KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE március

KELEBIA KÖZSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENL SÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

2010. március

Adatlap Település neve:

Kelebia Község Önkormányzata

Képvisel5 testület határozat száma:

Kelebia Község Önkormányzata Kt.sz.

2

I. BEVEZETÉS Az egyenl bánásmód elvének és gyakorlatának betartása az Európai Unió mellett a hazai társadalom jogos elvárása. A közoktatás területén, mivel állami feladat, az esélyegyenl ség el mozdítása, biztosítása törvények által megfogalmazott kötelezettség. Ennek szellemében az egyenl hozzáférés a min ségi oktatáshoz, neveléshez, az emberi méltóság tiszteletben tartása és a szolidaritás kialakítása minden település számára kötelez . Az Országgy%lés 2003-ban elfogadott, az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükröz egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban:Ebktv.) Az Ebktv. szellemében és el írásai alapján a 2007. évi LXXXVII. törvény által módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§ (6) bekezdése alapján Kelebia Község Önkormányzata megalkotja a közoktatási intézményeinek Közoktatási Esélyegyenl ségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevev hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzet% gyerekek oktatási sikeressége érdekében. A közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenl ség és az egyenl hozzáférés biztosításának elve, a jöv nemzedékeinek záloga. Az esélyegyenl ség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók és a sajátos nevelési igény% tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, a település közoktatási intézményeiben. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények oktatásszervezési gyakorlata, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

1.Törvényi háttér: •

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 54. §. (1.) bek. és 70/A §(1.)

A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2.) Az embereknek az (1.) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a tv. szigorúan bünteti./valamint, a nemzetközi kötelezettségek és európai jogi vívmányok tekintetében érvényben lév szabályozások. •

A 2003. évi CXXV. tv. az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról: A törvény egyidej%leg rendelkezik, egységbe szerkesztve az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség megteremtésér l. Az országgy%lés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenl méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenved k számára, kinyilvánítva azt, hogy az

3

esélyegyenl ség el mozdítása els sorban állami kötelezettség. 27. § (1) Az egyenl bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy el írt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenl bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: a) az oktatásba történ bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefügg juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhet tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefügg jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenl bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehet ségét. (4) Az oktatási intézményekben nem m%ködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szül i vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenl bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenl bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szül k kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) fels oktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggy z désen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag el írt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság meg rzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltér en rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vev k

4

meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - el nyben részesítési kötelezettséget írhat el . •

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv szerint:

(7) A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekv képességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének min sül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenl bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása. (9) Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak a) kizárása az e törvény alapján igénybe vehet bármely szolgáltatásban való részvétel lehet ségéb l, az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásából, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehet ségét, c) jogellenes elkülönítése. (10) A (8) bekezdés tekintetében zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. (11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lév személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. (12) Nem min sül hátrányos megkülönböztetésnek a nevel és oktató munka jellegéb l vagy természetéb l egyértelm%en következ különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illet leg intézkedés. (13) A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása – függetlenül annak eredményét l – nem zárja ki a személyhez f%z d jogok bíróság el tt történ érvényesítésének lehet ségét, illet leg más, a felel sség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (14) A hátrányos megkülönböztetés miatt jogorvoslattal él vel szemben e tevékenysége miatt alkalmazott bármilyen megtorló intézkedés jogellenes, és a (13) bekezdésben meghatározottak szerint a következményeket orvosolni kell. (15) A közoktatás szervezésében, irányításában, m%ködtetésében, feladatainak végrehajtásában közrem%köd k döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermeknek

5

mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelel színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszer%sítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényez figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehet ségek közül számára legkedvez bbet választva döntsenek. Az egyenl bánásmód követelménye és az esélyegyenl ség megteremtése egyidej%leg jelent jogosultságot, illetve elvárást az egyének és csoportok tekintetében. Az elvárás minden esetben az, hogy sem közvetett, sem közvetlen hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, megtorlást, jogellenes elkülönítést, eredményez magatartást, vagy intézkedést nem fogadhatunk el ennek szellemében. Ugyanakkor az egyenl bánásmód megfogalmazása nem jelentheti a pozitív irányú intézkedések megvonását, kizárását, hiszen a hátrányos helyzetben lév k hátrányainak csökkentéséhez a számukra is biztosítandó esélyegyenl ség feltételeit el ször elérhet vé kell tenni. • • •

11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények m%ködésér l 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igény% gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igény% tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1998 évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségük biztosításáról szóló jogszabályok.

A települési esélyegyenl5ségi program célja Az esélyegyenl ség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenl ség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem a település hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. A Települési Közoktatási Esélyegyenl5ségi Intézkedési Terv alapvet5 célja Biztosítani a településen a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének teljes kör% érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ségének biztosításán túl célul kell kit%znünk az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az intézményben él , szolgáltatást igénybevev hátrányos helyzet% gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenl ség el mozdítása érdekében, az intézmények minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél gondozásban, nevelésben tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói el menetelben 6

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humáner forrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szül kkel, segít kkel, a szakmai és társadalmi környezettel A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenl ség el segítése a társulás közoktatási intézményeiben Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen él hátrányos helyzet% gyerekek hátrányainak kompenzálása az esélyegyenl ségének biztosítása és az esélyegyenl ség el mozdítása érdekében az oktatási-nevelési folyamatokban Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehet ségének kisz%rése Az egyenl hozzáférés biztosítása a min ségi oktatáshoz A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása

3. 2. Az esélyegyenl5ség biztosításával összefügg5 fenntartói tevékenységek, felel5sségek Az esélyegyenl ség biztosításával összefügg fenntartói tevékenységek, felel sségek az alábbiak: esélyegyenl ségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felel s személyek kijelölése, akinek f feladatai: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenl ség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenl ségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenl ségi terv megvalósításában érintett intézményvezet k tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenl bánásmód elvét sért információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenl ségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok id rendi prioritásának kialakítása, a mérhet séget lehet vé tev indikátorok meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

7

Kelebia Község esélyegyenl5ségi helyzetelemzése 1.1 Kelebia község Kelebia Bács-Kiskun megye délkeleti sarkában fekv határ menti község. Legközelebbi város a 12 km-re lév szerbiai Szabadka. Magyar területen: keleti irányban 48 km-re Szeged, nyugati irányban 48 km-re Baja, északnyugati irányban 28 km-re Kiskunhalas, délnyugatra 24 km-re Bácsalmás és a megyeszékhely Kecskemét 110 km-re. Budapest–Kelebia nemzetközi vasútvonal végállomása, 1921-t l nemzetközi határátkel hely. A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló községgé alakult. Az új település lakossága f leg sz l - és gyümölcstermeléssel, és kisebb mértékben kereskedelemmel foglalkozott, de megtalálható volt kevés számú kisiparos is. Már akkor is viszonylag nagy létszámot foglalkoztatott a vasút. A tanyavilágot a csoportos területi jelleg jellemezte, így alakultak ki az úgynevezett járások: Szkenderjárás, F dijárás, Vermesjárás, Sztipityjárás, Négyesi-járás, Baromjárás, a Vasútföld és Bácsborista. A község jelenlegi területe, mely 67, 7 km2, lakosainak száma 2826 f legnagyobb részen magyar anyanyelv%ek. A lakónépesség száma a 90-es évek második felét l stagnál. A lakosság 39 %-a külterületeken él. Külterületi lakott helyek: Bácsborista, Négyes járás, Vasútföld, Vermes járás, Sztipityjárás, Szkenderjárás, F dijárás. A községben az elektromos energia ellátás teljes kör%. A vezetékes földgáz bevezetésére 1996-ban került sor. Vízellátás a Kelebia Kft. Kezelésében lév helyi vízm% rendszerrel megoldott. A kommunális szilárd hulladék elszállítása heti rendszerességgel történik a Hódmez vásárhelyi megsemmisít be. A folyékony kommunális hulladék elszállítása tartálykocsikkal történik. A településen jelenleg 18 f állású és 3 részmunkaid s pedagógus irányításával 235 gyermek tanul az általános iskolában. A 99 óvodással 10 óvodapedagógus foglalkozik. Az iskolához kapcsolódik az 1988-ban épült tornacsarnok, ami 2009-ben felújításra került. A tornatermet az iskola tanulóin kívül a község polgárai is igénybe vehetik. Az önkormányzat saját fenntartású 340 adagos konyhája látja el a gyerekek és a feln ttek étkeztetését. A helyi Szent Erzsébet Otthonházban 27 id s embert, bentlakás biztosításával gondoznak, de id sek klubja és házi gondozás is m%ködik. A tanyás térségben lakó rászorultakat két falugondnok látja el. A községben két körzeti orvos, egy fogorvos és két véd n dolgozik. A legfontosabb munkahelyeket a MÁV, KEL- FEDER Kft (állattartással foglalkozik), Rend rség biztosítja, de a családok általában mez gazdasági tevékenységet folytatnak. A község megyehatáron fekszik így három kistérségi szervezethez is csatlakozott. Tagja a Halasi Többcélú Kistérségi Társulásnak és a Homokháti Önkormányzatok Területfejlesztési Egyesületének, valamint a Homokháti Területfejlesztési Eurointegrációs Kht.-nek. Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készült.

8

1.2. Demográfiai adatok Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességb l a 0-2 évesek száma Állandó népességb l a 3-5 évesek száma Állandó népességb l a 6-14 évesek száma Állandó népességb l a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2001-2009 (- / +)

2826 2903 64 78 315 181 -489

A táblázat a település demográfiai helyzetér l ad áttekintést az adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemz népességcsökken tendencia a településre is jellemz . A település a hátrányos helyzet% települések közé tartozik így a lakosságszám csökkenés jellemz . A település elöregedése problémát vetít el re. Az elmúlt évek korcsoportonkénti adatai a várható óvodai gyereklétszámok és iskolások tekintetében a következ k:

2004 2005 2006 2007 2008 2009

0-2

3-5

6-13

14-17

0-17

101 89 89 80 65 64

101 110 106 93 86 78

333 307 298 294 288 273

137 146 159 162 180 173

672 652 652 629 619 588

2004 2005 2006 2007 2008 2009

6-14 366 359 340 332 338 315

15-17 104 94 117 124 130 131

Össz lakosság 3022 2993 2973 2919 2871 2826

0-18 697 691 684 660 653 638

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A településen az elmúlt 5 évben a 0-2 éves korosztály száma 36,64 %-kal csökkent. A 0-2, 3-5 illetve a 6-14 éves korúak számának alakulása is jól mutatja, hogy az oktatás szempontjából potenciális korosztály száma csökken. 1.3. Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebb l tartósan munkanélküli (180 napon túl) Aktív korúak ellátásában részesül

138 31 88

9

Ebb l

Rendelkezésre állási támogatásban részesül Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

Ebb5l

Közcélú foglalkoztatottak száma Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akinek szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akinek a szülei nem nyilatkoztak

33 17 17

38

298 129 0

169

A településen él feln tt korúak 6,31% munkanélküli, az aktív korúak ellátásában 4,02 % (88 f ) részesül, melyb l 17 f rendszeres szociális segélyezett és 71 f részére a rendelkezésre állási támogatás került megállapításra. A 71 f b l jelenleg a községben 38 f közcélú munkavállaló dolgozik, tehát összesen 33 f részére kerül folyósításra a rendelkezése állási támogatás. Az ellátatlanokra vonatkozóan az önkormányzat nem rendelkezik adattal, számuk csak becsülhet5, körülbelül 70-80 f5. A településen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor és megállapításakor a szül , illetve törvényes képvisel tájékoztatást kap a halmozottan hátrányos helyzetr l szóló nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban. Azon gyermekek között, akiknek szülei nem nyilatkoztak írásban halmozottan hátrányos helyzetükr l, az önkormányzat tudomása szerint nincsenek HHH-s gyermekek. A „nem nyilatkozott” szül5k a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor szóban kinyilvánították, hogy 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezik/nek, err5l írásos dokumentum nincs. Ennek következtében a „nemmel nyilatkozott szül5k” száma 0. A helyi általános iskola és óvoda által nevelésben részesül HH-s, HHH-s gyermekek száma és az önkormányzat nyilvántartásában szerepl HH-s, HHH-s gyermekek száma között eltérés tapasztalható. Ennek okai: egyrészt a külterületen él HH-s, HHH-s gyermekek esete (lásd 1.4 -es táblázat szöveges elemzése), másrészt településszinten a 0-3 év közötti és a 14-18 év közötti kiskorú gyermekek, továbbá a fels oktatásban tanuló nagykorú fiatalok között is vannak hátrányos illetve, halmozottan hátrányos helyzet%ek. 1.4.1. Külterületen él5k

10

összesen

Ebb5l

Külterületen él k száma 3-5 éves gyermekek száma Ebb l Óvodába jár általános iskolás tanulók száma

HH

HH%

HHH

33

20

60,6 %

14

31

20

64,51%

14

51,02%

35

HHH%

1221

147

75

42,42% 45,16% 23,81%

A külterületen él k száma 1221 f (közigazgatási értelemben), ebb l a 3-5 éves gyermekek száma 33 f , azaz a külterületi lakosság 2,7%-a, az általános iskolás tanulók számának külterületi lakossághoz viszonyított aránya pedig 12 %. A külterületen él k számára vonatkozó további adatok, amelyeket a táblázat nem tartalmaz: - az 5 évesnél id sebb óvodás gyermekek száma: - 6 életévét betöltött gyermekek száma: 8 f , ebb l HH 5 f , HHH 1 f , SNI 0 f - 7 életévét betöltött gyermekek száma: 4 f , ebb l HH 4 f , HHH 3 f , SNI 2 f - a 14 évesnél id sebb általános iskolás tanulók számát: - 15 életévét betöltött gyermekek száma: 2 f , ebb l HH 2 f , HHH 2 f , SNI 2 f A táblázatban szerepl külterületi óvodás gyermekek közül többen részesülnek más településen óvodai ellátásban, hasonlóan fennáll ez a tény az általános iskolás tanulók esetében is. Ennek okai a következ k: - a család bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye Kelebia, azonban életvitelszer%en más településen tartózkodnak (Magyarországon vagy külföldön), - a külterület tanyás térségeiben (pl. Bácsborista) a gyermekek iskolába járása Öttömösre kedvez bben megoldható (közelebb van, jobb a tömegközlekedés). - a helyben fejlesztéssel nem megoldható, speciális oktatást és foglalkozást igényl gyermekeknek pl. Kiskunhalas, Bácsalmás, Baja települések intézményei nyújtanak ellátást . A táblázatban megjelölt külterületen él k száma nem csak a település központjától kifejezetten távolabb es , s%r%bben vagy ritkábban lakott tanyás térségek lakosainak számát jelzi, hanem a településen összesen közigazgatásilag külterületnek min sül területek lakosainak számát. A településnek közigazgatásilag sajátos helyzete van, néhány a központtól 500-2000 méterre es utcák is külterületként van nyilvántartva, ennek a problémának a helyreállítása egyrészt anyagi okok miatt nem került eddig megszervezésre, másrészt a rendezési terv módosításánál a különböz hatóságok nem találták indokoltnak a belterületbe bevonást. 1.4.2 A tanyagondnoki rendszer A település külterületén él5 lakosok ellátásában, a szolgáltatások hozzáférésében a tanyagondnoki rendszer mHködik közre. A településen m%köd tanyagondnoki rendszer célja a Kelebia község közigazgatási területén belül meghatározott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvet szükségletek kielégítését segít szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás 11

biztosítása, az elszigeteltség feloldása. Ezen szolgáltatási formának jelent s szerepe van a területi hátrányok felszámolásában. Feladata a különböz szolgáltatások megjelenítése, a lakosok ezekkel való kapcsolatának javítása, a közösségeken belül m%köd kapcsolatrendszerek meger sítése, ha szükséges m%ködtetése, továbbá az egyéni és közösségi szint% igények kielégítésének biztosítása. Kelebia településen az I. számú tanyagondnoki körzete, ellátási területe Kelebia község közigazgatási területén belül Vasútföld, Sztipityjárás, Szkenderjárás, F dijárás, Négyesjárás és Bácsborista, továbbá a II. számú tanyagondnoki körzete, ellátási területe Kelebia község közigazgatási területén belül: Halastószél, Pet fi S. u., Széchenyi u., Táncsics M. u., Dózsa Gy. u., Szabadság u., Somogyi B. u., Bacsó B. u. és Újfalu. Az ellátottak köre életkor alapján a felmerült szükségletek kielégítése szerint: a 14 éven aluli korosztály oktatási intézménybe szállítása, a fiatal és feln tt korosztály részére a közösségi élet szervezése, az id s korosztály részére a szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutásban való közrem%ködés. Speciális helyzetben lév k szerinti feladatok: a betegek egészségügyi ellátáshoz jutásának biztosítása, a kismamák terhes tanácsadásra szállítása, a mozgásukban korlátozottak speciális igényeinek figyelemmel kísérése és esélyegyenl ségük biztosításában közrem%ködés, a munkanélküliek hivatalos ügyeinek intézésében segítségnyújtás és közvetítés a hivatalos szervek között. A tanyagondnokok munkájukat önállóan szervezik. A tanyagondnok a saját körzetét rendszeresen és folyamatosan látogatja. Az útvonalát úgy kell megterveznie, hogy minimum kéthetente (függetlenül az igény bejelentését l) a terület minden tanyáját érinteni kell, melynek során meg kell gy z dni az ott él k helyzetér l és fel kell mérni a szolgáltatásokra vonatkozó igényeket. A szolgáltatások rendszeressége minden esetben az egyéni szükségletek, igények figyelembe vételével változik. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igényl kérelmére történik. A tanyagondnoki szolgálat szociális jelleg% szolgáltatásai térítésmentesek. A szociális ellátásokhoz való hozzáférés, az esélyegyenl ség biztosítása érdekében különös jelent séggel bír a szociális jelleg% ellátást vagy szolgáltatást igényl k megfelel tájékoztatása. A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó kötelez alapszolgáltatási feladatok: - közrem%ködés az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, a házi szociális gondozón kkel való együttm%ködés megvalósításával. A házi segítségnyújtásban való közrem%ködés során a Tanyagondnoki Szolgálat biztosítja a házi gondozó nem szakmai jelleg% tevékenységét, melynek keretén belül elintézi a bevásárlást, kiváltja a gyógyszereket és elbeszélget az id s emberekkel. - A Tanyagondnoki Szolgálat az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon biztosítja, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, gyermekorvosi, szakellátási rendelésekre, terhességi tanácsadásra, vagy egyéb egészségügyi intézménybe, illetve onnan vissza a lakóhelyig. A szállításkor minden esetben figyelembe kell venni az igényl egészségügyi állapotát, szükség szerint ki kell kérni a háziorvos véleményét. A probléma súlyosságától függ en értesíti a ment szolgálatot, továbbá ha igény van rá biztosítja a különböz egészségügyi sz%réseken való megjelenést (ráksz%rés, tüd sz%rés stb.). - A tanyagondnokok tájékoztatják a lakosokat a rendelési id kr l, helyszínekr l, a gyógyszertárak nyitva tartásáról, mind az orvosi, mind pedig a gyógyszertári ügyeletekr l. - Gyógyszerkiváltás, és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása. - Falugy%lésre, nemzeti ünnepekre, egyéb az önkormányzat által szervezett kulturális rendezvényekre szállítás. - Temetésre, temet látogatásra szállítás a községben. - Óvodás és általános iskolás korú gyermekek, oktatási intézménybe, illetve onnan visszatörtén szállítása helyben, Vasútföldr l, Vermesjárásból. - Egyéb gyermekszállítás.

12

- Templomba szállítás helyben. - Közrem%ködés az önkormányzati feladatok megoldásában. A tanyagondnoki szolgálat biztosítja a külterületen, tanyákon él5 lakosok egyenl5 hozzáférését a település szolgáltatásaihoz. 1.5.1. Közszolgáltatások A település lakossága az alábbi közszolgáltatásokat jellemz en helyben, illet leg a kistérségi társulás központjában (Kiskunhalas 28 km) éri el. A közoktatási intézményi feladatok ellátását a település végzi. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül csak a Nevelési Tanácsadás nem található meg a településen, dönt többségben a kistérségi társulási együttm%ködés keretei között Kelebián illet leg Kiskunhalason érhet el. A logopédiai és a gyógytestnevelés ellátáshoz a kistérségi ellátás keretein belül utazó gyógypedagógust vesznek igénybe. Közszolgáltatások

Helyben

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú m%vészetoktatás

X X

Más településen, és pedig…

Helyben, más településr5l kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? Közoktatási intézményi feladatok

Szolgáltatás elláttatlan

X X

8

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés és X gondozás Fejleszt X felkészítés Nevelési tanácsadás Kiskunhalas Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, X pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti X szolgáltatás Bölcs de X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi X gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

13

Családok átmeneti otthona

X

1.5.2. Szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A település területén igénybe vehet közszolgáltatások esetében a feladatellátás – az alábbi táblázat adatai szemléltetik Az alapfeladatokon kívül a települések önkormányzatai a közszolgáltatások jelent s részét nem saját fenntartású intézményein keresztül szervezi meg. (A hatályos törvények lehet séget biztosítanak erre.) Kockázati tényez t jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem az önkormányzat biztosítja, de együttm%ködési szerz désekkel, társulásokkal a feladat költség hatékonyan megoldható és m%ködtethet .

A feladatellátás fenntartói háttere

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú m%vészetoktatás Gyógypedagógia i tanácsadás korai fejlesztéssel együtt Fejleszt felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelé s Gyermekjóléti

Önkormány Kiszervezett zat saját formában non fenntartású profit, civil, intézménye egyházi vagy szervezet, vagy gazdasági gazdasági társasága társaság. X

Intézmé nyfenntart ó társulás

Megyei Többcélú önkormá Társulás nyzat

Egyéb

X X Xkorai fejlesztés

Xgyógypeda gógiai tanácsadás

X X X X X X

14

szolgáltatás Bölcs de Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyel et Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona „Helyettes szül ” ellátási forma

X

2. Közoktatatási intézmények a településen A településen a közoktatási intézményi feladatokat ellátottak, óvoda és iskola m%ködik. F á llás ú ped Feladatellátás Telepü agó i hely lése gus megnevezése ok léts zám a Napköziottho Kelebi 10 nos Óvoda a Farkas László 18 Általános Kelebi Iskola a

Gye rme kek , tan uló k szá ma

HH HHH gyer gyer SNI HH meke meke gyerme gyerme HHH k, k, kek, gyermekek kek, tanul tanul tanulók , tanulók % tanulók ók ók száma % szám szám a a

96

49

236

110

51,04%

25

26,04%

40 46,61%

4

SNI gyermekek, tanulók %

4,1% 25

16,95%

10,59%

A hátrányos helyzetH gyermekek aránya mindkét intézményben meghaladja a 40%-ot. A halmozottan hátrányos helyzetH gyermekek aránya magas, az iskolában és az óvodában is. Az SNI tanulók aránya az iskolában az országos átlag felett van. Az óvodában 4,1%, azonban az, hogy kiscsoportban még nem mérik a gyerekeket, csökkent ezen az arányszámon. 3.1. Napköziotthonos Óvoda A településen jelenleg biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) 85. §-ának (4) és a 132. § (6) bekezdésében foglaltak alapján minden igényt ki tud elégíteni az intézmény, szabad kapacitása van. A lakosságszám csökkenés eredményezte azt, hogy az intézmény 76,8 %-ban kihasznált. A 15

halmozottan hátrányos helyzet% tanulók száma az intézményvezet és az önkormányzat szerint is pontos és naprakész. Jelenleg regisztráltan mintegy 26,04 %-ot tesz ki a számuk. A fenntartó és az óvoda vezetése az SNI gyermekek és tanulók magas számának csökkentése érdekében 2008/2009-es tanévt5l bevezette az óvodai integrációs programot.

Óvodai intézmények száma

1

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai fér helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek aránya (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzet% gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzet% gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet% gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesül óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Napköziotthonos Óvoda 2009/2010. év I. a) Kiscsoport (beszoktatós minicsoport) I. b) Kiscsoport II. Középs III. a) Nagycsoport (iskolaérett csoport) III. b) Nagycsoport

Létszám

1 125 96 96,15% 49 25 3 0 0 5

hh hhh SNI gyerekek gyerekek gyerekek hh hhh SNI aránya a aránya a aránya a gyerekek gyerekek gyerekek csoport csoport csoport létszáma létszáma létszáma létszámhoz létszámhoz létszámhoz viszonyítva viszonyítva viszonyítva

15

9

60%

5

33%

0

0,00%

22 22

13 10

59,09% 45,45%

7 6

40,9% 27,27%

0 1

0,00% 4,55%

14

9

64,29%

3

21,43%

3

21,43%

23

8

34,78%

4

17,39%

0

0,00%

16

Összesen

96

49

51,04%

25

26,04%

4

4,16%

Az óvodába három korcsoportban, kis – középs és nagycsoportban és 5 párhuzamos csoportban (minicsoport, kiscsoport, középs , nagycsoport, iskolaérett csoport) történik a gyermekek nevelése, gondozása. Az óvoda HH/HHH aránya magas. A két párhuzamos kiscsoportban a HH/HHH gyerekek eloszlása megfelel , néhány százaléknyi eltérés tapasztalható. Az I.a) csoport az úgynevezett beszoktató csoport. I.b) évvesztes gyerekek. SNI gyermek nincs. A középs5 csoportban nincs párhuzamosan több csoport. A két nagycsoportból a III.a) csoportba az iskolaérett gyerekek vannak, míg a III.b) csoportból a gyerekek nagy része nem iskolaérett. 4,16% az SNI gyerekek aránya. A gyerekeket középs végén, nagycsoport elején, és ahol bizonytalan ott nagycsoport végén mérik DIFER-rel, a mérést követ en egyéni fejlesztési tervet készítenek. Az eltér szociális környezetb l érkez gyermekek oktatásában, nevelésében az elfogadó, befogadó szemléletre, az esélyegyenl ség biztosítására törekszik az intézmény. Ennek hatékonyabb megvalósítása miatt kezdte el az IPR óvodai fejleszt programját. Az óvodába 49 hátrányos helyzet% gyermek jár, ebb l 25 kisgyermek halmozottan hátrányos helyzet%. Legfontosabb feladata az óvodának, hogy a község területén él HHH gyermekek minél el bb bekerüljenek az óvodai nevelésbe. Jelenleg a HHH gyermekek beóvodázási aránya 100%. A családi háttérb l adódó szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása érdekében a korai fejlesztésnek nagy jelent séget tulajdonít az óvoda. Az óvón k feladata az iskolaérettség elérését biztosító pedagógiai tevékenység: a gyermekek értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságainak fejlesztése. Mindezen feladatok az óvoda és az iskola szoros együttm%ködésével érik el a céljukat. Ennek érdekében a két intézmény pedagógusai között rendszeres a hospitálás. Az óvoda arra törekszik, hogy az óvodai IPR és a korai fejlesztés eszközeit, módszereit használva az elkövetkez5 id5szakban minél inkább csökkenjen az SNI gyermekek száma a község területén. 3.2. Infrastruktúra az óvodában Feladatell építé legutób logopé átási hely s éve bi diai (megneve felújítás foglalk zése) éve ( a oz-tató, tisztasá egyéni gi fejleszt festést szoba ne számíts a be a felújítás ba) Napköziot 1948 2003 thonos Óvoda

nye lvi lab or

szük számí számít torn víz étke ség- tásógép atere öbl z tante techni (min. m ítés vagy rem kai Pentiu es ebéd szakta m4 W l ntere szint%) C m

x

x

Az óvodában nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejleszt szoba, nyelvi labor, számítástechnikai szaktanterem, tornaterem és étkez . Az intézmény felújítására szükség van, els5sorban az ajtók, ablakok cseréjére mert régiek rosszul zárnak nagy a h5veszteség. 17

Az óvoda tornateremmel nem rendelkezik, így a gyerekek télen a csoportszobákban tudják elvégezni a testmozgást. Az iskola tornatermét elvileg tudná használni az óvoda, azonban az túlterhelt, állandóan foglalt. Az óvodás gyerekek egészségnevelése, testkultúrájuknak fejl5dése szempontjából indokolt az óvodai testnevelés foglalkozás helyszínének megoldása 4.1. Farkas László Általános Iskola Intézmény neve, címe:

Farkas László Általános Iskola Kelebia, 6423, Ady u. 114.

F állású pedagógusok száma:

18

Gyermekek vagy tanulók száma az intézmény körzetében Az intézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma:

236 236 0

Ebb l

Sajátos nevelési igény% gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség zavarok is): Integráltan

25 25

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton HH tanulók száma/ aránya

14/ 56%

HHH tanulók száma/aránya

7/ 28%

A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: Más település(ek)r l bejáró általános iskolás tanulók száma:

110/ 40 2

A Farkas László Általános Iskola intézménye oktatási alapellátási feladatban 236 tanuló oktatását látja el. Az intézmény tanulói közül 110 tanuló hátrányos, illetve 40 tanuló halmozottan hátrányos helyzetH. A sajátos nevelésH igényH tanulók száma 25 f5, a tanulók mindegyike integráltan oktatott. 4.2.1. A HH/HHH/SNI tanulók osztályonkénti eloszlása

évfolyam csoport foka

1.

gyermek és/vagy tanulólétszám Össze az évfolyamon sen 33

33

HH 17

HH aránya(%) 51,52%

HHH aránya( HHH %) 6 18,18%

SNI 3

SNI tanulók aránya (%) 9,09%

18

2.

31

31

16

51,61%

9 29,03%

1

3,23%

3.

33

33

12

36,36%

6 18,18%

4

12,12%

4.

20

20

9

45,00%

2 10,00%

2

10,00%

5.

39

39

20

51,28%

4 10,26%

7

17,95%

6.

21

21

10

47,62%

3 14,29%

1

4,76%

7.

28

28

9

32,14%

4 14,29%

2

7,14%

8.

31

31

18

58,06%

6 19,35%

5

16,13%

4.2.2. HH/HHH/SNI diákok eloszlása a párhuzamos osztályokban

gyermek és/vagy évfolyam tanulólétszá Normál (általános) tanterv m az évfolyamon Összesen HH HHH SNI 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4 o. 5.a 5.b 6.o 7.o 8.o. 8.b

16 17 16 15 16 17 20 18 21 21 28 15 16

16 17 16 15 16 17 20 18 21 21 28 15 16

8 8 8 8 4 8 9 11 9 10 9 9 9

2 4 6 3 1 5 2 2 2 3 4 2 4

2 1 1 0 3 1 2 4 3 1 2 4 1

Az osztálycsoportok létszáma a hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI tanulók oktatásához megfelel . Az tanulók beiratkozásnál els dleges szempontként az intézmény a HH/HHH/SNI diákok eloszlásának kiegyenlítését tartja figyelembe. A párhuzamos osztályokban a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók integrálása a törvényi el írásoknak megfelel en történt, sehol sem haladja meg a 25%-ot. E tekintetben szegregációról a HHH tanulók összességét vizsgálva nem beszélhetünk. A halmozottan hátrányos helyzetH tanulók intézményi és osztályfokonkénti elosztása esetében intézkedésekre nincsen szükség. 19

A HHH és SNI tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti létszámát fokozott figyelemmel szükséges követni. A kés5bbiekben is nagy hangsúlyt kell fektetni az arányok eloszlására. Az intézményt a körzetébe tartozó tanulók helyben elérik, számukra az ellátás biztosított. A más településr l bejáró tanulók aránya 1%, ez az alsó tagozatból 1 tanulót és a fels tagozatból is 1 tanulót jelent. A település külterületi részén él , de nem az intézménybe járó iskoláskorúak, kényelmi szempontból választanak más iskolát (közelebb van, könnyebb elérni), ez a nagy tanyavilággal rendelkez településeken gyakran el forduló jelenség. A helyzetelemzés és intézkedési terv készítésekor nem volt észlelhet , hogy az iskolában tapasztalható az a jelenség, hogy a HH/HHH arányok miatt mennének más iskolába a körzethez tartozó gyerekek. 4.3. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Az iskolában az SNI tanulók nevelése, oktatása integráltam folyik, a párhuzamos osztályokban tanuló SNI diákok eloszlása is kiegyenlített. Iskolában 2 gyógypedagógus és 2 fejleszt pedagógus dolgozik, akik számára a fejlesztésre fordított kötelez óraszám biztosított. Az SNI A-s ill. az SNI B-s tanulók fejlesztését az iskola két gyógypedagógusa végzi, a BTM –es tanulók fejlesztését Sindelár 1.2 tanfolyamot végzett pedagógusok látják el. Az SNI tanulók százalékos aránya meghaladja az országos átlagot, az intézményben a 10,59%. Ennek csökkentése érdekében, 2009/2010-es tanévt l már az óvodában elkezd dik a hatékonyabb korai fejlesztés, 2008/2009-es tanévt l m%ködik az óvodai IPR is. Ebb l gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanul:

Összesen: SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen:

25

0

Enyhe fokban értelmi fogyatékos

2

0

Középsúlyos értelmi fogyatékos

0

0

17

0

2

0

Egyéb

4

0

A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

25

0

Diszlexia( egyéb részképesség zavar) Súlyos magatartási, tanulási Ebb l zavar

20

Gyógypedagógusok és fejleszt pedagógusok az alsó tagozat végére törekszenek a fejlesztésre, a fels tagozaton pedig az egyéni igényeknek megfelel en továbbra is biztosítják a fejleszt foglalkozásokat. A táblázatból látható, hogy kiemelt feladatokat kell megoldania az iskolának diszlexia és diszgráfia esetén. Egyéni fejlesztéssel törekszik a mindenkori osztályfoknak megfelel ért olvasás- íráskészség elsajátíttatására. Diszkalkuliás tanulók esetében a matematika m%veltségterület minimális követelményeinek teljesítése, speciális módszerek alkalmazása nyújt lehet séget a kompenzálásra. Egyéni szaktárgyi fejleszt foglalkozásokon zajlik a tanulási nehézségekb l adódó lemaradások korrekciója. A mozgássérülése miatt sajátos nevelési igény% tanulót küls s szomatopedagógus fejleszti. Az óvoda és az iskola kapcsolata jó, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése mindkét intézmény kiemelt feladatának érzi. Az idei tanévt l (2009/2010) a települési önkormányzat biztosítja, hogy a BKMÖ vizsgálatai helyben történjenek. A Nevelési Tanácsadó évente kétszer ellen rzi a BTM –es tanulók fejlesztését. Az IPR szaktanácsadó 2007 óta szintén évi 2 alkalommal segíti és értékeli az iskola munkáját.

21

4.4. Továbbtanulási mutatók az intézményben

Iskol a Tová bbtan ulási mutat ók

Gimnázium (f )

összl étszá mon belül 2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009 2009/ 2010 orszá gos átlag 2009/ 2010

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (f )

Szakiskolai képzés (f )

Speciális szakiskola (f )

Nem tanult tovább

HH HH HH öss öss öss öss HH Hzlét zlét HH zlét HH zlét HH H- HH tan tan tan HHHszá szá H szá H szá H tanul H uló uló uló tanulók mo mo ará mo ará mo ará ók arán k k k körébe n n ny n ny n ny köré y% kör kör kör n bel bel % bel % bel % ben ébe ébe ébe ül ül ül ül n n n 27,2 46, 0,00 11 3 13 6 1 0 0 0 0 0 0 7 15 25,0 27, 15 1 6,67 11 3 0 0 0 0 0 0 0 0 27 33,3 66, 20 0 0,00 6 4 0 0 0 0 0 0 0 3 67 12,5 66, 17 1 5,88 6 4 0 0 0 0 0 0 0 0 67

HH H- HH tanul H ók arán köré y% ben

11

0

4

1

6

2

8

1

A gimnáziumban továbbtanuló gyermekek száma a jelzett id szakokban változó. Ez a megállapítás a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók számára is igaz. Azonban a hátrányos helyzet% tanulók számát tekintve növekv tendenciát mutat. A szakközépiskolába jelentkez tanulók száma határozottan növekszik, közülük a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók száma viszont csökken. A szakiskolában továbbtanuló gyermekek száma csökken tendenciát mutat, de ezen belül a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet% tanulók száma növekszik. Az érettségit adó szakközépiskolai továbbtanulás aránya a jelzett id szakokban növekedést mutat, a szakiskolai jelentkezés és sikeresség hullámzó. A vizsgált id szakokban a gimnáziumban továbbtanuló gyermekek száma az országos átlag alatt van. A táblázat adatai az érettségit is adó szakközépiskolai oktatásba való bekerülés eredményességét tekintve növekv tendenciát mutatnak. Kiemelt helyet foglal el a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola. Az összesített adatok alapján a tanulók több mint fele tanult tovább az érettségit is adó szakközépiskolai képzésben. Ez az országos átlag feletti érték. 22

A szakiskolai képzésben részt vev tanulók csökken tendenciát mutatnak a 2008/2009-es tanévben, de ez arányban áll a szakközépiskolai képzésben való részvétel növekedésével. Azonban még így is 22%-ban tanulnak tovább ebben a képzési formában. A továbbtanulási mutatók közelítése szükséges az országos átlaghoz, els5sorban az érettségit adó intézményekbe való bejutási arányt tekintve, s ez a szakiskolai képzésbe történ továbbtanulás csökkentésével javasolt, az intézményben ez teljesülni látszik. Speciális szakiskolában 2006/2007-es tanév óta nem tanul tovább tanuló a vizsgált id szakban és nincsen tovább nem tanuló diákja sem az intézménynek. A halmozottan hátrányos helyzet% tanulók bekapcsolódása a szakiskolai képzésbe az utóbbi 2 tanévben er teljesen növekedett. Ez részben eredménynek is tekinthet , ugyanakkor a HHH- ok körében is növelni kell az érettségit adó intézményekbe iratkozók számát. Az Arany János Kollégiumi Program keretében 2 éve tanulnak HHH-s tanulóink a hódmez vásárhelyi Cseresnyés Kollégiumban. Számukra adott az esély, hogy érettségit adó középfokú intézményben tanulhatnak tovább. Intézményi feladat-meghatározás szükséges a továbbtanulási mutatók javítása érdekében, kiemelt figyelmet fordítva a HHH tanulók eredményeire, valamint az elkövetkez5 években növelni kell az Arany János Kollégiumi Programban való részvételt. 4.5. Lemorzsolódás

Évfolyamismétl5k száma (f5) összlétszámon belül: 2005/2006

HH-tanulók körében (f5)

1

2006/2007

HH aránya(%)

HHH-tanulók körében (f5)

HHH aránya(%)

1

100,00%

1

100,00%

2

66,67%

1

33,33%

0

2007/2008

0

2008/2009

3

2009/2010 0

Magántanulók száma (f5) összlétszámon belül:

HH-tanulók körében (f5)

HH aránya(%)

HHH-tanulók körében (f5)

HHH aránya(%)

1 1

1

100,00%

1

100,00%

0

23

0 0 A 2008/2009-es tanévben 2 tanuló szül i kérelemre ismételt. 2008/2009-es tanévben nem volt olyan tanuló, aki 250 óránál többet hiányzott volna. A táblázat adatai szerint a vizsgált id szakban az évfolyamismétl k, és a magántanulók intézményi százalékai az országos átlag alattiak. A szakszer% fejlesztésnek és az intézményben folyó IPR munkának köszönhet en a vizsgált mutatók kedvez en alakultak. A 2008/2009- 2009/2010–es tanévben a HH-s és HHH-s tanulók körében a magas a hiányzások száma. Beavatkozás szükséges, a tendencia okainak feltárására és megállítására. 4.6.Tanórán kívüliprogramok Az iskolában a tanórákon kívüli programokon az egyenl hozzáférés biztosítása az intézményi dokumentumok alapján kiemelt feladat. A partneri visszajelzések alapján a tanulók és szül k elégedettek a tájékoztatással, kapcsolattartással a programok szervezésével. 4.6.1 Tanórán kívüli programokon való részvétel az iskolában: Programok

2008-2009 HHH Összlétszámon belül Énekkar 20 20% Napközi 56 30,4% Szakkör 45 Iskolai sportkör 70 30% Erdei Iskola 20 53,6%

2009-2010 HHH Összlétszámon belül 20 20% 64 32,8% 50 4% 71 21,1% -

A programokon való részvétel a napközis szolgáltatás tekintetében emelked igényeket jelez, a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók szülei élnek ezzel a szolgáltatással. Szakköri tevékenységekben az iskola tanulóinak 21,2 % vesz részt, ebb l a HHH tanulók 4%-a. A tanórán kívüli programok számát növelni szükséges. Növelni kell a HHH tanulók szakkörökön való részvételét. Erdei iskolán való részvétel, növekv tendenciájú, az 2009/2010-es évben törekedni kell arra, hogy minél több halmozottan hátrányos helyzet% tanuló jusson el az erdei iskolába. Az iskolában m%vészeti nevelés is folyik., amely alkalmat ad az érdekl d és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböz szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemz fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdekl désére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. A Lajtha László Alapfokú M%vészetoktatási Intézmény rajzolni, festeni, mintázni

24

tanítja a tanulókat, a Fels - Bácskai Alapfokú M%vészetoktatási Iskola néptáncra tanítja az érdekl d ket. Az eddigi megállapítások tükrében a tanórán kívüli segít5 programok által nyújtott lehet5ségeket a HH/HHH tanulók számára nagyobb részvételi aránnyal kell biztosítani, illetve az adatokat a HHH tanulók részvételének nyilvántartásával kiegészíteni szükséges. 4.7. Iskolán kívüli segít5 programok Pr Lét ogr szá am m ok 20 06/ 20 07 Ös szl étszá mo n bel ül Útr ava ló Pro gra m Ar any Ján os Pro gra m Ta no da Eg yéb

tervezett létszám

HH tan uló k kör ébe n (f5 ) 2 2

4

HH ará nya (% )

10 0

4

HH Htan uló k kör ébe n (f5 )

HH H ará nya (% )

20 07/ 20 08 Ös szl étszá mo n bel ül

HH tan uló k kör ébe n (f5 ) 4 4

3 10 0

HH ará nya (% )

10 0

3

HH Htan uló k kör ébe n (f5 )

HH H ará nya (% )

20 08/ 20 09 Ös szl étszá mo n bel ül

HH tan uló k kör ébe n (f5 ) 2 2

5 10 0

HH ará nya (% )

HH Htan uló k kör ébe n (f5 ) 10 0 0

5 10 0

4

HH H ará nya (% )

20 09/ 20 10 Ös szl étszá mo n bel ül

HH tan uló k kör ébe n (f5 ) 1 1

2

HH ará nya (% )

HH Htan uló k kör ébe n (f5 ) 10 0 0

2 10 0

25

HH H ará nya (% )

0

1 50 %

Az iskolán kívüli segít programokba való bekapcsolódás az Útravaló Program keretében történik, amelynek részvételi mutatója csökkenést mutat, az iskola 2 továbbfutó tanulóval pályáz, azonban 1 tanuló elutasításra kerül. A 2008/2009-es tanévben a Kecskeméti Arany János Tehetséggondozó Programba és a Hódmez vásárhelyi Arany János Szakiskolai Kollégiumi Programba bejutott tanulók hátrányos helyzet%ek, illetve halmozottan hátrányos helyzet%ek voltak. Az iskolán kívüli segít5 programokat különösen a HHH tanulók sikeres továbbtanulása érdekében javasolt b5víteni, további kapcsolat ápolása az Arany János Tehetséggondozó Programmal. 4.8 Kompetencia mérés A táblázatban iskolai mérési eredmények tekintetében a HH/HHH adatokat nem tartja nyílván az iskola. Ezek hiján a HH/HHH gyermekek eredményér l elemz összehasonlítást készíteni, tendenciákat kimutatni nem lehet. 2003 Orsz Iskol ágos a kom átlag pete a nciaméré s ered mén ye Szövegérté s 6. 468, évfo 00 lyam 8. évfo lyam 10. évfolyam Matemati ka 6. 466, évfo 00 lyam 8. évfo lyam 10. évfolyam

2004 2006 2007 2008 Orsz Iskol Orsz Iskol HH HH Orsz Iskol HH HH Orsz Iskol HH HH Orsz ágos a ágos a tanul H ágos a tanul H ágos a tanul H ágos átlag átlag átlag átlag ók tanul átlag átlag ók tanul átlag átlag ók tanul átlag a a átlag ók a átlag ók a átlag ók a átlag a átlag a átlag a a a

500 431, 509 00

512

516 516, 00

519

497 453, 00

497 495, 00

506

-

510, 500 478, 00 00

500

499

501

506

497

500 450, 505 00

493

500 556, 00

499

494 458, 00

491 549, 00

497

499

499

490

-

463, 500 470, 00 00

500

497

26

Az iskola a 2006-2007-as években elmaradt az országos átlagtól, ami a tanulói összetételnek, a módszertani segédanyagok hiányának tudható be. A 2008-as év eredményén érzékelhet a tanárok módszertani felkészültségének javulása. Matematika 6. évfolyam Az elért pontszámokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy tanulóink közepes szinten teljesítettek matematikából. A kiskunhalasi kistérségben az elért átlag pontszám 499 volt, ett l az iskola átlaga jobb. Szövegértés 6. évfolyam 3 ponttal maradt el az országos átlagtól az iskola teljesítménye. Az iskola eredményei az ország általános iskoláinak kompetenciamérési eredményeivel megegyeznek. A kiskunhalasi térségben az iskolák teljesítménye 520, ett l az iskola átlaga 4 ponttal kevesebb. Matematika 8. évfolyam A többi iskolához képest közepes eredményt el. Szövegértés 8. évfolyam 1 ponttal maradt le az iskola a városi iskolák átlagától, viszont 28 ponttal többet ért el, mint a községi iskolák. A mérésb5l hiányoznak a HH/HHH tanulók eredményei, ennek a kimutatása feltétlenül szükséges a további fejlesztések irányát tekintve.

27

4.9. Humán er5forrás hiánya

nem megfelel képesítés% pedagógus által oktatott tantárgy Kémia Földrajz

Érintett tanulók száma összes tanuló 59 119

HHH tanulók 10 17

SNI tanulók 7 15

A Farkas László Általános Iskolában a f állású pedagógusok létszáma 18 f . A szakos ellátottság nem teljes, hiányzik kémia és a földrajz szakos tanár. 3 óraadó pedagógus dolgozik az iskolában. Az iskolában kistérségi logopédus látja el a szakszolgálati feladatokat. A pedagógusok között többen vannak másoddiplomával rendelkez k, így a fels tagozaton a nem szakrendszer% oktatás megoldott a tanárok meglév tanítói képesítéseivel, illetve a nem szakrendszer% tanításról szóló akkreditált képzések elvégzésével. A nem megfelel képesítés% pedagógus által oktatott tantárgyak óraszáma kevés, ezért az iskola nem tudja ezeket az álláshelyeket teljes munkaid s szakos tanárokkal betölteni. A kémia és földrajz tantárgyak tanításához óraadó szakos tanár keresése indokolt, hogy a megfelel5 színvonalon tudja biztosítani az iskola a két tantárgy tanítását.

4.10. Infrastruktúra az iskolában az eszközt / létesítményt használó HH sajátos gyer nevelés HHHHH gyerme meke HHH i eszköz/létesítmé tanul gyermek darab kek, k, gyermekek igény% ny ók ek, tanulók tanul , tanulók gyerme arány tanulók száma ók aránya % kek, a% száma szám tanulók a száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejleszt szoba Nyelvi labor szükségtanterem számítástechnika 47,90 14,29% i szaktanterem 1 119 57 % 17 15 számítógép (min. 47,90 14,29% P4 szint%) 15 119 57 % 17 15 ebb l internet hozzáférésel: 47,03 tornaterem 16,95% 1 236 111 % 40 25

SNI gyermekek, tanulók %

12,61% 12,61%

10,59%

Az eredményes oktatás feltétele a létszámoknak megfelel eszközellátottság, amelynek korszer%nek és a tanulók számára eredményesen használhatónak kell lennie. A Farkas László Általános Iskola részben rendelkezik azzal az alapvet5 az infrastrukturális bázissal, amelyik a fejlesztést és az egyenl5 28

hozzáférést biztosítja. A számítógépek kihasználtságát a szakköri foglalkozások is javítják, azonban az osztálylétszámokat tekintve folyamatos mennyiségi fejlesztés szükséges. Erre a 2010-ben folyamatban lév TIOP 1.1.1 pályázat nyújt majd lehet séget. Az iskola épülete régi, folyamatos felújításra szorul. A tanulók számára a hozzáférés egyenl en biztosított, a termekben a kiscsoportos foglalkozás is lehetségesek az eredményes fejlesztés, tehetséggondozás érdekében. 5. IPR óvoda, iskola A szociális helyzetb l és a képességek fejlettségéb l ered hátrányok ellensúlyozására szolgáló integrációs pedagógiai rendszer 2007-t5l kezd5d5en mHködik az iskolában, az óvodában 2008/2009es tanévt5l. A gyermekek és a tanulók saját egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel differenciált fejlesztésben részesülnek. Egyéni fejlesztési terv szerint történik a gyermekek/tanulók oktatása és nevelése. A korai fejlesztést l, az óvodában is már m%köd IPR-t l valamint az iskolai IPR-t l várják a település közoktatási intézményei a HH/HHH/SNI gyermekek sikeresebb tanulmányi el menetelét és a pedagógiai programban kit%zött célok megvalósulását. Az óvodában és az iskolában az elmúlt évek adatai szerint a pedagógusok az alábbi (legalább) 30 órás pedagógiai módszertani képzéseken vettek részt: Módszertani Résztvev5 terület f5állású Óvodapedag ógus

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segít differenciált tanulásszerve zés Kooperativ tanulás Projektpedag ógia Drámapedag ógia Egyéb

Résztvev5 f5állású óvodapedag ógusok aránya %

Résztvev5 f5állású Fels5tagoz atos tanár

9

Résztvev 5 f5állású alsótago zatos tanárok aránya % 50,00%

7

Résztvev 5 f5állású fels5tago zatos tanárok aránya % 38,88%

Résztvev5 f5állású Alsótagozat os tanár

2

20,00%

9

50,00%

7

38,88 %

6

60,00%

7

38,88%

3

16,66%

6

60,00%

9

50,00%

1

5,55%

A továbbképzések hatására a nevel k rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel hatékonyan tudják segíteni a HHH-s tanulók sikeres fejlesztését. A nevel k elsajátították az együttm%ködésre épít differenciált fejlesztési és tanulásirányítási technikákat. Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzet% tanulókra igényelte az integrációs normatívát, a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók közé emelte a hátrányos helyzet% tanulók 10%-át. 6. Intézményi és szervezeti együttmHködés 29

Szervezetek, intézmények Családsegít Gyermekjóléti szolgálat Véd n k Sántha Márta Könyvtár és M%vel dési Ház Rend rség Nagycsaládosok Egyesülete Polgár rség Gyermekeinkért Alapítvány Nyugdíjas Egyesület Karitasz

EgyüttmHködés jellege Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók (gyakoriság) (jelölje X-szel) Havi Napi Napi Heti

Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)

Havi Civil szervezetek (Kérjük, sorolja fel azokat) Havi Havi X X Havi

Az óvoda és az iskola kapcsolatrendszere a település életében meghatározó. Az oktatási-nevelési tevékenységeken túl, kultúra- és hagyományokat ápoló rendezvényekre a település feln tt lakosságát meghívják. A m%vel dési házzal, a könyvtárral közös programokat szerveznek. Különösen fontosnak tartják, azoknak a szül knek az elérését, akik nem tartoznak rendszeres kapcsolati körükbe, bár gyermekük az iskola tanulója. A civil szervezetek, a településen található egyesületek segítik az intézményeket a szül kkel való kapcsolattartásban. A Gyermekjóléti Szolgálat vezet jével napi kapcsolatban állnak az intézmények, közös feladat a rendszeres óvodába járás biztosítása, a szociális segítségnyújtás megvalósítása. A Karitasz és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a gyermekek számára rendezett programok megvalósításában, a véd n az egészség meg rzésében nyújt segítséget az intézményeknek. A hátrányos helyzet% tanulók, a HHH tanulók, az SNI tanulók szempontjából mind a közvetlen, mind a közvetett partnerek feladatába, ugyanúgy beletartozik a kompenzációs tevékenység, mint a pedagógusokéba. Nem szerencsés, ha az er feszítések e téren kizárólag az iskola és a pedagógusok feladatai közé tartoznak. A civil szervezetek és intézmények „intézményesített” kapcsolata az iskola elfogadottságát növeli, a helyi társadalmi kapcsolatok a szül i körön kívüli támogatottságot biztosítanak. Ennek hagyományait gondoznunk kell, valamint minden esetben gondolnunk kell a megfelel dokumentáció meglétére is. Az iskola és az óvoda a településen található szervezetekkel, intézményekkel rendszeres és hatékony kapcsolatot ápol. Fontos feladat, hogy minden szül5vel (kiemelten fontos a külterületen él5 szül5kkel) rendszeresen kapcsolat alakuljon ki, erre a jöv5ben stratégiát kell kidolgozni az együttmHköd5 partnerekkel közösen.

30

A helyzetelemzés összegzése A településen biztosítottak és elérhet ek az esélyegyenl ség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Települési és kistérségi keretek között ellátott minden közszolgáltatás. A település külterületén él lakosok ellátásában, a szolgáltatások hozzáférésében a tanyagondnoki szolgálat m%ködik közre. A tanyagondnoki szolgálat biztosítja a külterületen, tanyákon él lakosok egyenl hozzáférését a település szolgáltatásaihoz. Az etnikai szegregáció a település tekintetében nem tapasztalható. A roma/ cigány lakosok száma az önkormányzat becslése szerint: 17 f , ez a falu lakosainak 6%-a. A roma lakosok a település központjában élnek, integráltan a nem roma lakosokkal. Az ellátatlanokra vonatkozóan az önkormányzat nem rendelkezik adattal, számuk csak becsülhet , körülbelül 70-80 f . A „nem nyilatkozott” szül k a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor szóban kinyilvánították, hogy 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezik/nek, err l írásos dokumentum nincs.Ennek következtében a „nemmel nyilatkozott szül k” száma 0. A település területén él 3-14 éves korosztály nevelési és alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve más (az alapfokú m%vészeti oktatás) fenntartó által. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzet% gyermekek teljes kör% óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei, a településen pontosak az adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók. Nyilvántartásuk rendszeres frissítés alatt áll, bár a támogatást igénybe vev k körének folyamatos b vülése miatt állandóan változik. A hátrányos helyzet% és a halmozottan hátrányos helyzet% gyermekek aránya változó tendenciát mutat Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 3, ebb l a 0 halmozottan hátrányos helyzet% gyermek. (a 3 gyerekr l van információja a településnek 2 lány: ikertestvérek és betegesek, a kisfiú: kisebb testvére miatt otthon van az anyukával). Az óvodában nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejleszt szoba, nyelvi labor, számítás-technikai szaktanterem, tornaterem és étkez . Az óvodás gyerekek egészségnevelése, testkultúrájuknak fejl dése szempontjából indokolt az óvodai testnevelés foglalkozás helyszínének megoldása A hátrányos helyzet% gyermekek aránya mindkét intézményben meghaladja a 40%-ot. A halmozottan hátrányos helyzet% gyermekek aránya magas az iskolában és az óvodában is. Az SNI tanulók aránya az iskolában az országos átlag felett van. Az óvodában 4,1% az SNI gyerekek aránya. A gyerekeket középs végén, nagycsoport elején, és ahol bizonytalan ott nagycsoport végén mérik DIFER-rel, a mérést követ en egyéni fejlesztési tervet készítenek. A településen az országos átlagot meghaladja sajátos nevelési igény% gyermekek aránya, a pontos regisztrációk azonban továbbra is szükséges. A fenntartó és az óvoda vezetése az SNI gyermekek és tanulók magas számának csökkentése érdekében 2008/2009-es tanévt l bevezette az óvodai integrációs programot. A Farkas László Általános Iskola intézménye oktatási alapellátási feladatban 236 tanuló oktatását látja el. Az intézmény tanulói közül 110 tanuló hátrányos, illetve 40 tanuló halmozottan hátrányos helyzet%. A sajátos nevelés% igény% tanulók száma 25 f , a tanulók mindegyike integráltan oktatott. Az új rendelkezés szerint 2007. december 31.-éig felülvizsgálatra kerültek a pszichés fejl dési zavarai miatt sajátos nevelési igény%vé nyilvánított gyerekeket. A vizsgálatok továbbra is folyamatosak és zavartalanok. 31

A párhuzamos osztályokban a halmozottan hátrányos helyzet% tanulók integrálása a törvényi el írásoknak megfelel en történt, sehol sem haladja meg a 25%-ot. E tekintetben szegregációról a HHH tanulók összességét vizsgálva nem beszélhetünk. A HHH és SNI tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti létszámát fokozott figyelemmel szükséges követni. A kés bbiekben is nagy hangsúlyt kell fektetni az arányok eloszlására. Az iskolában az SNI tanulók nevelése, oktatása integráltam folyik, a párhuzamos osztályokban tanuló SNI diákok eloszlása is kiegyenlített. Az SNI tanulók százalékos aránya meghaladja az országos átlagot, az iskolában 10,59%. A 2008/2009- 2009/2010–es tanévben a HH-s és HHH-s tanulók körében a magas a hiányzások száma. A tanórán kívüli programokon a HH/HHH tanulók részvétele alacsony. Növelni kell a HHH tanulók szakkörökön való részvételét. Az iskolán kívüli segít programokba való bekapcsolódás az Útravaló Program és az Arany János Tehetséggondozó program keretében történik. A kompetenciamérésb l hiányoznak a HH/HHH tanulók eredményei. A szakos ellátottság nem teljes, hiányzik kémia és a földrajz szakos tanár. Az iskola részben rendelkezik azzal az alapvet az infrastrukturális bázissal, amelyik a fejlesztést és az egyenl hozzáférést biztosítja. Az integrációs pedagógiai rendszer 2007-t l kezd d en m%ködik az iskolában. A vizsgált id szakban az évfolyamismétl k, és a magántanulók intézményi százalékai az országos átlag alattiak. Az iskola és az óvoda a településen található szervezetekkel, intézményekkel rendszeres és hatékony kapcsolatot ápol. Az óvoda és az iskola épülete felújításra szorul.

32

Az Esélyegyenl5ségi Intézkedési Terv A Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv alapvet célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének teljes kör% érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenl ségének biztosításán túl célul t%zzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzet% gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenl ség el mozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a - szegregációmentesség - diszkriminációmentesség - halmozottan hátrányos helyzet% tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása - a min ségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása - az integráció biztosítása. Az esélyegyenl ségi intézkedési terv a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyenl bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvénnyel összhangban, azok érvényre juttatásának céljából készült el. 1.1 Kötelezettségek és felel5sség Az esélyegyenl ségi célok elérése érdekében Kelebia Község Önkormányzata a következ kötelezettségeket vállalja: • • • •

A közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról az önkormányzat képvisel -testületi határozatot hoz. Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzésér l gondoskodik. A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja. Az Intézkedési Tervben foglaltak teljesülésér5l minden év június 30-ig kell jelentést készíteni, s azt a település tagjai elé terjeszteni.

Kelebia Község Önkormányzata a Közoktatási Esélyegyenl5ségi Intézkedési Terv végrehajtásával kapcsolatban a következ5kért tartozik felel5sséggel: •

• •

Biztosítja, hogy a település minden lakója, de f ként az oktatási intézmények, szül k és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhet legyen a Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségvisel i és a településen m%köd közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Gondoskodik arról, hogy a társulás, illetve az egyes intézmények vezet i minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenl bánásmód elvét sért esetekben pedig megteszi a szükséges lépéseket.

A Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója a Település Önkormányzata, 33

Feladata és felel ssége • az intézkedési terv megvalósításának koordinálása Esély Fórum létrehozása (a intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), • az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, • és az esélyegyenl ség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az önkormányzat tisztségvisel i és a településen m%köd közoktatási intézmények vezet i felel sek azért, hogy • ismerjék az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó jogi el írásokat • biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenl séggel kapcsolatos ismereteiket b vít képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felel sségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közrem)ködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenl ség sérülése esetén hivatalosan jelezzék a település jegyz jének. Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerz déses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felel ssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelez ként kövesse azt. 1.2. Értékeink, küldetésünk A település intézkedési tervével megvalósítható lesz egy mindenki számára egyenl bánásmódot biztosító, szegregációtól mentes tanintézmény. A tanulók egyenl esélyekkel készülhetnek fel a továbbtanulásra és a társadalmi szocializációra

2. Az Esélyegyenl5ségi Intézkedési Terv prioritásai • • • • • • • • • • • • • • •

A település külterületén él lakosok ellátásának fejlesztése (a falugondnoki szolgálat további biztosítása) A településen lakó 3-18 éves gyermekek HHH helyzetér l a szül i nyilatkozatok beszerzése, attól függetlenül, hogy a szül knek 8 általánosnál magasabb a végzetsége vagy nem Az óvodai integrációs program m%ködtetése, szolgáltatásainak széleskör% felhasználása. Az óvodás gyerekek egészségnevelése, testkultúrájuknak fejl dése szempontjából az óvodai testnevelés foglalkozás helyszínének megoldása. Az iskolai infrastruktúra (IKT eszközök) fejlesztése mennyiségi és min ségi szempontból A HHH és SNI tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti létszámának fokozott figyelemmel követése SNI gyermekek és tanulók magas számának csökkentése az óvodai és iskolai integrációs program segítségével, a fejleszt foglalkozások hatékonyabbá tételével A továbbtanulási mutatók javítása szükséges, kiemelt figyelmet fordítva a HHH tanulók eredményeire. Az elkövetkez években növelni kell az Arany János Kollégiumi Programban való részvételt. HH/HHH-s tanulók körében a magas a hiányzások számát csökkenteni kell. A tanórán kívüli programok számát növelni szükséges. A tanórán kívüli segít programok által nyújtott lehet ségeket a HH/HHH tanulók számára nagyobb részvételi aránnyal kell biztosítani, illetve az adatokat a HHH tanulók részvételének nyilvántartásával kiegészíteni szükséges. Az iskolán kívüli segít programokat különösen a HHH tanulók sikeres továbbtanulása érdekében javasolt b víteni, további kapcsolat ápolása az Arany János Tehetséggondozó Programmal. A HH/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek kimutatása feltétlenül szükséges a további fejlesztések irányát tekintve. A kémia és földrajz tantárgyak tanításához óraadó szakos tanár keresése indokolt. 34

•

A szül kkel (kiemelten fontos a külterületen él szül kkel) rendszeresen kapcsolat kialakítása, erre stratégia kidolgozása az együttm%köd partnerekkel közösen.

3. Az Esélyegyenl5ségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel A pályázat szükségességét indokolta, a térség leszakadó jellege, a magas munkanélküliségi ráta, a lakosság alacsony iskolai végzettsége, amely maga után vonja a családok nehéz szociális helyzetét. Az el z feltételek megléte sajnos kell alapot biztosít a gyermekek hátrányos helyzetének kialakulásához. A település anyagi helyzet nem teszi lehet vé, hogy öner b l ilyen mérték% beruházást hajtson végre az iskolában. A projekt által a halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igény% gyerekek is korszer%bb környezetben vehetik birtokukba a tudást. A TIOP-1.1.1/07/1 „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” cím% projekt lehet vé teszi az iskolában az innovatív módszerekkel minden diák számára elérhet színvonalas intézményt és oktatást. A program célja az iskolarendszer% oktatás informatikai fejlesztése, az un. „Intelligens iskola” létrehozása, amely els sorban az informatikai infrastruktúra fejlesztésére koncentrál. Az „Intelligens iskola” program nemcsak az informatikai készségek, hanem – a többi közismereti tárgyba beépül Infokommunikációs Technológia (IKT)-támogatású pedagógiai módszertan által – a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelent s részben biztosítja. A fejlesztés így minden közoktatási intézmény számára egységes alapinformatikai infrastruktúrát biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. 4. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Esélyegyenl5ségi terület1

Feltárt probléma

Halmozottan hátrányos Azon gyermekek száma, helyzet% akiknek a szülei nem adatgy%jtés/nyilatkoztatás nyilatkoztak 169 f . problémái • Nincs pontos számadat Egyéb adathiányok: az ellátatlanokról • Az ellátatlanok (18. • HH/HHH tanulók életévüket betöltött kompetenciamérésen lakosok) elért eredményeik nyilvántartása nincsenek nyilvántartva • HH/HHH tanulók

Szükséges beavatkozás A szül k nyilatkozatainak beszerzése, akkor is, ha 8 általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkeznek • •

Az ellátatlanok feltérképezése, pontos információk gy%jtése HH/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek nyilvántartása

kompetenciamérésen elért eredményeinek nyilvántartása

Halmozottan hátrányos helyzet% 3 éves kortól való --------------------------------rendszeres óvodába járása Iskolai szegregáció települési szinten ----------------------------------Iskolai szegregáció 1

-------------------------------------------------------------------------------

Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 35

intézményi szinten Továbbtanulási arányok jelent s eltérése a halmozottan hátrányos helyzet% és a nem halmozottan hátrányos helyzet% végz sök között. SNI-vé min sítés meghaladja az országos átlagot

-----------------------------------

-------------------------------------------

----------------------------------

------------------------------------------

A település iskolájában az Az SNI-s tanulók arányának SNI tanulók aránya 10,59% csökkentése az óvodai és iskola IPR szélesebb kör% használatával.

Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége ----------------------------------Az óvodai testnevelés Nincs tornaterem foglalkozás helyszínének megoldása Óvoda és iskola épületének Az épületek állaga szükséges

Az iskolai infrastruktúra (IKT eszközök) fejlesztése mennyiségi és min ségi szempontból

-----------------------------------------Tornaterem hiányának megoldása

felújítása A felújítási költségek felkutatása, beszerzése Kevés a rendelkezésre álló IKT eszközök beszerzése IKT eszköz

HH/HHH-s tanulók körében HH/HHH-s tanulók körében HH/HHH-s tanulók körében a a hiányzások száma a hiányzások száma magas hiányzások számát csökkenteni kell. A tanórán kívüli programok Kevés a tanórán kívüli Növelni kell a tanórán kívüli száma, HHH tanulók program, A HHH tanulók programok számát, be kell vonni a részvétele csekély része vesz részt HHH tanulókat. ezeken Szakos ellátottság Nincs kémia és földrajz tanár Pótolni kell a kémia és a földrajz tanárt az iskolában Kapcsolat a szül kkel az Van kapcsolat, de Stratégia kialakítása a szül kkel iskolában rendszeresebbé, való kapcsolat hatékonyságára. hatékonyabbá kell tenni

36

5. Cél meghatározás 5.1 Kelebia Község jöv5képe A lakosainak biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek hozzásegítik ket ahhoz, hogy szívesen lakjanak a településen gyermekek és feln ttek egyaránt, ahol a diákok – nemt l, vallási és faji hovatartozástól függetlenül – felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekb l indultak. A településen biztosítani az esélyegyenl séget minden területen. 5.2. Célok rövidtávon (egy éven belül) Egy éves id távlatban a település el kívánja érni, hogy pontosan lássa az esélyegyenl séggel összefügg problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdjen a helyzetelemzésben és intézkedési tervben feltárt problémákhoz. Egy éven belül a tervek szerint megvalósul: •

A halmozottan hátrányos helyzetr l nem nyilatkozott szül k nyilatkozatainak beszerzése

•

Az óvodai és iskola IPR hatékonyabb használata

•

Az iskolai infrastruktúra (IKT eszközök) fejlesztése

•

A tanórán kívüli programok számának növelése, a HHH/SNI tanulók nagyobb arányú bevonásával

• • •

A kapcsolat ápolása az Arany János Tehetséggondozó Programmal. A HH/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek kimutatása A szül kkel (kiemelten fontos a külterületen él szül kkel) való rendszeresen kapcsolat kialakításának érdekében stratégia kidolgozásának megkezdése az együttm%köd településen lév szervezetekkel és intézményekkel közösen.

5.3.. Célok középtávon (három éven belül) Három éven belül már látható eredményei lesznek az esélykiegyenlít munkának, amely megmutatkozik a HHH-tanulók kompetenciamutatóiban, továbbtanulási eredményeiben, a tanórán kívüli programokon való részvételben. Fontosak az eddig elért eredmények fenntartása, további javítása is, így például a külterületen lév gyerekek 100%-os óvodáztatását, a HHH/SNI –diákok párhuzamos osztályok közti egyenletes eloszlása, az óvodai és iskola IPR sikeres m%ködését. Három éven belül a tervek szerint megvalósul: •

SNI gyermekek és tanulók magas számának csökkentése az óvodai és iskolai IPR segítségével

•

Az Arany János Kollégiumi Programban a diákok nagyobb számban vesznek részt

•

A magas hiányzások csökkentése a HHH tanulók körében

•

Szakos ellátottság 100%-os biztosítása, kémia és földrajz óraadó foglalkoztatása

•

Rendszeres és hatékony kapcsolat létrejötte a szül kkel

•

Az ellátatlanok feltérképezése

37

5.4. Célok hosszú távon (hat éven belül) Hat éven belül egy tartalmában és szerkezetében is megújult óvoda és iskola fogja várni a gyermekeket. A településen és az intézményekben egyenl esélye lesz a halmozottan hátrányos a sajátos nevelési igény% gyermekeknek is arra, hogy megfelel körülmények között jusson tudáshoz. A településen az intézmények és szervezetek hatékonyan együttm%ködnek. Hat éven belül a tervek szerint megvalósul: • •

Az óvoda tornatermének felépítése Az óvoda és az iskola épületének felújítása

6. Akcióterv 6.1. A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatából adódó feladatok A szakmai programokban továbbra is kiemelt nevelési területek: • • • • • •

egyénre szabott fejlesztés az egészséges életmódra nevelés az anyanyelvi nevelés, fejlesztés környezeti nevelés az iskolai életre felkészítés játékos mozgásfejlesztés

Személyi feltételeket illet5en: •

IPR programon belül további olyan képzések szervezése, amely segíti a fejlesztend tanulókkal való foglalkozásokat

A tárgyi körülmények terén: • • • •

az óvoda és iskola folyamatos felújítása küls források segítségével. Az energiatakarékos, korszer% megoldások ösztönzése és támogatása (nyílászárók cseréje). csoportmunkára alkalmas mobilbútorok beszerzése az intézményekben. képességfejleszt eszközök beszerzése az informatikai hálózat kiépítése, számítógépek és az Internetre csatlakozás biztosítása

Gyermekvédelem A települési és kistérségi gyermek- és ifjúságvédelmi munkát végz szakember munkáját az óvoda és az iskola minden dolgozója segíti, a segít munkát a közoktatási intézmények kijelölt pedagógusa koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttm%ködésére épül, így különösen a jelz rendszer tagjainak összefogására. A közös munka összehangolása az önkormányzatnak is feladata, biztosítani kell a naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését. Feladatok: • A családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel

38

Javaslatok: • Rendszeresen fel kell mérni a halmozottan hátrányos tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni. • Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét. 6.2. Megvalósítási terv

a) A halmozottan hátrányos helyzetr5l nem nyilatkozott szül5k nyilatkozatainak beszerzése Feltárt probléma Elérend cél

169 szül5 nem nyilatkozott a HHH helyzetr5l A településen él 3-18 éves gyermekek szüleit l nyilatkozat beszerzése a HHH helyzetr l Beavatkozások a) kapcsolatfelvétel a nem nyilatkozott szül kkel b) a nyilatkozatok beszerzése c) nyilvántartásba vétel, folyamatos frissítés Felel s Jegyz , intézményvezet k Partner tanári kar, diákok, szül i munkaközösség, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Határid 2011. április, majd folyamatos Kiinduló érték A nem nyilatkozott szül k száma 169 Indikátorok rövidtávon A településen él minden 3-18 éves gyermek szüleit l nyilatkozat beszerzése a HHH helyzetr l Indikátorok középtávon folyamatos frissítés, az adatok pontos nyilvántartása Indikátorok hosszú folyamatos frissítés, az adatok pontos nyilvántartása távon Az indikátorok forrása Önkormányzati nyilvántartás, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok és Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint csökkentésük eszközei szül k együttm%ködési szándékának, az ügy mellett történ elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - együttm%ködés a szül kkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Er források Önkormányzati szakemberek, intézményvezetés, tanári kar, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, szül i munkaközösség Státusz el készítés alatt

b) SNI tanulóvá min5sítés meghaladja az országos átlagot Feltárt probléma Elérend cél Beavatkozások

SNI diákok magas létszáma SNI diákok magas létszámának csökkentése 1. Az óvodai nevelés színvonalának emelése a) IPR széleskör% kiterjesztése b) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások c) fejleszt eszközök vásárlása d) prevenciós programok alkalmazása e) tanköteles kor el tti dyslexia és Differ39

sz%rés folytatása f) az óvodai sz%réseket, egyéni fejlesztési terveket a gyermek iskolája figyelembe veszi 2. Az iskola SNI módszereinek továbbfejlesztése a) bels értékelési rendszer meger sítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése IPR segítségével c) pályázati lehet ségek kihasználása eszközökhöz való jutás érdekében d) az óvodai sz%réseket, egyéni fejlesztési terveket a gyermek iskolája figyelembe veszi 3. Tájékoztatás, kommunikáció a) Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) b) együttm%ködés hatékonyságának növelése a szül kkel és segít szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel

Felel s

Esélyegyenl ségi Fórum vezet je, Intézményvezet k Partner Óvoda és iskola pedagógusai, diákok, szül i munkaközösség, szakért k, Települési Önkormányzat, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium Határid 2010. október majd folyamatos Kiinduló érték SNI diákok aránya az iskolában: 10,59% Indikátorok rövidtávon SNI diákok számának 1-2%-os csökkenése Indikátorok középtávon SNI diákok számának 5%-os csökkenése Indikátorok hosszú SNI diákok arányának 6%-on tartása távon Az indikátorok forrása intézményi nyilvántartás, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok Kockázatok: a pedagógusok, valamint a szül k és csökkentésük együttm%ködési szándékának, az ügy mellett történ eszközei elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttm%ködés a szül kkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Er források Intézményvezetés óvoda és iskola, tanári kar szükséges er forrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képz szervezetek; m%köd modellek megismerése Státusz el készítés alatt

40

c) Infrastrukturális ellátottság Feltárt probléma Elérend cél

Nem megfelel infrastrukturális feltételek Az infrastruktúra teljes kör% megteremtése: a) óvoda tornatermének felépítése b) óvoda épületének felújítása, korszer% eszközök beszerzése, c) iskola épületének felújítása, korszer% eszközök jelenlétének növelése Beavatkozások a) ehhez kapcsolódó pályázati lehet ségek megragadása b) a kiegészít források jog-, és szakszer% felhasználása, c) hatékony felhasználás monitorozása d) intézményi innováció Felel s Települési Önkormányzat, Esélyegyenl ségi Fórum vezet je, Intézményvezet k Partner tanári kar, szül i munkaközösség NFÜ, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., OKM Határid 2016. augusztus Kiinduló érték Szak és fejleszt termek hiányossága, az épületek nem megfelel álaga Indikátorok rövidtávon Az fejlesztés átgondolása, megtervezése Indikátorok középtávon Források keresése Indikátorok hosszú 100%-ban megvalósult infrastrukturális fejlesztés távon Az indikátorok forrása Települési adatok Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok és Kockázatok: a tervezés szakaszában a terv elvetése csökkentésük eszközei pályázati forrás esetleges nemléte A kockázat csökkentésének eszköze: - együttm%ködés a településen, rendszeres és részletes tájékozódás a tervezés és kivitelezés szakaszában, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Er források Önkormányzati szakemberek, intézményvezetés, tanári kar Pályázatok által biztosított pénzforrás Státusz

el készítés alatt

d)Szaktanári hiány

Feltárt probléma Elérend cél Beavatkozások Felel s Partner

Hiányok a szakos ellátottság területén (kémia, földrajz tanár) Az iskola rendelkezik kémia és földrajz szakos (óraadó) tanárral, teljes a szakos ellátottság Kémia és földrajz szakos tanári diplomával rendelkez munkaer keresése Önkormányzat, Esélyegyenl ségi Fórum Intézményvezet , Munkaügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem, Oktatási és Kulturális Minisztérium Educatio Kht., 41

Határid Kiinduló érték

2013. június Humáner forrás hiánya, 2 tantárgyat nem szakos végzettséggel rendelkez pedagógus tanít Indikátorok rövidtávon Forrás keresése a humáner forrás hiányra Indikátorok középtávon Munkaer keresése és munkába állása Indikátorok hosszú A szaktanári hiánytalanság fenntartása távon Az indikátorok forrása intézményi nyilvántartások, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Kockázatok és Kockázatok: nincs anyagi forrás, nincs a hiányzó csökkentésük eszközei képzettséggel rendelkez munkaer Csökkentésük eszközei: forrás felkutatása, kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal és a Szegedi Tudományegyetemmel Er források

Önkormányzat, intézmények vezet

Státusz

el készítés alatt

e) A halmozottan hátrányos helyzetH gyermekek iskola sikeressége Feltárt probléma

1) H/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeik nincsenek nyilvántartva 2) HH/HHH-s tanulók körében a hiányzások száma magas 3) Kevés a tanórán kívüli program, 4) HHH tanulók csekély része vesz részt tanórán kívüli programokban

Elérend cél

1) H/HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeik nyilvántartása 2) HH/HHH-s tanulók körében a hiányzások csökkentése 3) Tanórán kívüli program mennyiségi és min ségi növekedése, 4) HHH tanulók 80% részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programban

Beavatkozások

1) a jöv beni kompetencia eredmények nyilvántartása HH/HHH tanulókra vonatkozóan is 2.a) HH/HHH tanulók szüleivel a kapcsolat szorosabbá tétele, 2.b) családsegít és gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek bevonása a hiányzások okainak feltárására 3.a) igényfelmérés végzése a tanulók körében 3.b) forrás felkutatása a tanórán kívüli programokra 4) probléma feltárása, megoldási stratégia kialakítása

Felel s Partner

Jegyz , intézményvezet tanári kar, diákok, szül i munkaközösség, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., OKM 2011.áprilisig, majd folyamatos

Határid Kiinduló érték

1) H/HHH tanulók kompetenciamérési eredményeir l nincs adat 2) HH/HHH-s tanulók körében a hiányzások magasak

3) a tanórán kívüli programok száma kevés 4) a HHH tanulók 5% alatt vesznek rész a tanórán kívüli 42

programokon

Indikátorok rövidtávon

1) pontos, áttekinthet nyilvántartás a HH/HHH tanulók kompetenciamérésér l 2) aHH/HHH –s tanulók hiányzásának 25%-os csökkentése a 2010. áprilisi adathoz képes 3) a tanórán kívüli programok 50%-os növekedése a 2010. áprilisi adathoz képest 4) a HHH-s tanulók 50%-a részt vesz a tanórán kívüli programokon.

Indikátorok középtávon 1) pontos, áttekinthet nyilvántartás fenntartása a HH/HHH tanulók kompetenciamérésér l 2) HH/HHH –s tanulók hiányzásának 50%-os csökkentése a 2010. áprilisi adathoz képes 3) a tanórán kívüli programok 100%-os növekedése a 2010. áprilisi adathoz képest 4) HHH-s tanulók 70%-a részt vesz a tanórán kívüli programokon. Indikátorok hosszú távon

1) pontos, áttekinthet nyilvántartás fenntartása a HH/HHH tanulók kompetenciamérésér l 2) HH/HHH –s tanulók hiányzásának 75%-os csökkentése a 2010. áprilisi adathoz képes 3) a tanórán kívüli programok 100%-os növekedése a 2010. áprilisi adathoz képest 4) HHH-s tanulók 90%-a részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programon.

Az indikátorok forrása

intézményi nyilvántartás, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szül k együttm%ködési szándékának, az ügy mellett történ elkötelezettségének alacsony szintje, forrás hiánya A kockázat csökkentésének eszköze: együttm%ködés a gyerekekkel, szül kkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Önkormányzati szakemberek, intézményvezetés, tanári kar, a településen m%köd szervezetek, Családsegít Szolgálat

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Er források

Státusz

el készítés alatt

f) Az iskola kapcsolata a szül5kkel Feltárt probléma

Az iskolának van kapcsolata a szül kkel, de rendszeresebbé, hatékonyabbá kell tenni a HH/HHH/SNI tanulók iskolai el menetelének sikeressége miatt

Elérend cél Beavatkozások

Hatékony kapcsolat kialakítás 1) településen található szervezetekkel, intézményekkel, szül i munkaközösséggel stratégia kialakítása a cél 43

elérésének érdekében, 2) a szül i munkaközösség az iskola HH/HHH/SNI arányihoz képest épüljön fel, az arányoknak megfelel en legyen a munkaközösség tagja olyan szül , aki HH/HHH/SNI gyereket nevel. Felel s Partner Határid Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon

Óvoda és iskola Intézményvezet je tanári kar, diákok, szül i munkaközösség, civil szervezetek, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat 2013. áprilisig, majd folyamatos Az iskolának van kapcsolata a szül kkel, de nem túl rendszeres és nem túl hatékony

kapcsolatjavító stratégia elkészítése partnerek bevonásával

Indikátorok középtávon A gyermekek, tanulók szüleinek 80%-val jól m%köd kapcsolat alakul ki. Indikátorok hosszú A gyermekek, tanulók szüleinek 95%-val jól m%köd távon kapcsolat alakul ki. Az indikátorok forrása intézményi nyilvántartás, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok és Kockázatok: pedagógusok, szervezetek, valamint szül k csökkentésük eszközei az ügy mellett történ elkötelezettségének alacsony szintje, A kockázat csökkentésének eszköze: részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Er források Intézmények vezet i, tanári kar, a településen m%köd szervezetek, Családsegít Szolgálat Státusz

el készítés alatt

g) Információ a településen él5, ellátásokban nem részesül5kr5l Feltárt probléma Elérend cél Beavatkozások

Felel s Partner Határid Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon

Az ellátatlanokról az önkormányzatnak nincs pontos adata.

A településen él k pontos nyilvántartása, fontos a probléma megoldása, mivel a tanyavilágban él k száma magas. 1) településen található szervezetekkel, intézményekkel stratégia kialakítása a cél elérésének érdekében, 2) Az ellátásban nem részesül k felkutatása. Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálat, civil szervezetek, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, iskola 2013. áprilisig, majd folyamatos Nincs pontos adat az ellátásban nem részesül kr l

Az információgy%jtés megszervezése partnerek bevonásával. 44

Indikátorok középtávon Az ellátásban nem részesül k 100%-ról pontos adat Indikátorok hosszú Az adatok rendszeres frissítése. távon Az indikátorok forrása önkormányzati nyilvántartás, Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és Terv Kockázatok és Kockázatok: az önkormányzat az ügy mellett történ csökkentésük eszközei elkötelezettségének alacsony szintje, A kockázat csökkentésének eszköze: részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenl ségi Fórum m%ködtetése Er források Önkormányzat, Tanyagondnoki Szolgálat, a településen m%köd szervezetek, Családsegít Szolgálat Státusz

el készítés alatt

45

7. Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalm azása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felel5se

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemz adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges er5forrás

Az intézke-dés státusza2

SNI tanulók számának magas aránya

Az SNI tanulók arányának csökkentés e

Az óvodai nevelés színvonalán ak emelése Az iskola SNI módszerein ek továbbfejle sztése Kémia és földrajz szakos tanári diplomával rendelkez5

óvodavezet

2010. októberig majd folyamatos

10,59%-os arány csökkentése

1-2%-os csökkenés

4-5%-os csökkenés, 6%

Intézményvezetés, gyógypedagógusok

1

igazgató

2010. októberig majd folyamatos

Az SNI tanulók aránya az összlétszámon belül kb. 6%

igazgató

2013.június

Nincs kémia és földrajz szakos tanár az iskolában

0

2

2

Munkaer ,

1

Szaktanári ellátottság nem megfelel

2

A szaktanári hiányosság ok pótlása, teljes szakos

Kódok használata javasolt: 1. el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

46

ellátottság Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalm azása

HH/HHH gyerekek kompetencia mérési eredményei nincsenek nyilvántartva HH/HHH tanulók körében magas a hiányzások száma

Az eredménye k nyilvántartá sa HH/HHH tanulók körében a hiányzások csökkentés e

3

munkaer keresése Intézkedés leírása

Az intézkedés felel5se

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemz5 adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges er5forrás

Az intézke-dés státusza3

A nyilvántartá s bevezetése

Igazgató

2011. június

Nincs adat a HH/HHH gyerekek kompetencia mérési eredményeir l

Minden HH/HHH gyerek mérési eredményér l van adat

Az intézkedés fenntartása

Az intézkedés fenntartása

Igazgató, tanári kar

1

HH/HHH gyerekek szüleivel a kapcsolat szorosabbá tétele Családsegít és gyermekjól éti Szolgálat,

Igazgató

2011. június majd folyamatosan

Magas a hiányzások száma HH/HHH gyerekek körében

A HH/HHH tanulók hiányzásainak 25%-os csökkentése

A HH/HHH

A HH/HHH tanulók hiányzásainak 100%-os csökkentése

Tanári kar, önkormányzat, civil szervezetek

1

Jegyz

2011. június majd folyamatosan

tanulók hiányzásainak 50-os csökkentése

Kódok használata javasolt: 1. el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

47

Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalm azása

Kevés a tanórán kívüli program

A tanórán kívüli programok növelése

A HHH tanulók csekély része vesz részt tanórán kívüli programon

A HHH tanulók 90%-a járjon legalább 1 tanórán kívüli programra

4

civil szervezet bevonása az okok feltárásába, a cél elérésébe Intézkedés leírása

Az intézkedés felel5se

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemz adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges er5forrás

Az intézke-dés státusza4

Igényfelmé rés végzése a tanulók körében

Igazgató helyettes

2011. április, majd folyamatosan

Kevés a tanórán kívüli program

A tanórán kívüli programok 50%.os növekedése

A tanórán kívüli programok 100%-os növekedése

Tanári kar, forrás

1

A probléma okának feltárása, megoldási stratégia készítése

Igazgató

2011.áprilisig, majd folyamatosan

A HHH tanulók csekély része vesz részt tanórán kívüli programon

A HHH tanulók 50%-a részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programon

A HHH tanulók 70%-a részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programon

A tanórán kívüli programok 150%-os növekedése A HHH tanulók 90%a részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programon

Tanári kar, szül k, Családsegít és gyermekjóléti Szolgálat

1

Kódok használata javasolt: 1. el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

48

Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalm azása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felel5se

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemz5 adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges er5forrás

Az intézke-dés státusza5

Infrastrukturális ellátottság nem megfelel

Az infrastruktú ra teljes kör% megteremté se:

Az óvoda tornatermé nek felépítése Az óvoda épületének felújítása korszer% eszközök beszerzése

önkormányzat

2016. augusztus

Nincs tornaterme óvodának

El készületek, tervek

Forrás keresése, megtalálása

Van tornaterme az óvodának

Önkormányzat, intézményvezet

1

El készületek, tervek

Forrás keresése, megtalálása

Felújított épület. Korszer% eszközök óvodában

Önkormányzat, intézményvezet

1

Önkormányzat, igazgató

1

Az iskola épületének felújítása, további korszer% eszközök beszerzése

5

Önkormányza t, intézményvez et

2016. augusztus

Önkormányza t, igazgató

2016. augusztus

az

Fejújításra szorul az épület. Minimális a korszer% eszközök jelenléte az óvodába Fejújításra szorul az épület. További korszer% eszközök szükségesek

El készületek, tervek

Forrás keresése, megtalálása

Felújított épület. Korszer% eszközök iskolában

az

az

Kódok használata javasolt: 1. el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

49

Helyzetelemzés megállapításár a (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalm azása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felel5se

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemz5 adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mér5 indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges er5forrás

Az intézke-dés státusza6

A szül kkel van kapcsolat, de hatékonyabbá kell tenni

A szül kkel a kapcsolat hatékony és eredményes

A településen található szervezetek kel, intézménye kkel, szül i munkaközö sséggel stratégia kialakítása A szül i munkaközö sségben (óvoda, iskola) a HH/HHH/S NI gyerekeket nevel

Intézményvez et k, jegyz

2013. áprilisig, majd folyamatosan

Nem elég hatékony és eredményes a közoktatási intézmények és a szül k kapcsolata

Kapcsolatjavító stratégia kialakítása

A gyerekek szüleinek 80%ával rendszeres, hatékonykapcsol at van

A gyerekek szüleinek 95%-ával rendszeres, hatékonykapc solat van

Intézményvezet k, Önkormányzat, Szül k

1

6

Szül i munkaközösség átszervezése

Kódok használata javasolt: 1. el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

50

A településen él , de ellátásban nem részesül lakosokról nincs pontos adat

Az ellátatlanok feltérképez ése, pontos nyilvántartá sa

A HHH helyzetr l 169 szül nem nyilatkozott

A nyilatkozat ok beszerzése

szül k egyenl részvételén ek biztosítása Információ gy%jtési stratégia kialakítása, az adatok összegy%jté se Kapcsolat felvétel a szül kkel, nyilatkozat ok beszerzése

Önkormányza t

2013. áprilisig

Nincs adat

pontos

Jegyz

2011. április

Nincs nyilatkozat

Stratégia kialakítása, partnerek bevonásával

A célcsoport adatainak összegy%jtése

Nyilvántartás folyamatos frissítése

Önkormányzat, tanyagondnoki Szolgálat, Családsegít és gyermekjóléti Szolgálat

1

Kapcsolatfelvéte l, nyilatkozatok beszerzése

A nyilatkozatok folyamatos frissítése, nyomon követése

A nyilatkozatok folyamatos frissítése, nyomon követése

Intézményvezet k, Önkormányzat, Szül k

1

51

8. Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott közoktatási intézmény vezet i számára feladatul adja, és ellen rzi, a közoktatási szerz dés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követ en 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük m%ködését és pedagógiai munkáját érint , és az esélyegyenl ségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkit%zései; A program értékelésére, ellen rzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történ beépítésének garantálására az Önkormányzat Esélyegyenl5ségi Fórumot hoz létre és m%ködteti (lásd a Konzultáció, visszacsatolás cím% fejezetet). Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségvisel k és közoktatási intézményvezet k felkészültek, legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükr5l az érintett területeken. Az akciótervben szerepl vállalásokról az egyes intézmények az ket érint konkrét feladatokról intézményi szintH akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. Az önkormányzat a Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen m%köd nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk. Az intézmények éves munkatervében tervezi az esélyegyenl ségi terv megvalósítását segít konkrét feladatokat, melyben jelöli a felel söket és a határid ket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását.

52

9. Megvalósulást segít egyéb programok

Az Esélyegyenl ségi Terv végrehajtását segít egyéb programelemek, összefüggések

Kiemelt

Ezek

programelem

meghatározott

alapján

Határid k

Célértékek

Feladatok

Koordinációs

Koordinációért

státusza7

feladat

felel s

feladatok

IPR implementáció

HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

személy

Óvoda iskola átmenet megkönnyítése A HHH tanulók iskolaérettségének vizsgálata .Az iskola társadalmi szakmai környezetének minél szélesebb körben történ bevonása a HHH tanulók iskolai sikeressége érdekében Csökkenjen a lemorzsolódás és a HHH tanulók érettségit adó középiskolába történ beiskolázása növekedjen Az iskola kompetencia mérésének eredménye közelítsen az országos átlaghoz

folyamatos

Kompetencia alapú oktatás, IKT eszközök beszerzése

2010. szeptember

A HHH gyermekek iskolai sikerességének el segítése

3

Az órákon IKT eszközök alkalmazása

3

IPR

–ben

meghatározott

Igazgató, óvodavezet

feladatok végrehajtása

Pályázatok

Igazgató,

teljes

önkormányzat

kör%

megvalósítása

. 53

10. Kockázatelemzés

Cél

konkrét

szöveges

Intézkedés

Az

A

leírása

intézkedés

következményéne

bekövetkezésé

elhárításának,

eredményes

k súlyossága (1-3)

nek

kezelésének

megvalósulá

valószín3sége

tervezett módja

sának

(1-3)

megfogalmazása

kockázat

A

kockázat

A

kockázat

kockázata

Egyre magasabb a tanulási problémával küzd gyermekek létszáma Pályázati források esetleges kimerülése

2

2

Korai fejlesztés, fejleszt foglalkozások, egyéni fejlesztési tervek

3

2

További pályázati lehet ségek, más források keresése

Anyagi fedezet hiánya

3

1

HH/HHH gyerekek kompetencia mérési eredményeine k nyilvántartása HH/HHH tanulók körében magas a hiányzások csökkentése Több tanórán kívüli program szervezése

A tanári kar nem dolgozik a nyilvántartás on

3

1

Állami költségvetési normatívából, önkormányzati kiegészít támogatásokból Munkacsoport felállítása

Nem sikerül a probléma okát feltárni

2

2

Újabb stratégia megtervezése

Nincs forrás, sem anyagi, sem humán

2

2

A HHH tanulók csekély része vesz részt tanórán kívüli programon

A HHH tanulók 90%a részt vesz legalább 1 tanórán kívüli programon

Nem sikerül elérni a célcsoportot.

2

2

A szül kkel kapcsolat, hatékonyabbá

A szül kkel hatékonyabb kapcsolat

A kapcsolatjaví tó stratégia

2

2

Állami költségvetési normatívából, önkormányzati kiegészít támogatásokból, IPR-b l Motivációs rendszer kialakítása gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. Újbóli igényfelmérés Új stratégia készítése, több partner

Sni tanulók arányának csökkentése

SNI diákok magas létszámának csökkentése

Infrastrukturális ellátottság

Az infrastruktúr a teljes kör% megteremté se Teljes kör% szakos lefedettség

Szaktanári ellátottság

HH/HHH gyerekek kompetencia mérési eredményei nincsenek nyilvántartva HH/HHH tanulók körében magas a hiányzások száma

Kevés a tanórán kívüli program

van de kell

54

tenni

kialakítása

Az ellátásban nem részesül k pontos nyilvántartása

Információgy %jt stratégia kialakítása, adatok összegy%jtése

A településen él minden 3-18 éves gyermek szüleinek a HHH helyzetr l nyilatkozat beszerzése

Kapcsolatfelv étel az érintettekkel, nyilatkozatok beszerzése

nem megfelel , nem sikerül hatékonyabb kapcsolatot teremteni Nem jó stratégia kerül megtervezésr e, nem sikerül elérni a célt Nem sikerül beszerezni a nyilatkozatot

bevonásával

3

1

A lehet legtöbb partner bevonása, széleskör% kommunikáció megszervezése

3

1

A nyilatkozat fontosságának megértetése az érintettekkel.

11. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció 11.1. Monitoring Az intézmény éves munkatervében tervezi az esélyegyenl ségi terv megvalósítását segít konkrét feladatokat, melyben jelöli a felel söket és a határid ket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását. A Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenl ségi Fórum ellen rzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felel seinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felel s: Esélyegyenl ségi Fórum vezet je Határid : minden év augusztus 31.

11.2. Nyilvánosság Az iskola Esélyegyenl ségi Intézkedési Terve nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . Az Esélyegyenl ségi intézkedési terv egy-egy példánya a következ intézményeknél tekinthet meg: – – – – –

személyeknél, illetve

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; az iskola honlapján. 55

A program elfogadását megel z en, a véleménynyilvánítás lehet ségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot tart az Önkormányzat, amelyre a szül k, a hátrányos helyzet% csoportok képvisel i, valamint a nevel testületek tagjai is meghívást kapnak. Felel s: Polgármester Határid : az Esélyegyenl ségi Terv képvisel -testületi elfogadását megel z en A véleményformálás lehet ségét biztosítja az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az Esélyegyenl ségi Fórum els ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatatni kell a program megvalósításában elért eredményekr l, a monitoring eredményeir l a település döntéshozóit, tisztségvisel it, az intézmények, szül k és az együttm%köd szakmai és társadalmi partnerek képvisel it. Az Esélyegyenl ségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi újság, televízió és helyi rádió áll rendelkezésre, valamint az iskolai, települési faliújság, és a könyvtár. Az eredményekre az Önkormányzat felhívja a figyelmet az önkormányzat és az oktatási intézmények különböz rendezvényein, beépíti kiadványaiba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzet%ek támogatásának fontosságát, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Felel s: Esélyegyenl ségi Fórum vezet je Határid : minden év október 30.

11.3. Konzultáció és visszacsatolás A intézkedési terv kidolgozásának elfogadását megel z en, az Önkormányzat biztosítja a konzultáció és véleményformálás lehet ségét a fenntartó, szül k, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képvisel inek bevonásával. A végrehajtás menetében összegy%jti és lehet ség szerint figyelembe veszi minden érintett fél (tanulók, dolgozók, szül k, egyéb partnerek) írásban megfogalmazott észrevételeit; kiegészítéseit, javaslatait. Az Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben foglaltak Esélyegyenl ségi Fórumot hoz létre az Önkormányzat.

végrehajtásának

ellen rzése

érdekében

a) Az Esélyegyenl ségi Fórum feladata: - az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megel z id szakban végrehajtott intézkedések el segítették-e a kit%zött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv el készítése képvisel -testületi döntésre 56

- az esélyegyenl séggel összefügg problémák megvitatása - az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

A kiemelt problématerületekre tematikus munkacsoportokat alakít ki, a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kit%zött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezet i egyben tagjai az Esélyegyenl ségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenl ségi Fórum számára. b) Az Esélyegyenl ségi Fórum tagjai: intézményvezet k a fenntartó(k) képvisel i a tematikus munkacsoportok vezet i gyermek- és ifjúságvédelmi felel sök szül k képvisel i diákok képvisel i gyermekjóléti szolgálat

c) Az Esélyegyenl ségi Fórum m%ködése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum m%ködését megfelel en dokumentálni kell, üléseir l jegyz könyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felel st jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenl ségi Fórum felel st jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szül k, egyéb partnerek) észrevételeinek gy%jtésére, aki ezekr l tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkez javaslatokat az Esélyegyenl ségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képvisel -testületnek az Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkez javaslatoknak az Önkormányzat elé terjesztése: Határid :2010. április 15., majd évente minden év augusztus 31.

12. Kötelezettségek és felel5sség - Az intézmény vezet je felel s azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szül k, és a társadalmi partnerek számára elérhet legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az felel ssége annak biztosítása is, hogy az intézmény

57

dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenl bánásmód elvét sért esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény min ségirányítási team-jének vezet je felel s a Közoktatási intézményi esélyegyenl ségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenl ség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A nevel testület minden tagja felel s azért, hogy tisztában legyen az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó jogi el írásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenl séggel kapcsolatos ismereteit b vít képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevel testület minden tagjának felel ssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közrem%ködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenl ség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerz déses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felel ssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenl ségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelez ként, kövesse azt.

Az esélyegyenl séggel összefügg feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felel sek. A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részér l jegyz felel. Az feladata és felel ssége: Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de f ként az oktatási intézmények, szül k és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhet legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségvisel i és a településen m%köd közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezet i minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenl bánásmód elvét sért esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. Emellett az Esélyegyenl ségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz. A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az önkormányzat részér l a jegyz felel, aki egyben az Esélyegyenl ségi Fórumnak is elnöke. Az feladata és felel ssége: az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenl ség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, az Esélyegyenl ségi Fórum összehívása és m%ködtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségvisel5i és a településen mHköd5 közoktatási intézmények vezet5i felel sek azért, hogy ismerjék az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó jogi el írásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenl séggel kapcsolatos ismereteiket b vít képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

58

Felel sségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közrem%ködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenl ség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak. Az intézmények vezet i intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenl ségi Programban foglaltaknak az intézményükben történ maradéktalan érvényesülésér l. Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerz5déses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felel ssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelez ként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jöv ben bele kell foglalni a szerz désbe.

13. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenl ségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felel sét l, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthet k legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz a képvisel -testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felel s személy intézkedik a felel s(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felel sségre vonásáról. Az egyenl bánásmód elvét sért esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felel s személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegend módon járulnak hozzá a kit%zött célok megvalósításához

14. Szankcionálás Ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az érintett felel sök írásban elemzik a sikertelenség okait, megfogalmazva a következ feladatokat, és a javaslatokat az intézkedési terv módosítására. A módosított intézkedési tervet a nevel testület fogadja el. Az intézkedési terv betartása az elfogadást és a fenntartó jóváhagyását követ en kötelez megvalósításban résztvev kre nézve. Értékelése a pedagógus értékelési rendszer része.

a

59

15. Elfogadás módja és dátuma I. Kelebia község Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervét szakmai és társadalmi vitájának érdekében az alábbi fórumok vitatták meg: - Kelebia község Polgármesteri Hivatal, - Gyermekjóléti Szolgálat, - Farkas László Általános Iskola, - Napköziotthonos Óvoda

II. Az itt született észrevételeket, megvitatást követ en az Intézkedési Tervbe beépítettük. III. Ezt követ en Kelebia község képvisel -testülete a Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervet megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.

Dátum: 2010. április ….

____________________________________ Maczkó József Kelebia Község Polgármester

60

Záradék Kelebia Többcélú Kistérségi Társulás / Közoktatási Intézményfenntartó Társulás / Település / Intézmény8 a Település / Társulás / Intézmény Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzés és /vagy Közoktatási Intézkedési Terv elkészültét/ felülvizsgálatát a ……/2010 …… . számú határozatával 2010. ……….. hónap ……… nap elfogadta.2 A dokumentum legfrissebb adatként a 2009/2010 tanév statisztikai adataira épült, illetve csatolt adattáblákként azokat tartalmazza - a Fenntartó nyilatkozata alapján. Kelebia Többcélú Kistérségi Társulás / Közoktatási Intézményfenntartó Társulás / Település / Intézmény Közoktatási Esélyegyenl ségi Helyzetelemzésének (KEH) és /vagy Közoktatási Intézkedési Tervének (KET) készítését segítette, véleményezte és elfogadta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. részér l:

…………………………… Komáromi Mária közoktatási esélyegyenl ségi szakért

3

A fenntartó nevében: …………………………… Mackó József Polgármester/Társulási tanács elnöke

…………………………………………… Oltyánné Kozla Erika Jegyz /Többcélú társulásnál munkaszervezet-vezet

Megjegyzés: 4

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………

Aláírás

8

A megfelel rész(ek) aláhúzandó(ak). Kérjük a további elválasztójellel ellátott esetekben is eszerint járjanak el. A záradék keltezésének id pontján túli, utólagos kötelezettség vállalásokat avagy bármilyen fontos információt pótlapon kötelez megjeleníteni. Amennyiben releváns, kérjük, jelezze itt a pótlap darabszámát…… db 3 Az esélyegyenl ségi szakért nevét nyomtatott formában kérjük feltüntetni, felette pedig aláírással ellátni. Kérjük, hogy a további aláírásoknál is eszerint járjanak el. Az aláírók köre szükség szerint b vítend (pl. kisebbségi önkormányzat elnöke, közoktatási intézmény vezet je – amennyiben a dokumentum elkészítésében aktívan részt vett). 4 Bármely olyan információ, amelyet a megbízott szakért vagy a fenntartó képviseletében lév személy fontosnak tart közölni, aláírásával ellátni. Amennyiben a megjegyzés rovat nem elegend az b víthet , illetve további pótlappal ellátható. Amennyiben releváns, kérjük, jelezze itt a pótlap darabszámát…… db 2

61

Kelt, Kelebia, 2010.április hó…….nap

62