KÉMIA Az osztályozóvizsga írásbeli, teszt és feladatlap kitöltése. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer alapján történik. A tanuló az osztályozó vizsga tervezett időpontja előtt legalább három héttel köteles szaktanáránál tájékozódni, hogy pontosan melyik tananyagrészig jutott el az osztály, ezzel pontosítva, hogy mely tananyagokból kell a vizsgára felkészülnie. Az osztályozóvizsga követelményei: 9. évfolyam Az I. féléves osztályozó vizsga tananyaga: 1./ A Mengyelejev féle periódusos rendszer „olvasása”. 2./ A környezetünk hidroszféra, litoszféra, bioszféra és azok szennyező tényezői, károsító emberi tevékenységek. 3./ A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben. – Projekt munka. - A víz értékes természeti kincsünk. - Mekkorák az atomok és a molekulák? - A víz földi előfordulása, jelentősége; az atomok, molekulák mérete. - Hogyan változott a tudósok elképzelése az atomról? - Milyen részecskékből épül fel az atom? Káros-e vagy hasznos is lehet a radioaktív sugárzás? - Az atommodellek fejlődése. Az atom felépítése. - Az atommag (proton, neutron), izotópok, radioaktív átalakulás gyakorlati jelentősége. - Magyar tudósok eredményei és szerepük az atomszerkezet és hasadás területén (pl. Szilárd Leó, Hevesy György, Teller Ede). 4./ A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”. - a csoportok megoldandó témaköreinek, feladatainak meghatározása - Víz, benzin párolgása, elegyedése; pl. jód oldódása az eltérő polaritású oldószerekben. - Miért eltérő a folyadékok sűrűsége, forráspontja? - Azonos és eltérő polaritású anyagok elegyítése, heterogén rendszerek létrehozása. - Heterogén rendszerek a természetben, a mindennapi életben. 5./ A kék bolygó. A víz. Változások. Projekt munka. - a csoportok megoldandó témaköreinek, feladatainak meghatározása - A víz körforgása a természetben, csapadékok. - Halmazállapot-változások, állapothatározók. - Vizes oldatok a természetben és környezetünkben. - Mitől sós a tenger? Óceánok, tengerek, vizes oldatok összetétele. Diffúzió. - Az oldódás, a hidratáció, az oldatok összetétele. Oldhatóság. - Koncentráció, hígítás, töményítés, keverés. - A vízkeménység és a vízlágyítás. A mosógép halála?
- A vízkeménység alapvető okai és a vízlágyítás. A vizsga típusa: írásbeli, teszt és feladatlap kitöltése Az II. féléves osztályozó vizsga tananyaga: 6./ A kék bolygó. Az energia. - Mitől megy végbe egy kémiai reakció? - A kémiai reakciók feltételei. - A reakciósebesség, a reakciósebesség hőmérséklet-, felület- és koncentrációfüggése, katalizátorok. - A fizikai és kémiai átalakulásokat kísérő energiaváltozások. - Hőelnyelő és hő-termelő folyamatok, - Az aktiválási energia és a reakcióhő. - Az enzimek. Katalizátorok. - Miért mondják, hogy a földi élet fő energiaforrása a Nap? - A Nap mint a földön kialakult rendszerek meghatározó energiaforrása. - A hidrogén oxidációjának szerepe az energiaszolgáltató folyamatokban. - Az energiaátalakítás, energiatárolás problémája. - Redoxi-reakciók. - Galvánelem, akkumulátor. - Magyar tudósok, feltalálók szerepe (pl. a sejtek oxidációs folyamatai: Szent-Györgyi Albert). 7./ A kőolaj - Hogyan lesz a kőolajból benzin? Mi a jó benzin titka? Miből ered az autót hajtó energia? - A kőolaj, a telített szénhidrogének szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, felhasználásuk és élettani hatásuk. - Egyes szerves molekulák térbeli szerkezetének modellezése. Az izoméria jelentősége. - Miért nem olthatunk mindig vízzel tüzet? - Baleset-megelőzés, tűzoltás szabályai. - A kőolajkészletek végesek, ugyanakkor életminőségünk jelentősen függ a kőolajszármazékoktól. - Az energiahordozók (atomenergia, fosszilis energiahordozók, tápanyagok) felhasználásának környezeti hatásai. - A zöld kémia törekvései, jelentősége, alapelvei. - A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei. 10. évfolyam Az I. féléves osztályozó vizsga tananyaga: Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák. - Ősi italaink. - Ősi ételeink. - Hogyan készül a kenyér? - Hogyan készül a sör? - Hogyan készül a bor?
- Cukor átalakulása gombákkal. - Hogyan méregtelenít a máj az alkoholt? - Mi a másnaposság kémiai oka? - Mitől savanyodik meg a tej? - A tejsav mint az izom és a tejsavbaktériumok, probiotikumok anyagcsereterméke. - Az alkoholok (etanol), aldehidek (acetaldehid) és karbonsavak (ecetsav, tejsav). -- -- Funkciós csoportok. - Az alkoholos erjedés. - Az etilalkohol enzimatikus oxidációja acetaldehiddé és ecetsavvá. - Az acetaldehid élettani hatása. - Modern italok. Hogyan keletkezik a buborék? - Az italkészítés mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú, illetve megfordítható folyamatok sorozata. - A Le Chatelier-Braun-elv. Dinamikus kémiai egyensúly. - Hogyan készül a tejszínhab? - Mitől lesz lyukacsos a tészta? - Hogyan készül és miért remeg a kocsonya? - Heterogén és kolloid rendszerek és előállításuk. - Reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. - Kolloid oldat, gél állapot. - A tartósítás ősi praktikái. - Miért szükséges adalékanyagok alkalmazása? - Az élelmiszer tömegtermelés, élelmiszerbiztonság. - Diffúzió, ozmózis. - Tartósítószerek. - A nitritek és a nitrátok szerepe a gyorsérlelésű, tömegtermelésű élelmiszerekben (botulizmus). - A szín- és aromaanyagok, ízfokozók (glutamátok), édesítőszerek felhasználása. Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek. – 1. rész. - Kelmék és divatok. Miből készül a ruhánk? - Természetes és mesterséges anyagok. - A lenvászon és a pamut. - A selyem és a gyapjú, fibrilláris fehérje, α-hélix, β-szalag. - A műgyapjú. - Természetes és mesterséges szerkezetek, építmények. (élővilág) - Milyen anyagok építik fel az élőlények vázát? - Miből készülnek az épületek, szobrok? - Az „élő szerkezet”. - Miért lehet a cellulóz a legelterjedtebb vázanyag a természetben? - Mely mesterséges anyagokban található cellulóz (pl. cellulózrostok papírban, lebomló kávéspohár)? - Mely használati tárgyaink készülnek cellulózból? - Hogyan készül a papír? - Miért fontos a hulladékpapír szelektív gyűjtése? - Cellofán, műselyem, celluloid. Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek. – 2. rész - a csoportok megoldandó témaköreinek, feladatainak meghatározása - A cellulóz, a cellulózrostok felépítése.
- Cellulóz alapú műanyagok. - A másodlagos nyersanyag. - „Házak és vázak”, építőanyagok. - A kitin mint a gombák és az ízeltlábúak vázanyaga. - A meszes vázak (kalcit, aragonitkristály) szerepe. - A kőzetek képződése, a márvány kialakulásának értelmezése. - A csont szerkezete. - Alabástrom, gipsz, a mészkő és a márvány. - Az égetett és az oltott mész. - Hogyan hatottak a történelemi fejlődésre a fémek és előállításuk kémiai lehetőségei? - A fémek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések. - A fémek előállítása redukcióval. - Az elektrolízis. Fémbevonatok készítése, a galvanizálás. - A modern műanyagok. Az II. féléves osztályozó vizsga tananyaga: Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek. - A korrózió. - Miből készülhetnek a műanyagok? - Milyen előnyös tulajdonságokkal bírnak a műanyagok? - Hogyan csökkenthetők a műanyagok alkalmazásával járó hátrányok? - Polimerizáció. - Néhány gyakori polimerizációs műanyag felépítése, tulajdonságai és alkalmazása. - A műanyag hulladékkezelés problémái, cselekvési lehetőségek. - A műanyagok újrafelhasználása és az újrahasznosításuk. Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság. - Az emberi bőr kémiája. - Hidratálnak-e a hidratálókrémek? - Hogyan hatnak a fényvédő kozmetikumok? - Hogyan csökkenti a ráncokat a hialuronsav? - Hogyan őrizhető meg a bőr szépsége? - A bőr lipidköpenye. - Az emulzió. - A glicerin vízmegkötő képessége és vízelvonó hatása. - A bőr minősége és az életmód, táplálkozás kapcsolata (pl. C-vitamin szerepe a kollagén szintézisben). - Tisztálkodó- és tisztítószerek hatásának alapjai. - Milyen anyagokat tartalmaznak a tisztálkodószerek? - Mitől bőrbarát egy tisztálkodószer? - Miért kell megelőzni, hogy a felületaktív anyagok az élővizekbe kerüljenek? - A mosószerek összetétele és működése. - Az „intelligens” molekulák, tisztítócsodaszerek. - A felületaktív anyagok. - A micella és a habképződés. - A kozmetikum kémhatása. - Az enzimek szerepe a tisztításban a tapintás minőségében. - A fehérítés és az optikai fehérítés különbsége, utóbbi nélkülözhetősége. - A vízkeménység és a vízlágyítás. A mosógép halála?
- A vízkeménység alapvető okai és a vízlágyítás. - A vizek szennyeződése, víztisztítás, víztakarékosság. - A víztakarékosság. A víztisztítás alapjai. - Hadüzenet a mikrobák ellen? - A fertőtlenítés elve és ésszerű alkalmazása. - Példák a fertőtlenítőszerekre. Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek - Mi a fehérjék sokféleségének titka? - A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata. - Hogyan történik a genetikai információ kódolása és értelmezése? - A nukleotidok a nukleinsavak alapegységei, DNS és RNS. - A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősége az orvosi, régészeti, evolúciós kutatásokban és kriminalisztikában. - A kémiai kommunikáció az egyedek és sejtek szintjén. - Teratogén anyagok. - A feromonok, az egyedek közötti kommunikáció kémiai alapjai. - A hormonok. - A sejtek kommunikációjának kémiai alapjai. - A hormonális szerek, fogamzásgátlók hatásának kémiai alapjai. - Példák magzati fejlődési rendellenességeket okozó vegyületekre. Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok - Gyógyszerek (pl. penicillin, az aszpirin) története, társadalmi hatásaik. - Hogyan hatnak a gyógyszerek? - Ártalmatlanok-e a növényi, állati eredetű készítmények? - Lehet-e ugyanaz a hatóanyag gyógyszer is, méreg is? - A hatóanyagok hatásának függése a koncentrációtól, érzékenységtől. - Hogyan mérgez a méreg? - Hogyan előzhető meg a mérgezés? - Mi a teendő mérgezés esetén? - Az aszpirin molekulájának jellemzői, az aromás szerkezet. - Az antibiotikumok hatásának elve. - Enzim, katalizátor. - Veszélyszimbólumok, biztonsági előírások. - Az alkohol, nikotin, drogok. A hozzászokás és a függőség kémiai alapjai. - A gyakran használt drogok
Az írásbeli dolgozatok/projekt házi dolgozatok értékelésének szempontjai: - 20 % - ig elégtelen (1) 21 – 40 % elégséges (2) 41 – 60 % közepes (3) 61 – 80 % jó (4) 81 – 100 % jeles (5) , amely fenti végeredmény az alábbi részletekből alakul ki a számítógépes projekt munka készítése és annak prezentációja során:
a./ kooperatív készség b./ szakmai irodalmazás c./ a projekt szakmai kidolgozottsága: d./ a prezentáció minősége e./ a prezentációt kísérő szöveg
0 – 20 % 0 – 20 % 0 – 40 % 0 – 10 % 0 – 10 %
A szóbeli feleletek értékelésének szempontjai: Jeles (5) érdemjegy: Ha a tanuló önállóan, jól felépítetten, mindent elmond. Jól látja a logikai összefüggéseket az adott tantárgyban és a kapcsolódó szakmai tantárgyakkal tud koncentrálni. A szakkifejezéseket biztosan használja. Ha valamely ismeretet kihagy, a feltett kérdésre jól felel. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására tud példát mondani. Jó (4) érdemjegy: Ha a tanuló zömében önállóan, jól felépítetten mindent elmond. A segítő kérdésre zömében jól válaszol. A fogalmakat, felsorolásokat, csoportosításukat tudja, de nem fejt ki. Kérdésre zömében jól válaszol. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására segítséggel tud mondani példát. Közepes (3) érdemjegy: Ha a tanuló témakörismerete vázlatos, hiányos. Több segítő kérdésre rávezetés után válaszolni, de ismeri a lényeges összefüggéseket. A szakkifejezések használatában téveszt, rávezetéssel tudja csak javítani. Önállóan nem tud gyakorlati példát mondani. Elégséges (2) érdemjegy: Ha a tanuló a tétel felépítésével kapcsolatban az alapvető fogalmakat ismeri. Nem téveszti el a tétel/kérdés tartalmát. A főbb csoportosítási ismérveket segítséggel tudja elmondani. A szakkifejezések használatában téveszt és csak rávezetéssel képes korrigálni. A témakörön belül a főbb kérdésekben tájékozottságot mutat. Gyakorlati példát segítséggel sem tud mondani. Elégtelen (1) érdemjegy: Ha a tanuló az alapvető fogalmakkal nincs tisztában. Rávezető kérdésekkel sem tudja felépíteni feleletét. A feltett kérdésre ismételten nem tudja a helyes választ. Ha a tanuló nem kíván felelni felkészültsége miatt. A féléves szóbeli vizsgán új tétel húzását nem támogatjuk – a feleletére az elégtelent az osztályozó naplóba beírjuk, a javító vizsgára a vizsgaidőszakon belül egy későbbi időpontban kerül sor, amely megfeleltethető a „pót tétel” húzásának. Budapest, 2014. február 7. Bathó Csaba szaktanár
