Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22.
ÁTTEKINTÉS
• alapprobléma és háttér • elméleti kérdések • a rendelettervezet elemei • dilemmák és nyitott kérdések
ALAPPROBLÉMA
• gyakorlati probléma: az eredeti kötelezett fizetésképtelenségét követően a környezetvédelmi utómunkák költségei az államot terhelik – pl.: csepeli galvániszappal kapcsolatos eset – OKKP (1996-2006): 118 Mrd Ft felhasználás, 1000 Mrd Ft igény
• cél: – a kötelezettségek a központi költségvetést helyett - részben - a tevékenységért felelős gazdasági szereplőket terheljék – hatékonyabb jogérvényesítés a környezeti károkozással szemben
• megoldás: pénzügyi biztosítékok alkalmazásának előírása
JOGSZABÁLYI ÉS UNIÓS HÁTTÉR • 2004/35/EK Irányelv a környezeti károk megelőzéséről és a környezeti felelősségről – "a tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ösztönözzék pénzügyi biztosítékok igénybevételére" – "a tagállamoknak ösztönözniük kell a pénzügyi biztosítékok és azok piacának fejlődését, hogy hatékony fedezetet teremtsenek az irányelv értelmében fennálló pénzügyi kötelezettségekre„ •
nemzetközi gyakorlat
• • • •
1995. évi LIII. tv. (a környezet védelmének általános szabályairól) 1996. évi LIII. tv. (a természet védelméről) 2000. évi XLIII. tv. (a hulladékgazdálkodásról) 314/2005. Korm. rendelet ("IPPC")
FOGALMAK KÖRNYEZETKÁROSODÁS Előrejelezhető a tevékenységből adódóan
Nem jelezhető előre a tevékenység alapján
Nem kockázaton alapul
Kockázaton alapul
Kétszereplős: kötelezett és hatóság
Háromszereplős: kötelezett, hatóság, biztosító
Biztosítékadás
Felelősségbiztosítás
Biztosíték: a fentiek gyűjtőfogalma
SZABÁLYOZÁSI SZEMPONTOK
Szempontok a hatály és az alapelvek kialakításához – a rendelet hatályba lépését követően bekövetkező környezeti károk – a biztosíték legyen az optimális eszköz • alternatív eszközök: engedélyezés, ellenőrzés
– a hatóság képes legyen kezelni • "ismert" kötelezetti kör • a biztosíték mértéke egyszerűen számítható
– a gyakorlatban problémát okozó eseteket érintse a szabályozás • reális az esélye annak, hogy nincs fedezet vagy nincs szándék a környezetvédelmi kötelezettség elvégzésére
A BIZTOSÍTÉKADÁS ESETEI
• Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények – egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek, illetve létesítmények – lehetségesen bekövetkező károsodás
• Egyes tevékenységek felhagyása – hulladéklerakók – rekultivációs, utógondozási és monitoring feladatok
• Hatósági határozattal megállapított jelentős környezeti károk – jelentős kár: a beavatkozás nettó költsége > 100 millió Ft – kármentesítési intézkedések végrehajtása
A BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE ÉS KÉPZÉSE • Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények – kockázat, vállalkozásméret és terület alapján számított – képzés: a tevékenység / üzemeltetés megkezdésekor
• Egyes tevékenységek felhagyása (hulladéklerakók) – a rekultiváció, az utógondozás és monitoring költségei – képzés: az üzemeltetés megkezdésekor 25%, a fennmaradó rész a létesítmény bezárásáig fokozatosan
• Hatósági határozattal megállapított jelentős környezeti károk – a beavatkozási tervben becsült költségek 15%-a – a kármentesítő beavatkozást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
A BIZTOSÍTÉK MÉRTÉKE ÉS KÉPZÉSE Jelentős kockázatú tevékenységek, illetve létesítmények esetén Biztosíték összege = A × V × M × T A : alapérték = kétmillió Ft V : veszélyességi szorzó (2-5) (FAVI-KÁRINFO szerinti kockázati pontszám)
M : mennyiségi szorzó (1-10) (példák: 0-1 fő: M=1, 50-99 fő: M=5, 1000 fő felett: M=10)
T : területi szorzó (1-2) (védett természeti terület: T=2)
A BIZTOSÍTÉKADÁS FORMÁI
• A biztosítékadás lehetséges formái – hitelintézet vagy biztosító által nyújtott garancia, kötelezettségvállalás – biztosító által nyújtott kezesség – hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg (pénzügyi letét) – biztosítási szerződés
• A kötelezett gazdálkodó választhatja meg a formát
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
• felügyelőség határozatban állapítja meg – engedélyezés során – a kármentesítési beavatkozást elrendelő határozatban
• mértéke felülvizsgálható • felhasználása: – felügyelőség hozzájárulásával – főszabály: a kötelezett használja fel (kritériumok) – kivétel: egy kijelölt költségvetési szerv használja fel
• szankciók: bírság, tevékenység felfüggesztése
BIZTOSÍTÉKADÁS
• Várható hatások, eredmények – károk helyreállítása nem csúszik, ezért kisebb lesz a környezetkárosodás és a helyreállítás költsége – kötelezettek határidőre teljesítik a felhagyással kapcsolatos követelményeket, ezáltal megelőzik a környezetkárosítást – gazdálkodói teher: a biztosíték mértékének meghatározásától függ (átlagosan 3%-ra becsülhető) – jelentős környezeti kockázati tevékenység: kb. 2000 kötelezettet érint
• Veszélyek – banki és biztosítói konstrukciók rendelkezésre állása – tőkekivonás a gazdaságból • „környezetvédelmi szempontból megbízható” minősítés (?)
BIZTOSÍTÉKADÁS
• Tervezett menetrend – hatályba lépés: 2009. január 1. – adatszolgáltatás: 2009. március 31-ig – felügyelőségi határozatok: 2009. szeptember 30-ig – biztosítékképzés: 2009. december 31-ig
Köszönöm a figyelmüket!
[email protected] 457-3300/227
