„Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.”….
KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA
Eötvös Loránd dr. Rádli Katalin
Harmonizációs folyamat az európai felsőoktatásban Felsőoktatás társadalomban betöltött funkciója – – –
korszerű ismeretek létrehozása, közvetítése és átadása; a fenntartható fejlődés biztosítása; szerepvállalás az ország tudományos, műszaki fejlődésében az oktatás, kutatás és gazdaság együttműködésében, a nemzeti és európai kultúra, művészet közvetítésében.
(1988 Magna Charta Universitatum)
A társadalom szolgálata A
társadalom kulturális, szociális, jövőjének meghatározása:
gazdasági
a kutatási tevékenység eredményein és a képzési ismeretközvetítésen keresztül, – a gazdaság versenyképességének javítása, a foglalkoztatás növelésének elősegítése – a természeti környezet és az élet harmóniájának, fenntartásának vállalásával, – a társadalmi kohézió erősítésével, a jövő nemzedékének oktatásán, nevelésén keresztül. –
A felsőoktatás környezete Előtérbe került az oktatás társadalmi, gazdasági funkciója gazdasági válságból való kilábaláshoz való hozzájárulás Európa 2020 Stratégia céljait szolgáló szerkezeti reformok, felsőoktatás területén az állami szerepvállalás jellegének és mértékének újragondolása paradigmaváltás az oktatásban – az emberi erőforrások minőségével szemben támasztott közösségi követelményeknek, elvárásoknak megfelelő minőségi oktatás kérdése nemzetállami ügyből – közösségi szintű feladattá vált.
Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás Kiemelt szerepet játszik: egyéni és társadalmi fejlődésben a képzésnek a kutatással és innovációval való kapcsolata képzésben: tudásalapú gazdaság által igényelt készségkombinációk biztosítása, a transzverzális kompetenciák, digitális tudás (e-készségek).
Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás A tudás átadásának módszereiben: – az ismeretek közvetítésében – a problémaorientált, rugalmas, alkalmazkodó magatartás kialakításában – a környezeti változás hatásaival kapcsolatos gyakorlati helyzetek, problémamegoldások elsajátíttatásában. Személyiség fejlesztésben: társadalmi szemléletváltoztatás: (összefogás, közös felelősségvállalás) környezettudatos nevelés (magatartás, életvitel, gondolkodásmód, öntevékenység, önsegítés képessége).
Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás – –
–
az oktatást, nevelés- és képzést átfogó szemléletváltozás a tanítás-tanulás folyamatában a műveltség, tudás tartalmát alakító kihívások számbavétele: a szakmai tudásról, a műveltségről, a gazdaságnak megfelelő képzésről, a versenyképességről, a globalizációról kulcskompetenciák: magasan képzett munkaerő foglalkoztatást elősegítő tudás a személyes boldoguláshoz, egyéni fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, társadalmi beilleszkedéshez, munkához kapcsolódó kompetenciák
Mobilitás – – –
Hallgatói mobilitás – transzferálható tudás Európa hallgatót vonzó térség Mobil hallgató, európai munkavállaló, európai polgár
használható tudás egy adott képzési ciklusban, intézményben, szakon (gyorsabb tanulmányi pálya), adott képzési ciklusban hazai, külföldi résztanulmányok (földrajzi mobilitás), első képzési ciklust követően második képzési ciklusban való továbbtanulás (vertikális mobilitás), képzési ág, szakváltás vagy diszciplína váltás lehetősége, a munkavilágából visszatérés a képzésbe.
A képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések A versenyképesség szempontjából a képesítések kompatibilitásának megteremtése: –
ciklusos képzési szerkezetben a képesítés helye a képzési rendszerben
–
a tanítás–tanulás folyamatának megváltozása miatt a tervezés új módszereinek kialakítása
–
generális vagy specializált programfejlesztésről való szakmai döntés kialakítása
–
a képzések minőségbiztosításának keretéül szolgáló sztenderdek: a képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata
–
gyakorlati orientáció beépülése a tantervfejlesztésbe
–
közös képzés lehetőségének figyelembevétele itthon és külföldön
Képzés tartalmi módosulása Képzési szerkezetből következő tartalmi megújulás lehetősége – a kompetencia alapú követelménytervezés intézményi megvalósítása – a tudás ismérvei, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások kialakítása, a korábban megszerzett tudás elismerésének képzésbe illesztése – kötött elemek, de szabadabb válogatási lehetőségek biztosítása – önmagában is egységként értelmezhető részelemek (modulok) kidolgozása – információs technológia alkalmazása, audio-vizuális anyagok, oktatási segédeszközök biztosítása – a hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesítése (választhatóság, beszámíthatóság, párhuzamos képzés, vendéghallgató, részképzés, részismeret, munkatapasztalat). A változások céljáról, értékéről, tartalmáról közmegegyezés, a képzők képzése.
„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” Szent-Györgyi Albert
Köszönöm a figyelmüket!
