KELET-MAGYARORSZ[G PROGRAM V8.5 (Szakmai és társadalmi egyeztetésre)
2013. március
TARTALOMJEGYZÉK 1 ALAPVETÉSEK .................................................................................. 6 1.1 Kelet-Magyarország: a határok .................................................................... 6 1.2 A régió kiemelt szerepe ................................................................................ 7 1.3 A program alapelvei ...................................................................................... 8 1.4 A Kelet-Magyarország program felépítése ................................................. 9 1.5 A felzárkóztatási politika érintendő szegmensei, szakterületei ............... 9
2 AUDIT: KELET-MAGYARORSZÁG A SZÁMOK TÜKRÉBEN ... 11 2.1 KSH-adatokon alapuló elemzés ................................................................. 11 2.1.1 Demográfia ................................................................................................................... 11 2.1.2 Munkanélküliség .......................................................................................................... 13 2.1.3 Egészségügy, oktatás .................................................................................................. 14 2.1.4 Bűnözés ......................................................................................................................... 16 2.2 Önbevalláson alapuló elemzés ................................................................... 18 2.2.1 Gazdasági aktivitás ...................................................................................................... 18 2.2.2 A háztartások helyzete .............................................................................................. 19 2.2.3 A kelet-magyarországiak önképe és értékválasztása .......................................... 22 2.2.4 Milyen problémák foglalkoztatják a keleten élőket?............................................ 24 2.2.5 A kelet-magyarországiak médiafogyasztása ........................................................... 25
3 REGIONÁLIS PROBLÉMATÉRKÉP KIEMELT ELEMEI............... 27 3.1 Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés .................................................. 27 3.2 Területfejlesztés, település fejlesztés ........................................................ 27 3.3 Oktatás, kultúra ........................................................................................... 27 3.4 Szociális ellátórendszer, egészségügy és társadalmi együttélés ............ 28 3.5 A közbiztonság növelés programja............................................................ 29
4 TARTALMI PROGRAMELEMEK: CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK . 30 4.1 Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés .................................................. 30
2
AZ ÁLLAM VÁLLALJON ÁLDOZATOT AZ ÚJ MUNKAHELYEK TEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN: EGY ÉV CSÖKKENTETT KÖZTEHERVISELÉS, ÁLLÁSKERESŐK KEDVEZMÉNYEI, A JÁRULÉKOK MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE ....................................................32 A GAZDASÁGFEJLESZTÉS, A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB EREDMÉNYKÉNT EL KELL ÉRNI, HOGY MINDEN CSALÁDBAN LEGYEN LEGALÁBB EGY TARTÓS, TISZTESSÉGES MUNKAJÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ SZEMÉLY! ........................................................................................33 EMBERHEZ MÉLTÓ KÖRÜLMÉNYEKET A KÖZMUNKÁBAN ....................34 KÜSZKÖDŐ, KISZOLGÁLTATOTT „CSALÁDI GAZDASÁGOK” ÉS KLIENTÚRAÉPÍTÉS HELYETT KORSZERŰ, VERSENYKÉPES AGRÁRVÁLLALKOZÁSOKAT ...............................................................................35 IPARTELEPÍTÉS - VISSZA A XXI. SZÁZADBA ...................................................35 ÚJ K+F KÖZPONTOK ÉS ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK: LENDÜLET A RÉGIÓBAN ...................................................................................................................36 A PLÁZASTOP JELEN FORMÁJÁBAN TOVÁBB RONTJA A RÉGIÓBAN ÉLŐK OLCSÓBB ELLÁTÁSÁNAK ESÉLYEIT ..............................37 4.2 Területfejlesztés, település fejlesztés ........................................................ 38 INTEGRÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAM – TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ A FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ KORMÁNYZATI SZERV – REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP EGYIDEJŰ LÉTREHOZÁSA A FELZÁRKÓZÁS ÉRDEKÉBEN, ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI, MISKOLC KÖZPONTTAL .......................................................................................40 MINDEN ÁLLAMI INTÉZMÉNYNEK DOLGA VAN A RÉGIÓVAL ..............40 ORSZÁGZÁSZLÓK ÁLLÍTÁSA HELYETT TELEPÜLÉS - ÉS TERÜLETFEJLESZTÉST ..............................................................................................41 CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIA, ÁTLÁTHATÓ, ÉRTÉKELVŰ PÁLYÁZATI SZEMPONTOK, A KIJÁRÁSI RENDSZER ÉS A PÁLYÁZATÍRÓ „SZÜRKEZÓNA” LEBONTÁSA ..............................................42 CÉLZOTT REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK .......................................................42 A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A MOBILITÁSÉRT A MUNKÁBA ÉS ISKOLÁBA JÁRÁS MEGKÖNNYÍTÉSÉÉRT ..........................................................43 LÁTNI ÉS LÁTSZANI: A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PR ESZKÖZEIVEL KELET-MAGYARORSZÁGÉRT ...............................................................................44 A RÉGIÓK „ARANYTARTALÉKA” – KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKA ÉRTÉKEK HASZNOSÍTÁSA – „SZABADIDŐIPAR”..........................................45
3
4.3 Oktatás, kultúra ........................................................................................... 47 KITERJEDT BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI HÁLÓZAT A GYEREKKORI HÁTRÁNYOK ELLENSÚLYOZÁSÁRA.................................................................49 TÁMOGATOTT INTERNET FEJLESZTÉS A KÖZVETLEN LAKHELYEN.................................................................................................................49 RÉGIÓS OKTATÁSI BÁZISPONTOK: MODERN, VERSENYKÉPES TUDÁS ...........................................................................................................................50 REGIONÁLISAN SZERVEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS AZ OKTATÁSI STRUKTÚRA KÖZÖTT ...............................50 POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ A FELSŐOKTATÁSBAN: MINDEN ESZKÖZZEL BEVONNI AZOKAT, AKIKNEK EZ AZ EGYETLEN ESÉLYE ...........................................................................................................................51 LÉTFENNTARTÁS ÉS MOBILITÁS ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL: A BEZÁRKÓZÁS ELLEN ...............................................................................................52 KULTÚRA: AZ EXPANZIÓ NEM CSAK A MŰVÉSZETI ÉRTÉK MIATT FONTOS .........................................................................................................52 4.4 Szociális ellátórendszer, egészségügy és társadalmi együttélés ............ 55 MINIMUM STANDARDOK ÁLLAMPOLGÁRI JOGON!..................................57 ÁTALAKÍTOTT CSALÁDI PÓTLÉK, FELZÁRKÓZÁS ÉS NORMATELJESÍTÉS CENTRIKUS SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI RENDSZER ...................................................................................................................57 KIEMELT JUTTATÁSI RENDSZER ÉS PROGRAM A JAVULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEKÉRT AZ ORVOSOK: TRENDFORDULAT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN............................................................................................58 4.5 A közbiztonság növelés programja............................................................ 60 ÚJ TECHNIKAI MINŐSÉGŰ RENDŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA: A LEGÚJABB, LEGJOBB INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA .............................62 ÚJ SZEMLÉLETŰ, LAKOSSÁGKÖZELI, SZOLGÁLTATÓ, GYORSAN, ÉRZÉKENYEN REAGÁLÓ, BŰNMEGELŐZÉSSEL IS FOGLALKOZÓ RENDÉSZET KIALAKÍTÁSA SZÜKSÉGES ............................................................62 AZ ÁLTALÁNOS RENDÉSZETI KÉPZÉS ÉS REKRUTÁCIÓS ELVEK EBBEN A RÉGIÓBAN NEM MŰKÖDNEK: SPECIÁLIS ISMERETEKRE ÉS SPECIÁLIS IGÉNYŰ RENDÉSZETI TOBORZÁSRA VAN SZÜKSÉG ......64 MINDEN RENDŐRI STÁTUSZ KÖTELEZŐEN LEGYEN BETÖLTVE, KIEMELT JUTTATÁSOKAT A NEHEZEN BETÖLTHETŐ KÖRZETEKBEN DOLGOZÓ RENDŐRÖKNEK ..............................................64
4
HATÉKONYABB FELLÉPÉS A SZERVEZETT BŰNÖZŐI CSOPORTOK FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN...................................................65 ZÉRÓ TOLERANCIA, SZÁMOLJUK FEL A KÖVETKEZMÉNY NÉLKÜLISÉGET A KIS ÉRTÉKŰ VAGYONELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉBEN IS ......................................................................66
5
1 ALAPVETÉSEK Kelet-Magyarország problémái nem csupán számok és adatolható folyamatok által jellemezhetők, az okok nem csak a gazdaság vagy a politika változásaiban keresendők. Az elfelejtett és elárult országrész mentális állapotán, és ezzel összefüggésben érdekérvényesítő képességén is javítani kell. Lokálpatrióták, magukat otthonérző, az otthonukért kiállni képes és hajlandó polgárok közösségét kell megteremteni – és ebben az államnak kiemelt szerepe van. Ma Kelet-Magyarországon élni nem pozitív minőségjelző. Míg szerte a nagyvilágban az egyes országrészek lakói mind öntudatosan vallják magukat szűkebb pátriájuk lakójának, addig Kelet-Magyarországon az elmenekülés széles körben vallott opció. A rendszerváltás óta eltelt évtizedek olyan módon növelték a társadalmi különbségeket, hogy a legtöbb vesztest e régióban találjuk, a legnagyobb veszteség ezt az országrészt érte.
1.1 KELET-MAGYARORSZÁG: A HATÁROK Ebben a programjavaslatban nem az Európai Unióban szokásos hét magyarországi régiót vettük alapul, hanem néhány alapvető társadalmigazdasági és fejlettségi mutató alapján három részre osztottuk az országot. A fejlettségi mutatók alapján Budapestet kiemeltük az ország többi részéből, míg a tizenkilenc megyét két csoportra osztottuk: Kelet-Magyarországra és a többi megyére. A régió fogalmat a továbbiakban, mint a Kelet-Magyarországi 7 vizsgált megye szinonimáját használjuk. Magyarország legszegényebb térségei döntő többségben Kelet-Magyarországon találhatóak. Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg szinte egésze leszakadó terület, míg Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyék többsége is hátrányos helyzetű. E megyékre jellemző az, hogy a magyar átlagnál alacsonyabb az 1 főre jutó GDP, kevesebb a befektetett tőke, magasabb a munkanélküliség, mélyebb a szegénység, rövidebb a születéskor várható élettartam, több a betegség, magasabb az elvándorlás, nő a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. E tekintetben Bács-Kiskun és Csongrád eltérő képet fest, Dél-Dunántúl pedig a területi különállás okán került ki. Természetesen Dél-Dunántúlon is találunk elmaradott területeket – így Baranya megyében és környékén is alkalmazható a KeletMagyarország számára javasolt intézkedések többsége.
6
1.2 A RÉGIÓ KIEMELT SZEREPE Kelet-Magyarország társadalmi-politikai helyzete egyre jobban eltér az országos átlagtól. Miután a Fidesz-kormány láthatóan lemondott erről a régióról, a korábban is jelen lévő szociális problémák ma már robbanással fenyegetnek. A munkanélküliség, a többségkisebbség viszony problémái, valamint a romló közszolgáltatások oda vezetnek, hogy a régió az egyébként romló helyzetű Magyarországhoz képest is leszakad. A gondokat tetézi, hogy a közösségek, civil szervezetek, önszerveződések hiánya vagy alacsony támogatottsága miatt gyakoriak az adaptációs problémák, fokozódnak a hátrányok, nő az izoláció, a bűnözővé válás esélye. Mindeközben a politikai szereplők adósak a hatékony válaszokkal. Ma három különböző típusú választ lehet megkülönböztetni:
A Fidesz-kormány programja: a régió teljes figyelmen kívül hagyása. A Fidesz politikai-stratégiai számításból egyszerűen úgy tesz, mintha a probléma nem létezne. A jobboldali kormánypárt úgy gondolja, hogy a választások megnyeréséhez nincs szüksége e régióra – éppen ezért nem is igyekszik azt megnyerni. A laissez-faire program. Ennek lényege, hogy az ország egészének fejlődése majd spontán „leszivárog” e régióba, nem számol állami beavatkozással, eltérítésekkel, nem kívánja befolyásolni, irányítani a társadalmi-gazdasági folyamatokat. A radikális jobboldal által képviselt populista látszatmegoldás. A Jobbik probléma közelítése intoleráns, erőszakos, csak aszimmetrikus, pillanatnyi tüneti kezelésre képes. Nem megoldja, hanem kiélezi a konfliktusokat.
A baloldal egyik fenti választ sem fogadhatja el! Éppen ezért teszünk javaslatot egy kifejezetten Kelet-Magyarország problémáira reflektáló, komplex baloldali program megalkotására. A programunknak három fő célja van:
Valódi, hatékony és kifejezetten baloldali válaszok kidolgozása a régió felzárkóztatására Annak demonstrálása, hogy a baloldal kiemelt prioritásként kezeli a régió problémáit Politikai eszközök kidolgozása a régió érdekérvényesítésének megszervezésére
7
1.3 A PROGRAM ALAPELVEI
Gazdasági növekedés vezérelt fejlődés támogatása, a társadalmi igazságosság, hatékonyság és a fenntarthatóság egyensúlyának konzekvens biztosítása mellett. Normatív erőforrás biztosítás, mint alap kezelése. A pozitív diszkrimináció elve. A program leszámol a laissez-faire illúzióval és deklarálja, hogy a régió felzárkóztatása érdekében erőteljes állami beavatkozásra és pozitív diszkriminációra van szükség. Szolidaritás elvét fogadja el, mely a pozitív diszkrimináción felül a felzárkózás érdekében erőforrást csoportosít át. Esélyegyenlőség tanulásra, vállalkozásra. Szociálpolitikai közelítésünk alapelve: baloldali értékrendet visszatükröző normatív rendszer, mely a társadalmi együttélési szabályainak normáit is tartalmazza, ugyanakkor biztosítja, hogy a család gyermektagjainak alapvető ellátása ne sérüljön. Az alulról építkezés elve. A program felismeri, hogy az erős politikai elkötelezettséggel párosuló magas szintű szakértői segítség a helyi kezdeményezéseket kell, hogy támogassa. Államosítás, centralizáció helyett decentralizáció, a regionális gondolkodás kapjon újra teret, azaz a problémát ott oldják meg ahol keletkezik és azok, akiket érint Új társadalmi szerződést kell kötni, mely a FIDESZ kormány szabályszétverése után újra visszatereli az állampolgárokat a társadalmi együttműködés igényéhez, a szabálykövetés betartásához, ez azonban élhető perspektívát igényel minden csoport számára Az élhető lakókörnyezet követelménye kiemelt jelentőségű számunkra, mely jelentős mértékben értékrendi és érzelmi (mentális társadalom) kérdés, így fontosnak gondoljuk a munkahelyteremtés kiemelt programja mellett a kulturális környezet, a település minőség, a szolgáltatás minőség, elérhetőség, a biztonság fejlesztését. Érzékenység a civil társadalom igényeire, egyes társadalmi csoportok speciális helyzetére. Nyitottság a nők, fiatalok, egyházak, hívők és nem hívők, idősek, sérültek, csökkent munkaképességűek, rászorultak problémáira. A megkülönböztethetőség elve. A program karakteres baloldali válaszokat ad a társadalmat foglalkoztató regionális kérdésekre és egyben alternatívát jelent a FIDESZ kormányzat politikájával szemben.
Jelen anyagunk a problémák bemutatására és a megoldási lehetőségek felvillantására vállalkozik, elsősorban vitaanyagnak tekinthető. Célunk kettős: annak demonstrálása, hogy a régióval kiemelten foglalkozni kell – s annak bizonyítása, hogy igenis lehet innovatív ötletekkel, újszerű megoldásokkal sikereket elérni.
8
1.4 A KELET-MAGYARORSZÁG PROGRAM FELÉPÍTÉSE Anyagunk az alábbiak szerint épül fel:
I.
Audit – problématérkép
A régió problémáit általában véve jól ismerjük – ám sokkal kevesebbet tudunk az egyes problémák relatív súlyáról a választói gondolkodás tekintetében, valamint a problémák egymáshoz való viszonyáról és összefüggésrendszeréről. II.
Országos program regionálisan releváns elemei
III.
Szakpolitikai megoldások
…
A fenti auditra épülnek az egyes szakpolitikai területeken a konkrét programanyagok. A konkrét szakpolitikai programok újszerű megoldásokat kínálnak mind tartalmi, mind formai értelemben. Tartalmi értelemben a szakpolitikai programok nem a „makroszemléletet” jellemző „felülről-lefelé” logikára épülnek, hanem a problémákat a választói érzékelésből kiindulva vizsgálják. Ezért nem a pártok programalkotásában megszokott – és a programalkotók fókuszát jellemző, a mindenkori minisztériumi struktúrához igazodó – szerkezetben készülnének. A szakpolitikai megoldások öt területre terjednének ki. A programok minden esetben konkrét megoldási javaslatokat tartalmaznak.
1.5 A
FELZÁRKÓZTATÁSI
POLITIKA
ÉRINTENDŐ
SZEGMENSEI,
SZAKTERÜLETEI
Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés A programelem fókuszában a munkahelyteremtés áll. Kiindulópontja, hogy miközben a fejlett európai országok tendenciáival összhangban a magyar gazdaság egésze is a szolgáltatások felé tolódik el, támogatjuk, hogy e régióban kiemelt szerepet kapjanak az innovatív, hosszútávon fejlődési perspektívát jelentő termelő beruházások is. Területfejlesztés, településfejlesztés
9
E program komplex módon tartalmazza azokat az eszközöket, amelyeket az állam eszközeivel már ma is biztosíthat a régió számára. Többek között az infrastruktúra-fejlesztés, az európai támogatások célzott felhasználása és a direkt állami feladatvállalás kérdései tartoznak ide. Oktatás, kultúra A gazdaság, a társadalom és az egyén fejlesztésének fő eszköze az oktatás, melynek alapja egy nemzeti konszenzussal elfogadott, korszerű, hatékony, nyitott, a hozzáférést biztosító, gyermekbarát oktatási- nevelési koncepció lehet. A programelemünk foglalkozik az állami szolgáltatások elérésének és színvonalának kérdésével; azzal, mit kell és lehet tenni speciálisan a régió érdekében az oktatás, a kultúra és általában a közszolgáltatások terén. Szociális ellátórendszer, egészségügy és társadalmi együttélés Programunk a WHO által elfogadott korszerű egészség felfogáson alapul, miszerint az egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem a szellemi, testi, lelki, szociális jólét állapota. E jólétnek egyik fontos feltétele (a fizikai szükségletek kielégítése, a munka, az oktatás mellett) a szociális igazságosság, esélyegyenlőség. Programunk a családok helyzetének valódi javítása érdekében, foglalkozik a szociális és államháztartási juttatások és a társadalmi együttélés kérdéseivel, komplexen kezelve azt a családi pótléktól kezdve a segélyeken át a nyugdíjakig. Olyan megoldási javaslatokat tartalmaz, amelyek – a rendszerek egészének „semlegességét” megőrizve – lehetőséget adnak a régió speciális problémáinak kezelésére. E program komplex módon kezeli a robbanással fenyegető szociális problémákat is. A közbiztonság növelés programja Ez a fejezet tartalmazza a rend és biztonság kérdéskörét érintő javaslatainkat. Számunkra a biztonság minimumának biztosítása a közbiztonság rendszerének első prioritása, fontos a fenyegetettség érzésének megszüntetése társadalmi szinten. Elfogadott eszközrendszerünk jogi, rendészeti, civil elemekkel építkezzen, támogassa a bűnmegelőzés programjait.
10
2 AUDIT: KELET-MAGYARORSZÁG A SZÁMOK TÜKRÉBEN Elemzésünk célja, hogy megismerjük a régió legfontosabb statisztikai mutatóit, ezeken keresztül képet kapjunk a Kelet-Magyarországon élők munkaerő-piaci, egészségügyi, oktatási vagy épp bűnözési helyzetéről. Az alábbiakban először a KSH adatai segítségével mutatjuk be a régió helyzetét, majd közvélemény-kutatási eredményeket1 ismertetünk.
2.1 KSH-ADATOKON ALAPULÓ ELEMZÉS 2.1.1 Demográfia A hét megyéből álló Kelet-Magyarország régióban él hazánk lakosságának 31 százaléka, hozzávetőlegesen három millió ember. A fővárosba összpontosul az ország lakosságának közel hatoda: 1,7 millió állampolgár. A lakosság 52 százaléka pedig a nyugatmagyarországi régiókban él.
1. táblázat Az egyes régiók lakossága (2011)
A 2000 és 2010 közötti években az eltérő mértékű népességfogyás és a jelentős mértékű elvándorlás hatására alakultak ki az itt látott számok. A második évezred első évtizede alatt Kelet-Magyarország népessége közel hét százalékkal csökkent, míg ugyanezen idő alatt Budapest csak két százalékot veszített lakosaiból. Magyarország többi része pedig egy százalékos mértékben gyarapodni is tudott. A Kelet-Magyarország régiót 1
3000 fős országos reprezentatív kutatás, Ipsos (2012.01.) 11
tehát igen komoly népességcsökkenés érte, elsősorban az elvándorlás miatt: tíz év alatt elvesztette lakosainak hét százalékát, mintegy kétszázezer embert.
2. táblázat Az egyes régiók lakosságának változása 2000 és 2010 között
A régió fogyásában közrejátszik az a drámai tény is, hogy a rossz egészségügyi körülmények miatt a születéskor várható élettartalom is alacsonyabb, mint az ország más részein. Egy Kelet-Magyarországon születő férfi születése pillanatában várhatóan három évvel kevesebbet fog élni, mintha a fővárosban született volna, de az ország más részein élőknél is közel egy egész évvel rövidebb életre számíthat.
3. táblázat Születéskor várható élettartam régiónként, 2010
12
2.1.2 Munkanélküliség A keleti régióban élők igen súlyos munkanélküliséggel néznek szembe. A nyilvántartott álláskeresők aránya négyszerese a budapesti és kétszerese az ország többi részén mért adatnak. Kelet-Magyarországon minden negyedik gazdaságilag aktív állampolgár – azaz olyan ember, aki nem tanul, nem beteg, tehát potenciális munkavállaló – munkát keres. 2012 januárjában több mint háromszázezren kerestek munkát a térségben.
4. táblázat A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest, 2012. január
Különösen nehéz az itt élő fiatalok helyzete: a gazdaságilag aktív népességben a 25 év alatti munkanélküliek arányaiban tízszer annyian vannak Kelet-Magyarországon, mint Budapesten.
5. táblázat A 25 éven aluli munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez képest, 2012. január
13
Míg a fővárosban az aktív népesség alig négytized százalékát jelentik a fiatal munkanélküliek, addig Kelet-Magyarországon ez az arány négy százalék. A keleti régió teljes aktív népességében tehát százból négyen fiatal munkanélküliek – az ország más részein alig ketten. Tovább nehezíti a megélhetést Kelet-Magyarországon, hogy akinek van is munkája, az is jóval kevesebbet keres, mint a fővárosban vagy az ország más részein élő munkavállalók. Keleten egy dolgozó ember átlagosan nettó 113 ezer forintot vitt haza, a fővárosban ennél mintegy 45 százalékkal több volt az átlagkereset, de még az ország többi részén élő munkavállalók is közel tíz százalékkal többet kerestek.
6. táblázat Átlagos havi nettó kereset, 2010
2.1.3 Egészségügy, oktatás A Kelet-Magyarországon élők az állami szolgáltatásokból sem részesülnek úgy, mint a tőlük nyugatabbra élők. Jól mutatja ezt, hogy keleten a legalacsonyabb a 10.000 lakosra jutó kórházi ágyak száma: a fővárosban másfélszer annyi kórházi hely van, mint Kelet-Magyarországon, de az ország más részein is átlagosan tíz százalékkal több kórházi férőhely található.
14
7. táblázat Tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma, 2010
Még drasztikusabb a keleti régió egészségügyi helyzete, ha a kórházi ágyakon túl a dolgozó orvosok számát nézzük. Egy dolgozó orvosra a fővárosban 150 lakos jut: ha egy orvos Kelet-Magyarországon dolgozik, akkor majdnem háromszor ennyi, 415 ember tartozik a felügyelete alá. Másképp megfogalmazva, egy KeletMagyarországon dolgozó orvosnak elvileg közel háromszor annyi beteget kellene ellátnia, mint fővárosi kollégájának.
8. táblázat Egy dolgozó orvosra jutó lakosok száma, 2010
A közoktatásban valamivel kisebb a keleti régió hátránya, de egyértelmű, hogy tanárnak is itt a legnehezebb lenni. A tanár-diák arány annál jobb, minél alacsonyabb: ha egy tanárra kevesebb gyerek jut, akkor jobban oda tud figyelni rájuk, jobban tud egyéni
15
képességeikre fókuszálni. Kelet-Magyarországon lenne minderre, az egyéni odafigyelésre és törődésre a legnagyobb szükség – ezzel szemben azt látjuk, hogy itt a legmagasabb az egy tanárra jutó diákok száma: a kelet-magyarországi tanárok mintegy húsz százalékkal jobban leterheltek, mint fővárosi kollégáik.
9. táblázat Egy tanárra jutó tanulók száma, 2010
2.1.4 Bűnözés A bűnözési mutatók közül elsősorban az embereket közvetlenül és biztonságérzetükben leginkább érintő két típust mutatjuk be: a személy elleni bűncselekmények és a súlyos testi sértést okozó támadások előfordulását hasonlítjuk össze. A személy elleni bűncselekményekben egyértelmű, hogy Kelet-Magyarországon a legrosszabb a helyzet az országban: 10.000 lakosra 32 személy elleni bűncselekmény jutott 2011-ben: közel 25 százalékkal több, mint az ország többi részén, és majdnem másfélszer annyi, mint a fővárosban
16
10. táblázat Tízezer lakosra jutó személy elleni bűncselekmények száma, 2011
Hasonlóan rosszak a régió mutatói a súlyos testi sértés tekintetében: 10.000 lakosra 17 súlyos testi sértést regisztrált a rendőrség 2011-ben: ez mintegy 55 százalékkal több, mint a fővárosban, és 25 százalékkal több, mint az ország többi részén.
11. táblázat Tízezer lakosra jutó súlyos testi sértések száma, 2011
17
2.2 ÖNBEVALLÁSON ALAPULÓ ELEMZÉS 2.2.1 Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitás tekintetében a kelet-magyarországiak jól láthatóan elmaradnak mind Budapesttől, mind az ország többi részétől. A keleten élők mindössze 38 százaléka vallotta magát aktív keresőnek, szemben a budapesti 43 százalékkal. Még súlyosabb a keleten élők lemaradása az ország többi részéhez képest: a nyugatibb megyék 46 százalékos aktivitási aránya mintegy 25 százalékkal magasabb arány a keleti régióhoz képest. Kelet-Magyarországon tehát a felnőtt lakosság közel 40 százaléka nem végez olyan munkát, ami után fizetést kapna.
12. táblázat Az aktív keresők aránya régiónként
A kelet-magyarországiak vannak leginkább ráutalva az államra, mint foglalkoztatóra: keleten az aktív keresők 44 százaléka dolgozik állami alkalmazottként vagy közalkalmazottként. Ez az arány több mint 20 százalékkal magasabb, mint az ország más részein. Kelet-Magyarországon az állami munkahelyek esetleges csökkenésével még drámaiabb mértéket öltene a munkanélküliség.
18
13. táblázat Az állami alkalmazottak, közalkalmazottak aránya a foglalkoztatottak körében
Akár munkajövedelemről, akár szociális segélyről van is szó, egy átlagos keletmagyarországi család jóval kevesebb pénzből él meg, mint az ország más részein élők. A kelet-magyarországiak közel harmada olyan háztartásban él, ahol kevesebb, mint havi 90 ezer forintból kell megélni (saját bevallása szerint). Az ország keleti felén másfélszer annyi ilyen háztartást találunk, mint az ország többi részén.
14. táblázat A háztartások havi összes nettó jövedelme: a legfeljebb 90 ezer forintból élők aránya
2.2.2 A háztartások helyzete Az alacsony kereset mellett nem meglepő, hogy a kelet-magyarországiak élnek meg hónapról hónapra a legnehezebben. 15 százalékuk már most eladósodott és kölcsönökből, külső segítségből él – ezek nagy része vélhetően uzsorakölcsön és nem banki
19
vagy rokoni kölcsön. A kelet-magyarországi régióban másfélszer annyi család él ilyen súlyos eladósodottságban, mint az ország más részein.
15. táblázat Eladósodottak, kölcsönből vagy külső segítségből élők aránya
A válaszadók további kilenc százaléka számolt be arról, hogy meglévő tartalékaikat kell felélniük. A kelet-magyarországiak negyede tehát olyan helyzetben él, amely hosszú távon nem fenntartható: jövedelmük nem tudja fedezni kiadásaikat.
16. táblázat Számlatartozások az ország egyes régióiban. Milyen típusú tartozása van?
A kutatás során felmérték azt is, hogy a tartozások milyen területen jelentkeznek: közüzemi számlákkal vannak inkább elmaradva vagy egyéb számlatartozásuk van. A tartozások tekintetében azt látjuk, hogy a kelet-magyarországiak mindkét területen jobban
20
eladósodottak, mint az ország más részein élők. Elsősorban közüzemi tartozásokat halmoztak fel: 15 százalékuk tartozik jelentősebb összeggel a szolgáltatóknak. A régióban a legmagasabb továbbá azok aránya, akiknek egyéb számlatartozása is van. Mindkét esetben tehát körülbelül 25 százalékkal magasabb a tartozásokat felhalmozók aránya keleten, mint az ország más részein. A kelet-magyarországiak ugyanakkor a devizahitelezésből inkább kimaradtak, mint az ország többi részén élők, lakásvásárláshoz az itt élők csak tizede vett föl hitelt. A keletmagyarországiak viszont átlag fölött használták fel a devizahitelt arra, hogy személygépkocsit vegyenek vagy szabad felhasználású hitellel könnyítsenek az életükön. Az utóbbi két év során a törlesztőrészletek drasztikus növekedése tehát őket is érintette, még ha a felvett összeg vélhetően jóval alacsonyabb volt, mint a lakáshitelesek esetén. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy bár a devizahitelesek megmentésekor elsősorban a lakáshitelesekre szokás gondolni, Kelet-Magyarországon sokaknak más típusú hitele van – hiszen nekik nem lakásra, hanem autóra vagy épp munkaeszközre kellett a hitel.
17. táblázat Hiteltípusok az egyes régiókban
A kelet-magyarországiak rosszabb helyzetét mutatja, hogy milyen vagyontárgyakkal rendelkeznek. A kutatások azt mutatják, hogy a régióban élők lényegében minden vagyontárgy esetén – kivéve a földet és a mezőgazdasági ingatlant – le vannak maradva az ország más részein élőktől. A legnagyobb lemaradást a modern műszaki termékek esetén látjuk (például: digitális fényképezőgép, DVD-lejátszó). Az alapvető tárgyak között az automata mosógépnél találjuk a legnagyobb különbséget: az ország nyugati felén élők 87 százalékával szemben a keleten élők csak 77 százaléka rendelkezik automata mosógéppel. A keleten élők digitális elszigetelését mutatja, hogy húsz százalékkal kevesebb kelet-magyarországinak van otthoni internet hozzáférése, mint az ország más részein élőknek.
21
18. táblázat Az egyes háztartások vagyontárgyakkal való ellátottsága
2.2.3 A kelet-magyarországiak önképe és értékválasztása A kelet-magyarországiak önképe és értékválasztása tekintetében a régió lakói lényegében négy esetben mutattak különbséget az ország többi részétől: keleten átlag feletti a roma identitás és a munkanélküliség vállalása, míg átlag alatti az értelmiségi önbesorolás. Romának a kelet-magyarországiak 13 százaléka vallotta magát: másfélszer annyian, mint az ország más részein és kétszer annyian, mint a fővárosban. Mivel egy kutatás során csak így, önbevallás alapján lehet képet kapni a hazai roma kisebbségről, fontos megjegyezni, hogy e 13 százalék nem azt jelenti, hogy ennyi a valós arányuk, csupán azt, hogy a felnőtt népesség 13 százaléka a kérdésre felvállalta roma identitását. A vidéki értelmiség hiányát jól mutatja, hogy a népesség kevesebb, mint ötöde tekinti magát annak, szemben a budapesti aránnyal, ahol 28 százalék tekintette magát értelmiséginek.
19. táblázat Választott csoportba tartozás
22
A kelet-magyarországiak értékválasztásukban egyértelműen egyenlőségpártiak és tekintélytisztelők. Ezekre a dimenziókra a magyarországi kutatások rendszerint hasonló kérdésekből következtetnek: a társadalmi egyenlőtlenségek elfogadásánál a szegénység, a jövedelmek közti különbséget kell megítélniük a választónak: elfogadhatónak, kívánatosnak tartják-e ezeket. A régióban élők utasítják el messze a legnagyobb mértékben azt az állítást, hogy rendjén való az, ha valaki milliókat keres: 61 százalékuk határozottan, ellenzi, hogy valaki ekkora jövedelmet kapjon. Összesen a régióban élők közel négyötöde gondolja tehát azt, hogy a milliós fizetések helytelenek.
120. táblázat Állítás: Rendjén való dolog, hogy vannak, akik milliókat keresnek.
A tekintélyelvűséget elsősorban a fiatalok, gyerekek viselkedéséről, elvárt neveléséről szóló valamint az erős vezető iránti igényt kifejező állításokkal vizsgálják. A keleten élők válaszaiban e téren is karakteres véleményt látni: a kelet-magyarországiak 45 százaléka teljes mértékben, további 32 százaléka pedig inkább egyetért azzal az állítással, hogy a gyereknek elsősorban engedelmességet és tekintélytiszteletet kell tanulniuk. A kelet-magyarországiak között másfélszer annyian vannak, akik a leghatározottabban kiállnak a szigorú nevelési elvek mellett, mint Budapesten.
23
21. táblázat Állítás: A legfontosabb erények, melyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az engedelmesség és a tekintélytisztelet
A keleten élőkről szokás azt gondolni, hogy egyáltalán nem érdekli őket a politika, és hogy úgy érzik, az állam teljesen magára hagyta őket. Az adatok megerősítik ezt a vélekedést, ám rámutatnak arra is, hogy ez nem régiós sajátosság, hanem az ország egésze így gondolkodik. Lényegében nincs számottevő területi különbség abban a kérdésben, hogy valaki mennyire érzi úgy, hogy nincs beleszólása abba, mit csinál a kormány. Az állítással a kelet-magyarországiak nem értenek jobban egyet, mint az ország más részein élők: egyaránt a lakosság fele érzi ezt határozottan.
22. táblázat Állítás: A magamfajta embereknek nem sok beleszólásuk van abba, hogy mit csinál a kormány
2.2.4 Milyen problémák foglalkoztatják a keleten élőket?
24
A kelet-magyarországiakat elsősorban az őket személyesen is érintő gazdasági problémák foglalkoztatják. A három legfontosabb probléma között a legnagyobb arányban ők említették a magas munkanélküliséget: tízből hat ember számára a munkanélküliség egyike a három legsúlyosabb problémának. Negyven százalék választotta a növekvő elszegényedést az ország legégetőbb problémái közé. Jól látszik, hogy e két, a keleten élőket személyesen és közvetlenül érintő probléma egyértelműen kiemelkedik a többi ügy közül
13. táblázat Mi a legfontosabb probléma ma, Magyarországon? (Első három probléma közé választott problémák)
2.2.5 A kelet-magyarországiak médiafogyasztása A keleti régióban élőknél azt a sajátságos helyzetet tapasztaltuk, hogy televíziózási szokásaikban alapvetően eltérnek az ország többi részén élőktől: mindhárom országosan fogható csatornát átlag fölötti arányban nézik mindennap, vagy szinte mindennap.
25
14. táblázat Az MTV-t, TV2-t, RTL Klubot mindennap vagy majdnem mindennap nézők aránya
Írott sajtóval ugyanakkor alig-alig találkoznak, a televízión kívül gyakorlatilag csak helyi vagy megyei lapokat olvasnak (igaz, ezeket átlag fölötti gyakorisággal). Hasonlóan az írott sajtóhoz, az online médiával sem nagyon találkoznak: 57 százalékuk sosem olvas híreket az interneten.
15. táblázat Milyen gyakran olvas helyi, megyei lapot?
26
3 REGIONÁLIS PROBLÉMATÉRKÉP KIEMELT ELEMEI 3.1 GAZDASÁGFEJLESZTÉS, MUNKAHELYTEREMTÉS
A legnagyobb munkanélküliség régiónkat sújtja Innovációs környezet teljesen lebontásra került az elmúlt két évben A relatíve kevés befektető miatt nagyobb szükség van az állami és önkormányzati szerepvállalásra Kevés jó adottságú, befektetési helyszínként méretében, infrastrukturális kiépítettségében megfelelő potenciális iparterülettel rendelkezik A régió barnamezős iparterületei nagy arányban magukra hagyottak, tájsebként éktelenkednek, gyakorta lakóterületek meghatározó elemeként Jelentős turisztikai attrakciók jelenléte ellenére a turizmus ipar tőke- és szakemberhiány miatt nem fejlődik
3.2 TERÜLETFEJLESZTÉS,TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS
A Kelet-Magyarországi „régiót” és a leszakadó térségek ügyeit kezelő kormányzati szerv működtetése szükséges, ami elősegíthetné a felzárkóztatását Társadalmi összefogás hiányában alacsony érdekérvényesítő képesség Megállt a településeket kiszolgáló kereskedelmi központok fejlődése A régió számos települése folyamatosan leépül, megtartó ereje rohamosan csökken
3.3 OKTATÁS, KULTÚRA
Több településen megszűnt a (felekezeti hovatartozás) világnézetileg semleges oktatás, ezzel az esély egyenlőség Az oktatási és kulturális intézményeket átszervezés címén ellehetetleníti az Orbán kormány, jelentős finanszírozási forrásokat vonva ki A már eddig is jellemző hatékonysági, minőségi, integrációs gondokat súlyosbítja a nehezebb hozzáférés az oktatáshoz, Az oktatás, nevelés korszerű értelmezése helyett (személyiség fejlesztés, szocializáció) az államilag totálisan meghatározott, ideológiai tartalmak közvetítésén alapuló nevelés és lexikális ismeretek verbális elsajátítását jelentő oktatás felfogás vált uralkodóvá. A felsőoktatás szűkítése nemcsak a nemzetközi trendekkel megy szembe, de a folyamat eredményeképp számszerűsíthető előnyöktől válik meg a magyar állam és társadalom, miközben még nagyobb hátrány érinti az elmaradottabb régiókat.
27
A tehetséggondozás rendszerét elsorvasztja a jelenlegi oktatás és kultúrpolitika uniformizálással. Az egyházi üzemeltetésű iskolák a nagyobb településeken erősítik a szegregációt, kisebb településeken pedig korlátozzák az lelkiismereti szabadságot.
3.4 SZOCIÁLIS
ELLÁTÓRENDSZER,
EGÉSZSÉGÜGY
ÉS
TÁRSADALMI
EGYÜTTÉLÉS
A társadalomban sok az alacsony jövedelmű, a csak szociális transzferekből élő, a jövedelem nélküli. Ennek következtében sok a szegény, a nehéz helyzetbe került banki adós, közüzemi díj tartozó, az otthona elvesztésével fenyegetett család. Az egyre lazább szociális védőháló nem képes megóvni a valóban rászorultakat A családok integritása, a szolidaritás, az empátia, s ezzel a társadalmi kohézió egyre csökken Sok család nem rendelkezik saját lakhellyel, mely nélkül nincs esélyük a felzárkózásra Jól működő segítő, ellenőrző rendszerek működésének hiánya miatt, következmények nélkül megúszható, ha valaki nem tartja be a társadalmi együttélés szabályait Ma azok a családok kapják a legtöbb támogatást, akik legkevésbé rászorultak. A gyermek támogatások adóhoz kötése a kis keresetűeket, az adózott jövedelemmel még (diák) vagy már nem rendelkezőket (nyugdíjas, rokkant) bünteti. A szociális ellátásokról, lehetőségekről szóló mendemondák, a valódi ismeretek, információk hiánya megosztja a társadalmat, csökkenti a szolidaritást, erősíti a bűnbakképzést. A támogató környezet, a civil szervezetek, az önszerveződések hiánya miatt gyakoriak az adaptációs problémák, fokozódnak a hátrányok, nő az izoláció, a szlömösödés, a bűnözővé válás esélye. Rossz az itt élők egészségi állapota: rövid a születéskor várható élettartam, a betegség-mentes évek száma, sok az elkerülhető halál. Ennek okai részben tradicionálisak (táplálkozás, higiéniai szokások, környezet szennyezés), de jellemzőek a modern rizikó faktorok (dohányzás, alkohol, drog, táplálkozás, stressz). Egyre erőteljesebbek a gazdasági, társadalmi okok (életmód, szegénység), a területi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátó rendszer színvonalából, hatásfokából adódó hátrányok. Alacsony az állampolgárok felelősségtudata, öngondoskodása. Erősíteni kell az állampolgári jogtudat mellett a felelősségek, kötelezettségek ismeretét is! A jogok és kötelezettségek harmonizációja össztársadalmi szinten hiányzik, erodálódott az elmúlt időszakokban.
28
3.5 A KÖZBIZTONSÁG NÖVELÉS PROGRAMJA
A régió bűnözési statisztikái több kategóriában rosszabbak az ország más területi egységei hasonló értékeinél, például személy elleni bűncselekmények és azon belül a súlyos testi sértés kategóriákban Az elszegényedés a Kelet-Magyarországi Régióban nagyobb arányban jelen lévő probléma, mely a vagyon elleni bűncselekmények számának növekedését vonja maga után Gyenge a felderítés hatékonysága, vannak ügyek, melyek felderítését el sem kezdi a rendőrség Emberek azt szeretnék, ha mindenütt, minden településnek körzeti megbízottja lenne Vannak körzetek, ahol van, de nem betölthető jelen feltételekkel a körzeti megbízotti státusz A FIDESZ szándékai szerint a rendőrség a büntetés és megfélemlítés szervezete, ez a szemlélet nem fektet hangsúlyt a megelőzésre, nem szolgáltat, hanem büntet és pénzt gyűjt minden áron az emberektől Kis értékű bűncselekmények elkövetését a mai büntetési gyakorlat nem megfelelően szankcionálja, nincs visszatartó ereje A régióban szervezett bűnözői csoportok működnek, melyek zaklatásától a lakosság és a vállalkozások védelme nem megoldott. Egyes területei a régiónak olyan szociális, kulturális összetételűek, mely lakóhely közeli polgárőrséget, területi lefedettséget adó rendvédelmi gyakorlatot, az ott élőkkel szerves együttélést, az ott élők problémáinak ismeretét, kezelésmódjának illeszkedő gyakorlatát igényli A rendőrségi információs, infokommunikációs rendszerek mesze elmaradnak a kor színvonalától, nem támogatják a bűnelkövetés hatékony felderítését Kevés figyelem, erőforrás fordítódik a megelőzésre, a feszültség kezelő, társadalmasított, intézményi és civil szereplők összefogásával létrejövő bűnmegelőzési programokra.
29
4 4.1
TARTALMI PROGRAMELEMEK: CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK GAZDASÁGFEJLESZTÉS, MUNKAHELYTEREMTÉS
Ott, ahol a legmagasabb az országban a munkanélküliség; ahol a legnagyobb kudarcot szenvedte a FIDESZ kormány a közmunka-programmal, ahol folyamatosan csökkennek az adóbevételek,
mert
rohamosan
sorvad
el
minden
termelő
tevékenység,
ami
a
közteherviselést támogathatná, holott egy valamikor erős ipari- és tradicionálisan meghatározó mezőgazdasági tevékenység folyt – ott a munkahelyteremtésnél nincs fontosabb feladat. Bővülő gazdaság nélkül nincs esély a FIDESZ kormány által felhalmozott problémák kezelésére/után maradó romhalmaz eltakarítására, a leszakadó régiók felzárkóztatására (1996-2001 óta az észak-magyarországi régió folyamatosan távolodik az európai unió átlagától!!) Bármily meghökkentő, de a demokratikus értékek visszaállítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének újjáépítése, hiteles és kiszámítható gazdaságpolitika nélkül nincs esélyünk a gazdasági növekedés újraindítására, forrás teremtésére a leszakadó régiók támogatására. További jelentős elmozdulás érhető el a GDP jelenleg 10 % -ára becsült bürokratikus költségek csökkentésével (az EU átlaga ennek kevesebb, mint a fele!), a korrupció elleni határozott fellépéssel és a gazdagokat előnyben részesítő jelenlegi adózási rendszer átalakításával (az EU-ban a gazdagok nálunk adóznak a legkisebb, míg az alacsony keresetűek a legnagyobb mértékben!). E területeken lehet gyors és határozott lépésekkel visszanyerni az ország hitelességét, erősíteni befektetői vonzerejét, újjáépíteni a gazdasági növekedés szétrombolt alapjait (a beruházások történelmi mélyponton, nyugdíjpénztári tartalékok „biztonságban”…) A nemzetgazdaság és az ország hosszú távú fejlődésének és versenyképességének záloga az oktatás és az innováció támogatása, fejlesztése – különösen igaz ez a leszakadó régiókban! Munkát
piacgazdaságban alapvetően a vállalkozói szféra teremt. Az állam és az
önkormányzatok feladata a versenyképes, tartós, átlátható jogi, gazdasági környezet megteremtése, vonzó, biztonságos, jól élhető települések, környezet biztosítása. A nem versenyképes
ágazatokban,
a
munkatapasztalatokkal
nem
re ndelkező
fiatalok,
az
aluképzettek, a tartós munkanélküliek, a nyugdíj közeli -, és fogyatékos munkavállalók esetén az államnak foglalkoztatásukat segítő direkt eszközöket is alkalmazni kell. KeletMagyarország fejlődését meghatározó lehetőség a határokon á tnyúló együttműködések, gazdasági kapcsolatok erősítése, támogatása, több nagyvárosi, iparfejlesztési decentrummal.
30
KONKRÉT programpontok:
1. Munkanélküliből munkavállalóvá válók után fizetendő közterhekről mondjon le az állam 1 évig, Azonos személy esetén 5 évente 1 alkalommal. 2. Új, a régiót segítő uniós politika: a magyar kormány fogalmazzon meg speciális, a régiót segítő támogatási javaslatokat az Európai Unió számára 3. Pozitív ipartelepítés támogatási politika szükséges Kelet-Magyarországon mind az uniós forrásokhoz hozzáférés, mind infrastruktúra fejlesztés, mind új munkahelyek létrehozását segítő egyéb állami kedvezmények tekintetében. Az ipartelepítés infrastrukturális feltételeit normatív alapon hozzuk egyensúlyos helyzetbe. A magyar kormány, a magyarországi terjeszkedésről tárgyaló külföldi befektetők letelepedését a Kelet-Magyarországi régióban adminisztratív eszközökkel és speciális kedvezménypolitikával érje el. 4. A központi igazgatás egyes szervei települjenek a hátrányos helyzetű régiókba. 5. Mobilitás támogatása ill. „a hátrányos térség helyett az ott élők jövője a fontos!” 6. A milliárdokat követhetetlenül elherdáló Széchenyi Terv helyett átlátható, egyszerű támogatási rendszer a húzóágazatokban a munkahelyekre és a hozzáadott értékre koncentrálva 7. Vissza kell állítani a gazdasági szereplők érdekeltségét az innováció és szakképzés mértékének és színvonalának növelésében, újra decentralizálni kell ezen járulékok felhasználását, ez támogatja a regionális szakképzési és innovációs szolgáltatói fejlődést. 8. A leszakadó régiók nagy lehetősége kulturális és turisztikai értékeikre alapozott szolgáltatás fejlesztés – „szabadidő ipar” fejlesztése. 9. A fenntartható, munkahelyteremtő zöld gazdaság fejlesztése támogatási rendszeren keresztül. 10. Kelet-Magyarország érintett megyéiben, megyénként legalább egy ipari fejlesztési zóna létrehozása, ezek XXI. századi szintű infrastrukturális fejlesztése.
31
AZ ÁLLAM VÁLLALJON ÁLDOZATOT AZ ÚJ MUNKAHELYEK TEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN: EGY ÉV CSÖKKENTETT KÖZTEHERVISELÉS, ÁLLÁSKERESŐK KEDVEZMÉNYEI, A JÁRULÉKOK MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE HA AZ ÁLLAM TÖBB MUNKAHELYET VÁR, AKKOR IDEIGLENESEN LE KELL MONDANIA LEHETSÉGES BEVÉTELEI EGY RÉSZÉRŐL. Be kell látni, hogy itt nem valódi veszteség éri a költségvetést, ugyanis létre sem jönnek azok a munkahelyek, melyek után a közterheket beszedné. Ilyen helyzetben egy felelős államvezetés kedvezményekkel segít valódi munkahelyeket létrejönni, hogy majdan a megerősödő helyi Pozitív diszkriminációt gazdaság hasznaiból az ország közössége is részesedjék. A nem bízhatjuk csak a piaci jelenlegi kormány sajnos ezzel ellentétesen viselkedik – versenyre, a régiós éppen e régióban élők kénytelenek a legtöbb plusz munkanélküliség érdemi teherrel szembenézni. csökkentését. Az államnak előnyben kell részesíteni a Új politikára van szükség: javaslatunk szerint az állam térségben fejlesztő, letelepedő NE SZEDJE BE A KÖZTERHEKET EGY ÉVIG A munkaadókat. RÉGIÓBAN LÉTREJÖVŐ, ÚJ MUNKAHELYEK ESETÉBEN, amennyiben azokat korábban álláskereső dolgozók töltik be (azaz valódi bővülésről, nem pedig csak átcsoportosításról van szó). Az így elindult munkahelyek után időben sávosan emelkedő, évente húsz százalékkal növelt közterheket szedjenek, így öt éve lesz a vállalkozásnak a piaci feltételeknek megfelelni, a verseny teljes jogú szereplőjévé válni, és évekre garantált munkahelyeket fenntartani. De nemcsak az új munkahelyek teremtésére van szükség, hanem a stabil vállalkozások fennmaradásának támogatására is: ezért fontos, hogy a több mint öt éve létező helyi vállalkozásokat munkahelymegtartó támogatással segítse az állam. Mindahhoz pedig, hogy az új munkahelyek és a leendő munkavállalók egymásra találjanak, radikálisan új álláskeresési klíma szükséges: az átalakuló munkaügyi központok és új rutinok mellett az első fontos lépés, hogy az állam segítse a mobilitást, még nagyobb mértékben járuljon hozzá a rászorulók munkába járási költségeihez. A GAZDAGOKAT TÁMOGATÓ ÁLLAM SZEREPE LEJÁRT, ITT AZ IDEJE A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉRDEKÉBEN ÖNKORLÁTOZÓ, HOSSZABB TÁVRA TERVEZŐ POLITIKÁNAK - A 2. ADÓKULCS BEVÉTELEIT AZ ÁTLAGOS ÉS ÁTLAG ALATT KERESŐK JÁRULÉKÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE FORDÍTJUK.
32
A GAZDASÁGFEJLESZTÉS, A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB EREDMÉNYKÉNT EL KELL ÉRNI, HOGY MINDEN CSALÁDBAN LEGYEN LEGALÁBB EGY TARTÓS, TISZTESSÉGES MUNKAJÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ SZEMÉLY! Ma Magyarországon tömegek záródnak ki a munkavégzés lehetőségéből, számos családban hosszú évekig – munkába állási szándékuk ellenére - nincs munkából jövedelmet szerző családtag. Ennek egyik oka a magas munkanélküliség, másik oka a jelenlegi állami munkáltatási, munkahely támogatási programok helytelen céljai, szemlélete. A MUNKA OLYAN TEVÉKENYSÉG, AMELY ÉRTÉKET ÁLLÍT ELŐ MÁSOK ÉS ÖNMAGUNK SZÁMÁRA. A munka felemel, emberré tesz. Munka nélkül, a munka élménye nélkül korábban életerős emberek, a feleslegesség érzését feldolgozni nem tudva sodródnak lehetetlen Társadalmunk egyik élethelyzetbe, szélső esetben a társadalom perifériájára, alapkonfliktusa: sokan válva személyes és családi tragédiák alanyává. A munka hiánya egyúttal a gazdasági lecsúszást eredményez, a munka értékének az élettér drasztikus beszűkülését, nélkülözést. megítélése jelentősen Egyes családokban a felnövekvő generációk munka differenciált különböző nélküli életmódot sajátítanak el, a minimalizmust társadalmi csoportokban életstílusként gyakorolva, természetesnek elfogadva, hogy a társadalmi gondoskodás „jár”, míg vele szemben teljesítmény nyújtási kötelezettsége nem követelmény. El kell érnünk, hogy minden családban lehessen egy rendszeresen munkát végző, abból jövedelemmel rendelkező munkavállaló. Akik pedig eddig a munkát nem tartották családjuk fő megélhetési forrásának, új értékeket kell, hogy elsajátítsanak, motiválttá kell, hogy váljanak a munkavégzésre, mely természetesen csak a lehetőségek megteremtése mellett lehetséges. E CÉLOK NAGYSZABÁSÚAK, ELÉRÉSÜK IDŐTÁVJA ELSŐSORBAN A MAGYAR GAZDASÁG DINAMIKUS FEJLŐDÉSI PÁLYÁRA KERÜLÉSE ESETÉN RÖVIDÍTHETŐ.
33
EMBERHEZ MÉLTÓ KÖRÜLMÉNYEKET A KÖZMUNKÁBAN A közmunkával kapcsolatban a legtöbb elfogadhatatlan hír KeletMagyarországról érkezik. A munkavégzés körülményei, a kiszolgáltatottság mellett az életidegen és részvétlen bürokrácia jelenti a fő problémát. A közmunkák kijelölése és végrehajtása esetében azonnal szükséges változtatás az ÁLLAMI, KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS A Közmunka nem ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELE. Az önkormányzatok a jövőben megoldás a csak a közmunkások egy előre meghatározott körének munkanélküliségre, csak a (adott település lélekszámának két százaléka) megoldáshoz vezető úton egy foglalkoztatásáért felelnének. ÁLLAMI KIJELÖLÉSŰ, fontos, esélyt teremtő, a MAGASABB SZINTEN ÖSSZEHANGOLT munkaerő piaci aktivitást a KÖZMUNKAPROGRAMRA van szükség, amely képes leszakadók esetében is meghaladni a vízelvezető árok tisztítását és a faluszéli életben tartó állomás bozótirtást. Olyan programokra van szükség, melyeknek eredménye valódi termelő, értékteremtő tevékenység, egyszerre növelve a munkavégzők motivációját, visszaadva önbecsülésüket és segítséget nyújtva a közmunkás-bérek részbeni kitermelésében. Az eddigi gyakorlaton túl, értékteremtő munka lehetőségét kínálja az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra. E területek kiváló lehetőséget nyújtanak a pályakezdő diplomásoknak, gyakornokoknak, részmunkaidős bedolgozó kisgyermekeseknek, gyakorlati idejüket töltő egyetemi hallgatóknak, de szakképzetlen önfoglalkoztatóknak is. Ahhoz, hogy e munkák biztosítsák a családok megélhetését, át kell alakítani a bérezést oly módon, hogy a minimálbér garantálva legyen, és az állam legalább két évre függessze fel az egy családon belül vállalható közmunka korlátozásait. Ez a legszegényebb családok körében megkétszerezheti a havi bevételt, ami elengedhetetlenül szükséges Kelet-Magyarországon. Az ellenőrzésben két szempontnak kell érvényesülnie: egyfelől a munkavégzők biztonsága, emberhez méltó körülményei jelentik a vizsgálódás körét, másrészt pedig a közmunkások munkavégzésének hatékonysága – a közmunka ugyanis egy olyan átmeneti segítség, melynek korlátosak a lehetőségei.
34
KÜSZKÖDŐ, KISZOLGÁLTATOTT KLIENTÚRAÉPÍTÉS HELYETT AGRÁRVÁLLALKOZÁSOKAT
„CSALÁDI GAZDASÁGOK” ÉS KORSZERŰ, VERSENYKÉPES
A hamis nosztalgiára és a teljes ismerethiányra épülő családi gazdaságok koncepciója végképp A méret és az intenzitás a megbukott. Az állami és uniós támogatások lényeg. A világ agrár piacain aránytalanul nagy felvétele mellett sem működik csak a megfelelő a rendszer méretgazdaságosságú, termelési kultúrájú KELET-MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI magángazdaságok, TERMELÉSÉNEK JÖVŐJÉT A JELENLEGI szövetkezetek maradhatnak VERSENYKÉPTELEN RENDSZER TELJES egyenlő feltételek mellett ÁTALAKÍTÁSA JELENTHETI. Ennek érdekében az versenyben uniós támogatások új típusú elosztására van szükség, és a magyarországi forrásokat is annak érdekében kell átrendezni, hogy azok az integrációt a korszerűsítést motiválják. Az agárpolitikai és a turisztikai értékek valamint a „szabadidőipar” kérdéseinek tárgyalásánál csak felvetjük és a későbbiekben részletezzük az „életet adó” folyóink – Tisza, Bodrog stb. - adta lehetőségeket.
IPARTELEPÍTÉS - VISSZA A XXI. SZÁZADBA Az egyes régióknak, így Észak-magyarországnak is vannak olyan ipari hagyományai, meglévő ipari „kultúrája”, működő és versenyképes húzóágazatai még fellelhető innovációs, K+F potenciálja, képzési háttere, amelyek célzott AZ ÚJRAIPAROSÍTÁS NEM és integrált kormányzati támogatással alapját KÖZGÉPESÍTÉST JELENT! képezhetik a régió „technológiai korszerűsítésének”, a XXI. századi globalizált Vissza kell állítani az átlátható, világgazdasági versenyben fenntartható és civil kontroll alá vetett, versenyképes gazdasági szerkezet decentralizált, értékek mentén kialakulásának. Korszerű technológia, magas paramétrezett pályázati és hozzáadott érték, képzett munkaerő – Észak-európai elbírálási rendszereket. minta vs. Demján Sándor „olcsó munkaerő kell nekünk”. Az integrált régiós gazdaságfejlesztési programok forrását a szolidaritás elvén történő belső forrásátcsoportosítás mellett az EU-s források célzott felhasználása biztosíthatja. Az infrastrukturális feltételek megléte az ipartelepítés kiinduló
35
feltétele. Ennek hiánya, vagy nem megfelelő minősége, nagysága kizárja egyes fejlesztésekből régiónkat, még akkor is, ha egyéb, például a munkaerő ellátottsági feltételek teljesítése lehetséges is lenne. AZ IPARTELEPÍTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEIT NORMATÍV ALAPON HOZZUK EGYENSÚLYOS HELYZETBE. A magyar kormány, a magyarországi terjeszkedésről tárgyaló külföldi befektetők letelepedését a Kelet-Magyarországi régióban adminisztratív eszközökkel és speciális kedvezménypolitikával érje el. ÚJ, BŐVÍTETT, ÉS/VAGY REVITALIZÁLT IPARI FEJLESZTÉSI ZÓNÁK LÉTREHOZÁSA KELET-MAGYARORSZÁGON nem megkerülhető, ha a Magyarországon belüli gazdasági egyensúlytalanságot ellensúlyozni kívánjuk, ezek XXI. századi szintű infrastrukturális fejlesztési programokat kell célzottan indítani az ipari régiós központok megerősítésére, fejlesztésére.
ÚJ K+F KÖZPONTOK ÉS ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK: LENDÜLET A RÉGIÓBAN Sokszor indokolhatatlanul főváros-centrikus a magyar kutatás-fejlesztés – a normatív akadályok között emlegetett közlekedési és egyéb infrastruktúra pedig nem változtathatatlan adottság, hanem sürgősen orvosolandó probléma. Amíg a régió nem bír kvázi monopóliumokkal meghatározott Magyarországon az innovációs tudományterületeken, addig legfeljebb lassú járulék bázisán nagy lekövetője a budapesti zászlóshajóknak. hozzáadott értékű Ugyanúgy szükséges mértékben az állami kutatóközpontok, gyorsan intézményrendszert is decentralizálni kell. fejlődő innovációs szolgáltatók, cégeken belüli fejlesztések jöttek VISSZA KELL ÁLLÍTANI A SZAKKÉPZÉSI ÉS létre. Mára a költségvetés INNOVÁCIÓS FORRÁSOK REGIONÁLIS, hiánya mindezen értékeket HELYBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁT elsöpörte ELŐSEGÍTŐ DECENTRALIZÁCIÓJÁT. A K+F források növelését/az EU átlagához kell közelíteni, melyet a hátrányos helyzetű régiók tudásközpontjaiban kell kezdeni! Javaslatunk szerint az állami támogatásokkal segített, illetve központi döntéshozatali folyamat során kijelölt K+F KÖZPONTOK esetében egyenként szükséges a „költözés” opcióit megvizsgálni, és amennyiben annak nincs objektív akadálya, kiemelten Kelet-Magyarországra telepíteni azokat. Szintén átvizsgálandó az ÁLLAMI SZERVEZETRENDSZER: az Alkotmánybíróságtól a Vízügyi Hivatalig számtalan olyan szerv, intézmény, egyéb testület
36
jelölhető meg, mely fizikai munkavégzésre kiválóan használhatna egy, a régióban felállított központot. Mindez kapcsolódik a vidéki tudásközpontok fejlesztéséhez.
A PLÁZASTOP JELEN FORMÁJÁBAN TOVÁBB RONTJA A RÉGIÓBAN ÉLŐK OLCSÓBB ELLÁTÁSÁNAK ESÉLYEIT A plázastop akadályozza a XXI. századi kereskedelmi kultúra, a versenyképesebb árak kialakulását. A segélyekből még nehezebb a szűkös és drága helyi boltokban vásárolni, az utazás a kiépült olcsóbb bevásárlási helyszínekre viszont szintén pénzbe kerül. FEL KELL OLDANI A PLÁZASTOPOT A TELEPÜLÉSEK KÜLTERÜLETEIN, KÜLSŐ KERÜLETEIBEN.
PIACMODERÁCIÓ? HAZUGSÁG!
A plázastop a FIDESZ kereskedők előnyben részesítése. Amikor a legszegényebbeknek kell a legdrágábban vásárolni, akkor az államnak közbe kell lépnie.
A meglévő kiskereskedelmi kultúrák védelmében, támogatni kell a helyi kereskedőket, ha hozzájárulnak a településmagok, belvárosok kereskedelmének fejlesztéséhez. A VÁROSMAGOK A FŐUTCÁK, BELVÁROSOK A TOVÁBBIAKBAN IS LEGYENEK VÉDETTEK.
37
4.2 TERÜLETFEJLESZTÉS,TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS Az a régió, ahol az uniós támogatásokkal sem sikerül a fejl esztési célokat elérni, munkahelyteremtés helyett presztízs-beruházások zajlanak, az érdemi fejlesztéseket sokszor az önrész hiánya, illetve a helyi gazdaság életképtelensége akadályozza, kiemelt figyelemre és különleges megoldásokra szorul. Míg a központi döntéshozatal párpolitikai alapon, illetve országosan „kiegyenlített” metódussal dönt finanszírozási kérd ésekben, addig a régió lemaradása csak nőni fog, ballasztként lehúzva az ország más részeit is. A leállt infrastruktúra-fejlesztések miatt napról-napra nő a távolság a régió és a szerencsésebb magyar országrészek között. Újra Budapesten dőlnek el az ügyek minden lényeges kérdésben, fejlesztés esetében, a miniszterelnök és szűk köre döntenek a jövőnkről - saját érdekükben! Decentralizációt, regionalizációt, bürokráciacsökkentést! Össze kell fogni a civil társadalommal, a gazdaság szereplőivel, a területfejle sztési források felhasználása során a fenntarthatóság, a munkahely-teremtő hatás kapjon prioritást! Erősíteni kell az összefogást, a térségi, regionális gondolkodást! Együttműködni - nem utasítani/uralkodni akarunk!
38
KONKRÉT programpontok: 1. INTEGRÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAM – térségben működő a fejlesztést szolgáló kormányzati szerv – REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP egyidejű létrehozása a felzárkózás érdekében, Észak-kelet Magyarországi, Miskolc központtal. 2. A régióban megítélt fejlesztési célú pályázatoknál kétszeres szorzóval érvényesüljön az elbírálási szempontok között a pályázat által közvetlenül létrehozandó munkahelyek száma 3. A leghátrányosabb helyzetű településeken az országos szintnél magasabb legyen az állami támogatás aránya a különböző – munkahelyteremtést is magában foglaló - uniós és állami pályázatok esetében. 4. Azonnal kezdjen el működni a régió vállalkozásait és önkormányzatait segítő, kedvezményes önrész-hitel program – a program megvalósításában legyenek kiemelt partnerek a helyben működő Pénzintézetek, Takarékszövetkezetek! 5. Azonnali hatállyal függesszük fel a leghátrányosabb helyzetű települések helyközi tömegközlekedésnek leépítését célzó döntéseket 6. Minden településen legyen megoldott a közösségi közlekedéssel történő iskolába vagy munkába járás. Jöjjön létre a települési erőforrásokat kiegészítő támogatási rendszer a régióban „önkormányzati iskolabusz” hálózat kialakítására, mely támogatottan végzi a nem lakóhelyükön tanuló diákok általános iskolába, illetve onnan lakóhelyükre történő szállítását 7. Vezessük be az egynapos matricát az autópályákon az arányosság elvének helyreállítása, a regionális hátrányok csökkentése érdekében. 8. A vállalkozások, önkormányzatok, intézmények számára legyen lehetőség közmunkások, gyakornokok alkalmazására. A saját erő aránya igazodjon a regionális sajátosságokhoz, így kisebb saját erő esetén is alkalmazhassanak ezeken a településeken közmunkásokat. 9. Az új K+F központok és a központi közigazgatás intézményeinek egy része a régióban működjön rövid időn belül. 10. Létre kell hozni egy állami kezelésű Kelet-Magyarországi érték központot a Kelet – Magyarországi térségben működő a fejlesztést szolgáló kormányzati szerven belül. 11. Brüsszeli Régiós Lobby Iroda felállítása a folyamatos, tudatos jelenlétért, a források nagy arányú régiós elnyeréséért.
12. Nem elég akarni a régió fejlesztését, 39 annak érdekében jelen kell lenni, és tenni is kell. Program szintű, elkülönítet
INTEGRÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAM – TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ A FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ KORMÁNYZATI SZERV – REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP EGYIDEJŰ LÉTREHOZÁSA A FELZÁRKÓZÁS ÉRDEKÉBEN, ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI, MISKOLC KÖZPONTTAL
Hozzunk létre egy, a TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ, A RÉGIÓ Nem elég akarni a régió FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ fejlesztését, annak KORMÁNYZATI SZERVET. érdekében jelen kell lenni, és tenni is kell. Kormányzásunk első fél évén Program szintű, elkülönített belül el kell készülnie a forrásokkal kell támogatni a INTEGRÁLT RÉGIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMNAK.
Térségben működő a fejlesztést szolgáló kormányzati szerv
régió felzárkózását.
A kormánynak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy A MAGYARORSZÁGI TERJESZKEDÉSRŐL TÁRGYALÓ KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKET adminisztratív eszközökkel és speciális kedvezménypolitikával a régióba irányítja.
MINDEN ÁLLAMI INTÉZMÉNYNEK DOLGA VAN A RÉGIÓVAL KeletMagyarország és a leszakadó térségek Referenseinek rendszere
Mindezen intézkedések hatására elérhető az általunk kitűzött cél, hogy a régió fel tudjon zárkózni az országos és EU-s átlaghoz, növekedjen az aktivitási ráta, a bérszínvonal.
Mind az ország, mind kifejezetten Kelet-Magyarország fejlesztése elképzelhetetlen úgy, ha a feladatot nem tekinti azonos súlyúnak az állami intézményrendszer minden eleme. Ezért dedikáltan, minden minisztériumban munkába kell állítani egy Kelet-Magyarország és a leszakadó térségek érdekeit szem előtt tartó Referenset, aki az adott tárca intézkedéseit, javaslatait a régió szempontjai alapján értékeli. A minisztériumi munkában és a parlamenti jogalkotásban is szükséges kellékké tesszük az adott döntés régióra gyakorolt hatásáról szóló beszámolót, a rendszerszintű átalakítások esetén az előzetes, régiós hatástanulmányok készítését is.
40
A régió szavának el kell jutni a központi döntéshozatali helyszínekre is. Ezért régiós lobbi iroda nyitására van szükség Brüsszelben – egyetlen releváns pályázat se kerüljön ki KeletMagyarország látóköréből, egyetlen központi döntést se hozzanak információhiány miatt a régió ellenében. A lobby iroda a döntéshozatal közvetlen környezetében, minden egyes ügyben a régiós szempontok érvényesítésére törekszik, a tárgyalt ügyekben igyekszik ledolgozni a régió nem csupán fizikai távolságát a döntéshozóktól. A brüsszeli iroda feladatköre is szerteágazó: egységes fellépés a magyar EP-képviselők befolyásolására, rendszeres szakmai anyagok készítése és eljuttatása más nemzetek Brüsszelben dolgozó politikusai részére, nyilvános rendezvények és háttéregyeztetések szervezése a régió ügyeit érintő kérdésekben.
Régiós Lobby Iroda Brüsszelben
ORSZÁGZÁSZLÓK ÁLLÍTÁSA HELYETT TELEPÜLÉS - ÉS TERÜLETFEJLESZTÉST Az uniós támogatások magyarországi felhasználást általában is ad hoc módon megválasztott súlypontok jellemzik, másodlagos politikai szándékok, illetve presztízsszempontok alakítják. A bürokrácia, a FIDESZES klientúra építés és a korrupció bermuda háromszögében tűnnek el a jóval hatékonyabban is felhasználható támogatási források. Az országzászló nem A fejlesztések sokkal TÖBB UNIÓS FEJLESZTÉSI helyettesíti a FORRÁST igényelnek – kormányzati feladat ezeket munkahelyteremtő megszerezni, a térséghez eljuttatni. A források beruházásokat, legfeljebb elosztásához egy külön Kelet-Magyarországra szabott, A ideig óráig eltakarja annak HELYI SAJÁTOSSÁGOKHOZ IGAZODÓ FEJLESZTÉSI TERV szükséges, ahol a prioritásokat a hiányát. támogatás-felhasználás közép- és hosszú távú pozitív hatásai alkotják. Nagyon fontos a pályázatok utókövetése is, a kizárólag papíron megvalósuló munkahelyteremtések a valóban hatékony projektektől szívják el az állami és európai uniós források milliárdjait.
41
CSÖKKENTETT BÜROKRÁCIA, ÁTLÁTHATÓ, ÉRTÉKELVŰ PÁLYÁZATI SZEMPONTOK, A KIJÁRÁSI RENDSZER ÉS A PÁLYÁZATÍRÓ „SZÜRKEZÓNA” LEBONTÁSA Sokszor Magyarország saját fejlődésének ellensége. Ez látszik a pályázatok körüli bürokrácia kapcsán is, melyeket a pályázó jellemzően képtelen saját erőből megfelelően elkészíteni, az erre szakosodott külső segítség kifizetése pedig már akkor trükközésre kényszeríti a pályázót, amikor még egy kapavágás sem történt, mindehhez járul hozzá az életidegen feltételek sora. Javaslatunk szerint az államnak saját, a pályázók számára INGYENES PÁLYÁZATKÉSZÍTŐI HÁLÓZATOT kell létrehoznia az erre leginkább rászoruló területeken. Így egyfelől a legrászorultabbakat vámoló A pályázatírás iparát vállalkozásokra fordított pénz is a pályázati célokra tisztábbá kell tenni! A fordítható, másfelől pedig az eredményességi arány is pályázatíró személye és megugrik, hiszen már a megfogalmazott célok és FIDESZ-es szándékok legelső szűrője is hivatalos, hatósági szerv lesz. kapcsolatrendszere ne jelenthesse automatikusan AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN NE A egy pályázat sikerességét, PÁLYÁZÓKAT UGRÁLTASSÁK, HANEM vagy bukását SZOLGÁLJÁK ÉS SEGÍTSÉK ELKÉPZELÉSEIK MEGVALÓSÍTÁSÁT, A BÜROKRATIKUS FELTÉTELEK KÖZÖTTI ELIGAZODÁST AZ EU-S FORRÁSOK ÉRTELMES ÉS SZABÁLYOS FELHASZNÁLÁSÁT! Mindehhez párosulna egy működőképes, állami forrásból finanszírozott, KEDVEZMÉNYES ÖNRÉSZ-HITELT BIZTOSÍTÓ PROGRAM, mely (tekintettel arra, hogy az önkormányzatok büdzséjét épp az állam csökkenti folyamatosan) azt szavatolná, hogy a fontos fejlesztések ne maradjanak el azért, mert a pályázó adott pillanatban nem rendelkezik egy összegben a szükséges vagyontömeggel. Meghatározott esetekben pedig AZ ÁLLAM DOLGA ÁTVÁLLALNI AZ ÖNRÉSZ NAGY RÉSZNEK KIFIZETÉSÉT.
CÉLZOTT REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOK Nem csupán az uniós, de az állami pályázatok és támogatások kapcsán is súlyosan hátrányos helyzetbe került Kelet-Magyarország. Egy-egy kiemelt, ámde megkérdőjelezhető hatékonyságú projekt mellett teljesen elsorvadt a rendszerben gondolkodás, a kormány nem képes felhasználni az ide szánt forrásokat. „Zászlóshajó-projektjei” nem húzzák magukkal a régiót, épp
42
ellenkezőleg: a legnagyobb befektetés is hatástalan, ha a közvetlen környezete csőd közeli állapotban van. A belföldi forrásokra támaszkodó fejlesztés- és beruházáspolitikában ezért CÉLZOTT REGIONÁLIS TÁMOGATÁSOKRA van szükség. Speciális, KeletMagyarország problémáihoz és igényeihez szabott TÁMOGATÁSI LÁNCOT kell kiépíteni, amely egyfelől a BALOLDALI POLITIKA: reklámszempontok helyett végre reflektál a valódi ÖNRENDELKEZÉS, problémákra, másrészt pedig nem része egyetlen DECENTRALIZÁCIÓ, szinguláris projekt sem. Csak egymásra épülő, egymást REGIONALITÁS kiegészítő támogatásoknak van értelme, ahol a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a A Régiók Európája nem a munkahelyteremtés kéz a kézben halad, ahol az oktatási Járási Hivatalokban jön létre! célú támogatásokkal párhuzamosan a vállalkozás-fejlesztés . is forrásokhoz jut, hogy az egyes támogatások eredményei (jelen példákban a jobb megközelíthetőség, a képzettebb munkaerő és a bővítésre kész vállalkozások) eredményei egymást erősítik.
A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A MOBILITÁSÉRT A MUNKÁBA ÉS ISKOLÁBA JÁRÁS MEGKÖNNYÍTÉSÉÉRT Kelet-Magyarországon – a „közgépesítést” kivéve - leállt a szocialista kormányok alatt zajló nagy arányú infrastruktúra fejlesztés. Mindez közvetlen hatással van a munkanélküliségre, mivel csökken a munkavállalási lehetőségek rádiusza, elmaradnak a külföldi beruházásokat, és gátolva van a társadalmi mobilitás is – elég csak az oktatási intézmények drasztikus méretű bezárása-összevonása kapcsán kialakult helyzetre gondolni. A diákok sokszor fizikailag is akadályozottak az iskolába járásban. Pozitív diszkrimináció: A régió közlekedésén azonnal javítani kell, méghozzá maradandó eredményű módszerekkel. Stabil érvényű a kedvezőbb autópályamegoldást a KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE matricával még mindig több jelenti, a jelenlegi infrastruktúra megóvásával, a bevétel folyik be, mint a felszámolások azonnali leállításával, vonalbővítések és drága, de senki által nem iskolabuszok elindításával. A leghátrányosabb helyzetű vásárolt után. térségekben nem lehet leállítani az közlekedési infrastruktúra fejlesztését, éppen ellenkezőleg: azonnal fel kell függeszteni legalább négy évre ezeken a településeken minden erre irányuló kormányzati intézkedést. Minden településen megoldott kell, hogy legyen a tömegközlekedéssel történő iskolába vagy munkába járás.
43
Minden településen meg kell oldani a tömegközlekedéssel történő iskolába vagy munkába járás. Két éven belül a régióban egy új iskolabusz-hálózatnak kell létrejönnie, mely ingyen végzi a nem lakóhelyükön tanuló diákok általános iskolába, illetve onnan lakóhelyükre történő szállítását. A 24 órás autópálya-matrica bevezetésével olcsóbbá válik a régió megközelítése, könnyebbé válik a más településeken történő munkavállalás, és vonzóbbá válik a terület a befektetők számára is. AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST ÉS A FENNTARTHATÓSÁGOT SZOLGÁLJÁK!
LÁTNI ÉS LÁTSZANI: A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PR ESZKÖZEIVEL KELETMAGYARORSZÁGÉRT A központi kormányzati kommunikációs büdzsé céljai megkérdőjelezhetők, nagyságrendje indokolhatatlan, társadalmi-gazdasági haszna elfogadhatatlanul csekély. Ezért radikális átcsoportosításra van szükség. Átfogó kommunikációs kampányt kell indítani (preferáltan régiós szolgáltatók és munkaerő alkalmazásával), mely arról szól, arra keresi a választ, hogy mit jelent kelet-magyarországinak lenni. E témában nem csak (sőt, nem elsősorban) kormányzati válaszokra van szükség, hanem egyfelől az itt élők szavát kell meghallgatni, másrészt pedig a pályázat által a meglévő vélemények artikulálását segíteni, a nyilvános párbeszéd elindítását erősíteni.
Pályázat és kommunikációs kampány a régióról
Ugyanezért szükséges (szintén helyben) megrendezni az évenkénti szakmai-tudományos PRkonferenciát Kelet-Magyarország fejlesztéséről. A több napos, releváns szereplőket felvonultató és produktumként egy részletes szakmai anyagot prezentáló konferencia egyszerre segít közelebb vinni a megoldásokhoz, és egyúttal fejleszti a régió vonatkozó szellemi hátországát, szakmai-tudományos életét, illetve ráirányítja az országos közvélemény figyelmét a feladatokra és a problémákra.
44
A RÉGIÓK „ARANYTARTALÉKA” – KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKA ÉRTÉKEK HASZNOSÍTÁSA – „SZABADIDŐIPAR” Kelet-Magyarország régiói páratlan kulturális értékekkel, épített örökséggel, természeti adottsággal rendelkeznek, mégis az idegenforgalmi mutatók alapján nem tartoznak a legnépszerűbb turisztikai célpontok közé. Ennek oka, az infrastruktúra fejlesztések elmaradása, a szabadidőipar fejlesztésének forráshiánya, célzott pályázati támogatások befagyasztása. A régió fejlesztése, a kívánatos gazdasági növekedés elérése ma már többet követel a jó megközelíthetőség, a szabad munkaerő, vagy a képzett lakosság megléténél. A települések és régiók között zajló egyre kíméletlenebb versenyben döntő jelentősége van annak, hogy Kelet-Magyarország települései milyen eszközökkel és mennyire hatásosan képesek magukat megjeleníteni, újrapozícionálni. A fejlesztések, amelyek egy új kép kialakításához szükségesek ugyanakkor, csak akkor lehetnek eredményesek, ha a használt eszközök valódi és hiteles értékeken alapulnak, amelyek nemcsak a külvilág megítélését befolyásolják, hanem hatással vannak az ott élők településükhöz való viszonyára is. EZ AZT JELENTI, HOGY A NÖVEKEDÉST GENERÁLÓ FOLYAMATOK EGYIK FONTOS FELTÉTELE A KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI TERMÉKEK, JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE. Meggyőződésünk, hogy a település „élhetőségének” kívánalma nem egyenlő a település műszaki infrastruktúrájával.(utazás, szemétszállítás, intézmények, munkahelyek megléte stb.) Legalább ennyire fontos, hogy az ott élők hogyan gondolkodnak, hogyan kezelik problémáikat, milyen környezetet teremtenek, hogyan alakítják életüket. Ez utóbbiak egyre fontosabbá válnak a jövő településének formálásában. Kelet-Magyarország felzárkóztatásában fentiek miatt meghatározó szerepe van a települések, régiók történeti, földrajzi, kulturális adottságainak, annak, hogy az ott lakók hogyan képesek élni örökségükkel és hogy képesek-e Kelet-Magyarországon a generálni, összefogni a környező régiók turisztikai fejlesztéseit, turisztikának számos illetve integrálódni az elindított folyamatokba. Az MSZP éppen kapcsolódási lehetősége van ezért képviseli a kulturális alapú település és régió fejlesztés a szomszéd régiókhoz, programját, amely miközben élhető települést épít az ott élők mindez erősítheti pozícióit számára azon közben „eladhatóvá” a turisztikai versenyben az EU forrásokhoz való eredményesen helytállóvá teszi a települést. hozzáférésben Nem csak a távolról érkezők, Határokon átívelő hanem a szomszédban élők erejére, a határon túl élő magyarok, illetve a együttműködés határ menti területek gazdasági és kulturális potenciáljára is komolyan kell építeni. Új típusú együttműködés és összefogás segíthet úgy a régión,
45
mint a szomszédokon. Az országhatár gyakran nem a természet által kijelölt határokat követi, hanem természetesen összefüggő egységeket szel át. A határokon átívelő újraegyesítés megbonthatatlanul összetartozó természeti kincsek turisztikai felhasználást teszi hatékonyabbá, míg a gazdasági erőforrások egyesített kiaknázása javítja a régió gazdasági teljesítőképességét.
46
4.3 OKTATÁS, KULTÚRA Az oktatás és nevelés új, korszerű értelmezésére van szükség. E tevékenységek célja az egyén, a gazdaság, a társadalom fejlesztése. Ennek legfőbb eszköze a személyiség fejlesztés, a szubjektum termelése. Alapja egy nemzeti konszenzussal elfogadott ko rszerű, érték központú, hatékony, nyitott, humanista oktatás-, nevelési koncepció és egy új finanszírozási rendszer. Különösen fontos az oktatás ott, ahol az ország más részeihez képest betegebben élnek és sokkal korábban halnak az emberek; ahol ijesztően csökken az esély a magasabb iskolai végzettség megszerzésére és ezzel a társadalmi mobilitásra . A közszolgáltatások alapvető reformra szorulnak. A reformok hosszútávú célja:
Munkát minden családnak!
Otthont minden családnak!
Segítséget a megélhetéshez!
Minőségi, hatékony, humanista oktatást, egészségügyet mindenkinek!
Pozitív diszkriminációval támogatott állami felnőttképzési és szakképzési programokat kell indítani régiónkban, elsősorban a hiányszakmák képzési támogatására. Az a felnőttképzés lehet csak sikeres, amely decentralizált. irányai
és
arányai
meghatározásába,
Az állam annyiban szóljon bele a szakképzés amilyen
elhelyezkedését.
47
arányban
tudja
vállalni
a
végzettek
KONKRÉT programpontok: 1.
Újra 18 éves korig tartson a tankötelezettség.
2.
Minden óvodás korú gyermeknek legyen biztosított az óvodai férőhely! A nehéz sorban felnövő gyermekeknél iskolás korra tapasztalható tanulási és beilleszkedési hátrányok jelentős része így az óvodás évek alatt kezelhető, felszámolható.
3.
Minden településen biztosítani kell az állami-, ill. önkormányzati oktatást! Ezekben az intézményekben a világnézeti semlegesség elvének kell érvényesülnie!
4.
Az intézmények vezetőit ne lehessen kinevezni az érintett település és az intézményben dolgozó közösségek támogatása nélkül.
5.
A település intézményeinek elnevezéséről ne a parlamentben, hanem helyben, a lakosság véleményének kikérésével döntsenek.
6.
Növelni kell a tanórán kívüli oktatás, nevelés, fejlesztés lehetőségét, feltételeit, helyszíneit. Az általános képességfejlesztésen, tehetséggondozáson, felzárkóztatáson túl, fontos figyelmet kell fordítani az egészséges életmód, a természeti- és társadalmi környezet fejlesztését, a lokálpatriotizmust, a szolidaritást, az empátiát, a felelős polgári magatartást fejlesztő programokra.
7.
Minden település szabadon dönthessen arról, hogy kívánja-e oktatási-nevelési intézményeit saját fenntartásában működtetni, vagy átadni az államnak.
8.
Hátrányos helyzetű gyermekeket képző intézmények normatívája legyen magasabb.
9.
Közösségi e-pontok kialakításának folytatása minden településen, e mellett a sulinet program újraélesztése, támogatott internet és kedvezményes eszközbeszerzés minden olyan hátrányos helyzetű családnak, ahol legalább egy gyerek a közoktatásban tanul.
10. Egyetemeinket, a regionális tudáscentrumokat, decentrumokat erősíteni kell! Növelni kell a felsőfokú képzésekre fordított összegeket, s a képzésekben résztvevők számát. 11. Speciális felzárkóztató, fejlesztő, esélyt növelő programokkal, a segítő hálózat, a szociális védőháló megerősítésével, személyre szabott segítéssel támogassuk a beilleszkedést, a társadalmi közérzet javítását.
48
KITERJEDT BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI HÁLÓZAT A GYEREKKORI HÁTRÁNYOK ELLENSÚLYOZÁSÁRA Kelet-Magyarország olyan dimenziókban is hátránnyal indítja útjára a jövő generációt, melyben evidensnek tűnő hozzáférései vannak például a fővárosban élőknek. A szegényebb családok számára továbbra is finanszírozhatatlan egy internet-előfizetés, az önkormányzati kezelésű bölcsődék és óvodák Gyermekkori hátrányok száma egyre csökken, a kevés magánintézmény ellensúlyozása elengedhetetlen pedig pont azok számára megfizethetetlen, feladat. A leszakadás az akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. iskola előkészítésnél kezdődik. Ha nem teremtődik Az első hátrány a régióban élő gyerekeket még az meg a felzárkóztatás feltétel iskoláskor előtt éri – az államnak ezért elkülönített rendszere, újabb gyermekeket forrásból, azonnal meg kell kezdeni Keletveszítünk el a kitörni akarók Magyarországion egy NAGYARÁNYÚ BÖLCSŐDE ÉS potenciális táborából ÓVODA-PROGRAMOT. Minden száz bölcsődés (illetve óvodás) korú gyermekre legalább egy bölcsődét és minden óvodát igénylő gyermeknek férőhelyet kell biztosítani két éven belül!
TÁMOGATOTT INTERNET FEJLESZTÉS A KÖZVETLEN LAKHELYEN A leghátrányosabb helyzetű családokban, ahol iskoláskorú (közoktatásban tanuló) gyerek van, biztosítani kell az ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT INTERNETHOZZÁFÉRÉST ÉS A KEDVEZMÉNYES Pozitív tapasztalataink ESZKÖZBESZERZÉST is. A huszonegyedik században elképzelhetetlen a versenyképes tudás megszerzése (és bázisán biztosítsuk a jelen esetben a társadalmi mobilitás esélye) napi szintű, digitális írástudás korlátlan internetelérés nélkül. képességének a jelen kor követelményei szerint fejlesztését, a szükséges információtömeg és technika lehetőségek elérését
49
RÉGIÓS OKTATÁSI BÁZISPONTOK: MODERN, VERSENYKÉPES TUDÁS E TERÜLETEN IS SPECIÁLIS MEGOLDÁSRA VAN SZÜKSÉG, A KORSZERŰ, RUGALMAS NEMZETI ALAPTANTERVET, NEMZETI KONSZENZUSSAL ELFOGADOTT, KORSZERŰ, HATÉKONY, MINŐSÉGET, NYITOTTSÁGOT, HOZZÁFÉRÉST BIZTOSÍTÓ, HUMANISTA OKTATÁSI- NEVELÉSI KONCEPCIÓT KELL LÉTREHOZNI. A KÖZPONTI IRÁÁNYÍTÁS HELYETT RÉGIÓS OKTATÁSI KÖZPONTOKRA ÉS A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATKRA KELL ALAPOZNI A MŰKÖDTETÉST ÉS A SZAKMAI IRÁNYÍTÁST. E központok a memoriter-fókuszú, avítt és önmagáért való, közvetett tudás átadása helyett a diákok valódi érdekét Különlegesség: az egész szolgálják. Kiemelt feladat a személyiségés országra szabott, uniformizált képességfejlesztés, és ehhez megfelelő, oktatási Alaptanterv itt többet árt, mint módszerek, eszközök alkalmazása. A amennyit használni remélt személyiségfejlesztést nem ideológiákra, hanem a vele az oktatási kormányzat. gyerekek szükségleteire kell építeni. A képességek Régiós szempontok, helyi fejlesztését minden területen (értelmi, erkölcsi, érzelmi, igények is formálhassák a akarati) praktikus, a napi problémák megoldását, a helyben oktatott tananyagot. társadalmi integrációt szolgáló, ugyanakkor jövőorientált tartalmakra, módszerekre kell alapozni. A kompakt tudásanyag a kimeneti pontokon, ösztönözzön a továbbtanulásra, és a tantárgyakon átívelő programok a társadalmi mobilitás erősítésére. Cél a KÖVETÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA LÉPÉSTŐL A DIPLOMA MEGSZERZÉSÉIG: egységes módon, gyakori visszacsatolásokkal rögzítet tanulmányi pálya, melynek figyelemmel kísérését és szükséges korrekcióját e bázispontok írják elő, és az oktatási büdzsé finanszírozza az ehhez szükséges infrastruktúrát. Ez a regionálisan megjelenő pedagógusi pluszfeladat is indokolja a kiemelt bérpótlékot.
REGIONÁLISAN SZERVEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS AZ OKTATÁSI STRUKTÚRA KÖZÖTT A munkahelyteremtés nem a munkanélküliek közmunkára kényszerítését jelenti, és nem is akkor kell belevágni, amikor tömegek maradnak állás nélkül. A régióban generációk nőnek bele a munkanélküliségbe, nem kis mértékben az államilag szervezett közoktatás, illetve az igazságtalan és épp most elsorvasztani készült felsőoktatás hibái miatt.
50
Ennek csak akkor lehet véget vetni, ha jóval hamarabb, már az oktatás folyamata során megtörténik a kapcsolatfelvétel, és elindul egy EGYÜTTMŰKÖDÉS A LEENDŐ, LEHETSÉGES MUNKÁLTATÓK, ÉS A LEENDŐ MUNKAVÁLLALÓ (ILLETVE AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY) KÖZÖTT. Ezt a folyamatot az állam dolga támogatni. Piacmoderáció: az állami beavatkozás azonnali, helyi Ezért szükséges előnyben részesíteni a pályázatok és gazdaságélénkítéssel jár, közbeszerzések során a regionális szakképző hosszabb távú eredménye intézmények diákjait gyakorlati képzésre fogadó pedig épp a tisztább vállalkozásokat, ezért kell meghatározott KÖZTERHEK verseny lesz, a releváns helyi ALÓL MENTESÍTENI a foglalkoztatás első évében a konkurencia vállalkozásokat azon munkavállalóik után, akiknek megteremtésével. alkalmazására még azok tanulóideje alatt kötött szerződést. Olyan regionálisan szervezett együttműködésre van szükség a gazdasági szereplők és az oktatás között, mely alapján a jelenlegi, kiszámíthatatlan helyzet tervezhetővé válik, a diákéveknek pedig motivációs eleme, illetve logikus folytatása lesz az előre megszervezett munkavállalás. Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatási célú közlekedés könnyítésére. Az iskola távolsága nem lehet akadálya a tudás megszerzésének.
POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ A FELSŐOKTATÁSBAN: MINDEN ESZKÖZZEL BEVONNI AZOKAT, AKIKNEK EZ AZ EGYETLEN ESÉLYE A Kelet magyarországi régió egyetemei az egyik nagy vesztesei a felsőoktatási megszorításoknak. Aránytalanul nagy terheket ró a jelenlegi finanszírozási koncepció például a jogászképzésre, és tovább romlott a helyzet a gazdaságtudományi karokon is, ahol már korábban is nagy arányban voltak jelen azok, akik fizetős hallgatóként vettek részt az oktatásban. A súlyos társadalmi válsággal küszködő területeken nagy veszteség a társadalomtudományok és a humán képzések visszafejlesztése. A FIDESZ felsőoktatás finanszírozási politikája a vidéki egyetemek és a vidéki értelmiség további súlyos versenyhátrányát és jelentős sorvadását eredményezi. Egy jobban képzett társadalomban az egyén, a gazdaság és a társadalom is jobban jár. Csökkenthetők a szociális kiadások, nőnek az adóbevételek, nő a fogyasztás. A képzettebbek a válságot, a recessziót is jobban átvészelik. MEGKURTÍTÁS HELYETT BŐVÍTÉSRE VAN SZÜKSÉG! Egy régió felemelése elképzelhetetlen stabil, magas szakmai színvonalú felsőoktatás és annak széles társadalmi mobilitást biztosító funkciói nélkül. Ezért is indokolhatatlan az állam képzés finanszírozásából történő kivonulása. A magasan teljesítő regionális felsőoktatási intézményekben, regionális
51
központokban kifejezetten támogatni kell az államilag finanszírozott szakok elindítását. Ez egyszerre biztosítana országosan is kiemelt szerepet a régiónak e dimenzióban, és garantálná az itt élőknek, hogy a sokak számára megoldhatatlan Budapestre költözés helyett helyben is tanulhassanak. Általában is segíteni kell a régió felsőoktatását, átlagosan AZ ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT FÉRŐHELYEK SZÁMÁNAK BŐVÍTÉSÉVEL, ÚJRA OSZTÁSÁVAL, DIFFERENCIÁLT EMELÉSÉVEL. A program sikere pedig nem a bővülő felsőoktatással végződik, hanem épp akkor, azáltal veszi kezdetét. A diplomásokat ugyanis arra kell motiválni, hogy a megszerzett tudást helyben kamatoztassák – ezt az állam megteheti olyan módon, hogy esetükben a hallgatóként felhalmozott DIÁKHITEL-TARTOZÁS TÖRLESZTÉSÉRE KEDVEZMÉNYEKET ad, amennyiben végzés után helyben vállalnak munkát. Különleges, a PÁLYAKEZDŐK LAKHATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMRA is szükség van, amely átlátható, legális és kalkulálható bérlakás-programmal segíti a helyben maradókat. Szintén számukra kell SPECIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ-PROGRAMOT indítani, mely meghatározott szempontok alapján a fiatal, diplomás munkavállalókat segíti.
LÉTFENNTARTÁS ÉS MOBILITÁS ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL: A BEZÁRKÓZÁS ELLEN Az oktatási rendszer jelenleg folyó szétverése szintén súlyosan érinti a régiót. A választási ígéretekkel ellentétben folyamatosan fogynak az iskolák, a Hoffmann-tanulmány pedig még több bezárásra, még több, az oktatásból kieső gyerekre számít. Mindez KeletMagyarországon katasztrófához vezethet, az iskoláztatást minden körülmények között fenn kell tartani. Ezért azonnal hozzá kell látni, és két éven belül maradéktalanul ki kell építeni a régióban egy ÚJ ISKOLABUSZ-HÁLÓZATOT, MELY TÁMOGATOTTAN VÉGZI A NEM LAKÓHELYÜKÖN TANULÓ DIÁKOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA, ILLETVE ONNAN LAKÓHELYÜKRE TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSÁT.
KULTÚRA: AZ EXPANZIÓ NEM CSAK A MŰVÉSZETI ÉRTÉK MIATT FONTOS A régió hátrányai számtalan dimenzióban megmutatkoznak. Az egzisztenciális válság először az elhagyhatónak gondolt, kulturális célú forrásokat tizedelte meg. Ez azonban lavinaként döntötte be a kultúra praktikus kereteit adó intézményeket, sorvasztotta el a vonatkozó oktatást és egyéb képzéseket. Végső soron pedig az emberhez méltó élet egyik kritériumáról beszélünk: arról, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy polgárai a napi kenyérgondok megoldása mellett túl is gondolhassanak. 52
Míg Kelet-Magyarország esetében sokszor valóban életmentő forrásszerzésért folyik a küzdelem a központi költségvetéssel, ugyanez a központ bizonyos esetekben nagyon is bőkezű, ha kultúratámogatásról van szó. Nem célunk a kétféle kiadást egymással szembeállítani, de határozottan valljuk: KÖZPÉNZBŐL NEM LÉTEZHET IZOLÁLT KULTÚRA, jelenleg nem költhetünk olyan kulturális célok megvalósulására, melyek az opcióját Baloldali szemléletű sem hordozzák annak, hogy a legszegényebb régiókhoz is kultúratámogatás: állami eljutnak. pénzből ne magánvállalkozások A kormányzati intézkedések alapjaiban sértették a szeparált termékeit, hanem kulturális intézményrendszer működését azzal, hogy közkincseket támogassunk! értelmetlenül és átgondolatlanul alakították át. Ezzel az volt a szándékuk, hogy az ágazatból történő jelentős tőkekivonást láthatatlanná tegyék. A vidék meghatározó intézményei kerültek teljesen kiszolgáltatott s lehetetlen helyzetbe. Az elmúlt időszak társadalmi, szakmai konszenzussal létrejött kulturális alaptörvényeit a parlamenti kétharmados „szavazógyár” úgy írta át, hogy azzal saját támogatói körét kiszolgálja. Csökkentek a vidéki művészeti intézmények (színházak, zenekarok, bábszínházak) támogatásai. Ezáltal, valamint az önkormányzatok egyre csökkenő helyi támogatása miatt Kelet-Magyarország művészeti és közművelődési intézményei a működésképtelenség határára sodródtak. A helyi civilközösségek kulturális kezdeményezései az országos pályázatokon önrész hiánya, valamint hatalmi, politikai támogatás híján elbuknak a központi bürokrácia akadályain. A vidéki fesztiválok, amelyek a helyi közösség értékeinek, hagyományainak bemutatását vállalják, és az országos kulturális kínálatot erősítenék, nem tudják biztosítani a rendezvények előfinanszírozását, és sok esetben a helyi politikai megfontolások miatt is támogatás nélkül maradnak. ÖSSZEGEZVE: A KORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÁMOKFUTÁSA MIATT VESZÉLYBE KERÜLTEK A KÖZMŰVELŐDÉS, A MŰEMLÉKVÉDELEM INTÉZMÉNYEI, ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYEK IS. Kelet-Magyarország kistelepülései egyre-másra zárják be forrás hiányában a korábban oly népszerű kultúrházakat. Az MSZP olyan programot képvisel, amely visszaadja a kultúra rangját, helyreállítja intézményeit, átalakítja a finanszírozási rendszert, annak érdekében, hogy az ne váljon különböző politikai erők és őket támogató gazdasági körök foglyává. Meggyőződésünk, hogy a kultúrának különleges és kiváltságos szerepe van a települések lakosságmegtartó képességének javításában, egy jobb jövőkép formálásában. Mert egyre nagyobb jelentősége van a helyi kulturális gazdaságnak, szabadidő-iparnak, civil közösségeknek, azaz annak az aurának, mely a település lakóit körülveszi. Mindez együttesen alakítja az ott élők viszonyát településükhöz, befolyásolja döntéseiket.
53
Meggyőződésünk, hogy ez, a munkafeltételek mellett a szülőhelyen maradás egyik sarkalatos feltétele. MINDEZEKBŐL KÖVETKEZIK, HOGY AZ MSZP KULTURÁLIS POLITIKÁJA NEM KIREKESZTŐ, HANEM AZ ALKOTÓ KÖZÖSSÉGEKKEL ÉS A LAKOSSÁGGAL FOLYTATOTT FOLYAMATOS PÁRBESZÉDBŐL SZÜLETIK, ÉPÍT A HAGYOMÁNYOKRA, ÉS A KULTURÁLIS JAVAKAT MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐVÉ TESZI.
54
4.4 SZOCIÁLIS
ELLÁTÓRENDSZER,
EGÉSZSÉGÜGY
ÉS
TÁRSADALMI
EGYÜTTÉLÉS Kelet-magyarország vádló bizonyítéka a jelenlegi kormány szociá lpolitikai csődjének. A segélyezés mostani rendszere, logikája, filozófiája megbukott, különösen a régióban képtelen betölteni funkcióját. A szociális transzferek tekintetében fekete folt a régió, és a szegénységgel párhuzamosan növekedek a társadalmi konf liktusok. A gyermek nevelés elsősorban a család feladata. Az állam ebben segít, ellenőrzi a gyermeki jogok érvényesülését, számon kéri, szankcionálja a feladataikat nem teljesítőket. A szegénység, a kirekesztettség, a bűnözővé válás megakadályozása az egé sz társadalom elemi érdeke. A családtámogatás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy egyszerű, méltányos, hatékony legyen.
Ne
avatkozzon
be
szükségtelenül
a
családok
életébe,
teljesítményre,
együttműködésre sarkalljon, tereljen az öngondoskodás, az állampo lgári felelősség felé. A szociális ellátó rendszer lényege, hogy azonos alapellátást biztosít minden segélyezett számára, azonban a segélyezett integrációs teljesítményétől függően pozitívan változhasson annak mértéke. Olyan rendszert támogatunk, amely kiemelten segíti azokat, akik önhibájukon kívül kerültek rossz helyzetbe, és törekszenek arra, hogy kikerüljenek a segélyezési rendszerből! Keményen
fellépünk
azok
ellen,
akik
visszaélnek
szolgáltatásokkal.
55
a
szociális
rendszer
nyújtotta
KONKRÉT programpontok:
1.
A különböző, egymástól független rendszereken keresztül működtetett támogatási formák helyett hozzunk létre egy normaív alapú, a teljesítmény alapján pozitív irányba eltéríthető, egységes, rendszeres pénzbeli szociális támogatást.
2.
Indítsuk be az „Otthont minden családnak” programot. Az állam, az önkormányzatok, a munkáltatók és a bankok dolgozzanak ki: bérlakás rendszert (szociális, költségelvű, piac), lakhatás és lakbér támogatást, korszerű elő takarékossági konstrukciókat építés és vásárláson kívül felújításra, korszerűsítésre, lakáscserék támogatására.
3.
A szociális támogatás feltétele a társadalmi normarendszernek megfelelés. Aki a társadalmi elvárás szerinti normákat áthágja, az akár a támogatás feletti rendelkezés elvesztésének szankcióját is kell, hogy viselje.
4.
A normák között kiemelt fontosságú legyen a. az együttélés szabályainak betartása, mely legyen értékképző tényező b. tanulmányi szorzó bevezetésével ösztönözzük a szülőt és a gyermeket az oktatásban a magasabb teljesítményre, a jobb eredményre, az iskoláztatási támogatás emelkedjen a gyermek iskolázottságával. c. a munkában töltött időt ismerjük el a segélyezés rendszerében. d. …
5.
Létre kell hozni egy állami tehetséggondozó alapot, melynek javára a magas jövedelműek lemondhatnak a családi pótlékról. Mindezek mellett megkerülhetetlen a családtámogatási rendszer újragondolása.
56
MINIMUM STANDARDOK ÁLLAMPOLGÁRI JOGON! A hátrányos helyzetű családok segítésének egyik lehetősége bizonyos minimum standardok biztosítása állampolgári jogon. Egyik formája egy minimális megélhetési forrás garantálása, a másik bizonyos szolgáltatások természetbeni juttatása. A szociális ellátásnak arra kell irányulnia, hogy az emberek, családok ne szoruljanak ki végletesen a munkaerő-piacról, a társadalomból. Ennek érdekében nemcsak a pénzbeli ellátások színvonalán, hatékonyságán, célzottságán kell változtatni, de biztosítani kell, hogy a szegénységben élő emberek életkörülményei, életminőségük javuljon. A lakhatás biztonsága ezért kiemelkedő jelentőségű, ezen a területen a természetben nyújtott támogatások felértékelődnek. A lakhatási támogatás (az elektromos áram, a gáz díjának kifizetése a fogyasztás kontrollálását biztosító mérőórák felszerelésével, tüzelési utalványok) célzottabb nyújtása, a magáncsőd intézményének bevezetése, az adósságkezelési szolgáltatás anyagi és személyi feltételeinek biztosítása, a szociális diszkontok, bizonyos fogyasztási cikkek esetén szociális kedvezmények nyújtása kiegészítheti a pénzbeli támogatások újra gondolt rendszerét, és nemcsak a szegénység csökkentését, hanem a munkába való visszatérés lehetőségét is magában hordozza.
ÁTALAKÍTOTT CSALÁDI PÓTLÉK, FELZÁRKÓZÁS CENTRIKUS SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI RENDSZER
ÉS
NORMATELJESÍTÉS
A mélyszegénység növekedésével párhuzamosan egyre több az elviselhetetlen életkörülmények közé születő gyermek Kelet-Magyarországon. Csak egymást erősítő, sokirányú intézkedéssel és nagy türelemmel, de következetes munkával lehet hosszabb távon eredményt elérni. Megkerülhetetlen a A normák legfontosabb tényezője a család anyagi helyzete családtámogatási rendszer mellett a társadalmi normáknak való megfelelés, ill. újragondolása. Egyidejűleg törekvés e normák betartására. Kiemelt fontosságúak a kell érvényesíteni a szociális gyermekek oktatáshoz, teljesítményéhez, rászorultság elvét és a magatartásához, a szülők gyermekeik ellátásához, család felelősségét a munkához, ha kell tanuláshoz, az együttélés felnövekvő nemzedékekért. szabályainak megtartásához való viszonya. Aki a társadalmi normákat önhibájából áthágja, az szülői jogaiban korlátozható. Ez a pénzügyi rendelkezési jog elvesztésétől (természetbeni juttatás, kártyás fizetés, a
57
gazdálkodás ellenőrzése, gondnok kirendelés) végső soron legsúlyosabb szankcióként (a gyerek súlyos testi, lelki, szellemi, erkölcsi veszélyeztetése esetén) az állami gondoskodásba vételig, a szülő büntető jogi felelősségre vonásáig terjedhet. A gyermekek neveléséért elsősorban a család a felelős. Az állam feladata ebben segítséget adni, szervezeti keretet biztosítani, ellenőrizni a gyermeki jogok érvényesülését, a szülői feladatok ellátását. A családtámogatás rendszerét úgy kell átalakítani - természetesen a szerzett jogok tiszteletben tartása mellett -, hogy ha az állampolgár önhibáján kívül nem tudja, vagy nem képes a család megélhetését biztosítani, ehhez az állam segítséget adjon. TÖBB TÁMOGATÁSI FORMÁT KELL MŰKÖDTETNI EGY A JELENLEGINÉL IGAZSÁGOSABB ADÓKEDVEZMÉNYT, A CSALÁDI PÓTLÉKOT ÉS A RÁSZORULÓKNÁL RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYT. EZEK KOMPLEX RENDSZERÉNEK A FELELŐS GYERMEKVÁLLALÁS IRÁNYÁBA KELL ÖSZTÖNÖZNIE A CSALÁDOKAT. A TÁRSADALOMNAK ÉS AZ EGYÉNNEK SEM ÉRDEKE, HOGY GYERMEKEK A NYOMORBA SZÜLESSENEK OLYAN TÁMOGATÁSOK REMÉNYÉBEN, AMELYET NEM RÁJUK FORDÍTANAK. A szociális rendszer koncepció részleteinek felállítása még előttünk áll, melyet azonban csak széleskörű társadalmi egyeztetés után véglegesíthetünk. MEG KELL SZÜNTETNI A LESZAKADÓK REMÉNYTELEN KISZOLGÁLTATOTTSÁGÁT, DE EMELLETT MEG KELL SZÜNTETNI A TÁRSADALMI NORMASZEGÉS KÖVETKEZMÉNY NÉLKÜLISÉGÉT IS. CSAK ÍGY VÁRHATÓ EL SZÉLESKÖRŰ TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS A SZOCIÁLIS TÁMOGATOTTAK, TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN. A szociális támogatás feltételeit szigorúan szabályozni kell. (Ellenőrizhető gazdasági feltételek, a társadalmi együttélés normának betartása, együttműködés a kijelölt szervezetekkel, felkínált munka, tanulás elvállalása, rendszeres iskolába járás, higiénia, környezet rendben tartása, kijelölt feladatok elvégzése stb.) A nem megfelelő teljesítés a szülői jogok korlátozását jelentse, kezdve a pénzbeli kifizetés korlátozásától (természetbeni juttatásokra átállás, gazdálkodás ellenőrzés, gondnok kijelölése, egyéb szülői jogok korlátozása) a gyermeket veszélyeztető esetekben a szülői jogok teljes elvonásáig.
KIEMELT JUTTATÁSI RENDSZER ÉS PROGRAM A JAVULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEKÉRT AZ ORVOSOK: TRENDFORDULAT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
58
Kelet-Magyarországon található a mintegy másfélszáz betöltetlen háziorvosi praxis meghatározó része – közülük több már évek óta nem működik. Folyamatos létszámhiánnyal küzd a régiós egészségügyi ellátás minden szintje. HOLOTT PONT ITT LENNE A LEGNAGYOBB SZÜKSÉG ELHIVATOTT, MEGFELELŐ BÉRREL ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEKKEL ÉVTIZEDEKIG HELYBEN MARADÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKRA ÉS TANÁROKRA. Csak így indulhat meg egy valódi építkezés, a leszakadás Pozitív diszkrimináció: megállítása és a felzárkózás. az orvosok kiemelt támogatása még mindig Mindezek érdekében a régióhoz kötődő, megfelelő sokkal kevesebbe kerül, garanciális szabályokkal körülbástyázott, SPECIÁLIS, mint a későn felismert PLUSZ JUTTATÁSOK RENDSZERÉRE VAN SZÜKSÉG betegségek kezelésének az oktatásban és az egészségügyben munkát vállalók számára. Ez a legfontosabb, de nem az egyetlen eleme annak társadalmi összköltsége a programnak, ami a szükséges létszámú és minőségű munkaerő megszerzéséhez és helyben tartásához szükséges. Folyamatosan javuló életkörülményeket kell célul kitűzni e csoportok számára, ahol a mindennapi, munkavégzéséhez kapcsolódó költségekhez ugyanúgy hozzájárul az állam, mint általában a minőségi létfenntartáshoz. Mindez jelenti többek között a LAKHATÁS TÁMOGATÁSÁT is, amely révén motiválható a családalapítás, ami a helyben maradás legfőbb záloga. Ezen túlmenően a mobil szűrések rendszerét, mobil szűrőállomások felépítését kezdeményezzük. Az a döntés, mellyel az állam elvonta az önkormányzatoktól a helyi autonómiát, önrendelkezést eddig erősítő, de kétségkívül a helyi pénzügyi gazdálkodást nehezítő kórházakat és iskolákat, a helyzet egyértelművé vált: minden az állam dolga és feladata. Az új rendszert csak úgy lehet elindítani, ha az állam célja nem a differenciálatlan helyi spórolás, hanem a nagy elosztórendszeren belüli ésszerű hangsúlyváltások. Ha a jövőben már „egy tömegben” áll rendelkezésre szinte az összes orvos bére, akkor úgy helyes, hogy ebből több jusson oda, ahol a legnagyobb szükség van jó minőségű munkát tartósan végző szakemberekre.
59
4.5 A KÖZBIZTONSÁG NÖVELÉS PROGRAMJA Az a régió, ahol az országos átlagtól eltérő bűnelkövetési trendek, egy sz élsőjobboldali párt által folyamatosan szított, permanens etnikai konfliktus, valamint a rendészet pénzhiányos állapota nehezíti a problémakezelést, komplex közbiztonsági programot igényel. Nem laboratóriumi elvek mentén és nem is a gyűlölet végletes álmeg oldásaival, hanem valódi válaszokkal és következetes politikával lehet változást, javulást elérni.
60
KONKRÉT programpontok: 1. A kelet-magyarországi bűncselekmények felderítésére és megelőzésére szakosodott, Miskolci székhellyel működő központot kell kialakítani. 2. A régió rendőrségét technikai képességeiben alkalmassá kell tenni, hogy gyors reagálású és magas minőségben szolgáltató cselekvési központként működjön. 3. Roma fiatalok minél nagyobb arányban kerüljenek bevonásra a rendészeti képzésbe, a rendészeti munkába a régióban. 4. A rendészeti szervezet biztosítsa Magyarország teljes lefedését bűncselekmény arányos jelenlétet biztosítva a településeken. Minden régiós rendőrségi státusz fél éven belül kerüljön feltöltésre, a nehezen betölthető körzetekben plusz juttatások és rendőr számára hosszú távú letelepedést motiváló perspektíva mellett. 5. Azonnal hozzon létre a Belügyminisztérium egy zöld számon hívható különleges egységet, melynél például az uzsora-visszaélések, vagy pénzbehajtó zsarolók ellen lehet intézkedést kérni, akár névtelenül is. 6. A jogi feltételek megteremtésével lehetővé tesszük, hogy a sértett számára okozott kárt, vagy annak jelentős részét - a sértett kérésének megfelelően - a sértett javára végzett, vagy közmunkával 5-szörös értéken egyenlítse ki a károkozó (munkavégzéssel történő kártalanítás) 7. A rendőrség keretein belül működő, széles szakmai és társadalmi bázissal szakmai kommunikációt folytató, a bűnelkövetések társadalmi okainak kutatására és a megoldási alternatívák felállítására szakosodott Deviancia elemző központ felállítása 8. Egy éven belül bővüljön ki Magyarország rendvédelmi információs adatbázisa, mely feltünteti átláthatóvá és követhetővé teszi a kis értékű vagyonelleni bűncselekményeket is. 9. Közfeladatot ellátó személy (Pedagógus, orvos, stb.) ellen elkövetett bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tételek jelentős szigorítása szükséges. 10. Létrehozzuk a fiatalkorúak bíróságát. Szorgalmazzuk a helyreállító igazságszolgáltatás törvényi hátterének megteremtését.
61
ÚJ TECHNIKAI MINŐSÉGŰ RENDŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA: A LEGÚJABB, LEGJOBB INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA Ma a direkt rendőrségi rutin, valamint a sok helyen elfogadhatatlanul alacsony színvonalú, elavult infrastruktúra akadályozza a leginkább még a legelhivatottabbak munkáját is. Ez Pozitív diszkrimináció: míg nem csupán igazságtalan a kedvezőbb helyzetben az ország egyes területein igény lévő fővárosi rendőrséggel összevetve, hanem és szükség fölötti a rendészeti még nehezebbé teszi a régióban a feszültségek infrastruktúra, addig e régióban csökkentését. elfogadhatatlanul alacsony – tényszerűen nem többet, csak A bűnmegelőzési és bűnfelderítési munka végre a nekik is járó biztonság hatékonyságának növelése érdekében jelentősen javítani megteremtéséhez elegendőt kell a rendőrség technikai támogatását régiónkban is. kapnának A változás érdekében először is a „fejnehéz” budapesti erőket kell átcsoportosítani. A Terrorelhárító Központ erőforrásainak meghatározó hányadát egy speciális, A KELET-MAGYARORSZÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSÉRE ÉS MEGELŐZÉSÉRE SZAKOSODOTT KÖZPONT kialakítására fordítani, mely Miskolci székhellyel működik. Minden jövőbeni beszerzés, forrásbővülés kapcsán elsőszámú kedvezményezett legyen a régió, A LEGÚJABB AUTÓK ÉS ESZKÖZÖK ARÁNYOSAN KERÜLJENEK IDE IS – hiszen itt van rá a legnagyobb szükség. A RENDŐRSÉGI RUTINOK SORÁN KIEMELT PRIORITÁSSÁ KELL TENNI AZ ÉLETÉS VAGYONVÉDELMET, A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐFORRÁSOKAT AKÁR AZ EGYÉB, CSEKÉLYEBB SÚLYÚ INTÉZKEDÉSEK (PÉLDÁUL KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEK, DISZKÓRAZZIÁK, STB.) KÁRÁRA ÁT KELL CSOPORTOSÍTANI. Ehhez is szükséges az életveszélyes sérülést, illetve halált okozni képes eszközök közterületen történő birtoklásának fokozott felderítése, minden esetben intézkedés foganatosítása, feljelentés tétele. Azonnal rendeletet kell alkotni például az élet kioltására alkalmas pengehosszúságú szúró-vágó eszközök közterületen való viselésének tilalmáról, annak szigorúbb szankciójáról.
ÚJ SZEMLÉLETŰ, LAKOSSÁGKÖZELI, SZOLGÁLTATÓ, GYORSAN, ÉRZÉKENYEN REAGÁLÓ, BŰNMEGELŐZÉSSEL IS FOGLALKOZÓ RENDÉSZET KIALAKÍTÁSA SZÜKSÉGES
62
A jelenlegi rutinok egy, a közvetlen lakókörnyezetétől, az általa szolgálni és védeni kívánt társadalomtól is izolált rendőrséget alakítottak ki. Alapvető kapcsolatok, jelenlét és információk hiányában, alacsony szintű közbizalom és nagymértékű gyanakvás mellett dolgozik a rendőrség, kölcsönösen híján a közvetlen eléréseknek: Kelet-Magyarországon a lakosság nem ismeri a rendőreit, és azok sem ismerik a polgárokat. Kiemelt feladat e két csoport „megismertetése” egymással. Ehhez három fontos változásra van szükség: egyrészt ÚJ SZTENDERDEK kialakítására, melyek pontosan leírják és vizsgálják, hogy miként érhető el a rendőrség, és igény szerint az miként intézkedik a Alapvető szemléletváltás polgárok érdekében. szükséges a rendőrség A cél a gyors reagálás képességének kialakítása, hogy a vezetésében: rendőri fellépést régióban a rendőrség értesítését követően perceken a szolgáltatás, bűnmegelőzés belül a rendőri intézkedés kezdődjön meg – bármely gyakorlata kell, hogy településről legyen is szó. meghatározza, nem elfogadható a: „sarcolj ki minél Másfelől olyan TÁRSADALMI PROGRAMOKAT kell több pénzt” jelenlegi szemlélete indítani, ahol „békeidőben” ismerik meg egymást a rendőrök és a polgárok, közvetlen kapcsolatfelvétel és információcsere történik. Harmadrészt pedig az általános működés rutinjait szükséges átalakítani: új szisztémában dolgozó POSZTOS RENDŐRÖK, TERÜLETI ALAPÚ FELELŐSSÉGGEL MEGBÍZOTT HATÓSÁGI SZEMÉLYEK alkalmazása mellett, a valódi helyismeretre épülő, megelőzési célú napi működés kialakítása a cél. VISSZAVEZETJÜK A RENDŐRÖKET A KÖZÖSSÉGBE, ÉS ÚJRA PARTNERRÉ TESSZÜK A LAKOSSÁGOT A JOGSÉRTÉSEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE FELDERÍTÉSÉBEN.
63
AZ ÁLTALÁNOS RENDÉSZETI KÉPZÉS ÉS REKRUTÁCIÓS ELVEK EBBEN A RÉGIÓBAN NEM MŰKÖDNEK: SPECIÁLIS ISMERETEKRE ÉS SPECIÁLIS IGÉNYŰ RENDÉSZETI TOBORZÁSRA VAN SZÜKSÉG A bűnmegelőzés és felderítés hatékonyságát jelentősen javítja az is, ha helyismerettel, helyi kapcsolatokkal, elfogadottsággal rendelkező rendőrök kerülnek kiképzésre. Ennek érdekében a legfontosabb állami erőszakszervezet Különlegesség: a régióban Kelet-Magyarországon nem állhat szinte kizárólag a nem pusztán az elégtelen többségi társadalom tagjaiból. Nem elfogadható, rendőri létszám, sokkal hogy legyenek átláthatatlan, érinthetetlen pontjai inkább hely és bármely településnek, lakókörnyezetnek, ahol nem helyzetismeretük valamint lehet hatékony a rend fenntartásáért felelős eloszlásuk jelenti a fő rendőr. problémát Szükséges hogy a RENDÉSZETI KÉPZÉSBE BIZTOSÍTSUNK NAGY ARÁNYÚ BEJUTÁSI LEHETŐSÉGET ROMA FIATALOK SZÁMÁRA, akik a végzettséget megszerezve e régióban vállalnak munkát; „hazatérve” elfogadott és belső tagként segíthetnek a közösségnek. NEM CSAK NEKIK, HANEM MINDEN LEENDŐ RENDŐRNEK RENDELKEZNIE KELL HATÉKONY A FESZÜLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉT TÁMOGATÓ KÉPESSÉGEKKEL, ISMERNIÜK KELL A ROMA ÉS NEM-ROMA MAGYAROK KÖZÖTTI KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEKET, VALAMINT A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK PROBLÉMÁIT, HOGY MINDEZEKET ÉRVÉNYESÍTENI TUDJÁK MUNKÁJUK SORÁN.
MINDEN RENDŐRI STÁTUSZ KÖTELEZŐEN LEGYEN BETÖLTVE, KIEMELT JUTTATÁSOKAT A NEHEZEN BETÖLTHETŐ KÖRZETEKBEN DOLGOZÓ RENDŐRÖKNEK A régióban tapasztalható feszültségek jelentős részét az izolált, információhiányos és kevéssé motivált rendészet okozza. Bár az átlagos rendőri létszám Magyarországon megközelítőleg megfelelő, de az eloszlás rendkívül rossz: míg a gyorshajtók vagy a hajléktalanok felderítésére, a velük szembeni eljárásra mindig akad több rendőr is, addig (főleg a keleti falvakban) fizikailag lehetetlen feladatot osztottak ki a sokszor több településért is felelős körzeti megbízottaknak.
64
Kelet-Magyarország településeinek jó részét egyáltalán nem preferálják a rendészetben dolgozók leendő munkahelyként. A hivatásos állomány egyre kevésbé kínál egzisztenciális biztonságot, és egyáltalán nem motivál a valóban Pozitív diszkrimináció: nehezebb, többszintű rendészeti feladatok ellátásra, kiemelten kell motiválni az itt különösen a tárgyalt régióban. munkát vállalókat – mindez Ezen változtatni a nem betölthető álláshelyek esetében csak KIEMELT JUTTATÁSOKKAL, BÉRPÓTLÉKKAL lehet. A szolgálatteljesítés idejével arányosan növekvő juttatás kiegészítést javaslunk, melynek feltétele a helyben maradás. Az önkormányzatokkal kötött megállapodások segítenék egy STABIL SZOLGÁLATI LAKÁS-RENDSZER kialakítását is.
még mindig sokkal olcsóbb, mint a hiányukban gyorsuló leszakadás okozta kiadások
Az a feladat, hogy két kiemelt szempont is érvényesüljön az átalakítás során: egyfelől a régióban történő munkavállalás legyen jóval kecsegtetőbb, érje meg itt rendőrnek lenni, másfelől pedig a közösség aktív, jól informált és elismert tagjaként hosszú távon is a szolgálati helyén, adott település(ek)ért felelős hatóságként működjön az itt munkát vállaló egyenruhás. LEGYEN ÚJRA MEGBECSÜLT MUNKA RENDŐRNEK LENNI, ÉS LEGYEN KÍVÁNATOS KARRIERCÉL A RÉGIÓBAN RENDŐRI MUNKÁT VÁLLALNI!
HATÉKONYABB FELLÉPÉS FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN
A
SZERVEZETT
BŰNÖZŐI
CSOPORTOK
A Keleti régióban markánsan jelen vannak a lakosság csoportjait vagy vállalkozásokat szervezetten kifosztó, terrorizáló bűnszervezetek, melyek gazdaságilag élősködnek a A szervezett bűnözés társadalmon és megkeserítik a mindennapokat. Nem fogalmát nem csak a nagy elfogadható, hogy védelmi pénzszedő, uzsorás, lakás hálózatokat kiépítő maffiák maffiózó, prostitúcióra kényszerítő csoportok merítik ki, számos lokális garázdálkodjanak. szerveződés is felmutatja klasszikus jegyei, mely Támogatni kell a bűnözői csoportok gyors felismerését és rombolja régiónk leleplezését segítő minden társadalmi együttműködési formát, élhetőségét. melynek első lépéseként létre kell hozni egy ZÖLD SZÁMON HÍVHATÓ KÜLÖNLEGES EGYSÉGET, MELYNÉL PÉLDÁUL AZ UZSORA-VISSZAÉLÉSEK, VAGY PÉNZBEHAJTÓ ZSAROLÓK ELLEN LEHET AZONNALI INTÉZKEDÉST, VÉDELMET KÉRNI, AKÁR NÉVTELENÜL IS.
65
Az egység az Orbán kormány által szétvert szervezet bűnözés elleni egységhez hasonlóan, de annál lényegesen jobb feltételek mellett, magasan képzett, jól fizetett alkalmazottjaival, elemző és műveleti kiemelt rendőrségi központként végezné tevékenységét.
ZÉRÓ TOLERANCIA, SZÁMOLJUK FEL A KÖVETKEZMÉNY NÉLKÜLISÉGET A KIS ÉRTÉKŰ VAGYONELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉBEN IS Nem adhatunk teret a szabadságjogok bűnözői korlátozásának, a társadalomnak meg kell védenie magát a mások terrorizálására hajlamos elemektől, bűnözőktől. E mellett a magántulajdon és a közösségi tulajdon védelme nélkül az emberek biztonságérzete, komfortérzete semmivé válik, elidegenednek lakóhelyüktől, annak vonzása drámaian lecsökken, beindul a kontraszelektív elvándorlás, a lepusztulás, a gazdasági aktivitás leépülésének nehezen visszafordítható folyamata. Nem lehet a régió településeinek változását esetenként A zéró toleranciát ki kell mindent elsöprően meghatározó eleme a bűnelkövetés. A terjeszteni az ittas vezetés és normaszegő magatartás elfogadása, de akár csak eltűrése a kábítószer fogyasztás is káros fejlődési pályát állít elő a deviáns magatartásra területei mellett a jóval hajlamos egyének és csoportok és rajtuk keresztül a nagyobb össztársadalmi települések számára. sérelmet jelentő erőszakos és Az ezekre érkező GYORS TÁRSADALMI vagyon elleni bűncselekmények VÁLASZREAKCIÓ HIÁNYA AZT A SZOCIÁLIS területére is, annak mértékétől JELENTÉST HORDOZZA MAGÁBAN, HOGY A függetlenül. TÁRSADALOM SZEMET HUNY A „KISEBB” TÖRVÉNYSÉRTÉSEK FELETT, ez azonban növeli a normaszegő magatartás legitimitását, és ezzel hozzájárul akár még a súlyosabb bűncselekmények terjedéséhez is. A zéró tolerancia elvének érvényesítése nem szünteti meg a bűnözés okait, mozgatórugóit, ezért szükségszerű bevezetése mellett a bűncselekmények kialakulásának okait vizsgálni, felismerni és mérsékelni kell, hogy a mögöttes társadalmi igényeket szabályzással, támogatással társadalmilag elfogadható mederbe lehessen terelni. Ezért szükséges A RENDŐRSÉG KERETEIN BELÜL MŰKÖDŐ, széles szakmai és társadalmi bázissal szakmai kommunikációt folytató, A BŰNELKÖVETÉSEK TÁRSADALMI OKAINAK KUTATÁSÁRA ÉS A MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELÁLLÍTÁSÁRA SZAKOSODOTT DEVIANCIA ELEMZŐ KÖZPONT FELÁLLÍTÁSA. Az elemző központ jelentősen hozzájárulhat a devianciák okainak megértéséhez, a rendőri eljárások során azok megjelenésének felismeréséhez, mely a megelőzés kiinduló feltétele. A központ irányítása mellett intenzív, célzott társadalmi kommunikációt kel kezdeni az érintett csoportokkal lehetőségeik és deviáns magatartásuk megváltoztatása érdekében.
66
