Kellemes ünnepeket kívánunk olvasóinknak!

B A L A T O N I

XVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2010 DECEMBER ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA

3

Beszélgetés Horváth Endre helyettes államtitkárral

10

Új polgármesterek a tóparton

14-15 2011. évi naptár

Kellemes ünnepeket kívánunk olvasóinknak!

Csendélet a siófoki mólón

25

A „nagykövet“ a Balaton elkötelezettje

2

AKTUÁLIS

Elkerülik a gyakorlatozó Más gépek a Balatont? karácsonyra

LAPSZÉL

vágyom… Valamikor a nyár végén olvastam egy hírt, amely arról tudósított, hogy Nagy-Britannia egyes áruházaiban megkezdõdött a karácsonyi vásár (innen is látható, mennyire le vagyunk szakadva a nagybetûs Nyugattól!). November közepéig azonban itthon gyötrõdnünk kellett: ugyan mikor láthatunk szaloncukrot, Télapót (nem ám Mikulást!), no meg Halloween szörnyeket. Bejött, nem csalódtam! Nem is külön-külön, hanem szinte egyszerre. Kavalkád itt, kavalkád ott (igaz, kissé visszafogottabb, mint tavaly), kiválóan irányított népbutítás. Ami csak csilloghat, az ragyog is (József Attila után szabadon: gagyog is…). Azaz: mégsem: az öt-hat és még több évesek orra már nem tapad a portálüveghez, bátran belenevetnek a plázában sétáló (mert az a helye ám!) Télapó (még most sem Mikulás) arcába. Tudják jól: Kovács Laci bácsi van a maskara alatt. Hinni már csak az egészen aprók tudnak (mernek?), bennük még élhet valami – géneken átörökített – áhítat, amit persze rekordgyorsasággal igyekeznek a körében élõk megcáfolni. Ilyentájt csaknem mindenki kalkulál: mire is futja a családi költségvetésbõl. Mert a válság azért csak megtette a hatását… Kezdõdik a tülekedés a boltokban, jármûveken, csak éppen egyrõl feledkezünk meg: lelkünk ünneplõbe öltöztetésérõl. Ádvent vasárnapjai szürke bevásárló napokká válnak, asszonyok agyondolgozzák magukat a konyhában, aztán holtfáradtan rogynak karácsonyi terített asztalukhoz. Közben pedig valaki fázósan fekszik a jászolban. Reá alig gondol valaki a hátralévõ hetekben. Nos, én más karácsonyra vágyom. Szerény fára, kézzel készített ajándékokra, meleg együttlétre szeretteimmel. Nagy beszélgetésekre, játékra, imádságra. Igaz, vágyam olcsóbb, így nem illik a XXI. század szellemiségébe. Vagy tán mégis? Én a magam karácsonyának boldogságát kívánom lapunk Olvasóinak.

Zatkalik András

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

A honvédelmi miniszterhez fordult Kepli Lajos, a Jobbik képviselõje az Országgyûlés azonnali kérdések órájában „Kismagasságú katonai légifolyosók ismét a Balaton felett?” címmel. A képviselõ ugyanis úgy értesült, hogy a Honvédelmi Minisztérium a honvédség harci- és szállító repülõgépei számára engedélyezni kívánja a jelenleg mezõgazdasági- és sportgépek által használt alacsony légterû folyosók kiképzési célú használatát. Az egyeztetések során kirajzolódó térképek szerint több folyosó a Balaton térségét is keresztezi, amely azonban a Balaton idegenforgalmi szerepe, fejlõdése miatt elfogadhatatlan. - Hazánk szuverén állam, megvédendõ légtérrel, amihez légierõre van szüksége harci- és szállítógépekkel. Ezek mûködtetéséhez kiválóan képzett pilótákra van szükség. A földfelszíni és a légi célok elleni harci tevékenység, illetve az ellenséges felderítés észlelési magasság alatt olyan nélkülözhetetlen képesség, amire ki kell képezni a pilótákat. Erre csak hazánk területén kerülhet sor. Ezért a hatályos törvények betartása mellett hatástanulmányok készülnek és folyamatosak az egyeztetések minden illetékes civil szervvel. A Balaton térségében évente egy-egy alkalommal kerülhet sor a Balaton térségében kiképzési célú gyakorlatra - nyugtatta meg a képviselõt, illetve a lakosságot válaszában Hende Csaba, amit a Jobbik képviselõje elfogadott, hozzátéve, hogy elismerik az erõs és jól képzett honvédség szükségességét. A Balaton feletti repülési gyakorlatok ügyében Gruber Attila, a Fidesz parlamenti képviselõje is egyeztetett a parlamentben Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. Egyeztetésük során a miniszter ar-

ra tett ígéretet, hogy bár a Balaton érintettsége teljesen nem szûnhet meg de a korábbi hosszanti gyakorlópálya kikerül a tervbõl. A Honvédelmi Minisztérium az elképzelés szerint fokozatosan vezetné be a kismagasságú katonai folyosókat annak érdekében, hogy a Gripen vadászgépek, valamint más katonai repülõgépek 900 méter alatti magasságokban gyakorolhassanak - térképen. „Bízom a miniszter adott szavában. Megértem a honvédelem, valamint a kismagasságú repülések gyakorlásának a fontosságát, de az országnak érdeke az is, hogy, ezek a repülések ne érintsék a Balaton fölötti légteret, ne kelljen megszakítani a szabadtéri színházi elõadásokat, amíg a repülõk elhúznak felettük, s a turisták ne érezzék magukat fenyegetve a bombázók láttán - kommentálta a miniszteri ígéretet Gruber Attila.

A.A - Gy.L.

Ünnep és jótékonyság

Ünnep a szárszói református templomban Az ország eddigi legnagyobb ipari katasztrófája igen sok embert és szervezetet ösztönzött arra, hogy saját lehetõségein belül segítse az iszapkatasztrófa által sújtott embereket. A Balaton déli partján is több településen rendeztek olyan programokat, amelyeknek bevételét az iszapkárosultak részére ajánlották fel. Az egyes ilyen kezdeményezések során nem gyûltek össze milliók, de ha összességében nézzük, mégis komoly segítséget jelenthettek a rászorultaknak. Az alábbiakban – csak röviden – néhány ilyen jótékonysági rendezvényrõl számolunk be. Zsúfolásig megtelt érdeklõdõkkel november elején a balatonszárszói református templom, ahol a Soli Deo Glória Kórus megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte jubileumi koncert

S Z Á M

keretében. A Pörneki Anikó énekmûvész által vezetett csoport rendkívül színvonalas és szívet melengetõen családias hangulatot teremtett a templom falai között. Dorogi Sándor polgármester is kiemelte a kórus elévülhetetlen érdemeit a helyi közösségteremtésben, színvonalas mûvészeti tevékenységében. Az esten köszöntötte a résztvevõket Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke is, aki azért volt jelen az eseményen, mivel a jubileumi koncert egyben jótékonysági rendezvény is volt, s a résztvevõk adományait a vöröskereszt gyûjtötte a vörösiszap károsultjainak megsegítésére. Szintén a vörösiszap-katasztrófa által sújtott térségeknek kívánnak segítséget nyújtani Siófokon a Hagyományos Imre-napi Hangverseny szervezõi. A Siófoki Városi Gyermekkórus, Siófoki Ifjúsági Kamarakórus, Siófoki Bányász Nõikar és a Siófoki Férfi Dalkör november közepén tartotta jótékonysági koncertjét a Kálmán Imre Kulturális Központ színháztermében. A hangversenyen vezényelt Suba Nádja, Lovrek Károly, valamint Timár Cecília, közremûködött Bernáthné Fülöp Zsuzsa, Vojtkó Ágnes és Kersák Edina. Balatonföldváron is szerveztek egy jótékonysági koncertet a Devecseri Zeneiskola megsegítésére. Az esten fellépett a Balatonföldvári Ifjúsági Fúvószenekar és a Devecseri Ifjúsági Fúvószenekar, valamint a Bajor Gizi Közösségi Ház Vegyeskara.

Gy.L.

INTERJÚ

Kiemelt helyen az egészségturizmus fejlesztése Beszélgetés Horváth Endre helyettes államtitkárral Lapunk hagyományos vezetõ interjújában ezúttal Horváth Endrének, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelõs helyettes államtitkárának tettük fel kérdéseinket, aki elsõsorban a turisztikai ágazat kormányzati teendõit koordinálja. - Hazánk képviseletében Ön is részt vett a Máltán megtartott Európai Turizmus Fórumon. Az itt hallottakat miként összegezné? - A máltai eszmecsere valamennyi elõadásából, elhangzott javaslataiból kitûnt, hogy mindenképpen tovább kell erõsíteni földrészünk, Európa vezetõ szerepét a turizmusban. Ennek számtalan eszköze, lehetõsége közül a fórum többek között támogatandónak ítélte a tematikus utak, így a vallási turizmus keretében például a Mária út fejlesztését. Ez érinti hazánkat is, többek között éppen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, amelynek adottságait már igyekeztünk is számba venni egy zirci idegenforgalmi konferencián. Európa turisztikai szakemberei földrészünk lehetõségei közé sorolták az egészségügyi turizmus fejlesztését, és mindenképpen szükségesnek tartják a turizmusban mûködõ kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztését. A fórumon szó esett arról, hogy miként lehetne még jobban bekapcsolni a turizmusba az idõseket, a 18–30 év közöttieket, valamint a fogyatékkal élõket, ami által növelhetõ lenne a vendégforgalom, illetve oldódhatna a szezonális és területi koncentráltság. Mindez a magyar turizmus számára is kívánatos, amellyel igazodhatunk az európai célkitûzésekhez, a szorgalmazott európai trendekhez. - Vagyis nem véletlen hogy az Új Széchenyi-terv kiemelt helyen kezeli az egészségipart, s benne az egészségügyi turizmust. - Valóban. Az egészségipar az egyik legígéretesebb ágazat az ÚSZT hét kiemelt programja közül, a gyógy- és termálturizmus már az elsõ Széchenyi Terv idején is nagy sikereket ért el. Az egészségipar valódi kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak, amennyiben hazánk kihasználja a rendelkezésére álló potenciálokat. Az egészségipar valamennyi nemzetgazdasági prioritásnak megfelel: munkahelyeket teremt, erõsíti a kis- és középvállalkozói szektort, jól képzett szakembereket igényel és ezáltal élénkíti az oktatást-képzést, tartós gazdasági növekedést biztosít, valamint javítja az emberek egészségi állapotát, emellett jövõképet ad az egészségügyi ágazatnak. Az egészségipar terén létezõ és ismert sajátosságaink vannak: gazdag termálvízkinccsel, a gyógyítás terén megfelelõ szakértelemmel, ismerettel és hagyománnyal bírunk, jól képzett szakemberekkel és kiváló kutatási eredményekkel rendelkezünk. Az Új Széchenyi-terv egészségipari programja erõsségeinkbõl, természeti adottságainkból és speciális tudásunkból stratégiai elõnyt kovácsol. Az egészségipar magába foglalja hazánk kivételesen gazdag termál- és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hatékony, sokrétû kiaknázását és hasznosítását, másrészt – ezzel összefüggésben – az egészség megõrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termelõ és szolgáltató iparágakat harmonikus rendszerbe kapcsolja össze. A program sikeres megvalósulása esetén komoly növekedést érhetünk el az ország versenyképessége és foglalkoztatási szintje terén, amely végsõ soron Magyarország nemzeti össztermékének emelkedésével járhat. - Az Új Széchenyi-terv pályázatai 2011 januárjának közepétõl a tervek szerint folyamatosan ismertté válnak. A turisztikai szakmát érintõen mire fókuszálnak a kiírások, illetve milyen források állnak majd az ágazat rendelkezésére? - A pályázatok elsõsorban nem a mennyiségi, hanem a minõségi fejlesztéseket részesítik majd elõnyben, s a szálláshely-fejlesztések mellett lesznek pályázati lehetõségek a vendéglátás számára is, az egészségipar céljaival összhangban. Az ÚSZT keretében, melynek anyagi hátterét az uniós pénzek jelentik, összességében 120 milliárd forint jut majd turizmusra. Ennek segítségével is szeretnénk hosszú távon, 10 év alatt a turizmus nemzetgazdaságban játszott szerepét és az ágazatban dolgozók létszámát is duplájára növelni, továbbá - a Gyógyító Magyarország koncepció mentén – hazánkat Európa gyógyturisztikai központjává fejleszteni. - Az említett források mellett a szakma régóta szorgalmazza a pénzügyi, közgazdasági szabályozás igazítását a jelen lehetõségeihez, kihívásához, egy olyan törvényi háttérnek a megteremtését, amely garanciát biztosít a hosszú távú fejlesztésekhez, befektetésekhez. - Reményeink szerint 2011 végére elkészül az évek óta halogatott és a korábbi kormányzat által csak ígért Turizmus Törvény, amelynek lehetséges tartalmáról már folytattunk tárcán belüli egyeztetéseket. További fontos jogalkotási teendõnk az utazásszervezésrõl és utazásközvetítésrõl szóló rendelet módosítása, vagy – az erre hivatott hatósággal együttmûködve – a jogosulatlan idegenvezetés visszaszorítása.. Nagy reményeket fûzûnk az Országmárka Tanács tevékenységéhez is, melynek fókuszában az ország márkázása áll, többek között a „Gyógyító Magyarország” motívum mentén.

- A belföldi vendégforgalom dinamikus fellendüléséhez az elmúlt években nagy mértékben hozzájárult az üdülési csekkrendszer. Tagadhatatlan ellentmondásai miatt úgy hírlik idõvel megszûnik, s helyébe egy új forma lép, a Széchenyipihenõ kártya. Ez mikorra várható? - A jövõ év elején kerül kibocsátásra a célzottabb, s egyúttal nagyobb értékû felhasználást lehetõvé tevõ Széchenyi pihenõkártya, amelyet a munkaadók 300 ezer forintig adhatnak munkavállalóik számára. A kártya összege 16 százalékos személyi jövedelemadó alá esik majd, ami a munkáltatónak gazdaságos, míg az eddigi üdülési csekk 6 százalékos jutalékánál lényegesen alacsonyabb jutalék terheli. Ez, és az azonnali pénzhez jutás az elfogadók számára mindenképpen kedvezõ. A kártyáról a közeli napokban készül el a kormányrendelet. Várhatóan 3–4 hónap szükséges a kibocsátó-elfogadó hálózat kiépítésére. Szeretném leszögezni, semmiképpen sem célunk az elfogadó kör szûkítése. A kártyára utalt összeget ugyanakkor nem kell egyszerre elkölteni. Így 30–34 százalékos keresletnövekedés várható a Széchenyi pihenõkártya bevezetésétõl, miközben kifutásáig természetesen párhuzamosan megmarad az üdülési csekk is. - Az Új Széchenyi-terv idegenforgalmunk zászlóshajójának az egészségturizmust, pontosabban annak fejlesztését említi. Ez a Balatonnál élõ, tevékenykedõ turisztikai vállalkozásokat némi aggodalommal tölti el, mivel profiljaikkal, szolgáltatásaikkal jobbára a nyár, a Balaton vizének örömeihez igazodtak. Attól tartanak, hogy az elkövetkezõ években hátrányba kerülnek. - Nem hinném, hogy aggódniuk kellene. A magyar tenger értékeinek védelmére, bõvítésére a jövõben is biztosítja a kormány a szükséges forrásokat. A magyar tengernek olyan egyedülálló kínálata van, amely mindenképpen tovább fejleszthetõ, s az egészségipar elõtérbe kerülésével éppen a világszínvonalhoz zárkózhat fel. A gyógyturisztika köré csoportosult szolgáltatások révén bõvíthetõ a szezon, köszönhetõen a Balaton melletti termál- és gyógyvizeknek, vagy a hivatásturizmus keretében az egyre biztatóbb orvos és gyógyszerész kongresszusoknak. Az egészségmegõrzõ projektek, a kapcsolódó szórakoztatási programok is éppen azt teszik lehetõvé, hogy amikor már nem lehet a vízbe menni, akkor is érdemes legyen felkeresni a Balatont. Az Új Széchenyi-terv semmiképpen sincs ellene a Balatonnak, hiszen azzal, hogy forrásokat biztosít majd a szálláshelyek idõszerûvé vált korszerûsítésének, minõségi fejlesztésének, éppen a Balatonnak kedvez, amely a hazai szálláshelyek meghatározó részével rendelkezik. S vendéglátó hálózatának is, amely az egészséges gasztronómia, az egészséges ételek, alapanyagok, technológiák hasznosításának támogatásával tovább erõsítheti a tó vonzerejét. Az alulról szervezõdõ helyi, majd térségi, regionális TDM szervezetek számára megnyíló sok száz milliós forrásokkal – amely szervezetek létrehozásában jeleskedik a Balaton – a stabil és hosszabb idejû vendégtartózkodás feltételei teremthetõk meg. Igaz, e szervezetektõl mindenekelõtt azt várjuk el, hogy a helyi gazdaságokra építsenek, hogy helyi márkákat, helyi terméket fejlesszenek, s egységes, összehangolt marketing tevékenységet fejtsenek ki a desztináció ismertté tételében. A különbözõ pályázati kiírásoknak ugyanis csak így lehetnek nyertesei. Egyszóval az Új Széchenyi-terv révén, reményeim szerint, a Balaton semmiképpen sem kerül hátrányba, csak erõsítheti versenyképességét, helyzetét a hazai és a nemzetközi piacon, amely a korábbi években tagadhatatlanul némiképpen megkopott.

Andrássy Antal

2 0 1 0

D E C E M B E R

3

4

AKTUÁLIS

Informatika Honatyák a társadalomért az interaktív régiófejlesztésrõl Az elmúlt idõszak jelentõs változásokat hozott Közép-Dunántúl társadalmi-, gazdasági életében egyaránt, melyet a jövõ fejlesztési tervezésének követnie kell. Ennek érdekében a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Cser-Palkovics András elsõ ízben közös fórumra invitálta Fejér, Komárom-Esztergom, valamint Veszprém megye országgyûlési képviselõit. A székesfehérvári Hiemer-házban megtartott régiós országgyûlési képviselõi tanácskozáson közel 30 honatya vett részt. E kezdeményezés célja annak a fejlesztéspolitikának a segítése, támogatása, ami ennek a régiónak valóban a legfontosabb feladatait kész és képes is megoldani a fejlesztések területén. Ehhez folyamatos konzultációkra van szükség annak érdekében, hogy mindenki úgy érezze: a fejlesztéspolitika az õ régióján belül a településeket és az ott élõk érdekeit szolgálja – fogalmazott a KDRFT elnöke. CserPalkovics András hangsúlyozta: fõ feladatunk, hogy a fejlesztési tanács és az ügynökség tevékenysége révén a rendelkezésre álló forrásokat szolgáltató jelleggel valóban oda tudjuk juttatni és ott tudjuk közösen felhasználni, ahol az a leghatékonyabban történhet meg a régióban. Ennek eredményeként az elmúlt hetekben már konkrét intézkedéseket is tettünk – például a gazdaság élénkítése és fejlesztése érdekében forrásátcsoportosításra kértünk hozzájárulást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtõl. A KDRFT elnöke elmondta: ezt a munkát akkor tudjuk hatékonyan végezni, ha folyamatos konzultáció keretében megkapjuk azt az információt, ami helyben, térségek szintjén van meg, akár szakmai és képviselõi közegben. Éppen ezért a mostanihoz hasonló régiós képviselõi konzultációkat rendszeres idõközönként szorgalmazunk és tartunk, hogy eljusson a tanácshoz és az ügynökséghez minden hasznos információ, amivel dolgozni tudunk a régió fejlesztése érdekében. Hozzátette: az elmúlt hetekben a civil egyeztetõ fórum, valamint a gazdasági élet szereplõivel is folytatott már konzultációt helyi és régiós szinten a régió vezetése.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelõs államtitkár is részt vett a Balatonfüreden megrendezett, kétnapos „Informatika a Társadalomért” címû konferencián. Az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének közös rendezvényén Fellegi Tamás jelezte, hosszú távú infokommunikációs stratégia készül. A miniszter hangsúlyozta: a digitális megújulás során nagy hangsúlyt kell fektetni egyrészrõl a kínálati oldal fejlesztésére, másrészrõl az informatikai infrastruktúra átalakítására. A közigazgatás informatikai reformja is része ennek a megújulásnak, amelynek során a kormányzati informatika konszolidációhoz és a párhuzamosságok felülvizsgálatához szükséges törvényi hátteret már elõkészítették. Fellegi Tamás elmondta, hogy a kormány nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslata lehetõvé teszi hamarosan a 23 nevesített adatbázis konszolidációját. A miniszter szerint ugyanis tarthatatlan, hogy nemzetbiztonsági szempontból kényes adatokat magáncégek kezeljenek. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár elõadásában jelezte, hogy a Digitális Magyarország vitairat az elFellegi Tamás miniszter sõ olyan ágazati stratégia, ami teljes körû egyeztetésre került olyan szakterületekkel, mint az egészségügy vagy az oktatásügy. Az államtitkár elmondta, hogy több mint 100 érdemi észrevétel érkezett a vitairathoz, amelyeket beépítettek a koncepcióba. Fõ célokként a digitális írástudatlanság mérséklését és az európai digitális menetrend által megszabott feladatok teljesítését (mint például a 100%-os szélessáv lefedettség). Az állam körében végrehajtandó feladatok közül kiemelte a bürokrácia csökkentését, a szerverek, alkalmazások és hálózatok konszolidációját, amelyben a Kopint-Datorg Zrt. és a közeljövõben létrehozandó, az informatikai infrastruktúra fejlesztését szolgáló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség lesz a fõ partner.

K.S.

Lobbi lépésrõl lépésre Parlamenti képviselõk a fórumon Interaktív régiófejlesztésben gondolkodunk, vagyis szeretnénk elérni, hogy a régióban meghatározó szervezetek, szereplõk együttmûködésével történjen a régió fejlesztési irányainak meghatározása, illetve azon források elosztásában való közremûködés, amelyeket a régió számára vagy kormányzati, vagy európai uniós támogatások szempontjából meghatároztak – fogalmazott a tanácskozáson a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója. Temesvári Balázs ismertette az országgyûlési képviselõkkel a Közép-dunántúli Operatív Program regionális akciótervének munkaközi tervezetét, amely szerint 2011 és 2013 között 38 milliárd forint európai uniós támogatás áll majd rendelkezésre pályázatok formájában a régió számára. A tervezet szerint gazdaságfejlesztésre 6 milliárd Ft, turizmusfejlesztésre 7,4 milliárd Ft, integrált városfejlesztésre 1,1 milliárd Ft, környezeti- és közlekedési infrastruktúra fejlesztésre 21 milliárd Ft, valamint humán infrastruktúra fejlesztésre 2,57 milliárd Ft összegû támogatás juthat pályázati úton a régió 3 megyéjének településeire. Az akcióterv tervezetében, ezen belül is a pályázatok keretösszegében még várhatóak módosítások, átcsoportosítások; a regionális akcióterv végleges változatát a kormány várhatóan az év végéig fogadja majd el. A konzultáció keretében a Fejér, Komárom-Esztergom, valamint Veszprém megyei országgyûlési képviselõk egységes igényként fogalmazták meg a pályázati rendszer egyszerûsítését, valamint azt, hogy a pályázati lehetõségek, a kiírásra kerülõ pályázatok az önkormányzatok, gazdasági szervezetek és a potenciális pályázói kör valós igényeit tükrözzék.

K. B.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

Örvendetesnek nevezte az elmúlt hetek fejleményeit – az ifa állami támogatásának növelését, a nemzeti marketingkeret és a TC emelésének biztató jeleit, a Széchenyi Pihenõ Kártya közelgõ bevezetését - Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke a szövetség sümegi közgyûlésén, december elején. A közgyûlésen jelen volt Ujhelyi István, a magyar parlament alelnöke, Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A résztvevõket köszöntötte Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere, valamint Papp Imre, a Hotel Kapitány és a Várbirtok tulajdonosa, üzemeltetõje, akinek negyedszázados tevékenységét, s családjának munkásságát a szálloda szövetség elnöke külön is nagy elismeréssel méltatta. Erdei János elnöki beszámolójában elmondotta, hogy az MSZSZ jelenleg csaknem 370 szállodát és 110 társult tagot, 25 éttermet és 20 oktatási intézményt, 6 hotelláncot és 4 tiszteletbeli tagot tudhat sorai között. Kitért a szállodaipar aktuális helyzetére is. Mint mondta, az idei emelkedõ vendégszám sajnos nem járt együtt a bevételnövekedésével. Szólt a szövetség lobbizó tevékenységérõl, amelynek során számos javaslatukat befogadták az ágazat irányítói, s néhány örömteli módon már meg is megvalósult. Ám a szállodaipar jövedelmezõségének visszaállításához ennyi sajnos még nem elég. Ezért a szövetség továbbra sem tesz le a lobbizásról az alacsonyabb, versenyképesebb áfa-kulcs, a magasabb OEP-finanszírozás és az elfogadható hitelfelvételi lehetõségek - akár Turizmus Bank létrehozásával eléréséért.

A.A.

6

AKTUÁLIS

Polgármesterek, A Balaton jegyzõk konferenciája közbiztonságáért Országos szinten is egyedülálló, ami Somogyban immár csaknem két évtizede gyakorlat, mármint, hogy évente összegyûlnek a megye önkormányzatainak vezetõi (polgármesterek, jegyzõk), s közösen vitatják meg közös gondjaikat, valamint hallgatják meg a legfrissebb információkat az adott területen elismert szakemberek elõadásában. Az idei tanácskozásnak novemberben három napig a siófoki Hotel Azúr adott helyet. A résztvevõket elsõként ezúttal is Somogy megye elsõ embere, Gelencsér Attila közgyûlési elnök köszöntötte, aki megnyitójában többek között kitért arra is, hogy egy évvel ezelõtt az ország népe a Bajnai-csomag miatt bosszankodott, amely pénzt vett el az emberektõl és az önkormányzatoktól. Akkor ezt a megszorítást az IMF-re fogták, az emberek pedig azt hitték, hogy ha a nemzetközi hiánycélt elfogadjuk, azért érdemes lesz áldozatot hozni. Utólag aztán kiderült, hogy az egy évvel ezelõtti megszorítások szinte teljesen hiábavalónak bizonyultak, s a 3,8 százalékos hiánycél így sem tartható. Látva ezt az új kormány egyik legfontosabb döntése az volt, hogy nem az embereket, hanem a multikat, a nagyvállalatokat adóztatja meg. De a kivetett extra adókból arra már nem jut, hogy ebbõl az emberek és az önkormányzatok is kaphassanak. A korábbi nyolc évet fél év alatt nem lehet korrigálni, semmissé tenni.

Két rendõr és egy polgárõr kapta idén „A Balaton Régió Közbiztonságáért” kitüntetést, amelyet a három tóparti megye összefogásában létrejött Balatoni Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testület ítél oda minden évben. A december eleji siófoki rendezvényen Jamrik Péter, a testület elnöke még egy díj odaítélését jelentette be, méghozzá Suchman Tamásnak, a Balaton Fejlesztési Tanács volt elnökének, aki súlyos betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen.

A díjazottak: Molnár Zoltán, Szabó Kálmán, Újvári Attila

A továbbiakban Gelencsér Attila elmondta: az emberekkel való beszélgetés az önkormányzatok vezetõinek, polgármestereknek, jegyzõknek, képviselõknek nem fölösleges idõpocsékolás, hanem politikai szükségszerûség. Az önkormányzatokban különbözõ világnézetû emberek dolgoznak, a cél viszont közös: mindenkinek össze kell fogni az emberek érdekében, s az lesz sikeres településvezetõ, aki részt tud venni a megújulási, megújítási folyamatokban. Tudomásul kell venni, hogy minden változtatás tele van hibával, de ezért nem lehet az a megoldás, hogy akkor nem változtatunk! Úgy kell fokról-fokra elõre haladni és változni, hogy közben korrigáljuk, javítsuk is a hibákat. A „hogyanok” és a „mikéntek” megvitatása során a siófoki fórumon a résztvevõk többek között a közrendrõl, közbiztonságról, a közigazgatás átalakításáról, a költségvetésrõl, vízellátásról, az önkormányzatok jövõ évi várható finanszírozásáról, az egyházak és a kisebbségi önkormányzatok helyzetérõl, a Leader jelenérõl és a jövõben várható változásokról, közút- és regionális fejlesztésekrõl tanácskoztak.

Gyarmati László

Molnár Zoltán rendõr alezredes, a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Közbiztonsági Osztályának vezetõje 2005-tõl tevékenyen részt vesz a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság munkájában, mint a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság rendészeti összekötõje. Évek óta tervezi-szervezi, és koordinálja a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Balaton-parti rendõrkapitányságainak idegenforgalmi szezonban végrehajtandó rendészeti feladatait. Elismert tervezõje a rendezvénybiztosításoknak. Részt vett a Balaton-parton megrendezésre kerülõ nagy tömegeket vonzó rendezvények nyílt rendõri biztosításának megszervezésében. Szabó Kálmán, a Tihanyi Takaró Mihály Polgárõr Egyesület alapítója, elnöke e feladatköre mellett 2009. évtõl a balatonfüredi térséget tömörítõ egyesületek régióvezetõjeként is dolgozik. 2010. évben a Balatoni Polgárõr Koordinációs Testület munkájában a területi sajátosságoknak megfelelõ módszerek hatékony alkalmazásával vett részt. Szakszerû tevékenységének köszönhetõen az együttmûködés a Balatonfüredi Rendõrkapitánysággal, a települések önkormányzataival, illetve egyéb - a közterületek védelme érdekében tenni akaró - szervezetekkel mind szorosabbá vált. Újvári Attila rendõrõrnagy, a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányság Rendészeti Igazgatósága Ügyeleti Osztályának vezetõje. A közrendvédelmi szakterületen vezetõi beosztásban immár közel egy évtizede kimagaslóan tevékenykedik. A Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság megalakulását megelõzõen is, de azt követõen még nagyobb aktivitással, sikeresen szervezte és koordinálta a Balatonalmádi Rendõrkapitányság, majd a fõkapitányságra történõ kinevezését követõen, a fõkapitányság idegenforgalmi szezonnal kapcsolatos rendõri feladatait. A bizottság tevékenységében évek óta a rendészeti szakterület koordinátoraként tevékenykedik attól függetlenül, hogy jelenlegi beosztása más jellegû. Tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fõkapitányság évrõl évre jobb eredményeket ért el a turisztikai szezon rendõri biztosításában, a Balatonhoz érkezõ vendégek és az ott élõ állampolgárok részérõl elvárt stabil közbiztonság fenntartásában.

Gy.L.

Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat Fónagy János parlamenti államtitkár elõadása nyitotta meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 18. alkalommal megrendezett éves konferenciáját Balatonalmádiban. Az államtitkár a kormányzati közlekedési és logisztikai fejlesztéspolitikai elképzeléseket ismertetve kifejtette: a két szektor az Új Széchenyi-terv kiemelt ágazata. Határozott szándék e területeken is a nemzeti érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a hazai szolgáltatók helyzetbe hozása. A pénzügyi-gazdasági világválság 2009-ben ezt az ágazatot is érintette: a szektorban mûködõ magyar vállalkozások száma 28.600-ra csökkent, s ezen belül a közúti fuvarozók száma ezerrel lett kevesebb - tette hozzá az államtitkár. Rámutatott arra is, hogy a szektor száz legnagyobb árbevételû vállalkozásának a forgalma tavaly az elõzõ évihez képest 4,8 százalékkal csökkent, s a 100-ból csupán 35 vállalkozás tudta növelni az árbevételét. Fónagy János szerint az áruszállítás volumene 2009-ben 11,8 százalékkal, a teljesítménye pedig 6,3 százalékkal esett vissza. A legnagyobb mértékben a vasúti

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

(21,6 százalékkal) és a belvízi szállítás (18,6 százalékkal) teljesítménye mérséklõdött. Ennek ellenére Magyarország a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetõen hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat, az észak-déli irányú forgalomban az Adriai-, Balti- és Fekete-tengeri kikötõk hátországaként mûködhet. Az államtitkár szólt arról, hogy Magyarországnak van Európában az egyik legsûrûbb vasúti hálózata - az ugyan régi szakmai vita, hogy ez mennyire teher vagy elõny, s mennyire kell leépíteni -, de tény: Európában is a szállítások jelentõs részét a vasútra „tették át“. S ez nem csak logisztikai kérdés, de alapvetõen gazdaságpolitikai is; a vasút még mindig az ország legnagyobb foglalkoztatója, és a belsõ piac egyik legstabilabb eleme - jelezte az államtitkár. Fónagy János elmondta azt is, hogy az elkövetkezõ öt évben 650 milliárd forint jut vasúti pályafejlesztésekre, 2011 végéig pedig 95 kilométernyi pályafejlesztési beruházást végeznek el. Emlékeztetett arra, hogy utoljára éppen 10 évvel ezelõtt adtak át új vasúti pályaszakaszt.

K. S.

B A L AT O N F E J L E S Z T É S I TA N Á C S

A Balaton, mint egészségturisztikai központ Nem kis feladat elérését tûzte ki célul az a tanácskozás, amelyet novemberben rendeztek Siófokon a Galerius Fürdõ éttermében. A szakmai konferenciát a Balaton Fejlesztési Tanács, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Siófok Város Önkormányzata és a Siotour Kft. „Egészségturizmus az Új Széchenyi-terv megvalósításáért a Balaton régióban” címmel hirdette meg. A szervezõk célja az esemény létrehozásával nem kevesebb volt, minthogy – természetesen nem egyik pillanatról a másikra – elérjék: „Legyen a Balaton régió Közép-Európa egészségturisztikai központja!”. E gondolatkör már évek óta foglalkoztatja a hazai szakembereket, legfõképpen azért, mivel az évek óta üdvözlendõ módon egyre növekvõ belföldi vendégforgalom összességében nem tudja ellensúlyozni a Balatonnál több évtizede tapasztalható turisztikai visszaesést. A romló tendencia megállításához és megfordításához további termékfejlesztésre van szükség a régióban. Ennek egyik meghatározó eleme lehetne az egészségturizmus, melynek fejlesztésére az Új

Széchenyi-terv vitairata kivételes perspektívát kíván nyújtani. A Balaton térsége különösen alkalmas lehet az egészségturisztikai lehetõségek kihasználására, hiszen szálláskapacitása, gyógyvízellátottsága, sportés egészségmegõrzõ mozgásban rejlõ lehetõségei eleve adottak. Egy kicsit nagyobb odafigyeléssel, szervezéssel, tudatosabb propagandával – no és természetesen azért a szükséges fejlesztések megvalósításával – viszonylag hamar megvalósítható lenne az egészségturizmus lehetõségeinek folyamatos kihasználása és fejlesztése. A rendezõk a konferenciával egy hatékony, és együttgondolkodásra ösztönzõ mûhelymunkát kívánnak elindítani a szakmai közönség számára. Az eseményre a balatoni térség vállalkozóit, szakembereit és szakpolitikusait hívták meg, továbbá a speciális turisztikai szakmai szolgáltatatók, valamint a települési önkormányzatok képviselõit. A konferencia egyben a „2011 az egészségturizmus éve” kampányév régiós elõkészítésének része is volt.

Gy.L.

Nemzetközi konferencia és díj a környezetvédelmi teljesítményrõl/-ért A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolása. Felelõfontos szerepet játszik egy szervezet környezetvédelmi teljesítményének meghatározásánál. A sen gondolkodva a környezeti hatások csökkentése, az elérni kívánt jó környezeti állapot rendezvény nemzetközi elõadói bemutatták tapasztalataikat az elmúlt idõszak területüket érintõ érdekében végzendõ tevékenységeket tervezetten és ellenõrzött módon kell végrehajtani. legfõbb történéseirõl és az általuk megvalósított intézkedésekrõl: kezdve a nagyvállalatoktól, mint Ennek egy átfogó megoldási módja a környezeti irányítási rendszer bevezetése. pl. a franciaországi AIRBUS-tól, a kisebb szervezetekig bezárólag pl. a nonprofit kft.-ig. A rendezA környezeti irányítási rendszerek kialakítása a helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a telepüvényen elhangzott elõadások letölthetõk és megtekinthetõk az alábbi honlapon: lések, egy adott térség környezeti minõségének javításához, a fenntartható fejlõdés megvalósításához http://ec.europa.eu/environment/emas. azáltal, hogy már meglévõ rendszerek, mint pl. az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hiA konferencia lezárásaként az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fõigazgatósága EMAS védjegytelesítési rendszere - Eco-Management and Audit gyel rendelkezõ vállalatokat, intézményeket juScheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet talmazott egy gálavacsorával egybekötve. A alakít ki. megtisztelõ Európai EMAS Díjat 2005 óta ítélik Mindezeket felismerve épült ki a Környeoda környezetvédelmi teljesítményük alapján arzeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs ra érdemes szervezeteknek. Közhasznú Nonprofit Kft.-nél 2008-ban, elsõJelenleg több mint 7500 telephely rendelkeként a magyarországi regionális fejlesztési zik EMAS minõsítéssel Európa különbözõ orszáügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes gaiban. 2010-ben példaértékû, hogy 42 szervebevezetésének célja a példamutatás, a Balaton zetet jelöltek a díjra 15 uniós országból. A jelöltek Kiemelt Üdülõkörzetben mûködõ önkormányközött van egyetem, kis-közepes-nagyvállalat, zatok, intézmények, egyéb irodák részére a regionális fejlesztési ügynökség, környezetvédelrendszerszemléletû környezetvédelem megvami hatóság és önkormányzat is. Minden évben lósításában. Úgy tûnik, mára európai szemkülönbözõ környezeti szempontok alapján mészögbõl is figyelemre méltó e három év rettetnek meg a vállalatok, szervezetek. Az ez évi alatt elért környezetvédelmi teljesítmény. díjátadó ünnepségen a hatékony erõforrás felA nonprofit kft. képviselõje, Egerszegi Zita használás területén elért eredmények alapján meghívást kapott a 2010. november 25-én ítélték oda a díjakat 6 kategóriában. Minden tagBrüsszelben, az Európai Parlamentben szerveország egy szervezetet jelölhetett egy-egy katezett konferenciára, hogy a nemzetközi nagykö- A magyar díjazottak, jobb oldalt Egerszegi Zita góriában. Magyarország részérõl a kis közigazgazönség elõtt mutassa be a szervezet környezetvédelem területén elért eredményeit. A konferencia tási intézmény kategóriában a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., a nagyvállalat kategóriáházigazdái: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fõigazgatósága és a Belga Elnökség volt. A ban az AUDI Hungária Motor Kft., a közép méretû szervezet kategóriában az Elgoscar 2000 Kft. vehetett Nemzetközi EMAS konferencia központi üzenete a hatékony erõforrás felhasználású gazdaság iráát elismerõ EU EMAS Díjat. A díjakat Pavel Misiga, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fõigazgatósányába mutatott. A nyersanyag felhasználás csökkentése, a keletkezõ hulladék mennyiségének migának vezetõje adta át. nimalizálása és a szennyezés megelõzése/ csökkentése, valamint a hatékony energia-gazdálkodás E.Z.

2 0 1 0

D E C E M B E R

7

8

B A L AT O N I R E G I O N Á L I S M A R K E T I N G I G A Z G AT Ó S Á G

Ünnepi áhítat a Balaton körül 2010-ben már november végén beköszönt az Advent. Balatonfüred, Hévíz, Tapolca az adventi, karácsonyi idõszakban is gazdag programkínálattal várja az idelátogatókat. Kivilágított belváros, betlehem, adventi vásározók, karácsonyi vásár fogadja az ünnepre készülõket. Adventi gyertyagyújtás lesz Vonyarcvashegyen és Balatonvilágoson. Betlehemet állítanak Vörsön, Nagyvázsonyban és Balatonalmádiban is! Keszthelyen a sétáló utcában felállított városi betlehem, és az adventi vásározók mellett templomi koncertekkel, játszóházakkal, ünnepi gyertyagyújtással és az ünnepkörhöz kapcsolódó színházi elõadásokkal várják a vendégeket november 27. és december 24. között. Advent idején Siófokon november 27-tõl hangulatos karácsonyi vásár fogadta az ünnepre készülõket a Fõ téren, minden hétvégén kulturális programokkal színesítve. Az Adventre és a Karácsonyra való felkészülés jegyében került megrendezésre Tihanyban „Adventi Áhitat” címmel az Apátsági Templom kórusának hangversenye a Bencés Apátság templomában december 12-én. Ezt követi Koloss István karácsonyi hangversenye ugyanitt december 26-án 16.00 órai kezdettel. Nagyvázsonyban az ismét élõ állatokkal, életnagyságú szalmabábfigurákkal felállított szabadtéri betlehem mellett az ünnepkörhöz kötõdõ kulturális, hagyományõrzõ és szórakoztató programok nyújtanak kikapcsolódást a család minden tagjának november 28. és december 20. között.

EDEN-nap a Balaton régióban A Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának szervezésében november 3-án került sor az EDEN - Kiváló Európai Desztinációk 2010/2011-es projektjéhez kapcsolódó Balaton régiós infonapra Siófokon, a 320° kultrális központban.

Hazajáró Hét Akcióhetet szervezett október 29-november 7. között a Falusi és Agroturizmus Szövetsége és a Magyar Turizmus Zrt. a falusi turizmus népszerûsítéséért. A tíznapos programsorozat alatt a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatók akciós ajánlattal várták vendégeiket, s kedvezményes, úgynevezett Hazajáró kártyát hoztak forgalomba, amely jövõ májusig lesz érvényes.

Wellness (és) ünnep a Balatonon A Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága (RMI) téli kampányában a wellness lehetõségeket, az ünnep meghitt eltöltését, a Balaton régió kínálta programajánlatokat állítja középpontba - a rendezvényajánlókat több országos lapban és kommunikációs csatornán jelenteti meg az RMI. A Balaton régió egész évben változatos egészségturisztikai kínálattal várja vendégeit, ugyanakkor leginkább az év vége, az ünnepvárás idõszaka a pihentetõ wellness ajánlatok ideje. A régió honlapján önálló microsite-on jelennek meg a balatoni szolgáltatók téli, illetve ünnepi idõszakra szóló ajánlatai, emellett pedig az adventi idõszakban balatoni ajándéktippekkel, programajánló rovattal jelentkezik az RMI a honlap nyitóoldalán. A novemberben Budapesten megrendezett Spa és Wellness kiállításon is népszerûek voltak a régió gyógy-, és wellness ajánlatai, ahol a 12 négyzetméteres Balaton standon kiadványokkal képviseltette magát a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület, illetve a régió társkiállítójaként jelent meg a Hunguest Hotel Helios. A Balaton régió általános és tematikus kiadványai mellett igen keresett volt a kiállítás idejére kiadott országos gyógy-, és wellness katalógus is - elõbbiben 11, míg utóbbiban 14 balatoni szolgáltató, illetve szervezet jelent meg hirdetésével. A régió turisztikai kínálatáról, wellness ajánlatairól bõvebb információ a www.gyereabalatonra.hu weboldalon érhetõ el.

Futóhétvégével zárult a Balatoni Pecsétgyûjtõ akció Tájékoztatót tart Dani Barbara, a BRMI igazgatója A szakmai rendezvényen Pap Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai fõtanácsadója mutatta be a projektet és a pályázati kiírást. A 2010/2011. év témája a ’’Régi értékek – új funkciók’’. Az európai desztinációk sokszínûségének és értékeinek bemutatására hivatott projekt idei célja az európai szinten is versenyképes olyan desztinációk felkutatása, amelyek ipari, mezõgazdasági, közlekedési vagy katonai örökséggel rendelkeznek, és megvalósult ezek turisztikai hasznosítása is. Az értékelés során kiemelt jelentõséggel bír a tudatos termékfejlesztés, az infrastruktúra és a szervezeti háttér megléte és bemutatása - a pályázat alapja a fenntarthatóság és a partnerség kell, hogy legyen. A pályázati dokumentumok megtalálhatóak az http://eden.itthon.hu/ weboldalon - a pályázat leadási határideje: 2011.január 31. Az elismerõ címet elnyerõ térség marketingeszközeinek fejlesztéséhez a Magyar Turizmus Zrt. 2.000.000 Ft értékben járul hozzá. Ezen felül a nyertes régió többek között részt vehet a 2011. évi Európai Turizmus Fórumon. A nyertesrõl magyar és angol nyelvû szakmai kiadvány, bemutatkozó film készül, több nemzetközi és hazai portálon is megjelenik, valamint a pályázat kapcsán erõs sajtóvisszhangra számíthat. A további 4 legjobban bemutatkozó desztinációt 500.000 Ft promóciós eszközzel támogatja az MT Zrt.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

A november 20-i hétvégén Siófokon megrendezett Balaton Maratonnal zárult a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának a Fesztiválok Éve alkalmából meghirdetett kiemelt fesztiválokat népszerûsítõ, forgalomgeneráló céllal életre hívott pecsétgyûjtõ akciója. A Balaton Maraton az év utolsó nagyszabású futóeseménye volt, amelyen több mint 2500 futó vett részt a siófoki megmérettetésen. A (májusban a Balaton7-tel kezdõdõ és a novemberi futóhétvégével záródó) mintegy 28 rendezvényt érintõ akció során a Balaton régió fesztivállátogatóinak legalább 5 pecsétet kellett összegyûjteniük, így vehettek részt a kéthavonta megtartott sorsolásokon, ahol a szerencsések egy-egy wellness hétvégét nyertek a Hévízi Hotel Palace, a keszthelyi Hotel Helikon és a Hévízi Hunguest Hotel Helios szállodákban. A fõdíj sorsolásra, amelyen minden beküldõ szerepelt, december 10-én került sor, a fõdíjat, egy családi wellness hétvégét a zalakarosi Karos Spa szálloda ajánlotta fel. A májustól novemberig tartó akciót, illetve a „Balaton, a Fesztiváltenger” szlogennel fémjelzett Fesztiválok Éve kommunikációt a sajtómegjelenések, programajánlók és online-megjelenések mellett az M7-es autópálya melletti gigaplakáttal, a Budapesten és a vidéki nagyvárosokban kihelyezetett city-light plakátokkal erõsítette és népszerûsítette a Balatoni RMI 2010-ben. A kiemelt fesztiválokat követõen is érdemes azonban ellátogatni a Balaton régióba, a régió turisztikai kínálatáról, ünnepváró-, és wellness ajánlatairól bõvebb információ a www.gyereabalatonra.hu weboldalon érhetõ el.

B A L AT O N I R E G I O N Á L I S M A R K E T I N G I G A Z G AT Ó S Á G

Egységes ország-márkával a nemzetközi piacon Beszélgetés a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójával Az idegenforgalom fejlesztése – miután az Új Széchenyi-tervnek is egyik prioritása az egészségipar részeként – nemzetgazdaságunknak továbbra is egyik ígéretes kitörési lehetõsége. A jelentõs uniós források révén lehetõvé váló különbözõ turisztikai fejlesztések mellett az ágazat lehetõségeinek kihasználásában nagy szerepe van a turisztikai nemzeti marketingnek. Ennek gazdája a Magyar Turizmus Zrt, amelynek vezérigazgatójával, Horváth Gergellyel a hazai idegenforgalom idei tapasztalatairól, s a jövõ évi marketingterv célkitûzéseirõl beszélgettünk. - A világgazdasági válság multával, - bár egyes szakemberek ezt még korántsem tekintik véglegesnek – úgy tûnik, az idegenforgalom is kilábal az elmúlt évek hullámvölgyébõl. Igaz ez hazánk tekintetében is? - Vannak biztató jelek, a turisztika egyenlegünk például változatlanul pozitív, várhatóan meghaladja az 1500 milliárd forintot, de a „békeidõkhöz” képest még mindig csökkenõben a vendégek száma, s különösen a vendégéjszakáké. - A Balatonnál is? - Hivatalos éves adatokkal természetesen még nem rendelkezhetünk, a háromnegyedévi szerint viszont jobbára az országoshoz hasonló a trend. A balatoni üdülõkörzetben 1,6 millió vendég fordult meg a 9 hónap során, amely 5,2 százalékos csökkenés az elõzõ év azonos idõszakához képest. A 3,5 milliós vendégéjszaka szám 7,5 százalékos csökkenést jelez a tavalyi év elsõ kilenc hónapjához képest. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák 7, míg a külföldiek 8,2 százalékkal mérséklõdtek. Ami rendkívül örvendetes: a vendégek háromnegyede Magyarországról érkezett. A külföldiek között a németek vezetik a sort, de az õ érkezéseik száma drasztikusan, 14 százalékkal csökkent. Kevesebben jöttek Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Lengyelországból és az Egyesült Államokból. Nõtt viszont az orosz, ukrán és kínai beutazók száma. A vendégek az egy évvel korábbinál rövidebb idõt töltöttek el a balatoni szálláshelyeken: a belföldiek átlagosan 3, míg a határainkon túlról érkezõk 5 éjszakát. A dán, holland és német vendégek megközelítõleg egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok viszont kevesebb, mint négy éjszakára maradtak. 2010. szeptember végéig a balatoni szálláshelyek összesen 16,6 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 12 százalékkal kevesebb az elõzõ évinél. Ez az országos szállásdíj-bevételeknek csaknem egyötödét teszi ki. - Megállítható a vendég-, vendégéjszaka szám csökkenés? - Éppen a nemzetközi trendek, és elõrejelzések szerint véleményem szerint feltétlenül. Az ideihez képest 2-3 százalékos külföldi, és 1-2 százalékos belföldi vendég forgalomnövekedéssel mindenképpen számolhatunk. Az utóbbi azért kevesebb, mert az üdülési csekknél nagyobb értékû Széchenyi pihenõ kártya bevezetése jobbára csak a második félévben kezdi majd éreztetni hatását, miközben persze az elõbbi, ugyan csökkenõ mértékben, de még mindig élénkítheti a belföldi vendégforgalmat. S természetesen azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az átlagkeresetet tekintve a hazai lakosságnak csupán egyharmada engedhet meg magának belföldi utazást - A vendégforgalom tervezett növelését gondolom igencsak elõsegítheti, hogy a Magyar Turizmus Zrt. marketing forrásai az ideihez képest számottevõen bõvülnek 2011-ben. - A parlamenti költségvetési vita során a Turisztikai Célelõirányzat tervezetthez képest történõ megemelése nyomán úgy tûnik: mintegy 6,5 milliárd forintot fordíthatunk marketing tevékenységre. Ez 2 milliárddal több az ideinél, miután olyan jelentõs belsõ átcsoportosításokat is végrehajtottunk, illetve végrehajtunk, amelynek köszönhetõen a mûködési költségünket a költségvetésünk 30 százalékára szorítjuk le. Ez korábban megközelítette az 50 százalékot, amely elfogadhatatlan. - Az elmúlt hónapok széles körû szakmai vitája után összeállt jövõ évi marketingtervükbõl mit emelne ki? - Mindenekelõtt azt a korábbiaktól eltérõ szemléletet, miszerint a Magyar Turizmus Zrt.-nek nem az a feladata, hogy a vállalkozások, vagy szervezetek helyett végezzen marketing munkát, hanem hogy elõsegítse a magyarországi vendégéjszakák és turisztikai bevételek növekedését. Nem elég a magyar turisztikai termékeket bemutatni ország-világ elõtt, a mi teendõnk, mondhatnám kötelezettségünk, hogy a versenytársaktól jól megkülönböztethetõ képet, egységes ország-márkát alkossunk magunkról. Rendezõ elvünk volt az is, hogy a források elaprózása helyett – külképviseleteink például idén 1900/!/ különbözõ akciót szerveztek – a jövõ évre egyetlen központi marketingtervet készítettünk. - Mi lehet az említett jelkép és az a márka, amivel a jövõben Magyarország a turizmus terén megkülönböztetheti magát versenytársaitól a turisztikai piacon? - Megkülönböztetõ jelzés lehet hazánk tekintetében a földalatti vizek, a rejtett vizek promotálása. Magyarország területének nyolcvan százaléka alatt gyógy-, termál- vagy ásványvizet

Horváth Gergely vezérigazgató

találunk. Ez lehet egy olyan márka, amivel megkülönböztethetjük magunkat Ausztriától, amely a hegyek országa, vagy Horvátországtól, amely a tengerek országa. - A stratégiai márkakommunikáció mellett eltûnnek a jól ismert kommunikációs elemek, az akciók, a kampányok? - Szó sincs róla. Továbbra is folytatni kell az úgynevezett taktikai kommunikációt az egyes célcsoportokban, népszerûsíteni a fesztiválokat, a kulturális eseményeket, sporteseményeket, de a külföldrõl „látható“, Magyarországról alkotott turisztikai képet és országmárkát elkerülhetetlenül egységesebbé kell tenni. Nem kívánunk évente változó tematikus évekkel elõállni, hanem turisztikai országmárkát építünk, s olyat, ami az adott országban értelmezhetõ, érthetõ. Minden évnek a magyar turizmus évének kell lennie. Mindeközben idehaza jövõre is lesz Torkos Csütörtök, megszervezzük a Múzeumok majálisát, s a különbözõ hazai és nemzetközi kiállításokon, kampányainkban változatlanul kiemelt figyelmet szentelünk Budapest, Balaton, a világörökségi értékeink népszerûsítésére. - A marketingforrások jövõ évi örvendetes bõvülése érinti a balatoni regionális marketing igazgatóságot is? - Bár a 2011. évi marketing terv nem az egyes célpiacokra, illetve a régiókra határoz meg költségkereteket, hanem az üzleti prioritások szerint súlyoz, de végrehajtásában meghatározó szerepe van határainkon túl a külképviseleteknek, s belföldön a regionális marketing igazgatóságoknak. A Balatoni RMI-nek, amelynek a magyar tenger turisztikai promotolásában kiemelkedõ feladata és felelõssége van, a jövõben is olyan eszközöket és forrásokat igyekszünk biztosítani, amellyel képes lesz ellátni teendõit. Azt is mondhatnám: nagyságrendileg is több pénze lesz, de nem a különbözõ rendezvények, események pénzügyi támogatására. A régiós programokkal és turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat kell erõsíteniük mind belföldön, mind külföldön. A térség vonzerejét kell erõsíteniük a maguk ötleteivel, kreativitásukkal, miközben „aprópénzre” kell váltaniuk az MT Zrt. központi marketing tervét. - A Balaton térségében örvendetesen gyarapszik az eléggé szerencsétlen elnevezésû helyi turisztikai menedzsmentek száma. A részükre kiírt pályázatokon elnyert forrásokkal mind hatékonyabban segíthetik elõ az újabb és újabb turisztikai termékek kifejlesztését, s támogatják a turisztikai vállalkozások fejlõdését. Sokaknak azonban úgy tûnik, elõbb vagy utóbb, különösen, ha a térségi és regionális tdm-ek is létrejönnek, „kiszorítják” a marketing igazgatóságokat, vagy legalábbis ellenfelek. Ön is így látja? - Semmiképpen. Az önkormányzatok, s a turisztikai vállalkozások egymással szövetkezve végre felismerték – elsõsorban a települést kell eladni, s majd a vendég kiválasztja a magának megfelelõ szállást, szolgáltatót. A TDM-ek tehát egymással versenyeznek, s ennek szolgálatába állítják marketing tevékenységüket. Az RMI-ik a régiók népszerûsítésével nem ellenfeleik, sokkal inkább partnereik, ezért együttmûködésük, marketingjeik lehetséges összehangolása nagyon is kívánatos. Mi a magunk részérõl ezt most és jövõben egyaránt szorgalmazzuk.

Andrássy Antal 2 0 1 0

D E C E M B E R

9

10 T E L E P Ü L É S E K

Bemutatjuk a Balaton környékének új polgármestereit Elõzõ számainkban már bemutattunk néhányat a tóparti települések új polgármesterei közül. Most újabbakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Nagyon bízunk az idegenforgalomban, ezért a turisztikai egyesületünkre, annak szakembereire Balatonakali: Koncz Imre A település új polgármestere büszke arra, hogy tõsgyökeres lokálpatriótaként a legtöbb szavazatot kapta az õszi önkormányzati választásokon. Mesébe illõ nagy terveket nem szövögetnek, kis léptékkel kívánnak haladni az elkövetkezendõ négy évben. -Korábban egy mûkereskedelmi vállalkozást vezettem, így a polgármesteri tisztség teljesen új kihívást jelent számomra. Igyekszem hamar elsajátítani ezt a „mesterséget” - vallja õszintén a falu elsõ embere. Grandiózus nagy fejlesztéseket nem ígér, de hagyománytisztelõ ember révén, szeretné megõrizné Balatonakali értékeit. Fontosnak tartja a családbarát strand további fejlesztését, ahol a gyerekek nagyobb teret kaphatnak. Bõvíteni szeretnék a fürdõtelep szolgáltatásait. A hatvanas években a település méltán híres volt mandula nemesítésérõl, de ez az évek múlásával hagyományát vesztette. Koncz Imre most azon dolgozik, hogy a Nemzeti Földalapból próbál földet szerezni, ahol majd mandulafákat termeszthetnek, illetve olyan kulturális rendezvényeket szerveznek, melyek szorosan kapcsolódnak a közkedvelt gyümölcshöz. Balatonakali költségvetése mintegy 220 millió forintot tesz ki, így racionális és szigorú koncepciót dolgoznak ki a jövõ évre. Sokat remélnek a minõségi turizmustól, ezért az önkormányzat a helyi szobakiadókat is igyekszik támogatni. A megújuló honlapjukon díjmentesen közzéteszik a szállásadók elérhetõségeit. A populáris programok szervezésében együttmûködnek a szomszédos községgel, Balatonudvarival, és közösen alkalmaznak egy rendezvényszervezõt.

Szendi Péter

Zalakaros: Novák Ferenc Zalakarost az istenek is kedvelhetik, hiszen folyamatos fejlõdése egyre több halandónak biztosít munkalehetõséget. Mégsem teheti nyugodtan ölbe kezét a település polgármestere, Novák Ferenc, aki egy új szemléletet kíván meghonosítani. Nevezetesen: mi a jó a lakosságnak? Szerinte ugyanis a vendég is csak akkor érezheti jól magát, ha a helybéliek is. Ehhez pedig nemcsak fejlesztések kellenek, hanem az emberi értékek megbecsülése és elismerése is. – Eredetileg pedagógus végzettségû, de jártasságot szerzett egyéb területeken is. Tudja ezeket kamatoztatni városvezetõként? – Tanári és népmûvelõi diplomám mellett könyvtárosi és turisztikai végzettségem és gyakorlatom is van. Ennek folytán alaposan megismerhettem Zalakaros lakóit. Bizalmukból két cikluson keresztül képviselõ is lehettem, most pedig polgármester. Részt vehettem különbözõ turisztikai, kulturális és ifjúsági koncepció kidolgozásában. – Milyen várost vett át elõdjétõl, Szirtes Lajostól? – Elõdömtõl rendezett anyagiak között vettem át a város irányítását. Nem adósodtunk el, a leendõ pályázatok önrészeire megvan a fedezet. – Az új testületnek azonban gondokkal is szembe kell néznie. – Mint minden települést, bennünket is súlyosan érintett az idegenforgalmi adó megkurtítása. Ezáltal jelentõsen csökkentek bevételeink, s csak bízni tudunk abban, hogy az új kormányzat valamiképp kompenzálni fogja ezt. Mindemellett elfogyóban van az eladható ingatlanok száma.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

bíztuk ennek a fontos ágazatnak a teljes koordinálását. – A pénzügyeket is? – Igen, önkormányzatunk 45 millió forintot juttat évente a szervezetnek. – Milyen tervek mentén kívánja Zalakaros elkövetkezõ négy esztendejét irányítani? – Polgármesteri programomból kiemelendõ, hogy az elõttünk álló idõszakban minõségi változásokat szeretnék elérni. Karosnak lakosság- és vendégbarát politikát kell folytatnia. Szlogenem: legyen jó élni Zalakaroson! Javítanunk kell a fiatalok élethelyzetén, meg kell akadályoznunk az elvándorlást, de gondoskodnunk kell az idõsekrõl is. Igen fontos, hogy jó kapcsolat legyen a civil szervezetek és a városvezetés között. Kincsünk, a termálvíz hasznosítására új terveket kell elõkészítenünk, meg kell erõsítenünk a turizmus terén kivívott elõkelõ helyünket. – A kultúrát ma már egyre többen tekintik befektetési alapnak. Egyetért-e ezzel? – Teljes egészében. Új látványosságként tájházat kívánunk létrehozni, s országos hírnevet adó esemény kidolgozásán fáradozunk. Híressége a városnak a kannavirág. Talán éppen ez lesz az egyik eleme ismertebbé tételünknek. – Fejlesztések, építkezések? – Autóbusz állomásunk rövidesen pályázati pénzbõl meg fog újulni, fejlesztjük a kerékpáros szolgáltatásokat, lesz egy méltó rendezvényterünk, megvalósul egy olyan park, amely magán viseli az arborétumok vonásait, de a pihenésre, a sportra vágyakozók is megtalálhatják benne számításukat. Igazi turisztikai attrakcióvá kívánjuk ezt bõvíteni.

Z.A.

Mencshely: Loványi Robert Kecskeméten született Loványi Róbert, Mencshely új polgármestere, az ottani piarista gimnáziumában tanult. Az érettségi után Budapestre költözött, ahol elvégezte az ELTE jogi karát, másrészt közel 10 éven át a Ferencváros vízilabda csapatában játszott. -1996 óta ügyvéd vagyok, idõközben Európa-jogi szakjogász másoddiplomát is szereztem. Mencshelyre tíz évvel ezelõtt kerültem, és azóta annyira megszerettem az itteni embereket és a környezetet, hogy ma már csak a munka köt Budapesthez – ad egy rövid önéletrajzot a polgármester. Fontosnak tartja, hogy az elkövetkezendõ 4 évben sikerüljön egy valódi és jó közösséget kovácsolni, mert az önkormányzatiság lényege, hogy a helyi döntéseket a helyben lakók hozzák meg, de legalábbis legyen ismert a véleményük, amellyel az általuk választott képviselõ-testület munkáját nagymértékben segíteni tudják. - A közösségépítéshez kellenek rendezvények, így a mindössze 270 lakosú, három templommal is rendelkezõ, emiatt „háromtornyú falunak” is becézett, különbözõ felekezeteinek találkozóitól kezdve nyugdíjas és egyéb klubok szervezéséig igyekszünk erre lehetõségeket biztosítani. A falu elsõ embere szeretné „kihasználni” a település egyedi földrajzi adottságait, mely közel 400 méterrel a tengerszint felett fekszik. Ráadásul a Balaton, a Káli-medence és a Vázsonyimedence körülhatárolja, így bõven akad látnivaló. - Mencshely nehéz évek elõtt áll, mert csupán két tétel, az intézmények fenntartása és a szociális támogatások elviszik az önkormányzat éves költségvetésének felét. A fennmaradó összegbõl kénytelenek vagyunk a település üzemeltetését, a közmûvelõdési feladatokat, a falugondnoki szolgáltatást ellátni. Bármilyen beruházás csak pályázati forrásból valósulhat meg, feltéve, hogy az önrész rendelkezésre áll, mely utóbbi jelenleg szintén nehézséget okoz a község számára. A falut nehéz pénzügyi helyzetben vettem át, de szerencsére egy rendkívül jó és szakmailag alapos körjegyzõség, valamint egy közgazdász alpolgármester segítik a munkámat, így jó okom van feltételezni, hogy a helyzet rendezhetõ.

Szendi Péter

T E L E P Ü L É S E K 11

CSALÁDBARÁT BALATONBOGLÁR Nevezetes eseményre emlékezhetnek 2011-ben Balatonboglár polgárai: a tihanyi birtokösszeírás szerint a város 800 éves évfordulóját ünnepelheti. A jubileum egyben új fejlesztések kezdetét is jelenti regionális hatású, „balatoni” értékmegõrzõ és fejlesztõ, közel 850 milliós turisztikai fejlesztési programokat kívánnak két év alatt megvalósítani. A tervekrõl, a forrásokról kérdeztük Mészáros Miklóst, a város polgármesterét. - Három évvel ezelõtt a város zöldövezeteinek állapotát mérték fel a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, tanárai. A felmérés a természeti- és az épített örökségre vonatkozó fejlesztési javaslatokat is tartalmazott. Ekkor kezdõdtek meg – közösségi munkával – a két közismert mûemlék, a Kék- és a Vörös Kápolna környezetében a területtisztítási munkák. A Kápolna-domb egy részérének tulajdonosával, a római katolikus egyházközséggel egyetértésben ekkor határozta el az önkormányzat, hogy a területen kiépítendõ díszpark Árpád-házi Szent Erzsébet emlékpark legyen. A szakmai javaslatokat lakossági fórumokon ismertették meg a bogláriakkal. Egyértel-

mûvé vált, hogy a Várdomb, a Kápolna-domb és a Platán strand környezetének megújítása szolgálná legjobban az örökségvédelmet és a város turizmusát. 2008-ban napirendre került a Várdombi Kalandpark program, amelyet egy helyi vállalkozó kíván – pályázati támogatással - megvalósítani. 2009-ben és 2010-ben az önkormányzat elkészítette a település fejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát és – figyelemmel az Európai Unió fejlesztési forrásaira – az úgynevezett „Integrált Városfejlesztési Stratégiát”. Az elõzetes tervek készítésébe bevonták a település reprezentatív csoportjait és a terveket részletesen ismertették a lakossággal is. A három program - a Várdombi Kalandpark, a „városközpont vízparti területeinek integrált

családbarát fejlesztése” és a „családbarát örökségvédelem” komplex turisztikai termékfejlesztés - szervesen illeszkedik egymáshoz, s megvalósításukat a már megítélt pályázati támogatások segítik. A pályázati rend szerint a vállalkozási jellegû programelemek - például a kalandpark - 50%-os, a nem üzleti jellegû részek 85%-os támogatásban részesülhetnek. A kalandpark részeként felújítják a nevezetes Gömbkilátót, fogadó épületet - pénztár, vendéglátás -, új parkolókat létesítenek, valamint száraz bob pálya, egy fizetõ és egy ingyenesen látogatható játszótér, zorb pálya, íjász pálya, kötélpálya, mászófal, tûzrakóhely, pihenõ padok, szemétgyûjtõk, sétautak, lépcsõk készülhetnek el 2011 júniusáig. A megvalósuló beruházás összköltsége kétszáznyolcvanegy-millió forint, melynek ötven százaléka támogatás. A másik két programot két év alatt kívánja a város megvalósítani, mivel a nyári szezonban a közkedvelt Platán strand és környezete nem lehet építési terület. A „Balatonboglár városközpont parti területeinek integrált családbarát fejlesztése” program összköltsége kétszáznegyvennégy-millió

forint, ám ebbõl az önrész nem éri el az ötvenmillió forintot - a szerzõdés megkötése a jövõ év elején várható. Megújulhat a Platán sor és a Parti sétány, a strandon új közösségi helyszíneket - játszóterek, sportpályák – alakítanak ki. A „Családbarát örökségvédelem – komplex turisztikai vonzerõfejlesztés Balatonbogláron” pályázat keretében felújítják a védett „Balaton” (de „Irmaként” is ismert) hajót, a strandon kisebb, családias élményfürdõt építenek, a fõ téren turisztikai piac készül el. A Kék Kápolna felújítása mellett a Kápolna dombot, annak környezetét olyan díszparkká formálják, amely méltó lesz Szent Erzsébet emlékezetéhez. A turisztikai pályázat összköltsége háromszázhuszonhárom-millió forint – közel százhuszonkét-millió forint önerõ vállalása mellett.

2 0 1 0

D E C E M B E R

12 T E L E P Ü L É S E K

Bringaút Földváron is Kétszáznyolcvanmillió forintos uniós társtámogatással Balatonföldvár is bekapcsolódik a balatoni bringakörútba. A projekt építési munkálataira a tervek szerint 2011. január 10. és 2011. június 30. között kerül sor. Az önkormányzati fejlesztés keretében a város szántódi határától Balatonszárszó határáig burkolatmegerõsítéssel és szélesítéssel 2200 méter hosszúságban nyitott kerékpársáv kerül kialakításra és további 1298 méteren járdával kapcsolt kerékpárút épül. Ezzel párhuzamosan a teljes szakaszon kiépül a vízelvezetés mûszaki rendszere, mely a biztonságos kerékpározás elengedhetetlen feltétele. A kerékpárút mentén, két frekventált helyen (a vitorláskikötõnél és a Fesztivál térnél) pihenõhellyel kiegészített zárható kerékpártárolókat létesítenek. E helyszíneken információs pontok, valamint családbarát parkolóhelyek is lesznek. Vállalkozók közremûködésével kerékpár-kölcsönzõ és kerékpár-szervizszolgáltatásokat is igénybe vehetnek a bringások.

A.A.

Látogatóközpont épül Tihanyban A Tihanyi Apátság „A Tihanyi Bencés Apátság komplex turisztikai fejlesztése” nyertes KDOP projektjének nyitórendezvényén ünnepélyes keretek között helyezték el a tihanyi turisztikai központ alapkövét. Tósoki Imre, Tihany polgármestere – miközben kiemelte a beruházás fontosságát, annak turisztikai és egyházi meghatározó és kisugárzó szerepét a környékre – leszögezte: Tihany a jövõben is támogatni fogja a nem öncélú fejlesztéseket, azokat, amelyek az itt élõ emberek boldogulását elõsegítik - fogalmazott a polgármester.

Korzenszky Richárd apát, Tósoki Imre polgármester és Pál Béla parlamenti képviselõ

- Ünnep ez a mai, Szent Márton napján, hogy letehetjük az alapkövet, amivel a jövõ számára, utódainknak is útmutatást adhatunk - fogalmazott Korzenszky Richárd, az apátság perjele. - Mindemellett öröm a jövõ számára építkezni ebben a csodálatos mûemléki környezetben, itt, ahol a Kelet és a Nyugat, ahol a víz, a föld és az ég találkozik. A projekthez mintegy 150.5 millió forintot, vissza nem térítendõ támogatást nyertek el a KDRFT pályázatán, amihez 23 milló forint önerõvel járult hozzá a község. A beruházás várhatóan 2011 júniusára készül el. Az új létesítményben színvonalas körülmények között tudják a turistákat fogadni, tájékoztatni. Az apátságról 10 nyelven tájékoztatják majd rövidfilmek segítségével az érdeklõdõket. Az új épület több, mint 70 százaléka a föld alatt épül meg, így a páratlan tihanyi panorámát egyáltalán nem fogja befolyásolni az új létesítmény.

A.A.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

Megújul az autóbusz-pályaudvar Keszthelyen Keszthelyen és a zalakarosi kistérségben közös pályázat segítésével javul a közösségi közlekedés: 582 millió forintot nyert a négytagú konzorcium az ezzel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokra. Keszthelyen a projekt keretében teljesen megújul az autóbusz-pályaudvar. A nyertes pályázatot sajtótájékoztatón ismertette Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a támogatást nyújtó Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A pályázatot közösen nyújtotta be Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása, a Zala Volán Zrt., a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. a Nyugat-dunántúli Operatív Program „Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások” címû kiírására. A mintegy 612 millió forint összköltségû projekt célja a helyi és helyközi autóbuszos és vasúti közlekedési rendszer fejlesztése Keszthelyen, Zalakaroson, Nagykanizsán, Zalakomáron, Zalamerenyén, valamint a zalakarosi kistérség területén. Keszthelyen intermodális, több közlekedési módot átfogó csomópont létesül, új autóbusz-pályaudvar épül a jelenlegi helyén és jelentõs fejlesztés valósul meg a szomszédos vasútállomáson. Korszerûsödik a forgalomirányítási központ, kölcsönös dinamikus utastájékoztatási rendszer kerül kialakításra, információs pulttal és jegykiadó automatával, mely a nap 24 órájában lehetõvé teszi a jegyvásárlást, a bankkártyás fizetést és az interneten vásárolt menetjegyek átvételét. 14 buszmegálló és buszöböl újul meg a város területén, a hozzájuk kapcsolódó zöldfelülettel együtt. Emellett összehangolják a helyközi autóbusz- és a vasúti menetrendeket is. A projekt Keszthelyt érintõ fejlesztései mintegy 242 millió forint értékûek. A zalakarosi kistérség 19 településén kerül sor fejlesztésekre: 46 autóbuszöböl és a zalakarosi pályaudvar újul meg, megállóhelyi kerékpártárolók létesülnek. A zalakarosi és nagykanizsai pályaudvaron dinamikus utastájékoztató rendszert építenek ki, és a Volán Zrt. 133 járatán GPS fedélzeti eszközt telepít. A térség kiemelkedõ jelentõségû beruházásának munkálatai várhatóan 2011-ben kezdõdnek.

Zs. E.

Tovább él a Coke Club Azt is mondhatnánk: nyár a télben. Mert hiszen a nyáron oly népszerû siófoki Coke Club egy hétvégére december elsõ szombatján újra kinyitott. Az egész ország területérõl érkeztek fiatalok, hogy kipróbálják, milyen is egy buli fogvacogtató hideg idõben, egy hatalmas, 2000 négyzetméteres sátor alatt, a siófoki Nagystrandon? Hogy milyen volt? A résztvevõk szerint fantasztikus, és egyedi! Egy kis ideig kérdéses volt, hogy a 2010-ben lejáró szerzõdést az önkormányzat és a Coke Club között vajon sikerül-e meghosszabbítani, de úgy tûnik, mindkét fél törekszik a megegyezésre, így jövõre továbbra is mûködhet az üdítõitalos cég exkluzív strandja. A felek a jövõbeni együttmûködés alapvetõ paramétereiben meg tudtak egyezni, azok finomításában a helyi vállalkozók bevonásával folynak tovább az egyeztetések. A Coca Cola vállalta, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelõen színvonalas, exkluzív zenei és kulturális programokat hoz 2011-ben is a siófoki nagystrandra és támogathatónak tartja a sportos, többféle szabadidõs szórakozást nyújtó strand kialakítására törekvõ városi elképzeléseket. A hangtechnikát úgy alakítják át, hogy a szezonban olykor túl nagy hangerõvel mûködõ szórakozóhely ne zavarja a pihenni vágyókat. A nagystrand funkcióbõvítõ átalakítása során hangsúlyos szerepet kapnak a sport- és szabadidõ eltöltését célzó fejlesztések. A sportlehetõségek közül legjelentõsebb a négy új, UEFA- szabványnak megfelelõ strandfoci- illetve strandröplabda-pálya. A Magyar Strandlabdarúgó Szövetség komoly lehetõséget lát a nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmassá váló új létesítményben. A nagystrand rekonstrukciója során több mint nyolchektáros terület új gyepszõnyeget kap, fákkal, cserjékkel ültetik be. A növénytelepítéssel párhuzamosan új sétáló utakat, közlekedõ felületeket, térburkolatokat alakítanak ki, de korszerûsítik a közmûhálózatot is. A strandhoz tartozó hatszáz méteres partszakasz teljes hosszában megerõsítik a partvédõmûvet, új burkolatot kap a parti sétány. A munka májusban kezdõdött a tervezéssel, finanszírozási szerzõdések megkötésével, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításával. A munkaterület átadása után a burkolatok bontása következett. Négy vendéglátó egységet bontottak el – ezek nem illettek a strand új profiljába, emellett gyakori zajproblémákat okoztak. Az elképzelések szerint a vendéglátóhelyeknek a jövõben a Petõfi sétányhoz közeli területeken kell maradniuk. A kivitelezés során akadálymentesítik a létesítményeket. A strand keleti partszakaszán kerekes székesek számára is igénybe vehetõ öltözõparavánok, mozgáskorlátozottak vízbejutását segítõ lift, a hallássérültek számára telepített indukciós hurkok teszik komfortosabbá a strandolást, a gyengén látókat taktilis sávok segítik majd a közlekedésben. A 389 794 000 forintos beruházáshoz a Dél-dunántúli Operatív Program keretében benyújtott sikeres pályázat biztosít forrást. Az 50 százalékos önerõt tartaléktõke-emelésként biztosítja a siófoki önkormányzat. A beruházás befejezésének határideje 2011. december 31. A fejlesztési program lebonyolításának idõbeli ütemezését úgy alakította ki a beruházó, hogy a munkálatok a strand nyári nyitva tartását ne zavarják.

Gyarmati László

T E L E P Ü L É S E K 13

Csopakon élnek a legtehetõsebbek

Városünnep Siófokon Minden év vége felé, advent kezdetén ünnepli Siófok várossá válását. Negyvenkét évvel ezelõtt kapta meg a település a városi rangot, amely alkalomból hagyományosan több kitüntetés átadására is sor kerül. Idén hárman vehettek át Siófokért Érmet a Kálmán Imre Kulturális Központ színháztermében megtartott ünnepi mûsor keretében. Házas József orvos, volt önkormányzati és parlamenti képviselõ, Horváth Károly, a BFC Siófok NB-1es labdarúgó csapatának szakmai vezetõje és Sipos Béla ügyvéd, a helyi választási bizottság volt elnöke. Rajtuk kívül még húszan léphettek fel a színpadra, hogy átvegyék Balázs Árpádtól a Polgármesteri Elismerõ Oklevelet. Az est hangulatát igen jól szolgálta a Kálmán Imre Mûhely csapata, amely korabeli mûsorral tette színesebbé az ünneplést. A hivatalos városnapi ünnepség elõtt két „bemelegítõ programra” is sor került. A kulturális központ szekciótermében adták át a Virágos Magyarországért verseny díjait, majd az aulában mutatták be a „SÓFOK története 2010-ig” címû könyvet, ahol Démuth Pál alpolgármester méltatta az új kiadványt. A programok az ünnepség után a Fõ téren folytatódtak, a víztorony lábánál elhelyezett karácsonyfa tövé-

Sokan voltak kíváncsiak a város történetét bemutató könyvre ben, a faházikók között. A Bóbita Bábszínház árnyjátéka után gyújtotta meg az elsõ gyertyát a város polgármestere az Adventi udvar karácsonyi színpadán és ekkor gyúltak fel az ünnep fényei is szerte a városban. A civil szervezetek ezen a napon adományokat is gyûjtöttek a jótékonysági vásáron, s a bevételt idén a Szent Rita Katolikus Karitász Csoport javára ajánlották fel.

Gy.L.

A GfK Hungária Piackutató Intézet közelmúltban megjelent általános vásárlóerõ tanulmányában több tényezõ vizsgálata alapján kialakított listán, az ezer fõt meghaladó lakosságú települések között a legnagyobb vásárlóerõt tekintve Csopak került az elsõ helyre. A Balaton-parti község a 136,8-es indexszel most a fõvárost is megelõzte. Ambrus Tibor, Csopak polgármestere szerint ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a csopaki önkormányzat a leggazdagabb, hanem azt, hogy a községben sok tehetõs polgár él, akik a legmagasabb elkölthetõ jövedelemmel rendelkeznek. Mint mondja: a mi szerepünk annyi, teremtsük meg a feltételeit annak, hogy Csopak a nem itt élõk számára is vonzó, szerethetõ település legyen, és egyre többen válasszák az életvitelszerû csopaki letelepedést. - Az utóbbi idõben számos pályázaton sikerrel szerepeltünk, ezeknek is köszönhetõ, hogy megszépültek közterületeink, uniós támogatással minden korosztály számára a 21. század követelményeinek megfelelõen korszerûsítettük például a strand szolgáltatásait, ahol az idei gyenge idegenforgalom ellenére minden korábbinál több vendég pihent. Az utóbbi néhány évben 30 százalékkal, kétezer fölé nõtt a lakosságunk, egy részük fokozatosan bekapcsolódik a közösségi életbe, a civil szervezetek munkájába. Véleményem szerint Csopaknak szüksége van az ilyen jó hírekre, amelyek erõsítik a település pozitív megítélését, kedvezõen befolyásolják az önkormányzat gazdálkodását is. A GfK Csoport rendszeresen vizsgálja a vásárlóerõ adatok alakulását Európa valamennyi országára vonatkozóan. A hazai eredményeket a GfK Hungária kétévente publikálja Általános Vásárlóerõ Index tanulmányában, melynek célja a lakosság és a háztartások rendelkezésre álló, elméletileg elkölthetõ jövedelmének meghatározása. A GfK Hungária által számolt általános vásárlóerõ alapjául a bevallott jövedelmekrõl összegyûjtött adatok szolgálnak, ám az összesített mutató kialakítását sok más forrással is – így a vonatkozó munkanélküliségi statisztikával, a lakosság és háztartások számával, vendégéjszakák számával, személygépkocsi ellátottságával, vállalkozók és vállalkozások számával, a vezetékes telefonnal való ellátottsággal stb., tartalmazza továbbá a GfK Cenzus adatokat is. A tanulmány a vásárlóerõ alapján sorrendet állapított meg a fõváros és a megyék között is. Ebben 2010-ben Budapest indexe 133,6 , Veszprém megye a 7. helyen áll 99,4-es, Zala megye a 8-ik 96,9-es, Somogy megye a 17-ik 84-es indexszel.

Juhász Ferenc

Balatonfenyves: most ismét a víz az úr Az évtized elején országos megdöbbenést keltett, amikor a híradások a balatonfenyvesi képviselõ-testület ülésérõl tudósítottak. A település irányítói ugyanis a kánikulai melegben nem egy légkondicionált teremben, hanem a magyar tengerben elhelyezett asztaloknál foglaltak helyet. A hivatalos dokumentumok sem forogtak veszélyben, ugyanis a parttól száz méterre alig-alig lehetett vizet találni. Napjainkra jelentõsen megfordult a helyzet: most a szárazföldön lehetne tanácskozni – némi túlzással csónakokban. Lombár Gábor, a kétezer-kétszáz fõs település polgármestere szerint azonban nem ennyire elkeserítõ helyzet, ám tény, hogy a belvízzel még jócskán meggyûlik a bajuk a közeljövõben. - Fenyves centrumában, a nyaranta tízezrek által látogatott strandon már éppen nyugállományba vonulhatna a partvédõmû - pontosan hatvankét éve építették. Az idõ számtalan sebet, mély barázdát hagyott rajta, rekonstrukciója a közeljövõben elkerülhetetlen. Azt is nyilvánvalónak tartjuk, hogy az alig több mint félmilliárdos költségvetésünk erre nem nyújt anyagi fedezetet, hiszen az éves fejlesztési kiadásokra mindössze százmillió forintot költhetünk. A kedvelt fürdõzõhely korszerûsítésérõl azonban nem mondhatunk le, ezért valamennyi lehetséges pályázati forrást felkutatunk. Ennek köszönhetõen nyolcvanegymillió forintot fordíthatunk a partvédelemre, gyermekme-

dence építésére és pelenkázó helyiség kialakítására. S bár a bringa körút nem tökéletes, mégis rohamosan nõ azon turisták száma, akik két keréken keresik fel a Balatont – õket korszerû kerékpártároló várja már a következõ szezonban. A költségek ötven százalékát pályázaton nyertük el. Balatonfenyves önkormányzata abban bízik, hogy a kistelepülések számára egyre több hasonló lehetõség nyílik, hiszen az infrastruktúra terén is versenyképessé kell tenni a községet. A hatvankét kilométer hosszú úthálózat jelentõs része komoly forgalomnak van kitéve: a négyezer-kétszáz üdülõingatlan tulajdonos mellett turisták ezrei töltenek el itt kellemes napokat, heteket nyaranta. A polgármester természetesen büszke arra, hogy a turisztikai szezonban az állandó lakosok tízszeresérõl kell gondoskodniuk – ez azt jelzi, hogy Fenyves változatlanul vonzó úti cél itthon és külföldön egyaránt. - Számunkra meghatározó bevételi forrást jelent az idegenforgalom. Ezért is örülünk, hogy alulról jövõ kezdeményezéssel megalakult a helyi turisztikai egyesület, amely nívós programokkal, szolgáltatásokkal invitálja hozzánk a vendégeket. Sikeres munkájuk nem csak a polgárokat, hanem a közös kasszát is gyarapítja – ez pedig garanciát jelent az önkormányzati intézmények állandó fejlesztésére.

Süli Ferenc

2 0 1 0

D E C E M B E R

A Balaton parkjának változatos tájaira hívjuk, ahol bemutatóhelyeink és tanösvényeink segítségével barátságot köthet a tájjal, az itt élõ növényekkel és állatokkal.

www.bfnpi.hu

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Újév, Fruzsina Ábel, Ákos Genovéva Titusz, Leona Simon Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernõ, Cézár Veronika Bódog, Félix Lóránt, Lóránd Gusztáv Antal, Antónia Piroska Sára, Márió Fábián Ágnes Vince, Artúr Zelma Timót, Xénia Pál, Henrik Vanda, Paula Angelika Károly, Karola Adél, Eta Martina, Gerda Marcella

P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Tihamér Ottó, Ottokár Kornél, Soma Ulrik, Babett Emese, Sarolta Csaba, Romola Apollónia Ellák, Edgár Lukrécia Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenõ Örs, Stella Henrik, Roland Valter, Kármen Endre, Elek Frigyes Emilia Illés, Marina Dániel, Daniella Magdolna Lenke, Borisz Kinga, Kincsõ Kristóf, Jakab Anna, Anikó Olga, Liliána Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár, Heléna

Március

Február

Január Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Július

Ignác, Virginia Karolina, Aida Balázs, Oszkár Ráhel, Csenge Ágota, Ingrid Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvira, Ella Bertold Lívia, Lídia Ella, Linda Bálint,Valentin Kolos Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina, Viktor Ákos, Bátor Elemér

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs

Augusztus Boglárka Lehel, Özséb Hermina Domonkos Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emõd, Roland Lõrinc, Blanka Zsuzsanna Klára, Leticia Ipoly, Gertrúd Marcell Mária Ábrahám Jácint, Arika Ilona, Ilka Huba, Lajos Állami ünnep Sámuel, Hajna Menyhért Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó, Tália Gáspár, Cézár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Erika, Bella

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Albin Lujza, Henrik Kornélia, Nelli Kázmér, Zorán Adorján Leonóra, Inez Tamás Zoltán, Beáta Franciska Ildikó Szilárd Gergely Krisztián Matild, Tilda Nemzeti ünnep Henrietta Gertrúd, Patrik Sándor, Ede József, Bánk Klaudia Benedek Beáta, Izolda Emõke Gábor Irén, Írisz Emánuel Hajnalka Gedeon Auguszta Zalán, Gujdó Árpád, Benõ

Szeptember Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda, Gergely Rozália Viktor, Lõrinc Zakariás Regina Mária, Adrienn Ádám, Péter Nikolett, Hunor Teodóra Mária, Ibolya Kornél, Lujza Szeréna, Roxána Enikõ, Melitta Edit, Ditta Zsófia Diána, József Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric, Ottó Tekla, Lina Gellért Eufrozina Jusztina Adalbert Vencel Mihály, Mikes Jeromos

Minden partnerünknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendõt kívánunk

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Önt is várja 2011-ben!

FODOR AUTÓ KFT. 8600 SIÓFOK, Fõ u. 264. - Tel.: (06-84) 313-722, Fax: (06-84) 313-550

Kellemes ünnepeket, sikerekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek! Április P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Hugó Áron, Mária Buda, Richárd Izidor, Kerény Vince Vilmos Herman Dénes Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula, Oxána Ida, Norma Tibor, Maxim Anasztázia, Tas Csongor Rudolf Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla, Egon Húsvét, György Húsvét, Márk, Márkus Ervin, Tihamér Zita, Mariann Valéria, Nimród Péter, Robin Katalin, Kitti

Május V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Október Malvin Petra, Tamás Helga, Gertrúd Ferenc, Edvin Aurél, Galina Brúnó, Renáta Amália, Márk Koppány Dénes, Andor Gedeon, Leó Brigitta, Gitta Miksa, Rezso Kálmán, Ede Helén, Heléna Teréz, Terézia Gál, Aurélia Hedvig, Hédi Lukács Nándor Vendel Orsolya Elod, Korinna Nemzeti ünnep Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon Nárcisz Alfonz Farkas

Munka ünnepe Zsigmond Tímea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármin, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja Mózes, Botond Paszkál, Andor Erik, Alexandra Ivó, Milán Bernát, Felícia Konstantin Júlia, Rita Dezsõ, Vilmos Eszter, Eliza Orbán, Márkus Fülöp, Evelin Hella Emil Magdolna Janka, Zsanett Angéla

Június Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

November Mindenszentek Achilles Gyõzõ, Hubert Károly, Karola Imre, Tétény Lénárd Rezsõ Zsombor Tivadar Réka, Ariel Márton, Martin Jónás, Renátó Szilvia, Bulcsú Aliz, Huba Albert, Lipót Ödön, Edmond Hortenzia Jenõ, Román Erzsébet Jolán Olivér Cecília Kelemen Emma, Flóra Katalin Virág Virgil, Amina Stefánia Taksony András, Andor

Tünde, Torda Kármen, Anita Klotild, Kevin Bulcsú, Fatima Fatime Norbert, Cintia Róbert, Roberta Medárd, Zaránd Félix, Annabella Margit, Gréta Barnabás Pünkösd, Villõ, Cinnia Pünkösd, Antal, Anett Vazul, Herta Jolán, Vid Jusztin, Arany Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás, Zóra Rafael, Dina Alajos, Leila Paulina Zoltán, Edua Iván, Héra Vilmos, Viola János, Pál László, Sámson Levente, Irén Péter, Pál Pál, Apostol

December Elza, Oszkár Melinda Ferenc, Olívia Borbála Vilma, Csaba Miklós Ambrus Mária, Marion Natália Judit, Loretta Árpád, Dániel Gabriella Luca, Ottília Szilárda Valér, Dezsõ Etelka, Aletta Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás, Petra Anikó, Zénó Viktória, Niké Ádám, Éva Karácsony Karácsony János Kamilla Tamás, Tamara Dávid, Zoárd Szilveszter

16 T E L E P Ü L É S E K

Harminckilencmilliós Siófoki beruházás Zánkán „bölcsõ(de)dal” A napokban indult útjára hivatalosan a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program keretében a zánkai orvosi rendelõ felújításáról szóló project.

A község életében igen jelentõs a beruházás – mondta a megnyitón Filep Miklós polgármester. A pályázatot az „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerûsítése” címû felhívásra adta be az önkormányzat. A project összköltsége 39 901 180 Ft. A támogatás mértéke 36 911 062 Ft. Az ünnepi eseményen részt vett a rendelõt majdan birtokba vevõ háziorvos, valamint a védõnõ is, akiknek igényeit is figyelembe vették a tervezéskor. A munkálatok jó ütemben haladnak, a kivitelezõ tartani tudja a jövõ év januárjának végére kitûzött átadási idõpontot. Az épületen már elvégezték a tetõ cseréjét és a cserepezést, a szigetelést. Folynak a belsõ építészeti, gépészeti munkálatok, igy 2011 februárjától egy jól felszerelt, korszerû rendelõ és védõnõi szolgálat várja a zánkaiakat és a környékbelieket.

Ez a dal nem az a dal, amit a kisgyermekeknek dúdolnak elalvás elõtt a szüleik. Ez a „dal” az a dal, amit az elmúlt hetekben „kivívott” az élet, s kiharcoltak a szülõk. Mirõl is van szó? Történt nemrégiben, hogy a siófoki önkormányzat pályázati pénzt nyert a bölcsõde felújítására és bõvítésére. A nagy örömbe azonban üröm is vegyült, szinte egyik napról a másikra ugyanis a szülõknek el kellett (volna) helyezniük gyermekeiket. Reklamáció, felháborodás, tüntetés zajlott pár nap alatt, s a félinformációk valahogy mindig félrevitték a tárgyalásokat. A lényeg azonban az, hogy a siófoki önkormányzat végül is megnyugtatóan megoldotta a gondot – tudtuk meg Kozma Ani sajtóreferens beszámolójából. A legutolsó döntés értelmében a város óvodái átveszik azokat a gyerekeket, akik elérik a két és fél éves korhatárt. Január végéig 58, április végéig pedig további 20 kisgyermek ellátása oldódik meg ily módon. Az otthon maradókat havi 90 000 forinttal támogatja a város, a magánbölcsõdék mellett döntõ szülõk költségeit az önkormányzat átvállalja. Az önkormányzat az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan készült a bölcsõde bõvítésére, hiszen ezért is vásárolta meg az intézmény szomszédságában lévõ telkeket. A most 60 fõs intézmény eddig folyamatosan 90 fõ felett látta el a kicsiket. A felújítás után 100 fõs létszámúra bõvülõ intézményben akár másfélszáz kisgyermek gondozása is megoldható. A pályázati lehetõség szinte a 24. órában érkezett. A létesítmény nem túl korszerû konyhája az utóbbi években külön engedéllyel mûködött, a várakozási idõ pedig esetenként elérte az egy évet. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél- Dunántúli Operatív Programjának jóvoltából 250 millió forintból valósulhat meg a Nyitnikék bölcsõde fejlesztése és kapacitásbõvítése. A beruházáshoz az önkormányzat biztosítja a bekerülési költség 70 százalékát. A korábbi épület két szárnnyal bõvül, itt kap helyet két új csoportszoba a kiegészítõ helyiségekkel, az új épületrészekhez terasz és uniós szabványoknak megfelelõ eszközökkel felszerelt játszóudvar kapcsolódik. Megújul a fõzõkonyha, amelyet modern gázkazánnal szerelnek fel. A tervezõk arra is odafigyeltek, hogy az épületet a mozgáskorlátozott szülõk is használni tudják. Az akadálymentes közlekedést segíti az új fõbejárat mellett kialakítandó rámpa. A kivitelezõ 30 napos elõteljesítéssel vállalta az átadást, ami azt jelenti, hogy szerencsés esetben akár már április elején birtokba vehetik a kicsik az új létesítményt. Szerzõdéskötéskor kemény biztosítékként napi félmillió forintos kötbért kötött ki az önkormányzat a késedelmes teljesítés esetére, a munkaterület átadásának csúszása azonban már most láthatóan indokolt határidõ-módosítást eredményezhet. Ami biztosnak látszik: a megújult bölcsõdében a „bölcsõdal” majd 2011 év elsõ felében csendülhet fel újra.

K.M.

Gyarmati László

Hévíz továbblép

Anyatejes Napot szerveztek Lellén

A karácsony elõtti turizmus élénkítése érdekében számos attrakcióval készül Hévíz. A közelmúltban avatta Papp Gábor polgármester a piac területén azt a jégpályát, mely várhatóan február végéig várja vendégeit. Kezdetét vette a téli vásár is, melynek idõtartamára ingyenessé tették a parkolást a város egész területén. A vásár minden napjára jut egy-egy színvonalas mûsor, mellyel elsõsorban a családosokat szeretnék megcélozni. A programfolyam január 9-ig tart. Ez utóbbi dátum figyelmes gesztus a pravoszláv hívõk miatt, akik várhatóan nagyobb számban érkeznek majd a mienktõl eltérõ datálású karácsonyukra. Papp Gábor egy sajtótájékozA zalaegerszegi Ice Stars bemutatójának egy részlete tatón szólt arról is, hogy az adventi programok költségei (melybe a már említett jégpálya mellett az ünnepi kivilágítás is beletartozik) 18 millió forintba kerülnek, ám ez egyéb bevételekbõl meg fog térülni. Sokat várnak a szervezõk a teljesen megújult városi díszkivilágítástól. A belvárosban egységes, ízléses, a magyar hagyományokat figyelembe vevõ lesz az esti fénypompa. Nem az „amerikás” csicsára törekednek, hanem a meghitt hangulatra. A programok központi helye a Hévíz Galéria és környéke, s a közelben (a téli fürdõ bejárata elõtt) állítják majd fel város karácsonyfáját is. Az egységesített faházikókban népmûvészek, ajándékkészítõk árulják majd portékáikat, de lesz kürtõskalács, forró tea és gesztenye is. Nem lesznek viszont pecsenye- és kolbászsütõk.

Azokat az anyukákat ünnepelték november 26-án délután Balatonlellén a mûvelõdési házban rendezett Anyatejes Napon, akik legalább fél évig csak anyatejet adtak babáiknak, illetve egy évig szoptatták gyermekeiket. Juhász Erzsébet védõnõ elmondta; harminckilenc anyukát és gyermekét, valamint a város várandós kismamáit hívták meg a kétévente szervezett rendezvényre, ahol rövid elõadás, játékos ismeretszerzés mellett az anyatejet, valamint azzal való táplálást népszerûsítették.

Z. A.

M. L.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

T E L E P Ü L É S E K 17

Szemes merész álmai Hungarikum bormustra Balatonszemesen nem változik semmi. Már ami a polgármester személyét illeti. Takács Józsefet ugyanis a helybéliek a négy polgármester-jelölt közül újra megválasztották. A munka tehát, amit a polgármester az elmúlt években elkezdett, folytatódhat. - Úgy gondolom, a szemesiek többsége tisztában volt azzal, hogy községünk az elmúlt években elindult egy olyan fejlõdési pályán, amit botorság lett volna kockáztatni új polgármester megválasztásával. - Mégis: Ön szerint melyek azok a legfontosabb célok, tervek, lehetõségek, amelyek záros határidõn belül elõbbre vihetik Szemes fejlõdését? - Több olyan elképzelésünk is van, amelyek megvalósulása reálisnak, elérhetõnek tûTakács József nik, s amelyek tényleg alapvetõen segíthetik gazdasági megerõsödésünket. Kezdem mindjárt azzal, hogy Balatonszemesnek sikerült egyedül a déli parton 10 hektáros terület logisztikai fejlesztésére engedélyt kapni, valamint 80 hektárt külterületbõl építési övezetbe átminõsíteni, amelyhez ráadásul egy vállalkozás – elképzelése megvalósításához – már kapott is háromszáz millió forintnyi támogatást. Hogy mi készülhet ezen a területen, egyelõre nem nyilvános, de mihelyt azzá válik, azonnal tudatjuk a lakossággal és természetesen a sajtóval is. - Ezt úgy értsük, hogy valami „nagy-nagy” dolog készül Szemesen? - Remélem, hogy igen. De, hogy ne csak „rébuszokban” beszéljünk, örömmel mondhatom el egy másik projektünket. A volt bagódombi (Siotour) kemping 30 hektáros területén európai forrásokból egy nemzetközi színvonalú egészségközpont, magánkórház létesül. A megvalósításhoz szükséges teljes összeg a rendelkezésre áll, s bízom benne, hogy a terveknek megfelelõen felépül a négy mûtõs kórház, ahol például szépségsebészettel, fog-, csípõ-, izületi protézisekkel is foglalkoznak majd, valamint természetesen gyógyszálló része is lesz a komplexumnak komplett rehabilitációval. Ha még idén sikerülne megkötni a konzorciumi szerzõdéseket, akkor 8-10 hónapig tart majd a konkrét tervezés, s a megvalósítása 1012-ben kezdõdhet el. A kórház az elsõ betegeit a tervek szerint 2014-ben fogadhatja majd. - Ez az elképzelés valóban hatalmasat lendíthet Szemesen, de mi a helyzet a régóta emlegetett szemesi gyógyvízzel, amelynek hasznosítása még mindig várat magára? - Egy 2,5 hektáros önkormányzati területen szeretnénk megépíttetni egy ötcsillagos szállodát, amelyben fel tudnák használni a termálvizünket. Ez ügyben is folynak bíztató tárgyalásaink, méghozzá egy kínai befektetõ társasággal. A Sárga Folyó torkolatánál található Dongying városka, „alig” 2,5 millió lakossal. Többször járt már nálunk delegációjuk, többek között a polgármestert is vendégül láthattuk. A szemesi képviselõ-testület most december 1-jén döntött úgy, hogy testvérvárosi kapcsolatot alakítunk ki ezzel a kínai várossal, s velük közösen oldjuk meg a szemesi melegvíz komplex hasznosítását. A kínaiakkal a nagykövetségen keresztül sikerült egy közös kulturális rendezvényt is összehoznunk már, idén õsszel a „Szépkorúak Napja” alkalmából lépett fel Szemesen egy hatvan fõs kínai tánccsoport, s az eseményt megtisztelte jelenlétével a kínai nagykövet helyettese és a kulturális attasé is. - Ezek szerint valóban dinamikus fejlõdés várható a községben… - Igen, fõként azért is, mert a Balatonnál legjobb tudomásom szerint nekünk van elsõként olyan elfogadott rendezési tervünk, amely az új Balaton Törvény alapján készült. Így a fejlesztések tekintetében jelentõs helyzeti elõnybe kerülhetünk. Bízom benne, hogy ezt az elõnyünket a következõ években ki is tudjuk majd használni.

Keszthelyen Az egyik legismertebb borász szaktekintély emlékére rendezték meg Keszthelyen az elsõ Hungarikum Bormustrát, melyen közel kilencven borfajta mutatkozott be. A Balaton Színház adott otthont annak a bormustrának, melyrõl Ruzsics Ferenc polgármester így fogalmazott bevezetõjében: Remélem, gasztronómiai rendezvénysorozattá növi ki magát a keszthelyi bormustra. Örülünk, hogy városunk díszpolgára, Bakonyi Károly nevét csatolhatjuk a programhoz. A nemrég elhunyt Bakonyi Károlyról (családja engedélyével) kapta nevét a város bora is, melynek címkéjére is felkerült a cserszegi fûszeres atyjának arcképe. A méltó eleganciával berendezett emeleti kiállító teremben hatvan szõlõfajtából kilencvenféle bort mutattak be a termelõk. Jelenlétükben nyújtotta át Ruzsics Ferenc a díszcsomagolású bort Bakonyi Károly egy-egy családtagjának. A Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese, Kocsis László hangsúlyozta: ilyen jellegû bormustra nincs több az országban, s az egyedi rendezvényt az teszi még egyedibbé, hogy olyan fajták is palackba kerültek, aminõket már csak egy-egy gazda termel. Ezek között olyan is van, ami régi, már-már elfelejtett fajta, de ott vannak az újak is, melyek helyet követelnek maguknak az egyre bõvülõ választékban. Hozzátette: maga Bakonyi Károly is nagyra értékelte a régi fajtákat, de az újak elterjedését is erõsen szorgalmazta. Az elõbbieket erõsítette meg Hajdu Edit, a kecskeméti Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet kertészmérnöke, szõlõnemesítõje, aki elmagyarázta, hogy a Kárpát-medencében „született” borokat tekintjük hungarikumnak. A folytatásban röviden vázolta Bakonyi Károly életútját. A szõlõnemesítõ négy generációjára vezethetõ vissza a szõlészet és a borászat, így aztán nem véletlen, hogy jelmondattá vált gondolata – „A szõlõben születtem, remélem, ott is fogok meghalni…” – is a borhoz fûzõdik. A megnyitót követõen a szõlész-borász szakma legkiválóbb hazai képviselõi (dr. Hajdu Edit, ifj. Kozma Pál, Májer János, Kocsis László) tartottak elõadást a legújabb kutatási eredményekrõl. A délután során fajtaismertetõ elõadások váltották egymást, majd este kiváló hazai pincészetek boraival „fûszerezett” borvacsorát fogyaszthattak az érdeklõdõk. A program része volt a Bakonyi Károly életútját reprezentáló kiállítás, egy pálinka-, sajt- és könyvbemutató, továbbá egy kóstoló a szarvasgombából, mely lassanként a keszthelyi egyetem kulináris jelképe lehet.

Zatkalik András

Gyarmati László

Fél évszázados a Siófoki Nõklub Ötven ével ezelõtt alakult, és novemberben ünnepelte születésnapját a Siófoki Nõklub Egyesület. A Siófoki Férfi Dalkör után ez a második olyan egyesület, amely megszakítás nélkül mûködik a városban. Eleinte kézimunka, szabás-varrás volt a fõ tevékenységük, azután kibõvítették különféle elõadásokkal, kirándulásokkal és a tagokat érdeklõ többféle programmal. Kirándulásaikon autóbusszal, vonattal, hajóval és kerékpárral is utaznak, megtekintik az aktuális helyi nevezetességeket, fesztiválokat. Tartanak Mikulás estet, karácsonyi, nõnapi és anyák napi ünnepséget, nagyszabású jelmezbált ötletes jelmezekkel, amelyre más egyesületek vezetõit is meghívják. Támogatták a régi Öregek Napközi otthonát, segítették a Kiliti szeretetotthon berendezését. A szórakoztató programok mellett kiveszik részüket a városi rendezvényekben is, segítenek a virágosítási versenyben, a Pünkösdi Szezonnyitón, a Bor- és Kenyér Ünnepén is.

Jótékonysági rendezvényeken is rendszeresen részt vesznek, ahol a bevétel felét minden esetben helyi szervezeteknek, másik felét rászoruló családoknak ajánlják fel. Segítik az óvodákat (babaruhákat, textil gyümölcsöket, kispárnákat, takarókat varrnak), a hajléktalanokat, a családsegítõ központot (ruhaadományokkal) és beteg klubtársaikat is. Klubtagjaiknak különbözõ vetélkedõket szerveznek (Ki tud többet Siófokról, a Balatonról, Somogy megyérõl, nyelvi vetélkedõk). Részt vesznek a városban tartott ünnepségeken, koszorúzásokon. Muzsinszki Nagy Endre sírját is õk tartják rendben. Az egyesületnek jelenleg 80 tagja van. Pénzügyi alapjuk az 1200 Ft-os éves tagdíj, ami a városi és régiós pályázati pénzekkel, valamint az adó egyszázalékokkal egészül ki. Az elmúlt évtizedekben az egyesület elnökei voltak: Vörös Józsefné, Dankó Józsefné, Mangold Istvánné, Tálas Ilona, és Récsei Jánosné. A 2002-es évtõl a csoport vezetõje Böröcfi Jánosné.

Gy.L.

2 0 1 0

D E C E M B E R

18 T E L E P Ü L É S E K

Megújul a városközpont Zamárdiban

Bõvül a fonyódi rendelõintézet Fonyódi polgárok – valamint a környezõ települések vezetõi - elõtt mutatták be azt a projektet, melynek keretében mintegy négyszázmillió forintos egészségügyi beruházás valósul meg a déli part kedvelt üdülõhelyén. Hidvégi József polgármester köszöntõjében elmondta: a központ rehabilitációjával együtt több mint egymilliárdos fejlesztés történik a városban. Elismeréssel szólt arról, hogy az addig is kiválóan funkcionáló egészségügyi kht. 2008-ban kétszázmillió forintos korszerûsítést hajtott végre, melynek során nem csak az épületet modernizálták, de új orvosi mûszerek beszerzésére is sor került. A város vezetõje szerint csak folyamatos fejlesztésekkel tudják a Fonyódról kialakult pozitív képet még kedvezõbb irányba fordítani - az intézmények jó mûködése pedig hatással lesz a szûkebb régióra és a település vonzerejére is. Metz József, a rendelõintézet fõorvosa felidézte az orvosi rendelõ több évtizedes történetét: azt az idõszakot, amikor a környezõ települések még téglajegyekkel járultak hozzá az alapintézmény létrehozásához. A korabeli bürokráciának köszönhetõen azonban a szakmai irányítás hol Marcalihoz, hol Kaposvárhoz, hol Siófokhoz kötötte a fonyódi orvosokat. Erre az áldatlan helyzetre egyedi megoldást találtak az egészségügyi kht. létrehozásával – a közhasznú társaságot egyébként 100%-ban a fonyódi önkormányzat birtokolja. A fõorvos elõadásából megtudhattuk: az intézmény „hõskorában” mindössze négy alapszakma reprezentálta magát, jelenleg pedig huszonhárom orvosi szakterület kiváló doktorai gyógyítják Fonyód és a régió betegeit. A felújítás aktualitását jelzi, hogy az éves orvos-beteg találkozók száma százezer körül van, s nemritkán az ország és a nagyvilág különbözõ pontjairól érkezõ páciensek minõsítik a Balatont: közelebbrõl Fonyód egészségügyi ellátását. A fõorvos elmondta, hogy az idõ és a sors szorosabb összefogásra ösztönzi majd Boglárt és Fonyódot, hiszen mindkét településen hasonló fejlesztések történnek. Metz József felhívta a fiMetz József fõorvos gyelmet arra,, hogy a jelentõs értékû beruházásnak köszönhetõen sor kerülhet egynapos ellátásra is. Óriási a lemaradásunk ezen a területen, hiszen míg az Egyesült Államokban a mûtétek négyötöde történik ilyen formában, addig ez nálunk mindössze húsz százalék. Ezen a kedvezõtlen trenden kell sürgõsen változtatni, ugyanis az egynapos orvosi kezelés nem csak lakosság közeli, de olcsó is – vagyis kevésbé terheli meg az állami büdzsét. Hegyi Gábor projektfelelõs részletekbe menõen ismertette a beruházás ütemét és anyagi terheit. Elmondta, hogy május végéig befejezõdik az építkezés, 2011. szeptember 30-ig pedig lezárul a projekt. Az épület bõvítésével közel ezer négyzetméter új alapterületet hoznak létre, s tizenhat orvosi szakág kerül kedvezõbb körülmények közé. A teljes beruházásból háromszázharminchétmillió az EU támogatás, harminckilencmillió a központi, míg tizenkilencmillió forint a helyi forrás.

Süli Ferenc

A korábbi ciklus tudatos településfejlesztési politikája tette lehetõvé, hogy Zamárdi elõtt is megnyíljon az út az integrált város-rehabilitációs forrásokhoz. A déli part egyik legkedveltebb üdülõhelyének arculatát látványosan javíthatja az a projekt, melynek keretében teljesen átalakul a centrum. Modern, ám nem hivalkodó köntöst kap a polgármesteri hivatal, s a külsõ, esztétikai változást az épületen belüli átépítések követik – remélhetõleg szerencsések és boldogok lesznek azok az ifjú párok, akik már a megújult házasságkötõ teremben fogadhatnak egymásnak örök hûséget. S mint szinte valamennyi tóparti településen, Zamárdiban is kellemes gondot okoz a turisták autóinak elhelyezése - erre is gondolnak a Szabadság tér rekonstrukciója során, hiszen nem csak férõhelyben, de elrendezésben is modern, XXI. századi körülményeket teremtenek a településre gépjármûvekkel érkezõknek.

- Elképzeléseinkben olyan városközpontot fogalmaztunk meg, amely joggal várható el egy dinamikus fejlõdést igénylõ közösségtõl. A központi térbõl kiindulva a Rákóczi utcát is sétáló utcává alakítjuk, de az úttest szélesítésével itt is parkolási lehetõséget biztosítunk. A projekt azonban az elmondottaknál szélesebb területet ölel fel: a komplex városfejlesztés részét képezi a kertmozi felújítása is. A létesítményben korszerû színpadot építünk, de nem mondunk le a tradicionális funkció mûködtetésérõl sem. Abban bízunk, hogy a település egyetlen szabadtéri - az esõtõl mégis védett - intézményeként számtalan kulturális esemény helyszíne lehet a turisztikai szezonban – ismerteti a jövõ terveit Csákovics Gyula polgármester. Zamárdi neve ugyan jól cseng a fiatalok körében, ám a város vezetõi nem csak a BalatonSound látogatóira gondolnak - ezért a tóparton különbözõ rendezvény helyszíneket alakítanak ki. Korszerûsítik a parti sétányokat, parkosítják a vízhez kapcsolódó területet, s természetesen itt is újabb parkolóhelyek létesítésére kerül sor. Csákovics Gyula polgármester elmondta azt is, hogy a 350 millió forintos beruházásból mindössze 70 millió a saját forrás, vagyis ennek négyszereséhez jutottak a sikeres pályázatok révén. Ez a pénz pedig elegendõ lesz ahhoz, hogy a közösségi házat is modernizálják. - Ugyancsak sikeresen szerepeltünk a turisztikai vonzerõ növelésére kiírt pályázaton. Az így elnyert forrás lehetõséget biztosít arra, hogy a tóparton új játszóteret, új vizesblokkokat építsünk – ez utóbbiakat már napkollektoros melegvíz ellátással -, valamint a mozgáskorlátozottak részére biztosítsuk a víz liftes megközelítését. E beruházás értéke 72 millió forint, melynek fele az önkormányzat által vállalt rész. Erre a projektre még idén meghirdetjük a közbeszerzési eljárást, így remélhetõleg a következõ szezonra már a megújult szabad stranddal várjuk vendégeinket, míg a városközpont rehabilitációs munkálatainak befejezése 2012-ben várható. A polgármester a szép és reális tervek mellett a gondokra is utalást tett: a közelmúltban húszmillió forintos kárt okozott az iskola tornatermében egy tûzeset, ám a biztosító ennek jelentõs részét megtéríti. A szomorú esemény azonban alkalmat ad arra, hogy az egyébként is elodázhatatlan korszerûsítéseket végrehajtsák. Zamárdiban - csakúgy, mint több déli parti településen – jelentõs gondot okoz a belvíz. Ennek elvezetését egybekötik az útfelújításokkal, s a beruházásra a jövõ évben forrást is biztosítanak. Csákovics Gyula ugyanakkor hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a helyi ingatlantulajdonosok egy része kényelmi szempontból betemette az árkokat, s ezzel jelentõsen gátolják a víz természetes folyását. A jelenlegi helyzet arra utal, hogy emiatt a tervezettnél jelentõsebb összeget kell fordítani a probléma végleges megoldására.

Süli Ferenc

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

20 G A Z D A S Á G

TDM-ként erõsít A vízdrágulás mértéke a badacsonyi turisztikai az önkormányzatokon egyesület is múlik Korábbi kezdeményezéseivel már országosan is figyelmet keltett a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület/ BCTE/, amelyeket sokan le is „másoltak”. Azzal pedig, hogy folyamatosan TDM szervezetté fejlesztik magukat, sikeres pályázatuk révén tovább erõsíthetik turisztikai szolgáltatásaikat, még vonzóbbá tehetik – immár a teljes mikrotérségben – különbözõ rendezvényeiket, programjaikat.

A biztonságos szolgáltatás és a víziközmû-vagyonnal való hosszú távú felelõs gazdálkodás megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok többet fordítsanak a vízi közmûvek fejlesztésére – hangsúlyozta Winkler Tamás a Somogy megyei polgármesterek és jegyzõk siófoki találkozóján. A DRV Zrt. vezérigazgatója a vízdíjak emelkedésének mérséklése érdekében a szorosabb partnerség fontosságára hívta fel a polgármesterek figyelmét, kiemelve azt a tényt, hogy az érintett önkormányzatok jó része az eszközhasználati díjakból az utóbbi években semmit nem forgatott vissza a víziközmû-rendszer karbantartására. Százharmincnyolc településbõl száztizenöt: 2009-ben ennyien egyetlen forintot sem költöttek víziközmû-fejlesztésre, derült ki Winkler Tamás elõadásából a Somogy megyei polgármesterek találkozóján. A DRV Zrt. júniusban kinevezett új vezérigazgatója aggasztónak tartja azt a kialakult gyakorlatot, hogy a vízi közmûvek fejlesztésére az önkormányzatok jelentõs hányada nem fordított pénzt, miközben az önkormányzati tulajdonú vízmûvekkel ellátott települések csaknem 60 százalékán 2009-ben legalább egy alkalommal kifogásolható minõségû volt a víz. Az elöregedõ hálózatok nem csak a víz minõségén rontanak, de az elavult rendszer miatt drágább üzemeltetési és fenntartási költségek jelentõsen befolyásolják a lakossági vízdíjakat. Ahhoz, hogy mérsékelt áremeléssel tudjunk kalkulálni, elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok többet költsenek víziközmû-fejlesztésre – jelentette ki Winkler Tamás, hozzátéve, hogy a vízminõség javítása, a biztonságos vízszolgáltatás növelése, a fogyasztói elégedettség, valamint a nyereséges mûködés érdekében a jövõben az önkormányzatok részérõl felelõsebb vízgazdálkodást és hatékonyabb együttmûködést, partnerséget vár.

Jankó Gábor

Részletesen is szóltak a projektrõl A TDM-ként elnyert 48 millió forintos támogatással – amelyet Badacsonytomaj és a szomszédos községek, Szigliget, Badacsonytördemic és Ábrahámhegy önkormányzatai további 13 millió forinttal egészítettek ki – projektjük bemutatásakor Nagy Miklós, a BCTE elnöke elmondotta, hogy az elmúlt években számos turisztikai vásáron vettek részt. Kiadványokat készítettek, sajtószerepléseket, rendezvényeket szerveztek, támogattak. Kezdeményezéseik között olyan országosan egyedülálló ötlet megvalósítása is szerepel, mint a turistáknak indított térségi buszjárat. A „Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület, mint balatoni turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztése“ címû projekt megvalósítása során versenyképesebbé szeretnék tenni a térséget, bõvíteni szeretnék a vendégforgalmat, javí-

Meghívottak a projekt ismertetõn tani akarják az együttmûködést a turizmus szereplõi között, komplex turisztikai szolgáltatásokat szeretnének kialakítani. Végsõ céljuk, hogy fenntartható keretek között a balatoni régió prémium kategóriás desztinációjává fejlesszék a térséget a meglévõ aktív-, gasztronómiai-, kulturális- és incentív turisztikai adottságai révén. A projekt keretén belül elsõként elkészítik a munka megalapozásához szükséges stratégiát. A konkrét tevékenységek között több más mellett menedzseri továbbképzéseket, nyelvi képzéseket, a szolgáltatókra kiterjedõen tanulmányutakat, szakmai tréningeket szerveznek. A szakmai szolgáltatások és kínálat fejlesztéséhez tanulmányt készítenek a két kulcsprojekt, a nordic walking és az animációs tevékenység kialakításához. A fejlesztések körében többek között négy touch info pontot létesítenek, desztinációs térképet, kiadványokat és arculattervet készítenek, irodai bútorokat, szoftvereket vásárolnak, szezonális ügyfélszolgálati irodákat alakítanak ki. Továbbra is tervezik a vásárokon való bemutatkozásokat. Krisztin N. László polgármester hozzászólásában elmondta, hogy a térségnek egyetlen fejlõdési lehetõsége a turizmus. Az önkormányzat eddig is kiemelt kérdésként kezelte az idegenforgalmi feladatokat, az elmúlt évtizedekben több modellel próbálkoztak, saját szakembert alkalmaztak, külsõ szakértõket kértek fel, de rá kellett jönniük, hogy legjobb, ha közvetlenül az érintettekre bízzák a munkát. A TDM szervezeti formát – már csak az elnyert támogatás miatt is – minden korábbinál reménytelibb lehetõségnek minõsítette, miként a projektindítón résztvevõ szakemberek, önkormányzati képviselõk mindegyike.

A.A.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

A siófoki FGSZ Zrt.: a legjobb munkahely Megismételve tavalyi sikerét, az FGSZ Földgázszállító Zrt. nyerte el a „Legjobb Munkahely” címet a Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely felmérés idei versenyében, a 250-1000 fõ létszámú vállalatok kategóriájában. Az elismerést ünnepélyes keretek közt vette át Zsuga János, az FGSZ Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta: „Nagy öröm és egyúttal meglepetés is számomra, hogy a tavalyi év után idén is az FGSZ Zrt. érdemelte ki a „Legjobb Munkahely” kitüntetõ címet, különösen azért, mert a tavalyi gyõzelem óta Zsuga János vezérigazgató a társaság teljes szervezeti átalakuláson ment keresztül. Köszönöm kollégáimnak az elmúlt évben tanúsított hozzáállását és teljesítményét, amely lehetõvé tette többek között ennek az elismerésnek az elnyerését is. Büszke vagyok arra, hogy tehetséges, elkötelezett, értékes emberekkel dolgozok nap mint nap.” A társaság a tavalyi évben mérette meg magát elõször, s nem csak 2009 legjobb munkahelye, de egyúttal az energia szektor iparági gyõztese is lett. Emellett ez év júniusában a regionális versenyben kiérdemelte a „Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahelye” címet is. A MOL-csoporthoz tartozó, siófoki székhelyû FGSZ Földgázszállító Zrt. operatív feladatai ellátására hat regionális üzemet mûködtet, Gellénházán, Hajdúszoboszlón, Kápolnásnyéken, Kecskeméten, Miskolcon és Vecsésen, üzemenként 75-100 fõ munkavállalóval. A felmérés önkéntesen kitöltött munkavállalói kérdõívek komplex kiértékelésén alapszik. Az országos szinten 787 fõt foglalkoztató vállalat elkötelezettségi mutatója idén is 85 százalékos , mely meghaladja a felmérés 10 éve alatt nyertes vállalatok átlagát. A verseny súlyát jelzi, hogy a felmérés során idén 148 vállalat csaknem 30.000 munkavállalója és több mint 760 felsõvezetõje fogalmazta meg véleményét munkahelyérõl. A Legjobb Munkahely Felmérés ebben az évben a 10. születésnapját ünnepli Magyarországon.

Lakatos Edina

G A Z D A S Á G 21

Hosszú távú közútfejlesztési program készül a 2013 utáni idõszakra

Kevesebb vendég, merész tervek

Elkeltek a pótszékek is a „Nõk a partról” címû NABE-könyv keszthelyi bemutatóján. A fennállásának 15. évét ünneplõ Nõk a Balatonért Egyesület tizenharmadik kiadványa nemcsak tartalmában, de küllemében is eltér a korábbiaktól. Eddig is igen hasznos tartalmú füzetecskék láttak napvilágot, ám az évfordulóra egy minden igényt kielégítõ könyv született. A keszthelyi Fejér György könyvtár adott otthont a zalai bemutatónak, melyen Vetõné Zeke Erzsébet, a NABE Keszthely és vidéke csoportjának vezetõje üdvözölte az egybegyûlteket, köztük több környékbeli település polgármesterét. A folytatásban a NABE elnöke, Szauer Rózsa vázolta az igen rövid idõ alatt tekintélyét kivívó egyesület történetét. Elmondta, hogy a kötet csaknem teljes egészében nõk munkája (cikkek, fotók, tanulmányok stb.), s hogy jelenlegi húsz csoportjukkal továbbra is a kitûzött céljaik megvalósításán fáradoznak. A kötet szerzõje, írója, N. Horváth Erzsébet kiemelte elõdei pontosságát. Óramû pontossággal dokumentálták a NABE önkéntesei azokat az eseményeket, melyeken a hölgyek ilyen vagy olyan formában részt vettek. A könyvet Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének (BCSZSZ) elnöke, Gyenesdiás polgármestere méltatta. Mérföldkõ a Nõk a partról – hangsúlyozta –, hiszen önerõbõl látott napvilágot, s olyan szemüvegen keresztül láttatja a NABE szerepét, melyen át jobban megismerhetjük õket. Hangsúlyozta: olyan feladatokat is elláttak és ellátnak a balatoni hölgyek, aminõket sem állami, sem egyéb szervezetek nem képesek. Megemlékezett arról is Gál Lajos, hogy a BCSZSZ 2001-ben nõtt ki a NABE-bõl. Végezetül felvetette a Balatoni kódex sorsának máig befejezetlen ügyét, és sürgette, hogy a hiánypótló mû minél hamarább kerüljön avatott kezekbe, majd a nagyközönség elé.

Mozgalmas, eseményekben gazdag évet zárt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága. Ennek összegzésére Balogh László igazgató készségesen állt a rendelkezésünkre. - A látogatók számát tekintve némi visszaesés tapasztalható idén, az elmúlt évhez képest. Sajnos a rossz idõjárás jelentõsen befolyásolta a forgalmunkat. Májusban és szeptemberben több iskolai csoport kimaradt, ráadásul a fõszezon is nagyon hektikus volt. - Melyek voltak azok a látogatói pontok, amelyre méltán büszkék leBalogh László igazgató hetnek? - A tapolcai tavas barlang, Hegyestû, a Káli-medence kõtengerei továbbra is népszerûek a turisták körében. Tihany és a gejzír túrák, valamint a Kis-Balaton varázslatos világa és példátlan adottságai sok csoport érdeklõdését felkeltette. Igyekszünk a szezont minél inkább kitolni, így büszkén mondhatom, hogy a tihanyi látogatóközpont, interaktív elemekkel kiegészítve nagyon nagy népszerûségnek örvend majd jövõre. Több mint egyórás, gazdag programot biztosítunk. A Regionális Operatív Programhoz beadott pályázatunk sikeresnek mondható, még akkor is, ha nem a teljes összeget kaptuk meg a Tihanyi Levendula Ház fejlesztésére. - De nemcsak Tihanyban, hanem Tapolcán is várhatóak fejlesztések. Konkrétan mirõl is van szó? - Évek óta terveink között szerepelt a befogadóképesség növelése. Amikor a Balaton a szeszélyes idõjárásnak köszönhetõen nem alkalmas fürdésre, akkor a turisták ellepik Tapolcát. Elõfordult, hogy másfél órát is várakozniuk kellett vendégeinknek a tavas barlangnál. Egy óra leforgása alatt hatvan embert vagyunk képesek befogadni – normális körülmények között. Többször elõfordult ilyenkor jelentõs sorban állás, így merült fel bennünk egy látogatóközpont kialakítása. Legnagyobb problémát a pályázat megírása jelenti, de bízunk abban, hogy a tihanyi látogatóközpont megépítése után Tapolcán is felkeresnek bennünket a turisták. - Ugyanakkor nemcsak a Balaton-partján és a felvidéken, hanem a Bakonyban is jelentõs fejlesztések várhatók. A csillagászati objektum milyen stádiumban van? - Egy teljesen új, korszerû planetárium rendszert építenénk. Mindez kedvezõ hatással lenne a munkahelyteremtésre és a környék ismertségét is növelné. Bármennyire is közel áll szívünkhöz a tihanyi fejlesztés, a legnagyobb kihívást mégis csak a Pannon Csillagda megépítése jelenti, melyre 400 millió forint támogatást kaptunk. Alappillére egy digitális planetárium lesz, a legmodernebb technikával felszerelt stúdióval, folyamatosan megújuló elõadásokkal. Az érdeklõdõk kivetítõn követhetik majd a látcsõ által közvetített képet. Napközben természetesen a Napot figyelhetik meg. Az elképzelések szerint a csillagászat fejlõdését bemutató kiállítás egészítené ki az élményt. Földrajzi fekvése miatt Bakonybélre esett a választás, büszkék vagyunk arra, hogy országosan egyedülálló projekt születik a Bakonyban. A planetárium a nap huszonnégy órájában kínál program lehetõségeket. A támogatási szerzõdés aláírásra került, így reményeim szerint hamarosan megkezdõdhetnek a munkálatok.

Z. A.

Szendi Péter

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelõs államtitkára is részt vett a „A hazai közlekedés következõ 20 éve” elnevezésû konferencián, amelyet Siófokon rendeztek. Az államtitkár a rendezvényen bejelentette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hosszú távú közútfejlesztési programot készít a 2014 és 2027 közötti évekre. A gazdaság pillanatnyi teherbíró képessége és a meglévõ úthálózat leromlott állapota miatt a következõ években a felújítás élvez elsõbbséget. A középtávú fejlesztési lehetõségek az új utak építésére viszonylag szûkösen rendelkezésre álló források ésszerû, hatékony felhasználása mellett is korlátozottak. Egy kiszámítható jövõképet biztosító hosszú távú program meghirdetése a 2013 utáni idõszakra vonatkozó részletes fejlesztési elképzelések hiánya, a jelentõsebb útberuházások 7-10 éves elõkészítési idõigénye miatt is indokolt. A két uniós tervezési ciklusra szóló program egyebek mellett meghatározza majd a fejlesztési célok rangsor alapú ütemezését és a forgalmi igényekhez illeszkedõ sávszám méretezést. Megalkotásával most pl. az is eldõlhet, hogy a területrendezési tervekben egységesen „gyorsforgalmi útnak” jelölt utat autópályaként vagy autóútként kell továbbtervezni. A Nemzeti Közlekedési Napokat idén elsõ alkalommal, hagyományteremtõ szándékkal rendezte meg a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. Mintegy 600 résztvevõje között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek vezetõi és szakértõi mellett a közlekedésszakma más meghatározó szereplõi is jelen voltak. A nyitónap plenáris ülését 12 tematikus szekcióban elhangzó elõadások és viták követték.

K.S

Keszthelyen is bemutatták a nõk könyvét

2 0 1 0

D E C E M B E R

22 H I R D E T É S

2011. ÉVI TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK TAVALYI ÁRON!! A BALATONI HALGAZDÁLKODÁSI NP. ZRT. a közelgõ ünnepre való tekintettel idén is kedvezményes áron kínálja éves területi horgászengedélyeit minden kedves sporthorgásznak, a Balatonra és a Kis-Balatonra.

BALATONI ÉS KIS-BALATONI TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK KARÁCSONYI (AKCIÓS) ÁRAI 2011.-RE Általános balatoni éves Partközeli balatoni éves

felnõtt bruttó ár (Ft)

65. életév felett bruttó ár (Ft)

16. életévig bruttó ár (Ft)

54 900

44 600

14 000

23 100

18 200

5 500

Az engedélyek megvásárolhatók, 2011-re érvényes állami horgászengedéllyel a horgászegyesületeknél vagy szövetségeknél, a forgalmazó horgászboltokban, a Balatoni Halgazdálkodási NP. Zrt.-nél és az ismert forgalmazó helyeken.

BALATONI ÉS KIS-BALATONI TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK (TELJES) ÁRAI 2011.-RE Általános balatoni éves 10 napos 72 órás 24 órás Partközeli balatoni éves 10 napos 72 órás 24 órás Nyugati-övcsatorna éves Siófok, 2010.december 01.

felnõtt bruttó ár (Ft)

65. életév felett bruttó ár (Ft)

16. életévig bruttó ár (Ft)

60 000 18 000 7 500 4 000

48 000 14 400 6 000 3 200

15 000 4 800 1 900 1 000

26 000 6 700 4 000 2 500

20 800 5 400 3 200 2 000

6 000 1 700 1 100 700

8 000 Varga László elnök-vezérigazgató

„Az ifjúsági kategória az elmúlt évek tapasztalatai alapján olyan minimális terjedelemmel bírt, hogy ezt a kategóriát megszüntettük. Helyette a gyermek kategória 14. életévig szóló megkötését 16. életévre módosítjuk. Így a gyermek kategória 2 évvel tovább vehetõ igénybe 2010-tõl. A módosítás érvényes a 2010 végén elõvásárolható „Akciós” 2011. évre szóló területi engedélyekre is. A kibocsátott jegyen a korhatár feltüntetésre került.”

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

G A Z D A S Á G 23

Az Év Bortermelõje: Légli Ottó Mottóm a tisztesség és természetesség. Aki hozzánk betér, annak ingerekben gazdag, izgalmas, egyedi élményeket ígérek. Abban bízom, hogy vendégeink számára is nyilvánvaló lesz, hogy milyen elvek, értékek alapján élünk, gondolkodunk, hogyan dolgozunk, gazdálkodunk.” Idén az „Év Bortermelõje” megtisztelõ címet a balatonboglári Légli Ottó nyerte el. A Kertészeti Egyetem Fõiskolai Karán diplomázott 51 éves borásszal, édesapja, édesanyja szerettette meg a szõlõmûvelés, borkészítés mesterségét. Pályafutását a Balatonboglári Állami Gazdaság Kísérleti Telepének vezetõjeként kezdte, majd a rendszerváltás évében, 1989-ben saját borászatot alapított, amit jelenleg is vezet. Jó helyen volt jó idõben, hiszen ezekben az években alakultak az elsõ hazai magánborászatok, akik közül a kitartó, dolgos borászok ma már szép birodalommal rendelkeznek. Légli Ottó jelenleg 31 hektárról szüretel. Az évi 1200 hektoliter borának 90 százalékát magyar borkedvelõk fogyasztják el, a többi kikerül Angliába, az Egyesült Államokba és Szlovéniába. Legkedvesebb bora a Banyászó Olaszrizling, - mi más lenne, - de szíve csücske még a Gesztenyés Rajnai rizling és a János-hegyi Sauvignon blanc is. Egy szem lánya nagy valószínûséggel nyomdokaiba lép, hiszen már megkezdte tanulmányait a Corvinus Egyetemen. És vajon mit kívánna, ha egyszer kifogná az aranyhalat a Balatonból? - Azt kívánnám, hogy a magyar szõlõ- és bortermelés meg tudjon felelni a mai kor kihívásainak, hogy a magyar emberek egyre több és egyre szebb saját értékeinket tükrözõ magyar bort tudjanak fogyasztani és hogy az új telepítéseink váltsák be hozzájuk fûzött reményeinket. A balatoni borász mindenki figyelmébe ajánlja a magyar tenger gyönyörû környezetében érlelõdött fajtákat: gyerekkori legjobb barátját, az Olaszrizlinget, féltett családi örökségét, a Sauvignon blanc-t, és számára a legkisebb csodagyereket, akire még nagy jövõ vár, a Rajnai rizlinget. A borkedvelõknek pedig azt üzeni, hogy kóstoljanak sokat és figyelmesen, legfõképpen pedig bízzanak saját véleményükben. A kiváló, „léglies” fehéreket pedig ne szégyelljék a forró nyári napokon megbolondítani egy kis szódával, legyünk büszke arra, hogy a fröccs egy igazi, hûsítõ magyar találmány!

/Balaton-Vehir/

Súlyosbodik a csatornahelyzet a Balaton körül a belvíz és az olvadás miatt Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása miatt több hete küzdenek a DRV szakemberei csatornakiöntésekkel a Balaton körül. A tó egyre növekvõ vízmagassága, a föld felsõ, vízelvezetõ rétegének és a csatornák telítettsége miatt a felgyülemlõ belvíz az alacsonyan fekvõ területekrõl már képtelen elfolyni. Balatonmáriafürdõ és térségében a DRV a hibaelhárítási munkákhoz – a készenléti egységek mellett – a körzethez tartozó teljes állományát bevetette. A szakemberek szerint a helyzet akár jövõ tavaszig is kritikus maradhat. Különleges gépjármûvekkel, szippantó autókkal és korszerû mélyszívókkal szivattyúznak a Balaton környékén a csapadékmennyiség miatt növekvõ belvíz nyomán, a csatornakiöntésekkel sújtott településeken. A legrosszabb helyzetben a tó déli partjának alacsonyan fekvõ települései vannak. Balatonmáriafürdõn és környékén az átlagosnál csaknem fél méterrel magasabb Balaton már nem tudja befogadni a csapadék elvezetõ rendszerekbõl érkezõ, nagymennyiségû vizet. A helyzetet súlyosbítja, hogy az illegális csapadékbekötések miatt, a kizárólag szennyvíz elvezetésére épített rendszerbe nagymennyiségû csapadék került. A napi átlagosan 3.500 köbméter szennyvíz helyett most naponta 15 ezer köbméter csapadékvízzel kevert szennyvizet dolgoz fel a kéthelyi szennyvíztisztító, a rendszer azonban ezt a megnövekedett mennyiséget már nem bírta elvezetni.

Együttmûködést vár a DRV A csapadékvíz szennyvízcsatornába történõ bevezetése miatti szennyvízkiömlések megelõzése és a károk elkerülése érdekében a DRV arra kéri az önkormányzatokat és a lakosságot, hogy - az érintett fogyasztók azonnal szüntessék meg a szabálytalan közmûhasználatot, - a települési jegyzõk az illegális közmûhasználaton ért fogyasztókat szólítsák fel a szabálytalanságok haladéktalan megszüntetésére.

Hasznosítanák a zagytereket

- az önkormányzatok és a fogyasztók maguk is fordítsanak fokozott figyelmet az illegális bekötések felderítésére,

Kilenc önkormányzat - Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Keszthely, Balatonfûzfõ, Siófok, Balatonkeresztúr, Balatonfenyves és Aszófõ – vár arra, hogy a Balaton körül található kilenc állami tulajdonú, betelt zagyteret, ahová a Balaton kotrásakor szállították a kitermelt anyagot, összesen mintegy 200 hektárnyi közvetlen tóparti területet õk hasznosíthassák. Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, Gyenesdiás független polgármestere egy környezetvédelmi fórumon kifejtette: a zagyterek kezelése és jövõje is évek óta tisztázatlan. Gyenesdiás például másfél évtizede harcol a hasznosításáért. Az elõzõ kormányokkal minden tárgyalás zsákutcába jutott - mondta a BCSZSZ elnöke. Hozzátette, már annak tisztázásánál elakadtak az egyeztetések, hogy melyik minisztérium illetékes a témában. Pillanatnyilag hasonló a helyzet az új kormányzattal is, hiszen az elmúlt hónapokban még nem dõlt el, melyik minisztériumhoz tartozik az ügy, és melyik állami szervezet a zagyterek kezelõje. Az érintett balatoni önkormányzatok mindenesetre összefogtak, és az illetékes nemzeti parkkal egységes stratégiát kidolgozva próbálnak mielõbb megoldást találni gondjukra. Gál Lajos hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok már a több éve elfogadott partvonal-rehabilitációs és településrendezési terveikben is számoltak a betelt zagyterek természet közeli és turisztikai hasznosításával. Mára a települések fejlõdésének gátjává váltak ezek a tisztázatlan helyzetû, kezeletlen, helyenként dzsungelszerû, életveszélyes területek. Van, amelyik az ingatlan besorolása szerint a Balaton medrének része, és van, amelyiket szárazulatként tartanak nyilván. A besorolásuk szerint mûvelésbõl kivettnek vagy zöldterületnek számítanak, így még erdõmûvelés sem folyhat rajtuk, miközben rendben tartásukra nagy összegeket fordítanak a turizmusukért aggódó települések. Az önkormányzatok szeretnék megkapni az államtól ezeket a zagytereket vagy tulajdonba, vagy hosszú távú kezelésbe, hogy horgásztanyákká, csónakkikötõkké, strandokká, sétányokká alakíthassák. Gál Lajos óriási pazarlásnak nevezte, hogy ezek a területhasznosítások, -fejlesztések hosszú évek óta nem valósulhattak meg a Balaton legértékesebbnek számító, vízparti területein.

K.S.

- az önkormányzatok és a fogyasztók a meglévõ csapadékvíz-elvezetõ rendszereket és árkokat folyamatosan tartsák karban és tisztítsák. - a közterületen észlelt szennyvízkiöntést azonnal jelezzék a DRV INFO Vonalon (06 40 240 240, 1-es menüpont). Az utcára és a telkekre kiömlött csapadékvízzel kevert szennyvíznek a hígulás mértéke miatt környezetkárosító hatása nincs, a Balatonba nem jutott szennyvíz. Ennek ellenére a DRV szakemberei a szennyvíz elszivattyúzása, csatornába visszajuttatása vagy elszállítása után, az elöntött területet igény szerint fertõtlenítik is. A vízügyes szakemberek szerint sokáig elhúzódó problémára kell számítani, és enyhülést csak egy viszonylag szárazabb tavaszi idõszak hozhat. A károk enyhítésére és a kialakult helyzet jövõbeni mérséklésre, kiküszöbölésére az ideális megoldás az lenne, ha az önkormányzatok folyamatosan gondoskodnának a közterületen található csapadékvízelvezetõ rendszerek és árkok tisztításáról. Az õszi idõszakban mindezek elvégzése elengedhetetlen a nagymennyiségû lehulló falevél és a jelentõs esõzések miatt. A kiöntések mérsékléséhez mindezek mellett azonban a legfontosabb, hogy a lakosság felhagyjon az illegális csatorna-bekötésekkel. Aki erre nem hajlandó, és akinél a DRV Zrt. szakemberei az úgynevezett ködfejlesztõ berendezéssel és kamerás vizsgálatokkal végzett folyamatos ellenõrzéseken észlelik a szabálytalanságot, szigorú büntetésre számíthat: a DRV minden ilyen esetben öt évre visszamenõleg számláz ki csatornadíjat a bevezetett csapadékmennyiség alapján. Az eddig elvégzett vizsgálatok csak 2010-ben 27 lakossági és 2 közületi fogyasztónál találtak szabálytalanságot, ezek nyomán a DRV mintegy 5,8 millió forint visszamenõleges csatornahasználati díjat szabott ki az érintett fogyasztóknak.

J.G.

2 0 1 0

D E C E M B E R

24 K U L T Ú R A

Arany, ember Délkelet-Ázsia letûnt királyságainak aranya, elfeledett fõváros a dzsungel mélyén, Aranymúzeum az Andrássy úton, magyar kutatók Kambodzsában. Kalandok Moszkvától Vietnamon át Brüsszelig. Mindez Zelnik István, és aki ebbe a világba betekintett és megírta: Csúri Ákos. Miért dönt úgy egy magyar fiatalember, hogy Délkelet-Ázsia múltját kezdi kutatni? Hogyan tanul meg ennek érdekében tökéletesen féltucatnyi olyan nyelvet, amelyekbõl hazánkban talán tucatnyian sem tudnának összerakni egyetlen mondatot? Mikor egyesül a letûnt korok iránti érdeklõdés a gyûjtõszenvedéllyel? Miként válik a tudás milliárdokban mérhetõ vagyonná? És persze honnan van az arany, ember? És kérdések sora még, amelyek mind válaszra vártak a hazánkban egy-két éve szinte még teljesen ismeretlen mûgyûjtõvel kapcsolatban, akit Magyarország egyik leggazdagabb emberének tartanak. Ezekre a kérdésekre – is – megadja a választ Csúri Ákos „Arany, ember” címû könyvében, ami az idei tél egyik legnagyobb szenzációjának ígérkezik. A szerzõ eddigi kötetei fõleg publicisztikai munkásságát foglalták össze, ezért is meglepõ, hogy élõ személyrõl írt most portrékönyvet, fõleg, hogy Csúri közismerten szívesen vállalja a konfliktusokat, ütközéseket, nehezen alkuszik. A rendhagyó portrén mindez érzõdik is, hiszen nyoma sincs a megalkuvásnak. Egyenes, nyílt, õszinte kérdések sorjáznak, legyen szó akár a Szovjetunió diplomataképzõjérõl, a KGB-rõl vagy a mérhetetlen kincsek legalitásáról. És persze ott van még az újrakezdések sorával tûzdelt életpálya, amit még korántsem zárt le a százmilliárd forintos vagyonnal rendelkezõ üzletember, aki elhatározta, hogy világraszóló Aranymúzeumot nyit Budapesten 2011 tavaszán. A rendhagyó portrékötetbõl megismerhetjük a Zelnik életútját, ami egy kicsi hevesi faluból elõbb a Somogy megyei Zamárdiba vezetett, majd Sövény Aladár Kelet-kutatónak köszönhetõen Budapest és a nyelvek irányába sodorta a fiatalembert, aki már ekkor vonzódott a mûtárgyak iránt. Ekkor vette elsõ „kincsét”, egy elefántcsont-faragványt a BÁV-nál. Azóta gyûjteménye több mint 25 ezer darabot számlál, köztük olyan mesés aranymasz-

Könyv a füredi szívkórház fõigazgatójáról Hatalmas érdeklõdés mellett mutatta be a Balatonfüred Városért Közalapítvány a Prof. Dr. Veress Gáborról szóló kötetét. Balatonfüred polgármestere, Bóka István köszöntõ beszédében arra hívta fel a – világ minden tájáról összesereglett – barátok, tisztelõk figyelmét, hogy Veress Gábor az élet minden területén ugyanilyen teljesítményt nyújtott volna. Ha zenei tehetségét kamatoztatja, vagy ha jogászi-, mérnöki-, vagy futballpályára lép – hisz egyetemista évei alatt a sportág élvonaláig jutott. A város elsõ embere ugyanakkor rámutatott: az életmû, amit a könyv összefoglal, még csak egy állomás Veress Gábor munkásságában, mely remélhetõleg még sokáig épül, s építi Balatonfüred.

A könyv írói és kiadói A közalapítvány 56. kiadványát a fõigazgató fõorvos kollégája és barátja, Berényi István szerkesztette. Az egykori egyetemista társ – most fõigazgató-helyettes – mutatta be, hogyan lett a fiatal pápai orvosból a balatonfüredi Állami Szívkórház – a Chicagói Illinois Egyetemet is megjárt – igazi gazdája. Kettejük egyezsége alapján a könyvben inkább az életút szakmai részére fektették a hangsúlyt, az anekdoták kisebb szerepet kaptak. Az utóbbiakat a beszélgetést vezetõ Kellei György újságíró volt hivatva felszínre hozni. Így sikerült a fehér köpeny mögött megpillantani az embert is, aki szabadidejében most is szívesen focizik vagy zongorázik barátainak.

Z. A.

Márffy és Csinszka új fénytörésben Zelnik István irodájában tigrises festmény elõtt

kokat, amelyek egykor letûnt korok uralkodóinak halotti díszeként szolgáltak. A hamarosan bemutatásra kerülõ hatalmas arany-, ezüst-, bronz-, kõ- és porcelángyûjtemény felkutatásáig és létrehozásáig hosszú út vezetett Moszkván, Vietnamon, Kambodzsán, Brüsszelen át az Andrássy útig. A felbecsülhetetlen tárgyak birtoklása azonban mit sem ér felkészültség, kellõ szaktudás nélkül. Zelnik István rendkívül alapos tárgyi és kulturális ismeretekre is szert tett sikerre vitt vállalkozásai mellett, ennek is köszönhetõ, hogy magyar tudósok, kutatók tárhatják fel Koh ker, az elfeledett khmer királyi fõváros maradványait Kambodzsában. Csúri Ákos elkalauzolja az olvasót ebbe a hihetetlen világba is. De a mûgyûjtõ, egykori diplomata története rabul ejti a tudományt kedvelõket éppen úgy, mint azokat, akik csodálatos tájakról olvasnának mesés történeteket, netán arra kíváncsiak, hogyan lehet milliárdokat keresni magyarként a nagyvilágban.

Timár András Csúri Ákos „Arany, ember” címû könyvének bemutatója december 18-án 17 órakor lesz a zamárdi Közösségi Házban (Zamárdi, Honvéd u. 6.), amelyen részt vesz Zelnik István és a szerzõvel dedikál. Az est házigazdája D. Kiss Mária és Fónai Imre lesz.

X V I I .

É V F O L Y A M

1 2 .

S Z Á M

Az életöröm festõje. Dekoratív, színes és ma is érvényes. A polgári idill ábrázolója, a 20. századi magyar képzõmûvészet jelentõs alakja. Franciás iskolázottságú, aki Csinszkával kötötte össze életét. Nagy érdeklõdés mellett megnyílt Márffy Ödön festõmûvész kiállítása a balatonfüredi Vaszary Villában. - Szerethetõ, figuratív képek láthatók a kiállításon, amelyek újabb fénytörésbe állítják Márffy Ödönt. Elsõsorban a húszas években készült festményeibõl áll a kiállítás, ekkor él házasságban Csinszkával, a kor múzsájával, Ady korábbi feleségével. Csinszka ábrázolása külön fejezet a festõ életmûvében, ebben a korszakában kapja a legtöbb elismerést, ekkor a legnépszerûbb. Kapcsolatuk kétségkívül formálta a huszadik századi magyar festõmûvészet történetét, hiszen Márffy Csinszka korszaka legalább olyan fontosságú, mint az irodalomban Ady Csinszka versciklusa – vélekedett a zsúfolásig telt képtárban tartott kiállítás megnyitón Rockenbauer Zoltán mûvészettörténész, a tárlat kurátora. A festõmûvészrõl több kötetet is publikáló, életmûvébõl ebben az évben öt kiállítást is szervezõ Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta: - Márffy modern festõ, aki jelenleg is keresett és elismert alkotó. A Nyolcak avantgárd mûvészcsoport alapítójaként indult, de nem lett absztrakt, sem szélsõséges, festményei a színekrõl szólnak, ebben az értelemben õ az igazi festõ, a tiszta festészet megtestesítõje. A legújabb füredi tárlaton több olyan magángyûjteménybõl származó festmény is látható, amelyek eddig még soha nem voltak kiállítva. Az alkotások Márffynak az elsõ világháborút követõ negyedszázados, gazdag mûvészi termésébõl kerültek ki, többségük a Csinszkával való közös életüket jeleníti meg. Portrék, aktok az imádott nõrõl, önarcképek, valamint csendéletek és a megfestett, közösen felépített budai polgári ház. A kiállítás minden héten csütörtöktõl vasárnapig 10-18 óra között látogatható.

/Balaton-Vehír/

K U L T Ú R A 25

A „nagykövet“ a Balaton Kiváló lett Stefánia elkötelezettje Idén a Balatonfüred Városért Közalapítvány Kulturális Nagykövete, egy éve pedig a Balatonfüred Kultúrájáért Díjat vehette át Kellei György újságíró, író, aki nem elõször vendége a Balatoni Futárnak. 2004-ben a Pro Comitatu és a Bertha Bulcsu Díjakat is kiérdemelte. – Jelentik-e ezek az elismerések balatoni kötõdését is? – Mindenképpen, hiszen ízig-vérig balatoninak vallom magam. Zamárdiban születtem, s ha nem írja le, elárulom, hogy gyerekkoromban egy jeles nyelvészprofesszorral át is úsztam a Balatont a tilalom ellenére. Számos krimi-novellám, elbeszélésem és regényem színhelye a tó valamelyik települése. Ugyanakkor mindenütt él egy-egy ismert vagy éppen felfedezésre váró alkotómûvész, akivel riportot készítettem. Újságíróként az önkormányzatok, egyéb intézmények világát is megismertem. Az elismeréseknek örülök, de engem egy belsõ erõ, jólesõ kényszer hajt, s terel az írás felé, nem pedig a kitüntetés, ami azért jólesik. – Termékeny író: van vagy 30 könyve, legalább 150-200 kötetben, folyóiratban szerepel. Könnyen ír? – Nem görcsölök vele. Megvan a bevált receptem: viszonylag korán kelek, s bármilyen furcsa, vonalas iskolásfüzetbe írok. Többnyire gyorsan, könnyedén, nem kell vakaróznom. Sokszor érzem persze, hogy fel kell váltanom a szellemi munkát a fizikaival. Mostanában például rendszeresen fát vágok, de sétálok is, miközben igyekszem elraktározni emlékezetemben a látottakat. Ami pedig a megjelenéseimet illeti: írtam kenyéradómnak, a Naplónak, emellett a Somogy, a Hévíz, a Vár Ucca Mûhely, a Lyukasóra, a Pannon Tükör, az Új Balaton irodalmi vagy mûvészeti lapoknak. S tagja vagyok a Magyar Jövõ címû irodalmi kiadvány szerkesztõbizottságának. – Ha elsõsorban krimiíróként próbálnám besorolni, sértõnek találná?

Három siófoki fesztivált is díjazott nemrégiben a Magyar Fesztivál Regisztrációs- és Minõsítési Programot lebonyolító Szakmai Intézõ Bizottság. Százhalombattán került sor a Magyar Fesztivál Szövetség díjátadó ünnepségére, ahol a Márta István elnök vezette bizottság a siófoki Stefánia, a Siofolk és a New Orleans Jazz Fesztivált találta kiemelkedõ színvonalúnak. A díjakat Kiss László, a Kálmán Imre Kulturális Központ igazgatója – egyedülálló módon – háromszor vehette át a pulpituson. A minõsítési programot 2008 nyarán indította útjára öt országos szakmai szövetség, a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF), a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége, a Magyar Mûvészeti Fesztiválok Szövetsége, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Fesztivál Szövetség. A fesztiválok mûvészeti, folklór, gasztronómiai és speciális mûfajokban kaphatnak kiváló, jó és minõsített besorolást. Idén a kiváló minõsítésre 126-an pályáztak és összesen 26-ot minõsítettek az országban. Az elbírálásnál figyelembe vették a fesztivál egyediségét, újító szándékát, a programok szerkezetét, hangulatát és a sikeres kommunikációt. Kiválónak ítélte a szakmai szervezet az augusztusban megrendezett Stefánia Fesztivált és mostantól minõsített mûvészeti fesztiválként tartják számon a Siofolk Fesztivált, valamint a New Orleans Jazz Fesztivált is. Kiss László külön kiemelte az általa „kitalált” Stefánia Fesztivált, amely két év alatt az ország egyik legelismertebb rendezvénye lett, köszönhetõen az elnyert európai uniós pályázatnak, amely két évig biztosította a megrendezéshez szükséges anyagiak egy részét. Az igazgató azt reméli, hogy a fesztivált jövõre is sikerül majd magas színvonalon megrendezniük annak ellenére, hogy most még nem lehet tudni, honnan és mekkora összeget használhatnak fel a programra.

Gy.L.

Kiállítás Balatonfenyvesen

Kellei György

– Nem, hiszen valóban ebben a mûfajban vagyok a legtermékenyebb, csaknem háromszáz novellát írtam, de nagyon sok kritika, esszé, jegyzet, riport, interjú, portré is született tollamból. – És a regények… – Az ’56-os forradalom 50. évfordulójára jelent meg a Bejárat a mennyországba címû regényem, amelynek elég jó visszhangja volt. De kedvelték az olvasók A gyilkos késve érkezik, a Halálos õsz Marseille-ben, A pekingi zsoké és Az ikrek bosszúja címû kisregényeimet is. A közelmúltban inkább tanulmányköteteket publikáltam: Az örökkévalóság ígérete, Hárs a Tagore sétányon (a füredi Quasimodo nemzetközi költõverseny eddigi története), Drámák és hadüzenetek, A lélek szigetei. – Túl a hatodik ikszen, hogyan tölti napjait? – Manapság kétlaki életet élek: miután nyugdíjba vonultam a Veszprém megyei Naplótól, Füreden és Kõröshegyen töltöm mindennapjaimat. Magányban, csöndben zavartalanul elmélyedhetek a témáimban, no meg jobban jönnek, áradnak a szavak, s formálódnak alkotássá. – Lefordítsam? Megint készül valami a mûhelyében… – Egy történelmi regényen dolgozom, az év végére befejezem. Elõzetesként csak annyit hadd mondjak, hogy Gellért püspök koráig és a Szent István csatahajó 1918-as megtorpedózásáig nyúlnak vissza az események, de a gyilkosságokkal tarkított történet napjainkban játszódik. S mielõtt rákérdezne: ebben is lesz számos balatoni vonatkozású epizód. – Azt mondják, a legtöbb mûvésznek van valami különleges mániája… – Egyet vallok be: nagyon szeretem a macskákat. Két fekete cicánk van, élünk-halunk értük. Ezek a négylábúak öntörvényûek, céltudatosak, s lehet, hogy van bennük olyan tulajdonság, ami hiányzik belõlünk, emberekbõl. Talán ezért olykor irigylem is õket… Na, és van még egy szokásom. Regényírás közben kubai szivart szagolgatok.

Werner Stökl osztrák grafikus és festõ munkáiból nyílt kiállítás novemberben a balatonfenyvesi községházán. Az alkotót és munkásságát Laczkó András Móricz Zsigmond-díjas irodalomtörténész, a Magyar Jövõ irodalmi és társadalom-elmélettani folyóirat fõszerkesztõje mutatta be a közönségnek. A festményekbõl, grafikákból rendezett tárlat 2010. január 12-ig látogatható munkanapokon.

Zatkalik András

M.A.

2 0 1 0

D E C E M B E R

26 S P O R T

Vasdiplomás az Anna-bálok fõszervezõje A Balatonfüreden élõ Glatz László neve nemcsak az Anna-bálok szervezésével forrott egybe, hanem a város sporttörténelmével is. Füred Laci bácsiját a városházán a polgármester is köszöntötte a közelmúltban.

Bóka István polgármester koccint a vasdiplomás Glatz Lászlóval

Glatz László 65 évvel ezelõtt, 1945-ben a Gyõri Királyi Katolikus Népiskolai Tanítóképzõ Intézetben (jogutód: Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar) végzett. Életének meghatározó idõszaka fûzi Balatonfüredhez, ahol (testnevelõ tanárként) számos sportágat honosított meg, illetve népszerûsített. Nevéhez fûzõdnek a téli sportok, jégkarneválok, ifjúsági sportversenyek. Glatz László nagy fába vágta fejszéjét, mikor jó pár évvel ezelõtt Burka Tiborral megírta Balatonfüred sporttörténetét (a kiadványt lapunk munkatársa, Zatkalik András szerkesztette). A könyv valamennyi sportágat felöleli, név szerint sorolja azokat, akik a város hírnevét öregbítették. Nyugdíjas pedagógusként is aktív: tanácsait kikérik, s szívesen anekdotázik bõ fél évszázad sporttörténetérõl, az Anna-bálokról, vadóc diákok megszelídítésérõl.

Z.P.V. Fotó: Zatkalik-Peresztegi Virág

A Keszthelyi, gyenesdiási, vonyarcvashegyi és balatongyöröki TDM szervezetek fejlesztése c. pályázat keretében elkezdõdött a keszthelyi-hegység gyalogtúra útvonalainak kitáblázása.

É V F O L Y A M

A tavalyi évhez képest visszaestek a bajnokságban Osváth Péterék. Ez várható volt, hiszen több versenyzõ indult idén. Ráadásul a technika ördöge többször megtréfálta õket. - Tavaly az elõkelõ második helyet szereztétek meg a bajnokságban. Most viszont némi viszszaesés tapasztalható. Minek köszönhetõ ez? - Több összetevõje van ennek, hiszen emelkedett az autók száma, miután megszûntek a WRC-k. Szinte mindenki ebben a kategóriában versenyez. A legelsõ futamon jól szerepeltünk, hiszen az elsõ ötben végeztünk, így joggal reménykedtünk az eredményes folytatásban. Sajnos háromszor idõ elõtt befejeztük a versenyeket, volt, amikor defektet kaptunk, de kétszer motor generálást kellett elvégeznünk. - Az utolsó pécsi versenyen sem jött ki a lépés. Végül hányadik helyen végeztetek a bajnokságban? - Nagyon sokat számít, ha valaki az elsõ tízben végez, hiszen ekkor lehet értékes pontokat szerezni. Közel száz autó versenyez a kategóriánkban. Rendhagyó módon, „kölcsön“ navigátorral teljesítette csapatunk az idei Mecsek Rally-t. Állandó navigátorunk, Farnadi Ágnes lakhelyét, Devecsert is érintette az iszapömlés, ezért a tapasztalt Zentai Kornélt kértük fel a versenyen való részvételre. Kisebb hajtásproblémától eltekintve különösebb gondunk nem akadt a futam során, és végül a kilencedik helyen végeztünk. A szerzett ponttal az Országos Rally Bajnokság év végi értékelésében az abszolút 15. helyet könyvelhetjük el, ami a tavalyi eredményességhez képest nehezen elviselhetõ eredmény, de lévén, hogy a rallye technikai sport, elfogadtuk, hogy Fortuna olykor megtréfál. - Jövõre is megpróbáljátok a versenyzést? - A támogatottsági összeg is csökkent idén, viszont a kedvünk töretlen, így minden bizonnyal jövõre is indulunk. A csapatra azonban komoly feladatok, munkák várnak, sokkal nehezebb a helyzetünk, mint egy évvel ezelõtt.

Szendi Péter A szezon meghosszabbítása és az aktív pihenés iránti növekvõ kereslet kiszolgálása érdekében közös, mind a négy települést érintõ bakancsos túraútvonalak kerültek kijelölésre. Az útvonalak mentén esztétikus, fa információs táblarendszer került kihelyezésre, mely tájékoztatja a turistákat az útirányokról, a távolságokról, illetve GPS koordinátákról. A megvalósítást a szakmailag elkötelezett, gyenesdiási székhelyû Forrásvíz Természetbarát Egyesület végzi.

Gyalogtúra fejlesztés a nyugati medencében

X V I I .

Háromszor adták fel idén a versenyt

K. J.

1 2 .

S Z Á M

S P O R T 27

A város elismerése: Porecsben készültek a Siófokért Érdemérem siófoki lányok Negyvennégy éve lépett be elõször Horváth Károly a siófoki focipálya öltözõjébe: szerényen, de merész tervekkel tarsolyában. Akkor a magyar labdarúgás harmadik osztályában vitézkedtek a Balaton fõvárosának kék-sárga mezes sportolói, de tucatnyi évvel késõbb, a pályafutás lezárásakor sem volt ez másképp. Horváth Károly azonban csak szimbolikusan akasztotta szegre a stoplist: ettõl kezdve naponta többször melegítõbe öltözött, hogy – immár az utánpótlás csapat edzõjeként – a sportág szeretetére és míves mûvelésére oktassa az ifjú nemzedéket. S ami hajdan neki és csapattársainak nem sikerült, egy fiatalabb generációnak már igen: elõbbre léptek ugyan, de sokáig csak a második vonal jelentette számukra a küzdõteret. Horváth Károly ekkor már másodedzõként, technikai vezetõként segítette azt az egyeHorváth Károly sületet, amely ezúttal sem elégedett meg a középszerûséggel. Újabb babérokra, NB I-es tagságra tört – sikerrel! Visszhangos diadalok, lesújtó kudarcok jelezték a csapat - s az idõrõl-idõre változó mecénások - pénzügyi helyzetét, s ha a csillagok kedvezõen álltak, a kispadon a magyar edzõi kar krémjét találhattuk. Volt olyan idõszak, amikor válogatott labdarúgók ostromolták az ellenfél kapuját, s többször úgy tûnt, hogy akár a bajnoki címig meg sem állnak, ám valami mindig megroppantotta a csapat gerincét. A legutóbbi összeomlás ebben az évtizedben történt, amikor megszûnt a profi labdarúgás a városban. Sokan feladták már a reményt, hogy ismét a Fradi, az Újpest vagy éppen a megyei rivális Kaposvár ellen buzdíthatják kedvenceiket, csak Horváth Károly nem. A BFC Siófok szakmai igazgatója hûségéért, kitartásáért, a helyi labdarúgásban végzett kimagasló és eredményes munkájáért december elején a Siófokért Érdemérmet vehette át a város napján. - Sok vihart megélt már az egyesület az elmúlt évtizedekben: voltunk lenn és fenn. Közel egy évtizede még a siófoki csodától volt hangos a magyar sportsajtó, néhány hónappal késõbb pedig már más településen volt a csapat székhelye, s atomjaira hullott a helyi labdarúgás. Most ismét magasabban jegyzik a siófoki focit, s ebben nekem is lehet némi szerepem – mondja a kitüntetett. - Hat éve egyedül maradtam az edzõi irodában – mindenki másutt kereste a boldogulást. A kudarcok sok szakembert eltántorítottak az egyesülettõl, ám engem megedzettek. Talán ennek is köszönhetõ a tavaszi diadalmenet, melynek során hét pontos hátrányt dolgoztunk le a riválisokkal szemben. A gyõzelmek elszánttá tettek: a város, az önkormányzat mellém és a csapat mögé állt. Számomra ez rendkívül fontos, hiszen azonosak a nézeteink a labdarúgással kapcsolatban. Ki tudná elfelejteni azt a csodálatos kora nyári napot, amikor focistáink nyakába akasztották a bajnoki aranyérmet, s ismét megnyílt az út a legmagasabb osztályba. Ezrek ünnepeltek velünk a stadionban és az utcákon, s azóta társadalmi eseménnyé vált a csapat fellépése. Politikai, önkormányzati, közigazgatási vezetõk, miniszterek jelennek meg egy-egy siófoki rangadón, s bárhova fordulok, mindenütt segítõkész kezeket találok. Amíg itt dolgozhatom, azért harcolok, hogy a foci helyi és regionális szinten éppoly elismert legyen, mint a gazdasági szféra más területe – például az idegenforgalom. A város fejlõdik, s ezt a dinamizmust át kell vennie a sportnak, a labdarúgásnak is. Úgy gondolom: elõször nekünk kell bizonyítanunk, az önkormányzat pedig megteszi majd a szükséges lépéseket - remélem, ez a támogatás egy felújított stadionban csúcsosodik ki. Számomra a legfontosabb, hogy ismét él a siófoki labdarúgás, a gyermekek körében népszerû az egyesület, s az utánpótlás területén is kiváló munka folyik. Büszke vagyok a várostól kapott kitüntetésre, de elégedett csak akkor lehetek, ha május végén azt ünnepelhetjük, hogy a BFC Siófok meghosszabbította NB I-es tagságát.

Még alig ért véget a bajnokság õszi csatározása, a Siófok KC NB I-es nõi kézilabda csapata máris megkezdte a felkészülést a jövõ évi küzdelmekre. Imre Vilmos szakmai munkájára nagy szüksége is van az együttesnek, hiszen az õsszel meglehetõsen mérsékelt szereplést produkált a gárda, s csak az utolsó pár meccsén sikerült bebiztosítani a 10. helyet, amely már nem kiesõ pozíció. A klubtulajdonos és a szakmai stáb nem kívánja módosítani a célt, s az elkövetkezõ hetekben mindent elkövet azért, hogy az együttes elõbbre léphessen a tabellán. Ezért is utazott el a csapat Siófok testvérvárosába, a horvátországi Porecsbe, ahol egyhetes edzõtáborozással hangolnak az elkövetkezendõ feladatokra. A siófoki „cápalányok“ december 10-ig tartózkodtak Horvátországban, ahol napi kettõ, illetve három tréning szerepelt a programban, emellett pedig egy nemzetközi felkészülési mérkõzésre is sor került. A csapattal tartott az együttes nemrég leigazolt sztárjátékosa, a brazil válogatott Silvia Helena Araujo Pinheiro is. Újabb hír az együttesnél, hogy még egy brazil válogatott kézilabdázó igazolt Siófokra, méghozzá a 23 esztendõs Jacqueline Anastácio, aki elsõsorban átlövõként vethetõ be. De a brazil nemzeti csapatban is egyre nagyobb szerepet szánnak neki. miután 2009-ben õt választották meg Brazília legjobb játékosának! Eddig több, mint harminc válogatottsággal büszkélkedhet. Siófokra 2012. május 31-ig kötelezte el magát. A Siófok KC decemberben hazaérkezvén is több edzõmérkõzést játszik, 29-én 17 órakor például az Audi ETO együttesét fogadja a Beszédes iskola csarnokában. Január 5-én Magyar Kupa meccset játszik Szekszárdon, majd 8-án 18 órakor kezdõdik az NB I-es bajnokság alapszakasza, amelynek elsõ mérkõzésén a Dunaújváros érkezik Siófokra.

Gyarmati László

Horgász élmények gyermekrajzokon Idén sem volt könnyû helyzetben az almádi mûvészekbõl álló négytagú zsûri, hiszen az V. „Horgásztam a Balatonon 2010” címmel meghirdetett gyermekrajz pályázatra 489 rajz, festmény érkezett az ország minden részébõl. Az „ítészeknek” ezek közül kellett kiválasztani azt a kiemelt harmincat, amelyeket a teljes tárlaton belül külön kamarakiállításon mutattak be a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár egyik termében. Természetesen mindenki kapott valamilyen díjat, bár a pályázat csak iskolásoknak szólt, a mostani alkalomra bejelentkezett három óvodás alkotó sem távozott ajándékcsomag nélkül. Érdekes, hogy a gyermekrajzok készítõi között elvétve találkoztunk a balatoni térségben élõkkel, ami részben annak is tulajdonítható, hogy az itteni horgászegyesületek már csak az utánpótlás biztosítása érdekében is rendszeresen szerveznek versenyeket gyermekek részére. A kiállítás novemberi megnyitóján Táncsics Aladár, a pályázatot kiíró Bakony-Balaton Horgász Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, elismeréssel szólt a gyerekek, szülõk, tanítók, tanárok példás együttmûködésérõl, a különbözõ szervezetek, vállalkozások önzetlen támogatásáról, aminek eredményeként létrejöhetett ez a forma- és színvilágában gazdag, a gyermekek élményeit megörökítõ kiállítási anyag. Rosta Géza, a rendezvény házigazdája és ceremóniamestere a gyerekek közremûködésével hangulatos mûsorral színesítette a díjkiosztást, Balatonalmádi város különdíját Gönczi György, a Vízimúzeum tulajdonosa adta át a Vácról érkezett Pálmai Nórának Várakozás címû festményéért. Szaurer Rózsa, a Nõk a Balatonért Egyesület elnöke az esemény végén bejelentette, a következõ hónapokban az egyesület 18 helyi csoportja fogadja a gyermekrajzokból válogatott kiállítást.

Juhász Ferenc

Süli Ferenc

2 0 1 0

D E C E M B E R

28 S Z A B A D I D Õ

A sport relikviái Keszthelyen

Részletgazdagabb a vörsi betlehem

„Testedzés és életöröm – zalai sportok” címmel nyílt a közelmúltban egy hézagpótló kiállítás a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A tárlat rendkívüli gondossággal szemlélteti azt a fejlõdést, mely a XIX. század derekán indult, s tart napjainkig. Kétségtelen tény, hogy korábban is létezett a Balatonnál sport, ám a szervezetek, egyesületek, klubok inkább Széchenyi, Wesselényi korához, majd követõikéhez köthetõk. Sajnálatos, hogy voltak a sport fejlõdésének pangó korszakai is (a két világháború pl.), sõt: olykor a politika is közbeszólt (a vitorlázás, a tenisz „úri” sportnak számított, s híveinek kemény csatákat kellett vívniuk a sportágak „társadalmi befogadásáért”. Keszthely (ne feledjük: a város hosszú ideig Veszprém megyéhez tartozott!) és környéke szinte minden sportágban fel tudott mutatni egy-egy kiemelkedõ sportolót. A lényeg azonban nem is ez, hanem a pezsgõ klubélet, ahol egymásra tudott találni gazdag és szegény, magasan és kevésbé képzett, ifjú és idõsebb egyaránt. Ezeket a gondolatokat sugallják a két-három megyébõl is összegyûjtött relikviák, dokumentumok. A téli és a nyári sportok (korcsolyázás, síelés, vitorlázás, úszás, tájfutás stb), a szellemi játékok (sakk), a technikai sportok (repülés, modellezés, rádiózás stb.) mellett a vívás, lovaglás, torna, atlétika stb. emlékei is sorra csodálhatók. Számtalan jelvény, mez, dressz, kitûzõ, versenyszabályzat, okirat, diploma, sporteszköz igazolja, hogy Keszthely letette névjegyét a magyar sport történelmében. A tárlat tavaszig várja az érdeklõdõket.

Z.A.

Elkészült a Kis-Balaton fõvárosának betleheme. Harminc láda mohát, harminc fenyõt használtak fel az építéshez. Több mint hatvan éve építenek betlehemet a vörsi templomban. Huszonhárom éve a falusiak segítségével Futó Péter irányításával formálódik a bibliai életkép. Élethû kidolgozással mutatják be Jézus születését, melyhez a gipszbõl készült alakok kivételével csak természetes anyagokat használnak. - A betlehem mindig egy kicsit nagyobb lett, de amikor már az ötven négyzetmétert elérték, térben nem volt hova bõvíteni. Ezért a részletek kaptak nagyobb hangsúlyt és évenként újabb ötletekkel teszik teljesebbé a kidolgozást – mondta Futó Péter. Minden farakásnak és a tábortûznek, mohás sziklának megvan a helye. A fenyõfák ölelésében festménnyel ablak is nyílik Betlehemre. Idén kétszer nagyobb lett a fõ motívum: az istállórész, ahol a szent család megpihent. Környezeti újításként került be a dombról a kis tavacskába csordogáló patak, s a hozzátartozó híd. Akár világelsõ is lehet a vörsi bibliai életkép. Tavaly benevezték a Guinness-rekordok közé, mint a legnagyobb, templomon belül épített betlehem. A hivatalos visszajelzés szerint nincs ilyen kategória, ezért annak megnyitásával õk lehetnek az elsõk. A vörsi betlehem mindennap látogatható, vasárnaponként pedig adventi rendezvénysorozattal várja a látogatókat a Kis-Balaton fõvárosa.

Márton László

Fodor Autó Kft., Siófok, Fõ u. 264., Tel.: 84/313-722 www.fodorauto.hu Megjelenik a Magyar Turizmus Zrt., a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság támogatásával. Fõszerkesztõ: Andrássy Antal 8200 Veszprém, Erdész u. 32. Tel./fax: 88-421-247 E-mail: [email protected] Kiadja a Balatoni Futár Bt., Budapest Felelõs kiadó: Süli Ferenc 1088 Budapest, Vas u. 2/B. Tel./fax: 06-1-267-6879 E-mail: [email protected] Tipográfia: Kiss Csaba Készült: Tradeorg Nyomda Kft., Fûzfõgyártelep Magyar Turizmus Rt.

Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán ISSN 1588-6778

Lapunk megtekinthetõ a www.balaton.vehir.hu internetes hírportálon is.