Fiatal gazdálkodókkal találkozott a szakállamtitkár
Három szál rózsa Zsuzsának
2
Szezonnyitó fesztivál a Velencei-tó partján
Szeged-Makó sztráda
3
4
6 2009
MÁJUS
MAGYARORSZÁG Napjaink sztárjai (1.)
Novák Ferenc - a biciklikirály nem ismeri háziorvosát... Lehetsz király - 78 évesen is! Ezt “üzeni” egész életével, és napjainkban is gyarapodó sportsikereivel Novák Ferenc Guiness-rekorder verseny- és túrakerékpáros. Miközben kattog a fényképezőgép, már tudom, hogy lehetetlen képben megörökíteni ezt a multat, hiszen a pincétől a padlásig már alig férnek az elismerések... 63 éve tartó sportpályafutásának trófeái - serlegek, érmek százai, valamint kerékpárjai, öltözékei s az egyéb biciklis rekliviák egy sportmúzeum több szobáját megtöltenék már, ám Feri bácsi a jelenben él, makkegészségesen, fitten, derűsen. – Életemben sosem jártam panasszal orvosnál – mondja – negyvenkét évi biciklis postai kézbesítői szolgálatom alatt sohase voltam táppénzen, de egyszer mégis orvoshoz mentem, mert valamelyik túraversenyhez egy igazolást kellett beszereznem. A rendelőben megdöbbenve hallottam, hogy a doktorom már régen meghalt. Egyébként a jelenlegi háziorvosomat sem ismerem, hál’ Istennek... Az idén már három futó- és biciklis tömegrendezvényen vettem részt. Mindenhová elmegyek ahová meghívnak.
Képünkön a Mátra Múzeum természettudományi pavilonja
– Most éppen mire készülsz? – hangzik a kérdés. – A 20. őszi öt napos Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratoni versenyre edzek, ami 325 kmes táv. A napi felkészülés mellett jó kis tréning a Békéscsaba–Arad közötti 250 kilométeres túraverseny, ahol korosztályom (70 év felettiek) legidősebb versenyzőjeként igyekszem most is a legjobban teljesíteni.
Európai Kulturális Örökség Díj Értékeket őriz az Orczy Kastély Nemzetközi zsűri értékelte Európa kulturális látnivalóit immár 7. alkalommal. Az országban egyedüliként ezúttal a régió egyik kiemelkedő turisztikai látványossága, a gyöngyösi Orczy Kastély nyerte el az Európai Kulturális Örökség díjat az értékmegőrzés kategóriában. A nemrég felújított kastélyépületben a Mátra Múzeum kapott helyet. A felújítás során a múzeum újabb látnivalókkal gyarapodott, egyebek között a természettudományi pavilonnal, ahol a földfelszín fölötti és a felszín alatti élővilággal is látványos bemutatón találkozhatnak az érdeklődők. Az idei 28 nyertes pályaművet 24 ország 138 jelentkezője közül választották ki. Hét pályamű még nagydíjat is kap, a nyertesek nevét majd a díjkiosztó ünnepségen ismertetik. A nemzetközi hírnévre szert tett gyöngyösi múzeumnak reményeink szerint esélye lehet ennek elnyerésére is.
Tour de Szabolcs győztese 1960-ban – Hogyan zajlik egy napod? – Reggel fél hat körül kelek, megetetem és játszom a kiskutyámmal, aztán a reggeli tisztálkodás, borotválkozás után futok háromszor ezerötszáz métert, majd kerékpárra ülök és lehajtom a délelőtti edzésadagomat, ebéd után kis pihenő és lehajtom a délutáni kilométereket. Este jól esik a pihenés. Napközben a párom, egyben masszőzöm, Julika vezeti a ház ügyeit, én a bevásárlásokat intézem. Természetesen kerékpárral. Évente általában 25 ezer kilometer lehajtok. (folytatás a 8. oldalon...)
A hátország őrével, Julikával...
Kanyó Zsolt olimpiai bajnok szeretne lenni
- 2004 október 31.-én – meséli blogjában az egykori ácsmester - egy szerencsétlen autóbaleset teljesen megváltoztatta az életemet. Hazafelé tartottunk, én vezettem, a vizes, csúszós úton elvesztettem az uralmat az autó felett. Bevágódtunk egy árokba, ahol eltaláltunk egy fát. A mellettem ülő barátom meghalt, nekem eltörött a gerincem és kerekesszékbe kerültem. Másfél év kellett, míg megtaláltam a lelki békémet, és a napi sírást lecseréltem tornázásra és súlyzózásra. - Félév után, amikor már meglátszott az eredmény a felsőtestemen és az erőnlétemen is, egy kerekes
Fotó: Váci Napló sorstársam tanácsára felkerestem a Magyar Paralimpiai Bizottságot, hogy segítsenek edzőt és egyesületet találni, hogy dobóatléta lehessek. (folytatás a 3. oldalon...)
ORSZÁGOS
A 31 éves kerekesszékes gerelyhajító, diszkoszvető és súlylökő Tar községben él, és a Váci Reménység SE versenyzője. Nős, egy nyolcéves kislánya van. Edzőtáborozni a Duna-menti városba jár, míg odahaza barátai és családja kialakítottak számára egy pályát, ahol gyakorolhat. A magyar csúcstartó jelenleg hetedik a világranglistán gerelyhajításban. Legutóbb hajszállal maradt le a pekingi paralimpiáról, célja, hogy a következő, londoni játékokon képviselhesse hazán-
kat, és persze olimpiai bajnok legyen. Napi hat óra edzéssel készül a versenyekre.
Három szál rózsa Zsuzsának A műtőbe vezető rövid úton megfogadta: ha a Jó Isten megsegíti, megmenekül a halálos kórtól, azután csak azzal foglalkozik, amit szeret, viszonozza azt, amit kapott, a kiszolgáltatott embereken segít. Ekkor lépett arra az útra, amelynek bejárásához minden erejére, vasakaratára szükség volt. A csupa-mosoly, élénktekintetű szép fiatal nő történetét hallgatva a karom a kánikulában libabőrössé válik. Kónya Zsuzsa a 65 települést összefogó többcélú zalaegerszegi kistérségi társulás menedzsere 2005 tavaszán – akkor még más kistérségben dolgozott – a zuhanyozófülkéből kilépve megcsúszott és a hirtelen mozdulat valósággal „kilőtte” a combtőben rejtetten fejlődő rosszindulatú daganatot. Amikor az orvos kimondta, hogy kötőszöveti rosszindulatú daganat és meg kell operálni, Zsuzsa úgy érezte harminchárom évesen küzdeni kell. „Valaki” segített abban, hogy napvilágra kerüljön a baj, ezért meg kell mindent próbálni. Nem sok jót helyeztek kilátásba az orvosok: a bal lábát elveszítheti, s ha megmarad, soha nem húzhat elegáns, magas sarkú cipőt, az autóvezetéstől is el kell búcsúzni. Kinyújtja a lábát, csinos tűsarkú szandál feszül rajta és természetesen autót is vezet.
ORSZÁGOS LEADER
Képek: Kiss Ferenc felvételei
Amikor a műtét után felébredt az Onkológiai Intézetben, remegő kézzel kereste, megvan-e mindkét lába. Járókerettel kellett volna mozognia, de felvillant előtte a szociális otthonokban látott kép, amint az idős nénik járókerettel vonszolják magukat. - Nem, ezt mégse! – és inkább a bothoz nyúlt. A harmadik napon lépcsőn járt. A kemo- és a sugárterápia keserveire felkészült, azt mondta magának: - Az ember sorsa az agyában dől el. Az ágy lehúz, ki kell belőle kelni, s amikor a kezelés mellékhatásaként úgy étkezett, hogy mellette volt a vödör is, addig küzdött, míg megmaradt benne az étel. Akarta az életet, a napsütést, a madarak énekét és két kemoterápiás kezelés között megritkult hajjal vállalva önmagát dolgozott, a már komoly programmá fejlődött kistérségi kulturális találkozón konferált. Elmondta ott azt is, miért kopott meg a haja, miért sápadt az arca. - Azt akartam, hogy az emberek tudják, a rák nem azonos a halállal. Optimizmussal, hatalmas erővel küzdeni lehet ellene. Járok a betegekhez, sokan megkeresnek és beszélgetünk az életbe, a gyógyulásba vetett hitről, az akaraterőről. Magamat lássam a legfontosabbnak és a legszebbnek, s menni, menni előre… Még úgy is, ha közben veszteségek érik. Zsuzsának ezzel is meg kellett birkóznia. Néhány, úgynevezett barátja, ismerős ”leírta”, régi munkája megszűnt, szerelme kockázatosnak találta vele a jövőt. És akkor újra jöttek a megpróbáltatások. Két év után nagy kiterjedésű daganat újult ki. Megoperálták. Mire ös�-
2
szeszedte magát, kiderült, meg kell ismételni a beavatkozást. Mindezek után is tele volt reménnyel, hittel. A kórházban a kórtermet terápiás szobává változtatta, vezetésével kis pálcikákból és vattagalacsinból fültisztítókat készített sorstársaival. Mert még ebben a helyzetben is tenni akart valami értelmeset, hasznosat. A betegségek közepette új munkára és megértő, baráti közösségre lelt a zalaegerszegi, 65 települést átfogó többcélú kistérségi társulásnál. Itt talált arra a pályázati kiírásra, amely illett a kórházi fogadalmához. A Szociális Minisztérium közmunkapályázata volt, ami szerint a hátrányos helyzetű, elesett, munkából kikerült, már idősebb korosztályba tartozók, hajléktalanok felkarolását tette lehetővé. Igaz ugyan, hogy mindössze háromhét hónapos munkalehetőséghez juthattak a rászorulók, de Kónya Zsuzsa missziónak érezte a talpra állításukat. Sok beszélgetéssel visszaadni önbizalmukat, hitüket, erőt gyűjteni a képzésekhez, s esetenként az alkoholizmus, az elhanyagoltság fogságából való kiszakadáshoz. Micsoda öröm volt számára, amikor egyikük három szál rózsával lepte meg ezekkel a szavakkal: - Ezt már nem ittam el! Vagy amikor segítségével gyermekeit visszakaphatta állami intézetből egy magára maradt asszony. Gyakoriak a jelenetek, amikor a megyeszékhelyen egész csapat roma nő és férfi fogja körbe mindenféle tanácsokért. (folytatás a 3. oldalon...)
MÁJUS
Kanyó Zsolt olimpiai bajnok szeretne lenni (... a 2. oldal folytatása)
Kezdeményezésemet örömmel fogadták, így ismerkedtem meg, 2006 augusztus 26-án edzőimmel, Szikora Gyulával és Magyari Józseffel, és lettem a Reménység SE versenyzője. Ezen a napon rendezték meg a Németh Miklós atlétikai versenyt, melyen először foghattam kezembe gerelyt. A bemutatkozásom olyan jól sikerült, hogy 14,55 méteres dobásommal új magyar mozgássérült csúcsot állítottam fel. Ez akkora motivációt, lökést adott, hogy kezdtem a dobálást komolyan venni. Ekkor még egy kezdetleges dobószékkel készültem a versenyekre.
A sok munka meghozta gyümölcsét, egy év alatt 3 szakágban 7 aranyérmet szereztem, és a magyar paralimpiai válogatott kerettagja lettem. - Sok tapasztalattal gazdagodtam, amit legfőképpen a dobószékem és más bajnokok székei közti különbségre értek. A látottak alapján megterveztem az új dobószékemet, melynek elkészítésében a pásztói Tóth szerelvénybolt főnöke, Tóth Sándor segített. Speciális kategóriában az 2007-ben és 2008ban év legeredményesebb sportolójává választották Nógrád megyében. A 2008-as Németh Miklós gerelyhajító verseny bizonyára sokáig emlékezetes marad számára, ezen a versenyen
ugyanis megengedte versenytársainak speciális dobószéke használatát, az esélyegyenlőség nevében. Ezért 2008. november 22-én Fair Play díjat kapott a Nógrád Megyei Hírlap és a VOSZ megyei szervezete kezdeményezésére. Ezt az elismerést követte egy hónappal később a MOB Fair Play díja is. Kanyó Zsolt sikereiről, eredményeiről a www.paraatleta.cjb.hu weboldalon olvashatnak részletesebben. Aki pedig tudna neki segíteni a felkészülés anyagi alapjainak megteremtésében, keresse Szikora Gyula edzőt a 20/824-2090-es telefonszámon! Vk.
(... a 2. oldal folytatása)
A Szent Rita díjat elsősorban ezért kapta a székesfehérvári Aranyeső Alapítványtól. Az ajánlat összefoglalja a nagykutasi születésű kislány életútját, amiből kiviláglik, már kisiskolásként megmutatkozott segítőkészsége, a nehézsorsú gyermektársak számára kezdeményezett ruha- és játékgyűjtést. Előző munkahelyén az Észak-nyugat Zalai Kistérségi Társulás menedzsereként a térséghez tartozó egyik faluban élő súlyos szívbeteg kisfiú külföldi szervátültetésért folytatott küzdelmet és a Vöröskereszt külön számlájának felöltésére indított mozgalmat. A kisfiú szíve nem tudta megvárni az operációt, az összegyűlt pénz azonban másik, hasonló sorsú gyermek gyógyítását szolgálta. Más elismeréshez is jutott: 2006-os munkásságáért a Közmunkatanácstól a Közmunkásokért elismerést vehette át. Portrérajzából nem maradhat ki az a siker sem, amely egész Göcsej népének javát szolgálja. Februárban találkozott a pályázattal, ami Magyarország legjobb hagyományainak bemutatására szólított. Egyik kolléganőjével, Vásár Mariannával tiszta szívű lelkesedéssel írta meg Göcsej szépségeit, értékeit. A Magyar Turizmus Zrt zsűrije az első nyolc közé sorolta, tíz perces filmet kért bemutatásra. Zsuzsa még most is visszaszorított lélegzettel meséli, hogy mekkora esélyesekkel - Hollókő, Veszprém, Villányi valamint Szekszárdi borvidék - mellett kellett versengeni. Gyönyörű anyagot gyűjtöttek össze és rengeteg dokumentumot, hagyományt „túrtak fel”. Zsuzsa öltözött a zalai táj népviseletébe, merthogy külön göcseji nincs, ő lett az arca, szövegmondója a nagyon szép turisztikai filmnek és a zárómondatát így fogalmazta meg: Göcsejt a Jó Isten jókedvében teremtette, csak egy kicsit elfeledkezett róla. Mosolyog: Hortobágy után ezüst helyezést nyertünk… Filmünket sokan látták már és hatására diákcsoportok indulnak Göcsejt felfedezni. Bozsér Erzsébet
MÁJUS
ORSZÁGOS
Törődése túlfolyt a munkaidőn, elérte a családokat úgy, hogy rendben legyenek körülöttük a dolgok, a gyerekek iskolába járjanak, a hajléktalan felett fedél legyen. 2005. decemberétől 496 ember fordult meg a programban és Zsuzsa szeretetteljes gondoskodásával találkozott.
Szeged-Makó sztráda: munkagépek váltják a régészeket A régészecsetekkel végeztek, düböröghetnek az úthengerek: az épülő M43-as autópálya területének régészeti feltárása után elkezdődhet a tényleges pályaszakasz megépítése a Dél-Alföldön. Száznyolcvan régész dolgozott öt hónapon át azon, hogy mostanra befejeződhessen az épülő M43-as autópálya nyomvonalán a régészeti feltárás. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak összesen 2500 doboznyi leletanyagot sikerült megmenteniük az utókor számára. A szakemberek 280 ezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át tüzetesen, ami egy közepes méretű magyar falunak felel meg. A mintegy 800 millió forintba kerülő, 31 lelőhelyen folytatott leletmentés során többek között egy 4-5. században lakott település maradványait, érintetlen temetkezési helyeket, egykoron földbe mélyített házakat, műhelyeket, kemencéket, füstölőket találtak. A feltárás során felszínre került fémpénzek, használati tárgyak és ékszerek a római korban élt szarmata közösség mindennapjaiba segíthetnek betekintést nyerni. A leletanyagok rendszerezése további hosszú hónapokat vesz még igénybe, a múzeum szakemberei ezt követően a feltáráshoz közeli Makón és Maroslelén is szeretnének azokból tárlatot rendezni.
3
A térségben egyébként már sokfelé láthatók az építkezés jelei: a terepet előkészítő munkagépek folyamatosan dolgoznak, s Szeged határában, a korábban csendes Tisza-parti gáton is feltűntek a markolók, hogy kialakítsák az új híd pilléreinek a helyet. Az M43-as autópálya Szeged és Makó között épülő 32 kilométeres szakaszának megépítése mintegy 61 milliárd forintba kerül, a költségek kétharmadát az Európai Unió, a fennmaradó részt a magyar állam finanszírozza. Az autópálya-szakasz Szegedtől észak-nyugatra ágazik ki az M5-ös autópályából, kelet felé eléri 47-es főutat, ahol keresztezi az algyői olajmezőt. Új híd is épül a Tiszára, amelyen át az út Maroslelét és Makót északról elkerülve halad Románia felé. Az ígéretek szerint 2010 nyarára elkészülő útszakaszra a térségben élők és a közúti fuvarozók egyaránt megváltásként várnak: amióta ugyanis két évvel ezelőtt Románia is uniós tag lett, a mostani 43-as főúton elviselhetetlenre duzzadt a teherforgalom. Makón, Szegeden és az érintett községekben nemcsak a közlekedés vált nehézkessé, de a lakókat jelentős környezet- és zajterhelés is sújtja. Az autópálya-fejlesztés következő, a magyar-román országhatárt elérő szakaszának átadására még további éveket kell várni a Dél-Alföldön: a Makóról induló 23 kilométeres szakaszra várhatóan 2012 végén hajthatnak rá az autósok.
LEADER ORSZÁGOS
Cigányszerelembe esik Bodrogi, Stohl és Gesztesi is Sorra visszatérnek az ország legnépszerűbb színészei Szegedre, hogy a csillagtetős Dóm téri színpadon több ezer nézőt szórakoztassanak. Bodrogi Gyula és Stohl András néhány éve az Alföldi Róbert rendezte Csárdáskirálynőben is szerepelt, most ismét Szegedre, s ismét operettre készülnek.
Bodrogi akkor többek között az azóta elhunyt Gregor Józseffel, Hernádi Judittal és Stohl Andrással együtt gondoskodott a felhőtlen estékről. Idén sem lesz ez másként, Bodrogi (folytatás az 5. oldalon...)
A szakállamtitkár válaszában lehetőséget látott ennek a gondnak a megoldására is és arról biztosította Bagdi Róbertet, hogy tájékoztatni fogja a megoldásról.
ORSZÁGOS
Minden alkalommal vízbe vetette magát Bodrogi Gyula akkor, amikor Szegeden fellépett a Csárdáskirálynő című operettben.
A Hajmási Péterről és fivéréről ismert népszerű darabban ugyanis estéről-estére egy vízzel teli medencébe kellett beleugrania, ezt a sorsot szánta a rendhagyó rendezéseiről ismert Alföldi Róbert szereplőinek.
Fiatal gazdálkodókkal találkozott a szakállamtitkár
Megbeszélés a fiatal gazdákkal
A gyors és pontos információáramlás a gazdasági életben ma már nélkülözhetetlen. Fontos kérdésekben folyamatos konzultációkra, s az ezek során szerzett tapasztalatok gyakorlati hasznosítására van szükség. Erre kínált fel kiváló lehetőséget május 20-án tájékoztatási körútján dr. Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára a hajdú-bihari Ebesen. A konzultációra ‑ amelyen részt vett dr. Oláh Lajos, a KHEM államtitkára is – a vissza nem térítendő támogatást elnyert fiatal gazdák kaptak meghívást.
- márciusban földet is vásárolt, ami sajnos 40 kilométerre van a lakhelyüktől, mert közelebb nem sikerült megfelelő időben földet venni. Csécsi Tamás szeretne gépet is vásárolni.
A Derecske térségében gazdálkodó Csécsi Tamást – családtagja ‑ Csécsi Istvánné képviselte, aki elmondta a szakállamtitkárnak hogy a fiatal gazdát a kertészetben jelenleg éppen a 17 hektáros paprikaföld munkálatai kötik le, de a 2-2 hektáros borsó és bab, illetve a csemegekukorica is ad munkát. Mintegy 60 hektáron búzát, kukoricát termelnek. A fiatal gazda – a pályázatában foglaltak szerint
Bagdi Róbert Mezősasról érkezett. A családi gazdaság 700 hektáros. A család két fiatal tagja 350, illetve 60 hektáron, önállóan gazdálkodik. A szülők szeretnének már pihenni és máris szívesen átadnák a birtok művelését a fiataloknak, akiket azonban az a veszély fenyeget, hogy ezzel elveszíthetik az elnyert támogatásokat, de kiszorulhatnak a következő pályázati lehetőségből is…
ORSZÁGOS LEADER
Dr. Forgács Barnabás elmondta, hogy gyorsítani kívánják mind a pályázatok elbírálási idejét, mind az előtámogatási összegek kifizetését, illetve olyan pályázati és jogszabályi feltételeket kívánnak teremteni, hogy valóban csak a helyben gazdálkodó szakemberek juthassanak és jussanak időben támogatásokhoz.
4
A Berettyóújfalu térségéből, Tépe községből érkezett Solymosi Zoltán Zsolt 22 éves mezőgazdasági vállalkozó elmondta, hogy pályázatában 25 hektáros földterületen való gazdálkodást tűzött ki célul, amelyhez a források megteremtése nem könnyű. Jelenleg 12 hektáron termel kukoricát, napraforgót, búzát. Traktort vásárolt – hajnaltól késő estig hajtja. Egy vetőgép vásárlása is folyamatban van – mondotta -, de a 7,5 millió forint támogatás elnyerésével a gazdaság 25 hektárosra fejlesztését csak oly módon látja biztosítottnak, ha a tehenészetét – 45 forint a tej literenkénti felvásárlási ára ‑ a tejtermelésről átállítja a húsmarhatartásra. Már kiszemelte az alkalmas épületet erre… Abban bízik, hogy a vágómarha-eladás hozadékából további földterületet tud bérelni, illetve vásárolni. Dr. Forgács Barnabás elmondta, hogy az átdolgozott pályázati rendszerben a közvetlen termelést folytató gazdálkodók elsőbbséget fognak kapni a „közvetetten működőkkel” szemben, illetve új pontozási rendszer lép életbe és ‑ a tervezett 2010-től korábban‑ már a 2009 augusztus 1-31 között beadandó pályázatok is új, biztosabb fejlődési lehetőségeket biztosítanak a termelésből élő fiatal gazdáknak. Egyszerűbb lesz a tájékozódás is,ha minden fiatal gazda rendelkezik majd az ügyei intézéséhez, pályázatai beadásához és a napi információk áttekintéséhez a ma már nélkülözhetetlen számítógéppel, ügyfélkapu-regisztrációval, saját honlappal, a legkülönfélébb információ- és adatcsere-lehetőségekkel… Erre is lesz pályázati lehetőség – mondta a szakállamtitkár – hamarosan 200-300 ezer forintos beszerzési támogatásokra lehet pályázni. Bokor Ferenc
MÁJUS
Cigányszerelembe esik Bodrogi, Stohl és Gesztesi is (... a 4. oldal folytatása)
Gyula és Stohl András ismét operettszerepet vállalt Szegeden: Lehár Ferenc Cigányszerelem című zenés darabjában a nemzet színésze egy erdélyi földbirtokost, fiatalabb kollégája pedig egy magát grófnak kiadó vidéki színészt alakít. Rajtuk kívül is sztárszínészek sora lép színpadra, mások mellett Molnár Piroska, Hollósi Frigyes és Gesztesi Károly.
Az idei operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot rendező Béres Attila szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetet láthatnak a nézők, amelyet az ösztönök vezérelnek, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás – a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon –, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező arra is büszke, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre – akik nem mellesleg vérbeli komédiások is.
A nézők erről a Szegedi Szabadtéri Játékok négy előadásán, július első és második hétvégéjén bizonyosodhatnak meg.
ORSZÁGOS
Nyerges kamionnal szállították vissza az óriás festményt Balatonfenyves közigazgatásához tartozik Imre major (Majorka), az egykori Nagybereki Állami Gazdaság központi része, ahol Rákosi idejében politikai foglyokkal akartak mintagazdaságot létrehozni. Az idő múlásával a majorépületek lerongyolódtak, s a rendszerváltozás után külföldi kézbe került a gazdaság, benne a központnak számító Imre major és a szolgálati lakások. Minden felújításra szorult, s a Hubertus Bt külföldi gazdája igyekezett túladni az épületeken. A lakásokat a bennük lakók vették meg és sorra felújítgatták, a központi épületeket, így a művelődési házat pedig a Nagyberek egyik majorjában született és gyermekkorát itt töltő Antics László vásárolta meg. A felújításokhoz, a rekonstrukciókhoz alapítványt hozott létre, melyen keresztül elsősorban a Dél-Balatoni LEADER szervezet adott segítséget a munkálatok megkezdéséhez. Megszépült a környezet, hozzáláttak a központi épület felújításához, s vannak már vonzó programok, amelyekre szívesen kivonatoznak a kisvasúton a turisták. Antics László nagy álma, hogy szülőföldjén, a természeti szépségekben, állatvilágban gazdag Nagyberekben valódi turistaparadicsom szülessen. Nevetve meséli, hogy mindig vágyott Mallorcára (Majorkára), ezért aztán Imre majorból hivatalosan Majorka lett, az útjelző táblán is ez áll. A központi épület első traktusa már megújult, hangulatos retro klub működik benne, s a romos művelődési ház tetejét is rendbe hozták, hogy ne csurogjon be az eső. Egykor itt élénk kulturális
MÁJUS
élet zajlott, s László gyermekkori emlékeiben élt az egész falat beborító hatalmas festmény képe. Amikor 2006-ban megvásárolta az épületet, nyomban kereste a freskót. Kiderült azonban, hogy keretbe szorított nagy vászonra dolgozott Vörös Géza festőművész és munkásságának egyik kiemelkedő alkotása a 11 méter hosszú és 2 méter magas kép. - Megtudtam, hogy nyolc éve vették le a falról és fájón érintett, hogy külföldiek kezébe került. Elhatároztam, hogy megszerzem eredeti helyére, hiszen a major kulturális öröksége. – mesélte Antics László. Felkutatta a festmény hollétét. Amikor elszállították a helyéről, a balatonfenyvesi fedett lovardában akarták elhelyezni, csakhogy a mérete nem engedte meg. Így becsomagolva várakozott sorsára. A balatonfenyvesi önkormányzat megpróbálta megszerezni az iskola tornatermének falára, de nem járt sikerrel. - Nagy örömömre az év végén kaptam egy telefonhívást, hogy a képet hazahozhatom Majorkára. – folytatta Antics László - Egy 14 tonnás 15 méter hosszú nyerges kamionnal telepítettük vissza, s már megnézettük restaurátorral. Rendbe hozatjuk és kezdeményeztük a védetté nyilvánítását. Szeretnénk Vörös Géza festőművésznek emlékhelyet kialakítani, s tervezzük a Balaton Nagyberek KÖMI 401-es barakktelep-munkatábor dokumentációs múzeumának megvalósítását is. Alapítványunk ezért Hiller István miniszterhez fordul támogatásért. Emellett számítunk a fenyvesi önkormányzatra és kihasználjuk a pályázati lehetőségeket. A képet már most megtekinthetik az érdeklődők. Bozsér Erzsébet
5
Zala Zöld Szíve a molnárházban Volt egyszer egy öreg, fából épített vízimalom Kerkaszentkirályon, a Kerka folyó partján. A környékben köztiszteletnek örvendő Hosszú Károly építtette 1912-ben vámőrlő malomként. Az akkori időkben korszerűnek lehetett tekinteni, ugyanis úgynevezett alul turbinás volt, s a Muraköz gazdálkodói itt őröltették a gabonájukat. Később elektromos áram meghajtásúra alakították, s a hetvenes években a még jó állapotban lévő háromszintes épületet - ma jelentős ipari műemlék lenne - elbontották. A 90-es évektől polgármesteri tisztet betöltő Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnöke nagyon sajnálja, hogy eltűnt a malom, mert azzal együtt még értékesebb lehetne a megmentett molnárház. Ma ez az épület a falu dísze, s a térség jelentős központja. Az önkormányzat ugyanis megtalálta pályázatok kihasználásával azokat a forrásokat, amelyek révén a megkopott, tönkrement épület újfent virágkorát élheti. Valaha ez volt csupa nagybetűvel A KÖZINTÉZMÉNY – benne orvosi rendelő, községi tanács, vegyesbolt, kocsma, sportöltöző. Utoljára az önkormányzat költözött ki belőle, s ma aki ide belép, egy 21. századi központot talál benne. (folytatás az 6. oldalon...)
LEADER ORSZÁGOS
Közös a kihívás, közös a megoldás… A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 2005 nyarán kezdte meg működését. Olyan vidékfejlesztésben jártas, gazdasági, jogi ismeretekkel rendelkező emberek hozták létre, akiknek a vidéken élő emberek sorsa fontos volt, s maguk is tenni kívántak a vidéki térségek fejlesztéséért, a helyi közösségek megerősítéséért. Látva egyik oldalon az önkormányzatok előtt tornyosuló feladatokat, a kisvállalkozások nehézségeit, valamint a civil szféra kapacitás- és erőforráshiányát, a másik oldalon ugyanakkor a vidéki térségek lehetőségeit, a helyi közösségek erejét, a településükért tenni akaró emberek munkálkodását. Az Egyesület belevágott egy szemléletformálással járó, hosszú,
de eredményesnek ígérkező feladatba: segíteni a helyi közösségek létrehozását, valamint a LEADER programban részt vevő településcsoportok országos egyesületét, mely segíti a LEADER program hazai lebonyolítását, a LEADER csoportok felkészítését. Az Egyesület 2006-ban elnyerte a Magyarországi LEADER Központ működtetését. Ez új lehetőségeket jelentett a hazai LEADER csoportok, valamint azok tagja, és az Egyesület számára is. Számos hazai és nemzetközi rendezvényen vettek részt a LEADER csoportok és az Egyesület képviselői, melyeken lehetőség nyílt a nemzetközi és hazai tapasztalatok megismerésére, elemzésére. Az AVOP LEADER+ intézkedése keretében kiválasztott 70 nyertes akciócsoport működésének, a helyi tervek elkészítésének és végrehajtásának során jelentős segítséget jelentettek az Egyesület által
szervezett konferenciák, szakmai fórumok. A szemináriumok lehetőséget adtak arra is, hogy az akciócsoportok munkaszervezetei a gyakorlatban felmerülő kérdésekre is választ kapjanak közvetlenül az MVH és az FVM munkatársaitól. Egy új szemléletmód kialakításának lehetett részese mindenki, aki a LEADER+ programban részt vett. A 2007-13-as időszakra szerveződő akciócsoportok nagy többsége fel tudta használni a korábban megszerzett tapasztalatait az új helyi akciócsoportok létrehozásában, megalakításában. Ennek eredménye 96 helyi akciócsoport sikeres megalakulása, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban való részvétele lett. Az Egyesület ezen idő alatt létrehozta 19 megyei irodáját, ahol napi nyitva tartással várják az érdeklődő civil szervezetek vezetőit, az (folytatás az 7. oldalon...)
ORSZÁGOS
Szezonnyitó fesztivál a Velencei-tó partján
(... a 4. oldal folytatása)
Az ódon, vastag falak, boltívek sajátos hangulatú iroda, étterem, konferenciaterem, panzió, kiállítási galéria megteremtéséhez nyújtanak keretet. Itt van a központja a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesületnek, a padlástérben 8 szobás szálló működik, mintegy 150 fős hallgatóság számára alkalmas konferencia terem áll rendelkezésre, a galérián pedig a Lenti nemzetközi faszobrász telep állandó kiállítását lehet megtekinteni. A jövő a folytatás. A földszinten recepció kialakítása, az étterem és konyha berendezése és az épület nagy kincse, a 160 négyzetméter alapterületű boltíves pince felújítása. Szeretnék a szálláshelyeket is bővíteni, hogy legalább egy busznyi vendég elférjen. Az Új Magyarország program pályázati lehetőségeire építenek, ugyanis tele vannak ötletekkel, tervekkel. Sikerült elnyerni az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér címet, ami mögött egész sor elképzelés áll. Már most is jó a kihasználása az épületnek, a fürdőszobás apartmanokban szívesen pihennek a természetkedvelők, számos neves vendég is megfordult már itt, rendszeresen zajlanak családi programok, a konferenciaterem pedig régiós találkozóknak, szakmai konferenciáknak, továbbképzéseknek ad helyet.
ORSZÁGOS LEADER
A még jobb megismertetés érdekében készülnek a marketing anyagok, közte internetes honlap. Mert Pál Zoltánék biztosak a térség vonzerejében, amely a magyar-szlovénhármas határ gazdag hagyományaira, természeti kincseire, horgászparadicsomára, hivatalos borvidékére épül. Mivel a Kerka, a Mura folyók élővilága különleges és védett, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park interaktív Kerka-Mura kiállítását tervezik itt elhelyezni.
Véget ért a II. Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál a Velencei-tó partján, Agárdon. A tavalyihoz hasonlóan idén is sokakat érdekelt a tó gasztronómia, kulturális, öko-turisztikai kínálata, a május elsejei „hosszú hétvégén” érkeztek az érdeklődők Budapestről, Székesfehérvárról, Fejér megyei településekről, és persze a „szomszédból” is:, a Velencei-tó kistérségéből. Lehetett közösen sportolni, barangolni a tavon csónakkal, kenuval, vitorlással, sárkányhajóval. Lehetett madárlesre indulni, Cserepes-sziget megkerülő túra is volt, a gyerekeknek horgászverseny. A halászléfőző versenyt idén Pákozd önkormányzata nyerte, megelőzve Gárdonyt és Velencét. A megyei vadásznapot itt tartották meg a fesztivál harmadik napján: bepillantást nyerhettünk szertartásaikba: láthattuk milyen a vadásznapi őzbak terítékre kísérése, a Hubertus-misén is részt lehetett venni, megismerhettük a kitüntetések átadásakor a legkiválóbb vadászokat, láthattuk a vadászkutya-bemutatót és a solymász bemutatót a tóparton.
A ház erkélyéről rálátni a malomtóra, amely mellett fából épített játszótér és pihenőhely hívogat. A vízen túl üde erdőkaréj húzódik, s csak úgy zeng a békakórus. A polgármester öreg melléképületet mutat, ennek felújítása is a turizmust, elsősorban a vízi turizmust szolgálja majd, a már jelenleg is működő murai vízitúrázás bázisaként. A 300 lelkes település teljes közműhálózattal ellátott, közepén horgásztó, látványos fahídon elérhető szigettel. Itt mindig üldögélnek horgászok. A környezet tiszta, rendezett. Nagyon is megvalósulni látszik a nagy cél, a sokszínű multikultúrális centrum. A történethez még annyi: a hajdani molnár leánya Budapesten él (99 éves) és meghatottan járta végig a megújult épületet, ahol minden évben vendégként pihenhet a családjával.
Május elsején közös májusfát állítottunk a kistérség településeivel: futók, kerékpárosok hozták a fára szalagjaikat kora reggel Pákozdról, Pázmándról, Verebről, Sukoróról, Nadapról, Velencéről, Kápolnásnyékről, Zichyújfaluból Kovács István mikulás-nagykövet hosszútávfutó vezényletével.
Bozsér Erzsébet
6
(folytatás az 7. oldalon...)
MÁJUS
(... a 6. oldal folytatása)
önkormányzatok és vállalkozások képviselőit. Működésük során kollégáink felvilágosítást adnak az aktuális vidékfejlesztési pályázati lehetőségekről, valamint más regionális és országos pályázati lehetőségről is. Személyre szabottan, naprakész információkkal segítik az irodákat, felkereső ügyfeleket. 2008 decemberében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából az Egyesület azt a feladatot kapta, hogy szervezzen országos tájékoztató rendezvénysorozatot a nemzetközi gazdasági válságnak a vidéki térségeket érintő hatásainak és azok kezelésének bemutatására. A pályázat keretében a már működő megyei irodák információs pontként látják el feladataikat. Tájékoztatják mind a munkáltatókat, mind
a munkavállalókat az adott térségben a foglalkoztatottság megőrzését, növelését célzó lehetőségekről. Az Egyesület a LEADER Helyi Akciócsoportokkal együttműködésben konferenciákat, megyei fórumokat, kerekasztal beszélgetéseket, regionális rendezvényeket szervez. Ezeken, a rendezvényeken az Egyesület partnerei számára is lehetőség nyílik a a bemutatkozásra. a Munkaügyi Központok, a Kereskedelmi Kamarák, a Takarékszövetkezetek és más pénzintézetek is tájékoztatják a résztvevőket azon lehetőségekről, melyek a vállalkozások fennmaradását és működését segíthetik. Megyei irodáink szervezésében, eddig több mint 70 vidékfejlesztési közösség tartott és szervezett a válságkommunikáció témakörében tájékoztató rendezvényeket, melynek erdményeként pl. több vállalkozás is igényelt Széchenyi kártyát. Mind a 19 megyében sor
került olyan megyei rendezvények szervezésére, ahol tájékoztatták az érdeklődőket azon lehetőségekről melynek kapcsán a válság időszakát áthidalhatják. Az Egyesület megyei irodái a program során bemutatják azokat a „jó gyakorlatokat” is, melyeket vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok hoztak létre és működtetnek ma is.
bemutatkozása jelentette, vagy a korosztály képviseletében egyéb (pl. székesfehérvári) zenekarok, csoportok, színjátszók fellépése is. De lehetett közösen méta-játékot játszani, volt zsonglőrködés-tanítás, zászlókereső csapatépítő verseny, kultúrkerék játékos vetélkedő. Fiataljaink (az Életművész Ifjúsági Egyesület és a Chernel István Gimnázium tagjai) önkéntes munkával járultak hozzá a sikerhez: programokat vezettek, újságot (Gárdonyi Fiatalok Lapja) írtak és a fesztivál honlapját is (www.velenceitofeszt.extra.hu ) megtöltötték beszámolóikkal.
fontos nekünk hogy meg tudjuk mutatni: a Velencei-tó, a gasztronómiai, a kulturális, az egészségturisztikai vonatkozásában is versenyképes, és ha verseny, akkor az élmezőnyben foglal helyet.
Az az új szemlélet, melyet a LEADER program hozott a vidéki lakosság, a helyi közösségek életében, lehet záloga a falvak sikeres fejlődésének az összefogás elterjedésének, a közös gondolkodás kialakításának. Ez lehet mind az egyén, mind a közösség hosszú távú együttműködésének alapja. A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület minden segítséget megad a vidéki szereplőknek abban, hogy a 2007-2013-as időszakban a LEADER program sikeres és eredményes legyen.
(... a 6. oldal folytatása)
ORSZÁGOS
Az agárdiak térzenével, és kitörő tapssal várták őket: a fa felállítása is közös erővel történt: nemcsak gárdonyiak, a kistérség képviselői, de német, osztrák, lengyel férfiak is összefogtak. A külföldi májusfa-állítók Gárdony város meghívására voltak jelen: hiszen a város idén ünnepli várossá nyilvánításának 20 éves évfordulóját, ebből az alkalomból testvérvárosi találkozót rendezett a fesztivál ideje alatt. Fontos volt a fesztivál ideje alatt a környezettudatosság népszerűsítése, a „kerékpározz ne autózz” gondolat, a bio- és öko-szemlélet vonzóvá tétele a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. és a gárdonyi Sport Beach standjai nagyon sok érdeklődőt vonzottak. Népszerű volt a Nagy-Kultúra nevű program: napi két alkalommal indult ez a kaland, melynek célja a Velencei-tó kulturális, történelmi emlékeinek, kincseinek megismertetése a hozzánk látogatókkal. A túra útvonala: Agárdpuszta (Gárdonyi Géza szülői háza) – Kápolnásnyék (Vörösmarty Emlékmúzeum) – Nadap (szintezési ősjegy) – Sukoró (Református templom, Néprajzi Ház) – Pákozd, Mészeg-hegy (1848-as Katonai Emlékhely, Doni Kápolna) – Agárd (Sarvajc körösztje) Klausz Gábor úr (megyei könyvtár igazgatóhelyettesének) kalauzolásában. Jó volt meglátogatni a nyílt napokat tartó Agárdi Pálinkafőzdét (a 2009-ben a világ legjobb pálinkafőzdéjének választott pálinkafőzdéről tudták, hogy orgona-szörpöt is készítenek?), a Simon Pincészetet (Simon Gábor festőművész kiállítása is látható volt itt), a Csóbor Pincészetet (kóstolhattuk díjnyertes boraikat, a fesztivál ideje alatt megrendezett Etyek-Budai Borvidék borversenyét mind a fehér bor, mind a vörös bor kategóriában megnyerték). Különlegessége volt ennek a fesztiválnak a helyi fiatalok aktív résztvétele a programok kialakításában: az interaktív rét volt a „fiatalok rétje”, ahol a programok alapját a tó környékén élő fiatalok amatőr csoportjainak
MÁJUS
Izgalmasra sikeredett a kistérségi furfangos játék is: a kistérség szereplőinek csapatai egy szombat délutáni közös játékot játszottak az interaktív réten: tótisztító-játék, cipődobás, kanálhajítás, borivó-verseny, stb. versenyszámokkal. Gárdony csapata nyerte a csatát, reméljük a következőn több kistérségi település indul majd. A kistérség települései a Közkincs Kerekasztal szervezésében kulturális bemutatót tartottak a kis-színpadon: énekkarok, citera-zenekarok, hagyományőrző csoportok adtak feleljthetetlen műsort a fesztivál vendégeinek. Rengeteg zenei, kulturális, gyerekprogram várta a hozzánk látogatókat. Reméljük jövőre is ellátogatnak hozzánk ennyien, hiszen
7
Azt is meg tudtuk mutatni, hogy a településeink a maguk kínálatával, sokszínűen hogyan gazdagítják a Velencei-tóról kialakított képet: itt jó pihenni, itt jó sportolni, itt jó kikapcsolódni, itt izgalmas programokban lehet részt venni, érdemes ide ellátogatni, mert minden település valami egyedit, valami igazán izgalmasat képes mutatni természeti, kulturális, vagy gasztronómiai kincseiből. Jövőre is szeretettel várunk mindenkit, a május elsejei „hosszú hétvégén” a III. Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor és Pálinkafesztiválon!
LEADER ORSZÁGOS
A suszterszék harmadik lába…
Czeglédi Antalné - munkából jövet - először jár a boltban… ‑Annyiszor hallottam már erről a boltról, hogy most betértem – mondja – Az igaz, hogy a szomszédban épülő szupermarket miatt lehetetlenné tették itt a bekanyarodást és a parkolást, de erős volt bennem a kíváncsiság… ‑Érdemes volt bejönni? ‑Igen. Szép az áru, jó a minőség és az árakkal is elégedett vagyok… Próbálom megszámolni az árucikkeken szereplő beszállítókat, de 35-40 körül feladom…
ORSZÁGOS
Április 23-án az ország 24. ún. szociális boltja nyílt meg Hajdúszoboszló Rákóczi utcai városrészében. A bolt tulajdonosa, Gombos Bertalan, maga döntött erről… Miért is? ‑Valamikor a húsiparban dolgoztam, ott vált „véremmé” a jó minőség becsülete – hangzik a magyarázat – Arra törekszem, hogy lehetőleg csak jó minőségű magyar terméket árusítsak. Tapasztalatom szerint ezt a célt a személyes kapcsolatrendszer kialakításával el lehet érni. Még nagyon az elején tartunk ennek a folyamatnak.
‑Még több hazai beszállítóval szeretnék kapcsolatba kerülni, de hát még kevesen tudnak rólunk… ‑ jegyzi meg végezetül a bolttulajdonos. Primőrből is a legszebbet... A legfontosabb lenne, hogy a hasznot lefölöző közvetítők kikapcsolásával létre jöjjön egy hármas egység… ‑Hármas egység? ‑Igen. A kereskedő, a beszállító és a vásárló együttgondolkodása, közös akarata…
Novák Ferenc - a biciklikirály nem ismeri háziorvosát...
– Táplákozás? – Semmi különös. Mindenevő vagyok, energiadús ételeket fogyasztok, a mennyiségre azonban ügyelek. Tudom, mikor kell abbahagyni az evést.
– Amerikában lebicikliztél 9200 kilométert is... – Ez is más, az is más..., minden út egyedi és megismételhetetlen...
IMPRESSZUM
bf
métereket gyűjtöm. A Guiness-rekord másfélmillióról tanúskodik, de az régebben volt, s azóta letekertem legalább 12-szer 25 ezer kilométert. biztos, hogy már sikerült begyűjtenem több mint egymillió-nyolcszázötvenezret, kilométerekben...! – A rólad szóló gazdag sajtóanyag szerint rengeteg élményed volt túráid során... – Valóban érdekes emlékek ezek, de engem ma is az hoz lázba, amiben éppen részt veszek, amire készülni kell, amit teljesítenem kell és amit korosztályomban lehetőleg mindig meg is kell nyernem...! Bokor Ferenc
(...az első oldal folytatása)
– Szabad idődben mit csinálsz szívesen? – Tudod én szabad időmben is legszívesebben kerékpározok, 60 éve vagyok a Kelet-magyarországi Postás SE tagja, alkalmanként élménybeszámolókat tartok. Tagja vagyok a Magyar Olimpiai Akadémiának, s ha időm engedi, programjaikra is kerékpárral megyek. Ilyen volt 1995-ben a görögországi Olympiában tartott rendezvényünk, ahová 13 nap alatt jutottam el bringával és előbb a helyszínre értem, mint akik busszal jöttek. A rendezvény utólsó napján letekertem az Athén–Olympia közötti 327 km-es távot is.
Ezért még kissé „billegős” a helyzet. Olyan, mint a suszterszék, ha hiányzik a harmadik lába…
Novák Ferencről - számokban: Trófeák között... – Az egyetlen hobbid a kerékpározás… – Igen, és a túrára való alapos felkészülés, no meg a szerelés egy remek bringaszervizben, majd csomagolás, aztán – jöhet a gyűjtés...! – Gyűjtés?! – Tudod, én szenvedélyes gyűjtő vagyok, de míg mások csecsebecséket vagy készpénzt gyűjtögetnek, én több mint hatvan éve a kilo-
63. éve kererékpározik. 7. versenykerékpárját hajtja. 200-nál több versenyt nyert. 10 korcsoportos magyar bajnokságot nyert atlétikában 1,5 és 25 km-es futótávokon. 12-szor teljesítette a Bécs-Budapest 325 km-es szupermaratoni távot kerékpáron. 70-80 napos kerékpárutat 13-szor teljesített, amelyből a leghosszabb 12 ezer km. volt. Bejárta a világ 50 országát. Már több mint 1,8 millió kilométert megtett kerékpáron. 78 évesen is aktív túrakerékpáros és hosszútávfutó...
A lap alapítója: Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület Kiadja: Magyar Leader Kft. Felelős kiadó: A kiadó ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: Kocsisné Rátkai Melinda Tördelőszerkesztő: Kocsis Zoltán Szerkesztőség: 7191 Hőgyész, Kossuth tér 6. Tel: 74/588-102 Hirdetésfelvétel: (20) 255-5015 Nyomdai munkák: IPPL Hungary Kft. Felelős vezető: A cég ügyvezetője Megjelenik: Havonta. Lapunk bármely részének másolása és terjesztése csak a kiadó engedélyével lehetséges. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. NYTSZ: HU ISSN: MINDEN JOG FENNTARTVA!
ORSZÁGOS LEADER
8
MAGYARORSZÁG
MÁJUS
