Gépjármő Mőszaki Szakértıi Szeminárium 2009.10.01-02. Lajosmizse
Ügyfelek – javítók – biztosítók kapcsolata
2 Gépjármő Mőszaki Szakértıi Szeminárium 2009.10.1-2. Lajosmizse TÉMAKÖRÖK: I. JAVÍTHATÓSÁGI HATÁRÉRTÉK: A Magyarországi Biztosítók tendenciája, hogy a sérült jármővet (Kgfb) a káridıponti érték 45- 70 % -ig engedik javításba. E fölötti értéket gazdaságtalannak minısítenek. Nem világos számunkra, hogy milyen jogszabályhely, vagy belsı szabályzat jogosítja fel a biztosítókat erre a számítási gyakorlatra. Készült ugyan 1980-ban az IMSZI részére egy módszertani ajánlás – Ternai Zoltán - Halla László által – ami a nevében is egyértelmően olvasható: AJÁNLÁS és nem határozat, fıleg nem törvényerejő rendelet. Ilyen alacsony mértékő káridıponti értéket még ez az anyag sem tartalmazott. A témát felügyelı hivatalok szerint ez a terület nincs jogszabály által meghatározva , így a biztosítók sem hivatkozhatnak rá. Ennek a káridıponti érték számításnak „köszönhetıen” nagyon sok vétlen gépjármő tulajdonos veszíti el az autóját. Németországban az a gyakorlat, hogy a sérült gépjármővet a káridıponti érték 110 %ig engedik javítani, akár Kgfb, akár Cascós kárrendezés történik. Náluk csak a kárfelvételnél van különbség. Kgfb-s károk esetén bármelyik szakértı, Cascós kár esetén csak a biztosító által kijelölt szakértı végezheti a kárfelmérést. A károsultak túlnyomó része – akik kötelezı felelısség biztosítás lévén vétlenek, balesetet elszenvedınek minısülnek – nem kívánnak a gépjármővüktıl megválni, szeretnék azokat „teljeskörő javítást követıen” újra használni. Azok a gépjármő tulajdonosok, akik lízingszerzıdés, vagy hitelszerzıdés segítségével tulajdonosai a gépjármőnek, a biztosítók magatartása miatt gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy jármőveiket elveszítik. Egy példa a sok közül: egy Hyundai Getz-t (vétlen volt) totálkárosra törtek. A biztosító 1.430.000 Ft káridıponti értéket állapított meg, a lízing cég viszont 2.750.757 Ft visszafizetésére kötelezte a vétlen gépjármő tulajdonost. A sérült jármővet kénytelenek eladni, a lízing, vagy hitelszerzıdésben vállaltaknak viszont kötelesek eleget tenni. Azok a tulajdonosok pedig, akiket ilyen kötelezettség nem terhel, arra kényszerülnek, hogy a gépjármő számlával történı javíttatása helyett, olcsóbb megoldásként a számla nélküli javítást válasszák, mivel a biztosító a számlával történı, garanciát is vállaló szakszerő javítást nem finanszírozza. Ez a vállalkozók szempontjából azzal jár, hogy a szakszerő javítást biztosító és ennek érdekében költségeket is vállaló vállalkozók helyett azok a „vállalkozók” kerülnek elıtérbe, akik megfelelı felszereltség nélkül, számla nélkül hajlandók a munkát elvégezni. Ez a feketegazdaság erısödését jelenti, háttérbe szorítva azokat a vállalkozókat, akik a megfelelı minıség biztosítása érdekében fejlesztésekre, megfelelı szakember gárdára hajlandóak költeni. Kevésbé rossz esetben a szürkegazdaság kerül elıtérbe. Problémát jelent az is, hogy számla nélküli javítás esetén természetszerőleg nem beszélhetünk javítási garanciáról sem. Meglátásunk szerint a fenti problémákkal kapcsolatban a megoldást a Ptk. kártérítéssel kapcsolatos szabályai és a gépjármő üzemben tartójának kötelezı felelısségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései adnak.
3 A Ptk. 355. § (1) bekezdése szerint a kárért felelıs személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. (2) bekezdése szerint a kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. (4) bekezdése szerint a kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elınyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelıje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerzıdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetı követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. A rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerzıdés keretei között a károkozó gépjármő üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben is jogosult érvényesíteni. Az idézett jogszabályhelyek szerint a kárért felelıs személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ez a kötelezettség elsısorban a kár okozóját terheli és nem a felelısségbiztosítót, a biztosító felelıssége mögöttes, akkor is, ha a rendelet biztosítja a károsult számára a közvetlen perlési lehetıséget. A károkozó tehát köteles a gépjármő javíttatásának költségét megtéríteni, a károsultat olyan helyzetbe hozni, mintha az általa okozott baleset nem is következett volna be. A Ptk. a kártérítést akkor engedi, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy azt a kárszenvedett nem igényli. Ez azt is jelenti, hogy a gépjármő javításának költségén túl a károkozó köteles megtéríteni a kárt, mint például a javítás mellett felmerülı értékcsökkenést, bérautót, vagy a személyi károkkal összefüggı egyéb kártételt. A fentiek alapján álláspontunk szerint a jogszabállyal ellentétes gyakorlat, amikor a biztosítók nem teszik lehetıvé a jármő tulajdonosának, hogy a jármővét kijavíttassák akkor, amikor a javítási költség akár a jármő értékét is eléri, illetıleg javítási költséget a károsult részére a biztosító nem hajlandó kifizetni. Az AOE1, EME2, GÉMOSZ3, KAFE4 és az MKIK5 nem tudja elfogadni a jelenleg alkalmazott javíthatósági értékhatár számítását és teljes egyetértéssel a 100%-os értékhatár elfogadására kéri a biztosító társaságokat.
1
Autójavítók Országos Egyesülete Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete 3 Gépjármő Márkakereskedık Országos Szövetsége 4 Karosszériajavítók és Fényezık Egyesülete 5 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2
4 II. UTÁNGYÁRTOTT -_EREDETI ALKATRÉSZEK: Az utángyártott alkatrészek felhasználása manapság nagymértékben elterjedt, még a márkaszervizek is sok esetben ezeket az alkatrészeket építik be a javítások során. Vannak viszonylag jó minıségő és vannak olcsó, de bizonytalan minıségő utángyártott alkatrészek, melyeknek az anyagminısége és mérete, ívei, formája kifogásolható. Ezeket sokszor szabni, alakítani kell, ami a karosszérialakatos szakembernek plusz feladatot jelent, de így sem éri el a gyári alkatrész minıségét. A biztosítók, néha indokolatlanul javasolják az utángyártott alkatrészekkel történı javítást, aminek még az is a veszélye, hogy egy következı sérülés esetén ugyanık lesznek, akik megtagadják a gyári alkatrész árának kifizetését. Az utángyártott alkatrészeknél tisztázni kell azt a kérdést, hogy egy 8 évesnél fiatalabb korú jármőnél keletkezhet-e értéknövekedés, új alkatrész beépítése esetében. Megítélésünk szerint nem, mert ettıl értéknövekedés nem következik be, sıt a javítás ténye önmagában is értékcsökkentı tényezı. (Gondoljunk az autógyártók 10-12 év garanciájára a karosszéria átrozsdásodása esetén.) Kgfb-s kárnál, a fentieket figyelembe véve semmi sem indokolja az utángyártott, vagy bontott alkatrész beépítésére tett „jó indulatú utalásokat”. Javaslatunk: amennyiben a gépkocsi kora nem indokolja az avultatást, de mégis utángyártott alkatrész kerül beépítésre, akkor minden esetben értékcsökkenést kelljen megállapítani. Az utángyártott alkatrészek felhasználásánál minden esetben figyelembe kell venni az autógyárak jóváhagyott technológiai elvárásait (APPROVAL), hiszen a közlekedésbiztonsági szempontok a legfontosabbak.
5 III. JÁRMŐÉRTÉKELÉS: A jármőértékelésnél legalább érintılegesen figyelembe kellene venni a piaci viszonyokat, hiszen az Eurotax Katalógus értékelése messze nem tükrözi a valós szabadpiaci helyzetet. Egy példa: Opel Astra G Coupe fullextrás Bertone kivitelben (gazdasági totálkáros). A biztosító kárbecslıje szerint 1.863.000 Ft. értéket képviselt, a szabadpiacon azonban 2.500.000 Ft alatt nem is lehetett találni hasonló kivitelben ilyen típusú gépkocsit. Ez a példa is igazolja, hogy a gépjármő tulajdonosok sok esetben, nem véletlenül érzik becsapottnak magukat. A hasonló értékkülönbségő számítások nagy száma miatt jelentısen romolhat a biztosítók megítélése.
6 IV. BIZTOSÍTÓK - SZÁMLANÉLKÜLI KÁRRENDEZÉS: A következı probléma az úgynevezett számlanélküli kárrendezés. Tudjuk, hogy jogilag ez ellen fellépni nem tudunk, hiszen a károsultnak joga van eldönteni, hogy a sérült gépjármővet megjavíttatja-e, vagy pedig a javítási költséget fogadja el. A számlanélküli kárrendezés tapasztalatok szerint a valóságban azt jeleni, hogy a sérült jármő tulajdonosa a biztosító által megkapott összegen az olcsóbb megoldást választva számla nélkül javíttatja meg a jármővet, hiszen a biztosító ebben az esetben a kárrendezéshez számlát nem kér. Ilyen módú kárrendezés kapcsán közlekedésbiztonsági problémák merülhetnek fel. Vannak ugyanis olyan jellegő sérülések (kormány és futómő, váznyúlvány, tartó részek stb.) melyek nem szakszerő javítás esetén mind a javított jármő vezetıjének saját testi épségét, mind a közlekedésben résztvevı többi személyeket és vagyontárgyakat veszélyezteti. Ennek a fajta kárkifizetésnek többek között az is hátránya, hogy a sérülést vagy nem javítják ki, vagy a (laikus számára) nem látható sérüléseket (lásd fentebb) – melyek egyébként ismételten kijelentjük közlekedésbiztonságot veszélyeztetı tényezık – szakszerőtlenül javítják ki és egy úgynevezett rásérülés esetén a biztosító újfent kifizeti a korábbi sérüléskor keletkezett, de ki nem javított kárt. Megoldási javaslatként azt látnánk célszerőnek, hogy számlanélküli kárrendezés esetén a biztosítókat adatszolgáltatásra kötelezzék, létrehozva a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál egy központi adatbázist. A számlanélküli kárrendezésben érintett gépjármő tulajdonosa számára kötelezıvé kellene tenni, hogy az ilyen jellegő sérülések esetén, ha a gépjármővel a forgalomban továbbra is részt kíván venni, a javítás szakszerőségét (amennyiben nem szakmőhelyben történt a javítás) közlekedésbiztonsági vizsgálattal kelljen igazolnia. A vizsgálat során felmerült költségeket az érintett biztosítónak kelljen állnia. Természetesen ez a modell nem kizárólag a közlekedési hatóság közremőködésével mőködhet, hanem ki lehet jelölni erre a célra a szakma által elismert, megbecsült szakszervizeket és független igazságügyi szakértıket is. Be lehet vonni az Autóklub mőszaki állomásait is. Központi adatbázis esetén a sérült jármővek vizsgálata közúti ellenırzés esetén is ellenırizhetıvé válna.
7 V. ÓRADÍJAK: Sokat gondolkodtam magamban, hogy írjak-e e témáról, végül úgy döntöttem, hogy írok. Ma is sokszor, sok helyen hallom, tapasztalom (ha óradíjról beszélnek), a REZSIÓRADÍJ elnevezést használják. Ez valószínőleg a régi megszokás (rossz beidegzıdés) miatt lehet, hiszen való igaz évtizedekig ez a szó volt közhasználatban. Emlékszem az 1973-as rezsióradíj számításra: 15 Ft óradíj +95% rezsi (14,25 Ft) + 8% termelıi haszon (2,34 Ft) ez mindösszesen: 31,59 Ft volt. Ezt az összeget 32Ft-ra felkerekítve alkalmaztuk sokáig. Amíg így, vagy hasonlóan számoltunk óradíjat, addig természetes volt a REZSIÓRADÍJ elnevezés. Ez a számítás azonban régen megszőnt, ma már csak történelem. Már hosszú évek óta VÁLLALÁSI ÓRADÍJ-ról beszélünk, és ezt alkalmazzuk. Ennek a kiszámítása azonban teljesen másként történik. Elıször tényrezsi számítást kell végeznünk hozzá, amely minden vállalkozásnál másféle eredményt fog mutatni. Számítási tematikát most nem tudok bemutatni, hiszen az egy nehéz komplex feladat. Erre a témára csak azért tértem ki, hogy rámutassak, miért helytelen a REZSIÓRADÍJ szó használata. Felejtsük el. Használjuk a VÁLLALÁSI ÓRADÍJ elnevezést, hiszen ez a helyes kifejezés. Érdekességként megemlítem: 1995-ben 1.600 Ft-os óradíjjal dolgoztunk, és a Kisipari Normagyőjteményt használtuk, míg az Audatex meg nem jelent a piacon. Régi tapasztalt biztosítós szakemberek megvizsgálták a két rendszert, és megállapították, hogy az átváltási szorzószám, mintegy 2.2-2.4-re tehetı. Maradjunk a 2.2-es szorzónál. Ez az 1995-ös évet figyelembe véve a következıen nézett ki: 1.600 Ft x 2.2=3.520 Ft. (De azóta eltelt 14 év, így ez az összeg már lényegesen magasabb). 3 IDÉZET A FELÜGYELETET ELLÁTÓ HIVATALOKTÓL: 1.
A gépjármő javító szolgáltatás díja szabadáras. Annak hatósági meghatározására, korlátozására nincs jogszabályi lehetıség, illetve rendelkezés. 2. A jármőjavítás, mint szolgáltató tevékenység valamennyi szakmájában szabadáras tevékenység. 3. A gépjármőjavítás, mint szolgáltatás, valamennyi munkanemét tekintve szabadáras szolgáltatás, figyelemmel az 1990. évi LXXXVII. tv. rendelkezéseire A rezsióradíj már nem létezı fogalom, helyette VÁLLALÁSI ÓRADÍJRÓL beszélünk. A vállalási óradíj meghatározását a következıképpen kell végezni: Tényrezsi számítás + haszon. Egy példa: tényrezsi összege 7.500 Ft + 25% haszon 1.875 Ft = 9.375 Ft. Ez kerekítve 9.400 Ft-os nettó vállalási óradíj alkalmazását mutatja. Vállalási óradíj számításra, megállapításra, kizárólag a vállalkozás tulajdonosavezetıje jogosult, abba „kívülrıl” beleszólni senkinek sincs joga. A biztosítóknak nem lenne szabad elıtérbe helyezni a számlanélküli kárrendezést, hiszen ez is a feketegazdaság egyik melegágya. A legális, közterheket fizetı, szakszerően dolgozó, jótállást adó, állandóan fejlesztı javítók hatalmas hátrányba kerülnek, a közterheket nem fizetı illegális „vállalkozókkal” szemben.
8 A biztosítók kötelezettsége kiterjed többek között az eredeti állapot helyreállítására, illetve helyreállíttatására is, ami a sufnimőhelyekben nem valószínő, hogy sikerülni fog. Nem is beszélve arról, hogy az ilyenformán megjavított autó közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes, újabb biztosítós káreseménynél, pedig csalás eszköze lehet.
9 VI. RONCSPORTÁL: A sérült gépkocsik roncsportálra való felrakása mondhatni, hogy korrekten mőködik (alvázszám, rendszám nem látható, gépkocsin lévı lógók eltüntetve, stb.). Néhányszor mégis elıfordul, hogy annak a márkakereskedésnek, ahol a sérült gépjármő fotózása történik, egyegy sziluettje jól látható a fényképeken és ezáltal beazonosíthatóvá válik a kereskedés. Nem gazdasági totál gépkocsi roncsportálra tétele: Nem érthetı számunkra hogy a biztosító hogyan tehet fel a roncsportálra olyan gépkocsit, amely egyáltalán nem éri el a totálhatár küszöböt, még 50%-s káridıponti érték számítása esetén sem. Egy példa: egy szgk új ára 3.500.000Ft volt. Hathónapos korában megsérült az egyik oldala (vétlen volt). A biztosító a káridıponti értéket 2.900.000 Ft-ra értékelte és a gk-t feltette a roncsportálra. A legjobb ajánlatot tevı 2.100.000 Ft-ért vásárolta volna meg. A biztosító ennek alapján 800.000 Ft kifizetésére tett ajánlatot. Másik javaslata pedig az volt, hogy ezeket a kondíciókat figyelembe véve az ügyfél váljon meg gépkocsijától és vásároljon újat. Mindezeket a kialakult piaci helyzetre hivatkozva adta elı. Fölöttébb érdekes, hogy a szakszervizben történı, jótállást biztosító javítást, mint lehetséges alternatívát meg sem említette.
10 VII. KÁRFELMÉRİK TEVÉKENYSÉGE: Kérdések: • Ki lehet gépjármő kárfelvevı (kárszakértı)? • Van-e /kell-e hogy legyen karosszériajavítói jártassága, de minimum alapképzettsége? • Ki gondoskodik a továbbképzésükrıl? (nem a nagy biztosítótársaságokra gondolunk, ahol az állandó továbbképzés, új technológiák ismertetésének feltételei adottak, az új kárszakértıket a régi szakemberek betanítják).
Sajnos sokszor találkozunk olyan kárszakértıkkel, akiknek alapvetı hiányosságaik kiütköznek a kárfelvételek alkalmánál. Nincsenek tisztában a gyártómő elıírásaival. Nem ismerik a differenciált szilárdság jelentısségét, mikro-ötvözött anyagok tulajdonságait, javítási technológiáit/határait. Ennek ellenére hallatlan magabiztossággal próbálnak fellépni, mintha a gépjármő kárszakértıi titulus automatikusan tudással és tapasztalattal járna együtt. Az autótulajdonosoknál sok esetben ez be is válik (de már több esetben elıfordult az is, hogy az autótulajdonos oktatta ki a kárfelvevıt), ám a hosszú évek során nagy szakmai tudást elért mestereknél ez a magatartás sokszor komoly ütközést von maga után. Javaslatunk: azoknak a kárfelvevıknek, akiknek a folyamatos képzésük (saját biztosítótársaságaik által) nem megoldott, kötelezıvé legyen téve szakmai tudásuk fejlesztése. Ez lehet akár az MKIK, akár szakmai egyesületek által szervezett tanfolyam, mesterkurzus is. Példát lehet venni a szakiskolai tanárok és szakoktatók továbbképzésérıl. Hasznos dolog lenne egy karosszérialakatos mestervizsga felkészítı tanfolyamon is részt venniük. Javaslataink elfogadásával biztosan közelebb kerülnének a kárszakértık és a javításban naponta bizonyító mesterek álláspontjai.
11 VIII. MŐHELYMINİSÍTÉS - OSZTÁLYBASOROLÁS: Készítette: Horváth József és Szénási Róbert „A” KATEGÓRIÁS JAVÍTÓMŐHELY Márkakereskedés és Márkaszerviz: • • • •
•
• • •
• • • • •
a kereskedés gyártói regisztrációval rendelkezik. külsı megjelenése, környezete, megközelítése a gyártói ajánlásoknak, elıírásoknak megfelel. a gyártó képviseletében idıszakosan végzett audit ellenırzéseknek (ISO-TÜV) eleget tesz. komplex szolgáltatást végez (új, használt gk. értékesítés, szerelı, karosszérialakatos, fényezı javítások, alkatrész értékesítés, hatósági mőszaki és környezetvédelmi vizsgálat) a gyártói utasításban elıírt normaidık és technológiai folyamatok, valamint célszerszámok alkalmazásával dolgozik, teljesítve a javítás után elıírt garanciális és szavatossági kötelezettségeket. a gyártó által szervezett mőszaki, vevıszolgálati, modellváltási tanfolyamokon a dolgozók folyamatos részvétele megtörténik. gyári alkatrészek raktári készletezése és azonnali lehívása, valamint utánrendelése megoldott. rendelkezik a gyártó által javasolt kulturált ügyfélváróval és munkafelvételi kiszolgálással az általános javítások, valamint a kárbejelentési események és ügyintézések kellı távközlési és szoftveri infrastruktúrájával. gyári normaidı, ill. (Audatex, Eurotax) kalkulációs, számlázási rendszert alkalmaz. az ügyfelek magas elvárásainak megfelelıen folyamatos kapcsolatot tart a biztosítótársaságokkal, rendelkezik helyi kárfelvételi lehetıséggel. csere gépkocsi, kedvezményes bérgépkocsi, valamint gépkocsi mentési szolgáltatással rendelkezik. rendelkezik és vállal háztól-házig, hozom-viszem szolgáltatást. rendelkezik a biztosítók üzletkötési lehetıségével.
Mőhelyfelszereltség: • • •
• • • • • •
gépkocsi emelı, a jármő fejmagasság fölé történı emeléséhez. elektronikus adatrögzítéssel ellátott futómő ellenırzı berendezés. motor és egyéb elektronikus vezérléssel mőködı berendezések vizsgálatához, beállításához rendszeresített, adatrögzítéssel ellátott gyártói diagnosztikai eszközök és mőszerek. hatósági mőszaki vizsgasor, fékhatás, lengéscsillapító, zajszint mérés, a kipufogórendszer emissziós értékeinek vizsgálata. karosszéria húzópad kiegészítıkkel, felfogató és mérırendszerrel. védıgázos fogyóelektródás hegesztı berendezés. keményforrasztó berendezés. spot horpadáskihúzó készülék, acél, ill alu karosszériaelemek javításához. elektronikus vezérléső ponthegesztı berendezés.
12 • • • • • • • • • •
mőanyag és alumínium karosszériaelemek javítására, hegesztésére rendszeresített eszközök, berendezések. elektromos és pneumatikus karosszériajavító kisgépek, kéziszerszámok. önálló légcserével rendelkezı fényezı elıkészítı mőhely. helyi elszívással rendelkezı rotációs csiszológépek. környezetvédelmi minısítéssel rendelkezı fényezı és szárítókamra. festékanyag elıkészítı és festékkeverı helyiség, vízbázisú festékkeverı berendezéssel. színelemzı berendezés, festékréteg vastagság mérı mőszer. tapadásvizsgáló berendezés. szelektív hulladékgyőjtı és tároló rendszer. veszélyes hulladékanyagok kezelése a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen.
13
„B” KATEGÓRIÁS JAVÍTÓMŐHELY
Márkakereskedés és szerviz, valamint független szakszerviz: • • • • • •
• •
•
• • • • •
a kereskedés rendelkezik vezérképviseleti megállapodással. külsı megjelenése, környezete, megközelíthetısége jónak minısíthetı. karosszériajavítással, és/ vagy fényezıkapacitással rendelkezik, ill. alvállalkozóval együttmőködik. rendelkezik érvényes ISO vagy TÜV minısítéssel. szakmai folyóiratokban javasolt technológiai folyamatokat betartva, az elıírt szerszámokkal dolgozik, teljesítve a garanciális-szavatossági kötelezettségeket. szolgáltatásai: gk. értékesítés, alkatrészforgalmazás, általános és idıszaki szervizjavítás, hatósági mőszaki vizsgáztatás, környezetvédelmi vizsgálat (márkakereskedés esetében). a gyártó képviseletében szervezett mőszaki, vevıszolgálati, modellváltási tanfolyam képzésein a dolgozók folyamatos részvétele (márkakereskedés esetében). független szakszervizek esetében az MKIK valamint a szakmai érdekképviseleti egyesületek (pl: KAFE) által szervezett szakmai fórumokon, továbbképzéseken történı részvétel. a napi megrendeléseknek megfelelı alkatrészek raktári készletezése, alkatrészlehívás, utánrendelés, közvetlen kapcsolat a gyártó vevıszolgálati képviseletével (csak márkakereskedés esetében). kultúrált ügyfélváró, munkafelvételi kiszolgálás, az általános javítási megrendelések, valamint a kárbejelentések ügyintézésére. állandó munkakapcsolat a biztosító társaságok kárszakértıivel minimum távközlési szinten. (telefon, fax, email). Audatex-Eurotax kalkulációs rendszer, valamint gépi számlázás alkalmazása. napi munkakapcsolatot, mőszaki, minıségi ellenırzési felügyeletet gyakorol, a szerzıdött alvállalkozó szakszerő munkája érdekében. rendelkezik a biztosítók üzletkötési lehetıségével.
14
Mőhelyfelszereltség karosszériajavítási tevékenység esetén: • • • • • • • • • • •
gépkocsi emelı, a jármő fejmagasság fölé történı emeléséhez. optikai futómő ellenırzı berendezés. motor és egyéb elektronikus vezérléssel mőködı berendezések vizsgálatához, beállításához rendszeresített diagnosztikai eszközök és mőszerek. hatósági mőszaki vizsgasor, fékhatás, lengéscsillapító, zajszint mérés, kipufogórendszer emissziós értékeinek vizsgálata, szerzıdött alvállalkozói szinten. karosszéria húzópad adapterekkel, mérırendszerrel. védıgázos fogyóelektródás hegesztı berendezés. keményforrasztó berendezés. spot horpadás kihúzó készülék, acél, illetve alumínium karosszériaelemek javításához. elektronikus vezérléső ponthegesztı berendezés. mőanyag és alumínium karosszériaelemek javítására rendszeresített eszközök, berendezések. elektromos vagy pneumatikus karosszériajavító eszközök, kéziszerszámok.
Mőhelyfelszereltség fényezıtevékenység esetén: • • • • • • •
légcserével rendelkezı fényezı, elıkészítı mőhely. helyi elszívású csiszológép, kéziszerszámok környezetvédelmi besorolásnak megfelelı fényezı-száritófülke. elkülönített helyiségben mőködı festékkeverı berendezés. rétegvastagság mérı (univerzális) mőszer. tapadás vizsgáló berendezés. szelektív hulladékgyőjtı és tároló rendszer alkalmazása, a veszélyes hulladékok kezelése és megsemmisítése a hatósági elıírásoknak megfelelıen.
15
„C” KATEGÓRIÁS JAVÍTÓMŐHELY Márkafüggetlen karosszériajavító: • • •
• • • •
külsı megjelenése, a létesítmény állapota, környezete igényes, megközelíthetısége elfogadható. ügyfélváró hiányában, irodai helységgel rendelkezik. a vállalkozás felelıs vezetıje minimum mestervizsgával kell, hogy rendelkezzen, szakmai felkészültsége, kommunikációs képessége megfelelı, udvarias, segítıkész, ügyfélcentrikus. a kárbejelentési lehetıség megfelelı, rendelkezik megfelelı távközlési infrastruktúrával, a javítási kalkuláció és számla készítése számítógépen, Audatex-Eurotax program szerint történik. a biztosítókkal a megfelelı kapcsolattartás feltételei adottak. autószerelı és fényezı tevékenységet alvállalkozói együttmőködés alapján végez.
Mőhelyfelszereltség: • • • • • •
munka, tőz és egészségvédelmi elıírásoknak megfelelı mőhely. karosszéria húzóberendezés, hidraulikus egyengetı berendezés. oszlopos emelıberendezés. védıgázos hegesztıberendezés. alapvetı elektromos vagy pneumatikus karosszériajavító kisgépek, kéziszerszámok, a szakszerő és biztonságos munkavégzés egyéb eszközei. futómő és fényszóró ellenırzı alapkészülék.
Márkafüggetlen javító, csak fényezési tevékenység esetére. • • •
•
• •
külsı megjelenése, a létesítmény állapota, környezete igényes, megközelíthetısége elfogadható. ügyfélváró hiányában, irodai ügyfélfogadó készséggel rendelkezik. a vállalkozás felelıs vezetıje minimum mestervizsgával kell rendelkezzen, szakmai felkészültsége, kommunikációs képessége megfelelı, udvarias, segítıkész, ügyfélcentrikus. a kárbejelentési és kárfelvételi lehetıség megfelelı, rendelkezik megfelelı távközlési infrastruktúrával, a javítási kalkuláció és a számla készítése számítógépen történik (Audatex- Eurotax). a biztosítókkal a megfelelı kapcsolattartás feltételei rendezettek. autószerelı és karosszérialakatos tevékenységet alvállalkozói együttmőködés alapján végez.
Mőhelyfelszereltség: • fényezı, elıkészítı mőhely. • helyi elszívású csiszológép, kéziszerszámok. környezetvédelmi besorolásnak • munka, tőz és egészségvédelmi elıírásnak megfelelı mőhely. • légcserével rendelkezı megfelelı fényezı-szárítófülke.
16 • •
elkülönített helyiségben mőködı festékkeverı berendezés. szelektív hulladékgyőjtı és tároló rendszer alkalmazása, a veszélyes hulladékok kezelése, a hatósági elıírásoknak megfelelıen.
„D” KATEGÓRIÁS JAVÍTÓMŐHELY Típusfüggetlen kisjavító: • • • •
• • • • • •
külsı megjelenése, környezete, a létesítmény állaga és megközelíthetısége kifogásolható. kis alapterület, alacsony kapacitás jellemzi, kevésbé felszerelt. csak kismértékő balesetes sérülések javítására alkalmas. kárbejelentési lehetıség, valamint a biztosítóval a megfelelı kapcsolattartás feltételei adottak, a biztosítási ügyintézés hiányos, tájékozatlan, nem kellıen felkészült az ügyfélkezelés. a javítási kalkuláció és számlakészítés kézi úton készül. a telephely munka, tőz, egészségvédelmi és mőszaki hatósági elıírásoknak részben megfelel. alapvetı eszközökkel (húzódózer, nyomató berendezés, védıgázos hegesztıgép, kéziszerszámok és kisgépek) rendelkezik. fényezı tevékenység esetén az elvárások-feltételek ugyanezek. alapvetı, fényezési munkákhoz szükséges eszközök megléte adott. elıkészítı és színrefújó-lakkozó helyiségek megléte adott.
A „D” kategóriás jármőfényezı tevékenységet végzı vállalkozás nem felel meg sem a környezetvédelmi, sem a jogosan elvárható szakmai-minıségi követelményeknek. A „D” kategóriába sorolt vállalkozások alapvetıen a volt „keleti blokk” által készített gépjármővek javítására lehetnek alkalmasak. Ezen gépjármővek „elfogyásával”, ez a kategória is megszőnhet, hacsak nem fog komoly fejlesztésbe az adott vállalkozás. A fenti besorolás munkaanyagnak tekintendı. Fogarassy László (Magyar Posta Biztosító) javaslatainak figyelembe vételével még változhat.
17 IX. ZÁRÁSKÉNT: 40 szakmában eltöltött év gyakorlata alapján és a KAFE elnökeként állítom, hogy az ÜgyfélBiztosítók-Javítók háromszög nem mőködhet egymás nélkül, de a három résztvevıbıl egyik sem élvezhet nagyobb jogokat a másik kettı sérelmére, mert akkor „hosszútávon” mindenki rosszul jár.
Ügyfél
Javítók Biztosítók kkk Ne feledjük el, hogy számunkra az ÜGYFÉL a király, hiszen nélküle biztosítókra és javítókra sem lenne szükség. VALAMENNYI RÉSZTVEVİ KÖZÖS ÉRDEKE: -
Szakszerően kijavított gépjármővek Szürke és feketegazdaság visszaszorítása Egységes biztosítói szemlélet Rendszeres konzultáció a biztosítók- szakértık- javítók között Minél kevesebb bírósági ügy Elégedett ügyfelek
Ezeknek a céloknak elérését segítheti ez a fórum is, melyen reményeim szerint hatékonyan és korrekten ütköztetjük véleményeinket. A szakma nevében köszönöm a szervezıknek a felszólalási lehetıséget, Önöknek pedig a figyelmet és a türelmüket. Szénási Róbert Karosszériajavítók és Fényezık Egyesületének elnöke
