KÉRELEM KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK INDÍTÁSÁRA WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3

KÉRELEM

KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK INDÍTÁSÁRA

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA 2007

Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3._(Javitott)

TARTALOMJEGYZÉK

I. Adatlap ............................................................................................................................................ 3 A szenátus támogató javaslata .................................................................................................. 5 Környezettan alapszak ............................................................................................................... 6 II. A szakindítási kérelem indoklása, a képzési kapacitás bemutatása ......................................... 8 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben ....................................................... 8 A Környezetbiztonsági Szakirány megalapításának célja .............................................. 11 A Környezetbiztonsági menedzser szakirány megalapításának célja ............................ 14 2. Mesterképzés lehetőségének felvázolása ............................................................................. 15 3. A hallgatók felkészítésének bemutatása mesterképzésen való részvételre .......................... 16 4. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása............................................. 17 III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása .......................................... 18 1. A szak tanterve, óra és vizsgaterv ........................................................................................ 17 2. Tantárgyi programok ............................................................................................................ 23 3. Kompetenciák elsajáttítatása ................................................................................................ 82 4. Idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei ................... 82 5. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások, szabályok bemutatása .............................. 82 IV. A képzés személyi feltételei ...................................................................................................... 84 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatantárgyak felelősei ............................ 84 2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói ....................................................................... 84 Az oktatók személyi-szakmai adatai .............................................................................. 88 Oktatói nyilatkozatok .................................................................................................. 128 V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei .............................................................. 147 1. Tudományos műhely .......................................................................................................... 147 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktura .......................................... 149

Rektori nyilatkozatok ...................................................................................................................... 152


2

I. Adatlap 1.

A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe:

Wesley János Lelkészképző Főiskola, 1086 Budapest, Dankó u. 11. 2.

Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése:

Nincsenek karok. 3.

Az indítandó alapszak megnevezése:

Környezettan alapképzési szak. 4.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

Alkalmazott környezetkutató 5.

Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése:

Környezetbiztonsági szakirány, környezetbiztonsági menedzser szakirány. 6.

Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli,

távoktatás): Nappali és levelező tagozat. 7.

A képzési idő A félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: - félévek száma: - a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: Környezetbiztonsági szakirány Környezetbiztonsági menedzser szakirány - az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma:

6 2235 2265 185

Az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. Össz óraszám: Környezetbiztonsági szakirányon Ezen belül tanórák száma Félévenkénti átlag tanóra órát) Környezetbiztonsági menedzser szakirányon Ezen belül tanórák száma Félévenkénti átlag tanóra órát)

5250 2235 372,5 (minden félévre lebontva meghaladja a 300 5250 2265 377,5 (minden félévre lebontva meghaladja a 300

A szakmai gyakorlat időtartama és jellege: Mindkét szakirányon 70 kreditpont értékű szakmai gyakorlat össz óraszáma 2100 nem összefüggő gyakorlat. Környezetbiztonsági szakirányon kiemelten laboratóriumi gyakorlati foglalkozás, részben tantermi törzsvezetési gyakorlattal, részben külső szakintézetben,


3

valamint terepen folyó munka oktatói vezető tanár irányításával. Környezetbiztonsági menedzser szakirányon a fenti prioritás fordítva érvényesül, kiemelten a tantermi törzsvezetési gyakorlat, egyrészt külső szakintézetben, másrészt terepen végzett munka oktatói vezető tanár irányításával. Mindezeket kiegészítve laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokkal. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát) 2008. szeptember 8.

A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása:

dr. Bukovics István egyetemi tanár 9.

……………………………………

Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása:

dr. Iványi Gábor rektor

……………………………………

Budapest, 2007. szeptember 28.


4

A Szenátus támogató javaslata


5

KÖRNYEZETTAN ALAPSZAK 1. Az alapszak megnevezése: környezettan 2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: -

végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: alkalmazott környezetkutató

3. Képzési terület: természettudomány 4. Képzési ág: környezettudomány 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 185 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpontok: 50 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditpont: 10 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpontok: 45 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontok: 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan alkalmazott környezetkutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelvtudásuk, valamint matematikai, informatikai, kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai ismereteik birtokában képesek a környezettudomány alkalmazott szintű művelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók képesek: -

a környezeti mintákban lévő alkotóelemek eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm-km mérettartományban; az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértésére és kezelésére; a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek gyakorlati alkalmazására; alkalmazói szintű kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására; az egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások, valamint a kutatásoknak a környezetre és a megrendelőkre gyakorolt hatásának az ismeretében terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére; az elsajátított eljárások, technikák alapján adatgyűjtésre, adatrögzítésre, az adatok feldolgozására és értelmezésére.


6

Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók alkalmasak: -

a környezettudományhoz kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatói feladatok ellátására; környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, kutató-fejlesztő intézeteknél, szakigazgatási szerveknél munkakörök betöltésére; a környezet- és természetvédelem az ipar, mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízügy, egészségügy, települési önkormányzatoknál és civil szervezeteknél jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldására; a tanári szakirányt végzettek a környezeti tantárgyak, a természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás előkészítésében, szervezésében, oktatási és nevelési segédanyagok készítésében való közreműködésre.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) Természettudományi és informatikai alapismeretek: 20-35 kreditpont -

Fizikai, kémiai, biológiai, földtani, természetföldrajzi, matematikai, informatikai ismeretek. Szakmai törzsanyag: 60-85 kreditpont

-

-

-

Környezettudományi alapismeretek modul (a természet szervetlen és szerves anyagai és ezek folyamatai: környezeti szervetlen, szerves és biokémia; levegő-, víz- és földkémia; ásvány és kőzettan, környezeti fizika, meteorológia, geoinformációs rendszerek, talajtan, hidrológia, hidrogeológia; az élő anyag és folyamatai, kölcsönhatásai: általános ökológia, fizika az élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia). Környezet- és természetvédelmi alapismeretek modul (környezettechnológia, környezet-gazdaságtan, környezet-egészségtan, globális környezeti problémák, környezetvédelem, természetvédelem, jog, kommunikáció, környezettudatosság, fenntarthatóság, gazdasági, társadalmi ismeretek). Környezettudományi monitorozási alapismeretek modul (méréstechnikai ismeretek, környezetminősítés, állapotértékelés, fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi mérések és vizsgálati módszerek) egyéb természettudományi szakismeretek modul. Differenciált szakmai ismeretek: 50-75 kreditpont

- Különösen a környezetkutató, a környezettan tanári, technikatanári, geofizikai, meteorológiai, geológiai, geográfiai szakirányokhoz kapcsolódó speciális ismeretkörök. 9. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú ennél magasabb fokozatú nyelvvizsga szükséges valamely élő idegen nyelvből nyelvből.


7

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1.

A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben

Főiskolánk jelenleg a hitéleti képzéseken kívül szociális munkásokat oktat, valamint a 2006/2007-es tanévtől pedagógia szak is működik. A különböző szakokon összesen közel ezer hallgatót oktatunk. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1987-ben alapította a Wesley János Lelkészképző Főiskolát, amelyet a Magyar Köztársaság az 1059/1991. (XII. 06.) Korm. határozatával vett fel az államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények sorába. A Főiskola a hitvallásukat és az embereket szerető, az iskola és a fenntartó egyház (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) által képviselt értékrendet tiszteletben tartó lelkipásztorokat, lelki gondozókat, vallástanárokat, szociális munkásokat, valamint pedagógiai szakembereket nevel és képez. Feladatának és hivatásának tekinti a tudományos és kutatói munka magas szintű művelését, a hallgatók ez irányú készségének, elkötelezettségének elmélyítését is. Főiskolánk 1996 óta társult tagja az AFMEI-nek (Association of Free Methodist Educational Institutions), amelynek több amerikai egyetem és főiskola is tagja. 2003-ban felvételt nyertünk a Council for Christian Colleges and Universities (CCCU) szervezetébe is. További szakmai kapcsolatot tartunk fent a bécsi, berlini, osloi, bristoli, illetve bournemouth-i szociális képzést folytató felsőoktatási intézményekkel. Ezeket a kapcsolatokat az Erasmus, Socrates és Leonardo pályázati finanszírozásokból tartjuk fent. Együttműködésünk legjellemzőbb formái diák- és tanárcserék, de újabban curriculumfejlesztés, intenzív programok, konferenciák szervezése is, a kapcsolattartás eszközei közé tartoznak. Az elmúlt időszak oktatási tapasztalatai, valamint a környezeti oktatás nemzetközi trendjeinek elemzése alapján a Főiskola vezetése arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a már meglévő és eredményes szakképzést folytató hitéleti és általános szociális munkás valamint pedagógiai szakok mellett, a szakok számát tovább bővítve, a hazai környezettan oktatásba is bekapcsolódni kíván. Főiskolánk eddig is, a szociális képzésen belüli környezeti, környezettudományi, környezetbiztonsági képzésben történő részvétellel kívánt a természeti és társadalmi környezetbiztonság, a racionálisan megalapozott és a fenntartható fejlődés ügyének szolgálatába állni. Az elméleti és gyakorlati környezeti, környezettudományi tárgyak elméleti és gyakorlati oktatása, elsajátíttatása a szociális munkás képzés tartalmi részét alkotja. Már a gyakorlatorientált általános szociális munkás képzés eredményes megvalósítása érdekében is érdemi és folyamatos együttműködést alakítunk ki a szociális és jóléti intézményekben dolgozó szakemberekkel. Bevonjuk őket az oktatási, gyakorlatvezetési, valamint a képzés korszerűsítését szolgáló feladatok megoldásába. A gyakorlóhelyek kiválasztása és a kapcsolattartás a régió önkormányzati, szociális és jóléti intézményeinek sajátosságaira tekintettel, és a hallgatók igényeit figyelembe véve történik. Elsősorban erre a kapcsolati bázisra építünk a környezettan képzésnél is.


8

A hitéleti szakokon is oktatott tantárgy az ökológia. Így Főiskolánkon már a korábbi években elkezdődött a környezeti oktatás minden alapképzésben. A Wesley János Lelkészképző Főiskola képviseletében előzetes megbeszéléseket és egyeztető tárgyalásokat folytattunk annak érdekében, hogy az általunk indítani kívánt szak hivatalos engedélyezésével egyidejűleg hazai és nemzetközi kapcsolatainkat jelentősen bővítjük. Testvérintézményünk, a Greenville College jelentős észak-amerikai szövetségi forrásokat is bevonó kelet-európai kutatási projekt közös megvalósítását helyezte kilátásban a képzés akkreditációja esetén. Ezen tárgyalások eredményeként a szak hivatalos engedélyezése után kutatási együttműködést kívánunk kötni. A már megvalósult komplex környezeti, környezettudományi oktatási tevékenység, a megszerzett tapasztalat, valamint a korábbi kiforrott képzési gyakorlat és magas képesítési szintű tanári állomány, továbbá a kialakult hazai és nemzetközi oktatói-kutatói kapcsolatrendszer megteremtette a szakalapítás elvárható tárgyi és magas szintű személyi feltételeit. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A képzés két alapvető célja, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre, illetve alkalmazott kutatói szintű gyakorlati szakemberként való közvetlen részvételre a munkaerőpiacon. A környezettani alapoklevelet szerzett hallgatók alkalmasak terepen, továbbá környezetvédelmi és környezettudományi laboratóriumokban analitikai műszerek kezelésére, ezen eszközökön alkalmazói mérések önálló elvégzésére, valamint a mérési adatok feldolgozására. Képesek a környezetvédelmi hatósági ellenőrzéseket, állapotfelméréseket végző laboratóriumokban, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, természetvédelmi, környezetvédelmi, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, vagy egészségügyi laboratóriumokban napi feladatok ellátására. A végzettek, a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismeretével, matematikai és informatikai, valamint kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai alapokkal rendelkeznek. A végzett szakemberek képesek a szakterületek átfogó és speciális ismereteinek birtokában a környezettudomány alkalmazott szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére, önálló munkakörök betöltésére a környezettudományhoz kapcsolódó alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó, elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és szakigazgatási szervekben. E szakemberek alkalmasak arra, hogy bekapcsolódjanak az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok, valamint a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldásába. A több ezerre tehető kis-és közepes méretű települések önkormányzatai számára az egyre sokasodó környezet- és természetvédelemi feladatok ellátása teszi szükségessé az e tevékenységeket szervezni és koordinálni tudó szakemberek alkalmazását, akik közvetlenül tudnak a települések társadalmi életébe is bekapcsolódni ismeretterjesztő és információs munkájuk által. A szak keretében képzettek eredményesen dolgozhatnak a nagyszámú helyi, regionális és országos civil szervezet munkájában, ahol képzésük alapján a szakmai segítség


9

mellett közvetlenül részt tudnak venni az adott szervezet kommunikációs és nem utolsó sorban pályázati munkájában. A fent említett sokoldalú képzés alapján állami intézményekben is jó lehetőség nyílik a végzettek elhelyezkedésére ipari, a mező- és erdőgazdasági, a vízügyi és egészségügyi területen.


10

A Környezetbiztonsági Szakirány megalapításának célja A környezetbiztonság fogalma: környezetbiztonság a biztonságos környezetet fenyegető veszélyek abszolút hiánya, továbbá a veszélyeztető tényezők térben és időben meghatározható olyan alacsony energiaszintje, helyzete és egyéb paraméterei, amelyek még a visszafordíthatatlan állapot bekövetkezése előtt lehetőséget biztosítanak az adott kor társadalmi, gazdasági fejlettségének megfelelő eszközrendszerek hatékony alkalmazására, a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. A gyakorlati élet támasztotta követelmény, hogy magas szintű szociális érzékenységgel és elhivatottsággal, továbbá környezetbiztonsági szakértelemmel és elkötelezettséggel rendelkező szakemberek mielőbbi munkába állása kezdődjön meg. Ezek a szakemberek a valós helyszíneken vállalják a különböző helyzetű egyének és közösségek környezetbiztonsági és szociális problémáinak gyakorlati kezelését, és hozzájárulnak azok megoldásához. Az ilyen tartalmú környezetbiztonsági-szociális tevékenység tartalmi módon járulhat hozzá a hazánkban még meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez, a hátrányos helyzetekből fakadó társadalmi problémák megoldásához. Továbbá az ezekkel együtt járó, számos esetben lokális szinten ok-okozati összefüggésben lévő környezeti, biztonsági gondok és konfliktusok kezeléséhez. A Szakirányon végzett szakemberek tevékenysége elősegíti a helyi-megyei-regionális közösségek életminőségének, hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének javulását. Hozzájárul az ország szociális, biztonsági és környezeti vonatkozású nemzetközi megítélésének és értékelésének fejlődéséhez. Javítja Magyarország, még tagság esetén is szükséges, EU-s felzárkózási esélyeit, és, ha szerény mértékben is, hozzájárul a népek közössége, a világ biztonsági helyzetének globális javításához. A globalizáció során egyértelműen kimutatható a természeti források és a javak polarizálódása, a gazdagabb országok gazdagodása és a szegényebb országok lemaradása. Ez a polarizáció megmutatkozik egy országon belül is, a szegényebb és gazdagabb vidékek között. Egyre több szakember van, aki, szemben a globális gazdaság öntörvényű, profitmaximáló trendjeivel, az emberek legszélesebb tömegeinek jó életminőségét és a föld megőrzését tűzi ki célul. A természeti és civilizációs kihívások, mint például a globális klímaváltozás, vagy a terrorizmus elleni küzdelem, olyan feladatok elé állítják a társadalmat, amelyek a hagyományos ismeretekkel, szervezeti és eszközrendszerrel már nem kezelhetőek hatékonyan. A környezetet, a természeti, illetve társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetet, szoros kölcsönhatásán és kölcsönös meghatározottságán alapuló komplex rendszernek tekintjük. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez nélkülözhetetlen a lokális, megyei és regionális szinten dolgozó, szociális érzékenységű és átfogó, többek között környezetbiztonsági felkészültségű szakember jelenléte, alkotó közreműködése. Eddig ez az interdiszciplináris megközelítés, a hatásos együttműködés a problémamegoldásban, a komplex felkészültségű szakemberek hiánya miatt nem valósulhatott meg. Főiskolánk ezt a hiányt kívánja pótolni az új Szakirány létrehozásával. Olyan szakembereket kíván képezni, akik korszerű felkészültséggel rendelkeznek, a természettudományos és társadalomtudományos eredményeket gyakorlati tevékenységük


11

során integrálni képesek. Ezzel hozzájárulnak a környezetvédelemmel, racionális környezetgazdálkodással, a fenntartható fejlődéssel, környezeti konfliktuskezeléssel összefüggő, azaz környezetbiztonsággal kapcsolatos gyakorlati, tervezési, elemző, problémafeltáró, döntés-előkészítő, ellenőrzési, kutatási és oktatási feladatok hatékony megoldásához, a legkülönbözőbb területeken jelentkező környezeti problémák korszerű és megalapozott kezeléséhez. A környezetbiztonsági képzés célja a társadalom valós igényei alapján az egységes, korszerű környezeti szemléleten, és magas szintű társadalmi ismereteken és gyakorlaton alapuló, az egyes szakterületek speciális feladataira rávilágító és felkészítő, kreatív tervezési és operatív munkavégzésre felkészítő képzés. A végzett szakemberek közvetett és közvetlen módon részt vesznek a társadalmi problémák feltárásában és kezelésében, ezek környezetbiztonsági feladatokkal való összehangolásában, vagyis szakszerűen járulnak hozzá a lakosság szociális és környezeti állapotának javításához. Továbbá a környezeti értékek hatékonyabb megőrzéséhez, védelméhez, fejlesztéséhez, az emberi és a környezeti rehabilitációhoz. Ezen túlmenően, a fenntartható fejlődés eszmerendszerén alapuló, szociális elemeket is ötvöző racionális környezetgazdálkodás megvalósulásához. Nemzetközi, elsősorban a szociális és a környezeti gondoskodásra nevelő és felkészítő, felsőfokú intézményeknél az utóbbi időben megfigyelhető tendencia a környezetbiztonsági és a szociális, szociális munkás képzési irányok közeledése, integrációja. Mindezen tendenciák egyre markánsabban megfogalmazódnak Főiskolánk amerikai partner szervezeteinél, de számos európai felsőfokú oktatási intézmény esetén is megfigyelhető ez a folyamat. Tekintettel arra, hogy Főiskolánk hitet tett a szociális és a környezeti gondoskodás és az arra való képzés mellett, továbbá arra, hogy mindazon szociális és környezeti problémák jelen vannak hazánkban is, amely ilyen jellegű komplex képzést adó szak létrehozását indokolja. Meggyőződésünk, hogy a környezetbiztonsági szakirány az általunk megfogalmazott igénye időlemaradás nélkül tükrözi az ez irányú nemzetközi törekvéseket, tendenciákat és gyakorlatot. Mindezeket erősíti a NATO és az EU tagságból adódó követelmények, illetve elvárások, melyek teljesülése esetén biztosítható az egyenszilárd rendszerek együttműködési feltételei. A szociális és környezetbiztonsági problémák komplex egységben történő kezelésének aktualitása és igénye úgy hazai, mint nemzetközi elvárásként megfogalmazódott. Mindezekből következően meggyőződésünk, hogy további hasonló tartalmú és irányultságú szakok létrehozása iránt igények fognak megjelenni a hazai felsőfokú oktatási intézmények körében. Napjainkban a szakképzés várható alkalmazási területe elsődlegesen a közigazgatás, kiemelten az önkormányzati területeken és intézményekben, továbbá a közvetlen gyakorlati indítású, szakirányú oktatási és kutatási, valamint környezetbiztonsági és kárelhárítási területeken jelentős igény mutatkozik. Ez az igény a komplex és korszerű elméleti, módszertani és gyakorlati felkészültségű, magas szintű szociális munkás ismeretekkel és motivációkkal rendelkező környezetbiztonsági, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási feladatokat érdemben kezelni és megoldani képes vezető és gyakorlati szakemberek iránt fogalmazódott meg. Ezen a napjainkban elsődlegesen az önkormányzati szociális és környezetbiztonsági, környezetfejlesztési munkában meglévő igény a környezetgazdálkodási feladatok racionális megoldására való törekvéssel párhuzamosan, a jövőben mind a hazai, mind pedig a nemzetközi vonatkozásokban egyre markánsabbá válik. A hazai és nemzetközi szakirányú előrejelzések és jelentkezési statisztikák tanúsága szerint az ez irányú


12

ismeretekkel rendelkező, a helyi kibontakozás lehetőségeit felvázoló és azt a regionális koncepcióba illesztő szakemberekre folyamatosan és hosszú távon nagy szükség lesz. A rövid múltra visszatekintő magyarországi szociális munkás képzés generikus rendszerében a közösségi szociális munka, mint módszer, megjelenik, de nincs jelenleg sem alapképzés, sem szakirányú továbbképzés a különböző helyzetű közösségek környezetbiztonsági problémák érzékelésére és kezelésére kellő affinitással és elkötelezettséggel, komplex ismeretekkel rendelkező szakember képzésére. A Szakon végzett környezetbiztonsági tanácsadók elsődlegesen a települések önkormányzataiban, vagy szociális, környezeti és egészségügyi közintézményeiben, továbbá helyi civil szervezetekben fogják gyakorlati tevékenységüket kifejteni. Döntően a hátrányos helyzetű kisebbségek és a társadalom perifériájára szorult, máshonnan segítséget nem, vagy csak alig remélő személyek, csoportok számíthatnak tevékenységükre. Már ma is több ezerre tehető azon munkakörök száma, ahol a jelen elvárásaiból és a jövő kihívásaiból adódó feladatok ilyen jellegű és szakképzettségű munkaerőt igényelnek. Nem elhanyagolható továbbá a katasztrófavédelem, tűzvédelem és polgári védelem szerveinek és a környezetre potenciálisan veszélyes üzemek és vállalkozások ilyen felkészültséggel rendelkező szakemberek iránti igénye. Az új szakirány országos helyzete, illetve illeszkedése a felsőoktatási rendszerbe az alábbiakban fogalmazható meg: A Környezetbiztonsági Szakirány képzési céljának és követelményeinek alapján, továbbá a szakterület és más szakterület rokon szakjaival történő összehasonlításban megállapítható, hogy a hazai felsőfokú oktatási gyakorlatban eddig nem tapasztalt módon és kontextusban integrálja az elmélet, gyakorlati és alkalmazott természettudományos, társadalomtudományos és műveltségi diszciplínákat. A természeti, társadalmi környezete komplex térszemléletén alapuló megelőzés, óvás, helyreállítás és fejlesztés csak team-munkában, interprofesszionális keretekben képzelhető el. Különösen érvényes ez a megállapítás akkor, amikor az erre irányuló tevékenység a korábbitól lényegesen eltérő társadalmi és nemzetközi tagságból adódó közegben valósul meg. Ez, az általunk elsődlegesen megcélzott és kezelni kívánt közeg, zömében a társadalmilag, gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű emberek alkotta közösségekből tevődik össze. Ezeknek speciális szociális és környezeti problematikája, és annak megoldása új szemléletet, újfajta megközelítést és határozott, közvetlen helyszíni és gyakorlati, azaz a mindennapi élet színterein megvalósuló aktivitást igényel. Mindezeket igazolja az a tény, hogy ez a réteg a természeti és civilizációs hatásokból adódóan a legveszélyeztetettebb csoporthoz tartozik. Tűrőképességük és védelmi képességük elfogadhatatlanul alacsony. Gyakran az elsődleges emberi szükségleteket sem tudják megfelelően biztosítani, nemhogy a további lépcsőfokot jelentő, biztonsággal összefüggő igényeket. Hazánkban jelenleg erre nincs felkészítő képzés, mivel ez lényegileg nem mérnöki és nem tanári kérdés, de a hagyományos szociális munkás, környezettudományi, környezetmérnöki, stb. szakok által nyújtott képzési formák és tartalmak sem elégítik ki a fenti feltételeket. Álláspontunk szerint egy ilyen jellegű, problémafelismerő és döntéselőkészítő gyakorlati, gondoskodó képzési forma, célszerűen a szociális munkás képzésből fejlődhet ki, fejlődhet tovább. A szociális munkás szakok által kifejlesztett elméleti és erőteljes terepi, gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy


13

célirányos és magas szintű elméleti és gyakorlati környezetbiztonsági és igazgatási ismeretekkel kiegészülve olyan képzést adjanak, amelyekkel felvérteződve eredményesen lehessen kezelni az egymással szinte minden esetben összefüggő szociális és környezeti problémákat. Megállapítható, hogy az alapítani kívánt Környezetbiztonsági Szak tematikájában, képzési követelményeiben a MAB által meghatározott mértéket lényegesen meghaladó mértékben tér el a hasonlóknak csak távolról nevezhető hazai szakok célkitűzéseitől, tartalmi vonatkozásaitól. Ezek a különbségek csak tovább növekednek, amennyiben figyelembe vesszük a kreditrendszerből fakadó lehetőséget, amelynek értelmében a hallgatók a nagy számú speciális ismereteket nyújtó, felvehető tantárgyak közül választva, tovább orientálódhatnak, tudásuk differenciálódhat.

A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány megalapításának célja A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirányú képzés célja a felkészült környezeti ismeretekkel és nyelvtudással rendelkező, szakmai hivatásnak elkötelezettek képzése, akik korszerű természettudományos ismeretük és szemléletmódjuk mellett rendelkeznek a szükséges társadalomtudományi ismeretekkel. Képesek a természettudományi és informatikai ismereteket szociális érzékenységgel és elhivatottsággal kezelni, a környezettudományt alkalmazott szinten gyakorolni. Alkalmasak a környezettudományhoz kapcsolódó kutatói feladatok ellátására, annak megszervezésére, környezetvédelmi, természetvédelmi és környezetbiztonsági ismeretek oktatására. A gyakorlati problémák megoldásán túlmenően rendelkeznek kelő mélységű elméleti ismeretekkel a master képzésben történő folytatáshoz. A Környezetbiztonsági és a Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány természetszerűleg alapjaiban a Környezettan Szak törzsanyagára épül, formailag és tartalmilag azonban markánsan különböznek. Ez látszik egyrészt az eltérő tantárgyak számából, hiszen a Szakirány 11, illetve 12 tantárgyából 7 tantárgy-eltérés található. Másrészt, ennél fontosabb és lényegesebb a tartalmi eltérés. A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány alapvetően a szakmai kérdések külső, együttműködő, kooperáló és koordinatív területére fókuszál, és az ezzel összefüggő menedzseri, döntési, problémakezelési és problémamegoldó feladatok megoldására készít fel. A Környezetbiztonsági Szakirány ezzel szemben inkább problémafeltáró, elemző és döntés-előkészítő jellegű felkészítést ad. Ebben a kontextusban a környezettan a természeti és a hozzá közvetlenül kapcsolódó civilizációs állapotok és folyamatok vizsgálata, annak érdekében, hogy a racionális fenntarthatóság harmóniáját biztosítani lehessen. A környezettan tehát a természeti, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezet szoros kölcsönhatásán és kölcsönös megalapozottságán alapuló komplex rendszer. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megtervezéséhez és hosszabb távon történő megőrzéséhez elengedhetetlen a helyi, területi és regionális szinten dolgozó, átfogó környezetvédelmi, környezetbiztonsági és szociális felkészültségű szakember alkotó munkája. Ez idáig ez az interdiszciplináris megközelítés és együttműködés többek között az ilyen szakemberek hiánya miatt nem valósulhatott meg. A szakirány indításával a Főiskola ezt a hiányt tervezi pótolni. A szakirány újszerűsége tehát a környezeti és szociális problémák komplex egységében történő kezelésében van, melynek aktualitása és igénye nemzetközi Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3._(Javitott)

14

viszonylatokban is jól megfigyelhető, és hazai tekintetben is egyre nagyobb a hiánypótló elvárás. A környezetbiztonsági menedzser szakirány képzési célja és követelményei alapján, valamint a szakterület és más szakok rokon területeivel történő összehasonlításban megállapítható, hogy a hazai felsőoktatási gyakorlatban újszerű módon egy korszerű kontextusban integrálja az elméleti, gyakorlati és alkalmazott természettudományos, társadalomtudományos és környezeti műveltségi kultúra diszciplínákat. A szakirány tematikájában és képzési követelményeiben teljes mértékben megfelel a MAB követelményeinek, a MAB által meghatározott mértékeket esetenként meg is haladja, különösen ha figyelembe vesszük a kreditrendszerből fakadó lehetőségeket, amelyek értelmében a hallgatók nagyszámú speciális ismereteket is nyújtó, felvehető tantárgyak közül választva, tovább orientálódhatnak, tudásuk differenciálódhat. A szakirány nem csak színvonalasan illeszkedik a magyar felsőoktatási rendszerbe, hanem struktúrájában megfelel a Bolognai Nyilatkozat által meghatározott többlépcsős felsőoktatási rendszerhez. Ezzel tartalmilag hozzájárul a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek megvalósításához, miszerint rugalmas a hallgatói tanulmányi rendhez. Továbbá az alapozó képzés általános jellege folytán több szakképzettség egyidejű megszerzéséhez is. Az alapozó képzésben más szakokkal közös modulok kidolgozásával a felsőoktatási intézmények számára gazdaságos, a hallgatók számára a párhuzamos képzés lehetőségét nyújtja. A modulrendszerű képzés s hasonló szakképzettséget nyújtó szakokkal is nagyobb együttműködési lehetőséget kínál. Ezen túlmenően illeszkedik a nemzetközi rendekhez, ahol a felsőoktatás a környezettudomány és a szociális tudományok a korábbi magyarországi gyakorlathoz képest sokkal szélesebb interdiszciplináris bázisán ad a társadalom és az egyén számára egyaránt jól hasznosítható tudást. A megváltozott természeti és társadalmi, valamint gazdasági környezet fenntartható fejlődésének komplex megközelítésén alapuló megteremtése és hosszú távú megtartása nem egyszerűen műszaki, nem csak természettudományi, hanem komplex természettudományos és társadalomtudományos megközelítést igényel. Ezzel párhuzamosan továbbá a mindennapi életben a gyakorlati helyszíneken, a különböző helyzetű közösségek körében dolgozva aktív szerepvállalást segít elő. Ezzel az aktivitással lehet a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” hatásos és hasznos jelszót valós tartalommal megtölteni, és elősegíteni megvalósulását. A Szakirány hallgatói az oktatás során széleskörű társadalom- és természettudományi, valamint igazgatási ismereteket, és terepi, intézményi gyakorlatot szereznek. A szakirányú alapoktatás jelentős terjedelmű műveltségi és fakultatív stúdiumokkal, készség és személyiségfejlesztő tréningekkel, továbbá szervezési és idegen nyelv oktatással, valamint erőteljes informatikai és számítástechnikai ismeretekkel egészül ki. A Szakirány hallgatói számára biztosítottak a különböző szakirányú problémafeltáró, problémaelemző és alternatív problémamegoldó foglalkozásokon való részvétel, továbbá a különböző kommunikációs technikák elsajátítása. Környezettisztítási (technológiai) szakirány célja A környezettan szak környezettisztítás-technológiai szakirányon végzett szakember munkája elsősorban az ember mikrokörnyezetében, de tágabb értelemben a környezetvédelem, környezetbiztonság területén számos feladatot láthat el. A végzettek természettudományos, ökológiai, műszaki, humánerőforrás menedzsment, közgazdasági és specifikus szolgáltatásmenedzsment ismeretekkel felvértezve, kiegészülve magas szociális


15

érzékenységgel kezdhetik meg az ember mikrokörnyezetében megjelenő, az emberek mindennapi tevékenységéből adódó egészségügyi, közérzeti, fizikai biztonsági és környezeti kockázatok elemzését, megelőzését vagy elhárítását, illetve az elhárítás hatékonyságát és/vagy eredményességének ellenőrzését. Ennek megfelelően a szakember elsősorban a létesítménygazdálkodás széles területén tud elhelyezkedni, és tisztítás-technológiai specifikus ismereteinek köszönhetően, megtalálja a helyét akár a keresleti, akár a kínálati oldalon. Így elláthat tisztítás-technológiai szolgáltatásbeszerzési illetve felügyeleti, vagy a konkrét megvalósításban irányítási feladatokat. Továbbá a létesítménytervezés során szakmai felügyelőként jelenhet meg a létesítmények takaríthatóságának értékelése szempontjából. A gyakorlati feladatok megoldásán túl rendelkeznek kellő mélységű elméleti ismeretekkel a master képzésben történő folytatáshoz. A végzettekkel szemben elvárás, hogy munkájuk végzése során ismerjék a mikro- és makro környezeti problémákat, a különböző felületek tulajdonságait, az adott emberi tevékenységeket és az azokból adódó szennyezettség terhelést, a beavatkozáshoz szükséges technológiákat, kezelőszereket és eszközöket, azoknak a felületekkel és a szennyeződésekkel való kölcsönhatásának törvényszerűségeit. Ismerniük kell továbbá a környezeti problémákat és kezelésük módszereit, legyenek képesek a környezeti szennyező források feltárására, elemzésére, az ártalmatlanítási módok szakszerű megtervezésére, valamint a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák kiválasztására, alkalmazására, figyelembe véve a hatályos műszaki és jogi szabályozásokat. A szakirányon végzettek munkájára a természeti erőforrások értelemszerű és józan felhasználásának felelőseiként számos területen mutatkozik igény, hisz a környezetet ma már globálisan veszélyeztető emberi tevékenység (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, urbanizáció,stb.) nem kívánt káros hatásainak elkerülése korunk egyik legnagyobb kihívása. A végzettek előtt álló általános feladat olyan elméleti és gyakorlati megoldások keresése, amelyek hatékonyan előzik meg, csökkentik vagy szüntetik meg az ember mikrokörnyezetében rá leselkedő egészségügyi, közérzeti, fizikai biztonsági kockázatokat és mindig szem előtt tartja a környezetvédelmi, biztonsági szempontokat is. A Közlekedés-és Környezetbiztonsági szakirány célja A közlekedés, mint fogalom olyan /történelmi időktől/ létező nemzetgazdasági ágazat, amelyre politikai és társadalmi berendezkedéstől függetlenül az emberiségnek mindig szüksége volt, van és lesz, hiszen az áruk termelése és fogyasztása térben és időben elkülönül egymástól, a személyek állandó helyváltoztatása pedig a társadalmi lét vitathatatlan előfeltétele. A közlekedés szervesen összefügg a környezetbiztonsággal, a biztonságos környezetet fenyegető veszélyekkel és más, országosan is rendkívül fontos paraméterekkel. A közlekedés az adott kor társadalmi, gazdasági fejlettségének tükörképe: a személy- és áruáramlási folyamatok jelentik a gazdaság vérkeringését, sok esetben lételemét. Az összefüggés determinisztikus és nyilvánvaló, a kapcsolatrendszer kétoldalú: a gazdaság nem fejlődhet eredményesen, ha az infrastruktúra részeként nem működik olyan közösségi közlekedési forma, vagy árutovábbítási rendszerkínálat, amely kiszolgálja mind az ipari, mind a mezőgazdasági, mind a kereskedelmi folyamatokat. Hazánk – nyitott ország és EU tag lévén – nem folytathat abszolút önellátó gazdálkodást, ellenkezőleg, nemzeti jövedelmünk magas részaránya a külkereskedelmi kapcsolatokból származtatható. A külkereskedelem a globalizálódó világgazdasági rend szerves része, amely nem létezhet standardizált közlekedési (szállítási, fuvarozási, szállítmányozási, logisztikai) folyamatok üzemszerű működése nélkül. A ma már korszerűnek és általánosan elismertnek elfogadott


16

és igényelt ún. kombinált megoldások és közlekedési-logisztikai ellátó rendszerek megtették kisugárzó hatásukat működési területükön kívülre is: tevékenységi-szervezeti értelemben is integrált, sokoldalú komplex rendszerek jöttek létre a folyamatosan változó és bővülő igények kiszolgálására. A természeti, társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezet szerves egészet alkot életünkben. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez hozzátartozik a közlekedési környezet korszerűsítése is. A közlekedési rendszer más ágazatokhoz viszonyított túl-, vagy alulfejlettsége komoly zavarokat okozhat mindennapi életünkben, ezért a kétirányúan arányos fejlesztés alapvető egyensúlyi követelménnyé vált. A természeti, vagy civilizációs okokból keletkező – sajnos növekvő számú - kihívások, kockázatok és veszélyek mindegyikének van közlekedési vonatkozása is. Sok megtörtént esemény bizonyítja és szemlélteti, hogy milyen alapvető gazdasági, termelési, szociális-ellátási rendellenességek diszfunkciók keletkezhetnek a közlekedés működési zavaraiból, egyes rendszerek leállásából. Ez a nyilvánvaló összefüggés indokolhatja a Környezettan szakra telepítendő közlekedési forgalmi szakirány szervezeti pozicionálását. A szakirány létrehozása szervesen illeszkedik a Környezettan szak alap- és alapozó tantárgyai tekintetében. A szakirány alapításával az alkalmazott közlekedés-és biztonságtudomány egyik gyakorlati oktató-kutató bázisaként kívánjuk önmagunkat meghatározni. Képzésünk nem irányul elsődlegesen műszaki területre, sokkal inkább törekszünk a környezet, környezetbiztonsági ismeretekkel harmóniában a forgalmi-kereskedelmi-üzemeltetési jelleg hangsúlyozására, a gazdasági szervezőelemző komplex képességek kialakítására. Mindez oly módon, hogy a közlekedés, mint funkió, a környezetbiztonság pedig mint diszfunkciókezelés jelenik meg. Természetesen nem tartjuk mellőzhetőnek a közlekedési igazgatás rendszerének, aktuális tudnivalóinak oktatását sem. Célunk az, hogy a közlekedési-logisztikai szakma reprezentáns képviselőivel (szakirányú gazdasági társaságok, intézmények, érdekképviseletek, nemzetközi szervezetek, stb.) élő munkakapcsolatot tartva olyan oktatási tudásbázist alakítsunk ki, amely napjainkban, több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető. Információink szerint ilyen szakmai összetételben és gyakorlatias céllal működő BA szintű képzés jelenleg nincs hazánkban. A közlekedési szakirány tehát társadalmilag és gazdaságilag is perspektivikus terület, széles körben kínál állandó munkalehetőséget. A jelenlegi felsőoktatási struktúrának - álláspontunk szerint – egyik problémája az, hogy a képzési szerkezet és a valós munkaerő piaci igény nem megfelelően koordinált, így fordulhat elő, hogy pl. állami finanszírozásban (nagy közpénzráfordítással) végző hallgatók jelentős számban megfelelő állás nélkül maradnak a diploma megszerzése után. Könnyen pályaelhagyókká válhatnak szakmai karrierépítés helyett, nagy anyagi veszteségeket okozva az országnak. E tekintetben a közlekedési szakirány jó helyzetben lenne, hiszen több tízezerre tehető a potenciálisan munkaadóként figyelembe vehető gazdasági/költségvetési egységek száma és több részterületen lehetséges saját vállalkozások alapítása is. Kapacitásunk határáig partnerei szeretnénk lenni a közlekedési szakmában érintett gazdasági társaságoknak /nemcsak a közút, hanem a vasút, a hajózás és a légiközlekedés területét is beleértve/, kapcsolatainkat kiterjesztjük a népes közületi /ipari-mezőgazdasági/ üzemeltetői szektorra, sőt a közlekedési-logisztikai szolgáltatásokat végző, vagy azokat igénybevevő állami, önkormányzati költségvetési, vagy más közszolgáltatási szervezetekre is. (A szakma több résztvevőjével együttműködési megállapodás keretében ösztöndíjas hallgatókat is tervezünk képezni, segítve a diploma megszerzése utáni elhelyezkedést és a közlekedési szakmában maradást is. E lehetőség kiterjeszthető a szakirányú /közép- és felsőszintű/ OKJ-s szakképzést ellátó intézetek közül is néhányra.). Nemzetközi társintézeti kapcsolataink kiépítését a szakirány alapítását követően tervezzük (oktatási-kutatási tapasztalatok cseréje, hallgatói gyakorlatok koordinációja) felgyorsítani. Építő jellegű munkakapcsolatokra törekszünk más, a közlekedéstudomány oktatásban érdekelt társintézmény (egyetem, főiskola) szakirányú munkatársaival, erősítve, vagy kiegészítve egymás oktató-nevelő-tudományos tevékenységét, esetleg igény szerinti vidéki kihelyezett oktatást indítunk társintézeti bázison. Oktatóink személyes összetételének kialakításában arra törekedtünk, hogy az egyes tantárgyak előadói a szakmai közvélemény által okkal és joggal elismert, nagy elméleti felkészültséggel és


17

sokéves gyakorlati tapasztalattal, lehetőleg oktatási múlttal rendelkező kiemelkedő szakemberek legyenek. A szakirány célja a személy- és áruforgalom területére olyan alapos elméleti felkészültséggel rendelkező, kiemelten gyakorlati szakemberek képzése, akik képesek lehetnek önálló, felelősségteljes munkakör betöltésére, minden üzembentartói szektor részére, a napi közlekedési forgalmi problémák megoldása útján. Célunk az egyes szakterületek speciális feladatait bemutató, kreatív tervezési és operatív munkavégzésre felkészítő képzés, a teljesítményképes tudásszint elérését és ellenőrzését szolgáló oktatási szisztéma kialakítása útján. Végzett hallgatóinknak alkalmassá kell válnia arra, hogy a közlekedési/forgalomszervezési/logisztikai vertikum gyakorlati feladatait eredményesen, piaci versenykörülmények közepette is elláthassák (később vezetői szinten is). A szakmai gyakorlaton az elméleti ismeretek gyakorlati átültetésének kipróbálása, az adott gazdasági társaság/intézmény konkrét szakmai körülményeinek megismerése, esetleg a szakdolgozathoz szükséges információk előzetes felmérése, összegyűjtése a feladat. A hazai és nemzetközi előrejelzések szerint a fenti kompetenciákkal rendelkező, gyakorlatias szakemberekre a későbbiekben nagy szükség lesz mind a személyközlekedés, mind az árutovábbítás, mind a logisztikai területeken egyaránt. Álláspontunk szerint a Közlekedés-és Környezetbiztonsági Szakirány tematikájában, képzési követelményeiben a MAB által meghatározott mértéket lényegesen meghaladó mértékben tér el a hasonló hazai szakirányok célkitűzéseitől, tartalmi vonatkozásaitól. Egyes témakörökben a képzés tematikai javaslata egyedi és újszerű. A szakirány szervesen illeszkedik a hazai felsőoktatási rendszerbe, struktúrájában megfelel a többlépcsős oktatási követelményeknek, a hallgatók számára differenciált lehetőséget biztosít.

2. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. A képzés egyik célja, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre, ezáltal képesek legyenek a mester szintű oklevélért folytatott második ciklusú képzésben részt venni a környezettudomány, valamint más kapcsolódó hazai és európai mesterszakok keretében. A környezettan alapképzési szakon végzett alkalmazott környezetkutatók a természettudományi tanulmányok folytatáshoz szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismeretével, matematikai és informatikai, valamint kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai alapokkal rendelkeznek. Ezért a fentiekre alapozva, az alkalmazott környezetkutatók további kétéves mesterképzés után mint okleveles környezetkutatók képesek lesznek új tudományos felismerések elérésére a környezettudományok és szakirányok szerint az ökológia, a környezetfizika, a környezet-földtudomány és a környezetkémia területein, a környezeti adatok felvételére, azok minőségi és mennyiségi elemzésére és az eredményekből következtetések levonására. Az MSc szinten végzettek biztosíthatják a szakember-utánpótlást a magas-szintű környezettudományi ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, ők jelenthetik az adott szakmaterületen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást.


18

A környezettudomány szakot, valamint a környezettan és a környezetvédelem tanári szakokat az elmúlt évtizedben alapították és indították el a magyar felsőoktatási intézményekben. A szakok a legnépszerűbb felsőoktatási szakok közé kerültek a természettudományok területén. A környezettudomány szak, valamint a környezettan tanári szak oktatásának személyi, infrastrukturális és kutatási feltételei adottak az egyetemeken, ahol a természettudományi szakos és/vagy a természettudományi tanári képzés hagyományosan, nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon folyik. Tehát a környezettan alapszakra épülő környezettudományi mesterszakok indíthatóságának, s egyben az intézményünkben végzett hallgatók tanulmányai folytatásának lehetőségei megvannak. 3. A hallgatók felkészítésének bemutatása az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzésben való részvételre, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A szakirány lehetőséget ad az adott kutatási terület iránt érdeklődő és tehetséges hallgatók számára mind hazai, mind nemzetközi együttműködési projektekben való aktív részvételre. A képzés során a tehetséges hallgatók közvetlenül vehetnek részt mind alapkutatási, mind alkalmazott kutatási munkákban a Tudományos Diákkör keretében, mint ahogy az sikeresen folyt a korábbi évek során. A közvetlen részvételre jó lehetőséget adnak az adott területen folyó kutatásaink, valamint a képzésben együttműködő szervezetek munkájából adódó lehetőségek. Fontos célunk, hogy a tehetséges és érdeklődő hallgatók számára minél jobb lehetőséget teremtsünk az MSc, illetve PhD képzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez, hazai és nemzetközi partneri kapcsolatok révén is, amelyek a korábbi években is eredményesen segítették ez irányú erőfeszítéseinket. Hallgatóink számára lehetőséget biztosítunk a már meglévő kapcsolataink (Bristol, Berlin, Bécs, Oslo városaiban kiépített felsőoktatási partnereink) mellett szeretnénk felajánlani CCCU egyetemi kapcsolataink által kínálkozó hallgatói lehetőségeket is. 4. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Főiskolánkon jelenleg 39 főállású és részfoglalkozású oktató dolgozik, a főállásúak közül 14 minősített oktató. Az új szakjaink indításához fejleszteni kívánjuk eddig meglévő tanszékeinket, illetve az egyéb (informatikai stb.) egységeket is. Kiváló szakemberektől kaptunk ígéretet arra, hogy a szakindítás engedélyezése esetén munkájukat főiskolánkon főállásban folytatják, akiket szerepeltetünk jelen kérelmünkben is. Ugyanakkor az új képzéshez megfelelő létszámú és képzettségű oktatót természetesen csak akkor vehet fel főiskolánk, ha a szakindítási engedélyt megkaptuk. A meglévő műszaki kapacitásaink bővítése érdekében hosszú távú tudományos együttműködési megállapodást kötöttünk az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával. Ez magában foglalja a kutatási tevékenység mellett a műszaki főiskola színvonalas laboratóriumainak használatát is. Több mint 80.000 kötetes könyvtárunkban a leendő szakhoz tartozó legfontosabb kiadványok megtalálhatók vagy elektronikusan elérhetők. Szakkönyvállományunk tartalmazza a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek nagy részét, melyet


19

folyamatosan bővítünk. A hallgatók felkészítését nem csak a nyomtatott könyvtári anyagok, hanem CD-ROM-ok és videó filmek is segítik. Információ hordozóink egy része idegen nyelvű (elsősorban angol). A számítástechnikai infrastruktúra jelentős bővülésen ment keresztül, ennek köszönhetően olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózattal rendelkezünk, amelyhez a hallgatók rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek. Az oktatástechnikai infrastruktúra, modern videotechnikai eszközök is rendelkezésünkre állnak az alapvető iskolatechnikai eszközök mellett. A gyakorlati oktatás számára az intézményhez tartozó gyakorlóhelyek biztosítottak. A meg lévő kapacitásszámunkat valamint oktatási intézményi és tárgyi hátterünket figyelembe véve 2008 szeptemberétől a környezettan alapszakon 60 fő nappali és 60 fő levelezős létszámmal tervezzük a képzés megindítását.


20

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása Kompetenciák megszerzése, értékelés, ellenőrzés, tájékoztatás 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv A törzsanyag tárgyait magában foglaló modulok megnevezése

Óraszám

Kreditkeret*

Teljesítendő kredit

13+12 15+13

20-35 25-50

23 29

13+8

15-25

22

4+9

15-20

16

**

5-20

17

** **

50-75 5-10 10

58 *** 10

Természettudományi és informatikai alapismeretek Környezettudományi alapismeretek Környezet- és természetvédelmi alapismeretek Környezettudományi monitorozási alapok Egyéb természettudományi szakismeretek Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) Egyéb szabadon választott ismeretek Szakdolgozat

*: A szak alapítási dokumentumában megjelölt, az egyes modulokhoz rendelt kreditpont határok. **: A ténylegesen teljesült tárgyak függvénye. ***: Minimálisan 10 kreditpont teljesítendő.


21

1. Természettudományi és informatikai alapismeretek modul

2. Körny.tud. al.ism. modul

II. Szakmai törzstárgyak

I. Alapozó tárgyak

A törzsanyag tantárgyainak megnevezése (alapozó és szakmai törzstárgyak) Alkalmazott mat. és módszerei Informatika: Biológiai alapismeretek Kémiai alapismeretek Földtudományi alapismeretek: Fizikai alapismeretek: Általános gazdasági és menedzsment ismeretek: Környezettani alapismeretek:

Tantárgy kódja

Heti órasz.

Félévi köv.

Kredit pont

Tantárgyfelelős oktató teljes fokozat neve munkaidő

Ea Gy

1

2 0 1 0

2 2 2 3

K, G G K, G G

4 1 3 2

Fáy Gyula Fáy Gyula Galambos József Vallner Judit

WKB1005 2 WKB1006 2

2 1

K, G K, G

4 3

Galambos József Fáy Gyula

WKB1007 1 WKB1008 2

0 0

K K

1 2

Galambos József Kiss Ferenc

1

1

-

EU-s alapismeretek: Minőségirányítás alapjai: Tantervi kreditkeret 20-35 Környezeti kémia I. Környezeti földtudomány I. Környezeti fizika: Környezeti kémia II. Környezeti földtudomány II. Környezeti földtudomány III. Környezeti mikrobiológia

WKB1009 2 WKB1010 1

0 0

1 1

1 1

-

2 2 2 2 1 0 2

2 1 2 2 0 2 0

2 1 23 5 4 4 4 2 2 1

Hornyacsek Júlia Bukovics István

WKB1011 WKB1012 WKB1013 WKB1014 WKB1015 WKB1016 WKB1017

K K össz: K K K, G K K G K

Az ökológia alapjai I Az ökológia alapjai II Hidrobiológia Tantervi kreditkeret 25-50

WKB1018 2 WKB1019 0 WKB1020 2

0 2 2

K G K, G össz:

2 2 3 29

Galambos József Galambos József Dezsény Zoltán

WKB1001 WKB1002 WKB1003 WKB1004


Meghirdetés ajánlott féléve

Előfeltétel

Kiss Ferenc Galambos József Fáy Gyula Vallner Judit Galambos József Galambos József Dezsény Zoltán

22

1

1

1 0

1 1

-

-

WKB1004 WKB1005

4

1 x 1 x 1 1 1 1 1 1 1 1

WKB1003 WKB1023 WKB1024

1

WKB1011 WKB1012 WKB1012

1

3

1 x 1 1 x 1

WKB1006

1

2

WKB1018 WKB1003

x 1

5

6

3. Körny- és term.véd-i al.ism. modul 4. Környtud monitorozási al.

Környezettechnológia I. (hulladékgazdálkodás) WKB1021 2 A fenntarthatóság I. (globális problémák) WKB1022 2 Természetvédelem I (előadás) WKB1023 1

0

K

3

Vallner Judit

-

1

0

K

3

Kiss Ferenc

-

1

0

K

2

Galambos József

WKB1003

1 x

Természetvédelem II (gyakorlat)

WKB1024 0

2

G

1

Galambos József

WKB1003

Természetvédelem III (konzervációbiológia)

WKB1025 2

0

K

2

Galambos József

WKB1023

Környezetegészségtan

WKB1026 2

2

K, G

3

dr. Iliás Lajos

Terepgyakorlat (1 hét = 1 kr)

WKB1027

2

G

1

Környezettechnológia II. (környezetgazdaságtan)

WKB1028 1

0

G

Környezettechnológia III. (környezettechnológia)

WKB1029 0

2

A fenntarthatóság II. (fenntartható fejlődés)

WKB1030 2 WKB1031 1

Környezetvédelmi jog és igazgatás: Tantervi kreditkeret 15-25 Környezeti rendszerek komplex vizsg.I (Biometria I.) Környezeti rendszerek komplex vizsg.II (Biometria II) Környezeti rendszerek komplex vizsg. III. Környezeti rendszerek komplex vizsg. IV. Környezetminősítés és állapotért. Tantervi kreditkeret 15-20

1

WKB1017

1 x

Vallner Judit

-

x

1

Vallner Judit

WKB1032

x

G

2

Vallner Judit

WKB1014

0

K

2

Kiss Ferenc

WKB1008

1

0

K össz:

2 22

Bukovics I.

-

1

1

1

x

Vallner Judit WKB1032 0

2

G

3

WKB1001

x

Vallner Judit WKB1033 0

2

G

2

WKB1032

x

Dezsény Zoltán WKB1034 1

2

K, G

4

WKB1014

1

Dezsény Zoltán WKB1035 1

2

K, G

4

WKB1036 2

1

G össz:

3 16

WKB1034

1

Vallner Judit


x

23

5. Egyéb tudományos szakmai ismeretek

Tudomány- és környezettörténet Etika: Pszichológia: Pedagógia Filozófia Társadalomismeret

WKB1037 WKB1038 WKB1039 WKB1040 WKB1041 WKB1042

2 2 0 1 1 0

0 0 3 0 0 2

G G G K K G

3 2 3 1 1 2

Jogi alapismeretek Bevezetés a szociológiába Bibliaismeret

WKB1043 2 WKB1044 1 WKB1045 0

0 0 2

G G G

2 1 2

össz:

17

K

5

Tantervi kreditkeret 5-20 Katasztrófavédelem:

WKB1046 2

1. Környezetbiztonsági szakirány

III. Differenciált szakmai ismeretek

Ágazati szektorok biztonsága WKB1047 3 Környezetbiztonsági kockázatelemzés: WKB1048 2

Tűz-és polgári védelem:

Kríziskommunikáció: Környezetbiztonsági rehabilitáció Védelmi igazgatás Vezetési és irányítási ismeretek

WKB1049 2

2

Kiss Ferenc Erős Máté Erős F. dr. Lukács Péter Erős Máté Bánlaky Pál Nagy Janka Teodóra Kabai Imre Majsai 15 FŐ

x x

1 1 1

0 1 1

x

1

1

x

1 1 1

1 1 1

14

14

1 1

x x x

Bukovics István

1

1

K, G

10

Bukovics István

WKB1004 WKB1006 WKB1008

2

K, G

5

Fáy Gyula

WKB1001 WKB1002

Zellei Gábor

WKB1043 WKB1004 WKB1006

1 X

WKB1007 WKB1042 WKB1039

1

3

K. G

6

WKB1050 1

2

K

4

Zellei Gábor

WKB1052 2 WKB1053 2

2 1

K, G K

4 3

Zellei Gábor Papp Antal

1

1

1

1

WKB1054 2

2

K, G

4

Papp Antal

WKB1055 2

2

K, G

4

Papp Antal

WKB1054

Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

WKB1059 2

2

K, G

4

Hornyacsek Júlia

WKB1009 WKB1042

Hornyacsek Júlia

WKB1042 WKB1040 WKB1043


2

K, G

5

24

1 1

WKB1043

Környezetbiztonsági projekttervezés

WKB1060 2

1

WKB1044

WKB1007 WKB1009

Lakosságvédelmi feladatok

1 1 X

1 1 1

1

Globális klímaváltozás

WKB1063 2

2

2. Környezetbiztonsági menedzser szakirány

Tantervi kreditkeret: 50-75

K, G

4

össz:

58

Demeter István

0

1

WKB1003 WKB1006 WKB1005

1 6 7 7 7 7 6

Katasztrófavédelem Tűz -és polgári védelem Rendészeti igazgatás

WKB1046 2 WKB1049 2 WKB1056 2

2 3 1

K K, G K

5 6 3

Bukovics István Zellei Gábor Papp Antal

WKB1043

Stratégiai tervezés

WKB1057 2

2

K, G

4

Papp Antal

WKB1007 WKB1005

Környezetbiztonsági indikátorok

WKB1058 2

2

K, G

5

Papp Antal

WKB1001 WKB1002

1

1 1 X 1 1 1

Kríziskommunikáció

WKB1050 1

2

K

4

Zellei Gábor

WKB1007 WKB1042 WKB1039

Kritikus infrastruktúra védelme

WKB1064 2

2

K, G

4

Demeter István

WKB1006 WKB1005

1

Veszélyhelyzet-kezelés

WKB1051 3

3

K, G

4

Zellei Gábor

WKB1007 WKB1046

1 X

Környezetbiztonsági rehabilitáció

WKB1052 2

2

K, G

4

Zellei Gábor

WKB1044

1

WKB1006 WKB1042 WKB1004 WKB1008

1 1 X

WKB1040 WKB1042 WKB1043

1

Veszélyes üzemek védelme Társadalmi és civil kapcsolatok Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás Tantervi kreditkeret: 50-75

WKB1062 3

1

K, G

10

Görög Katalin

WKB1061 2

2

K, G

5

Hornyacsek Júlia

WKB1059 2

2

K,G össz:

4 58

Hornyacsek Júlia 50-75


25

0

0

1 6 7 7 7 7 6

3. Környezettisztítási (technológiai) szakirány

III. Differenciált szakmai ismeretek

Tűz- polgárivédelmikatasztrófavédelmi ismeretek

6

Bukovics István

3 1 K, G

5

Ritz Katalin

KTAK148 KTAK1481 2 2 K, G

4

Fáy Gyula

KTAK188

4

Ritz Katalin

KTAK177

2 2

Szennyeződéstan Környezetbiztonsági kockázatelemzés, kockázatkezelés

KTAK187

Hatás-mechanizmustan

K

2 3 K. G

4

Bukovics István

KTAK107 KTAV142 KTAV139

2 2 K, G

4

Papp Antal

KTAV144

KTAK189

2 2

5

Ritz Tibor

Felület-és anyagismeret

KTAK190

2 2 K, G

4

Ritz Tibor

Tisztítás- takarítás technológia

KTAK191

2 2 K, G

4

Ritz Tibor

Minőségmérés

KTAK192

1 2 K, G

4

Ritz Tibor

Kríziskommunikáció: Környezetbiztonsági rehabilitáció Gép-, eszköz-,és kezelőszer ismeret

KTAK150

1 2

KTAK152

Tantervi kreditkeret: 50-75


K

K

össz:

26

4. Környezet és Közlekedésbiztonsági szakirány

Tűz-, polgári védelmi-, katasztrófavédelmi ismeretek

KTAK177

2 2 K, G

6

Bukovics István

Közlekedési ismeretek, közlekedésstatisztika

KTAK178 KTAK194

2 2 K, G

5

Potócki György

Kríziskommunikáció

KTAK150

1 2

Logisztikai alapismeretek

KTAK169

Szállítmányozás I.

4

Bukovics István

2 2 K, G

6

Potóczki György

KTAK180

3 3 K, G

5

Potóczki György

Közlekedés-,és biztonsági igazgatás

KTAK182

2 2 K, G

5

Közlekedés gazdaságtan

KTAK183

3 1 K, G

5

Potóczki györgy

Közlekedési üzemtan

KTAK185

2 2 K, G

5

Potóczki György

Szállítmányozás II.

KTAK181

2 2 K, G

5

Potóczki György

Fuvarjog,díjképzés

KTAK186

2 2 K, G

5

Közlekedésbiztonsági kockázatelemzés Tantervi kreditkeret: 50-75

KTAK148 KTAK1481 3 1 K, G

4


K

Fáy Gyula

össz:

27

KTAK107 KTAV142 KTAV139

2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.


28

TUDOMÁNY- ÉS KÖRNYEZETTÖRTÉNET A tantárgy elsajátításának célja: A történelmileg ránk hagyományozott ismeretek között vannak olyanok, amelyeket idáig nem tartottunk fontosnak. Azonban a környezet átalakításával kapcsolatos ismereteink az utóbbi időben rendkívül fontossá váltak, hiszen meghatározhatják jövőnket. A tantárgy egyes fejezetei arra szeretnének rávilágítani, hogy az ember fejlődése során hogyan változtatta meg a saját környezetét, és ezt hogyan alapozták meg a tudományos ismeretek. Tantárgyi program: A tantárgy főbb témakörei: Az ősember kapcsolata a természettel. A környezeti problémák megjelenése az ókorban. A környezeti állapot romlásának tovább folytatódása a középkorban. A tudomány és a technika együttes hatása a környezetre. A környezeti problémák globálissá válásának kezdetei. A környezetszennyezés tudományos és politikai kérdéssé válása. Az emberi alkotások, tevékenységek, tudományos és technikai felfedezések hatása a környezetre. Megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) Annak ellenőrzése és értékelése, hogy a félév során előadott környezettani alapismereteknek (mint például fogalmak, jelenségek, folyamatok, adatok stb.) a hallgató birtokában van-e. Az értékelés módszere: A hallgató tudásának értékelése írásban történik, az elért százalékos eredmények alapján. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok. Környezet- és tudománytörténet: (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/zoldtortenelem/1ZoldTort.htm) A környezetszennyezés rövid története: http://www.mult-kor.hu/index.phtml?ow_page_number=4&vatp_cikk_id=86 Kötelező, ajánlott irodalom: Kiss Ferenc – Szabó Árpád: Környezet-tudomány-történet, Bessenyei Kiadó, 2005. Szabó Árpád: Magyar természettudósok, 2002 Benedek István: A tudás útja, 2001 Markham, Adam: A Brief History of Pollution, 1994 Derek Wall: Green History, 1993


29

ALKALMAZOTT MATEMATIKA ES MODSZEREI Valós és komplex számok, sorozatok, sorok, konvergencia kritériumok. A differenciálszámítás elemei. Függvényvizsgálat. Függvénysorok, hatványsorok, elemi függvények. Numerikus differenciálás. Az integrálszámítás elemei és alkalmazásai. Improprius integrálok. Numerikus kvadratúra. Többváltozós függvények differenciálszámítása. Feltételes szélsőérték. A szélsőérték számítás numerikus módszerei. Közönséges differenciálegyenletek, elemi módszerek közönséges differenciálegyenletek megoldásainak meghatározására. Differenciálegyenletek közelítő megoldási módszerei. Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok, determinánsok. Eliminációs módszerek. Lineáris terek. Lineáris függetlenség, bázis. Lineáris operátorok. Belső szorzat, norma, ortogonalitás. Szimmetrikus és ortogonális operátorok. Sajátérték, sajátvektor, spektrum. Az operációkutatás módszerei, lineáris programozás, szimplex módszer. A játékelmélet alapjai. Stratégiai- és mátrixjátékok. Sorbanállási- és készletgazdálkodási modellek. A szállítási feladat. Hálótervezés. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Eseményalgebra, valószínűség, feltételes valószínűség, a Bayes-tétel, események függetlensége. A valószínűségi változó, eloszlás és sűrűségfüggvény. A nagy számok törvényei. Statisztikai próbák, regresszióanalízis, és a faktoranalízis alapjai. Kötelező és ajánlott irodalom : Bárczy Barnabás : Differenciálszámítás. Műszaki Kiadó, 2001. Bárczy Barnabás : Integrálszámítás. Műszkai Kiadó, 2000. Csernyák László (szerk.) : Analízis. Tankönyvkiadó, 2001. Móricz Ferenc : Numerikus analízis I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. Scharnitzky Viktor : Differenciálegyenletek. Műszkai Kiadó, 2001.


30

INFORMATIKA A hallgatók további tanulmányaikhoz szükséges információtechnológiai alapismeretek, az elektronikus dokumentumok elkészítéséhez, illetve az elektronikus kommunikációhoz. Fájlkezelés. Az Internet használata. Elektronikus levelezés. Szövegszerkesztés (Word). Táblázatkezelés (Excel). Kötelező és ajánlott irodalom : Dr. Iszály Ferenc – Kató Gábor – dr. Nagy Mihály: Számítástechnika: Az alapoktól az Internetig. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1999. Csajbók Zoltán: Számítástechnikai alapismeretek. Budapest, ÉGSZi-Scola, 1992. Dr. Kovácsné Cohner Judit-Osváth Miklós-G. Nagy János: Office 97. Budapest, ComputerBooks, 1998. Lengyel Veronika: Az Internet világa. Budapest, ComputerBooks, 1995.


31

BIOLÓGIAI ALAPISMERETEK Az élő ismeretek felépítése és életfolyamataik. Az élővilág rendszerezése. A humánbiológia alapjai. A klasszikus és a modern genetika elméleti és gyakorlati lehetőségei. A mikrobiológia, a molekuláris biológia és biotechnológia múltja, jelene és várható jövője. Az élővilág egyed feletti szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép alapjai. Az élővilág evolúciója. Az ember evolúciója. Az állati magatartásformák. Kötelező és ajánlott irodalom: Iszáj Ferenc (szerk.) : Természettudományi alapismeretek. Bessenyei Kiadó, 2000. Bakonyi Gábor: Állattan. 1995 Oláh Zsuzsa: Biológia I., 1994 Turcsányi G. (szerk.): Mezõgazdasági növénytan. Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. 1995.


32

KÉMIAI ALAPISMERETEK A kémia és más természettudományi tárgyak kapcsolata. A kémia tárgya. A kémiai elem fogalma, relatív atom és móltömeg. Az atomok elektronszerkezete. Kvantumszámok. A hidrogénatom. A periódusos rendszer. A kémiai kötés fogalma. Vezetők és félvezetők. Az anyag halmazállapotának jellemzői. Oldatok. Kristályos és amorf anyagok. A kémiai reakciók. A kémiai egyenlet jelentése. A kémiai reakciók sebessége, típusai. Az oldat kémhatása, pH fogalom. Hidrolízis és elektrolízis. Szervetlen kémia. Nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonsága. Fémek, az ötvözetek fogalma. Korrózió. Szénvegyületek általános jellemzése. A szénhidrogének. Metán, etilén, acetilén. Alkoholok, fenolok, éterek, aldehidek, ketonok. Szénhidrátok. Karbonsavak. Műanyagok. Kémiai és környezetvédelmi jellegű számítási feladatok típusai. A számításokhoz leggyakrabban használt képletek és összefüggések. Koncentrációszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. pH-számítással kapcsolatos feladatok megoldása. Megoldott feladatok tanulmányozása, típusfeladatok megoldása, gyakorlófeladatok. Egyéni feladatmegoldási nehézségek megbeszélése. Kötelező és ajánlott irodalom : Iszáj Ferenc (szerk.) : Természettudományi alapismeretek. Bessenyei Kiadó, 2000. Ménes-Kónya-Kónyáné: Természetismeret I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Nagy P.-Szabolcsi L.: Általános és fizikai kémia I., Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Kiss Ferenc - Vallner Judit: Környezeti kémia, 1999. Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Rendszerező kémia mintapéldákkal, feladatokkal, 1992.


33

FÖLDTUDOMÁNYI ALAPISMERETEK A Naprendszer. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A Föld belső szerkezete. A fölkéreg felépítése, mozgásai, a legfontosabb kőzetképző folyamatok. Földrengések. A lemeztektonika elmélete. A magmatizmus és a vulkanizmus, a metamorfózis és az üledékképződés folyamata a lemeztektonikai elmélet tükrében. A hegységképződések folyamatai. A földtörténet alapjai. A földtörténet korbeosztása, az egyes idők, időszakok, korok és korszakok legfontosabb eseményeinek a bemutatása. A legfontosabb geomorfológiai folyamatok jellemzése. Az aprózódás, a mállás, a tömegmozgások, a szél, a folyóvizek és tengerek, valamint a jég felszínformáló munkája. A hidroszféra jellemzése. A felszíni és felszín alatti vizek tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A talajföldrajz alapjai. A legfontosabb talajképző folyamatok és magyarországi talajtípusok bemutatása. A légkör felépítése, időjárási jelenségek. A légkör összetétele, ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés, az időjárási jelenségek alapelemei, meteorológiai észlelések. A földrajzi övezetesség. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. A felszínformáló folyamatok övezetes elrendeződése. A talajok övezetes elrendeződése. Az élővilág zonális elrendeződése. Az egyes éghajlati területek élővilágának vázlatos jellemzése Kötelező és ajánlott irodalom: Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J.: Csillagászati földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Péczely Gy.: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Bp. 1979. Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Bp. 1984.


34

FIZIKAI ALAPISMERETEK A fizika helye a természettudományok körében. A fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük, megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. A termodinamika főtételei. Halmazállapotváltozások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az elektromos tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük. Ohm-törvénye, Kirchofftörvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés félvezetőkben. Váltakozó áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses színkép és tartomány. Természetes- és poláros fény. A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. Méret és energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az energiatermelés alapelvei és lehetséges formái. Kötelező és ajánlott irodalom: Iszáj Ferenc (szerk.) : Természettudományi alapismeretek. Bessenyei Kiadó, 2000. Holics László: Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1986. LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat: Az anyag, Az energia, Az idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1978 Öveges könyvek Gondolat Kiadó 1979.


35

EU-S ALAPISMERETEK Az egységes Európa gondolat politikai, gazdasági gyökerei, az egységesülés kezdeti lépései. Az Európai Közösségek kialakulása, a továbbfejlődés útjai. A Párizsi és Római Szerződések. Az Egyesülési Szerződés és az Egységes Európai Okmány. Nemzetközi gazdasági szervezetből nemzetközi politikai szervezettté válás folyamata. 1992. Maastricht, az Európai Uniós Szerződés elfogadása, majd ratifikálása, az Európai Unió létrejötte. A három pillérre épülő Európai Unió modellje. Az Amszterdami Szerződés. Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Tanács a tagállamok legmagasabb szintű találkozójából a közösség legfőbb döntéshozó szervévé válásának folyamata, az Európai Tanács politikai szerepe. Az Európai Unió Tanácsának funkcionálisan rétegződő modellje. Eljárási módok, szavazási módok a Tanácsban. A szupranacionális bürokráciára épülő kormányközi együttműködést biztosító Európai Bizottság felépítése és összetétele. Az európai biztosok és az európai bizottsági apparátus működési modellje, funkciók és hatáskörök a Bizottságban. Az Európai Parlament vitafórumból felelős döntéshozó szervvé válásának útja, a hatáskörök bővítésének folyamata. A Parlament hatáskörei. A parlamenti képviselők jogállása. Európai politikai pártok parlamenti csoportjai, csoportközi csoportok. Az európai érdekcsoportok rendszere. Az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog, mint a jogszabályok szervezett és strukturált rendje, amelynek saját forrásai, intézményei és eljárási módjai vannak. A luxemburgi Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Főügyészi Hivatal szerepe, felépítése, módszerei, eljárási módjai. A közösségi jog közvetlen hatálya, elsőbbsége, az előfoglalás és a jogharmonizáció kérdései. Egyéb Uniós szervezetek. Az Európai Közösségek Számvevőszéke. Az Uniós Szerződés által fő szervvé vált Számvevőszék feladat-és hatásköre. Az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó, véleményező, konzultatív szerepe. A Régiók Bizottságának feladatköre, az Európai Unió regionális politikája. Gazdasági és Monetáris Unió. A monetáris integráció kialakulása, a közös pénz előnyei. Az Európai Unió költségvetése. Az Uniós intézmények szerepe a költségvetés előkészítésében, elfogadásában és ellenőrzésében. Közös politikák és közösségi tevékenységek az Európai Unióban. Kereskedelem és versenypolitika. Mezőgazdasági és halászati politika. Közös közlekedési politika és transzeurópai hálózatok. Foglalkoztatás-és szociálpolitika. Ipar-, energia-, és kutatásfejlesztési politikák. Környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügyi politikák. Oktatási és kulturális politikák. Kötelező és ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés. Bp. 2001. Navracsics Tibor : Európai belpolitika. Korona, 1998. Kende Tamás : Európai közjog és politika. Osiris-Századvég.1995. Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé. 1997,1998,1999,2000.2001. Európa A-tól Z-ig. Az Európai Integráció Kézikönyve. Európai Bizottság. 1997.


36

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI A minőség fogalma és értelmezése. A minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalom és kapcsolatrendszere. A minőségirányítási rendszerek alapszabványai. A minőségirányítás dokumentációs rendszere, a rendszer auditálása, akkreditálás. A TQM és az EFQM modell főbb jellemzői. A minőségfejlesztés és megvalósítás területén használatos eljárások és módszerek: problémamegoldó technikák (brainstorming, NCM, 635, Delphi módszer,kaizen, PDC, 5S, stb.), minőségfejlesztéshez használatos technikák (adatgyűjtés és elemzés, Ishikawa diagram, Pareto analízis, korrelációs diagramok, fa-diagram, benchmarking, SPC, stb.), hibamegelőzési módszerek (QFD, FMEA, Poka-yoke, stb.). A HACCP fogalma és alkalmazása az élelmiszergazdaságban. A minőségügy jogi kérdései: fogyasztóvédelem, termékfelelősség, jogharmonizáció, az új megközelítés EU irányelvei. Minőségi díjak, áru és védjegyek. Kötelező és ajánlott irodalom: Dr. Szigeti F. - Dr. Végső K.: A minőségirányítás alapjai., Egységes jegyzet. NYF 2004. január 19. Dr. Bálint Julianna: Minőség – tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg., TERC KFT., Bp. 2001. Dr. Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, TÜV Rheinland Akadémia, Bp. 2001. Győri Z.: Minőségirányítás az élelmiszergazdaságban, Primom, Nyíregyháza 2002. Dr. Juhász Csaba: Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. 2001.


37

ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉS MENEDZSMENT ISMERETEK A gazdasági és társadalmi élet alapfogalmai, szükséglet, gazdálkodás, újratermelés. A szükséglet kielégítés szintjei és mechanizmusa. Jövedelmek és szükségletek, árutermelés és a piacgazdaság kialakulása. Munka, munkamegosztás, a gazdasági élet szektorai. Mérés a gazdaságban. A pénz kialakulásának mechanizmusa. A klasszikus és modern pénz. A piac törvényszerűségei. Árutermelés és piacgazdaság. A gazdaság mikrorendszere, háztartás, non-profit szervezetek, közüzemek. A vállalkozás, a mikrorendszer integrációja. A gazdaság makrorendszere. Az állam szerepe a gazdaságban. Az ágazati rendszer. A gazdaság nemzetközi kapcsolódása. Ár és pénz a modern gazdaságban. Árelméletek, pénzelméletek. Infláció. Pénzforgalom szabályozása. A bankrendszer. Bér, profit, jövedelmek. Az állam szerepe, adórendszere. Az állam támogatási rendszere. Üzleti vállalkozások. Monopóliumok. Nemzetközi vállalatok és a globalizáció. Szervezeti alapismeretek, non-profit és profit orientált szervezetek fejlődése és működése. Menedzsment ismeretek. A menedzsment rendszer fejlődése: tulajdonosi menedzsment, stratégiai menedzsment, termelésmenedzsment, pénzügyi menedzsment, marketing menedzsment, humánmenedzsment, szakmenedzsmentek, csődmenedzsment. A gazdaság nemzetközi integrációja. Globalizáció a világgazdaságban. Az Európai Unió gazdasági céljai és gazdasági mechanizmusa. Kötelező és ajánlott irodalom: Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan I-II-III. (KJK 1998.) Egri Imre – Hegedűs László: Gazdasági alapismeretek (Jegyzet és munkafüzet, Stúdium 2004.) Egri Imre: Vállalkozási ismeretek (Könyv és munkafüzet, Debreceni Egyetem 2004.) Hegedűs László: Marketing ismeretek (Stúdium 2004.) Egri Imre: Menedzsment ismeretek (Stúdium 2004.)


38

KÖRNYEZETTANI ALAPISMERETEK Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet a környezetvédelem a környezettudomány és az ökológia fogalma. Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák: üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom. Fenntartható fejlődés. Kötelező és ajánlott irodalom: Kiss Ferenc – Vallner Judit: Környezettudományi alapismeretek, a Természettudományi alapismeretek tankönyvben (Iszály Ferenc szerk.) 2000. Kerényi Attila: Környezettan, 2003. Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai, 1992. D.D. Chiras: Environmetal Science, Action for Sustainable Future, 1991. Multimédiás környezettudományi oktatóanyag: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/index.htm


39

KÖRNYEZETI FIZIKA Az anyag kettős természete, hullámok és korpuszkulák. A teljes elektromágneses színkép és főbb jellemzőik (mikrohullámok; hőmérsékleti sugárzás; infra-, látható és uv. fény; röntgen és gamma sugarak). Részecskesugárzások, radioaktivitás. Sugárzások gyakorlati alkalmazása, iparban, gyógyászatban, dozimetriai alapfogalmak. Anyag-fény kölcsönhatások. Anyagvizsgálati műszerek és módszerek fizikai alapjai. Magenergia felszabadítása, atomreaktorok biztonságtechnikája. „Energiatermelés”, és termodinamikai problémái. Energiahordozók, energiatárolás, energiagazdálkodás. Alternatív energiaforrások jelenlegi helyzete. Légköri vizsgálatok: páratartalom, légsebesség mérése. Zajszint-mérés. Radioaktív sugárzások mérése. Anyagvizsgálatok: abszorpciós spektrometriai, refraktometriai, polarimetriai mérések. Kötelező és ajánlott irodalom: Újfaludi László: Környezeti problémák természettudományos alapjai Nyilas István - Varga Klára: Mérések a környezetvédelem fizikai alapjai c. tárgyhoz Budó – Mátrai: Kísérleti fizika III.


40

KÖRNYEZETI KÉMIA A természeti környezetben, mint nyitott rendszerben lejátszódó alapvető kémiai reakciók, biogeokémiai ciklusok ismertetése, továbbá ezen folyamotok reakciómechanizmusával, termodinamikájával, kinetikájával összefüggő ismeretek nyújtása. A víz szennyezői. Szervetlen és szerves szennyező anyagok a talajban. A légkör fotokémiai és kémiai reakciói. Ionok és gyökök a légkörben. A légköri oxigén reakciói. A légkör szervetlen szennyezői CO2, SO2, NOx, stb. A savas eső. A fotokémiai szmog képződése és hatása. Az elemek környezeti kémiája. Laboratóriumi felszerelés. Tömeg- és térfogatmérés. Laboratóriumi alapműveletek: melegítés, bepárlás, szárítás, oldás, szűrés, ülepítés. Különböző töménységű oldatok készítése. Homogén és heterogén anyagi rendszerek vizsgálata. Határfelületi jelenségek, adszorpció. A pH mérése. Sók hidrolízise. Pufferoldatok vizsgálata. Csapadékképződéssel járó kémiai reakciók. Komplexképződéssel járó kémiai reakciók. Kötelező és ajánlott irodalom: Kiss F. – Vallner J: Környezeti kémia (Segédlet) 1999. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/kornykem1/nyitolap.htm Papp S. – Rolf K.: Környezeti kémia. 2004. Kiss F.-Vallner J.: Segédlet a laboratóriumi gyakorlathoz I, 2004. Peter O' Neill: Environmental chemistry. 1993. Stanley E. Manaham: Environmental chemistry. 2000.


41

KÖRNYEZETI FÖLDTUDOMÁNY Geomorfológiai ismeretek: A földfelszín morfológiai képét alakító endogén és exogén folyamatok és a létrehozott jellegzetes formatípusok. A társadalom felszínformáló tevékenysége. Hidrológiai ismeretek: A víz szerepe a Földön. A földfelszín vizei. A felszínalatti vizek csoportosítása. A víz földi körforgásának alapelemei. Hidrogeográfia. Vízminőségvédelmi alapismeretek. Klimatológiai ismeretek: A légkör kialakulása. A Föld őslégköre, jelenlegi összetétele. A légkör tagozódása, folyamatai. Az éghajlat fogalma, éghajlati elemek, éghajlati rendszerek. Klímaváltozások. Az éghajlatra gyakorolt antropogén folyamatok hatásai. Az időjárási elemek megfigyelése és mérése. Távérzékelési módszerek. A talajok általános ismertetése (talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai). A talajképződés fontosabb folyamatai. A talajok levegő-, víz- és hőgazdálkodása. A hazai talajtípusok rendszerezése. Szikesedés és talajeróziós folyamatok Magyarországon. Talajszelvény készítése és talajmintavétel. A talaj tulajdonságainak vizsgálata. A talaj mechanikai összetételének meghatározása. A szerkezetesség megállapítása. Kiválások és másodlagos képződmények. Kémhatásvizsgálat. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata. Talajtérképek. Talajdegradációs folyamatok. Magyarország természet- és tájföldrajza: A Kárpát-medence nagyszerkezeti viszonyai. Magyarország mai domborzatának kiformálódása. Hazánk éghajlatának általános jellemvonásai. Az éghajlati elemek területi és időbeli eloszlása. A Magyarország vízrajzának alapvető ismérvei, a vízhálózat kialakulása. Magyarország nagytájainak jellemző földrajzi vonásai. A globális klímaváltozás magyarországi hatásai: az antropogén tájformálás hazánkban. Tájtípusok és tájbeosztási rendszerek Magyarországon. Hazai élőhely típusok ismertetése, vegetáció övek Magyarországon. Kötelező és ajánlott irodalom: Péczely Gy. : Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. Stefanovits P.- Filep Gy. - Füleky Gy.: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1999. Martonné Erdős K.: Magyarország tájföldrajza. DE Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. Kerényi A. – Martonné Erdős K.: Talajtani gyakorlatok. Debrecen, KLTE 1994 Stefanovits P. - Filep Gy.- Füleky Gy.: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Bp. 1999.


42

AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI Ökológiai alapismeretek. Története, fogalma, vizsgálati kérdései. Biológiai szerveződési szintek. Populációk térbeli és időbeli szerkezete. Populációdemográfia. Populációnövekedési modellek. Populáció reguláció. Evolúció és ökológia. Közösségek szerveződése. Niche elmélet alapjai. Kompeticiós modellek. Ragadozó-préda modellek. Koevolúció. Növényi és állati társulások szerkezete, változása. Biodiverzitás. Hazai jellegzetes növényi és állati társulások. Anyag és energiaforgalom a természetben. Vízi és terresztris ökoszisztémák. A Föld biomjai. Botanikai és állattani adatfelvételezési módszerek. Terepi felmérések tervezése, kivitelezése adatok és eredmények kiértékelése. Terepi vizsgálat tervezése élőlény közösségek felmérésére. Kötelező és ajánlott irodalom: Juhász-Nagy, P. (1984): Beszélgetések az ökológiáról. Mezőgazdasági, Budapest. Hortobágyi, T. és Simon, T. (ed) (1981): Növényföldrajz, Társulástan és Ökológiai. Tankönyvkiadó, Budapest. Kárász, I. (1998): Környezetbiológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Szentesi, Á., Török, J. (1997): Állatökológiai. Kovásznai Kiadó, Budapest Southwood, T.R.E. (1984): Ökológiai módszerek, különös tekintettel a rovarpopulációk tanulmányozására. Mezőgazdasági, Budapest.


43

HIDROBIOLÓGIA A hidrobiológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A víz, mint közeg és környezeti elem. Vízmozgások. A vízi élőlények előfordulását befolyásoló fizikai és kémiai tulajdonságok. A vízterek tipológiája: vízforgalmi, habituális és hasznosítási típusok. A víztér, mint élőhely: élettájak és életformatípusok. A hidrobiológia fő témaköreinek áttekintése (tudománytörténet, a vízi élőlények jellemzői és előfordulásukat befolyásoló tényezők, gyakorlati hidrobiológia), különös tekintettel a legújabb kutatási eredményekre. Vízi és vizes élőhelyek. A víz és az üledék. Az üledék keletkezése, fajtái, minősége. Az üledék élővilága. Anyagforgalom és energiaáramlás a vízben és az üledékben. Kötelező és ajánlott irodalom: Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Dévai Gy., Nagy S., Wittner I., Aradi Cs., Csabai Z. & Tóth A. 1998: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. Oktatási segédanyag. Kézirat – KLTE Ökológiai Tanszéke Hidrobiológiai Részleg, Debrecen. Reichholf, J. 1998: A vizek világa. Európai belvizek, patakok, mocsarak. In: Természetkalauz. – Magyar Könyvklub, Budapest. Nedwell, D.B. & Brown, C.M. (edit.): Sediment microbiology.– Academic Press Inc. (London) LTD, London, 234 pp.


44

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA A mikroorganizmusok felosztása szerveződési szintek szerint: a prokariota és eukariota mikroorganizmusok legfontosabb csoportjai. A Gram szerinti felosztás. A baktériumok táplálkozása, növekedése, szaporodása. A mikroorganizmusok felosztása anyagcserefolyamataik alapján. A talaj, a víz és az atmoszféra, mint a mikroorganizmusok élettere. Mikroorganizmusok szerepe az elemek biogeokémiai ciklusaiban. A környezet elsavanyodásának hatásai a vízi és a szárazföldi élőhelyek egyensúlyára, mikrobiális folyamataira. Mikroorganizmusok speciális anyagcsereútjai, egyes környezetszennyező anyagok mikrobiális degradálása: kőolaj-származékok, peszticidek és más xenobiotikumok mikrobiális lebontása. Tolerancia-mechanizmusok kialakulása és szerepe. Biogazdálkodás, biogáz és biotrágya előállításának mikrobiológiája. Mikroorganizmusok alkalmazása biotechnológiai eljárásokban. Biotechnológiák elterjedése és problémái. Kötelező és ajánlott irodalom: R. Atlas, R. Bartha: Microbial ecology 1987. Ralph Mitchell: Environmental microbiology 1992. Szabó I.M.: A bioszféra mikrobiológiája I-III 1989.


45

KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN A népesség és a környezet kapcsolata. Fizikai hatások és az egészség kapcsolata: az ionizáló és nem ionizáló sugárzás hatásai, a zaj hatása. A környezet kémiai anyagainak hatása az egészségre: a levegő a víz és a talajok szervetlen és szerves szennyezőinek hatásai, hatásmechanizmusok. A biológiai szennyezők: a vírusok és a baktériumok, patogén mikroorganizmusok. A toxikus anyagok csoportosításának szempontjai. A mérgek bejutása, felszívódása és transzportja a szervezetben. A detoxikáció lehetséges mechanizmusai, a mérgek transzformációs reakciói. A környezetszennyezők toxikológiai tesztelése. A biológiai tesztmódszerek alkalmazhatósága és kritériumai. Rövid és hosszú lejáratú módszerek. A mutagén anyagok hatásai, kimutatásuk. Korai figyelmeztető rendszerek és alkalmazási lehetőségei. Az egészséges környezet és annak biztosítása. Természetes környezet, a levegő, a víz és a talaj egészségtana. Mesterséges környezet, falvak, városok, lakások. Személyi gondozás, szokások, egészséges életmód kialakítása. Az ember életmódjának hatása az egészségre: a dohányzás, a stressz, az alkohol és a kábítószerek hatása. Az allergia, mint napjaink egyik népbetegsége. Az egészséges öltözködés és táplálkozás. A mentálhigiéne fogalma és jelentősége. A Jósa András Megyei Kórházba és a Közegészségügyi és Járványügyi Laboratóriumba szervezett látogatásokkal mutatjuk be a hallgatóknak a megyében folyó közegészségügyi munkát. Kötelező és ajánlott irodalom: Dr. Bombay Lászlóné: Egészségtani és gondozási ismeretek, OKKER Oktatási Iroda, 1995. Dr. Gion Gábor: Egészségvédelem, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Nagy István, Dr. Nyilas Károly: Az ember biológiája és egészségtana (egységes jegyzet, kézirat), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.


46

KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA Az új hulladékgazdálkodási értékrend. A hulladék és szennyezés fogalma és környezeti hatásai. Települési hulladékok. A szilárd és folyékony hulladékok jellemzői. A települési szilárd hulladékok kezelése. Gyűjtés, szállítás, lerakás. Hulladékégetés, pirolízis. Komposztálás. Biogáz előállítás. Másodnyersanyag visszanyerés. Kezelés, hasznosítási lehetőségek. Termelési hulladékok. Az ipari technológiák szennyezése (emisszió, hőterhelés) és hulladékkibocsátása. Az energiaipar szennyezései és hulladékai. Termelési, nem veszélyes hulladékok hasznosítása. Különleges kezelést igénylő (veszélyes) hulladékok keletkezése és jellemzői. Gyűjtés, szállítás, átmeneti tárolás, előkezelés, égetés, végleges lerakás. Termékértékelés. Újrahasznosítási szemlélet. Életciklus analízis. A környezeti döntések fő típusai. A makroökonómia és a mikroökonómia rövid áttekintése. A haszonáldozatköltség. A termelési lehetőségek határgörbéje, a természeti erőforrások értékelése. A kereslet, a kínálat, a keresleti- és a kínálati görbe. A piaci egyensúly, fogyasztói és termelői többlet. Hiány és többlet a piacon. A vállalatok viselkedése. Környezetvédelmi szabályozás hatása a vállalatra. Környezeti döntéselőkészítés lépései Esettanulmányok. Környezettechnológiai jellegű vizsgálatokat és szolgáltatásokat végző laboratórium(ok) munkájának áttekintése, mint: Légszennyező források kibocsátásának időszakos ellenőrzése. Légszennyező pontforrásokból származó minták fizikai-kémiai vizsgálata. Felszíni és felszín alatti vizek mintavétele, felszín alatti vizek és azonos elbírálás alá eső vízféleségek (ivóvíz, felszíni víz) általános fizikai-kémiai kémiai vizsgálata. Szennyvizek mintavétele, általános fizikai-kémiai kémiai vizsgálata. Talajok környezetvédelmi célú fizikai-kémiai vizsgálata. Veszélyes hulladékok és veszélyes anyagok/készítmények környezetvédelmi célú fizikai-kémiai vizsgálata Kötelező és ajánlott irodalom: Ulrich Förstner: Környezetvédelmi technika, 1993. Hulladékgazdálkodás. Segédlet környezetvédelem szakos hallgatóknak. (Környezettudományi segédkönyvek sorozat) 2004. Szlávik János – Valkó László: Környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment. Benedek Pál (szerk.): Biotechnológia a környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990.


47

FENNTARTHATÓSÁG A globális környezeti problémák. A környezetvédelem fogalma. A talaj és szennyezői (talajerózió, defláció, elsivatagosodás, erdőirtás, savas kiülepedés). A víz és szennyezői (vízminősítés, eutrofizáció). A levegőtisztaság védelme és szabályozási lehetőségei (üvegházhatás, globális klímaváltozás, ózonprobléma, füstködök). Lehetséges megoldások. Teendőink. Miért akarunk fenntartható fejlődést? Globális környezeti problémák és azok gyökerei. A globális polgár. Társadalmi beágyazottság. Az etika és a kultúra szerepe a fenntarthatóság megvalósításában. A fenntartható fejlődés és a gazdaság kapcsolata. A fenntartható fejlődés mutatói. Az ökológiai láblenyomat. Fenntartható városok. Kötelező és ajánlott irodalom: Kiss Ferenc – Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé, 2001 Kiss Ferenc-Vallner Judit: Bevezetés a környezettudományba (II.) segédlet, 2005. Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai, 1992. Kerényi Attila: Általános környezetvédelem, 1995 Bulla M. és munkatársai: Feladatok a XXI. Századra az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai, 1993.


48

TERMÉSZETVÉDELEM Konzervációbiológia problémái, hatóköre, története és jelenlegi helyzete. Biológiai diverzitás és a csökkenését kiváltó folyamatok. Ritka fajok fenyegetettsége. Élőhelyrombolás, fragmentáció és leromlás szerepe a biológiai diverzitás csökkenésében. Fajbetelepítések, betegségek és a fokozott halászat, vadászat szerepe a fajpusztulásban. Természetvédelem populáció szinten. Kis populációk problémája, genetikai variabilitás csökkenése, demográfiai variációk, katasztrófák. Veszélyeztetett fajok populációbiológiája. Biodiverzitás monitoring. Prioritások a védett területek létrehozásában. Védett területek tervezése és kezelése. Tájökológia. Természetvédelem a védett területeken kívül. Társadalom és a biológiai diverzitás. Természetvédelem és fenntartható fejlesztés. Helyreállító ökológia. Védelem az állatkertekben, aquáriumokban, botanikus kertekben, arborétumokban. Helyi, nemzeti és nemzetközi együttműködések a faj és élőhely védelemben. Természetvédelem története, céljai, feladatai, eszközei és szerkezete. Védett természeti értékek és jelentőségük. Magyarország Nemzeti Parkjai. Tájvédelmi körzetek. Magyarország természetvédelmi területeinek főbb típusai. A világ nemzeti parkjai. Természetvédelmi programok Magyarországon. A gazdálkodás és természetvédelem kapcsolatai és lehetőségei. Természetvédelmi fejlesztési törekvések. Természetvédelem és társadalom. Magyarországi fokozottan védett és védett növény- és állatfajok és védelmük. Kötelező és ajánlott irodalom: Báldi, A., Csorba, G., Korsós, Z. (1995): Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Ehrlich, P, Ehrlich, A. (1995): A fajok kihalása. Göncöl, Budapest Legány, A. (nyomtatás alatt): Ismerd és Védd. Margóczi K. (1998): Természetvédelmi Biológia. JATEPRESS, Szeged Standovár T. és Primack R.B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest


49

KÖRNYEZETVÉDELMI JOG ÉS IRÁNYÍTÁS Az alapképzés ismereteire valamint a környezetvédelmi általános képzésre építve a környezet és gazdaság kapcsolatának bemutatása. A környezetvédelmi szabályozás elméleti és gyakorlati összefüggései. Környezeti hatások és kockázatok. Környezetpolitika. Ezen ismeretekre alapozva a hallgató legyen képes eligazodni, a tételes szakmai tudás, az általános elvek, a szabályozási formák, az anyagi jog, és az eljárási jog területén egyaránt. Kötelező és ajánlott irodalom Bódig – Szabadfalvi – P. Szabó - Szabó M. – H. Szilágyi – Takács – Ződi: Bevezetés a jog- és államtudományokba, 2001. Bándi Gyula: Környezetvédelmi jog, 1996. Szabó M.: Tudomány–jogtudomány–joggyakorlat


50

TEREPGYAKORLAT A gyakorlat célja az elméletben megismert legjellemzőbb technológiák, és az ezek okozta környezeti problémák bemutatása. Ennek érdekében a hallgatók látogatást tesznek, pl. vegyipar, élelmiszeripar, energetikai ipar stb. legjellemzőbb egységeiben, telephelyein, ahol többek között megismerkednek olyan műveletekkel, mint pl. a vízkivétel és víztisztítás, meglátogatnak hulladéklerakó helyeket, megismerkednek a hulladékok elhelyezésével, veszélyes hulladékok tárolásával, a környezetszennyezés csökkentésére alkalmazott technikai eljárásokkal. A terepgyakorlat során a hallgatók eljutnak a tanulmányaikból már ismert védett természeti területekre, megfigyelhetik a jellegzetes hazai élőhelyeket, és természetes környezetükben tanulmányozhatják a védett fajokat. Ismereteket szereznek a természetvédelmi kezelésekről, az élőhely-rekonstrukció eredményeiről. Szembesülhetnek a természetvédelem napi problémáival, és képet kaphatnak a természetvédelem és a civil szféra gyakorlatban is megvalósuló együttműködési lehetőségeiről.


51

KÖRNYEZETI RENDSZEREK KOMPLEX VIZSGÁLATA A tárgy célja: A környezet szennyezése szempontjából fontos vegyületek minőségi és mennyiségi analitikai kémiai meghatározásának módszertani alapozása. A környezetszennyezők élőlényekre gyakorolt komplex hatásának vizsgálati lehetőségei a biomonitoring módszereivel. Az analitikai kémia és a biomonitoring vizsgálati eredményeinek kiértékelési lehetőségei a biometria módszereivel. Mintavétel gáz folyadék és szilárd halmazokból, a vizsgálati anyag elõkészítése az analízishez, oldás, feltárás, mineralizálás Szerves anyagok analízisének alapjai: elemanalízis és funkciós-csoport analízis. A gázok analízisének klasszikus és modern műszeres módszerei. Szervetlen komponensek klasszikus minőségi meghatározási lehetőségei, az ionok csoportosítása. A tömegmérésen alapuló mennyiségi meghatározás lehetőségei. A titrimetriás mennyiségi analitikai módszerek alapjai: sav-bázis és redoxi-reakciókon, továbbá csapadék- és komplexképződésen alapuló eljárások. Titrimetriás titrálási görbék kiszámítása, indikátoros és műszeres végpontjelzési lehetőségek. A kémiai analízis optikai módszerei: az atomspektrometria emissziós és abszorpciós módszerei (ICP, az atomizáció lehetőségei); a molekulaspektrometria módszerei az UV, VIS és az IR tartományban. Az analízis elektrokémiai módszerei: polarográfia, elektrogravimetria, potenciometria és a konduktometria alapjai. Elválasztási módszerek alapjai: extrakciós módszerek; gáz és folyadék-kromatográfia; kapcsolt, komplex analitikai rendszerek (GC-MS). A kémiai analízis mágneses módszerei: magmágneses rezonancia spektrometria és tömegspektrometria. A biomonitoring alapjai, bioindikáció elve. A szennyezőanyagok hatása infraindividuális szinteken: változások sejt és molekuláris szinten. Az egyed és szupraindividuális szinten bekövetkező változások: biodiverzitás monitoring. A különböző rendszertani élőlénycsoportok indikátor sajátságai: a baktériumok, algák, magasabb rendű növények, gerinctelen és gerinces állatok reakcióinak felhasználása a biomonitorozás során. A biomonitoring eredményeinek dokumentálása, nyilvántartása: adatbázisok létrehozása. A mérések eredményeinek kiértékelésének biometriai, statisztikai módszerei. A biometria alapfogalmai. Az alapadatok jelölése és ábrázolása. Ábrázolás grafikonon, grafikontípusok. Interpolálás, extrapolálás. Gyakoriság, relatív gyakoriság, gyakorisági eloszlás, gyakorisági görbe. Eloszlástípusok. Középértékek. A szórás. A matematikai statisztika jelentősége. Egymintás t-próba. Kétmintás t-próba. A normális eloszlás és jellemzői. A binomiális eloszlás. A Poisson-eloszlás. Khi-négyzet-próba. Elméleti eloszlások illesztése gyakorlati eloszlásokra. Görbeillesztés. Korrelációszámítás. Varianciaanalízis. A Mann-Whitney-féle próba. Kötelező és ajánlott irodalom: Vincze Gy.: Környezetanalízis (segédlet). Vincze Gy.: Segédlet a laboratóriumi gyakorlathoz II. 1993. Papp L.: Mintavételi és minta előkészítési módszerek szervetlen komponensek műszeres kémiai analíziséhez. 1993. Papp L.: Környezeti minták analitikai kémiai vizsgálata. 1995.


52

KÖRNYEZETMINŐSÍTÉS ÉS ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS A környezetminőség alapvető összetevői. Sztatikus és dinamikus mutatók. Az állapotfelmérések vizsgálati módszerei. Az ártalom, a károsodás, a mérgezés, ill. az értékek és a kockázat fogalma. Az állapotfelméréssel szemben támasztott követelmények. Természeti és környezeti hatásvizsgálatok és -tanulmányok készítése. Kötelező és ajánlott irodalom: Ulrich Förstner: Környezetvédelmi technika, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1993. 1997 Csutora Mária A környezeti hatásvizsgálat in: Kerekes S. - Kindler József (ed.): in: Vállalati környezet-menedzsment (Environmental business management), AULA, Budapest 1997, pp.125 - 170. pp. 171 - 186. pp. 355 - 374. könyvrészlet Fodor L.: A környezeti hatásvizsgálat intézményének kialakulása, szabályozásának alapkérdései, Magyar Közigazgatás, 1996/12. 727-734. o. (tanulmány) Dulovics Dné, Telekes, G. szerk. (1998): A környezeti hatásvizsgálat módszerei. YMMF.Labor 5.Budapest. Jegyzet, kézirat


53

BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA A szociológia, mint tudomány sajátosságai. Hasonlóságok és különbözőségek a rokon társadalomtudományokkal. A szociológia kialakulása. Tudománytörténeti előzmények, társadalmi szükséglet. Comte, mint a szociológia megalapítója. A szociológia történetének vázlata. Az „alapító atyák”: Marx, Durkheim, Weber. A kortársaik közül: Simmel, Tönnies, Le Play. A 20. századi amerikai empirizmus. A funkcionalizmus-strukturalizmus; Merton. A 2. Világháború utáni fejlődés. A magyar szociológia „tördelt” fejlődése. Társadalmi egyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon 1945-től napjainkig. A szegénység szociológiája. A szegénység társadalmi okai és hatásai. A hátrányos helyzet újratermelődésének mechanizmusai. A „szegénypolitika” szociológiai értelmezése. Társadalomszerkezet; társadalmi struktúra, társadalmi rétegződés. Rétegződési modellek a magyar szociológiában. (Ferge, Kolosi, Szelényi) A társadalomszerkezet változásai 1989/90es átalakulás után. Társadalmi mobilitás: alapfogalmak, a mobilitás tendenciáinak alakulása Magyarországon. A szervezetek szociológiájának alapjai . Az életmód fogalma és összetevő elemei. Az időmérleg-kutatások. Az oktatás szociológiája. Az oktatási rendszerek társadalmi meghatározottsága. Az iskolai teljesítmény és a szocio-kulturális miliő összefüggése. Az iskola, mint szervezet. Az iskolai demokrácia lehetőségei és korlátai. Népesség, népesedés szociológiai összefüggései. Termékenység, halandóság, reprodukció: alapfogalmak és a mai magyarországi helyzet. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok, gyermekek; a nemek és életkori csoportok szociológiája. A településszociológia alapjai. A település, mint a társadalom térbeni megszerveződése: a településhálózat és a településszerkezet társadalmi meghatározottsága. Szegregáció, gettósodás, slumösödés. A települések helyi társadalma. A helyi társadalom rendező elvei, működésmódja. Etnikai csoportok, kisebbségek. Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus; előítélet, sztereotípia, diszkrimináció: alapfogalmak és a magyarországi helyzet. Etnikai problémák és a szociális munka. Deviancia, deviáns magatartások. A különböző devianciák társadalmi beágyazottsága. Deviancia és szociális problémák. Konzultációs és zárthelyi dolgozat megírása. Szakirodalom: ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Bármely 1994 utáni kiadás használható.) Irodalom: Andorka R. - Spéder Zs.: A szegénység Magyarországon 1992-1995 Esély, 1996/4., 25-52. p. Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai 1977-től 1992-ig Statisztikai Szemle 1995/2., 101-120.p. Kolosi Tamás. A terhes babapiskóta, Budapest, Osiris kiadó 2001. További irodalom: Az Andorka-könyv fejezeteinek végén található Ajánlott irodalom jegyzék.


54

ETIKA -

Alapfogalmak Erkölcsi viták Korok és emberképek Etikai dilemmák Etika határkérdései Etikai irányzatok

Szakirodalom: Keresztes György (Szente Péter): Bevezetés a filozófiába, Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapest 1999. Keresztes György (Szente Péter): Szemelvények a klasszikus etikai tradíció történetéből, Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapest 1999. Keresztes György (Szente Péter): Szemelvények a klasszikus vallásfilozófiai tradíció történetéből, Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapest 1999. Nyíri Tamás: Alapvető etika, 1988, pp. 86-96. Max Weber: A protestáns etika és kapitalizmus szelleme Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus


55

PSZICHOLÓGIA -

A pszichológia egyes részterületeinek bemutatása, az felhasználhatóságának szemléltetése. A következő évben oktatott pszichológiai tárgyak Szociálpszichológia) megalapozása. A lelki jelenségek általános ismérveinek elsajátítása.

Irodalom: Pszichológia. Szerk: Dr. Geréb György D.O. Hebb: A pszichológia alpkérdései Florence Littauer: Személyiség plussz.


56

ismeretek

gyakorlati

(Személyiséglélektan,

PEDAGÓGIA I. Pedagógia történet Ókor Az ókori keleti kultúrák Az ókori görögök nevelése Róma A korai keresztény nevelés Középkor Klerikusnevelés Világi nevelés Gyermekszemlélet a középkorban Reneszánsz és humanizmus Új világkép kialakulása A humanisták embereszménye Humanista gondolatok a nevelésről A reneszánsz gyermekképe A reformáció és ellenreformáció A felvilágosodás pedagógiája A modern pedagógia kialakulása és fejlődése II. A nevelés folyamata és módszerei A nevelés folyamata a. A nevelési folyamat strukturális sajátosságai b. A nevelési folyamat, mint tevékenységszervezési folyamat A magatartás és tevékenység személyiségbeli alapjainak fejlesztése c. A jellem fejlesztése és fejlődése a nevelési folyamatban d. A jellem fejlődését meghatározó tényezők e. Az önfejlesztő aktivitás szükségleteinek kialakítása a nevelési folyamatban A nevelés hatásrendszere és módszerei f. A direkt nevelő hatások forrásai g. A direkt nevelési módszerek funkciója és rendszere h. Az indirekt nevelő hatások forrásai i. Az indirekt nevelési hatásrendszer irányításának elvei Irodalomjegyzék: Mészáros István-Németh András-Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógi és az iskoláztatás történetébe (Osiris 2002) Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata (Nemzeti Tankönyvkiadó 1999) Kozma Tamás-Tomasz Gábor: Szociálpedagógia (Osiris 2003)


57

FILOZÓFIA Filozófia az ókori kelet társadalmaiban. Az antik filozófia kialakulása és fénykora. A középkori keresztény és a reneszánsz filozófia. Az újkori polgári filozófia kezdetei. A francia felvilágosodás filozófiája. A klasszikus német filozófia. A materializmus jelentősége a XIX. és XX. században. Az irracionalizmus áramlata a XIX. És XX. században. Az egzisztencializmus a XIX. és XX. században. Pozitívizmus és neopozitívizmus. Vallásos filozófiai irányzatok. Kortárs filozófiai irányzatok. Politikai filozófiák Irodalomjegyzék: Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest, 2003 Karácsony András: Modern társadalomelméletek. Osiris, 1996. Pais István: A Marx előtti filozófia története. Tankönyvkiadó, 1996. Politikai filozófiák enciklopédiája, Kossuth, 1995 Keresztes György: Bevezetés a filozófiába. Wesley-könyvek III. WJLF, Budapest, 1999


58

TÁRSADALOMTÖRTÉNET A tárgy bemutatja a magyar gazdaság helyét a világgazdaságban, a magyar gazdaság és társadalom fejlődését az 1900-as évek elejétől napjainkig terjedő időszakban, a társadalmi struktúra átalakulását, megismerteti a napjaink folyamatának megértéséhez szükséges fogalmakat, különös tekintettel a nyolcvanas-kilencvenes évek társadalmi konfliktusaira, s a rendszerváltás során és nyomán végbement radikális átalakulásokra. Irodalomjegyzék: Berend T. I.: Válságos évtizedek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1989. Juhász Gy.: Uralkodó eszmék Magyarországon. Kossuth Kiadó, Bp., 1986. Pető I.-Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. KJK, Bp., 1985. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, 1998. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 2000.


59

JOGI ALAPISMERETEK A jog fogalma, szerepe, a jogforrások A Magyar Köztársaság Alkotmánya A helyi önkormányzatok A közigazgatási hatósági eljárás A jogképesség és a cselekvőképesség A jogi személy Az alapvető emberi és állampolgári jogok A tulajdonjog A haszonélvezeti jog A kártérítés A szerződés Néhány „nevesített” szerződéstípus A szociális intézményrendszer jogi keretinek vázlata Az Európai Unió Szakirodalom: 1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Tóth Judit: Jog és közigazgatás Wesley János Kiadó Bp. 1999. Dr. Balás István: Jogi alapismeretek Wesley János Kiadó Bp. 2004.


60

FILOZÓFIATÖRTÉNET A filozófia alapproblémáinak bemutatása filozófiatörténeti részletességgel és kronológiával, primer szövegek felhasználásával. A filozófiatörténet legfontosabb vitáinak rekonstrukciója és közös reprezentációja a hallgatók bevonásával. Az ellentétes vélemények rendszerező és distinktív módon való feldolgozás készségének fejlesztése. A természettudományos alapelvek filozófiatörténeti előzményeinek feltárása. A szövegértés képességének fejlesztés. Toleranciára nevelés. A tárgy a graduális képzéshez igazodva a filozófiatörténet természettudományok alapjáulszolgáló vitáival foglalkozik. A tárgy megkísérli a hallgató érvelési képességeinek diszkusszív szintre emelését, amely a szakirodalom által megismert filozófiai műveletek alkalmazásában és azok kreatív újragondolásában mutatkozhat meg. A tárgy megkísérli bemutatni az adott filozófiai elméletek természettudományos alkalmazásának kolloláriumait, és az azokkal kapcsolatban felmerülő kérdések érvszerű formában történő kollektív megvitatását is lehetővé teszi. A tanmenet lexikális összefoglalást nyújt az alábbi tárgykörök mindegyikéről: az okság, az idő, dualizmus kontra monizmus (body-mind problem), realizmus-antirealizmus problémája (külvilág, tárgyak belső természete), determinizmus kontra indeterminizmus (free will, the law of nature). A hallgató rendelkezzen az olvasmányjegyzékben megadott filozófiatörténeti művek alapelvszerű ismertetésének készségével. A hallgató legyen képes adott idézetek (a követelményekben megszabott szakirodalom határán belül) filozófiatörténeti elhelyezésére. A hallgató legyen képes filozófiai vitákban való részvételre a szakirodalomban elsajátított érvtechnikákból kiinduló, de egyéni kezdeményezésre épülő érvszerű formában. Értékelés 1: formatív értékelés: személyes konzultáció félévenként egyszer Értékelés 2: szummatív értékelés: teszt, dolgozat értékelés szempontrendszerének meghatározása a követelmények alapján Hallgatók önértékelése: mit gondolok másképp, máshogyan, „mi az, amit nem értek” c. kérdőív alkalmazása, vagy nem jeggyel értékelendő dolgozat. Reflexió - önreflexió: tanterv koherenciájának, hatékonyságának vizsgálata a visszajelzések és a pedagógiai tapasztalat alapján. Irodalomjegyzék: Arisztotelész Az érzékelés tárgyai in Lélekfilozófiai írások Európa 1988. Bp. Arisztotelész Metafizika I. 1-5, IV. 5. Lectum 2002. Szeged Descartes, R. Elmélkedések az első filozófiáról 1-4. 1994. Bp Dummett, M. A metafizika logikai alapjai: Bevezetés Osiris 2000. Bp. Hume, D. Értekezés az emberi természetről: A szükségszerű kapcsolat eszméjéről Helikon 1973. Bp. Kant, I. A Tiszta ész kritikája: Előszó I-II., Bevezetés, Transzcendentális esztétika Atlantisz 2004. Bp. Leibniz, G.W. Az alapvető igazságok in Válogatott filozófiai írások Európa 1986. Bp. Moore, G.E. A külvilág bizonyítása in A józan ész védelmében Helikon 1981 Bp. Platon Menón in Platón összes I. Európa 1984 Bp. Putnam, H. Reprezentáció és valóság 7. fejezet Osiris-Gond 2000. Bp. Russell, B. A filozófia alapproblémái 1-5. fejezet Kossuth 1991 Bp. Ryle, G. A szellem fogalma 1. fejezet Descartes mítosza Osiris 1999. Bp. Quine, W.V.O. Arról, hogy mi van in Tapasztalattól a tudományig Osiris 2002 Bp.


61

KÖZGAZDASÁGTAN A tárgy tanításának célja az alapvető közgazdasági kategóriák és az egyszerű módszertani eljárások bemutatása: az erőforrásokkal való gazdálkodás alapkérdéseit vizsgáljuk a piaci szereplők szintjén. Az allokációs mechanizmusok közül a modern gazdaságokra jellemző piaci és adminisztratív koordináció törvényszerűségeit vizsgáljuk részletesebben. A tárgy áttekinti az alapvető mikroökonómiai, makroökonómai és gazdaságpolitikai ismereteket. Irodalomjegyzék: Heyne, P.: A gazdasági gondolkodás alapjai. Tankönyvkiadó Vállalat, 1991. Kopányi M. (szerk.): Mikroökonómia. Műszaki Könyvkiadó, 1999. Meyer, D. (szerk.): Makroökonómia. AULA Kiadó Samuelson, P.A.-Nordhaus, W.D.: Közgazdaságtan, KJK, 2000. Szemelvények gazdasági hetilapokból, folyóiratokból.


62

BIBLIAISMERET A szak indításának érdekessége, hogy intézménytörténeti genézisét a Theológus és Lelkész Szak annak idején natura sacra néven megalapított tanszéke képezi, amelynek felállításával a theológiai gondolkozás és felelősség platformjáról – a zsidó-keresztény kultúrának a teremtettség isteni qualitására és az embert e qualitás megőrzése és ápolása céljából elkötelező teremtéstheológiai indikatívuszára és imperativuszára válaszoló koncepciójából kiindulva – kívántunk reagálni az utóbbi évtizedekben egyre aktuálisabb környezettudatosság humánökológiai kihívásaira. Szerepet játszott azonban a tanszék létrehozásában a közéleti és társadalmi elkötelezettséget megkülönböztetett hitvallási dignitassal magáénak tudó intézményfenntartó egyház diakóniai kultúrája, a főiskolai oktatás teljes keresztmetszetét átható humánfilozófiai engagement, valamint a Theológus és Lelkész Szak oktatási programjában kifejezetten is értékalapú meggondolásból hangsúlyozott ökumenikus szemlélet egyetemes felelősségelméletet hirdető koncepciója. Következetesen jár el a KtSz létrehozását megálmodó kollégiális kör, amennyiben integrálja a tantárgyi menübe a zsidó-keresztény hagyománynak a világ iránti felelősségről vallott legfontosabb alapiratát, illetve a zsidó-keresztény környezetéthosz e forrásmű fényében értelmezhető legfontosabb összefüggéseit bemutató „alkalmazott bibliaismeret” című tárgyat. Alapvető szentírásismeret. Introdukció. A kurzus tematikai menete szempontjából releváns szövegek olvasásának kezdete. (Az olvasott anyag óránként új szövegrészek ismeretével bővül.) A Szentírás szociológiai megközelítésben. Az etikai gondolkozás és a Biblia. Történeti vázlat. A társadalomfilozófiák és a Biblia. Történeti vázlat. Alapvető szentírásismeret. Elméleti alapvetés. I. A zsidó-keresztény biblikus hagyomány szövegolvasási kérdései. Hermeneutikai problémák. Alapvető szentírásismeret. Elméleti alapvetés. II. A zsidó-keresztény biblikus hagyomány és a környezetért való felelősség kérdése. Történeti, eszmetörténeti, hagyománytörténeti, etikai, konfesszionális aspektusok. Elméleti alapvetés. III. A humánökológiai kérdései a corpus biblicum szövegelemeiben. Elméleti alapvetés. IV. A humánökológiai kérdései keresztény szemmel a corpus biblicum szövegelemein keresztül. Elméleti alapvetés. V. A bibliai szakrális a világ humánökológiai kihívásainak mérlegén. Szentírásismeret és problémaorintált szövegismeret. Hermeneutikai kérdések. Alapvető ökumenikus hománökológiai dokumentumok szentírási filozófiája. Nem szentírásalapú humánökológiai elméletek (II.:) textuálfilozófiájának kollacionációja a bibliai alapvetés hordozta elméletekkel II. Más vallások humánökológiai elméleteinek (II.:) textuálfilozófikus kollacionációja a bibliai alapvetésű elméletekkel. Szakirodalom: Alfaric, Prosper: A kereszténység társadalmi gyökerei. Budapest: Gondolat. 1966. Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. 1999. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatológia. Budapest: Atlantisz. 1994. (A kútnál) Fehér Márta: A tudásszociológia mint tudományelmélet. In: Fehér Márta – Békés Vera: Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex Kiadó. 309-328; vagy: Janus I. 3. (1986 ősz). Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Gondolat. 1984.


63

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI MENEDZSER SZAKIRÁNY KATASZTRÓFAVÉDELEM Célja: magasszintű katasztrófavédelmi ismeretekkel és elkötelezettséggel bíró szakemberek képzése, akik megfelelő elméleti ismeretek mellett jártasság szinten képesek alkalmazni a tanultakat. Tematika: A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem (katvéd) helye és szerepe a védelmi rendszerben. Biztonságtudatosság, fenntartható biztonság. A katvéd fogalmi rendszere, típusai, csoportosítása. A katvéd feladatai. A katvéd jogszabályi alapjai. A katvéd szervezeti és irányítási rendszere. Az ország katasztrófa veszélyeztetettsége, települési veszélyeztetettségi besorolás. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Dr. Nagy Károly et al.: Katasztrófavédelem, ZMNE, 2002., Jegyzet Katasztrófavédelmi Évkönyv, BM OKF, 2000-2004.


64

TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELEM Célja: a hallgató ismerje meg a tűz- és polgári védelem helyét és szerepét az ország védelmi rendszerében, rendelkezzen magasszintű tűz- és polgári védelmi ismeretekkel és gyakorlati készségekkel. Tematika: A tűzvédelem fogalma, jogi szabályozásának fejlődése, szervezeti és irányítási rendszere. A tűzvédelmi feladatok csoportosítása, az ezzel összefüggő jogok és kötelezettségek. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A polgári védelem nemzetközi jogi alapjai. A lakosság és az anyagi javak védelme. A polgári védelmi feladatok csoportosítása, igazgatási rendszere és szervezetei. Polgári védelmi kötelezettség. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Tűzvédelmi igazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, Jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, VI. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról A 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről dr Zellei Gábor : Polgári védelmi szakismeretek - RTF jegyzet 2005. Kókay György : A II. világháború magyar légoltalmának iratanyaga a Polgári Védelmi Archívumban 1996 PVOP IV. Conference on cooperation of the central-, eastern- and south-eastern European countries on the protection against natural and other disasters Budapest, 1996 - PVOP Országh Imre: A Polgári Védelem az euroatlanti integrációhoz vezető úton - PVOP 1996


65

RENDÉSZETI IGAZGATÁS Célja: a hallgatók az összeállított ismeretanyag feldolgozása során ismerjék meg a Magyar Köztársaság rendészeti igazgatási rendszerének felépítését, egymásra épülését, a rendszer egyes elemeinek jogszabályokban meghatározott kötelezettségrendszerét. Legyenek felkészülve a kapcsolódó rendészeti feladatok ismeretéből és az eredményes együttműködés feltételeiből. A tantárgy tartalma: A rendészeti igazgatás helye és szerepe a közigazgatásban. A rendészeti igazgatás jogszabályi alapjai, szervezeti és irányítási rendszere. A leggyakrabban együttműködő rendészeti szervek környezetbiztonsági feladatai, sajátos anyagi és eljárási szabályai, rendszerei. Az igénybevételi eljárás és a kártalanítás. A rendvédelmi szervek készenlétbe helyezésének elvei. Ajánlott irodalom: Közigazgatási szakvizsga C. tankönyv - Védelmi igazgatás. BM Kiadó, Budapest, 1996. Országvédelem, polgári védelem, katasztrófa-elhárítás. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 2000. Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv. KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. Katasztrófa- tűz- és polgári védelmi jogszabályok gyűjteménye. PRO SEC Kft., Budapest, 1999 Közigazgatási és integrált rendészeti ismeretek. Rendészeti Szakvizsga Bizottság, RTF, 2005


66

STRATÉGIAI TERVEZÉS Célja: a hallgatók ismerjék meg a környezetbiztonsági tervezés alapjait, annak sajátosságait, eltéréseit az általános tervezési módszerektől, végrehajtásának feltételeit. A tantárgy tartalma: A stratégiai tervezés fogalma, típusai, helye és szerepe a környezetbiztonsági feladatok során. A stratégiai tervezés lépései. SWOT analízis és logikai keretmátrix készítése. A stratégiai tervek kidolgozása, előzetes értékelése, javaslatok döntésekre, megvalósítás és nyomkövetés, értékelés. A tervezés és az improvizáció harmonizációja. Stratégiai tervezés és a minőségszemlélet, változásmenedzsment. Rövid tematika: 1. A stratégia tervezés alapjai, funkciói 2. A stratégiai menedzsment kialakulása, célja, fogalmai 3. A stratégia létrejöttének módozatai 4. A stratégia szintjei 5. A stratégiai tervezés folyamata 6. A környezet elemzése 7. A stratégia tervezés és környezetének szereplői 8. A stratégiai tervezésre ható környezeti tényezők 9. A mikro- és makro környezet összefoglalása 10. A stratégiai pozíció elemzése 11. Diagnosztika Ajánlott irodalom: Salamonné dr. Huszty Anna: Vállalati stratégiák. ÁVF, Budapest, 2001 Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés Marosán György: Stratégiai menedzsment Bakonyi Károly: Stratégiai tervezés. NTK, 1999 Salamonné dr. Huszty Anna: Jövőkép és stratégiaalkotás. Budapest, Kossuth Kiadó, 2000


67

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI INDIKÁTOROK Célja: a hallgató sajátítsa el a környezeti minősítéshez szükséges indikátorok fogalmát, azok felhasználási lehetőségeit. Tematika: A környezetterhelés fogalma, típusai. A környezetbiztonság indikátorai. A biztonsági indikátorok fogalma, osztályozása, az indikáció értékelése. Monitorrendszerek. A környezetszennyeződés hazai és nemzetközi megfigyelő és mérőhálózata. Lokális indikációk és megfigyelési módszerek. Bioindikáció a társulások és ökoszisztéma szintjén. A levegőszennyeződés indikátorai. A fák, mint biológiai indikátorok. A gombák, mint biológiai indikátorok. A zúzmók, mint biológiai indikátorok. A mohák szerepe a bioindikációban. A fotooxidánsok indikátorai. A vizek terhelésének biológiai indikátorai. A talajok szennyeződésének biológiai indikátorai. A környezetszennyezés növénybiokémiai és –élettani indikációja. Az állatok, mint biológiai indikátorok. Gerinctelenek, gerincesek, mint biológiai indikátorok. A tápláléklánc, mint biológiai indikátor. Az élettelen környezeti alkotók, mint a környezetterhelés lehetséges indikátorai. Hatáskataszterek készítése és kiértékelése környezetterhelés minősítése érdekében. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor – Kobjakov Zsuzsa: Környezetgazdaságtan és környezeti menedzsment. LSI Oktató Központ, 2002 Kerekes Sándor – Kándler József (szerk.): Vállalati környezetmenedzsment. Aula, 1997 1995. évi törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 2003. évi törvény a környezetterhelési díjról.


68

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ Célja: Ismerjék meg a hallgatók azokat a pszichológiai, kommunikációs törvényszerűségeket, melyek alapján eredményesen elsajátíthatják a veszélyhelyzetekben célszerű viselkedési, közlési, befolyásolási mintákat, módszereket. A tantárgy tartalma:A krízis, a válság, a veszélyhelyzet fogalma és jellemzői. A krízis kommunikáció fogalma, célja, alapfeladatai és fő területei. A célközösségek felosztása : korosztályos és sajátos célcsoportok, családok veszélyhelyzetben. A túlprodukciós célközösség, tömeg, tömegpánik, a megelőzés kommunikációs módszerei. A kríziskommunikáció eszközei, az információáramlás irányai, tartalma. Kommunikációs formák. A kommunikációs zaj, a rémhír és terjedésének mechanizmusa, a globalizált informatika, mint kommunikációs veszélyforrás. Módszerek, ajánlások kríziskommunikációs eljárásokra. Ajánlott irodalom Siklaki István: A szóbeli befolyásolás alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 2.kiadás, 1955. Aronson E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság – (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996. dr Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia. 1995, CEDIT Kft Zsebők Lajos: Válságkommunikáció a víziközmű-szolgáltatásban. Fejérvíz Rt. Székesfehérvár Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, 9.13. fejezet, Verlag Dashöfer, 2000-2005. Csapatpszichológia. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1993. (ZMNE könyvtár)


69

KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELME Célja: a hallgató ismerje meg a kritikus infrastruktúra helyét, szerepét, fontosságát az ország működése és biztonsága szempontjából Tematika: Az infrastruktúra fogalma, ezen belül a kritikus infrastruktúra meghatározása. A kritikus infrastruktúra környezetbiztonsági indikátorainak meghatározása. Kritikus ágazatok kockázatelemző módszerei. A kritikus infrastruktúra tűrőképességi, sebezhetőségi vizsgálata. A kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló reagáló-válaszadó képesség. Ajánlott irodalom: CD-DVD Jogtár Bukovics István: Logikai „nemvalószínűségi” kockázatelemzés. Hadtudomány, XVI. évf. 2006/3. Solymosi József, Rónaky József, Lévai Zoltán, Vincze Árpád, Földi László: Terrorist Threats of Nuclear Facilities. AARMS, 2004./3. No.1. Henley, E.J. - Kumamoto, H.: Reliability Engineering and Risk Assessment. Prentice Hall, 1981. Vajda György: Kockázat és biztonság. Akadémiai Kiadó, 1988. Budapest Bukovics István: Flórián stratégia: egy stratégiai játékelméleti modell a katasztrófakezeléshez. Új Honvédségi Szemle, LX., 2006. Bukovics István: A fenntarthatóság ciklusközpontú kockázatelemzés paradigmája. Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tudományos Közlemények, 2006 Bukovics István: Katasztrófaigazgatás. Verlag Dashöfer, 2006.


70

VESZÉLYHELYZET-KEZELÉS Célja: a hallgatók ismerjék meg a veszélyhelyzet-kezelés, közreműködés alapvető feladatait, együttműködési lehetőségeit. Tematika: A környezetbiztonsági veszélyhelyzeti feladatok fogalma, csoportosítása. A veszélyhelyzet-kezelés jogszabályi alapjai. A minősített veszélyhelyzet kihirdetésének szabályai és módszerei, bevezetendő intézkedések köre. A mentésre, elhárításra igénybe vehető erők és eszközök alkalmazásnak szabályai és lehetőségei. Együttműködés a résztvevő szervek és szervezetek között. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. dr Zellei Gábor : Polgári védelmi szakismeretek - RTF jegyzet 2005. Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, 10. fejezet, Verlag Dashöfer, 2000-2005. 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól


71

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI REHABILITÁCIÓ Célja: a hallgatók ismerjék meg a rehabilitációval, helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat és módszereket. Tematika: A rehabilitáció, mint környezetbiztonsági feladat. A helyreállítás és újjáépítés jogszabályi alapjai. A bekövetkezett veszélyek kárenyhítésével, rehabilitációjával járó módszerek és eljárások rendje. A halaszthatatlan intézkedések és az alapvető életfeltételek biztosításával összefüggő feladatok. Környezetbiztonsági alapok és biztosítási eljárások. Tapasztalatok és vizsgálati eljárások a veszélyhelyzetek keletkezéseinek szubjektív és objektív okainak megállapítására. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. GRUIZ K. (1997) Vegyi anyagok a környezetünkben, Ph.D. értekezés, Budapesti Műszaki Egyetem GRUIZ K. és HORVÁTH B.: (1995) A talaj szennyezői, talajtisztítási biotechnológiák Talajvédelem III. (1-2) 4-20, Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék IAEA TECDOC 1032 - Factors for formulating strategies for enviromental restoration. www.pub.iaea.org/MTCD/publications 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről


72

VESZÉLYES ÜZEMEK VÉDELME Célja: a hallgatók ismerjék meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni megelőzési tevékenységek legfontosabb feladatait. Tematika: Nemzetközi normatívák – Helsinki Egyezmény, SEVESO II EU Irányelv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről. Nemzetközi normatívák hazai jogharmonizációja. Biztonsági dokumentáció elkészítése. Biztonsági jelentések. Biztonsági elemzések. Védelmi tervezések. Lakossági tájékoztatás. Településrendezési tervezés. Hatósági fórumrendszer működtetése. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005.


73

TÁRSADALMI ÉS CIVIL KAPCSOLATOK Célja: a hallgató ismerje hivatásos védelmi szervek mellett, a nem-kormányzati és nemfőfoglalkozású, társadalmi és civil szervezetek környezetbiztonsági feladatait, helyét és szerepét az egységes védelmi rendszerben. Tematika: A társadalmi és civil szervezetek környezetbiztonsági feladatai, vállalásaik, kapcsolódásuk a főfoglalkozású védelmi szervezetekhez. A civil szervezetek közreműködésének hazai és nemzetközi jogszabályi környezete. Jelentősebb és bejegyzett társadalmi és civil szervezetek bemutatása, működési sajátosságaik, az együttműködésük lehetőségeinek formái és módszerei. Az önkéntesség alulról és a felülről építkezésének modelljei. Ajánlott irodalom: Török Marianna és dr. Vincze Krisztina (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Második, bővített és javított kiadás, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, SOROS-NIOK Iroda, 1998. Bullain Nilda: Európai civil együttműködési modellek. Civil összefogás dilemmái konferencia anyaga, Budapest, 2005. december 08., 1-6. oldal 1989. évi II. tv. Az egyesületekről Nemzetközi biztonságot fenyegető új kihívások és kockázatok. Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskola, Budapest, 1999., 22. o.


74

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Célja: a hallgatók ismerjék meg a környezetbiztonsággal összefüggő nemzetközi kötelezettségeket, az együttműködés valamint a segítségnyújtás lehetőségeit, formáit, feladatait. Tematika: A környezetbiztonsági feladatok nemzetközi szabályozása, szervezetei és feladatai. Nemzetközi szervezeti tagságból adódó kötelezettségek: EU, ENSZ, NATO, OECD, regionális és bilaterális együttműködés. Nem kormányzati szervezetek környezetbiztonsági tevékenysége. Humanitárius és karitatív szervek, kutató és mentő csapatok feladatai. A környezettudatos nevelés és magatartás fontossága. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelméről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. évi törvény. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. Egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. László Antal: A környezetbiztonság és a katasztrófa menedzsment. Kandidátusi értekezés, ZMNE 1995. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési szerepe a NATO-ban. A „SCEPC” reformja. BM OKF irattár DPA (99) 1326.


75

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI SZAKIRÁNY KATASZTRÓFAVÉDELEM Célja: magasszintű katasztrófavédelmi ismeretekkel és elkötelezettséggel bíró szakemberek képzése, akik megfelelő elméleti ismeretek mellett jártasság szinten képesek alkalmazni a tanultakat. Tematika: A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem (katvéd) helye és szerepe a védelmi rendszerben. Biztonságtudatosság, fenntartható biztonság. A katvéd fogalmi rendszere, típusai, csoportosítása. A katvéd feladatai. A katvéd jogszabályi alapjai. A katvéd szervezeti és irányítási rendszere. Az ország katasztrófa veszélyeztetettsége, települési veszélyeztetettségi besorolás. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Dr. Nagy Károly et al.: Katasztrófavédelem, ZMNE, 2002., Jegyzet Katasztrófavédelmi Évkönyv, BM OKF, 2000-2004.


76

TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELEM Célja: a hallgató ismerje meg a tűz- és polgári védelem helyét és szerepét az ország védelmi rendszerében, rendelkezzen magasszintű tűz- és polgári védelmi ismeretekkel és gyakorlati készségekkel. Tematika: A tűzvédelem fogalma, jogi szabályozásának fejlődése, szervezeti és irányítási rendszere. A tűzvédelmi feladatok csoportosítása, az ezzel összefüggő jogok és kötelezettségek. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A polgári védelem nemzetközi jogi alapjai. A lakosság és az anyagi javak védelme. A polgári védelmi feladatok csoportosítása, igazgatási rendszere és szervezetei. Polgári védelmi kötelezettség. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Tűzvédelmi igazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, Jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, VI. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról A 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről dr Zellei Gábor: Polgári védelmi szakismeretek - RTF jegyzet 2005. Kókay György: A II. világháború magyar légoltalmának iratanyaga a Polgári Védelmi Archívumban 1996 PVOP IV. Conference on cooperation of the central-, eastern- and south-eastern European countries on the protection against natural and other disasters Budapest, 1996 - PVOP Országh Imre: A Polgári Védelem az euroatlanti integrációhoz vezető úton - PVOP 1996


77

VÉDELMI IGAZGATÁS Célja: a hallgatók az összeállított ismeretanyag feldolgozása során ismerjék meg a Magyar Köztársaság védelmi igazgatási rendszerének felépítését, egymásra épülését, a rendszer egyes elemeinek jogszabályokban meghatározott kötelezettségrendszerét. A téma feldolgozása során értsék meg a minősített időszaki feladatok realizálása folyamán a rendvédelmi szervek készenlétbe helyezésének feladatait, helyét, szerepét a Magyar Köztársaság részleges, vagy teljes mozgósítása során. A tantárgy tartalma: A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei A Magyar Köztársaság országvédelmi rendszere, a honvédelmi rendszer alapelvei A minősített időszakok meghatározása, jellemzői Az országvédelem központi, területi és helyi szervei, azok fő feladatai A honvédelmi kötelezettség rendszere Hadkötelezettség, polgári védelmi kötelezettség Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség Az igénybevételi eljárás és a kártalanítás A rendvédelmi szervek készenlétbe helyezésének elvei Ajánlott irodalom: 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2004. évi CV. törvény A honvédelemről és a Magyar Honvédségről (Hvt.) 94/1998. (XII.29.) OGY határozat A Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikájának alapelveiről A belügyminiszter 28/2001. BM utasítás A Belügyminisztérium és szervei, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok készenléte fokozásáról, minősített időszaki működésük elveiről Közigazgatási szakvizsga C. tankönyv Védelmi igazgatás – BM Kiadó, Budapest – 1996. Országvédelem, polgári védelem, katasztrófa-elhárítás – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest – 2002. Országvédelem /kiegészítőkötet/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest – 2002. Közigazgatási és integrált rendészeti ismeretek. Rendészeti szakvizsga bizottság, RTF 2005


78

VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI ISMERETEK Célja: a hallgatók az összeállított ismeretanyag feldolgozása során ismerjék meg és alapszinten alkalmazni tudják a legalapvetőbb vezetési és irányítási ismereteket, valamint azok környezetbiztonsági elemeit. A tantárgy tartalma: A vezetés és irányítás alapjai, funkciói. A vezetés és irányítás, mint folyamat. Az egyes szintekhez tartozó feladatok, jellegzetes helyzetek a környezetbiztonság területén. Munkamegosztás, együttműködés a szervezetekben. Korszerű vezetési formák, stílusok, módszerek. Normatív szabályozás, koordinatív vezetés, célés teljesítményorientáltság, vezetői alkalmasság. A civil szféra módszereinek alkalmazása a környezetbiztonság területén. Tudásmenedzsment, folyamatmenedzsment, krízismenedzsment. Rövid tematika: 1. Szervezés- és vezetéselméleti irányzatok történeti áttekintése 2. A vezetés, mint emberi tevékenység 3. A tervezés 4. Vezetői információs rendszerek 5. A vezetői döntéshozatal 6. A szervezet Ajánlott irodalom: Bögel-Ható-Keresztes-Huszty-Zárda: Szervezési és vezetési ismeretek. Számalk Kiadó, Budapest 2001 Közigazgatási és integrált rendészeti vezetési ismeretek. II. kötet: integrált rendészeti vezetési ismeretek. Rendészeti Szakvizsga Bizottság, Budapest, RTF 2005 2004.évi törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.


79

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI PROJEKTTERVEZÉS Célja: a hallgató ismerje meg a tervezési tevékenységek egyik speciális területének, a biztonsági tervezésnek sajátos feladatait. A tantárgy tartalma: A környezetbiztonsági projekttervezés fogalma, ciklusai és fontosabb lépései. A projekt célmeghatározása, alapgondolatának kifejtése és kidolgozása. A projekt előzetes értékelése és javaslatok a döntésekre. Projekttervezési technikák. A környezetbiztonsági projektek megvalósítása és nyomon követése. A projekt dokumentálása, költségei, erőforrásai. A projekt lezárása, értékelése és új projektek megalapozása. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Kobjakov Zsuzsa: Környezetgazdaságtan és környezeti menedzsment Keith Lockyer – James Gordon: Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák. Kossuth Kiadó, Budapest, 2000. Dr. Papp Ottó: Projektmenedzsment a gyakorlatban. LSI. Informatikai Oktató Központ, 2002. Dr. Papp Ottó - Szentirmai Róbert : Alkalmazott projektmenedzsment. Budapest, 2005. Dr. Anwar Mustafa: A vállalkozás tervezése. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2000. Marosváry Erika: Projektirányítási szoftverek. 2003.


80

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATELEMZÉS Célja: A tantárgy célja olyan módszerekkel és eljárásokkal megismertetni a tárgy hallgatóját, amelyekkel bármely környezetbiztonsági kockázati jelenség, kockázati rendszer kockázatának értékelésében, szabályozásában és irányításában tevékenyen és kezdeményezően részt tud venni. A tantárgy tartalma: A kockázat fogalma. Kockázat és társadalom. Valószínűségi és nemvalószínűségi kockázat. Intuitív magyarázat és logikai értelmezés. A nemkívánatos esemény. Alapfogalmak. A hibafa. Az esemény kockázatelméleti fogalma. Indexek. Eseménytartalom. Eseményosztály. Logikai, szomszédsági, megbízhatósági és prímattribútumok. Franklin paraméterek. Állapotrendszer. Kritikus pont fogalma és meghatározása. Kockázatkezelési stratégiák. A Shannon-modell. Környezetbiztonsági szemlélet. Katasztrófamodellek. Klimatikus adaptáció. Sejtautomata-modell. Számítástechnikai vonatkozások. Ajánlott szakirodalom: Varga Tamás: Matematikai logika kezdőknek I. II. Kötet. Tankönyvkiadó Budapest, 1966. Havas Ádám: Kockázatelemzés: mágia vagy tudomány? Iskolakultúra: 1993/23. 21. old. Bukovics István: Klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi problematikája és kockázatelméleti alapjai. Magyar Tudomány. 2005/7, 842 - 848 old. Himmelblau, D. M.: Hibafelismerés vegyi üzemekben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.


81

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ Célja: Ismerjék meg a hallgatók azokat a pszichológiai, kommunikációs törvényszerűségeket, melyek alapján eredményesen elsajátíthatják a veszélyhelyzetekben célszerű viselkedési, közlési, befolyásolási mintákat, módszereket. A tantárgy tartalma: A krízis, a válság, a veszélyhelyzet fogalma és jellemzői. A krízis kommunikáció fogalma, célja, alapfeladatai és fő területei. A célközösségek felosztása: korosztályos és sajátos célcsoportok, családok veszélyhelyzetben. A túlprodukciós célközösség, tömeg, tömegpánik, a megelőzés kommunikációs módszerei. A kríziskommunikáció eszközei, az információáramlás irányai, tartalma. Kommunikációs formák. A kommunikációs zaj, a rémhír és terjedésének mechanizmusa, a globalizált informatika, mint kommunikációs veszélyforrás. Módszerek, ajánlások kríziskommunikációs eljárásokra. Ajánlott irodalom Siklaki István: A szóbeli befolyásolás alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 2.kiadás, 1955. Aronson E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság – (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996. dr Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia. 1995, CEDIT Kft Zsebők Lajos: Válságkommunikáció a víziközmű-szolgáltatásban. Fejérvíz Rt. Székesfehérvár Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, 9.13. fejezet, Verlag Dashöfer, 2000-2005. Csapatpszichológia. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1993. (ZMNE könyvtár)


82

GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS Célja: a hallgató ismerje meg a globális klímaváltozás környezetbiztonsági problémakörét és az ezzel összefüggő biztonsági feladatokat. Tematika: A globális klímaváltozással, időjárás-változással összefüggő közvetlen és közvetett környezetbiztonsági kockázatok vizsgálata. Az extrém hatások elemzése. A klímaváltozás hatásterületei, környezetbiztonsági indikátorai. A globális klímaváltozás problémakörei, tűrőképesség, sebezhetőség, reagálóképesség. A kibocsájtással (mitigation) és az elviselhetőséggel (adaptation) kapcsolatos feladatok. Ajánlott irodalom: CD-DVD Jogtár Bukovics István: Logikai „nemvalószínűségi” kockázatelemzés. Hadtudomány, XVI. évf. 2006/3. Bukovics István: Klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi és kockázatelméleti kérdései. www.katasztrofavedelem.hu, 2006., Magyar Tudomány, 166/7., 2005 Bukovics István: A klímaváltozás lehetséges hatásai és a lakosságot érintő katasztrófavédelem. AGRO 21, 2004/36. Bartholy - Pongrácz -Matyasovszky - Schlanger: A XX. században bekövetkezett és a XXI. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország területén. AGRO 21, 2004/33. Mika János: Klímaváltozás itthon és külföldön: két IPCC Jelentés között. Földtani Kutatás, XLI, 2005/3-4. Bukovics István: Katasztrófaigazgatás. Verlag Dashöfer, 2006.


83

ÁGAZATI SZEKTOROK KÖRNYEZETBIZTONSÁGA Célja: a hallgatók ismerjék meg az ország valószínűsíthető környezetbiztonsági kockázatokkal és veszélyhelyzetekkel összefüggő legalapvetőbb feladatokat. Tematika: Ár- belvizek elleni védekezés. Ipari, közlekedési veszélyhelyzetek elleni védekezés. Nukleárisbaleset-elhárítás. Földrengések következményeinek felszámolása. Tömeges migráció, mint biztonsági veszélyhelyzet. Humán egészségügyi veszélyhelyzet. Környezetvédelem, természetvédelem. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005.


84

LAKOSSÁGVÉDELMI FELADATOK Célja: a hallgatók ismerjék meg katasztrófák esetén a védekezés elveit, módszereit és formáit, a lakosság védelmével összefüggő általános és speciális feladatokat, a végrehajtással kapcsolatos állampolgári kötelezettségeket, és annak jogi szabályozottságát. Tematika: A veszélyhelyzetek hatásai az emberekre és azok csoportjaira. Lakossági riasztási és tájékoztatási feladatok csoportosítása. Lakosságvédelmi feladatok a veszélyhelyzeti megelőzés, védekezés és rehabilitációs időszakban. Társadalmi elvárás a felkészítés, felkészülés érdekében. Különböző kor- és célcsoportokkal összefüggő sajátos környezetbiztonsági feladatok. Új módszerek alkalmazása a lakosságvédelem területén. Ajánlott irodalom: Pekó József::A rendkívüli helyzetek doktrinális elvi alapjairól. Hadtudomány, 1994/4 Dr. Sztanek Endre: Kézikönyv a polgári védelmi és katasztrófavédelmi ismereteke oktatók számára. MPVZ, Budapest, 2002. Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései, doktori értekezés ZMNE 2005. 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 1999. LXXIV. sz. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, Magyar Közlöny 1999/60. szám. 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről 2/2001. (I. 17.) Korm. Rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 232/1996. (XII. 26.) Korm. Rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 55/1997. (X. 21.) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól


85

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Célja: a hallgatók ismerjék meg a környezetbiztonsággal összefüggő nemzetközi kötelezettségeket, az együttműködés valamint a segítségnyújtás lehetőségeit, formáit, feladatait. Tematika: A környezetbiztonsági feladatok nemzetközi szabályozása, szervezetei és feladatai. Nemzetközi szervezeti tagságból adódó kötelezettségek: EU, ENSZ, NATO, OECD, regionális és bilaterális együttműködés. Nem kormányzati szervezetek környezetbiztonsági tevékenysége. Humanitárius és karitatív szervek, kutató és mentő csapatok feladatai. A környezettudatos nevelés és magatartás fontossága. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelméről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. évi törvény. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. Egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. László Antal: A környezetbiztonság és a katasztrófa menedzsment. Kandidátusi értekezés, ZMNE 1995. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési szerepe a NATO-ban. A „SCEPC” reformja. BM OKF irattár DPA (99) 1326.


86

Környezettisztítási (technológiai) szakirány TŰZ-, POLGÁRI VÉDELEMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK Célja: a hallgató ismerje meg a tűz- és polgári védelem helyét és szerepét az ország védelmi rendszerében, rendelkezzen magas szintű tűz- és polgári védelmi ismeretekkel és gyakorlati készségekkel. magasszintű katasztrófavédelmi ismeretekkel és elkötelezettséggel bíró szakemberek képzése, akik megfelelő elméleti ismeretek mellett jártasság szinten képesek alkalmazni a tanultakat. Tematika: A tűzvédelem fogalma, jogi szabályozásának fejlődése, szervezeti és irányítási rendszere. A tűzvédelmi feladatok csoportosítása, az ezzel összefüggő jogok és kötelezettségek. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A polgári védelem nemzetközi jogi alapjai. A lakosság és az anyagi javak védelme. A polgári védelmi feladatok csoportosítása, igazgatási rendszere és szervezetei. Polgári védelmi kötelezettség. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem (katvéd) helye és szerepe a védelmi rendszerben. Biztonságtudatosság, fenntartható biztonság. A katvéd fogalmi rendszere, típusai, csoportosítása. A katvéd feladatai. A katvéd jogszabályi alapjai. A katvéd szervezeti és irányítási rendszere. Az ország katasztrófa veszélyeztetettsége, települési veszélyeztetettségi besorolás. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Tűzvédelmi igazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, Jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, VI.,IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról A 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről dr Zellei Gábor : Polgári védelmi szakismeretek - RTF jegyzet 2005. Kókay György : A II. világháború magyar légoltalmának iratanyaga a Polgári Védelmi Archívumban 1996 PVOP Conference on cooperation of the central-, eastern- and south-eastern European countries on the protection against natural and other disasters Budapest, 1996 - PVOP Országh Imre: A Polgári Védelem az euroatlanti integrációhoz vezető úton - PVOP 1996 Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Nagy Károly et al.: Katasztrófavédelem, ZMNE, 2002., Jegyzet Katasztrófavédelmi Évkönyv, BM OKF, 2000-2004.


87

SZENNYEZŐDÉSTAN Minden olyan anyagot, amely adott felületen, az ott meghatározott jogszabályi, szakmai, megrendelői vagy kedvezményezetti elvárás szerint oda nem való, mert ott egészségügyi, közérzeti vagy fizikai biztonsági, illetve környezeti kockázatot jelent, szennyeződésnek nevezünk. A szennyeződések osztályozása (mechanikus, vegyi, biológiai) a rájuk jellemző sajátosságok, a felismerési lehetőségek, a jelenlétük kockázatai, az eltávolítási stratégiák, és konkrét eljárások, illetve azok hatékonysága és gazdaságossága szerint, beleértve ebbe az alkalmazott eljárások környezeti terhelését is. (Ritz Katalin) Kötelező és ajánlott irodalom: 2000 FUTTTÁR Ritz Katalin, Ritz Tibor KonfirMATISZ jegyzet 2007 PERFEKT Bogdán, Csordás, Pataki, Ritz, Sziklai: Takarítás léséről lépésre 2011 Ritz Katalin Szennyeződéstan jegyzet ECOMED Walter Lutz Higiene und Reinigungtechnik ECOMED W. Mücke, Ch. Lemmnen Schimmelpilze


88

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATKEZELÉS Célja: A tantárgy célja olyan módszerekkel és eljárásokkal megismertetni a tárgy hallgatóját, amelyekkel bármely környezetbiztonsági kockázati jelenség, kockázati rendszer kockázatának értékelésében, szabályozásában és irányításában tevékenyen és kezdeményezően részt tud venni. A tantárgy tartalma: A kockázat fogalma. Kockázat és társadalom. Valószínűségi és nemvalószínűségi kockázat. Intuitív magyarázat és logikai értelmezés. A nemkívánatos esemény. Alapfogalmak. A hibafa. Az esemény kockázatelméleti fogalma. Indexek. Eseménytartalom. Eseményosztály. Logikai, szomszédsági, megbízhatósági és prímattribútumok. Franklin paraméterek. Állapotrendszer. Kritikus pont fogalma és meghatározása. Kockázatkezelési stratégiák. A Shannon-modell. Környezetbiztonsági szemlélet. Katasztrófamodellek. Klimatikus adaptáció. Sejtautomata-modell. Számítástechnikai vonatkozások. Ajánlott szakirodalom: Varga Tamás: Matematikai logika kezdőknek I. II. Kötet. Tankönyvkiadó Budapest, 1966. Havas Ádám: Kockázatelemzés: mágia vagy tudomány? Iskolakultúra: 1993/23. 21. old. Bukovics István: Klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi problematikája és kockázat elméleti alapjai. Magyar Tudomány. 2005/7, 842 - 848 old. Himmelblau, D. M.: Hibafelismerés vegyi üzemekben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.


89

HATÁS-MECHANIZMUSTAN A szennyeződések eltávolításának fizikai, kémiai és biokémiai alapjai, minőségi szintjei és az ezekre épülő eljárások tervezése, kikísérletezése, beleértve ebbe a végrehajtás során szükséges reakcióidőket és a végrehajtáshoz szükséges logisztikai időt. (Ritz Katalin) Kötelező és ajánlott irodalom 2000 FUTTTÁR Ritz Katalin, Ritz Tibor KonfirMATISZ jegyzet 2007 PERFEKT Bogdán, Csordás, Pataki, Ritz, Sziklai: Takarítás léséről lépésre 2011 Ritz Katalin Szennyeződéstan jegyzet ECOMED Walter Lutz Higiene und Reinigungtechnik EFCI INDUSTRIAL CLEANING KIT


90

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ Ismerjék meg a hallgatók azokat a pszichológiai, kommunikációs törvényszerűségeket, melyek alapján eredményesen elsajátíthatják a veszélyhelyzetekben célszerű viselkedési, közlési, befolyásolási mintákat, módszereket. A krízis, a válság, a veszélyhelyzet fogalma és jellemzői. A krízis kommunikáció fogalma, célja, alapfeladatai és fő területei. A célközösségek felosztása : korosztályos és sajátos célcsoportok, családok veszélyhelyzetben. A túlprodukciós célközösség, tömeg, tömegpánik, a megelőzés kommunikációs módszerei. A kríziskommunikáció eszközei, az információáramlás irányai, tartalma. Kommunikációs formák. A kommunikációs zaj, a rémhír és terjedésének mechanizmusa, a globalizált informatika, mint kommunikációs veszélyforrás. Módszerek, ajánlások kríziskommunikációs eljárásokra. Kötelező és ajánlott irodalom: Siklaki István: A szóbeli befolyásolás alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 2. kiadás, 1955. Aronson E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság – (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996. dr Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia. CEDIT Kft, 1995. Zsebők Lajos: Válságkommunikáció a víziközmű-szolgáltatásban. Fejérvíz Rt., Székesfehérvár Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, 9.13. fejezet. Verlag Dashöfer, 20002005. Csapatpszichológia. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1993. (ZMNE könyvtár) Fekete Ferenc – Sándor Imre: Válságkezelés és kríziskommunikáció. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kiadása, 1997.


91

KÖRNYEZETBIZTONSÁGI REHABILITÁCIÓ A hallgatók ismerjék meg a rehabilitációval, helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat és módszereket. Tematika: A rehabilitáció, mint környezetbiztonsági feladat. A helyreállítás és újjáépítés jogszabályi alapjai. A bekövetkezett veszélyek kárenyhítésével, rehabilitációjával járó módszerek és eljárások rendje. A halaszthatatlan intézkedések és az alapvető életfeltételek biztosításával összefüggő feladatok. Környezetbiztonsági alapok és biztosítási eljárások. Tapasztalatok és vizsgálati eljárások a veszélyhelyzetek keletkezéseinek szubjektív és objektív okainak megállapítására. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. GRUIZ K. (1997) Vegyi anyagok a környezetünkben, Ph.D. értekezés, Budapesti Műszaki Egyetem GRUIZ K. és HORVÁTH B.: (1995) A talaj szennyezői, talajtisztítási biotechnológiák Talajvédelem III. (1-2) 4-20, Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék IAEA TECDOC 1032 - Factors for formulating strategies for enviromental restoration. www.pub.iaea.org/MTCD/publications 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről


92

GÉP-, ESZKÖZ- ÉS KEZELŐSZER ISMERET Tisztítás-technológiában használatos gépek és kézi eszközök osztályozása az alkalmazható kezelőszerek és velük megvalósítható hatásmechanizmusok szerint, beleértve az alkalmazásuk biztonságtechnikai és ergonómiai kérdéseit. Kötelező és ajánlott irodalom: 2000 FUTTTÁR Ritz Katalin, Ritz Tibor KonfirMATISZ jegyzet 2004 KonfirMATISZ Gép- és eszközismeret 2007 PERFEKT Bogdán, Csordás, Pataki, Ritz, Sziklai: Takarítás léséről lépésre 2011 Ritz Katalin Szennyeződéstan jegyzet Autorenteam: Reinigungstechnik ECOMED Walter Lutz Higiene und Reinigungtechnik


93

FELÜLET- ÉS ANYAGISMERET Területek kockázatai a nem megfelelő tisztasági állapot miatti. Felületek osztályozása. Felületek és területek osztályozási mátrixa az adott területen, adott felületeken jellemző szennyeződések és a felületek kölcsönhatása tekintetében, illetve az alkalmazandó tisztítástechnológiai eljárások és a felületek kölcsönhatása tekintetében. (Ritz Tibor) Kötelező és ajánlott irodalom 2000 FUTTTÁR Ritz Katalin, Ritz Tibor KonfirMATISZ jegyzet 2003 CSER Padlóburkolatok 2007 PERFEKT Bogdán, Csordás, Pataki, Ritz, Sziklai: Takarítás léséről lépésre 2011 Ritz Katalin Szennyeződéstan jegyzet ECOMED Walter Lutz Higiene und Reinigungtechnik


94

TISZTÍTÁS-TAKARÍTÁS TECHNOLÓGIA A tisztítás-technológia technológiai fegyelmének alapvető törvényszerűségei. A szükséges hatásmechanizmusok alapján felépített eljárások, a rendelkezésre álló gépek, eszközök és kezelőszerek, a felületek és a rajtuk lévő szennyeződések sajátosságai figyelembevételével, a technológiai fegyelem elvei szerinti technológiák tervezése. Termék nomenklatúra, környezetbarát minősítések, anyag és időnormák kérdései. Kötelező és ajánlott irodalom: 2000 FUTTTÁR Ritz Katalin, Ritz Tibor KonfirMATISZ jegyzet 2007 PERFEKT Bogdán, Csordás, Pataki, Ritz, Sziklai: Takarítás léséről lépésre 2011 Ritz Katalin Szennyeződéstan jegyzet ECOMED Walter Lutz Higiene und Reinigungtechnik Autoreanteam Reinigunktechnik EFCI INDUSTRIAL CLEANING KIT


95

MINŐSÉGMÉRÉS A teljesítményalapú szerződések alapelvei az MSZ EN 13549: 2004 szabvány követelményei szerint. A megvalósítandó tisztaság/szennyeződés mentesség megfogalmazása - rögzítése és annak szemrevételezéssel illetve műszeres méréssel való ellenőrzése és kiértékelése. Kötelező és ajánlott irodalom EFCI BEST VALUE MSZ EN 13549: 2004 Takarítási szolgáltatások minőségmérése HFMS és BKIK ÉPSZÓ A EN 13549 szabvány-alkalmazási útmutatója Erick M. Brown Cleaning Specifications


96

KÖRNYEZET ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZAKIRÁNY TŰZ-, POLGÁRI VÉDELEMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK Célja: a hallgató ismerje meg a tűz- és polgári védelem helyét és szerepét az ország védelmi rendszerében, rendelkezzen magas szintű tűz- és polgári védelmi ismeretekkel és gyakorlati készségekkel. magasszintű katasztrófavédelmi ismeretekkel és elkötelezettséggel bíró szakemberek képzése, akik megfelelő elméleti ismeretek mellett jártasság szinten képesek alkalmazni a tanultakat. Tematika: A tűzvédelem fogalma, jogi szabályozásának fejlődése, szervezeti és irányítási rendszere. A tűzvédelmi feladatok csoportosítása, az ezzel összefüggő jogok és kötelezettségek. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A polgári védelem nemzetközi jogi alapjai. A lakosság és az anyagi javak védelme. A polgári védelmi feladatok csoportosítása, igazgatási rendszere és szervezetei. Polgári védelmi kötelezettség. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem (katvéd) helye és szerepe a védelmi rendszerben. Biztonságtudatosság, fenntartható biztonság. A katvéd fogalmi rendszere, típusai, csoportosítása. A katvéd feladatai. A katvéd jogszabályi alapjai. A katvéd szervezeti és irányítási rendszere. Az ország katasztrófa veszélyeztetettsége, települési veszélyeztetettségi besorolás. Ajánlott irodalom: Dr. Bukovics István et al.: Tűzvédelmi igazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, Jegyzet, 2001. Dr. Bukovics István et al.: Munkahelyi tűzvédelem, VI.,IX. fejezet, Verlag Dashofer, 2000-2005. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról A 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről dr Zellei Gábor: Polgári védelmi szakismeretek - RTF jegyzet 2005. Kókay György: A II. világháború magyar légoltalmának iratanyaga a Polgári Védelmi Archívumban 1996 PVOP Conference on cooperation of the central-, eastern- and south-eastern European countries on the protection against natural and other disasters Budapest, 1996 PVOP Országh Imre: A Polgári Védelem az euroatlanti integrációhoz vezető úton - PVOP 1996 Dr. Bukovics István et al.: Katasztrófaigazgatás, BKÁE Államigazgatási Kar, jegyzet, 2001. Dr. Nagy Károly et al.: Katasztrófavédelem, ZMNE, 2002., Jegyzet Katasztrófavédelmi Évkönyv, BM OKF, 2000-2004.


97

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK, KÖZLEKEDÉS STATISZTIKA Közlekedési alapfogalmak, a vele szemben támasztott követelmények. A közlekedés sajátos műszakigazdasági jellemzői, helye, szerepe nemzetgazdaságunkban és kereskedelmi kapcsolatainkban. A közlekedés minőségi jellemzői. A közlekedéstudomány helye, szerepe a tudományok rendszerében. Közlekedési utak, pályák, járművek. Betekintés az útépítés- és forgalomtechnika világába. Az árutovábbítás és a rakodás technológiai folyamatának szervezése. Hazai és nemzetközi közlekedéspolitika. Fuvarozási módok, szervezési rendszerek. Az egyéni- és a közösségi közlekedés szervezése, mint alapvető feladat. A közlekedési alágazatok sajátosságai. Az informatika szerepe a közlekedésben. Minőségbiztosítás a közlekedésben. Közlekedési földrajz, különös tekintettel a hazai és az európai kiemelt hálózatokra. Közlekedési marketing Adatszolgáltatás, adatvédelem A közlekedési statisztika alapfogalmai, matematikai kapcsolatok Termelési volumenfüggvények A közlekedési igény analízise A járműkihasználás logikai rendje Helyváltoztatási kapacitás Rakodógép statisztika A kézi- és a gépi rakodás egyensúlyi egyenlete A rakodás teljesítőképességének egybevetése Kötelező irodalom: Dr. Borsi Béla- Dr. Tótfalusi István: Közlekedési ismeretek II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970) Fülöp–Horváth–Prileszky–Szabó: Közforgalmú közlekedés I. – Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet http://hu.wikipedia.org/wiki Közlekedési ismeretek oktatási segédanyaga (Wesley János Főiskola) Az előadások anyagát az előadó határozza meg, anyaga letölthetővé, vagy hozzáférhetővé teszi Dr. Szántó Emil: Közlekedési statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970) Az előadások anyagát az előadó határozza meg, anyaga letölthetővé, vagy hozzáférhetővé teszi Közlekedési statisztika oktatási segédanyaga (Wesley János Főiskola) Aktuális tanszéki oktatási segédlet Ajánlott irodalom Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése (TÜV Rheinland Akadémia, Budapest, 2001.) pest, 2001.) Veress Gábor: Minőségügy alapjai (Műszaki Kiadó, Budapest, 1999) Dr. Lévai Zoltán: Gépjárművek szerkezettana (Tankönyvkiadó, Budapest 1978.) Dr. Fülöp Gábor: Áruszállító járművek Dr. Sostarics – Dr. Balogh: Vasúti járművek (Tankönyvkiadó, Budapest 1991) dr. Koller Sándor: Forgalomtechnika és közlekedéstervezés


98

Abonyiné Palotás Jolán: Infrastruktúra (Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003) Oláh Ferenc: Járműazonosító és helymeghatározó rendszerek (SZIF-UNIVERSITAS Kft. 1999. Győr) Dr. Magyar István: Közlekedésstatisztika (BME Közlekedésgazdasági Tanszék, Budapest 1996) tansegédlet Dr. Komjáti Zoltán- Dr. Mundruczó György: Közlekedésstatisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)


99

KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ Ismerjék meg a hallgatók azokat a pszichológiai, kommunikációs törvényszerűségeket, melyek alapján eredményesen elsajátíthatják a veszélyhelyzetekben célszerű viselkedési, közlési, befolyásolási mintákat, módszereket. A krízis, a válság, a veszélyhelyzet fogalma és jellemzői. A krízis kommunikáció fogalma, célja, alapfeladatai és fő területei. A célközösségek felosztása : korosztályos és sajátos célcsoportok, családok veszélyhelyzetben. A túlprodukciós célközösség, tömeg, tömegpánik, a megelőzés kommunikációs módszerei. A kríziskommunikáció eszközei, az információáramlás irányai, tartalma. Kommunikációs formák. A kommunikációs zaj, a rémhír és terjedésének mechanizmusa, a globalizált informatika, mint kommunikációs veszélyforrás. Módszerek, ajánlások kríziskommunikációs eljárásokra. Kötelező és ajánlott irodalom: Siklaki István: A szóbeli befolyásolás alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 2. kiadás, 1955. Aronson E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság – (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1996. dr Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia. CEDIT Kft, 1995. Zsebők Lajos: Válságkommunikáció a víziközmű-szolgáltatásban. Fejérvíz Rt., Székesfehérvár Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, 9.13. fejezet. Verlag Dashöfer, 20002005. Csapatpszichológia. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1993. (ZMNE könyvtár) Fekete Ferenc – Sándor Imre: Válságkezelés és kríziskommunikáció. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kiadása, 1997.


100

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZATELEMZÉS A közlekedés és a közlekedésbiztonság alapjai, jogszabályok A közlekedésbiztonság helyzete hazánkban A biztonság emberi és műszaki tényezői (utazó személyzet) Aktív és passzív járműbiztonság Biztonsági irányzatok a személy- és áruforgalomban A közlekedés, mint a kritikus infrastruktúra része Közlekedési konfliktusok, baleset megelőzés, forgalomtechnika, személy- és árumentés Vagyonvédelem a közlekedésben, értékszállító járművek A közlekedés általános biztosítási kérdései (kockázatok, termékek) A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésbiztonság alapjai Intelligens közlekedési rendszerek. Járműkövetés, e-biztonság A közlekedés és a környezetvédelem kapcsolata A környezetvédelem alapjai Kötelező irodalom: Simon Ákos: Közlekedés, járművek biztonsága. Főiskolai jegyzet. BMF&BGBK 2008 Kónya Béla: A közlekedés biztonsága. Főiskolai jegyzet, BJKMFK 2000 Közlekedésbiztonság európai szemmel http://ec.europa.eu/health-eu/my_environment/road_safety/index_hu.htm Móser M.-Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai (NTK, Budapest, 1996.) Dr. Simon Ákos: Környezetvédelem I-II. (BJKMFK jegyzet 2000.) Az előadások anyagát az előadó határozza meg, anyaga letölthetővé, vagy hozzáférhetővé teszi. Közlekedésbiztonság oktatási segédanyaga (Wesley János Főiskola) Aktuális tanszéki oktatási segédlet Ajánlott irodalom: Közúti közlekedésbiztonság. Egyetemi jegyzet, NOVADAT 1997Sss A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok önálló áttekintése. Veszély elhárítási útmutató Környezetvédelmi Minisztérium 2001 (Felelős kiadó: Fehérvári Pál főov. Saluton Nyomda és Kiadó Bt. ISBN 963-00-6009-4 http://kozlekedesbiztonsag.lap.hu/


101

3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be az alapszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.) Mint a Szakirány megalapítási céljánál kifejtésre került, a Szak létrehozásával főiskolánk egy olyan hiányt kíván pótolni, ahol a végzett szakemberek integrálni tudják a természettudományos és társadalomtudományos ismereteiket, a környezetbiztonság és a szociális szolgáltatás érdekében. Tehát olyan biztonsági szakemberek képzése a cél, akik szociálisan is felkészültek, és érzékenyek ezekre a problémákra. Ezzel a képzéssel mintegy választ kívánunk adni a társadalomban és a környezettben bekövetkezett változásokra és az esetenként még konkrétan meg sem fogalmazódott elvárásokra. Az oktatási módszereket és gyakorlatot úgy kívánjuk kialakítani, hogy a szükséges elméleti alapok mellett megfelelő számú és színvonalú gyakorlati és terepi felkészültséggel rendelkezzenek a végzettek, a szakterület sajátosan speciális voltára is figyelemmel. Mindezeknek megfelelően a kidolgozott tanterv úgy szerkezetileg, mint tartalmilag biztosítja a célul kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátítását. Törekedtünk megvalósítani azt az elvet, hogy a közös képzési szakokhoz tartozó tárgyak a képzés kezdeti szakaszában kerüljenek meghirdetésre, így a szakmai törzs- és differenciált anyagot tartalmazó részek egymásra épülnek. Azzal, hogy a főiskola, külső felügyeleti szerv által is, elismerten a társadalomtudományi területen nagy hagyományokkal, magas szintű teljesítménnyel rendelkezik, nem teljesen új, vagy ismeretlen számára a környezetbiztonsági kérdéskörök természettudományi kérdéseinek oktatása. A Szociális Munkás Szakon a természeti és civilizációs biztonsággal kapcsolatos tantárgyak és témák fakultáción, szemináriumokon és gyakorlati, terepi munkákon oktatásra kerültek eddig is, amelyet tovább kívánunk folytatni. Mindezeken túlmenőleg, a Szakirányon oktatók többsége az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szerveinek volt és jelenlegi munkatársai, akik olyan szakmai, oktatói és tudományos felkészültséggel, tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják a szükséges kompetenciák elsajátítását. 4 A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. Nyelvi követelmények az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú A vagy B típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. Ennek elősegítése érdekében a főiskola Teológiai, Vallástudományi és Valláspedagógiai Tanszéke által megvalósított nyelvi képzés keretében biztosítunk lehetőséget. 5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. Tantervünket és tananyagunkat a MAB és az OM előírásai szerint állítottuk össze, s ez a megfelelő minőségbiztosítással végzett munka esetén eleve biztosítja, hogy a nálunk végző diákok megfelelő ismeretekkel, tudással, kompetenciával rendelkezzenek a jogszabályokban megjelölt továbbtanulási utakon.


102

Képzésük során hallgatóink igen nagy óraszámban vesznek részt kiscsoportos, team rendszerű, és az önálló munkájukra is számító munkában. A tehetséges hallgatók ezen túl tudományos diákköri munka keretében is el tudnak mélyülni egy-egy kutatási témában. A TDK munkák lehetőséget biztosítanak az oktatókkal való aktív együttdolgozásra, kutatási programokba való bekapcsolódásra. Az értékelési és ellenőrzési módszereket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza valamint az aktuális diákkalauz mellékleteként tartalmazza. Az internetes elérhetőség címe: www.wesley.hu.


103

IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Fontos megjegyzés: A Wesley János Lelkészképző Főiskolán eddig két világi szak, a szociális munka alapképzés és a pedagógia alapképzés folyt. Ezért a most kérelmezett alapszak oktatásának megfelelő természettudományi műhely természetesen nem alakulhatott ki. A kérelmünkben szereplő környezettudományi szakemberek viszont úgy vállalják az indítandó szak munkájában a részvételt, hogy annak engedélyezése esetén a főiskolán teljes munkaidejű foglalkoztatásra vállalkoznak. Ezért az ilyen értelemben nyilatkozó, a jövőben főállásúvá váló oktatókat az alábbi táblázatokban is főállásúaknak tüntetjük fel, a rájuk vonatkozó jelöléseknél dőlt betűt alkalmazva.

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős) Dr. Bukovics István

Dr. Galambos József Dr. Kiss Ferenc

Tudományos fokozat /cím

szf szif zvf

Dr. habil. Katonai műszaki tudományok habilitált doktora CSc Műszaki tudományok kandidátusa szif Földrajztudományok zvf kandidátusa CSc zvf PhD környezettudományok doktora

Munkakör

Munkaviszony típusa

Hány alapszak felelőse

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on 18/18/18

e. tanár

T

1

f. tanár

T

25/25/25

f. tanár

T

25/25/25

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Fáy Gyula

CSc

A tantárgy oktatói Munka Munka A Gyakorlati Alap- és -kör tantárg foglalkozás mesterképzésbe viszon y t tart n összesen y előadój I/N hány típusa a kreditértékű I/N tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on docens T I I 17/17/17

Fáy Gyula Galambos József

CSc CSc

docens f. tanár

T T

N I

I I

17/17/17 25/25/25

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

I

25/25/25

SZAKMAI

alapozó tárgyak

TÖRZSTÁRGYAK)

Alkalmazott mat. és módszerei Informatika Biológiai alapismeretek Kémiai alapismeretek Földtudományi alapismeretek


104

szakmai törzstárgyak

Fizikai alapismeretek EU-s alapismeretek Minőségirányít ás alapjai Általános gazdasági és menedzsment ismeretek Környezettani alapismeretek

Fáy Gyula

CSc

docens

T

I

I

17/17/17

Hornyacsek Júlia

PhD

docens

T

I

N

16/16/16

Bukovics István

CSc

e. tanár

T

I

N

18/18/18

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Kiss Ferenc

PhD

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Környezeti kémia I. Környezeti földtudomány I. Környezeti fizika Környezeti kémia II. Környezeti földtudomány II. Környezeti földtudomány III. Környezeti mikrobiológia Az ökológia alapjai I. Az ökológia alapjai II. Hidrobiológia

Kiss Ferenc

PhD

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Fáy Gyula

CSc

docens

T

I

I

17/17/17

Vallner Judit

PhD

docens

T

I

N

24/24/24

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

N

I

25/25/25

Dezsény Zoltán

PhD

docens

T

I

N

12/12/12

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

N

I

25/25/25

Dezsény Zoltán

PhD

docens

T

I

I

12/12/12

Környezettechnológia I. (hulladékgazdálkodás) A fenntarthatóság I. (globális problémák) Természetvédelem I. (előadás) Természetvédelem II. (gyakorlat) Természetvédelem III. (konzervációbiológia) Környezetegészségtan Terepgyakorlat

Vallner Judit

PhD

docens

T

I

N

24/24/24

Kiss Ferenc

PhD

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

N

I

25/25/25

Galambos József

CSc

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Iliás Lajos

CSc

docens

T

I

I

3/6/6

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24


105

Környezettechnológia II. (környezetgazdaságtan) Környezettechnológia III. (környezettechnológia) A fenntarthatóság II. (fenntartható fejlődés) Környezetvédelmi jog és igazgatás Környezeti rendszerek komplex vizsg. I. (Biometria I.) Környezeti rendszerek komplex vizsg. II. (Biometria II.) Környezeti rendszerek komplex vizsg. III. Környezeti rendszerek komplex vizsg. IV. Környezetminősítés és állapot ért. Tudomány- és környezettörténet Etika

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Kiss Ferenc

PhD

f. tanár

T

I

N

25/25/25

Bukovics István

CSc

e. tanár

T

I

N

18/18/18

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Dezsény Zoltán

PhD

docens

T

I

I

12/12/12

Dezsény Zoltán

PhD

docens

T

I

I

12/12/12

Vallner Judit

PhD

docens

T

N

I

24/24/24

Kiss Ferenc

PhD

f. tanár

T

N

I

25/25/25

Erős Máté

T

N

I

3/9/9

Pszichológia

Erős Ferenc

PhD adjunkt hallg. . DSc f. tanár

T

N

I

3/9/9

Pedagógia

Lukács Péter

CSc

f. tanár

T

I

N

1/15/15

Filozófia

Erős Máté

T

I

N

3/9/9

Társadalomismeret Jogi alapismeretek Bevezetés a szociológiába Bibliaismeret

Bánlaky Pál

PhD adjunkt hallg. . CSc f. tanár

T

N

I

2/18/18

Nagy Janka Teodóra

PhD

docens

T

N

I

2/6/18

Kabai Imre

PhD

f. tanár

T

N

I

1/6/21

Majsai Tamás

CSc

e. tanár

T

N

I

1/4/4


106

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Katasztrófavédelem Ágazati szektorok biztonsága Környezetbiztonsági kockázatelemzés Tűz- és polgári védelem Kríziskommunikáció Környezetbiztonsági rehabilitáció Védelmi igazgatás Vezetési és irányítási ismeretek Környezetbiztonsági projekttervezés Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás Lakosságvédelmi feladatok Globális klímaváltozás Rendészeti igazgatás Stratégiai tervezés Környezetbiztonsági indikátorok Kritikus infrastruktúra védelme Vészhelyzetkezelés Veszélyes üzemek védelme Társadalmi és civil kapcsolatok

Bukovics István

CSc

A tantárgy oktatói Munka- MunkaA Gyakorlati Alap- és kör viszony tantárgy foglalkozást mesterképzésbe típusa előadója tart n összesen I/N I/N hány kreditértékű tantárgy felelőse e. tanár T I N 18/18/18

Bukovics István

CSc

e. tanár

T

I

I

18/18/18

Fáy Gyula

CSc

docens

T

I

I

17/17/17

Zellei Gábor

PhD

adjunkt.

T

I

I

18/18/18

Zellei Gábor

PhD

adjunkt.

T

I

N

18/18/18

Zellei Gábor

PhD

adjunkt.

T

I

I

18/18/18

Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

N

23/23/23

Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

I

23/23/23

Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

I

23/23/23

Hornyacsek Júlia

PhD

docens

T

I

I

16/16/16

Hornyacsek Júlia

PhD

docens

T

I

I

16/16/16

adjunkt.

T

I

I

8/8/8

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Demeter István Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

N

23/23/23

Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

I

23/23/23

Papp Antal

CSc

adjunkt.

T

I

I

23/23/23

adjunkt.

T

I

I

8/8/8

Demeter István Zellei Gábor

PhD

adjunkt.

T

I

I

18/18/18

Görög Katalin

dr. univ

adjunkt.

T

I

I

10/10/10

Hornyacsek Júlia

PhD

docens

T

I

I

16/16/16


107

Az oktatók személyi-szakmai adatai név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség; jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!) tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek, a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja; eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő); az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása; az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek), tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok.


108

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

DR. BUKOVICS ISTVÁN

1948 Egyetemi diploma Biztonságtechnika és tűzoltó mérnök Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki tudományok kandidátusa

Katonai műszaki tudományok habilitált doktora

1980-1985 1995-1997 1995-1997 1991-1997

1995-

1995-

19992000-

2000-

20002002200220032003.

Belügyminisztérium Tűzoltó Kiképző Központ, tanszékvezető, tű. mk. százados Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Intézet, főigazgató Belügyminisztérium Tűzoltó Kiképző Központ, Tűzoltó Tiszti Tagozat, Műszaki és mentő tűzvédelmi ismeretek Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szak, Biztonságtechnikai Szak, Katasztrófavédelem, Tűzvédelmi ismeretek Budapesti Corvinus Egyetem és jogelőd intézete, Államigazgatási Főiskola, Katasztrófavédelem, Tűzvédelem, Polgári Védelem Budapesti Corvinus Egyetem és jogelőd intézete, Államigazgatási Főiskola, évente 10-12 hallgató szakdolgozati témavezetője Országos Munkavédelmi Központ, Katasztrófavédelmi igazgatás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola alapítótanára; Katasztrófavédelem szervezeti és irányítási kérdései tantárgyfelelős Dr. Beda László tű. ezredes, Dr. Károlyi László ny. tű. ezredes és Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes (EÜ Minisztérium) PhD doktoranduszi témavezetője Lévai Zoltán mk. ezredes, Hesz József tű. őrnagy és Endrődi István pv. ezredes PhD Doktori Bizottságának tagja Közigazgatási szakvizsga, oktató és vizsgáztató Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államvizsga Bizottság elnöke Rendészeti Szakvizsga Bizottság alelnöke, oktató-vizsgáztató Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, Műszaki Oktatói Szak, 3 fő szakdolgozati témavezetője


109

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Környezetbiztonság, Ökológia 2005Wesley János Lelkészképző Főiskola, Környezettan Szak, Környezetbiztonság, Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány vezető előkészítője 2006Tűzvédelmi szakvizsgáztató - V018/1-2-3-4-5/01/2006 2007Károly Róbert Főiskola, Katasztrófaigazgatás 1967-1972 Minőségi Cipőgyár, gépésztechnikus 1972-1997 Hivatásos tűzoltó 1980-1985 Belügyminisztérium Tűzoltó Kiképző Központ, tanszékvezető, tű. mk. százados 1985-1988 Bács-Kiskun Megyei Tűzoltóparancsnokság, parancsnok, tű. mk. alezredes 1988-1991 Belügyminisztérium védelmi főosztály, főosztályvezető 1993-1995 Belügyminisztérium, Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, parancsnok, tű. mk. vezérőrnagy Nukleáris balesetelhárítási Kormánybizottság Operatív Törzs, vezetője 1995-1998 Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Intézet, főigazgató 1997-1998 ENSZ EGB Ipari Balesetmegelőzési Regionális Koordinációs Központ, igazgató 1997-1998 Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet, igazgató 1998. Kreutler Kft. Informatikai és kommunikációs programigazgató 1998-1999 A belügyminiszter szakmai főtanácsadója 2000-2001 A BM Védelmi és Koordinációs Hivatal Vezetője 2000-2002 A Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkárság vezetője 2001-2002 A Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság titkárságvezetője 2001-2004 ENSZ Nemzetközi Katasztrófavédelmi Csökkenési Stratégiai Program (ISDR) Magyar Nemzeti Bizottság vezetője 2001BM Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság minőségügyi vezető 2003-2005 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Stratégiai, Minőségbiztosítási és Tudományszervezési Főosztály, főosztályvezető 2003Kormányzati Főtisztviselő 2004Wesley János Lelkészképző Főiskola, oktató 2005Szakmai tanácsadó, BM OKF - Dr Bukovics István at al: Katasztrófaigazgatás 2005. Verlag Dashöfer Szakkiadó, Budapest, 240 old. - Bukovics István: Munkahelyi tűzvédelem 2.6 aktualizálás 2007. Verlag Dashöfer Szakkiadó, Budapest, CD formátum. (szerző, alkotószerkesztő) - Bukovics István: Biztonság és Bizonyosság: a kockázatelemzés logisztikai megalapozása 2006. Biztonságos Magyarországért Közalapítvány tudományos pályázatra tanulmány - Bukovics István, Kozári László: A katasztrófavédelem kérdései a globális klímaváltozás tükrében 2006. AGRO-21 Füzetek 48.sz., VAHAVA projekt zárókonferencia panel-beszélgetés - Bukovics István: A fenntarthatóság ciklusközpontú kockázatelemzés paradigmája 2006. Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, Tudományos Közlemények 2004-

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);


110

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

- Bukovics István: Logikai "nemvalószínűségi" kockázatelemzés 2006. HADTUDOMÁNY XVI.évf./ 3.sz., 79-89.old. - Bukovics István, Vavrik Antal: Infrastruktúrák kockázata és biztonsága: kritikai problémaelemzés 2006. Hadmérnök, I. évf./ 3.sz. - Bukovics István, Kozári László: A katasztrófavédelem kérdései a globális klímaváltozás tükrében 2006. AGRO-21 FÜZETEK 48. sz., 53-60.old. - Bukovics István: katasztrófavédelem helye, szerepe a XXI. század elején 2006. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények X.évf./ 3. tematikus sz., 215-228.old. - Bukovics István: A katasztrófa veszélyhelyzeti indikátorok elméleti kérdései 2006. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények VI., Határellenőrzés a veszélyhelyzetek tükrében című tudományos konferenciáról 1991A Magyar Biztonságtudományi Társaság alapító tagja 1993-1997. A GTE Tűzvédelmi Szakosztály elnöke 1993-1995. A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke 2000-2002. A KKB Tudományos Tanács titkára 2001-2003. ENSZ ISDR (International Strategy for Disaster Reduction) Nemzetközi Katasztrófacsökkentési Stratégia Nemzeti Bizottságának elnöke 2003A BM OKF Tudományos Tanács elnöke 2003A Thézeusz Alapítvány kuratóriumi tagja 2004BM Tudományos Tanács tagja 2004Magyar Rendészettudományi Társaság alapító elnökségi tagja 2004A Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa szakértője 2005. A Vyskovi Katonai Egyetem rektora által vezetett, 5 országra kiterjedő katasztrófavédelmi kutatás magyarországi koordinátora 2006Az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottsága „Felkészülés a klímaváltozásra” Albizottság tagja 2006. Magyar Minőség Társaság egyéni tagja 2006OECD Nuclear Energy Agency - lead assessor 2006Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének egyéni tagja 2007Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Hadtudományi és Haditechnikai Ad-Hoc Bizottság bizottsági tagja


111

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

DR. GALAMBOS JÓZSEF

1951 Egyetem Okleveles táj- és kertépítész mérnök Wesley János Lelkészképző Főiskola A földrajztudományok kandidátusa /PhD/

Tájrendezés: 6 félév Tereprendezés: 6 félév Dendrológia: 8 félév Környezetrendezés, környezetgazdálkodás: 8 félév Tájökológia: 16 félév Ökológia: 6 félév 1997 - John Wesley Lelkészképző Főiskola, főiskolai tanár 1994 – 1997 Politikai tanácsadó 1992 – 1995 Austrian – Hungarian Foundation for the Environmental Development, főtitkár, kuratóriumi tag 1992 – 1995 Central and Eastern European Institute for the Economical and Environmental Development Rt. vezérigazgató-helyettes, alelnök 1992 – 1995 Ökocentrum Rt., vezérigazgató-helyettes, alelnök 1987 – 1994 „MŰHELY” c. tudományos folyóirat, főszerkesztő /”Workshop”/ 1991 – 1992 MTA Földrajztudományi Kutató intézet, mb. igazgató 1990 – 1991 MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, igazgató-helyettes 1888 – 1995 EURO/GIS Kft., ügyvezető igazgató 1988 – 1992 MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, tudományos osztályvezető /Környezetminősítési és Számítástechnikai Osztály/ 1987 – 1991 MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, tudományos titkár 1985 –1986 MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, főmunkatárs 1982 – 1985 Környezetfejlesztési Intézet, igazgató-helyettes 1978 – 1981 Tudományos munka a Szovjetúnióban 1975 – 1978 Egyetemi tanársegéd, tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs Díjak: 1985 “A környezet fejlesztéséért” 1991 “Akadémia Díj”


112

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Magyarország kistájainak katasztere I.-II. Szerk.: Marosi, S. – Somogyi, S. (1990) – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. pp. 1023. Galambos J.-Bassa L. (ed).Lándsaftno-ökologicseszkije osznova rácionálnává prirodnopolzoványijá. MTA FKI, Budapest pp. 125-135. GALAMBOS J. 1990. A tájpotenciál dinamikus minősítése és a tájhasználati kockázat. – Műhely l. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Bp. 27. p. ... GALAMBOS, J. and I.TÓZSA ( 990) Zöld közterületek minősítése Józsefvárosban [Qualification of the public. greens in Józsefváros], Műhely 990/ 2. pp. ... Pécs: MTA FKI - Pécsi Tudományegyetem - Szegedi Tudományegyetem, 2002. ... In: Galambos J (ed.) Selected environmental studies, Budapest: Geographical MTA FKI, Budapest. 1984. 7-10 és 19-20. + 1 térkép DOMOKOS, M. GALAMBOS, J. - LÓCZY D.: Remote sensing data for geographical information systems.



113

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):


DR. KISS FERENC

1958 egyetem középiskolai tanár Első helyen foglalkoztató intézmény: Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet, intézetigazgató, főiskolai tanár. Második helyen foglalkoztató intézmény: Wesley János Lelkészképző Főiskola, főiskolai tanár PhD fokozat (vízi ökológia), értekezés címe: A szénhidrát-anyagcsere kulcsenzimeinek szabályozása a Chlorella pyrenoidosa-ban

1992-ben kaptam megbízást a környezetvédelemi tanár szak szervezésére. 1992-ben kérelmet adtam be a Környezettudományi Tanszék alapítására, amit 1993-ban elfogadtak. 1995-ben a tanszéket a Wolverhamptoni Egyetem az angol előírások szerint validálta. A környezetvédelem szak tankönyvhiányának enyhítésére a „Környezettudományi segédkönyvek” sorozat szerkesztésébe kezdtem. 1996-ban és 1998-ban elnyertem a Hallgatói Önkormányzat által alapított „Az Intézet Kiváló Oktatója” címet. 1999-ben a környezetvédelem ügyét szolgáló kiemelkedő oktatói és kutatómunkám elismeréseként a környezetvédelmi miniszter elismerő oklevelét kaptam. Azt utóbbi időben részt vettem a felsőoktatás szervezeti átalakításához kapcsolódó környezettan BSc szak alapításában és indításában. Jelenleg a környezettan BSc szakfelelőse vagyok és a környezettan tanári MSc kidolgozásában veszek részt. Ásványtan, Bevezetés a környezettudományba, Környezeti kémia, Fenntartható fejlődés, Környezetvédelem tanítása, Tudomány- és környezettörténet Oktatásban töltött idő: 1982-től (25 év) Szakértői munka: Az OECD által a magyarországi környezeti neveléspolitikájáról készített tanulmány elkészítésében szakértőként vettem részt az 1994-96 közötti időszakban. Az Önkormányzatok Környezetvédelmi Igazgatási Programja, amely a British Know How Alap támogatásával folyt Magyarországon, szakértőnek kért fel az 1997-1999 közötti időszakra. Environmental Education for Sustainable Development. EU, WWF, PHARE nemzetközi projectben Magyarországot képviseltem. (1997-1999). Tempus Tacis Project (CD_JEP_21171_2000) tanterv és tananyag fejlesztési


114




szakértője a Tyumeni Állami Egyetemen (2001-2003) Szakmai, tudományos munkásságom témakörei: Kutatói tevékenységem az alábbi területekre terjed ki: A napfényenergia hasznosulás fokozása mikroelem tartalmú kombinációkkal. A szénhidrát-anyagcsere kulcsenzimeinek szabályozása zöld és kék algákban. Nehézfém-szennyezések csökkentése biológiai úton. A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata. Kiss Ferenc – Zsiros Anita (2006): A környezeti neveléstől a globális nevelésig. A környezeti nevelés című könyvben (Szerk: Kuknyó János) MPKKI, Nyíregyháza. 12-27. o. Kiss Ferenc – Zsiros Anita(2006): Természet és költészet. A versek szerepe a környezettudatosság kialakításában. Pedagógiai Műhely XXXI évf. 1 sz., 3550 o. Kiss Ferenc – Szabó Árpád: Környezet-tudomány-történet, Bessenyei Kiadó, 2005. J. Vallner, T. Szép, B. Kovács, F. Kiss: Element content of feathers of Sand Martins Riparia riparia influencing factors: moulting site and age. (2003) Proceedings book of 4th International Symposium on Trace Elements in Human: New Perspectives, Athens, Greece, 9-11 October, 2003. Thiebault F, Kiss F, Bonaly R, Coulon J.(2002): Effect of sodium orthovanadate on glycosylation of the phosphopeptidomannans involved in the cell-cell aggregation of the yeast Kluyveromyces bulgaricus., Carbohydr Res. 2002 Nov 5;337(20):1873-7. Kiss F., Johnson, T.C., Klecan, A.L., Vincze Gy., Buchanan, B.B. and Balogh Á. (1989): Identification of Two Forms of PFK and Fru-2,6-P2 Independent Form of PFP in Green Alga. Photosynth. Research 21:123-128. Kiss F. (társszerző) (1999): Fenntartható fejlődés az önkormányzati gyakorlatban (kézikönyv) KGI Budapest Kiss F., Vallner Judit (2000.): Környezettudományi alapismeretek, a „Természettudományi Alapismeretek” c. tankönyvben (Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza) Kiss F., Vallner Judit (2001): Fejezetek a matematika biológiai és környezetvédelmi alkalmazásaiból. Bessenyei Kiadó Kiss F. , Ken Webster (2001): A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé (Tanári kézikönyv), Bessenyei Kiadó Tagság: Az Országos Könyvtári Kuratórium tagja, A Veszprémi Akadémiai Bizottság Környezetpedagógiai Szakbizottságának tagja, a Debreceni Akadémiai Bizottság Környezettudományi Szakbizottságának tagja, MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete Infraindividuális Munkabizottságának titkára, a Magyar Biokémiai Egyesület Környezet-biokémiai Szakosztályának vezetőségi tagja, Nyíregyháza Tiszta Levegőjéért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Környezet és Energia Alapítvány Kuratóriumának tagja. Nemzetközi kapcsolatok: University of California, Berkeley, Department of Plantbiology University of Wolverhampton, Environmental Science Department Faculté de Pharmacie, Université Henry Poincaré Jelentősebb külföldi meghívások: Kutató (Researchfellow) University of California, Berkeley, Department of Plant Biology (1989-1991)


115

1993-ban Finnországban, 1994-ben Norvégiában tanulmányoztam környezeti nevelési módszereket. Vendégtanár (Visiting professor) University of Wolverhampton, Environmental Science Department (1994) Vendégtanár (Professor invité) Faculté de Pharmacie, Université Henry Poincaré (1997, 1998)


116

a


DR. GÖRÖG KATALIN

1971. főiskola, egyetem (Comenius Tanítóképző Főiskola, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) Angol nyelvoktató-tanító, jogász Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály, kiemelt főreferens 2003: abszolutórium megszerzése (Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Európa jogi tanszék-levelezős doktorandusz)

Képzés: 2005 jogtanácsosi névjegyzékbe vétel 2004-2005 Jogi szakvizsgák letétele (Unió joga, Alkotmányjog és közigazgatási jog, Munkajog és társadalom-biztosítási jog, Büntetésvégrehajtási jog, Büntető eljárásjog, Büntetőjog, Polgári eljárásjog, A gazdasággal kapcsolatos joganyag, A polgári jog és családi jog) (Budapest) Eredmény: jó 2002 Közigazgatási szakvizsga letétele (Miskolc) Eredmény: kiváló 1999-2003 Deák Ferenc Doktori Iskola (Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék) Abszolutórium megszerzése 1994-1999 Jogi Egyetem (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) Eredmény: cum laude 1990-1994 Comenius Tanítóképző Főiskola (Sárospatak) Angol nyelvoktatótanító szak Eredmény: kiváló Munkahelyek: OKF Ipari Baleset-megelőzési és felügyeleti Főosztály: Feladatok: ENSZ EGB és kétoldalú ügyek koordinálása; jogalkotási folyamatban való részvétel; jogi segítségnyújtás; hatósági engedélyezési tevékenység jogi feladatainak ellátása. 2004 Belügyminisztérium Nemzetközi Jogi Önálló osztály (jogász) Feladatok: a BM hatáskörébe tartozó ügyekben EU irányelvek nyomon követése; kormány-előterjesztések véleményezése, készítése; kétoldalú megállapodások előkészítése, nemzetközi tárgyalásokon részvétel. 2001-2004 BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (jogász) Feladatok: okmányirodák ellenőrzése; jogi állásfoglalások készítése;


117

nyilvántartásokból adatközlés. 1999-2001 B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal ( jogász) Feladatok: köztisztviselői vizsgák szervezése; önkormányzatokkal történő kapcsolattartás. 1998 VPOP Integrációs Hivatal (Budapest) (előadó) Feladatok: EU-hoz történő csatlakozás előkészítésével kapcsolatos tevékenység; jogszabályok felülvizsgálata; fordítási, tolmácsolási feladatok ellátása magyar és angol nyelven. 1994-1998 Általános Iskolák (pedagógus) (angol nyelv) Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Európai Konvent, Doktoranduszok fóruma A Schengeni Egyezmény létrejöttének körülményei, Collega Közigazgatás egyszerűsítési technikák az USA-ban, Collega Fogyasztói jog az információs társadalomban, Magyar Jog Az EU adójoga, Magyar Jog

DOSZ tag, ENSZ EGB Helsinki Egyezmény Fejlesztési Munkacsoport tagja, Seveso II. Irányelv Felügyeleti Ellenőrzések Műszaki Munkacsoport tagja, EU válságkezelési tanfolyam elvégzése, OECD konferencián való részvétel


118




DR. PAPP ANTAL

1957 Egyetem Politológus, katonai szakmai képzettség ÖTM OKF Hivatalvezető-helyettes Hadtudomány kandidátusa

MTA köztestületi tag, Jövőkutatási bizottság

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - Nemzetközi viszonyok elmélete, Globalizáció-interdepedencia, 3 év Gábor Dénes Informatikai Főiskola - Katasztrófavédelem, katasztrófa menedzsment, 7 év Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskola - külsős tanár /5 év/ SEVESO II. irányelv külső biztonsági terveinek megalapozása. Helyreállítás-újjáépítés gyakorlati kérdései. Monitoring rendszerek szerepe a veszélyhelyzeti menedzsment döntéseinek megalapozásában. Integrált veszélyhelyzeti irányítás, kommunikáció. Kritikus infrastruktúrák kockázat elemzése. 2002. ápr. Debrecen, VIII. Országos Urbanisztikai Találkozó, „A kritikus infrastruktúra elemzés hatása városainkra.” 2002. nov. Budapest, PIARK-C18 Világ konferencia, ea./angol/ „Magyar tapasztalatok a természeti katasztrófák, különös tekintettel azok közúti forgalomra gyakorolt hatásáról.” 2003-2005 között öt ea., jelentés, tanulmány készült az OAZYS EU. Projekt keretében. 2004-2006 között két ea., egy tanulmány a VAHAVA projekt keretén belül. 2004-2005 Veszélyhelyzet-menedzsment Technológiai Konferenciákelőadások, szervezés. 2005 –cikk- „A katasztrófavédelem és a térinformatika” GDF Informatika c. tudományos szemlében. Ua. A katasztrófavédelem és a klímaváltozás egységes fogalomtára. / tanulmányNKFP6-00079/2005 VAHAVA/ 2005.szept.-lektorálás- Katasztrófavédelmi igazgatás, Werlag kiadó


119


2003-2006 - Európai Unió Tudományos Főigazgatóság - OASYS /Integrated Optimisation of Landslide Alert Systems/ projekt magyarországi alprogramjának vezetése. 2004 - Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott „ Globális klímaváltozás lehetséges hatásai a Kárpát-medencében” című kutatási projekt katasztrófavédelmi összefüggéseinek feltárása- kutató. Jelenleg /2006-2007/ a második kutatási etapban veszek részt, mint kutató. Számtalan tudományos konferenciát /kiemelkedő a Veszélyhelyzetmenedzsment Technológiai Konferencia sorozat/, hazait és nemzetközit szerveztem, ahol előadóként is szerepeltem. Számtalan publikációm jelent meg.


120


z elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása

DR. DEZSÉNY ZOLTÁN

1952. 06.30. egyetem agrármérnök, talajtani szakmérnök önálló szakértő, vállalkozó Msc, talajtan, mg-i vízgazdálkodás

Janus Pannonius Tud. Egyetem talajföldrajz, rurális területek környezeti és gazdálkodási kockázatai, 1993-től folyamatosan SZIETalajtani Tanszék, természeti erőforrások- ezen belül a talajok és termőhelyek értékelése 19962002 Corvinus Egyetem Táj és kertépítészeti Kar , Természeti Erőforrások Értékelése 1996-97 MTA Ifjusági Díj, TIT különdíj, MÉM Alkotó Ifjusági Díj Országos szakmai programokban szakértő: DUNA- DRÁVA NEMZETI PARK környezeti állapotfelvétele Vásárhelyi Terv- A Tisza hullámtereinek ökológiai célú hasznosításának kidolgozása MTA – A klimaváltozás hatása a mg-i területekre Esztergom Város külterületeinek környezetkímélő hasznosítása Önkormányzatok, kistérségek külterületeinek komplex agroökológiai felmérése a természeti kockázatok alapján Tanulmányok: A klimaváltozás katasztrófavédelmi aspektusai a mg-i területeken, Az időjárás változásának mg-i biztosítási aspektusai, A klimaváltozás elleni védekezés lehetőségei a mg-i területeken A Gönyüi kombinált ciklusú hőerőmű környezeti monitoring rendszerére kidolgozott javaslatok, A Gönyüi Bioetanol üzem építésének talajtani szakvéleménye és az érintett terület rekultivációs javaslatai Ezen kívül számos tanulmány és 17 tudományos publikáció a környezetgazdálkodás és főként a talajvédelem tárgykörében. Az „ egyéb „ tanulmányok a GATE térségfejlesztési csoportjában az egyes térségek komplex agroökológiai felvételezését szolgálták amelyeknek szakterületi felelőse voltam A Balaton részvízgyűjtőinek eróziós potenciál vizsgálata Erosoin mapping in Hungary, methods and results A Tisza hullámtereinek ökológiai célú hasznosítása A környezetkímélő gazdálkodás lehetőségei és módszerei a Balaton vízgyűjtőn


121

(amennyiben az előbbiektől különböznek) eTudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

A Best Management Practice alkalmazása a Tokaji történelmi borvidéken TIT előadó.,európai E_-5 kutatási keretproram szakmai koordinátora, SZIE, Corvinus, Pécsi Tudományegyetem külső előadója, Österreiche Allgameine Regionalberatung szervezet volt munkatársa, számos külföldi tanulmányút résztvevője és publikálója


122




DR. ERŐS FERENC

1946 egyetem

PhD

DSc, dr habil

1997

Kutatómunkája mellett a hetvenes évek óta folytat oktatási tevékenységet. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Wesley János Lelkészképző Főiskolán megbízott előadóként működött; 1992 és 1996 között a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének docense, 1992 és 1994 között egyszersmind a Tanszék vezetője volt. 1984 és 1989 között a Pécsi Tudományegyetem Művészettudományi Intézetében tanított, 1998 óta a PTE BTK szociálpszichológiai tanszékének egyetemi tanára és Pszichológiai Doktori Iskola elméleti pszichoanalízis programjának vezetője. 1973 óta dolgozik az MTA Pszichológiai Kutató Intézetében. 1973 és 1984 között a Személyiségpszichológiai Osztály tudományos munkatársa, majd főmunkatársa; 1984-től a Társadalomlélektani Csoport, majd Osztály vezetője. 2001-től az Intézet tudományos igazgatóhelyettese, 2002-től tudományos tanácsadó. 1972-ben egyetemi doktori címet szerzett, 1982-ben védte meg kandidátusi disszertációját, 1996-ban az ELTÉ-n habilitált, 2002 óta az MTA doktora. 1997-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. Erős Ferenc: A holokauszt hosszú távú pszichológiai következményei: problémák és perspektívák. In: Molnár Judit (szerk.): A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Balassi Kiadó, Bp.- 2005. 531-543. Erős Ferenc: A trauma változó társadalmi reprezentációi. In: Bárdos Katalin (szerk.): Múlt és jövõ határán. A KÚT Alapítvány V. Tudományos Konferenciája. Animula, Bp. 2005. 11-21 (CD-ROM) Borgos Anna - Erős Ferenc -Litván György (szerk.): Mérei – élet –mű. Tanulmányok. Új Mandátum, Bp. 2006. Erős Ferenc: Élmény és hálózat. Mérei Ferenc a magyar szociálpszichológia történetében. In: Borgos Anna, Erős Ferenc, Litván György (szerk,.): Mérei – élet –mű. Tanulmányok. Új Mandátum, Bp. 2006. Billing-Kovács Márta – Erős Ferenc: reprezentációja. Pszichológia, 2006/2. sz.


123

A

biotechnológia

szociális

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) eTudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Ösztöndíjas tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában. A Thalassa című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, a Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) és a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja.


124

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

FÁY GYULA 1933 Egyetemi diploma Okleveles Fizikus Nyugdíjas

Tudományos/ szakmai közéleti tev., nemzetközi kapcs. bemutatása:

Magyar BiztonságTudományi Társaság alapító titkára

PhD (A fizikai tudomány kandidátusa)

Fizika (7 év, 2 félév / év) , Atomfizika (1 év, 1 félév / év), Izotóptechnika (1 év, 1 félév / év), Kvantumlogika (1 év, 1 félév / év), Technika (2 év, 2 félév / év), Informatika (2 év, 2 félév / év), Műszaki rendszerdiagnosztika (1 év, 1 félév / év) Mindegy 100 tudományos dolgozat (20 idegennyelvű) 15 év oktatási gyakorlat SORS (Self-Organizin Raiding System) Projekt számítástechnikájának kidolgozása

Kvantumlogika (Budapest, Gondolet, 1972)


125


126


127


128


129

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől

VALLNER JUDIT 1968 Egyetem matematika-kémia szakos általános iskolai tanár, kémia szakos középiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola, főiskolai docens PhD (kémia)

Oktatott tárgyak: Biometria, Hulladékgazdálkodás, Környezet-egészségtan, Bevezetés a környezettudományba, Környezeti kémia, Környezetgazdaságtan, Környezetvédelem tanítása, Elválasztástechnika. Oktatásban töltött idő: 1996-tól. 1996-tól a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola (2000. 01. 01.-től a Nyíregyházi Főiskola) Környezettudományi Tanszékének tanársegédje, majd adjunktusa, 2002. szeptember 1-től docense 2003.: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a Nyíregyházi Főiskolán. Szép, T., Møller, A.P., Vallner, J., Kovács, B. and Norman, D. 2003. Use of trace elements in feathers of sand martin Riparia riparia for identifying moulting areas. – J. Avian Biol. 34: 307-320. Vallner Judit (2004.): Bevezetés a környezettudományba II. (Környezettudományi segédkönyvek, sorozat szerk.: Kiss F.) Kiss F., Vallner J. (2002.): Fejezetek a matematika biológiai és környezetvédelmi alkalmazásaiból. p. 140. (Távoktatási tananyag, Nyíregyházi Főiskola) Piper, S.E., Szép, T., Vallner, J. and Underhill, L.G.: Identifying centres of origin of Barn Swallows of individuals that moulted in southern Africa. Alauda 73(3), 2005:251. Kiss F., Vallner Judit (2003.): Környezetvédelmi kísérletek. Környezeti nevelés komplex megközelítésben (Környezettudományi segédkönyvek, sorozat szerk.: Kiss F.) Vallner J., Posta J., Prokisch J., Braun M., Szép T., Kiss F.: Metals and selenium in Sand Martin’s plumage. Bull. Environ. Contam. Toxicol. 65:604610, 2000. G. Vincze, J. Vallner, Á. Balogh, F. Kiss: Altered elemental composition of the cell wall of a Pseudomonas strain having inducibe tolerance mechanism to Chromium(VI), Bull. Environ. Contam. Toxicol. (2000) 65:772-779. T. Szép, A. Pape Moller, J. Vallner, B. Kovács, D. Norman: Use of trace


130

különböznek)


elements in feathers of sand martins Riparia riparia to identify moulting area: Effects of moulting area and age on the composition of elements, Journal of Avian Biology, 34: 307-320, 2003. T. Szép, J. Vallner, K. Hobson, A. P. Moller, S. E. Piper and L. G. Underhill: Comparison of trace elements and stable isotopes for identifying moulting areas. Alauda 73(3), 2005:250-251. Vallner, J., Szép, T., Piper, S.E. and Underhill, L.G.: Measurement of the trace elements profiles of swallow feathers in the African moulting areas, methodological issues. Alauda 73(3), 2005:251-252. MTA Mikroelem Bizottság tagja Nemzetközi kapcsolatok: University of Extremadura, Spain.


131

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tev., nemzetközi kapcs. bemutatása:

DEMETER ISTVÁN 1953 Egyetem Összfegyvernemi tiszt, általános iskola pedagógia tanár Nyugállományú pv. ezredes

Megyei közgyűlés elnökök, polgármesterek és ágazati minisztériumok illetékesei felkészítése Tiszthelyettesi, katasztrófa védelmi hallgatók kiképzése Általános kat. kiképzés, pv. tervezés és szervezés, bevetés irányítás (30 év) A HM és a MH felső vezetésében osztályvezető, csoportfőnök, a PVOP-n és az OKF-n főosztályvezetői beosztásokban 28 évig dolgoztam. A munkámat közel 100 miniszteri, államtitkári elismerés jellemzi. A katasztrófa védelmi tervezés, a bevetés irányítás alapjai, hazai és nemzetközi tapasztalatok. A kritikus infrastruktúra vizsgálata, módszerei és aktuális kérdései Mo-on. A veszélyhelyzet kezelés problematikái, a fejlődés lehetséges irányai. Az ár- és belvíz elleni védekezés tapasztalatai 1998 – 2004 között.

A katonai kiképzés rendszere, a rendszer elemei, összefüggései és a fejlesztés irányai A Magyar Honvédség kiképzési rendszere átalakításának feladatai a csökkenő haderő és a katonai szolgálati idő tükrében 2010-ig (1995-ben írt szakdolgozat) A nemzetközi bevethetőségű katasztrófavédelmi szervezetek létrehozása és alkalmazása A magyar belvíz elleni védekezés tapasztalatai, általánosítása a Dél-kelet Európai Stabilitási Paktum (DPPI) országaiban (2002-es projekt) A Magyar Hadtudományi Társaság Polgárivédelmi Tagozatának tagja A Rendészeti Szakvizsga Bizottság tagja (vizsgabizottság elnök) A Magyar Polgárivédelmi Szövetség Országos Elnökség alelnöke


132

Név Születési év Végzettség

Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):


DR. KABAI IMRE ZOLTÁN

1954 1978: matematikus egyetemi diploma KLTE, Debrecen 1981: szociológus egyetemi diploma ELTE, Budapest 1984: Dr. univ. szociológia KLTE, Debrecen okleveles matematikus okleveles szociológus Wesley János Lelkészképző Főiskola, főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola, főiskolai tanár PhD, szociológiatudomány

1978-1996: KLTE Szociológia Tanszék: (főállásban): bevezetés a szociológiába, családszociológia, társadalomkutatás módszertan, matematika, statisztika, számítógépes programok (SPSS) alkalmazása; 1996-2002: ELTE BTK Politikaelméleti Tanszék (óraadó) társadalomkutatás módszertan, SPSS, közvélemény-kutatás, marketingkutatás, szocializáció, matematika; 1998-1999: ELTE ÁJK Politológiai Tanszék (óraadó): társadalomkutatás módszertana, matematika, SPSS; 2003 – 2006.: ELTE TÁTK Politikai Tudományok Tanszék (főállásban) társadalomkutatás módszertan, SPSS, közvélemény-kutatás, marketingkutatás, szocializáció, matematika, SPSS; 2002- :ZSKF (2006-tól főállásban) társadalomkutatás módszertana, településszociológia, ifjúságszociológia, kutató szakszemináriumok; 2006-tól: Wesley János Lelkészképző Főiskola (főállásban): bevezetés a szociológiába, társadalomkutatás módszertan, programok (SPSS) alkalmazása. 1989-1991: KLTE Szociológia Tanszék, posztgraduális szociális munkás képzés vezetője; 1989-1993: KLTE Szociológia Tanszék, a nappali tagozatos szociálpolitikus, szociális munkás képzés megbízott vezetője; 1989-2006: Partiumi Egyetem (Románia), szakindítás, módszertani kurzusok; 1989-1993: DOTE Nyíregyházi Főiskolai Kara, szakindítás, módszertani kurzusok; 1991: West Virginia University (USA), oktatás, kutatás; 1996-1999: TNS Modus, kutatási igazgató; 1999-2002: Jelenkutató Intézet, kutatási igazgató; 2007-től ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjának vezetője; OTKA és OKTK pályázatok vezetése, konferenciák


133


Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

2003-tól: Felsőoktatáskutató Intézet, tudományos szaktanácsadó; 2004-től: Politikai Magatartásvizsgáló Kutatóközpont ELTE TÁTK; 2004-től: TNS, tudományos szaktanácsadó; 2005-2006: MeH STRATEK tudományos munkatárs; 2007-től: ZSKF TKK országos vizsgálatok; Oktatott tantárgyak: bevezetés a társadalomkutatások módszertanába, közvélemény-kutatás, marketingkutatás, matematika, SPSS; Publikációk: Marelyin Kiss József - Kabai Imre - Dénes Attila (2001) Önkormányzati rendszer és demokratikus deficit. In: Magyarország Politikai Évkönyve 2000. Kabai Imre (2002) Bevezetés a társadalomkutatások módszertanába. Főiskolai tankönyv. Bp. ZSKF. Gábor Kálmán - Kabai Imre - Matiscsák Attila (2003) Információs társadalom és az ifjúság. Szeged: Belvedere. Kabai Imre (2006) Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban. Bp. Új Mandátum. Somlai Péter - Bognár Virág - Tóth Olga - Kabai Imre (2007) Új ifjúság. Bp. Napvilág Kiadó. Kabai Imre - Pálvölgyi Miklós (1980) A klaszterelemzés módszerei és alkalmazása. MTA Szociológiai Kutatóintézet. Kabai Imre (1984) A debreceni kisgyermekes családok életmódja. Bölcsészdoktori disszertáció. KLTE Debrecen. Kabai Imre (1990) Inequal Conditions at the Time of the First Child’s Birth in Hungary. In. The European Child and his Future. Rennes; Kabai Imre (1992) Az első gyermekre várva. I-II-III. Debrecen: KLTE; Kabai Imre (2006): Egy új rétegződésmodell körvonalai. In: Partiumi Egyetemi Szemle. 1978-tól a Magyar Szociológiai Társaság tagja (a Módszertani Szakosztály titkára), 1986-1991: az OTKA Bizottság Szociológiai Szakkollégiumának tagja; Külföldi kapcsolatok: Institut de la mare et de l'enfant. Rennes (F; 1989-től); Edinburgh University. Edinbugh (UK, 1989-től);; West Virginia University.(USA 1991-től); együttműködés nemzetközi kutatóközpontokkal (2005-től: International Union for Scientific Study of Population [IUSSP] „Scientific Panel on the Transition to Adulthood” , valamint a Panel Analysis of Intimitate Relationships and Family Dynamics [PAIRFAM], „The Timing of Parenthood” projektek projekt tagja.)


134


Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/

ERŐS MÁTÉ 1974 KGRE-HTK, ELTE-BTK filozófia szakos előadó, teológus WJLF Theológus és Lelkész Szak, Vallástanár Szak

2000/2001-es tanévtől a Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szakán, illetve Vallástanár Szakán filozófiatanár: filozófia propedeutika, etika propedeutika, társadalomfilozófia, metafizika, modern társadalom- és politikafilozófiák, idegen nyelvű (szak)szövegolvasás(ógörög, angol nyelveken), vallásfilozófia, dogma és teológiatörténet, ó- és újszövetségi szövegolvasás, szemináriumok speciális kollégiumok: Az ateizmus története, A kubai állam politikaelmélete, A tudományfilozófia alapproblémái, Klasszikus etikai elméletek 2006 - Egyesület a Gyakorlati Filozófiáért titkára

A hedonizmus ismeretelmélete in Communidad de Philos 2001 Gorgiász nyelvfilozófiája in Communidad de Philos 2003

1998 Independent Reformed Church (N.Y, N.Y. USA) vallásfilozófia


135

szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

előadássorozat 2003 Independent Reformed Church (N.Y, N.Y. USA) politikafilozófia előadássorozat


136



DR. ILIÁS LAJOS

1941 SOTE Általános Orvosi Kar Belgyógyászati Szakvizsga, Kandidátus 2007. május 1-től nyugdijas Belgyógyász Osztályvezető főorvos Orvos Tudományok Kandidatusa

1982 - 2oo7 Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar medikus oktatás 1999 - 2oo7 Rezidens képzés/belgyógyászat, gastroenterologia, endokrinologia/ 1967-2oo7 Uzsoki utcai Kórház II. Bel 1972- Belgyógyásazti Szakvizsga. 1985- Orvostudományok Kandidátusa. 1988- Belgyógyász Osztály Vezető Főorvos. 1996- Zuglói Orvosok Tudományos Alapitvány Kuratóriumának Elnöke. 1998- Semmelweis Egyetem Államvizsga Bizottság tagja. Az elmúlt 40 évben 30 tudományos cikkem jelent meg és 40 tudományos előadást tartottam.

Iliás Lajos: Acut hypercalcaemias crisis csontmetastasissal járó tumor esetében. Orvosi Hetilap. 1976. ll7. 1o43. Iliás L.,Pásztor Á.,Bodó M., Pásztor E.: Az intracranialis nyomás acut emelésének hatására kialakuló EKG változások kisérleti vizsgálata kutyán. Kisérletes Orvostudomány 1978. 30. 394. Iliás L.: Haemoglobin S/C betegség. Orvosi Hetilap 1982. 123. 2175.


137

Iliás l.,Pattantyus J.,Kiss G.,Hormay M.: Subarachnoidealis vérzéshez társuló EKG eltésések viszgálata 4 év /1976-1980/ beteganyagában. Orvosi Hetilap. 1983. 124. 2797. Iliás L.: Heveny inracranialis nyomásemelkedéshez társuló EKG változások Klinikai és kisérletes vizsgálat. Kandidatusi Értekezés Budapest 1985. Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Magyar Belgyógyászati Társaság Tagja Magyar Onkologiai Társaság tagja Magyar Stroke Társaság tagja Magyar Orvosi Kamara A Zuglói Orvosi Kamara Tudományos Alapitvány Kuratóriumának Elnöke.


138



DR. BÁNLAKY PÁL

1937 Egyetem; ELTE BTK magyar-filozófia szak, trénerképző 3 éves tanfolyam Középiskolai tanár és előadó; valamint szociológus (1968/69-ben végzett 10 hónapos intenzív tanfolyam alapján) személyközpontú terapeuta és tréner Wesley János Lelkészképző Főiskola ÁSZM Szociológiai tudományok kandidátusa

MTA, Magyar Szociológiai Társaság

Filozófia, etika, szociológia (1963-1968), szociológia; ezen belül: Bevezetés a szociológiába, Szociológia módszertan, Társadalmi struktúra és a magyar társadalomszerkezet története (szociológia szakon), Családszociológia, Településszociológia, Helyi társadalom szociológiája, Kistérségi fejlesztési tervek készítése, Politológia; valamint személyiségfejlesztő, készségfejlesztő és esetmegbeszélő csoportok vezetése 42 évi, gyakorlatilag folyamatos felsőoktatási gyakorlat. Eközben az ELTE BTK Szociológia Tanszékén (a tanszékvezető alkotó szabadságának idején) 1 évig megbízott tanszékvezető, 9 évig (1979-1988) vezetőképező intézet (Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Utánpótlásképző Intézete) igazgatója. Első szociológiai szakmai tanulmány publikációja 1964-ben azóta részvétel több országos és kisebb vizsgálatban; ezek eredményeképp 19 könyv, vagy könyvterjedelmű önálló kiadvány (ezek közül 8 társszerzővel), valamint mintegy 120 kisebb publikáció. A.) „…szülötte földünkön helyünk legyen” Cigányok: élethelyzet, előítéletek (Kevy Beával); Agroinform, Budapest, 2000, 124. p. B.) Cegléd szociális térkép (Kevy Beával); Cegléd Város Önkormányzatának (sokszorosított) kiadása, Cegléd, 2002, 157.p. C.) A szociális térkép készítése (Kézirat, sokszorosított módszertani segédanyag szociális munkás hallgatók oktatásához), 2004, 38.p. D.) A terület és településfejlesztés társadalmi összefüggésrendszere (Bokor Bélával és Tóth Józseffel; JPTE FEEFI kiadása, Pécs, 1999, 55-71., 7995.,167-199., 223-229. és 255-273. p.)


139


Orvosok Magyarországon (Kérész Gyulánéval és Solymosi Zsuzsával; Akadémiai Kiadó, 1981, 216 p.) Értelmiség egy kisvárosban (Akadémiai Kiadó, 1990, 315 p.) ESZTERGOM A szent és gyámoltalan város (MTA Politikai Tudományok Intézete kiadása, 1993, 127 p.) Oldalnézetből. Esszék és tanulmányok 1988-1994 (VITA kiadó, 1995, 174 p.) A terület és településfejlesztés társadalmi összefüggésrendszere (Bokor Bélával és Tóth Józseffel; JPTE FEEFI kiadása, Pécs, 1999, 55-71., 7995.,167-199., 223-229. és 255-273. p.)



140

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);


DR. MAJSAI TAMÁS

1955 egyetem theológus, történész, ref. lelkész WJLF DSc

dr. habil. design

2000-2003

bibliai tudományok, vallástudomány, egyháztörténelem, ökumenika; 13 év

előadások, szemináriumok, speciális kollégiumok, tutoráció, kutatói programvezetés, vendégelőadások

dikplomadolgozati

A soá és a zsidóság a református hittankönyvekben. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. században. Szerkesztette: Nagy Péter Tibor; Budapest: Új Mandátum. 2000. 113-142. A német kulturális hemiszféra kontinentális metodizmusa és a fasizmus. (Metodizmus és államhatalom) Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola. (WJLF-előadások 5. ) 2000. Egyházi és theológiai dokumentumok a homofília tárgykörében. Budapest: WJLF – Ökumenikai Tanszéki Kiadványok 2. 2002. Az egyházak szerepe a kampányban. Mozgó Világ. 2002 (XXVIII)/12. 11-34. A Soá és a magyarországi katolikus katekézis In: Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Budapest: MAZSIHISZ. 2002. 435-449. A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben. a) Ráday Gyűjtemény Évkönyve IVV. 1986. Budapest. 59-86.; b) Remény (Tel-Aviv) 1987/3. 12-37. Iratok a kőrösmezei zsidódeportálás történetéhez 1941. Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1986. Budapest. 195-237. A magyarországi református egyház és a "svájci" ökumené a Soáh idején. Egy lehetőség lehetetlenségének története. In: The Holocaust in Jungary Fifty Years Later. Columbia University Press, 1997. 457-509. (Ed. by Randolph L. Braham and Attila Pók) Holocaust Studies Series (East European Monograaphs, No. CDLXXVII.)– Az állam és a református egyház közötti


141

tárgyalások jegyzőkönyve [1948].) EV 1991[2]/4. (III. 22.) 8-16.; 1991[2]/6. (IV. 26.) 10-19.; 1991[2]/8. (V. 17.) 7-13.; 1991[2]/9. (VI. 14.) 5-10. Teológiai tanulmányok (szaktheológiai fordítások) Budapest, 1996. (WJLF – Biblisztikai Tanszéki Kiadványok 1.). Zsidóság, egyházak, theológia. Budapest: WJLF. 1998. (WJLF-Tanulmányok 2.)


Oktatói, tudományos tevékenység: kurzusok és specializációs programok, tantervek kidolgozása a WJLF-en; szakakkreditációs közreműködés; önálló és kollektív kutatási programok; részvétel nemzetközi kutatási és szakmai projektekben. Oktatási és tudományos jellegű fordítások. Tanulmányok, publicisztikai közlemények, önálló kiadványok, szerkesztések.


142


DR. NAGY JANKA TEODÓRA

1961 ELTE ÁJK Budapest, 1984., ELTE BTK Budapest, magyar nyelv és irodalom 1991., KLTE BTK Debrecen, etnográfus 1994 jogász, etnográfus, középiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociálpolitikai Intézet, Wesley János Lelkészképző Főiskola PhD (2000), jogtörténet

oktatott tárgyak: alapkurzus: szociális jog (posztgraduális kurzusként is), gazdasági jog, közigazgatási jog, kulturális antropológia, jogi néprajz (önállóan kialakított kurzus), jogi antropológia (önállóan kialakított kurzus) oktatásban töltött idő: 10 év 1) Kutatási terület, gyakorlat, tevékenység További szakmai tapasztalatok: 1999 Kurzusfejlesztés, részvétel alapítási és szakindítási anyag kidolgozásában (pl. PTE IGYFK szociális munkás képzés, tanító- és óvópedagógus képzés, továbbképzés, valamint PTE BTK szociális munkás egyetemi szak alapítása, PTE BTK-EFK-IGYFK szociális munka BA szakindítási anyag – jogi tantárgyak) 1999-2001 Szociálpolitikai Tanszék/Intézet tudományos diákköri tevékenységének szervezése 2001- PTE IGYFK Multidiszciplináris Tudományos Diákkör Tanácsának elnöke 2) Szakértői, szervező, koordináló tevékenység, bírálati munka Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (Szociális igazgatási feladatok szakterület szakértője) PTE IGYF Kari tudományos diákköri tevékenységének koordinálása (2001-) 3) Egyéb díjak: megnevezése, időpont, hely OTKA 1999-2001. 4) Kutatási projektek vezetése, vagy projekt részvétel 1994-1998. Gömör-kutatás (projektvezető: dr. Ujváry Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár, KLTE Néprajz Tanszék) 1997 PFP-pályázat: A jogtörténeti oktatás vizuális eszközeinek biztosítása (Programvezető: Dr. Kajtár István, tanszékvezető egyetemi tanár, PTE Állam-


143

és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék) 1999-2001 OTKA kutatási program: Néprajzi tárgyak jogi vonatkozású ábrázolása (projektvezető) Szociális munkás hallgatók részvételével folytatott kutatások: A szociális gondoskodás történeti formái egy hagyományos közösségben 2000 Felsőnána - a szociális gondoskodás történeti formáinak vizsgálata egy bukovinai székely közösség életében 2001 Szekszárd-Felsőváros 5) Tanfolyam, szak, szakirányalapítás és vezetés A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar szociális munkás egyetemi szak alapításának előkészítő munkáiban is részt vettem. A PTE BTK és az IGYFK által 2002 szeptemberében indítandó kommunikáció, illetve magyar tanári szak akkreditálásának előkészítési munkáiban is részt vettem a Kulturális antropológia, illetve a Folklór kurzusok tantárgyi programjának kidolgozásával. 6) Tanszékcsoport, tanszékvezetés A jogi tantárgycsoport vezetőjeként (2000-) koordináltam a tantárgycsoport a társadalmi változásokhoz, igényekhez igazodó folyamatos kurzusfejlesztő tevékenységét, részt vettem a nappali és levelező tagozatos tantervek fejlesztésében, az idősvédelmi szakirányú továbbképzés tantervének kidolgozásában, megvalósításában, a kreditrendszer tantárgycsoportra vonatkozó kidolgozásában.


Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység,

7) Pályázatok készítése és menedzselése OTKA pályázat (1999-2001) Szociális jogi fogalomtár. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola. Szekszárd, 1999. Szociális jogi esettár. Szekszárd, Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 1999. A szociális jog alapkérdései. Székesfehérvár, 2000. Szociális jogi jogszabálygyűjtemény. (Szerk.) PTE IGYFK, Szekszárd, 2002. Szociális jog. (Wesley könyvek szociális munkásoknak) Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2004.

A magyar jogi néprajzkutatás eredményei és alternatívái. In: Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 851-863. A tradicionális népi önkormányzatok jogtörténeti vizsgálata a DélDunántúlon - különös tekintettel a föld- és faluközösségek felbomlásának időszakára. Szekszárd, 2002. A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón. In: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. (Szerk.: Cseri Miklós-Kósa László-T. Bereczki Ibolya) Szentendre, 2000. 99-120. The Identity of Hungarian Men and Women in the „Personal Ads” Section of Express (-Anna Tóthné Litovkina). In: Modelling History and Culture. (Jeff Bernard, Peter Grzybek, Gloria Withalm)Proceedings of the 9th International Symposium of the Austrian Association for Semiotics University of Graz, November 22-24., 1996.Vol. II. Wien: ÖGS 2000. 729-745. Die rechtshistorische Erforschung der traditionellen völkischen Selsbstverwaltungen. In: The Scientific Publications of Illyés Gyula College of Pedagogy (IPF) Szekszárd, 1999. 41-54. Kutatási témáimhoz kapcsolódva többször is tanulmányúton vettem részt Németországban (1994, 1995, 2000) és Angliában (1997, 2000). Konferenciák: több meghívást kaptam előadóként külföldi (pl. 9th


144

nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

International Symposium, University of Graz, 1996), nemzetközi (pl. „III. Népi vallásosság a Kárpát-medencében” Konferencia. Pécs, 1993., Gyermekvilág a régi magyar falun. Nemzetközi konferencia. Szolnok, 1995., A Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlése. Kecskemét-Lakitelek, 1995., Szentendre 2000., Nők a folklórban. Nemzetközi Konferencia. Budapest, 1997., Interetnikus kapcsolatok a Duna mentén. Nemzetközi Konferencia, Baja, 1999., Bukovinai székelyek világtalálkozója. Nemzetközi konferencia. Szekszárd, 2000.) és hazai konferenciákra (pl. Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája. Kalocsa, 1993., Az Alföld társadalma Konferencia, Nagykőrös, 1994., Hajnal István Társaság tanácskozása. Pécs, 1994., Fiatal Néprajzkutatók IV. Konferenciája. Budapest, 1994., Hon- és népismeret, a néphagyomány az oktató-nevelőmunkában. Budapest, 1996., Tárkány Szücs Ernő Emlék-konferencia, Hódmezővásárhely, 2001.) Tagság szakmai, társadalmi szervezetben MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (2002) MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete (1996) Tolna Megyei Tudományos Egyesület (2004) Szociális Szakembert Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (2003) Magyar Néprajzi Társaság (1980) Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék (szociális igazgatási szakértő) (2005) Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága (1999-2004, elnök 2001) PTE Szenátus (2000-) PTE IGYFK Kari Tanács


145



DR. LUKÁCS PÉTER

1948 tudományegyetem Történelem és orosz szakos középiskolai tanár, ML Szociológia szakosító WJLF- főiskolai tanár, Felsőoktatási Kutatóintézet- tudományos főmunkatárs CSc, a neveléstudomány kandidátusa

(MTA tagság), MTA doktora (DSc); dr. habil” cím, egyéb címek: MTA köztestületi tag

Széchenyi professzori ösztöndíj juttatásának időpontja: 1998

1992-2000 tszv. fôiskolai tanár, a Kodolányi János Főiskolán, Székesfehérvár. 1994- változó intenzitással megbízott előadó az ELTE Szociológiai Intézetében, az ELTE BTK, majd PPK Neveléstudományi Tanszékén és Nevtud. PhD iskoláján, 2001-től a DE Művelődéstudományi Doktori Iskoláján, 1997-98 főigazgató-helyettes, majd 1998-2000 főigazgató a Kodolányi János Főiskolán, 2003- óraadó, Zsigmond Király Főiskola 2004- főiskolai tanár, Wesley János Lelkészképző Főiskola Tanított tárgyak: Oktatásszociológia, oktatáspolitika, nevelésfilozófia, neveléselmélet, didaktika, EU-tanulmányok stb. 1972-74 ált. iskolai és gimnáziumi tanár 1974-80 munkatárs a Fővárosi-, majd az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben,, tud. segédmtárs, majd tud. mtárs a Felsôoktatási Pedagógiai Kutatóközpontban, 1981- tud. mtárs, tud. főmtárs, 1990-96 főigazgató-helyettes, 2000-2003 főigazgató az Oktatáskutató Intézetben (OI) 1992-2000 tszv. fôiskolai tanár, 1997-98 főigazgató-helyettes, 1998-00 főigazgató a Kodolányi János Főiskolán, Székesfehérvár. 1994- változó intenzitással megbízott előadó az ELTE Szociológiai Intézetében, az ELTE BTK, majd PPK Neveléstudományi Tanszékén és Nevtud. PhD iskoláján, 2001-től a DE Művelődéstudományi Doktori Iskoláján, 2000-2002 tud. főmts, Általános Vállalkozási Főiskola 2003- vendégtanár, Zsigmond Király Főiskola 2004- tud. főmunkatárs, Felsőoktatási Kutató Intézet 2004- főiskolai tanár, Wesley János Lelkészképző Főiskola Pályadíjak, elismerések: Akadémiai pályadíj: 1984, /Színvonal és szelekció/; 1985, /A tervezés és


146



döntés anatómiája, társszerzőkkel/, Széchenyi professzori ösztöndíj, 19982001 Lukács Péter: Kutatás vagy politikaformálás? = Educatio, 2001. 2. sz., Lukács Péter: Tömeges felsőoktatás – globális versenyben, I – II. = Magyar Felsőoktatás, 2001. 10. sz. és 2002. 1-2. sz. Lukács Péter: A felsőoktatás expanziója. In: Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben /szerk.: Gábor Kálmán, Jancsák Attila/. Belvedere Meridián, Szeged, 2004. Lukács Péter – Nagy Péter Tibor szerk.: Oktatáspolitika. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2004. Lukács Péter: Akadémiai kapitalizmus? = Iskolakultúra, 2005. 2. sz. Lukács Péter: Szociálpolitika az iskolában: a napközi esete /Várhegyi Györggyel/. = Társadalomkutatás, 1988. 4. sz. 39-49. pp. Lukács Péter – Halász Gábor: Fordulat és megújulás - Tézisek egy közoktatás-politikai koncepcióhoz. In: Csak reformot ne... /Szerk. Lukács P., Várhegyi Gy./ Budapest, Edukáció, 1989. 9-28. pp. /Társadalom és oktatás/ Lukács Péter: Színvonal és szelekció. Oktatáspolitikai elemzés. Budapest, Educatio, 1991. 117 p. /Társadalom és oktatás/. Lukács Péter: A magánoktatás szabályozásáról. In: Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Lukács P. -Kozma T./ Budapest, Educatio, 1992. 147-156. pp., megjelent még In: A tömegoktatás alapkérdései. Pedagógiai olvasókönyv /szerk. Mátrai Zs./ Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. 144-152. pp. Lukács Péter: Nyugaton és nálunk. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság /szerk. Nagy Péter Tibor/. Új Mandátum, Budapest, 2000. 13-22. pp 1984-98 külső munkatársa a Magyar Rádiónak, műsorvezető-szakértője több rádiósorozatnak, pl.: a Társadalom és iskola, Katedra, Scola – vita címűeknek. 1990-94. az Országos Közoktatási Tanács tagja, 1990- a Társadalom és oktatás c. könyvsorozat társszerkesztője, 1991-94 a Szociológiai Szemle, 1991-2000 az Új Pedagógiai Szemle és 1992- az Educatio c. folyóiratok szerkesztő bizottsági tagja, 1993-01 a Magyar Pedagógiai Társaság Választmányának tagja, 1994-96 a Bárczy István Könyvtár c. könyvsorozat társszerkesztője, 1994-99. az MTA Pedagógiai Bizottságának tagja, 1990-95. a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztályának titkára, 1995-99. “” elnöke, 1995-96. a Soros Alapítvány Demokráciára Nevelés szakkuratóriumának tagja, 1997-01 országos szakértő /tanügyigazgatás/ 1998- a MAB Kommunikációs (2001-től: Irodalom-, média- és kommunikációs) szakbizottság tagja, 1998- az MTA Ped. Biz. Pedagógusképzési Albizottság tagja, 1999. az Államilag Elismert Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégiumának ügyvivője, 2000-03 a Nemzeti Távoktatási Tanács tagja 2001-03 a MAB Nevelés- és sporttudományok szakbizottság tagja, 2001-04 a Magyar Felsőoktatás rovatvezetője, 2003- az OTKA Szociológiai Zsűri tagja.


147


148


149


150


151


152


153


154


155


156


157


158


159


160


161


162


163


164


165


166

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1.

Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

Tudományos Műhely A Wesley János Lelkészképző Főiskola alapítási célkitűzései közé tartozott, hogy a magas szintű oktatási, nevelési munkája mellett tudományos kutatói tevékenységet is végezzen, illetve támogasson. Az elmúlt időszakban komoly oktatás-fejlesztési eredményeket tudtunk felmutatni. Például, 2003-ban felvételt nyertünk a Council for Christian Colleges and Universities szervezetébe, továbbá szoros szakmai kapcsolatot tartunk a bécsi, berlini, osloi és több más szociális képzést folytató egyetemekkel, valamint amerikai testvérszervezetünkkel. A tudományos kutatói tevékenység kereteit meghatározó „Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzattal” rendelkezik. A Környezetbiztonsági és Környezetbiztonsági menedzser Szakirány tekintetében a kutatás elsősorban az ezen a területen együtt dolgozó szakmai közösségekkel történt, illetve történik, amelyeknek vezetői, illetve tagjai egyben oktatói is a fenti két Szakiránynak. Ilyen országosan, illetve nemzetközi (EU) szinten is jelentős kutatás volt az EU OASYS Project (Integrated Optimisation of Landslide Alert System); a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az MTA közös kutatási programja a globális klímaváltozással összefüggésben (VAHAVA – VáltozásHatás-Válasz); A Tisza környezetmenedzsmentje és szennyezés-megelőzése: Veszélyhelyzeti kommunikáció feladatai; US/RER/01/117 UNIDO projekt. Jelenleg is folyamatban lévő kutatás: Felkészülés a klímaváltozásra: környezet – kockázat – társadalom; NKTH Jedlik Ányos Projekt 2005. Az eddigi tudományos kutatás során kidolgozásra kerültek a klímaváltozással, extrém helyzetekkel összefüggő kockázatelemző módszerek, tűrőképesség és sebezhetőségi vizsgálatok, továbbá a kríziskommunikáció és lakossági tájékoztatási megoldások elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazásai. Mindezeken túlmenőleg, meghatározásra kerültek a környezetbiztonsági szempontból releváns kritikus szektorok és azok védelme. Ennek a projektnek katasztrófavédelmi témafelelőse egyben a Szak, illetve Szakirány vezetője is, aki tagja az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottsága Felkészülés a klímaváltozásra Albizottságának. Ezen kutatási projektek eredményei felhasználásra, illetve beépítésre kerültek a tervezett Szakirány képzésébe. Az oktatási tevékenység mellett főiskolánk fontosnak tartja a különböző kutatási programok finanszírozását. Hosszú éveken keresztül tartó programok biztosítják a


167

folyamatosságot az elkülönülő hitéleti, valamint világi képzési területen folyó kutatásokban. E kutatási és oktatási eredmények terméke az utóbb években a főiskola által kiadott tudományos munkák: Az Úr a mi igazságunk /Wesley János 53 igehirdetése/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliségről Bp. Wesley János Kiadó, 2002 Bánlaky Pál: Családszociológia Bp. Wesley János Kiadó, 2001 Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás /szociálpszichológiai szöveggyűjtemény, az ÚJ MANDÁTUM Kiadóval közös kiadvány/ Bp. Wesley János Kiadó, 1998 Forrai Judit – Lőrincz Norbert: Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában /Módszertani és gyakorlati alapvetés/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet /Általános szociális munka/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 John Wesley: A gonosz beszéd gyógyítása /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 John Wesley: A körülmetélt szív /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 1999 John Wesley: Óvás a vakbuzgóságtól /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Keresztes György alias Szente Péter: Bevezetés a filozófiába Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Nagy Janka Teodóra: Szociális jog Bp. Wesley János Kiadó, 2004 Összeáll. Keresztes György alias Szente Péter: Szemelvények a klasszikus vallásfilozófiai tradíció történetéből Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Összeáll. Keresztes György, alias Szente Péter: Szemelvények a klasszikus etikai tradíció történetéből Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Szabó Lajos: Szociális esetmunka /Elméleti alapvetés/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 Szerk. Andor Mihály: Iskola és társadalom Bp. Wesley János Kiadó, 1998 Szerk. Tóth Judit: Jog és közigazgatás Bp. Wesley János Kiadó, 2000 szerk. Majsai Tamás: Európai Unió és a vallások / 2003 / szerk. Iványi Tiborné: Az Úr a mi igazságunk - Wesley János 53 igehirdetése / 2003 / John Wesley: Óvás a vakbuzgóságtól - GYAKORLATI THEOLÓGIAI TANSZÉKI KIADVÁNYOK 4. /2003/ Majsai Tamás: Metodizmus az evangéliumi akcionarizmus és a népegyházi önértelmezés szolgálatában / 2003 / szerk. Iványi Miklós: Út a semmibe / 2006 / Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakolata / 2003 / Forrai Judit-Lőrincz Norbert: Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában / 2003 / Nagy Janka Teodóra: Szociális jog / 2004/ Viktor Karády – Péter Tibor Nagy: EDUCATIONAL INEQUALITIES AND DENOMINATIONS, 1910 /2004/ Rauta Hanna: Sipi apó neveltje / 2004/ Kovács Judit: Az identitás kérdése és paradox volta Gejza Vámos műveiben / 2005 / Naftali Kraus: Bírák és próféták / 2005/ Vattamány Gyula: Beszédek a zsidók ellen / 2005 / Szabó Ildikó: Agresszió – átok vagy áldás? / 2005/


168

2.

A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra:

A Wesley János Lelkészképző Főiskola a hivatásukat és az embereket szerető, az iskola és a fenntartó egyház által képviselt értékrendet tiszteletben tartó lelkipásztorokat, lelkigondozókat, vallástanárokat, valamint szociális munkásokat valamint pedagógiai szakembereket képez. A főiskola a hitéleti szakok esetében egyedülálló szerepet tölt be Magyarországon, de európai viszonylatban is kevés a hasonló intézmény. Amikor a főiskola vezetése az elmúlt időszak oktatási tapasztalatai alapján arra az elhatározásra jutott, hogy a már meglévő, eredményes képzést folytató szakok számát tovább bővítve bekapcsolódik a környezettan oktatásba is, természetesen számításba vette ennek infrastrukturális feltételeit is. A Főiskola Dankó utcai épületrekonstrukciója 2002-ben befejeződött, ezáltal az oktatáshoz szükséges helyiségek rendelkezésre állnak. Az hat éve funkcionáló 350 fős dísztermen kívül 2003 óta egy 160 fős galériás nagyelőadó is rendelkezésünkre áll, amibe korszerű audiovizuális eszközöket is beépítettünk. Négy nagy előadóterem és tíz szemináriumi terem szolgálja a kisebb létszámú csoportok zavartalan tanulását. Az épületben azonban lehetőségünk van még további oktatási termek kialakítására is. A számítógépteremben szervergéphez kapcsolódó 20 egység jelenleg megfelelő kiscsoportos képzési lehetőséget teremt. Ezeket a gépeket tudják szükség esetén a hallgatók más feladataikhoz is használni. A számítástechnikai lehetőségek bővítését –tekintettel az indítandó új szakra- már meg is kezdtük. Az oktatók részére kilenc tanári szoba áll rendelkezésre, a szobák számítógéppel ellátottak, internetes kapcsolattal, amin keresztül használhatják többek között az egységes tanulmányi rendszert is. A főiskola a kerülettel kialakítandó keretszerződésen belül újabb oktatási épülettel bővül, mely bővítés után kezdeményezzük a Felsőoktatási Regisztrációs Központnál a kapacitásszámunk növelését. Ezzel még nagyobb teret biztosítunk a képzésben részt vevő diákjaink számára. A nyelvi képzéshez megfelelő laboratórium mellett a multimédiás módszerek alkalmazásához szükséges írásvetítők, videólejátszók, DVD lejátszók, videokamerák, diktafonok a rendelkezésünkre állnak. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karral megkötött Együttműködési Megállapodás biztosítja úgy a hallgatók, mint az oktatók pedagógiai kutatói kooperációját, közös műhelymunkákat tesz lehetővé, valamint elősegíti a pályázatokon való közös részvételt. A Megállapodás ezen túli konkrét tárgya a Szak oktatásához szükséges speciális fizikai-kémiai laboratóriumi kapacitás biztosítása. Ez a laboratórium EU szinten van felszerelve, és több, mint 20 éves tapasztalatokkal rendelkezik, így teljes mértékben megfelel a MAB tárgyi, infrastrukturális feltételeinek. A Főiskola hallgatóinak tanulmányait, továbbá az oktatói és tudományos munkát a Főiskola több mint 80.000 kötetes könyvtára segíti. Nyitvatartási ideje alkalmazkodik az igénybevevők időbeosztásához. A könyvtár működésével és szolgáltatásaival kapcsolatos részletes előírásokat a Főigazgató által kiadott Könyvtári Szabályzat tartalmazza. A Főiskola az oktatók, a hallgatók és a keresztyén olvasók kiszolgálása érdekében létrehozta a Keresztyén Könyvesházat, amely árusítja a képzéshez szükséges szakirodalmat, gondoskodik a szakirodalom sokszorosításáról, intézi a hallgatók tankönyvtámogatási hozzájárulásának ügyeit és kiadói tevékenységet is folytat. A 2006/2007-es tanévet megelőzően teljes felújításra került a Tanulmányi Hivatal épületrésze. A felújítás során kialakult új munkahelyek infrastrukturális ellátása minden igényt kielégít. A hagyományos ügykezelés mellett a teljeskörűvé vált az elektronikus Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3._(Javitott)

169

ügyintézés is. Minden tanulmányi adminisztrációs feladat az ETR rendszer keretén belül zajlik. A TH-hoz tartozik még az előző évben létrejött, a hallgatók elméleti és gyakorlati képzését elősegítő Oktatásszervező Iroda is. Az így kialakult munkahelyen 10 adminisztratív kollega segíti a hallgatók tanulmányaihoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karral megkötött Együttműködési Megállapodás biztosít a laboratóriumi feltételek mellett további speciális szakkönyvek, jegyzetek használatát, a szak szempontjából releváns könyvtári ellátottságot. Ezen túlmenőleg lehetőség van a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ könyvtárának igénybe vételére, valamint az elmúlt időszakban kifejlesztett Védelem On-line használatára, amely komoly, folyamatosan bővített és nyílt szakmai és tudományos adatbázissal rendelkezik. A Főiskola Diákotthonát a kollégiumigazgató vezeti. A Főiskola diákotthona kétháromágyas fürdőszobás szobákban 50 olyan hallgatónak nyújt otthont, akik eltartói a Főiskolától távol élnek, vagy akik más ok miatt a kollégiumi ellátásra rászorulnak. A kollégium tanulási és szórakozási lehetőségeket is biztosít a hallgatóknak. 25 levelező képzésben résztvevő hallgató is kaphat szállást a képzés idejére a kollégium tetőtérben kialakított nagyobb szobákban. A kollégium rendjére és működésére vonatkozó előírásokat a Főigazgató által kiadott Kollégiumi Szabályzat tartalmazza. A pincében pályázati támogatással kondicionálóterem létesült, amely alkalmas a főiskolai polgárok csoportos és egyéni testedzésére. Mivel ez kevés sportolási lehetőség a hallgatói létszámhoz képest, így heti két alkalommal tornatermet is bérlünk a hallgatóknak. A Főiskola a hallgatói rekrutációból és a régió igényeiből, lehetőségeiből adódóan széles spektrumú gyakorlóhely hálózattal rendelkezik. Elsősorban a régióban található szociális, gyermekjóléti intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, illetve azokkal a jelentős központokkal, megyeszékhelyeken működő, vagy nagy hagyományokkal rendelkező intézményekkel, amelyek a képzés színvonalához szükséges, megfelelő szakember ellátottsággal rendelkeznek. 2003 szeptemberétől bevezettük a kreditrendszert, amihez az ETR rendszer nyújt technikai hátteret. A hallgatók ügyeit három szervezeti egység: Tanulmányi Hivatal, Gazdasági Hivatal és az Oktatásszervező és Külkapcsolatok Osztálya (külföldi ösztöndíjak) megfelelő alkalmazotti létszámmal működteti. A MET Wesley János Kiadója nemcsak hitéleti, de tudományos, illetve oktatási célú kiadványokkal is segíti főiskolánk munkáját: Az Úr a mi igazságunk /Wesley János 53 igehirdetése/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliségről Bp. Wesley János Kiadó, 2002 Bánlaky Pál: Családszociológia Bp. Wesley János Kiadó, 2001 Erős Ferenc (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás /szociálpszichológiai szöveggyűjtemény, az ÚJ MANDÁTUM Kiadóval közös kiadvány/ Bp. Wesley János Kiadó, 1998 Forrai Judit – Lőrincz Norbert: Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában /Módszertani és gyakorlati alapvetés/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet /Általános szociális munka/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 John Wesley: A gonosz beszéd gyógyítása /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 John Wesley: A körülmetélt szív /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 1999 John Wesley: Óvás a vakbuzgóságtól /igehirdetések/ Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3._(Javitott)

170

Keresztes György alias Szente Péter: Bevezetés a filozófiába Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Nagy Janka Teodóra: Szociális jog Bp. Wesley János Kiadó, 2004 Összeáll. Keresztes György alias Szente Péter: Szemelvények a klasszikus vallásfilozófiai tradíció történetéből Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Összeáll. Keresztes György, alias Szente Péter: Szemelvények a klasszikus etikai tradíció történetéből Bp. Wesley János Kiadó, 1999 Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata Bp. Wesley János Kiadó, 2003 Szabó Lajos: Szociális esetmunka /Elméleti alapvetés/ Bp. Wesley János Kiadó, 2000 Szerk. Andor Mihály: Iskola és társadalom Bp. Wesley János Kiadó, 1998 Szerk. Tóth Judit: Jog és közigazgatás Bp. Wesley János Kiadó, 2000 szerk. Majsai Tamás: Európai Unió és a vallások / 2003 / szerk. Iványi Tiborné: Az Úr a mi igazságunk - Wesley János 53 igehirdetése / 2003 / John Wesley: Óvás a vakbuzgóságtól - GYAKORLATI THEOLÓGIAI TANSZÉKI KIADVÁNYOK 4. /2003/ Majsai Tamás: Metodizmus az evangéliumi akcionarizmus és a népegyházi önértelmezés szolgálatában / 2003 / szerk. Iványi Miklós: Út a semmibe / 2006 / Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakolata / 2003 / Forrai Judit-Lőrincz Norbert: Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában / 2003 / Nagy Janka Teodóra: Szociális jog / 2004/ Viktor Karády – Péter Tibor Nagy: EDUCATIONAL INEQUALITIES AND DENOMINATIONS, 1910 /2004/ Rauta Hanna: Sipi apó neveltje / 2004/ Kovács Judit: Az identitás kérdése és paradox volta Gejza Vámos műveiben / 2005 / Naftali Kraus: Bírák és próféták / 2005/ Vattamány Gyula: Beszédek a zsidók ellen / 2005 / Szabó Ildikó: Agresszió – átok vagy áldás? / 2005/


171

NYILATKOZAT

Alulírott dr. Iványi Gábor - a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora - nyilatkozom, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, a környezettan alapszak beindítását lehetővé teszi.




172

NYILATKOZAT

Alulírott dr. Iványi Gábor - a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora - biztosítom felsőoktatási intézményünkben, az 1. és 2. táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodom a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.




173

KÉRELEM KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK INDÍTÁSÁRA WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_3

Recommend Documents