Képzés és Gyakorlat Training & Practice IX. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia Nevelés és tudomány, neveléstudomány a 21. században TANULMÁNYKÖTET
Kaposvár, 2015
Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar ___________________________________________________________________________
IX. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia Nevelés és tudomány, neveléstudomány a 21. században TANULMÁNYKÖTET
A konferencia a „Pedagógusképzést segítô hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban” címu ˝, TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 azonosító jelu ˝ pályázat keretében kerül megrendezésre
Kaposvár, 2015
Szerkesztő: Nagyházi Bernadette PhD Angol nyelvi lektor: Dr. Kopházi-Molnár Erzsébet Felelős kiadó: Podráczky Judit PhD dékán ISBN 978-963-9821-98-9
elektronikus kiadvány
Műszaki szerkesztés: Somogy Design Kft. Felelős vezető: Csere Tamás
Tartalom Plenáris előadás ............................................................................................... 7 Torgyik Judit Inklúziós törekvések a roma gyerekek oktatásában Európa különböző országaiban .................................................................................................8 A kora gyermekkori nevelés aktuális kérdései.................... 21 Endrédi Beáta A hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetése, társadalmi és szakmai fogadtatása, várható hatásai ............................................... 22 Komlósi Veronika Júlia Kisgyermek-pedagógiai szemlélet hiánya az oktatásügyben........................................................................................................ 32 Lajtai Zsoltné Élmények tapasztalatok útján A tapasztalati tanulás lehetőségei kisgyermekkorban a bölcsőde intézményében.................................. 38 Pásztor Enikő A játékos idegennyelv-tanulás óvodáskorban – a kisgyermek mint idegennyelv-tanuló................................................................... 51 Varga László – Detre Zsuzsa – Farnady-Landerl Viktória A kisgyermekkor neuropedagógiai értelmezése.................................................... 62 Gyógyító nevelés ........................................................................................... 85 Béres Judit – Zoboki Rita Biblioterápia időseknek a pécsi Szenior Akadémián................................................................................................................... 86 József István Családi konfliktusok megjelenése az iskolában .......................... 93 Komjáthy Zsuzsanna Foglalkozási Rehabilitáció a gyógyító pedagógia szolgálatában a mozgáskorlátozottá vált személyek munkaerő piaci integrációjánál ................................................................................................. 109 Tóth-Szerecz Ágnes A kognitív profil teszt bemutatása – jelentőségének hangsúlya a pedagógus munkájában .................................................................... 118
3
FELkészítés a nevelői szerepre ......................................................... 127 Angyal Magdolna Megjelenik-e a romológia ismeretanyaga az orvosés egészségtudományi képzések kurrikulumában? ............................................. 128 Bencéné Fekete Andrea Az iskolai egyenruha nevelő, közösségerősítő hatása ......................................................................................................................... 137 Cserné Adermann Gizella Tanuláselméleti és módszertani aspektusok a kompetencia alapú pedagógus továbbképzésben ............................................. 146 Csima Melinda – Fischer Brigitta – Gelencsér Erzsébet – Harjánné Brantmüller Éva A nevelési stílus, a koherencia-érzet és az egészségmagatartás összefüggéseinek vizsgálata ............................................ 154 Harjánné Brantmüller Éva – Horváth Orsolya – Karácsony Ilona Szülői nevelési stílus hatása a serdülők családi légkörre vonatkozó nézeteire, az élettel való elégedettségére, az élet értelmességébe vetett hitére, depressziós szintjére, valamint konfliktuskezelési preferenciájára ................... 163 Horváthné Tóth Ildikó Somogy megyei pedagógusok továbbképzési igényei és lehetőségei .............................................................................................. 173 Kőmüves Zsolt Kábítószer-használat vizsgálata egy kaposvári középiskolában ........................................................................................................ 181 Megyeriné Runyó Anna Környezettudatos nevelés – Fenntartható fogyasztás ................................................................................................................... 192 Pékné Sinkó Csenge A szövegértés és a tanulási motiváció összefüggései hátrányos helyzetű tanulók esetében .................................................................... 200 Anyanyelv és kultúraközvetítés .................................................... 209 Kopházi-Molnár Erzsébet Mitől tetszenek a mesék?................................... 210 N. Mandl Erika Szimbolikus/mitikus terek és tárgyak klasszikus iskolai olvasmányaink színpadi adaptációiban ................................................................ 225 Szabó Veronika Nyelv, humor, irodalom – integrált magyartanítás kortárs gyermekirodalmi alkotások segítségével ................................................ 233
4
Szijártó Adrienn Alkalmazott drámapedagógiával az előadói készségek fejlesztéséért ............................................................................................................ 244 Vörös Klára Induktív tanulás – regényből ....................................................... 252 Nevelés és informatika ........................................................................... 259 Aknai Dóra Orsolya Interaktív tábla használata a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fejlesztésében ............................................................................ 260 Barkóczy László Az internet, mint média használata a pedagógusi munkában ................................................................................................................. 277 Esztelecki Péter Milyen arányban teljesítik a jelentkezők az online kurzusokat? .............................................................................................................. 288 Fehér Péter Digitális történetmesélés – módszertani kaleidoszkóp ............. 300 Karácsony Ilona – Nemes Anna – Harjánné Brantmüller Éva Netfogyasztási szokások veszélye középiskolás fokon ........................................ 308 Kőrösi Gábor A délvidéki szórványban élő diákok IKT-eszközhasználati szokásai ..................................................................................................................... 322 Surapka Borbála – Komlósi Veronika Júlia Az „Android” alapú szoftverek alkalmazásának lehetőségei a fejlesztő órákon ................................. 332 Nevelés és társadalomtudomány ................................................... 339 Bence Krisztina Krishna Valley – Krishna Valley – a peaceful spot, which teaches for life ............................................................................................... 340 Dávid János A geoláda-vadászat felhasználási lehetőségei a természetismeret oktatásában ............................................................................. 349 Dénes Dóra A pályaválasztás lehetséges gender-aspektusai egy kérdőíves kutatás tükrében ...................................................................................................... 357 Domokos Áron A relaxáció bevezetésének problematikája az oktatásban ... 363 Takács István – Gelencsérné Bakó Márta A sikeres öregedés lehetősége a 21. században – ageronto(gyógy)pedagógia létjogosultsága ....... 372
5
Nevelés és tudomány ................................................................................ 381 Bertalan Péter Globális történeti hálózatok és modellek történelemdidaktikai vonatkozásai. Egy hálózati alapú geopolitikai modell bemutatása .................................................................................................. 382 Kismóni Glória Egyházak felnőttoktatási tevékenységének trendjei ............. 397 Testi nevelés .................................................................................................. 405 Hahn László – Kiss Zoltán Egyesült államokbeli és magyar hallgatók kosárlabdázással kapcsolatos szokásai és ismeretei............................................. 406 Horváth Katalin – Kiss Zoltán A tartáshibák primer prevenciója .................... alsó tagozaton ........................................................................................................... 415 Kiss Zoltán – Szabó Eszter Tanítójelöltek testnevelés tantárggyal kapcsolatos véleményének vizsgálata .................................................................... 424 Szabó Eszter – Kiss Zoltán Tanulásban akadályozott és ép értelmű tanulók testi fejlődése és motoros teljesítménye ................................................. 431 Abstracts ........................................................................................................... 441
6
Kőrösi Gábor*11
A délvidéki szórványban élő diákok IKT-eszközhasználati szokásai Még néhány éve Hype-diagramokat, kutatásokat olvasgatva tekinthettünk az akkor még utópiának tűnő, ám közelgő időkre, addig is az életünk számottevően változik, részévé válik az állandó online jelenlét. Mára közel napi 3 órát töltünk internetezéssel, a diákjaink 83%-a ébred és fekszik mobiltelefonjával. A technológia gyerekekre és azok oktatásra gyakorolt hatását társadalmi felelősségünk, kötelességünk nyomon követni. Munkámban elsősorban e területet felölelő felmérés elkészítésére törekedtem, melyben átfogó képet alkottam a vajdasági tanulók IKT-eszközökhöz való viszonyáról.
Bevezető A tanárok és a tanulók számára nemcsak érdek, hanem szükséglet is, hogy az iskolai környezet sokkal jobban engedjen teret az információs társadalom hatásainak, a technikai eszközök hétköznapi használatának (Ollé et al. 2013, 18). Az elmúlt évek már érvényesítették a „lemarad, aki kimarad” elvet, vagyis nem kerülhető el a világhálón való információszolgáltatás (Győrfi 2004, 339). Bár nem kizárólag ebből a kényszerből fakadóan, de gyermekeink egyre több időt töltenek az interneten. Egyre több dologhoz veszik igénybe a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, és egyre jobban átszövi a mindennapjaikat a „digitalizáció”. Ezt támasztja alá Vincent (2015) kutatása is, mely szerint még 2010-ben az internetezésre a megosztott, több családtag által használt személyi számítógép volt a jellemző (53%), addig mára ehhez a diákok 46%-a laptopot, míg 41%-uk a telefonjukat hívja segítségül. Épp ennek okán e témakör vizsgálata időszerű és sürgető, hiszen a diákok online jelenléte már most is magasabb, mint 2012-ben. Ez azonban még mindig alulmarad a lehetőségekhez képest (Livingstone et al. 2014), így szükséges, hogy a helyzetet kiemelt figyelemmel kezeljük. Az újfajta életvitel egy újfajta tanulási/ tanítási formát is magával hoz, mely kihatással van nemcsak a diákokra és azok * Kőrösi Gábor középiskolai oktató; Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, imgaboy@ gmail.com
322
A délvidéki szórványban élő diákok IKT-eszközhasználati szokásai
családjára is, hiszen az aktív és az iskolai események, folyamatok iránt érdemben érdeklődő szülők számára a megfigyelés helyett könnyen felkínálható lesz az interaktív részvétel (Ollé et al. 2013). Az információs műveltség ma már többet jelent a digitális eszközök alkalmazásánál (Bagány et al. 2014). Az IKT-eszközökkel segített tanulás gyorsabb információfeldolgozáshoz vezet, ezáltal növeli a tanulás hatékonyságát és a kognitív feldolgozás szintjét (Hatvani–Dorner 2014). A pozitívumok mellett veszélyek is jelentkeznek, hiszen még mi a sötétben botorkálunk, addig a web 2.0-s eszközök a felnövekvő generációk természetes online közege, amelyet az azonnaliság, a tartalmak létrehozása és megosztása, az interaktivitás és az intenzív kommunikáció jellemez (Námesztovszki 2014). A telefonok méretének csökkenésével lehetővé vált, hogy akár publikus helyen is tanuljunk, informálódjunk. A mai gyermekek az internet segítségével képesek személyes kapcsolatokat teremteni távol az állami felügyelettől vagy annak kontrolljától (Vincent 2015). Épp ezért meg kell válaszolnunk az olyan nyitott kérdéseket, mint a korlátlan hozzáférés, az internetfüggőség vagy az internetes biztonság. A gyerekeket a majdani jövő előrelátásával a jelenben kell felkészíteni az információs társadalomba történő beilleszkedésre (Bagány et al. 2014). Ehhez viszont meg kell érteniük a technológiák mindennapi életükre gyakorolt hatását: aki jobban kezeli az IKT-eszközöket, hatékonyabban tud kommunikálni a világgal, ami több és magasabb színvonalú munkához, ezáltal magasabb bevételhez juttathatja őket (Hatvani–Dorner 2014). A korszerű iskolai környezetben szükséges átgondolnunk, hogy az ott tanulóknak, illetve ott dolgozó tanároknak, oktatást segítő szakembereknek milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a környezet minden lehetőségét előnyként tudják kihasználni, és a nevelés-oktatás eredményességét tudják fokozni (Ollé et al. 2014). Ha az iskola feladata az életre való felkészítés, akkor megengedhetetlen, hogy az oktatási intézményeket elhagyó tanulók ne rendelkezzenek olyan rugalmas, és több irányba nyitott kompetenciacsoporttal, amely segíti őket az információs társadalomban való eligazodásban, az információk értékelésében és szűrésében, valamint az IKT-eszközök készségszintű használatában (Námesztovszki 2013). A 21. században kulcsfontosságúnak számító készségeket és képességeket azonban ritkán tanítják a ma iskolájában (Bagány et al. 2014). Ennek egyik oka az lehet, hogy az innovatív ötletek, technológiák bevezetését egy adott intézmény tagjainak az iskolán belül és az iskola falain kívül egyaránt szükséges támogatnia, ha azt a közös célt szeretnék megvalósítani, hogy a tanulás és tanítás élmény legyen a résztvevők számára (Ollé et al. 2014). 323
KŐröSI GáBor
E gondolatmenet mentén kezdtem saját kutatásba, mellyel a vajdasági magyar fiatalok IKt-eszközhasználati szokásait mértem fel, különös tekintettel a hozzáférhetőségre, illetve a túlzott használatra.
A felmérés eredményei Felmérésemben 241 tanulóval végeztem online kvantitatív kérdőívezést, melynek eredményeként az Eu Kids Online kutatás észak-szerbiai alternatíváját, hiánypótlását hoztam létre. a résztvevők nemek és korcsoportonkénti eloszlása az 1. táblázatban tekinthető meg:
1. táblázat: A résztvevők száma és azok nemek szerinti eloszlása
a digitalizálódás és a digitális állampolgárrá válás egyik alapvető kérdése, hogy az IKt-eszközök milyen mértékben vannak jelen egy-egy korosztálynál, és milyen a használók nemek szerinti eloszlása. a kapott válaszok alapján jól látható (2. és 3. táblázat), hogy átlagban mind a számítógép, mind pedig az okoseszközök tekintetében közel 80%-os a lefedettség. az adatokat továbbdolgozva, várható is volt, a 11–14 évesek leggyakrabban az asztali számítógéphez férnek hozzá, míg a középiskolások estében ez áttevődik az okostelefonok irányába.
2. táblázat: IKT-eszközhozzáférés a diákok körében, nemek és korosztály szerint
324
a DÉlvIDÉKI SZórváNyBaN ÉlŐ DIáKoK IKt-ESZKöZHaSZNálatI SZoKáSaI
3. táblázat: IKT-eszközhozzáférés a diákok körében, nemek és korosztály szerint
a tanulás/tananyag céljával történő IKt-eszközhasználat témakörben kevesen élnek okostelefon és tablet nyújtotta lehetőségekkel. a felmérésemből (4. táblázat) ugyanis az derült ki, hogy a lányok esetén legtöbben (42%) a laptopon, a fiúknak pedig közel a fele (42%) az asztali számítógépen szokott tanulni.
4. táblázat: Melyik eszközt használod legtöbbször tanulás céljára?
ugyanezen kérdés szórakozás irányú felvetésére kapott válaszokban (5. táblázat), ha nem is nagy mértékben, de eltolódtak az arányok, mert bár a fiúknál még mindig az asztali számítógép maradt a közel legtöbbet használt eszköz (56%), ám e mellé szorosan felzárkózott a laptop is (27%). a lányok esetében azonban e területen egyértelműen (42%) a mobiltelefon emelkedett ki. az eredmények nem okoztak nagy meglepetést, hiszen az Eu Kids Online felmérés (Greenberg–Zanetis 2012) már rámutatott arra, hogy a szabadidős tevékenységekben a fiúk inkább a 325
KŐröSI GáBor
játékot preferálják, a lányok pedig a közösségi portálokat látogatják, így ezekhez logikusan társult az arra leginkább alkalmazható hardver.
5. táblázat: Melyik eszközt használod legtöbbször szórakozás céljára?
a következőkben az eszközökkel töltött idő mennyiségét szerettem volna felmérni. a válaszok alapján jól kivehető, hogy a korcsoportos, illetve nemek szerinti megoszlást (6. táblázat) figyelve nem látható számottevő különbség, hiszen minden esetben szinte azonos arányban „űzik” ezt a digitális elfoglaltságot. a táblázat áttekintésekor látható, hogy korosztályonként egyre növekszik az eszköz mellett töltött idő, ami a társadalmi kapcsolatok és a tananyag digitalizálódásával is magyarázható.
6. táblázat: Digitális eszközzel töltött idő
Mivel mára gyakorlatilag az IKt-eszközök használata egyet jelent az online léttel, így arra is kíváncsi voltam, hogy vajon mely internet-hozzáférési lehetőséget preferálják az általam vizsgált minta tanulói. az erről készült kimutatásban (7. táblázat) látható, hogy a felhasználók közel 86%-a a mobilt és a wifit részesítik előnyben, míg alig 7%-uk nyilatkozta azt, hogy nem használják azt ilyen céllal. Ez az érték is hasonló képet mutat, mint a nyugati szomszédainknál (vincent 2015), hiszen ott 326
a DÉlvIDÉKI SZórváNyBaN ÉlŐ DIáKoK IKt-ESZKöZHaSZNálatI SZoKáSaI
is egyre többen keresik az olyan internetezési lehetőségeket, melyben függetlenül, felügyelet és korlátozások nélkül élhetik az online életük mindennapjait.
7. táblázat: Internet-elérési szokások
Felmérésem során a következőkben az okoseszközök szerepét kerestem a tanulók hétköznapi, rendszeres napi elfoglaltságai között. a teljesség igénye nélkül felsoroltam néhány tevékenységet, és arra voltam kíváncsi, ezek közül melyeket végzik a legszívesebben. a 8. táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt 16 tevékenységi forma közül legkedveltebb a szórakozás és a Facebook. Bizakodásra ad okot, hogy 50% feletti értéket ért el a tanulásra és ismeretszerzésre fordított idő, ami azt jelzi, hogy fiataljaink életében mára a szórakozás mellett létezik a tudatos internethasználat is.
8. táblázat: Mely online aktivitásokat használod az okoseszközödön?
327
KŐröSI GáBor
az eszközök rendeltetésszerű használata mellett egyre gyakrabban látnak napvilágot a túlzott internetezés, játék okozta gondok, függőségek. Így a következő kérdéssorban elsősorban arra szerettem volna választ kapni, hogy vajon milyen mértékben van jelen a technika okozta függőség, és hogy milyen mértékben érinti ez a társadalmi kapcsolataikat. Ezt a résztvevők szubjektív véleményére alapozva mértem fel, ahol feltett kérdéseikre a válaszaikat egy négyfokozatú skálán („Sohasem fordul elő ilyen”, „Néha előfordul”, „Gyakran előfordul” és a „Nagyon gyakran előfordul”) adták meg. az első kérdésben azt szerettem volna felmérni, hogy a frusztrálja-e a diákokat az, ha le kell tenni a telefonjaikat, és nem nézhetik meg az óra vagy a tanítás végéig. a vizsgálat eredményében megfigyelhető (9. táblázat), hogy még a fiatalabb korosztály nem küzd ilyen gondokkal, addig a középiskolások egyre nagyobb hányada érez szorongást, ha nem nézheti meg a telefonját.
9. táblázat: Feszültté tesz, ha nem nézhetem meg telefonom
E gondolatmeneten haladva tovább a következőkben arra kerestem a választ, hogy a diákokkal megtörténik–e az, hogy olyankor is használják telefonjukat, amikor valójában már nincs is rá szükségük. Hogy erre választ kapjak, a következő kijelentést tettem fel kérdésként: „Előfordul, hogy olyan dolgot csinálok a telefonomon, amely valójában nem is érdekel”. a visszajelzésekről készült összefoglaló táblázatból (10. táblázat) látható, hogy e területet tekintve még nem beszélhetünk problémáról, ám a lányok egyértelműen nagyobb mértékben veszítik el önkontrolljukat, mint a fiúk.
10. táblázat: Előfordul, hogy olyan dolgot csinálok a telefonomon, amely valójában nem is érdekel
328
a DÉlvIDÉKI SZórváNyBaN ÉlŐ DIáKoK IKt-ESZKöZHaSZNálatI SZoKáSaI
a technika és a társadalmi kapcsolatok, illetve az iskola viszonyának vizsgálatában (11. táblázat) „Az okostelefonom miatt kevesebb időt töltök a családommal, barátaimmal és a házi feladat elkészítésével, mint ahogy azt szeretném” gondolatmenetre kapott válaszok alapján megállapíthatjuk azt, ahogy az előzőekben, úgy itt is a szebbik nem képviselői lettek a „győztesek”, ezért rájuk érdemes odafigyelni, a kapott értékek alapján e probléma őket érinti a legjobban.
11. táblázat: Az okostelefonom miatt kevesebb időt töltök a családommal, barátaimmal és a házi feladat elkészítésével, mint ahogy azt szeretném
az utolsó három kérdéskörben a digitális technika, konkrétan az okostelefon igénybevételének motivációját tártam fel. Ezt a következő állítások igazolásával mutattam ki: „Amikor új dolog történik körülöttem, akkor erős késztetést érzek arra, hogy utánanézzek (a telefonomon)” (12. táblázat); „Előfordul, hogy olyan helyen vagy szituációban is használom telefonomat, ahol az illetlenség” (13. táblázat); „Hiába próbálkozom, nem tudok kevesebbet foglakozni az okostelefonommal” (14. táblázat). az új dolgok utáni kutatás szinte minden diákot azonos mértékében motivált, ám e területen a legaktívabbak a középiskolás korosztály tagjai, mivel esetükben a tanulók több mint a negyede gyakran érez késztetést a kutatásra. a kulturált eszközhasználat területén még mindig az elfogadható határokon belül mozgunk, ám a túlzott telefonhasználatot illetően ez már nem mondható el, hiszen a 15–18 éves korosztály közel fele néha vagy gyakran kerül abba a helyzetbe, hogy nem tudja letenni a telefonját.
12. táblázat: Amikor új dolog történik körülöttem, akkor erős késztetést érzek arra, hogy utánanézzek (a telefonomon)
329
KŐröSI GáBor
13. táblázat: Előfordul, hogy olyan helyen vagy szituációban is használom telefonomat, ahol az illetlenség
14. táblázat: Hiába próbálkozom, nem tudok kevesebbet foglakozni az okostelefonommal
Összegzés Megállapíthatjuk, hogy az IKt-eszközök használata általános a 11–18 éves korosztálynál, hiszen a kapott eredmények alapján az ahhoz való hozzáférés szinte mindenki (82–100%) számára biztosított. a relatív könnyű és korlátlan digitalizálódás természetesen a tanulók életének változásával jár együtt, amire kérdéses, hogy a szüleik és tanáraik felkészültek-e. Számomra megdöbbentő, hogy a túlzott okostelefon-használók csoportjában túlnyomórészt lányok találhatók, holott eddig a „kocka” jelzővel mindig a fiúkat illették. Ez a szám különösen a 16–18 éves korosztálynál volt magas, pedig életkori sajátosságaik miatt éppen nekik van nagy szükségük a megfelelő mennyiségű és minőségű, valós társadalmi kapcsolatok kiépítésére, ápolására. Ha összeadjuk a gyerekek által megadott, a különböző IKt-eszközökre fordított időt, szembeötlő lehet, hogy szabadidejük jelentős részét a technika bűvölésére fordítják, amit a wifinek és a mobil-internetnek köszönhetően szabadon, felügyelet nélkül tesznek. a további adatok kiértékelése és áttekintése után a vegyes válaszok miatt egyértelmű következtetéseket nehéz levonni, ám kitűnik, hogy az új dolgok utáni kutatás elég nagy motivációs tényező a technika használatára. további érdekesség, hogy mialatt a fiatalok egyre nagyobb hányada lesz a digitális világ bennszülöttje, úgy egyre jobban elhagyják a fizikai világ szabályrendszereit, hiszen a felmérésből az derült ki, hogy gyakran olyan helyen és szituációban alkalmazzák hordozható eszközeiket, ahol azt köztudottan nem lenne szabad. 330
A délvidéki szórványban élő diákok IKT-eszközhasználati szokásai
A kutatás eredménye választ adhatott jó pár kérdésre, ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány igen fontos területre. Ilyen például a túlzott eszközhasználat, mely a társadalmi kapcsolatok, és a hétköznapi tevékenységek ellátását is akadályozhatja. Bár ezzel kapcsolatban csupán a diákok átlagosan 6%-a nyilatkozott úgy, hogy „gyakran előfordul”, így ha a vészharangok kongatásától most eltekintünk, azért érdemes belegondolni, hogy egy 30-as létszámú osztályban ez közel 2 tanulót jelent. Az utolsó kérdéskör rávilágított arra, hogy elengedhetetlen e terület további kutatása, és az oktatási intézményeknek, ha nem is azonnal, de a közeljövőben fontos lenne integrálnia a tantervbe a tudatos IKT-eszközhasználat ismertetését célzó kurzusokat. Bibliográfia »» Bagány Ágnes – Major Lenke – Námesztovszki Zsolt – Szálas Tamás – Takács Márta – Vinkó Attila (2014): A nevelési gyakorlat többszempontú megújításának igénye a digitális társadalomban: IKT- és web 2.0-s eszközök használata a vajdasági tanárok körében. In: Takács Márta – Námesztovszki Zsolt – Vinkó Attila (szerk.): I. IKT az Oktatásban Konferencia. Szabadka: Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2014. 264–274.p. [2014. 12. 22.]
331
