KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2015. 13. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM. DOI: 10.17165/TP.2015.1-2.32
Döbrössy János (szerk.) (2011): „Mi ez a gyönyörű?” (Kodály) – zenehallgatóvá nevelés – konferenciakötet. Budapest : ELTE Tanító-és Óvóképző Kar, 2011. 133 p. ISBN:978-963-284-214-1 Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Ének-
Kodály az ő példájával hívta fel a
zenei
figyelmet arra, hogy legalább egyszer az
Tanszéke első
vállalkozott
önálló,
ízben 2010-ben saját
szervezésű
életben mindenkinek át kell élnie ezt az
konferencia
élményt. Ennek megadásában az iskolának
megrendezésére. A konferencia céljául az
nagy szerepe van. A konferencia a
óvó-és tanítóképzésben folyó zenei nevelés
változatos
előadásaival
helyzetének
a
napjaink
szakembereinek
szervezők, akiket az esemény nagy sikere
nyújtani.
zenepedagógiai
folytatásra második
áttekintését
tűzték
ösztönzött. konferencián
ki
2011-ben,
Hegedűsné
kívánt
segítséget
Tóth
Zsuzsanna
Zoltán
(tanársegéd, ELTE Tanító- és Óvóképző
gondolatának felidézésével („Mi ez a
Kar Ének-zenei Tanszék) Zenével/zenélve
gyönyörű?”)
a kisgyermekek között című írását a
a
részterületére,
zenei a
Kodály
a
ebben
nevelés
egyik
zenehallgatásra
konferencián
meghallgatott
előadások
irányították a figyelmet. Utóbb hasznosnak
inspirálták. Az utólag elkészült tanulmány
gondolták az elhangzott előadások külön
szerzője több külföldi kutató eredményeire
kötetben való megjelentetését is. Jelen
hivatkozik,
sorok
mutatják,
írója
az
így
létrejött
konferenciakötetet mutatja be. A
konferencián
amelyek hogy
a
egyértelműen
zenei
nevelésnek
kulcsfontosságú szerepe van a személyiség
Döbrössy
fejlődésében.
A
tanszékvezető köszöntötte a jelenlévőket.
problémamegoldó
képessége
Köszöntőjében
rugalmasabb
általában
kiemelte,
János
hogy
a
lesz,
gyerekek sokkal véve
is
zenehallgatásban ma különösen fontos az
ügyesednek a gyerekek, nagyobb a belső
élményszerűség, az aktivitás és a modern
kontrolljuk, az emocionális érzékenységük,
eszközök használata. A zenéhez való
empatikusabbak,
közeledésben
élmény meghatározó
befogadóbbak. Örömteli, hogy a külföldi
szerepére már Kodály Zoltán felhívta a
kutatók mellett sok kiváló hazai szakember
figyelmet. „Mi ez a gyönyörű?” – kérdezte
is megerősíti ezeket az állításokat saját
a rádiózás közben dolgozó cselédlány.
kutatásai tükrében. A magyar kutatók
az
441
toleránsabbak
és
TRAINING AND PRACTICE 2015. VOLUME 13. ISSUE 1-2. közül Hámori József, Freund Tamás,
Javasolja
Szirmai
Tényi
zenehallgatást”, amikor ugyanazt a művet
a
több előadásban hallgattatjuk meg. Ezáltal
Klára,
az érzelmi viszonyulás rögtön kialakul a
Forrai Katalin és Varró Margit foglalkozott
diákokban, és így jobban tudnak figyelni a
behatóan
zene leglényegesebb elemeire.
Imre,
Tamás,
Bagdy
Emőke,
Andrek
zenepedagógusok
Andrea;
közül
ezekkel
Kokas
a
kérdésekkel.
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna írása, bár
az
Körmendy
„összehasonlító
Zsolt
(a
Művészetek
utólag került a konferenciakötetbe, átfogó
Palotája művészeti szerkesztője, a Liszt
elméleti bevezetést nyújt a konferencián
Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály
elhangzott és később írásban rögzített
Intézetének oktatója, az ELTE Pedagógiai
előadásokhoz.
és Pszichológiai Kar Neveléstudományi
Solymosi Tari Emőke (zenetörténész,
Doktori
Iskolájának
hallgatója)
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Koncertpedagógia,
adjunktusa,
Király
kompetenciák fejlesztésének alternatív útja
Zeneművészeti Szakközépiskola tanára)
című előadásában a koncertpedagógia mint
Kotta–zene–élmény címmel tartott előadást
a zenei nevelés egyik új részterületének a
a
tapasztalt
bemutatására vállalkozott. A téma hazai
zenetörténet-tanár.
szakértőjének számít ő: ezen a területen
Hangsúlyozza, hogy a tanárnak a maga
dolgozik, ezt tanítja, ebből a témából írja a
szubjektív módján, érzelmileg is köze kell,
disszertációját. Számára tehát nem új a
hogy legyen ahhoz, amit tanít. Felhívja a
koncertpedagógia fogalma. Sokak számára
figyelmet
azonban még ismeretlenül cseng ez a
a
Szent
konferencián.
zeneirodalom-
Solymosi és
arra,
minőségű
István
hogy
zenét
mindig
magas
hallgassunk
a
a
befogadói
fogalom Magyarországon. A múzeum- és a
tanítványainkkal. Ugyanakkor olyan zenét
színházpedagógia
hallgassunk, amit mi magunk is szeretünk.
koncertpedagógiának is az a célja, hogy a
Fontosak a zenefelismerési feladatok. A
műalkotást (jelen esetben a zeneművet)
művek
során
élményszerűen, a befogadó aktivitására
alakul ki a stílusérzék és ezzel egyidejűleg
alapozva, a maga komplexitásában és a
az érzelmi viszonyulás is. A zenehallgatás
saját
módszere
kicsi
közönségnek, különösen a gyerekeknek és
interaktív
módon
többszöri
motívumok
meghallgatása
gyermekeknél működik
kiemelése
a
még
(bizonyos
a
zenéből,
mellett
közegében fiataloknak.
újdonsága
annak
mutassa A
a
be
a
koncertpedagógia a
gondolatnak
a
eltapsolása, eléneklése, improvizálás). A
felfedezése, hogy a hangversenyterem a
nagyobbaknál
közönség nevelésének a színtere is lehet.
ez
már
másként
van. 442
KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2015. 13. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM. Az itt megszerezhető élményekről, a
hallgatók
befogadói attitűdökről, a zenei nevelés
projektnek
alternatív útjáról szól Körmendy írása.
hallgatója
Kismartony Katalin (főiskolai docens,
(Venyingi
képzésében a
mind
hozadékai
voltak.
óravázlatának Beáta
ennek
műveivel
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Ének-
foglalkozott,
zenei
Dave
Brubeck egy kompozícióját hallgattatta a
Brubeckig címmel tartott előadását a
gyerekekkel) szép példákat hoz ennek
konferencián, illetve ezzel a címmel jelent
gyakorlati megvalósulásaira.
Tanszék)
Menuhintól
meg az írásbeli változat is. Hogyan jutunk
Csaba
Két
közlésével
Stravinsky
míg
a
tanár,
program segítségével. Ezt a programot
Alapfokú
Lord Yehudi Menuhin hegedűművész
Balatonkenese)
és
álmodta meg. Az ő elképzelése volt a
(énektanár,
Általános
Musica
Balatonfőkajár)
Az
program
(ennek
mozaikszava),
rövidítése
a
Pilinszky
Általános
Művészetoktatási
Iskola
és
Intézmény,
Szabó
Gergely Iskola,
(inter)aktív
zenei
hátrányos
élmény című előadása az interaktív tábla
helyzetű gyerekek művészetekkel való
lehetőségeiről, előnyeiről szólt. Gyakorlati
nevelése.
másik
módon, feladatok során mutatták be,
európai ország mellett 1994–1998 között
hogyan lehet ezt az új, digitális taneszközt
vett részt ebben az egyedülálló kísérletben.
az iskolai tanórákon, valamint annak
A négy év alatt tanítók, animátorok és
részeként,
koordinátorok dolgoztak együtt a kitűzött
felhasználni.
Magyarország
a
Dave
Szabóné Németh Borbála (ének-zene
el Menuhintól Dave Brubeckig? A MUS-E
Europa
Dóra
nyolc
célért. Kismartony animátorként vett részt a
programban.
Előadásában
zenehallgatás
során
Veszprémi Gábor (a Stiefel Eurocart
a
Kft. munkatársa) az Aktív zenehallgatás
programot záró filmfelvétellel azt mutatta
címet adta előadásának és annak írott
be, hogyan lehet zenét hallgattatni ezekkel
változatának. Munkahelyén összeállítottak
a gyerekekkel. A kísérleti program, bár
egy
1998-ban
sok
zenehallgatási anyagot, amely a kotta vagy
eredményt hozott a későbbiekben is a
a hangszer képének mutatásával egészíti ki
benne részt vevők szakmai pályáján.
a zenehallgatás élményét. Az előadó a
Kismartony esetében a kollegájával, Bánki
tervezett gyűjtemény első elemén, Bartók
Verával közösen írt, „Zene-játék” című
Béla Este a székelyeknél című művén
tankönyv,
valamint
keresztül mutatta be a működését.
választható
kurzus
befejeződött,
egy,
a
mégis
több
szabadon
meghirdetése
a 443
interaktív
táblán
használható
TRAINING AND PRACTICE 2015. VOLUME 13. ISSUE 1-2. Szelei
évfolyamos
ébrentartása is, mivel a zene időben
hallgató, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar)
végbemenő folyamat. Ugyancsak fontos az
Zenei preferenciák című dolgozatának egy
élményszerű
részletét mutatta be. Saját kutatásában arra
folyamatának egészében elhelyezni. A
a kérdésre kereste a választ, hogyan
szerzőnek
viszonyulnak az óvodások és hogyan
hallgass címmel egy tantervi hangzó
viszonyulnak a felnőttek Mozart, illetve
tananyaga. Előadásában e műve és tanári
Bartók zenéjéhez? A gyermekek óvodás-
tapasztalata
és kisiskolás korban a legfogékonyabbak a
figyelem
különböző stílusú zenékre, ezért Szelei
figyelem ébrentartásának lehetőségeiről,
nagyon fontosnak tartja, hogy ebben az
valamint helyezte el a zenehallgatást mint
életkorban a pedagógus minél többféle
hallási
zenét (komolyzene, népzene, kortárs zene)
folyamatában.
mutasson
Nikolett
nekik.
(IV.
Mozart
és
Bartók
zenehallgatást 1998-ban
alapján
a
jelent
meg
beszélt
a
koordinálásának,
a
Dietrich
hallási
zenélés
Helga
főiskolai
az
Óvóképző Kar) egy Kirkegaard-idézetet
eltérő
szembeállítani. mutatták,
hangrendet
Az
hogy
kívánta
eredmények
az
óvodások
azt
ELTE
(ny.
zenéjének párosításával a hagyományos és attól
docens,
Ide
hallási
a
élményszerzést
Mélykútiné
zenélés
Tanító-
és
választott előadása címéül: „A zene nem
jobban
tud
nem
hatni…”.
A
kisgyermekek
elfogadják Bartók zenéjét, mint a felnőttek.
zenehallgatásánál
Ez azt jelenti, vonja le a következtetést a
bizonytalanság
szerző, hogy az első osztályba lépő
kiválasztásában. Ennek többféle okát véli a
gyermekek zeneileg még nyitottak. Ha a
szerző felfedezni: hiányosan ismerik a
pedagógus ebben a korban változatos
pedagógusok
zenéket
akkor
kiadványokat; rengeteg kiadvány jelenik
nagyobb az esély arra, hogy a gyerekekből
meg hétről hétre lektori ellenőrzés nélkül;
zeneileg elfogadó, nyitott felnőtt váljék.
talán a jó zenei ízlés is hiányzik… Fontos
ismertet
meg
velük,
Mendölyné Kiss Cecília (zenetanár,
feladat
napjaikban a
az
ugyanakkor
nagy
hangzó
igényes,
a
a
anyag
frissebb
kisgyermekeket
VIII. kerületi Zeneiskola, Budapest) A
elindítani a befogadóvá nevelés útján. Cél,
hallási figyelemfelkeltés eszközei általános
hogy a gyermekek iskoláskoruk előtt minél
iskolás
meg
többször csodálkozzanak rá a hangzó zene
előadását. A bevezető gondolatok között
élményére. Az óvodásoknál különösen
kiemelte,
figyelni
korban hogy
összpontosítása momentumra.
címmel fontos a Fontos
tartotta a
figyelem
kell
arra,
megfelelő
megfigyelendő
hanglégkört,
a
személyre szabott zenéket válasszunk a
figyelem 444
nyugodt
hogy
helyszínt
és
KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT 2015. 13. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM. zenehallgatáshoz. Kiemelést érdemel, hogy
a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot,
a kisgyermekeknek nem a mechanikus,
zenét, örömet”. A szerző az óvodai
gépi
zenehallgatás
zene
személyes,
hallgatásával, közvetlen,
hanem
élő
a
előadással
világát
mutatja
be
közelebbről az olvasóknak. Sok tanácsot
tudunk élményt nyújtani.
ad olyan kérdésekre, mint például mit
Körmendy Zsolt két tanulmányával is
hallgassunk az óvodában a gyerekekkel,
jelen van a konferenciakötetben. Második,
hogyan történjék az óvodai zenehallgatás.
A
Művészetek
Palotája
koncertpedagógia mutatja
be,
című hogyan
és
a
Konkrét gyakorlati példákat hoz a két
írásában
azt
Mozart, Leopold és Wolfgang Amadeus
a
műveinek meghallgatására. „A gyerekek
napjainkban
még el nem rontott fülükkel, lelkükkel
működik
koncertpedagógia magyarországi
fellegvárában,
a
felfogják a muzsika üzenetét, számukra
Művészetek Palotájában. Az intézmény új
mindez gyönyörűség lehet” (i. m. 110).
szemléletet képviselő közönségnevelése
Ezért tartja nagyon fontosnak a szerző,
sajátos módon egészíti ki a család és az
hogy milyen útravalót kapnak ehhez a
oktatási intézmények esztétikai nevelését.
gyerekek a pedagógusoktól.
HangÁr a neve a Müpa családi és ifjúsági programsorozatának. közönségének
A
esetében
Müpa is
Birinyi
ifjú
a
József
néprajzkutató,
zenei
(népzene-és
hangszeres
szólista,
a
Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége
élményhez való juttatását tűzte ki céljául.
társelnöke,
Ennek elérése érdekében kiemelt figyelmet
Munkacsoport vezetője): Hangszervarázs.
fordítanak az oktatási intézményekkel való
Népi
kapcsolatok
Partneriskola-
konferenciakötet számára saját, 2008-ban
programot működtetnek. Hiszik, hogy a
kiadott könyvének fejezetét ajánlotta fel.
koncertpedagógia,
Ebben életének és pályájának tömérdek
kiépítésére.
hangversenytermi
benne és
az
a iskolai
a
Parlamenti
hangszerek
tapasztalatával
készítése
és
Hungarikum címmel
tudásával
a
nyújt
együttműködés új perspektívát tud kínálni
betekintést a népi hangszerek varázslatos
napjaink
világába.
strukturális,
tartalmi
és
szemléletbeli kihívásaira.
Örvendetes, hogy az ELTE Tanító- és
Mihalovics Csilla (ének szakvezető,
Óvóképző Kar Ének-zenei Tanszéke az
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Gyakorló
immár
Általános Iskola) Kodály Zoltán gondolatát
zenepedagógiai konferenciái sorában az
emelte be előadásának a címébe: „Hozzon
egyik konferenciát teljes egészében a 445
hagyományosnak
számító
TRAINING AND PRACTICE 2015. VOLUME 13. ISSUE 1-2. zenehallgatóvá
nevelés
témájának
találkozunk a legtöbbször. Napjainkban
szentelte. Bár az iskolai zenehallgatás
ezek
hosszú
legfontosabb hívószavai. Azok, akik 2011
múltra
tekint
vissza
a
zenehallgatóvá
nevelés
Magyarországon, úgy tűnik, hogy az
januárjában
meghallgathatták
utóbbi időben csendesedett az érdeklődés e
előadásokat
terület iránt. Ezért (is) volt fontos, hogy a
bemutatókat, minden bizonnyal sokkal
témát újból elővették. A konferencián az
gazdagabbak
előadók – a szakma neves képviselői
recenzenshez hasonlóan nem tudtak részt
mellett a fiatalabb generációk képviselői is
venni az eseményen, a konferenciakötet
lehetőséget kaptak! – sokszínűen mutatták
segítségével
bővíthetik
be a zenehallgatás mai helyzetét. A
ismereteiket
az
konferencián elhangzott előadások alapján
témakörében.
és
megtekinthették
lettek.
Azok,
iskolai
és
akik
az a a
frissíthetik zenehallgatás
készült kötetet olvasva az élmény, az aktivitás
és
az
érzelem
szavakkal KISS HENRIETT
446
