KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ (INTEGRÁCIÓS) PROGRAM

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 4243 Téglás, Úttörı u. 15. Tel./fax: 52/384-410 OM azonosító: 031051 A Pedagógiai Program II. számú melléklete

KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ (INTEGRÁCIÓS) PROGRAM

2008

2

I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI 1. Képességkibontakoztatás stratégiai elemei 1.1 Helyzetelemzés A.) tanulói összetétel, családi háttér B.) az iskola eddigi tevékenysége, törekvései, elért eredményei C.) az integrációs képesség-kibontakoztató felkészítés indokai D.) a szülıi nyilatkozatok alapján a képzésben résztvevık száma 1.2 Célrendszer Stratégiai célok: 1. az oktatás és képzés minıségének és hatékonyságának javítása 2. elvárható eredmények intézményi megfogalmazása 3. a továbbtanulási esélyek növelése

2. Az iskolába való bekerülés elıkészítése 2.1 Az óvodából az iskolába való bekerülés elıkészítése A.) az óvónık és tanítók kölcsönös hospitálásai B.) óvodai csoportok (nagycsoport) látogatása az iskolába C.) igények felmérése, szülıi elvárások az iskolától

3. Együttmőködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1 Szülıi házzal A.) rendszeres családlátogatás B.) szülık bevonása különbözı programok szervezésébe C.) nyílt napok szervezése a szülık részére 3.2 Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálattal 3.3 Szakmai és szakszolgálattal A.) tehetségkutató versenyek szervezése B.) rendszeres konzultáció a problémás gyermekek esetén C.) szülıi értekezletekre, nevelési értekezletre pszichológus, logopédus, gyógypedagógus meghívása 3.4 Civil szervezetekkel (vadász, kertbarát, mozgáskorlátozottak egyesülete, 4 SSSS rádió) A.) ifjúsági rendezvények szervezése B.) diákjogok, kötelességek elıadás tartása C.) személyiségfejlesztı játékok tanulása D.) közösségépítı szabályok

3

II. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTİ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI 1. Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek a következı területekrıl 1.1 Az önálló tanulást segítı felkészítés A.) A tanulási- és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok B.) Az önálló tanulási képességet kialakító programok - tanulás-módszertani foglalkozások szervezése C.) A tanulók önálló – életkornak megfelelı – kreatív tevékenységre épülı foglalkozások - kézmőves szakkör (esetleg szülı is bevonható, kosárfonás, szövés, bábozás, drámajáték, tánc, mozgásos játékok /nagymozgás, finom motorikus/) D.) A tanulási motivációt erısítı fenntartó tevékenységek - körzeti szintő tehetségkutató versenyek szervezése, közepes tanulók versenye, iskolai szintő feladatmegoldó versenyek több tantárgyból, valamint technikai és rajz versenyek Integrált képesség-kibontakoztató – ne csak a kitőnı, kiemelkedı tanuló. 1.2 Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése A.) Tantárgyi képességfejlesztı programok - felzárkóztató foglalkozások - szakkörök B.) Komplex mővészeti programok 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése A.) Közösségfejlesztı, közösségépítı programok B.) Mentálhigiénés programok

2. A képességkibontakoztatást (integrációt) elısegítı módszertani elemek A.) Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés B.) Kooperatív tanulásszervezés C.) Tanulási technikák megtanítása D.) Drámapedagógia

3. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái A.) Értékelı esetmegbeszélések B.) Problémamegoldó fórumok C.) Hospitálásra épülı együttmőködés

4. Háromhavonta kötelezı kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei A.) A szöveges értékelés – árnyalt értékelés B.) Egyéni fejlıdési napló vezetése

4

III. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A bevezetést követı években mi az, amirıl számot kell adni, amelyek egyben az ellenırzés szempontjait is jelentik. A.) Integrációs felkészítés esetén: a hátrányos helyzető tanulók aránya az oktatási intézményben a jogszabályokban elıírtaknak megfelel, illetve úgy alakítják. B.) Az intézmény tartósan képes a különbözı háttérrel és fejlettséggel rendelkezı gyermekek fogadására, együttnevelésére. C.) Integrációs felkészítés esetén: multikultúrális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. D.) Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel. E.) Az intézményben létezik tanári együttmőködésre épülı értékelési rendszer (egységes követelményrendszer fogalmazódik meg és kerül alkalmazásra). Ezek eredményeként: A.) Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladók száma B.) Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa elıtt az iskolai rendszerbıl kikerülık száma C.) Az országos kompetencia mérések eredményei javulnak

IV. AZ INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERÉNEK KÉTÉVES BEVEZETÉSI ÜTEMTERVE I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI 1. Képességkibontakoztatás stratégiai elemei 1.1 HELYZETELEMZÉS 1.1. A.) Az iskola rövid bemutatása Téglás város 6495 fıs lakosságú település Hajdú-Bihar Megyében, Debrecentıl 25 kilométer távolságra. A településen egyetlen általános iskola található a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény. Az intézményben 715 tanuló oktatását és nevelését végzi 61 pedagógus. Az iskola székhelye az Úttörı u. 15. szám alatti épületegyüttesben található. A 2007. szeptember 3-án átadott épületben az alábbi helyiségeket vehették birtokba az itt tanuló felsıs diákok, valamint a tanulásban akadályozott gyerekek oktatását végzı tagozat két összevont felsıs tanulócsoportja: - 8 osztályterem, - 4 szaktanterem szertárral (fizika-kémiai, rajz, ének-zene, informatika) - 4 csoportszoba - 1 tornaterem szertárral, öltözıkkel, vizesblokkal - 1 orvosi szoba, - 1 kétszáz fıs ebédlı melegítıkonyhával,

5

A tárgyi feltételek az iskola székhelyén, valamint a 2006. nyarán felújított Fényes utcai telephelyen is megfelelıek. Valamennyi tanulócsoportnak saját tanterme van. A Fényes utcai telephelyen az osztálytermeken kívül az alábbi helyiségeket használják az alsó tagozat osztályai, valamint a tanulásban akadályozott tanulók oktatását végzı tagozat 1 alsós összevont tanulócsoportja: - informatika szaktanterem - logopédiai fejlesztı szoba - tükrös tornaterem - tornacsarnok öltözıkkel - ebédlı - aula. Az alapfokú mővészetoktatási intézmény keretében iskolánkban az alábbi tanszakokon folyik mővészeti képzés: Képzı és iparmővészeti ág: grafika Szín- és bábmővészeti ág: drámajáték Zenemővészeti ág: gitár, zongora, hegedő, furulya, fuvola, klarinét. A törvényi elıírások alapján végrehajtott minısítési eljárás folyamán iskolánk bebizonyította az itt folyó mővészeti képzés magas színvonalát. A minısítési eljárás második szakaszában elvégzett helyszíni szemle alapján iskolánkat kiválóan mőködı mővészeti iskola címre terjesztették fel. A téglási általános iskolában végzett tanulók a középfokú intézményekbıl érkezı visszajelzések alapján nagyszerően megállják helyüket a gimnáziumi, szakközépiskolai tanulmányaik során. Az intézmény pedagógusai a 2006/2007-es tanévben bekapcsolódtak a képességkibontakoztató oktatásba, majd 2007. szeptemberétıl az integrációs program alapján törekednek az esélyegyenlıséget megteremteni a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára. 32 enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót, 3 összevont tanulócsoportban oktatunk iskolánkban. E tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek a készségtárgyakat a 2007/2008-as tanévtıl normál tanulócsoportban, integráltan tanulják. Az oktató-nevelı munka magas színvonalát jelzik a következı tényadatok. Tanulóink rendszeresen sikeresen szerepelnek helyesírási, szépkiejtési, valamint vers- és prózamondó versenyeken. Végzıs tanulóink közül 2001 óta minden évben 10-15 tanuló sikeres alapfokú szóbeli nyelvvizsgát tesz angol vagy német nyelvbıl. Tanulóink sporteredményei labdarúgás és súlyemelés terén kimagaslóak. Fogyatékos tanulóink rendszeresen sikeresen szerepelnek komplex tanulmányi versenyeken, asztalitenisz versenyeken és labdarúgó bajnokságokon. A mővészeti iskola tanulói közül – elsısorban a grafika tanszakon tanuló gyerekek – rendszeresen bizonyítják tehetségüket a városi, megyei, országos és nemzetközi pályázatokon elért kimagasló teljesítményükkel. Iskolánkban a gyermekkórus mellett 10 éve pedagógus kórus is mőködik, melynek színvonalas munkáját 2006-ban arany minısítéssel jutalmaztak a szakértık.

6 Az általános iskolában tanuló diákok száma:
alsó tagozatos:
felsı tagozatos:
eltérı tantervő tagozatos:
hátrányos helyzető tanulók:
veszélyeztetett helyzető tanulók:
magántanulók száma:
más településrıl bejáró tanulók:
intézeti és állami nevelt:
tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdı:
halmozottan hátrányos helyzető (gyermekvédelmi kedvezményben részesül és a szülık iskolai végzettsége nem magasabb 8 általánosnál, képesség kibontakoztató programban részesül):

718 fı 330 fı 355 fı 33 fı 93 fı 26 fı 1 fı 27 fı 29 fı 59 fı

88 fı

Az észlelt problémák jellege:
alacsony jövedelmi szint, munkanélküliség és az ebbıl adódó problémák
nem megfelelı szülıi gondoskodás, a testi és a ruházati higiénia hiányossága, ápolatlanság elhanyagolás, mely során a gyermekek elsıdleges szükségletei nincsenek kielégítve
rossz lakáskörülmény, hiányoznak az otthoni tanuláshoz szükséges feltételek
az elhanyagolás, a szülıi odafigyelés, segítség hiánya, mely következtében a gyermek felszerelése gyakran hiányos, rendezetlen, otthon marad, a házi feladatot hiányosan vagy egyáltalán nem készíti el
hiányzás (igazolt illetve igazolatlan hiányzás) ebben a tanévben nem volt ilyen jellegő probléma februárig (két lakásotthonban nevelkedı tanuló szökött el, tartózkodási helyük nem ismert)
magatartás problémák, mely háttérben családi problémák is állhatnak

B.) Az iskola eddigi tevékenysége, törekvései, elért eredményei Alsó tagozat körzeti versmondó, közlekedési megmérettetéseken az elsı 3 helyezett között vagyunk. megyei versenyek: - 2.-3.-4. o. környezetismereti vetélkedı (Debrecen, Böszörményi úti Ált. Isk.) - Hatvani István Ált. Isk. komplex 3.-4. oszt. tan. vetélkedı - Hajdúnánás: 4.o.: komplex tan. vetélkedı - „Aranyszáj” szépkiejtési verseny - Petıfi vers- és prózamondó verseny (Debrecen) - „Babszem Jankó” népmesemondó verseny (melynek a mi intézményünk ad otthont) - Bendegúz – matematika - Nyíregyháza – Sóstó: „A rigó énekeljen” Környezetvédelmi tábor - Versíró verseny - megyei, országos rajz pályázatainknak is kiemelkedı eredményei vannak Sajátos Nevelési Igényő Tagozat Komplex tanulmányi verseny: megyei 2. helyezés (1998, 1999, 2000); Országos: erıs középmezıny élén szerepeltek tanulóink asztaliteniszben.

7 Felsı tagozat -

körzeti versmondó, Kazinczy szépkiejtési, közlekedési versenyeken az elsı három helyezett között végzünk megyei, országos versenyek: - Zrínyi Ilona matematika verseny - Kalmár László matematika verseny - Petıfi vers- és prózamondó verseny - Angol nyelvi versenyek (Balkány, Hajdúhadház, Hajdúböszörmény, Bocskaikert, Újfehértó) - Labdarúgás (Nike Kupa, Megyei Bajnokság, Diákolimpia) - Rajz pályázatok (Megyei, országos, külföldi) - Ének (népdal), énekkar igen elıkelı helyezéseket hoznak el tanítványaink. - Történelem (Hajdúsámson)

Egyéb sikerek, eredmények - Intézményünk tanulóinak 100%-a tovább tanul. 2003/2004 nem HHHHHHtanuló tanuló Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanult tovább Összesen

-

-

2004/2005 nem HHHHHHtanuló tanuló

(fı) 21

(%) 26

(fı) -

(%) -

(fı) 26

(%) 28,3

(fı) -

28

34,5

-

-

41

44,6

29

35,9

-

-

24

2

2,4

-

-

1

1,2

-

81

100 %

2005/2006 nem HHHHHHtanuló tanuló (%) -

2006/2007 nem HHHHHHtanuló tanuló

(%) -

(fı) 26

(%) 31,4

(fı) -

(fı) 8

-

-

28

33,7

4

44,4

53

26

-

-

28

33,7

4

44,4

1

1,1

-

-

1

1,2

1

-

-

-

-

-

-

-

100 %

92

100 %

100 %

83

100 %

(%) 10

(fı) -

(%) -

66,2

4

44,4

19

23,8

5

55,5

11,2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9

100%

80

100 %

9

100 %

A törvényi szabályozás következtében egyre több iskola jelzi vissza továbbtanuló diákjaink tanulmányi eredményeit. Intézményünk, tanórán kívüli programjai tanulóink kultúrált szabadidıs tevékenységét rendkívül színesen, változatosan szolgálják. (különbözı jellegő vetélkedık gazdag arzenálja, kirándulások, színházlátogatások, énekkar, valamint a munkaközösségek, a diákönkormányzatok által szervezett programok sokasága) Intézményünkben a mővészeti oktatás az 1999-2000 tanévben indult be. Korábban a hajdúhadházi Dr. Földi János Általános és Mővészeti Iskola tagintézményeként mőködtünk, s indítottuk be az oktatást zongora, furulya, hegedő, néptánc és balett tanszakokon.

Mivel a létszámok és igények évrıl-évre növekedtek, intézményünk a 2002/2003-as tanévben önállóvá vált. Az önálló mővészeti iskolában az alapítás évéhez viszonyítva a következı tanszakokon indítottuk be a képzést:

8

Tanszak

2002/2003

zongora

A 1. 2. 3. B 2. 3.

furulya fuvola klarinét harsonya citera hegedő

E 1. A 1. 2. 3. 4.

A 1. 2. 3.

gitár grafika színjáték balett

1. 2. E1. A 2. 4. 5.

társastánc néptánc

2006/2007 Évfolyamok

2007/2008

A 1. 2. 3. 4. 5. 6. Továbbképzı 1. A 1. 2. 3. 6. A 1. 2. 3. 5. 3. 3. A 4. 6. A 1. 2. 3. 6. A 1. 2. 3. Továbbképzı 1. A 1. 2. 3. 4. 5. E 2. A 1. 4. E 1. A 1. 2. 3. 4. 5. 6. Továbbképzı 2. A 3.

A 1. 2. 4. 6. Továbbképzı 1. A 1. 2. 3. 5. 6. Továbbképzı 1. A 4. A 4.

A 1. 2. 3. 4. 6. A 1. 2. 3. 4. 5. A 2. 3. 4. 5. 6. E 1. 2. A 1. 2. 4.

A 2. 3.

A 2006/2007-es tanévben a mővészeti iskola tanulói közül 24 %-a hátrányos, 7 %-a halmozottan hátrányos helyzető, míg a 2007/2008-as tanévben a mővészeti iskola tanulói közül 27%-a hátrányos, 6 %-a halmozottan hátrányos helyzető. Vannak Lakásotthonos, ill. nevelıszülınél élı magatartászavaros növendékeink is. A mővészeti képzésben való részvételük pozitívan hat személyiségük fejlıdésére. A törvény értelmében ingyenes képzésben részesülnek azok a tanulók, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, illetve jegyzıi védelem alatt állnak. Egyedi elbírálás alapján szülıi kérelemre kedvezményben részesülhetnek az arra szociálisan rászoruló tanulók (három vagy többgyermekes családban élı gyermek, egyedülálló szülıként nevelt gyermek, az egy fıre esı jövedelem havonta nem haladja meg a az öregségi nyugdíj legkisebb összegét). Intézményünkben 2006/2007-es tanévben bevezetésre került a képesség-kibontakoztató, 2007. szeptember 1-jétıl pedig az integrációs fejlesztés. Hangsúlyozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzető gyerekekre, akik közül a 2006/2007-es tanévben 27 fı, míg a 2007/2008as tanévben 6 fı vesz részt oktatásban. Mővészeti Iskolánk kollektíváját a pályázati aktivitás jellemzi. Több sikeres pályázaton nyertünk már pénzt a Hajdú Bihar Megyei Közoktatatási Közalapítványtól eszközfejlesztésre, illetve az oktatás-neveléshez szükséges felszerelések beszerzésére, korszerősítésére. Legutóbb a 2007. áprilisában beadott pályázatunkon nyertünk 918.000.- Ft-ot.

C.) Az integrációs képesség-kibontakoztató felkészítés indokai A gazdasági, társadalmi változások jelentıs életminıségbeli változásokat okoztak, melyek súlyos egzisztenciális következményekkel járnak. A munkanélküliség egyre több családot érint körzetünkben is, mely növeli a tanulási életutat nem látó, vagy nem értékelı képzetlen társadalmi réteg létszámát. A szegénység növekedése fokozza a társadalmi egyenlıtlenségeket. A pedagógusokra óriási feladat hárul a gyerekek életminıségének jobbítása érdekében. Pedagógiai munkánkat a szülık azzal tudják segíteni, ha bizalmunkba fogadnak bennünket, s ránk bízzák gyermekeik nevelését. Saját mikrokörnyezetük gondjai csökkentik a gyermekükkel való foglalkozás igényét és az arra fordítható idı mennyiségét.

9 A pedagógus szerepe kibıvül, a gyerekek képességeinek és készségeinek komplex fejlesztése jórészt rájuk hárul, miközben feladatként jelentkezik a szülık nevelése is. Városi szinten számíthatunk a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatra is, velük a gyermekés ifjúságvédelmi felelıs tartja a kapcsolatot. A gazdasági és társadalmi feszítı erık felszínre hozták a tantestületben megbúvó szakmai és pedagógiai értékeket. Tudjuk, hogy újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnünk, ha a tanulók személyiségfejlesztése és önmagunk pedagógus személyisége érdekében tenni akarunk. Ennek érdekében felül kellett vizsgálnunk eddigi pedagógiai gyakorlatunkat. Hajtóerınk a gyerekek tanulási életútjának, képességeik kibontakoztatásának segítése, egész személyiségük harmonikus fejlesztése. Ösztönzıen hatunk a továbbképzések adta lehetıségek kihasználására. Azt várjuk, hogy a pedagógusok: - olyan ismeretekkel rendelkezzenek, sajátítsanak el, melyekkel kezelni tudják a tanítás során fellépı problémákat, - a problémák során alternatív megoldásokra és mentális kimunkálásra is képessé váljanak, - objektív szempontok alapján saját viselkedésüket is elemezni tudják, - a gyerekek megítélésében több, árnyaltabb kategóriát tudjanak használni, - személyiségük pozitív változása a szülıkkel való kapcsolattartásukban is tükrözıdjön. A nevelés minıségére ható tényezık között meghatározó szerepe van a pedagógusnak. A pedagógus akkor mondhatja, hogy hivatását gyakorolja, ha képes a korszerő és változó kognitív tudástartalmak, képességek és szociális szerepek folyamatos tanulására, azoknak a saját gyakorlatával való összevetésére, és azokat – szelektálva, teljes személyiségével közvetítve – tanítványainak át tudja adni. Vagyis a pedagógus értéke annyi, amennyit önmaga lehetıségeibıl megvalósít a gyerekekkel való együttmőködése során. Ennek az értéknek a fokmérıje az alapvetı ismeretek, készségek, képességek, szokások, beállítódások és magatartásmódok kialakítása és differenciált fejlesztése. A pedagógus akkor tölti be mesterségbeli tudását, ha: - nevelımunkája színvonalának állandó emelésére törekszik, - a különleges fejlesztést igénylı gyerekeknél pozitív hatást tud elérni, - speciális tudás birtokában fejleszt, - a gyermek-pedagógus kapcsolat a napi munka örömeit jelenti, - a gyermek-pedagógus kapcsolatban az elfogadás és a megérteni akarás dominál, - a pedagógus személyisége hiteles a tanuló és a szülı számára, - a gyermek – a közös munka segítségével – alkalmassá válik a továbbtanulásra. A tanulók fejlesztése korszerő tartalmi és módszertani kultúrával rendelkezı pedagógusokat kíván. E társadalmi eljárást segítik a különbözı pályázati kiírások, amelyekkel a jövıben is élni kívánunk. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: - a differenciált, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (kooperatív, dráma, és projekt módszer) , - a nem kötelezı tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása (angol, német), - tehetséggondozó foglalkozások (elékészítık),

10 -

DSE, szakkörök, tanfolyamok, versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kultúrális, Rákóczi-hét, stb.) a szabadidıs foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások, táborozások, korcsolyázás, stb.), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, iskolánk mővészeti tagozatának mőködtetése, házi hangversenyek, bemutatók, kiállítások megrendezése, napközi otthoni tevékenység, egyéni fejlesztı foglalkozások

D.) A szülıi nyilatkozatok alapján a képzésben résztvevık száma Az oktatási miniszter 27. 480/2003. számú közleménye ismerteti a hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét (továbbiakban: IPR), valamint az 57/2002. (XI.18.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról a 39/D-39/E §-sal egészül ki, mely a következıt tartalmazza: „az iskola a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, a többi tanulóhoz történı felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítésére folyik.” „A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló, a szülı írásban adott egyetértı nyilatkozata alapján vehet részt, ha megfelel a következı feltételeknek: a.) a törvényes felügyeletet gyakorló szülı legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá b.) a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. „Integrációs felkészítésben vesznek részt azok, a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.” 2006/2007-es tanévben képesség-kibontakoztató foglalkozáson vesz részt

: 72 fı

2007/2008 Integrációs Programban vett részt

: 88 fı

1.2 CÉLRENDSZER Célkitőzéseink: Egy személyiségközpontú, "humanisztikus" iskola fejlesztési rendszerében, olyan személyiségek fejlesztése, kik a jelen s a jövı kihívásainak, követelményeinek törekednek megfelelni, egy korszerő értékrend, emberkép kialakításának távlati tükrében, melyet: - a tevékenységrendszer tudatos megszervezésével, - következetes követelménytámasztással, - viszonyok szervezésével, a nevelıtestület, a tanulók közösségei, s a külsı tényezık együttmőködése jellemez.

11 Célkitőzéseinket, feladatrendszerünket a minıségfejlesztés során megalakult Támogató Csoport folyamatos mérései, ellenırzı-értékelı tevékenysége során megfogalmazott problémakatalógus alapján állítottuk össze. 1. A város általános iskolás korosztálya számára lehetıség teremtése a lakóhelyükön történı teljesebb körő képzésre. (Alapismeretek megfelelı szintő elsajátítása, a tanulók érdeklıdésének, felkészültségének megfelelı szintő oktató tevékenység, továbbtanulási orientáció, mővészeti képzés). 2. Cél, a tanulni tanítás technikájának, módszereinek, eszközeinek megismertetése és gyakoroltatása, a bevezetı-, kezdı-, alapozó-, fejlesztı szakasz életkori sajátosságainak megfelelıen. Fel kell készítenünk tanítványainkat a permanens tanulásra, önmővelésre. 3. Oktatási, képzési feladataink megoldása mellett, kiemelten kell kezelni tanulóink nevelését, a gyermekközpontú gondolkodást, a szabadidı hasznos eltöltését, a szociális gondoskodás kérdését. 4. Központi kérdésként kell kezelnünk a hátránykompenzálás, az integráció és a tehetséggondozás területét. 5. Az intellektuális fejlesztés mellett – a NAT, Kerettanterv, Helyi Tanterv tananyagának feldolgozása során – célunk, hogy tanulóink ismerjék meg a probléma- megoldás lépéseit és ennek segítségével legyenek képesek konfliktusaikat, problémáikat kezelni, önismeretüket teljesebbé tenni. 6. Célunk, hogy tanulóinkat az egymás iránti elfogadásra, a kultúrált együttélés szabályainak elfogadására és betarttatására neveljük. 7. Célkitőzésünk, hogy olyan tevékenységkínálatunk legyen, amely a tanulók közremőködésével alakul ki és valósul meg: - rendszeres részvételi lehetıséget kínál a tanórán kívüli önmővelési formákban, - minden tanulóhoz eljut, - s amelyben a diákok többféle közösség tagjaként is tevékenykedhetnek. 8. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait, legyenek tisztában az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásaival, a testi higiéné, a lelki egészség fontosságával. Ismerjék a drog, az alkohol, a dohányzás egészségkárosító hatását. Készítsük fel tanítványainkat az egészséges nemi, szülıi szerep feladataira. 9. A tanulók munkakultúrájára is alapozó, kultúrált, esztétikus, tiszta környezetet kell kialakítanunk. 10. E környezetben olyan iskolai légkört teremtsünk, amelyben pedagógus, szülı és diák alkotó módon tud együttmunkálkodni, együttmőködni.

A.) Az oktatás és képzés minıségének és hatékonyságának javítása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program -

-

A KT. 30. §. (8) bekezdése, alapján, ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító, valamint a megyei Gyógypedagógiai Szakértıi és Rehabilitációs Szolgáltató Központ dönt a fejlesztés feladatait illetıen. A szocio-kultúrálisan hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása tanítási órákon és napközis csoportokban differenciálással valósul meg. KT. 41. § (6) bekezdés az iskola ellátja a hátrányos helyzető gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet.

12 -

-

-

-

Felzárkóztatás szervezhetı nem kötelezı tanórai foglalkozás keretében (a tanuló igénye szerint) egyéni fejlesztési terv alapján. KT. 52. § (11). A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése iskolába lépéskor (prevenció, tesztek) induktív gondolkodás mérése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók további fejlesztése iskolán belül: - egyéni képesség fejlesztése, - differenciált tanóravezetés, - korrepetálás, - napközi, tanulószoba, - elıkészítı évfolyam (elsı osztály sikertelen) elvégzése esetén elsı osztály megismétlése (szülı, szakszolgálat), 1. évfolyamon a dyslexia, dysgrafia megelızése érdekében elemzı-összetevı olvasási módszer alkalmazása (Meixner Ildikó tankönyvcsalád, valamint egyéb új, korszerő módszerekkel való megismerkedés és alkotó beépítésük az oktató munkába), Tanulásmódszertan, tanulástechnikai tréning, relaxáció. Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése, (iskolán kívül) speciális szakemberhez irányítás: Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó, Családsegítı Szolgálat, stb.). Felsı tagozaton a továbbtanulás irányítása, segítése. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Tanulási- részképességi zavaros tanulók számára fejlesztı program kidolgozása. (integráció!) Családlátogatások. Réteg szülıi értekezletek. A szülık és a családok nevelési gondjainak segítése. Ezen a területen is a fenntartó segítségét kérjük, alapvetı fejlesztési feladatunk megvalósítása érdekében: - iskolapszichológus, - fejlesztı pedagógusok, - logopédus fıállású - gyógytestnevelı fıállású alkalmazási feltételeinek (anyagi-személyi-tárgyi) megteremtése.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység Napjainkban a szülık egy része, így a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s az általuk nevelt gyermekek is egyre kiszolgáltatottabbá válnak. A szülık hosszabb – rövidebb ideig munkanélküliek, rosszabb esetben mindkét szülı. A családok megélhetési gondokkal küzdenek, és ezek a hétköznapi nehézségek eredményezik, hogy, a gyermekek elhanyagoltakká válnak. A hátrányos helyzető tanulóink a létminimum alatt élı családokból kerülnek ki, számuk egyre magasabb. A családok elsıdleges életszükségletei is kielégítetlenek, az iskoláztatás feltételei sem kielégítıek. A szülık a szabadidı hasznos eltöltésének feltételeit, lehetıségeit, anyagi vonzatukat sem tudják biztosítani. Ezek a problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mivel befolyásolják a gyermekek viselkedését, tanulmányi elımenetelét, a tanárokhoz, a társakhoz, a tanuláshoz való viszonyukat. Ennek következtében az iskola feladata, jelentısége az ifjúságvédelem területén is megnı.

13 A tanulók a problémáikat nem szívesen osztják meg tanáraikkal, megpróbálják titkolni, elrejteni, a szülıt védeni. A pedagógus feladata, hogy körültekintıen, tapintatosan derítse fel a család helyzetét, és ennek alapján keresse a megoldási lehetıségeket.

Az iskolánk lehetıségei a szociális hátrányok enyhítésére: Az iskolai gyermek – és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége Diákétkeztetés Napközi otthonos foglalkozás Tanulószoba Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos használata Felzárkóztató foglalkozások Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések Rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni megállapítását kezdeményezi Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nevelık és a tanulók segítı személyes kapcsolata Családlátogatások A szülık, a családok életvezetési gondjainak segítése A továbbtanulás irányítása, segítése Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszer intézményeivel Egészségvédı, prevenciós programok Családi életre nevelés Fejlesztı program kidolgozása (integráció)

B.) Elvárható eredmények intézményi megfogalmazása -

Csökken az évismétlı gyerekek száma, ezzel a több évvel túlkoros tanulók száma Javul a tanulmányi teljesítmény Kevesebb lesz az igazolatlanul hiányzók száma A szülık bizalma, törıdés gyermekük iránt növekedni fog Csökken azon tanulók száma, akik ellen fegyelmezı intézkedést kell foganatosítani.

A tanulókban kialakulnak a következı készségek, képességek és tulajdonságok: - tisztelet a felnıttekkel, társaikkal szemben, - a tolerancia, a másság, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak elfogadása, önzetlenség, a gyengék segítése, empátia, igazságszeretet, együttmőködési készség, - a helyes önértékelés, önkontroll, egészséges önbizalom tulajdonságai, - az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges készségek, képességek, - az egyéni tanulás hatékony módszerei, - a kultúrált magatartás és viselkedés, az emberi együttmőködés helyes normái, - szép, tiszta, helyes magyar beszéd, - egészséges életmód, életvitel, - természet-, környezetvédelmi magatartás, - információs és kommunikációs kultúra, - a sport, a testedzés, az egészséges életmód, életvitel iránti igény, - a szülıföld, a haza szeretete,

14

2. Az iskolába való bekerülés elıkészítése 2.1 AZ ÓVODÁBÓL AZ ISKOLÁBA VALÓ BEKERÜLÉS ELİKÉSZÍTÉSE Minden 6 évet betöltı gyermek felvételt nyerhet az iskolába. Az iskola vezetısége kiemelten figyel arra, hogy a szülı kérése szerinti osztályba kerüljön a gyermek. Az óvodával való kapcsolattartásnak évek óta jól mőködı hagyományai vannak.

A.) Az óvónık és tanítók kölcsönös hospitálásai Az iskola igazgatója már egy évvel az elsı osztály megkezdése elıtt tájékozódik a leendı elsısök számáról. Elsı osztályban, az elıkészítı idıszak után minden alkalommal meghívja az elsıs tanító néni a volt nagycsoportos óvó néniket egy, vagy két bemutató órára. Ekkor mindenki meg tudja nézni volt tanítványát, hogyan dolgozik, hogyan illeszkedik be az iskolai életbe, az osztályba. Az ilyen találkozások nemcsak a gyerekek, hanem a felnıttek számára is igen hasznosak. A felvetıdı kérdésekre – órák után – kötetlen beszélgetés formájában kapnak választ. A látogatások nemcsak óvodából – iskolába történnek, hanem fordítva is. A leendı elsı osztályos tanítók már februárban felkeresik a nagycsoportos óvodásokat. Ismerkednek, beszélgetnek velük, sıt szüleikkel is találkoznak, akik már ekkor érdeklıdhetnek iskolai dolgokról. A tanítók nemcsak egyszeri alkalommal, hanem többször is ellátogatnak az óvodába, ahol megismerkednek a gyerekek szokásaival, érdeklıdési körükkel, kedvenc játékaikkal. Az óvó néni már konkrét tájékoztatást tud adni a gyermek fejlettségi szintjérıl, nehézségeirıl, családi hátterérıl. Az iskolaérettségi vizsgálatok eredményét a szülık többsége elfogadja. Még pár évvel ezelıtt kudarcként élték meg, ha további egy éves óvodai nevelést javasoltak a Nevelési Tanácsadó szakemberei. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy inkább hagyják a gyerekeket még egy évig az óvodában a javasolt vizsgálati eredmény alapján. Így a hátrányos helyzető óvodások zömének óvodai nevelése egy évvel meghosszabbodik.

B.) Az óvodai csoportok látogatása az iskolába A nagycsoportos óvodások az iskolaérettségi vizsgálat megtörténte után látogatást tesztnek leendı iskolájukba. Megtekintik az egész intézményt, a tantermeket, illetve az elsı osztályosok egy-egy óráját. Ezeket az órákat az elsıs tanító nénik úgy szervezik meg, hogy a leendı iskolások is lehetıséget kapjanak az órán való részvételre. A gyerekek nagyon élvezik ezeket az órákat s még ajándékot is kapnak az elsı osztályosoktól. Így szeptemberben, amikor ténylegesen megkezdıdik számukra a tanév, már ismert helyre érkeznek.

C.) Igények felmérése, szülıi elvárások az iskolától A szülıi értekezleteken, nyílt napokon, találkozókon a szülık közvetlenül mondhatják el véleményüket, kérdéseiket az igazgatónak, tanítónak. Továbbra is kiemelkedı feladatnak tartjuk az óvodával való szoros és hatékony együttmőködést, a lehetıségek további kiaknázását, a gyerekek minél alaposabb megismerését – már iskolába lépés elıtt, kiemelve a hátrányos, sérült gyerekeket. Célunk, hogy iskolába lépés elıtt vegyük fel a kapcsolatot a szülıi házzal, megismerkedni a gyermek közvetlen környezetével, szüleivel, saját lakásában. Az együttmőködés során tájékoztatást kapni az óvónıktıl azokról a gyerekekrıl, akik már hátránnyal indulnak az iskolába, és hogy már az elsı napoktól kezdve meg lehessen kezdeni a felzárkóztató programot.

15

3. Együttmőködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése „Az új nemzedékrıl való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye, amelyben fontos szerepe van az iskolának és a munkahelynek, a fı felelısség azonban a családé.” – olvasható a Közoktatási Törvényben. 3.1 SZÜLİI HÁZZAL

A.) Rendszeres családlátogatás Fontos megjegyezni, hogy tapasztalataink alapján a szülık jelentıs többsége szereti gyermekét, gondoskodik róla, s képes arra, hogy kompetens döntéseket hozzon sorsától. Semmilyen pedagógiai programot nem lehet a szülık feje fölött, s a szülık megkerülésével bevezetni. Fıleg az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs feladata a környezettanulmányozás, a közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülı problémák megoldása céljából. (Probléma esetén többször is elıfordulhat). A kötetlen beszélgetések során a legtöbb szülı megnyílik, s szívesen beszél gyermeke fejlıdésérıl, szokásairól, problémáiról. A családlátogatáson úgy kell tanácsot adni, hogy vegyük figyelembe a szülı által elmondottakat, hogy erısítsük meg ıket a további együttmőködés fontosságában, az egységes nevelési, fejlesztési szemlélet közös kidolgozásában. Lényeges tehát, hogy minden pedagógus legalább egyszer lássa tanulóit családi környezetben, s a szülı-pedagógus-gyerek kapcsolatot minél jobban kiépítse, elmélyítse. A pedagógus feladata: - segítı jellegő pedagógiai tevékenység végzése, - szülı erısítése a nevelıszerepben, - érzelmi befolyásolás, - támogatás, - szükség esetén törekszik a családi-érzelmi megnyugtató nevelı-funkció részbeni pótlására, - példát adhat a szülınek a gyermekkel való foglalkozáshoz, - tanulást segítı módszerek megismertetése, - életmód vezetési tanácsadás – fıleg fiatalabb szülı esetén, - rábeszél, meggyız különbözı szakszolgálatok elfogadására, igénybevételére.

B.) Szülık bevonása programok szervezésébe A szülı, a család a legfontosabb nevelési partnerünk. A sikeres nevelımunka alapvetı feltétele a kölcsönös felelısségen alapuló jó együttmőködés. 1998-tıl mőködik a Szülıi Szervezet testülete. (Szervezeti, mőködési Szabályzat, munkaterv, folyamatos véleménykérések, bıvülı együttmőködési formák, módszerek stb.) A szülı, tanuló, iskola együttmőködésének formái A gyermek nevelésének két fı színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvetı értéknek tartjuk a szülıkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülı kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, ıszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia.

16 Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülıket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekrıl. Ugyanakkor az iskolának mindezekrıl ismernie kell a szülık véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülıknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevıi, közremőködıi és segítıi lehessenek. Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülık idıben, alaposan informálódjanak intézményünk életérıl, mőködésérıl. Iskolánk tájékoztatást ad az idegen nyelv tanításáról, a jövendı elsı osztályosok tevékenységérıl, a kultúrális, szabadidıs és sporttevékenységekrıl, mővészeti iskolánk nyújtotta lehetıségekrıl, stb. Az iskolahasználók (szülık) közösségének szervezetei: -

az osztályok szülıi munkaközösségei, Szülıi Szervezet, (mindkét szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülık érdekeit). A Téglási Iskolás Gyermekekért Alapítvány mőködését irányító kuratórium.

Ez a „lépés” már egy jól mőködı pedagógus-szülı kapcsolat során folytatódik. Iskolánkban nagyon sok szülıt be lehet vonni a különféle iskolai rendezvények lebonyolításába. Tapasztalat szerint a legtöbb szülı szívesen segít az osztály, vagy iskolai közösségnek. Ilyen lehetıségek: - sport és más versenyeken való részvétel – kísérık, felügyelık, - ünnepségen való segítségadás, - kiránduláson, mint kísérık, - társadalmi munka, termek szépítése, - farsang, fenyıünnep, További feladat a következı években, hogy azokat a szülıket is bevonjuk a rendezvényeken való részvételre, akiknek gyermekével több probléma van. Megfigyelés szerint ezek a szülık sokkal zárkózottabbak, kisebbrendőségi érzésük van, s nem szívesen beszélnek más szülıkkel.

C.) Nyílt napok szervezése a szülık részére Fontos része a partnerségi kapcsolat kiépítésénél ez a terület. A szülı gyermekét ne csak az iskolai vélemény alapján, hanem személyes élmény alapján is megismerhesse. Ez nyílt napok alkalmával megvalósítható, kivitelezhetı. Elsı osztálytól, de már óvodás korban hozzászoktak a tanulók ahhoz, hogy a foglalkozások közben szüleik látják ıket. Azok a gyerekek, akik különféle hátránnyal indulnak az iskolában (testi, szociális, stb.) ott a szülı és a gyermek között sokkal szorosabb kötıdés alakul ki. Lényeges, hogy ezt a kötıdés egészséges szinten fenntartsuk, s lehetıvé tegyük az iskolában az együttléti formákat. Így a szülı megismeri gyermekét órai munka közben, látja társaihoz főzıdı viszonyát, a problémás területeket, konzultálhat a pedagógussal, tanácsokat kaphat a javítás lehetıségeire.

17 3.2 GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTİ SZOLGÁLATTAL Minden gyermek fejlıdését fenyegetheti biológiai – fiziológai, szociális és pszichés sérülés. Ezek gyakran egymással összefüggenek. Az egészséges család az ilyen károsodásokkal szemben védettséget tud nyújtani. A tanulók magatartása a családban levı feszültségek hatását magán viseli. A gyermekvédelmi törvény értelmében a közoktatási intézmények a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat is ellátnak. Ezt alapvetıen a Közoktatási Törvény szabályozza. Szorosan kapcsolódik a pedagógiai tevékenységhez. A tantestület valamennyi tagjának feladata. Minden esetben cél, a hátrányok okainak felderítése, a tanuló felzárkóztatása. Elsıdleges és meghatározó: a megelızés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlıdésükben tapasztalható rendellenességeket idıben fel kell tárni, azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfınöknek, gyermek – és ifjúságvédelmi felelısnek, az iskola vezetıségének, a Gyermekjóléti Szolgálatnak, stb.). Ezt követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az elıidézı okok feltárására, megváltoztatására kell irányulnia. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi-lelki egészségének családban történı nevelésének érdekében - tájékoztatás a gyermeki jogokról, támogatásokról, - jelzırendszer mőködtetése, veszélyeztetettség kiszőrése, okok feltárása, megoldási javaslatok készítése, - családgondozás a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozásaira, - családi konfliktusok megoldásának elısegítése, válás, gyermekelhelyezés esetén, - egészségügyi, szociális, hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat a családból való kiemelésre, - gyermekvédelmi támogatások megítélése, - szabadidıs programok szervezése, - drog, alkoholellenes elıadások szervezése az iskolában, 3.3 SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATTAL

A.) Tehetségkutató versenyek szervezése Teendı, felmérni, lehetıséget adni a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Meg kell keresni azokat a területeket, amiben a tanuló tehetséges, s jobb eredményt tud elérni. A képességkibontakoztató programban a tehetséges tanulók azonosításához két eljárás használható: 1. A szőrés kritériumait alacsonyabb szinten célszerő megállapítani. 2. A tanító ismeri a vizsgálati eszközt és tisztában van a fogyatékosságból adódó korlátokkal. A specifikus eszközök a tehetséges szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányos helyzető tanulók azonosításához: A tehetséges mozgássérült gyermeket a Columbia Mentális Érettségi Skálával lehet azonosítani. Ez a teszt a vizualításra épít, és a diszkriminációs és osztályozási képességeket vizsgálja. A gyengén látók felmérése a Stanforel-Binet teszt alapján történik. Olyan itemekkel dolgozik, ami nem igényel teljes látást. A hallássérülteknél használható Nebraska Tanulási Képességvizsgálat, a Raven teszt, vagy a Képes Intelligencia teszt, mely képekkel dolgozik. Különbözı képességek kerülhetnek kibontakoztatásra.

18 A lényeg az, hogy érezzék a tanulók, hogy figyelnek rájuk, fontosak, s minden gyermek egy önálló személyiség, melyben nagyon sok érték van. A pedagógus feladata ezeknél a gyerekeknél, megtalálni, ápolni, s motiválni a gyerekeket. Ezek megvalósítási helye a különbözı versenyek, melyek lehetnek osztály, iskolai, városi, megyei szintőek. A tanulók értsék meg, hogy a „kudarc” csak pillanatnyi, ezek a lehetıségek számukra a fejlıdést, a kibontakozást jelentik.

B.) Rendszeres konzultáció problémás gyermek esetén A szülık egy része nem törıdik problémás gyermekével. Nem jár szülıi értekezletre, családlátogatásra sem lehet elmenni hozzájuk. Ezek a tanulók elıbb-utóbb problémájukkal a Gyermekjóléti Szolgálathoz kerülnek, kik segítenek kapcsolatot teremteni a szülıkkel. A problémás gyermek az esetek többségében a család számára is gondot okoz. A pedagógus sokat segíthet, hogy elfogadtassa a szülıkkel mi az, amit gyermeküktıl elvárhatnak, s mi az, amit nem. Ne adjunk számára olyan feladatokat, mely negatív visszajelzéseket eredményezhet. Ha érdeklıdésének, képességének megfelelı feladatokat kap a konfliktusok megelızhetıek. Így alakítjuk ki a reális énképet. Az együttmőködés folyamatában sokat segíthet, ha a szülı és a pedagógus megosztja tapasztalatait a nevelési módszerek tekintetében. Az eredményes munkát feltételezi, hogy mind a szülı, mind a pedagógus kapcsolatban álljon a gyermekkel foglalkozó más szakemberrel. Alapvetı cél, hogy központban a gyermek álljon, a fejlesztés, a cselekvés érte történjen. Elengedhetetlen a harmonikus tanár-diák kapcsolat.

C.) Kapcsolattartás: pszichológussal, logopédussal, gyógypedagógussal Az iskolába kerülı gyermekek szüleinek összevont szülıi értekezlet tartása fontos momentum. Lényeges az ép, egészséges gyermek szüleinek, s fontos a valamilyen területen fogyatékos tanuló szüleinek. Az elıbbi részrıl, hogy a szülık is toleránsak, empatikusabbak legyenek az eltérıvel szemben. Az utóbbiak pedig megismerkedjenek azokkal a lehetıségekkel, amik a gyermek személyiségfejlıdéséhez hozzájárulnak. Iskolánkban mőködik logopédiai és pszichológiai szakszolgálat. Elıadások során olyan kérdésekre kaphatnak választ, ami legjobban foglalkoztatja a szülıket. 3.4 CIVIL SZERVEZETEKKEL (POLGÁRİRSÉG, VADÁSZ, MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE, 4 SSS RÁDIÓ)

KERTBARÁT,

A.) Ifjúsági rendezvények szervezése Cél: Megismerkedni a civil szervezetekkel, azok tevékenységével. Kapjon kedvet a tanuló az ilyen munkák, hobbik részvételében, aktívan és hasznosan töltse a szabadidejét. Ezek a szervezetek olyan tevékenységformákat ismertetnek meg a tanulókkal, ami lehetıvé teszi egy másik oldal kibontakozását, a hasznos munka megbecsülését.

B.) Diákjogok, kötelességek elıadás tartása A polgárırök meghívása, akik beszámolnak a városban folyó munkáról, tevékenységi körükrıl. Kiemelve a tanulók jogait, kötelességeit, ami hozzájárul a saját énkép kialakulásához. Megismeri azokat a demokratikus kereteket, amiben biztonságosan, jogait érvényesítve élhet, tanulhat, állampolgárrá válhat.

19

C.) Személyiségfejlesztı játékok tanulása A személyiségfejlesztés és önfejlıdés elısegítése a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetıségként adott. Leginkább olyan élményekkel szolgálhatjuk ezt a fejlesztı munkát, amelyben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes, sıt arra is, hogy miként fogadják ezt társai. Ehhez viszont az szükséges, hogy teremtsék meg a gyermek számára ennek lehetıségét. Vannak olyan gyakorlatok, amelyek az egyes életkori sajátosságokhoz adaptálhatók és fokozatokat képeznek a bennük megkívánt készségmobilizálás követelményei szerint. Mivel játékos gyakorlatok, ezért minden fejlıdési és érési szinten szolgálják az együttes élmény megteremtését, valamint kielégítik a gyermekek játszókedvét és társas élményszükségleteit. Gyakorlatok a foglalkozások kezdéséhez, átvezetéséhez, befejezéséhez: - bemelegítés légzéssel, - bemelegítés mozgással, - bemelegítés – lazítás – „kondicionálás”, (pl.: páros egyensúlygyakorlat, hullámmozgás…”, - ritmus és koordinációs gyakorlatok (pl.: mozgásutánzás, kígyógyakorlat), - testtudat fejlesztése, - észlelésérzékenyítés, - kezdı, átvezetı és foglalkozásokat befejezı gyakorlatok. A kreativitás fejlesztését szolgáló gyakorlatok: - nyelvi, szókincsfejlesztı és verbalizációs készségnövelı játékok, (pl.: szóépítés, versírás, ország-város, Mi lenne ha…), - performációs kreativitás fejlesztése (játék a vonalakkal, tintafoltjáték, csoportrajz), - esztétikai érzékenység és élményfejlesztés (díszítısorok, zene-rajz-mozgás, azonosítás tapintással). A nonverbális készségek fejlesztése: - érzelmek kifejezése, - imitációs készség fejlesztése (tükörgyakorlat, Amerikából jöttünk…). Gyakorlat az önkép, önismeret fejlesztésére: - testi önismeret fejlesztése, - önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás, önmegfigyelés fejlesztése, - önismereti tudatosságnevelı gyakorlatok. Társismereti és kapcsolatfejlesztı gyakorlatok: - ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel (név körbemondással, helycsere, változás felismerése), - kapcsolatfejlesztı gyakorlatok (zálogkiváltás, mesealkotás együtt, a történet játékos megelevenítése), - egymással kapcsolatos érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárások kifejezése.

20 A személyiségfejlesztı gyakorlatok segítséget nyújtanak abban, hogy a családi és iskolai szocializáció közötti kapcsolatot megerısítsük. A gyakorlatok alkalmazása elısegítheti az osztályközösség „mi tudatának”, belsı értékrendjének, az összetartozás élményének megerısítését, valamint a gyermekek egyedi kreatív lehetıségeinek megnyitásával a teljesítményhelyzetekre valós sokoldalú felkészítését is.

D.) Közösségépítı szabályok A magatartási, viselkedési és tevékenységformák elsajátítása és gyakorlása legeredményesebben a tanulótársak csoportjaiban, közösségeiben folyhat. A közösségben szerzett tapasztalatok vezetik el a tanulókat a felnıttkori felelısségteljes állampolgári, közéleti tevékenységekhez, és egyben a társadalmi csoportokhoz is. Ezért feladata a pedagógusnak a szabályok megismertetése, elfogadására nevelés. Ezt már az elsı közösségbe kerülés során el kell kezdeni kialakítani. Lényeges teendı a pedagógus részérıl a rossz szokások, figyelemkeresı viselkedések, beállítódások nem megerısítése, hanem kioltása. A tilalom hangsúlyozásán túl nem kell foglalkozni a gyerek adott ügyével. A gyerek figyelmét akkor erısítsük meg, amikor éppen nem agresszív. Ez a feladat hárul az alsó tagozatban tanítókra.

II. A TANÍTÁST-TANULÁST SEGÍTİ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI 1. Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek a következı területekrıl 1.1 AZ ÖNÁLLÓ TANULÁST SEGÍTİ FELKÉSZÍTÉS A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok A következıkben azokról az esetekrıl lesz szó, amelyek a sajátos nevelési igény különbözı formáit elıidézik, ezek megoldási lehetıségei, azok az eszközök, melyek a pedagógust hatékonyan segítik az integrációs feladatok megoldásában. a.) Lassú tanulók A tanulók jellemzıi: - osztálytársaikhoz képest éretlenek (retardáltak), - hajlamosak magukat leértékelni, - figyelmük nem tartós, - rövid és hosszú távú emlékezetük korlátozott, - nehezen tudnak általánosítani, - alapkészségek terén komoly hiányosságaik vannak, - helytelen munkavégzési szokások, - jobban tanulnak hallás és látás útján, mint olvasással. Fejlesztési stratégia lehet: kompenzáló és korrekciós oktatás Kompenzáló oktatás alapján: gazdag környezeti feltételt kell biztosítani, ami jótékonyan befolyásolja a tanuló intellektuális fejlıdését, növelik tanulmányi teljesítményét. A tananyag

21 „átadása” szavak helyett képek segítségével, dramatikus játékok alkalmazásával, és a közvetlen tapasztalatszerzéssel biztosított. (séta, cselekedtetés) Fontos szerepe legyen az érzékszerveknek. Korrekciós oktatás: addig kell tanítani az anyagot, amíg nem rögzül – változatos gyakorlások által. Óra- és tanulásszervezés: - érdeklıdésre, élményre alapozni, - tanulási módszerek váltogatása (magyarázat, beszélgetés, önálló foglalkozás, megbeszélés, szemléltetés), - az anyag kisebb részekre bontása a gyermekre igazítva, - történjen gyakori visszajelzés, megerısítés, - audiovizuális anyagok használata, - írásbeli munkájukhoz átalakított, vagy egyéni feladatlapot használtassunk, - tanulópárok kialakítása, - ellenırzés: írásban, szóban – világos, érthetı kérdések formájában, - a tanári hatékonyságban alapvetı viselkedésmódok, - világosság, változatosság, feladatorientáltság, a tanulási idı kihasználása és az átlagosnál több sikerélmény biztosítása – nagyon fontos követelmény. b.) Tanulási zavarral küzdı tanulók A tanulási zavar jelei: - a gyermek viselkedése kapkodó, kiszámíthatatlan, olykor lustának tőnik, - magatartászavar, - vannak jó és rossz napjai, - keveset beszél, kiejtése gyakran hibás, - figyelme nem tartós, rövid ideig tud koncentrálni, - szorongó, befelé forduló, önértékelési zavar, - frusztációs toleranciája alacsony, - teljesítményhelyzetben leblokkol, hamar feladja, Formái: Dyslexia Olvasásban – ép, intelligencia mellett – speciális hibák fordulnak elı (zöngés-zöngétlen hangok felcserélése, összeolvasási technika hiánya, szövegértési nehézség, stb.). Dysgraphia Írás képessége károsodott. (gyakoriak a bető és szókihagyások, a szavakat rosszul foglalják mondatba, nyelvtani hibákat vétenek, összecserélik a kis- és nagybetőket, betőcserék, stb.) Dyscalculia Számolási képesség zavara. (a számokat nem tudja megnevezni, mőveleti zavarok, fogalomalkotási zavarok, képtelen matematikai összefüggések megértésére) c.) Magatartási zavart mutató tanulók – más néven nehezen nevelhetı, alkalmazkodási zavar, viselkedési zavar Közös sajátosságuk: - viselkedésük jelentısen eltér az adott korban elfogadott normától, - iskolai környezetben beilleszkedési, alkalmazkodási nehézséggel küzdenek, - általános nevelési eljárások nem hatékonyak, - értelmi fejlettségük normális,

22 Tanulói tünetek: - agresszív, támadó magatartás (bátornak, erısnek, vakmerınek tőnik), - regresszív – védekezı magatartás (aktivitás hiánya, szorongás, önállótlanság, kapcsolatnélküliség), - erkölcsi magatartászavar (hazudozás, csavargás, lopás), Óra- és tanulásszervezés: - megfelelı ülésrend – oda kell ültetni a tanulót, ahova a pedagógusnak a legtöbb kommunikációs jelzése érkezik, - figyelem huzamosabb fenntartása – olyan módszerek alkalmazása, ami segíti az érdeklıdés, motiváció fenntartását, a viselkedési tünetek csökkentését, - közösen létrehozott szabályok megalkotása, Fontos, hogy jól körülhatárolt legyen, mi a jó és mi a rossz, a szabályok milyen következményekkel járnak. - A család számára is egyértelmővé válik, mi az amit elvárnak gyermeküktıl, így partnerként együttmőködhetnek. - Fokozatosan, tapintatosan tájékoztatni a szülıt. - Reális énkép kialakítása – érdeklıdésének, képességének megfelelı feladatok adása. - Tanár-diák kapcsolat alatt kétoldalú kommunikáció alakuljon ki. Érezze a tanuló, hogy elfogadják, várják az iskolában.

A.) Az önálló tanulási képességet kialakító programok Ezek közül két programot emelnénk ki: Az egyik a lépésrıl-lépésre program. A tanulásnak az a módja, amikor valamit lépésrıllépésre tanulunk meg. Ez elsı osztályban feltétlenül szükséges. Meg kell tanítani a tanulóknak, hogy amikor valamit megtanulnak, akkor új dolgokat értenek meg és jobb módszerekre tesznek szert ahhoz, hogy valamit csináljanak. Minden témakört azzal kell kezdeni, hogy megbeszéljük, milyen dolgokat érthetnek meg és milyen módszerekre tesznek szert. Ezzel fokozni lehet az érdeklıdésüket, motiváljuk ıket. El kell mondani, hogy akarniuk kell megtanulni valamit. Meg kell érteniük, hogy azért tanulnak, hogy használják a tudásukat. A tanulás akadálya lehet: - A tömeg hiánya. Az igazi dolgok, tárgyak neve: tömeg. A tanulnivalót tudatosan be kell mutatni a valóságban, képeken, filmeken vagy rajz segítségével, példát hozva az életbıl. Ismeretlen fogalmak tisztázása. - Második akadály lehet a kihagyott lépcsıfok. Meg kell tanítani, hogyan csináljon jól minden egyes lépést ahhoz, hogy meg tudja csinálni az egész tevékenységet. - Harmadik akadály a meg nem értett szó. Tisztázni ezek jelentését, egyszerővé tenni számukra. Lehet szintén képeket, rajzokat, cselekvéseket használni a szó jelentésének tisztázására. Ezeket utána mondatba lehet foglaltatni, növelni szókincsüket, tudásukat. A másik módszer Oroszlány Péter: A tanulás tanítása c. könyv alapján – képességfejlesztı tréning (5. osztálytól javasolt). 2000. decemberében e kurzust sikeresen elvégezte 16 pedagógus. Ebbıl 11 fı alsós, 5 fı felsıs.

23 A tanítás célkitőzése: - a tanuláshoz való viszony áthangolása, - tanítási szokások formálása, hatékony módszerek elsajátítása, - a tanuláshoz szükséges alapkészségek kialakítása, erısítése, - személyiségépítés. A tanítás csak akkor lehet eredményes, ha a tanító úgy választja meg a módszereket, hogy azok a tanuló jellemzıihez igazodnak. Ezek lehetnek: - differenciált oktatás, - változatos, szemléletes felfedeztetés, - munkáltatás, - motiváció, - helyes tanulási szokások, technikák alkalmazása, - sikerélmények, jutalmazási módszerek, technikák.

B.) A tanulók önálló – életkornak megfelelı – kreatív tevékenységre épülı foglalkozások A kreativitást elısegítı tényezık: - nyitottság, - pozitív mintaadás, - segítségnyújtás, - humorérzék, - empátia, Tevékenységre épülı foglalkozások: - bábozás (alsó tagozatban báb szakkör), - dramatikus játékok (a mővészeti iskola dráma tanszakának csoportja), - üvegfestés, - tánc (a mővészeti iskola balett tanszaka), - torna (tömegsport foglalkozások évfolyamonként), - grafika, - gyógytestnevelés, - sakk, - internetes foglalkozások. Fontos a tanító hozzáállása – a gyermek bátorítása, önbizalommal való feltöltése. Elvárás a pedagógussal szemben: - egyenlıként bánik a gyermekkel, - bátorít, érdeklıdı, - elérhetı, - optimista az eredményt illetıen, - elfogadja a tanuló döntéseit, - kivár, türelmes, - a gyermek gondolkodására koncentrál, - aktívan figyel, - mindenrıl azt gondolja: kivitelezhetı, - biztatja a tanulót.

24

C.) Tanulási motivációt erısítı, fenntartó tevékenységek Az iskola kezdı szakaszában nem a szokásos ismeretközpontú tanítást kell fı feladatnak tekinteni, hanem az iskola és a tanulás, mint tevékenység megszerettetését. A négyrıl hat évfolyamra kiterjesztett elemi fokú, alapozó képzés a motivációközpontú pedagógiai kultúra megteremtésére törekszik. Tudomásul kell venni, hogy nem minden tanuló jól motivált, sıt a kezdeti motiváltság is kioldódhat. Az iskolai tevékenységrendszeren belül a feladat az, hogy minél változatosabb tartalmú tanulási lehetıséget tud a hátrányos tanulónak biztosítani az iskola a kötelezı tanulás mellett. Ezzel esély lesz arra, hogy a közömbös tanulókat érdeklıdıkké változtassuk. A spontán érdeklıdések kielégítésén túl, új kíváncsiságok felkeltését is vállalni kell az iskolának. Tanórán kívüli lehetıségek lehetnek: - napközi - manuális foglalkozások - rajz és technika verseny - futóverseny - sorverseny - mővészeti foglalkozások - grafika - balett - néptánc - zongora - szintetizátor - hegedő - fuvola - furulya - színmővészet - társastánc - sport - labdarúgás - kézilabda - tömegsport - asztali tenisz Ahhoz, hogy a tanulók motiváltak legyenek, fontos az órai légkör. A hátránnyal induló tanulók nehezen bontakoznak ki, félnek a kudarcoktól. Ezért fontos olyan órai hangulatot teremteni, ahol a gyerek kedvvel, és érdeklıdéssel dolgozik. Az egyéni munka kevesebb sikerrel kecsegtet, ezért inkább párosan vagy csoportban dolgozzanak a gyerekek. Így nagyobb az esélye annak, hogy sikert érjen el, illetve megtanulja a csoportban dolgozás szabályait. 1.2 ESZKÖZJELLEGŐ KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

A.) Tantárgyi képességfejlesztı programok A hátránnyal induló tanulókkal való foglalkozás minden pedagógus feladata. Mivel a tanulók indulási szintje különbözı, az esélyegyenlıtlenséget nem az egyenlı bánásmód biztosítja. Az iskolának, s a pedagógusnak az egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó pedagógiai ösztönzéseknek és késztetéseknek olyan légkörét kell kialakítani, amelyben feloldódik a gyermek szembenállása a tanulással, s így egyre inkább kialakul benne az igény, hogy segítséggel hátrányos helyzetébıl kilépjen. A tanulás igényét a tantárgyak anyagával való élményszerő találkozás ébresztheti fel.

25 Felzárkóztató foglalkozások Mielıtt megkezdıdik a felzárkóztató program, mindenképpen tájékozódni kell a tanuló jelenlegi tudásáról, szókincsérıl, társaihoz való viszonyáról. Ezt három részre lehet felosztani: 1. Elıkészítı tájékozódás a pedagógus részérıl az elsı, illetve ötödik osztályba bekerült gyermek alaptudásáról. 2. Ebben a szakaszban történik meg a tényleges szintfelmérés – mérılap segítségével a legpontosabb. A mérést meg kell ismételni ötödik osztályban, illetve nyolcadik osztályban a rendszerbıl való kilépéskor. Vannak azonban olyan területek, amelyek nem mindig mérhetık feladatlapokkal, de összefügg a tanulmányi indulási hátránnyal. Ezek lehetnek: • a kifejezıkészség, a szókincs nagysága, • a kommunikációs és kapcsolattartó képesség, • a nyelv helyes használata, • a köznyelv használatának hiánya • olvasási-gondolkodási képességek, • délutáni tanulási szokások, • tanulási attitőd, • interperszonális képességek, • tanulási stílus, • énkép, • tanórai szokások. 3. Egyénre szabott felzárkóztatás. Felzárkóztató foglalkozások közül a korrekciós és kompenzációs szervezeti formák közvetlen módon segítik a tanulást. Korrekciós program segítségével a kisebb mértékő tanulási hibák, lassú tanulás és lemaradás megszüntetését, csökkentését végezzük. A korrekciós kezelést elsısorban a tanulást segítı kultúrtechnikák és kommunikációs képességek körében javasoljuk. Ilyen például a beszéd, írás, olvasás, matematikailogikai gondolkodásmód. Sokat segít, ha differenciáltan a adunk házi feladatot, illetve az egyéni tanári gondolkodás, bánásmód. Lényeges lenne, ha matematikából és magyarból külön lenne minden héten korrepetálás. A kompenzálás programban a szociális vagy kulturális eredető hátrányos helyzetet csökkentjük. A felzárkóztató típusú kompenzáló programmal a tanulási szokások kialakítását, a rendszeres iskolai munkát segítjük. A tanórai felzárkóztatás otthoni feladatok adásával erısíthetı. A házi feladat legyen mindig egyénre szabott, vegye figyelembe a gyermek haladási ütemét, képességét, motiváltságát. A felzárkóztató programok megvalósítása iskolánkban: tanórán belül: a képességkibontakoztatást elısegítı módszerek címő fejezetben leírt módon. tanórán kívül: korrepetáláson, szakkörön, napköziben valósul meg.

26

B.) Komplex mővészeti programok “A mővészeti nevelés nem cél, csupán eszköz. Arra szolgál, hogy érzelmeket keltsen bennünk, ezek az érzelmek pedig - mint gyakorlott lovast a lova - elvisznek bennünket lelkünk azon vidékeire, ahol ritkábban fordulunk meg, ahova talán csak “vendégségbe” járunk, jóllehet ezek a területek lelki otthonaink, ahová hazatérünk erıt és energiát meríteni.” /Walter Pater/ A mővészeti nevelésre elengedhetetlenül szükség van, hiszen ez az egyik legalkalmasabb eszköz arra, hogy fejlessze a kreativitást, tehát azt a problémaérzékenységet, rugalmasságot és eredetiséget, amelyekkel kijuthatunk a nekünk felkínált értékcsapdákból. A mővészet motiváló alapot adhat a motorikus és kognitív fejlesztéshez is azzal, hogy lehetıségeket teremt a gyermekeknek sajátos megismerési módjaik, tevékenységeik kiélésére. A versek, mesék és más irodalom, az ének-zene, a tánc vagy dráma, a vizuális környezet és mőalkotások, a mozgókép és média közös vonása, hogy értékközvetítık és értékırzık lehetnek. Mindezen mővészeti ágak (mővészeti kultúra összessége) a gyerekeket aktív befogadásra, alkotásra késztetik. A gyerekek ezúton élményszerően megtapasztalják, átélik, megértik az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a mővészetekben ırzıdnek meg és teremtıdnek újjá. Tehát a mővészeti tevékenység - mint minden más tevékenység - magában hordozza a személyformálás specifikus, ugyanakkor általános és komplex lehetıségét. Személyiséget formálni csak az egész személyiségre integráltan ható mővészetek jelenlétével lehet. A mővészet által való nevelés, a mővészet, az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze, lehetısége, melynek belsı élettechnikává, igényes minıséggé kell alakulnia. A mővészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerően tapasztalják meg a mővészeti stílusok és irányzatok tarkaságát, valamint azokat a kifejezési formákat, melyek a különbözı mővészeti ágazatokban ötvözıdnek. A mővészeti neveléssel lehetıséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át, élje meg bármely területen a siker élményét, és ezáltal fejlıdjön önismerete, és erısödjön egészséges önbizalma. A mővészeti oktatás során átélt élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek az általános mőveltség szerves részét képezik. – A mővészeti oktatás nevelı hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlıdésében, tanulótársakra, közösségekre való hatásrendszerében. – A naponkénti gyakorlások, mővek, koreográfiák megtanulása során fejlıdik a memória, a bevésés, a monotónia- és kudarctőrés, a kitartás, a küzdıszellem, a figyelemkoncentráció, a tolerancia képessége. – Az emberiség kultúrtörténetének alkotásai révén növendékeink szóbeli, írásbeli kifejezıkészsége, nyelvi kultúrája fejlıdhet. A kimővelt hallású növendék nyelvkészsége is hatványozottabban fejlıdik, hiszen természetes egységben érzi a nyelv zenéjét. Javulhat a helyesírása az anyanyelvén, gördülékenyebb lehet az idegen nyelvek elsajátításának képessége. Mozgáskultúrájuk, test - jelbeszéd kommunikációjuk, metakommunikatív képességeik szintén többszörös koncentráltsággal fejlıdhetnek. – A különbözı mővészeti ágazatok egyetemes kultúrtörténeti emlékei, alkotásai - melyek elméleti, történeti, tartalmi vonatkozásaival is megismerkednek tanítványaink - koncentráltan elmélyíthetik az általános iskola közismereti tananyagát.

27 – A mővészeti iskolába járó gyerekek “szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozottabban megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban, morális - etikai tartozásukban, magatartási - viselkedési kulturáltságukban. 1.3 SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

A.) Közösségfejlesztı, közösségépítı programok A mővészetoktatás során az egyéni órák mellett mindegyik mővészeti ágban folynak csoportos órák. Számos alkalommal nyílik lehetıség különbözı hangversenyek, bemutatók, elıadások, kiállítások szervezésére, amikor is növendékeink közös produkciókkal is közönség elé állnak. Ilyenkor a csoport együttmőködésébıl fakadó, közös erıfeszítéseibıl adódó sokszínő élményanyag, az átélt örömök, megpróbáltatások, összehozzák, és összetartják a gyermeki csapatot. Nyilvánvalóvá válik a növendékek egymásrautaltsága, hiszen a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez fokozza a közösségi érzést, a közösségben és a közösségért való munkálkodás “szépségének” érzését. A különbözı - más - együttes megmozdulások /kirándulások, más településeken való szereplések, vendég mővészeti csoportok fogadása, stb. / szintén komoly közösségfejlesztı hatással bírnak. E tevékenységrendszernek a mővészeti iskolák szerves elemei a feladatuk a közösség, személyiségfejlesztı hatásrendszer fokozatos és folyamatos alkalmazása, fejlesztése a klasszikus pedagógiai, pszichológiai alapelvek, feladatok, módszerek, eszközök gazdag tárházának alkotó alkalmazásával. A társadalmilag hasznos munka értékteremtı tevékenység, melynek társadalmi, közösségi, egyéni haszna van. E tevékenység célja: olyan egyéni képességek és tulajdonságok kifejlesztése, melyek ebben a folyamatban alakíthatók a legsikeresebben (pl.: együttmőködés, felelısségvállalás, szervezés, stb.) - megbízások rendszere (tisztasági-, virág-, házi feladat-, szekrényfelelıs, stb.), - ügyelet (naposi, hetesi teendık ellátása), - hagyományosan ismétlıdı rendezvények szervezése, - környezetgondozást szolgáló akciók, - ünnepélyek szervezésében való részvétel, - DÖK munka, - gyermeknapi programok, - Osztálykirándulások, - Egészségnap, - Rákóczi-hét, Eredmény: - az együttes munka inspiráló hatása, - feladatok egyeztetése, és elosztása, - a kölcsönös függıség és felelısség rendszere, - az elvégzett munka közös ellenırzése és értékelése, - a kitartó munkavégzés képességének és készségének kialakulása, - a gyermekek közötti versengési és szolidaritási viszonyok formálása.

28

B.) Mentálhigiénés programok A mentálhigiéné vagy lelki egészségvédelem szó szerint a lélek egészségének védelmét, megırzését jelenti, azaz olyan életmód kialakítását, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlıdés feltételei. Fontos szerepe van ebben az iskolának. Kiemelt feladat: - A tanulók korszerő ismeretekkel és azok használatához szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük megóvása, megırzése és védelme érdekében. - Tanulóink számára be kell mutatni s gyakoroltatni az egészséges életmódot és az ezt szolgáló tevékenységi formákat, valamint az egészségbarát viselkedési lehetıségeket. - Tanulóink életkoruknak megfelelı szinten foglalkozzanak tanórán, s tanórán kívül az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - egészséges táplálkozás, - alkohol, kábítószer fogyasztás, dohányzás, - családi és kortárs kapcsolatok, - beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti magatartás, - aktív életmód, sport, - személyes higiénia, - szexuális fejlıdés, - veszély helyzetek megelızése, kezelése. - Egészséget támogató környezet biztosítása. (pl.: világítás, főtés, padok, székek, padlózat stb.) - A tanítás-tanulás szervezése járuljon hozzá a gyermek egészséges testi fejlıdéséhez. (pl.: ültetés, pihentetı mozgások, szemtorna stb.) - Az órarend összeállítása során biztosítsuk az egészséges napirendet. - Az életvezetéshez szükséges képességek, készségek kialakítása. - Egészségnap. Az egészségnevelés iskolánk minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelését a következı tevékenységformák szolgálják: - DADA program az 1-8. évfolyamokon. - A mindennapos testedzés biztosítása. - Testnevelési órák. - Játékos, egészségfejlesztı testmozgás 1-4. évfolyamokon. - Tömegsport foglalkozások. - Rendszeres séta 1-4. évfolyamokon. - Nyári úszótáborok. - Egészségnap. - Osztályfınöki órák, napközis foglalkozások témái. - Játékos vetélkedık (pl.: fogászat, stb.) - Diákönkormányzati programok. - Külsı elıadók meghívása, filmvetítések. - A tanulók kötelezı egészségügyi, higiéniai szőrıvizsgálatai. - Segítı kapcsolatok igénybevétele (orvos, védını, Ped. Int., Nev. Tan., Családsegítı Szolgálat, Rendırség, Egyház, Gyermek- és ifj. f.)

29 Javasoljuk: 1. A gyermekviselkedési kérdıív elvégzését, s kiértékelését. (5. oszt.) Ez a gyermek érzelmi és viselkedési problémalistáját foglalja magába. Az értékek egyértelmően utalnak a problémás viselkedés okaira. 2. Magatartási problémák elırejelzése. (kérdıív) 3. Vizsgálat a szenvedélybetegségek megelızéséért (8. oszt.) (Tanári, tanulói kérdıív) 4. Kiértékelés után lehet a célokat, feladatokat megfogalmazni, s célszerő visszatérni a felülvizsgálatára. Az egészséges testi fejlesztés E területen folyamatosan át kell tekinteni az eddig kialakult rendszerelemeket, az igényeket, a személyi – tárgyi feltételeket a továbbfejlesztés érdekében! Feladatok: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

h.)

i.)

j.)

k.)

A tornatermek ésszerő, gazdaságos kihasználása, balesetmentessé tétele. A tagozatokon sportudvar kialakítása. Sporteszközök beszerzése, játszó udvar részek kialakítása. Minél több mozgásos játék megtanítása. (a napközi szabadidıs lehetıségének minél teljesebb kihasználásával, a néphagyományok felelevenítésével) A mővészeti iskolai nevelı-oktató munkánk során az igényeknek megfelelıen bıvítjük a táncmővészeti tanszaki kínálatot. Az intézményi tömegsport, az intézményi sportversenyek, a mindennapos testnevelés (Okt. Törv. 48. §.2.) rendszerének kiépítése. A sportolási lehetıségek tárházának, az igények, lehetıségek szinkronjában való további tágítása. (téli korcsolyázás, sí tábor, atlétika, torna, úszás, egyéb labdajátékok irányában, stb.) A tehetségek átgondolt fejlesztése, versenyeztetése, majd irányításuk a megfelelı minıségi fejlesztést adó szakosztályok felé továbbra is a szakmai munkacsoport, a szakemberek kiemelt feladata kell, hogy legyen. (testnevelési munkaközösség) Az egészségnevelési feladatokon belül, az egészséges mozgásfejlıdés biztosítása, az egészség megóvása érdekében különös figyelem fordítása: - a rendszeres testedzésre, testmozgásra, - a sportolás életszükségletté tételére, - a mozgás esztétikumára, örömszerzı funkcióira, - erınlét, állóképesség, terheléstőrés, fittség, edzettség egyéni fejlesztésére, - tartásjavító tornára, (tanulók, alkalmazottak) - minél több tanuló bevonása az úszásoktatásba (A Szülıi Szervezet aktív közremőködésével: igények, anyagi lehetıségek. Pályázati lehetıségek keresése.) Az egészséges test- és fogápolás, a megelızı munka érdekében a város egészségügyi intézményeivel való együttmőködés továbbra is lényegi kérdés. A törvények által megkövetelt vizsgálatokon túl a prevenció érdekében is szükséges az érintkezı területeken való együttgondolkodás, az együttes cselekvés újbóli hosszabb-rövidebb távú áttekintése! (Az ellenırzı, kötelezı éves vizsgálatok idıpontját célszerő lenne év elején kifüggeszteni!) Célszerő lenne fı állású gyógytestnevelı alkalmazása, a különbözı testi-szervi elváltozások, betegségek kezelése, gyógyítása érdekében. (lsd.: elızıek)

30 l.) Az iskola alkalmazottai saját személyes jó példával segítsék elı a kultúrált, egészséges életmódra való nevelést, a személyes ápoltságot és magatartást is beleértve. Felnıttek csak a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak! m.) Az egészséges életmódra való nevelés területén is érdemes olyan alkotó csoportot mőködtetni, akik e tevékenység aktív, innovatív, tevékeny hajtóerıi, mozgatói lehetnek. A lelki egészség A testi-lelki-szociális egészség, harmónia összehangoltságában kell, hogy megvalósuljon.

kialakítása

szintén

több

tantárgy

Feladatok: a.)

Az iskolai környezet, mint élettér további gyermekbarát alakítása, hiszen az egészségnevelésben ez meghatározó szerepet játszik. b.) A pedagógus (alkalmazotti) közösség életmódja, példamutatása. c.) A családokkal, az iskolán kívüli civil szervezetekkel, közösségekkel való további együttmőködés erısítése. (pl.: egyházak, Családsegítı Szolgálat, Városi Könyvtár stb.) d.) Az egészségnevelı munka célkitőzéseinek (jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, felkészítés a környezet egészséget veszélyeztetı hatásainak kivédésére, a testi-lelki-szociális harmóniát megteremtı életvitel kialakítására) tevékenykedtetéssel való teljesítése. A célkitőzésbıl adódó feladatok: -

e.)

higiéniás magatartásra nevelés, egészséges táplálkozásra nevelés, egészséges mozgásfejlıdés biztosítása, fejlıdése, a baleset megelızésnek, az egészség megóvásának és betegségek elkerülésének technikái, - mentálhigiéné, krízisprevenció (gyermek, felnıtt részére is), - függıséghez vezetı szokások megelızése, - harmonikus kapcsolatok kialakítására való nevelés, - családi életre, társra, szülıvé nevelés. Továbbra is szükségesnek látjuk az osztályfınöki órák mőködtetését. Alsó tagozatban a napközis munkaközösség egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen e terület gondozása! („Lelki egészségtan”, „Egészséged testben, lélekben”, és egyéb önismereti programok adaptálása).

2. Az integrációt elısegítı módszertani elemek A.) Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés A tanári differenciálás során a tanító eltérıen fejlett tanítványoknak, különbözı tartalmú és nehézségő feladatokat ad. A gyerekek differenciálása a tanulmányi eredmények, képességek és érdeklıdés alapján történhet. A gyerekek a tanuláshoz szükséges idıben is különböznek egymástól. A tanítás szervezeti formái közül a - csoportmunka (kooperatív feladatvégzés), - egyéni (individualizált) tanulás kínálja a legtöbb és leghatékonyabb lehetıséget.

31

B.) Kooperatív tanulásszervezés Mi a kooperatív tanulás? Olyan tanulásszervezési-tanulásirányítási módszer, ami nemcsak az információ nyújtását tartja az iskola feladaténak, hanem felvállalja a gondolkodási, kooperatív és kommunikációs készségek fejlesztését is. Fontos jellemzıje a módszernek, hogy a tanulók csoportmunka keretén belül tanítják egymást. A kooperatív tanulás hatásmechanizmusának háttere: 1. A korszerően kialakított csoportok 2. A feladatok szerkezete 3. Tanulásszervezés, tanulásirányítás 4. Az értékelés rendszere A kooperatív tanulás olyan megtanulható, logikus rendbe szedett stratégia, olyan módszerek együttese, melyben alapvetı a szemlélet. Nem mindenható, a pedagógusnak csak az egyik módszere. Éppen ezért a tanárnak nagyon fontos tisztában lenni saját céljával: mit akar fejleszteni, elérni, megtanítani a foglakozásokon. Ha erre a kérdésre válaszolt, Kagan módszere bıséges repertoárt kínál ahhoz, hogyan tegye. Miért van szükség kooperatív tanulásra? A XXI. században a radikális gazdasági és demográfiai változások oktatási rendszerünk újraértékelését teszik szükségessé. A modern iskola a XXI. század gazdasági és társadalmi életében betöltendı szerepekre készíti fel növendékeit, s ez a feladat más, mint az iskolák megszokott, hagyományos rendszere. Tanulmányainkat nemcsak alapvetı ismeretekkel és képességekkel kell ellátnunk, hanem magas szintő gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és társas viselkedést is ki kell alakítanunk bennük. Gazdaságunk átalakulásban van: a legnagyobbá, leggyorsabban fejlıdıvé az információ létrehozása, elemzése és cseréje/továbbítása nıtte ki magát. A fejlett technológiájú társadalmakban a munkahelyeken egyre inkább az interakcióé a központi szerep. Elıtérbe került a csapatmunka. Ennek hátterét kölcsönösen egymásra utalt, de egymástól független csapatok adják, melyek olyan összetett problémákkal birkóznak meg, amelyek megoldása meghaladja az egyén képességeit. Iskoláinknak tehát elsıdleges célja kell legyen, hogy fejlessze azokat a gondolkodási módokat, kommunikációs és társas készségeket, amelyek a boldoguláshoz mai világunkban nélkülözhetetlenek. A kooperatív tanulás tehát a társadalmi változásokra adott egyik legfontosabb válasz. - Szélesebb körő tapasztalatszerzést tesz lehetıvé a diákok számára. - Interaktív tanulási lehetıségeket ad. - Sokféle módját biztosítja a kommunikációs, a magasabb szintő gondolkodáshoz szükséges és a társas készségek fejlesztésének – manapság éppen ezek a készségek a legszükségesebbek. - A heterogén összetételő csoportok jó modellek arra, hogy hogyan birkózik meg a társadalom a demográfiai és a gazdasági változásokkal. (A kooperatív tanulás szükségességét bıvebben lásd Kagan 2. fejezet 2:1-tıl 2:11-ig) A kooperatív tanulás 6 kulcsfogalma 1. Csoportok A kooperatív tanulócsoport 4 fıbıl áll. Erıs, pozitív összetartás tudattal bír, a tagok elfogadják és támogatják egymást. Kialakulásuknak több módszere van:

32 -

baráti alapon, közös érdeklıdés vagy sorsolás útján kijelölheti a tanár is. elınyös a heterogenitás (de pl. speciális nyelvi célok elérésénél a homogenitás a célravezetı) - 5-6 hetente érdemes új csoportokat szervezni - a 4 tagú csoport az ideális. A csoportkialakítás módjait lásd Kagan 6 fejezet 6:1-tıl 6:14-ig) 2. Kooperatív tanulásszervezés Hatékony írányításra van szükség. Át kell rendezni a termet. Kell egy jel, amire mindenki odafigyel (csöndjel) Me4ll kell szervezni a feladatok kiadásának rendjét, az eszközök kiosztását, stb. A tanulásirányítást bıvebben lásd Kagan 7. fejezet 7:1-tıl 7:10-ig. 3. Együttmőködési szándék Három módja van: Közösségépítés Kooperatív feladatok Cél: pozitív közösségtudat Olyan feladatok, melyeket kialakítása, kölcsönös bizalom, csoportmunkával lehet szeretet, megbecsülés. megoldani, nem pedig csak egyénileg.

Jutalmazási és értékelési rendszer Tőzzünk ki osztály-célt, és annak elérése után az egész osztályt jutalmazzuk (nem érdemes folyton a csoportokat versenyeztetni)

A csoportmunka gondos mérlegelést és elıkészítést kíván. A kiscsoportok szervezését a képességek, eredmények, érdeklıdés és társas kapcsolatok alapján lehet végezni. A gyerekek együttmőködésére, közös feladatvégzésre épül. A csoportmunkát úgy kell összeállítani, hogy a fejlett empatikus készségő, optimális mennyiségő és minıségő segítségnyújtásra képes tanulók kerüljenek irányító, segítı pozícióba. A tanulásban akadályozott gyerekek a közös munkavégzés során sokat tanulhatnak fejlettebb társaiktól. Páros feladathelyzetben : az egymást segíteni tudó gyerekek közös munkája folyik. Homogén összetételő párok : képességeiknek megfelelı feladatokkal dolgoznak a tanulók. Heterogén összetételő páros munka esetén: a hátrányos, lemaradó tanuló segítséget kap fejlettebb társától. A kooperatív munka elınyei: - lehetıséget nyújt egyéni különbségek figyelembevételére, - arra készteti a tanulókat, hogy meglévı ismereteiket, mozgósítva közös megoldási stratégiát dolgozzanak ki, - fejleszti az együttmőködési készséget, - bizalomerısítı, - egészséges vita, érvelés alakulhat ki, - biztosítja, hogy minden tanuló lehetıségeihez mérten és hatékonyan vegyen részt a tanulás folyamatában. Lényeges feladat a pedagógus részérıl - az elvégzett feladat nehézségétıl függetlenül – elismerés, dicséret járjon a sikeres munkavégzésért.

33 Individuális tanítás A tanító egyéni, személyre szabott intenzív fejlesztı munkát végez az erre rászoruló tanulóval. Formája: differenciált rétegmunka – a gyerekek a szerint kapnak feladatot, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlıdésüket. Ebben a formában maximálisan megvalósítható, hogy az azonos szinten álló tanulók aktuális képességeiknek megfelelı tevékenységeket végezzenek. A differenciált réteg munka mellett, az egészen személyre szabott fenti oktatás az erısen speciális szükséglető gyerekek fejlesztésénél használható. E módok tanulásközpontúak, melyek lehetıvé teszik az egyéni és társas munka végzését. Fontos a pedagógus részérıl a kezdetektıl kezdve a tudatos önálló tanulási technikák tanítása. A munkaformák arányát, gyakoriságát az adott anyag ismeretében kell megválasztani, a tanulók képességének megfelelıen. Az egyéni tanulás lehetıségét biztosítani kell a tanítási órák keretében (gyakorló anyagrészeknél). A gyakorló feladatok megoldása a tanítási-tanulási folyamat individuális szakaszának tekinthetı. Ekkor megvalósítható az a célkitőzés, hogy minden tanulónak a képességeihez és érdeklıdéséhez jól illeszkedı, fejlesztı hatású feladatokat adjunk. Ennek feltétele: a pedagógus sok feladattal rendelkezzen. Itt is a változatosságra kell törekedni. Lényeges, hogy a különbségekhez illeszkedı differenciált tanulás szervezés leghatékonyabb eszköze a tantárgyak, program és tanítási idı rugalmas kezelése legyen. Ennek megvalósítása a pedagógus személyiségén, felkészültségén múlik.

C.) Tanulási stratégiák, stílusok kialakítása „A tanulás megtanulása alapkövetelmény. Megfelelı tanítási minták, szokások, rendszerek birtokában hamar tudunk dönteni arról, hogy hogyan kell a leggazdaságosabban tanulni egy adott helyzetben.” (Kiss Árpád) Örökérvényő az a megállapítás, hogy a tanulók megismerése nélkül nem tudunk alapos pedagógiai munkát végezni. A gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében sokféle tényezı állhat. Egyike ezeknek az, hogy nem rendelkeznek a tanulók megfelelı tanulási stratégiákkal. Ezért nem véletlen, hogy jó ideje megfogalmazódik az iskolával szemben a hatékony tanulási módszerek kialakításának igénye. Ez a felzárkóztatásnál, képességkibontakoztatásnál még inkább aktuális teendı. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az iskola ezen követelményeknek csak részben tud eleget tenni. Sok gyerek van, akinek egyáltalán nincs kialakult egyéni tanulási módszere, s kevés az olyan tanuló is, aki hatékony tanulási technikákkal rendelkezik.

34 A tanulási stratégia három alaptípusa: - mélyreható: A cél, hogy hosszú távon felidézhetı ismeret birtokába kerüljön a tanuló. Összefüggéseket keres korábban megszerzett ismeretekkel. - szervezett tanulás: A diák rendszerességre, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épít. - mechanikus tanulás: A megértés helyett a cél a rövid távú, minél pontosabb ismeretfelidézés. E három fı tanulási stratégia elemi tanulási technikákból épülnek fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, s eredményezik valamelyik stratégia dominanciáját.

Elemi tanulási technikák lehetnek: - szöveg hangos olvasása, - néma olvasás, - olvasott szöveg elmondása, - elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése, - elmondás más személynek, - magnófelvétel készítése az anyagról, - beszélgetés a társakkal az anyagról, - áttekintés, elızetes: a cím, alcímek, fejezetrész rövid összefoglalója, utólagos: aláhúzások áttekintése, tanári vázlattal való összevetése, - ismeretlen szó meghatározása, - aláhúzás, - mondatok, szövegrészek átfogalmazása, - kulcsfogalmak kiírása, - jegyzetelés, hallott anyag alapján, szöveg olvasása közben, - tanári vázlat, ábra értelmezése, - fogalmak közötti kapcsolatok megbeszélése és rögzítése, - összefoglalás készítése, - kérdések feltevése, - saját vagy mások kérdésére válaszadás, - ábra készítése, - anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján, A fenti elemi technikák más-más értékeket képviselnek az ismeretfeldolgozás mélysége és a képességfejlesztés intenzitása szempontjából. Lényeges feladat megtanítani a gyerekeket a különbözı technikákra, fıleg azokra, amelyek a mélyrehatolásnak a formái. Átütı sikereket azonban csak a pedagógus irányító, segítı tevékenységével lehet elérni. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a gyerekek tanulási módszereit, meg kell ismerni, hogy milyen tanulási technikákat alkalmaznak. Ehhez nyújt segítséget az alábbi módszer: Kérdıív a tanulási stratégiák vizsgálatára

35 Osztályfok: ötödik osztálytól Alkalmazás: A kérdıív kitölthetı egyénileg és csoportosan is. Csoportos kitöltés esetén válaszmódokat célszerő a táblára felírni és ott hagyni a kitöltés befejezéséig. A tanulóknak a tételek sorszáma elé az a, b, c, d, e betők egyikét kell írni. A válaszmódok a következık: a.) teljesen egyetértek b.) részben egyetértek c.) félig-meddig értek vele egyet d.) többnyire nem értek vele egyet e.) egyáltalán nem értek vele egyet 1. Amit tanulok, mindig igyekszem összefüggésbe hozni azzal, amit más tantárgyban tanulunk. 2. Olvasás közben gyakran megelevenedik elıttem, s szinte látom azt, amit olvasok. 3. Egyes tantárgyak annyira érdekelnek, hogy az iskola elvégzése után is foglalkozni akarok vele. 4. Ha jól akarok felkészülni, sok mindent szóról-szóra meg kell tanulnom. 5. Mindent úgy szeretek tanulni, hogy kis részekre osztom, s a részeket külön-külön tanulom meg. 6. Azt hiszem, jobban érdekel az, hogy az iskolát sikeresen elvégezzem, mint az, hogy mit tanulunk. 7. Feleléskor nagyon izgulok. 8. Nagyon jól be tudom osztani a tanulásra szánt idımet. 9. Nem tudom beismerni a vereséget még apróbb dolgokban sem. 10. Ha valamit el kell végeznem, úgy érzem, csak nagyon jól szabad csinálnom a dolgomat. 11. Mindig igyekszem megérteni a dolgokat, még ha elıször ez nagyon nehéznek látszik is. 12. Szeretek eljátszani a saját gondolataimmal, még ha nem vezetnek is kézzel fogható eredményhez. 13. Egyes iskolai tevékenységek valóban nagyon érdekesek. 14. Ha olvasok egy könyvet, arra már nem tudok idıt fordítani, hogy elgondolkozzam mi, mindenrıl szólt. 15. A problémák megoldása során szívesebben követem a kipróbált utat, mint az ismeretlen újakat. 16. Elsısorban azért tanulok, hogy majd jó foglalkozást választhassak magamnak. 17. Nagyon izgulok, mikor a munkámat értékelik. 18. Az írásbeli feladatok végzésekor nem szoktam kifutni az idıbıl. 19. Nagyon élvezem a többi tanulóval való versengést az iskolában. 20. Úgy érzem, kötelességem, hogy keményen dolgozzam is iskolában. 21. Gyakran teszek fel magamban kérdéseket azzal kapcsolatban, amit olvastam, vagy az órán hallottam. 22. Azt szeretem csinálni, amiben saját ötleteimet, fantáziámat használhatom. 23. Elsısorban azért tanulok, hogy többet tudjak meg azokból a tantárgyakból, amelyek érdekelnek. 24. Legjobban akkor értem a szakkifejezések jelentését, ha tankönyv meghatározását idézem fel szóról-szóra. 25. Szerintem a problémákat mindig gondosan, logikusan kell elemezni, anélkül, hogy az ösztönös belátásunkra támaszkodnánk.

36 26. Ha keményen dolgozom, csak azért van, hogy továbbtanulhassak. 27. Mindig aggódom, hogy lemaradok a munkában. 28. Mindig gondosan megszervezem a munkámat. 29. Nagyon fontos nekem, hogy amikor csak képes vagyok rá, mindent jobban csináljak, mint a többiek. 30. Nem bánom, ha nagyon sokáig kell is dolgoznom, hogy rendesen elvégezhessem a feladataimat. 31. Amit olvasok, azt igyekszem kapcsolatba hozni a saját tapasztalataimmal. 32. Azt szeretem, ha a tanárok sok szemléltetı példát, saját tapasztalatot említenek, hogy megértessék velünk a dolgokat. 33. Szabadidım nagy részét azzal töltöm, hogy érdekes témákkal foglalkozom, olyanokkal, amelyekrıl tanultunk. 34. Szeretem, ha az írásbeli munkáknál pontosan elmagyarázzák, mit kell csinálnom. 35. Mindig kitartok egy megoldási mód mellett mindaddig, amíg végleg be nem bizonyosodik, hogy nem jó. 36. Ha keményen dolgozom az csak azért van, hogy a szüleimet ne hagyjam cserben. 37. Valahogy sohasem tudom olyan jól megcsinálni a dolgokat, ahogy szerintem képes lennék rá. 38. Ha rosszul csináltam valamit, mindig megpróbálok rájönni az okára, hogy legközelebb jobban csináljam. 39. Ha valamit nagyon szeretnék, nagyon rámenıs tudok lenni. 40. Ha valamibe belefogtam, kitartok, még ha nagyon nehéznek találom is. 41. Ha csak lehet magam szeretek jegyzeteket készíteni. 42. Azt hiszem hajlamos vagyok az elhamarkodott következtetésekre. 43. Az iskolában olyan témákkal is találkozom, amelyek csodálatosan érdekesek, izgalmasak. 44. Csak akkor írok le valamit az órán, ha a tanár mondja. 45. Azt szeretem, ha a tanár a témánál marad, s nem tesz kitérıket. 46. Azt hiszem, azért járok iskolába, mert nem volt más választási lehetıségem. 47. Mások valahogy mindig jobban tudják csinálni a dolgokat, mint én. 48. Ha a körülmények nem megfelelıek a tanuláshoz, mindig próbálok segíteni rajta. 49. Vizsga, felelés elıtt mindig nagyon izgulok, de ettıl mintha még jobban tudnék szerepelni. 50. Én mindig komolyan veszem a munkám, bármi legyen is az. 51. Hogy jobban megértsem, amirıl tanulok, a mindennapi tapasztalataimmal igyekszem kapcsolatba hozni. 52. Az írásbeli feladatokban mindig a saját véleményemet fejtem ki. 53. Sok mindent nagyon szeretek, élvezek az iskolai munkában. 54. Általában csak azt olvasom el, ami kötelezı. 55. Ha valamit magyarázok, igyekszem minél több részletre kitérni. 56. Csak akkor dolgozom keményen, ha kénytelen vagyok, mert a tanár kifejezetten megköveteli. 57. Sokszor nem tudok elaludni, mert az iskolai dolgok miatt aggódom. 58. Gondosam megtervezem a tanulási idımet, hogy minél jobban hasznosíthassam. 59. Minden játékban azért veszek részt, hogy gyızzek, nemcsak a szórakozás kedvéért. 60. Ha fáradt vagyok, akkor is végig csinálom a feladatot. A kérdıív láthatóan 60 kérdésbıl áll, s minden azonos számra végzıdı tétel (pl.: 1, 11, 21, 31, 41, 51) egy adott skálába tartozik.

37 Skálák, s rendezıdésük: A.)

Mélyrehatoló: - 01 mélyrehatoló: megértésre törekvés, új anyag kapcsolódása a régihez - 02 holista: vagy összefüggések átlátása, gyors következtetés - 03 intrinsic: tantárgy iránti érdeklıdés

B.)

Reprodukáló: - 04 reprodukáló: mechanikus tanulás, részletek megjegyzése - 05 szerialista: tényekre, részletekre koncentrálás, rendszeresség - 07 kudarckerülı: félelem a lemaradástól

C.)

Szervezett: - 08 szervezett: nagyobb eredményre való törekvés - 09 sikerorientált: törekvés a legjobb teljesítményre, az önértékelés fenntartása érdekében - 10 lelkiismeretes: belsı kontrollból való törekvés a jó teljesítményre.

A három csoportba nem tartozó elem: - 06 instrumentális: csak a jó jegyért, bizonyítványért tanulás A hatékony tanuláshoz figyelembe kell venni azt is, hogy az iskolai tanulás során elsajátítandó ismeretek, mely érzékszervi csatornán érkezve, milyen szociális helyzetben, milyen körülmények között eredményeznek sikeres elsajátítást. A tanulási stílus lehet: - auditív: a tanuló a hangos feldolgozásra épít, hangosan olvassa, mondja a megtanulandókat. - vizuális: a tanulónak látnia kell az információkat - mozgásos: a memorizálást mozdulatokkal, leírással segíti a gyermek - társas: kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti másokkal - egyéni: a nyugalmat csendet kedveli - impulzív: a tanulók a válaszaikat intuitív módon közlik, elıbb beszélnek, mint mérlegeltek volna - reflektív: logikai egységekbe foglalják az információkat Kérdıív a tanulási stílus megállapításához Osztályfok: ötödik osztálytól Alkalmazás: Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemzı rád és a megfelelı számot írd az egyes mondatok elé! A válaszmódok a következık: 1.) nem jellemzı rád 2.) inkább nem jellemzı rád, mint igen 3.) nem tudod eldönteni, igen is, nem is 4.) inkább jellemzı rád, mint nem 5.) igen, jellemzı rád

38 A hármas választ lehetıleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget nagyon könnyen megjegyzem. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét amikor felkészülök. Szívesebben tanulok az osztálytársammal, mint egyedül. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítın. Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. Jól tudok úgy tanulni, ha némán olvasva átveszem a leckét. Szívesebben töltöm az idımet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylı játékkal. 8. Gyakran elıfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a leckét. 9. Ha leírom magamnak a szöveget amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom. 10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem. 11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint, ahol csak rajzok, ábrák, szövegek vannak. 13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint, ahol szövegeket kell megérteni. 14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvbıl kellene megtanulnom az anyagot. 15. A szabályokat szóról-szóra „bevágom”. 16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mint ha más által készített rajzot nézegetnék. 17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tılem valamit, gyakran elıbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondjak. 18. Szeretem, ha kikérdezik tılem, amit megtanultam. 19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom. 21. Teljes csendben tudok csak tanulni. 22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, nem pedig elmondják mit kell tennem. 23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerően csak elolvasom. 24. Egyedül szeretek tanulni. 25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó. 27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról-szóra megtanulom a leckét. 28. Gyakran elıfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz. 29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam. 30. Gyakran elıfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek. 31. Amikor egy számtan példát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem. 32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvbıl mindent meg tudok tanulni. 33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni. 34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.

39 Értékelés Minden egyes stílushoz több tétel tartozik, ezek sorszámát alább közöljük. Néhány esetben „fordított” értékelés szükséges, ezeket n betővel jelöljük a sorszám után. (Itt az egy helyett ötöt kell számolnunk és fordítva, a kettı helyett négyet és fordítva, így jönnek ki a helyes pontértékek). - Auditív - Vizuális - Mozgásos - Társas - Egyéni - Impulzív - Mechanikus

: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n, : 4, 5, 19, 22, 29, : 7n, 9, 12, 16, 33, 34, : 3, 18, 20, 24n, : 11n, 21, 23, 26n, : 1n, 13, 17, 23, 31n, : 10, 15, 27, 30,

Az értékelés lényege: összeadni az egyes stílusokra vonatkozó pontértékeket, s a maximális pontszámhoz (az adott stílushoz tartozó tételek számát kell megszorozni öttel) viszonyítva a kapott értékeket százalékban kifejezhetı minden egyes stílus szerepe a tanulók tanulmányi tevékenységében. Ez támpontokat nyújt ahhoz, hogy mire lehet támaszkodni, illetve mit kell erıteljesen fejleszteni a gyerek tanulási módszereiben. A tanulási stílus vizsgálata során a „tanulási orientáció” kérdıívvel szerzett megfelelı ismeretek a tanulókról megfelelı alapot jelenthetnek a hatékonyabb fejlesztı munkához. Fejlesztendı területek a hatékonyabb tanulási technikák kialakításához Ahhoz, hogy új tanulási technikák beépüljenek a tanulási tevékenységbe, elıször a következı képességeket kell fejleszteni. - figyelem - megértés - emlékezet - problémamegoldás A figyelem fejlesztése A figyelem lankadásának jelei órán: - mocorgás - beszélgetés - nevetgélés - aluszékonyság - bámészkodás - üres tekintet A figyelemfelkeltés, fenntartás lehetıségei: - hangerı, tempóváltás - mozgás, érintés - változatos modalitású tanítás - meglepı, újszerő ingerek - érdekes, pihentetı történetek - spontán figyelem felkeltése - humor - a „fonal” megtalálása

40 Fejlesztése: - szemfixációs gyakorlatok - megosztás: szókeresés - tartósság: ismétlıdı számcsoportok, jelritmus, jelazonosság - átvitel: jelpárok, kockaforgatás Emlékezet – a tanulás hatásának megtartása Fejlesztése: Bevéséses fejlesztés - alázúzásos módszer - olvasottak felidézése - rövidtávú memória fejlesztése Elıhívás fejlesztése - asszociációs láncok kialakítása - az anyag tanulása: túltanulás stratégiája - az anyag csoportosítása, értelmes szerkezetté formálása - átfogalmazás, összefoglalás - fokozatos megismerése az új anyagnak, régihez való kötése - memorizálási eljárások: o kapcsolódás módszere (közös képbe rendezés) o ismert útvonalra rendezés o történetbe rendezés o visszamegyünk a képzeletben a tanulás helyszínére o mentális kapaszkodó kialakítása o „én-közelivé” tesszük az ismeretet A megértı gondolkodás fejlesztése A fogalom elsajátításának nehézségei Fogalom: -

tulajdonságlista nélkül hiányos tulajdonságlistával hibás tulajdonságlistával tulajdonságok fogalom nélkül

Fogalmi rendszerek: - hiányoznak - kuszák Fejlesztése: Fogalomalkotás fejlesztése: - fogalomválogatás: fogalmak, meghatározások párosítása - fogalmi kapcsolatkeresés: mi a fogalom ellentéte, legfontosabb ismérve? - szómagyarázat Fogalomrendszerek kialakítása: - kakukktojás feladat - jó fogalom keresése

41 Mondatok, szövegrészek megértése: - összefüggés keresése - azonos jelentéső mondatok keresése - szólások értelmezése - szómagyarázat Problémamegoldó gondolkodás: egy kiinduló állapotból egy célállapotig vezetı út megtalálása A problémamegoldás nehézségei - hozzáállás - figyelemzavar - a kiindulási állapot és cél tisztázatlansága - szabályok ismeretének hiánya - beállítódás - funkcionális kötıdések Fejlesztése: -

fogalomcsoportosítás betőcsere jó fogalomkeresése számsor folytatása következtetés jellegő feladatok ábrasor betőpótlás

A fejlesztés fı irányai: - Feladatmegértés prioritásának kialakítása - feladatok számbavétele - differenciálás a feladat tényezıi között - összefüggések felderítése - Mőveletek fejlesztése

D.) Drámapedagógia A hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásában lényeges elem. Tudatos szituációteremtés annak érdekében, hogy a világot könnyebben megértse a tanuló. A megértési folyamatot egyszerősíti, hozzárendeli valamihez, amely segíti az ismeretek elıhívását, a bevésést, az alkalmazást, a gyakorlást. A tudást a gyermek alkotó módon szerzi meg. A tananyag átadásának módja nem korlátozódik csak a tanító személyére, az órák sokkal színesebbé, változatosabbá válnak. A módszer - oldja a szorongásokat, feszültségeket - egyenrangú minden diák - stresszoldó - bıvíti a szókincset - lazító hatású - csökkenti a magatartási problémákat - fejleszti a különbözı képességeket

42 Érzékszervi finomítás - látás - hallás - ízlelés - szaglás - tapintás Megırzés és újrateremtés - emlék és fantázia - ritmusjátékok - ügyességi játékok - térhasználat, tájékozódás - utánzó játékok alapfokon Erıgyőjtés és figyelem - bemelegítı játékok - lazítás és feszítés - önérzékelés és partnerészlelés - légzés, hangadás, kiejtés – elıgyakorlatok - kapcsolatteremtés és bizalom Érzékelés Cél:

-

megfigyelés erısítése, kifejlesztése érzékeink felébresztése, munkára szoktatás

Látás - Mennyit látsz a térbıl? jobb – bal – két szemmel - Szőkítsd a látósugarat! (kukucskálás) Mit tapasztalsz? - Látással kapcsolatos szólások, közmondások győjtése - Beszédes szemek Hallás - Soroljunk fel hangforrásokat! - Mi jut eszedbe a hangról, milyen kép társul hozzá? - Milyen tárgy és milyen más hangzás kapcsolódik hozzájuk? - Milyen illat? Ízlelés - Állítsunk össze kellemesség szerinti ízléslistát! - Idézzük fel kedvenc ételeink ízét! - Bontsuk fel a legjellemzıbb összetevıire! - Találjunk ki „édeskés” históriákat! - Milyen a „savanyú ábrázat”, „csípıs természet”, „keserő vigyorgás”? Itt az érzékelés átmegy az emlékek felidézésében, újrateremtı képzelıdéssel, fantáziajátékokba.

43 Szaglás -

Főszerek felismerése bekötött szemmel. Gyümölcsök, illatukról. Társaink, hajukról.

-

Milyen szaga van a friss újságnak? A fényes papírra nyomtatott könyvnek? Pékmőhelynek, autószerelı mőhelynek, asztalos mőhelynek? Milyen szagokról ismernénk fel otthonunkat? Milyen emlékeink kapcsolódnak az orvossághoz, a citromillathoz, a fenyıillathoz, az esı után párolgó föld szagához, füsthöz, gáz szaghoz? Milyen hangok kapcsolódnak a benzinfüsthöz, orvosság, vágott vöröshagyma illatához emlékezetünkben?

Felidézéssel:

-

Tapintás Vakvezetés ujjal: párban A vezeti a behunyt szemő B-t elıbb tenyérrel, majd ujj, végül ujjhegy érintéssel. Hangtávirányítás: A csak hanggal (beszéddel) irányítja a bekötött szemő B-t. Megırzés és újrateremtés Vizuális, motorikus, verbális emlékezet edzése Tárgyak asztalon alap: 10 letakart tárgy az asztalon – 20 mp. Megfigyelési idı után felsorolni, felidézni. nehezítési fok: o csökkenteni a megfigyelési idıt o növelni a tárgyak számát o pontosabb leírást kérünk Holnap, ha hozzád indulok… o magammal viszek egy bıröndöt o magammal viszek egy bıröndöt és egy kalapot o magammal viszek egy bıröndöt, egy kalapot és egy kutyát nehezítési fok: betőrendben mondani a szóláncot Ha majd megérkezem hozzád o el kell játszani egy mozdulatsort o a következı ezt megismétli, majd hozzáteszi a maga mozdulatát A múltra kérdezünk (egyszerő dolgokra) o milyen színe van az iskolakapunak? o milyen színő nagymamád szeme? Hogyan röppennek fel emlékeink tárgyak, tárgycsoportok hatására, melyeknek erıs érzelmi hatásuk van. Pl.: gyógyszeres üveg – kiskanál – citrom – teáscsésze, narancs – mogyoró – karácsonyfa – fenyıág, Ezek az emlékezetvallatók mind erısítik a nyelvi kifejezést is. Figyelni és emlékezni egyszerre tanulunk.

44 Képjátékok o párban elıbb egymás kezét, mint egy tárgyat alaposan megvizsgáljuk – szóban elmondjuk o két kéz eljátszik egy történetet Mit fejez ki a kéz? Eltakart ember csak kézzel fejez ki valamit. Háromra kitakarjuk az arcot, s ugyanezt kell eljátszani kisebb csoportokban. A kezek eljátszanak egy történetet. Fantáziajátékok

Idézd fel magadban! o ismerıs lakás o nagymama szobája o szertár, rajzterem, tornaterem, fertıtlenítıszer, nedves homok Tárgyak sorsa Összegyőrt menetjegy, szövetdarab, leszakadt gomb, üres boríték, egy számla, Milyen képekre, milyen eseményekre emlékeztet? A kicsiket az emlékezet és fantázia utánzó játékokra készteti. o milyen mozdulat jut eszedbe? (síléc, teve, hal, csónak, lekvár, stb.) o labdázzunk: medve, robot, páncélos vitéz, balett táncos o mit gondolsz, mit mond egymásnak két nyuszi a mezın, két virág a kertben, saját pár cipıd, stb.? A legszebb pillanat Mi volt a tárgy életének legszebb pillanata? (legyezı, egy préselt virágcsokor, babacipı, stb.) Mi volt a legszomorúbb pillanatuk? Találj ki o nem létezı keresztnevet barátodnak o nem létezı mesterségeket o állást mesehısöknek ki lehet: hullámfodrozó lélekszobrász, stb.? o új ünnepet – hozzá szertartást – menüsort az ünnepen Fantázia és érzékelési emlékkép utánzással o milyen lehet egy tehén vonszolása, csirke, tojás megfogása, (pontos mozdulatok) Fantázia és megjelenítés

45 o Jelenítsük meg testtel pl: csepegı vizet, olajat, nyúlós nyers tésztát, forrósodó zsírt, sülı tükörtojást, Fantázia és kapcsolatteremtés o Párban kitalált nyelvben beszélgetni, kitalált témáról, de nem megbeszélve azt. Mi lenne, ha nem az, ami? o Mi lenne a labda, ha kisebb, vagy nagyobb lenne? o És, ha más lenne az anyaga? Tedd helyzetbe o Minden lehet, csak az nem, ami (kendı, seprı) Térhasználat Térformálás Csodadoboz - Kiveszel valamit a dobozból, használd! Ki kell találni mi az? Ajtó - Belépsz egy ajtón úgy, hogy tudnunk kell belıle:  Ki vagy?  Honnan jössz?  Hová lépsz be?  Miért? Ablak - Kinézel az ablakon, s tudnunk kell belıle:  Mit csinálsz a szobában?  Miért nézel ki?  Mit látsz? Tájékozódás - Ülı testhelyzetek, más-más lelkiállapotban. - Járás különbözı szituációk esetén. - Térkitöltés, térközök és tekintetek egy fokozatosan megtelı liftben. - A normál kommunikációs távolság közös bemérése. - Személyes belsı zónánk megsértésének hatásai. Meleg kapu A kintrıl bejövınek meg kell találnia a körben állók között azt a két embert, akik barátságosan néznek rá, míg a többiek hidegen, elutasítóan, s a barátságos tekintetek között szabadulhat csak a körbıl. Vak rajzolás Körbe arcot rajzolni behunyt szemmel.

46 Utánzó játékok Tárgyhasználat - Utánozzunk valamilyen mindennapi tevékenységet, amelyet eredetileg valamilyen tárggyal végzünk. (Kié a legpontosabb?) Rövid cselekvéssor – vagy pillanatnyi fotó bemutatása, s a némán, csoportban, a kártyán lévı helyszínen. (Hol, kik vannak együtt?) Magunkat utánozzuk - Ilyen szoktam lenni …, meg ilyen… Stilizált mozgások - Így járnak a kutyák, a majmok, a túristák. - Így mutogatnak a tanárok, vásárosok, idegenvezetık. - Így esznek a fogyózók, a gyerekek, a nagyevık. Portré - A lyukba vágni egy grimaszt. - „Lefényképezni”. - Mit fejez ki? - Ki tud a legbutább, legvidámabb, stb. képet vágni? Légzés – hangadás – kiejtés – elıgyakorlatok Egy levegıvel - Nem 3, nem 6, nem 9… - Ugyanez 4-es, 5-ös, 10-es szorzótáblával - 1 mellett nem 3 áll, 2 mellett nem 4 áll… - Hétfı mellett nem szerda áll… - Január mellett nem március… - Hétfın én megyek tehozzád, kedden te jössz énhozzám… U.a.: lehet párban, egyszerre, ha már jól megy. Beszédes játékok Abba ne hagyd! – dialógus építésre tanít Egyszerő kérdésre, egyszerő válasz úgy, hogy mindig az elızıbıl induljon ki. Ezt is lehet csapatban! A1-re B1 válaszol. Ha nem tud, akkor B2. Ahol hamarabb elfogynak, az a csapat veszít. Egyszavas Egyszerő gondolatok közvetítése egy szóval, más-más hangsúllyal, hangulati háttérrel. „MAMA” kérdés-kérés-parancs-mérgelıdés-öröm-szomorúság, stb. Forró szék A székben ülıknek azonnal kell válaszolni a záporozó kérdésekre. Csak igazat szabad mondani, de lehet „passz”-t is.

47

Ügyességi játékok Babkeresés: Adott idıre a legtöbb babszemet összegyőjteni a szobában eldugottakból. Hol ketyeg? A eldugja, B megkeresi – csak a hang alapján, a ketyegı órát. Hol a győrő? Szoros körben állók valamilyen tárgyat körbe adnak hátul. A kör közepén lévınek ki kell találni, hol jár a tárgy. Színek-formák: Egy színnel, vagy egy formával kell tárgyakat megnevezni mindenkinek. Labdajáték kislányoknak: Egyenlıre – kétkettıre 1. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái -

-

Értékelı esetmegbeszélések: az osztályfınök a szaktanárokkal minden kritikus esetben, de legalább kéthavonta konzultál. Problémamegoldó fórumok: Ilyen témában szervezett szaktárgyi, vagy osztályfınöki munkaközösségi foglalkozások, nevelési értekezletek, évente legalább egy alkalommal. Pl.: napindító, napzáró beszélgetı körök. Hospitálásra épülı együttmőködés.

2. Háromhavonta kötelezı kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei - A szöveges értékelés – árnyalt értékelés: konkrét kidolgozása nevelıtestületi szinten. 1-4. szöveges értékelés kidolgozása 2004/2005. tanévtıl kezdıdıen bevezetésre kerül, mely egyénre szabott lesz, ami hatékonyabban szolgálja a tanuló fejlıdését. Lényeges, hogy a szöveges és szóbeli értékelés egyensúlyban legyen. - Egyéni fejlıdési napló vezetése: egységes szempontrendszer meghatározása, hogy mi szerepeljen ebben a naplóban. ÖSSZEFOGLALVA Az integrációs és képesség-kibontakoztató program sikeres megvalósulása függ a gyermektıl, a szülıi hozzáállástól és a pedagógustól. Ahhoz, hogy fejlıdést érjünk el, elsısorban emberi tényezıkön múlik. Nem kell hozzá korszerő technikai felszerelés, elég, ha három partner tud együtt a közös célért dolgozni. Azért, hogy a gyermek fejlıdjön, jól érezze magát az iskolában, örömmel jöjjön, s értéket vigyen haza. Ez nem valósulhat meg a pedagógus személye nélkül. A pedagógus feladata egyre nehezebb, mert a média sokszor a család, szomszédság, stb. helyettesítıjévé válik, s különféle normákat, értékeket, magatartásformákat közvetít. A pedagógus nemcsak értékközvetítıként, hanem szülıként, nevelıként is munkálkodik. Egész életünkkel kell bizonyítani tanulóink elıtt, hogy dolgunk van az életben. Nem kell azonnal nagy változásra számítani, de ha évente 20 %-os eredményt, fejlıdést tapasztalunk már nem dolgoztunk hiába.

48

ZÁRADÉK Az Integrációs Program elfogadása és jóváhagyása

A program tartalmáról az igazgató tájékoztatta a munkavállalókat. A nevelıtestület 2007. december 19-én megtartott nevelıtestületi értekezletén (jelenléti ív) egyöntetően elfogadta. A módosított Integrációs Program 2007. december 31-tıl érvényes. Jelen program nyilvános, hozzáférhetı az alábbi helyeken: igazgatói iroda, helyettesi iroda.

Kelt.: Téglás, 2007. december 19.

Szilágyiné Bodnár Erzsébet igazgató