Kedves Olvasónk! Nagy valószínűséggel hazánkban is lezajlik az a folyamat, ami hozzávetőleg fél évtizede

Kedves Olvasónk!

Immár negyvenhatodik évfolyamút írja a szakma legrégebbi és egyben legismertebb lapja: a Magyar Grafika. Lengyel Lajos a kezdetektől 1978-ig, majd dr. Gara Miklós J978-1999-ig szerkesztette. Őket követte Vince András és Búzás Ferenc, majd Burger László, aki főtitkári feladatai mellett gondoskodott a lap szerkesztéséről. Megtiszteltetés és egyben kihívás számomra, hogy a nagy elődök nyomdokain járva lehetőséget kaptam a lap szerkesztésére. Célom elérni azt, hogy a Magyar Grafika a hagyományokra építve és megújulva mind jobban kiszolgálja olvasói igényeit. A PNYME rendezvényei iránt lényegesen többen érdeklődnek, mint ahányan azokon ténylegesen részt tudnak venni. Természetesen a személyes részvételt nem pótolhatja a lap hasábjain egy-egy különösen érdekes előadás kivonatos vázlata vagy egy összefoglaló az elhangzottakról, de hasznos segítséget nyújthat a téma iránt érdeklődők számára. Szakmai tudásunk a technika mai fejlődési üteme mellett háromévente elévül. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, folyamatosan képezni kell magunkat. Az egyesület rendezvényei nemcsak friss információkat adnak, de egyben találkozási lehetőséget is teremtenek a hasonló érdeklődési körrel rendelkezők esz-

mecseréjére; a különböző szakterületeket képviselő kollégák fehér asztal mellett is megbeszélhetik az éppen aktuális kérdéseket, hangot adhatnak véleményüknek. A PNYME, szakmai szempontból a lehető legjobb adottságokkal rendelkező kiadó, semmihez sem hasonlítható előnyökhöz juttatja az elsősorban szakmaiságra épülő lapunkata Magyar Grafikát, s a lapon keresztül olvasóinkat. Aktuális számunk mikro- és kisvállalkozások helyzetével, lehetőségeivel, az EU-csatlakozásra való felkészültségével foglalkozik. A csatlakozással kapcsolatban könnyen lehet, hogy fordítva sül el a puska, nem a megrendelők özönlenek majd hozzánk, hanem a konkurens nyomdák. Több az eszkimó, mint a fóka. A rendszerváltás után gomba módra elszaporodott kisnyomdák helyzete egyre nehezebb. Nagy valószínűséggel hazánkban is lezajlik az a folyamat, ami hozzávetőleg fél évtizede Franciaországban, majd Svájcban átstrukturálta a nyomdaipart. A nyomdák száma csaknem felére csökkeni a piaci ellehetetlenülés következtében. Remélhetőleg nálunk az aranymosás nemesebb terméke marad meg; a piac hajlandó lesz megfizetni a minőséget, s a Mékk Elekek ideje lejár. FALUDT VIKTÓRIA

MAGVAK

CRAFIKA

Mindenkit érint!

A magyar nyomdaipari mikro-, kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni esélyeit meghatározó Európai Uniós gazdaságés iparpolitika 1. rész. A kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szerepe, jellemzése és rövid élettartamuk okai Európában. Az áruk, személyek, szolgáltatások, a tőke és az információ szabad áramlásának a következményei. A kis- és középvállalkozások pénzügyi terheit csökkentő, finanszírozásukat, fejlődésüket segítő és beruházásösztönző uniós programok. Foglalkoztatáspolitika, bérek, minimálbér és munkanélküliség az EU-ban. Az adórendszer, a minőségbiztosító-rendszerek és a környezetvédelem jogharmon izációs folyamatai. 2. rész. Belépés a születő globális piacgazdaságba: Verseny és piac. Az uniós versenypolitika. Közösségi versenyjog és a versenyszabályok. A magyar vállalkozásokkal szemben támasztolt uniós követelmények. Verseny és együttműködés a külföldi cégekkel, üzleti hálózatokkal és vállalatbirodalmakkal. A hazai nyomdaipari kis- és középvállalkozások versenyképessége piacgazdasági körülmények között. Az info-kommunikáció és elektronikus kereskedelem várható nyomdaipari kihatásai. A hazai nyomdaipar felkészítése az uniós csatlakozásra. A csatlakozás előnyei, hátrányai, kockázatai, várakozások és tévhitek. Eiler Emil Bevezető Kétrészes cikkünk megjelenése ulán, belátható időn belül, parlamentünk várhatóan jóváhagyja Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását, és az ország lakossága az urna elé járul majd, hogy véleményét szavazással fejezze ki. Lapzártakor a tervezett harmincegy témából huszonhat esetében már megtörtént a csatlakozási tárgyalások ideiglenes lezárása, és az év végéig feltehetően minden témakörben megtörténik majd az egyeztetés. A globalizációval és európai integrációval foglalkozó cikksorozatunk folytatásaként, a hazai nyomdaipar felkészítésének szándékával, ezúttal a nyomdaipari mikro-, kis- és középvállalkozások várható helyzetével foglalkozunk. Az első részben azt a környezetet vizsgáljuk, ahová majd belépünk, a másodikban pedig azt, hogy utána milyen helyzetbe kerülhetnek vállalkozásaink a piacgazdaság körülményei között. Foglalkozunk a csatlakozás várható előnyeivel, hátrányaival és kockázataival, továbbá a hazai nyomdaipar csatlakozás előtti tervezett, szervezett felkészítésének a feladataival. A felhasznált, ajánlott irodalmakat - az Európai Unió és a European Information Center kiadványait, az interneten elérhető hírforrásokat és

a témakörrel foglalkozó mértékadó hazai szakirodalmakat - témakörönkénti bontásban, a cikk második részének végén foglaljuk össze. A kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szerepe, jellemzői és rövid élettartamuk okai Európában A mikro-, kis- és középvállalkozások EU-ajánlás szerinti definícióit és jellemző adatait az /. táblázat, a lélszámkategóriák szerinti európai megoszlásukat pedig az /. ábra foglalja össze. /. táblázat Vállalatok csoportosítása az Európai Unió ajánlásai szerint Megnevezés

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Foglalkoztatottak száma ,

Éves forgalom (euró)

Éves nettó árbevétel (forint)

Max. 7 millió

Max. 500 millió

Max. 40 millió

Max. 2,5 milliárd

1 -9 10-49

50-249

MAGYAR (iKAFIKA

5

Európai Unió

Magyarország 80 70

66

0.6 I alkalmazott nélküli és ismeretlen számú alkalmazott

1-9 fő

10-49 fö

(Itthon, azonos kritériumok eseten, egy vállalat csak akkor minősül kis- vagy középvállalkozásnak, ha benne a rajta kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25%-ot.) Az ilyen vállalkozások minden nemzetgazdaságban fontos szerepet töltenek be, mert munkahelyet teremtenek és általában nagyüzemileg gazdaságtalanul megvalósítható tevékenységet (is) végeznek. Az EU-ban a munkahelyek 2/3-át biztosítják, az éves üzleti forgalom 60%-át adják, az ipari exportból pedig 40%-ban részesednek. Létrejöttük és megszűnésük folyamatos egyensúlyban van. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a bukásuk kockázata Európában elfogadhatatlanul nagy: az újonnan létrejött kis- és középvállalkozások 50%-a nem éli túl az első Öt évet! Ezt a hazai beszállítók is érzékelik az évente megszűnő 700-800 vállalkozás formájában. (Mértékadó becslések szerint, csatlakozásunk után a kisés középvállalkozások nagy része megszűnhet, vagy ha nem tudják nyújtani a megváltozott környezet által megkívánt minőséget, teljesítményt és versenyképességet, továbbá ha képtelenek lesznek alkalmazkodni a gyakran és gyorsan változó körülményekhez, ha nem rendelkeznek biztonsági tartalékokkal.) Készpénzforgalmuk sérülékeny, sújtják őket a késedelmes fizetések pénzügyi költségei, a magas kamatterhekkel járó, rövid távú bankhitelek vagy számlatúllépések, az általuk kiszolgált nagy cégekkel szemben pedig gyengék és védtelenek. Ez a magyarázata annak, hogy az EU iparpolitikájában az életben tartásuk, támogatáMAGVAR CiKAFIKA

0.8

m 50-249 fő

0 1

1. ábra. A működő vállalkozások létszámkategóriák szerinti megoszlása (%) az Európai Unióban és Magyarországon

0,2

249 tő felett

suk és fejlesztésük kiemelt feladatot jelent. A fentiek miatt tervezik a szerződéses fizetési határidő' bevezetését is. Ha szerződés erről külön nem rendelkezik, akkor - az ajánlások szerint - huszonegy nap lesz a fizetési határidő, késedelmes fizetés esetén pedig törvényes kamatot kell majd fizetni. Az Európai Unió gazdaság- és iparpolitikája Az EU-iparpolitika prioritásai a következők: -Az adminisztrációs jogszabályi környezet egyszerűsítése; -A vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése; -Az információszolgáltatás fejlesztése, a digitalizáció és az internethasználat teljes körűvé tétele; - Az innovatív és munkahelyteremtő kisvállalatok nemzetközivé, transznacionálissá válása; -A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése; -A vállalkozói kultúra, a vállalkozói szellem, az egyes vállalkozói célcsoportok és régiók fejlesztése. Az alappillérek: a négy szabadságelv A célkitűzéseket megvalósító iparpolitika alapját a négy szabadságelv: az áruk, a személyek, a szabad tőke és a szolgáltatások mozgása képezi, továbbá a mindezekhez fűződő információk szabad áramlása.

Az áruk szabad mozgása Ennek alapfeltétele olyan vámunió kialakítása, amelyben nem csak a tagországok közötti vámok szűnnek meg, hanem - minden olyan járulékos adólizelési kötelezettség, amely más tagországok áruit diszkriminálná, - mindennemű importkorlátozás, - az állami monopólium, - az állami támogatás - és minden versenykorlátozó intézkedés. Uniós csatlakozásunk után megszűnnek a határok hazánk és más tagországok között, megszűnik a várakozási idő, a vámok és más korlátozó intézkedések. A fogyasztók bármely tagországban magánhasználatra korlátlan mennyiségű árut vásárolhatnak, s azt - ellenőrzés és származási bizonyítvány nélkül - behozhatják az országba. Már ez maga óriási kihívást jelent a piaci szereplők részére (folyamatos piackutatás, hazai és euromarketing, reklám, specializálódás stb. szükségessége), de segítségükkel a vállalkozók jelentősen növelhetik a saját piaci részesedésüket. A szóban forgó új lehetőségek kb. 5%-kal csökkentik a költségeiket. Ugyanakkor részt kell venniük az EU forgalmiadórendszerében is, amelyre később térünk ki. A személyek szabad mozgása Ezzel a témával előző lapszámunkban, a szakoktatás kapcsán, már részletesen foglalkoztunk. Kiegészítésül annyit, hogy általa lehetővé válik a munkaerő (munkavállalók, vállalkozók, önfoglalkoztatók, szabadfoglalkozásúak stb.) szabad áramlása, amely a hazai nyomdaiparban is megváltoztathatja a munkaerő-piaci helyzetet. A/ Unióban mindenkinek joga van külföldi állásajánlatra jelentkezni, e célból szabadon belépni bármely tagállam területére, illetve munkavégzés céljából ott tartózkodni, vagy letelepedni a munkavégzés megszűnése után is. A letelepedési jog a vállalkozásokat is megilleti. (E jogok a közszolgálati alkalmazásra nem terjednek ki!) A munkavállalót és családtagjait megilleti a nemzeti elbánás elve szerinti bánásmód, a mozgásszabadság, szociális biztonság, szakképesítések elismerése, társadalombiztosítás, tanulás, továbbképzés stb. A tagország állampolgára, aki egyben uniós állampolgár is, sérelmei esetén ilyen ügyekben a brüsszeli parlamenthez fordulhal jogorvoslat céljából. A szolgáltatások szabad mozgása Az ellenszolgáltatás fejében nyújtóit szakipari és kereskedelmi tevékenységre, a szabadfoglalkozású tevékenységre, közlekedési és pénzintézeti

(banki) tevékenységre (szolgáltatásra) nem érvényesek az áru, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások. Ezek a tevékenységek ugyanis bármely tagországban letelepedés nélkül végezhetőek bármely más tagország számára. A határokon átnyúló szolgáltatásnak az alábbi három változata van: - a pozitív vagy aktív szolgáltatásszabadság egy másik országban végzett szolgáltatásra érvényes; - a negatív vagy passzív szolgáltatási szabadság idegen ország (más tagország) szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségét jelenti; - a levelező szolgáltatás esetében csak a szolgáltatás mozog, vagyis a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő a saját országában maradva végzi az ipari, üzleti szolgáltató tevékenységet (ilyen pl. a hálózati grafikai tervezés és a prepress, a nyomtatás vagy bármely postpress tevékenység). A szolgáltatások szabad áramlására Magyarországnak, ezen belül a hazai nyomdaiparnak is, fel kell készülnie, mivel a nyomdaipari tevékenység szolgáltatásnak minősül. Az EU-tagországok 1999. február 1. óta alapíthatnak nálunk egyéni vállalkozást, a magyar állampolgárok pedig 2000. június 1. óta mehetnek az EU-ba egyéni vállalkozást alapítani. A kínálat bővülése és az uniós versenyhelyzet valószínűleg kedvező hatással lesz majd a szolgáltatások hazai színvonalára és árszintjére is. A tőke szabad mozgása A tőkemozgás szabadsága nélkül a közös pénz, az euró működésképtelen lenne. Az ezzel kapcsolatos irányelvek (befektetési szolgáltatások, tőkemegjelcnítes stb.) már beépültek a magyar pénzügyi jogrendszerbe. A tőke szabad mozgásának a lényege: a tőke és a fizetések liberalizálása; a szabad tőkeműveletek joga, a valulakorlátozások és a külön engedélyezési eljárások megszüntetése. A közös pénz megteremtése és működése csak folyamatosan fenntartható monetáris politika bevezetésével lehetséges. Az curó értékállóságát a következő feltételek teljesülése hivatott biztosítani: - az infláció legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legkisebb áremelkedéssel bíró tagország fogyasztói áremelkedésének az átlagát; - az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, és csökkenő tendenciát kell mutatnia; - a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-ánál, és szintén csökkenő tendenciájúnak kell lennie; - a hosszú távú betétek kamatlába legfeljebb 2%-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb kamatlábú tagország átlagát; MAGYAR

GRAFIKA

- a valutaárfolyam leértékelése két évre visszamenőleg nem lehet nagyobb az Európai Monetáris Rendszer (EMS) által megengedettnél. Az információ szabad áramlása Az ezzel kapcsolatos irányelveket, uniós terveket és azok megvalósulását lapunk 2001/5. számában A globális nyomdaipar tárgyú cikksorozat 3. részében részletesen ismertettük. (Az internetszolgáltatás a világon nálunk a legdrágább.) Sajnálatos tapasztalat, hogy a nagy szabadságfok ára és következménye a szubkultúrák és a nemzetközi bűnözés terjedése is. A digitalizáció alkalmazásának általánossá tétele Ez a témakör szintén lapunk fent említett számában, az információs társadalom lélrehuzására irányuló Európai Uniós középtávú programmal foglalkozó cikkben található meg. Vállalatalapítás és új társasági formák az EU-ban A Közösség a vállalatalapítás vonatkozásában is a nemzeti és uniós jog közelítésére, harmonizációjára törekszik. A harmonizációs irányelvek a részvényesek, a hitelezők és a munkavállalók tájékoztatását szolgálják (68/151/EGK). Rendelkeznek a különféle fúziótípusok (beolvadás, összeolvadás) szabályozásáról, illetve a szétválás módjairól (82/89 l/EGK). Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság irányelv (89/667/EGK) a tagállamok eltérő rendelkezéseit hangolja össze. Készülőben van a felvásárlási ajánlatok és & felszámolási irányelv is, amely a működő társaságok életében előforduló fontos eseményeket fogja szabályozni. A nemzeti társasági jogok harmonizációja mellett a közösségi jog létrehozott új társasági formákat is a következők szerint: - Az Európai Gazdasági Érdekcsoport (EGE) olyan gazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenységet végző társasági forma, amely a székhelyét bármikor áthelyezheti egyik tagországból a másikba, miközben társasági jogi léte változatlan marad, nem kell újraalapítani az adott ország nemzeti szabályozása szerint. Alapításához alaptőke nem szükséges. Az EGÉ a tagállami jogok felett áll. Működését kizárólag a tagok szabályozzák. - Az Európai Részvénytársaság (EJJRt, Sociates Europea) a tervek szerint hasonló lesz az EGÉhez. A tagállamok nemzeti joga szerint alakulhatna, fúzióval vagy holdingként. Polgári, illetve kereskedelmi, jogi társaságok hozhatják majd létre, közös leányvállalatként. Alaptőkéje 100 000 euró lehet.

8

MAGYAR GRAFIKA

- Az Európai Szövetkezet, Európai Egyesülés, Európai Kölcsönösségi Társaság önálló tevékenységre feljogosított termelői, kereskedői és fogyasztói szervezet lesz. Az Európai Egyesületek gazdasági tevékenységet segítő szervezetek lesznek, anélkül hogy maguk önálló tevékenységrejogosullak lennének. Foglalkoztatottság, bérek, minimálbér és munkanélküliség az Európai Unióban A kapitalizmusban a vezetőket azért díjazzák, hogy - a profit növelésével egyidejűleg - minden lehetséges eszközzel szorítsák lejjebb a bérköltségeket. A bércsökkentési lehetőségek igen változatosak. Léteznek ma már olyan ágazatok is, ahol megszűnt a gyártás, az előállítókból importőrök lettek. A megbízásokat egyszerűen kiadják különböző termelőknek, akik mindig mások, Indonéziától kezdve Lengyelországon át Mexikóig, vagy akár az Egyesült Államokban is lehetnek, attól függően, hogy éppen hol a legalacsonyabbak a költségek. Csak a mexikói határ mögött az amerikai vállalatok majd egymillió embert foglalkoztatnak, kevesebb mint napi ötdolláros bérért. Egyszerűsíteni, kitelepíteni, termelést kihelyezni, ezek azok a kulcsszavak, amelyekkel a csúcstechnológiákat alkalmazó ökonómia elveszi a munkát a jóléti társadalomtól, és elbocsátja a fogyasztót. Az Európai Unió tagállamaiban és néhány más európai államban a munkaképes lakosság körében a nyilvántartott munkanélküliek aránya tavaly a 2. ábra szerint alakult, ezen belül az időskorúak aránya 30%-ot tett ki. A valóság azonban ennél árnyaltabb, mert ezekben a számokban

Luxemburg Magyarország Szlovénia

mmmmmm

EU15 Csehország

mmmmmmm

Spanyolország Észtország Lengyelország

C

5

10

15

20 %

2. ábra. A nyilvántartott munkanélküliek aránya lavaly áprilisban az Európai Unióban és néhány tagállamában. A valóság a statisztikánál sokkal árnyaltabb

nem foglaltatnak benne azok, aki munkanélküliek ugyan, de különböző okokból az adatfelvételkor már nem szerepeltek a nyilvántartásban. Az átlagból az sem derül ki, hogy Hollandiában tavaly 17,5%-ról 16,4%-ra, az EU-ban pedig 16,5%-ról 15,3%-ra csökkent a fiatal munkanélküliek aránya, és hogy az Spanyolországban 25%-os volt, Olaszországban pedig a 30%-ot is meghaladja a fiatal munkanélküliek aránya (egyes olasz régiókban ez esetenként közelítette a 37%-ot is). 2001 közepén a becslések szerint 13,2 millió munkanélküli volt az Európai Unióban. (Európai Tükör 4. szám, 154. oldal.) A tagjelölt országokban a munkanélküliség eltérően alakult. Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában fokozatosan csökken a munkanélküliek aránya, az utóbbi kellő rátája tavaly az EUátlagnál kedvezőbb értéket mutatott. A felsorolt tendenciák és eszközök természetcsen nem képezik részét az uniós foglalkoztatási politikának, de tendenciák és tények. Az Unió a különféle közösségi programok keretében támogatja és igyekszik életben tartani a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozásokat, amelyek életkora az utóbbi öt évben tíz évvel csökkent. A munkanélküliséget különféle szabályozásokkal, támogatásokkal, folyamatos utóképzéssel, az időskorúak munkában tartásával és régiófejlesztéssel is igyekszik csökkenteni. A minimálbérek alakulását az egyes tagállamokban a 2. táblázni foglalja össze, összehasonlítva azt a hazaival. Az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások működésének stabilitását, növekedését, pénzügyi terheik csökkentését szolgáló uniós Közösségi Programok, vállalkozáseró'sítő, beruházásösztönző ajánlások és pénzügyi intézkedések Az uniós gazdasági és iparpolitikai cél a kis- és középvállalkozások európaivá, nemzetközivé válásának elősegítése, transznacionális vegyesvállalatok létrehozása, és az, hogy ezek élni tudjanak az egységes piac által kínált lehetőségekkel. Fontos még, hogy kiaknázhassák a transznacionális kutatási konzorciumok fejlesztési eredményeit. Javítani kívánják a kis- és közepes vállalkozások hozzáférését a financiális forrásokhoz is. Csökkenteni kívánják c vállalkozások pénzügyi terheit. A célok megvalósítása érdekében középvállalkozás-fejlesztő Közösségi Programokat indítottak be a következők szerint:

2. táblázat Minimálbér néhány Európai Uniós tagállamban és nálunk (2001., Ft/hó)

Luxemburg Hollandia Belgium Franciaország Nagy-Britannia Írország

Spanyolország Görögország Portugália Magyarország

317 809 291 304 282217 273 382 268 081 248 139 127 730 115613 98 448 40 000

(Btuttó ériékek az MNB 2001. szept. 6-ai hivatalos EUR/HUF devizaárfolyamán számolva, 252,43) Forrás: Eurostat, MNtí

A CREA program megkönnyíti a kisvállalkozások hozzáférését a vállalkozásfejlesztési tőkéhez: - növekedési, munkahelyteremtési potenciállal rendelkező innovatív, Ötven alkalmazottnál kisebb létszámú kisvállalkozások létrejöttének és átalakulásának előmozdítására; - a vállalkozói tőkealapok közösségi méretű hálózatának kiépítése, a legjobb gyakorlatok cseréje és képzés-Ösztönzés céljából. Az Európai Bizottság azzal támogatja a vállalkozási tőkealapokat, hogy az induló fázisban segíti őket a működési költségeik maximum 50%ának, azaz három év alatt Összesen 500 000 eurónak a fedezésével. A vállalkozói tőkebefektetéseknek legalább öt évig meg kell maradniuk a befektetés tárgyát képező társaságnál. Az Eurotech Capital program célja a kis- és középvállalkozások által vállalt transznacionális csúcstechnológiájú projektekbe befektetett magántőke ösztönzése az európai vállalkozói tőkések hálózata révén. Az Eurotech Capital tagjai jelenleg 2,4 milliárd euró befektetési kapacitással rendelkeznek, de ebből eddig mindösszesen 230 millió eurót fordítottak kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos transznacionális csúcstechnológiájú projektekbe. A JEVprogram az európai vegyesvállalatok létrehozását ösztönzi, hozzásegítve a kis- és középvállalkozásokat ahhoz, hogy élni tudjanak az egységes piac által kínált lehetőségekkel. Erre a célra 10 000 euró összegig fedezhctŐek a ve gyes vállalat létrehozásának a költségei. Az ETF Start-Up program kereteben az Európai Bizottság kockázati tőkerészvételt biztosít a fiatal vagy innovatív, növekedési potenciállal és MAGYAR GRAFIKA

legalább tízmillió euró befektetéssel rendelkező kis- és középvállalkozásokban a speciális kockázati tőkealapokba való befektetések révén. Az alap tőkéje 50%-ának magánforrásokból kell származnia. Az Üzleti Angyalok Hálózat fejlesztését szolgáló program, célja, hogy a kis- és középvállalkozások a banki finanszírozáson és a formális kockázali tőkén kívül más forrásokhoz is hozzájuthassanak. Az „Üzleti Angyalok" volt vállalkozók, akik a társaságuk eladása után új társaságokba akarnak befektetni és segíteni őket a tapasztalataikkal. A megvalósíthatósági tanulmányokat legfeljebb egy évig, a kísérleti intézkedéseket pedig három évig finanszírozzák. Az l-Tec program célja, hogy ösztönözze a technológiailag innovatív kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos korai befektetésekel. A program kereteben elnyerhető támogatás költségeinek maximum 50%-ál finanszírozzák a ténylegesen eszközölt beruházások maximum 5%-áig, és összességében 500 000 euró összeg erejéig. A Kölcsönös garanciakonstrukciók, támogatása program finanszírozza a kölcsönös garanciatársaságok létrehozását a működési költségek 50%-áig, és legfeljebb három évig. Az alapokat az Európai Beruházási Bank kezeli. A Növekedési és Környezetvédelmi program az Ötven alkalmazottnál kisebb létszámmal működő kis- és középvállalkozások részére teszi lehetővé a környezetvédelmi beruházási hitelekhez jutást. A minimális lejárati idő három év, a hitel nem lehet egymillió curónál nagyobb Összeg, és az kizárólag beruházásra fordítható. Bekapcsolódásunk az Európai Unió VállalkozáserosítŐ Közösségi Programjaiba Az Európa Tanács koppenhágai csúcstalálkozóján döntöttek arról, hogy az integrációs (elkészülés érdekében egyes Közösségi Programokhoz a társult közép- és kelet-európai országok is csatlakozhatnak. Ennek keretében 1998 decemberétől a Közösség a kis- és középvállalkozási programjait megnyitotta a társult országok számára. Az ezekbe történő bekapcsolódással javulhatnak a hazai kis- és középvállalkozások piacra jutási esélyei, és ezáltal nálunk is megismerhetővé, eltérjeszthetővé válhat az Unió vállalkozásfejlesztési gyakorlata, ezért érdemes áttekinteni a számunkra is megnyitott alábbi lehetőségeket: Az Unió az Europartneriat program keretében évente két szakmai kiállítás és rendezvény megrendezését tervezte. Magyarország esetében 1998MAGYAR GRAFIKA

tól rendezvényenként 28 vállalkozás részvételével, kisvállalkozásonként, a rendezés költségeire és propagandára 700 euróval számoltak. Az Interprise program meghatározott gazdasági szektorokban működő kisvállalkozások nemzetközi együttműködésének előmozdítását célozta. Az üzletember-találkozókon részt vevő vállalatok előre rögzített programot bonyolítanak le, amelyek előkészítését a vállalati tevékenységet, profilokat bemutató katalógus szolgálta. Tnterprise programokat évente több tucat alkalommal rendeztek az EU-ban és a csatlakozni kívánó országokban. Az EIC program célja a kis- és középvállalatok felkészítése az egységes európai piac körülményeire, követelményeire. Ezt a feladatot tanácsadással, dokumentációs és könyvtárszolgálattal és az Európai Unió projektjeiben történő részvétellel valósítják meg, az Euro Info Centerek segítségével. (Bővebbet: az [email protected]> é.s a www.itd.hu/cicbudapest.htm címeken.) A Ibex program célja a nemzetközi beszállítói munkakapcsolatok kialakításának elősegítése, újfajta partnerkapcsolatok előmozdítása szervezett vállalkozói találkozók formájában. Ezek különösen hasznosak a kis és nagy cégek közötti minőségi kapcsolatok kialakításának előmozdításához. Az egy-egy rendezvényhez kapcsolódó EU-támogatás nem haladhatja meg az esemény összköltségének a 25%-át. A Distributive Trade program célja, hogy elősegítse a kereskedelem és a forgalmazás területén a kisvállalkozások számára kedvező piaci környezet kialakítását. Ezen belül az ún. pilot projektek a legjobban bevált gyakorlatok tesztelését szolgálják. A Crqft & Small Enterprise program a kézműves szektor és a kisipar fejlesztését szolgálta. A hazai vállalkozások a felsorolt lehetőségek iránt nem érdeklődtek, vagy nem tudtak, nem akartak részt venni bennük. Az Európai Ipari Tanács 2000 decemberében elfogadott 2000/819/EK rendelete meghatározta a 2000-2005 közötti további részvételi lehetőségeket is, amelyekre érdemes odafigyelni. Adóharmonizáció az Európai Unió belső piacán Az egységes piac megteremtése egyidejűleg együtt járt az adóhatárok megszűnésével is. A vámeljárás megszűnése miatt a belső piacon már nem alkalmazható az export és import fogalma, de harmadik országgal fennálló kereskedelmi

3. táblázat Forgalmi adókulcsok az Európai Unió tagállamaiban cs nálunk

Ors/ág Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Nagy-Britannia Németország

Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Magyarország

Elnevezés

ust

TVA, BTW MOMS

TVA FPA ÜB, BTW VAT TVA VAT USt ÍVA

IVA IVA SE ÁFA

Normál kulcs 20 21 25 22 19,6 18 17,5 21 15 17,5 16 20 17 16 25 25

kapcsolatban igen. Az Unión belüli áruforgalom regisztrálását az Intrasat, az Unión kívülit pedig az Extrásat rendszer figyeli. Az egyes tagországok adórendszerei ma még igen eltérőek aszerint, hogy mit, mennyire adóztatnak meg, és milyen adótípusokat alkalmaznak. Különböznek az adófegyelem és adóbehajtás eszközei is. Az adó-jogharmonizálás alapfeltétele a belső piac jó működésének, de az egyes nemzetek eltérő nemzeti érdekei miatt ez nagyon nehezen valósul meg. A forgalmi adók harmonizálása esetében a cél az, hogy az egyes tagállamok nemzeti adórendszerei közelítsenek egymáshoz, hogy csökkenteni lehessen a közigazgatási terheket és az eltérő adókulcsokból adódó versenykülönbségeket. Az adókat a termelési fázisban szabják ki, így a beszedett adó a termék-előállító országé marad. Emiatt azonban az alacsonyabb adókulcsú országból egy magasabb adókulcsú országba történő áruexport során adórendszer eredetű, nemkívánatos versenyelőnyök keletkeznek. Az óriási eltérések a termékek és szolgáltatások árába beépülve, tagállamonként különböző árszínvonalat eredményeznek. A 3. táblázat a tagországok forgalmi adókulcsait tartalmazza. A forgalmi adójele egy rövidítésből + országkódból + több számjegyű azonosítóból áll. Az utóbbi alapján behatárolható az előállító szakmacsoport és az eredet, tartomány.

megye stb. szempontból. (Németországi példa: USt-Id Nr; DE; 145579862.) Ez a megfigyelési rendszer egyes aktív bérmunka-relációkra is kiterjed. A tagállamok fogyasztási adóinak harmonizálása szintén nagyon lassan folyik, mert negyvenféle van belőlük, cs az adókulcsok ma még országonként eltérőek. Ugyanez, a helyzet a társasági adókkal is, mert az egyes országok e téren sem szívesen mondanak le a szuverenitásukról. Az uniós adórendszer ennél részletesebb tárgyalása lapunk feladatkörén kívül esne. A minőségbiztosítás, a szabványok, a termékfelelősség és a fogyasztóvédelem j ogharmonizálása A nemzeti szabványok (nálunk az MSZ) akadályozzák az áruk nemzetközi kereskedelmét. Ennek kiküszöbölésére évtizedek óta folyik a nemzetközi szabványegységcsítés (harmonizáció) az International Organisation for Standardisation (ISO) és az International Ele.ctrotechnical Commission (IEC) felügyelete alatt. A folyamat előrehaladásával párhuzamosan a tagországok az adolt területen felfüggesztik a ncmzeli szabványalkotó tevékenységüket. Az Európai Szabvány (EuroNorm, EN) megszületésekor három eset lehetséges: - a tagországok változatlan tartalommal átveszik az új szabványt, és a korábbi nemzeti szabványt visszavonják; - jogharmonizációs okmányban (HD) rögzítik az átmeneti nemzeti eltéréseket; - az egységes szabványt beléptetik ugyan, de azt csak előzetes szabványnak (ENV) tekintik, és - indokolt esetben - az annak ellentmondó ncmzeli szabványt három évig nem vonják vissza, esetleg még kél évig meghosszabbítják. A műszaki területek harmonizációja az alábbi tevékenységekre terjed ki: - az Új Koncepció (New Approach) szerinti harmonizációkra; - a vizsgálatok és tanúsítványok kölcsönös elismerésére; - az egyenértékűséget kifejező globális koncepció biztosítására; - az értékelés egységének biztosítására. Az uniós műszaki követelményeket tartalmazó minőségbiztosítási EN szabványok tartalmazzák a kötelező termékvizsgálati előírásokat; a vizsgálóés lanúsítóhelyckkcl szemben támasztott egységes tárgyi és személyi követelményeket és a minőségbiztosítási követelményrendszer meghatározását a termékfelelősségi törvény értelmében, az objektív MAGYAR

GRAFIKA

11

3. ábra. A szabványos CE jelölés cs annak a vizsgálóhelykóddal kiegészített változata

gyártói felelősség kinyilvánítása és egyértelmű tisztázhatósága érdekében. Az egységesítési folyamatok eredményeképpen az ipari termékek nagy részén már megjelent egy egységes jel: a CE megfelelési jelölés (Communauté Européenne, CE, 3. ábra). Ha a termék vizsgálatát bejegyzett vizsgáló- és lanúsítóhely végzi, akkor a CE jelet annak a kódjával kell kiegészíteni. A termékminőség-tanúsítás során különféle jelöléseket (modulokat) használnak az alábbi értelmezésben: A = gyártói nyilatkozat; B = típusvizsgálat; C = típusminta-megfelelŐségi vizsgálat; D = a gyártás minőségbiztosítása; E - a vizsgálatok minőségbiztosítási rendszerének tanúsítása; F = a termek minőségbiztosítása; G = minden darabos ellenőrzés; H = teljes körű minőségbiztosítási rendszer tanúsítása. A minőségtanúsítás Egyes ipari termékeknél az EU jogharmonizáció eredményeképpen az eddigi hazai jogrendet fokozatosan felváltják az EU-val harmonizált, illetve honosított törvények, és ezáltal a már említett CE jelölés Magyarországon is kötelezővé váll. Ez a jelölés azt tanúsítja, hogy a forgalmazott termék az EU országaiban a vonatkozó piaei forgalomba hozatali előírásoknak megfelel, A termékekkel szemben támasztott ún. minimális követelmények: a felhasználó egészségvédelmével, biztonságával, valamint a környezetvédelem témakörébe tartozó előírások betartásával kapcsolatosak. Az alapvető szempont az, hogy mindig legyen egy fő felelős, akit a hatóságok, illetve bíróságok indokolt esetben (ha pl. a CE-re vonatkozó előírásokat nem tartották be) megtalálhatnak. A gyártónak megfelelőségi nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a terméke megfelelőségi vizsgálatát az EU tagországok szabályozási rendszerében, a vonatkozó lörvcnyek

12

MAGYAH

GRAFIKA

előírásai szerint végezték. A szabálytalan forgalomba hozatalt az adott ország piacait felügyelő nemzeti hatóság szankcionálja (forgalomból kivonás, pénzbüntetés, elkobzás stb.). Egy átmeneti időszakban a gyártó eldöntheti, hogy a CE jelölést, vagy egyelőre az országa régi, nemzeti előírásait alkalmazza. (Bővebbet: www.iso.ch; www. NewApproach.org/directiveList.asp; Magyar Szabványügyi Testület: www.mszt.hu/MSZTSite/; Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség: www.fvf.hu; Európa Füzetek: „CE jelölés az ipari termékeken, 1; Alapvető tudnivalók".) Fogyasztóvédelmi jogharmonizálás Az európai belső piac létrejöttével 380 millió fogyasztó számára kell minőségi termékekel biztosítani, ezért a fogyasztóvédelem az EU-ban kiemelt fontosságúvá vált. A fogyasztót védeni kell a gyenge minőségű, egészségre káros áruktól, a félrevezető termékmegjelölésektől, a megtévesztő reklámoktól. Ezt a védelmet a belső piacon csak közösségi szinlen lehet megvalósítani. Az Európa Tanács a határozatában a következő fogyasztói jogokat mondta ki: - a tájékoztatáshoz való fogyasztói jog, - a fogyasztói érdekképviseletek kiépítéséhez való jog, - az egészséghez és testi épséghez való fogyasztóijog, - a fogyasztó gazdasági és jogi érdekeinek védelméhez való jog. A fogyasztó a választékdzsungclbcn nehezen ismeri ki magát, ezért biztosítani kell számára a megfelelő tájékoztatást. E célra fogyasztói információs és tanácsadó központokat hoztak létre. A tájékoztatás hatékony eszközei pl. a CE jelölés, a zöld pont stb. (Bővebbet a www.fvf.hu internetcímen.) A környezetvédelmi jogharmonizáció Az EU-ban a közös környezetvédelmi politika háromszáz jogszabályból áll, amelyek egy része irányelv. Ezek minden tagállam részére kötelezőek, tehát Magyarországon a csatlakozás napján, illetve legkésőbb szerződésben meghatározott időpontban, automatikusan életbe lépnek. (Megjegyzendő, hogy 2002. augusztus közepén az EU környezetvédelmi jogszabályok több mint 80%-a már beépült a jogrendünkbe, az év végéig valószínűleg a többi is része lesz annak.) Az ún. horizontális közösségi jogszabályok egy része általános környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, nem szorítkozik egy-egy ipari ágazat, termék vagy kibocsá-

tási típus szabályozására. A vertikális jogszabályok a levegő minőségével, a vízminőséggel, a hulladékgazdálkodással, a természetvédelemmel, a környezetet szennyező zajjal, a toposzférikus (fotokémiai) ózonszennyeződéssel, folyékony üzemanyagokkal, egyéb vegyszerekkel és a genetikailag módosított szervezetekkel foglalkoznak. A 75/442 EGK irányelv a hulladékok kezelését, a veszélyes hulladékok problémakörét, a hulladékgazdálkodást (csomagolást, címkézést, közúti szállítást, hulladékosztályozást, azok exportját és importját, a nyilvántartásuk módját) és a környezeti zajvédelmet szabályozza. A tagországoknak a nemzetközi előírásoknak megfelelő hulladéklerakó és -ártalmatlanító hálózatokat kell létrehozniuk. Az uniós környezetvédelemben a „szennyezőfizet" elv érvényesül: miszerint a hulladékártalmatlanítás költségeit a hulladék előállítójának kell megfizetnie! Valamennyi csomagolóanyag-hulladék sorsáról a 94/62 számú direktíva gondoskodik. Ennek értelmében mindenki, be-

leértve a háztartásokat is (!), köteles a hulladékait szelektíven gyűjteni és tárolni. Az ipari szennyeződések ellenőrzése, a baleseti kockázatok kezelése, az integrált szennyeződésmegelőzés (angolul: Integrated Pollution Prevention and Control) ellenőrzését és az ökocímke alkalmazását az a 96/61 sz. direktíva szabályozza, amelyet 2007-ben egy újabb, továbbfejlesztett előírás vált majd fel. A 73/4Ü4 EGK irányelv megtiltja az olyan detergensek (mosó-, emulgeáló- és tisztítószerek) használatát, amelyek biológiai lebomlása alacsonyabb 90%-nál. Mivel ezek a feladatok a jövőben további jelentős terheket rónak majd a kis- és középvállalkozásokra is, az uniós támogatási programok keretében különféle pályázatokra van lehetőség. Ezekkel fentebb már foglalkoztunk.

Következik a befejező (2.) rész: Ha üt az óra: belépés a születő globális piacgazdaságba.

A Dabasi Nyomda az EU-ban. - Cél az előkelőbb piaci pozíció A Reálszisztéma cégcsoport által 1995-ben megvásárolt Dabasi Nyomdában a privatizációt követően komoly műszaki fejlesztések mentek végbe. Ennek eredményeképpen a gyártható termékek köre jelentősen bővült. A brosúra jellegű kiadványok mellett magas minőségigényű keménytáblás könyvek, agendák, lexikonok hagyják el a nyomda területét. Mára a hazai könyvgyártók sorában az első öt közüli, az élvonalban található a nyomda. Hazánk uniós csatlakozása kapcsán Mádi Lajos, a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy cége számára az első három hely elérését tekintik megvalósítandó célnak. A nyomda belföldön realizált és exportpiacának aránya jelenleg 60-40 százalék. Az export nagy része már most is az EU-ba irányul, és amint azt a vezérigazgató elmondta, ennek aránya Magyarország uniós csatlakozását követően, számításaik szerint, növekedni fog. A Dabasi Nyomda rendelkezik ugyan minőség-

biztosítási tanúsítvánnyal, közvetlenül nem érzékelhető ennek esetleges befolyása a cég piaci pozíciója, megrendelései tekintetében. Az egységes európai piacra bekerülve, az ott folyó versengés számos veszélyt rejt magában. A nyomda csakis úgy tudja jelenlegi hatékonysági mutatóit, az Unióval szembeni árelőnyét megtartani, valamint termelékenységét növelni, ha további műszaki fejlesztéseket eszközöl, és költségeit drasztikusan csökkenti - véli a vezérigazgató. Dabason már most megtalálható a környezetbarát technológia, így e területen a nyomda megfelel az EU-s követelményeknek. A bérek felzárkózásáról szólva a vezérigazgató bízik benne, hogy e területen csak lassú és fokozatos változás fog bekövetkezni. Nagy munkaerővándorlásra nem lehet számítani, hiszen - amint azt Mádi úr elmondta - napjainkban például Németországban is tömeges létszámleépítésekről lehet hallani. Kerekes Péter MAGYAR

GRAFIKA

13

Az Európai Unió küszöbén Interjú Orbán Károllyal, a Codex Rt. vezérigazgatójával

É

fl

Egyre kö/elebb kerülve

szülődés. A Codex Értékpapírnyomda Rt. vezetőjénél érdeklődtünk, hogy a várható belépéssel kapcsolatosan az értékpapírokat és egyéb biztonsági dokumentumokat gyártó cég hol tart a felkészülésben. - Vannak-e kielégítő ismeretei az EU ipar- és vállalkozásfejlesztési politikájával kapcsolatban ? - Lényegesen sokkal többet én sem tudok, mint amennyit a sajtó elárul az embereknek. Hogy mennyiben érinti az EU a nyomdákat, nincs részletes információ. Az köztudomású, hogy majd régiótípusú támogatás valósulhat meg. A régiókon belül pedig különböző pályázati rendszerek léteznek. A pályázatokkal kapcsolatosan majdan egy új iparág is kialakul. Még több információt várok. - Versenyképesnek érzi-e a vállalatát az EU közösségi piacán történő szerepléshez? - A nyomdaipar skálája széles, mindenkit másként fog érinteni a belépés. Úgy érzem, hogy mi a szerencsésebbek közé tartozunk. A Codex nyomda esetében egy középvállalatról van szó, amely közel ötven fővel működik, a gépparkunk fejlett. Az általunk gyártott termékekhez - amelyek főleg biztonsági és egyéb más speciális termék - sok innováció kapcsolódik, ami előnyt jelenthet a jövőt illetően. A speciális termékek piacán is ott vagyunk. Részben, kb. 75-80%-ban, versenyképesek vagyunk. Látjuk, hogy melyek azok a lépések, amiket még meg kell lépnünk, van erre házon belül egy kétéves programunk. - Ismeri a külföldi konkurenciát? - Igen, ha az EU-ról nem is sokat tudok, de ismerem Ausztria, Németország, Anglia miénkhez hasonló termékgyártóit. Úgy hiszem, nincs szégyenkeznivalónk a piacon. - Cége szempontjából hátrányosnak vagy előnyösnek érzi a tervgazdálkodásból a piacgazdaságba történő átlépést? A kérdéssel már 1988-ban találkoztunk. Akkor

egy tízmillió forint alaptőkével induló részvénytársaságról volt szó, amely gépek nélkül, a nulláról indult. Megéreztük rögtön a kezdetekkor, mit jelent a piacgazdaság, amikor a könyvkiadás piacán elindulva két-három sikertelen próbálkozásunk történt. Váltottunk. Két éve végrehajtottunk Budakeszin egy közel 2000 m2-es zöldmezős beruházást. Ma egy korszerű nyomdával, tizennégy heidclbergi nyomóművel rendelkezünk, erős a kötészetünk, szitázunk és más egyéb speciális kapacitásunk van. Tchál a válaszom az, hogy előnyös volt az áttérés. - Alapítana-e vállalatot az EU valamely tagországában ? - Nem. Hasonló feltételek mellett nem szeretnék a Codex konkurenciája lenni. Meg kell tekinteni a feltéleleket: például a munkaerőköltségek ott magasabbak, az adózási fellételek, a forrásadó, a társasági adó kedvezőbb nálunk, mint ott, az áfa viszont itt magasabb stb, Azoknál a cégeknél hátrányosnak, sőt veszélyesnek érzem a csatlakozást, ahol az alkalmazottak köre minimálbérre van bejelentve, ennek a rendbetétele kikerülhetetlen. De a szomszédos országokban, akik nem uniós tagállamok (például Románia) érdemes lenne céget alapítani. - Szükségesnek tartja-e a nyomdaipar szervezett jogi, minőségügyi, szabványosítási, környezetvédelmi, gazdaságpolitikai, adóügyi, foglalkoztatáspolitikai, közös piaci és versenyjogi, EU érdekképviseleti, EU vállalatalapítási, EU beruházási, euróbevezetési felkészítését? - Igen, mindegyiket. Több információra van szükség a felkészüléshez. - A közös piacba lépést csapásnak vagy kitűnő új lehetőségnek értékeli ? - Mindenképpen új lehetőségként értékelem. - Saját vállalatát hova sorolja nagyságrendben a vállalkozói palettán? - Közel ötvenfős, fejlett gépparkkal rendelkező, középvállalat vagyunk. - Milyen idegen nyelven tárgyalóképes a cégük? MAGYAR GRAFIKA

17

- Magam angol és német nyelven igyekszem tárgyalni, van mit bepótolnom, azonban egyre több az olyan alkalmazottunk, aki profi szinten tárgyalóképes angolul, németül. - Milyen további információkat szeretne olvasni az EU-csatlakozással kapcsolatosan a Magyar Grafikában? - Hasznos lenne az olyan információ, hogy például egy német vagy osztrák nyomdatulajdonos számára mit jelent a magyar nyomdaipar. Érdekelne a véleménye, hogy például a majdani

csatlakozás után számíthat-e meglepetésre a magyar nyomdaipar oldaláról, vagy ha befektetőként jönne ide, akkor azt milyen feltételekkel tenné. Akik már EU-tagok, ők hogyan látják Magyarország csatlakozását nem politikai, hanem gazdasági oldalról, a nyomdatulajdonosok, a vezetők és a nyomdászok szintjén. Piacot látnak, konkurenciát, vagy mindkettőt? Ezekről szívesen olvasnék. Persovits József

Uniós csatlakozás. - Pozitív várakozások a Révai Nyomdában A Révai Nyomda Kft. az egyike volt a közepes méretű nyomdáknak, melyei elsőként privatizállak. A privatizációs folyamat, valamint a tulajdonosi kör alakulása eredményeképp a nyomda jelenleg a brit Polestar-csoport - messze a legnagyobb brit és európai független nyomdaipari vállalkozás — 100 százalékos tulajdonában van. Az elmúlt évtized alatt igen gyors fejlődésnek indult a nyomda, és hamarosan Magyarország és a régió legnagyobb magazin- és brosúragyártó üzeme lett. A hazai piac mellett bővülő exporttevékenységgel is rendelkezik, így rendszeresen jelen van az uniós piacon is. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén áll. Ezzel kapcsolatban eddig is számtalan vélekedés, kérdés, aggodalom és várakozás látott már napvilágot lapunk hasábjain. Az alábbiakban betekintést kívánunk nyújtani olvasóink számára azokba a gondolatokba, melyeket Lázár László, a Révai Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója osztott meg velünk a témában. A rra kerestük a választ, milyen várakozásokkal tekint Magyarország uniós csatlakozására, miként változik a magyar nyomdaipar és a Révai Nyomda a csatlakozás következtében, hogyan készül az immár hazánk számára is egységes piacon történő működésre a Révai Nyomda.

1S

MA (IVAR (IKAÍ'IKA

Az Európai Uniós csatlakozás témaköre - amint azt Lázár úr elmondta - nem vált ki benne szorongást. Sokan ugyan misztikusnak tartják az EU-t, a Révai Nyomda esetében a várakozás másképp nyilvánul meg: a nagyvállalatnál immár csak a pillanat eljövetelét várják, amikor is Magyarország belép az Unióba. Ennek főbb okai három területen keresendők. A szakmai tulajdonosi háttér révén élő kapcsolat áll fenn a nyomda és számos EU-beli vállalkozás között. Ezáltal mindaz, amivel illhon és külföldön egyaránt sikeres lehel a cég, vagyis a minta, a mérce és a munkakultúra adott volt és adott lesz a jövőben is. Továbbá mind a műszaki háttér tekintetében, mind a termelési mutatók összehasonlítását nézve a Révai teljes mértékben megfelel egy uniós középkategóriás vállalatnak. Összességében csakis pozitív hatásokkal kell számolni. Az egységes, nyitott piac várhatóan nem fog radikális változást hozni sem a Révai Nyomda, sem az egész magyar nyomdaipar számára. A megrendelők mozgékonysága nem olyan mértékű, mint egy-két másik iparág esetében. A nyomdaiparban a személyes kontaktus, a fizikailag közeli távolság megrendelő és nyomda között fontos tényezők. Ahogy a termelés 99 százaléka jelenleg sem, úgy várhatóan a jövőben sem fog messzire menni. Sok-

szór még a következő városba sem viszik el a megrendelők a munkát, nemhogy egy másik országba. Eltúlzott az a vélekedés, miszerint a nyugatiak majd elárasztják a magyar kiadókat. A lehetőség most is adott, bárki bárhol nyomtathat, mégsem teszik- fejtette ki álláspontját az ügyvezető igazgató. Ha a piacszerzés várhatóan nem is lesz egyszerűbb az EU-ba lépest követően, az exporttevékenység területén a Révai Nyomda szempontjából mindenképpen könnyebbségre lehet számítani. Manapság, ha például nincs bérmunkaszerződés egy uniós kiadó és egy hazai nyomda között, és az uniós kiadó a saját tulajdonában lévő papírra kívánja nyomtattatni a megrendelt terméket, a magyar nyomda bérmunkaszerződés hiányában nem tudja elvámoltatni azt. A bérmunkaszerződés engedélyeztetése viszont komoly problémákat, körülményes és hosszadalmas ügyintézést igényel. Az Unióhoz történő csatlakozással pontosan ezek az adminisztratív korlátok fognak várhatóan ledőlni. Az uniós tagsággal egyszerűsödik az ügyintézés, és azonos feltételekkel már egyszerűbb lesz a megvalósítás. Hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon nyomdáink műszaki felszereltsége milyen szinten áll az Unióban működő nyomdákéhoz képest. A műszaki színvonal kérdésköre szoros Összefüggésben áll a termelékenység, hatékonyság és a versenyhelyzet kérdéskörével. Mindezzel kapcsolatban a vezérigazgató úgy véli, attól nem kell tartani, hogy uniós csatlakozásunkkal a kisebb magyar nyomdák sorozatban mennek majd tönkre. Európában éppúgy, mint Magyarországon nyomdai túlkapacitás figyelhető meg. A talpon maradás feltétele, a fejlődés mozgatórugója a műszaki fejlesztés, és ahhoz, hogy a nyomdák növelni tudják hatékonyságukat, s megfeleljenek a versenyhelyzetnek - az Unióba történő belépéstől függetlenül is -, műszaki feltételeikel kell javítani. A folyamatos műszaki fejlesztés természetesen a Révaiban is a jövőbeni hatékonyság- és termelékenységnövelés feltétele lesz. A Révai Nyomda jelenlegi magyarországi szerepéről, a versenyben elfoglalt helyéről sokat elárul néhány tényadat. Amíg a magyarországi negyvenhárom heatset technológiát prezentáló tekercsnyomó gép közül hét üzemel a Révaiban, addig a Magyarországon ezzel a technológiával megnyomott papírmennyiség több mint 40 százalékát itt dolgozzák föl. Azonban nem csupán a korszerű gépparkkal igyekeznek kielégíteni a legmagasabb megrendelői igényeket. A magas minőségi színvonal elismeréseként a Révai Nyomda TSO 9002 tanúsítvánnyal rendelkezik. Az igazgató úgy véli,

habár valós piaci előny sem most, sem később nem származik ennek meglétéből, hiánya komoly hátrányt jelentheine. Az uniós csatlakozással jelentős környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük a nyomdáknak. A Révai e területen útlörő szerepet tölt be, hiszen 1993-ban elsőként helyezett üzembe utánégető berendezést, amellyel a tekercsnyomó gépek által kibocsátott összes szennyező anyag tökéletes tisztítását el lehet végezni. A bril anyacégnek köszönhetően a vállalat elolt ismertek az uniós környezetvédelmi előírások, így e területen sem számolnak nehézségekkel. Végezetül a bérek felzárkózásáról, a munkaerő szabad áramlásáról szólva Lázár úr a következőket emelte ki. Nem várható, hogy a hazai nyomdászok tömegesen külföldre menjenek dolgozni. A jól képzett szakemberek már itthon is nagyon jól meg vannak fizetve, nincs nagy különbség az uniós bérekhez képest. Kérdéses, hogy egy másodgépmesternek például megémé-c kicsivel több fizetésért Nyugatra mennie. A nyelvi problémák miatt a kommunikáció nehézkes lehet, így a szakmai fejlődés sem garantált. Emellett ott vannak bizonyos előítéletek a Keletről, vagy egyáltalán más országból érkezővel szemben, melyei fel kell vállalni. Itthon a bérek emelkedése az Unióba történő csatlakozást követően nem lehet öncélú, az függ a termelékenységtől. Mihelyst a termelékenység olyan mértékű lesz Magyarországon, mint az EU-ban, akkor a bérek is e szerint fognak alakulni. Hiszen a bérszínvonal a termelékenységet tükrözi vissza. A bérekkel kapcsolatban nagyobb problémát lát a vezérigazgató abban, hogy a nyomdaiparon belül, bizonyos szakmák, beosztások között nagyon nagy a bérdifferencia. így először ennek megoldása várható, a berek közeledni fognak egymáshoz. K.P.

Angol szakfordítás, műfordítás, lektorálás, kereskedelmi levelezés, irodalomkutatás, tanulmánykészítés:

EILER EMIL Telefon/fax: 205-7000 E-mail: [email protected]

MAGVAK GRAFIKA

19

Ahogyan a dorogi Novoprintnél látják

Egyre közelebb van az EU-csatfökozás ideje, egyre többet kellene a nyomdaiparnak is foglalkoznia azokkal a feladatokkal, előkészítő munkákkal, amelyek végrehajtása szükséges ahhoz, hogy iparágunk zökkenőmentesen „vonuljon be" az EU-ba és legyen a nyugati fejlett országok nyomdaiparának megfelelő mása. Erről beszélgettünk a magyar nyomdaipar egyik középerős, jól működő, fejlett technikájú nyomdájának, a dorogi Novoprint Nyomda Rt.-nek elnök-vezérigazgatójával, Miséje Attilával és Bihari Sándor kereskedelmi igazgatóval. A nyomda vezérigazgatójának is az a véleménye, mint sokaknak a nyomdász szakemberek közül, hogy az EU-ban a közepes nagyságú nyomdáknak van jövőjük, mert jó szakembergárdájuk van, aránylag tőkeerősek, illetve adott esetben hitelképesek - ennek következtében már most modern technológiával és technikával rendelkeznek -, cs mivel nem mamutvállalatok, könnyebben és gyorsabban tudnak adott esetben váltani, alkalmazkodni az üzleti partner igényeihez, ugyanakkor minőségileg magas szinten állítják elő termékeiket. Miséje Attila példaként nem is a Novoprintet említette - pedig tehette volna -, hanem a veszprémi Prospektus Nyomdát. A beszélgetésből sajnos az derült ki, hogy a nyomdák illetékesei nem sokat tudnak arról, hogy számukra mit fog jelenteni az EU-csatlakozás, mire kell felkészülni, milyen EU-szabályokat kell betartani, ahhoz mennyi befektetés szükséges, például a környezetvédelem területén, miképpen kell felkészülni egy nemzetközi versenyre stb. Pedig a napok, hetek, hónapok mennek, egyre kevesebb az idő, arról nem is beszélve, hogy az új követelmények teljesítésére már most úgy szükséges felkészülni, hogy fel kell mérni mi a teendő, mi kell, mennyi befektetésre van szükség ahhoz, hogy helytálljanak. Ez a felmérés azt is jelenti, hogy ki kell számolni, van-e és mennyi támogatásra lesz szükség ezeknek a lépéseknek a megtételéhez. Úgy tudják, hogy az EU asztalára rövid időn belüí le kell tenni az ország - így többek között az ipar - fel-

mérését, és meghatározni azt, mire kérünk támogatást. Természetesen ezeket az alsó szinten, a termelőüzemekben kell majd megvalósítani. De ehhez az szükséges, hogy iparági szinten történjen felmérés, segítségadás, felkészítés. A Novoprint vezetői szerint - bár rendszeresen részt vesznek a magyar nyomdaipart összefogó szakmai szövetség, a nyomdaipari műszaki egyesület és a szakszervezet országos és regionális rendezvényein - eddig csak érintőlegesen volt szó ezekről a feladatokról a s/akmai rendezvényeken. Arról semmit nem tudnak, hogy ezek a szervek - elsősorban a szakmai szövetség - állított-e, állít-e össze olyan anyagot, amelyei bele lehet építeni az országos anyagba. Pedig az idő sürget, már most késésben vagyunk. Egy mondattal: nem tapasztalják azt a segítséget, amit elvárnak ezektől a szervektől. Ugyanakkor azt elmondhatjuk -jelentette ki a vezérigazgató -, hogy a mi cégünk tulajdonosai komolyan gondolkodnak nyomdánk jövőjéről, bár ezekben a tervekben - nagyobb nyomdai és kiadói holding létrehozása - az EU-csallakozásból adódó lehetőségekkel és feladatokkal nem foglalkoznak. Az EU-országok nyomdái közül többel van kapcsolatunk, néha még üzleti vonatkozásban is megkeresnek bennünket, de nem jó a tapasztalatunk: érdemleges munkakapcsolat eddig nem jött létre. Úgy látjuk, hogy pillanatnyilag Nyugat-Európának furcsa elképzelései vannak Magyarországról, ugyanígy a nyugati nyomdáknak a magyar nyomdaiparról. Sokszor az az érzésünk, hogy ki akarnak használni bennünket. Azon kell - kellene - dolgoznunk, hogy az EUcsatlakozás után ez megváltozzon. Amint minden felkészítés nélkül is látnunk kell: sok a nyomda hazánkban, nincs szükség ennyire. Főleg a kis nyomdákban a szakmai színvonal is alacsony, ezek a termelői árat is leszorítják, így nincs megfelelő, a minőségre épülő piaci verseny sem. Jelentős lépésekre van szükség ahhoz, hogy a szakmai tudást fejleszteni tudjuk, hogy az erőket összevonjuk középerős vállalatokba. J.G. MAGYAR GRAFIKA

23

Kedves Nyomdász Barátom!

A megszólításról talán rám ismer néhány tisztelt olvasó. Ezzel jelentkeztem ugyanis evekig egy másik szaklap hasábjain. Próbáltam népszerűsíteni a nyomdászok körében a llexográfía technológiáját. Napjainkban már saját szerkesztésű tlcxós szaklapomban is ezzel a címsorral fordulok minden szám második oldalán olvasóimhoz, hiszen a flcxósok is nyomdászok, még ha szegrol-végről is. Engedtessék meg nekem, hogy ezt a megszólítást úgy tekintsem, mint hagyományt, jóllehet, most nem a flexográfia a téma. Illetve, dehogynem. Azaz, az is. Kérem, ne türelmetlenkedjenek, viszonylag gyorsan eldöntőm magamban, hogy mit is akarok. Illetve, hogy miről szeretnék írni. Es persze az írás műfajáról is döntenem kell. Hál kérem, ez az opus PAMFLET lesz. Legalábbis ezt gondoltam ki első nekifutásra. A múlt ködébe vesző középiskolás irodalomtörténeti stúdiumaim alapján úgy emlékezem, hogy ez a műfaj a könynyedebb, de komolyan veendő segélykiállás, figyelmeztetés, közfigyelem-felhívás eszköze. Én pedig most éppen erre készülök. Hogy miért? Azt is elmondom. Mint tudjuk, aki ír, az nem olvas (mondják ezt a firkászok bírálói). Sok igazság van a kritikában, meg persze az is, hogy saját irományai elandalítják a szerzőt. A kötelező restancia is hátráltat (már a Harry Potter is a negyedik kötetnél tart), ezért csak a napokban került a kezembe egy cikk, ami ez év januárjában jelent meg a Magyar Grafikában. Szerzője Vass Sándor, aki nemcsak nyomdász, hanem testi-lelki jó barátom is, arra biztatja a nyomdász közvéleményt, hogy mérjük fel a magyar nyomdaipart. Cikkével, felhívásának minden sorával egyetértek. Mini öreg csatalovat a harci trombita, úgy aktivizált engem is a cikk, hiszen az elmúlt tucat évben tátott szemmel és szájjal néztem, hogyan tűnik el (vagy csak átváltozik?) kedvenc iparágam, szakmáin. A cikk januárban jelent meg, most oklóber van. És nem mér senki. A barátom elmondta, hogy ő hogyan látja a mai nyomdaipart. Megpróbálom azt összefoglalni, ahogyan én látom. Műszaki em-

ber vagyok, tehát adatokra támaszkodom, amikor valamiről beszélek. A nyomdaiparról az utolsó valódi adatokat a rendszerváltás évében láttam. Ekkor volt szerencsém részt venni egy bizottság munkájában, amely az akkori Ipari Minisztérium megbízásából körvonalazta a magyar nyomdaipar hosszú távú jövőképét és a közeljövő tennivalóit. Miután szinte soha, semmi irományt ki nem dobok, alig félnapos kutatómunka árán kiástam magán papírtengcremből az akkor készült művünket. Újraolvasva meg kellett állapítanom a régi vicc alapigazságát, miszerint a teve tulajdonképpen egy ló, csak azt egy bizottság hozta létre. Nos, a nyomdaipar jövőképében és a közeljövő tennivalóiban szinte mindenben tévedtünk. Viszont akkor összegyűjtöttünk néhány tényadatot, amit most örömmel fedeztem fel újra. Az akkori Ipari Minisztérium a hozzá tartozó nyomdákat (valamint az egyéb hatóságokhoz tartozó hivatalos nyomdákat is) adatszolgáltatásra kötelezte. így viszonylag pontos képet kaphattunk a nyomdaipar rendszerváltozás kori állapotáról. Megosztom önökkel. Nagyüzemek száma: 52. Az itt foglalkoztatottak száma 13 840 fő. Kisüzemek száma 514. Az itt foglalkoztatottak száma 6348 fő. Megállapítottuk akkor, hogy a fentieken kívül van még 600-800 kis szervezet (kisszövetkezetek, házinyomdák, tsz-melléküzemágak stb.), akik nem voltak adatszolgáltatásra kötelezve, de nyomdaipari tevékenységet végeztek. E vállalatoknál kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, mint a kisüzemi átlag, de nem jelentősen kevesebbet. Nos a rendszerváltáskor 1166-1366 nyomdaüzem dolgozott. Az itt foglalkoztatottak száma 25-27 ezer fő lehetett. Miután az eltelt évtizedben nem tapasztaltunk tömeges méretű nyomdász munkanélküliséget, (sőt) azt gyanítom, hogy ennyien ma is a szakmában dolgoznak. Ebben az is megerősít, hogy a szakoktatási intézményeink az eltelt időszakban nem csökkentették jelentősen az évenként kibocsátott szakemberMAGYAK GRAFIKA

25

létszámot. Arról sincs tudomásom, hogy a mosónők mellé a nyomdászok is felzárkóztak volna „korán hálás" ügyben. Tehát ezek az utolsó valódi adatok, innét indíthatjuk az eltelt tizenkét év elemzését. Miután a PAMFLET vege felé komoly javaslatom van, ezért csak címszavakat emelek ki. Privatizáció-atomizálódás Ha egyszer valaki meg akarná íratni kedvenc iparunk privatizálásának történetét, akkor néhány nyomda feldolgozásához, attól tartok, nem nyomdász szakembert, hanem krimiírót kellene alkalmaznia. Igen tanulságos lenne akár csak az ötvenkét nagy nyomda gépeinek, berendezéseinek, alkalmazottainak sorsa, ára, hányattatása és az új tulajdonosok nacionáléja. Tetszenek még emlékezni. Itt 13 840 nyomdászt alkalmaztak valaha. A magyar nyomdászszakszervezetnek a nagyüzemekben 98 százalék fölött volt a szervezettsége. Most azl írja a barátom, hogy a szakszervezetnek ma 3000 tagja van. Mi van a hiányzó 10 000 nagyüzemi nyomdásszal? A nyomdaüzemek száma De mii nevezünk nyomdának? A cégbíróságon bejegyzett nyomdász levékenységet feltüntető cégeket, valamint az ipari kamarákban bejegyzetteket? De hiszen 30-50 ezren felüli a számuk. Vajh nyomda a PC-tulajdonos, aki tud Word-ben szöveget szerkeszteni? A három roncs Romayort a pincéjében üzemeltető is nyomdatulajdonos? Könyvkötészeti üzem az, ahol egy kerek asztal és a család az összehordógép? Sajnos, ki kell ábrándítanom a barátomat, szerintem, szám szerint ma nem mérhető fel a nyomdaipar. Akkor mi a teendő? Hát kérem, körül kell nézni, hogyan csinálják ezt azok, akiknél már száz éve befejeződött a vadkapitalizmus. Ezeken a helyeken a nyomda az az üzem, ahol legálisan, valódi ár- és költségviszonyok között, nyomdatermékeket állítanak elő. Valós adatok alapján adóznak, valós mérlegadataik bárki számára hozzáférhetőek. Hgy egyszerűen megírt kezelőprogram segítségével, amit a cégbíróság nyilvános adattárában futtathatunk, fel órán belül komplett céglajstrom állítható elő. Azt tetszik mondani, hogy ez utópia? Dehogy, évenként évkönyvben és CD-n például Észak-Amerika Összes ilyen adata hozzáférhető, kiegészítve az összes üzem vezetőinek nevével, telefonszámával és e-mail címeivel.

26

MAGVAK GRAFIKA

A nyomdászok száma De kit nevezünk nyomdásznak? Az örvendetes ipari, számítástechnikai fejlődés elmosta iparunk éles határait. Az ortodox nyomdász szakmák (szedő, gépmester, könyvkötő) mellé csatlakozott a számítógépet kezelni tudók, a vegyészek, mechanikusok, elektronikusok és még ki tudja kik népes csapata. Ez így van jól, ha már nem győzi a szakoktatás a fejekbe tölteni a tudnivalót. De könyörgöm, miért tűnik el a szakmából a tipográfia? Miért nem érvényes ötszáz év után az aranymetszés? Miért adnak ki ezer oldalas zsebkönyvel ragasztókötéssel? Tessék bemenni egy könyvesboltba, vegyen le találomra tíz könyvet! Ha ön nyomdász, akkor hét esetben sírva fakad. Mert azokat a könyvekel nem nyomdász készítette. Vass Sándor barátom! Milyen kritériumok szerint számoljuk össze a nyomdászokat? Nyomdász munkaadók De vajon kik ők? A jelenlegi szabályozás szerint ma kis hazánkban bárki, bármilyen vállalkozást üzemeltethet, ha van hozzá kedve, ideje és pénze. Nem minősítem ezt a rendelkezést, de tessék elképzelni, hogy a műtős, a beteghordó fiú és a főnővér hármasban alapít kórházat, és gazdasági vállalkozásként üzemelteti. Ha már a 21. században a vadkapitalizmusba léptünk (vissza?), akkor nyúljunk vissza a gyökerekhez. Az 1800-as évek végén itt volt Nyomdász Ipartestület. Volt szabályzatuk, etikai kódexük, foglalkoztatáspolitikájuk, oktatási rendszerük és hiteles nyilvántartásuk. És nem vetlek fel akárkit a testületükbe. És akit nem vettek fel, az nem is nyomdászkodhatott. Nyomdász érdekvédelem Természetesen a szakszervezetre gondolok. Az elmúll negyven évben nem volt szükség rá, tehát szinte minden nyomdász tagja volt, és virult a szervezeti élet. Most ismét szükség van rá, és szerény számítások szerint a nyomdászok líz százaléka tag. Nyúljunk vissza a 1900-as évek elejére. Tökéletes dokumentációja van, miként működött akkor az érdekvédelem. Volt szakmai minimálbér, szolidaritási alap, kollektív szerződés és minden, ami a legerősebb szakszervezetté tette őket. Vegyük elő a régi példát, csináljuk meg mára szabva, és azonnal összeszámolhatjuk, hogy hány nyomdász van az iparban. Mert aki nem méltó a tagságra, az nem nyomdász.

Szakmai szervezetek Most nagyon-nagyon óvatosan kell fogalmaznom, mert nincs szándékomban senkinek sem a tyúkszemére lépni. Alap-, közép- és felsőfokú szakoktatás. Nyomdász munkaadók szervezete. Nyomdász szakszervezet. Műszaki egyesület. Hallomásból tudom, hogy igen gondosan válogatott bizottság már kézbe vette az oktatással kapcsolatos teendők számbavételét. Szomorú vagyok, hogy nincs fórumuk, ahol bemutathatnák, hogy meddig jutottak. Rettenetesen érdekelne, mert a szakma jövője a kezükben van. A nyomdász munkaadókai jól bejáratott szervezet képviseli. Sajnálattal látja az ember, hogy száznál alig több tag érdekeit képviselik, bár a hazai meghatározó nyomdák többnyire benl vannak. Zavaró az is, hogy a tagok fele kereskedőcég. Tessék mondani, mit keresnek a pékek ipartestületében a lisztkereskedők? Nekik nem kéne külön érdekképviselet. A nyomdafesték-kereskedő dönt a nyomdász szakszervezet kollektív szerződés tervezetéről? A nyomdászok szakszervezetével már foglalkoztam fentebb. Ismétlem magam, de fontosnak tartom: vadkapitalista körülmények között nyúljunk vissza az első vadkapilalista időszak tapasztalataihoz (ipartestület, nyomdászszakszervezet), és hasznosítsuk azokat. A műszaki egyesület a szívem csücske. Szakmai tudásom 80 szzalckát ott szereztem a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben. Hetente jártunk barátaimmal, kollégáimmal előadásokra. Szedőkör, korrektorkör, könyvkötőkör, fényképészkör és még sorolhatnám. Húsz-huszonöt fos hallgatóság, parázs viták, nyomdász világmegváltás. Semmi szakmai utazási iroda, szmokingos szimpózium, bizottság bizottság hátán. Csak soksok szakmaszeretet. Ide írok még egy szót, IPARIRÁNYÍTÁS. Tudom, sokan visszahőkölnek ettől a bolsevista kifejezéstől, de én bevallom (miután abban a korban szocializálódtam), hogy nekem hiányzik. Csak egy példát engedjenek meg. Amikor a hetvenes években bizonyossá vált, hogy az ofszeteljárás lesz az uralkodó technológia, az akkor illetékes minisztérium nyomdai főosztálya finanszírozta a nyomdák felkészülését erre az újdonságra. Információs anyagokat, írásos technológiát, oktatást szervezett, készíttetett és fizetett. Tessék mondani, a most fungáló illetékes minisztériumban van nyomdász szakember (nyomdafőosztály

nincs)? Törődik valaki avval, hogy a különböző támogatási projektekhez egy nyomda hogyan csatlakozhat? Nem is ragozom tovább, csak a pusztába kiáltom, hogy „helyzetvan"'. Ugyanis egy cv múlva kis hazánk belép az Európai Unióba, és bevisz minket is, úgy is, mint NYOMDAIPART, még ha pillanatnyilag fogalmunk sincs arról, hogy egyáltalán ki, mi és micsoda vagyunk. Azt viszont, hogy hova kerülünk, egy kis fáradsággal felderíthetjük. Az Unióban valódi piac van. A korrupció ritka, a társadalombiztosítási és adócsalás az átlagember szemében is bűntett, nem pedig össztársadalmi társasjáték. A termelőüzemek előírások, szabályzatok, szabványok szerint működnek, amelyek mindenkire kötelezőek. Még az uborka görbülete is szabványosított. Kíváncsi lennék, hogy az elmúlt tíz évben az itthon megjelent könyvek hány százaléka teljesíti a jelenleg is érvényes „Szabványos tükörméretek" című Magyar Szabvány előírásait. Az Unióban az alkalmazott az alkalmazott. Szakmai szakszervezetek által kiharcolt és kötelezővé tett szakmai bértételek vonatkoznak rájuk, és meg van szabva, hogy milyen feladatokra alkalmazhatók. Nem kisvállalkozók számlázzák le a beigazítást, és szóba sem jöhet az állami minimálbéren bejelentett, zsebből űzetett nyomdász. Az uniós környezetvédelmi, munka- és munkásvédelmi, tűzvédelmi és egyéb előírások, törvények, szabványok a csatlakozás első percétol érvénybe lepnek, és valamennyi magyar nyomdára kötelezőek lesznek. Az üzemi és termelési adatok nyilvánosak, kötelezően szolgáltatandők lesznek. Kedves Vass Sándor! Egy-két éven belül megmérhető lesz kedvenc iparunk. Ha túléli. Ezt a túlélést elősegítendő a hátralévő egy évben fel kellene készülnünk a változásokra. Az ugyanis, ami ránk vár, tételesen le van írva, hozzáférhető, lefordítható, értelmezhető. Ami a szomorú, hogy legkevesebb Öt éve ezt minden felelős szakember tudja. Tessék mondani, miért nem történi eddig semmi? A PNYME mozgolódott, ezt személyesen megerősítem. Vagy kél éve úgy kéthavonta meghívtak egy bizottsági ülésre, amit mindig elhalasztottak. Aztán másodkézből értesültem, hogy egy a PNYME-nél autentikusabb szervezet megsértődött, hogy nem ők szervezik ezt a fontos munkát, és most ők nem tartanak értekezleteket. Persze leMAGYAR

GRAFIKA

27

het, hogy titokban folyik a felkészülés, de attól tartok, igen jó a konspiráció, Hát akkor most mi a teendő? A józan nyomdászteehnológusi ésszel megáldott (megáldott?) ember azt mondatja velem, ha kapitalizmus van, akkor annak a törvényszerűségeit kellene alkalmaznunk. A BIZOTTSÁG-okról ismerik a véleményemet. Mess/e kerüljük el őket! Oda a fontos emberek kerüljenek. Ők persze a fontos munkájuk miatt folyton „be vannak havazva", tehát nagy kárt nem okozhatnak. A valódi munkára meg kell egy csapat. Az élére kell egy megszállott Minarik Ede, a tagokat viszont meg kell fizetni. Kell a csapatba nyomdásztechnológus minél több részterületről (előkészítés, nyomtatás, kikészítés stb.). Legyen benne környezetvédelmi, munkavédelmi, üzemszervezési szakember. Be kell venni számviteli, adó- és pénzügyi szakembereket, szakszervezeti, kamarai tapasztalatokkal bíró éceszgébereket. Ha összeállt a csapat, meg keli őket bízni, DE FŐÁLLÁSBAN! Bányásszák ki a rendelkezésre álló szakanyagból a nyomdaiparra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, szabványokat, ajánlásokat és mindent, ami kellhet egy nyomdaüzem korrekt viteléhez. Ezt az anyagot le kell (ordítani, lektorálni, összerendezni és fogyaszthatóvá lenni a nyomdászok számára. Ennek a csapatnak, ha azonnal összeáll, egy éve van a tűzoltásra, és sok-sok éve arra, hogy a folyton változó szakanyag mindig naprakészen a nyomdász rendelkezésére álljon. Nekem teljesen mindegy, hogy melyik autentikus egylet szervezi meg, DE MEG KELL CSINÁLNI! Az elmúlt tizenkét évben a nyomdaiparral történtekért senki nem vállalja a felelősséget. Ez helyes is, hiszen életünkben először döntöttük meg a szocialista nyomdaipart. Nem tudtuk, hogy kell kapitalizmust építeni. De most már látni lehel, hogy mi következik. Az is látszik, hogy mit kell megcsinálni. Ezért már vállalnunk kell a felelősséget. A tizcnkél évi kapitalizálódás bizonyára eljuttatta a tisztelt olvasót az. igazán autentikus kérdésig. Na, de mibe kerül ez nekünk? Nos, a csarj&t bérköltsége, a ceruza meg a papír kijönne úgy 40-50 millióból évente. (Nagyon hevenyészett a számítás, de ha rászorítanak, akkor kiszámolom.) Ez bizony sok pénz. Mii lehet c mögé odatenni? Az ősszel egy környezel védelmi kiscég egy

28

MAGVAR

CRAUKA

húsz fős nyomda új flexóüzemi telephelyének engedélyeztetését ötmillió forintért végezle el. Az én szaklapom nyilvántartásában 516 flexóüzem szerepel, akiknek ezt az engedélyeztetést még el kell végezniük. Egy egyszerű szorzás azt mutatja, hogy csak a környezel védelem területén, és csak a kis létszámú flexóüzemek 2,5 milliárd forintot fognak kifizetni arra, hogy az Unióban is üzemelhessenek. Bármennyire nem ismerjük a nyomdák számát, azért abban mindenki biztos, hogy legalább háromezer van. Meg sem próbáltam a szorzást, mert a számológépemen nincs elég digit a kijelzéshez. És a többi feladatról még szó sem volt. Ha az általam megálmodott csapat mélyen leszállított áron vagy önköltségen szállítana szakanyagot a nyomdáknak, és evvel csak 5 százalékkal csökkennének a költségek, akkor a csapatot aranyba lehet foglalni. Hohó, most jul eszembe. Talán erre is akadna magánbefektető, ha ilyen jók a számok. Elvégre a fejlett kapitalizmust építjük. Tisztelt Nyomdász Barátaim! A pamfletemnek itt kell pontot tenni a végére. Ismétlem, ez pamflet, ezért rövid. Minden egyes részről külön lehetne regényt írni, de nézzünk inkább előre. Most, hogy előrenézek, az íróasztalomon észrevettem a Magyar nyelv értelmező szótárát. Felütöttem a pamfletnél, és megrémültem. Tudják mi a definíció? Gúnyiral, gyalázkodó röpirat, förmedvény, Atyavilág! Ezek távol álljanak tőlem, és kérem eszükbe ne jusson erre asszociálni! Visszavonom, ez az iromány nem PAMFLET volt. Segélykiáltás, figyelmeztetés, közfigyelem-felhívás. Baráti üdvözlettel Teszár Jenő

Német műszaki fordítást, levelezést, lektorálást, szerkesztési vállal: Péteri Károly technológus mérnök Tel.: 404-9667, (06-30) 274-2577

KBA - Digitálisan minden méretben A „harmadik nagy" nyomdagép gyár, a majd kétszáz éves Koenig & Bauer, az Albert Frankenthal és végül a Planéta egyesüléséből létrejött KBA ez idei IP EX-je lenlétének súlypontja az íves digitális nyomtatás volt. Ennek során több új jelentős fejlesztésről számoltak be. Ezekről adott számot a tavaszi Nyomdász Vándorgyűlésen elhangzott három előadás Thomas Göcke (74 Karát és 46 Karát) és Klaus Schmidt (Genius 52) urak tollából; melyről ezúttal számolunk be olvasóinknak 74 Karát - ezúttul integrált lakkozóművel A világszerte minlcgy nyolcvan példányban eladott 74 Karát digitális ofszetnyomó gépet a birminghami IPEX 2002 alkalmából mutatták be először a nagyközönség számára lakkozóművel egybeépített változatban. A KBA ezzel a fejlesztéssel vállalta, hogy eleget tesz azon érdeklődők cs felhasználók igényének, akik érdekeltek a 74 Karát gépen készült nyomatok egyidejű (inline) lakkozásában és mielőbbi továbbfcldolgozásában. A gép felső részébe, a nyoinómű és a kirakó közé épített, diszperziós lakkal dolgozó lakkozómű munkája lehetővé teszi, hogy a lakkozott nyomatok hátoldala mintegy öt perc múltán nyomható legyen, és - a nyomat telítettségétől függően - a nyomott ív egy óra múltán felvágható. Elő- és hátnyomásnál használható matt és fényes lakk csakúgy, mint a tiszta védőlakk is. Ez utóbbi, fényét tekintve az előző kettő közt foglal helyet. A lakkozás végezhető a nyomógép órán-

Pillantáí: felülről a 74 Karát lakkozómű vébe: jól látható a kamrarákel, a lakk-forniahengcr és a? elszívó

kénti 10 000-es nyomatteljesítményének lényeges csökkentése nélkül, a 74 Karát számára megfelelő szinte valamennyi nyomathordozóra, mint például matt vagy fényes mázolt papírra, 90 és 350 g/m2 tartományban (0,1-0,3 mm). A cél fényes

A lakkozóművel ellátott 74 Karát vázlata (1. lakk-formithenger, 2. lakk-nyomóhenger, 3. infra/forrólevegő-szárító)

MAGVAR GRAFIKA

31

papíron 65 százalékos fényesség elérése védőlakkal, ami telitónus esetén még mindig 60 százalékos fényességet jelent. A Short-runColour-piac terén ez bőven megfelel, mivel e téren a rövid átfutási idő rendszerint fontosabb, mint a csillogás mértéke. Raszterhenger és kamrarákel A lakkot kamrarákellel dolgozó raszterhenger viszi fel a lakkozóhengerre, ami hagyományos gumikendővel van borítva. A lakkozóhenger egyúttal átveszi a kirakómű előtti továbbító-átadóhenger szerepéi a lakkozóművel egyébként nem rendelkező nyomógépekből. A lakkozott nyomatokat négy infrasugárzóval és három fúvókával dolgozó infravörös/termolevegő-készülék szárítja meg közvetlenül akirakóban. A lakkozómű hozzáférhetősége tisztítás és karbantartás céljára, az egyemberes kiszolgálásra megalkotott 74 Karát szellemében kényelmesen megoldott egy kettős változatban készülő (fix és mobil) fellépő lépcső segítségével. Az TPEX kezdetétől fogva a 74 Karát rendelhető a lakkozóművel együtt. Ez az opció tovább növeli ennek a jövőre orientált digitális ofszetnyomó gépnek az alkalmazhatóságát. Korábban szállított nyomógépek felszerelése a lakkozóművel konstrukciós okok folytán nem lehetséges. KBA Genius 52 - az IPEX-re Ahol zónacsavar nélküli festékezésről, gazdaságos, standardizált termelésről esik szó magas kezelési komforttal és reprodukálható, jó nyomatminőségről; ott nemigen lehet szó nélkül elmenni a KBA mellett. A rövid festékezőművel felszerelt 74 Karát digitális íves ofszetnyomó gép és a hasonló újdonságokkal, zónacsavarok és nedvesítés nélkül üzemelő KBA Corlina újságnyomó gép mellé további újdonság került az IPEX 2002 alkalmából; egy újszerű dizájnnal és legkorszerűbb technikával felszerelt nyomógép a világszerte közkedvelt 36x52 cm-es „kis"-olszet formátumban: a KBA Genius 52. A Genius 52 először négy- és ötszínes változatban, a későbbiekben pedig diszperziós lajíkozóművel és szárítóval ellátott négyszínes nyomógépként lesz kapható. A 46 Karattól vagy a 74 Karattól eltérően a Genius 52 nincs ellátva integrált megvilágítással a formakészítéshez. A gépet olyan üzemeknek szánják, ahol rendelkeznek CtP-vel vagy hagyományos, analóg lemezkészítéssel, és színes munkákat készítenek kis példányszámban

32

MAGYAR GKAK1KA

Korszerű, funkcionális és gazdaságos - KBA Genius 52,36x52 cm méretben, kis példányszámú négy- és ötszínes nyomtatáshoz

gyorsan, gazdaságosan; könnyen kezelhető gépekkel és kevés selejttel. A Genius 52 a Metronic AG terméke, a KBA würzburgi központjától csupán néhány kilométerre fekvő Veitschöchheimből. A jó négyszáz főt foglalkoztató Metronic cég eleddig műanyag

A szárazofszei-eljárással működő Genius 52 gépnél a négy vagy öt festékezőmű jó helykihasználással és jól hozzáférhetően egy központi cllcnnyomóhenger köré van elrendezve

kártyák és CD-k nyomtatására alkalmas rendszerek és InkJet nyomtatóberendezések készítőjeként volt fogalom mértékadó szakmai körökben. A KBA a céggel régóta folytat jó személyi és üzleti kapcsolatokat, melyek most a Genius 52 gyártásával intenzívebbé váltak: egyrészt a KBA világszerte kiterjedt kereskedelmi és szervizhálózatának használatával a papír- és karton nyomtatás területén, másrészt kölcsönös know-how-transzfcrrel a rövid festékezőművek terén. A műanyag és kártyanyomtatás piaci szegmensében a Metronic AG maga kívánja forgalmazni a Genius 52 gépet UV-szárítóval és meghosszabbított kirakóval. 46 Karát. - Beszállás a népszerű A3-as piacba A KBA az elmúlt év novembere óta a Presslek Inc. céggel (Hudson, NH, USA) stratégiai partnerségben, elsőként Európában, terjeszti a 46 Karai digitális ofszetnyomó gépet - ezt követi majd a későbbiekben Latin-Amerika és Ázsia. A KBA számára ez azt is jelenti, hogy a cég (a Koenig & Bauer. A szerlc) száznyolcvannégy éves történetében előszörjelenik meg a népszerű A3-as piacon, Az első három gépet még 2001 végén leszállították. Azóta pedig számos megrendelésnek tettek eleget. A 46x34 cm formátumot nyomtató 46 Karai a Presslek innovatív ProFire™ -formakészítő-rendszerével van felszerelve. A közponli nyomóhenger köré V-alakban igen kompakt módon felépített festékezőművekkel a nyomógép első pillantásra erősen emlékeztet nagyobb testvérére, az 52x74 cm formátumú 74 Karatra. A zónacsavarok nélküli Gravuflow™ rövid fcstckezőművel dolgozó 74 Ka-

Kevesebb sclcjtfvvcl az eladható nyomaiig - digitális ofszetnyomtatás: 46 Karát

Egyszerű lemezesére. A PHARLdry Plus nyomóformáii hordozó tekercs néhány kézmozdulattal cserélheti)

rattal szemben a döntő különbség a 46 Karát hagyományos festékezőműve, zónacsavarokkal és négy felhordó hengerrel. Csakúgy, mint a 74 Karát, a 46 Karát is szárazofszel-eljárással nyomtat. Nyomóformaként a Presstek alumínium hordozó nélküli PEARLdry Plus lemezét használja, mely tekéresformában kerül a lemczhcngcrre(-be). Egy tekercs 28 teljes méretű formára elegendő. A kinyomott forma ugyancsak tekercsformában hagyja el azután a lemezhengert. A nagy testvér 74 Karát ezzel szemben közismerten alumíniumhordozós PEARLdry lemezeket használ, melyek egyenként húsz lemezt tartalmazó kazettákból kerülnek automatikusan a két lemezhengerre. Egy-egy ilyen kazettafeltöltés tehát tíz négyszíncs munkához elég. Az Auto-Print rendszer a munkák közötti messzemenően automatikus váltást tesz lehetővé. A monitoron itt a lemezelőhívás indítása látható

Következetesen digitális munkafolyamat A 46 Karát egész sor szabvány adatállomány-formátumot elfogad és felhasznál, mint például PDF 1.3, PostScript vagy EPS. A Mac-ról vagy PC-ről érkező adatok első lépésben egérkattintással lesznek a Dl-szerverre másolva, ahonnan a DI-RIP interpretálja azokat. MAGVAR GRAFIKA

46 Karát műszaki adatok Maximális papírméret: Minimális papírméret: Maximálisan nyomható felület: Maximális nyuintatási teljesítmény: ív vezetés: Nyomathordozó vastagsága: Nyomóforma: Nyomóforma anyaga: A nyomóforma példányszámállósága: T.eme/iováhbít.ás: Lemezesére: Megvilágított lemezek; előhívása: Festékhengerek száma a festékezöműben: Festékzónák előbeállítása: Formakészítés időigénye: Gumikendőmosás: Szárítás: Regiszterállítás továbbnyomásnál: Lézermoduluk száma egységenként: Rácspontmérel: 28 um 1270dpi-nél, RIP: Felbontás: Feldolgozható adatformátumok: A nyomógép mérete (hxszxm) A nyomógép súlya:

A 46 Karát könnyen integrálható azonban »a megrendelők által már használt munkafolyamatokba (Wörkflow-ba), mivel a rendszer nyilolt mindezek fogadésára, mint például Brisque, Apogee vagy Rampage. Más rendszerekből eredő „rippelt" állományok hasonlóképpen konvertálhatók DI-e.szküzökkcl az úgynevezelt Presstek-Bitmap formátumba és onnan közvetlenül továbbíthatóak a gépbe. A gépben rendszeresített Auto-Print program az irányítőpulton megtett egyetlen gombnyomásra elindítja az automatikus lemezcserét, lemezkészítést („levilágítást"), gumikendőmosási és a nyomlatást. Attraktív alternatíva A 46 Karattal a KBA különösen a nyomtatást megelőző műveleteket végzőknek és a kis nyomdáknak nyújt érdekes alternatívát a Quickmaster

34

MAGYAR

GRAFIKA

460x340 mm 100x90 mm 450x330 mm 7000 nyomat óránként (helyi viszonyoktól. papírtől és festéktől függően) álló formátum 0,06-0,3 mm PEARLdry Plus poliészter 20 000 pld. automatikus (tekercsről) kb. 30 másodperc, 4 színhez kb. 2 perc, teljesen automatikus 14 (ebből 4 felhordóhenger) automatikus 2-3 perc (1270 dpi), 4-5 perc (2540 dpi) automatikus infraszáríló a kirakóban (opcionális) nem szükséges f) Pro-Fire modul + 2 levilágítófej 21 ujn 2540 dpi-nél DT-RTP (Harlekin-alapú, opcionális) 1270 dpi: 50 képpont/mm, 2540 dpi: 100 képpont/mm PDF 1.3, PostScript, EPS. T1FF, JPEG, Bitmap 3280x1970x1680 (fellépővel, kezelőpult nélkül) 4500 kg

A 46 Karai kéreszImeLszele. Jól felismerhető a 74 Karatéhoz hasonló kompakt felépítés és a hagyományos, hengeres testé ke ztí mű

Dl Proval szemben, igen attraktív ár/teljcsítmény aránnyal, valamint műszaki és minőségi előnyök egész sorával.

Gépek és berendezések az igényes egyedi könyvkötéshez A hamburgi H.-H. Schmedte. K. gépei a Prosystem-Print kínálatából

A hamburgi Schmcdt cég a hatvanas evek vége óla foglalkozik a kézi könyvkötészetek, különösen a könyvtári kötészetek számára szükséges gépek fejlesztésével és előállításával. E téren három célt tűztek ki és tartanak ma is szem előtt. Először: A könyvek kötésének minősége semmivel sem lehel rosszabb a kézi munkával készültekénél, inkább felül kell múlniuk azt. Másodszor: Ki kell küszöbölni a formátumállítás szükségességét, mivel állandóan változó méretű köteteket kell készíteni. Harmadszor: A gépek, berendezések a kisüzemek számára is elérhetőek kell hogy legyenek, mivel a kötés/etek többnyire kis és középkategóriájú kézműves cégek. Ebben a szellemben jöttek létre az elmúlt jó harminc év PRÁ-kÖnyvkötő-berendezései, készülékei; melyek azóta a kötészeti műveletek mindegyikét lefedik. Könyvtestkészítés A könyvtestkészítés művelete ragasztókötéshez a PKÁCUT segítségével indul. Az Összehordott ívekből álló könyvteslet gerincével lefelé a gépbe helyezzük, majd lábpedállal zárjuk a szorítópofákat. Ezután indul, kétkezes indítással, a gerinc levágása, aminek mértéke 3 és 9 mm között állítható. A gép előnye, hogy a gerinc levágása mellett rovátkolja is azt, ami jelentősen megnöveli a ragasztási felületet, és ezzel növeli a ragasztókötés tartósságál. A ragasztókötés eszköze a (HHS 11 típusjelű) PRÁCOLL. A gép rendelkezik gyorsszorílóval, ami Összefogja a könyvtestet, és a ragaszlófelhordás közben, valamint az ezt kövelő száradás alatt is rögzíti azt. Ezzel megelőzhető a könyv lapjainak elmozdulása az enyvezést követő száradás közben, valamint biztosítható, hogy a nedvesség nem ivódik be túl mélyen; illetve, hogy rossz szálirány vagy műnyomó papír eseten nem hullámosodik a

1

PRÁCOLL HHS 11 gerincenyvező

f

gerinc. A könyvteslet itt is gerinccel lefelé kell a gépbe helyezni. A szorítógerendák zárása után a könyvgerincet végigviszi a ragasztófelhordó-henger fölött, ami egyenletes ragasztóréleggel látja el azt. A könyvgerinc a kiütésnél már ellátható gömbölyítéssel, így elmaradhat a későbbi gerincgömbölyítés. A HHS 32 típusjelű PRÁGLU a gerinc összepréselésére és kézi ragasztó fel hordásra szolgál. A ragasztó fel hordáson kívül a készülék alkalmas a blokkgerincen végzendő egyéb munkához is - pl. kapocskiszedéshez. A PRÁDRY (HHS 12) egy meghosszabbított szárítóállvány, mely fölött háromfokozatú infraszárító gondoskodik a szorítópofákban rögzített, enyvezett könyvgerincek kímélő szárításáról. A PRÁLOMO készülékek közül az egyszerűbb, HHS 25 jelű a könyvgerinc gömbölyítésére szolgáló asziali készülék, manuális működtetéssel; 8-80 mm vastag, legfeljebb 350 mm gerinchoszszúságú könyvtestekhez. A HHS 26 jelű változat pneumatikus működésű; 8-60 mm vastag, maximum 520 mm magas könyvtestekhez. A készülék tartozéka a ragasztott könyvgerinc felmelegítésére szolgáló fütőlap. MAGYAR GRAFIKA

37

A könyvtábla díszítése PRADKCKHHS 23 láblakésziLö

E téren a PRÁGNANT (HHS 30) játszik vezető szerepet, amely minden kézi könyvkötészetben nélkülözhetetlenné vált az üzembe helyezése után. Sokféle kiegészítőjével együtt valamennyi présfóliás díszítés vagy vakdomborítás kiváló eszköze, legyen szó présaranyozásról vagy pigmentfóliák nyomásáról. Vízszintes vagy függőleges sorok nyomtatása csakúgy elvégezhető vele, mint a díszítőelemek préselése. A szövegnyomásra szolgáló írásokon kívül sokféle vonal és díszítőelem kapható hozzá. A legnagyobb megnyomható tábla mérete 500x340 mm. PRÁGNANT HHS 30 táblanyomó gép

Táblakészítés A könyvtáblakcszítő PRÁDECK (HHS 13) a táblalemezek és a gerinclemez pozicionálására szolgál az előzőleg ragasztóval felhordott és az asztalon rögzített táblaborítón. A gerinclemez a két táblától megfelelő távolságot tartó „falc-stég" közé kerül rögzítésre, majd azok ezután lesüllyedve a táblaborítóra helyezik és rápréselik azt. Ezután manuálisan kell felhelyezni az elő- és hátlemezt. A HHS 23 jelű PRÁDECK II. termelékenyebb, pneumatikus működtetésű készülék. Ellátható egy tükörrel is, ami segíl az előzőleg megnyomott táblaborító pontos elhelyezésében. Ez a változat számos kiegészítővel szerelhető fel a termelékenység növelésére és a munkavégzés komfortosabbá tételéhez. Az ezt követő PRÁKANT (HHS 6 E) egy-egy ütemben visszahajtja („beüti") a láblaborítól a tábla belső oldalára. A gép ehhez egy kendőt használ, ami gondoskodik róla, hogy a tábla először ki legyen igazítva, majd elvégzi a beütést. A kendő egyben biztosítja azl is, hogy a borító anyaga mindenhol biztosan a lemezekre simuljon. A két hosszabb oldal (lent és fent) beütése ulán a táblát 90°-kal elforgatva elvégzi a másik két oldal beütését is. A tábla nyitott mérete 15x15 és 60x60 (92x92) cm között lehet. A gép természetesen használható bármilyen keménytáblás kasírozásra is. A beütés után a könyvtáblát rádörzsölni, préselni kell; erre szolgál a (HHS 15) PRÁKASCH asztali (I.), illetve önálló, lábon álló (1T. jelű) készülék. Ez a kis könyökemelős kéziprés kedvező alternatívája a hengeres présnek. Előnye, hogy a középen vastagabb présbetét biztosítja a gerinclemez biztos rásimításátis.

38

MAGYAR

GRAFIKA

A címírások préselésének legújabb fejlesztése a PRÁZIMARK - PMK 202, 203 és 404 típusjelzéssel -, ami a szüvegpréselés teljesen számítógépesített változata. A berendezés a fűtött betűkerck jól bevált módszerét alkalmazza. Újdonság, hogy a betűkerék akár 180 karaktert is képes felvenni; így akár négy írást is használhat egyidejűleg. További újítás, hogy egy kerékben keverhetők a függőleges és vízszintes karakterek, így a tábla és gerinc nyomtatásához nem szükséges forgatni a könyvtáblát. A PRÁZIMARK módszere megegyezik a számítógépes nyomtatóéval. A nyomandó szöveget (cím stb.) PC-dokumentumban kell rögzíteni vagy más adatállományból (diszk, számítógépes hálózat) importálni. A gép üzemeltethető a Windows®95, Windows®98, WindowsNT és Windows®2000 programokkal. A programban azután meg kell adni, hogy a szöveget balra, jobbra vagy középre kell-e zárni. A könyvtáblát ezután az asztalra kell helyezni adott helyre, és a gép a számítások alapján karakterenként elvégzi a kívánt (szöveg)préselést. Ezulán az asztal meghatározható helyre viszi a könyvtáblát, annak eltávolítása végett. A nyomtatás átlagos teljesítménye percenként

középen megnyitva erre helyezzük a könyviestet. Tapasztalatlanabb felhasználók számára segédeszköz segít a könyvlest közepének megtalálásában. A szárny ezután az alsó, kenőpozícióba süllyed. Ekkor a táblát, megnyitva, annak tartójába helyezzük. A szárny ezután felemelkedik, és a könyvteslet a két kenőhenger között felemelve a táblába helyezi, majd a felső pozícióból a könyv eltávolítható. A ragasztóleihordás egyenletes és rendkívül vékony. Ez különösen műnyomópapírok esetében fontos, mert megakadályozza az előzék deformációját, gyűrődését. A kész könyv ezután a könyvprésbe helyezhető. A géppel beakasztható könyvek legkisebb és legnagyobb mérete alapkivitelben PRÁZIMARK 404 tóblanyomó gép

100-150 jel. Ezzel óránkénl 40-50 könyvtábla nyomása végezhető cl, öt-hat soros címeket feltételezve, soronkent átlag tíz karakterrel. A géphez használható választék több száz írás, köztük a svájci Haas cég leginkább használt betűi. A gép használata nem korlátozódik csak a könyvkötészetekre, hanem egyre gyakrabban alkalmazzák nevek írására, pl. ajándéktárgy-készítésnél vagy reklámcikkekhez. Ilyen célú használathoz speciális szoftver kapható. A táhlagerinc gömbÖlyítése A könyvtábla gerinelcmeze a (HHS 17) PRÁRUND készülékkel végezhető. A gépben egy fűtött köracél rúd gömbölyíti a tábla gumibetéten nyugvó gerinelemezét. A gerincvastagság 12 és 120 mm között lehet, bármiféle állítás szükségessége nélkül. A gép egyenletesen, hibátlanul gömbölyíti a tábla gerincét. A készülékkel óránként 250-350 könyvtábla hátlemez gömbÖlyítése végezhető el.

Könyv vastagság Könyv szélessége Könyv magassága HHS 1805 S típusnál

Minimum

Maximum

2 mm 110* mm 340 mm 440 mm

80-90 mm 450 mm

* Külön tartozékkal: 70 mm

Préselés és nyflásbccgetés A könyv bcakaszlás utáni préselésének eszköze a HHS 21 típusjelű PRÁFORM. A gép különlegessége, hogy a könyvpréseléssel együtt a nyílásbeégetést is elvégzi. Ehhez a két préspofa a szélén, külön prcslcvcgővel működtetett, fűlött léniával van ellátva. A könyv pontos elhelyezését, pozi-

A könyvtest egyesítése a könyvtáhlával A beakasztás ideális berendezése a PRÁLEG (HHS 1805). A gép egyesíti a termelékenységet annak előnyével, hogy nem igényel szinte semmiféle formátumállítást, A folyamatosan ellérő méretű könyveket kikészítő, pl. könyvtári könyvkötésnél ez döntő szempont lehet. Emellett formátumtól, vastagságtól, a könyv „kézreállóságától" függően óránkénl 80-120 könyv beakaszlható vele; szériagyártásnál pedig akár 250 példány is elkészíthető. A gépen középen helyezkedik el a szárny,

PRÁLEG HHS 18t>5 beakasztó gép és PRÁFORM HHS 21 könyvprés és nyflásbccgctö MAGYAR GRAFIKA

cionálását megkönnyíti egy segédeszköz, mely megmutatja a nyílás helyét. A préselés megindításával a gép először a könyvleslel préseli, majd röviddel ezután a fűtött léniák pontos és határozott, tartós formát adnak a könyv nyílásának, mivel a még folyékony ragasztó a hő hatására gyorsan megköt. A nyílást így mintegy meghegeszti. A könyvtáblák közötti összekötő papírt nem tartalmazó táblákba való beakasztásnál; ami már az egyedi könyvkötésnél is általánossá vált, előnyös a PRÁFORM használata. A nyílás utólagos besütése, formázása közel nem ad azonos eredményt, mivel az egyszer már megkötött ragasztó nem reaktiválható.

Összefoglalás A PRÁ-készülékekkcl a könyvtárak könyvkötői számára a hamburgi Schmedt cég részéről a célszerű kisgépek egész sora áll rendelkezésre ahhoz, hogy munkájukat az egyre szigorúbbá váló piaei feltételek követelményeinek megfelelővé tehessék. Ezekkel a berendezésekkel a kisüzemeknek is esélye van arra, hogy felszerelje magát az EU-piac számára végzendő munkákhoz; mivel a piacok nyitásával az árverseny tovább fog erősödni. A kötészetek számára adva van egy sor berendezés a produktivitás emelésére, munkájuk komfortosabbá tételére vagy a minőségjavítására.

Adós, fizess! Kecskeméten, a MNYSZSZ regionális találkozóján Kézai Zsolt a Papírnagykereskedők Magyarországi Egyesületének képviseletében előadást tartott - a tények és számok tükrében - a nyomdák fizetési hajlandóságáról. Meglehetősen baljós képet vázolt a jövőre vonatkozóan azok számára, akik lejárt számláikat hatvan napon túl sem tudják rendezni.

A hazánkban nyomdai felhasználásra eladott papírok 80 százaléka a Papírnagykereskedők Magyarországi Egyesületébe tartozó cégek közvetítésével jut el a nyomdákhoz. A forgalmi statisztikák és a pénzforgalmi helyzet sajnos nincsen szinkronban, a fizetési morál meglehetősen rossz. Az Europapier, a Papyrus, a Schneider Papír és az Ecco pillanatnyilag hárommilliárd (!) forint lejárt fizetési határidejű követelést tart nyilván, mintegy ezeregyszáz magyar nyomda felé. A halvan napja lejárt határidejű számlák összege 1,7 milliárd forintra rúg. Az említett számok alapján, Magyarországon ma öt-hatszáz nyomda felszámolható helyzetben van - vélekedik Kézai Zsolt. A papírkercskedő cégek hozzávetőleg tízmilliárd forinttal finanszírozzák a papírszállítás oldaláról a magyar nyomdákat. Ennek az összegnek - Kézai Zsolt becslése alapján - a fele lejárt tartozás.

40

MAGYAR

GRAFIKA

Az uniós csatlakozásra való felkészüléssel már most foglalkozni kell. Azoknak a cégeknek jobb a túlélési esélyük, akik nem küzdenek fizetési ne-hézségekkel. Nyilvánvaló, hogy a nyomdák zöme nem kalózkodásból kerül a késve vagy egyáltalán nem fizetők körébe, de minden nyomdának el kell gondolkodnia azon, Kézai ZSÜU hogyan kezelje vevőkörét, mit kezdjen azokkal a kintlévőségekkel, aminek összegével a saját működését finanszírozza. A nemfizetés lovábbhárul a papírszállítókra, akik ezt a terhet már nem tud-ják átvállalni, ezért drasztikus intézkedésekre készülnek. EV.

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség a környezetvédelmi termékdíj törvény módosításáról Dr. Pcller Katalin főtitkár tájékoztatója

Szeptember 10-én levelet kaptunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárától, amelyben szeptember 12-crc egyeztetésre hívja a Szövetséget a termékdíj törvénymódosítási javaslata tárgyában. A törvény módosítás leglényegesebb pontja szcrinl a törvény kiterjedne az információhordozó papírokra. A javasolt termékdíjmérték 13 Ft/kg. A hatályba lépes időpontja: 2003. január 1. A javaslat, a tankönyv kivételével, kiterjedne minden nyomdaipari termékre, illetve a tudományos vagy ismeretterjesztő kiadvány esetében 50 százalékos a díjtétel. Még ugyanezen a napon a Szövetség lillakozó levelet juttatott el a minisztériumnak. Ebben az alábbiakat kifogásoltuk: - A szeptember és január közötti időszak olyan rövid, hogy nem lehetséges a végrehajtási rendelkezések kidolgozása. E nélkül pedig a hulladékbegyűjtő és -feldolgozó rendszer - amely az egyetlen módja a termékdíj költségvetési alapba történő befizetésének elkerülésére - nem állítható fel. Egyébként sem előkészített a javaslat, hiszen a szándékot korábban nem jelezték. - Ellenezzük a díj mértékét, mivel azt semmilyen számítás vagy elemzés nem támasztja alá. Az pedig alapvető szakmai tévedés, ha a nyomtatott kiadványokat össze akarják mosni a csomagolásipapír-hulladékkal. - A kirótt díj milliárdos terhet róna az ágazatra, amelyet biztos hogy nem tud érvényesíteni az áraiban. Az ügyben konzultáltunk a Magyar Lapkiadók Egyesületével és a MKKE-vel. Mindkét szervezet álláspontja - bár más-más aspektusból - egyezett a miénkkcl. További egyeztetés folyt a Gazdasági Minisztériummal, amely a hivatalos megbeszélésen képviselte álláspontunkat. Szeptember 18-án a Népszabadságban megjelent cikkben Koródi Mária bejelentette, hogy a tervezetet átdolgozásra visszavonják; illetőleg az új javaslat értelmében már csak azokra a reklámkiadványokra terjesztenék ki a termékdíjat, amelyek felületének több mint 75 százaléka tartalmaz rek-

lámot. Az előzetesen megküldött levelünkre még nem érkezeti reagálás. A friss információk alapján - noha hivatalos tájékoztatást nem kaptunk a minisztériumtól a javaslat elvetéséről - egyeztetünk a reklámkiadványokat gyártó nyomdákkal, valamint a Reklám Szövetséggel. Ezek íigy elembevétel ével újabb - vélhetően - tiltakozó levelet küldünk a minisztériumnak, hiszen az alapproblémák megoldását változatlanul nem látjuk rendezettnek. Figyelemmel ajavaslat uniós előírásra vonatkozó hivatkozására, közvetlenül megkerestük az európai nyomdász szövetségeket az ügyben. Az első reakciók szerint ilyen adó vagy adó jellegű díj az Unióban nem létezik, azonban működnek olyan, a papírgyárak által létrehozott szervezetek, amelyek a begyűjtő- és feldolgozórendszert megállapodás alapján működtetik. E szervezeteket szintén a papírgyárak finanszírozzák üzleti alapon. A fő hangsúly a kommunális papírhulladék begyűjtésén és feldolgozásán van. Különös tekintettel arra, hogy a nyomdák esetében szinte kivétel nélkül megoldott a kérdés. Egyéb információk szerint várható, hogy a csatlakozást követően a most javasolt módosítást meg kell szüntetni, hiszen az nem EUkonform.

Német szakfordítást, lektorálást, levelezést vállal

Wertheim Győzőné vegyészmérnök Telefon: 281 -2249, fax: 281-0115 Mobil: 06-20-480-3123 E-mail: [email protected]

MAGYAR

GRAFIKA

43

Tótfalusi Kis Miklós nyomdokain MAI MAGYAR BETŰTERVEZŐK

A Magyar Grafika idei első számában tavaly végzett grafikusunk. Csatái Péter betűtervének bemutatására került sor. Nem sokkal később a Kolozsvárott rendezett emlékünnepségen a mai magyar tipográfiáról tartottam rövid beszámolót. Az alábbiakban ennek az anyagnak a betú'tervezésről szóló képes összefoglalófát adjuk közre. Gyorsan és néha könyörtelenül változó korunkban, ahol a telekommunikáció s egyre inkább az elektronikus média rabjaként mindennapjainkat úgymond szellemi gazdagságban és a modern kor komfortjában töltjük, életünk gond nélkül múlhat el. A kolozsvári tudós előadások bőven foglalkoztak Kis Miklós példamutató életével. Nem tudom, vajon a Biblia kinyomattatásának feladatával Amszterdamba került reformátor mit tudott a tipográfiáról, de életére döntő változást hozott a hollandiai út. Ettől fogva alapvetően e szakmának szentelte figyelmét. Ereje, kitartása és alkotókészsége bennünket tett gazdagabbá. A tipográfia elsősorban mesterség volt, ma is az, és művészet is - amúgy. Tótfalusi Kis Miklós eredetileg nem volt sem betűtervező, sem tipográfus, de nyomdász sem. Az az út amit a maga elkötelezettségével és kitartásával bejárt, a míves holland antikva 46

MAGYAR GRAFIKA 2002/5

megalkotásától a küzdelmesen nehéz kolozsvári évekig - a mi számunkra ma sem nélkülözhető eleven példa. Valljuk be, Kis Miklós térben és időben távol került tőlünk. Mégis, ha utódaira gondolunk ez az összefoglaló is bizonyára igencsak vázlatos, néhol önkényesen hangsúlyozott talán, és tökéletlen. Az, hogy mai, az elmúlt néhány évtizedet érintheti csupán. És mindenekelőtt azokról essék szó, akik munkásságukkal - szerintem - a legközelebb kerültek Tótfalusi Kis Miklóshoz. Elsőként néhai professzorunk Haiman György, a valamikori Typo-grafikai tanszék tanszékvezetője, aki könyvével, amely 1972-ben jelent meg, alapos és máig mértékadó feldolgozását nyújtja Tótfalusi Kis Miklós szakmai életének. Nevéhez köthető a korábban Anton Jansonnak tulajdo-

nított, és Kis Miklós hollandiai éveiből keltezhető betű metszőjének - a korabeli nyomtatványok összehasonlító eljárásokkal is igazolt - azonosítása. A tanszék másik tanára még szorosabban kötődött a betűmetszéshez, lévén hosszú éveken át a (néhai) Első Magyar Betűöntöde főmérnöke. Nagy Zoltán szinte mindent tudott a betűkről, a nyomdai betűgyártás teljes folyamatát ismerte, életében féltucatnyi akcidens munkákhoz illő betűtípust tervezett munkaadójának. A Kalligráfia, Ecsetírás, Reklám kurzív más és más karakterjegyekkel bírt, és a magasnyomtatás rohamosan halványuló évtizedeiben valamennyi jelentősebb nyomdában megtalálható volt Magyarországon. Legnagyobb sikerét jelentő abc-je a Margaret az ITC nagy nemzetközi pályázatán, New Yorkban nyert harmadik helyezést. Betűjét akkortájt - mondhatni természetesen - a honi ipar nem vehette birtokába, de terjedése a dtp-nek köszönhetően mára már pótolta lemaradását. A digitális feldolgozás volt hallgatóinak önzetlen munkájaként vált valóra. A betűtípus azóta teljes családdá bővült. Egyik tanítványa, Bujáki László 1990-ben, a mester hetvenedik születésnapjára 12 számozott példányban készítette el Nagy Zoltán A betűtervezés technikája című unicum kötetét.

Rmr

Érdekesnek találtam Blkfalyi kis a betűjének formáját, en, és néhány hasonló részielet felhasználtam. Méshol is kerestem aszokallanságot, igyaiakuii Ki a kisg, az Ivekben lapíion formák, a beszúrások túlhangsúlyozása folytán ez a betű leit az egyik jeiiegzetesaége a ttpusnak, 09.

A (alpakát úgy helyes megformálni, hogy az aisö taip aiui és a fölső fölül befelé íveljen, a fővonal felé. Ha ezt az ivet eihagyjuk, a talp kidudorodni látszik. (3a. ábrát Aváz!aikészi(ésnól*s a felrajzolásnál nem forditouam gondot a iálpak hosszának egységességére. Ennek és a sapcsolöcfö részeknek a korrigálása néhány heti munkámba kerúü.

A beiűtávolságoí a betűk fővonalai közólt Kel! mérni, de a ialpakai úgy helyes alakítani, hogy a közök a találkozó talpaknál 15 egységesík legyenek. A betűöntők meg arra is figyelmet fortíüotiak, hogy pi az rrt talpai között a twisö hézag egyezzen az egymás meltóáilttott m-ek talpat kftzt kialakuló távolsággal. 140. ábra*-

Egyetlen oldal Nagy Zoltán betűtervezésről szóló kötetéből. KalligTáfia és a Reklám kurzív a vahmiikori Kossuth Nyomdából let az útlevélből és a/, eredeti betűmetszéssel szedve. Szerény kárpótlás, és kevéssé ismert epizód, hogy a Margaret egy speciális változatánakelkészítésével bízták meg, s a magyar útlevelek készítéséhez ezt az írást használták. Markáns egyénisége, szakmaszeretete ösztönzi a fiatalokat. Az Iparművészeti Egyetem hallgatói közül évről évre akadnak olyanok, akik betűtervezéssel próbálkoznak.

&z iifckívél a világ összes országába érvényes

Az útlevél a világ összes országába érvényes

budapest apc cegléd sümeg egcr miskolci

A szűk kört alig tágítva, de még a Magyar Iparművészeti Egyetem keretei között feltétlenül fontos - és szomorú kötelességem is - a pár éve eltávozott Virágvölgyi Pétert nevesíteni, aki Haíman Györgyöt követte a tanszakvezetésben. Az általános iskolai írásoktatás reformtöve kvéseí mellett, amit már diplomájának is céljául tűzött ki, két saját betűtervet is készített. A Firafelder sajátosan szögletes és hegyes betűtalpaival egyfajta átmeneti antikva groteszk stílusjegyekkel. MAGYAR GRAFIKA 2002/5

47

Virágvölgyi Péter írás oktatási segédlete elsősöknek Az Írástanítás refonnja: fedlap és egy saját kézírásos mintaoldal a javaslat népszerűsítéséhez Fhafehier

betűtípusa

Firafelder

abcdefghij

ABCDeFGHIJKL khnnopqr MNOPQRSTUV stuvwxyz WXYZÁÉÍÓÖÜ 12345678

VvP. betűje

Egyszeregy tmitíc követ, akit szokó* szerint fékezettek Mátyás kiinkj udvarAtm, a kapun át l^epíltantirtt, éi m&ftMtti a esoúáíafáB füqg&kzruket. tgij kuné megállt majd kimúnézttt, b színit dkáprázvtt a szrnu, anuhrra paioiútm^jpilíanMta. MtűjirúmuUa a aarnakokmijy agádat, az arany- és ezüsttárgyak gazdagságát nng a sok kincset, A swk $Z$ffji§ anmjíni nuíjzííimrta, kinpj míndxn numdamtmlójiit elfiUjküc. fiút núq mikor odaért a kimüj elé, akinek naijy szenui wérími ftmnftnk! íiípj m&jyedt, henry semmi mást rum tudott mondani, űsat at iámételatíte: A aáázárköjzántf

48

MAGYAR GRAFIKA 2002/5

Másik betűjével a Zeebevellel életének utolsó hónapjaiban jelent meg és nyert díjat A Szép Magyar Könyv versenyén Stefan Zweig Buchmendel című kötete, amelyet még a fiatal Haiman György fordított, szedett ki Gyomán és a mesternek szóló tisztelgés okán a Borda Antikvárium nyomtattatta ki a Typo-grafikai tanszék műhelyében. A Haiman-i emlékezésnek egyedülálló példája, hogy a tanítványok közül többen: Orosz István, Felvidéki András, Gyárfás Gábor és Kiss István is elkészíthette e Zweig novella tipográfiailag egyformán becses, saját ihletésű kötetét, s azok rendre díjakat hoztak tervezőiknek és a kiadónak. Zigány Edit a betűtervezés tanára volt évtizedekig a főiskolán. Ma az esti képzésben vállalja az írástörténettel bővített gyakorlati képzést. Betű-

The román typeface L d l l l l U I l hasbccn

designed by Edit Zigány, who, with a previous variation of this alphabet won a prize al the Lcipzig competition for typefaces.

The designét of Pannon i. C L l l l l U l l had been inspired by the font used in the 1470S by the Venetian printer Nícolas Tenson. ReHtionship raay be discovered primarily in the gradations of strokes, in the rharacter and the full effect of the text. Strict attachment to the original typeface was out of question as ic had to be adjusted to the unit aystem of monotype settiiig.

Kéziszedéssel készült mintalap, Zigány Edit betűtípusa Az alsó sorban Szőnyei György Archian bctűcsalúdja, amelynek Boogie-woogie nevű változata a fedélen látható

According to tenaissancettaditions, the X C Í J . 1 1 1 U 1 1 has preserved its relations to calligraphic letters. This, on the one hand ensures natural shapes and forms, i.e. good readahility to this román typeface and, on the other hand helped to solve the problem of necessary formai alterations.

típusa az 1972/73-ban tervezett Pannon antikva harmonikusan szép metszésű szövegbetű. Igazán nagy, sőt világhírű elődök, mint Hermán Zapf tehetségéhez és betűtípusaihoz mérhető. Első próbaöntéséből, amely a nemzetközi pályázaton elért 2. helyezést követte, iskolánk is kapott és hallgatóink igen kedvelik. Metszett kurzívja, szép számai vagy a verzális karakterek kiegyensúlyozottsága remekül használható igényes és alkalmi nyomtatványok készítésére. Immár az utódok közül elkö-

_•ma II

PL,.

iii

•

telezett betűtervező grafikusként SzŐnyei Györgyül sorolnám ide, aki a nemzetközileg igen elismert Chartpak cég betűtervezésre kiírt pályázatán Labirinth nevű reklámbetűjével díjazott volt 1 989-ben. Ennek az írásnak három változatát készítette el. Kis Miklós betűtervezői munkásságának rokonvonásával is büszkélkedhet: egy nem igazán latin karakteres jelkészlettel - Möbius néven japán kandjibetűje tán még különösebb és értékesebb - a Morisawa pályázaton 1996ban különdíjat nyert. Elismert-

1

lljflf 3E

ségét bizonyítja, hogy az Eric Spiekermann és Neuville Brody irányítása alatt működő Font Shop forgalmazza Archian betűtípusát. Az elnevezés az építészet (architektúra) és (Piet) Mondrian nevéből született mozaikszó. E betűcsalád változatai közül egy, Wilmos kiegészítő jelzéssel, Huszár Vilmosnak a de Stíl] csoport jeles tagjának tiszteleg. Igényessége és pontossága egyfajta geometriai játék különös élményével ajándékozza meg a nézőt. Dekoratívsága túllép a reklámírások szokásos látványán, a tipográfust további kompozíciókra ösztönzi. (E lap borítóját Szőnyei György egyik mintája díszíti.) De maradjunk egy kicsit Erdélynél: Kós Károly kalotaszegi ball adáskönyve alapján, a kedves mester írásából merítve, annak négyféle karakterét feldolgozva számítógépes alkalmazásra kész betűcsaládot készített, amelynek talán első bemutatására is itt nyílik alkalom! Közvetlenül utána említem meg az utóbbi néhány év jelentősebb próbálkozásait: Boskovitz Oszkár Plumbum (vagyis Ólom) névre keresztelt írásával MAGYAR GRAFIKA 2002/5

49

/TVVWAYZ diplomázott. Betűtervezői tevékenysége szorosan kapcsolódik Nagy Zoltán munkásságához, amikor szakmaszeretettel felvállalta, hogy az elhunyt tanár betűit a szövegkészítés mai technikái számára is alkalmazhatóvá teszi. Önként vállalt külön feladatként pedig a 70-es, 80-as évek hazai betűtípusaival foglalkozó összegzést készít. Ez a munka még nem teljes, de igen példamutató. Herbst László és Csatái Péter

grafikushallgatók alig egy esztendeje szintén betűtervekkel diplomáztak az Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékén. Az Acydum írás ugyan jellegében messze vezet bennünket a barokk antikváktól, s inkább korunk jellemző Emigre stílusához közelít, ám Tótfalusi Kis Miklós neve kapcsán - azóta is bővülő kínálatával - az utókor ígéretének számíthatjuk. Fontster stúdiójában készült legújabb írásterveinek katalógusában is szereplő típusai közül a Philos, az Antagon és

a Hungarum antikva más-más jellemzői, eltérő stílusjegyei miatt érdemel említést. Kiemelkedően fontos, hogy pár mondattal - a mai magyar betűtervezők sorában, felhív50

MAGYAR GRAFIKA 2002/5

aöcdcfghij tlmnöpqr stuvwxy? jam a figyelmet a szegedi ]ob Art művészeti stúdióra, azaz a Fontana és Fontmunkások néven egyre ismertebbé váló betűmetszőműhelyre. KóthayGábor és Szegi Amondó eddigi munkássága is elismerést érdemel. Tehetségüket, technikájukat és betűalkotó képességüket a számítógépes programok segítségével évszázadok stílusainak kóstolgatására és hajdani típusok újraalkotására használják fel. Igen tisztes és figyelemreméltó eredménnyel. Eddigi munkásságukban Tótfalusi Kis

M5ZJSL

Eletünk elképzelhetetlen írás nélkül. Otéuezreden át íuel a fejlődés útja a mai nuumdabetűkig

Balra Csatái Péter betűtípusa, alább a jvbart stúdió kínálatából mutatunk be néhány lapot. Az illusztrációk a tervezők engedélyével kerültek közlésre.

Életünk elképzelhetetlen írás nélkül. Öt éuezreden át íuel a fejlődés útja a mai nuomdabetű... nnTHDon REGULAR

Életünk elképzelhetetlen írás nélkül. Otéuezreden át íuel a fejlődés útja a mai nyomda...

soflk w mű pft!9i in 4 impif SiKs^r

oíílgn mgktin hkfftgl T$í/toft& ŰÍA£ /fl rftlf^FUtilí:, Ü% ^ac(' re cíwi&c * ÍÍJÍA'

te

nriTPiöOn BOLD

Miklóshoz köthető, hogy 7yrnoWo betűtípusukkal kolozsvári betűtípusának rekonstruálását tűzték ki célul. A betűtervezés nagy szolgálat. Talán nagyobb a tipográfiai tervezésnél is, hiszen az alkotó munkája leginkább mások kompozíciójának alkotóeleme, Valljuk be, számtalan esetben még a tervező nevét sem tudjuk. A tipográfia a mai értelemben vett tervezőgrafikai tevékenység kiemelten fontos része. A kor- és stílusismeret mellett a megvalósíthatóság technikai lehetőségei is elengedhetetlen részét képezik az alkotó tudásának, aki kreatív munkájában a szöveg tolmácsolására vállalkozik. Teszi ezt egyre gyakrabban a hihetetlenül felduzzadt képi információáradat mederbe rendezésével és a rábízott mondanivaló pontos artikulálásával, amelyben a falsch hangok szintúgy kitetszhetnek, mintegy zongoraimprovizációban a rossz jeütés. A tipográfia nem csak ennyi. Vallom, minden az, amin akár csak egyetlen betű is szerepel. Tipográfia a napi sajtó, a hetente levelesládánkba tuszkolt reklámnyomtatványok vaskos

: f O quanta devotio orationis! quanta aemulatio virtutis! quam magna diféiplina viguit? quanta reverentia, & obedientia, fub regula magiftri, in omnibus effloruit! Teftantur adhuc vefiigia dereliőta^ quod vére viri Janőtt, & perfeéii fuerunt: qui tamfirenue militantes, mundum fuppedttaverunt.

kötege, a havi magazin, amiért egy buszmegállóban elcsábulunk, az üzletekben látható és hazahurcolt rengeteg termék csomagolása: a befőttescímke, sőt a villamosjegy is. Az élet átrendeződött. Ma már a desk top publishing korában minden olyan egyszerűnek tűnik. Gátak dőltek le, szakmák tűntek el. A számítógépes alkotás lehetőségeinek, vagy inkább korlátlanságának bűvös csábítása kikerülhetetlen. A betű számítógéppel szedhető, a print színes, az olyanmintha-kinyomtatták-volna effektusa ma már mindenkié. A betű azonban különleges, egyetemes és alapvető vizuális

Rcgulap & Openfaee

cAzt kívánjuk, bár lenne miénk

De soha nem ka-pjuk meg. Elfogyott a memória. {&£01234567895}

morféma. Nincsenek többé kiváltságosak, de vannak értők és laikusok. A tipográfia mestersége, a nyomtatott betű művészete tanulható. Próbáljuk meg közkinccsé tenni a tipográfia művészetét. Vallom, hogy ez az egyetemes és a hazai tipográfia felkentjeinek tisztes feladata. [MP] SzövegbetűStone Sans és antikva.

MAGYAR GRAFIKA 2002/5

51

DICOweb az MAN Roland-tói: rugalmas és moduláris platformmegoldás a jövő nyomtatása számára*

A DICOweb típussal az MAN Roland kifejlesztette az első valóban digitális nyomógépet. A Seybold Publishing Rcporl így ír a gépről: „Egy pillantás erre a gépre lalán olyan, mintha a nyomógépek jövőbeni kon st ni kei ójára tekintenénk." Miért? Mert a DTCOweb egy átfogó termelési rendszert alkot, melyet a skort run color elvnek megfelelően optimáltak egy olyan rendszerrel, mely az ismételten újra cs újra írható nyomóformát, a munkák gyors váltását, csekély makulatúrát és inlinc továbbfcldolgozást foglal magában, ezzel adva meg a lehetőséget számos nyomdai vállalkozásnak, hogy költségeiket jelentős mértékben csökkentsék és megfelelő mértékben növelni tudják a hasznukat. Ez egyidejűleg kitűnik az újszerű konstrukciós elv alapján egy rendkívül rugalmas, moduláris mechanikus platform által, mely lehetővé teszi a nyomdák számára, hogy megváltoztathassák nyomógépeik konfigurációját anélkül, hogy ehhez új nyomógépet kellene vásárolni. A DICOweb moduláris felépítése gondoskodik a nagyfokú rugalmasságról a beruházás során; hiszen lehetővé teszi oly egyszerű módon változtatni a formátumot, a nyomóművek számát, továbbá a festékezés, a szárítás és lakkozás rendszerét, valamint a további eldolgozási lehetőségeket, hogy olyan konfigurációk jöhetnek létre, melyek a vállalkozás piaci követelményeihez és esélyeihez alkalmazkodnak. Ez az átfogó rugalmasság, mely a termelési eszköz adaptálásában jelentkezik, a beruházási kockázatjelentős csökkentését jelenti. Ellentétben a legtöbb ofszetnyomó géppel, melyek digitális képváltással (formakészítéssel) üzemelnek, a DICOweb egy teljesen új szerkezeti megoldási valósít meg. Nincs semmiféle korlát a formátumot és a nyomóművek számát tekintve, * Cikkünk Olivcr Gráf úrnak, az MAN Roland cég Print & Media projektmenedzserének a tavaszi nyomdász vándorgyűlésen elhangzott előadása.

melyek egy hagyományos íves gép esetében adottak, amennyiben ezeket utólagosan digitális leképezési berendezéssel szereljük fel. Ellentétben néhány más új elgondolással, a DTCOweb nemcsak négy színnel képes nyomtatni. A DICOweb összeilleszt több különböző bevált konstrukciós elvet egy teljesen új koncepcióvá, amely számos, a hagyományos nyomógépeken jelen lévő korlátot elhárít. A DICOweb a tekercsnyomó gépek számos bevált előnyét átvette, így például a moduláris felépítést, a henger hullámzásmentes egyedi meghajtását, az egyszerű papírkezelést és az inline továbbfeldolgozás lehetőségét. Kiküszöbölte viszont a kötött szakítási hossz és a magas beigazítási makulatúra jelentette ismert hátrányokat. Az íves nyomógépek műszaki megoldásai közül megtartotta a formátum kétdimenziós rugalmasságát. A nyomóművek számának kötöttségén túllép, és egyidejűleg inlinc továbbfeldolgozást kínál a munkák gyorsabb elvégzése érdekében. A lineárisan mozgó hengerek lehetővé teszik az átmérőjüket tekintve variálható forma- és gumikcndő-sleevek gyors cseréjét. A hosszanti rugalmasság a variálható keresztvágó- és hajtogatóegységeknek köszönhető. Az egyedi meghajtás, valamint a befogó- és greil'ercsátornak hiánya miatt a rezgések elkerülhetők, a festékezőhengerek megszakítás nélküli kapcsolatban maradnak a nyomóformával, a henger- cs a papírvezérlés különösen finoman szabályozható. Amennyiben az alap formátumot valóban meg kell változtatni (pl. nyolc oldalról tizenhat oldalra), úgy az átállítás mindössze egy nap alatt elvégezhető! Az egyedülálló platformkoncepció más további fontos lehetőségei is nyitva hagy a jövő számára - ráadásul olyanokat, melyek talán ma még nem is léteznek. Esetleg a rövid és a hosszú festékezőmű cseréjét vagy egy ofszetnyomó mű átalakítását flexograíikussá, vagy akár melynyomóvá. MAGVAR GRAFIKA

Még nagyobb rugalmasság Ezt a filozófiát ÍÍ DICOweb eselében még inkább kiterjesztettük. Modularitása nem ér véget a mechanikus platformmal. A szoftver-, elektronikaiés folyamatplatformok egymás között a mindenkori más innovációs ciklustól függetlenek, így az új technológiákat gyorsan lehet integrálni. Ugyanakkor a DICOweb az első ofszetnyomó gép, mely teljes egészében alkalmas a munkafolyamatok onlinc követésére, felügyeletére és diagnózisára interneten keresztül. A modularitás haszna abban rejlik, hogy minden összetevő egység teljesen kompatibilis egymással („plug & play"), így azok a nyomdák mai speciális követelményeinek megfelelően változatos módon egymással konfigurálhatóak, és egy későbbi időpontban igény szerint újra összeállíthatóak. Nyitott előkészítés-építészet A nyomdai előkészítés technológiája területén igen rövid innovációs cikluson belül jelentős változások figyelhetők meg. A DICOweb esetében alkalmazott Creo Scitex termotranszfer levilágítófejek jelenleg a leginkább élenjáró technológiát képviselik, amely ma e területen elérhető. Három évvel ezelőtt még nem is létezett, három év múlva pedig talán már létezni fog egy még hatékonyabb technológia - ebben az esetben a felhasználóknak

54

MAGVAR GRAFIKA

csupán a megfelelő komponensek, nem pedig az egész rendszer cseréjére van szükségük. A DICOweb összekapcsolja az előkészítést a nyomtatással, a gyártási folyamat minőség-ellenőrzése így még intenzívebb. Szabvány szerinti interfészkapcsolata azt jelenti, hogy ideális esetben megfelel a színkezelő-rendszernek (Colour Management System). Nemcsak a beruházási rugalmasságot definiálja újra a DICOweb. Itt egy komplett termelési rendszerről van szó, amely kis és közepes példányszámok esetén optimális, így több nyomda számára lehetővé válik az összköltségek jelentős csökkentése és a nyereség növelése. Ezen úttörő koncepció elismerése megmutatkozik az elnyert kitüntetésekben is. Ide tartozik a GATF InterTech Technology Award 2001, a Berthold-Leibinger-Institut első díja a lézerfizika területén elért nemzetközi innováció témakörben, a nemet gazdaság által odaítélt Innovalion Award első díja, a Chicago Athenaeum Good Design Award és az Industrial Designers Society of America IDEA Award. Természetesen a DICOweb nem fogja az Összes hagyományos termelési rendszeri helyettesíteni, melyeket speciális High-Volume-alkalmazásokhoz dolgoztak ki. Számos nyomdában felkínálja azonban annak a lehetőségét, hogy termelési eszközeiket haladó módon és nyereséget hozva a fejlődő piaci követelményekhez igazítsák - egy olyan beruházással, mely a jövőt biztosítja számukra.

Photokina 2002 A képfeldolgozás világát bemutató nemzetközi szakkiállítás I i l i i 1 •.mit

Bevezető cs általános információk Kölnben, a több négyzetkilométer területen rendszeresen megrendezésre kerülő nemzetközi képfeldolgozási szakkiállításon, 2002. szeptember 25-30. között százharminc országból több mint 160 000 látogató vett részt. A digitális technológia egyre nagyobb jelentőségűvé és izgalmasabbá válik a fotográfiában. Egyre világosabbá válik, hogy a kép életünk, mindennapjaink meghatározó elemévé vált. A Cross Media Publi.shing néven megismert médiaegyesttőfolyamatnak köszönhetően a különböző adathordozók cs technikák (CD-ROM, mágneslemez, nyomat, film, videó, hagyományos és elektronikus képrögzítő, képfeldolgozó és reklámeszközök, módszerek stb.) fejlesztésével, a gyártásukkal, sokszorosításukkal, üzemeltetésükkel és terjesztésükkel összefüggő műszaki, technológiai és képinformáció-piaci folyamatok ma már nem különülnek el egymástól úgy, mint azt korábban megszoktuk. Ilyen értelemben a hagyományos és digitális eljárásokkal, eszközökkel dolgozó nyomdaipar is ennek a műszaki, technológiai, piaci körnek a médiapartner-tagja. Ez tette indokolttá, hogy a szakkiállításon mindezek együttesen legyenek képviselve. Ennek megfelelően alakult a kiállítás tematikája is, amely köré az anyagok, eszközök, eljárások, elméleti és gyakorlati problémakörök felsorakoztatása történt:

- A fogyasztói foto-, videó- és képfeldolgozás; - A professzionális foto- és képfeldolgozás; - Az európai professzionális média- és infokommunikáció és - a mindezekkel kapcsolatos termékkiállítás. A kiállítók között olt volt minden olyan gyártó, amelyek termékeit a hazai nyomdaipar is jól ismeri, illetve használja (Adobe, Agfa-Gcvaerl. Avery Dennison, Canon, Eastman Kodak. Fuji Photofilm Europe, Gretag-Maebcth, Kodak, Minolta, Vutck, hogy csak néhányat említsünk a közel kétszáz cégből. Az ezek által bemutatott több ezer gyártmány ismertetésére rövid közleményünkben nincs mód. Az „igazi" nagy újdonságokra (pl. a 6,17 millió pixeles 4,256x2,848 pixel felbontású szuper CCD-rc) Tallózó rovatunkban térünk majd vissza. A szakkiállítás kísérőrendezvényei (szakkonferenciák és előadások) Az alábbiakban felsorolt rendezvényeken elhangzott előadások a www.photokina.de linken érhetőek el: - Találkozás a profikkal (Meet the Professionals) A kreatav fotográfia, a reklám, a írott sajtó és nyomtatás, továbbá az elektronikus média fóruma, előadásokkal és hozzászólásokkal. MAGYAR

GRAFIKA

- A Digitális Kiadás Nemzetközi Kongresszusa Kétnapos rendezvény anyaga (lásd még: a www.herbstsymposium.de alatt is). - A fotofinishing és minilabor technológiák 120. nemzetközi szimpóziuma A fényképkikészítés eszközeit és módszereit lárgyaló rendezvény (www.imaging.org). - Digitális képrögzítés, kameratesztelés és minőségbiztosítás Bővebb információk a www.imageengineering.de, továbbá a www.usdhold.com honlapokon Laláihatók. Minden, amit a JPEG tömörítésről tudni illik A PPM, PGM és GIF tömörítési eljárásokhoz hasonlóan a JPEG is veszteséges folyamatokra épül. Az e témakört, teljes részletességgel kitárgyaló konzultációs rendezvény keretében a résztvevők megismerhették az eljárás alapjait, módszereit és az abban rejlő, eddig kellően ki nem használt további lehetőségeket. Foglalkoztak a veszteségek ellenőrzési módszereivel, a tömörített képek minőségjellemzőivel és minősítésük objektív lehetőségeivel. Az c témakörbe tartozó egyes előadások a következő címeken érhelők cl: http://www. imaging.orgconferences/ és a http://www.imagi ng.org/resources/jpegtutorial/index.cim. Ezen belül a JPEG képek összehasonlítása: www.comparison of JPEG images; discrete cosine transform (DCT); Qunlizalion; Quantizaüon mátrix, továbbá a következő hypcrlinkeken: Discrete Cosine Transform; JPEG Quantizer; JPEG Compression Techniqe; Comparison of JPEG Compressed Images (Test Results), végül a References alcímen. Közvetlen kapcsolat teremthető a [email protected] és [email protected] címekkel is. Ugyanezeken a kapcsolatokon keresztül elérhetők a más rendezvényeken

58

MAUYAK GRAFIKA

megtartott korábbi konferenciák anyagai: A I8. digitális nyomtatás konferencia; Az elektronikus képfeldolgozási szimpózium és A digitális fényképezés tárgyú konferencia anyagai is. Hasonlóképpen letölthető itt egy kiadványkatalógus (Publication Catalog) is, amelyben többek között a képi adatok tárolása, képadatközlés-technika, képmegjelenílés, elektronikus képfeldolgozás stb. témakörű olyan irodalmak érhetőek el, mint pl. a Browser Publications; a Journal of Imaging Science and Technology; a Journal of Electronic Imaging és az 1S&T Reportcr. A felsorolt honlapokat folyamatosan frissítik, ez esetenként nehezíti az elérhetőséget!

Egyesületi élet 2002. június 25-29. Restaurátor Szakosztály tanulmányi kirándulása (Szlovákia) 2002. július 17. Magyar Grafika Szerkesztőségi ülés 2002. augusztus 21. Magyar Grafika Szerkesztőségi ülés 2002. szeptember 8-13. Erdély nyomdászata (Erdély) 2002. szeptember 10. PNYME vb-ülés (Budapest) 2002. szeptember 12-13. Fehérmíves Napok (Esztergom-Párkány) 2002. szeptember - 2003. január Felsőfokú könyv- és papírrestaurátor tantolyam (Restaurátor szakosztály, Budapest) 2002. szeptember 17. Restaurátor Szakosztály - szakosztály nap (Budapest) 2002. szeptember 18-20. Nyomdaipari Karbantartók Szimpóziuma (Debrecen) 2002. szeptember 24. Fiatal diplomások fóruma (Budapest) 2002. szeptember 24. Papíripari Szakosztály Budapest Tagcsoport (Budapest)

A pénzügyi tanácsadó válaszol Rovatvezető: Filep Géza Azt kérdeztek, „Miért kell meghatnod?" És <7válaszolt. „Halálom a mennyekben rendeltetelt el, de I.U Csín volt az, ciki becsapott. Korábban, mikor az ökörre alkudtunk, az árai nehéz selyemben vagy ezüstben kötöttük-e ki?" JÜAN HAO-VKN (1190-1257), Ji-csien elszámolásai, folytatás

Kicsi, kerek bronzérme, közepén négyszögletes lyukkal: azonnal felismerhető távol-keleti pénzdarab. A ina forgalomban levő távol-keleti pénzek olyanok, mint a világon bárhol, de a hagyományos távol-keleti érmék több mini kétezer éve lélező sajátos formája a kínai írók által „kistestvéreknek" nevezett amulettek és templomi áldozati pénzek alakjában a mai napig is fennmaradt a Távol-Keleten.

kezdet", vagyis az uralkodási időszak neve; Tung pao szó szerint: „forgalomban levő'kincs ".) A Tang birodalom, az „aranykor" hatása meghatározó a Távol-Keleten. A kínai formát Közép-Ázsiában is másolták, de feliratukat helyi írással írták. A Kaj-jüan érme a lávol-keleti pénzek általános modelljévé vált, és ezt a szerepet az európai érmék megjelenéséig betöltötte. Az érmék formája

A pénz eredete és a pénzérmék fejlődése Ritka természetes javak, gabona, kelmék, állatok, díszek és fémek az idők kezdetétől csere tárgyát képezlek. Egyes dolgokat, például a kauhkagylót a gazdagság szimbólumának tekintették. Csak a Csou királyok által kibocsátott, bronzból előállított, ásó és kés alakú öntvények nevezhetők pénzérméknek és fizetőeszköznek. Alakjukat mezőgazdasági eszközökről nyerték, méretük azonban sokkal kisebb volt, vékonyabb fémből készültek, továbbá feltüntettek rajtuk egy családnevet vagy helynevet, esetleg súlyt. Három évszázadon belül az összes állam bocsátolt ki ásó alakú pénzt Kínában. Csin Si huang-li egyesítette a Hadakozó Fejedelemségekéi, és szabvánnyá tette a már létező saját pénzéi az egész birodalom területén. Ez kerek érme volt, közepén négyszögletes lyukkal és az érmén két írásjegyből álló felirattal: pan-liang (szó szerint „fél uncia súlyú"). A pan-liang, bár súlya időről időre változott, i. c. 118 után is fennmaradt, amikor a Han-dinasztia Vu-ti császára történelmi jelentőségű új érmetípust vezetett be. A vu-csu (szó szerint öt gránum súlyú) felirattal ellátott Han érméket először csak Kína területén használták, majd a birodalom terjeszkedésével eljutott a halárokon túlra is. A vu-csu nem vesztette cl vezető szerepét a Han-dinaszlia bukása után sem, amikor a birodalom több kisebb államra szakadt. Később a Tang császár, Kao-cu a vu-csut idejétmúltnak tekintette, bevezette helyette az új érmét a Kaj-jüan tung-paol. (Kaj jüan szó szerint: „az új

„Egyetlen pénzdarabon láthatjuk a mennyet és a földet." A kínai pénzek formája fontos szimbolikus jelentéssel bírt. Az ókorban a kínaiak azt hitték, hogy a föld négyszögletes, a menny pedig kerek, boltozatos. A pénz .spirituális dolog. Rang nélkül is nagyra becsülik; hivatal nélkül is szívesen látják. Ahol van pénz, ott a veszély békébe fordul, és a halál életet ad. Ahonnan a pénz elszáll, a becsület hitványsággá lesz, és az életet a halál váltja fel. Azt mondják, „A pénz hatalmat gyakorol a lélek fölött", ha ez igaz, csak gondoljatok az emberek fölötti hatalmára! Lu BAO, A pénzisten (kb. i. sz. 300)

Tisztelt Filep úr! Köszönettel olvastam eddigi tájékoztatásait, válaszait, azonban többszörösen alapvető problémákba ütközünk, hogy nagyon sok szakkifejezést nem értünk. Kérném szépen, hogy egy rövid ismertetést adjon a legsűrűbben előforduló fogalmakról! Köszönöm előre is kedvességét, és sok sikert kívánok munkájában, és kérném, hogy folytassa sikeres együttműködését a nyomdaiparban dolgozó emberekkel. Köszönettel vettem megkeresését. Többszörösen előforduló kérés. Szeretném kihasználni a lehetőMAGYAR GRAFIKA

61

ségct, hogy egy bővebb fogalomtár formájában megadjam a legsűrűbben előforduló szavak értelmezését. Egy kollégám munkája, azaz a Penta Unió Oktatási Centrum kiadásában Pénzügyek a gyakorlatban, Sándorné Új Éva szerző munkája, alapján állítottam össze a pénzügyi fogalmakat. Amortizáció (értékcsökkenés): a tárgyi eszköz használatba vétele miatt bekövetkezett korszerűtlenné válás, elhasználódás és gazdasági avulás pénzben kifejezett értéke. Összege nem haladhatja meg az eszköz pótlólagos, beruházásokkal, felújításokkal növelt bruttó értékét. Árfolyamkockázat: a devizában denominált pénzügyi eszközök tulajdonosainak abból fakadó kockázata, hogy az árfolyam elmozdulásával az általuk tartott eszköz hazai fizetőeszközben kifejezeti értéke megváltozik. Belső kamatláb: az a kitüntetett kamatláb, amelyen értékelve a pénzáramlást, annak nettó jelenértéke zérus lesz (vagyis a jelenértéke éppen megegyezik a befektetés nagyságával). Nevezik a pénzáramlás belső megtérülési rátájának is. Cash flow: a pénzeszközök képződésének és felhasználásának folyamatáról tájékoztat. Devizakosár: a kosárban szereplő devizák és a hozzájuk tartozó súlyok együttese. Magyarországon egy kétvalutás, az euróból és dollárból álló. 70% EUR - 30% USD kosár van használatban. EURIBOR: az európai bankközi pénzpiacon irányadó kamatláb, amelyhez a devizakötvény kamatfelárát viszonyítják. Fix kamatozás: esetében a betét, a hitel és az érlékpapír kamatlába a futamidő egészére előre ismert, és nem változik. Hitelkérelem: írásban kifejezett hitel (kölcsön) igénybevételi szándék. A dokumentum a vállalkozás hitelszükségletének részletes ismertetését és indoklását, a visszafizetés ütemezését, a biztosítékokat stb. tartalmazza. Irányadó kamatláb: az a kamatláb, amely leginkább tükrözi a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását. Legtöbbször az irányadó jegybanki instrumentumon meghirdetett hozam. Jelzálogjog: sajátossága, hogy zálogszerződésen és az alapkötelezettségen túl a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. További feltétele az írásbeliség. Ingó és ingatlan dologra is alapítható. Kezesség: kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezett-

62

MAGVAR GRAFIKA

séghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

Amennyiben kérdése van, szívesen állunk a rendelkezésére. Hívjon bennünket, örömünkre szolgálna, ha megismerhetnénk vállalkozását. Capital Consulting Kft. I 122 Budapest, Bíró u. 7/1. Tel: 214-2200 vagy 489-3150 Fax: 214-2201 E-mail: [email protected] capital @ capitalconsulting.hu hlip:// www.capilalcunsulling.hu (Folytatjuk)

Könyvajánló A RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. gondozásában 1998-ban jelent meg a Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve, amelynek ebben az évben jelent meg második, átdolgozott kiadása. A kiadvány cserelapos szerkezetű kézikönyv, amely a rendszeresen megjelenő bővítő-aktualizáló pótlapokkal együtt mindig friss információkkal látja el az olvasókat. A könyvet a Magyar Titkárnők Országos Egyesülete a szakma legjobb kiadványának minősítette. A nagy sikerű kézikönyv nemcsak a mindennapos ügyviteli feladatok elvégzéséhez ad segítséget, hanem többek között a jó munkakapcsolatok kialakításához és az irodaszervezéshez is. Tizenegy fejezete a napi teendőktől a ritkán előforduló feladatokig (pl. takarítószemélyzet keresése, munkaügyi ellenőr fogadása, technikai eszközök beszerzése) számos témakört érint. A kiadványhoz tartozó CDROM a könyv tartalmán felül számos szakcikket, rögtön felhasználható mintákat (pl. irat- és szerződésminták, magyar és idegen nyelvű levélminták) tartalmaz. A kézikönyvhöz most ajándékként egy „Entrée - karrierépítés az arculattervező szemével" című brosúrát is kapnak a megrendelők.

Hogyan illeszkednek a toldalékok? Darnay László

Nyelvünk nagyreszt attól olyan színes, gazdag, hogy szavainkat toldalékokkal (képzővel, raggal, jellel) látjuk el. Ezl egyébként teljesen ösztönösen, mindenféle gondolkodás nélkül tesszük. Az embernek ilyenkor nem is jut eszébe, hogy ő most toldalékol egy szót. Az pedig kiváltképp nem, hogy az a bizonyos toldalék éppen képző-e, rag-e vagy jel-e, és hogy az abban álló magánhangzó magas vagy mély hangrendű. Most ezekkel a magánhangzókkal szeretnék foglalkozni, mert az alapszókban lévő magánhang/ók jelentős hatással vannak a toldalékokban kiejleltekre, s ezt szabályozza a hangrend és az illeszkedés, a magánhangzó-harmónia törvénye. A régi, egyszerű szavainkban vagy csupa magas, vagy csupa mély magánhangzók vannak. Ezek alapján nevezünk meg magas hangrendű szavakat (terítő) és mély hangrendűeket (barom). Ma már (igencsak jó ideje) természetesen vannak vegyes hangrendű szavak is. A magas e, e, i, í társul mély hangrend űekkel is (dézsa, üló), és az újabb jövevényszavakban azö, ő, ii, u is állhat mélyekkel (ökológia, allűr). Hogy milyen hangrendű toldalék illeszkedik a szótőhöz, azt magában a szótőben levő magánhangzók milyensége határozza meg. Alapszabály, hogy magas hangrendű szóhoz magas (kertben, kevélység), mély hangrendűhöz mély hangrendű (szobában, falon) toldalék járul. Bonyolultabb a kérdés a vegyes hangrendű szavaknál, és helyenként némi bizonytalanság is tapasztalható. Az egyértelmű, hogy ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor a toldalék is mély hangrendű (kristályban). Az viszont már korántsem biztos, hogy a magas utolsó szótagú (egyébként vegyes hangrendű) szótőhöz mindig magas magánhangzós toldalék járul. Az ugyancsak kizárólagos érvényű szabály, hogy ha az utolsó szótagban ö, <í vagy ii, ű van, akkor a toldalékolás magas hangrendű (masszó'rrel, parfümmel). További három szabály nem kizárólagos érvényű: a) Ha az utolsó szótagban é, i, í van, akkor a toldalék általában mély hangrendű (babérral, fagyi-

ban), de lehet: Athénban -Athénben. Az /' erősebben hajlamos mély toldalék felvételére (papírnak, Orsinak). Ám ha mindkét utolsó szótagban i van, inkább magas hangrendű a toldalék (szenilissel, aszpirinnel, de azt mondjuk: áprilisban). b) Ha az é és az i a szavak belsejében szerepel, akkor a toldalék hangrendje ingadozik (pozitíven pozitívan, oxigénben - oxigénban). c) Ha a szó utolsó szalagjában nyílt e van, szintén ingadozik a toldalék magánhangzója (motelben — móléiban, Ágnessel - Ágnessal). Mivel az e hang igen gyakori nyelvünkben, ha nyelvérzékünknek is megfelel, ajánlatos utána a mély hangrendű toldalékot alkalmazni. Valójában azonban dominánsabb itt is az e hang (fegyverrel, októberben, de jobb a fotelban, mint a fotelben). Az összetett szavak toldalékainak hangrendjét természetesen az utótag magánhangzói határozzák meg (télikabátban, szemüveggel). A férfi, szót nagy hirtelen egyszerű szónak gondoljuk, pedig eredetileg összetett, s ráadásul azt mondjuk férfival. Ugyanis a - 17 utótag valamikor mely hangrendű volt a benne lévő, a szájpadlás hátsó részén képzett, kissé zártabban hangzó í miatt. Fentebb mondtuk, hogy ha az utolsó szótagban é van, akkor a toldalék általában mély, de az összetett honvéd toldaléka magas lesz (honvéddel, honvédet). A sportegyesület mégis vonzza a mély hangrendű toldalékot (Honvédban). Szerencsére ezek a kérdések az átlagos beszélő számára nem jelentenek nagy problémát.

MAGYAR GRAFIKA

65

NYOMDÁSZATTÖRTÉNETI TÖREDÉKEK

Czettel Dániel, az Első Magyar Betűöntöde Rt. létrehozója Szerkeszti: Géts Béla

Betűöntő műhelyek Pesten A betűmetszés és -öntés hazánkban a nyomdászat őskorába visszanyíiló hagyományokkal rendelkezik. Az első magyarországi nyomdász, Hess András budai nyomdájának bclú'il már valószínűleg itt Öntötték. A későbbi századokban sok jeles magyar művelője volt e szakmának. A betűöntő műhelyek kezdetben a nyomdák szorosan vett részét képezték. A budai Egyetemi Nyomda nagy hírű öntomesterc, Bikfalvi Falka Sámuel eladásra is öntött betűket. Később már önálló vállalkozásként jelentek meg kisebb betűöntödék Pesten.

KÖWTVGZÍMIRÁSOKBÓL.

Rusf 3. H. és Társa

1810-1850 közötl Zacher Antal, majd ennek utódai, Schmidt Károly, Kammersberger Gyula működtették a betűöntő műhelyt. Ezt vette át Mika János, aki hamarosan Fischer és Mika néven 1910ig vitte tovább a betűöntödét. Az Első Magyar Betűöntöde Rt. alapítása

íJíli lr

Betű- és rézlénia-szükségletüket 1890 előtt a magyarországi könyvnyomdák csak külföldről tudták kielégíteni. Auszlria, Németország és Olaszország évenle közel egymillió koronáért szállítóit betű- és rézlénia-készítményeket, s e nagy összegnek elvonása a külföldi függés miatt sorvasztó hatással volt MAGYAR

GRAFIKA

67

Czettel Dániel

egész iparágazatunkra. A betűöntő ipar fellendülése Í890-ben indult, amikor Czeltel Dániel elindítója lelt az önálló magyar betűöntő ipar megteremtése eszméjének. Czettel célja eléréséhez a külföldi függőségtől való elszakadást tartotta az első és elengedhetetlen követelménynek. Ez a meggyőződés adta neki az impulzust egy magyar független betűöntöde létrehozásához. Czettel Dániel 1850-ben született Abonyban. Iskolai tanulmányainak befejezése után kereskedői pályára lépett, majd Amerikába ment, ahol egy grafikai szaküzletben nyert alkalmazást. Vágyai a mechanikai mesterségek körébe vonzották. Viszszatérve Pestre, 1881-ben nyomdai anyagokat árusító szaküzletet nyitott. Tevékenysége alatt tett szert mind a nyomdászat, mind pedig különösen a szakmához szükséges sokféle kelléknek, anyagnak, betűnek sth. megismerésére. Nem mulasztotta el, hogy ismereteit fejlessze. Jó kereskedői szellemmel áthatva, csakhamar belátta, milyen nemzetgazdasági kár az országnak, hogy a fejlődésnek indult magyar könyvnyomtató ipar rengeteg betűés más egyéb nyomdai anyagkészletet külföldről kénytelen megvásárolni. Czettel efölött elgondolkozva, döntésre szánta el magát. A korábban vele kapcsolatban álló Rust J. H. bécsi betűöntő céget vette rá, hogy vele társas viszonyba lépve, Budapesten egy kisebb betűöntödét állítsanak fel. Az új vállalat eléggé jól ment, de Czettel Dániel többre vágyakozott. O egy magyar érezhető hiányt akart pótolni, egy nagy űrt betölteni. Minden tudása és önérzete dacára sem érezte magát egyedül erősnek nagyra törő tervei keresztülvitelére. Méltó segítséget keresett. Ezt meg is találta Magyarország nyomdaiparának akkor legtekintélyesebb egyéniségében, lovag Falk Zsigmond személyében, aki 68

MAGYAR

GRAFIKA

Az Első Magyar Betűöntöde Rt- epülete az 1930-as évekből

A betűöntődé munkaterme

Czettel néhány szavára megteremtette a szükséges tőkét, amelyből Falk Zsigmond, Czettel Dániel, Czellel Gyula és Bródy Sándor megalapították az Első Magyar Betűöntöde Részvénytársaságot, és egyben az első igazgatóság lagjai lettek. Czettel Dániel ügyvezető igazgatónak első dolga volt külföldi tanulmányútra menni, hogy megismerkedjen a legmodernebb betűöntődéi berendezésekkel, s jól képzeli szakmunkásokat hozasson. A berlini W. Woellner betűöniöde közreműködésével igen gyorsan berendeztek az üzem felszereléséi, és 1891-ben Czettel Dániel vezetésével megkezdte működését hazánk első nagyszabású betűöntödéje. Pesten a Dessewffy utca 32. szám alatti saját épületben. A fővárost és a vidéket gyorsan meghódította az új vállalat kifogástalan gyártmányaival. A legnagyobb budapesti cs vidéki nyomdák lettek állandó ügyfeleik. Czettel Dániel a betűöntöde termékeinek külföldön is talált piacot. 1895-ben újabb gyártási ággal gazdagodott a vállalat. Czettel a legmodernebb technikával megkezdte a nyomdai rézléniagyártást, amit addig főleg Németországból szereztek be a nyomdák, és csak egy-két gyártó cég privilégiuma volt Európában. Az Első Magyar Betűöntöde Rl. fejlődését mutató néhány adat: 1891 -ben a betűöntődé létszáma harmincnégy fő, gépeinek száma harminchat volt. Hét év múlva a létszám nyolcvan főre, a gépek száma kilencvenre növekedett. Induláskor az anyabetűk mennyisége negyvenezer, ami 1908-ban százezerre növekedett. A feldolgozott anyag annak idején negyvenötezer kilogrammot tett ki, 1908-ban meghaladta a százharmincezret. A megrendelők száma és a forgalom az első évekhez képest az 1900-as évek elején megötszöröződött. Az Első Magyar Betűöntöde Rt. egész sereg fővárosi és vidéki nyomdát rendezeti be teljesen önállólag, másrészt pedig sok már létező nyomdát szerelt fel új betű- és rézléniaanyaggal. Az öntöde rendezte be belűanyaggal Törökország első nyomdáját is Szalonikiben. Czetiel Dániel kivételes munkabírására utal, hogy az itteni hatalmas gyár körüliekintő vezetése mellett még egy Bécsben fenntartott és a céghez tartozó betűöntödének, rézléniagyárnak is ő volt a főnöke. Ő maga is tervezett új betűgarnitúrákat, a saját rajzai szerint készült ilyen belűfajták közül löbb típus. A betűöntödében löbb praktikus gép működött, amelynek konstrukcióját ő tervezte. Az Első Magyar Betűöntődé Részvénytársaság

1

K'•;(-.-•/. • , •: v. M u •< i i'.'r -•;(-.N

-

KS

f.'.vY.-vrn.W

&'•

'VI.Ai

r.* K Í Z A I ;

* -A.-i.í.V.'*,- VI

I1' r

!-•

•.

i

••>.

A betűöntődé első hirdetése

érdemes vezérigazgatója, Czettel Dániel 1908-ban töltötte be a hazai betűöntés terén végzett sikeres működésének negyedszázados jubileumát. Czettel Dániel iparteremtő szép munkát végzett az első betűöntöde létrehozásával, szilárd alapot teremtett az Első Magyar Betűöntöde Rt. majd egy évszázados dicső működéséhez. Czetiel Dániel életének 63. évében, 1913-ban hall meg. Munkássága a magyar nyomdatörténet veretes lapjaira íródott.

Tördelő- és képszerkesztő, grafikus és arculattervező munkát vállal

HE1MTH GÁBOR Telefon: 320-3491 Mobil: 06-30-907-1 188 li-mail: rienth_gabor@ frermail.hu

MAGYAR

CRAIIK1

VÁMOS GYÖRGY 1912-2002

Egy legendával lett szegényebb a magyar papíripar. Szeptember utolsó napján meghall Vámos György, aki egész életét ennek az iparágnakszentelte. Azóta, hogy 1934-ben friss gépészmérnöki diplomával belépett a Csepeli Papírgyárba, iparszervezŐként, kutatóként, oktatóként, a „tudomány diplomatájaként", szakíróként és kiváló stílusú szépíróként máig élő, széles spektrumú művet alkotott. 1949-ben megalapította a Papíripari Kutatóintézetet, melynek huszonhárom évig igazgatója volt. Ez a kutatási bázis adott alapot a magyar papíriparnak a nemzetkQzl műszaki életbe való bevezetéséhez, a világ kutatóintézeteivel és műszaki tudományos egyesületeivel való kapcsolatok felvételéhez. 1956-ban védte meg kandidátusi disszertációját „Cellulózféleségek vizsgálata, különös tekintettel papírgyártási jellemzőikre" címmel. Kutató- és szervezőmunkájáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Generációk nőttek fel a keze alatt. A könnyűipari oktatás bázisának számító Könnyűipari Műszaki Főiskola első főigazgatójává nevezték ki 1972-ben. A szakemberképzés évtizedek óta elképzelhetetlen az általa szerkesztett Papíripari Kézikönyv és Papíripari ABC nélkül. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület alapító tagja és 1949-től társelnöke, majd 1978-tól 1983-ig elnöke. Alapító főszerkesztője az egyesület folyóiratának, a Papíriparnak. Ugyancsak alapító elnöke a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságírói Egyesületének. Rendkívüli diplomáciai érzékkel építette a nemzetközi kapcsolatokat. Az EUCEPÁ-nak két alkalommal volt elnöke. Felsorolni is nehéz, hány nemzetközi szervezetnek volt tagja, mint pl. a Német

Papírgyártók Egyesületének (Zellchemíng) vagy a Tudományos Papírgyártók Nemzetközi Egyesületének (I. A. S. P. M.). melynek alelnöke is volt a nyolcvanas években, és amelybe két magyar tag felvételét is ajánlotta.

Mindezen száraz felsorolások mögött egy hallatlan ambícióval, energiával és életkedvvel megáldott, jó humorú ember állt, a szellem embere, aki rajongott a zene, az irodalom, a képzőművészet alkotásaiért, aki szeretett és tudott élni, megélni átélni és túlélni felhős és felhőtlenebb időket. Három hónapja, 90. születésnapján még boldog volt egy szép könyv kézbevételekor. Külföldön is jó hírét keltette a magyaroknak. Nem lehetett úgy részt venni egy nemzetközi rendezvényen, hogy Grenobleban, Baden-Badenben és másutt ne kérdeztek volna rá, akik ismerték: „Hogy van Vámos György"? Sokak emlékezetében élt egy-egy szellemes tréfája, udvarias gesztusa, négy nyelven elmondott megnyitóbeszéde, köszöntője. Könnyű volt lábanyomába lépni intézetvezetésben, lapszerkesztésben, nemzetközi kapcsolatok szervezésében.

Vámos György gazdag életmüve nem porlik el. Él az intézet, él a főiskola, él a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és lapja; és emlékezetünkben is fennmarad Vámos György alakja. [Vámos Györgyöt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, a Budapesti Műszaki Főiskola és a Papíripari Kutatóintézet saját halottjának tekinti.] 2002. októberében P.É.

Papírtrend: tíz éve a mázolt papíroké a babér Juhani Hackiin, az M-real magazinpapír divízió elnökhelyettesének előadásában a várható papírtrendekről hangzottak el érdekes információk az M-real domonyvölgyi vevőtalálkozóján. Az egyre szaporodó, speciálisan szűk rétegeket megszólító lapok irányába tolódik el a piac.

Nyugat-Európában készítették a tanulmányt, aminek eredményeit hazánkban is lehet alkalmazni. Valójában egy információs társadalomban elünk, s ennek a Juhani Hackiin tartja ismerteti) társadalomnak előadását minden egyes tagját mindennap sok millió forrásból bombázzák információval. A papíralapú információk versenyeznek a többi információforrással. A különböző információt adó termékek élettartama, életciklusa más és más. Vannak olyan termékek, amelyek nagyon gyorsan öregszenek, s vannak olyan termékek is, amelyek elérték az érettség fokát és fokozatosan el fognak tűnni a piacról. A papírfelhasználók számára fontos tudni, hogy melyek azok a termékek, amelyek fejlődőben vannak, s melyek hányadának. A következő tíz évre vonatkozóan várható növekedési rálák szerint a speciális célcsoportoknak szóló magazinok, a reklámanyagok, a direkt-mail, mellékletek, speciális katalógusok, általános érdeklődést szolgáló magazinok, s végül azok az újságok, amelyeket pénzért árulnak. A hagyományos újságok piaca hanyatlóban van. A magazinok piaca telített. Növekedés csupán a speciális érdeklődést kiszolgáló magazinoknál várható. A fényes papírra nyomtatott klasszikus magazinok iránti kereslet csókken, ezeknél a magazinoknál az átlagos példányszám egyre alacsonyabb.

72

MAGYAR GRAFIKA

A rendkívül drága tévéreklámokkal szemben a magazinok reklámfelületei még mindig lényegesen kedvezőbb megoldást kínálnak a hirdetőknek. Azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy egyre szorosabbá válik az együttműködés a papíralapú és az elektronikus médiák között. A piaci harcban a különlegesek érvényesülnek. Ehhez az újszerű nyomaihordozó kiválasztása kézenfekvő lehetőség. A cél, hogy a vevő minél értékesebb terméket kapjon, nem az eladott tonnák száma az értékmérő, hanem a minél magasabb esztétikai és minőségi színvonal. A papírgyáraknál éppen úgy jelentkezik a különlegességre és egyediségre való törekvés, mint megrendelőiknél. A trend az, hogy minél magasabb minőségi igénynek megfelelő, lehetőleg egyedi, az adott márkához kötődő kivitelű termékei dobjon piacra. Ha megvizsgáljuk, hogy az utóbbi tíz évben melyik papírfajták voltak sikeresek Nyugat-Európában, akkor már világosan látszik kialakulni a mostani trend: a jobb minőségű mázolt famentes és mázolt fatartalmú papírok fogytak a legnagyobb mértékben. Megfigyelhető, hogy a jó minőségű magazinpapírokra Nyugat-Európában löbb mint 36 000 címen gyártanak újságot, ami a magas életszínvonalnak köszönhető. F.V.

A régi-új Papíripari Múzeum Újra látogatható a diósgyőri Papíripari Szakgyűjtemény Varga Gábor

Tdén 220 eves a Diósgyőri Papírgyár Rt. A jeles évfordulót Lillafüreden, a Hotel Palotában rendezeti kétnapos születésnapi ünnepség és szakmai szimpózium keretében több mint százfőnyi kedves belföldi és külföldi partnere körében ünnepelte a Társaság. Az ünnep kezdeteként szeptember 23-án a Diósgyőri Várat tekintették meg, ahol többek között szerepelt a programban íjászat, a középkori hangulatot idéző panoplikum és stílusosan egy kis pénzverde megtekintése; utóbbiból senki nem távozóit üres zsebbel. A délutáni programot a Szent István cseppkőbarlang megtekintése zárta, ahol a Seven Sóul Singers adoti koncertet. Este a pezsgős pohárköszöntő után kezdetét vette a mulatság, a Lazur Táncegyüttes vérpezsdítő műsora után az István Nádor Borlovagrend négy tiszteletbeli tagot avatott: dr. Szitárcsik Annát, a Diósgyőri Papírgyár Rt. vezérigazgatóját, Péterfi Sándort, a Pénzjegynyomda Rt. vezérigazgatóját, Füleki Lajost, a Pátria Nyomda Rt. elnökvezérigazgatóját és Pataki Tibort, a Magyar Ncm-

A konferencia megnyitása

zeti Bank emissziós csoportvezetőjét. A sikeres tagavatást borszentelés követte, majd a szálloda pincéjében a Borlovagok kíséretében borkóstoláson vehettek részi a vendégek, ezután hajnalig tartott a mulatság. A másnapi szakmai konferenciát dr. Szitárcsik Az évforduló ünnepségének résztvevői Lillafüreden

MAG VAR GRAKIKA

lásának 200. évfordulójára hozott létre, és 1982től 1998 elejéig volt látogatható a nagyközönség részére. Ezek után a biztonsági előírások megszigurítása miatt a gyár területén lévő épületbe nem lehetett bejutni, így a Társaság elhatározta, hogy húsz évvel a megnyitás után újból látogathatova teszi a múzeumot, Széchenyi Terv-támogatással. Az idei évben kialakított új portaépületben kapott helyet a földszinten az a kézi merítő műhely, amelyben a régi papírkészítési eljárással ismerkedhetnek meg a látogatók, azt igény esetén ki is próbálhatják. Az emeleti részben található a múzeum; a papírgyártás kínai feltalálásától nyomon követhető a technológia fejlődése napjainkig, lovábbá a Diósgyőri Papírgyár régmúltjának emlékei mellett megtalálhatóak az utóbbi húsz év történelmi emlékei is. A látogatók megtekinthetik a világ legnagyobb címletű pénzeit: a mill- és bilipengőket, valamint az ugyancsak itt készült jubileumi 2000 forintost, mely szintén egyedülálló a világon a maga nemében: csak ezen a bankjegyen van valódi aranyból készített hologram.

Anna vezérigazgató-asszony nyitotta meg, majd Kobold Tamás, Miskolc város polgármestere méltatta a társaságnak a régióban kifejtett sikeres munkáját. Ezután három előadás volt hallható. Először a Diósgyőri Papírgyár újdonságait ismertette Varga Gábor termelési és műszaki főosztályvezető, mely után a Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakéitői Intézetének igazgatója, Hazai Lászlóné dr. a biztonsági papírokban található védelmi elemek fontosságáról és szerepéről beszélt. Végül Pataki Tibor a Magyar Nemzeti Bank tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel; a régi és az 1997 óta bevezetett új forint bankjegyek hamisítványainak típusait, illetve a hamisítások előfordulásának statisztikáit ismertette. Az ünnepi beszédek után az ISO 9001:2001 minőségirányítási és az ISO 14001:1997 környezetirányítási tanúsítványok átadására került sor, melyek az 1999 óta működő ISO 9002 rendszert váltották fel. Ezután következett a felújított Papíripari Múzeum és Kézi Merítő Műhely felavatása. A pirosfehér-zöld szalagot dr. Szilárcsik Anna és Péterfi Sándor közösen vágta ál, ezzel is jelképezve a Diósgyőri Papírgyár és a Pénzjegynyomda szoros kapcsolatát. Ezután a Hermann Ottó Múzeum igazgatója, dr. Veres László ünnepi beszédében elmondta, hogy az újonnan megnyitott múzeum Magyarország egyetlen, a papíriparral foglalkozó, a papírgyártás kialakulását, annak történetéi bemutató szakgyűjteménye, melyet a DTPA fennál-

74

MAGYAR GRAFIKA

A Papíripari Múzeum szeretetlel várja látogatóit minden munkanap 10-14 óráig; előzetesen a (06-46) 530-890-es telefonszámon lehet bejelentkezni.

Előd és utód együtt a papíriparért

A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület tagjai előtt ismert dr. Polyanszky Éva neve és személye, aki tizenkét éve a Papíripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója - és mint ilyen, a magyar papíripar egyik meghatározó személyisége. Ezenkívül szerkeszti egyesületünk egyik szaklapját, a Papíripart, és elnöke a kutatási szakbizottságnak. Most változás történt dr. Polyanszky Eva életében: a kutatóintézet vezetői munkaköréből nyugdíjba ment. Ez nem jeleni számára semmittevést azzal együtt, hogy saját szavai szerint több idő jut majd hobbikra, szabadon választott ténykedésre, elsősorban olvasásra. A lap szerkesztése és az egyesületünkben végzett munka a jövőben is feladata. Ezek mellett továbbra is ténykedik a Magyar Akkreditációs Bizottságban, amelynek négy éve tagja, és amely fontos feladatként az egyetemi és főiskolai szakok indításával, tanárok kinevezésével, az egyetemek és a felhasználók (vállalatok, kamarák, önkormányzatok stb.) közötti kapcsolat kiépítésével foglalkozik. Ugyancsak tevékenykedik továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia kél bizottságában: elnöke a Szál- és Rosttechnológiai Bizottságnak és tagja a Természetes Polimerek Munkabizottságának. Unatkozásról tehát továbbra sincs szó. De mégis: eljött az idő, hogy megválik a Icgfoniosabbtól, ahol tizenkét évig meghatározó tevékenységet folytatott. Ez sem végleges búcsú, hiszen ahogyan kinevezett utódja - eddigi közvetlen munkatársa Károlyiné Szabó Piroska mondotta (amikor kettőjükkel beszélgettünk az együtt töltött munkásévekről és a jövőről), az intézet mindig nyitva áll Éva előtt, igényt tartanak továbbra is tanácsaira, egy ü tt működésérc. Ezen a beszélgetésen tapasztalni lehetett, hogy milyen jó munkatársi, sőt baráti kapcsolat volt és van Éva asszony és Piroska asszony között. A nyugdíjba menőnek megnyugtató, hogy utódjával jó kezekbe kerüli a kutatóintézet vezetése. Arról kezdtünk beszélgetni, hogyan lett Polyanszky Éva az utóbbi tizenkét évben a magyar papíripar egyik meghatározó személyisége. - A Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmér-

Előd és utót

nőkként diplomáztam - kezdte Polyánszky Eva. Utána huszonöt évig a szerveskémiai technológiai tanszéken dolgoztam, előbb tanársegédként, majd adjunktusként, végül docensként. A „Csűrös tanszék" - mert így nevezték Csűrös Zoltán tanszékvezető professzorról - könnyűipari kutatásokkal is foglalkozott Rusznák István professzor vezetésével. Az egyik kutatási téma volt a keményítöalapii felületkezelő és ragasztóanyagok alkalmazása a papíriparban. Ebben a munkában én is részt vettem. A kutatás eredményét Kardos György volt évfolyamtársammal együtt a Szolnoki Papírgyárban próbáltuk ki. Én, aki addig a gyógyszeriparral foglalkoztam, és a laboratóriumban milligrammokkal dolgoztam, szinte elszörnyedtem az első próbánál a kétlonnás papírtekercsektől. Akkor voltam először papírgyárban. Az első megdöbbenés után egyre jobban elvarázsolt az akkor felújítóit, modern Szolnoki Papírgyár, így 1991-ben igent mondtam, amikor új vezetőt kerestek a Papíripari Kutatóintézet élére, és Rusznák professzor engem javasolt. Munkába lépésem után pár hónappal a privatizáció az intézetet is utolérte, kft.-vc alakultunk a Papíripari Vállalat és hét papírgyár tulajdonosi részvételével. 1993-ban annyil változott a helyzet, hogy a tulajdonosi rész legnagyobb hányadát a CSAOSZ vette át a PV-tŐl. MAGYAR GRAFIKA

77

- A papír több ezer éve az emberiségé. Lehet még ezen valamit kutatni? - Mindig és állandóan. A társadalom igényei, valamint a nyersanyagok és a nyomdaipar technológiája állandóan és folyamatosan változnak. Ehhez kell a papírnak igazodni. Kezdetben például a kínaiak egynyári növényekből és rongyból állították elő a papírt, azután jött a fa alapú cellulóz, ma viszont egyre több papírhulladékból állítunk elő újabb papírt. Standard minőseget állandó alapanyagból lehet gyártani. De ha az alapanyagok és az igények változnak, akkor megfelelő segédanyagokra, változó technológiákra van szükség. A kutatóintézet ezzel foglalkozik. Természetesen a gazdaságosság is fontos szempont, ami az alkalmazott technológiát h megszabja, hiszen nem mindegy, mi mennyibe kerül. A kutatás során tehát ezt is figyelembe kell venni, például vékonyabb papírok gyártásának kidolgozásával vagy a csomagolóanyagok ncgyzctmctcrtömcgénck csökkentésével. - A papír nemzetközi. Nem lehet vele elszigetelten foglalkozni, ugye? - Nagyon igaz. Vámos György^ a kutatóintézet alapítója szeles körű európai kapcsolatrendszert hozott létre, ezt folytattuk és erősítettük 1990 után. Ezen a területen is érvényesülni kell annak, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az EU-hoz. Intézetünk 1991-ben belépett a brüsszeli központú nemzetközi szervezetbe, a COST-ba (Cooperation European of Science and Technology). Ennek a szervezetnek a.7. összes európai szakirányú kutatóintézet és egyetem tagja. A szervezeten belül az egyik bizottságban én képviselem Magyarországot. Ez is lehetőséget ad a kapcsolatok még szélesebb körű kialakítására. Innentől kezdve Polyánszky Éva nyugdíjas ügyvezető igazgató és utódja, Károlyinc Szabó Piroska felváltva beszelnek és ismertetik az intézettel kapcsolatos további tennivalókat. Piroska asszony Minszkben végzett az oltani technológiai egyetemen, diploma után 1984-ben lett a kutatóintézet dolgozója. A gyermekgondozási évek után 1994-ben jött vissza dolgozni, és attól kezdve mint műszaki titkár az ügyvezető igazgató közvetlen munkatársaként a nemzetközi kapcsolatok, együttműködés, pályázatok előkészítésének felelőse volt, aki az orosz mellett angolul is beszél. „Amit elértem és amiben fejlődtem, azt Évának köszönhetem" - vallja a beszélgetés során Piroska. Június l-jétől kinevezett ügyvezető igazgató, három hónapig még együtt tevékenykedtek, szeptember elsejétől pedig egyedül vezeti az intézetei. 7N

MAGVAK GRAFIKA

- Gondolom, a kutatóintézet nem egy elszigeteli vár. Nemcsak a nemzetközi kapcsolatok fontosak, hanem a hazai papírgyárak és papírkereskedők is, hiszen a kutatómunka nem öncélú. - Sőt! Nemcsak értük dolgozunk, hanem adott esetben az ő igényüket, kérésüket, megrendelésüket kell teljesítenünk. A papírgyárakkal intenzív kapcsolatunk van. Évente egyeztetjük a kutatási igényeket, és szerződést kötünk velük ezek elvégzésérc. A papírkereskedőkkel is jó a kapcsolatunk, ők elsősorban papírvizsgálatot kémek, például minőségi kifogásoknál vagy tenderek megpályázása előtt. Ezekre a megrendelési kapcsolatokra szükségünk van, mert mint kft.-nek önfenntartónak kell lennünk. Az állam a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit finanszírozza, az ipari kutatóintézetekre azt mondja, larlsa el őket a felhasználó iparág. így pénzbevételünk teljes egészében a papíripartól és a többi megrendelőnktől függ. A jelenleginél több bevételre van szükségünk, hogy fejlődjünk és hogy a munkatársaknak megfelelő bérezést biztosíthassunk, ezért egyes területeken meg kell újulnunk, egyéb tevékenységet is el kell kezdenünk, hogy növelni tudjuk bevételeinket, mert ez teszi lehetővé azt, hogy fiatal szakemberek is szívesen jöjjenek hozzánk. Jelenlegi létszámunk huszonhét, ennek közel fele mérnök, a többiek középfokú technikusi végzettséggel és több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Meg kell említenünk, hogy a kutatás és mérés mellett oktatással is foglalkozunk: a Zsigmond téri Gimnázium és Szakközépiskola együttműködésével öt-hat éve szakmunkásképzést is folytatunk távoktatásos formában. Emellett mesterképzés is folyik, például a Dunapack első mesterdiplomáit tizenegy dolgozójuk nyerte el ez év tavaszán. Hogy maga a kutatótevékenységünk milyen sokirányú, az látható az alábbi szervezeti felépítésünkből is: - rosttechnológiai részleg, - papírtechnológiai részleg, - feldolgozás technológiai részleg, - mérésügyi részleg (MSZ-EN 45001 szabvány szerint akkreditált vizsgálólaboratórium), - műszaki tájékoztató szolgálat (könyvtár). - statisztikai részleg (termelési, export-, importadatokat gyűjt és szolgáltat). Mindkettőjüknek kívánunk jó egészséget, további eredményeket. Az előd cs utód továbbra is legyen a magyar papíripar hasznára. Dr. Juhász Géza

Ötven év a nyomdaipar kereskedelmi kiszolgálásában

,Tudomásom szerint, Magyarországon rajtunk kívül nincs még egy kereskedelmi cég, amelyik ötven éven át megszakítás nélkül működött volna" - kezdte a Grafika Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója, Jászkuti László sajtótájékoztatóját azon az ünnepségen, amelyet a cég jogelődjenek, a Nyomdaipari Grafikai Vállalat alapításának 50. évfordulóján rendeztek a Kiscelli Múzeumban, augusztus 30-án.

Magára a sajtótájékoztatóra nem akárhol, hanem a nyomdai sajtógépek múzeumi helyiségében került sor, ahol például a 19. századi Landerer-féle nyomda olyan nyomógépe is ki van állítva, amilyenen 1848 márciusában a 12 pontot sokszorosították. A vezérigazgató tájékoztatója elején a sokunk által ismert dr. Csendes Zoltánt mutatta be, aki szeptember 2-ától a cég kereskedelmi igazgatói tisztségét tölti be. A szóbeli tájékoztató ezt követően kitért a cég lel évszázadának jelentősebb eseményeire, melyet az évforduló alkalmából megjelent vállalati minikönyv is tartalmaz - szövegben és képekben. Bár az akkori állami halóság más céllal hozta létre

a céget - Nyomdaipari Gépraktározási Vállalat néven -, elsősorban az akkori igazgatóhelyetles, Ablaka István, a későbbi kecskeméti nyomdaigazgató munkája folytán 1954-től a cég tevékenységi köre Nyomdaipari Készletező és Gépraktározási Vállalat néven nyomdaipari grafikai anyagok beszerzésével és készletezésével bővült. Innentől kezdve vált a Grafika egyre inkább a nyomdaipar kiszolgálójává. Ehhez az importanyagok beszerzése érdekében már ún. telepített devizakerettel is rendelkezett a cég. 1957-ben újabb lépés történt. A vállalat neve Nyomdaipari Grafikai Vállalatra változott, és innentől kezdve feladata a nyomdaipar műszaki fejlesztésének elősegítése volt, megfelelő gépek, alkatrészek, grafikai anyagok és egyéb segédanyagok forgalmazásával. 1969-ben miniszteri rendelet beolvasztotta a vállalatba az Első Magyar Betűöntődét. A hetvenes években az akkori igazgató, Ruzsinszky Sándor vezetésével dinamikus fejlődést ért el a cég, hatékony és átgondolt munkával jelentős távlati fejlesztést indítottak el, aminek többek közölt az is az eredménye lett, hogy az addig több helyen működő cég összevonva, akkori Thállman - ma Fiastyúk - utcai új épületbe költözött, ahol a készleteket már abban az időben korszerű számítástechnikai módszerekkel kezelték. 1985-től Jászkuti. László a vállalat vezérigazgatója. A privatizáció során 1992-ben a Nyomdaipari Grafikai Vállalat részvénytársasággá alakult, Grafika Kereskedelmi Rt. néven. 1993-tól a vállalat dolgozói a részvények jelentős részének tulajdonosai lettek. Ma a Grafika Kereskedelmi Rt. szinte teljes körű áruválasztékkal áll a nyomdák rendelkezésére. Beszállítópartnerei Európa olyan jelentős gyártói, mint például az Agfa. Ma ott tart az ötvenéves fennállását ünneplő cég, hogy valós a szlogen: mindent egy helyen, a Grafikánál! A sajtótájékoztatót követő jubileumi találkozón a több száz meghívóit vendég - üzleti partner, sajtó, beszállító, vevő - együtt ünnepelt a cég MAGYAR GRAFIKA

81

meghatóan beszélt nyomdászmúltjáról, betű- és nyomdaszeretetéről, majd ár. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő, ár. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára, Sebestyén Zsolt, az Agfa cégvezetője, Lendvai Lászlóné, a Szikra Lapnyomda vezérigazgató-helyettese köszöntötte a jubiláló Grafikát, vezetőjét és dolgozóit. Mindegyik köszöntő újabb ötvenévi eredményes munkát kívánt a cégnek.

munkatársaival a múzeum gyönyörű termeiben. Az ünnepség résztvevőit szintén Jászkuti László vezérigazgató üdvözölte. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Grafika Kereskedelmi Rt. története elválaszthatatlan a nyomdaipar törtenetétől, azzal azonos. Ezer szálon kötődnek egymáshoz - elsősorban a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetségen keresztül. A köszöntő után Székhelyi József színművész

A finom vacsora elfogyasztása előtt és után a Bergendy és a Princess együttes szórakoztatta kitűnő zenével a vendégeket. Késő estig ünnepeltek együtt, jó hangulatban. A Magyar Grafika szerkesztősége és olvasói nevében mi is örömmel köszöntjük a jubiláló Grafika Kereskedelmi Rt.-t, és kívánunk mi is újabb ötven évre sikeres munkál. -z. -a.

Százhetven éves a kaposvári nyomdászat A ma közel nyolcvanezer lakosú Kaposvár, „Somogyország fővárosa", az 1830-as években még jóformán ipar nélküli kisváros volt - de nyomdája már akkor is működött. Perger Sándor, Kaposvár és Somogy megye első nyomdásza, 1832-ben kezdte el működését a városban, nyomdájának egyik első termékét, a „Hála és Búcsúzás" című, 1833-ban nyomtatott füzetet a Megyei Levéltár őrzi. Százhetven év hosszú idő. Az első nyomdát kö82

MAGYAR

(IKAFIKA

vette Knezevich Lajos, majd Bitterman Ede nyomdája, és utána a többi: a 20. század elején már tucatnál több nyomda működött a városban. Ma is több kis nyomda üzemel, de a meghatározó nagy nyomda a Kaposvári Nyomda Kft., amely közel másfélszáz fős létszámmal, modern technológiával és technikával évente 1200 tonna mennyiségben, zömmel könyveket, ezenkívül folyóiratokat, tájékoztató nyomtatványokat gyárt.

A város és a megye vezetői - akik eddig is fontosnak tartották a város és a megye életében a Kaposvári Nyomda Kft. működéséi - örömüket fejezték ki, amikor a nyomda úgy döntött, hogy megünncplik a kaposvári nyomdászat százhetven éves évfordulóját. Az ünnepségre szeptember 13-14-én került sor, amelyre a helyi vezetőkön kívül meghívták az üzleti partnerek, kiadók, beszállítók, a nyomdászszakszervezet, a szakmai szövetség és a sajtó képviselőit is. Maga a nyomda nem egyenesági utódja az első kaposvári nyomdának, de a gyökerei szintén a százhetven évvel ezelőtti első nyomda alapításáig nyúlnak vissza. A közvetlen jogelőd az ötven évvel ezelőtt létrejött Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat, amely az államosítás során hat helyi nyomda összevonásából alakult. Lehet-e százhetven eves múltat méltóbban ünnepelni, mint az elődökre történő visszaemlékezést összekapcsolni a jövővel? Mert a Kaposvári Nyomda Kft. ezt tette: ünnepélyesen felavatta és üzembe helyezte a Széehenyi Terv keretében beszerzett RCT-vezérlésű Roland 305-ös B2-es, ötszínes íves ofszetnyomó gépet, mely ebben a kategóriában ma a legtöbbet tudja. A nyomda többi íves ofszetgépe is a Roland család tagja, így magától értődő, hogy az avatóünnepségen részt vetlek a forgalmazó Brüder Herm cég képviselői: Anton Bauer és Alexander Hetz urak is. A meghívott vendégek 13-án délelőtt a Kaposvártól tizenhét kilométerre levő somogyaszalói gyönyörű Panoráma Hotelban gyülekeztek, majd különbusz szállította őket kora délután a nyomdához, ahol a kultúrteremben került sor a jubileumi ünnepségre. Az ünnepség elnökségében Pogány Zoltán ügyvezető igazgató mellett helyet foglalt Szita Károly polgármester, országgyűlési képviselő, dr. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke, Jászkuü László, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség elnöke és a Henn cég képviselői. A vendégeket és a nyomda dolgozóit Miké Ferenc, a fel ügyel őbizotlság elnöke üdvözölte, majd Pogány Zoltán ünnepi beszédében méltatta a százhetven évet, beszámolt a kft. tízéves múltjáról, a céltudatos és töretlen fejlődésről, amelynek következtében a Kaposvári Nyomda Kft. ma már nemcsak a Dunántúl, hanem az ország egyik jelentős nyomdája is. Három éve az ISO 9002 minőségi rendszer birtokában dolgoznak, most pedig az új szabvány szerinti ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerre való áttérésen munkálkodnak. Ezt követően előbb Szita Károly polgármester köszöntötte a nyomda vezetőit és dolgozóit, majd S4

MAGYAR

GRAFIKA

dr. Gyenesei István a megye polgárai nevében köszönte, hogy a betűt és azon keresztül a tudást, a kultúrát a nyomdászat eljuttatta és eljuttatja a családokhoz; mert a nyomdászok munkájának nyoma, eredménye ott van minden ember eletében. A megyei közgyűlés elnöke köszöntése végén „Somogyország" nevében emléklapot és egy muzeális bronz pecsetnyomót adott át Pogány Zoltán igazgatónak. Jászkuti László, a több mint százéves szövetség nevében méltatta a százhetven éves kaposvári nyomdászatot. A kultúra temploma a nyomda - mondotta -, és a Kaposvári Nyomda Kft. ennek megfelelő technológiai rendszerrel, rendezetten és kiváló minőségben végzi munkáját. A százhetven évről megemlékező ünnepség után következett a jövő: az új ötnyomóműves gép felavatása és beindítása. A város polgármestere és a megyei közgyűlés elnöke a nyomda igazgatójával közösen átvágta a szalagot, és megindult a színes nyomtatás, óránként 15 000 fordulattal, öt színben. Hogy mit tud ezenkívül ez a gép? A második nyomómű utáni fordílódob lehetővé teszi az 1+1, 2+2, vagy 2+3 szín nyomtatását egy menetben. Az ötödik nyomómű lakkozási lehetőséget, illetve többnyelvű mutációs nyomtatást is biztosít. A gép vezérlő- és szabályozórendszere a teljes automatizálás mellett a munkák adatainak tárolására is alkalmas. RCI-rendszerű festékezcs. regiszter távvezérlés, automatikus lemezesére, gumi- és hengermosó egység a kis példányszámokra való gyors átállást teszi lehetővé. Az ünnepség után a vendégek buszos városnézésen vetlek részt, melynek keretében többek között megtekintették a város szülöttének, RipplRónai József festőművésznek a múzeumát is, amely egykori villájában működik, és ahol nagyon sok festményét őrzik. Ezt követően az irány ismét a Panoráma Hotel volt, ahol a nyomda dolgozói és a meghívott vendégek jóízű beszélgetés közben fogyasztották el a vacsorát, melyet követően pécsi fiatal táncosok modern aerobikus tánccal szórakoztatták a jelenlévőket. Este tíz órakor a park úszómedencéjénél tűzijáték köszöntötte a vendégeket. De ezzel még nem volt vége az együttlétnek. Másnap délelőtt a szennai falumúzeum, majd a vadregénycs zselici táj megtekintése volt a program, mely a kaposújlaki Szarkavár nevű kastélyszállóban ért véget a finom ebéd elköltésével. Az elmúlt százhetven év büszkeség, ugyanakkor a mai kaposvári nyomdászokat kötelezi is. Amit láttunk, abból arra következtetünk, hogy jó úton haladnak. J.G.

Kint a farkas, bent a bárány Az EU-csatlakozás tapasztalatai. - Svédország

A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség tíz éve tagja, az Intergrafnak, az európai grafikai ipar munkaadó képviseletének. Az EU-csatlakozás előtérbe kerülésével az utóbbi években még inkább fontossá vált a külföldi kapcsolatok erősítése. Az Iníergraf-tagokkal való együttműködés keretében különböző" országok nyomdaiparának képviselői adnak információkat első kézből azokról a tapasztalatokról, ami előtt országunk nyomdaipara áll. A MNYSZSZ felkérésére elsőként a Svéd Grafikai Vállalatok Szövetségének képviselője, Hans O. Andersson számoll be tapasztalataikról és iparáguk helyzetéről. Svédország EU-s tagsága viszonylag rövid múltra vezethető vissza - 1995-ben csatlakoztak az Unióhoz. A Svéd Grafikai Vállalatok Szövetségének nyolcszáz vállalat a tagja, ami 23 ezer alkalmazottat jelent; 16 ezer fizikai dolgozót, 7000 szellemi foglalkozásút. (Nehéz elválasztani a fizikai és szellemi munkát, mert ezek a teriiletek sokszor átfedésben vannak.) A svéd grafikai szövetség nemcsak munkaadói, hanem vállalkozói szövetség is. A nyomdák, grafikai üzemek és prepress vállalatok, könyvkötészetek, csomagolóanyag-gyártók és az új média szereplői jelentik a tagságot, melyből a tagok közel felét (47%-ot) teszik ki a nyomtatással foglalkozó cégek. Svédország EU-csatlakozás előtti helyzete Egy korábbi európai gazdasági közösségi megállapodás szerint Svédország már megvalósította a döntő változásokat. A svéd gazdaság korábban is - a történelemben egészen régre visszanyúlóan -, így a megállapodásokat megelőzően is, sok nemzetközi szereplővel dolgozott. A svéd grafikai iparág felépítése hasonlítható egy homokórához: a homokóra tetején néhány nagy, sokszor világhírű vállalat található. Ilyen például a Tclrapack. Középen, deréktájon, a kar-

Hans O. Anderssun

csú részen találhatók a középméretű vállalatok, végül a/, alsó, ismét széles részen az ötven alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisvállalatok számát szemlélteti a példa. A svéd vállalatok egyértelműen pozitívan álltak hozzá az uniós csatlakozáshoz és a monetáris politikához, melyek alapfeltételei voltak a sikernek. A kisvállalatok álláspontja, megegyezően a nagyvállalatok érdekeivel, szintén támogatta az uniós tagságot. A grafikai vállalatok túlnyomó része a belföldi piacra dolgozik, ezért az Unió iránt nem igazán tanúsít érdeklődést. Az európai perspektíva nem mindig érinti a mindennapok üzleti életét. Ugyanakkor az EU-tagság ténye felgyorsítja a nemzetközi kapcsolatokat, a globalizációt. Még a kisvállalatoknak is vannak külföldi kapcsolatai. A nagy exportvállalatok képviselői már most is euróban teszik meg ajánlataikal. Ha Svédország nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz, még több központi irodát, vezető szakembert és termelést vittek volna el külföldre. Amikor például az Ericsson székhelye Londonban volt, Angliának adták a megrendeléseket, mára ez a megrendelésállomány visszakerüli Svédországba. Mielőtt Svédország csatlakozott az Unióhoz, a Svéd Grafikai Vállalatok Szövetsége megpróbálta felbecsülni az export fontosságát a grafikai termeMAGYAR GKAFIKA

les szempontjából. Konkrét példák alapján a Volvo személygépkocsi példája: az 1994-es évben a Volvo esetében ez legalább 11 millió eurót jelentett. Ha ezt az összeget egy átlagos bevétel/alkalmazott szintre vetítjük vissza, az iparág egy ilyen kicsi szegmense is száz munkahelyet érintett. Ebből is kitűnik, hogy az az iparág, ami látszólag a hazai piacra koncentrál, nagyon is függ a nemzetközi üzlettől. Az elmúlt két év tapasztalatairól nem bizonyítható, hogy a globalizációs folyamat magától, vagy az EU-tagság következtében erősödött fel, és a kisebb vállalatok életét is befolyásolja. A cégek egybeolvadnak, sokkal több nagyvállalat van ma, mint két évvel ezelőtt. A már korábban is nagyméretű vállalatok hálózatban működnek együtt, a külföldi tulajdonosok száma megnövekedett. A Svéd Grafikai Vállalatok Szövetsége úgy gondolja, hogy az

üzletnek a nyomdaipari alkotó cégeken belül kell fejlődnie, ellenkező esetben alvállalkozóvá válnak az exportban. A globalizáció általános tendencia akár az Unión kívül, akár azon belül vagyunk. A svéd szövetség egy új projektet indított útjára, melynek neve: E-Gutcnberg. Célja, hogy kiszélesítse a vállalati küldetés fogalmát, és másképp értelmezze a szolgáltatás fogalmát. F.z a fejlődés igen fontos eszköze. A vállalat túlélése függhet attól, hogy ne csak nyomdatermékei gyártson. A vásárlók számára természetessé fog válni, hogy nem csak nyomtatási megbízásokkal keresik fel a svéd nyomdákat. Várható, hogy az EU-n belül felerősödik a piaci verseny. A Svéd Grafikai Vállalatok Szövetségének szakemberei szerint legjobb esélyei az Unión belüli fejlődésre Magyarországnak vannak. KV.

Arcéi. - Módok és Társa Kft. A Magyar Grafika előző számában megjelent a Kiskunhalasi Papírgyár privatizációjának története. Az események mentén haladva Kiskunhalason felbukkant egy nyomda, amelynek egyik tulajdonosával, Módok Balázzsal készült interjú

- Azt mondják, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek, A papíriparból érkeztél a nyomdaiparba, mondanál erről, néhány dolgot? - Műszaki egyetemi tanulmányok után, 1971 ben villamosmérnökként kezdtem az akkori Papíripari Vállalal kiskunhalasi gyárában dolgozni. Abban az időszakban a vidék irányába mutató iparkitelepítési program zajlott. Ez történt Kiskunhalason is. Ennek kapcsán a papíripar Halason fejlesztett, és a vadonatúj üzemcsarnokba 86

MAGYAR

(ÍRAUKA

használt gépekel, elavult technológiát - hengeres doboz, papírcső, nyersdoboz, nyomdai doboz telepített 1972-1974között. Részben aBudai Dobozgyárból, a Csomagolóanyag-gyárból és a Pesterzsébeti Papírgyárból kerültek ide gépek. Kiváló terep volt a papíripari szakma megismerésére. 1974-től 1994-ig műszaki osztályvezetőként, végül szolgáltató főmérnökként dolgoztam. Rekonstrukció keretében meg kellelt újítani a technológiát, illetve új lermékek gyártásának beveze-

tésével foglalkoztunk. Megjelent a pap ír-feni-műanyag kombinációjából a kombidoboz, a vastag falú papírcsőgyártás, a papírhordógyárlás és a P acél, valamint az alumínium zárófedelek gyártása. De építettünk a gyárnak mintaboltot, kazánházat és iparvágányt is. Közben 1987-1989 között a Műegyetem gépészmérnöki karán a gazdasági mérnök szakot is elvégeztem. A kilencvenes évek elején a privatizáció kapcsán leépítések voltak a gyárban, amelybe én is beleestem. Válaszút elé kerültem: lehetőség kínálkozott a környékbeli cégek valamelyikénél elhelyezkedni vagy vállalkozó leszek. Az utóbbi mellett döntöttem. 1994 szeptemberében egy új cég alakult Kiskunhalason, ezt a Keményfém Kft.-vel közösen alapítottuk, ők már korábban Dabason is működtek. Ennek az új cégnek a neve Keményfém és Társa Kft. lett. Én voltam a Társa. Kezdetben főleg használt gépek felújításával, vágástechnikával, szerszámokkal foglalkoztunk. Az igazi változás azonban 1995-ben következett be, miután a Halaspack Rt. szabadulni kívánt az addig kebelén belül működő nyomdájától. 1995. január 1-jétŐI a Keményfém és Társa Kft. bérbe vette ezt a nyomdát. A Keményfémnél az évek folyamán eközben jelentős fejlesztések történtek, és négyévi közös működés után 1999-ben kimondták, hogy nincs szükségük a nyomdára. Még abban az évben kivásároltam a Keményfém részét, és saját erővel továbbműködtettem a nyomdát. Akkortól Módok és Társa Kft. az új cégnek a neve. - A Módok és Társából ki a Társa ? - A feleségem. Az elnevezés ötletét a korábbi cégemből vettük, jónak tartottuk a szokatlanságával az eredeti Keményfém és Társa nevel, miért is ne lenne jó társnak az igazi. - Milyen profilú, mekkora nagyságrendű, hány fős cég vagytok? - Szolgáltatócég vagyunk, kis nyomdaként, átlag tíz fővel működünk. A klasszikusnak mondható hármas: előkészítés-nyomtatás-kötészet megtalálható nálunk, de szolgáltatásunk jelentős része főként a nyomtatás. Az elmúlt évben többször átléptük az ötvenmillió forint árbevételt. Kiadványaink zöme puhatáblás könyv, de kooperációban keménytáblás könyveket is készítünk. Most éppen a Kiskunhalas várostörténetéről szóló könyv harmadik kötetét nyomtatjuk. Ez a könyvsorozat, ha elkészül - B5-ös formátumban, nyolcszáz oldalon, több mint ezer képpel -, a kisvárosi környezetet tekintve egyedülálló vállalkozás. A versenyképességet a megyében meghatározza, hogy a nyomdák a géppark mellett milyen profilt SS

MAGYAR

GRAFIKA

képviselnek. Mi újságokat is nyomtatunk, de dobozgyártással is foglalkozunk. - Kikből tevődik össze a megrendelői kör? - Elsősorban a szűkebb környezetünket, a helyi igényeket szolgáljuk ki. Helyi újságokat nyomtatunk, hirdetési újságunk is van. Ezek néhány ezres példányszámban heti, kétheti periódussal jelennek meg. Megrendelői körünkhöz tartoznak még a város környéki települések. Távolabbról is szerzünk munkát könyvkiadókkal együttműködve. Az interneten keresztül is próbálkozunk, rövidesen kész a honlapunk, hirdetjük magunkat, pályázatokrajelentkezünk. Komolyan vesszük a vevoi piacot, de legalább ennyire fontos nekünk a beszállítói piac is. - A nyomdaiparba kerültél, de nem lettél hűtlen a papíriparhoz, tudomásom szerint a Papíripar c. folyóirathoz is közöd van. - Igen, habár közvetlenül nem vagyok a szerkesztőbizottság tagja. Korábban még Vámos György idején, az 1990-es évek közepén volt egy a folyóirat számára nehéz időszak, amikor felvállaltam a lap előállítását. Azóta sikerült korszerűbbé tenni az előkészítését, a gyártását, és ragasztókötéssel jelenik meg a lap. Persovits József

M-real vevőtalálkozó nívós előadásokkal Idén is megrendezték az M-real Alliance Magyarország Kft. hagyományosan nagy sikerű vevőtalálkozóját, melyen érdekes szakmai előadások és játékok tették emlékezetessé az együtt töltött időt. Az előadások után és a játékos vetélkedő előtt festői környezetben látványos lovasbemutatóval szórakoztatták a rendezvény résztvevőit.

Pillanatképek a vevőtalálkozó eseményeiről

Az előadások sorát a házigazda Risto Rytkönen kezdte, aki beszámolt az M-rcal cégcsoport életéről. Ezt követően Hivatal Péter, a Direkt Marketing Szövetség elnöke beszélt a dm szerepéről és jelentőségéről. Juhani Hacklin, az M-real magazinpapír divíziójának elnökhelyettese a magazinpapírok területén várható trendekről tartott előadást. Balogh Ádám, a Szikra Lapnyomda vezér-

igazgatója a coldset piacról és kapacitásokról beszélt. Doktor Ferenc, az Adok Interprint Kft. ügyvezető igazgatója a Fábián Endre Metró újság sikertörténetét osztotta meg a hallgatósággal. Kőhídi Imre a Révai Nyomda CtP- rendszeren szerzett tapasztalatairól számolt be. Olt Károly, a Dunapack termelési igazgatója a higiéniai szabványok előkészítését ismertette. Végül Fábián Endre, az M-rcal Petőfi Nyomda igazgatójának előadásában a magyarországi kariondobozpiac alakulásáról hallhattak a résztvevők. EV

MAGYAR GKAFIKA

Mindig egy lépéssel előbbre A Pytheas Kft. különleges tevékenységet folytat

Remélem, lapunk kedves olvasói megértik, ha most az eddigiektől eltérően, szubjektívebb hangnemben írok, amikor Kelemen Eörsről, ténykedéséről, vállalkozásairól ejtek szót. őt sokan - talán az egész nyomdaipar - úgy ismerik, mint aki mindig egy lépéssel előbbre jár: ő már akkor ismeri és használja az újabb és újabb tcehnikát, technológiát, amikor mások még csak hallottak vagy olvastak róla. Hazánkban egyik élenjárója a nyomdaipar megújításának, és ma már olyan dolgokat produkál, amelyekre azok a nyugat-európaiak is vevők, akiknél pedig valóban legmodernebb a nyomdaipar. Ha Kelemen Eörs életében ezekről az előrelépésekről szólok, megérthetik a szubjektivhásomat, hiszen 1962 őszén, amikor Eörs az akkori Zrínyi Nyomdában érettségi után keziszedő ipari tanulónak jelentkezett, abban az időben én voltam ott az oktatási felelős, így első lépéseit közelről figyelhettem - és a tanműhelyi oktatókkal együtt sikerült megszerettetni vele a nyomdászatot, a betűt, amely szerelet azóta is megvan benne és ösztökéli egyre újabb előrelépésekre. Eörs 1974-ig volt a Zrínyi Nyomda dolgozója, ez idő alatt esti szakon diplomázott a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. Hamar

felismerte, hogy az elektronika térhódításával a nyomdaipar - elsősorban a formakészítés területén - gyökeresen megváltozik. így, amikor a Kossuth Nyomda védnöksége alatt több nyomda közreműködésével elkezdte munkáját a Fényszedő Központ, annak akkori vezetője, Baráth János hívására 1974ben ide ment dolgozni. Hamarosan egyik vezetője lett a Fényszedő Központnak. Tizenhét éven át az ott dolgozó munkatársakkal együtt a számítógépes fényszedést és formakészítést bevezették a nyomdaiparban. Itteni tevékenységemellett 1989-ben jött az újabb előrelépés: az Eötvös Loránd Tudományegyetem közreműködésével létrehozta a Pytheas Kfi.-í. (Az egyetem akkori rektora. Szabó Miklós professzor javasolta, hogy a görög hajósról nevezzék el a vállalkozást, aki i. e. 4. században azért bontott vitorlát, hogy meghódítsa a tengert és megtalálja a világ nyugati szélét. Úgy bontson vitorlát a kft. is, hogy mindvégig elöl menjen.) A kezdeti kapcsolat a mai napig tart: az egyetem Múzeum körúti épületében működik a nyomdastúdió, a tanári kar pedig részt vesz a kft. által készített régészeti kiadványok összeállításában, és közösen rendeznek régészeti kiállításokat is. A Pytheas Kft.-t tehát Kelemen Eörs azért hozta létre, hogy tevékenységével meghódítsa azokat a megrendelőket, akiknek grafikai, nyomdai, digitális fotó és kiállításrendezési igényeik vannak. Folyamatos műszaki fejlesztéssel és szakmai fejlődéssel úttörő szerepet vállalt a kft. a DTP, a digitális fotó, a grafika, a könyvdigitalizálás és a digitális nyomtatás területén. A kft. száz százalékban családi tulajdon, a tulajdonostárs feleség és a két lány, Ágnes és Orsolya aktívan részt vesznek a munkában is. Veje, Jeney Zoltán a cég művészeti vezetője. A Pytheas Kft. 1989-ben jóformán a semmiből indult, de már kezdetben fizikai és kémiai könyvek illusztrálását és formakészítését végezték. Az amerikai retus bevezetése újabb lépést jelentett, majd első Pantel típusú levilágítójukat 1992-ben vásárolták. Azóta már az ötödik levilágító működik, amely a legmodernebb: Al-es méretig, ívben kilőve adja ki az anyagot. Elsőként szálltak be 1997-ben a digitális fényképezésbe is, amellyel elsősorban nagy áruházaknak reklámprospektusokat, az árverési háMAf.VAR GRAFIKA

91

zaknak katalógusokat készítenek. A hagyományosnak mondható kiadványok közül meg kell említeni a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Magyar Könyvklub megrendeléseit, amelyek anyagilag jelentősen hozzájárulnak a stúdió biztonságához. Az árbevétel nyolcvan százalékát egyébként a Múzeum körúton működő grafikai stúdió biztosítja. A Pytheas Kft.-ben ma már két önálló részleg működik: az egyik a grafikai stúdió, amelynek vezetője az iparművészeti főiskolát végzett nagyobbik lány, Ágnes, férjével, Jeney Zoltánnal együtl; a másik a kiadó és nyomda, a könyvtárszakol végzett kisebbik lány, Orsolya és Virágvölgyi András irányításával. De nincs megállás. Az újabb nagy lépés négy évvel ezelőtt a PXP Első Magyar Digitális Nyomda Rt. létrehozása volt Kőbányán, amelyet a Kelemen család a Ratkovics Péter vezette Partners Hungary Kft.vel közösen alapított. A cég nemcsak első magyar digitális nyomdaként jelentős, hanem például Kelemen Eörs ötlete nyomán olyan újdonságok előállításával is, mint a színes tekercskönyv: a PXP Xerox színes digitális nyomógépe akár húsz méter hosszúságú, egybefüggő nyomatot is képes készíteni. Franciaországi kapcsolatok révén ismerte meg Kelemen Eörs a Xerox könyvdigitalizáló rendszerét. Szinte első pillanatra beleszeretett ebbe az újdonságba, felismerte óriási lehetőségét. E rendszerrel például múzeumok és könyvtárak féltve őrzött egyedi darabjai közkinccsé válhalnak. A középkor kézzel írott egyedi kódexei vagy egyedi példányban megmaradt nyomtatványai műkincsek. Tlyenek például az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Corvinák, amelyeket az elmúlt ötszáz év alatt mindössze csak száz-százötven ember vehette kézbe, mivel a papír és a rajta lévő nyomat a mechanikai sérülések és piszkolodasok mellett a fény és a levegő hatására is sérülhet. Kelemen Eörs meggyőzte a Xerox Magyarország Kft. vezetőit arról a nagyszerű lehelőségről, hogy a rendszer segítségével az eredetinek megfelelő reprintet lehet előállítani, és azokat kutatók, sőt látogatók is kézbe vehetik. Közösen megállapodtak az Országos Széchényi Könyvtárral, és a Xerox Magyarország Kft. állal biztosított Xerox DigiBook 6000 RGB berendezéssel a Gutenberg 2001 projekt keretében Kelemen Eörs, illetve a Pytheas Kft. elvégezte az OSZK-ban lévő harmincöt Corvina tizenegyezer oldalának digitalizálását és digitális nyomtatását. Ez a közel egy évig tartó munka ismét úttörő cselekedet volt, és olyan új lehetőséget teremi, amellyel nemcsak egy-egy példány reprintet lehet elkészíteni, hanem több példányt is, az esetleges könyvvásárlói igények szerint. Egyébként Kelemen MAGYAR GRAFIKA

Eörs ilyen terjesztési lehetőséget is tervez: például most készítetlek cl a győri katolikus egyházmegye könyvtárában egyedi példányként őrzött Párizsi hőrás könyv című munka hű másolatát (az eredeti 1510-ben készült a párizsi Gillet Hardouyn műhelyében), amelyet több példányban terjeszteni is kívánnak. Ezért a Pytheas Kft. megvette a DigiBook 6000 RGB szkennert, amely Közép-Kelet Európában egyedül csak Magyarországon, a Pytheas Kft.-nél működik. Ez is lehetőséget ad egy újabb előrelépésre: nemzetközi projektet csinálni a könyvdigitalizálásnak és ezt összekapcsolva a könyvkiadással és -terjesztéssel, teljes szolgáltatást tudnak majd nyújtani. Jelenleg az említett könyvön kívül a győri egyházmegyei könyvtár anyagából mintegy tizenkcl könyv van feldolgozás alatt. Az értékesítési internetes kereskedelmi hálózaton kérésziül közvetlenül szeretnék a vevőkkel lebonyolítani. Ehhez az EU Phareprogramjának támogatását is elnyerték egy marketingpályázat keretében. A könyveket a beérkezett megrendelések alapján készítenék el, esetenként alkalmazkodva a vevő egyedi igényéhez, például a kötésmódban vagy akár a bevezető rész nyelvében is. Kelemen Eörs úgy gondolja, hogy egy új dolog kevés, kell legalább még egy: belefogott a művészkönyvek tekercskönyvként való előállításába, melyet ugyancsak terjeszteni kívánnak. Elsőként Eszterhazy Péter író és Banga Ferenc grafikus Egy nő című művét 3 méter hosszban, valaminl Parii Nagy Lajos és Banga Ferenc művét 3,6 méter hosszban készítik el. Minden újszerű munkához a digitalizálást a kft. budafoki központi épületében (mely valamikor a festő nagyapa villája volt), a nyomtatást a PXP Első Magyar Digitális Nyomdában, a kispéldányszámú keménytáblás könyvek kötéséi ugyanitt végzik, az egyedi könyvek kézi kötését pedig Szűcs Károly könyvkötőmester végzi. Természetesen az egyedi munkák mellett a grafikai stúdió különböző színes prospektusokat, nyomtatványokat, könyvekel is készít folyamatosan. Mindehhez a kft. létszáma, a családtagokkal együtt tizenhárom fő. Mikor megkérdeztem Kelemen Eörsöt, hogy még nyomdászatnak nevezhető-e az, amit ezzel a csodálatos új technikával készítenek, így válaszolt: - Ez is nyomdászat, csak új lehetőségekkel, új módszerekkel, új eszközökkel. De a szaktudás elengedhetetlen, sőt több tudás kell hozzá. Ugyanakkora nyomdai sokszorosítás alapkövetelményei, a tipográfia aranyszabályai változatlanok, azokat be kell tartani. Hogy mi lesz a következő lépés? Meg fogjuk tudni. J.G.

Egy modern kisnyomda Hódmezővásárhelyen

Közel a deli végekhez, Hódmezővásárhelyen működik egy kis családi nyomda, a Norma Nyomdász Kft. A Rostás Pál és felesége tulajdonában lévő cég mintája lehet annak, hogyan kell egy kisnyomdát is szinte teljes keresztmetszetében lépésről lépésre modern technológiával berendezni úgy, hogy a megrendelőnek kiváló minőségű terméket tudjanak szállítani. Rostás Pál ezt beszélgetésünk során úgy fejezte ki, hogy egy nyomda reklámja a jó munka. Ha egy cég jól dolgozik, határidőre kiváló terméket gyárt, akkor azt a megrendelők megkeresik, és egyre több lesz a visszatérő megrendelő. Pedig induláskor, közel másfél évtizede, nem úgy nézett ki, hogy az akkori idejétmúlta technológiájú üzemből a jelenlegi modern kisnyomda lesz, amely ma már olyan gépi felszereléssel rendelkezik, hogy nagyobb nyomdaüzemek is megirigyelhetnék. Rostásék nemcsak megálmodtak, hanem sok munkával, fokozatosan létre is hozták a mai Norma Nyomdász Kft.-t. Valamikor a HODIKÖT textil vállalatnak volt egy kis kezdetleges házinyomdája, amely 1988ban levált a cégről, és önálló gmk lett, majd 1990ben Rostásék kivásárolták a HODIKÖT részét, és egyedüli tulajdonosok lettek. Az addigi helyen két Grafopress, egy 58 cm-es egyenesvágógép és egy

A hódmezővásárhelyi Norma Nyomdász Kft. új épülete

A nyomda tulajdonosai: Rostás Pá! és felesége

betűrcgál: ennyiből állt akkor a nyomda. Egy évig négy fővel címkét gyártottak. Kczdeltől fogva a mai napig minden megtermelt nyereséget visszaforgattak, így tudtak évente újabb lépést tenni előre. 1991-ben lízingeltek egy A2-es Dominant gcpet, 1993-ban költöztették a nyomdái a jelenlegi helyére, a telken lévő régi épületbe. Ekkor már a házaspárral együtt tizenkét fő dolgozott a nyomdában. 1995-ben a beszerzés egy kétszínes Dominant, egy lemezmásoló, egy kamera volt, majd még ugyanebben az évben egy fotopolimer készülékkel kiváltották az ólmot. 1994-ben beállítottak egy használt Maxima 115-ös egyenesvágó gépet, melyet 1996-ban lecseréltek egy új vágógépre. Ugyanebben az évben megtervezték a nyomda új épületéi, melyet a régi helyére több ütemben építettek fel úgy, hogy közben a nyomda működött. 1998-ra készült cl a tágas üzemcsarnok, 2000-re felépült a kötészeti rész, az előkészítő és a fogadó rész. Közben 1998-ban egy előhívó cs levilágító berendezést, valamint stancolás céljára egy A2-es Heidelberg magasnyomó gépet is üzembe állítottak. A kötészeti berendezés 1999-ben egy Morgana A62-es hajtogató géppel gazdagodott, mely kerethajtóval is cl van lálva. Legújabb beszerzésük már valóban a legmodernebb technikát képviseli: a Typo Grafika Kft. közvetítésével ez évben vásárollak egy hatszínes KBA Rapida íves ofszetnyomó gépet, melyet már be is MAGYAR GRAFIKA

93

A? új hatszínes KBA Rapida íves ofszetnyomó gép

üzemeltek. A Rostás házaspár megelégedéssel szólt a Typo Grafika megbízható tevékenységéről. Valach András ügyvezető igazgatóval régi kapcsolatom van - mondotta Rostás Pál -, az utóbbi években ez a kapcsolat erősödött, és a továbbiakban is rajtuk keresztül szeretnénk folytatni a beruházást. Az évről évre történő fejlődés azt jelenti, hogy ma már szinle teljes körű nyomdai szolgáltatást ludnak nyújtani a számítógépes előkészítéstől a lemezmásoláson, színes nyomtatáson keresztül a kötészeti hajtogatásig, vágásig, fűzésig. (A könyvkötést alvállalkozónak adják ki.) Nemcsak hazai, hanem francia és olasz megrendelőik is vannak, akik elsősorban öntapadós címkéket rendelnek tőlük. Készítenek brosúrákat, reklámnyomtatványokat, helyi folyóiratokat is. A tizenkét fős üzem - közülük nyolc szakmunkás - 2000-ben és 2001 ben évi nyolcvanötmillió forint nettó árbevételt ért el. Az új gépnek köszönhetően 2002-ben a nettó árbevétel előreláthatólag százmillió forint felett lesz. Rostás Pál megemlítette, hogy a Typo Grafikához hasonlóan ugyancsak jó és löbbéves kapcsolatuk van a Székkulas és Vidéke Takarékszövetkezettel, amely megbízható partnernek tekinti a Norma Nyomdász Kft.-t, és kölcsönök nyújtásával finanszírozza a beruházásokat. És hogy ne csak gépekről essék szó, Rostás Pál megemlíti egy öreg nyomdász, Ágoston Lajos nevét is, akitől nagyon sokat tanullak. A családi vállalkozásba már bekapcsolódott a két fiúgyermek is. A nagyobbik, Gábor, közgazMAGYAR

GRAFIKA

dász végzettségű, és jelenleg az első évet végzi a Budapesti Műszaki Főiskola nyomdamérnöki szakán, a kisebbik, Attila, elsőéves műegyetemista, ő állította össze a cég számítógépes rendszerét. Ma már ott tartanak, hogy az interneten bérelt vonaluk van. Tízenhárom éves múlttal rendelkezik a hódmezővásárhelyi Norma Nyomdász Kft. Az eddigiekből is látható, hogy ez a bő évtized lépésről lépésre, sok munkával vitte előre a vállalkozást, melyből egy minden követelménynek megfelelő modern kisnyomda lett. Ennek a több mint tíz évnek minden eredménye a jövő alapja is. -sz. -a.

Az Alföldi Nyomda Rt. a Xerox digitális technológiáját honosítja meg

Magyarország legnagyobb könyvnyomdája, a négyszáznegyvenegy éves hagyománnyal rendelkező, debreceni székhelyű Alföldi Nyomda Rt. új utakat keres. A rendszerváltás utáni időszak egyik sikertörténete volt a nyomda privatizációja, melynek eredményeként egy jól prosperáló vállalkozás jött létre. A nyomda folyamatos fejlesztéseket hajtott végre, és a hazánkban értékesített könyvek mintegy negyedét itt állítják elő. A könyvkiadás folyamatos változásokon megy keresztül, követve a nemzetközi trendeket. Ennek sajátossága, hogy egyre több „cím" kerül, a boltokba, azonban ezek eladott példányszáma gyakran nem. éri el az ezret. Köztudomású, hogy a nyomdák a relatív magas induló költségek (íilmlevilágítás, nyomólemez-készítés) miatt a nagyobb példányszámokat tudják gazdaságosan előállítani. A kis példányszámra tervezett munkákat általában kinyomtatják ezer példányban, és a kiadó megpróbálja ériékesíteni, míg a fennmaradó készletek végleg el nem avulnak és zúzdába nem kerülnek. Tipikusan ilyenek egyes szakkönyvek, szoftverleírások, felhasználói kézikönyvek, üzleti jelentések. A problémára a megoldást a digitális nyomtatási technológia kínálja. Ezt úgy kell elképzelni, mintha lézernyomlatóval kinyomtatnánk a könyvet, így akár egy példány is elkészíthető belőle. (A példa természetesen egyszerűsít, hiszen az alkalmazott műszaki megoldás ennél sokkal komplexebb, ennek részletei a mellékelt anyagokban megtalálhatók.) A nagy példányszámban készülő könyvekhez képest ez a megoldás drágább, de már ezer példánynál hasonló költségekkel számolhatunk, mint a hagyományos ofszetnyomtatásnál. Nagy előny, hogy gyakorlatilag az első példány kinyomtatása ugyanannyiba kerül, mint a századik, a költségek pontosan tervezhetők. Milyen területeken lehet ez érdekes az eleve kis példányszámra tervezett könyvek megjelentetése mellett? A kiadók gyakori problémája, hogy első megje-

lenés esetén a kész könyv még nincs a kezükben, mikor már - becslés alapján - a megrendelést a nyomdának meg kell adniuk a pontos példányszámmal. Milyen jó lenne, ha a kockázatos nagy példányszámú nyomtatási megelőzően egy tesztkiadással - néhány száz könyv szétküldésével prominens kritikusoknak, könyvtárosoknak, terjesztőknek - pontosabban fel tudnák mérni a szükséges példányszámot! További gond azon könyvek utánnyomása, melyek elfogytak a boltokból, és csak néhány száz érdeklődőre lehet számítani. A megoldás ebben az esetben is az eredeti könyv számítógépre vitele és fakszimile kiadása, digitális nyomtatása. Az Alföldi Nyomda természetesen a nyomtatás mellett rendelkezik mindazon tervező és kötészeti eljárásokkal, melyek a professzionális, megjelenésében szép könyv elkészítéséhez szükségesek. A tradíció itt találkozik a modern technikával. Az itt készülő termékek nem tartalmazhatnak minőségi kompromisszumokat, a nyomda vezetősége különösen kényes erre. A Xerox világcég, termékei piacvezetők a digitális nyomtatási szegmensben. A referenciaüzem különösen fontos a magyarországi vállalat számára, hiszen hagyományos nagy nyomdában ez az első rendszere. A Xerox DocuTech 90 típusú egyszínű (feketefehér) nyomtató kapacitását tekintve a kisebb rendszerek közé tartozik. Vezérlője egy SUN munkaállomáson futó DocuSP szoftver, mely a Xerox összes nagyobb rendszerében azonos -, a továbblépésnek nincs akadálya. A fekete-fehér alaprendszert egy színes nyomtató - DocuColor 12LP, nyomdai alkalmazásra fejlesztett Splash vezérlővel - egészíti ki. Ennek feladata a borítók és a színes belső oldalak nyomtatása. Az Alföldi Nyomda és a Xerox együttműködése új piaeokal fog megnyitni mindkét cég számára, gazdaságossá téve a kis példányszámú nyomdatermékek előállítását. MAGYAR GRAFIKA

95

CONTENTS

3

INHALT

Viktória Faludi: Dear Readers

5 Emil Eiler: Joining to thc Europcan Union 13 Péter Kerekes: Dabasi Printing House intő thc EU: for the marketing position 17 József'Persovits: At the threshold of EU

3

Viktória Faludi: Líeber Lescr!

5 Emil Eiler: Mögliche Auswirkungen der EUWirtschafts- und Industriepolilik auf die verschiedene ungarische Druckbctriebe 13 Dabasi Druckerei vor den Türen der EU — Für besserc Positionen (Péter Kerekes)

18 P. K: Joining to EU: positivc expectations of Révai Printing House

17 Vor Bcitritt den FU (József Persovits)

23 G.J.: How Novoprintal Dorog expects

18 EU-Beitritt. — Positivc Erwartungen in Druckerei Révai (P.K.)

25 JenŐ Teszár: My dear printer friend! 31 Digítally in every sizcs M Machines and other tools for State of Art Books On Dcmand 40 V.E: Beeing in Depth 43 Dr. Katalin Peder. Opinion of Profcssional Federation of the Hungárián Printers on the modification ofEnvironmental Protection Lows 46 Péter Maczó: Inthetraeks of Tói falusi Kis Miklós 53 DICOWeb from MAN Roland: clastic and modular platform solutions for prints of the future 57 Emil Eiler: Photokina 2002 international exhibition 61 GézaFilep: Answeres of a financial advisor 65 László Darnay: How thc suffixcs fit? 67 Béla Gécs: Dániel Czettel, foundcr of First Hungárián Foundry 72 V E: Paperlrends: succesfull ten years of coated papcrs 73 Gábor Varga: The old-new Paper Muscum 77 Dr Gém Juhász: Predecessor and successor together for the Paper Industry 81 -a, -z.: Fifty years in thc trade service of the Printing Industry 82 /. G.: The 170 years old Printing at Kaposvár 85 V E: The Wolf is oulside and iheLamb isinside... 86 József Persovits: Profilé: Módok and its co-partner 89 V.F.:M-fö-&\ meeting for buycrs with presentations of high levél

23 Wic sieht man in Novoprint, Dorog (G. J.) 25 JenőTeszár: Mein LicbcrDrucker-Freund! 31

KBA — Digital-Offsetdruck injcdcrGrösse

37 Maschinen und Gerate für die Buchbindcrci der Firma Schmedt 40 SchuldncrbczahlclíVÍ/^ 43 Dr. Katalin Pelter: Der Fachverband über die Modifikation des Umweltschutz-Gcsctzcs 46 Péter Maczó: Auf den Spuren von Miklós Tótfalusi Kis 53 DICOweb von MAN Roland: ficxible und modulare Plattfonulösung fiir den Druck der Zukunft 57 Emil Eiler: Photokina 2002 61 Géza Filep: Der Finanzfachberater antwortet 65 László Darnay: Über die Wortzusátze 67 Béla Gécs: Dániel Czettel, Gründer der Erste Ungarisclie Schriftgiesserei 72 Papicrtrend: Zehn Jahre Erfolg der gestrichenen Papiere (V. F.) 73 Gábor Varga: Alt-neues Museum der Papieri ndustrie 77 Vorgángcr und Nachfolger gemeinsam in der Papierindustrie (Dr. Géza Juhász) 81

Fünf/.ig Jahre Materialbesorgung für die Polygrafie (-a -Z.)

82 Hundcrtsicbzig Jahre Druekinduslrie in Kaposvár (G. J.) 85 Erfahrungen des EU-Beitrittes aus Schwcdcn (V. F.)

91 G. J.: Stcp-by-stcp forward

86 Profil, — Módok & Cie GmbH. (József Persovits)

93 -sz- -a.: One modem small Printing House at Hódmezei vásárhely

89 M-real Partnertreff und intercssante Vorstellungen

95 Xerox Digital tcchnology starled al Alföldi Prinling House

(VE) 91 Immcrcin Schritt vome, Pylheas GmbH. (G. J.) 93 Eine moderné Klcindruckerei in Hódmezővásárhely

f-a sz.) 95 Xerox Digital-Technologie in Alföldi Nyomda AG. MAGYAR

GRAFIKA