utca kereszteződése.

és

a

Hegy

utca

A tervezett városközpont jelenleg beépítetlen területe.

A Béke utca

A tervezett városközpont területe.

A Béke utca menti kereskedelmi épületek

A Béke utca menti új lakópark.

A szilasligeti HÉV megállóhoz vezető lépcső

Szilasligeti HÉV megálló


23


5.) Kistarcsával szomszédos településrész és környezete

A volt községháza ma 40 lakásos társasház

A kistarcsai határ menti ipari terület

A Szőlő utca új beépítései és a mögötte található még beépítetlen lakóterület fejlesztés

A Szőlő utca már beépült része

A tervezett lakófejlesztés a Kölcsey u. felé nézve.

A csömöri hulladéklerakó látképe

A tervezett lakófejlesztés a Sólyomliget felé nézve


24


6.) Sólyomliget településrész

A Sólyomliget (Rózsahegyi u) új beépítése

Rózsahegyi utca

Az új beépítés a tervezett lakóterületek felől

A Szondy utca jelentős szintkülönbsége

A Sólyom utca látképe

A Sas utca látképe


25


6.) Szilasliget településrész

Kerepes és Mogyoród határa

A Wéber Ede utca Mogyoród felé vezető ága

A József Attila utca látképe

A Kerepes-Mogyoród határ és buszforduló

Ady Endre utca látképe

Bajcsy-Zsilinszky utca látképe


26


6.) Szőlőhegy településrész (falusias lakóterület)

Hagyományos oldalhatáros beépítés





A Szőlő-hegyre vezető út


27


6.) Szálaska településrész (volt zártkertek)

Időszakosan használt fa üdülőépület

Időszakosan használt fa üdülőépület

A hegyre vezető betonút

Az üdülőterületre vezető Gyár utca

A Gyár utca aljában található szlömös terület

A Gyár utca aljában található szlömös terület


28


1.8. Településszerkezet és területhasználat Belterület és beépült beépítésre szánt területek Kerepes településszerkezetét markánsan meghatározza, hogy a 3. sz. főút nyomvonala Ék-Dny-i irányba kettészeli, és kereszt irányban halad belterületén keresztül ÉD-i irányban Budapest Gödöllő HÉV vonala, ezt a tagoltságot erősíti a közelmúltban megépült M31 - es autópálya nyomvonala. A település beépítésre szánt területeinek súlypontja a település DNY-i területére koncentrálódik, Mogyoród és Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeihez közvetlenül kapcsolódva. A település É-D-i tengelyétől keletre a település külterülete, mező- és erdőgazdasági területei találhatók. A szerkezetet erőteljesen befolyásoló tényező a település egyedi domborzati adottsága, ami elsősorban a beépítéseket, és a közlekedési hálózat nyomvonalvezetéseit határozza meg. A település belterülete szinte teljes terjedelmében falusias lakó és kertvárosi lakóterületek összessége, mely lakóterületek Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. Az "összenövés" a Homok dűlő déli oldalának - kistarcsai oldalon történő - beépülésével folyamatos. A település belterülete, illetve beépítésre szánt területei nagyvonalakban az alábbi egységekre bonthatók. 1. A Mező utca - Szabadság utca - Magtár és Templom utcák által határolt orsós szerkezetű területegység az ősi településmag területe. 2. A második részegység a település Dk-i határában található, a Szabadság utcákra futó Dália Fecske - Vilma Vágány és Patak utcák által határolt lakó területegység, mely településszerkezetileg közvetlenül Kistarcsához kapcsolódik. 3. A következő kisebb településrész a belterület északi határával közvetlenül szomszédos, a Szabadság út jobb oldalán található gazdasági terület, és tervezett fejlesztési területei. 4. A szerkezeti terven tervezett településközpontként jelölt területegység és környezete, mely a HÉV pálya két oldalát jelenti a belterület központi területén lévő erdő terület környezetében. A tervezett településközponti terület központi területe jelenleg még beépítetlen.


29


5. A Kistarcsához közvetlenül kapcsolódó lakóterületté átalakuló zártkertes terület, a település legnagyobb összefüggő gazdasági területe és távlatban lakóterületként kijelölt a belterületi erdőhöz kapcsolódó zárvány mezőgazdasági terület tartozik ehhez a szerkezeti egységhez. 6. Az 5. és 4. számmal jelzett egységekhez kapcsolódó szabályosan feltárt beépült kertvárosi lakóterület.

7. A település külterületén zárványszerűen megjelenő egyéb különleges területfelhasználású területek.


30


31

1.9. Településkarakter Területfelhasználás területfelhasználása

az

ingatlan-nyilvántartási

adatok

alapján,

a

település

Beépítésre szánt területek Az ingatlan-nyilvántartási adatokból is jól látható, hogy a település építési telkeinek jelentős része lakóingatlan. Az intézményi, "központi" funkciók elszórtan és strukturálatlanul helyezkednek el a település különböző pontjain. A gazdasági területek száma és területi kiterjedése nem számottevő a 3-as főútra szerveződnek, egymástól elkülönülten. A 3-as főút mentén, a déli településrészen a közelmúltban megjelentek szálláshely, szolgáltató és egyéb intézményi funkciók. A már beépült lakótömbök területén található egy- egy beépítetlen építési telek. A területfelhasználás vizsgálaton jól látható, hogy a település belterületének - mértani középponti területegysége jelenleg beépítetlen. A terület megfelelő szabályozással és közlekedéshálózati elemek körültekintő meghatározásával, funkcionális ellensúlya lehet a település egykori történeti településmagjának. A történeti településmagot kettészeli a 3-as főút tengelye, ezzel egyidejűleg ellehetetlenül a központi szerepkör újraélesztésének lehetősége. A beépítetlen központi területegység észak - déli tengelyében erdő és bokros ligetes terület húzódik, mely megfelelő alapot teremthet arra, hogy itt egy fenntartható zöldbe ágyazott településközpont alakuljon ki. A sport és temető területének elhelyezkedése esetleges, zárványként jelenik meg a lakóterületben. Beépítésre nem szánt területek Kerepes külterületét nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik. A település erdősültsége magas 29 %, mely az egyik alapja Kerepes kedvező természeti adottságainak. Az összefüggő erdőállományok a település északi részét borítják, melyek az erdészeti nyilvántartás szerint gazdasági elsődleges rendeltetésű, faanyagtermelést szolgáló erdők. A településen a domborzati adottságoknak, köszönhetően a talajvédelmi rendeltetésű erdők fordulnak elő még nagyobb arányban. Ezek a beépített területeket nyugatról övező Simó-hegy, Templom-hegy, Fenyves-domb vonulatának, valamint a Küldői-hegy meredekebb térszínein jellemzőek. A település közigazgatási területének több mint harmadát (35 %-t) a mezőgazdasági szántók teszik, ez a külterületek 41 %-át jelenti. A szántóföldek minőségére a megosztottság jellemző, a 3. sz. főúttól nyugatra gyengébb 5-8 minőségi osztályba sorolt földterületeket találunk, míg a középső és keleti részeken kedvezőbb a termőföld minősége, magas az 1-3 minőségi osztályba sorolt termőföldek aránya. A parlag területek terjedése főleg a gyengébb minőségű földeken jellemző. A mezőgazdasági területek közül a szőlők, gyümölcsösök részaránya kicsi, 1-2 %t tesz ki. Összefüggő nagyüzemi méretű szőlős található a település nyugati határszélén a tagosoknál, gyümölcsös pedig a délkeleti határszélen, a honvédségi terület alatt. Szőlőket találunk még a volt zártkerti területeken Zsófia-ligetnél, mely a település egyik hagyományos szőlőshegye volt. A kert területek a közigazgatási terület 1 %-át teszik ki, míg a külterületeket vizsgálva ez elenyésző mértékű. Köszönhető ez a volt zártkerti területek lakóterületté való átsorolásának és a belterületbe vonások megindulásának. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A rétek és legelők aránya a település külterületének 9 %-t teszik ki. Ezek a Szilas-patak nyugati ága mentének ökológialilag értékes területei az ex-lege védett láppal, valamint a beépített területeket keletről övező domboldalak természetes állományú legelői. Kerepes változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Szilas-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata. A vízgazdálkodási területbe sorolt patak vízmosásokkal kísért két forrásvölgye öleli körül a település központi belterületét. A településen a kialakult beépítési jellemzők rögzítésére részletes, telkenkénti vizsgálat készült. A vizsgálat eredményeit a vonatkozó tervlapok részletesen tartalmazzák. Beépítési mód A település lakóterületein a beépítési mód jellemzően oldalhatáros. A gazdasági és különleges területeken a szabadon álló beépítés a jellemző, a zártsorú beépítési módú területek egy - egy részterületre és a településre elszórtan jellemzők. Beépítési mérték A lakóterületeken a beépítési mérték jellemző szórása 15 - 25% közötti. A volt zártkerti területeken jellemzően nem éri el a 10%-ot. A megengedhető 30% mérték fölötti beépítést egyes zártsorú beépítésű területeken és tömbönként 1-1 telken tapasztalható. A településen nem jellemző az építési övezetekre meghatározott mértéket túllépő beépítés. Kerepes újonnan szabályozott lakóterületei beépítetlenek. Szintterületi mutató A település belterületen lévő lakóterületeken a szintterületi mutató vonatkozásában a 0,2 - 0,4 közötti érték jellemző. A zártsorú beépítésű területeken és tömbönként 1-1- telken az érték 0,4 - 0,7 m2/m2 érték között szór. Az 1,0 - 2,5 közötti érték gazdasági vagy településközponti vegyes területen található.


32


1.10.

Védettségek

Régészeti védettségek A régészeti védettségek részletes elemzését lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány:Régészeti területi munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetében. Műemléki védettségek -

7069 törzsszámú Nepomuki Szent János-szobor 11498 törzsszámú Tiszttartói ház 11498 törzsszámú Tiszttartói ház műemléki környezete

Területi védettségek Kerepes - műemléki szempontból - nem rendelkezik területi védettséggel. Egyedi védettségek Kerepes - műemléki szempontból - nem rendelkezik területi védettséggel.


33


1.11.

Az örökségi védelmek elemzése

Nepomuki Szent János-szobor

ADATLAP Azonosító: Törzsszám: Védettség: Jelleg: Kategória: Főtípus: Megye: Helység: Cím: Helyrajzi szám: Település KSH kódja: Földhivatal: Állapot: Rövid leírás:

Történet:

7093 7069 Műemléki védelem Építmény Plasztika Szobor Pest Kerepes Mogyoródi út (temető) 2445 34166 Gödöllői Körzeti Földhivatal Rossz, felújításra szorul Nepomuki Szt. János szobor, barokk, XVIII. sz. Beton talapzaton álló, kezében feszületet tartó kissé statikus barokk szobor. A Szilas-híd mellett állt Nepomuki Szent János szobra, amelyet 1863-ban Glasz János helybéli lakos saját költségén állítatott. A folyók, hidak, hajósok vizimolnárok, halászok védőszentje - akit 1729-ben avattak szenté - kultusza igen népszerű volt a XVIII-XIX. sz. Magyarországon. A szobrot a közelmúltban a temetőbe helyezték át.

Fotódokumentáció:


34


A Nepomuki Szent János szobor műemléki környezetének bemutatása: Fotódokumentáció:

A temető keleti oldalában található, a 3. sz. főút menti kereskedelmi épület és parkoló

A temető északi oldalát határoló Mogyoródi út túlsó oldalán található kiskereskedelmivendéglátó funkciójú földszintes üzletsor

A kerepesi temető a Mogyoródi út felől nézve

A kerepesi temető nyugati oldalán található a futball-pálya (a füves nagy pálya, és a hátsó részen pedig a műfüves pálya)


35


Tiszttartói ház

ADATLAP Azonosító: Törzsszám: Védettség: Jelleg: Kategória: Főtípus: Megye: Helység: Cím: Helyrajzi szám: Település KSH kódja: Földhivatal: Állapot:

Rövid leírás: Történet:

12276 11498 Műemléki védelem Építmény Lakóépület Lakóház Pest Kerepes Szabadság út 252. 73/2 34166 Gödöllői Körzeti Földhivatal Rossz Az épület elhagyott, folyamatos állapotromlás jelei figyelhetők meg rajta. (beázások, vakolathullás, stb) Kerepes legrégebbi épülete, az 1713-ban épített tiszttartói ház, amelyet a nagyváradi káptalan építtetett. Az idők folyamán -az eredeti formákat szinte alig megtartva átépítették ill. többször felújították. A 60'-as évektől a rendszerváltásig mint tanácsi kultúrház üzemelt, melyet a homlokzatán található vakolatból készült felirat is tanúsítja.


36



Az előkert nélküli utcafronti homlokzat

A vízelvezető árok felé eső oldalhatáron álló falszakasz.

A tetőfedést a 60'-as években azbeszttartalmú palafedésre cserélték. A tetőgerincen és a tetőfelületen is jól láthatók a behajlások, melyek a tetőszerkezet és a lécezés jelentős elöregedésére utalnak.

A lábazat felett is jól megfigyelhetők a vizesedésből adódó jelentős vakolat leválások.


37


A tetőszerkezetet romlása beázásokhoz vezetett, amelyek során a vakolat architektúrájú párkányzat jelentős pusztulását eredményezte.

A vízelvezető árok felé eső telekhatár menti falon a lábazat és a fal is jelentősen károsodott.

Az utcafronti homlokzaton a 60'-as években készült vakolatból kialakított felirat: "Kossuth-Kulturház" még jól olvasható. Felette a súlyosan károsodott párkányzat figyelhető meg.


38


A Tiszttartói ház műemléki környezetének bemutatása:

A 3. sz. főút túloldalán jellemzően földszintes, kontyolt nyeregtetős családi házak találhatók.

A tiszttartói ház szomszédságában működő üzemi épületek találhatók.

A 3. sz. főút túloldalán jellemzően földszintes, kontyolt nyeregtetős családi házak találhatók.

A szemközti földszintes családi elejében kialakított ABC.

A Tiszttartó ház a régi faluközpont felől nézve. Előtte a vízelvezető árok.

A régi faluközpont tömbjének északi részén található felújított faluház.

A Tiszttartó ház déli homlokzata melletti elhanyagolt vízelvezető árok és beton burkolatú gyalogút. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

39


Helyi védelemre javasolt épületek: Az Örökségvédelmi hatástanulmány végén található összefoglalóban felsorolásra került néhány még védhető, helyi értéket képviselő épület, utcakép és településkép. Minden olyan ingatlan felkerült a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül. Rögzítésre került a helyi hagyományokat őrző jellegzetes épületeket, olykor egy-egy részlet kedvéért is. A lista segítséget nyújthat az önkormányzatnak az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének megalkotásához. Az építészeti értékek, különösen a felújított, korszerűsített épületek példával szolgálhatnak a későbbi új beépítésekhez, felújításokhoz. A helyi művi értékvédelemre érdemes épületek a község főutcáján, a Szabadság utcában és annak környezetében találhatóak. Ezek a települési múltra jellemző karakteres régi épületek (XVIII.-XX .sz.), a népi építészeti emlékét őrző többségében lakóházak, amelyekből már csak néhány marad fenn. A megmaradtak közül is „sok” a romos, gondozatlan, vagy sok esett áldozatul az esztétikai érzéket és szakértelmet nélkülöző bővítéseknek, átalakításoknak. Ezek a védendő épületek az Alföldi háztípust képviselik. Jellemzően oldalhatáron álló lakóházakként hosszúkás téglalap alaprajzúak. Oldaltornácos (pilléres) önálló épülettípusa a tornáccal kibővített egysoros fedélszékkel történő lefedése. Beépítések utcavonalas ill. előkertes jellegűek utcára merőleges gerinccel, oromfalas megoldással és nyereg ill. csapott nyeregtetővel. A homlokzaton elhelyezkedő nyílászárók többsége az átépítéseknek áldozatul esett, de az építések becsült korából kiindulva pl. az ablakokra vonatkozóan jellemző volt az egyre nagyobb ablaknyílások 4 majd 6 ablakszemes kialakítással. A ma még esetleg védhető értékek fogyatkozása miatt tehát fontos feladat lenne a község megmaradt művi értékeinek szakszerű feltérképezése, majd a védelem lehetőségének és módjának meghatározása. Javaslatunk szerint törekedni kellene a sem országos, sem helyi védelem alatt nem álló, de még mindig meglévő karakteres, régi épületek és az általuk biztosított településkép értékeinek megőrzésére. Ezzel együtt azonban a védelem módját, mértékét lényegileg a település anyagi lehetőségei fogják meghatározni.


40


Épületek:

1. Szent Anna templom

Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

ADATLAP Építmény Templom Szabadság út 5. 1. Jó Kerepes lakossága egykoron - néhány családot leszámítva - római katolikus volt. A középkori eredetű templom a jelenlegi Kálvárián állt, amelyet 1907. augusztus 7-énvillámcsapás gyújtott fel és pusztított el. Ezt követően a gótikus templomromot lebontották, a köveit elárverezték. Az új, Szent Anna tiszteletére emelt templomot, 1910-ben kezdték építeni, és 1912-ben szentelték fel. A 30-as út mentén álló, különösebb művészi kvalitásokkal nem rendelkező templom a szecesszió jegyeit viseli. Nagy értékű viszont a templomban található "Mária a kisdeddel" márványdombormű, amely Somló Sári alkotása. A művésznő egyébként élete alkonyán az egykori Gombosvillában lakott és a templom mecénásai közétartozott. Említést érdemel a templomban látható két kép: Jézus a keresztfán és a Jó pásztor, mindkettő Jakobey Károly 1867-ből valóalkotása.


A templom fő homlokzata a 3. sz. főútra merőlegesen, kb. észak-keleti irányba néz.

A templom előtt található Szent Anna díszkút.

Az apszis, a hagyományos tájolással ellenben kb. délnyugati irányba néz.

Az apszishoz kapcsolódó keresztelő-kápolna és bejárata, a főúttal párhuzamos Templom utca felől nézve.


41


A templom historizáló főbejárata.

Az oldalhajó hármas osztatú ablaksora.

2. Lakóház

Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

ADATLAP Építmény Családi ház Madarász János utca 6. 191 Jó A hagyományos alföldi parasztház-típus jellemzői jól megfigyelhetőek az épületen, úgy mint az oldaltornác meglévő pillérei, a homlokzati ablaknyílások eredeti aránya, és a csonka kontyolt-tetőszerkezete.


Homlokzatok a Madarász János utca felől nézve.


42


3. Lakóház ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Építmény Családi ház Mező utca 105. 201 Közepes A hagyományos alföldi parasztház-típus alap szerkezete még megtalálható az épületben, bár a tornác beépítésre került, és az utcafronti ablak is elvesztette eredeti arányát.


Homlokzatok a Mező utca felől nézve.


43



Építmény Családi ház Mező utca 109. 198 Közepes Ez az épület az egyik legeredetibb módon őrizte meg a hagyományos alföldi parasztház-típus jellemzőit.


Homlokzatok a Mező utca felől nézve.


44



Építmény Családi ház Szabadság út 9. 2499 Közepes A hagyományos falusias lakóépület még nyomokban megőrizte az eredeti alföldi-parasztház típus jellemzőit, bár a homlokzati színezés, a redőnyösnyílászáró és a beépített oldaltornác már a modernizáció hatását érezteti.


Homlokzat a Szabadság (3.sz. főút) felől nézve.


45


5. Kerepes HÉV állomás épülete ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Építmény Állomás épület Kerepes HÉV megálló 2529/15 Közepes A jelenleg is mint állomásépület (bár jegypénztár nem található benne) üzemelő F+1 emeletes, klasszikus állomásépület viszonylag jó állapotban található. Egyedül a HÉV vágányok felőli oldalon figyelhető meg vakolatleválás, de egyéb szerkezeti kár nem figyelhető meg rajta. Szinte teljes egészében megőrizte az eredeti állapotát, így kortörténeti értéke jelentős.


A kerepesi hév megálló anno...

...és most.

A HÉV vágányok felőli homlokzat.

A főút felőli homlokzat.


46


A déli homlokzat.

Az északi homlokzat.

A főhomlokzat közép-rizalitja. A míves konytolt tetőfelépítmény alatt historizáló jellegű HÉV címer található.

Az épület sarok-rizalitja és tetőszerkezete.

Szobrok, térplasztikák:

1. Szentháromság szobor ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Szobor Szabadság út 144. 4/3 Jó Dór jellegű oszlopon álló XIX. sz.-i Szentháromság szobor, melyenek talapzatán az alábbi felirat található: "Közadakozásból állíttatott - 1900". A szobrot Mihalik Mihály helybéli nyugdíjas restaurátor állított helyre.



47


2. Szoborkert ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Fafaragás Tavasz utca-Alföldi utca kereszteződése 2508 Jó Az út szélén, a vízelvezető árok túloldalán gondozott környezetben több népi hagyományokat idéző faragott fatörzs, kopjafa található.



48


3. "Jelzőkő" ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Szobor, emléktábla Szabadság út - Rét utca kereszteződésének déli része 2512 Jó A hongfoglalást ill. az ősmagyarok vándorlásának emlékére 1989ben állított ún. "Jelzőkő", amely a vándorlásról tájékoztató táblát tartalmazó oszlopon ülő stilizált kürtöt tartó honfoglaló harcost ábrázol. Az oszlopon továbbá I. és II. Világháborús hősi halottak nevét tartalmazó emléktáblák található.



49


4. Útszéli kereszt és emlékmű ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Útszéli kereszt Szabadság út - Rét utca kereszteződésének északi része 2512 Jó A nemrégiben állított útszéli kereszt és kis emlékmű a 3. sz. főút és a Rét utca kereszteződésében ,a főút nyugati oldalán található. A kereszten Krisztust és tanítványait ábrázoló kis dombormű figyelhető meg, "Hol van a ti hitetek?" felirattal. A kereszt előtt, a földbe süllyesztve pergamen alakú márvány tábla található, rajta Szt. István Király intelmei Imre herceghez c. írásából idézet.



50


5. Trianon emlékmű ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Emlékmű Templom utca 3. 58 Jó A régi faluház (Forrásház) előtt kis mesterséges töltésben található a felszabdalt nagy-Magyarországot ábrázoló dombormű és mögötte kettőskereszt királyi címeres talapzaton található, rajta felirat: "TRIANON 1920. június 20."



51


6. Kálvária-hegyi keresztek és kilátó ADATLAP Jelleg: Kategória: Cím: Helyrajzi szám: Állapot: Rövid leírás:

Térplasztika Kereszt Kálvária-hegy 0183/2 Jó A Kálvária-hegy tetején, Kerepes régi falumagja (SZt. Anna templom) felé tájolva 3 kereszt (Golgota) és a régi középkori templom megmaradt néhány eleme van kiállítva, mellette tájékoztató tábla található.



52


A település feltárulása - látványvédelem

Kilátás a Kálvária-hegyről kb. nyugati irányban. A település már beépült (3.sz. főút menti területei) láthatóak.

Kilátás a Kálvária-hegyről nyugati irányban. A település tervezett rekreációs zöldterülete látható az előtérben.

Kilátás a Kálvária-hegy gerincéről, kb. északi irányban. A távolban a már beépült hagyományos falusias lakóterület látható.

Kilátás a Kálvária-hegy gerincéről kb. déli irányban. A távolban látható a rekreációs területet délről övezető erdőterület és domb.


53


1.12. Területhasználat és területi összefüggésrendszerében

állapot

a

kulturális

örökségvédelem

A meglévő átlagosan egyre nagyobb intenzitású települési területhasználat az esetleges építészeti és régészeti értékek megőrizhetőségének vonatkozásában jelenleg kedvezőtlen adottság, amely (belterület, egyéb beépített területek, illetve földmunkavégzéssel érintett más területek) okozhat helyi konfliktusokat. A helyi védelem jelenleg szükségesnek tartott, de a védelem a szakmailag helyes szabályok megalkotásán túl csak a pénzügyi források mellérendelésével lehet hatékony.


54


2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A település új lakórészeinek fejlődésével párhuzamosan, az építészeti átalakulás eredményeként az értékteremtés mellett megfigyelhető jelenség volt az értékpusztulás is. Az értékpusztulás fő területei az ősi településmag területe, amelyek részein jelentős mértékű állagromlás figyelhető meg. A településen megmaradt hagyományos építészeti értékek védelmét fontosnak tartjuk. A még védhető értékek fogyatkozása miatt elengedhetetlen feladat a város megmaradt értékeinek szakszerű feltérképezése, a mindenkori anyagi lehetőségek függvényében a védelem módjának meghatározása. A megmaradt és még védhető elemek megőrzése a helyi (művi és természeti) értékvédelemről szóló rendelet részletes értékvédelmi vizsgálatra alapozott felülvizsgálatától és működtetésétől várható.

2.1. Településhálózati és tájhasználati változások A tervezett közlekedés-hálózati és egyéb területi (főleg lakó) fejlesztések következtében a település településhálózati szerepe, illetve kialakult tájhasználata egyaránt megváltozik: javulnak a község közlekedéshálózati kapcsolatai és a területhasználat változása következtében várhatóan megnő a község térségben betöltött szerepe. Kerepes lakó- gazdasági és mezőgazdasági funkciói jelentős mértékű lakó-, munkahelyi és rekreációs funkciókkal is kiteljesednek, erősítve ezzel a település térségi helyzetét. A jelen tervezési folyamat során Kerepes külterületi tájhasználata a tervezett településszerkezeti- és szabályozási terv szintjén a valós állapothoz jobban igazodó, a táji- és természeti értékeket figyelembe véve került megállapításra. A tájhasználat részletes kifejtését lásd a ... munkarészben.

2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Településszerkezeti értelemben a terület némileg módosuló közlekedési hálózata (új utak kialakítása), valamint a területfejlesztési területek kijelölése emelhető ki jelentős változásként kiegészítve azzal, hogy a korábbi valamelyest alacsony intenzitású területhasználat is egyre növekvő használati intenzitásúvá válhat. (jelenleg beépítetlen, de szabályozott és telekalakított területek beépülése) A növekvő használati intenzitás elemei elsősorban az új lakóterületek, továbbá a településközponti területek tervezett intenzitásainak növelése, illetve egyes területhasználaton belüli funkcióváltások.


55


2.3. Infrastrukturális változás A település jelenleg is viszonylag jó színvonalú közműellátottsága fennmarad, a szennyvízcsatorna-hálózat további kiépülésével és a megvalósítás alatt álló kerepesi vízműkutak nitrátmentesítése után minden bizonnyal tovább javul, biztosítva ezzel a maximális használati komfortot az új és régi területhasználatok számára egyaránt. Az infrastrukturális fejlesztésekből adódó változások a régészeti lelőhelyek kapcsán okozhatnak konfliktust. A tárgyi téma részletes kifejtését lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány:Régészeti területi munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetben.

2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település lakóterületeinek és lakónépességének növekedésével a helyi őslakos népesség aránya folyamatosan csökken. Emiatt a hagyományos társadalom, helyi tradíciók és kultúra egységessége folyamatosan lazul, illetve változatosabb lesz. A tervezett új lakó, gazdasági és egyéb vállalkozási hasznosításokból, a tervezett intézményi fejlesztésekből adódóan a lakó- és munkahelyteremtéssel ez a folyamat erősödik, de egyúttal gazdasági és társadalmi vonatkozásban is jelentős pozitív hatást fejt ki.


56


3. HATÁSELEMZÉS A rendezési terv a település történelmi területén nem irányoz elő nagy változást, megőrzi az utcahálózatot, a településszerkezetet, a területhasználatot, törekszik a meglévő értékek megőrzésére. Az engedélyezési eljárások során a meglévő értékekre tekintettel határozza meg a változtatás feltételeit.

3.1. Történeti településhálózati következmények A tervezett közlekedéshálózati infrastruktúra-fejlesztések kapcsán (Tervezett Mogyoródi- és Kerepesi bekötőutak, tervezett gyűjtőutak, HÉV átjáró kiépítése a Szilasliget utcánál, stb) a szomszédos települések közül Mogyoróddal, Gödöllővel és Budapesttel javulnak a közúti kapcsolatok. Az egyéb tervezett fejlesztések kapcsán kiépülő úthálózatok pedig a belső kapcsolatminőség javítását, alternatív útvonalak kialakítását jelentik.

3.2. Természeti, táji hatások A tervezett fejlesztések megvalósulásával a kialakult természeti állapot lényegesen nem változik meg, bár jelentősen nőnek a beépítésre szánt területek, és az építés céljára már igénybevetett területek is intenzívebb hasznosításra kerülnek. A táj jellege fokozatosan megváltozik, azaz a mai, kialakult építészeti arculat némileg átalakul, a beépítés kiterjed, a területhasználatok remélhetőleg rendezettebbé válnak. A beépített területeken várhatóan a szabályozottan rendezett, a jelenleginél urbanizáltabb arculat lesz a meghatározó. Részletesen lásd a Környezeti hatástanulmány c. munkarész ide vonatkozó fejezeteit.

3.3. A településkép feltárulásának változásai A közúthálózati változások eredményeként a település belterületei a mainál több irányból lesznek megközelíthetők. A tervezett állapot megvalósulásával várhatóan szabályozottabb arculat jelenik meg a város belterületére érkezők számára. Ebben a tekintetben mindig sarkalatos kérdés a települési szegélyek feltárulása: a településre érkezők számára feltáruló kép nagyban függ a településen élőktől. Ilyenkor nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a településhez közeledvén feltáruló telekvégek látványára. A települési szegélyek rendezése tehát nem elsősorban önkormányzati feladat, az nagyban függ a telektulajdonosok igyekezetétől is.


57


3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei

megmaradásának,

A régészettel, régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tartalmat lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány:Régészeti területi munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetben.

3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása A tervezett állapot szerint mind a környező településekkel való, mind a belső településrészek közti kapcsolatok is részleges átrendezésre kerülnek, de a település ősi településmagjának viszonyai alapvetően nem változnak meg. A mai belterület legjelentősebb változásai a településközponti vegyes területek növekedése (az településmag területét is érintve) , a külterületen pedig a jelentős mértékű lakóterületi fejlesztés. Kerepes város KMOP-2009-3.1.1/C sz. Árpád-kori földvár, kiállítótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen c. megvalósítási hatástanulmánya az alábbi fejlesztéseket programokat tartalmazza: Kerepes történeti faluközpontjának kiépítése - beleértve a Szőlő-sor környékét, a Szilas(Malom-) patak völgyét, a mai Kálvária-dombot (földvárat) és a közeli barlanglakásokat -, a meglévő történelmi, kulturális és természeti értékek felhasználásval, a település turisztikai vonzerejének növelése céljából.    

  

A templom utcát határoló, a Malom-patakra merőleges két vízmosás vízelvezetésének megvalósítása, az árkok csövezésével és feltöltésével. A templomhoz közelebb eső vízmosás feltöltése után a Faluház - Templom - Tiszttartói ház által határolt terület parkosított kiállító térré alakítása. A déli oldal vízmosásának feltöltése után tematikus történelmi túraút kialakítása a patak irányában, a patak felett fahíd állítása. A Kálvária dombon elhelyezett ismertető időtállóvá tétele (domborított megoldással), a templom makettjének elhelyezése, a szakrális emlékhely parkosítása, alkalmassá tétele vallási csoportok vagy egyszerűen a történelem iránt érdeklődők fogadása. Az árpád-kori földvár déli oldalán egyes védőműveinek helyreállítása (árkok kitisztítása, farönkökből egy rövid szakaszon palánk építése) A barlanglakások (pincék) közül az erre alkalmasak kitisztítása, biztonságossá, bemutathatóvá alakítása A látogatók fogadására alkalmas parkoló építése a déli vízmosás és a 3. sz. főút találkozásánál.


58


Mindezek megvalósulásával lehetővé válna Kerepes történelmi magjának egységessé tétele, bemutathatósága, amely az alábbi, turisztikai vonzerőt növelőt elemeket foglalja magában:    



Helytörténeti, néprajzi, régészeti kiállítás a Tiszttartói házban. A történelmi mag átláthatósága, átjárhatósága, bemutathatósága. Tematikus turistaútvonal Kerepes múltjának megismerésére. Iskolás és felnőtt csoportok fogadása a földvár, mint erődítmény bemutatására, amelyre kevés példa akad Európa-szerte, iskolások számára interaktív történelmi foglalkozások (pl ostromjáték) szervezése, a vár lehetséges életének bemutatása. Egyháztörténeti jelentőségű helyszín látogathatósága a Kálvária-dombon.

3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen országos védelem alatt álló művi érték a Szent János szobor. A műemlék eszmei jelentősége a vallásból ered. Településszerkezetre, vagy épített környezetére jelentős hatást nem gyakorol, de a jelenlegi helye – a temetőben- eszmei és esztétikai jelentőségét erősíti. A szintén védett Tiszttartói ház eszmei értéke a korából fakadóan határozható meg. Településszerkezetileg kiemelt helyen, a 3. sz. főút belterületi szakaszának kb. felénél, a régi telpülésmag északi határán található, így hatása jelentősnek mondható.

3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A Nepomuki Szent János szobor megújulása jelentős anyagi tételt nem igényel, ezért fenntartása biztosíthatónak vélt. A Tiszttartói ház leromlott állapota, és tervezett hasznosításának funkciói jelentősebb anyagi tételt jelentenek. Az önkormányzat Árpád-kori földvár, kiállítótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen c. programja tartalmazza a Tiszttartó házat érintő hasznosítást és fejlesztést. Az önkormányzat a felújítás anyagi vonzatát is ezen pályázati keretek között tervezi biztosítani, így a műemlék fenntartása, megújulása várhatóan biztosítható lesz.

3.8. Településkarakter változásának hatásai A tervezett változtatásokkal reményeink szerint a településkarakter a meglévő kulturális értékek megóvása mellett az urbanizáltabb irányban mozdul el, a ma jellemző települési jelleg oldódhat, és egy rendezettebb kertvárosias arculattal is bíró település képe állhat elő. Ezzel és a várhatóan bekövetkező gazdasági megerősödéssel párhuzamosan a település térségi szerepe, jelentősége is megnő, amely további belső fejlődést gerjesztő erő lehet. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

59


3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A település növekedésével, átalakulásával a környezetterhelés jelenlegi volumene várhatóan ugyan nő és összetétele is megváltozik, de amelyekre számítva tervünk hatástompító és konfliktusmegelőző megoldásokat is tartalmaz. A növekvő környezetterhelés minden bizonnyal az épített örökség műszaki állapotára is valamelyest hatással van, de e hatások jelentősége összességében elhanyagolható.

3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv elhatározásai olyan önkormányzati településpolitikai konszenzusos döntéseken nyugszanak, amelyek megváltoztatása nem reális, és amelyek a már eddig bekövetkezett települési folyamatok eredményeképpen születtek meg. Emiatt a folyamatok visszafordíthatósága erősen kétséges. A jelenlegi helyzetben azonban a folyamatok megfordítása tudomásunk szerint a tervezésben érdekelt felek egyikének sem áll szándékában.

3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A Szent János szobor, amely a tervekben foglaltakból és helyzetéből következően jelentősebb értékvédelmi károk keletkezésének az esélye kicsi, így kárenyhítésre valószínűleg nem lesz szükség, költség kis mértékben merülhet fel. A Tiszttartói ház kapcsán már más a helyzet, mivel állapota igen rossz, és a többszörös átépítések, átalakítások is károsították eredeti állapotát, így a vonatkozó kárenyhítés, estleges helyreállítás költsége várhatóan jelentős lesz.


60


4. ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes a Szilas-patak mellett, a 3-as számú főközlekedési országút mentén található. A település területe a Gödöllői-Ceglédberceli dombsághoz tartozik. A Fót-Mogyoród-Kerepes közötti dombvidék a fent említett kistáj nyugati peremén helyezkedik el. Kerepes szerencsés földrajzi fekvése megmutatkozik a település természeti, táji környezetének változatosságában, a táji és ökológiai értéket egyaránt képviselő természetvédelmi területek viszonylagos gazdagságában. Az ország földrajzi középpontjának közelsége és az ebben rejlő turisztikai lehetőségek, a település természeti környezete, és a település területén és közelében lévő erdőterületek kedvező táji és természeti kereteket biztosítanak a település idegenforgalomnak hangsúlyos szerepet szánó - fejlesztéséhez. Kerepes és térsége a történelem során szinte folyamatosan lakott hely volt, ezért számítani lehet régészeti értékek előkerülésére. A műemlék-nyilvántartás szerint Kerepes területén a temető területén elhelyezett Szent János szobor és az ún. tiszttartó ház áll műemléki védelem alatt. A településnek jelenleg még nincs helyi értékvédelmi rendelete, de a jövőben szándékában áll a község jelentősebb közösségi és lakó épületei, a templom épülete, néhány szobor, valamint jelentősebb tájérték és utcakép védelmét biztosítani. A településszerkezeti tervben és az alábbiakban ismertetett, a HÉSZ-be beépíteni javasolt előírásokon keresztül biztosítható a művi értékvédelem a település egészén. Ezzel a terv a kármegelőzés, kárenyhítés lehetőségét általánosságban is magában hordozza, noha értékpusztulásra várhatóan nem fog sor kerülni. A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy a tervjavaslat összhangban van a művi értékek védelmének általános elveivel. A terv megvalósulása nincs káros hatással a terület védhető-védendő értékeire.


61


Javaslat a HÉSZ örökségvédelmet szolgáló előírásaira: Műemléki környezet területi lehatárolása:  Nepomuki Szent János szobor: 2445, 335/1, 333/1, 333/2, 333/3, 333/4, 333/5, 333/6, 333/7, 333/8,333/9 és 333/14 hrsz. 

Tiszttartói ház: 58, 73/1, 73/3, 74, 231/5, 236, 237, 238 hrsz.

Helyi településszerkezeti védelemre javasolt az ófalu központja:  Szabadság út –Templom utca, valamint a Szabadság út - Mogyoródi út - Mező utca Magtár tér - Madarász János utca és környezete Helyi egyedi védelemre javasoljuk az alábbi: - épületeket  Szent Anna templom épülete a Szabadság utcában (hrsz:1)  Mező utca 105 (hrsz:201)  Mező utca 109 (hrsz:198)  Madarász János utca 6 (hrsz: 191)  Szabadság út 9 (hrsz:2499)  HÉV állomás épülete (hrsz:2529/15) - Szobrokat  Szentháromság szobor (hrsz:4/3)  Szoborkert fafaragott szobrok (2508)  "Jelzőkő" (hrsz:2512)  Útszéli kereszt és emlékmű (hrsz.:2512)  Kálvária-hegyi templomrom és kilátó (hrsz:0183/2) Egyéb:  Az épületek homlokzatainak egységes felújítása, régi fényképek felkutatása és az elpusztult homlokzati díszek rekonstrukciója, és támogatása javasolható.

Budapest, 2014. június 30.


62

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY: MŰEMLÉKI TERÜLETI MUNKARÉSZ

Recommend Documents