KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzat 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2.

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455.

TSZ.:

1868

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 4. kötet 2014. JÚNIUS

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA

Kerepes Város - Új Településrendezési Eszközeinek készítése 2014.

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ:

Kerepes Város Önkormányzat Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester

TERVEZŐ:

KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető

VEZETŐ TERVEZŐ:

Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ:

Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11

TÁJ-, TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET, KÖRNYEZETVÉDELEM: Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171


2


KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TARTALOMJEGYZÉKE 1.

Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata ..................................................................5 1.1.

Előzmények .......................................................................................................................................................5

1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai ...................................................................................................................................................5

2.

3.

1.3.

Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok ......................................................................6

1.4.

A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele ......................6

1.5.

A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok ..........................7

A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése ..............8 2.1.

A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása..................................................................8

2.2.

A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal ..........................................9

2.3.

A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel ...............................9

A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása............................................................. 10 3.1.

Természetvédelmi és környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben 10

3.2.

Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése .......... 10

3.2.1. Természeti adottságok ........................................................................................................................... 10 3.2.2. Tájhasználat, tájszerkezet ..................................................................................................................... 13 3.3.3. Táji és természeti értékek, természetvédelmi területek, ökológiai rendszerek ............ 16 3.3.4. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők .................................................................................. 19 Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek ............................................................................................................ 19 Levegőtisztaság és védelme ............................................................................................................................. 21 Zaj- és rezgésterhelés ......................................................................................................................................... 23 Hulladékkezelés .................................................................................................................................................... 28 3.3.

A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása ....................................... 29

3.3.1.

Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése ....... 29

3.3.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése................................................................................................................................................ .................................................................................................................................................................... 29 3.4.

Várható környezetet, természeti értékeket érő hatások, környezeti következmények . 30

3.4.1.

Környezeti igénybevétel, illetve terhelés ................................................................................. 30

3.4.2.

Hatások az emberek egészségi állapotában ............................................................................ 54

3.4.3.

Közvetett módon hatást kiváltó tényezők ............................................................................... 54


3


4.

Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok, intézkedések ......................................... 56 4.1.

4.1.1.

Védett természeti területek ........................................................................................................... 56

4.1.2.

Térségi ökológiai rendszerek védelme ..................................................................................... 56

4.1.3.

Erdészeti nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági területen lévő erdők védelme . .................................................................................................................................................................... 58

4.1.4.

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ................................................................................... 59

4.2.

5.

Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek ........................................................................... 56

Környezeti elemek állapotának védelme ........................................................................................... 61

4.2.1.

levegőtisztaság védelem.................................................................................................................. 61

4.2.2.

talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme .......................................................................... 61

4.2.3.

zaj- és rezgésterhelés ....................................................................................................................... 62

4.2.4.

Hulladékkezelés .................................................................................................................................. 64

A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás............................................................... 66 5.1.

Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok............................................................................ 66

5.2.

Környezetvédelmi szempontú javaslatok.......................................................................................... 67

5.3.

Gazdasági, társadalmi hatások ............................................................................................................... 68

6. A településrendezési eszköz készítése során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra ..................................................................................................................................................................... 68


4


1. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata 1.1. Előzmények Kerepes önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálata és módosítása már 2012-ben megkezdődött, azonban Kerepes közelmúltban történt várossá nyilvánítása a településfejlesztési és településrendezési feladatellátásban is változásokat hozott, ezzel összefüggésben Kerepes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 220/2013. (X. 31.) Kt. határozatában döntött: - Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Kerepes Város Településfejlesztési Stratégiájának (ITS), - folyamatban lévő Településszerkezeti Terv (TSZT), - folyamatban lévő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület - fent jelzett - döntése alapján, az új TFK és ITS mellett, új TSZT és HÉSZ készül a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Trk.) foglalt új követelmények alapján. Mivel a tervkészítés a település teljes közigazgatási területét érinti, ezért az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§(2) értelmében rendezési terv részeként környezeti vizsgálat készítése is kötelező. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 7 § (1) bekezdésének megfelelően az Önkormányzat kikérte a kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához, mellyel egyidejűleg mellékelte a környezeti értékelés tematikáját. A kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek speciális tematikát nem javasoltak, így az a rendeletben rögzített tartalmi követelmények szerint került meghatározásra a település léptékének és a fejlesztési szándékoknak megfelelő részletezettségben.

1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai A környezeti értékelés az Étv. 9. § (3) bekezdés szerinti véleményezésre kidolgozott dokumentáció részét képezi, a kiküldött környezeti értékelés tematikája szerint, ugyanakkor magába foglalva az Étv. 9. § (3) dokumentáció táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi munkarészeit. A Megalapozó Vizsgálatra épülő településrendezési folyamatban elkészül a Településfejlesztési Koncepció, ezt követően a Településszerkezeti Terv és ezen dokumentumokra épülve a Helyi Építési Szabályzat. A Helyi Építési Szabályzat kidolgozásával egy időben készül az Integrált Településfejlesztési Stratégia. A fent jelzett dokumentumok alátámasztó munkarészeként készül a teljes településre vonatkozó Környezeti Értékelés. A környezeti vizsgálat elvégzésére tehát a településrendezési tervek elkészítésével párhuzamosan kerül sor, annak önálló munkarészeként. Ennek következtében a környezeti értékelés során megismert eredmények befolyásolhatják a településrendezési tervek egyes részleteit és meghatározhatják a tervezés lehetőségeit, korlátait egyaránt. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

5


1.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok Az értékelés során az alábbi Kerepest érintő programok, tervek, tanulmányok és azok adatai kerültek felhasználásra:  Országos Területrendezési Tervről szóló - módosított 2014. január 1-től hatályos -2003. évi XXVI. törvény (OTrT);  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT);  Kerepes hatályban lévő Új Településfejlesztési Koncepciója - 2005  Kerepes hatályban lévő településrendezési eszközei;  Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése - 2013;  15/2005. (V. 26.) Kerepes Nagyközség önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodás tervről;  Árpád-kori földvár, kilátótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen megvalósíthatósági tanulmány - 2009;  Turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása című pályázat - KMOP-20073,1,1/C/;  Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban, illetve előzetes egyeztetések során közölt információk, adatok.

1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele Pest Megyei Kormányhivatal - Építésügyi Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítészi Iroda "A tájékoztató megfelelően mutatja be a környezeti értékelés tematikáját, amely alapot ad a részletes környezeti értékelés elkészítéséhez. " "Javasoljuk a tematika alapján készülő környezeti értékelést - amennyiben lehetséges - helyi épített értékek bemutatásával kiegészíteni, tekintettel arra, hogy a településrendezési eszközök készítése során ezen terület vizsgálata is elkészítésre kerül, így annak 2/2005. (I. 11.) Korm rendeletben rögzített gondolatmenethez történő igazítása (vizsgálat/tényfeltárás-rögzítés, lehetséges konfliktusok bemutatása, azok kezelése, monitorozási módja, folyamat) megoldható." Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) "A készülő környezeti vizsgálat tematikájával kapcsolatban kérjük az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11,) Korm. rend 4. számú mellékletét figyelembe venni. Ezen mellékletben felsorolt általános tartalmi követelmények közül Igazgatóságunk álláspontja szerint azon fejezeteket szükséges kidolgozni, melyek a tervezett módosítások hatásait bemutatják." "A környezeti értékeléssel kapcsolatban táj- és természetvédelmi általánosságban a következőeket tartjuk fontosnak:  egyértelműen kerüljenek meghatározásra a település táji és természeti értékei,  kerüljön elemzésre, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások ezen értékekre milyen hatást gyakorolnak, hogyan változtatják meg, illetve hogyan segítik a hosszú távú megőrzésüket,  szükséges kiértékelni, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások alakulásában miként játszanak szerepet a táji, természeti értékek megóvásának szempontjai,  hogyan jelennek meg a tervezett területfelhasználásban, a tervezett szabályozásban és az előírásokban a táji és természeti értékek megóvása, a nem kívánt hatások megelőzésére tett intézkedések." KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

6


Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve "... a környezeti vizsgálat elkészítését szükségesnek tartom az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11,) Korm. rend 4. számú melléklet 3,6,1,4, pontjában foglalt tartalommal." Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna völgyi Kirendeltsége "A környezeti értékelés tematikájában a védett értékek, illetve védendő környezeti elemek résznél szükségesnek tartjuk kiemelni a sérülékeny felszín alatti vízbázist, illetve annak védőterületét. " Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály "A 2/2005. (I. 11,) Korm. rend 1.§ (3) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tájékoztatjuk Önöket, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tartunk szükségesnek." Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága "A 2/2005. (I. 11,) Korm. rend szerint összeállított környezeti értékelés javasolt tematikáját elfogadom, abban változtatást nem javaslok." Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság "A Bányakapitányság környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek."

1.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok Konkrét fejlesztési igények hiányában a várható környezeti hatások megítélése némely pontokon nehézségekbe ütközik. A települési önkormányzattal közösen történt egyeztetések során kialakított program szerint a településrendezési eszközök módosítása során lakó és intézményi funkciójú területek, rekreációs célú különleges beépítésre nem szánt területek kerülnek kijelölésre, melyek többféle tevékenységnek is helyet biztosíthatnak, így egyes módosítások hatásának vizsgálatakor is adódhatnak bizonytalanságok. Jelen dokumentum a rendelkezésünkre bocsátott önkormányzati elképzeléseken, valamint fejlesztési szándékokon alapszik.


7


2. A terv tartalmának, céljainak, összefüggéseinek ismertetése

releváns

tervekkel

8

való

2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek azon változások, melyek tájrendezési, környezetvédelmi szempontból relevánsak: 1. Korábbi beépítésre szánt területek kijelölésének felülvizsgálata a) Lovas központ melletti falusias lakóterület kijelölés felülvizsgálata b) Szilasliget északi részén lévő korábbi lakóterület fejlesztés felülvizsgálata c) Kálváriától észak-keletre lévő falusias lakóterület kijelölés felülvizsgálata d) Mogyoródhoz kapcsolódó lakóterület kijelölések felülvizsgálata 2. Városközponti terület felülvizsgálata 3. Sportterületek fejlesztése 4. Temetőterület fejlesztési irányainak meghatározása 5. Rekreációs fejlesztési területek kijelölése 6. Egészségügyi területek kijelölése (Bolnoka) 7. Közmű és energia létesítmények a) MAVIR b) energiapark 8. Úthálózat fejlesztések 9. Mezőgazdasági területek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata 10. Erdőterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata 11. Vízgazdálkodási területek felülvizsgálata



2.2. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal Lásd. Megalapozó Vizsgálatok - Helyzetfeltáró munkarész 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai, valamint az 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása című fejezetét.

2.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel Lásd. Megalapozó Vizsgálatok - Helyzetfeltáró munkarész 1.2. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata című fejezetét.


9


3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. Természetvédelmi és környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Mivel a településen jelenleg nincsen olyan létesítmény, terhelő funkció, melynek kibocsájtásából környezeti konfliktus adódik, ezért a negatív környezeti hatások mérséklésére vonatkozó intézkedések a jelenlegi környezet állapot javítására, valamint a korábban kijelölt, de ezidáig nem megvalósuló fejlesztésekre vonatkozhatnak. A településen új gazdasági vagy egyéb potenciális környezetterhelő tevékenységnek helyet adó területfelhasználás kijelölése nem javasolt. A tervben az érvényben lévő környezetvédelmi szempontú, és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban megkövetelt állapotok elérése, valamint a jelenlegi természeti állapot megóvása a cél, különös tekintettel az ökológiai hálózat elemeire, valamint az exlege védett, helyi védett és Natura2000 területek érintettségére, melyek védelme a megfelelő területfelhasználási kategóriák és övezetek meghatározásával és szabályozásával biztosítható. Mindezeken túlmenően az előző fejezetekben tárgyalt térségi és települési tervekben, stratégiákban és programokban előirányzott természet-, táj- és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő megoldásokkal járó javaslatok kidolgozása a cél. A negatív hatásokat a terv - a későbbiekben kifejtésre kerülő - zöldfelületi, táj- és természetvédelmi valamint környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai csökkenteni igyekszenek. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem és talajvédelem kérdéskörére, továbbá a táji, természetvédelmi szempontból értékes területek védelmére. A javasolt módosítások táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzések és szempontjai összhangban állnak a felsőbbrendű tervekkel, programokkal, megfeleltetve a helyi lehetőségeknek és állapotoknak. A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi a szabályozási tervi előírásokban részletezett beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó tájesztétikai szempontok rögzítésével, a környezet végső kialakításának a természet- és környezetvédelmi szempontú meghatározásával, továbbá településkép-védelmi területek lehatárolásával.

3.2. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 3.2.1. Természeti adottságok Földtani adottságok, domborzati viszonyok Kerepes az Északi- középhegység nagytáj, Cserhátvidék középtáj, Gödöllő-Monori dombság kistáj-csoport Gödöllői-dombság kistáj területén fekszik. A Gödöllői dombság északról a Cserhát hegyvonulatából kiindulva a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Északalföldi hordalékkúp síkság közé déli irányba fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be. A kistáj jellegzetessége, hogy átmenetet képvisel a középhegység és az alföldi területek között. A település a kistáj nyugati peremén, a Pesti hordalékkúp-síksággal határosan helyezkedik el. A középtáj legidősebb felszíni képződményei a felső- triászból származnak, a Dachsteini mészkő és dolomit a Nyugati- Cserhát rögeiben bukkan a felszínre, a környéken mintegy 2000 m mélységben található csak meg. Az édesvízi mészrétegek területünkön 30-310 m tszf magasságban helyezkednek el, a magasabbra került térszínek lepusztultak. Jóval elterjedtebbek a felszínen a felső- oligocénből származó üledékek, főleg a Cserhát északi részében (slír, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

10


glaukonitos homokkő), de jelentős a morfológiai szerepe a déli rész dombsági területein is. A Déli- Cserhát, Gödöllői- dombság területén találjuk a legfiatalabb üledékeket (pannon, felsőpliocén, pleisztocén). Az idáig benyomuló pannon beltenger visszahúzódása után szárazuló, de süllyedő térszín jellemezhette a Gödöllői dombvidék területét. Ez dunai eredetű keresztrétegezett folyami homokkal töltődött fel. Ennek vastagsága néhol a 200 m-t is eléri. Mogyoród-Csömör-Kerepes-Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képződményeket. Az akkori hordalékkúpszerű felszínt a felsőpliocén végi hegységképző erők több helyen megtörték, nagy, 100-150 m szintkülönbségeket okozva. A Gödöllői-Monori dombság területén a pleisztocén rétegek is igen jelentős kiterjedésűek, az idősebb pleisztocén rétegeket főleg agyag, homok, homokos agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül a lösz és a finom homokos üledék jelentős. A pleisztocént az alternatív lepusztulás jellemezte, a jeges szakaszokban főképp periglaciális folyamatokkal, a jégmentes szakaszokban felerősödött erózióval. A Gödöllői dombság alacsony - átlagosan 150 és 250 m tszf-i - magasságú dombság. Északi részén magasabb - 300-350 m körüli, délen alacsonyabb - 200 m körüli magasságú. Az egész terület egyöntetűen DK felé lejt, az átlagos relatív relief a déli részeken 60 m/km 2, észak felé fokozatosan emelkedik 100-120 m/km2-re. A dombvidék több hátságból tevődik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A felszíni formák jellegzetességeit ezek a nagyobb kiterjedésű felboltozódások és kisebb-nagyobb törések határozzák meg, mely utóbbiak a hosszabb patakvölgyeket követik. A boltozatok és völgyek öt jól elkülönülő részre osztják a dombvidéket. A törések főképp ÉNy-DK irányúak. Völgyei főleg a törések mentén lefolyó víz hatására alakultak ki, az eredeti dőlésnek megfelelően ÉNy-DK irányban. Csak néhány vízfolyás vágódott vissza nyugatra a Duna felé. A kiemelkedett rögök minden esetben DK irányba dőlnek, amelyek mellett másodlagosak az ÉK, DNy irányú szerkezeti vonalak. Talajviszonyok A domborzati viszonyoknak, az alapkőzetnek, a klímának és az uralkodóan erdős vegetációnak köszönhetően Gödöllő környékén barna erdőtalajok alakultak ki. A talajok között uralkodók a barnaföldek, illetve az Alföld felé átmenetet képző csernozjom barna erdőtalajok. A kistáj területén, ahol a dombságot jellemző homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhető fel. Így a futóhomoktól a homokon kialakult csernozjom talajig, sőt a rozsdabarna erdőtalaj is elkülöníthető. A löszön és a homokon képződött barnaföldek termékenysége lényeges különbségeket mutat. Az erodált talajok aránya magas a domboldalakon, elsősorban a szántóterületek alatt. A sekély termőrétegre kopott talajok a földes kopár talajok közé sorolhatók. A völgyekben, vízfolyások mellett, mélyebb fekvésű területeken hidromorf talajok, öntés és réti talajok találhatók, sőt foltonként a tőzegképződés is megfigyelhető. Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejtők ellenére a barnaföldön viszonylag kedvező a humuszállapot, bár egyes lejtőelem esetében jelentős az eltérés. Vízrajz A település vízrajzában fontos szerepet játszik, hogy területén ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a 248 méter magas Látó-hegy aljában, a másik a belterület, illetve a 3-as út keleti oldalától keletre a Simó-hegy (288 méter) lábánál fakad. Medre jó darabig pleisztocén kori homokos, kavicsos üledékben halad. Kerepesig Malom-patak, legalsó szakaszát KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

11


Palotai-pataknak is nevezik. A patak Kerepesen vízmosások hálózatára bomlik, völgytalpa csak Kerepestől délre, Kistarcsánál kezdődik. A Szilas-patak a Duna bal parti vízgyűjtőjéhez tartozik. A Gödöllői-dombság kistáj vízfolyásainak vízhozama és a vízjárása nagy szélsőségek között ingadozik. A talajvíz csak a völgyekben emelkedik 5-6 m felszín közelbe. Minősége mérsékelten kemény, kissé vasas, szulfátszegény. Éghajlati viszonyok A térség éghajlata átmentet képez az Északi-középhegység és az Alföld között. Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Az éves napsütéses órák száma közel 2000 óra. Az évi középhőmérséklet 10,0 °C, a tenyészidőszak átlaghőmérséklete 17,0 °C. A csapadék sokévi átlaga 580-600 mm, melyből a nyári félévben 310-330 mm hullik. Ez a csapadékmennyiség inkább a középhegységekéhez áll közelebb, mint az Alföldéhez. Az ún. „nagy csapadékok” szinte minden évben nyár elején jelennek meg. Uralkodó szélirány az északnyugati, a szélerősség 2,5-3,0 m/s. Növényvilág Kerepes, mint a Gödöllői kistáj része, az Északi-középhegység (Matricum) flóravidékén belül, a Börzsöny és a Cserhát (Neogradense) flórajáráshoz tartozik. A Börzsöny andezit-vonulatai még erős kárpáti hatást tükröznek, ugyanakkor a flórajáráshoz tartozó Cserhát és Gödöllői-dombvidék területén a kontinentális jelleg erősödik fel. A Gödöllőidombvidék löszhátainak jellegzetes erdőtársulásai a száraz tölgyes-hárserdők (DictamnoTilietum) és a gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek (Aceri campestris-Quercetum roboris), valamint a löszpusztai tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarico - Quercetum) voltak, amelyeket ma a végleges kipusztulás fenyeget. A gyertyánelegyes tölgyes domináns fafajai a kocsányos és kocsánytalan tölgy (Quercus robur, Q. petraea), mezei juhar (Acer campestre), és a gyertyán (Carpinus betulus), aljnövényzetében, főleg tisztások peremén, erdőszegélyeken szórványos a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria). A térség elhelyezkedésének, geológiai és klimatikus adottságainak köszönhetően átmeneti zónát alkot az Alföld és az Északi-középhegység között. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma tér jött itt létre, amely egyedülálló vegetáció létrejöttének adott lehetőséget. Ennek köszönhetően innen vált ismertté a tudomány számára, a fenn is említett két erdőtársulás (gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes). A kistáj területén megtalálhatók a melegkedvelő tölgyesek a sziklai sás (Carex halleriana), hengeres peremizs (Inula germanica), tarka nőszirom (Iris variegata), közönséges borkóró (Thalictrum minus) előfordulásával. A lösztölgyesekben jellemző a sárgás sás (Carex michelii), nagyezerjófű (Dictamnus albus), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), stb. előfordulása. A cseres-tölgyesek extrazonálisan, kis területen jelennek meg. A kistáj teljes területére jellemzők a nyílt és zárt homoki gyepek. A magyar csenkesz(Festuca vaginata) dominálta puszta értékes növényei a báránypirosító (Alkanna tinctoria), kései szegfű (Dianthus serotinus), naprózsa (Fumana procumbens), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica). Ritka a homoki kikerics (Colchicum arenarium), fényes poloskamag (Corispermum nitidum), sárga iglice (Ononis pusilla), homoki vértő (Onosma arenaria), homoki gyapjas és fehéres csüdfű (Astragalus dasyanthus, A. vesicarius subsp. albidus), homoki nőszirom (Iris arenaria). A növénytakarót vizsgálva az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még gazdagabbá. A vízfolyások mentén helyenként láprétek, mocsárrétek, láperdők és ligeterdők települnek. A természetes illetve természetközeli KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

12


növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr-, illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, mezőgazdasági és beépített területek stb.) jelentős hányadát teszik ki a településnek. Általános jelenség a nedves élőhelyek területének visszaszorulása. Ezzel szemben terjed néhány gyomjellegű, nagy területet benépesítő faj, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca). Jelentős területet foglalnak el a telepített erdők elegytelen monokultúrái, az akácosok, a nemesnyárasok és fenyvesek. Állatvilág Kerepes fővárostól való csekély távolságának következménye a nagyfokú antropogén feltártság, a jelentős tranzitforgalom, a kiépülő lakó- és gazdasági övezetek erősen korlátozzák az itteni állatvilág életlehetőségeit. Mint már említettük a térség átmeneti terület az Alföld és az ÉszakiKözéphegység között, ebből adódóan faunájában is megtalálhatók a hegyvidéki és az alföldi elemek egyaránt. A térség állatvilágáról sajnos csak szórványos adatok vannak. Legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. A madárfajok közül megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. Az madárvilág az erdőkben e mellett főként a tág tűrőképességű „generalista” fajokból tevődik össze: csuszka, cinegék, nagy fakopáncs, feketerigó, énekes rigó, erdei pinty, meggyvágó, seregély, csilpcsalp füzike, szajkó, egerészölyv, stb. A kétéltűek és hüllők fajai elsősorban vízfolyások mentén valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Gyakoribb a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a Gödöllői-dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík, valamint a barna ásóbéka. A terület rovarvilága gazdag. A védett bogarak közül gyakoribb több futrinkafaj, valamint a szarvasbogár. A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakoriak. A vadállomány jelenleg teljes egészében telepített, a terület vadeltartó képességét többszörösen meghaladó létszámban. Jelen van a gímszarvas, őz, vaddisznó és betelepítették a muflont, illetve a dámszarvast. A „természetesebb” vadakat a róka, a már említett borz és a vadmacska képviseli, de található nyuszt és nyest is. Az emlősök közül továbbá a sün, a mókus, a nyúl megjelenésére lehet számítani.

3.2.2. Tájhasználat, tájszerkezet Kerepes változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Szilas-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata. A patak két forrásvölgye öleli körül a település központi belterületét, mely az ősi településmagot is magában foglalja. A település belterületét a tagoltság jellemzi, mely a települést kettészelő HÉV nyomvonalnak és a 3. sz főútnak köszönhető. A Szilas-pataktól nyugatra fekvő Széphegy és Szilasliget jelentik Kerepes lakóterületeinek másik összefüggő tömegét. Ehhez kapcsolódik délről az egyik volt zártkerti sor. A beépített területek a Szilas- patak keleti oldalán felkúsznak a környező domboldalakra, melyek jellemzően szintén volt zártkerti területek. Kerepes külterületét nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek és mezőgazdasági területek jellemzik, mely az alábbi táblázatból is kitűnik.


13


14

Külterületi földrészletek statisztikája művelési áganként művelési ág erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Összesen

földrészlete k száma 91

alrészletek száma 106

összes alrészlet terület (m2) 7 040 810

legkisebb alrészlet terület (m2) 226

legnagyobb alrészlet terület (m2) 1 937 708

átlagos alrészlet terület (m2) 66 423

2

2

969

432

537

485

285 83 53 268 4216 1913 166 7077

307 86 53 268 4219 2338 166 7545

1 631 702 232 004 101 631 248 663 5 981 633 8 376 726 464 315 24 078 453

6 263 12 158 3 2 252

75 203 142 290 52 363 3 666 282 887 523 263 16 227

5 315 2 698 1 918 928 1 418 3 583 2 797

A település erdősültsége magas 29 %, mely jóval meghaladja az országos átlagot. Amennyiben csak a külterületek művelési ág szerinti megoszlását vizsgáljuk, úgy még magasabb arányokat, 37 %-os erdő borítottságot kapunk. Ez az egyik alapja Kerepes kedvező természeti adottságainak. Az összefüggő erdőállományok a település északi részét borítják, melyek az erdészeti nyilvántartás szerint gazdasági elsődleges rendeltetésű, faanyagtermelést szolgáló erdők. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján ábrázoltuk az erdők rendeltetés szerinti vizsgálatát a V-13 számú térképen. A településen a domborzati adottságoknak, köszönhetően a talajvédelmi rendeltetésű erdők fordulnak elő még nagyobb arányban. Ezek a beépített területeket nyugatról övező Simó-hegy, Templom-hegy, Fenyves-domb vonulatának, valamint a Küldői-hegy meredekebb térszínein jellemzőek. Kerepes erdőállománya részben őrzi a természetes vegetáció nyomait. A száraz tölgyesek és gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek nyomán, főleg az északi összefüggő erdőség fő fafajait alkotja nagy arányban a kocsányos és kocsánytalan tölgy, illetve csertölgy, csak kisebb foltokban történt pótlás erdei fenyővel és akáccal. A keleti oldalon viszont, szinte kizárólag telepített akácosokat találunk. A talajvédelmi erdők jellemzően akáccal, mezei juharral, erdei és feketefenyővel lettek betelepítve. A település erdőségeinek közel felét természetes állományú tölgyesek alkotják, azonban 40 % körüli az akácosok és fenyvesek aránya. Ennek magyarázata, hogy Gödöllőn és környékén történt fatelepítések során főleg tájidegen fajok kerültek a területekre. Legnagyobb arányban akác (Robinia pseudo-acacia), mely megtalálható a nagyobb erdőtömbök szélein, a HÉV menti területeken is. Emellett több helyen ültettek erdei fenyőt és fekete fenyőt (Pinus sylvestris, P. nigra). Történtek az eredeti vegetációnak megfelelően tölgyes (cser-, kocsányos, kocsánytalan) telepítetések is. A fehér és korai nyarak csak kisebb foltokat alkotnak az erdészeti kataszterben nyilvántartott erdők között, azonban meg kell említeni a vízfolyásokat kísérő galériákban betöltött szerepüket. A település közigazgatási területének több mint harmadát (35 %-t) a mezőgazdasági szántók teszik, ez a külterületek 41 %-át jelenti. Kerepes szántó földjeink átlagos alrészlet mérete 3500 m2 körüli. Megtaláljuk a nagy- és középüzemi művelésre is alkalmas méretű táblákat, főleg a település középső részein, a belterületétől keletre. A településen a kárpótlás során, sokszor igen kis darabokban kerültek szétosztásra a földek. Kis parcellákra osztott földrészletek találhatók a belterülettől északra és Kerepes ÉK-i részén. A szántóföldek minőségére a megosztottság jellemző, a 3. sz. főúttól nyugatra gyengébb 5-8 minőségi osztályba sorolt földterületeket KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


találunk, míg a középső és keleti részeken kedvezőbb a termőföld minősége, magas az 1-3 minőségi osztályba sorolt termőföldek aránya. A parlag területek terjedése főleg a gyengébb minőségű földeken a Széphegyi beépített területektől nyugatra, a Szilasligettől északra, valamint a hulladéklerakó környezetében jellemző. A mezőgazdasági területek közül a szőlők, gyümölcsösök részaránya kicsi, 1-2 %-t tesz ki. Összefüggő nagyüzemi méretű szőlős található a település nyugati határszélén a tagosoknál, gyümölcsös pedig a délkeleti határszélen, a honvédségi terület alatt. Szőlőket találunk még a volt zártkerti területeken, különösen Zsófia-ligetnél, mely a település egyik szőlőse volt, Új-Szőlők néven. Itt a művelési ágak részben még őrzik a hagyományos tájhasználatot, azonban a terület jellege átalakulóban van, egyre jobban terjed a lakó funkció. A hatályos TSZT lakóterületbe sorolja. Kerepes másik volt szőlőhegyén, mára már nem igen találunk szőlőket, a zártkerti jelleg az uralkodó. A kert területek a közigazgatási terület 1 %-át teszik ki, míg a külterületeket vizsgálva ez elenyésző mértékű. Köszönhető ez a volt zártkerti területek lakóterületté való átsorolásának és a belterületbe vonások megindulásának. A hatályos TSZT mind a Zsófia-liget, mind a keleti hegyoldalak kertes területeit lakóterületbe sorolta. A kertes területek automatikus lakóterületként való kijelölése infrastrukturális, úthálózati ellátottsági kérdéseket és problémákat vet fel. A rétek és legelők aránya a település külterületének 9%-ot teszik ki. Ebből rét művelési ágban nyilvántartott területeket csak a Szilas-patak nyugati ágának mentén találunk. Az értékes ökológiai hálózat magterületét alkotó területen található az ex-lege védett láp is. A hatályos TSZT a mélyfekvésű vízparti galérianövényzettel kísért területet erdő területfelhasználásba sorolta. A beépített területeket keletről övező domboldalak természetes állományú gyepvegetációval fedettek. Ezek a kiterjedt összefüggő legelők szintén természeti értéket képviselnek a településen. A Gödöllői-dombság Natura2000 területhez tartoznak a település DK-i szélén található legelők. A hatályos TSZT a mezőgazdasági területeket nem differenciálja, a szabályozási terven megkülönböztet "Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetet", melybe azok a mezőgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhető el. Ilyen korlátozott mezőgazdasági területbe került a település külterületeinek mezőgazdasági művelés alatt álló jelentős hányada. Az értékesebb természetes és természetközeli gyepes vegetációjú réteken és legelőkön kívül a település beépített területein túli teljes nyugati határ, a lakóterületekhez keletről csatlakozó domboldalak és a hulladéklerakó környezete. A szabályozási terv által meghatározott "Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet", mely a "farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület", a település középső és DK-i részének mezőgazdasági területeit foglalja magában. A kivett területek 25 %-os aránya közel 600 ha-t tesz ki, mely a külterületen elhelyezkedő jelentős területeket lefedő honvédségi, bánya és hulladéklerakó területeknek köszönhető. A külterületi kivett területek 11 %-ot foglalnak el. Kerepes tájszerkezetébe több degradált terület ékelődik. A település északkeleti részén található a Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ, melynek területe 21,0 ha és 2,2 ha területtel kerül bővítésre. A délnyugati részen a kistarcsai és csömöri közigazgatási határ találkozásánál pedig a bezárt kommunális hulladéklerakó és szennyvízleürítő területe fekszik. A korábbi felhagyott kavicsbánya gödrök helyén települési és intézményi szilárd hulladékok KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

15


lerakása, valamint szippantásból származó folyékony hulladékok elhelyezése történt, a terület rekultivációja szükséges. A felhagyott hulladéklerakó telep területe a hatályos településszerkezeti terven tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe került besorolásra, míg a szabályozási tervlapon még hulladéklerakó területébe van besorolva. A kivett területek közül a mintegy 28,8 hektáros honvédségi terület a külterület DK-i szélén, az isaszegi közigazgatási határ mellett található. A hatályos szerkezeti terv alapján, a honvédségi terület 1000 m-es környezetében csak beépítésre nem szánt terület jelölhető ki. Degradált terület, agyagbánya található a védett láp mellett a 018/50d helyrajzi számú ingatlanon, mely a hatályos terveken részben közterület, részben lakóterületi besorolású. Kivettként gazdasági telephelyek találhatók a település északi részén, a 3.sz. főút mentén, melyek a hatályos tervek szerint is gazdasági területbe soroltak. A közigazgatási terület É-i határában a 3.sz főút mellett a 090/1 hrsz-ú ingatlan, a volt légvédelmi bázis területe, a hatályos tervek szerint különleges egészségügyi területbe sorolt.

3.3.3. Táji és természeti értékek, természetvédelmi területek, ökológiai rendszerek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték. A község településképének fő meghatározója fekvésének dombvidéki jellege, a régi, orsós szerkezetű településből kifejlődött domboldalakra és völgyekbe kúszó utcákon kialakult beépítések. A mai Kerepes földrajzilag elkülönülő településrészekből áll. A 3-as számú főút tengelyének két oldalán van az eredeti falu, mely nyugati irányban terjeszkedve felépült a Látóhegyig. A HÉV-pálya és a Szilas-patak két ága, valamint a domborzati adottságok szintén a településszerkezet tagoltságát erősítik. Kerepes változatos domborzati jellemzői, a Szilas-patak völgye a védelem alatt álló területekkel, ökológiai hálózati elemeivel, kiemelkedő tájképi értéket képvisel. A vízfolyást kísérő nádas, mocsaras, lápos területekkel, ligeterdőkkel tarkított rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete tehát nemcsak ökológiai, de tájesztétikai szempontból is jelentős. A Látóhegy, lakóterületek közé ékelődő, erdős domboldala szintén Kerepes egyik értékes tájalkotó eleme. A település beépített részét keletről határoló, váltakozó gyepes és erdős vegetációjú domboldalainak, a településen felöl feltáruló látványa szintén kiemelendő. Nemcsak tájképi, de kultúrtörténeti értékkel is bír a Kálvária-hegy. Az említett Simó-hegy, Templom-hegy vonulata dél felé, a volt Szőlőhegyekkel folytatódik, melyek környezete változatos domborzatú, tájesztétikailag értékes terület. A kiterjedt természetes állományú erdők, és a Natura2000 terület gyepei hozzájárulnak Kerepes természeti szépségekben való gazdagságához.


16


Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Kerepes területén több táji- természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezek egyrészt a kiterjedt északi erdőségek, a beépítést keletről övező gyepes-erdős domboldalak, másrészt a Szilas-patakot kísérő természetes és természetszerű élőhelyek alkotják. Az ökológiailag értékes területek különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény erejénél fogva – ex lege – országos jelentőségű természeti emléknek minősül valamennyi forrás, valamint – ex lege – országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül valamennyi lápterület. Az országos jelentőségű védett területhez kapcsolódóan, a patak forrásvidékénél helyi jelentőségű természetvédelmi terület is kijelölésre került. Az említett értékes élőhelyek láncolata az Országos Ökológiai Hálózat részei is egyben. Védett források A településen ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látóhegy aljában, a másik a belterület, illetve a 3-as úttól keletre a Simó-hegy lábánál fakad. A vízfolyás két forrásának megjelenését nagymértékben befolyásolja a csapadék mennyisége, így aszályosabb években a víz a meder alsóbb déli részében jelenik meg. Mindezek miatt a források pontos helye nem behatárolható. A Szilas-patak forrásai – ex lege – országos jelentőségű természeti emlékek. Védett lápok A Szilas-patak Kerepesi forrásvölgye elnevezésű lápterület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§, valamint a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatója szerint országos jelentőségű védelem alatt áll. A védett terület a település központi részén, a Szilas-patak ÉNy-i ága mentén terül el. A KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről az alábbi ingatlanok védettségét állapítja meg. Település Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes Kerepes

Hrsz. 015/1 015/3 015/4a 015/4b 015/4c 015/4d 015/4f 016

Kiterjedés (ha) 0,04 0,63 14,23 0,28 0,73 0,35 0,18 0,58 ∑17,02

A védett láp területének vizsgálatakor, a KöM tájékoztató helyrajzi számos listája, illetve a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása között jelentős eltérés mutatkozott. Az ex lege védett lápok jegyzéke a Vidékfejlesztési Értesítő 2012. január 13-ai LXII. évfolyam 1. számában jelent meg. Ebben Kerepes tekintetében a 015/4 hrsz. szerepel, azonban a DINPI tájékoztatása és adatszolgáltatása alapján a láp nem az egész ingatlanon található, hanem annak déli részén, a küldött lehatárolás szerint. A védelmi és korlátozási tervlapon a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint szerepeltettük a lápterület határát. A Szilas-patak árterületén található mocsári, lápi és másodlagosan kialakult élőhelyek, mozaikosan helyezkednek el. A Gödöllői térség lápjainak jellemző élőhelyei a nedves és kiszáradó láprétek, zsombékosok, rekettyések és benádasodott láprétek. Ezeken a területeken a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

17


védett növényfajok közül, szórványosan, a szibériai nőszirom, mocsári kosbor, a lápi, téli és gyapjúsás fajok fordulnak elő. Az invazív fajok pl. az aranyvessző terjeszkedése és a benádasodás veszélye fennáll. Natura2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura2000 hálózat, melyet az Európai Unió, a területén még fönnmaradt közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása érdekében hozott létre. Az Európai Uniós irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről történt meg. A területek helyrajzi számos jegyzékét a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben rögzítették. Kerepesen DK-i szélén a Natura2000 hálózat alábbi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe található: Uniós azonosító területkód Név HUDI20023 Gödöllői-dombság Forrás: 7. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelethez Helyi jelentőségű természetvédelmi területek A helyi védelem jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a védetté nyilvánított területek helyrajziszámát, a területen megengedett területhasználatot, a védelemmel összehangolható tevékenységeket és korlátozásokat, a terület védendő értékeinek megmaradását biztosító szükséges intézkedések leírását és a védelem érdekében elkülönített források és alapok megnevezését. Kerepesen helyi szinten a történtek védetté nyilvánítások, ezek az alábbiak: Sorszám 1. 2.

Törzskönyvi szám 12/134/TE/97 12/156/TE/00

Helyi jelentőségű védett természeti terület Kerepesi-hársfa Kerepesi Óvoda fái

HRSZ 2833/ 1704, 1708/2

Kerepesi-hársfa - 13/1997. (V. 20.) Ök rendelet A védett hársfa a Tavasz utca - Alföldi utca kereszteződésében közterületen áll a 2833 hrsz-ú ingatlanon (a 2404 hrsz mellett). Területnagyság 30 m2. A TT védőövezetének nagysága: 80 m2 Kerepesi Óvoda fái (9 hárs, 2 bükk, 1 platán) - 10/2000. (V. 30.) Kt rendelet A védett fák közül 10 db az önkormányzati tulajdonban lévő 1704 hrsz.-ú óvoda telkén, egy bükkfa (5. számú) a magántulajdonban lévő 1708/2. hrsz. helyezkedik el. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6. §, (3) bekezdés): „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van.” 6. §, (4) bekezdés értelmében: „Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.” A tájértékek országos felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az egyedi tájérték kataszter készítését a Corvinus Egyetem végzi, melynek adatai a TÉKA tajertektar.hu weboldalon megtalálhatók. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek, hivatalos egyedi tájérték kataszter jelenleg nem áll rendelkezésre. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

18


Ökológiai hálózat Kerepes természeti adottságaiból következően a településen kijelölt Nemzeti Ökológiai Hálózati elemek jelentős területeket fednek le. Az északi településrész kiterjedt természetes erdőállományú tölgyesei az ökológiai háló magterületként nyilvántartott részei. A magterületek olyan stabil állapotú természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, rajtuk a külső és belső környezeti feltételek révén természetes folyamatok érvényesülnek. Szintén magterületként szerepelnek a Gödöllői-dombság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területének facsoportokkal, cserjékkel tarkított legelői. A település központi részén fekvő Szilas-patak forrásvölgye lápterület és környezete is magterület, északi folytatásában a patak-menti galérianövényzet és természetközeli vegetációjú gyepterületek pedig ökológia folyosóként nyilvántartottak. A patak-menti területen nagyrészt fűzfákból álló puhafa ligeterdő, a patakhoz közelebbi gyepterületeken kaszálórét és magassásos állományok találhatók. A vízfolyást kísérő nádas, mocsaras területek, rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete nemcsak ökológiai, de tájképi szempontból is jelentős. Az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójaként Kerepesen továbbá a Szilas-patak keleti ágától egészen a település beépített területeinek keleti határát szegélyező domboldalak tájesztétikai szempontból is kiemelkedő, legelőinek és erdőinek váltakozó élőhelyeit magába foglaló terület. Az ökológiai folyosóba olyan többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a hálózathoz tartozó élőhelyek közötti biológiai kapcsolat biztosítására. Ilyen ökológiai folyosóként nyilvántartott terület Kerepesen még a Natura2000 területek nyugati oldalán húzódó vízmosás és környezete, valamint a Szilasligeti településrész északi peremének természetes vegetációjú gyepterületei. Puffer-területként egyetlen, a védett láp melletti 016 hrsz-ú ingatlan csatlakozik a magterülethez. Korábbi beépítésre szánt területek kijelölésének problematikája A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatszolgáltatást megvizsgálva több helyen is ellentmondás mutatkozik a kijelölt ökológiai hálózat, valamint a hatályos TSZT-ben és SZT-ben szereplő területfelhasználási kategóriák, övezetek között. Ezen területek bemutatását a megalapozó vizsgálatok részletesen tartalmazzák. Lásd: Megalapozó vizsgálatok 1.12.3. számú fejezet - Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

3.3.4. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területnek, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartozik. Kerepes érzékenységi besorolása a beruházások tervezése során is elsődleges szempont. Gödöllő térségében a talajvíz szintje a terepviszonyokhoz igazodva többé-kevésbé a felszínt követi. A talajvíz a terület legnagyobb részén 10méter alatt húzódik. Ettől csak a vízfolyások, patakok és tavak közvetlen környéke kivétel, ahol a talajvíz a part felé közeledve fokozatosan emelkedik. A talajvíz a völgyekben emelkedik 5-6 m felszín közelbe. Minősége mérsékelten kemény, kissé vasas, szulfátszegény. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

19


Kerepes felszíni vize a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb vízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ága közül az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látóhegy aljában, a másik a belterülettől keletre a Simó-hegy lábánál ered. Medre jó darabig pleisztocén kori homokos, kavicsos üledékben halad Kerepesig. Vízhozama és a vízjárása szélsőségek között ingadozik. A felső szintet adó "talajképző" kőzetek vízáteresztő képessége igen nagy. A rétegvíztartók részben felsőpannóniai, részben pleisztocén korúak, melyek víztározóképessége jó, a vízvezetővízleadó képesség változó. A Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna völgyi Kirendeltségének előzetes tájékoztatása szerint a 1042/2012 (II. 23.) Korm határozat alapján a település a HU_sp. 1.13.1. Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest elnevezésű víztesten helyezkedik el. A víztest mennyiségi állapota jó, minősége elsősorban a diffúz szennyezés hatására gyenge. A települést északkeletről Gödöllő déli vízbázis hidrogeológiai védőidoma érinti. Kerepes belterületi lakóterületeinek jelentős részét lefedi a Szilas-patak menti vízkiviteli művek hidrogeológiai védőidoma. A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme szempontjából kedvezőtlen, hogy bár a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége teljesnek mondható, a rákötések aránya kb. 70%. A keletkezett szennyvizek derítőaknákba kerülnek, melyek ha nem megfelelően kialakítottak potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra és a felszín alatti vizek minőségére. Ez a település helyi vízkiviteli bázis védelme miatt kiemelkedő jelentőségű probléma. Veszélyforrást jelent a településen a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyezteti. A műtrágyák és permetszerek nagyon jól oldódnak, így a csapadék beszivárgásával könnyen eljutnak a talajvízbe. Kerepesen a 3. sz. főút a belterületen halad végig, az újonnan átadott M31-es gyorsforgalmi út a véderdők, védőfásítások hiányában potenciális közlekedési eredetű talajszennyező forrás. A szennyezőanyagok először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése és a csapadék kimosó hatása következtében kerülnek a talajra és a talajvízbe. Kerepes természeti adottságaiból adódóan fontos a domborzati- és talajviszonyainak, azok fedettségének, és a tájhasználat összefüggéseinek vizsgálata. Az eredeti talajadottságokhoz képest a beépített lakóterületeken erős az emberi behatás, a bolygatás, így itt már antropogén talajokról kell beszélnünk. Ezeknél a talajoknál az eredeti talaj már maradványaiban is nehezen ismerhető fel. A völgyekben, vízfolyások mellett öntés és réti talajok szintén sokszor– különösen a belterületen bolygatottak – sok a meghordott, elszemetesedett talaj, ami a vízfolyásokat és a közeli talajvizet tekintve különösen veszélyes. Az eredeti típusbélyegek nem, vagy nehezen ismerhetők fel. Az antropogén hatásokon felül a talajminőséget rontó talajhibák közül a legjelentősebb az erózió, ezen kívül a néhol előforduló defláció, savanyúság okozhat problémát. A helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. Az eltérő geológiai viszonyok következtében a lejtőviszonyok számottevő eltérést mutatnak. Mindez döntő módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtésű terület, s ezen túlmenően számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtésű területek számottevő jelenlétével, amely az eróziós károk jelentős forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

20


21

területek már nem minden esetben erdővel borítottak, hanem mezgazdasági művelés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A sekély termőrétegre kopott talajok a földes kopár talajok közé sorolhatók. A Gödöllő-Monori dombság termőföldvédelmével foglalkozó tanulmány a térségben számos mérést végezett, az egyes eróziós formák elterjedésének és mértékének meghatározására. Az alábbi táblázat adatai mutatják azt, hogy a településen mekkora mértékű talajlehordással kell számolni, mely az országos átlagot messze, mintegy 5-6 szorosával meghaladja. Község Lejtő % Lejtelem Erodált talaj (t/ha/év) Kerepes

19,4 30,6

domború domború

72,0 126,2

Forrás: Szabó Lajos – Tóthné Surányi Klára: A Gödöllő-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termőföldvédelem

Levegőtisztaság és védelme Levegőminőség-védelmi szempontból a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti. Ennek alapján a légszennyezettségi agglomeráció az alábbi zóna csoportokba tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM10 PM10 NitroTalaj- PM10 PM10 KénSzénKadmiu Nikke génPM10 Benzol közeli Arzén Ólom dioxid monoxid m l dioxid ózon (As) (Pb) (Cd) (Ni) Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke E B

D

B

E

O-I

F

F

F

F

PM10 benz(a) pirén (BaP) B

A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Ezek a következők: 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. 9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A fentiek szerint a Budapest es környéke területi zóna erősen szennyezett elsősorban NO2, PM10 tekintetében. A zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, ugyanis a zónán belüli átlagot jeleníti meg. Az agglomerációban a légszennyezés megállapítására a mérőhálózat hivatott, mely folyamatosan végrehajtja a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzését. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér- és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik. Kerepesen és környékén sem állandó, sem időszakos légszennyezettség mérés nem történik. A területhez legközelebb eső mérési pontok Szentendre, Vác és Tahitótfalu, ill. Budapest pesti oldalán találhatók. A 2013 augusztusában elkészült Mogyoród térsége közúti kapcsolatainak fejlesztése M3-M31-es autópálya átkötés előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmazott a jelenlegi állapotra vonatkozó légszennyezettségi számításokat. A levegőterhelést forgalmi adatokból és a fajlagos emisszió értékek felhasználásával becsülte meg a dokumentációt készítő UNITEF Kft. Ennek eredménye az alábbi megállapítás: "A jelenlegi forgalomtól származó levegőterhelés alapján a jelen állapot CO tekintetében jóval a határérték alatt van, annak 0,22 %-a. Az NOx tekintetében a jelenleg hatályos jogszabály nem tartalmaz határérteket, a korábban hatályos rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet 200 mg/m3 immissziós határértéket írt elő. Ennek megfelelően szinten elmondható, hogy az NOx jóval a határérték alatt van, annak 22 %-a. A jelenlegi szabályozást tekintve NO2 határérték 44 %-a." A Gödöllő terület geotermikus koncessziós jelentése 2012-ben készült el, melynek keretében a jelentést készítő Magyar Bányászati és Földtani Hivatal méréseket végzett a levegő minőségét vizsgálva. Ennek eredménye az alábbi megállapítást tartalmazta: "A Gödöllő koncessziós területen és térségében a helyhez kötött légszennyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a terület levegőminőségét elsősorban a gépjármű közlekedés kibocsátása határozza meg, de itt a levegő minősége csak a főútvonalak mellett rossz. Nagyobb, összefüggő lakóterületet érő határérték feletti szennyezés nincs. A főútvonalak mellett kialakuló légszennyezettség a domborzati hatásoktól függően könnyen hígul." A korábbi tervek, tanulmányok eredményei alapján látható, hogy a település levegőminősége alapvetően kedvező. A levegőterhelést a közlekedési eredetű légszennyezés határozza meg, mely elsősorban a 3. sz. főút és az M31 gyorsforgalmi út mentén, azok közvetlen közelében tapasztalható. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. A lakóterületek a gyorsforgalmú úttól távol helyezkednek el, azonban a 3. sz. főút Kerepes belterületén halad keresztül. Így a Szabadság utca forgalma által okozott levegőterhelés a sűrűn beépített belterületi szakaszon terhelést okoz. Bár a főút keresztszelvénye megengedné levegőszűrő növénysáv telepítését, jelenleg mégis meglehetősen hiányos. Az üzemi jellegű légszennyezés tekintetében a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) önbevallásos alapon működő adatai alapján négy levegőszennyezést okozó telephely helyezkedik el Kerepesen. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

22


23

A Felügyelőség nyilvántartása szerint a legnagyobb arányban kibocsátott szennyezőanyag a CO2, melynek fő kibocsátója a Unifine F&Bi Hungária Kft. telephelye. A második helyen a Szilas-Metál Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. áll. A településen a kibocsátott légszennyezők közül a nitrogén-oxidnak a második legnagyobb a százalékos aránya. A legnagyobb NOx kibocsátása szintén az Unifine F&Bi Hungária Kft. telephelyének van. Az alábbi táblázatban szerepelnek a bejelentett szennyező anyag kibocsájtók. Rangs Telephely or

Szennyezőanyag

Mennyiség [kg/év]

1

Unifine F&Bi Hungária Kft. RAKTÁR (2144 Kerepes Vasút u. 42.)

SZÉN-DIOXID

3 785 738

2

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltató Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS (2144 Kerepes Szabadság u 252.)

SZÉN-DIOXID

150 282

3

Rózsahegyi Kft KEREPESI KÖZPONTI TELEPHELY (2144 Kerepes Szabadság u. 183.)

SZÉN-DIOXID

107 482

4


Nitrogén oxidok

3 230

5


Szén-monoxid

1 033

6

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS Nitrogén oxidok (2144 Kerepes Szabadság út T 252.)

246

7


135

8

Szilas-Metál Termelö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft IPARI FÉMTÖMEGCIKK GYÁRTÁS Szén-monoxid (2144 Kerepes SZABADSÁG ÚT 252.)

75

9


Szén-monoxid

23

10


Szilárd anyag

10

11

Gumikron Ipari-, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft GUMIÜZEM (2144 Kerepes Szabadság Xilolok út 252.)

Nitrogén oxidok

1

Diffúz légszennyezést a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti. A szántók nagyfokú porterhelése elsősorban a nagytáblás kialakításuknak köszönhető. Az egybefüggő nagytáblás parcellák között nincsen tagolás, fizikai elválasztás, hiányoznak a dűlőutak menti fásítások, cserjesávok, melyek csökkentenék a deflációt, porterhelést. A település lakásállományának majdnem 99,5 %-a rendelkezik gázellátással, így a téli szezonban sem jelentkezik kommunális fűtési eredetű levegőszennyezés.

Zaj- és rezgésterhelés A települések általános zajterhelését jellemzően a közúti közlekedésből és az üzemi tevékenységből származó zaj mértéke határozza meg. Kerepes esetében is ezen két zajforrás található meg, tekintve hogy vasútvonal nem érinti a települést és a repülési zaj is elhanyagolható. A település általános zajterhelésének bemutatására a stratégiai zajtérkép alkalmas. A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval ábrázolják. Az Lden egy olyan „átlagos” zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az Léjjel az éjszakai időszak átlagos zajszintje. A zajterhelési térképek az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják, a konfliktustérképek pedig mutatják, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték, mely alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktustérkép tehát a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja Lden-re és Léjjel-re, illetve jól tükrözi a zaj szempontjából konfliktust okozó területeket, útszakaszokat. A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén Lden= 63 dB, Léjjel = 55 dB. Üzemi eredetű zajterhelés A településen a legjelentősebb üzemi jellegű zajterhelést a Mogyoródon található Hungaroring versenypálya rendezvényei jelentik. A versenypályán a rendezvények száma az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett, ennek következtében a Szilasligeten élők körében egyre több esetben volt tapasztalható a jelentős zajterheléssel járó rendezvények miatti lakossági panaszbejelentések, melyek a Környezetvédelmi Felügyelőségre érkeztek. A sorozatos panaszok miatt a Felügyelőség a Hungaroring Sport Zrt-t zajvédelmi intézkedési terv kidolgozására kötelezte. A Vibrocomp Kft. által 2011-ben elkészült intézkedési terv a Szilasligeti lakóterületek felé Mogyoród közigazgatási területére egy zajvédő fal építését javasolta. Kerepes a zajvédő fal építése kapcsán kifogást emelt, így további védekezési alternatívák kidolgozására volt szükség. Ennek eredményeként született meg a zajvédő töltés építésének javaslata. A mellékelt térképen látható, hogy a 2011 és 2012-es évben mely területekre terjedt ki a versenypálya Materiál Kupa rendezvényen mért 45dB-es hatásterülete. E szerint a Szilasligeti településrész jelentős részét a hatásterület lefedi, mely komoly konfliktusokat eredményez a lakosság körében, továbbá jelentős szembenállást okoz Mogyoród és Kerepes között.


24


Az említett Hungaroring által gyakorolt üzemi zajforrás mellett Kerepesen egyéb jelentős üzemi zajforrás nem terheli a lakóterületeket. Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképén látható, hogy a lakóterületekhez legközelebb eső üzemi eredetű zajterhelés a település belterületének északi részén, a gazdasági és ipari tevékenységet végző telephelyek esetében jelentkezik. Ezen telephelyek elhelyezkedésük révén nem jelentenek konfliktusforrást a szomszédos zajtól védendő lakóterületekre nézve. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a település közigazgatási területén működő kisebb telephelyek és üzemi létesítmények nem adnak okot hatósági zaj- és rezgésvizsgálatok elvégzésére, az elmúlt években nem került sor zajvédelmi szempontú bírságolásra. Üzemi jellegű zajterhelés jelentkezik a település délnyugati határában, mely a szomszédos csömöri hulladéklerakó üzemi tevékenységének köszönhető, ez azonban távol helyezkedik el a lakóterületektől, így szintén nem jelentkezi üzemi eredetű zajból származó konfliktus. Bár a stratégiai zajtérkép jelentős terhelést ábrázol az északon elhelyezkedő honvédségi terület esetében, ez a tevékenység mára már megszűnt, az egykori katonai telephelyet felhagyták, így zajhatásával nem kell számolni, amely egyébként sem érint védendő területet, csak a szomszédos erdőségeket. Közúti közlekedés A közúti közlekedés által okozott zaj egyrészt a településen átmenő tranzit-, másrészt a belső forgalomból áll. Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképén az M31-es nyomvonala még nem jelenik meg, azonban a közelmúltban készült (2012) Stratégiai zajtérkép és intézkedési tervben már szerepel. A Kerepes Önkormányzat megbízásából a Vibrocomp Kft által készített dokumentációban Kerepes közúti és légi közlekedésből eredő stratégiai zajtérképei, konfliktustérképei, valamint a zajtérképen alapuló stratégiai intézkedési terv elkészült. A stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg:


25


Nappali "A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas zajterhelés (Lden> 75 dB) nincs a településen. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy nagyon magas a zajterhelés (Lden=70-75 dB) a Szabadság út (3. sz. főút) melletti lakóépületek környezetében. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés (Lden=65-70 dB) a Tavasz utca, Rét utca, Béke utca melletti lakóépületek környezetében."


26


Éjszakai "A zajtérkép alapján megállapítható, hogy az éjszakai időszakban 10 dB feletti konfliktus van a Szabadság út (3. sz. főút) környezetében két épületnél. Az út környezetében inkább a 5-10 dB közötti konfliktus a jellemző. A többi út környezetében éjszaka nincsen konfliktus helyzet."

A település legforgalmasabb útjai mentén, azaz a 3-as számú főút - Szabadság utca nyomvonalán a nappali, illetve az éjszakai zajterhelés az út átmenő személy- és teherforgalmából, továbbá távolsági autóbusz forgalomból adódik. Részben a 3-as sz. főút tehermentesítésére épült az M31-es elkerülő út nyomvonala, amely a településen áthaladó teherforgalmat és személyforgalmat Gödöllő irányában lényegesen lecsökkentette. A 3-as számú főút szelvénye elég széles, az út mentén található épületek, építmények a forgalom tengelyétől távolabb helyezkednek el, mely zajvédelmi szempontból pozitív, valamint a zajcsökkentés esetén kihasználható adottság. Az út keresztszelvénye ugyan megengedné, mégsincs olyan telepített növénysáv, melynek környezetvédelmi szűrő szerepe lenne. A település viszonylag forgalmasabb belső útjának tekinthető az Alföldi út, valamint a Mogyoródi út, a Sólyom utca, Béke utca, József Attila utca nyomvonala, melyek gyűjtőút szerepet töltenek be. A stratégiai zajtérképen megjelenik a HÉV nyomvonala, mint zajhatással járó közlekedési elem, azonban a vonalas zajforrás mentén előnyös adottság a település domborzati viszonya, és a beépítetlen területek elhelyezkedése, mely így csak csekély mértékben jár konfliktusforrással. A Vibrocomp által készített stratégiai zajtérkép és intézkedési tervben összefoglalva megállapítható, hogy a 3 sz. főút erősen terhelt. Magas tranzitforgalom áthalad a településen, továbbá a közösségi közlekedést a leromlott infrastruktúra, elavult járműpark jellemzi.


27


Vasúti közlekedés, repülési zaj

Vasúti zaj

Repülési zaj

Kerepes a repülési és vasúti zajterhelés tekintetében elhanyagolható mértékben érintett. Kerepesen jelenleg a legfontosabb zaj- és rezgésvédelmet érintő feladat a közúti forgalomból származó zajterhelés csökkentése, mely bizonyos mértékig településrendezési eszközökkel is lehetséges. Hulladékkezelés A településen a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott. A kommunális szilárd hulladékot szervezett keretek között elszállítják. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása szintén megoldott. A településen dögkút nem található. A környezettudatos műszaki infrastruktúra fejlesztések eredményeként Kerepes térségi szerepet tölt be a hulladékkezelésben. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a település északkeleti részén található a Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ a 0115/2, 0115/6 és 0115/7 hrsz-ú ingatlanon. A 21ha kiterjedésű hulladékkezelő központ északi irányból Gödöllőről, mintegy 4 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A Központot az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás azzal a céllal hozta létre, hogy a regionális-térségi hulladékkezelési problémákra tartós megoldást dolgozzon ki. A létesítmény kapacitása: II. ütem: 395.555 m³. 2010 júniusában átadott beruházás helyszínét, a Gödöllő és Kerepes között húzódó völgyet 1988 óta használják hulladéklerakóként. Ez a vidék lakott területektől távol esik, így alkalmas ilyen irányú fejlesztésekre. A társulás keretében Nógrádmarcalban és Kerepesen építettek fel a hulladékkezelő létesítményeit, 105 Nógrád és Pest megyei település hulladékkezelési problémáit megoldva. Kerepesen 25-30 fős foglalkoztatotti létszámmal mechanikai előkezelést, válogatást és feldolgozást végeznek. Komposztáló telep, szelektíven gyűjtött hulladékok válogatóüzeme, kiegészítő létesítmények és a hulladéklerakó 400.000 m3 kapacitással működik. A program keretében az érintett településeken szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére kerül sor 486 helyszínen. Ezeken a szigeteken öt, a hulladékfajta anyaga szerint eltérő színű, egyenként 1100 literes tároló edényt helyeznek el. A hulladékkezelő központ a hulladékok biztonságos kezelését és újrahasznosítását végzi, éves szinten 80-90 ezer tonna hulladékot feldolgozva. Kerepesen 12 hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre. Ezzel megvalósult a régió hulladékgazdálkodási rendszerének európai uniós normák szerinti kialakítása, amelynek egyik központja Kerepes, hozzájárulva a hulladékgazdálkodás magyarországi rendszerének korszerűsítéséhez és 105 település környezettudatos KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

28


gondolkodásmódjának formálásához. Ezek közül 27 település közvetlen beszállítási centruma a nagyközség, tehát a környezetállapot megóvásában is térségi funkciót lát el Kerepes. Kerepes délnyugati részen a kistarcsai és csömöri közigazgatási határ találkozásánál pedig a volt kommunális hulladéklerakó és szennyvízleürítő területe fekszik. A korábbi felhagyott kavicsbánya gödrök helyén települési és intézményi szilárd hulladékok lerakása, valamint szippantásból származó folyékony hulladékok elhelyezése történt. Jelenleg a Szilas Bánya Kft.nek van 2013-ig inert hulladék begyűjtési és ártalmatlanítási engedélye, ezután a terület rekultivációja szükséges. Csömörön, Kerepes Csömörrel határos részén Regionális Hulladékkezelő Központot, B3 vegyes összetételű hulladéklerakót üzemeltet a KER-HU Szolgáltató Kft..

3.3. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása 3.3.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése A települési önkormányzattal közösen történt egyeztetések során kialakított program alapján új zöldterület, valamint különleges beépítésre szánt és nem szánt terület kerül kijelölésre, mely utóbbi nagy zöldfelületi igényű sport és rekreációs funkciók, elhelyezésére ad lehetőséget. A különleges beépítésre nem szánt területfelhasználás, olyan funkciók megtelepedését segíti elő, melyek javítják a település zöldfelületi ellátottságát, növelik a szolgáltatások körét, így a település vonzerejének növekedésével a turistaforgalmat is kedvező irányban befolyásolják. A Kb terület kijelölése általános és korlátos mezőgazdasági területen történik. A korlátos mezőgazdasági területeken kijelölt Kb területfelhasználás jellemzően legelő művelési ágú extenzív gyepes területeket foglal magába, melyek patak menti elhelyezkedésük révén természetvédelmi, tájvédelmi szempontból is értékes területek. A beépítésre nem szánt terület kijelölése önmagában alacsony igénybevételt és magas biológiailag aktív felületeket jelent. Mivel ezen területek ökológiai hálózattal is érintettek, ezért az egyedi szabályok meghatározásával a táji természeti értékek védelme is biztosítottá válik. A Kb területek további, elsősorban sportolási célú funkció elhelyezésére alkalmas részei, jellemzően általános mezőgazdasági területeken valósul meg. Ezekben az esetekben a helykijelöléssel a termőföld hasznosítási lehetőségei ugyan romlanak, azonban a felhagyott szántóterületek jövőbeni rendezett feltételek között történő fejlesztése a természeti erőforrásokra nézve nem jár jelentős igénybevétellel, nem okoz jelentős környezeti terhelést. A környezeti elemek tekintetében a területfoglalás, valamint a megjelenő funkciók, tevékenységek nem jelentenek veszélyt a környezeti elemek minőségére.

3.3.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmigazdasági folyamatok elemzése A különleges beépítésre nem szánt rekreációs és sportterületek kijelölésével megjelenő új funkciók idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, mely a turistaforgalom növekedésével, a falusi turizmus fejlődésével a település gazdaságát élénkítheti. Ezek azonban nem járnak jelentős környezetterhelést okozó további funkciók megjelenésével. Az újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatása szintén kedvező, valamin a terület értékesítéséből származó önkormányzati bevételek a település fenntartható fejlesztésére, a meglévő értékek védelmére fordíthatóak. Javaslatok között szerepel az intézményrendszer bővítése, melyet elősegítendő a terv városközponti területén, illetve a belterületeken elszórtan, alközpontok kialakításának céljából több vegyes területet jelöl ki. Amennyiben a település hiányzó intézményi rendszere kiépülésre kerül, a most különösen természeti adottságai és nyugodt lakókörnyezete miatt vonzerővel KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

29


rendelkező község a továbbiakban az alapvető szolgáltatásokat is helyben tudja nyújtani. Így az egész település vonzerejét erősíti, csökkentve ezzel a jelenleg településen kívül megoldott, az intézményi ellátás elérése miatt szükséges ingázások okozta többletforgalmat, ami a káros környezeti hatásokat csökkenti. Ez az értéknövekedés kihatással lehet az ingatlanárakra is.

3.4. Várható környezetet, természeti értékeket érő hatások, környezeti következmények 3.4.1. Környezeti igénybevétel, illetve terhelés Kerepes településrendezési eszközeinek módosítása során a hatályos rendezési tervekhez képest történő változások környezetvédelmi szempontból alapvetően pozitív jellegűek. A korábbi tervekben szereplő, némely esetben indokolatlan beépítésre szánt területek kijelölését felülvizsgálva konkrét fejlesztés hiányában visszasorolások történtek, melyek egy része TSZT és SZT szinten is megvalósult. Ilyen teljes mértékű visszalépés a korábbi tervekben szereplő kijelölésekhez képest a Szilasliget északi lakóterületi kijelölések megszüntetése, a délen lévő lovassport területhez kapcsolódó falusias lakóterületi kijelölésekből való visszalépés. A módosítások körében szerepelnek olyan változások, melyek ugyan szerkezeti tervi szinten beépítésre szánt területfelhasználásba maradtak, de kiszabályozása nem történik meg, csak a konkrét fejlesztés ismeretében a későbbiek folyamán nyílik rá lehetőség. Ezek a területek főleg különleges beépítésre szánt és nem szánt sport és rekreációs területek. Megemlítendők azok a korábbi beépítésre szánt területi kijelölések, melyek a továbbiakban is megtartandók, szabályozásuk is megtörténik, azonban a szabályozási terv hatályba lépése bizonyos feltételekhez kötött. Ilyen terület pl. a Széphegy-liget tervezett lakóterület kijelölése. A területfelhasználás változások nem járnak olyan területek kijelölésével, melyeken negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységeknek biztosítanak helyet. A továbbiakban a rendezési tervben megjelenő főbb módosításokat, javaslatokat tárgyaljuk a természeti-, táji értékek, valamint környezeti elemek vonatkozásában.


30


31

1. Korábbi beépítésre szánt területek kijelölésének felülvizsgálata a) Lovas központ melletti falusias lakóterület kijelölés felülvizsgálata

légifotó

kivonat a hatályos településszerkezeti tervből

kivonat a hatályos szabályozási tervből

A hatályos TSZT a település déli határában a 0214 hrsz.-ú külterületi út mentén tervezett falusias lakóterületet határoz meg, ugyanezen terület a hatályos SZT alapján be nem építhető Má-k jelű "korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet"-be sorolt, mely "szabályozási terv alapján fejleszthető". A terület meglévő mezőgazdasági erdő és vízgazdálkodási területet érint. A terület geomorfológiai adottságai, valamint az ökológiai folyosó érintettség és a meglévő felhasználás együttesen lehetetleníti el a lakóterületként történő felhasználást. A fenti okok miatt a területet szerkezeti és szabályozási terven egyaránt korlátos mezőgazdasági területbe (Má-k) javasolt visszasorolni. Környezeti elemek, rendszerek

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások

Forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik Termőföld, talaj, felszíni és Megmarad a termőföld hasznosításának felszín alatti vizek lehetősége Kijelölés megszüntetésével kommunális hulladék Hulladék képződésének lehetősége megszűnik Kijelölés megszüntetésével zaj és rezgésterhelés Zaj- és rezgés-terhelés lehetősége megszűnik Természeti környezet, élővilág, Vízmosás menti gyepterület élőhelye megmarad, ökológiai hálózat ökológiai rendszer zavartalansága biztosított

Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások

Levegő

Táj, épített környezet

Zavaró, idegen tájelem nem jelenik meg


A hatályos tervekhez képest a kijelölés a környezetállapot szempontjából pozitív hatással jár


32

b) Szilasliget északi részén lévő korábbi lakóterület fejlesztés felülvizsgálata

légifotó



Kerepes Szilasliget városrészt északi részén lévő korábbi lakóterület fejlesztés területére a tervezett lakófunkció megszűntetése és a tényleges használatnak megfelelő általános mezőgazdasági terület kijelölése javasolt. A település már beépült részével határosan, mintegy 40 méter mélységében továbbiakban szerkezeti tervi szinten véderdő (Ev) területfelhasználás kijelölése tervezett, mely a tervezett Mogyoród-Kerepest összekötő út és a meglévő HÉV vonal zajvédelmi elemeként funkcionálhat és a mezőgazdasági területeket is elválasztja a kertvárosias lakóterületektől. Környezeti elemek, rendszerek Levegő Termőföld, talaj, felszín alatti vizek

felszíni

Hulladék

Zaj- és rezgés-terhelés

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik és Megmarad a termőföld hasznosításának lehetősége Kijelölés megszüntetésével kommunális hulladék képződésének lehetősége megszűnik Kijelölés megszüntetésével zaj és rezgésterhelés lehetősége megszűnik, 40m széles véderdő kijelölés tényleges zajcsökkenést eredményez a HÉV és a későbbiekben megépülő átkötő út vonatkozásában

Természeti környezet, élővilág, Megmaradó biológiailag aktív felületek, ökológiai ökológiai hálózat folyosó értékes élőhelyek Épített környezet a természeti környezet rovására Táj, épített környezet nem terjeszkedik tovább, a kijelölt erdő településszegély funkciót tölt be



A hatályos tervekhez képest a kijelölés a környezetállapot szempontjából pozitív hatással jár


33

c) Kálváriától észak-keletre lévő falusias lakóterület kijelölés felülvizsgálata

légifotó



Az ökológiai hálózattal körbe vett területet a hatályos TSZT, Lf jelű "falusias lakóterület" területfelhasználásba sorolja. A terület továbbra is csak TSZT szintjén kerül lakóterületbe, kiszabályozása nem indokolt, tekintve, hogy a település jelentős méretű kiszabályozott beépítetlen lakóterületekkel rendelkezik. A terület valós állapotának és művelési ágnak megfelelően Má-1 övezetbe kerül. A területet érintő erdőkataszter szerinti erdőterület TSZT és SZT szinten is véderdő besorolást kap.

Környezeti elemek, rendszerek



A szabályozás és a beépítés megvalósulásáig a forgalmat generáló funkció megszűnésével A lakóterület potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik kiszabályozásának Termőföld, talaj, felszíni és felszín Átmenetileg megmarad a termőföld hiányában a alatti vizek hasznosításának lehetősége változás A szabályozás és a beépítés megvalósulásáig a átmenetileg Hulladék kommunális hulladék képződésének lehetősége pozitív hatást megszűnik eredményez A szabályozás és a beépítés megvalósulásáig zaj és Zaj- és rezgés-terhelés rezgésterhelés lehetősége megszűnik Levegő

Biológiailag aktív felületek, ökológiai folyosó értékes A táji, természeti Természeti környezet, élővilág, élőhelyei megmaradnak, az erdőkijelöléssel az környezet ökológiai hálózat állomány védelme biztosítottá válik tekintetében pozitív hatás Épített környezet a természeti környezet rovására Táj, épített környezet várható. átmenetileg nem terjeszkedik tovább



34

d) Mogyoródhoz kapcsolódó lakóterület kijelölések felülvizsgálata

légifotó



A hatályos TSZT a területet kertvárosias lakóterületként jelöli ki, míg szabályozási szinten korlátos mezőgazdasági területbe sorolt. A területre korábban résszabályozás készült a kertvárosias lakóterület kijelölése céljából, azonban jóváhagyása nem történt meg, tekintve, hogy a szomszédos Mogyoródi versenypálya zajterhelése miatt a hatóság nem fogadta el a lakóterület kijelölést. A lakóterület további terjeszkedése csak abban az esetben javasolt, ha megnyugtató megoldás születik zajvédelem terén. Mindezek miatt a javaslat szerint továbbra is csak TSZT szinten tervezett lakóterületet jelölni, szabályozásban a mezőgazdasági hasznosítás biztosítása érdekében Má-2 övezet kijelölése történik. Mindezek mellett bizonyos feltételek teljesülése esetén a terület Lke építési övezetbe kerül, mely nagytávlatban, ütemezetten lép csak hatályba.




Az ütemezet hatályba lépés megvalósulásáig a forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik Az ütemezett, Termőföld, talaj, felszíni és felszín Átmenetileg megmarad a termőföld feltételekhez alatti vizek hasznosításának lehetősége kötött hatályba léptetéssel a A szabályozás és a beépítés megvalósulásáig a módosítás Hulladék kommunális hulladék képződésének lehetősége átmenetileg megszűnik A szabályozás hatályba lépése kizárólag a pozitív hatást eredményez zajprobléma megoldása esetén lehetséges, a Zaj- és rezgés-terhelés beépítés megvalósulásáig zaj és rezgésterhelés lehetősége megszűnik A táji, természeti Természeti környezet, élővilág Átmenetileg megmaradó biológiailag aktív felületek környezet tekintetében Épített környezet a természeti környezet rovására pozitív hatás Táj, épített környezet átmenetileg nem terjeszkedik tovább várható. Levegő



35

2. Városközponti terület felülvizsgálata

légifotó



A terület területfelhasználásának és szabályozásának felülvizsgálata képviselőtestületi döntést alapján történik, melynek során az ingatlanhatárokhoz, valamint a tulajdonviszonyokhoz igazodóan Vt, Z-kp területek kerülnek lehatárolásra, kiszabályozásra. A tervezett városközpont középső területén ingatlanjogilag jól lehatárolható módon nyilvántartott erdőtag található, mely ökológiai folyosó területével is érintett. A módosítási javaslat szerint az erdőterület bevonása, és mint egy fás-erdős közterületként való kialakítása a tervezett városközpont egyik fő vonzerejévé válhat. A tervezés során az erdőterület megtartása a szabályozási terv keretei között kerül rögzítésre, a TSZT-n területfelhasználás-változás nem tervezett. A patak mentén közel 1ha-os területen közpark kijelölése tervezett. A városközpontban a szabályozás eredményeként intézmények, rendezvényterek, lakások megjelenése várható, melyek következtében a terület a település súlyponti területévé válhat. Környezeti elemek, rendszerek

Levegő Termőföld, talaj, felszín alatti vizek

felszíni

Hulladék Zaj- és rezgés-terhelés

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Forgalmat generáló funkció megjelenésével levegő minősége várhatóan kis mértékben romlik és Beépítés megjelenésével területfoglalás történik

az eddigi kijelölésekhez képest nem történik változás, a tényleges állapothoz képest a beépítés Beépítés megjelenésével kommunális megjelenésével hulladékképződés várható minimális mértékű környezetterhelés Forgalmat generáló funkció megjelenésével várható zajterhelés várhatóan kis mértékben növekszik

Ökológiai hálózat elemeinek védelme egyedi előírásokkal biztosított, erdőterület védelme Természeti környezet, élővilág, egyedi szabályozókkal, felsőbbrendű ökológiai hálózat jogszabályokkal biztosított. Kb-rek területek kijelölésével természeti környezet viszonylagos beépítetlensége biztosított.



Szabályozás következtében városközponti terület megjelenése természeti környezet rovására, település súlyponti területének kialakulása. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

az eddigi szabályozáshoz képest pozitív irányú a változás, mivel a természeti értékek védelme szigorúbb szabályozókkal biztosított semleges


36

3. Sportterületek fejlesztése

légifotó



A TSZT módosítással érintett terület a Mogyoródi közigazgatási határ mentén található, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló, a TSZT-ben tervezett kertvárosias lakóterület. A területet már a korábbi rendezési eszköz is tervezett lakóterületként határozta meg. A hatályos SZT Má-k jelű korlátozott - beépítést meg nem engedő - használatú általános mezőgazdasági övezetet állapít meg a területre, amely "szabályozási terv alapján fejleszthető". A tervezési terület művelési ágát tekintve részben kivett beépítetlen területként, részben pedig L4-es legelő területként van nyilvántartva, valós állapota szántó, illetve felhagyott szántó. A területet jelentős mértékben érinti a Mogyoródi Hungaroring zajterhelése. A zajterhelés egy esetleges zajvédő fal megépítésével sem csökkenne jelentősen, ezért a tervezett kertvárosias lakóterült helymeghatározása szakmailag nem támogatott. Mivel a település jelentős tervezett lakóterületi tartalékokkal bír olyan területeken ahol a nincs környezeti terhelés, a tervezett módosítási javaslat a településfejlesztési koncepcióban foglalt céloknak is megfelel. A javasolt területfelhasználás változás kertvárosias lakóterületből, sportolási célú különleges beépítésre szánt területbe sorolása. SZT szinten Má-2, illetve a kivett területeken Kb-sp övezet tervezett. A terület alkalmas nagypályás sportpálya, paintball lasertag pályák, kerékpáros és gördeszkapályák, R/C modellpályák, valamint a Mogyoródi versenyekhez kapcsolódóan kempinghely, szolgáltatás, vendéglátás létesítményeinek elhelyezésére. A felsorolt területhasználatok viszonylag nagyobb területigénnyel járnak, azonban a kijelölt ingatlanok művelésből való kivétele korábban már megtörtént, így a módosítás nem jár termőföld igénybevételével. Környezeti elemek, rendszerek

Forgalmat generáló funkció megjelenésével levegő minősége várhatóan kis mértékben romlik

Levegő

Termőföld, talaj, felszín alatti vizek

Hulladék


felszíni

Kb-sp, Má-2 övezet kijelölésével minimális mértékű területfoglalás történik, művelésben lévő és termőföld hasznosítási lehetősége megmarad, kivett területek esetében a módosítás nem jár a termőföld igénybevételével Beépítés megjelenésével minimális mennyiségű kommunális hulladékképződés várható


Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások Az eddigi kijelölésekhez képest nem történik változás, a tényleges állapothoz képest új funkció megjelenésével minimális mértékű


Zajterhelést a Hungaroring határozza meg, így a módosítás nem jár változással

Zaj- és rezgés-terhelés Természeti környezet, élővilág Táj, épített környezet

Kb-sp, Má-2 terület kijelölésével természeti környezet viszonylagos beépítetlensége megőrizhető Épített környezet a természeti környezet rovására átmenetileg nem terjeszkedik tovább

37 környezetterhelés várható

pozitív

4. Temetőterület fejlesztési irányainak meghatározása

légifotó



A TSZT módosítással érintett terület a 2444 és a 2443/1 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A telkeken jelenleg sportpálya üzemel. A területet a hatályos TSZT, Vt jelű "Településközponti vegyes terület" területfelhasználásba sorolja. A hatályos SZT a 2444 hrsz.-ú ingatlan területére Ksp jelű építési övezetet határoz meg. A településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú cél, hogy a települési temető bővítési területe kijelölésre kerüljön. A temető bővítési területére tervezői javaslat a meglévő temető bővítése, fejlesztése, mindez kegyeleti és funkcionális szempontból is fenntartható megoldást jelent. A javaslat feloldja a funkcionális ellentmondást a sportpálya és közvetlen szomszédságában lévő temető között. A településszerkezeti tervben és szabályozási tervben a Vt övezetből 1,05 ha nagyságú terület kerül átsorolásra K-t építési övezetbe. Környezeti elemek, rendszerek

Levegő

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A bővítés a jelenlegi besorolásnhoz képest nem generál nagyobb forgalmat, így nem jár megnövekedett levegőszennyezéssel

A bővítési terület funkciójából adódóan Talaj, felszíni és felszín alatti zöldfelületi jellegű, így nem okoz negatív változás vizek a talaj, felszíni és felszín alatti vizek állapotában Hulladék

Funkcióhoz kapcsolódó hulladék megjelenése

Zaj- és rezgés-terhelés

A bővítés a jelenlegi besoroláshoz képest nem generál nagyobb forgalmat, így nem jár megnövekedett zajterheléssel


Meglévő temető bővítése a terület központi elhelyezkedése révén épített környezet szempontjából kedvező változás KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu


A bővítés a jelenlegi besoroláshoz képest nem jár megnövekedett környezeti terheléssel.

pozitív


légifotó


38


A település keleti területén, a belterületi lakóterülete mellett művelésből kivett, belterületi telkek Keü építési övezetbe soroltak, mely terület teljes terjedelmében az "országos ökológiai hálózat" területével fedett. A terület szomszédságában lévő Kálvária kegyeleti funkciójához kapcsolódóan javasolt a területet TSZT szinten K-t területfelhasználási kategóriába szerepeltetni olyan módon, hogy a terület ökológiai értékének fennmaradása és a későbbi beépítések tájba illesztése biztosított legyen. A terület kiszabályozása csak a későbbiek folyamán tervezett, mindaddig Kb-vm beépítésre nem szánt területbe kerül. A beépítésre szánt terület kiszabályozásának feltételeit a TSZT-ben rögzített egyedi előírásokkal ellátott ökológiai hálózati elem is korlátozza, a természeti táji értékek védelme érdekében. Környezeti elemek, rendszerek Termőföld, talaj, felszín alatti vizek

felszíni

Hulladék


és

Kb-vm övezet kijelölésével minimális mértékű területfoglalás történik, kivett területek lévén a termőföld hasznosítási lehetősége nem romlik

Semleges

Funkcióhoz kapcsolódó hulladék megjelenése

Ökológiai hálózat elemeinek védelme egyedi Természeti környezet, élővilág, előírásokkal biztosított, Kb-vm területek ökológiai hálózat kijelölésével természeti környezet viszonylagos beépítetlensége biztosított Táj, épített környezet


Kálváriához kapcsolódó szakrális központ alakul ki, a temető kiszabályozása esetén a TSZT-ben az ökológiai hálózatra rögzített egyedi előírások biztosítják a temető tájba illesztését.


Jelenlegi kijelöléshez képest pozitív irányú a változás.


légifotó


39


A TSZT módosítással érintett terület a Szilasligeti településrészhez északról kapcsolódik, a HÉV nyomvonalától nyugatra lévő mezőgazdasági művelés alatt álló telekcsoporttal. A területet a hatályos TSZT, Kt jelű "Különleges Temetők területe" (K jelű) területfelhasználásba sorolja. A hatályos SZT Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetet állapít meg a területre. A módosítással érintett telkeken túl, a környezete is mezőgazdasági terület, amit a déli oldalról tervezett kertvárosi lakóterület határol. A tervezett temető nem illik a kialakult és tervezett településszerkezetbe sem funkcionálisan, sem térszerkezeti szempontból. A kialakult állapotra figyelemmel közlekedési kapcsolat sem biztosítható a megfelelő funkcionális működéséhez. A javasolt területfelhasználás változás különleges temető területből, általános mezőgazdasági területbe sorolása. A megszüntetett fejlesztésbe bevonható temető területet a település belterületén meglévő temető bővítésével és távlatban kialakítandó temető terület kijelölésével javasoljuk hosszú távon megoldani.


Levegő



Forgalmat generáló funkció megszűnésével potenciális légszennyezés lehetősége megszűnik

Termőföld, talaj, felszíni és felszín Megmarad a termőföld hasznosításának lehetősége Kijelölés alatti vizek visszavételével a Kijelölés megszüntetésével hulladék képződésének Hulladék környezeti lehetősége megszűnik terhelés Kijelölés megszüntetésével zaj és rezgésterhelés Zaj- és rezgés-terhelés lehetősége is lehetősége megszűnik megszűnik Természeti környezet, élővilág Megmaradó biológiailag aktív felületek Táj, épített környezet

Épített környezet a természeti környezet rovására nem terjeszkedik tovább



5. Rekreációs fejlesztési területek kijelölése A település rendkívül nagy belterültbe ékelődő, vagy mellette elhelyezkedő beépítetlen kedvező táji, természeti adottságú területekkel rendelkezik, melyek rekreációs irányban fejlesztendők. Kb-rek területfelhasználási kategóriába sorolt területek jellemzően a patak mély fekvésű területei, part menti vizes élőhelyei, illetve az ezekhez kapcsolódó puhafás ligeterdők területei. A Kb-rek területek alkalmasak arra, hogy az eddigi alulhasznosított településrész rekreáció címén használatba vehető legyen, ezzel megteremtve a kapcsolatot a patakparti területek valamint a beépített lakóterületek között. A rekreációs területek elsősorban olyan funkciók megtelepedésének nyújtanak lehetőséget, melyek kapcsolódnak a kedvező természeti, táji adottságokhoz, a vízfolyáshoz, illetve nagy zöldfelületi igénnyel rendelkeznek. Ilyen funkciók a családi pihenőhelyek, piknikező helyek, játszóterek, tornapályák, tematikus élmény- és kalandparkok, erdei kötélpályák, tanösvények, oktatási, nevelési célú bemutató helyek, melyek bizonyos mértékű beépítési lehetőséget, kiszolgáló létesítményeket kívánnak meg, ugyanakkor környezetükben fontos a természeti adottságok védelme.

légifotó



A Kb-rek területek közül a Szilasligeti HÉV átjárótól délre lévő területen önkormányzati szándék szerint egy vízvisszatartó tórendszert kívánnak létrehozni, melyre a vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A tervezett beruházás nemcsak vízgazdálkodási céllal valósul meg, de rekreációs fejlesztés is egyben. A Kb-rek1 övezetbe sorolt terület természeti, táji értékeinek megőrzése mellett elsősorban vízhez is kötődő pihenés, rekreációs célra hasznosítható.


40

Kerepes Város - Új Településrendezési Eszközeinek készítése 2014. légifotó


41


A városközponti terület esetében az SZT-n Má-k övezetben lévő telkek rét művelési ágúak, a nedves rétek más területfelhasználásba történő átsorolása indokolt annak érdekében, hogy a település belterületének súlyponti területe, ami egyébként a tervezett városközponti területhez közvetlenül kapcsolódik, ne mezőgazdasági művelésű területek legyenek, felhasználásuk kapcsolódjon a városközponti területekhez rendeltetés és egyéb szempontok szerint is. A Kb-rek2 övezetbe sorolt városközponti terület mentén elhelyezkedő rekreációs területen a közparki funkciók is megjelenhetnek, melyek illeszkednek a szomszédos településközpont vegyes és intézményi területekhez. A terület elsősorban nagyobb területigényű, közparki funkciókat kiegészítő sport, rekreációs és szabadidős tevékenységek végzésére nyújt lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a Kb-rek2 övezet a városközponti terület szomszédságában helyezkedik el, így a kiszolgáló létesítmények megtelepedésének engedélyezése nem indokolt.

légifotó



A rekreációs területek közül a Szilas-patak keleti ága menti terület esetében a kijelölés csak szerkezeti tervi szinten jelenik meg. A szabályozási tervben a fejlesztések, valamint a vízfolyás revitalizációs tervének elkészítéséig csak egy korlátozottabb használat engedélyezett a természeti értékek védelme miatt. Ennek okán szabályozási tervben a jövőbeni turisztikai, rekreációs fejlesztés területei egyrészt korlátos mezőgazdasági övezetbe (Má-k3), míg a kivett területek művelés hiányában Kb-vm övezetbe kerültek. A kijelölt különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes ökológiai hálózattal érintett területei a településnek, így a kijelölt övezetekben elhelyezhető funkciók, rendeltetések meghatározásánál figyelembe vételre került a természetvédelem szempontrendszere. Ennek megfelelően alacsony beépítés, és magas minimális zöldfelületi fedettség került meghatározásra, továbbá az elhelyezhető építmények köre is korlátozott. Környezeti elemek, rendszerek


Hulladék

felszíni

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások A Kb-rek területek funkciójából adódóan és zöldfelületi jellegűek, így a kijelölések nem okoznak negatív változás a talaj, felszíni és felszín alatti vizek állapotában A rekreációs funkció megjelenésével kis mennyiségű kommunális jellegű hulladék megjelenése várható


Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások Az eddigi kijelölésekhez képest a változás környezetállapot tekintetében semleges


A területen a rekreáciúós, zöldfelületi funkciók megjelenése a természeti-, táji értékek megőrzése Természeti környezet, élővilág, mellett történik. Az ökológiai hálózatra rögzített ökológiai hálózat egyedi előírások biztosítják a természeti értékek védelmét. Az ökológiai hálózatra rögzített egyedi előírások Táj, épített környezet biztosítják a megjelenő építmények tájba illesztését.

42 A természeti, táji értékek tekintetében a korábbi szabályozáshoz képest a változás pozitívan hat.

6. Egészségügyi területek kijelölése (Bolnoka) A módosítással érintett terület a volt honvédségi tüzelőállás kerepes közigazgatási területére eső ingatlana belterületi 4525 hrsz.-ú építési telek. A volt honvédelmi célokat szolgáló területegység egy olyan önálló szerkezeti egység, amelyet kettévág a Kerepes-Gödöllő közigazgatási határ. A volt honvédségi területen jelenleg több romos, használaton kívüli építmény található, 13 rossz állagú félig lebontott épület, ezen kívül vasbeton fedezékek építményei. A módosítással érintett telek a hatályos TSZT – ben Kht jelű beépítésre szánt különleges terület, szabályozási szinten tervezett Keü jelű egészségügyi terület. Az önkormányzat a hatályos TSZT-ben a területre meghatározott K-eü területfelhasználást a továbbiakban is fenn kívánja tartani. Az állami főépítész PED/ÁF/142-15/2013. ügyiratszámú határozatában térségi területfelhasználási engedélyt arra vonatkozóan, hogy jelen szerkezeti terv készítése során a szóban forgó terület továbbra is beépítésre szánt területként kezelhető, az összhang a határozattal a térségi tervek vonatkozásában igazolt. Környezeti elemek, rendszerek

Levegő



Az eddigi alulhasznosított terület használatba vételével a forgalom kis mértékben növekszik, így a levegő minőség minimális mértékben romlik

A módosítás a jelenlegi besoroláshoz képest nem jár megnövekedett Egészségügyi funkció megjelenésével hulladék megjelenése környezeti Hulladék várható. terheléssel. Az eddigi alulhasznosított terület használatba vételével a Zaj- és rezgés-terhelés forgalom kis mértékben növekszik, így a zajterhelés minimális mértékben növekszik. A nagy zöldfelülettel Természeti környezet, A szabályozás a területen lévő erdőrészlet védelmét rendelkező funkció élővilág biztosítja. az eddigi alulhasznosított, degradált katonai Alulhasznosított, felhagyott terület használatba vétele során területhez képest Táj, épített környezet a táji, természeti környezet állapota jelentős mértékben javuló természeti javul. környezetet eredményez. Új építmények megjelenésével területfoglalás történik. Talaj, felszíni és felszín Használaton kívüli építmények bontásával biológiailag aktív alatti vizek felületek jönnek létre. A kijelölt funkció nem okoznak negatív változás a talaj és talajvíz állapotában.



7. Közmű és energia létesítmények a) MAVIR A módosítással érintett terület Kerepes közigazgatási területének DK-i határában található szántó művelési ágban lévő 0141 hrsz.-ú telek és környezete. A fejlesztendő területek jelenleg beépítetlen. A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) 245/2012 számú határozatával elfogadott 2011. évi Hálózatfejlesztési Terv (a továbbiakban: HFT) Gödöllő térségében egy 400/132 kV-os alállomás létesítését írja elő 220 kV-os kapcsoló berendezéssel történő távlati bővíthetőség lehetőséggel, 2015 évi határidővel. Az alállomás létesítését a MEH a 245/2012 számú határozatban közcélú átviteli elemmé minősítette. A Kerepes, 0141 hrsz-ú földterületen tervezett létesítés miatt az alállomás elnevezése „Kerepes 400/132 kV-os transzformátorállomás”. A területigény figyelembe veszi a 220 kV-os bővíthetőség lehetőségét is - távlatilag ugyanis a transzformátorállomásban mind a 400/132 kVos, mind a 400/220 kV-os transzformáció megjelenik. A szóban forgó létesítményekkel kapcsolatban az állami főépítész PED/ÁF/108-20/2014. ügyiratszámon adta ki térségi területfelhasználási engedélyét, amellyel lehetőség nyílt a főhálózati elemek településrendezési eszközökben történő szerepeltetésére. A településrendezési eszközök tartalmazzák a szóban forgó infrastrukturális elemeket, a szabályzat a 0141 hrsz.-ú ingatlanon a transzformátorállomás telepítésére alkalmas Kb-va övezetet. Környezeti elemek, rendszerek


Termőföld, talaj, felszíni és Területfoglalás, termőföld igénybe vétel felszín alatti vizek Zaj- és rezgés-terhelés

Lokális zaj- és rezgésterhelés megjelenése

Természeti környezet, élővilág, Mezőgazdasági terület, mint élőhely megszűnik, ökológiai hálózat biológiailag aktív felületek kiterjedése csökken Táj, épített környezet

Zavaró tájelem


Környezetállapot szempontjából bekövetkező változások Új környezetterheléssel és negatív tájképi hatással járó létesítmény megjelenése

43


44

b) energiapark A hatályos rendezési terv a területen lakóterület fejlesztést jelöl. A település nagy kiterjedésű kiszabályozott, ezidáig beépítetlen lakóterületekkel rendelkezik, így a korábbi kijelölés az említett okok miatt, valamint közlekedési kapcsolat hiányában nem támogatott. A terület esetében a K-en, a különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület kijelölése a környezettudatos energiafejlesztések megvalósításának érdekében került meghatározásra. Környezeti elemek, rendszerek


felszíni

Terhelések, közvetlen és közvetett hatások Bár a kijelölés az jelenlegi mezőgazdasági hasznosításhoz képest területfoglalással, és termőföld igénybe vételével jár, az eddigi lakóterületi besoroláshoz képest alacsonyabb beépíthetőség várható.

Zaj- és rezgés-terhelés Természeti környezet, élővilág


Megjelenő funkciótól függően zajterhelésben minimális változás következhet be. Az eddigi Lf övezethez képest a Kb-en övezet kijelölésével természeti környezet viszonylagos beépítetlensége megőrizhető.

Zavaró tájelem megjelenése



A módosítás a jelenlegi besoroláshoz képest nem jár megnövekedett környezeti terheléssel.

Megtelepülő tevékenység függvényében előfordulhat negatív tájképi hatás


45

8. Úthálózat fejlesztések A távlati fejlesztései elképzelések között szerepel az M3-as és M31-es autópálya összekötését biztosító 301. számú országos főút nyomvonala, mely Kerepes és Mogyoród közigazgatási területén halad át. A tervezett 301. sz. főút nyomvonala a szerkezeti tervben a vonatkozó térségi területfelhasználási engedély birtokában szerepeltethető, addig az ismert nyomvonal tájékoztató elemként kerül feltüntetésre a szerkezeti tervben. A hatályos TSZT-n szereplő tervezett Mogyoród - Kerepes 3.sz. főút - M31-es pihenőt összekötő tervezett helyi mellékút nyomvonala, mely egyes szakaszainak kiszabályozása a korábbi gazdasági területek kijelölése során már megtörtént. A tervezett helyi mellékút tehát a továbbiakban is feltüntetésre kerül szerkezeti és szabályozási terven egyaránt. Tekintettel arra, hogy a tervezett út a lakóterületektől északra, viszonylag távolabb helyezkedik el, annak várható terhelése az életminőségre nézve elhanyagolható mértékű. Megépülésével azonban a közlekedési kapcsolatok jelentős mértékben javulnának.

Környezeti elemek, rendszerek Levegő



Vonalas elem mentén megjelenő levegőterhelés

Életminőségre Termőföld, talaj, felszíni és felszín Területfoglalás, művelésből történő kivonás nézve semleges alatti vizek hatás Új vonalas elem mentén lokálisan növekvő Zaj- és rezgés-terhelés zajterhelés Összefüggő ökológiai rendszerek egymástól való Természeti környezet, élővilág, elvágása, ökológiai hálózat egyes elemeinek Természeti ökológiai hálózat egymástól való elszigetelése környezetre nézve Idegen tájelem megjelenése a természeti negatív hatás Táj, épített környezet környezetben



9. Mezőgazdasági területek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata A mezőgazdasági területek kijelölése esetében meghatározó szempont volt a település adottságainak figyelembe vétele, a művelt, jó minőségű termőföldek, valamint az ökológiailag is értékes legelők és visszagyepesedő területek tájhasználatának megtartása. A területfelhasználási egységek meghatározásakor figyelembe vételre került a BATrT által kijelölt térségi mezőgazdasági területfelhasználás kategória is. Az OTRT előírása szerint: 6. § (2) b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; A BATrT-ben lehatárolt mezőgazdasági térségi területeken belül a településszerkezeti tervben a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló területek jellemzően mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába kerültek. Mindezek mellett azonban szükség volt bizonyos mezőgazdasági térségi területek egyéb területfelhasználási kategóriába történő sorolására, melynek során vízgazdálkodási területek, közlekedési területek és korábban jóváhagyott, építési jogokat is keletkeztetett szabályozási tervek által kijelölt gazdasági területek valós állapotuknak vagy jóváhagyott terv szerinti kijelölésüknek megfelelően lettek szerepeltetve a tervben. A mezőgazdasági területek kijelöléseknél szintén fontos szempont volt a település viszonylatában átlagosnál jobb minőségű termőterületek lehatárolását figyelembe venni. Az 1-3 közötti minőségi osztályba tartozó szántók a település középső, keleti részein találhatók, melyeken intenzív szántóföldi gazdálkodás, vagy extenzív gyepgazdálkodás folyik. Ezek a területek kivétel nélkül mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába kerültek. A felsőbbrendű tervek előírásain, valamint az államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatások figyelembe vételén kívül megvizsgáltuk a település mezőgazdasági területeinek valós állapotát, tényleges hasznosítását. Kerepes esetében két tendencia figyelhető meg. A településen a művelés jellemzően a nagytáblás, jobb minőségű szántókon folyik, ezek a területek jellemzően az M31-től nyugatra helyezkednek el, míg az M31-es gyorsforgalmi úttól keletre lévő, leszakadó kistáblás területeken a felhagyás a jellemző. A területeknek a megközelíthetőségét nagyban korlátozza a megépült út, így a szomszédos erdőterületek közelsége és a felhagyás miatt megkezdődött a természetes szukcesszió, a gyepesedés, cserjésedés folyamata, mely a természetvédelmi, tájvédelmi szempontból kedvező, azonban a mezőgazdasági termesztésben kedvezőtlen tendencia. Az átalakulás több éve tartó folyamat, mely olyannyira előrehaladt, hogy az egykori szántóterületeken értékes, gyepes élőhelyek alakultak ki. Éppen ennek köszönhető, hogy az ökológiai folyosó kijelölés is rákerült a területre, biztosítva a területek beépítésre nem szánt területként való megőrzését. Hasonló folyamat figyelhető meg a Szilas-patak keleti ága mentén lévő mezőgazdasági terület esetében, bár itt az extenzív gyepterületek jelenléte nem a szántóföldi növénytermesztés felhagyásának következménye, hanem annak köszönhető, hogy a változatos domborzati adottság miatt a terület csak extenzív gyepes területként, rét, legelő, kaszálóként "hasznosítható". Ezen területek az előbbiekhez hasonlóan szintén részei az ökológiai hálózatnak. Mindezek alapján látható, hogy a mezőgazdasági területek alapvetően két típusba sorolhatók, így már a TSZT-n és a szabályozási tervben a természetvédelmi érdekeket szem előtt tartva megkülönböztetésre került a szigorúbb szabályozást is kívánó korlátos használatú KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

46


mezőgazdasági területek (Má-k), a területfelhasználást és beépítést tekintve is megengedőbb általános mezőgazdasági területektől (Má). Tervezett általános mezőgazdasági területek: A település azon részein, ahol jelenleg is intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik, ott a mezőgazdasági tevékenység fejleszthetőségét biztosítani kell. Az általános mezőgazdasági területek az intenzívebb mezőgazdasági termesztésre alkalmas területeket foglalják magukba, melyek a mezőgazdasági termelő tevékenység – növénytermesztés (szántó, szőlő-gyümölcsös), és az állattartás, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás céljára szolgálnak. Általános mezőgazdasági területfelhasználásba soroltak  az M31-től dél-keletre lévő, többnyire nagytáblás művelt szántóterületek,  az M31-től nyugatra fekvő szántóterületek,  Szilasliget északi részén fekvő szántóterületek, valamint  a nyugati határon elhelyezkedő összefüggő szőlő ültetvények.

M31-től nyugatra lévő intenzíven művelt területek

M31-től keletre lévő intenzíven művelt területek

Szilasligettől északra lévő művelt területek

Szilasligettől nyugatra lévő művelt területek

Az általános mezőgazdasági területeken belül két övezetet javasolt kialakítani. Az Má-1 övezet ingatlanjai jellemzően beépítetlenek, az érintett területek művelés alatt állnak. Bár a telkek bizonyos részeken elaprózódottak, mégis viszonylag nagytáblás rendszerben folyik a művelésük. A mezőgazdasági termelő tevékenység támogatása céljából elsődlegesen a területhasználathoz köthető, növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. Má-1 jelű övezetben birtokközpont kialakítása továbbra is KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

47


engedélyezett, a korábbihoz hasonló paraméterekkel, mely szintén a mezőgazdasági tevékenység fejlesztését szolgálja, ugyanakkor a lakóépület elhelyezésének lehetőségét szigorítani javasolt. Az általános mezőgazdasági területek belül szabályozási tervi szinten meg kell különböztetni azokat a területeket, ahol ugyan jellemző a szántóföldi növénytermesztés, azonban ezek a területek már korábban beépítésre szánt területként kijelölésre kerültek, ahol konkrét fejlesztés hiányában szabályozási szinten továbbra is a mezőgazdasági övezet megtartása javasolt (Má-2 övezet). Az érintett területek többnyire művelés alatt állnak, kisebb részben felhagyott területek, jellemzően épületmentesek. Mivel ezen övezetbe tartozó területek a település távlati fejlesztési területei, ezért új, maradandó építmények megjelenése nem támogatott. Ugyanakkor a fejlesztések megvalósulásáig továbbra is meg kell teremteni a mezőgazdasági termelés lehetőségét, így csak a növénytermesztéshez és az állattartáshoz kapcsolódó ideiglenes jellegű építmények elhelyezése engedhető meg. Tervezett korlátos mezőgazdasági területek: A településen korlátos mezőgazdasági területek a természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, védendő extenzív tájhasználatú, mezőgazdasági területeket foglalják magukba. Korlátos mezőgazdasági területfelhasználásba soroltak  az M31-es autópálya által leszakított északi mezőgazdasági területek, illetve  a keleti természetközeli patakmederhez csatlakozó gyepes mezőgazdasági területek.

M31-től keletre lévő átalakuló területek

Patakvölgyhöz csatlakozó gyepes mezőgazdasági területek

A korlátos mezőgazdasági területeken belül három különböző övezetet javasolt meghatározni. Az Má-k1 övezet az M31-es autópályától keltre lévő elszigetelt egykori szántóterületek, illetve azokhoz kapcsolódó kisebb gyepes területek. Ezeken a földrészleteken a szántóföldi termelés felhagyása figyelhető meg, mely a szántók gyepesedésében, cserjésedésében nyilvánul meg. A tendencia az M31-es megépülése következtében felgyorsult, ennek során értékes élőhelyek alakultak ki, melyek később az ökológiai hálózat részévé váltak, így a természetvédelemnek alárendelt extenzív használat fenntartandó. Ide tartoznak még a település északi, a HÉV menti, továbbá a település déli részén, a Szilas-patak mellékága menti gyepterületei is. Az Má-k1 övezet jellemző beépítés mentességének és az extenzív irányba ható átalakulási folyamat fenntartása érdekében, övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

48


gyepgazdálkodást szolgáló építmények, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódó, kizárólag terménytárolás céljára szolgáló építmények helyezhető el. Az Má-k2 övezetbe sorolt területek a Szilas-patak keleti ágától a domboldalak felé elhelyezkedő kacsolódó gyepterületeket foglalja magába, melyek változatos domborzati adottságaik, Kálváriához kapcsolódó kultúrtörténeti értékeik révén nemcsak természetvédelmi, de településkép-védelmi szempontból is értékes területei Kerepesnek. Cél ezen területek tájvédelmi, természetvédelmi érdekekkel összhangban történő extenzív gyepgazdálkodású területhasználatának megőrzése. Mindezek mellett a Kálváriához csatlakozóan ezen területek kultúrtörténeti jelentőséggel is bírnak, így a hagyományos gyepes tájhasználathoz szorosan kapcsolódóan a bemutató jelleg is szerepet kap. Má-k3 jelű korlátos mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak a Szilas-patak keleti ágának egy szakaszát magába foglaló és ahhoz kapcsolódó, táj- és természetvédelmi, valamint településképvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű részben extenzív használatú gyepes, részben vízmosásként nyilvántartott területek. A kedvező adottságai miatt ezen területek hasznosítása távlatban rekreációs jellegű, melynek során különleges beépítésre nem szánt területek (Kb-rek) kijelölése tervezett. A Kb-rek övezet kiszabályozása azonban a patak nyomvonalának kitűzése esetén, a revitalizációs terv elkészítését, valamint a konkrét fejlesztési elképzelést követően lehetséges. Mindezek miatt a távlati fejlesztéseket megelőzően cél a kialakult természetközeli állapot, extenzív gyepes hasznosításának megtartása, továbbá a jövőbeni rekreációs terület természeti adottságainak, beépítés mentességének megőrzése, a patak menti terület és a patakmeder revitalizációs lehetőségének biztosítása, tájvédelmi, természetvédelmi és vízminőség-védelemi szempontokkal összhangban.


49


10. Erdőterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata A település területének mintegy 29%-a erdő. Az erdők viszonylag összefüggő területeket alkotnak, s nagyobb részt a külterület ÉK-i részén helyezkednek el. A magas erdősültség elsősorban a változatos domborzati adottságoknak köszönhető, mely kevésbé alkalmas a művelésre, illetve a beépítésekre, ugyanakkor természetvédelmi szempontból előnyt jelent, élőhelyként szolgál. Az erdőterületek nagyrészt az országos ökológiai hálózat részét képzik. A hatályos szerkezeti terv nem differenciálja az erdőterületeket, a szabályozási terv a település erdőit védelmi rendeltetésű erdő övezetbe sorolja. Az erdők azonban nem tekinthetők homogénnek, erdészeti nyilvántartás szerinti rendeltetésük, faállományuk, tájvédelmi szerepük alapján is eltérnek egymástól. Jelen tervezés során az erdőterületek kijelölését az tényleges erdősültség, a BATrT térségi övezete, valamint az Országos Erdőállomány Adattárban lehatárolt kataszteri erdőterületek határozták meg. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan az OTRT az alábbi szabályt hozza: 6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; Az előírásnak megfelelve a BATrT által erdőgazdasági térségként jelölt területek több, mint 85%-a erdőterületként lett besorolva. Az eltérést főleg a belterületi, erdészeti kataszterbe nem tartozó erdőgazdasági térségi területek egyéb beépítésre nem szánt területbe történő kijelölése, valamint a Szilasligettől északra lévő a BATrT-ban erdősítésre alkalmas területként jelölt, ugyanakkor szántóföldi művelés alatt álló földrészletek mezőgazdasági területként való szerepeltetése okozza, melyek összességében sem haladják meg a 15%-ot. Ugyancsak az OTRT területfelhasználásra vonatkozó általános szabályai között szerepel: 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fenti szigorú szabály volt az erdőterületek kijelölésének alapja, melynek során néhány kivételtől eltekintve az Erdőállomány Adattár szerint nyilvántartott erdők szerkezeti és szabályozási terven egyaránt erdőként lettek feltűntetve. Azon kataszteri erdőterületek, melyek művelési águkat tekintve szántóként vannak nyilvántartva, továbbá önálló telek hiányában csak az adott földrészlet peremén jelennek meg, a mezőgazdasági művelésnek megfelelően korlátos mezőgazdasági területbe kerültek, ugyanakkor ezek az erdőrészletek erdőművelés alatt állnak és az adatállományban nyilvántartottak, ezért az erdőtörvény vonatkozik rájuk, így a faállomány védelme biztosított. Az erdő övezetbe nem sorolt, de Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületek a szabályozási tervlapon feltüntetésre kerültek. A kijelölés során a BATrT 6. § (2) bekezdésében előírtak szerint figyelembe kellett venni, hogy a településen lévő, erdő területként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. Az erdőterületek kijelölése ennek megfeleltetve történt, a javaslataink szerint megszüntetett erdőterületek aránya alacsonyabb az újonnan kijelölt erdőterületek összterületénél. A hatályos TSZT-n lévő erdőkön felül tehát egyéb erdőfoltok kijelölésére is javaslatot tettünk. Ezek a kijelölések többségében mezőgazdasági területből sorolandók át. Az újonnan kijelölésre KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

50


került erdők többnyire, ténylegesen faállománnyal rendelkeznek, részben vagy egészben erdészeti kataszterben is nyilvántartottak, így további erdőtelepítési kötelezettséget a TSZT-n való átsorolás, majd a szabályozási tervben való megerősítés sem ró ki. A területfelhasználási kategóriák kialakításánál, a területek besorolásánál az erdészeti kataszter alapján meghatározott elsődleges rendeltetést vettük alapul. E szerint a gazdasági elsődleges rendeltetésű, faanyagtermelést szolgáló erdők a település északi részét borítják. A gazdasági rendeltetés ellenére az északi kiterjedt erdőségek tájvédelmi szempontból is rendkívül értékesek, részei az ökológiai hálózatnak, így az erdők megőrzése és fejlesztése továbbra is feladat. Éppen ezért a szabályozás során az országos normákhoz képest szigorúbb előírások megalkotására volt szükség, elsősorban az építmények elhelyezésére vonatkozóan, a természeti, táji értékek védelmében. A kataszter szerint a település erdőterületeinek kisebb része védelmi rendeltetésű, ezen belül a változatos domborzati adottságok miatt jellemző a talajvédelmi erdő, kisebb részben pedig mezővédő, műtárgyvédelmi erdő, erdőrezervátum és néhány nyiladék. A védelmi rendeltetésű erdők biztosítják az épületmentesség megtartását, mely elsősorban környezetvédelmi, másodsorban természetvédelmi és tájvédelmi szempontból elengedhetetlen ezeken a területegységeken. Az ökológiai hálózattal érintett erdők esetében kiemelkedő jelentőségű az erdők természeti állapotának javítása. A nem őshonos, illetve tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszerű vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében. Különös tekintettel a kisebb kiterjedésű tájidegen fenyvesekre, melyek fokozatos állománycseréje táj- és tájképvédelmi szempontból is jelentős.


51


11. Vízgazdálkodási területek felülvizsgálata A településen két ágból ered a Szilas-patak, mely a térség egyik legjelentősebb vízfolyása, és a Duna bal parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A város mélyvonalain lévő vízfolyások, árkok, csatornák a település vizeit gyűjtik össze, illetve szállítják tovább a Dunába. Az érintett területek nagyrészt nádassal fedett, mocsaras, vízjárta területek, melyek mellett megjelennek a vízpartot kísérő puhafa ligeterdő galéria növényzetei. A hatályos TSZT a vízgazdálkodási területeket nem következetesen jelöli ki, mivel a patak bizonyos mederrészei, valamint a csapadékvíz elvezetésére szolgáló további belterületi vízmosások nem tartoznak vízgazdálkodási területbe. A rendezés célja az azonos rendeltetésű, vízelvezetési, víztározási funkciót betöltő területek azonos területfelhasználási kategóriába és övezetbe történő szerepeltetése, a földhivatali nyilvántartásban lévő adatok alapján. Ennek során vízgazdálkodási területbe kerülnek a vízfolyások, vízmosások, csatornák, árkok önálló telkei. Ez alól kivételt képeznek azon vízmosások földrészletei, melyek erdészeti kataszterbe tartoznak, így erdőterületként szerepelnek a szerkezeti és szabályozási tervben. Új elemként jelenik meg a Szilasligeten lévő lakóterületek között, önálló telekkel rendelkező patakmedrek területei, melyek ezidáig a kertvárosias lakóterület részét képezték. Kerepes déli részén elhelyezkedő 0215/1 hrsz-ú vízmosás telkének eddig falusias lakóterületbe eső részét szintén vízgazdálkodási területbe soroltuk, melyet a terület mély fekvése és művelési ága, vízparti társulással fedett patak menti jellege indokolt. A település M31-es autópályától nyugatra eső mezőgazdasági, valamint az M31-es menti gazdasági területek vízelvezetését szolgáló árkainak területei természetes vízelvezető rendszerei a településnek, így ezen területeket vízgazdálkodási területként javasolt szerepeltetni szerkezeti és szabályozási tervi szinten egyaránt. A Szilas-patak keleti ágának önálló telkei szintén vízgazdálkodási területbe maradnak. A keleti ág egyes szakaszai esetében a vízfolyás nem rendelkezik önálló telekkel. A Szilas-patakot is magába foglaló 0196 hrsz-ú telek teljes területét nem indokolt vízgazdálkodási területbe sorolni, ugyanis a patak medre lényegesen kisebb területet foglal el és nem esik egybe a vízmosás alrészletével sem. Mivel a település egyik fontos fejlesztési célterülete a Szilas keleti mellékágának környezete, annak természeti adottságokhoz alkalmazkodó turisztikai, rekreációs hasznosítása, ezért az ott elhelyezni kívánt funkciók helybiztosítására a legalkalmasabb a Kb-rek területfelhasználás. A távlati fejlesztési terület szerkezeti terv szinten Kb-rek, míg szabályozási terv szinten Má-k3 övezetbe sorolandók, mivel a kiszabályozásához szükség van a vízfolyás nyomvonalának meghatározására, revitalizációs tervének elkészítésére, illetve konkrét beruházási elképzelés meglétére. A fentiek hiányában a patak medre által igénybe vett terület sem sorolható be vízgazdálkodási területbe, ezért a vízfolyás vonalas elemként jelenik meg. A terv tehát a tervezett vízgazdálkodási elemeket részben felületként, részben pedig nyomvonalasan határozza meg. A vízgazdálkodási területek többsége természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, ökológiai hálózattal érintett terület, melyek védelmét a területfelhasználási kategória biztosítja. Ennek okán a vízgazdálkodás érdekei mellett a természetvédelem is hangsúlyos, de a táj adottságainak köszönhetően az élővizek menti területek egyes szakaszai rekreációs szereppel is bírnak. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

52


A fentiek értelmében a HÉSZ-ben az alábbi övezeteket javasoltuk meghatározni. V-1 vízgyűjtő területek övezetbe kerültek az északi gazdasági területek csapadékvizeinek tározására szolgáló vízgazdálkodási területei. V-2 vízmosások, árkok övezetébe soroltak a település csapadékvizeinek elvezetésére szolgáló mesterségesen kialakított, illetve változatos domborzati adottságoknak köszönhetően részben természetesen kialakult vízmosásai, árkai. A V-k élővízfolyások övezetbe kerültek Kerepesen lévő természetes vízfolyások, az azokhoz kapcsolódó vízmosások területe, melyek a természetvédelmi szempontból értékes, egyedi szabályozást igénylő ökológiai hálózattal is lefedett területei a településnek. Ezen területek távlati fejlesztése rekreációs irányú, így a természetvédelmi és tájvédelmi, valamint turisztikai szempontok is figyelembe veendők a szabályozásnál. A V-k jelű élővízfolyások övezete magába foglalja a település természetes vízfolyásainak medrét, azokhoz kapcsolódó vízmosások területeit, melyek természeti-, táji adottságaik révén szabadidős rekreációs funkciót is betöltenek.


53


3.4.2. Hatások az emberek egészségi állapotában A korábbi fejezetben tárgyalt változtatások egyike sem okoz jelentős negatív hatást, mely az emberek egészségügyi állapotát veszélyeztetné. A hatályos rendezési tervekhez képest egyetlen esetben, a MAVIR tekintetében történik olyan kijelölés, mely az emberek egészségügyi állapotát befolyásolhatja, ez a terület azonban a lakóterülettől jelentős távolságban helyezkedik el, így a funkció helykiválasztása megfelelő, módosítás tényleges veszélyt nem jelent.

3.4.3. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők Új környezeti konfliktusok megjelenése A jelen terv keretein belül kijelölt területfelhasználási kategóriák, övezetek egyike sem jár a korábbi szabályozási tervekben megengedettekhez képest új környezeti konfliktust eredményező funkció, tevékenység megjelenésével. Az előző fejezetekben megállapításra került, hogy a területfelhasználással járó változások, illetve szabályozást is érintő módosítások, jellemzően a jelen állapotnak történő megfeleltetések, vagy a korábbi kijelölésekből történő visszalépések, így többlet környezeti terheléssel és igénybevétellel nem járnak. A terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet, az eddigi szabályozáshoz képest bizonyos pontokon beépítésre szánt területeket vesz vissza, illetve szigorítja az előírásokat, így nem ad többlet beépítési lehetőséget (MAVIR kivételével) a továbbiakban sem. Környezettudatos életmód feltételeinek változása A fejlesztési célok a környezettudatos életmód lehetőségeit és feltételeit erősítik. A tervben szereplő megújuló energiaforrásokra vonatkozó javaslatok, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas terület kijelölése (K-en) a környezetbarát magatartást ösztönzik. Az alternatív energiatermelés létesítményeinek elhelyezésével az ismeretterjesztő funkció is kapcsolható. A terület energetikai hasznosítása révén az alternatív energiaforrások népszerűsítése a továbbiakban szerves része kell legyen a szemléletformálási, nevelési, oktatási tevékenységeknek. Cél a társadalom környezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, értékrendjének a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelő formálása és az életminőség javítását szolgáló magatartásforma kialakításához való hozzájárulás.

Térszerkezet, területfelhasználási mód A tervezett fejlesztések szorosan kapcsolódnak a meglévő kialakult településszerkezethez, beépített területekhez és területfelhasználási módokhoz. A tervezett módosítások új beépítésre szánt területek kijelölését nem tartalmazzák, azonban a tervezett átsorolások, új területfelhasználási kategóriák, övezetek lehetővé teszik a jelenlegi beépítéshez kapcsolódóan új funkciók megjelenését. Ezek a változási lehetőségek azonban szervesen illeszkednek a jelenleg kialakult településszerkezethez, nem változtatva meg annak jellegét.


54


Ennek alapján megállapítható, hogy területen javasolt módosítások a környezet kialakult képében, a település térszerkezetében nem okoz negatív változást, szervesen illeszkedik a jelenleg kialakult szerkezethez.

Gazdasági-, társadalmi-, kulturális hagyományok A tervezett módosítások következtében a megjelenő intézményi, turisztikai és rekreációs funkcióval a települési szintű foglalkoztatottság növekedése és fejlődése várható, amely népességmegtartó hatással rendelkezik. Fontos megemlíteni továbbá a tervezett intézményterületek, központi területek, településközponti, közösségformáló szerepét.

Természeti erőforrások Természeti erőforrások megújulását akadályozó hatásokkal a településrendezési tervben meghatározott célok megvalósulása nyomán nem kell számolni. A helyi természeti erőforrások jelentős mértékű felhasználása nem történik.


55


4. Káros környezeti intézkedések

hatások

mérséklését

célzó

56

javaslatok,

4.1. Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek 4.1.1. Védett természeti területek Kerepes területén több természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezek döntő többsége a Szilas patak két ága mentén, illetve azokhoz kapcsolódóan helyezkednek el, továbbá a Gödöllői-dombság erdős, változatos élőhelyeit foglalják magukban. Az ökológiailag értékes területek országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt állnak, többségük az ökológiai hálózat elemei, melyeknek egyes részeire Natura2000 területek, továbbá az ex-lege védelem is kiterjed. A többszintű védelem a természeti és táji értékek megőrzését hivatott biztosítani, mely a településrendezési terv készítése során is meghatározó. A településen az alábbi védelmi kategóriák találhatók meg: 1) Nemzetközi védettség - Natura2000 területek  Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területi (SCI) kategóriába tartozik Gödöllői-dombság területe - HUDI20023 2) Országos jelentőségű természetvédelem („Ex lege” védett területek)  Szilas-patak Kerepesi forrásvölgye elnevezésű lápterület  Látó-hegy aljában fakadó forrás,  Simó-hegy lábánál fakadó forrás 3) Helyi jelentőségű természetvédelem  Kerepesi-hársfa - 13/1997. (V. 20.) Ök rendelet  Kerepesi Óvoda fái - 10/2000. (V. 30.) Kt rendelet Az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény erejénél fogva ex-lege – országos jelentőségű természeti emléknek minősül valamennyi forrás, valamint ex-lege – országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül valamennyi lápterület, melyek Kerepesen is megtalálhatók. Az ex-lege védelmet élvező területek egyben részei az ökológiai hálózatnak.

4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme A tervben az ökológiai hálózat elemeinek feltüntetése a jogszabály által meghatározott államigazgatási szerv (DINPI) a felsőbbrendű tervekkel összhangban lévő adatszolgáltatásából kiindulva történt. A léptékből és az alaptérképi különbözőségekből következő eltérések pontosítása során az ökológiai hálózat lehatárolását a földhivatali nyilvántartásban szereplő ingatlanhatárokhoz igazítottuk, ahol ez a folyamat a pontosítás mértékén túlmutatott volna, ott az eredeti határok kerültek feltüntetésre. A pontosítás az illetékes hatóságokkal egyeztetésre került. A hatályos tervekben már szereplő, ökológiai hálózattal érintett beépítésre szánt területek vonatkozásában az érintett hatóságokkal történt egyeztetések nyomán az építési jogokat keletkeztetett, kiszabályozott beépítésre szánt területek esetében, az ökológiai hálózati elemeket a javaslatok szerint nem szerepeltetjük.



Azon beépítésre szánt területek esetében, melyek a hatályos tervekben kizárólag szerkezeti tervi szinten kerültek kijelölésre és a hatályos szabályozási terven külön szabályozási terv alapján fejleszthető területként lehatároltak, továbbá jelen javaslat szerint is távlati, jellemzően rekreációs célú fejlesztési területek, ott speciális, egyedi tartalommal bíró megkülönböztetett ökológiai hálózati elem kerül feltüntetésre. Ugyancsak egyedi előírások fogalmazandók meg azon területek esetében, melyek ezidáig beépítésre nem szánt, jellemzően mezőgazdasági és vízgazdálkodási területként voltak lehatárolva, a távlatban azonban rekreációs irányban fejlesztendők, szerkezeti tervben Kb-rek területfelhasználásba sorolandók. Ezek a területek szabályozási szinten művelési águknak megfelelően Má-k3 és V-k övezetbe kerülnek a távlati fejlesztés megvalósulásáig. Az említett területek távlatban tényleges rekreációs, turisztikai fejlesztésekre adnak lehetőséget, ezért szükséges a szerkezeti tervben bizonyos korlátozásokat meghatározni az ökológiai hálózat védelmében. Ennek érdekében lettek lehatárolva az ökológiai hálózati elemek egyedi előírással ellátott területei, melyek között ökológiai folyosó és magterületi elem egyaránt szerepel, melyeket külön kategóriában * jelzéssel különböztettünk meg. Kerepest érintő Országos Ökológiai Hálózat területei:  magterület (a település északi kiterjedt erdőségei, valamint dél-keleti madárvédelmi szempontból értékes területei),  magterület* - egyedi előírásokkal (Szilas-patak nyugati ága menti erdőterületek),  puffer terület (Szilas-patak nyugati ágának déli, HÉV menti részén található területe),  ökológiai folyosó (M31-es autópályától keletre elhelyezkedő gyepes, vagy gyepesedő területek, Szilas-patak keleti ágához kapcsolódó változatos domborzati adottságú gyepes, erdős területek, Szilasliget északi részén lévő HÉV menti területek),  ökológiai folyosó* - egyedi előírásokkal (Szilas-patak keleti és nyugati ága mentén elhelyezkedő gyepes területek). Az egyedi előírások szerkezeti tervi szinten kerülnek megfogalmazásra, melyek a későbbiekben kiszabályozásra kerülő területeken a szabályozási tervekben érvényesítendők. A természeti, táji értékek védelmében olyan előírások meghatározása szükséges, melyek a későbbi fejlesztések, szabályozási tervek készítésénél megkötéseket, a szabályozás során betartandó célkitűzéseket, előírásokat fogalmaznak meg, így biztosítják a természeti, táji értékek védelmét, ugyanakkor a fejlesztések megvalósulását nem lehetetlenítik el. Az ökológiai hálózat egyes elemeire (ökológiai folyosó*, magterület*) alkotott egyedi előírások célja a természeti, táji értékek védelme. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó*, magterület* elemeire vonatkozó előírások:  Termőföld igénybevétele esetén a művelésből való kivonás csak az érintett telek 10%-án megengedett.  A művelésből való kivonást megelőzően botanikai vizsgálatot kell készíteni, melynek eredménye alapján a természetvédelmi szempontból értékes területek védelmével, művelésben tartásával lehet a kivonást elvégezni.  Építési övezetek, övezetek szabályozása során botanikai vizsgálat és a növényállomány figyelembe vételével kell kijelölni azokat a területeket, ahol építmény és burkolt felületek elhelyezése megengedett.  Építési övezetek, övezetek szabályozása során botanikai vizsgálat alapján le kell határolni a megőrzendő, védendő, értékes növényállományt.  Építményeket elhelyezésénél a terepviszonyokhoz való illeszkedést meghatározó szabályozási előírásokat kell megfogalmazni.  Építmények tájba illesztésére különös figyelmet kell fordítani, törekedni kell a természetes anyaghasználatra. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

57




A K-t építési övezet kiszabályozása esetén az övezetben kialakítható parcellákon elhelyezett sírkövek méretét maximalizálni kell. A sírhelynek kiemelt szegély nélküli, gyeppel borítottnak kell lenni.

Mint korábban említettük a természeti területek, térségi ökológiai rendszerek védelme a településrendezés során a területfelhasználási kategóriák természetvédelmi szempontú meghatározásával és szigorúbb szabályozási mutatók megalkotásával lehetséges. A település további ökológiai hálózattal érintett területein mind településszerkezeti, mind szabályozási tervi szinten olyan területfelhasználási kategóriák és övezetek kerültek meghatározásra, melyekre megalkotott szigorú előírások biztosítják a természeti értékek védelmét. Ezen előírások korlátozzák az elhelyezhető funkciók körét, az építés rendjét, valamint korlátozzák az építmények elhelyezésének lehetőségét az értékes növényállomány figyelembe vételével. Az ökológiai hálózat azon területein, ahol korlátos mezőgazdasági, erdő, vagy vízgazdálkodási övezet lett kiszabályozva, ott TSZT szinten nem szükséges előírni szigorú korlátozásokat az ökológiai hálózatra vonatkozóan, mivel a területek övezeti besorolása, illetve arra vonatkozó szigorú szabályozások önmagában biztosítják a természeti, táji értékek védelmét. A különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, az ökológiai hálózat magterületein és ökológiai folyosóban lévő erdő, rét, legelő, mocsaras, nádas és szántóföldi területek használatának és beépítésének ökológiai szempontú korlátozása biztosíthatja a rendszer folyamatosságát és lehetőséget teremt a természeti területek, erdőterületek bővítésére, fejlesztésére is. Ennek szellemében az Országos Ökológiai Hálózat részét képező források, patakok menti területek ingatlanjait vízgazdálkodási területfelhasználási kategóriába tartottuk. Mezőgazdasági területek esetében a védett és a nem védett természetközeli élőhelyek korlátos mezőgazdasági területbe soroltak a gyepes élőhelyek védelme érdekében. A természetvédelmi szempontból értékes erdőterületek nyilvántartás szerinti rendeltetésüknek megfelelően kerültek besorolásra. A véderdők területein az épületmentesség biztosított. A gazdasági erdők területein a természetvédelem és a gazdálkodás szempontrendszere szerint csak erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezése lehetséges. A fent említett területfelhasználások az ökológiai hálózatok szerepének, jelentőségének, tájképi értékének, biológiai változatosságának megőrzését és fejleszthetőségét eredményezi.

4.1.3. Erdészeti nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági területen lévő erdők védelme A településen találhatók olyan területek, melyek erdészeti adatszolgáltatás szerint erdőterületek, valós állapotuk szerint is erdészeti művelés alatt állnak, azonban művelési águk szántó, rét vagy legelő, továbbá kiterjedésük nem köthető földrészlet vagy alrészlet határhoz. Mivel ezen földrészletek nagyobb része mezőgazdasági hasznosítású, vagy ahhoz közvetlen kapcsolódó terület, így jellemzően korlátos mezőgazdasági övezetbe kerültek. Mindezek mellett azonban a rajtuk elhelyezkedő faállomány, illetve az erdőkataszteri nyilvántartás miatt erdőnek minősülnek, így az erdőtörvény előírásai vonatkoznak rájuk. Ezek között találhatók olyan természetvédelmi szempontból értékes állományok, melyek részei az ökológiai hálózatnak is, így faállományuk, kialakult állapotuk miatt mindenképpen megőrzendők. Cél, hogy az értékes faállomány megmaradjon és az erdészeti művelés az erdőterv szerint folytatódjon, azaz a mezőgazdasági célú hasznosítással szemben az erdőgazdálkodás előnyt élvezzen. Ezeket a területeket külön jelkulccsal ábrázoltuk. Az erdőövezetbe nem sorolt Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületek esetében a ténylegesen faállománnyal fedett területeken kizárólag az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó erdészeti célú létesítmények KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

58


elhelyezése megengedett a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Egyéb építmény építésére nincs lehetőség.

4.1.4. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A természeti értékek védelmével szorosan összefonódik a tájképi értékek védelme. A tervjavaslatban új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, azonban a már korábban, a hatályos TSZT-ben kijelölésre került gazdasági területek a továbbiakban is megtartásra kerülnek. A beruházások megjelenésével megjelenik a tájképet befolyásoló beépítés, melyet a tájba illesztés eszközeivel tompítani lehet. Javaslatainkat a meglévő táji elemek figyelembevételével, a domborzathoz való alkalmazkodással és a terület környezetbe illő zöldfelületi fejlesztésével alakítottuk ki. A zöldfelületek kialakítását a tájképvédelem, az ökológia és a környezetvédelem szempontrendszere határozza meg. Ez kihat a növényzettel fedett területek mértékére és elhelyezkedésére, az alkalmazandó növények körére.

Mezővédő fásítások telepítése A mezőgazdasági utak mentén cserjesávok, valamint fás szegélyek találhatók, ezek mentén lehetőség nyílik a külterületi szántók mezővédő fásítására, melyek segítségével megteremthető a vizuális és ökológiai kapcsolat a külterületek erdeivel, valamint a település peremén és a szántok dűlőútjai mentén kialakult helyenként hiányos erdősávokkal. A mezővédő fásításnak rengeteg kedvező hatása ismert, közülük a legfontosabb a környezeti terhelés, jelen esetben a poremisszió csökkentése, mely a szántók időszakos zöldfelületi fedettségéből adódik. Ezen kívül az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. Mindezek mellett az erdősávok élőhelyként is funkcionálnak. Ezek a kedvező hatások indokolják a település külterületének védőfásítását, az erre vonatkozó rajzi javaslatok a Tájrendezési javaslat című tervlapon kerültek feltüntetésre. A mezővédő erdősávok rendszerének kialakítását a dűlőutak és táblák szerkezete határozta meg, így az uralkodó szélirányra közel merőlegesen fősávokat javasolunk kialakítani kb 30 méter szélességben. A fősávokra merőlegesen kerülnek telepítésre a melléksávok, melyek közepesen szélesek (15m), áttörtek. A fafajok kiválasztásakor a területi adottságokra figyelemmel kell lenni.

Utcai fasorok, utak menti közterületi gyep- és cserjesávok Egy út fásíthatósága a szabályozási szélességtől, az út pályaszerkezetétől, a burkolatok elrendezésétől, valamint a közművezetékek elhelyezésétől függ. A kialakult utak menti fatelepítésnél figyelemmel kell lenni a meglévő közművekre, valamint a légvezetékekre. A légvezetékek alatt javasolt olyan dísznövényeket alkalmazni, melynek alacsony gömb alakú koronáját nevelnek, így nem szükséges metszeni őket. A meglévő utak esetében ahol a keresztszelvény, valamint a közművek engedik, ott javasolt az egységes fasor telepítése. Különösen fontos lenne a koncepcionális fasor telepítés a település megközelítését biztosító fő közlekedési utak mentén, mely irányítja a figyelmet, jelzi az út fontosságát. A fajok kiválasztásánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell előnyben részesíteni. A lakóutak mentén a burkolattal nem fedett területeket növényzettel borított zöldfelületként kell kialakítani, azaz minimális követelmény a gyepszintű növényzet telepítése. A családi házak előtt KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

59


kialakuló zöldfelületeken kavics, murva és semmi féle lélegző burkolat nem fogadható el, kizárólag biológiailag aktív zöldfelület. A 3-as számú főút mentén kétoldali fasor kialakítása tervezett. A főút mentén környezettűrő, ugyanakkor esztétikus, egyöntetű fasor telepítése javasolt. A főút mentén a zöldsávokban, sűrű cserjesor ültetésével a közvetlenül az út mellett lerakodó levegőszennyezés mértékét lehet csökkenteni. A fentieken túl további fasor és cserjesáv telepítése javasolt az újonnan kijelölésre került utak mentén. Az új utak szabályozási szélességének meghatározásánál lehetőség szerint a fásításához legalább 1,5 m széles szabad sávot kell rendelkezésre bocsátani. A 20 m szélesség feletti utak esetén kétoldali, míg az 18-20 m széles utaknál egyoldali fasor telepítésére adódik lehetőség. Új közmű elhelyezésénél, kiváltásnál, vagy nyomvonal módosításánál lehetőség szerint a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne korlátozza, akadályozza. Fasorok kialakításakor törekedni kell a homogenitásra, többször iskolázott sorfák alkalmazandók. A fák tőtávolsága fajtól függő, de min 8 méter, a magas növekedésű cserjesor pedig 1 méterre ültetendő egymástól, így egy gyorsan záródó, térfalat alkotó növénysáv jöhet létre. A fajok megválasztásánál fontos szempont, hogy extenzíven fenntartható, az élőhelyi adottságoknak megfelelő környezettűrő növényanyag kerüljön telepítésre. Fasorok esetén a pótlást csak azonos fajú, fajtájú egyedekkel lehet elvégezni.

Roncsolt felületek tájba illesztése A tájképi szempontból zavaró hatású roncsolt területek illegálisan és legálisan működő hulladéklerakó, valamint bánya a vizsgálatban már bemutatásra került. Csömör mellett, Kerepes nyugati részén lévő hulladéklerakóra a hatályos TSZT gazdasági területet jelölt ki, míg az ex-lege védett lápterülettől nyugatra elhelyezkedő illegális bányára, feltöltésre lakóterület fejlesztést jelöl. A tervezett fejlesztések csak a rekultiváció megvalósítását követően mehetnek végbe, így a degradált területek rekultivációjának elvégzése mielőbbi feladat.

Településkép-védelmi övezetek kijelölése Jelen terv keretében két településkép-védelmi övezet kijelölésére adunk javaslatot. Ezek közül az egyik az egykori településmag hagyományos szerkezetű részeit, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó területeket foglalja magába. A kijelölt övezet elsősorban az épített környezettel kapcsolatos előírásokat szabályozza, az építés rendjére, valamint az építészeti kialakításra hoz előírásokat. A másik településkép-védelmi övezet a Szilas-patak keleti mellékága mentén helyezkedik el, elsősorban beépítetlen, táji-, természetvédelmi szempontból értékes területeket foglal magába, melyek szabályozása a természeti értékek mellett a településkép feltárulása szempontjából releváns. Ezen településkép-védelmi területen belül építmények elhelyezése kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, természetes anyaghasználattal lehetséges. Az érintett övezetekben telepíteni kívánt létesítmények és a kapcsolódó funkciók (parkolók, szabadtéri pályák, stb.) elrendezésére, illetve az építmények építészeti kialakítására, anyaghasználatára, tömegképzésére vonatkozóan a tájba illesztés, tájesztétikai szempontok megkövetelésének alátámasztásául látványterv készítése kötelező. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

60


4.2. Környezeti elemek állapotának védelme 4.2.1. Levegőtisztaság védelem A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet előírásait kell alkalmazni. Közlekedési eredetű légszennyezést az 3-as számú országos főút személy- és tehergépjármű forgalma eredményezi. A másik jelentős forgalmat lebonyolító út az M31-es gyorsforgalmi út Kerepest érintő szakasza. Mivel a fejlesztések között olyan módosítások is szerepelnek, melyek a jelenleg hatályos TSZT-n megjelenő közlekedési elemeket törlik, illetve új javasolt elem a hatályos tervekhez képest nem kerül feltüntetésre, ezért összességében nem történik olyan változtatás, mely a közlekedés fejlesztéséből származó légszennyezés növekedésével járna. A meglévő fő közlekedési utak mentén kialakult légszennyezés csökkentése érdekében a már meglévő és a jövőben átépítendő utak is fásítandók. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat. Kerepesen a kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek okozta technológiai eredetű levegőszennyezéssel jelenleg is számolni kell, melyek új beruházások esetén továbbiakban is megjelenhetnek. A már kijelölt, de még be nem épült fejlesztési területeken kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető, üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyag-kibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. A gazdasági területeken belül, a levegőterhelés további csökkentésére, a kondicionáló hatás javítására a kialakult faállományt lehetőség szerint meg kell tartani, mely szintén a környezetminőség javítását eredményezi, és pufferként szolgál. Diffúz légszennyezést továbbá a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por jelenti, annál is inkább, hiszen Kerepes egyes részei szélerózió által veszélyeztetettek. A kiporzás, és szélerózió ellen mezővédő erdősávok telepítése és a mezőgazdasági utak fásítása javasolt a zöldfelületi fejlesztések című fejezetben meghatározottak szerint. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme Kerepesen a tervezett beruházások területén nem feltételezhető talaj, illetve talajvízszennyezés. Ennek ellenére a tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A területeken építmények elhelyezésének feltétele a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy, illetve egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés létesítése. A szennyvizek szikkasztása tilos. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyeken belül kell megoldani. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

61


A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. 20 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló összefüggő kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szabályozza. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. Termőföld védelme érdekében a művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint javasolt végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Erózió elleni védelem és a talaj megkötése érdekében a dűlő utak mentén kialakult erdősávok, cserjés területek védelmi jelleggel megtartandók, illetve mezővédő erdősávok telepítése javasolt, mely a továbbiakban részletesen kifejtésre kerül.

4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés Kerepesen a jövőben közlekedési eredetű, üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. Közlekedési zaj A település területén a közúti kapcsolatok javítására, illetve a tervezési területek feltárására már korábban kijelölésre kerültek olyan közlekedési elemek, melyek megvalósítás ezidáig nem történt meg. Jelen terv a korábbi nyomvonalterveket veszi át, továbbá töröl bizonyos tervezett nyomvonalakat, azaz nem jelöl ki új közlekedési elemet, mely további zajterhelést okozna. A hatályos TSZT-n található a Mogyoród és M31-es összeköttetését biztosító közlekedési elem, továbbá ennek nyomvonala mentén új elemként megjelenik 301-es főút nyomvonala, melynek környezeti hatásait jelen tervben nem vizsgáljuk, tekintve, hogy csak tájékoztató elemként szerepel a TSZT javaslaton. Mindezek ellenére jelen TSZT-ben a lakóterületek védelmében kijelölésre került a Szilasligeti részen egy erdősáv, melynek feladata a tervezett közlekedési elem negatív környezeti hatásainak csökkentése. Az erdősáv csak szerkezeti tervi szinten szerepel, kiszabályozása jelen tervben nem történik meg. A 301-es főút végleges nyomvonalának és környezeti hatásainak ismeretében felülvizsgálandó a Panoráma lakópark és a 301-es főút közötti területfelhasználás, melynek során újabb módosítás képzelhető el környezetvédelmi okokból. A hatályos TSZT-n szereplő, új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a 27/2008. (XII. 3.) KvVMKASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

62


63

EüM – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeinek kell teljesülniük. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Zajtól védendő terület

1.

2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias-, kertvárosias-, falusias-, telepszerű beépítésű) Különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temető, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) országos közúthálózatba országos közúthálózatba tartozó tartozó mellékutaktól, a gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a település tulajdonában lévő települési önk. tulajdonában lévő gyűjtő utaktól és külterületi Kiszolgáló úttól; belterületi gyorsforgalmi utaktól, közutaktól, a vasúti lakóúttól származó első- és másodrendű főutaktól, az mellékvonaltól és zajra autóbusz pályaudvartól, a vasúti pályaudvarától, a repülőtértől, fővonaltól és a pályaudvarától, a a nem nyilvános fel- és repülőtértől, és a nem nyilvános felleszállóhelyektől származó és leszállóhelytől származó zajra zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra

6-22 óra

6-22 óra

6-22 óra

6-22 óra

6-22 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

Azokon az utakon, melyeken már jelenleg is magasabb a közúti közlekedés okozta zajszint mértéke, a zajterhelés csökkentése érdekében utcafásítás, intenzív többszintű növénysáv kialakítása javasolt. Kerepesen a 3-as számú főút mentén jelentkezik nagyobb mértékű zajterhelés. Mivel a főút lakóterületeket vág át, ahol a szabályozási szélessége megengedi, ott kétoldali utcafásítás javasolt. A tervezett kétoldali növénysáv a környezetterhelést hivatott csökkenteni. Bár a fásítás okozta zajcsökkenés nem mérhető, ennek ellenére bizonyos mértékig javítja a forgalmas útszakasz menti zajhelyzetet. Üzemi és szabadidős tevékenységből származó zaj Jelen terv készítése során nem kerül kijelölésre olyan új gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználási egység, mely jelentős üzemi jellegű zajterhelést okozna. Ennek ellenére a már korábban kijelölt, hatályos TSZT-n szereplő gazdasági és különleges területek esetében megjelenhet új üzemi, szabadidős létesítmény. Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi és szabadidős létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM –együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók.



64

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Zajtól védendő terület 1 2 3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50

40

55 60

45 50

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj A településen az építkezések okozta időszakos zajterheléssel is számolni kell. Erre vonatkozóan az alábbi határértékek érvényesek: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre*(dB) ha az építési munka időtartama Zajtól védendő terület

1.

2.

3. 4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű, a vegyes terület Gazdasági terület

1 hónap vagy kevesebb nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra

1 hónap felett 1 évig nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra

1 évnél több nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

4.2.4. Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvényt, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A településen a keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni. Kerepesen szelektív hulladékgyűjtő rendszer is működik, melynek további preferálása és bővítése javasolt. A módosítások közül Csömör határában található egykori bánya, jelenleg a Szilas-Inert Kft., Kerepes 032/2, 032/5 és 032/6 hrsz.-ú területeken található inerthulladék-lerakója (10. számú módosítás), a Közép-Duna-völgyi KTF engedélyével működik, tevékenység rekultivációs terv alapján folyik. A terület bizonyos részein a természetes szukcesszió következtében faállomány alakult ki, melynek megtartása javasolt.



Szilasliget déli részén található egykori bánya, jelenleg hulladékkal feltöltött terület esetében a korábbi rendezési terv lakóterület fejlesztést irányzott elő. A hatályos tervben szereplő lakóterületi kijelölés továbbra is megtartandó (építési jogokat nem csorbítva), azonban az építési tevékenység kizárólag a teljes rekultiváció elkészülte esetén kezdhető meg. A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek. A veszélyes hulladékok begyűjtése és elszállítása a településen szintén megoldott. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Illegális hulladéklerakás a település külterületeinek több pontján, de különösen a bel- és külterületek határán volt tapasztalható, melyeknek mielőbbi felszámolása és újabbak kialakulásának megakadályozása szükséges a talaj- és a talajvizek védelme érdekében.


65


5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás A település erényei között első helyen szerepel a természeti környezet, melynek védelmét magasabb rendű jogszabályok is biztosítják, azonban törekedni kell a településrendezési eszközök készítése során is az értékes területek védelmére. A terv táj- és természetvédelmi, zöldfelületi és környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai a negatív hatásokat csökkenteni igyekszenek. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek, a talajvédelem, és az élővilág és a Natura 2000 területek kérdéskörére. A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi a szabályozási tervi előírásokban részletezett mutatók zöldfelületi arányok, növénytelepítési előírások megállapításakor.

5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok A természetvédelem szempontrendszerének is alárendelt területhasználatok és szabályozási mutatók megalkotása az értékes területek védelmét, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését, a sajátos helyi adottságok megőrzését teszi lehetővé. Ezen belül mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében született javaslatok a hagyományos tájhasználat, és a táji-, természeti értékek megőrzését szolgálják. Mind a vízgazdálkodási területek, mind a véderdők épületmentességet biztosítanak, ezáltal nem jöhetnek létre tájképi zavaró hatású beépítések. A mezőgazdasági területek beépítése az ökológiailag értékes területeken szintén korlátozott, a szabályozási előírások a hagyományos extenzív gyepterületek megőrzését, ezáltal a táj és természeti értékek fennmaradását szolgálja. A táji-, természeti környezet településkép-védelmi területének lehatárolása olyan védett területeket foglal magában, melyeken szigorúbb szabályozási előírásokat meghatározó övezetek kerülnek kijelölésre, ezáltal a telepíthető funkciók körének meghatározásával, a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása is biztosítható. E mellett a településkép-védelmi övezet esetében az építmények elhelyezése estén készítendő látványterv is garancia arra, hogy ne jelenjen meg tájba nem illő építmény a területen. A hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú, tájba illeszkedő kialakítású építmények szabályozott mértékű megjelenése nem veszélyezteti a településképet. Egyes tervezett funkciók megvalósulásakor az élővilágra potenciálisan zavaró hatások érvényesülhetnek, azonban szigorú övezeti előírások meghatározásával, illetve egyéb szabályozók alkalmazásával ez jelentősen mérsékelhető. Az ökológiai hálózat egyes elemeire vonatkozó táj- és tájképvédelmi javaslatok hatékonyan segítik elő az új területfelhasználások környezetbe és tájba-illesztését. A tervezett fejlesztések így a természeti értékek maradandó károsítása nélkül megvalósulhatnak.


66


5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok A terv környezetvédelmi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai a negatív hatásokat csökkenteni igyekszenek. Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem és talajvédelem kérdéskörére. A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi egyrészt már a területfelhasználási kategória megválasztásával, továbbá a szabályozási tervi előírásokban részletezett beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok rögzítésével, a környezet végső kialakításának a természet-, tájesztétikai- és környezetvédelmi szempontú meghatározásával. Az egyes javaslatok hatékonysága a környezeti elemekre az alábbiak szerint alakul:

Talaj- és talajvíz védelem A magasabb rendű jogszabályokban meghatározott felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny területi kategória biztosítja a felszín alatti vizek védelmét A szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés kérdésében hozott javaslatok és előírások megfelelő megoldásokat nyújtanak a szennyvizek tárolására illetve elvezetésére, így nem jelentenek veszélyforrást a talajra és a felszíni- és felszín alatti vizekre. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizekre és a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységekre vonatkozó javaslatok, a felsőbbrendű jogszabályok előírásainak betartásával kizárható a víz és a talaj határérték feletti károsodása. A tervezett fejlesztések némelyik terület jelenlegi növényborításának megbontásával jár, melyen szántó művelési ágú mezőgazdasági területek találhatók. A tervezett funkciók megjelenése során kisebb kiterjedésű művi felületek jönnek létre, a fennmaradó területeket zöldfelületként kell kialakítani. A terület átalakulása a fentiek értelmében nem növeli a víz- és szélerózió kockázatát. A tervezett fejlesztések megvalósítása során a talajszennyezés kockázata, mind a létesítés, mind az üzemeltetés során, a hatályos, vonatkozó, környezetvédelmi előírások betartásával megelőzhető.

Termőföld A termőföld és talaj humuszos rétegének védelme az előírások betartásával biztosított. A lakóterületek, valamint különleges területfelhasználási egységbe sorolt területek egy része beépítésre szánt területként nem kerülnek szabályozásra, így a területek a jelenlegi használatnak megfelelően kerülnek övezeti besorolás alá, így ezen tervi elemek jelen tervezési időintervallumban nem jelentik a termőföld igénybevételét. Beépítésre szánt területként való szabályozásuk a konkrét beruházási igény megjelenésekor időszerű, ekkor realizálódhatnak, ugyanakkor a művelés alóli kivonás ütemezése szintén a termőföld védelmét szolgálja. Az előírások betartásával elérhető, hogy a beruházások megvalósulása során a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A tervezett fejlesztés nem igényli átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételét

Levegőtisztaság védelem A tervben javasolt előírások a levegőminőség állapotának javítását és hosszú távú fenntartását szolgálják. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében az utak fásítása a porszennyezés, levegőterhelés mérséklésére ténylegesen alkalmas. A főút mentén a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

67


zöldsávokban cserjesor ültetésével a közvetlenül az út mellett lerakodó szennyezés mértékét lehet csökkenteni. A növényzettel csak időszakosan fedett, diffúz légszennyezéssel járó szántóföldi művelésből származó poremisszió csökkentésére hozott mezővédő erdősávok telepítésére tett javaslatok ténylegesen pozitív hatással bírnak a széleróziós területen. Ezen felül további kedvező hatásai, hogy az erdősáv védett és kitett oldalán egyaránt csökken a szélsebesség, mely termésfokozó és mikroklíma javító hatást eredményez, valamint egyenletesebbé válik a csapadékeloszlás, a talaj szerkezete és vízháztartása. A korábban kijelölt, de még be nem épített gazdasági területek esetében a konkrét beruházások megjelenésekor a környezetvédelmi előírások megkövetelése hatékony eszköz a környezetterhelés elkerülésére.

Zaj- és rezgésterhelés A zajvédelmi jogszabályokban és előírásokban foglaltak betartásával, meghatározott védőtávolságokkal és védelmi célú növénytelepítések kialakításával, a védendő területek zajterhelése csökkenthető, környezetterhelése megelőzhető.

Hulladékgazdálkodás Mind a kommunális hulladék, mind a veszélyes hulladékok elhelyezése és tárolása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történhet, így nem okozhat környezetterhelést. A hulladékgazdálkodásról, valamint a veszélyes és állati hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos jogszabályok, hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait betartva nem jelentenek szennyező forrást a területre, a környezetminőséget nem veszélyeztetik. A szelektív hulladékgyűjtés további támogatása és kiterjesztése szintén pozitív hatást eredményez, illetve segít a környezettudatos szemléletformálásban.

5.3. Gazdasági, társadalmi hatások A különböző beruházásoknak történő helybiztosítással, a szolgáltató és rekreációs funkciók megjelenésével, egyéb fejlesztések bővítésével és a további gazdasági szereplők megjelenésével a települési szintű foglalkoztatottság növekedése és fejlődése várható, amely további beruházások megteremtését vonhatja maga után. Az újonnan megjelenő beruházások munkahelyteremtő hatása, népességmegtartó hatással rendelkezik. A befektetés az önkormányzat számára is bevételi forrás, mely a település fenntartható fejlesztésére, az életminőség javítására, a kulturális és természeti értékek védelmére, a társadalmi-, kulturális hagyományok ápolására fordíthatóak. A tervezett funkciók továbbá segítenek a település közösség formálásában, illetve elősegítik az itt élők környezettudatosságának fejlődését.

6. A településrendezési eszköz készítése során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra A helyi rendeletekben érvényesíteni kell a településrendezési eszközökben megfogalmazottakat. Budapest, 2014. május KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191, E-mail: [email protected], [email protected] DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva www.kasib.hu

68

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Recommend Documents