Kedves Olvasónk! Eseménydús évre tekinthetünk es esztendőben is. Lapunkban a megszokott

Kedves Olvasónk!

Eseménydús évre tekinthetünk vissza a 2002-es esztendőben is. Lapunkban a megszokott műszaki témák mellett foglalkoznunk kell iparágunkat érintő sorsdöntő" kérdésekkel is. A közelgő uniós csatlakozás indikátora lett a piaci verseny kiéleződésének. Ennek előszeleként egyre aktívabb az élet a szakmai fórumokon, rendezvényeken. A meghirdetett témákon kívül számos hozzászólás a piaci konfliktusokra irányítja a figyelmet. Mint ahogy a. Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség szervezésében lezajlott sajtófórumon is megerősítést kapott, a kialakult helyzet nem megnyugtató. A megoldás kulcsa a szervezettség, a naprakész tudás, a tisztesség és az etika. A globalizáció az egész piacot, így a nyomdaipart is érinti. Amennyiben a folyamatok Európa többi országához hasonlatosan zajlanak le, a közepes nyomdák életében várhaló a legnagyobb változás. Az Unió tagállamaiban a közepes nyomdák száma drámaian csökkent, ami nem feltétlenül megszűnésüket, inkább átalakulásukat jelentette. Két lehetőség kínálkozik a közepes nagyságú cégek fennmaradására: vagy lépést tartva a fejlődéssel, fuzionálnak s nagyvállalattá fejlődnek; vagy kisvállalattá karcsúsodnak, ami persze a gyengébb színvonalú kisebb nyomdák életben maradási esélyeit rontja. A fenti folyamatokat felerősíti és felgyorsítja az általános recesszió. Még a csatlakozás-

hatásait megelőzően lezajlik egy drámai küzdelem a fennmaradásért. Változás előtt állunk, ami nem fenyegető, de nincs más út, csak az összefogás és a közös fejlődés. Az összehangolódás és együttműködés egyik nagyon szép és követésre méltó példája a holland OPPO (nyomdai előkészítéssel és kiadói tevékenységgel foglalkozók egyesülete) vagy a belga Medibel+ megalakulásával létrejött közös szabvány, ami megkönnyíti a kiadók és reklámügynökségek adatcseréjét esnem utolsósorban a nyomdák munkáját. A CtP hazánkban az ezredfordulón mint a misztikus jövő, a megfizethetetlen és elérhetetlen, talán egy-egy nagyvállalat számára megtérülő csodaként vonult be a piacra. Mára már egyre több vállalat beruházási tervei között szerepel, és mint a gyakorlat is igazolta, a jobb, kényelmesebb megoldáshoz a megrendelői kör is szívesen idomul. Altalános tendencia, a magyar viszonylatokra is jellemző, hogy a példányszámok csökkenésével egy időben az árak nem emelkednek a kiéleződött piaci verseny miatt, ugyanakkor a minőség iránti igény fokozódik és az előállításra fordítható idő rövidül. A Heidelberg egyik közvélemény-kutatása szerint „2005ben maga a nyomtatás a teljes átfutási időnek mindössze 15%-a lesz, míg 2000-ben ez 28% volt". Mit is kívánhatnánk az új esztendőre ? Talán azt, hogy találjuk meg a boldogulást közösen, a versenyben együtt és ne egymás ellen küzdjünk. FALUDI VIKTÓRIA MAGYAR GRAFIKA

Mindenkit érint!

Az Európai Unió gazdaság- és iparpolitikájának várható hatásai a hazai nyomdaipari mikro-, kis- és középvállalkozásokra, csatlakozásunk után 2. (befejező) rész. Ha üt az óra: belépés a születő globális piacgazdaságba Eiler Emil

9^

Mottók; Gondolkodj globálisan, de cselekedj lokálisan! Ha a lokális globálissá válik, akkor azonnal megszűnik az örökös fölzárkózási kényszer. Marketing: Tudd meg, mi kell a vevőnek, és add meg neki!

Bevezető Az EU-csatlakozással foglalkozó cikkünk előző részében a szakirodalom tükrében áttekintettük az Európai Unió kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos gazdaság- és iparpolitikáját, amelynek alapját a négy szabadságelv: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása, továbbá a mindezekhez fűződő információk szabad áramlása képezi. Összefoglalót adtunk az EU támogatási és beruházásösztönzési programokról, foglalkoztatáspolitikáról, a bérekről és minimálbérről, az adórendszer, a minőségbiztosító rendszerek és a környezetvédelem jogharmonizációs folyamalairól. Cikkünk befejező részében a rendelkezésre álló információk alapján azt elemezzük, hogy a felsorolt tényezők, továbbá az uniós versenypolitika, versenyjog és versenyszabályok, az infokommunikáció és az elektronikus kereskedelem a csatlakozásunk után várhatóan milyen hatást gyakorolhatnak hazai nyomdaiparunk életére. Foglalkozunk a csatlakozás várhaló előnyeivel, hátrányaival, kockázataival, a várakozásokkal és a csatlakozásunkkal kapcsolatos néhány tévhittel. A cikk végén tárgykör szerinti csoportosításban foglaljuk össze a felhasznált, illetve ajánlott irodalmakat és a témával összefüggő internetei érési lehetőségeket. Hatások, amelyekkel a hazai nyomdaiparnak is szembesülnie kell Az uniós szabadságelvek érvényesülése. A munkaerők szabad mozgása Míg nálunk korábban szinte kizárólag az emigráció jelentelte a mozgás egyedüli formáját, főként

a fiatalok körében, ma egyre inkább tért hódít a rövid és középtávú külföldi munkavállalás gondolata. A migrációra vonatkozó előrejelzéseket a tapasztalat eddig még nem igazolta. A Világgazdasági Kutatóintézet felmérései szerint a visegrádi országokban minden ötödik munkavállaló foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Ezek főként jól képzett, idegennyelv-ismerettel is rendelkező munkaerők. A megkérdezettek egyötöde csupán egy évig kívánna külföldön tartózkodni, kétharmada öt évnél kevesebb ideig, és ma mindössze hét százalék tudja elképzelni, hogy nem tér vissza a hazájába. A kivándorlás lehetősége veszélyeztetheti majd a hazai nyomdaipar fejlődését is. Ezért iparunkban olyan körülményekéi kell teremtenünk, hogy a munkavállalóink ne érezzék szükségét a tömeges migrációnak. A munkaerőkiáramlás ugyanis nem önkéntes, hanem mindig kényszer hatása alatt történik. A befogadó államok többsége ma már nem ellenzi, hanem újabb humán erőforrás beszerzésnek lekinti a bevándorló munkaerő letelepedését. Schröder nyugatnémet kancellár viszont azl ludatta a világközvéleménnyel, hogy hét éven keresztül korlátozni kívánja a németországi bevándorlást. A befogadó államok tartósan magas munkanélkülisége egyébkent is fékezi ezt a folyamatot. Magyarország EUcsatlakozásáig a magyar jogrendszer integrálni fogja a foglalkoztatással kapcsolatos irányelveket. A közösségi direktívák átvétele itthon a munkaerőköltségek további növekedését eredményezheti. MAGYAR GRAFIKA

A külföldi működőtöké szabad mozgása: a külföldi tőke és a mobil nemzetközi vállalkozások idetelepülése Ha a „többletjövedelem" a környezetében nem talál megfelelő szerepet, akkor minden ellenállás nélkül átlépi az országhatárokat. Nemzetközi staliszlikák szerint a világ „exportált" tőkeállománya Ötbillió dollár körül van, és évente 600-800 milliárddal gyarapodik. A külföldi működő tőke (Foreign Direct Investment, FDI) fogalma alatt azt értjük, amikor valamely nemzetgazdaság regisztrált tőketulajdonosai befektetési szándékkal egy másik nemzetgazdaságban tartós tulajdonra és irányítási érdekeltségre tesznek szert. A világ termelőkapacitásának a felét már nem az adott országon belüli, hanem a világ legfejlettebb térségében bejegyzett tulajdonosok irányítják. A hazai foglalkoztatottak közel 45%-a külföldi tulajdonú cégek alkalmazásában áll. Hazánkba évi kétmilliárd dollár körüli a beáramló működő tőke. Külföldi kontroll alatt van az ország iparának mintegy kétharmada, a távközlés 90%-a, az energiatermelés, -eloszlás 60%-a és a kereskedelem fele. A hazai nyomdaipari és kiadói vállalatmodellt is a külföldi tőke dominanciája jellemzi. Mértékadó előrejelzések szerint Magyarország EU-csatlakozása tovább erősíti majd a külfölditőke-beáramlást. A külföldi befektetőket a helyi erőforrások kihasználása (nyersanyagok, alacsony költségszintű munkaerő, technológia, speciális helyi ismeretek stb.), hatékonyságnövelés és stratégiai előny (a külföldi vállalatok és azok piacainak felvásárlása) motiválja a versenyképességük fokozása érdekében. A külfölditőke-beáramlás a közhiedelemmel ellentélbcn előnyös, mert Magyarországnak annyi megtakarítása nincs, hogy világszínvonalúvá tegye az üzemeit és a szaktudást. Előnyös azért is, mert segíti az ipari átstrukturálódást, húzóerőt jelent az ország gazdasági felemelkedésében, viszszajultalja gazdaságunkat a világgazdaság vérkeringésébe, növeli az ország nemzetközi versenyképességét, új keresletet és új munkahelyeket teremt, javítja a gyártási kultúrát, elősegíti a korszerű technika és új anyagok beáramlását. A betelepült nagy vállalatokat új beszállítók, a kiszolgálóik és a versenytársak is követik (például nálunk a külföldi nagyvállalatokat a csomagolóipariak), ezzel újabb konkurenciát teremlve a hazaiaknak. Ez a jelenség nem új keletű: korábban is, ha fel akarták lendíteni az ország stagnáló kereskedelmét vagy kézműiparát, akkor külföldről telepítettek be idegen kalmárokat vagy iparosokat. A betelepülés azonban új kockázati és versenyfeltételeket teremt, a külföldi és hazai cégek egyidejű jelenléte máris megváltozMAtíVAH GRAFIKA

tatta a hazai nyomdaipar szerkezetét, ami humán erőforrás gazdálkodásban, jövedelemkülönbségekben, szakoktatási és foglalkoztatottsági problémákban is jelentkezik. A hazai kis- és középvállalkozások európaizálódása és nemzetköziesedése (transznacionális magyar nyomdák létrejötte) A tagállami gazdaságok vállalkozásainak európaizálása, működésük nemzetköziésítése az Európai Unió központi céljai közé tartozik, mivel a világméretű exportversenyben az EU kisvállalkozásainak mint közvetlen exportőröknek és beszállítóknak nagy szerepel szánnak. E célra klasszikus regionális iparfejlesztési politika, képzési és K+F programok szolgálnak. A felvásárolt, bekebelezett cégeknél gyors és erőteljes szervezeti, adminisztratív, pénzügyi átszervezés, új értékesítési részlegek létrehozása, a marketing- és reklámköltségek jelentős növelése, különféle átképzési programok, modernizált pénzügyi rendszer, megváltozott külkereskedelmi stratégia segíti a mielőbbi átalakulást. Az így nemzetköziesített, ún. transznacionális vállalkozások/vállalatok ezért már általában megfelelnek az uniós elvárásoknak. Erre a túlélési lehetőségnek is felfogható megoldásra azonban csak azok a hazai nyomdaipari vállalkozások számíthatnak, amelyek eléggé vonzóak a külföldi tőke számára. Százszázalékos biztonságot ez sem mindig adhat a túlélésre, mivel vállalatmegszűnések vagy -megszüntetések és csődök az EU-ban is gyakran előfordulnak. A közös fizetőeszköz bevezetésének várható hatásai (1, ábra) Az új pénz, ha már elmúltak a születési kockázatai, világpénz- és tartalékvaluta-szerepet fog betölteni, amely várhatóan az amerikai dollár világpénzszerepének gyengüléséhez vezet. A kézzelfogható euróbankjegy címletei: 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 euró; érméi pedig 1 és 2 euró, valamint 50, 20,10, 5, 2 és 1 (euró)cent értékűek. Az új valuta hazai bevezetésének előre látható hazai hatásai: - Az átlátható árak megkönnyítik az áruk összehasonlíthatóságát. Az euróárak lehetővé teszik, hogy a kisvállalatok külföldön is új vevőkört szerezzenek. - Új áruterítési lehetőségek bevezetését segíti elő, mint például az elektronikus kereskedelmen alapuló csomagküldő szolgáltatást. - A beszállítók jelentős összegeket takaríthatnak meg a beszerzésekkor.

1. ábra. A különböző hatások tekintetében olvassa cl ezt a tájékoztatót és kérdezne meg bankárát, pénzügyeséi!

-A bankok az egész Eurolandban azonos pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak majd, azonos hitelfeltételekkel. - Segíti az infláció keretek közé szorítását és unióbeli egyöntetűségét. - Az euróövezet korábbinál átláthatóbb belső piacán átrendezi a versenyviszonyokat. A fogyasztók, a továbbfeldolgozási célra vásárló cégek választási lehetőségeinek megsokszorozódása a szállítói-szolgáltatói versenyt jelentősen fokozza. Nő a piackutatási és marketingtevékenység szerepe és jelentősége. - A gyenge versenyképességű cégeket fejlődésre kényszerítheti, vagy ellenkező esetben piacvesztésüket eredményezheti. -Az euró bevezetése nem „nullaösszegű játék", ezért annak várhatóan nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek. Remények szerinl bevezetésének összes haszna meghaladja majd a felmerülő veszteségeket, a károk és költségek összegét. A hasznok elsősorban az euróövezet gazdálkodóinál és háztartásaiban jelentkeznek, a bevezetés, alkalmazkodás költségei pedig főként az államot és a kereskedelmi bankokat terhelik majd. - A bankok és az átváltás által érintett cégek költségei várhatóan horribilisek lesznek: automaták, bankjegykiadó terminálok millióit kell átállítani, és új banki szoftverekre lesz szükség (Németországban csak ez hárommilliárd márkába került). - Átmenetileg kettős árazásra lehet szükség, ezért költségeket jeleni majd a pénztárgépek lecserélése vagy átállítása is.

- Jelenleg még nem ismert az uniós szándék, hogy egyes nemzeti nyomtatványok (érmék) előállításának kizárólagos jogát Brüsszel magához vonja-e, vagy sem. Egy ilyen értelmű döntésnek is alapvető ipari kihatásai lehetnek. - A bankszámlaállományok átváltása devizákról euróra és viszont díjmentes és azonnali. Kerekítési gondok azonban lehetnek. - Ajánlások szerint a háztartások készpénzállományának átváltása az euró bevezetésekor bizonyos összegig ingyenes kell legyen. - Ha egy nemzeti költségvetés adó- és egyéb bevételei elégtelenek lesznek a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, akkor a „ki nem segítés" elve alapján a pénzcsapot nem a kormányok kezelik, azaz, ha egy nemzeti kormány eladósodik, akkor nem indíthatja be a bankóprést a probléma megoldása érdekében. - Sok kisvállalkozás csak akkor tud majd euróban számlázni, ha változtatást hajt végre a könyvelésén, ami további költségeket jelent majd. A nagyobb vállalatok átállása egyszerűbb lesz, mint a kisebbeké, mivel ezeknek bejáratottabb, egyszerűbb számítógépes és elszámolási rendszereik vannak. Az átállás előnyös időpontjai: a gazdasági év lezárása vagy a könyvelési rendszer átállításának befejezése után. Uniós tapasztalatok szerint a legelőnyösebb megoldás az, amikor az átállás ágazati megállapodás szerinti módon és időpontban, gyártóknál és beszállítóknál egyszerre történik. Ez csak tervezett-szervezett módon és gondos előkészítés után valósítható meg. Az euróra való átállás sikeréhez elengedhetetlen feltétel a pénzügyi többletforrások megléte, mert a megszokott erőforrások esetleg elégtelennek bizonyulnak, de arra nincs irodalmi adat, hogy mekkora összeg lehet a megfelelő. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a humáncredetű átállási probléma, időben kell megoldani az alkalmazottak kiképzését! Az euró ugyanis egy új vonatkoztatási rendszert jelent a dolgozók számára, már csak azért is, mert az árak jelentős emelkedését prognosztizálják. A szakértők úgy vélik, hogy a kis- és középvállalkozásoknak már most el kell kezdeniük a felmérést, hogy az ő esetükben az eurónak milyen hatásai vannak, lesznek a cég tevékenységére. Célszerű eurófelelőst kinevelni, aki folyamatosan tájékozott a változásokról. Az euróval való megismerkedés a következő időszakban minden magyar vállalkozásnak kötelező feladata lesz. Uniós tapasztalat szerint, ehhez minél későbben fognak hozzá, annál nagyobbak lesznek az átállási problémák, meglepetések és költségek (1. táblázat). MAGYAR

GRAFIKA

/. táblázat

Az euróbevezetés miatt átállítandó legfontosabb területek Fonás: Az euró és a magyar vállalatok, EU-kiadvány

A LEGFONTOSABB ÁTÁLLÍTANDÓ TERÜLETEK Belső szervezeti felépítés

A vállalat hosszú távú céljai A piaci struktúra átvilágítása Lehetséges koncentráció, specializálódás új termékre vagy szolgáltatásra Ellenőrzés / a vállalat megjelenésének előkészítése a már meglévő vagy egy új piacon

Esetleges új árképzés Költségcsökkentő / racionalizáló intézkedések megtétele Az együttműködések minél eredményesebb kiaknázása

Könyvelés/ számítástechnika

Egy eurófelelős kivá- Dönteni kell arról, lasztása a vállalatnál hogy a könyvvitel mely időpontban és A vállalat szervezeti mely területen álljon felépítésének ellenőr- át zése az euró bevezetésével realizálható A könyvelési szoftköl lségcsökkentés vereket hozzá kell szempontjából igazítani az eurőhoz

Igazítások

Pénz/pénzügyek

A szerződések és megbízások újraírása, átalakítása

A számlavezetés és a pénzforgalom újraszervezése

A vevőktől és a szál- Külföldi bankok és lítóktól meg kell tud- biztosítók ajánlataini az átállás tervezett nak ellenőrzése időpontját Már létező és új pénEsetleges új beszer- zügyi források ellenEgy euró „menetAz adatrögzítő rend- zési források ellenőr- őrzése az új pénz rend" összeállítása a szerek felülvizsgázése, illetve a szerző- nyújtotta lehetőségek vállalat szempontjá- lata dések újratárgyalása szempontjából ból a már létező beszállítókkal A pén/,iigyi befekteAz egyes, curóval tések felülvizsgálata kapcsolatos tevéEsetleg meg kell válkenységek megtervetoztatni az árat, A berendezések hozzése és kivitelezése a marketing- cs rek- záigazítása az új lámtevékenységet pénzhez (mérlegek, A munkatársak felkészámok, mértékegyszítése és beiskolázáUj piacok feltérképe- ségek és a kasszák) sa (euró) zése A versenytársak magatartását figyelemmel kell kísérni. Ok hogyan reagálnak? A forgalomba hozatali struktúra ellenőrzése, esetleges újraszervezése

Az elektronikus kereskedelem és hatásai A kereskedelemnek ez a formája a világpiacnak, azon belül az uniós belső piacnak is egyre inkább meghatározó elemévé válik, és a hazai nyomdaiparban is egyre szelesebb körben alkalmazott módszer lesz. Megváltoztatja az üzletmenetet, megnöveli a piacon szereplő vállalkozások gazdaságosságát, csökkenti az ügyfélszerzés, az értékesítés, a marketing, az elosztás, a készletgazdálkodás és a beszerzés költségeit cs jobbá teheti az ügyfélkiszolgálást. Az elektronikus kereskedelem (e-Kereskcdclcm, c-Commerce) úgynevezett vir-

8

MAGYAR GRAFIKA

tuális piactéren (e-Marketingplaee) zajlik, az internet, az elektronikus adatcsere (Electronic Data Tnterchange, EDI) és/vagy telefon segítségével. E piaci tevékenység a tartalomszolgáltatás és a kereskedelem közé beépülő, különféle internetes modellek szerint zajlik, attól függően, hogy ki-kivel igyekszik üzletel kötni vagy egyéb üzleti tevékenységet folytatni, a következők szerint: az üzletek közötti modellek (Business to Business, B2B), az üzlet és fogyasztó közötti modellek (Business to Consumer, B2C), a fogyasztók közötti modellek (Consumer to Consumer, C2C), továbbá az üzletek és kormányzat (Business to Government, B2G)

közötti modellek, végül a CRM (Consumer Relationship Management), amely a vállalatok és az. ügyfelek közötti kapcsolatot képviseli. (Továhbi részletes ismeretek az Euro Info Központ Kulcs az elektronikus kereskedelemhez című kiadványában találhatók. - [email protected]) A B2B-nek vannak eladóoldali, vevőoldali, piacteremtő (MarketMaker) és digitális tőzsde (Digital Exchange) modelljei is. A B2C és B2B típusú piac 2004-ig világviszonylatban várhatóan megközelíti a 7000 milliárd dollárt. Hazánkban c kétféle típusú kereskedelem a GK1 Gazdaságkutató Rt. felmerése szerint már 2000-ben elérte a 2,1, illetve az 1,1 milliárd forint bevételt. Ezzel e téren Nyugat-Európához viszonyítva egy-két éves, az USA-hoz viszonyítva pedig négy-öt éves a lemaradásunk. Sajnálatos tünet, hogy a külföldi tőke az informatika és internet terén nálunk éppen kivonulóban van, ezérl ez a távolság tovább növekedhet. Jelenleg Magyarországon még nincsenek az e-Kereskedelemmel kapcsolatos speciális jogszabályok sem, így szükség esetén egyelőre az általános jogi szabályok alkalmazandóak. Az interneten lebonyolított vásárlások elszámolását a hazai bankok és bankkártyák használata támogatja. A legbiztosabb megoldás az SSL titkosító eljárással biztosított online fizetésmód. Az elektronikus kereskedelem lehetőségének igénybevételét, a későbbi problémák elkerülése érdekében, a vállalatainknál minden részletre kiterjedő alapos tervezésnek és előkészítő szervezésnek kell megelőznie. Verseny és piac Az EV belső piacának játékszabályai. Az uniós versenypolitika, a közösségi versenyjog, a versenyszabályok, versenytörvény és ezek várható hazai hatásai Az EU versenyszabályokban megfogalmazott alábbi célkitűzések lényege az, hogy minden áru és szolgáltatás azonos esélyekkel jelenhessen meg minden egyes tagország nemzeti piacán. Ehhez biztosítani kell, hogy a piaci résztvevők, az egyes vállalkozások ne köthessenek egymással olyan megállapodásokat, amelyek a versenysemlegességet sértik, és azt is, hogy piacvezetőként senki ne élhessen vissza erőfölényével. Az erre irányuló versenykorlátozó intézkedések természetesen nem a versenyt magát, hanem annak a közösségi célok megvalósítását akadályozó egészségtelen megnyilvánulásait (különféle fúziók, nyílt vagy titkos vállalatközi versenykorlátozó megállapodások, barátságtalan marketingstratégiák, piaci árszintés kínálatcsökkentés, protekcionizmus, lermékin-

nováció-akadályozás, monopolhelyzet, egyeztetett összejátszások és piacfelosztás egymás közölt stb.) kívánják a közösségi jog segítségével megakadályozni. Fontos tudni, hogy ezek a versenyszabályok a szolgáltatásokra (mint például a nyomdaipari tevékenységre) is ugyanúgy vonatkoznak! Kartelltilalom A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden a vállalatok közötti megállapodás, vállalati társulások Összehangolt döntése és olyan magatartás, amelynek a közös piacon belüli versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító hatása van, így például azok, amelyek - a vételi vagy eladási árakat, egyéb üzleti feltételeket közvetlen vagy közvetett módon meghatározzák; - korlátozzák vagy ellenőrzik a termelést, a forgalmazást, a műszaki fejlesztést vagy a befektetéseket; - felosztják a piacokat és/vagy a beszerzési forrásokat; - a különböző kereskedelmi partnerekkel szemben eltérő feltételeket alkalmaznak egyenértékű szolgáltatásokra, ezzel versenyhátrányt okozva nekik és/vagy - a szerződés tárgyától független feltételek elfogadására köteleznek. A tiltott kartell megállapodások semmisnek tekintendőek, és ilyen esetben a nemteljesítés miatt kártérítés nem kövelelhelő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés A közös piaccal ez is összeegyeztethetetlen, ezért tilos (akár egy, akár több vállalal követi el), amennyiben az alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására. Az erőfölényben lévő vállalat piaci pozíciói olyan erősek, hogy a versenyfeltételeket és az üzleti kondíciókat egyoldalúan meghatározhatja. Vitás esetben nem szükséges az erőfölény és a visszaélés közötti oksági kapcsolatot külön bizonyítani. Fúziókontroll A versenytársak felvásárlása, a fúziók különféle formái szintén versenykorlátozó hatásúak, ezért a közösségi versenyszabályok értelmében nem megengedhetőek. A fúzió a közösségi jogban azt a helyzetet jelöli, amikor egyik vállalat teljes vagy részleges ellenőrzési szerez egy másik vállalat felett, függetlenül attól, hogy ez milyen módon történik (megvásárlás, beolvadás, részvények megszerzése, szerződés stb.). MAGYAR GRAFIKA

módszerekre terjednek ki. Kiadták a kis- és középvállalkozások kooperációjáról szóló európai útmutatót és az ipari beszállítások jogi vonatkozásainak gyakorlati kézikönyvét. Beszállításfejlesztési pólusokat (SDP) alakítottak ki, amelyek a beszállítók számára piac tekintetében a következőket jelenük: - Az SDP támogatásaként univerzális internetalapú adatbázisrendszer létrehozását és olyan felhasználóbarát benehmarking (= teljesítményösszehasonlító, -értékelő) rendszer kialakítását, amely kapcsolatot teremt az első és második (integrátor és beszállító) vállalkozások közötl. Ez a BASIC program rávilágít az egyes beszállítók erősségeire, gyenge pontjaira a különféle ágazatokban. - Néhány tagországban már megvalósultak az integrált beszállítói tréning intézményei is, amelyek egy-egy ágazatot támogatnak (például Németországban a nyomdaipart). A folyamatot közös találkozók szervezése jellemzi, amelyeken a nemzeti csoportok megállapítják a beszállítói láncra vonatkozó kritériumokat, képzésekel és tanfolyamokatrendeznek. Az uniós iparpolitika mai kiemelt célkitűzései közé tartozik a beszállítói kapcsolatok nemzetköziesítése (transznacionális beszállítói hálózatok létrehozása). A PROMECA program a beszállítók, a kis- és középvállalkozások részére biztosít könynyű tanulási lehetőségekel. A beszállításpolitika fontos szempontja, hogy ha egy tagállamban vagy régióban a beszállítástámogatási feladatot jobban tudják megoldani, mint az EU közösségi adminisztrációjában, akkor az továbbra is a nemzeti keretek között maradjon. A klaszter (angolul: Cluster) A klaszter fogalmára nincs általánosan elfogadott hazai definíció (megközelítőleg beszállítói együttműködést, egymással szoros, kölcsönös függésben lévő vállalatok közötti hálózatos együttműködést érthetünk alatta). Az együttműködés nem csupán a hagyományos értelemben vett szállító-vevő kapcsolatokra, hanem más területekre (munkaerőképzés, K+F, hulladék-újrahasznosítás stb.) is kiterjedhet, A klaszter szervezetek hosszú távú, Ötéves gazdaságfejlesztési programmal, finanszírozási kerettel és a programokat végrehajtó intézményekkel is rendelkeznek. Elsődleges céljuk a régión belüli tranzakciós költségek csökkentése, illetve alacsony szinten tartása, az egyazon klaszteren belüli partnerek közötti bizalom fokozása, cég- és termékinformációs adatbankok létrehozása, kollektív marketingtevékenység végzése, párhuza-

mos tevékenységek elkerülése és a vállalatok nemzetközivé válásának elősegítése. Az Európai Unió beszállítói politikája és a felsorolt eszközei, közöttük a klaszterszervezetek léte, a csatlakozásunk után nem hagyja majd érintetlenül a magyar nyomdaipart és annak beszállítóit sem. A hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképessége a piacgazdaság körülményei között „A jelült országok kis- és középvállalatainak nemzetközi versenyképessége általában nagyon gyenge, annak ellenére, hogy alacsony bérekkel dolgoznak. A szociális és környezetvédelmi követelményeket nem teljesesen elégítik ki, és gyakran összefonódnak a szürkegazdasággal." (Vélemény a régióról, Agenda, 97/a, 129. oldal.) „Az EUlagság a csatlakozó országok kis- és középvállalkozásaira jelentős nyomást fog gyakorolni, kitéve őket a nemzetközi versenynek. Ennek a hazai foglalkoztatásra kedvező hatása lehet." ... „Azt nagyon nehéz előre megítélni, hogy képesek lesznek-e a magyar vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások megfelelni az BU szabadságelvek érvényesülésének: az áruk, a szolgáltatások, a személyek cs a tőke szabad mozgásának." (Európai Tűkor, 2001/4. szám: A kis- és középvállalkozások a jelölt országokban.) A már csatlakozott országok tapasztalatai szerint, ennek a szektornak különösen a kisvállalatai lassabban válaszolnak a nemzetköziesedő piacok kihívásaira, mint a nagyobbak. Ennek fő okai, hogy nem (vagy nem időben) jutnak elegendő információhoz, igen gyakran szegényes az infrastruktúra, elavultak a termékek és a technológia. Marketing jellegű hiányosságok is vannak, visszariadnak a nemzetközi kapcsolatépítés kockázataitól, mentalitásbeli, nyclvtudásbeli és egyéb humán erőforrásbeli hiányosságok, szabályozási és közteherviselési okok, adó- és járulékbefizctés-clkcrülési gondok terhelik őket, a menedzsment pedig többnyire nem a növekedést, hanem a rövid távú meggazdagodást és a tulajdonosi célokat tartja szem előtt. Mindezek pénzügyi vetülete az exporthoz szükséges költségtöbblet és az ahhoz hiányzó tőke. A nemzetközi versenyképesség kritériumai: lermelőrendszer-biztonság, versenyképes termékminőség, a nemzetközi szabványelőírások betartása (ISO minősítés), kapacitásrugalmasság, pontos szállítás, alacsony gyártási költségek, versenyképes ár, stabil pénzügyi helyzet, megfelelő környezetvédelmi megoldások és problémamentesség, stratégiai megbízhatóság, K+F képesség, árkockázat, innovatív és gyártás-, illetve termékfejlesztési MAGYAR

GRAFIKA

11

készség, a gyártás és a piacra jutás közötti rövid idő, kiváló oktatási rendszer és megfelelő szakember-utánpótlás. (Európai Tükör, 2001. 4. szám.) Mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar vállalkozói réteg túlélőképessége, kreativitása és alkalmazkodóképessége biztató előnyt jelent. Hiányzik viszont az Európára kitekintés, ezért fennáll annak a veszélye, hogy néhány évvel a csatlakozás előtt a leendő, az EU-ba belépő generáció nem lesz szakmailag, piacgazdaságilag előre felkészítve. (Vállalkozások Európában, 2001; Európai Tükör, 2001: A vállalati felkészülés jellemzői.) Az egyik, talán legnagyobb, kihívás az, hogy a hazai vállalkozásoknak a multinacionális cégekkel, vállalati hálózatokkal és vállalatbirodalmakkal egyidejűleg kell versenyezniük és velük együttműködniük, amit csak hosszú és költséges tanulással lehet majd elsajátítani! A huzai nyomdaipar felkészítése a csatlakozásra A csatlakozás valószínűleg elkerülhetetlen, marad tehát a felkészítés és a felkészülés. A korábbi belépők tapasztalata és számos EU-lelmérés szerint a kis- és középvállalkozásokat az EU egységes belső piaca követelményeinek kielégítésére kell felkészíteni és arra, hogy ki tudják használni a megnyíló új lehetőségeket, és képesek legyenek minimálisra csökkenteni az eközben fellépő negatív hatásokat és a technikai, technológiai lemaradást. (Lásd: A bővítés hálásai. A korábbi belépők tapasztalatai című RWT-tanulmányt.) Fontos az információk tervezett, szervezett, folyamatos eljuttatása az érintettek számára. A felkészítés legfontosabb témakörei: - az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó irányelvek; - a kis- és középvállalkozásokat segítő EUprogramok és pénzügyi támogatások; - a jogharmonizáció (adórendszer, vállalati és pénzügyi adminisztráció, minőségbiztosító rendszerek, szabványok és környezetvédelem egységesítése); - az uniós versenypolitika, közösségi versenyjog és versenyszabályok; - a magyar vállalkozásokkal szemben támasztott uniós követelmények; - felkészülés az euró bevezetésével kapcsolatos következmények kezelésére; - az infokommunikációs vívmányok és az elektronikus kereskedelem lehetőségeinek kihasználása; - uniós szakmai oktatási követelmények;

12

MAGYAR GRAFIKA

- az Európai Unióval, csatlakozással kapcsolatos kifejezések és fogalmak megismertetése. Az Európai Integrációs Tanács 2001 márciusában a Gazdasági Minisztériumot kérte fel a felkészítés országos szintű koordinálására. Ennek végrehajtása a minisztériumon belül a Vállalkozások EU Integrációs Felkészítését Koordináló Titkárság feladata, amely együttműködik a tárcákkal, a Miniszterelnöki Hivatallal, az ipari kamarákkal és érdekképviseletekkel. A tökéletlenül előkészített csatlakozás bizonyos feszültséget okozhat a belépőknek, de ez nem lehet gond az EU többi tagországa számára. A felkészítés eszközei lehetnek: központi internetes EU-adatbázis és könyvtár; integrációs kiadványok a hazai nyomdaipar részére; tanfolyamok, előadássorozatok, szemináriumok; CD-ROM-kiadványok; szervezett kapcsolattartás a vállalati integrációs felelősökkel; idegen szaknyelv tanfolyamok. Összefoglaló Csatlakozás: új lehetőségek vagy fenyegetés? Előnyök, hátrányok, új típusú kockázatok, várakozások és tévhitek Az Európai Unióról, a belépés következményeiről, az előnyökről és hátrányokról még nincs széles körű, átfogó tájékoztatás, egyes pártok csak az előnyöket, mások pedig csak a hátrányokat emelik kí, ezért az érintetteknek általában még nincs hiteles képük, csak magáról a csatlakozási folyamatról. Sokakban az EU pusztán illúzióként, hivatkozási alapként és a csatlakozási folyamai tárgyaként jelenik meg. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a társadalomban egymásnak ellentmondó véleményekkel találkozhatunk: van, aki új lehetőségnek tekinti, mások pedig fenyegetésként élik meg a várható belépést (2. ábra). Látható, minél kisebb a vállalat, annál nagyobb a fenyegetettség érzete. Uniós tapasztalat szerint az egyes kategóriákba tartozó vállalatokat eltérően érinti a csatlakozás. Közöttük egyaránt lehetnek, lesznek majd nyertesek és vesztesek. Nyilvánvaló például, hogy a multinacionális cégekel a tulajdonos simán beemeli a közösségi rendszerbe, de valószínű, hogy az állam sem fogja magukra hagyni az állami tulajdonban lévő vállalatokat. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok eddigi extraprofitjai és adókedvezményei megszűnnek, ezért ezek majd jelentős profitveszteséggel számolhatnak. Az inflációszint várható csökkenését nyereségként éljük majd meg. Illúzió, hogy a belépés után Magyarország tej jel-mézzel folyó Kánaán

Mi krímii lalalak

Kisvállalatok

UM Lehstosíg

KoíepesvaHa latok

d]Fgyiksen>

l

Naq fallal átok

j Fenvwetás

2. ábra. Az európai egységes piát lehetőség vagy fenyegetés, a vállalati vélemények szerint (Forrás: The fiuropcan Observalory SMEs, 1997. p. 269)

lesz, és hogy egy-két éven belül úgy élünk majd, mint a németek vagy az angolok. Az Európai Tükör megállapítása szerint a valóság: „a következő tíz évben reálisan elérhető életszínvonal a legjobb 2, táblázat Ország

Ausztria

Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU-átlag Csehország .engyelors/ág Magyarország Szlovénia

Az ipari terMunkaFogyasztói melés volu- nélküliségi árváltozás menváltoráta(%) (%) zása (%) 2001 2001/ 2(Xn/2(KH) július 2000 aug. -2.5 -0,5 3,6 -2.7 -3.3 0,9 -3.4 0,7 3,2 2,0 2.0 0,6 3,0 -0,7 -0,1

3,8 6,8 4,6 5,1 9,0 8,5 2,3 3,8 2,5 7,9 9,5 4,3 13,0 4,8

2,6 2,5

2,5

1,4 2,7 2,0 4,0 5.2 3,7 2,5 2,6 2,8 4.0 3,6 3,0

0,9

7,6

2,6

3,7 -4,8 -1,2 -3,9

8,5

5,^ 5.1 8,7 S.5

15.9 5,7 6,3

Forrás; Központi Statisztikai Hivatal: EU-esatlakozás a statisztikák tükrében. (Európai Tükör. 5. szám)

esetben a jelenlegi portugáliai lehet". A túlzott elvárások csalódáshoz vezethetnek. (Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a? Euroatlanti Hírlevél 50. évf. 399. számában található A bővítés buktatói című cikket.) Tévhit az is, hogy a bővítési hajóhinta a fejünk felett lebeg, és mi nem befolyásolhatjuk annak a mozgását. Tévedés hinni, hogy Magyarország egyszerűen importálhatja azokat a külföldi példákat, amelyek ott már beváltak. Ez a hazai nyomdaiparra is vonatkozik. Mindent nekünk kell kitalálnunk, mert az. Uniónak nincsenek és sokáig nem lesznek olyan szakértői, akik a közben felmerüld műszaki, politikai, gazdasági, szociális és humán problémákat helyettünk megoldják. Az ilyen irányú különböző hazai tevékenységek sikere vagy bukása nagyban az országunk mindenkori politikai, technikai és kulturális környezetén is múlik. Az Európai Unióval kapcsolatban megjelenő különböző kimutatások (például a 2. táblázat) nem megfelelően értelmezett átlagértékei, mint általában az átlagértékek, esetenként félrevezetők lehetnek! Az Enterprise (2001; 182-185. oldal) a vállalatok által érzékelhető nehézségeket a következőképpen foglalja össze (százalékátlagban): - A kínálati oldalon; tőkehiány (78); a hitelhez jutás korlátozottsága (33); nem-, vagy késedelmes fizetések (31); képzett munkaerő hiánya (9); megfelelő technológia hiánya (8) és anyaghiány (5). - A keresleti oldalon: túl erős a verseny (61); túl alacsonyak a piaci árak (66); az ügyfelek forráshiánya (32); a vállalkozás nem eléggé ismert (28); a marketingtudás hiánya (10). Magyarország gazdasági elmaradottságát, szegénységét jól jelzi, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számítva ma kb. ötször kevesebb, mint az EU-ban. A gazdaságkutatók és a nemzetközi gazdasági szervezetek számításokat végeztek arról, hogy Magyarország hány év alatt érheti cl az EU fejlettségi szintjét. Práger László közelmúltban megjelent könyvében (Európából a bővülő Európába) ezt az időtartamot 25 évre becsüli. És ebben még nincs benne a világban elhatalmasodó recesszió és háborús veszély, amelyek lefolyását és kimenetelét nem lehet előre becsülni. Ma meg nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Ilyenek például: - Milyen esélyei lehetnek a hazai, töredéknyi jövedelemmel rendelkezőknek az EU-ban sokszorosát keresőkkel szemben? - Milyen hatással lesznek vállalatainkra és a keresetekre a hirtelen megemelkedő árak, a megváltozó adókulcsok? MAGYAR

GRAFIKA

13

- Az EU-ban a belépésünk időpontjában milyen újabb, ma még nem pontosan ismert változásokkal kell majd szembesülnünk?

Az euró bevezetése Számoljon az curóval (Európa füzetek) A kisvállalkozások és az euró (Irány az EU, 15. szám) DerEuro Leitfadenfüríhre Untemehmen (Wrtschafískammer ősterreich)

Köszönetnyilvánítás

Várható hatások és következmények Az Európai Uniós csatlakozás hatása a kis- és középvállalkozásokra (Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2000) Heiping Businesses Overcome Financial Difficullies (Eurapean Commission, 2002) Euromarketing (Eszes István) Euromarkelíng. Szöveggyűjtemény (ÖT. Sípos Zoltán). Mindkettő: Budapesti Gazdasági Főiskola KKKF. ' (http://www.kvif.bgi.hu cs http://www.kfiv.hu) A magyar vállalatokkal szemben támasztott alapvető követelmények az Európai Unió belső piacán. (Irány az EU, 22. szám)

Szerkesztőségünk ezúton is köszönetet mond az Európai Információs Központnak, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Integrációs Irodájának, a Külügyminisztériumnak, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaságnak (itd), továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy tanácsaikkal, kiadványaik és információik rendelkezésre bocsátásával segítették ennek a tanulmánynak az elkészítését. A felhasznált és ajánlott irodalmi forrásukból tematikus sorrendben Összefoglaló művek Hazai Európai Uniós kiadványok (Katalógus, 2002 január, Gazdasági Minisztérium) Európai Tükör kötelek (Miniszterelnöki Hivatal, Európai Integrációs Iroda) EU-csatlakozás a statisztikák tükrében (Központi Statisztikai Hivatal) Az EU és a globalizáció hatása a magyar kis- és középvállalkozásokra (Európai tükör, 2001. 2-3. szám) Sajlóliíkörbcn az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása (Műhelytanulmányok, 11. szám. 2001) Információk a csatlakozási tárgyalásokról (Külügyminisztérium, Európai Tükör, 2001/4.) Kis vállalkozások - nagy lehetőségek, avagy az EU vállalkozásfejlesztési politikája (Engem is érint Tüzelek, 2001. október) Az EU-piac játékszabályai, avagy versenyjog az EU-ban (Engem is érint fűztek. 2001. október) Az integráció előny-hátrány mérlege az ipaT számára (Csernenszky L. -Széplakiné Kiss Bernadetté, 2001) Versenyjog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó V. 2001) Versenyképesség cs Európai Uniós csatlakozás (Áliaiános Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) Az uniós szabadságefvek érvényesülése témakörű irodalom A külföldi tőke szerepe a hazai gazdaság új növekedési pályára állításában (Európai Tükör) A szabályrendszerek globalizációjával összefüggő irodalom Vállalatalapítás és munkávallalás az Európai Unióban (Irány az Ülj sorozat) Minőségirányítás, minőségügyi rendszerek és az ISO alkalmazása a kis- és középvállalatoknál (Irány az EU sorozai) A környezetvédelem jogi szabályozása az Európai Unióban (Irány az EV sorozat) Beszállítói piac az Európai Unióban és Magyarországon (Vállalkozók Európában kötet, 2002) Elektronikus kereskedelem Kulcs az elektronikus kereskedelemhez (Euro Infb Centre kiadvány) 14

MAGYAR GRAFIKA

Felkészülés a csatlakozásra Az Európai Uniós csatlakozás felkészülési területei (Vállalkozók Európában sorozat) A témával összefüggő információforrások és internek írnek F.II a világhálón (Irány az EU, 17. szám) Mit'.' Honnan? Hogyan? (Európai Uniós kiadvány. 2002. április) Internete írnek (Európai Uniós kiadvány. 2001. novemberi. Mindhárom (és az irodalomjegyzékben felsoroltak többsége) elélhető a következő címeken: www.euroinfoecnter.hu és itd.hu/iidheuro.htm; http://eudelcgation.hu/etk; euroinfo® itd.hu; www.itd.hu/eicbudapcst.htm. Az irodalomjegyzékben felsorolt kiadványok az Európai Unió Információs Központjában (Budapest, V.. Dorottya u. 4.) tekinthetők meg. Telefon: 318-1712.

Egyesületi élet 2002. október 14-18. IFRA EXPO 2002. (Barcelona) 2002. október 24. Magyar Grafika Szerkesztőségi ülés 2002. november 12. PNYMEvb-ülés (Budapest) 2002. november 14-15. Beszállítói szimpózium (Tatabánya) 2002. november 21. Fórum a minőségről VI. konferenciája (Dunaújváros) 2002. november 21-25. Emballage-kiállítás (Párizs) 2002. november 26. Kerekasztal-beszélgetés a termékfelelősségről (Budapest)

Felkészültségünk az EU-csatlakozásra A Magyar Grafika rep re zent a tív felmérése

„A szükségesekben egység, a kétségekben szabadság, mindenben pedig szeretet..." (Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igei. Atheníeum, Bp., 1907.)

Lapunk következő számának megjelenése után alig néhány hónappal a parlament várhatóan jóváhagyja az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat. Ennek kapcsán népszavazásra is sor kerül majd. A nyomdaipar informálása, felkészítése érdekéhen egyesületünk és szerkesztőségünk már eddig is sokat tett. Augusztusban indított sorozatunkban, lapunk minden számában foglalkozunk az Európai Uniós iparpolitikával, a kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni helyzetével, a belépés előnyeivel, hátrányaival és kockázataival. A Magyar Grafika szerkesztőbizottsága reprezentatív felmérést készített az EU-csatlakozással kapcsolatos helyzet felmérésére. A felmérés célja, hogy speciálisan csak a nyomdaiparra fókuszálva egy pillanatnyi helyzetképet kapjunk. Ezúton köszönjük a válaszadó kollégáknak, hogy szakítottak idejükből, s lehetőséget adtak arra, hogy mindnyájunk számára fontos következtetéseket vonhassunk le a visszaérkezett válaszokból. A kérdőívünket százhatvan nyomdához jutlattuk el, s a megkérdezettek csaknem felétől kaptuk meg a válaszokat, melynek legfontosabb mondanivalóját - azt a jellemzőt, hogy mennyire érezzük magunkat felkészültnek a csatlakozásra - szemléletesen mutatjákaz alábbi grafikonok.

3. Egy, kettő vagy több idegen nyelven tárgyalóképes egy nyelven: 50% két nyelven: 36% kettőnél több 14% nyelven:

36% ^mm^m ^^ri ^^^ oH

^^A

1

6 0 %

4. Fejlesztené nyelvtudását, megfelelőnek ítéli nyelvtudását, nem tartja fontosnak a nyelvismeretet fejlesztené: megfelelő: nem (ontos:

34% 33% 3396

5. Ismeri-e az EU-konform könyvelési, számviteli, pénzügyi mérleg készítését szabályozó rendszert?

1. Csapásnak vagy kitűnő üzleti lehetőségnek értékeli a csatlakozást?

6. A csatlakozás után a megkérdezettek becsléseinek átlaga alapján 67,5%-os bérnövekedés várható

7. Beruházások terve formakészítés, nyomtatás és kötészet tekintetében

2. Német, angol egyéb nyelvtudás megoszlása német: angol: egyéb:

54% 38%

8%

formakészítés: nyomtatás: kötészet:

38%

i

• 54%

29%

36%

^rffli

|

^

^

^

^

.

'•'•

^M

36% •S&rf''^^ i

— """

35%

MAGYAR GRAFIKA

17

Megélénkülő vendégjárás az egyesületben - „elő" EU-információk Az egyesületnek mindig is kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere volt — elég itt arra utalni, hogy évtizedek óta képviseljük szakmáinkat olyan nemzetközi szervezetekben, mint az EUCEPA vagy a IARIGAI -, az utóbbi időben mégis feltűnően megélénkült a külföldi érdeklődés, amelynek egyik tényezőjeként örömmel nyugtázzuk, hogy nem volt hiábavaló a sok veszó'dség az évkönyvünkkel, érdemes volt eljuttatni a nemzetközi fórumokra, szakkiállítások sajtóközpontjaiba, mert kellő érdeklődést kelt irántunk. Úgy gondoljuk, legalább annyit profitálunk egy-egy látogatásból, mint amennyi fáradsággal jár a „ vendégfogadás ". Pesti Sándor

A közelmúltban nálunk járt a katalán nyomdai szövetség elnöke. Pár napja pedig egy katalán üzletember, aki egy száz százalékban családi tulajdonú, sok millió ECU forgalmú cég , Junior" tulajdonosa. E két egymástól független, de tanulságait tekintve mégis összefüggő látogatás apropóján érdemes néhány gondolatot papírra vetni majdani uniós nyomdászkodásunkról. A két évvel ezelőtti portugáliai szakmai tanuímányutunk tapasztalatait, a legutóbbi barcelonai Ifra-látogatás során szerzett benyomásokat és a katalán szakemberek látogatása során folytatolt beszélgetések tanulságait összevetve már körvonalazódni látszik az a társadalmi-gazdasági környezet, amelyben majd a hazai nyomdászoknak helyt kell állni. Ez a kép nem rózsaszín, de egyáltalán nem fekete, sőt nem is szürke! (Pontosabban nem mindenkinek szürke, és nyilván lesznek, akiknek azért „most jön a feketeleves".) Nyilvánvaló az is, hogy a hazai nyomdákat - már ma is és feltételek nélkül nemzetközi összehasonlításban kell vizsgálni. Egyértelműen a nemzetközi mércéhez kell mérni magunkat. De ez már nagyrészt most is így van. Vállalatnagyság, foglalkoztatás Mivel a nyomdaiparra strukturálisan jellemző, hogy alapvetően kis tétszámú - ötven fő alatti egységekből áll, ezért ezt a jellemzőt az EU más országokban sem érintette, és a legbiztosabb, hogy nálunk sem fog változtatni a helyzeten. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt mi már megszenvedtük az átala-

Az Ifra után alig egy héltel érke/ett Magyarországra a Katalán Aulonóm Kormány főminisztere vezette delegáció, amelynek tagjaként látogatott hozzánk is Germán Gorri i Ochoa úr, a katalán nyomdaipari szövetség elnöke

kulást, ebben nem várható lényegi változás. Az más kérdés, hogy a mi szakmáinkban is még mindig vélelmezhetően 15-20 százalékkal magasabb a foglalkoztatottak száma az indokoltnál, és a képzettség-életkor-mobilitás összefüggésben sem optimálisak a feltételeink. Az ETJ-val kapcsolatban sok minden elhangzik, hogy mi minden fog ide beáramlani. (Ez a cikk is részben erről szól.) Egy dolog azonban sajnos biztosnak látszik, mégpedig az, hogy mi nem fog beáramlani. Ez pedig a képzett szakmunkások tömege. A szakmáját magas szinten művelő gépmesterek, kötészeti szakemberek, operátorok, szerviztechnikusok, nyomdai technológiákhoz értő minőségügyi és pénzügyi szakemberek az Unióban is igen keresettek, és hiányszakmának számítanak. (Mint minden, ahol nem okoskodni kell, hanem „dolgozni".) A szakmai utánpótlásunk problémáit nem fogja megoldani az EU. Talán nem fokozza, MAGYAR GRAFIKA

19

Üzemlátogatáson a Szó-Kép Nyomdában. Könnyebb egy minden tekintetben EU-konform nyomdában mondani azl - sajnálkozva -, hogy „azért nem minden nyomda ilyen", mint tenni ugyanezt - emelt fővel - egy lepusztult garázsban álló Romayor melleü állva

mert az a hátrány ami egyébként a nyelvi bezártságunkból és átlagosan alacsony mobilitásunkból következik, az mosl átmenetileg védelmet is nyújt az európai munkaerőpiac elszívó hatása ellen. Jó esetben van öl-nyolc évünk, hogy e problémának elébe menjünk. (Bár épp most küldtük padlóra a fővárosi szakoktatást, és egyelőre a megoldásnak nem sok jele látszik.) A vezetőkkel sem más a helyzet. Néhány nagy, nemzetközi hálózathoz tartozó cég esetében elképzelhető, hogy külföldi menedzserek is bekapcsolódnak az irányításba, de az EU-tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sokszorosító iparban ez nem szignifikáns. Az okok taglalása akár egész cikksorozatot is megérdemelne, itt most csak két apró szempont. „A" nyomda még mindig több mint egy vasöntöde, vagy ami még lényegesebb: túl kicsi falat vagyunk a karriertudatos ifjú titánoknak. Technológiai színvonal A hazai nyomdaipar - részben azért, mert eszközparkja és technológiai anyagai majd száz százalékban importból származnak - eddig is nyitott gazdaság volt. A szakértelem átlagos színvonala - hála és köszönet érte elődeinknek - európai szinten van. (Ez az a szakma, ahol az európai színvonal magasabb, mint a világszínvonal!) Látszólag tehát nincs miért aggódni. Hogy valami mégsincs rendben, az például a CtP terjedésén mérhető le. A CtP alkalmazása Európa-szerte olyan tempóban terjeszkedik, mint annak idején a DTP vagy az ISO.

20

MAGYAR GRAFIKA

Míg a DTP nálunk is egy-két év alatt fenekestol forgatta fel a nyomdaipart (minden negatív hozadékával együtt!), az ISO képviselte szemlélet térhódítása már korántsem mutatott ilyen iramot. Az ISO kényszere kapcsán most jutottunk arra a szintre, hogy már-már majdnem általános a cégeknél a tevékenységük rendszerszemléletű kezelése és a folyamatos kontroll megvalósítása. (Talán az az idő is közel, amikor erre már igény is lesz, nem csak letudott „házi feladat".) Az TSO minősítések gyors terjedését itthon a „minek ez nekünk" szemlélet mellett legerősebben talán az akadályozta, hogy cégeink legtöbbjénél nem voltak kész rendszerek, kialakult vállalatirányítási, organizációs modellek. így nem volt mihez igazítani az új kabátot. A korábbiakban megismert túlbonyolított modellek miatt inkább a rémület lett úrrá azon, akinél leesett a tantusz, hogy az ISO is valami hasonló adminisztrációhalmaz. Az Unió nyomdái pedig lassan kigyógyulnak az ISO mindenhatóságában vetett hitükből. Egy fontosat azonban elértek vele. A szervezésük és a technológiai partnereik rendszerei is olyanok, hogy nagyon könnyen át lehetett állni a CtP-re. Mert a CtP nyilván műszaki kérdés is, de az a kezelhetőbb része. Sokkal kritikusabb az eltérő platformok és adatállományok mozgatása és kezelése. Ebben nagy a lemaradásunk. Nem helyes, hogy a vitathatatlanul magas beruházási költségekre hivatkozással bagatellizáljuk, illetve szőnyeg alá söpörjük a problémát. Ha ezt a Zh-t rosszul írjuk meg, azt a vizsgán fogjuk megszenvedni! „Játékszabályok" Még egy nagyon fontos működési fel létele sokorról esik bőven szó, ez pedig a játékszabályok kérdése, Ez alatt elsősorban a jogi hátteret érti mindenki, de nem ebben van a legnagyobb különbség. (Az egyszerűség kedvéért a jogi háttérbe a szabványoktól kezdve a polgári jogba tartozó fogalmakon - mint például szerződéses kapcsolatok - keresztül a munkajogi vagy környezetvédelmi kérdésekig mindent beleértünk.) Nyilván meg kell ismernünk az EU joganyagának ránk vonatkozó részleteit - és minél előbb és minél alaposabban -, de legyünk bármilyen szinten felkészültek, az a hazai viszonyok alapján nem lesz nagy segítségünkre. Mégpedig azért, meri két fontos dologban ugyanaz a jogszabály másként érvényesül itthon és másként az Unióban. Ezek pedig: a nyomda hozzáállása és a környezet hozzáállása. Az EU-ban van néhány fontos kérdés, ami nem azért működik úgy, mert azt mondja a tételes jog,

A CEPTA innovációs nagydíját idén egy családi kézben lévfí katalán gépgyártó vállalat, u „medesa" nyerte. A „junior" cégvezetővel az egyesületben beszélgethettünk

dalombiztosítást, egészségbiztosítási hozzájárulást, személyi jövedelemadót stb. fizetnek. Egy mostani munkavédelmi ellenőrtől pedig mégsem várható el, hogy az utcán végigmenve felismerje: nicsak, itt a pincében mintha egy cég működne?! Vajon szabályosan dolgoznak és dolgoztatnak-e? De! Majd ha ugyanez a kolléga EU-ellenőr lesz ...! Hm! Hinnünk kell, hogy a „gyakorló" uniós szakemberek eme prognózisa megvalósul. Tőkehiány

hanem azért mondja azt a tételes jog, mert annak megfelelően tud jól működni a gazdaság. Csak a legfontosabbak a beszélgetésekből: Áruért és szolgáltatásért jár az ellenérték. Akkor és annyi, amennyiben megállapodnak. A szállító az EU-ban is ad hosszabb fizetési határidőket, de ezekre az esetekre régen kitalálták már a bankokat. Fizet a vevő bankja, és a kamatokat majd beépíti a megbízója bankköltségébe. Vagy fizet majd a vevő, de a terminus szerint esedékes kamatokkal együtt. Vagy kap a szállító egy forgatható, banki hitellevelet. Vagy, vagy, vagy.... Számtalan lehetősége van annak, hogy jól működjön a kapitalizmus. Mint ahogy nálunk számtalan lehetőséget tudnak egyesek arra, hogy - mindenki más kárára - jól működjön a saját „magánkapitalizmusuk". Szóval, az EU-tagság állítólag rákényszerít minket is, hogy ez másképp legyen. Az EU senkinek nem garantál munkahelyet, de akinek mégis jut, annak jogai is lesznek hozzá. Állítólag nem juthat versenyelőnyhöz az, aki „garázsnyomdában"; más nyomdában dolgozótól negyed áron átvett, lopott vagy kereskedőnek soha ki nem fizetett alap- és segédanyagokat használva; családtagként aposztrofált vendégmunkásokkal és kiskorú menekültekkel dolgoztatva készít hamis címkéket a hamis vodkákra a maffiának. Mert majd(!) a munkavédelmi, környezetvédelmi stb. ellenőrök intézkedései olyan hatékonyak lesznek, hogy az ilyen nyomdák egyszerűen eltűnnek. „Aki nem hiszi, járjon utána..." szól a mese vége, pedig ilyen cégek most is vannak! (Meg hatályos jogszabályok is, meg mindenféle ellenőrök is.) Csak ezekről a cégekről még nem vesznek tudomást, mert ők nem szerepelnek azokban a nyilvántartásokban, amelyek azokról szólnak, akik áfát, társa-

Mindenki ezen a területen vár gyors változási, pedig valószínűleg ez lesz az egyik csatlakozás független kérdés. A tagsággal nem enyhül, hanem tovább fokozódik majd a makroszabályozás szigora, ami alól a nyomdaipar sem vonhatja ki magát. A bankok nyitottak a mi szakmáink felé is, és a szállítók is folyamatosan keresik a megoldásokat. Fcdczctoldalról könnyebb lesz línanszírozót találni, viszont üzleti oldalról sokkal keményebb feltételeknek kell megfelelni. Jó lesz, ha a nyomdák idejében leckét vesznek, milyennek kell lenni egy, a bankok által is elfogadhatónak tartott üzleti tervnek! Információhiány Nem lesz fenntartható az a jelenlegi állapot, hogy alig van adatunk az iparágunkról, ami meg van, abban pedig bizonytalanok vagyunk. Nem valószínű, hogy külső forrás álljon ehhez rendelkezésre. Iparági közös linanszírozással kell majd kiizzadnunk, mert sehol nem fognak szóba állnak velünk, ha nem tudunk tökéletesen megbízható háttéranyagokat produkálni. Még egy biztató gondolat A csatlakozás szükségszerű velejárója lesz, hogy sok új cég fog megjelenni az országban, új szervezetek, intézmények, amelyek magukkal hozzák a nyomtatványkultúrájukat is. Ha semmi mást, csak az egy főre számított papírfelhasználási mutatókat vizsgáljuk, már biztosra vehetjük, hogy növekedés várható a nyomdai megrendeléseknél. Ha az egyéb paramétereket is megnézzük, akkor az is megjósolható, hogy az igényes, magas minőségű nyomtatványok arányának növekedése várhaló. Ezzel együtt tipikus, vagy ha úgy tetszik nem magyar sajátosság, hogy néhány termékcsoportot és néhány országot leszámítva az Unión belül is mindenütt hazai a szolgáltatási szektor és benne a nyomdaipar. MAGYAR GRAFIKA

21

Kétségek és kérdések az uniós csatlakozás körül

Dr. Peller Katalin

Ma már mindenki elfogadott tényként kezeli, hogy Magyarország 2004 -jelenlegi ismereteink szerint májusában csatlakozik az Unióhoz. A hivatalos fórumok a legnagyobb elégedettség hangján nyilatkoznak itthon és külföldön egyaránt, de ha a színfalak mögé nézünk, cseppet sem olyan eufórikus az öröm.

fulilkár

Külföldi kollégákkal beszélgetve, gyakran tapasztalom, hogy az Unió bővítése inkább aggodalomra okot adó, mintsem kívánatos esemény a számukra. Természetesen ez ellen nem „illik" ágálni az EU-ban, de az ő szempontjukból igazuk van. A gazdasági recesszió még igen csak érezteti haLását az európai piacon, minden országban többletkapacitások vannak, és nemcsak egymással, hanem az új médiákkal is versenybe kell szállniuk. Az amúgy is telített kínálati piac érthetően nem lelkesedik az olcsó munkaerővel jó minőségben dolgozó kelet-európai nyomdaiparért. Természetesen a bővítéssel ezek a piacok számukra is megnyílnak, de a lehetőség messze nem olyan vonzó, mint amilyen veszélyt látnak a saját piacaikat illetően. Aztán azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az országok az első időszakban sokkal inkább az Unió támogatására szorulnak, mint ők támogatnák a közös célok megvalósítását. Márpedig az egyszerű uniós állampolgár nem szívesen fizet azért több adót, hogy más országok fejlesztéséi finanszírozza. Ugyanakkor a csatlakozó országokban is érezhető hasonló aggodalom. Az elvárások nagyok. Hosszú-hosszú évtizedek gazdasági-politikai lemaradását kell rövid időn belül behozni, ez pedig csak áldozatok árán megy. Elég, ha csak a béreket nézzük. Ma Magyarországon 91 000 forintos nyomdaipari havi átlagbért figyelembe véve (2001. évi KSH-adat) az órabérek 1,80 euró körül mozognak. Ugyanez a szám Portugáliában a kollektív szerződés szerint hat euró, de Belgiumban vagy Németországban 22-28 euró. Minden további elemzés nélkül is felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehetséges ilyen bérek kitermelése - nem beszélve annak terheiről -, és önmagában ez az egy tétel milyen módon befolyásolja az amúgy sem

biztató nyereséghányadot. Még ha nem is Németországhoz hasonlítjuk magunkat, csak mondjuk Portugáliához, a differencia akkor is legalább háromszoros. Az pedig szinte biztos, hogy valamilyen formában igazodni kell. Többletkapacitásokkal Magyarország is küszködik, de számíthatunk rá, hogy az uniós országok a csatlakozást követően megpróbálnak az új piacokra betörni. Nem vitás, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések mentek végbe itthon, de vajon az így kialakult technológia és technika elegendő lesz-e a mostani pozíciók megtartásához? Van-e a cégeknek elég tőketartalékuk a nehezebb idők átvészelésére? Nos, minden bizonnyal vannak ilyen nyomdák itthon, de azt hiszem, nem tévedek túlságosan, ha azt mondom, hogy sok cselben a válasz nemleges. A nagyvállalatok feltehetően bírják az iramot - így vagy úgy -, még talán a legkisebh mikrovállalkozások számára is van esély, de a derékhadat alkotó közepes méretű nyomdák cselében jelenlős átrendeződéssel kell számolni. A problémát a nyomdák is átérzik, és sokszor elhangzik a kérdés: mit lehet tenni a versenyképesség fenntartása érdekében, és hogyan kerülhető cl a legrosszabb? Mitől lesz valaki felkészült a csatlakozásra? E kérdések hallatán mindig az az érzésem, mintha valami receptet várnának tőlünk. Két piros és három kék pirulát bevenni, és védett lesz az ember az influenzával szemben. Sajnos azt kell mondanom, hogy nincs se recept, se pirulák, A nyomdaipar nem olyan speciális ágazat, mint a gyógyszeripar, ahol pontosan körülhatárolható keretek és szabályok vannak. Kevés kivételtől eltekintve nincsenek ágazatspeciíikus előírások. Senki nem határozza meg központilag, hogy milyennek kell lenni egy kiadványnak, vagy azt milyen technológiai folyamattal kell előállítani. NincseMAGYAR GRAFIKA

23

nek különleges szabályok az alapanyagokra vagy a foglalkoztatásra. Még a környezetvédelemben is a minket leginkább érintő papírhulladék-gazdálkodás sem Brüsszelből vezérelt. Vannak viszont általános ágazati tendenciák és piaci folyamatok, amelyekre nagyon oda kell figyelni. Közhelynek hangzik, hogy a technológiát vagy technikát kell az igényekhez igazítani, és nem fordítva. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a piac változásainak állandó nyomon követése nélkül a cég halálra ítélt. Köztudott, hogy könyvek, folyóiratok esetében várható a példányszámok csökkenése és az elmozdulás a szűkebb rétegek irányába. Vagy a reklámpiacon az elektronikus reklámok aránya hosszabb távon a nyomtatott reklámok hátrányára növekszik. A csatlakozást követően annyiban változik a helyzet, hogy már nemcsak arra kell figyelni, hogy ki mit csinál az ország másik felében, vagy mi történik a hazai piacon, hanem arra is, hogy európai viszonylatban mire számíthatunk. Ami a piaci folyamatokat illeti, kiemelkedő jelentősége van a vezetési és irányítási rendszereknek. A nyomdaipar átalakulóban van. Európában szinte már nem is találkozni a klasszikus nyomdaipar fogalmával. Sző van grafikai iparról, erdőalapú ágazatról, New médiáról vagy vizuális kommunikációról. A termelés helyett a hangsúly a szolgáltatásra helyeződött át. Ez pedig más vezetést, más struktúrát igényel. Akárcsak bármely más ágazatban, a termék vagy még inkább a nyomda eladása kerül előtérbe. Azonos minőséget nagyon sokan tudnak előállítani. Ma már kevés azt mondani a megrendelőnek, hogy jó minőségben és időre dolgozunk. Ettől nem fog meghatódni, hiszen mindenki ezt mondja, sőt képes is rá. De csak azok fogják valóban megszerezni és megtartani a vevőiket, akik többletszolgáltatást tudnak nyújtani, vagy szervezeti felépítésük, vezetési rendszerük alapján mást adnak, mint a többiek. Megkockáztatom, az olcsó ár nem mindig elegendő érv a meggyőzéshez. Persze lehet - sőt kell is - velem vitatkozni. De egy biztos, a stratégia, a marketing, a logisztika nem úri huncutságok, hanem nagyon is húsba vágó kérdések. Talán nem véletlen, hogy a különböző minőségbiztosítási rendszerek bevezetése olyan iramban terjed. Költséges, időigényes és közvetlen haszon viszonylag ritkán mutatható ki, ugyanakkor nem ritka, hogy közbeszerzési pályázaton nem is indulhat, aki nem rendelkezik ilyen vagy olyan ISO minősítéssel. Mindezek fényében felmerül a kérdés: Mit lehet tenni, és mit lesz a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség a probléma megoldása érdekében? Elő-

24

MAGYAR GRAFIKA

ször is információkat bocsát a tagjai rendelkezésére, minden lehetséges formában. Kiadványokban, cikkekben tájékoztat, rendezvényeket, konferenciákat szervez e témákban. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektelünk arra, hogy nemzetközi kapcsolatainkat kihasználva minél részletesebb képet adjunk az európai helyzetről. Nem lehet úgy háborúba menni, hogy van ugyan fegyverünk, de nem ismerjük az ellenségei. Természetesen a csatlakozás nem háború, és az EU nem ellenség, de talán nem túlzott a hasonlat. S ha már ennél maradok, stratégia és taktika nélkül a legkorszerűbb fegyverek sem érnek semmit. Az is a mi dolgunk, hogy ebben segítsünk. Csak egy példa a közelmúltból. A nyár elején a Közép-Európai Egyetemmel közreműködésben három hónapos üzleti tanfolyamot hirdettünk meg nyomdaipari vezetők számára. A lemalika a vezetés szinte minden aspektusát felölelte, az uniós ismeretektől kezdve a stratégiai tervezésen át az üzleti kommunikációig. Az anyagot minden tagunknak megküldtük, de összesen egy konkrét jelentkezés történi. Pedig olyan ismeretekről van szó, amelyet a gyakorlatban így vagy úgy használunk. Lehet, hogy voltak hiányosságai a szervezésnek, mégis úgy gondolom, az eset jelzés értékű. Természetesen nem hagyunk fel a próbálkozással, legfeljebb a tanulságok levonásával más irányból közelítjük meg a problémát. Tudom, hogy a napi rohanás mellett komoly gondot jelent időt szakítani olyasmikre, amelyek első pillantásra nem hasznosíthatók a másnapi feladatokban. De bízom benne, hogy egyre többen ismerik fel, nemcsak a holnap, a holnapután is fontos.

HIRDETÉSSZERVEZÉS A papíripart jól ismerő, agilis kollégát keres a Papíripar című szaklap h írdetésszervezéséhez. Kérem, jelentkezzék a részletek megbeszélése ügyében a műszaki egyesületben Pesti Sándornál vagy Polyánszky Évánál.

Senki sem próféta a hazájában: magyarok az Intergrafban Az Intergraf nemzetközi szakmai civilszervezet, amely az Európai Közösség országainak nyomdaiparát öleli fel Jászkuti László, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség elnöke mint elnökségi tag és dr. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára mint operatív bizottsági tag képviselik a magyar nyomdaipart az Intergrafban. Az elnökség Európa nyomdaiparát képviselő' tagjai egységesen védik az iparág érdekeit Munkájukat az operatív bizottság készíti elő. Az operatív bizottság az egyes kiemelt nemzeti szövetségek főtitkáraiból áll. „Nagyobb a respektünk Európában, mint idehaza. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetségnek neve van az Intergrafban, részt veszünk a vitákban, a megegyezésekben és a programok szervezésében. Számos közgyűlésnek és igazgatói találkozónak adott otthont Magyarország " - mondta Jászkuti László.

oroszok, lettek, lengyelek, szlovákok, csehek, horvátok, szlovének részvételével. Miután a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség felvételt nyert az Intergrafba, sok nehézséggel kellett szembenéznünk, hiszen gazdasági oldalról nagyon fontos lehetőségek köréből ki voltunk zárva, például tagként hozzájuthattunk volna olyan támogatásokhoz, amiket az Európai Unió tagjai számára szerveznek Brüsszelben. Hamarosan ebben sem maradunk el a többi tagországtól" - nyilatkozta Jászkuti László. Elnökség az Intergrafban

Jászkuli László és dr. Peller Katalin

Magyarország és az Intergraf Az MNYSZSZ több mint egy évtizede Intergraftag . „1991-ben még egy furcsa kuriózumkent értékelték a mi közeledésünket Európa fele. A Magyar Köztársaság felvétele az Unióba akkor még távolról sem volt napirenden. Érdeklődéssel figyelték, hogy Magyarország mit is akar a nemzetközi mezőnyben. A gazdasági változásoknak megfelelően az Intergraf újra fórumot adotl a rendszeres kelet-közép-európai egyeztetéseknek, megszerveztük a regionális találkozókat bolgárok, románok,

Vannak olyan országok, ahol több szakmai érdekképviselet is működik, és előfordul, hogy egy országot löbb érdekképviselet képvisel az Intergraiban. Hozzávetőleg fél évtizede fogalmazódott meg a szervezetben az igény, hogy célszerű lenne Európán belül régiókba szervezni a tagállamokat, és a régiók képviselői legyenek az elnökség tagjai. így alakult az angol-szászok, skandinávok, a dél-európai országok, a német nyelvű, a közép- és kelet-európai országok régiói. Ez utóbbit Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia jelenti a szervezeten belül. Lengyelország néha, Horvátország és Románia pedig egyáltalán nem vesz részt a munkában. A közép-kelet-európai országokat tömörítő régió képviselője Jászkuti László és Kovacsik úr, a szlovák szövetség képviselője. MAGYAR

GRAFIKA

27

Az Intergraf és az ipar helyzete „Az Intergraf jelenlegi helyzete elég feszült. A tavaly szeptemberi terrorista merénylet utáni gazdasági recesszió Európát is sújtja. Az európai nyomdaipar ennek megfelelően rossz helyzetben van: csökkennek a megrendelések, a műszakszámok, csökkennek a vállalási árak, a kinyomott papír mennyisége, a megtermelt érték. Mindezt tetézi az újabb technikai lehetőséget felvillantó cross média. Keresik a helyüket az európai nyomdászok, bár ugyanez itthon is tapasztalható. Félelemmel és aggodalommal vegyes kíváncsisággal tekint mindenki a jövő felé, várják, hogy a változások mit hoznak számukra. Az újabb technikai vívmányok által generált drámai változás még nem zajlott le, ennek hatásait és kimenetelét csak találgatni tudjuk. A jövő azt sejteti, hogy a kiadók, megrendelők kerülnek kulcspozícióba. A kiadó döntése a piac által meghatározott igényekhez idomul. A kis példányszámú, speciális igényeknek megfelelő termékek iránt van kereslet, ami egyre inkább a modern technológiák által kínált lehetőségekre épül. Az átalakulás legnagyobb nyertesei a reklám- és csomagolóanyag-gyártók lesznek, a legnagyobb veszteség a napilap- és íblyóiratkészítőket érheti. Ezek a változások az Intergraf működésére is kihatással lehetnek. A tagdíjak nem fedezik a működés költségeit, az egész szervezet átalakítása napirenden van. Európai szinten is központi kérdés, hogy legyen-e szakmai vására a nyomdaiparnak, és azt milyen gyakorisággal rendezzék" - vélekedik Jászkuti László. Közeledve az Unióhoz „A tulajdonosok ma már nemigen áldoznak központi statisztikák, felmérések készítésére, mint azt elszigetelt igényként nálunk megfogalmazzák. Részt vesznek viszont olyan nemzetközi képzési lehetőségeken, fórumokon, ahol első kézből megkapják a számukra fontos információkat, valós, hasznos és értékes tényeket, adatokat. Ehhez természetesen alapértelmezett egy-két európai nyelv ismerete. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség azért jött létre, hogy a nyomdatulajdonosok érdekei szerint lobbizzon az állammal szemben. Nem várható el, hogy egy-egy technológiai kérdésben állást foglaljon vagy megoldásokat kínáljon egy adott területet érintő szakmai problémára. A szövetség az állandó lobbik színtere a munkáltatő és az állam között. Munkaügy, környezetvédelem, vámügy, kollek-

28

MAGYAR

GRAFIKA

tív szerződés, szabványosítás terén komoly és jelentős változások várhatók. Természetesen nem kínál a szövetség testre szabott, kész megoldásokat, azzal képviseli az ágazat érdekeit, hogy a változások irányára hívja fel a figyelmet. Minden vállalkozás elemi érdeke, hogy a munka termelékenysége, a gépparkja, az elvégzett munka minősége, a dolgozók képzettségi szintje olyan magas legyen, hogy a felmerülő akadályokat a legkisebb fáradsággal jól tudja venni. Aki így működik, az felkészült az Európai Unióra" - vélekedik a szövetség elnöke. Az MN YSZSZ már csatlakozott az EU-hoz „Ha úgy tetszik, az Intergraf révén mi már csatlakoztunk az Unióhoz. Az ott szerzett információk, a szövetség közvetítésén keresztül megjelennek a magyar nyomdaiparban. Merem állítani, hogy a személyes kapcsolatok revén nagyon sok plusz információ jut el hozzánk, és minket is megismernek az európai nyomdaipar képviselői. Amikor ténylegesen megtörténik a csatlakozás, a nyomdaipar szempontjai, a sok más szempont mellett, eltörpülnek a közösben. A mi utunk az Unióba sokkal rövidebb az lnlergralbn, mint a magyar külpolitikán keresztül. Ma az egyetlen létező nemzetközi, szakmai információs csatorna a nyomdaipar számára az Intergraf. Csak egy példa a közelmúltból. Az Európa Parlamenl Általános Ipari Igazgatósága többek közt megkereste az Intergrafot is, hogy információkat nyerjen az iparág helyzetéről. A nyomdaipar helyzetét, szerepét, versenyképességét vizsgálva felmerült az Unió bővítésének kérdése. Itt nyílt lehetőség arra, hogy a kelet-európai országok és a magyar nyomdaipar képviseletében felhívjuk a figyelmet magunkra. Amennyire a keretek engedik, arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre bocsátott információkat lefordítsuk, hírleveleinken és a szaksajtón keresztül nyomtatott vagy elsősorban a tagságunk számára elektronikus formában hozzáférhetővé tegyük. De nem lényegtelen az sem, hogy az Intcrgrafon keresztül a szövetséget több olyan külföldi cég keresi meg, amely üzleti kapcsolatot kíván építeni hazánkban" - tudtuk meg Peller Katalintól. Miért is kell nemzetközi érdekképviselet? „Az európai nyomdaipar küszködése az Intcrgrafra is kivetül, de a szervezet Összes hibáját is figyelembe véve ez a legfontosabb nemzetközi szak-

mai fórum. Akár nemzeti, akár uniós szinten vizsgáljuk a boldogulási lehetőségeket, csak az tud előrejutni, aki a döntéshozó testületek előtt láthatóvá tudja magát tenni. Ha az Intcrgraf nem lenne, az Európa Parlament bizottságai számára a nyomdaipar mint olyan nem lélezne, hiszen ők is a hozzájuk eljutó információk alapján tudnak csak dolgozni. A csatlakozással a lehetőségeink tovább bővülnek, mivel egyrészt a frissen belépőre sok figyelem irányul, másrészt Ők állnak közvetlen kapcsolatban a még csatlakozásra várókkal. Az uniós csatlakozás idejére elengedhetetlenül fontos az Intergraf-tagság. Belátható időn belül Magyarország nyomdaipara nem képes önmagát egyedül képviselni Brüsszelben a megfelelő fórumokon, Erre talán két szövetség képes Európában: a német és az angol, az összes többi ország az Intcrgrafra van utalva" - vélekedik a szövetség főtitkára.

Nyomdászok Európában És végezetül egy személyes élmény. Én tavaly szeptemberben találkoztam először az Intergraf tagjaival, amikor szövetségünk rendezte az őszi igazgatói konferenciát. Arra számítottam, hogy tartózkodó angolokkal, hűvös skandinávokkal és kissé lenéző stílusú amerikaiakkal fogok találkozni. Ezzel szemben az első pillanattól mindenki azt éreztette velem, hogy ebben a társaságban csapattag vagyok. Nemcsak Magyarországon tartanak össze a nyomdászok, Európában is olyan ez a szakma, mint egy nagy család, és jó ide tartozni mondta Peller Katalin. EV.

Az van, ami látszik Hazai viszonylatokban is tudnék erre egy konkrét példát említem: a szövetség egyik rendezvényén alkalom nyílt a nyomdák vezetői számára, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium azon képviselőjével beszélgethessenek, aki részt vesz az iparágat érintő törvények kidolgozásában. Nagyon sok kérdéssel most találkozott először, ami szintén azt támasztja alá, hogy csak azokkal a problémákkal tudnak foglalkozni a hatóságok, amelyek eljutnak hozzájuk. Láttatni kell magunkat! Tanulni, tanulni, tanulni „Három éve egy nemzetközi oktatási programot finanszírozott az Európa Parlament és a Leonardo. Ebben a felmérésben mi is részt vettünk. Egyfelől megismerkedtünk az uniós pénzforrásokkal, másfelől teljes képet kaptunk arról, hogyan alakul a nyomdaipari képzés Európában. Számos olyan projekt van, amiben jelenleg még nem vehetünk részt, de már tudunk rá készülni. Ilyen például a kisvállalkozási projekt. A kisvállalkozások piacra jutásának és a piacon történő megmaradásának elősegítése a cél. A nyomdaipart ez erősen érinti, hiszen úgy Európában, mint hazánkban a vállalkozások négyötüde kisvállalkozás. Ugyan itthon még nincs meg az a politikai kultúra, ami a döntéshozó szervezetekkel való együttműködéshez szükséges, de ugyanez a kérdés Brüsszelben több reménnyel kecsegtet" nyilatkozott a szövetség főtitkára.

KÖZLEMÉNY

Idén ősszel a környezetvédelmi kormányzat ismét napirendre tűzte az információhordozó papírok környezetvédelmi termékdíját. Többszöri módosítást követően a legutolsó változat szerint - melyet a költségvetési törvény részeként kezel a parlament - azon reklámkiadványok után kellene 2003. január 1. után termékdíjat fizetni, amelyek felülelük legalább 75%-án hordoznak reklámot. A termékdíj mértéke 2003-ban 13 Ft, 2004-ben 19,5 Ft és 2005-ben 26 Ft lesz kilogrammonként. A tervezet ellen, noha a minisztérium hivatalosan nem kérte véleményünket, több alkalommal is tiltakozott a szövetség. Mivel semmilyen reakció nem érkezett, a parlament Környezetvédelmi Bizottságához nyújtottuk be álláspontunkat. A bizottság november 22-én is foglalkozott a témával, és egyre inkább érezhető, hogy a termékdíj bevezetése elkerülhetetlen. Változás várható a csomagolóanyagoknál is. 2003-ban 11,1; 2004-ben 13; és 2005-ben 13,7 Ft/kg. A festékek és oldószerek termékdíja 2003-ban 200; 2004-ben 210; és 2005ben 221 Ft/kg. dr. Peller Katalin MNYSZSZ MAGYAR GRAFIKA

29

Szakképzési dilemmák Malatyinszki József gondolatai a megoldásokról

Annak, hogy újra tollal ragadtam oktatásügyben, kettős oka van: - Előző írásomban (2002/4. szám) utaltam a nyomdászszakma tankönyvcllátotlságának sanyarú voltára, és arra, hogy a témára visszatérünk. - Másodsorban őszintén be kell vallanom, nem igazán elégítettek ki a szakképzésre vonatkozó témacsokor cikkei. Rendhagyó módon a második tétellel kezdem mondanivalómat. Sokunk örömére szolgált a Magyar Grafika induló cikksorozata a szakoktatásról. Kíváncsian várjuk a további hasznos észrevételeket, amelyek nem az eddigiekben lapasztalt elvi, elméleti gondolatokat tükrözik, hanem a praktikumot, mégpedig a magyar valóságot taglalják, arra épülnek. Vegyük hát sorra a több mint kéttucatnyi lapoldalt, vilázó és érvelő szándékkal. Kétségtelen, hogy Péteri Károly informatív írása világosan és érthetően jelenti be a budapesti iskola változásait, a szakképzés új alapjait, amiről a békéscsabai cikkem is beszél az iskola jövője című szakaszban. Tehát tömören: a középiskolát követő érettségi utáni kétéves szakképzéssel a fiatal nyomdaipari szakmunkássá válik. Ahogy Zentai Csilla (Debrecen) írja: ezután még ugyancsak két év kell a technikussá váláshoz, ami az OKJ-bcn egyedül a nyomdászok „privilégiuma"! Ez pedig éppen egy évvel hosszabb, minlha a íiatal a főiskolai oklevéllel honorált üzemmérnöki szakot végezné el - írja a továbbiakban az Alföldi Nyomda osztályvezetője. Ugyancsak igaza van abban is, hogy az előzetesen nyomdai szakmával nem rendelkező pályakezdő szakdiplomások szakmai felkészültsége, gyakorlati tudása meglehetősen gyenge alapon áll. Igen nagy problémát látok abban az elgondolásban, amit Péteri Károly így ír le: „A szakmai gyakorlati oktatás - kevés kivételtől eltekintve - vállalati keretek közt szerveződik, ezzel is biztosítva a végzős szakmunkások naprakész ismereteit." Csakhogy azok a bizonyos naprakész ismeretek ahány nyomda, annyiféle szinten fognak állni, jelentős technikai-technológiai eltérésekkel. Sajnálatos, hogy az írásokban nem találkoztam a felnőttoktatás és a továbbképzés hogyanjának meg-

valósítására vonatkozó konkrét tervekkel, a főiskolai üzemmérnökképzés állapotával. Ezzel kapcsolatban pozitívum a soproni Okleveles Könnyűipari Mérnöki szak beindulása, amiről Kunyik Csaba ír. Talán itt kell elmondanom, hogy sajnálatosan nem olvaslam egyetlen elismerő mondatot sem a KMF-ről, Lipcséről és Moszkváról! Az a véleményem, hogy az írásokban a szépen hangzó mondatok sok általánosságot - néhol elvontságot - tartalmaznak, ezért én csak a konkrétumokai „csemegéztem" ki, azaz a gyakorlatias tételeket. Ilyen például az előbbiekben említetteken túl Langó János válasza a „Mi a megoldás?" című kérdésére. Az ő véleménye szerint az érettségi utáni kétéves oktatásra a tanulókat a nyomdák vegyék fel és iskolázzák be a tanintézetbe. Féléves intenzív alap- és gépismeret után, amit a tanműhelyben sajátítanának el, visszakerülnének a nyomdába. négy nap szakmai ismeretre, majd egy nap elméletre az iskolában. Ez eddig megegyezik a központi tervvel, amivel egyet is lehet, kell érteni, csak hát van itt egy nagy bökkenő: a hozzászólók zöme budapesti ésszel gondolkodik. Sajnos, megint felüti a fejét a Budapest-vidék ellentél: mi lesz a vidéki nagyvárosok, nagynyomdák személyi utánpótlásával, hiszen hivatott nyomdászképzés csak Debrecenben és Békéscsabán van... Talán megbocsátja nekem Eiler Emil, ha az impozáns információforrásokkal felépített, sokoldalú, hangzatos angol módszertani kifejezésekkel gazdagított anyagának több lételébe „belekötök". - A piacorientáltság (magyarul piacirányítás) valóban rendkívül kegyetlen törvény, amelynek azonban jobb lenne a vadhajtásait letörni. Azt viszont nem hiszem, hogy a ma és még sokáig meglévő kis „nyomdaüzemééskék" a szakmunkások idegennyelvű-tudású elitjét keresnék felvételre. - A fejlődést, a fejlesztést mindenki tiszleli, szereti, de az nehezen képzelhető el, hogy egy józan szolnoki, salgótarjáni, zalaegerszegi stb. nyomdász már holnap Cross Media Publishingben (CMP) gondolkodjon, ahogy ezt szerzőnk jósolja. - Eiler Emil szereti az angol metodikát, lelkesen foglalkozik a Life Long Leaminggel, amelyet magyarul élethosszig tartó szakoktatásnak nevez. MAGYAR GRAFIKA

33

Szép, szép, de ki, hogyan, hol és mikor fogja ezt megvalósítani; hiszen ez - megmaradva a kedves idegen szavaknál - teoretice szép, de praktice szinte megvalósíthatatlan, nem Pesten, de vidéken! - Van két olyan terület, amelyet nem győzünk eléggé hangsúlyozni. Az egyik a nyelv védelem, ezen belül a szaknyelvé is, a másik az esztétikum, a tipográfia védelme a technikai torzítások ellen. Példaként hadd említsük meg a tömegnyomtatványok, de gyakran a folyóiratok, újságok, sőt könyvek minőségi állapotát. - Summázva: valóban lenyűgöző Eiler Emil ismeretanyaga, és kitűnően alkalmas a szakoktatás új alapokra való helyezésében az indításra, ha kiegészül a feladatok megoldásának hogyanjával és a vitatott kérdések eldöntésével. Ezek után rátérek a bevezető első pontjára. A tanév megkezdődött, lehetőség nyílt a tájékozódásra a csabai nyomdász szakközépiskolában. Első lépésként tekintsük át a 13. évfolyam tantervi beosztását, csak a szaktárgyakra koncentrálva. A heti három elméleti napon van - két óra anyagismeret: régi tankönyv alapján tanítják; - három-három óra szakrajz: külön van a gépmestereknek+könyvkötőknek és külön a formakészítőknek; - hat-hal óra szakmai ismeret: külön-külön a három szakágazatban (a tanterven: f = formakészítő, ny = nyomó, kk = könyvkötő); - három-három óra szakmai enciklopédia, ami tulajdonképpen nyomdaipari alapismereteket takar, éspedig úgy, hogy minden szakma a másik két szakmát tanulja, régi tankönyvből, jegyzetből; ez is külön-külön a három szakágazatban. A két gyakorlati, napon, heti tizenkét órában szakmai gyakorlat van; külön-külön a három szakágazatban. Térjünk ki további két alapvető tényezőre: - A szaktanárok, szakoktatók a Tevan iskolában biztosítva vannak (Kovács Sándor, Kovács Sándorné, Mayerhoffer Miklós szaktanárok, Villám István, Zahorán György szakoktatók). Előképzettségük megfelel a kívánalmaknak, amit hiányosságként felvethetünk: a rendszerezett továbbképzés hiánya; marad tehát az önképzés... - Tananyag, tankönyv kérdésben az előző cikkben említést tettem a Kovács Sándor ig.h. által írt és elfogadott tankönyvekről. Ezekről kissé részletesebben szeretnék most beszélni. Kovács Sándor: Formakészítő szakismeretek. (A formakészítő szakmák szakmacsoportos képzésére.) B+V (mcdical & technical) Lap- és

34

MAGYAR

GRAFIKA

Könyvkiadó Kft. 2000. Lektor: Martinecz János. A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács javaslalára a tankönyv használatát az oktatási miniszter az XXX/760/2000. szám alatt engedélyezte. Készült a Gyomai Kner Nyomda Rl.-ben, 22,88 (A/5) ív terjedelemben. Kovács Sándor: Szakmai alapismeret. Tankönyv a következő szakképesítésekhez: ívnyomó gépmester (51 5243 ül), lekercsnyomó gépmester (51 5278 05), kisofszetkezelő (31 5243 03), mélynyomó segédgépmester (31 5278 01), segédgépmester (31 5278 05), szitanyomó (31 5278 07). Műszaki Könyvkiadó, 2001. Szakmai lektor: dr. Kovács Gyula. Pedagógiai lektor: Juhász József. Az engedélyezési szám is kiadatott, de a nyomtatást még nem rendelték el, csak iskolai (házi) példányok készültek eddig. Amikor e két könyvről véleményt alkottunk, a következő szempontok szerint vizsgáltuk azokat: - Mennyiben felel meg egy tankönyv pedagógiai elveinek, követeléseinek (tagolás, érthetőség, felépítési sorrend, nyelvezet stb.)? - Milyen a szakmai színvonala (kinek szól: szakmunkásnak, technikusnak)? - Milyen a könyv tartalma (benne van-e minden, amit a szakmában tudni kell)? - Hogy tudja követni a technikai fejlődést? Ami az első kritériumot illeti (de mennyivel szebb, ha úgy mondjuk: ismérvet, meghatározó tényezőt), elmondhatjuk, hogy a könyvek technológiai felépítése kifogástalan, a tagolás a fokozatosság elvének megfelelő. Az érthetőséggel és a nyelvezettel kapcsolatban már említhetők kifogások: egyes fejezetekben inkább tudományos nyelvezetu a tananyag, mintsem az oktatás-nevelés szintjét követné. És itt mindjárt kapcsolódhatunk a második szemponthoz, hogy bizony a szakmai színvonal több témakörben nem szakmunkásnak való, hanem technikusnak, netán üzemmérnöknek. Ez bizony ellentétben áll azzal, hogy pl. anyagismeretet egy régi tankönyv alapján tanítanak, ami jóval egyszerűbb nyelvczetű, azaz valóban iskolai szintű. A tankönyv javára írható, hogy tartalmazza közel harminc oldalon azokat a műszaki-gép tani alapismereteket (2. fejezet: Gépelemek), amelyeket Zentai Csilla hiányol írásában. És ha már a tartalomnál tartunk, bizonyos hiányérzettel szembesülünk néhány témát illetően. íme: - nyomdászattörtenet (emberek, gepek, berendezések, technológiák); - kézirat-előkészítés; - részletesebb, bővebb tipográfiai ismeretanyag. A könyvek szerkezete, külalakja, képanyaga kifogástalan.

Szakközépiskola átmeneti őraheosztása 9.

Osztály Magyar Történelem Idegen nyelv 1 idegen nyelv 2 Filozófia Matematika Fizika Kémia Számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki Gazd. ism. Szakmai orient. dm. Anyagismeret Szakrajz Szakmai ismeret Szakmai enciklopédia Munkavédelem Szakmai orient. gyak. Szakmai gyakorlat

3

3

4 3 3 2 1

4

4

3

2

2

3

4

3

4 3

3

2 2

3

ny kk

f

2

4

3

3

3

3

ny kk

Ossz. 15 11 26 0 1 15 7

3

2

2 2

2 4

5

5 5 2

4

5 f

5

5

5

5

ny kk

f

ny kk

•1

I I

5 12 10 5 3 6

2 1 2

1 1

2

2

3

13.

1 4

1

3

2

12

2

1

2

1 1.

3 2

2

3

f Egy tanuló összóraszáma Csoportbontás miatt tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás Megtartott összesen Szakm. órák csopb. törv. szerint Törvény szerint

4 2

10

5

6 3

3

12 f

2 3 1

3

6 3

12 12

6 10 45 12 2 12 66

ny kk

30 10

30 11

32

23

33 23

32 45

127 102

40

41

55

56

77

1,5 229

45

45

53

54,5

45 34

45 186,5

Feltétlenül emelik a tankönyvi értéket a fejezetek végén felsorakozó ellenőrző kérdések. A technikai fejlődés követésének kérdése két gondolatot vet fel: - Egy tankönyv állalában több évre készül, így ki van léve annak, hogy évek múltával az újdonságokról lemarad. Ezt a tanár természetesen jegyzetből pótolni tudja, ha utóképzést kap. - A másik dolog a nyomdák helyzete, technikai felkészültsége, hogy egyáltalán milyen színvonalon tudják foglalkoztatni a „kihelyezett" diákokat. A fentiekben elmondottak a békéscsabai állapotokat tükrözték. Hogy az országos gondokat is tollhegyre tűzzük, a következő kérdéseket kell feltennünk, és élnünk kell néhány javaslattal: - Érdemes volna közreadni, miből tanítanak Budapesten és Debrecenben. - A valóság furcsa fintora, hogy a Tiszántúlon két városban is van szakközépiskola, de sem a Dunántúlon, sem az Alföldön, sem Észak-Magyarországon nincs szervezett, intézményesített nyomdászképzés (mert a nyomdák esetleges önképzését nem tartom annak).

- Mely szerv, intézmény volna hivatott és képes a képzést és továbbképzést megszervezni: állam, önkormányzat, PNYME, Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség? - El tudok képzelni egy olyan pénzügyi megoldást iskolaszervezésre, hogy egy-egy régió nyomdáinak hozzájárulásaiból alap jön létre, és országosan több centrumban iskola létesül. - Pályázatok útján megírandó, központi tankönyvkiadás valósuljon meg rövid időn belül. - A nyomdákba kihelyezett szakmai gyakorlat menetét, színvonalát szigorú követelményekkel kell szabályozni. - A nyomdász szakmunkásképzést tehát az új rendszeren alapuló, 13-14. évfolyamos oktatással kell megvalósítani, és törődni végre nemcsak a fővárossal, de a vidékkel is. - A technikus- és a felsőfokú nyomdászképzéssel e helyütt most nem foglalkoztunk. Tisztában vagyok vele, hogy véleményem, gondolataim sem nem teljesek, sem nem kizárólagos érvényűek, de azért adom közre őket, hogy érdemi vita dönthessen értékükről, megvalósítási lehetőségükről. MAGYAR GRAFIKA

35

A változás ideje: új szakiskola, 2002 Bodnár Árpád

Nem minden nap van ilyen feladata az embernek, hogy szakiskolát indítson szinte a semmiből, néhány hónap alatt. A meglévő szakközépiskolai rendszert felváltja egy másik, csak érettségizetteket oktató szakiskola, amely eddig csak a határozatokban létezett. Mindenkinek megvan a maga története erről a váltásról ilyen-olyan információk alapján, és ha még saját előítélete is megdolgozta ezeket az információkat, a valóságtól messze van az eredmény. Hogyan is kezdődött? A történet még 1998 májusáig nyúlik vissza, amikor a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség megkereste a Fővárosi Önkormányzatot mint az előző iskola fenntartóját, hogy változtatni kellene a több évtizedes gyakorlaton és frissíteni az oktatott tárgyak tartalmát a nyomdaipari szakközépiskolában. Mindezt azért, hogy megfeleljen a nyomdaiparban lezajlott változásoknak és az ennek következtében megjelenő új igényeknek, különös tekintettel az érettségi utáni nyomdaipari szakképzésre. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, a nyomdaipari vállalkozások között elvégzett felmérése eredményeképpen, ezt a képzési formát tartotta a legjobbnak, s ezt javasolta a régi szakközépiskolai rendszer felváltására. Ennek elérésére - a teljes privatizációtól az alapítványi formában való működésig - több elképzelés is napirendre került. Az érdekek és a különböző elgondolások ülközlelése végül is azt eredményezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat mint a nyomdaipari szakközépiskola fenntartója kifutó rendszerben megszünteti ezt az iskolát, és alapítványi formában létrehoz egy új, csak érettségizett hallgatók képzésével foglalkozó szakiskolát. Az alapítvány létrehozásában a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség már nem vállalt szerepet.

így a Fővárosi Önkormányzat egyedül hozta létre és jegyeztette be a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítványt, és átadta használatra a régi középiskola Tolnai Lajos utcai épületét és berendezéseit, ahol eddig a regi szakmunkásképző és szakközépiskola tannyomdája működött. A közalapítvány alapító okiratában rögzítették, hogy a szakképzés elméleti és gyakorlati feladatainak elvégzésére létre kell hoznia egy új szakiskolát aTolnai Lajos utcai épületben. Ennek szervezése a nyár elején kezdődött, és bizony a rengeteg irat, engedély, bej egyeztetés, OM azonosító és a többi, a törvényes működéshez szükséges irat beszerzésével a nyái" is eltelt. Az elméleti oktatás helyiségeinek kialakítása és szerény berendezéseinek beszerzése is igen sok energiába került, köszönel érte kollégáimnak, ők mindent megtettek, hogy a 2002/2003. tanév, az új szakiskola első tanéve, akadály nélkül megkezdődhessen. A szerény körülmények és elhelyezés, a hiányos felszereltség azonban csupán egy tanévi kellemetlenség, hiszen a Fővárosi Önkormányzat a Tolnai Lajos utcai épület igazi iskolává való átalakítását is magára vállalta, így a 2003/2004. tanévben a szakiskola már sokkal jobb körülmények között dolgozhat majd. Az idei tanévkezdésre azonban így is elkészült időre minden, fogadni tudtuk a tanulókat. Jelenleg nyolc osztály, tíz szakmában 155 fővel kezdte a jelen tanévet. Az elméleti tárgyak oktatását három főállású nyomdamérnök tanár, három főállású nyomdamernök műszaki tanár és négy óraadó szakember végzi. A gyakorlatokon hét főállású kolléga vezeti végig a hallgatókat. Az egész szakiskola működtetését pedig tizenhárom főállású munkatárs segíti. Az ipar igényeinek eleget léve a könyvkötőés gépmesterhallgatók kihelyezésre kerültek,

MAGYAR GRAFIKA

37

gyakorlatukat mintegy Ötvenhal vállalkozásban szervezik. Tgen nagy szám ez, de aki ismeri a mai nyomdaipari vállalkozások nagyságát, nem csodálkozik, hiszen nagyon sok helyen csak egy-egy hallgató van. Az ipar igényei így teljesítve leltek ugyan, de aki előtt ismeretes a mai közoktatási támogatási rendszer, az nagyon jól tudja, hogy ezek a kihelyezések szakiskolánknak anyagi veszteséget jelentenek. Az állam a szakiskola működési támogatását az elméleti oktatásban részt vevő létszám szerint számfejti. A gyakorlati oktatás működési támogatásának nagysága az iskolai tanműhelyben lévő tanulók létszámától függ. Ha a hallgatók a nyomdákban kapják a gyakorlati képzést, létszámuknak megfelelően csökkentik a szakiskola működési támogatását. A nyomdaipar igénye a kihelyezésekre ésszerű és indokolt; de ennek teljesítése, a fent vázolt finanszírozási gyakorlat miatt, a szakiskolát igen nehéz anyagi helyzetbe hozta. Mivel a szakiskola működését mindenféle szempontból biztosítani kell, ebben a helyzetben a nyomdaipar segítsége elkerülhetetlen. Szakiskolánk beindulásában így is hatalmas segítséget jelentett a nemcsak nyomdaipari vállalkozások szakképzési hozzájárulása, ami-hála a nyári szervezőmunkának - már augusztus végére igen jelentős Összeg volt. Ebből tudtuk kicserélni a régi szakközépiskolától örökölt 386-os számítógépeket, amelyek a kiadványszerkesztők gyakorlati oktatásában már csak muzeális értékkel bírtak. Régi irodákat átalakítva megteremtettük a számítástechnikai kabinetet is; meglehet nem ideális, de működik. Ugyancsak nem ideális helyen - a régi klubhelyiségben - tartja óráit a testnevelő kolléga, minimális felszereltséggel. De ez a szűk esztendő jövőre végei ér. Az átépítéssel a földszinten nyolc tanterem lesz, és kél bemutatóterem, az első emeleten három új tíz férőhelyes gyakorlati oktatási kabinet, a másodikon pedig az anyagismeret-kabinet és a nyelvi kabinet. Ugyancsak a második emeleten kerül kialakításra a szakiskola Ötven fős előadóterme a mai terasz helyén, amely nagyszerű körülményeket kínál majd konferenciák, szakmai előadások megtartására. Az épület legfelső szintjén pedig kiépítésre kerül majd az a helyiség, amely nélkül egy iskola nem igazán iskola: a tornaterem. Amiről eddig írtam, az viszont csak a váz, amely körül a szakiskola élete szerveződik. Na-

38

MAGYAR C R AFIKA

gyobb gond van a tartalommal. Nem hiheti senki, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év alatt felhalmozódott problémák megoldódnak egy pillanat alatt, az oktatással kapcsolatban megfogalmazott kritikáknak pedig nem lesz helyük. Nagyon is lesz. Mégpedig azért, mert egy szándék megvalósításával, egy régi oktatási forma megszüntetésével, amely már nem szolgálta azt, amil szolgálnia kell, egy új szakiskola megteremtésével még csak annyi törlént, hogy lehetőségei kapott arra, hogy az legyen, amit kívánnak tőle. Egy szakiskola. Ehhez azonban más is kell, nemcsak a szándék Szakiskolánk megkezdte első tanévét, a középiskolát végzettekre és az érettségivel rendelkezőkre figyelve. De a tanterv még a régi. A tankönyvek még a régiek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben szakmai tankönyv nem íródott. Szakkönyv igen, de a kettő nem ugyanaz. Ugyanez a helyzet a tantervekkel. Zajlik valami a háttérben a tantervekkel kapcsolatban - de még zajlik, nem tudni mikor lesz vége, és főleg azt nem, hogy mi lesz az eredménye. Az új tankönyvek nagyon hiányoznak, mint ahogy hiányzik az az anyagi forrás is, ami lehetővé tenné, hogy ezek megszülessenek. Ritka egy ortopéd helyzet: van egy szakiskola, amely az új igényeket hivatott kielégíteni, de nincs új tanmenet, nincs korszerű lankünyv, ami ezt segítené. A szakiskolánk nagy kihívások előtt áll, mert ami az utóbbi tizenöt-húsz évben elromlott, azt - néhány, a partvonalnál álló ember véleménye szerint - egyetlen varázsszóra ki kellene javítania. De aki ezt a véleményt hangoztatja, az nemigen áll két lábbal a földön. Azzal, hogy a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség javaslatával felkereste a Fővárosi Önkormányzatot, azt a lavinái indílotla el, amely tisztára söpri az utat a nyomdaipari képzés megújulása előtt. De az eredmény nem születik meg rögtön. Eredményről, annak értékeléséről talán négy-öt év múlva beszélhetünk, mikor már munkába álltak az első itt végzett szakemberek, mikor már új, korszerű tankönyvekből tanulhatnak, mikor már a tanmenetek sem 1998-tól datálódnak. Most azonban segítségre van szüksége a szakiskolának, igen határozott és hatékony formában. anyagilag és szakmailag egyaránt. Néhány vélemény szerint, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség nem látta át, hogy javaslatának elfogadása mivel jár, de azt, hogy megindította ezt a változást, azt nagyon jól tette.

Graphexpo és Convertingexpo 2002

ORAPH./

na

EXPQ' ° : •

Nemzetközi grafikai és feldolgozóipari kiállítás

• - ' - ' %

'••.

G0NVERTIN6

SXPO

*-20ü2

Eiler Emil

Chicagóban, 2002. október 6-9, között rendezték meg a nemzetközi grafikai és feldolgozóipari kiállítást. Tematikailag ez, a terméktervezéstől, a kiadás-előkészítéstől kezdve a digitalizált gyártáson keresztül a késztermék-kiszállításig és -terjesztésig bezárólag mindent (anyagot, technológiát, gyártó- és minőségbiztosító eszközöket) felölelt. Az ún. webdizájn, a dot-com (virtuális gyártó) és az elektronikus kiadóvállalatok tevékenységének problémaköre szintén részét képezte a rendezvény programjainak. A nyomda- és kiadói iparokban a digilalizáció ugyanis alapvetően megváltoztatja a terméktervezés (dizájn), a kiadás-előkészítés (prepublishing), a nyomtatás-előkészítés (prepress) és a nyomtatás utáni műveletek (postpress) munkakörnyezetét! A legtöbb funkció, amely korábban együvé tartozott - az ún. hálózatos nyomdaipari technológia következtében, időben és térben egyre messzebb kerül egymástól. A digitális technika egyaránt átformálja a piac igényeit és a kivitelezés műszaki megoldásait. Ennek az alapvető változásnak a legfrappánsabb kifejezői a különféle célworkfiow-k. Egyre kevésbé van szükség arra, hogy a nyomda valós (tartós)próbanyomatot (hardcopy proofot) adjon a megrendelőjének, és senkinek nem kell várakoznia a szükséges revízió, illetve korrektúra elvégzésére. A fájl ugyanis valamely hálózaton, pl. az interneten átjut el a megrendelő színes inkjet printeréhez, ahol szinte egyidejűleg készül el a kifogástalan színes „próbanyomat". Kezdenek mindennapossá válni az olyan, korábban még felfoghatatlan fogalmak, mint a digitális prepress, digitális workflow, a lávproof, a webproqf, a változó információtartalmú nyomtatás (Variahle Information Printing, VIP), a Cross Media Publishing, médiaegyesítő folyamat, amelynek egyelőre még magyar megfelelője sem létezik, a Cross Media kompatibilitás, az On Demand, vagyis egyedi nyomat, illetve nyomtatás, vagy a postpress berendezések, hogy csak néhányat említsünk az egyre so-

kasodóak közül. Új fogalom lelt a megrendelő-kivitelező közötti rövidre zárt közvetlen marketing, a One-to-One Marketing is (amelyet rövidítve így írunk: 1-2-1 marketing). Kis túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy a sok virtuális kacat mellett lassan már alig kell más egy nyomdának, mint egy komplex, „mindentudó" automata vágó-, hajtogató-, könyvkötő gép, A két rendezvény kiállítóinak és bemutatott termékeinek jegyzéke, az elhangzott előadások, kísérőrendezvények, konferenciák (Gutenberg Festival, PRINT, VUE/POINT, GRAPHIC ÁRTS THE CHARLOTTE SHOW stb.) anyaga a www. gasc.org és a www.graphexpo.com honlapokon ismerhető meg, illetve kérni lehet a következő internetcímeken: e-mail: [email protected] és WCL [email protected].

Új, „leg" nyomógép a térképkészítés számára A közeljövőben helyezik üzembe a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság nyomdájának közbeszerzési eljárással vásárolt Roland 906-5 típusú nyomógépét. A hatszínes gép maximális formátuma 890x1260 mm, óránkénti teljesítménye tizenháromezer nyomat is lehet; fel van szerelve valamennyi, a gépmester munkáját segítő elektronikus beigazítás-előkészítési és (táv)irányítási eszközzel. A berendezés, méretét cs teljesítményét tekintve, az ívnyomó gépek között valószínűleg a csúcstartó lesz hazánk nyomdaiparában, így ismertetésére természetesen még visszatérünk.

MAGYAR GKAFIKA

41

Frankfurti Könyvvásár 2002 A KÍNÁLAT ÉS A KERESLET TALÁLKOZÁSA

Magyarország két esztendeje volt díszvendége a könyvvásárnak. Akkortájt a rendezésről nem sok jót olvashattunk, s a tapasztaltak alapján nekem sem volt ünnepi hangulatom... Idén ünnepelhettünk is, de ezt inkább Kertész Imrének illene megköszönnünk.

••••••H 42

MAGYAR GRAFIKA 2002/6

Gyorsan és komolyabb fennakadás nélkül érkeztünk Frankfurtba. Nem esett, nem voltak dugók és a forgalom jó átlagosnak tetszett: a néhai passaui osztrák-nérnet határtól Frankfurtig 457 kamiont számoltunk, vagyis kilométerenként kb egyet. Az első változás az euró volt, amit már a tankolásnál észre lehetett venni. A vásár ugyanott, ugyanúgy tárt karokkal várta a látogatók özönét, és élénksárga mellénybe bújtatott segítőkész szervezői pillanatnyi kétkedés nélkül irányítottak a parkolóházba (egy napra tíz euró). A „dauerkarte" a tervezett három napra szólt, és 34,75 euróba került. Ennyit a dolgok pénzügyi oldaláról. A vásár területére külön buszjárattal jut el a látogató. (Vagy a tömegközlekedés különféle lehetőségeivel, amelyek a vásáron belül is megállnak.) A kilences épület nagy boltíves cssarnokaban egy kis izraeli zenei koncert szórakoztatta a belépőt (CD-eladással), és rögtön az első pavilon a külföldi kiadók népes táborával várt: ausztrálok és dél-afrikaiak, amerikaiak - közöttük számos egyetemi kiadó - gazdag könyv- és katalóguskínálata késztet hosszabb megállásra. Rosszízűnek tűnik, ha ezt mondom, de érezni a pénz szagát a kultúrán: Pazar kiadványok a legextrémebb tudományos témákban. Csak irigykedhetünk. Ezek nem afféle egyetemi jegyzetgyártók. A kötetek kiállítása is mutatós, képanyaguk is igényes. A kilencesből szinte észrevétlen jutunk a nyolcasba. Egyáltalán, az épületek között, de végig fedél alatt, teljes kört tudunk anélkül megtenni, hogy a kiállítóteret elhagynánk. A mozgójárdák és -lépcsők színes információs rendszerében eltévedni is nehéz. Aki pedig friss levegőre vágyik, az a suttlebus szakadatlan közlekedő elektromos kocsijain mehet választott célja felé. Természetesen és elsősorban a művészeti könyvek vonzottak, így már előzetes elképzeléseim szerint (mihelyst el tudtam szakadni az exkluzív könyveiről híres londoni Phaidon kiadótól, a népszerű és igényes tömegkönyveiről, jellegzetesen sárga-kék karakteres zsebkönyveiről jól ismert Penguin Press nagy olvasótermétől és az Elsevier Sience vonzó tudományos könyveitől), hogy hirtelen hármat is említsek, akkor - ez már az első nap délutánján lehetett igyekeztem a négy, pontosabban a 4.1 felé! Ez tudvalévőén a szak és azon belül főként a művészeti könyvek kiadóit állította hosszú sorba: egy egész emeleten. Az, hogy művészet (fiction-non-fiction) keveset jelez, mert volt itt bőven fotó-, képzőművészettel foglalkozó kiadó, grafikai és tipográfiai szakkiadó: például Lars Müllerék Bázelből, akik Wolfgang Weingart Typography című vaskos művével a svájci tipóról adtak ki tavaly egy meghatározó kötetet... persze itt már más került a polcaikra, vagy egy másik profi a Hermann Schmidt Verlag

(természetesen Mainzból: lásd még Gutenberg) a hagyományos és még inkább a modern tipográfia egész területére kiterjedő ér-" deklődésükkel egyik mozgatórugói lettek az idei könyvvásárnak. Szervezésükben került át és kiállításra a 48. TDC-Show New Yorkból, amely „Typographic Excellence" címmel nagyjából jelzi is miket mutattak be. Ez az 56. TDC-válogatás harminckét országból érkezett anyagokat prezentál, és a zsűri százötvenhat munkát méltatott bemutatásra. A frankfurti kiállításon - egy kis spontán fogadás keretében - Eric Spikermann, a trendet jól ismerő neves betűtervező (Méta Design, Font-font) vitatkozott a mai tipográfiáról úgy, hogy csipkelődő megjegyzéseit akár az iparművészeti egyetem hallgatóinak is szánhatta volna... A művészeti kiadók közé soroltatnak azok a kis kiadók is, akik néhány (néha csak pár, vagy egyetlenegy!) példányban készítik el műveiket. Ezek a művészkönyvek olykor tárgyak inkább, semmint könyvek, máskor speciális egyedi technikával, grafikával és kötészettel gondosan előállított különlegességek. Bevallom, ennél egyfokkal izgalmasabbak voltakazokazunikumok, amelyeket valóságos könyvként nézegetni is lehetett (cérnakesztyűben). A modern és mai tehát jól megfért itt a klasszikussal. Franciaországi magyar litográfus japán kalligráfiákat készítő távolkeletivel. Az épület, pontosabban az emelet, egy részén kiállításon volt látható a válogatott művészkönyvek egy része. Középen rézkarc és kőnyomatos prés állt, a mester pedig saját kezűleg gyúrta át a festéket. Kézi merítésű papírt gyártottak a nézelődőknek, és kissé már a tömegigényt célba véve, e technikai bemutató egyik sarkán linószedő gép is működött. Ha már a könyv és tipográfia művészetéről esett szó, illik legalább egy mondatot áldozni Jan Tschíholdnak, aki a 20. század kiváló betűtervezője volt, és grafikusi munkásságának emlékére pályázatot hirdettek. Ennek a pro memórián kiállításnak az anyagát a kiállítók sora közötti lélegzetvételnyi pihenőként iktatták be a rendezők. A felette lévő szinten a tudományos irodalom kiadói kaptak helyet, míg a 4.0 a média és információ területe volt. Amikor ezt leírom, persze ne feltétlenül az elektronikus kommunikációra vagy a számítógépre gondoljanak. Merthogy számítógép szinte minden nagyobb standon (pejoratív e szó azokra a méretes kiállító cégekre alkalmazva, akik egész könyvtárakat és olvasótermeket állítottak fel) található volt. Az iMac vidám színei dekoratív dísznek is beváltak. Számtalan CD vagy éppen telepített program volt látható és kipróbálható. A nyilvántartás és az adattár, az internetkapcsolat, mindez természetesen illett a könyvek végtelen sorába.

Litvánia, az idei díszvendég, a Fórumon kapott bemutatkozási lehetőséget. Az irodalmi műsorok mellett gazdag fotókiállítással, és talán nem véletlenül a világháborúban szinte teljesen megsemmisült zsidó közösségek életének emlékidéző dokumentumaival és irodalmi jellegű anyagával is megismerkedhettünk

MAGYAR GRAFIKA 2002/6

43

A legkevesebb reklámköltség-ráfordítás egy-egy képeslap elkészítése. Szinte a legtöbb kiadónál előfordult néhány változata a kínált müvek illusztrációiként

Azért mégis a könyv az úr-fordítanám ki Petőfi versét, de hopp, itt elakadok, mert egy olyan lényeges esemény villan fel bennem, amiért a Sorsnak köszönetet illik mondani (na és persze, a svéd akadémiának is). Kertész német kiadója már másnap szerény fotóval állította meg a figyelmesebb érdeklődőket: Esterhazyval közös könyvüket hirdette. Ekkor határoztam el, itt az ideje, hogy a hazai vizekre evezzek. |ó kis képzavar! Az 5. csarnok (vagy Hall, ahogy arrafelé nevezték) nem tűnt előnyös helyszínnek. Az az igazság, hogy a Nobel-díj miatt is valójában csak a második nap látogattam oda: elvégre magyar könyveket itthon is bőven láthatok. De minden rendben volt. A méretek arányosak a világ könyvkiadásában eddig betöltött szerepünkkel, és a helyszín, hogy nem kívánt emberfelettit, talán még szerencsésebb volt a tavalyelőtti díszvendéginéi. Magyarország szomszédjai Frankfurtban is valóságosak voltak: szlovák, román és más posztszocialista országok karéjában, mint a Kárpátok között, otthon érezhettük magunkat. A decens kiadói boxok a „főhajó" oldalában sorakoztak. Igazán sok ismerősre nem akadtam. Csendes maguk közötti locsogással telt az idő, és a látogatók nem tolongtak a kitüntetett író hírére sem. Ugyan, miért is? Kertész Imre kiadói németek, a hazai érdeklődés sem volt irányában kiemelkedő eleddig, ami pedig a díj odaítélése óta tapasztalható, az a megható és őszinte öröm mellett olykor inkább arcpirító... De akkor még csak első napos volt a hír. A bágyadt Őszi fényben egy három eurós sült kolbásszal leptem meg magam. (A bratwurst 44

MAGYAR GRAFIKA 2002/6

Katalógusok oldalpárjai helyett ezek közül mutatunk be néhányat

a régi, csak az ára új.) A korábbi tapasztalatok birtokában már hátizsákkal jöttünk a vásárba. Adtak ugyan reklámszatyrokat, de azok nem oly megbízhatóak. Márpedig a frankfurti könyvvásár egész embert kíván. Most és itt gyorsan pár avult adatot: a kiállítás összesen tíz épületet tett ki. Ezek között van egy Fórum, ez inkább kiállítás és előadások tere, máshol egyéb (pl. presse) irodák találhatók, de a legtöbb nem egy szintet jelent csupán, és az összekötő folyosók mentén bőven akad érdekesség. Például az Arto Edition.) A csarnokok kb. BNV-méretűek, és nem végleges adatok szerint amíg Ausztria csupán 1 74, addig Franciaország 307, az Egyesült Államok 825 és a rendező németek 2412 kiadóval vonultak fel. A 4.1 szintjén oly szívesen emlegetett és látogatott művészeti kiadók száma meghaladta az ötszázat, míg a vásárra nevezett kiadók összesen a nyolcezerhez közelítettek! Na már most: egy kiadó nem csupán egy könyvet vitt a vásárra, És ilyenkor - sőt még Frankfurtba indulás előtt - érdemes úgy futólag arra gondolni: idehaza, ha bemegyünk egy barátságos kis könyvkereskedésbe, leemelünk egy kötetet (majd még egyet...), hány percet töltünk nézegetéssel. Nálam ez minimum másfél óra az életemből. Tehát? Tehát, mint ama középiskolás gyerekek az Agromasexpo forgatagában igyekszünk minél több infoanyagot is megszerezni. Abból van bőven. A kiadók java része negyedvagy féléves katalógusokba, néhol extrán a könyvvásárra időzített alkalmi kiadványba, öli pénzét. (Lehet persze kitűzőt is kapni, tollat és más üveggyöngyöket.) A látogatók egy része azonban ott is nagyvadra megy. Az egyik standnál ki is fakadtak, hogy már a harMAGYAR GRAFIKA 2002/6

45

V '

ILDMANN Ci

3.C

@ „„-,„.,

madik könyvet kell pótolniuk abból, amit én megvenni szeretnék, és kértek, várjak az utolsó napig, akkor féláron odaadják majd, de most nincs több tartalékban. Más: Az angliai evangélikus egyház finom tortájára emlékszem még, amihez pezsgőt is kínáltak. Alazacosés kaviáros (sic)szendvicsekből csak azért nem vettem, mert akkor voltam túl a sült kolbászon. Ez a „szakmai program" a német könyvkiadóknál tovább bővült. A német irodalom példányszámát tekintve is európai igényeket elégít ki. Nem csoda tehát, hogy ezek a kiadók (pl. a dtv, amely a zsebkönyvek kiadójaként ismert) megjelentetett könyveik száma és példányszáma szerint jókora területet fedtek le. Az olvasói érdeklődés - legalábbis a vásár idején - cseppet sem jelezte, hogy mára, az internet és mobiltelefon korában, a nyomtatott információs társadalom válság előtt állana. A Springer/Bertelsmann szép üvegpalotája vagy a Bruckhaus Verlag szíves vendéglátása (ahol szintén százakat kínáltak meg fehér- vagy vörösborral) biztos üzleti hátteret sejtet. A gasztronómiai csodák közé számítom azt a sajtkelyhet is, amelyet mintegy százan kaptunk váratlanul kézhez az egyik honi kiállítónál. Általában az étkezés gyarló örömeit pazar könyvekben is megörökítették. Az évekkel ezelőtt kezdődött úgynevezett szakácskönyvdivat még nem csengett le. Az olvasók legháziasszonyabbikai külön fórumon cseveghettek a saláta, a petrezselyem és más meghatározó fűszernövények értő szerzőivel arról a műről, amelyben egytálételek fotói között a házi kiskert örömeit ecsetelte a szerző. Ismét más (persze francia) cégnél két hontalannak tűnő zenész

46

MAGYAR GRAFIKA 2002/6

mutatta otthonosságát az elektronikus gitár és jazz világában: itt zenei kiadványok és CD-k sorát állították ki. A CD egyébként valóban társa - inkább csak kísérője- a könyveknek. Az interaktív tér vonzása természetesen a gyermekekre a legerősebb. A gyermekkönyvkiadók közül nem mindegyik üti meg a mércét. Itt nincs előválogatás és zsűri, a (köz)ízlésnek széles skáláját elégítik ki maradéktalanul. Azért persze - a nagy számok alapján - sok szép gyermekkönyvet is találni. És mindenfélét, amit a könyvhöz (árucsatolás!) társítani érdemes. Külön kategóriát alkottak a kalendáriumok. Kiállításon is bemutatták azt a több százat (!), amit jövőre piacra dobnak. A sajtó (napi-, heti- és havilapok) sem csupán újságokkal képviseltette magát a Guardiantól a DuMont-on keresztül a nagy klaszszikusokig: Spiegel, Frankfurter Allgemeine, Weltwoche, Zeitrevue, du, Frame, Form, National Geographic, Communication Art stb. friss számaikat kínálták, és kiadói tevéké nyked és ük egyéb termékeit (például gazdag fotótárukat) vitték a vásárra. Általában nagyon szép fotóanyagokat láthattunk a világ minden tájáról. Tillmann j. A. az Iparművészeti Egyetemen tartott előadásában a kényszeres új kultúráról szólva említi, hogy a német nemzeti könyvtár, a Deutsche Bibliothek évente nyolc kilométerrel kénytelen növelni polcállományát. Aki a Frankfurti Könyvvásárra téved, könnyen beláthatja, hogy ez a szám reális, hovatovább korlátozó, mert a szellemi termékek előállításában - a kínálat és a kereslet ipari méreteit tekintve - a könyvgyártás ugyancsak tömeges fogyasztói igényeket elégít ki. Ennyit a Gutenberg galaxisról, [MP] MAGYAR GRAFIKA 2002/6

47

IfraExpo 2002

A médiakiadói iparok nemzetközi találkozója Kiállítok, technológiák és termékek. Nyomdaipari, kiadói trendszemináriumok, előadások, szakfórumok és szakirodalmak. Az újság- és a digitális újságnyomtatás mai helyzete. Az IfraVirtualExpo 2002. A Newsplex újságírói hírhálózat és a Színminőség Klub (Newspaper Color Quality Club). A lipcsei IfraExpo 2003 kiállítás. Eiler Emil Bevezető Barcelonában 2002. oklóber 14—17. közötl rendezték meg a médiakiadói iparok évente ismétlődő találkozóját. A rendező szerv az Ifra, a világ vezető médiakiadó szervezete, amely 1961 óta uralja a terepet, és amelynek már 1993 óta van honlapja a világhálón. Konzultációs és K+F kapacitását a világ minden valamirevaló nyomdaipara igénybe veszi. (Elérhetőség: [email protected]) Az IfraExpo 2002 szakkiállítás A világkiállítás által reprezentált főbb területek: prepress, elektronikus kiadás, alap- és segédanyagok, fogyóeszközök, termelésirányítás, nyomtatás, terjesztés és elosztás, A kiállítók jegyzéke, az általuk bemutatott újdonságok a www.ifraexpo.com, a www.ifravirtualexpo.com honlapokon ismerhetőck meg, az Ifra [email protected] címen igényelhető a kiállítók termékjegyzéke, az ifra Suppiiers Directory is. Az említett interaktív, kétoldalú konzultáció lehetőségét is biztosító virtuális standon témakör szerinti (anyag, gép, technológia, gyártó stb.) kereséssel megismerhető a válaszlék, sőt ezt a honlapot folyamatosan frissítik; a kiállítók tehát újabb információkkal, sajtóközleményekkel, szakcikkekkel egészíthetik ki a honlapjukat. A kiállítás tartama alatt párhuzamosan különféle kísérőrendezvényeket, sajtókonferenciákat, előadásokat, konferenciákat és szemináriumokat rendeztek, és különféle szakirodalmakat is megjelentettek. Ezekről is a www. IfraRxpo.com honlapokon lehet tájékoztatást kapni. Közülük néhányat most ismertetünk. Digitális újságnyomtatás: esettanulmány és beszámoló Az Ifra részletes beszámolójelentést kínál azoknak, akiket a címben megfogalmazott témakör

közvetlenül érint vagy érdekel. (Grumann® ifra.com.) A könyv formájú jelenlést az Ifra tagjai lérílésmentesen kapják. A Special Report című, némileg rövidített anyag a világhálóról is letölthető (www.ifraexpo.com). A szóban forgó riport a Roaming Reader című, webalapú napilap esettanulmánya, amely részletesen ismerteti a felkészülést, a kivitelezést és az így szerzett tapasztalatokat, méghozzá úgy a nyomdászok, mint a kiadók szempontjából értékelve az eseményeket, a workflow-követelményeket, a digitális és analóg adatkezelés (data management) technikáit és az elért eredményeket. Az anyag nemcsak technológiai vonatkozású, hanem a gazdasági szempontokat is kiemeli. A könyvet angol nyelven jelentették meg. (Címe: Digital Newsprint for Roaming Reader.) Az újság ma. Milyen új lehetőségeket kínálnak az új változások? Reiner Mittelbach (CEO, Ifra) cikke, Quo Vadis Newspapers? alcímmel, a fentebb megfogalmazott témakörben olyan felkavaró témát velell fel, amely ma a világ nyomdász és kiadó szakembereinek tarlós vitáját váltotta ki. A következőkben a cikk rövidítményét tesszük közzé, de az teljes terjedelmében a www.ifraexpo.com honlapról is letölthető! A változás konkrétan az egyre erősödő világgazdasági válságot, a strukturális válságot, illetve e kettő együttes hatását jelenti, amelyeket az érzékelhető hanyatlás legfőbb okainak tekinthetünk. Vegyük mindjárt a legégetőbbet: az újságokat „eltartó" hirdetések rohamos csökkenését, az ebből adódó bevételkiesést, amely az egész világon tapasztalható! Ez a csökkenés az 5% és 30% közötti átlagérték. A csökkenésre egy bizonyos, kontrollálhatatlan spirál pályájú tendencia a jellemző. Ebbe az inlemet világméretű terjedése is belejátszik. Bizonyos hirdetés- és reklámtípusok kifejezetten az MAGYAR GRAFIKA

49

internet irányába tolódnak el! No persze, ez így megfogalmazva, nagyon sarkítottnak tűnhet. Úgy is tárgyaihaló a dolog, hogy feltesszük a kérdést: a fogyasztónak (olvasónak?), a hirdetőnek mennyire fontos az újság mint hirdetéshordozó média? Tíz évvel ezelőtti felmérések szerint az újságolvasásra fordított átlagidő 31 pere volt, ma már esak 18-20 pere. Azon információforrások száma, amely az újságolvasót megcélozza, folyamatosan nö (egyre több kereskedelmi és regionális tv-csatorna, több rádióprogram, az internet és egyéb elektronikus hálózatok vagy elektronikus kiadványok). Ami még rosszabb, hihetetlennek tűnik, az SMS-technika fejlődése a médiát is egyre inkább reklámeszközzé fejleszti fel. Ma a fogyasztót, potenciális olvasót minden irányból felfoghatatlan tömegű információdömping tagiózza le. Külön kérdés, hogy a fogyasztók ezeket az információkat valóban igénylik-e, és hogy azok kielégítik-e őket. Nem úgy tűnik! A reklámot a fogyasztók többsége szabad idejük terhére végrehajtott nyílt erőszaknak tekinti. A változások között az is fellelhető, hogy az újságkiadók egyre inkább médiakiadókká alakulnak át, ami nem ugyanaz! A hirdetések jellegzetes átalakulást sejtető változása a lapokban az, hogy rövid közlés után felhívják az olvasó figyelmét, hogyha többet szeretne tudni, keresse meg ezt és ezt a honlapot. (Megjegyzésünk: ez a tünet már a Magyar Grafika esetében is egyre nyilvánvalóbban jelentkezik!) Az újságnak az eredeti funkciója nem elsősorban a koncentrált hírgyűjtés, hanem az olvasó orientálása is, ami mostanában egyre gyakrabban szenved csorbái! Ezek ellenére ma még mindig az újság a vezető hírforrás. A probléma az egyre markánsabban csökkenő példányszám! Ismét más téma: az olvasmányos újság legfőbb jellemzője az

Már az újságokai is hamisítják? A Jura Trade munkatársai most nem a/, értékpapírok biztonsági elemeiről, hanem a nyomtatási minőség biztonságához szükséges technológiákról tudtak újat mondani (balról jobbra: Jcns Dánhardt, Tantalics József-West Hungary, Papp Árpád. Turányi Károly Jura Trade, Hegedűs Ferenc - Grafimat) kell legyen, hogy sok benne a (jó minőségű!) kép és a szín! Az ilyen irányú szabványosítás remélhetőleg javít majd a helyzeten. Ehhez a hirdetések mennyiségének növelésére és a színesítésre van szükség. Tisztázni kellene - hogyan lehetne felkelteni a fiatal újságolvasók figyelmét; - hogyan lehetne a példányszám-orientációt olvasóorientációvá változtatni; - hogyan lehetne az internetközlés profitját növelni; - ki/mi legyen az újság-előállító iparban a húzóerő. Az idézett cikk a probléma megoldására és a túlélés érdekében különféle modelleket terjeszt elő. Az Ifra a kiadók és az olvasók erdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében fáradozik. (Az eredeti angol cím, amely az internet-hozzáféréshez szükséges: Newspaper today: Avail of the üpportunities offered by Change.) Kísérőrendezvények SZEMINÁRIUMOK

Az Ifra előtti napokban jelemette be a Heidelberg, hogy tulajdonába került a tekercsnyomó gépek végperifériáit gyártó IDAB Wamac. A cég itt még(?) önálló standdal jelent meg, és a stand személyzetén egyáltalán nem látszott, hogy bizonytalanok lennének a jövőjüket illetően MAGVAR GKAKIKA

Workflow-szabványok hirdetési, reklám- és termékmenedzselés i célra A tárgyalt témakörök: CIP4; InfraTrack és más operációs eszközrendszerek. Ez és a következő szemináriumi anyagok letölthetőek a www.ifr.aexpo.com honlapról. (Angol nyelvű cím: Workflow Standards and Production Management.) Hogyan lehet „pénzt csinálni" újságnyomtatással? A panel diszkusszió keretében esettanulmányt ismertettek, amely célja az újság-előállítási tevé-

Mi van a nyomtatott világ mögött? Az elektronikus kiadással foglalkozó konferencia látogatói az elméleti alapok és a napi gyakorlat közötti kapcsolatot elemezték negyven ország tapasztalatai alapján, rengeteg kérdést nyitva hagyva mások számára. (Beyond the Printed World.) TRENDSZEMINÁR1UM0K

Tapasztalatcsere a Huber festékgyár standján (balról jobbra: Meszlényi István, a komarnoi nyomda igazgatója, Mile Gábor - Huber, Boros Gábor - Szilády Nyomda, Danhardl Jens - West Hungary; félig háttal File László - Huber és Tantalics József- West Hungary)

kenység profitjának növelése konkrét elképzelések és tapasztalatok közreadásával. (Making moncy in the mailroom.) A ma és a jövő újság-előállító üzemében A multimédia alkalmazásának előnyei a ma és a jövő technológiáinak alkalmazásával. (Inside the Newsroom of today and tomorrow.) Szabványosított újság-előállítás Európában Az ISO 12647-3 szabvány 1998-beli kibocsátása után az európai újság-előállító szervezetek hozzáláttak a szabvány gyakorlati körülmények közötti alkalmazásához. Ma már Európa többi országában több, ettől eltérő szabvány is létezik. Ezek előnyeit, hátrányait vették szemügyre a szeminárium keretében. (Standardised Newspaper production is Europe.)

Az ABB a papíripari szakosztály rendezvényeinek állandó szponzora. Úgy tűnik, a nyomdászoknak is sikerülhet a kapcsolatépítés

A szakkiállítás kísérőrendezvényei között olyan szemináriumsorozattal is találkozhattak a látogatók, amelyek a médiakiadói, nyomtató iparágak megatrendjeivel foglalkoztak. (Bővebbet a www. IfraExpo2002 honlapon.) Nemzetközi Újság Színminőség Klub (International Newspaper Color QuaUty Club) Harmincegy ország 156 vezető szaklapjának részvételével olyan munkabizottságot hoztak létre, amely a címben megfogalmazott célkitűzések érdekében fejleszti tovább az ismert kiadás(prepublishíng) és nyomtatás-előkészítési fprepress) szabványokat és technológiákat. (Bővebbet a www.ifra.com honlapon, továbbá az azonos című Ifra-kiadványban. A Newsplex információhálózat újságírók részére Az Tfra jóvoltából az érdeklődők részletes információkat szerezhetnek arról a szakmai újságírók számára létesített informáéióhálózati modulról, amelynek működését első ízben az IfraExpo 2002 szakkiállításon demonstrálták. Célja az újságszerkesztő, -nyomtató, -kiadó iparban dolgozók és az e tématerületen kutatás-fejlesztéssel foglalkozók tervezett, szervezett, gyors és folyamatos információellátása és összekapcsolása. Lényegében egy drót nélküli, nagy sebességű hálózatról van szó. A cél, hogy a világgazdasági recesszió ellenére gyors, biztonságos és széles körű információforrás és az érintetteket összekötő kapocs álljon a szakírók, médiakiadók rendelkezésére. (Bővebbet a www.newsplex.org honlapon.) A következő (IfraExpo 2003) Lipcsében A hagyományoknak megfelelően továbbra is megrendezik a szakkiállítást. A rendezvény helye ezúttal Lipcse lesz, az a hely, ahol a világ első újságját nyomtatták 1650-ben. Impozáns, harminc méter magas, 80x243 méter alapterületű, üvegszerkezetű építményt terveztek erre a célra. Százötven vállalat már most regisztráltatta magát a tízezer négyzetméternyi pavilonterületre.

MAGYAR GRAFIKA

51

A StoraEnso standja az Ipexen (2002. április)

A két kép egyaránt a kiállítások félidejében, hétköznap délután készült. Hogy egy nagyhírű cég standját az Ipexen ilyen „üresen" is lencsevégre lehetett kapni, az nem a cégről, hanem a kiállítás látogatottságáról nyújt információt. Az Ifrán ilyen pillanatot nem sikerült elkapni, bizonyságául annak a tendenciának, hogy a szakmai kiállítások esetében is egyre jobban a specializálódás feíé halad a világ. Az okok között kitüntetett helyen szerepel az a tény, hogy túl sok a kiállítás a világban - a kiállítói költségek pedig horribilisek! -, és a nagy, általános vásárok pedig egyre kevésbé vonzzák a szakmai látogatókat. Egyre kevésbé jellemző, hogy csak az általános szakmai kíváncsiság - tájékozódni - vigyen el valakit egy kiállításra. Az ilyen igényeket tökéletesen kielégíti a négyévente rendezett Drupa. A fejlesztési, beruházási kényszer miatt szükséges tájékozódást pedig messzemenően kiszolgálják a tematikus - esetenként konferenciákkal és más kapcsolódó szakmai programokkal „turbósított" - kiállítások, Ezek mellett egyre nagyobb a szerepük a nemzetközi közönségnek szervezett céges rendezvényeknek. A forma lehet Open house, Road show, „világpremier" vagy bármi más hasonló. A közös elem ezekben - a látványosság és a tömény szakmai információátadás mellett -, hogy a „közönséget" azok alkotják, akiknek „érdeklődése elég konkrét", mondhatnánk üzleti alapon áll. Ma már természetes, hogy például egy izraeli cég nem a belgiumi regionális központjában, hanem történetesen Párizsban egy nagy hangárt kibérelve tart musicalpremierrel vetekedően látványos, színvonalas show-műsorral kísért termékbemutatót az öt kontinensről érkezett látogatóknak. Természetesen a programhoz üzemlátogatási lehetőségek is társulnak, és az a bizonyos „termékbemutató" sem csak annyiból áll, hogy körbejárható a berendezés. Némelyik bemutató valóságos posztgraduális képzésnek

52

MAGYAR

GRAFIKA

A StoraEnso standja az Ifrán

is beillene, olyan gazdag szakmai háttérismereteket kap a látogató. Ilyen lehetőségek mellett az „üresjáratok" tömegének hat egy-egy általános kiállítás, A példánknál maradva: Miért várjon arra például a tekercspapírt sok száz tonnás tételben használó nyomdász, hogy az egyszerre háromfelé figyelő papírkereskedő befejezze a tárgyalást például a kreatív-pap írókból jelentős szortimentet rendelő kiadóval, ha egy-egy szakmai jamboree keretében is hozzájuthat minden, számára lényeges információhoz? És közben még jól is szórakozik! Az „udvariassági látogatás" pedig lassan már a politikai közéletből is eltűnik, pedig - mint azt környezetünkben is tapasztalhatjuk - a politikus nem a költségérzékenységéről ismerszik. A vázolt folyamat a 2000. évi Drupával kezdődött, de legalábbis ekkor erősödött fel. Az elmúlt egy-két évtized fantasztikus tempót produkált szakmáink átalakulásában, és hihetetlen fejlődést a termelőeszközök kínálatában, (Esetenként még az anyagoknál is.) Ez természetes módon növelte az egyik leghatékonyabb marketingeszköznek, a szakmai kiállításoknak a jelentőségét. Az ezredforduló idejére viszont ez a tempó lelassult, aminek következtében a kiállítások mennyisége hirtelen soknak bizonyult, illetve a cégeknek is más marketingstratégiát kell már alkalmazniuk, Úgy tűnik, a Drupa lesz az a fórum, amely kiszolgálja a nagy, ciklikus szakmai seregszemle iránti igényt, és mellette visszaszorulnak vagy profilváltásra kényszerülnek az olyan neves kiállítások is, mint az ípex, a TPG, a 6EC vagy a Print, Ugyanakkor megőrzik, esetleg növelik is jelentőségüket az olyan szakkiállítások, mint az Ifra, a LabelExpo, a Graphispag, az Igas, a Gutenberg Fesztivál stb,, valamint a földrajzi alapon, egy-egy kisebb régióra szerveződő kiállítások. (Nagy kérdés e tekintetben a Printexpo jövője is.)

Ifra 2002, Barcelona - a látogatók szemével Az 1961-ben alapított, darmstadti székhelyűIfra (www.ifra.com) az egyik legerősebb szakmai szervezet. Minden év őszén megtartott világkonferenciája a nyomtatott médiumok kiadóinak, szerkesztőinek és előállítóinak reprezentatív seregszemléje. Sok évvel ezelőtt kezdődött, hogy a nyomdagép szállítók megjelentek a konferenciatermek előterében - akkor még csak néhány prospektussal. Aztán szép lassan jöttek a makettek, majd egy-egy gép, és mára jóformán önálló életet él a nyomtatott médiákhoz kapcsolódó technológiák, szolgáltatások szakvására. Az idén Barcelona volt a házigazdája a konferenciának és a kiállításnak. Lendvai László, Typonova

A vásár berendezése jó, világos, áttekinthető, a pavilonok dekoratívak. A tájékozódás az előbb említetteknek köszönhetően nem okoz gondot senkinek. Látogatásunk célja az információszerzés volt. Az előző három Ifrán is volt szerencsénk részt venni (Genf, Amsterdam). Érdekes tendencia, hogy évről évre egyre kevesebb a kiállított gép (az is főleg CPC és geptartozékok, kiegészítők). Tömegesen elterjedtek a CPC-k és a termelés szervezését, nyomás közbeni kontrollját segítő számítástechnikai eszközök, szoftverek. A vásár egyik szenzációja a DICOweb akcidens, color, digitális tekercsnyomó gép (a gép az Tpexen volt látható, itt csak képviselet formájában voltak jelen). Kettő-öt év múlva remélhetőleg már hazánkban is működik néhány az itt bemutatott csodákból. Információinkat, felkészültségünket tekintve teljesen képben vagyunk (az érintett szakembereket értve), a lemaradás csak tőkeerő kérdése, illetve sokkal bonyolultabb kérdés. Ami nagyon nem tetszett (ezt sohasem fogom megszokni), a regisztráció. Negyvenperces sorban állás, az internetes előregisztráció ellenére, érthetetlen; hogy azt a kevés időt, amit itt tölt az ember, ilyennel rabolják.

Jens Dánhardt, WesL Hungary

Szerencsém volt tavaly a genfi Ifrán is részt venni, de sem a vásár, sem a város nem tetszett igazán. Barcelonában az emberek sokkal kommunikatívabbak, a vásár jobban megérintett. A tulajdonos beruházási elképzeléseinek megfelelően céltudatosan látogattuk végig a számunkra leginkább érdekes kiállítókat. Szerintem, a natúr papírok nyomtatása lerülelén túlságosan sok változás nem várható, de sok a hasznos újdonság a workflow, logisztika területén, és sok szoftvert kínáltak az expeditőr vagy hirdetésszervezési munkálatok meggyorsítására és színvonalasabbá tételére. Minden gyártónál lehetőség adódott arra, hogy a látogató meghallgassa az újdonságokat bemutató előadást; viszont erre előzetesen be kellett jelentkezni, és rendkívül sok időt vett igénybe végighallgatni egy adott szegmensben a szállítók teljes kínálatát bemutató előadásokat. Annak ellenére, hogy a Drupa azt sugallta, hogy hamarosan az újságnyomtatás piacára is betör a digitális nyomtatás, a most látottak alapján nem ez a MAGYAR

GRAFIKA

53

benyomásom. Jó volt látni a vásárban, hogy mindenki nagyon büszke volt a munkájára és a cége állal eléri eredményekre. Az „újságcsinálás" egy külön világ, az Ifra alkalom volt a találkozásra az ugyanazokkal a gondokkal küzdő szakembereknek, a közös hullámhossz adott volt, és együtt va-

54

MAGYAR GRAFIKA

lahogy derűsebben látjuk a jövőt, nem a problémákra, a megoldásukra koncentrálunk. Hálás vagyok a PNYME-nek, hogy jó társaságban és kellemes körülmények között utazhattunk, csak a vásárra fókuszálva, az ott töltött idő minden percét kihasználva vehettünk részt az lírán.

A nemzetközi szaklapok friss információi a műszaki, gazdasági és piaci élet szereplői részére Eilcr Emil

Számítástechnika: szoftverek és hardvereszközök (Softwares and Hardwares) Digitális ICE technológia a felületi szennyeződések és sérülések miatti képhibák kiküszöbölésére A Konica és az Applied Science Fiction (ASF) cég közös új terméke, amit a Photokina 2002 szakkiállításon mutattak be, olyan operációs rendszer, amely a szkennelés során automatikusan eltünteti az eredeti különböző mechanikai és környezetszennyezési eredetű hibáit (felületi karcokat, foltokat, pöttyöket, lerakódott porszemeket és textilszálak okozta képdeffektusokat). Ezáltal gyakorlatilag hibamentes szkennelt képeket állít elő. Jelenleg meg csak a Konica cég HRS filmszkennerébe integrálták az operációs rendszert, azonban az várhatóan hardverfüggetlenkénl bármi más szkennerhez is rövidesen alkalmazható lesz. (Bővebbet a www.asf.com honlapon, illetve a Y. [email protected] és a [email protected] in temetcímeken.) Információhiztosítás és adatvédelem (Information Assurance and Data Protection) Kódfeltörés fénnyel Szenzációsnak ható bejelentést tett nemrégiben a Cambridge University két kutatója: egy mikroszkóp és egy fényképezőgép vakuja segítségével sikerült hozzájutniuk egy a készpénznélküli társadalom céljára készült mikroprocesszort tartalmazó intelligens memóriakártya titkos adataihoz. Ha a vaku fenyenergiája elegendő, akkor a kártyán tárolt adatokban változás következik be. Ezek alapján az eredeti kód visszafejthető. Korábban ezt a feladatot csak roncsolásos eljárással (szeleteléssel) tudták megoldani. (Bővebbet: kelenhegyi® hu.inter.net címen.) Biztonsági jelölő berendezés műanyag nyomathordozófelületekhez Az angol Atlantic Zeiser Ltd. olyan termikus, magasnyomó rendszerű nyomógépet fejlesztett ki, amely flexibilis vagy szilárd hőérzékeny műanyag

felületekbe, fóliákba gyakorlatilag hamisíthatatlan, a hordozóalap roncsolása nélkül eltávolíthatatlan, olvasható vagy kódolt, alfanumerikus jelsorokat (betűket, biztonsági azonosító jeleket, karaktereket, számozást, vonalkódot, sorszámokat) présel. Ezáltal kiküszöböli azokat a problémákat, amelyek a felületekre nyomtatással felvitt inkjet, termális vagy egyéb jelek dörzsérzékenységéből, leoldhatóságából erednek. A karakterméret 2,0-12,5 mm lehet. (Forrás: The Media Praxis; bővebb információ a [email protected] címen.) Infokrónika, az internet és a kibertér hírei (Cyber Space News) Újságíró nélküli újság Az interneten szerzett értesülésünk szerint kifejlesztettek egy olyan újságíró-szerkesztő szoftvert, amely újságíró közreműködését nem igényelve hozza létre a kinyomtatható elektronikus újságot. Az operációs rendszer figyelemmel kíséri a világhálón megjelenő híradásokat, statisztikai módszerekkel elemzi az internetezők hozzáférési preferenciáit és a hírértékeket. Ezek alapján összeállít egy átfogó, minden lényeges kérdésre választ adó újságot. Hasonló hírgyűjtemény összeállítását csak nagy létszámú szervezet és szerkesztőség huszonnégy órás szolgálata tudná megvalósítani, Professzionális grafikai stúdiók adatbeviteli eszközei és képfeldolgozó rendszerei (Professional Data Input and Imaging Systems) PVS gyártmányú, szilikonalapú, trikolor lineáris képrögzítő és képfeldolgozó eszköz A Photon Vision Systems Inc. cég (PVS) legújabb terméke a szilikonalapú, lineáris, trikolor képszenzor, amelyet síkágyas szkennerekben, személyi adatátvitelben, vonalkód-leolvasókban, különféle mérőeszközökben, optikai input (adatbeviteli) rendszerekben stb. lehet felhasználni. Az érzékelő nem egyszerű szenzor, hanem egyben képfeldolgozó rendszer is (1. ábra). A rögzített képeket analóg MAGYAR GRAFIKA

57

Automatikus fetiérsgyensúlyés megvilágitás-vezérlé

Szín interpretáció

Színtér átalakító (RGB-böl XCbCrfYÜVt-Ua

szabályozás

Videojelformátum átalakító és Iű6 intervallum szabályzás

Digitális adat

Szintielyesbitő modul

Gammakorrekció

JPEG tömörítő. Programozó táblák. Differenciáló

JPEG formátumú adal

1. ábra. A vizuális információ útja a színkezelési folyamatban az új PVS gyártmányú, szí likon alapú, lineáris képszenzor használata esetén

vagy digitális formában egy hibamenlesílő egységen keresztül továbbítja a különféle képfeldolgozó egységekbe, amelyek a kép minden fontos jellemzőit előre programozott módon beállítva továbbítják, és végül digitális, esetleg JPEG tömörítésű fájlformátumban jelentetik meg a kimeneten. Ez a szilikonalapú új termék egyszerűsített képfeldolgozással jelentős minőségjavulást biztosít majd a képfeldolgozással foglalkozó eszközökben és iparágakban. (Bővebbet a www.isgchips.com honlapon vagy [email protected] címen.) A Photokina 2002 nemzetközi szakkiállítás sztárjai: a Sony Cyber-shot DSC digitális fényképezőgépek (2/a és b ábra) A Sony gyártmányú Cyber-shot DSC-F77 (és FX77) digitális fényképezőgép, amely utóbbi csak formaterviíeg különbözik a másiktól, 4 megapixeles HAD-CCD-vel rendelkezik. Objektívje 3,4-szeres zoomfunkciójú, elforgatható, CarlZciss Distagon márkájú. A korrekt megvilágítást a filmsík negyvenkilenc mérési pontján végzett mért értékek vezérlik. Az F77 típus ára 600, az FX77-é pedig 700 euró. A Sony Cyber-shot DSC-F717 pedig egy 5,2 megapixeles HAD-CCD-vel rendelkezik, amely 14 bit-analóg/digitálís szolgáltatást nyújt. Zoomfunkciőja 38-190 mm gyújtótávolság közötti mélység terjedelmet biztosít. A gépek által rögzített képinformáció USB és AV kábelen továbbítható a rendeltetési helyre (számítógépbe, diMAGYAR

GRAFIKA

Sony Cyber-shot DSC-F77/FX77

Sony Cyber-shot DSC-F717

2. ábra. A Photokina 2002 nemzetközi szakkiállítás sztárjai: a Sony Cyber-shot DSC digitális fényképezőgépek

gitális helyi vagy távnyomógépbe, illetve nyomtatóba). Ez utóbbi típus jelenleg 1300 eurócrt kapható. (Bővebbet a www.sony.de honlapon.) Nyomtatás-előkészítés (prcprcss) Digitális szárazfilmeljárás A Gretag és az Applied Science Fiction (ASF) cég kifejlesztett egy Digital PIC elnevezésű szárazfilm-kidolgozó eljárást a hozzá tartozó eszközökkel együtt. A környezetkímélő (hulladékmentes) új eljárással a megvilágított, előhívatlan 35 mm-es film információtartalmát a 3. ábrán látható készülék egy lépésben, RGB digitális formátumban hozza létre úgy, hogy az közvetlenül felhasználható bármely médián történő rögzítésre, proofkészítésre, archiválásra, internetes továbbításra, helyi vagy digitális távnyomtatásra. A létrehozott kép a Digital PIC eljárással, negatívfilm-felhasználás nélkül, DigíPTX CD digitális filmnegatív formájában jön létre. (Bővebbet a www.grctag.com és www.asf.com honlapokon.)

3. ábra. A Gretag és az ASF cég közösen kifejlesztett Digital PIC nevű kömyczctharár, szárazfilm-kidolgozó berendezése

Digitális nyomógépek és nyomtatás (Digital Printing) Ryobi 3404DI digitális nyomógép és Ryobi PDS-ProE nyomatdenzitás-vezérlő rendszer A Ryobi 3404D1 négyszínes, termelékeny és kiváló nyomatminőséget biztosító, magas fokon automatizált, szinte gombnyomásra működő, A3 for-

1

L

W

4. ábra. Ryobi 3404DI márkájú digitális nyomógép, Ryobi PDS-ProE nyomatdenzitás-vezérlő rendszerrel. Hozza a pénzt a házhoz...

mátumú, beépített leképezőrendszerrel ellátott digitális ofszetnyomó gép, amelyről bátran állítható, hogy „hozza a pénzt a házhoz" (4. ábra). Maximális felbontóképessége 2540 dpi. A gyártó most egy új színkezelő eszközt fejlesztett ki hozzá: a Ryobi PDS-ProE-t. Ez a nyomaton elhelyezett ellenőrző csík segítségével állítja be a nyomómű festék- és nedvesítőfolyadék-cllátását. Lényege a következő: - mérőeszköze, a spektrofotométer, egyrészt az ellenőrző csík fedett mezejét vizsgálja, másrészt pedig egy speciális, 400-800 mezőből álló színtáblát; - a két ICC profilt négy-öt perc alatt készíti el; - az adatokat a RIP Ryobi SV770 részére továbbítja, amely elvégzi az elemzést; - az Epson Stylus Pro 750Ü inkjet printer színes proofkcszítőkcnl működik, és biztosítja a kívánt színminőséget; - a rendszer színkezelő workflow-ja ellenőrzése alatt tartja a nyomógépet a szóban forgó den/itásvezérlő segítségével. (Bővebbet a www. DIdirectory.com honlapon.) Új Kodak, Encad digitális nyomtatók A Photokina 2002 szakkiállításon a Kodak által létrehozott Encad Inc. cég bemutatta az új, digitális szélesnyomtató termékválasztékát. A Novajet 880 nyolcszínnyomó, síkágyas, festéksugaras berendezés festékezőműve egyetlen mozdulattal átkapcsolható a külső-, illetve belsőtéri festékféleségek használatára. A nyomatszélesség mindössze max. 152 cm, azonban a gép vastag, szilárd nyomathordozók, köztük műanyaghab lemezek nyomtatására is alkalmas. A Kodak 5260 hatszínnyomó géptípusának fő előnye a nagy (8-67 vonal/mm) felbontóképesség és a minőségi színvisszaadás. MAGYAR GRAFIKA

59

A Novajet 736 600x600 dpi felbontású, felhasználóbarát, komplett grafikus szoftverkészlettel ellátott piezoelektronikus rendszerű nyomtató. A kiállításon Kodak ProfessionaJ stúdióhoz és nagy teljesítményű digitális kamerákhoz csatlakoztatva mutatták be a vásárlátogatóknak. (Bővebbet a [email protected] címen.) Új W&Hflexónyomó gép A német Windmöller & Hölscher cég sajtóközleményben tudatta a szakközön seggel, hogy flexibilis csomagolóanyagok nyomtatása céljára megjelentette a piacon a moduliéi építésű Astraflex Cl márkájú új nyomógépét. A nyolc- és tízszínnyomó változatban kapható gép 1270x1920 mm nyomófelületű, 300-1250 mm rajzismétlési lehetőséggel. Teljesítménye 600 méter/perc. Kis és nagy példányszámú munkák egyaránt gazdaságosan állíthatóak vele elő; mivel minden lényeges művelete (a színbeállítás, színszabályozás, szlív- és aniloxhcngcr-cscrc stb.) a Portalift berendezés révén automatizált. A Turboclean automatikus festékellátó és gépmosó mű tökéletes tisztaságot és korrekt kiszolgálást biztosít. Az illeszkedésbiztosítást a PMR (Pre-Make-Ready, előbeigazító) rendszer végzi. (Bővebbet a www.wuh-lengerich.de honlapon, illetve az [email protected] címen.) CD és DVD másoló- és nyomtatóberendezés Az amerikai Primera Technology cég a saját, Bravó Disc elnevezésű kiadóvállalatánál bemutatta a világ első, teljesen automatizált, CD másolóés nyomtatórendszerét (5. ábra). Az opcióktól függően 4000-től 6000 dollárig terjedő áron kapható DVD-R/CD-R rekorder 2400 dpi felbontású, négyszínes CD-címkéket és lemezborítókat tud előállítani. Főbb alkalmazói körei: film- és videoproducerek, fotóstúdiók, iskolák, lemez- és szoftvermásoló vállalatok és nyomdák. Gyakorlatilag minden digitális szöveg, virtuális fotó, egyéb kép-

5. ábra. Teljesen automatikus CD és DVD másoló-, címkeés lemezborító-nyomtató berendezés

60

MAGYAR GRAFIKA

és hanginformáció rögzíthető, sokszorosítható vele. Operációs rendszere Windows 2000/XP, amelyet beépítve tartalmazza. Ara kétezer dollár alatti. (Bővebbet a [email protected], illetve [email protected] címeken.) A digitális nyomtatás tényleges költségeinek felmérésére szolgáló, az internetről letölthető program Az amerikai NexPress cég egy a digitális nyomtatás összköltségének elemzésére szolgáló szoftvereszközt fejlesztett ki. (NexPress Solutions LLC' Whitc paper: What is the reál cost.) Ez a költségek és az abból következő termékár teljes részletességű felmérését teszi lehetővé. Figyelembe veszi az anyag, energia, munkaerő költségeit, a festékfedettséget és -kitöltési arányt, a termelőeszköz értékét vagy lízingelési költségeit, a szervizköltségeket, a cserélendő alkatrészek, a menedzsment és adminisztráció költségeit és a rontás vagy hulladék költségeit is. A digitális nyomtatással összefüggő költségekkel kapcsolatban terjesztett információk ugyanis nem mindent vesznek figyelembe. A szóban forgó eszköz akár egyetlen termékdarab (pl. ív) tényleges költségeit is kimutatja. Ez a részletesség a nyomólemez nélküli (közvetlenül a papírra típusú) eljárásokra is érvényesíthető. (Letöltési lehetőség: www.nexpress.com weblap Press Center szektorának White Paper címszava alatt. Érdeklődési és kapcsolatteremtési lehetőség a [email protected] címen.) Távcsevegés a távoli nyomógéppel Ismert szituáció: a korábban milliónyi ívet kinyomott gép hirtelen elromlik. Természetesen a legrosszabbkor, hétvégen, éjszaka, egy sürgős feladatteljesítés kellős közepén. Az MAN-Roland az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldása érdekében egy telePresence (távjelenlét) elnevezésű megoldást fejlesztett ki az ívnyomó gépek számára. A dolog lényegét a 6. ábra fejezi ki. A póruljárt felhasználó akcidens- vagy újságnyomó gépe a rendszer segítségével, az interneten keresztül bármikor kapcsolatba kerülhet az MAN Roland távsegítő központjával (Tele Supporl Center, TSC), amely táv-hibaanalízis, -hibadiagnosztika segítségével folyamatoplimálás vagy akár karbantartási utasítás segítségével tud beavatkozni a rendszerbe, illetve kétoldalú kommunikációs kapcsolat keretében tanácsokat ad a helyi karbantartók részére. A központ a hét minden napján, huszonnégy órás szolgálatban, a telefonvonal lehetőségén kívül a nyomógép vezérlőpultjába épített videokamera segítségével tud képet

MAN Roland

MAN Roland szerviz MR szerűizterminál

Internet

Szervizmegoldás

Szervizigény bejelentéshez

Kereskedelmi és szervizpartner osztály

Roland 900

M R szerv iztermi nál

6. ábra. Csevegési lehetőség a távoli nyomógéppel. Az MR program huszonnégy órában távellenőizi a nyomógépet, informálja a TSC távellenőrző központot, folyamatoptimálást, hibaanalízist végez, frissíti a gép operációs rendszeréi, és kétoldalú kommunikáció keretében tanácsokat ad a gépet karbantartó személyzet részére

alkotni a megoldandó problémáról. Ebben az online telekommunikációs kapcsolalban lehetőség van az operációs rendszerek ellenőrzésére és frissítésére is. (Bővebbet a www.man-roland.com honlapon.) l j eljárások és új nyomdaipari termékek Nyomtatott videoklipek A kereskedelemben egyre több olyan műanyag lappal, kártyával találkozhatunk, amelyek a szemlélési iránytól függően eltérő képinformációi tartalmaznak, vagy térhatású és/vagy mozgókép érzetét keltik. Működésük lényege az, hogy a képhordozó egyik oldalán párhuzamos bordázat, ún.

lencserács van, a másik oldala pedig olyan nyomatot tartalmaz, amely függőleges csíkokra (képsávokra) van bontva (7/a. ábra). Egy lencserács elem alatt két képsáv van. Ezek közül adott nézőpontból szemlélve csak egyet láthatunk, két szemmel pedig mindkettőt, és ilyenkor térhatást érzékelünk. Ha a képsávok valamely animációs felvétel részképeit tartalmazzák, akkor a hordozóalap mozgatása esetén mozgókepet érzékelhetünk. Ezt a hatást igyekezett kihasználni az Európai Unió, amikor olyan ún. euróátszámító kártyái (7/b. ábra) hozott forgalomba, amely a látószögtől függően az egyik vagy a másik pénznembeli értéket mutatja. (Forrás: Expressis Verbis. - Bővebbet a www.man-roland.com honlapon.)

A lencserácsos nyomat működési elve Hasáb alakú lencsék

Euro converter Hátsó oldalon nyomtatott polietilén (úlia

•51

H >Js ;ilt ÜSS 423! 4I3Í ají sut 8öí í4J0 ISOí ISI! dl t.i 1991 IffiT' 'nz> ' 6 3 :

i* is' :i*i »SÍ 4M> ÜBí a* -3s; Wt- ttS! ' 1541 -BSfti BJ. 7A75; ' I M ? 'ás*

f•

ifi; »< \m 1 i^ iHi 3 I * M4S ilIS aSó 3*5 . aií HÍR 4fc *í.J^ 3SÍ 'Kői -S7: . Síi 'öftf IMIM '63 i«&4 |9!P i73 06. .«? ea

i*' 39* ••iíi a»f ^.S 1 i53'' iffí' ; ;TO »J

7. ábra, A nyomtatással előállított videoklip működési elve: a kép párhuzamos, függőleges bal és jobb képsávokból áll. A felületi műanyag lencserács jelenléte miatt a szemlélési iránytól függően egyidejűleg csak a bal vagy a jobb képsávok lálhalóak; ha a két sávot egyidejűleg szemlélik, térhatású kép látszik, ha pedig a nyomatot muzgalják is, akkor az mozgó videoklipct láttat MAGVAK

GKAFIKA

61

8. ábra. Ofszeteljárással előállított dombomyomat. A hőérzékeny fesiék hő hatására megvastagodik. Ezáltal a vakok számára Brai 11 e-sző vegek válnak olvashatóvá

Ofszet relief nyomtatás (8. ábra) A németországi Thorsten Knoch cég az ismert lermografikus (hőhatásra változó) festékek részére új felhasználási területet talált. Az ofszetnyomó géppel előállított nyomatokat hőre változó anyaggal porozzák be, majd azt 180 °C hőmérsékletű alagútban kezelik. Ennek következtében a nyomat relieffé változik. Ha ezzel az eljárással Braille-betűket nyomtatnak, akkor az így készült nyomatok a vakok számára olvashatóakká válnak. Az eljárás felhasználható a csomagolóanyag-előállító iparban, továbbá díszlevélpapír és névjegyek előállítására is. A nyomat tartós, és a korábbi préselésnél egyszerűbben állítható elő. (Bővebbet a www.manroland.de weboldalon.) Ifra kiadású „Sárga oldalak" a nyomda- és kiadói ipar számára Az Ifra az újság- és képes folyóirat előállító iparágak nemzetközi ellátó vállalatai részére „Ifra Supliers Directory 2002" címmel olyan nyomtatott adatbázist jelentetett meg, amely az ezen iparok termék- és szolgál tatásjegy zekeként használható. Az ingyenes kiadvány 164 oldalán, 116 nemzetközi vállalatra vonatkozó fontos adatok 387 bekezdése található ([email protected]).

9. ábra. Müller Martini gyártmányú. Bravó S típusú. A5-A3 formátumú irkafűző gép

62

MAGYAR

GRAFIKA

Kötészet és termék-továhhfeldolgozás (Binding and Finishing) Müller Martini gyártmányú irkafűző gép (9. ábra) A Bravó gerincvarró gépsorozat újabb tagja, a Bravó S, egyszerűsített kezelhetőségével és jelentősen fokozott termelékenységével tűnik ki a hasonló kategóriájú termékek közül. A legfontosabb jellemzői: óránként 12 000 ciklus; teherviselő forgó részei olajfürdőben vannak elhelyezve, ezért ritkán van szükség karbantartására: terméktovábbító transzportművének belső vastagság beállító rendszere minimális beállítási időt igényel; a pneumatikus lermékstop precíz vágási tesz lehetővé, (Bővebbet a www.mulierrnartini.com, illetve az [email protected] internetcímeken.) Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás és szabványok (Quality Control, Quality Assurance and QC Standards) Új MAN Roland színellenőrző és festékezésvezérlő szoftver A denzitometria a színnyomtatás terén ideális ellenőrző és nyomtatásvezérlő eszközünk. Néhány év óta a nyomdaiparban e célra a kolorimetriát is alkalmazzák. Az MAN Roland most e kettő kombinálásával létrehozott és az Ipex 2002 keretében bemutatott egy Col.orPi.lot elnevezésű eljárást, illetve szoftvert. A denzitásmérésen alapuló festékezésvezérlés a denzitás mért értékein és a festékrétegvastagság összefüggéseinek ismeretén alapul (W/a ábra). A festékréteg vastagsága 0-1 mikrométer tartományban változik. Polarizált fény alkalmazásával a nedves és a száraz festékfelület zavaró csillogása kiküszöbölhető. A denzitás mért értéke azonban nem hűen fejezi ki az ívre nyomtatott festékréteg által kiváltott optikai megjelenést és érzékszervi benyomásokat, mert ezekbe a pigmentszerkezet, a papírfelület geometriája, pórusossága, adszorpciós kapacitása, színe és szívóképessége, az azonos denzitású metamer színek viselkedése és sok egyéb ismert tényező is beleszól. Az autotípiai nyomatok kolorimetriai mérését ezek a tényezők nem befolyásolják, főként akkor, ha szabványos festékeket használnak. Márpedig a célnak csak olyan mérési módszer felel meg, amely a nyomtatás folyamán bekövetkező vizuális benyomás (érzékelés) változásait (a vizuális percepciót) képes kifejezni. Az MAN Roland ColorPilot szoftvere által vezérelt minőség-ellenőrző, festékezésvezérlő eljárása 3-4 mm fedett mérőfelületen egyidejűleg méri a denzitást és a szín CTELab színcltérési rend-

Referenciacsatorna kiértékelő egysége Denzitometria

Mérőcsík kereső

y

Festékréteg-vastagság mikronban

II). ábra. MAN KolandfcjlcszrcsnColorPilot operációs rendszer és hardver, amely egyidejűleg ellenőrzi a nyomatdenzitást, és kulcjriiiietríás méréseket is végezve vezérli a nyomógép festékezését

szerbeli helyzetét. A mindenkori lényleges helyzetet, a minimális, a közepes és a maximális eltéréseket hisztogram formájában fogalmazza meg a gépmester számára, és ennek alapján végzi a festékezés vezérlését, azért az kiválóan alkalmas a szabványosított minőségi nyomtatásra (10/b. ábra). Szakoktatás Újabb Nyomdaipari Akadémia létesítése Németországban Az angol Electronics For Tmaging (F.FI) a Hollandiában és angliai két egyetemén elért sikerein felbuzdulva a németországi Ratingcnbcn is létesített egy felsőfokú oktalási központot, amely az új technológiákra, a hálózati nyomtatás technológiai megoldásaira, az azokhoz szükséges szoftver- és hardverhasználatra specializálta magát. A tanterv a digitális technológiai minőségbiztosítás, a kolorszerverek üzemeltetése, a workflow-fejlesztés és -használat, továbbá a színkezelés (Colour Management) témakörei mentén csoportosul. Kétnapos kurzusain főként a gyakorlati ismeretek elsajátítását segítik elő. A kurzusokon külföldiek is reszt vehetnek. (Bővebbet a [email protected], illetve a [email protected] címeken.) Rendezvények, konferenciák, kiállítások és vásárok (Conferences, Exhibitions and Fairs) Negyedik Pira konferencia és szakkiállítás 2002. szeptember 26-ai kezdettel a Pira Inter-

national Londonban kétnapos konferenciát rendezett, amelynek tárgya a Prepress stratégiák és technológiák volt. A gazdag tematikából csak néhány előadást emelünk ki. (Ezek vagy a konferencia egész anyaga egy ideig még korlátozott számban az alábbi angol címek alapján megrendelhetők a rendező szerv [email protected], marier@pira. co.uk, illetve a [email protected] internetcímén.) - A prepress technológiák fejlődése az utóbbi 12 hónapban (An Overwiev of Prepress Developments in 2001-2002); - A digitális workflow alkalmazás első lépései (Taking the first steps of Implcmcnting a Digilal Workflow); - A workílow automatikussá tétele (Automating the Workflow); - PDF a prepressben és a hirdetés világában (PDF in the prepress and the Advertising woríd); - Az internet, mint termelőeszköz (The Internet as a production Tool); - Távnyomtatási esettanulmány (A Case Study on Remote Printing); - Digitális proofkeszítes, a jelen és a jövő technológiáinak összehasonlító értékelése (Digital Proofing, Evaluating present and future technology); - Színkezelési esettanulmány digitális workflow alkalmazással (A Casc Study on Managing Colour in Ihc Digital Workílow); - Merre halad a CtP? (Where next for CTP?); - A prepress jövője (The Future of Prepress). MAGYAR

GRAFIKA

63

Porzás, vagy valami más? Tóth Valéria

Az ofszetnyomtatás elterjedésének kezdetén gyakran emlegetett papírproblcma volt a porzás. E néven jelölték a nyomtató szakemberek a papír felületéből kiváló és a gumikendőn felhalmozódó részecskéket, az életlen késsel végzett vágás miatt a papírív szélein lévő lazán vagy alig kötődő rostokat, de ugyancsak ezzel jellemezték a különböző festékfelvételi problémákat is. Az eltelt idő alatt a papírok felületi szilárdsága lényegcsen javult, a festékek tulajdonságai is jobban alkalmazkodnak a gépek és a technológia által támasztott követelményekhez, ennek ellenére a „porzás" napjainkban ismét egyre gyakrabban kerül szóba. „Porzásnak" tulajdonított jelenségek az alábbiak lehetnek: - Nagyobb papírrészecskék leválása és a gumikendőre tapadása, ún. poloskaképződés. - Papírból származó, többnyire az enyvezéshez használt anyagok leválása és felhalmozódása fehér bevonatként a gumikendőn, vagy lényegesen lassabban észrevehetően a festékfilmben, fokozatosan rontva a fedettséget, illetve az árnyalati értékeket. - Porzással magyarázzák sokszor a papír felületének vízérzékenysége miatt bekövetkező anyagkiválási, ami elsősorban a mázolt papírokra volt jellemző. - A nyomat minősége szempontjából hasonló megjelenési formája van a papír felületén kialakuló, vízfilm által okozott festéktaszításnak is, ezért gyakran ez is porzási hajlamként emlegetett hiba. A legrégebbi rendellenesség a felsoroltak közül a poloskásodás. Ez a probléma bármelyik nyomtatási eljárásnál bekövetkezhet, és méretétől függően értelemzavaró (ha például ékezetként jelenik meg) vagy különböző súlyú esztétikai problémát okozhat (Lábra).

1. ábra. Papírrészecske miatti folt, poloska keletkezése a nyomaton

2. ábra. Gumikendőre rakódott idegen részecske celluxszalaggal eltávolítva

3. ábra. A gumikendőről celluxszalaggal levett papírszennyeződés

A 2. és 3. ábrán látható esetekben már háromnégyezer ív nyomtatása után szükség volt gumikendőmosásra, jelentős állásidőt és selejtnövekedést okozva. A részecskék a papír felületéről a gumikendőre tapadnak, és ott akadályozzák az egyenletes festékfelvételt, és a megnövekedetl nyomóerő miatt a rajzi részletek torzulnak, a széleken pedig a gumi nem képes festéket felvenni, nyomatlan udvar keletkezik körülötte. Az anyagok elsősorban a papírgyártás során kerülhetnek a felületre, néha pedig a nem megfelelően éles késsel történő nyomdai vágás következtében. Eltávolításuk a gumikendő lemosásával történik, így emiatt és attól függően, hogy a hibát mikor sikerült felfedezni, több-kevesebb selejt keletkezik. A gyakorlat szerint átlagos minőségű papír esetén legfeljebb tízezer ívenként fordulhat elő ilyen rendellenesség. Az utóbbi időben megszaporodtak a nem mázolt papír felületéről leváló és általában az enyvezéshez használt anyagból származó részecskék gumikendőre tapadása. A leválás sokszor már a nedves gumikendőre végbemegy, fehér réteggel MAGYAR GRAFIKA

67

4. ábra. Cclliixszalaggal a gumikentlőről leveli papírrészecskék

S. ábra. Cellux ragasztószalag nyoma a gumikendőn

bevonva azt. A lerakódás egyszerű cellux ragasztószalaggal a nyomókendő felületéről könnyen leszedhető és így akár dokumentálható is (4. ábra). Ha a részecskéket nagyítóval megnézzük, akkor szembetűnik, hogy túlnyomó része nem rostokból, hanem apró, amorf, áttetsző anyagokból áll (5. ábra). A leválást befolyásoló tényezők elsősorban az alábbiak: - a nedvesítővíz mennyisége és összetétele; - az alkalmazott festek húzóssága (Tack vagy Inko ertek). Minél jobban terül a nedvesítővíz a nyomóformán, illetve a gumikendőn, annál jobban nedvesíti a papír felületét is. Tehát a jó nedvesedőképesség egyrészt csökkenti a nyomtatáshoz szükséges víz mennyiségét, de ugyanakkor jobb lesz a nedvesedés a papír felületén is, ami fokozhatja a részecskék leválását. Mérések bizonyították, hogy még magas i-propil alkohol-tartalom esetén is számottevő víz kerül a papír felületére, ezért az alkoholos nedvesítés sem jelent feltétlenül minőségjavulást a részecskék leválására hajlamos papírok esetén. A nyomtatáshoz használt festékek húzósságát elsősorban a minőségi követelmények határozzák meg. Minél nagyobb a húzósság, annál kisebb lesz a rácspontok méretváltozása, tehát adott esetben ez a festéktulajdonság fontos minőségi elvárás a festékkel szemben. A húzós festek azonban a papír felületét jobban igénybe veszi, és ha az anyagkiválásra hajlamos, akkor a lerakódás fokozódni fog, és csak többszöri gépmosással lehet nyomtatni. A rendellenesség tehát az említett két tényezővel csak befolyásolható, de a megléte elsősorban papírgyártási probléma. Nehezebben azonosítható a hiba oka, ha a felhalmozódás csak a festékfilm hasadásának pillanatában, a festékezett felületen következik be, fokozatosan feldúsítva a festéket a részecskékkel, folyamatosan csökkentve a denzitásértéket. Az előbbi paraméterek erre a jelenségre is ugyanolyan hatással vannak. MAGYAR GRAFIKA

Korábban gyakori rendellenességnek számított a mázolt papírok pigmentkiválása. A mázréteg nedvesítővíz-érzékenysége vagy a felső réteg csökkent kötőanyag-tartalma miatt a papír felüleléből a pigmentek kiváltak, és a már korábban említett problémákat okozták. Napjainkban a papírgyártók az okokat felderítették, és csak elvétve fordul elő ilyen rendellenesség. Az előbbihez hasonlóan 4dfestéktaszítás is a mázolt papírok rendellenessége volt. Az utóbbi időben azonban különleges felületi igényeknek eleget tévő nem mázolt papíroknál is előfordult. A festéktaszítás oka a papír felületén kialakuló vékony vízfilm, mely nem képes elég gyorsan, illetve egyenletesen beszívódni, és így akadályozza a festékfelvételt. A víz beszívódása nem mázolt papírokon többnyire igen gyorsan végbemegy, de az átlagostól eltérő felületkezelés ebben az esetben is okozhat fékezett vízbe szív ódást, és a papír által felvett festék is vékonyabb-vastagabb, azaz foltos lesz. A hiba jelentkezésekor nem mázolt papírok esetén a nyomtatók elsősorban a festék alkalmatlanságára gondolnak, és ha van rá mód, megpróbálkoznak a színsorrend változtatásával. Azonban sem ez, sem adalékanyagok nem adnak elfogadható eredményt. A víz beszívódásának objektív vizsgálatához különböző módszereket próbáltunk ki. Közülük a legérdekesebb az emtec PDA a papír nedvesedési és abszorpciós tulajdonságainak meghatározására szolgáló ultrahangos műszere volt. A vizsgálat során a papír tiszta vagy tetszés szerinti adalékokat tartalmazó folyadékba merül, és a folyadékkal történő érintkezés pillanatától kezdve a műszer számítógépe regisztrálja a víz behatolásának mértékét. A legkisebb érintkezési idő 0,05 másodperc volt, a teljes időtartam pedig tetszés szerint választható. A kirajzolt görbe alapján figyelemmel leheteti kísérni a víz beszívódásának a folyamatát olyan rövid idő alatt is, amelyre eddig nem volt mód. A módszer lényegcsen pontosabb értéket adott a hagyományos Cobb vízfelvevő-képcsségi értéknél, de sajnos a nagy mérési felület miatt a görbékről nem lehetett következtetni a szívóképesség egyenetlenségére. Vizsgálati módszerként azonban figyelemre méltó, hogy a vízbeszívódási folyamat ismeretében választ lehet kapni az egyes nyomóművekben jelentkező fokozott lerakódás okaira. Vizsgálataink során megfigyeltük, hogy egyes papírokon a beszívódás csúcsa lassabban, másoknál gyorsabban alakul ki, mint ahogyan a csúcs után a csökkenés sebessége is különböző lehel. Ezek az eltérések egyes nyomóművekben fokozott lerakódást vagy feltépődést okozhatnak. Megbízható válaszok kaphatók az egyes ragasztási

dig 1-1,5 másodperc alatt növekedett, majd ezután kezdett csökkenni. Az eredmények alapján tehát megállapíthatjuk, hogy nehezen javítható festékfelvételi problémák esetén célszerű megvizsgálni a festéktaszítási hajlamot, akkor is, ha a papír felülete nem mázolt. Az egyenetlen festékfelvételnek lehetnek más, papírösszetétellel kapcsolatos okai is. Ha az anyageloszlás (rostok, töltőanyagok, enyvanyagok slb.) egyenetlen, akkor az előbbihez hasonló foltos nyomat keletkezhet, amint ez a 8. ábrán is látszik. 6. ábra. A víz bcszívódása különféle papírok esetén emtec PDA műszerrel mérve

problémákra is. Ilyen lehet a dobozok ragasztása nagy teljesítményű gépeken, amikor a diszperziós ragasztó víztartalma nem képes elég gyorsan behatolni a karton felületébe és ezért a ragasztás szétpattan, de ugyanilyen gond a címkék leválása, illetve a sarkok felkunkorodása a palackozógépeken. A példaként említett két esetben a szokásos Cobb vizsgálati módszerrel előfordulhat, hogy a mért értékek között nem található különbség, ugyanakkor az emtec PDA beszívódási folyamat görbéje pontosan megmutatja az okokat (6. ábra). A víz beszívódásának tehát sem a klasszikus, sem a legmodernebb módszere nem volt alkalmas a nem mázolt papírok egyenetlen festékfelvételének kimutatására. Ezután került sor a FOGRA próbanyomó gép kipróbálására. A papírcsík felületet először vízzel átitatott pamuttal nedvesítettük, majd utána azonnal normál festékkínálatú nyomóformával nyomtattuk. Ekkor derült ki, hogy nem mázolt papírfelületek is képesek a mázolt papírokhoz hasonló festéktaszítást felmutatni (7. ábra). Minél egyenetlenebb a festékfelvétel a nedvesítés után, annál komolyabb bajt okozhat a nyomat minőségében. Vizsgáltuk a nedvesítés és nyomtatás között eltelt idő hatását is, és megállapítottuk, hogy a festéktaszítás mértéke a papírok egy részénél í -2 másodperc alatt megszűnt, más esetben pe-

Felső aldal

Szilaoldal

7. ábra. Festékfelvétel nedvesítés után, problémamentes, valamint problémás papírok esetén

8. ábra. Foltos festékíelvétcl a papír anyagainak egyenetlen eloszlása miatt

Az egyenetlen eloszlás miatti gyenge festékfelvételt e célra készült tesztfestékkel igen könnyen ki lehet mutatni. A vizsgált papír felületére kb. 0,1 mm vastagságban kell felvinni a festéket, majd pamutronggyal szárazra törölni. A viszszamaradt festékes felület foltosságábol megbízhatóan lehet következtetni a nyomat várható minőségére. A porzás, azaz a gyengén kötődő vagy idegen anyagi részecskék befolyásolják a ragasztás minőségét is. Az egyik a ragasztókötésnél jelentkezik. A gerinc felületén lévő laza részecskéken a ragasztófilm nem képes megfelelő erővel tapadni, ezért a könyvtest kitörésre hajlamos, a lapok könnyen kiválnak. A megfelelően hosszú szálakból és kellő szilárdságú rostokból álló papírok esetén a gerinc összeborzolása növeli a ragasztási szilárdságot, de laza szerkezet és rövid, merev rostok eseten az ellenkező hatás következik be. A másik ragasztási problémát a különböző fóliacsíkok felragasztása jelenti. Ha a felület sok könnyen elváló részecskét vagy sok rátapadt porrészecskét tartalmaz, akkor a fólia tapadása sem lesz megfelelő. A papír felületén lévő leválásra hajlamos részecskék vizsgálata a különböző tapadóerővel rendelkező Dennison viaszsorozatok alkalmazásával vagy próbanyomó gépen a feltépődési sebesMAtíYAR

GRAFIKA

69

mát is befolyásolhatja (számítógépek, nyomtatók stb.) 30 mg-nál kisebb értékeket tekintenek elfogadhatónak. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy 70 mg-nál magasabb tömegveszteség esetén fokozott lerakódás tapasztalható a nyomógépeken, 120 mg-ol elérő papírok esetén pedig a fóliák ragasztási minősége romolhat. A mérések során jól kimutatható volt a különbség a papírok felső és a szitaoldala között {10. és //. ábra). A Taber-készülék tehát nem csak a papírok porzási hajlamának vizsgálatára alkalmas, hanem fóliák és festékek tapadásának meghatározására is különböző felületeken.

9.ábra.Tabcr-kcsziilék

ség meghatározásával történhet. Azonban a tapasztalatok szerint egyik sem ad megfelelő felvilágosítást a porzási hajlamra: sokszor sem a viasz felületén, sem a nyomaton nem vehetők észre a kis részecskék. Ezért a figyelem ismét a Taber-féle tapadásvizsgáló készülék felé fordult (9. ábra). A papír felületén két meghatározott, e célra kialakított görgő halad konkrét terheléssel és fordulatszámmal. A görgők leszedik a laza részecskéket vagy a rosszul tapadó egyéb anyagokat, ezáltal csökken a vizsgált papír tömege. Minél nagyobb a tömegcsökkenés, annál nagyobb a papír porzási hajlama. Külföldi előírások szerint papírvizsgálatokhoz CvS 10-es kereket kell alkalmazni, és a tömegveszteség mérése 100 fordulat után történik. Egyes papírgyártók olyan termékeknél, amelyek feldolgozásakor a porzás az alkalmazott készülék élettarta10. ábra. Tabervizsgálat gyenge fóliatapadás esetén (100 fordulat)

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a csaknem elfeledettnek vélt porzás újabb formában továbbra is jelen van a nyomtatási rendellenességet okozó tényezők között. A nyomtatástechnika utóbbi években tapasztalt átalakulása ellenére, néhány esetben éppen ennek következtében, még mindig problémát okozhat ez a rendellenesség, mely nem csupán a nyomatok minőségét, hanem a vele kapcsolatba kerülő gépek élettartamai is befolyásolhatja. Tapasztaltuk, hogy sokszor a porzási rendellenességhez hasonló formában jelennek meg olyan gondok, melyeknek nem ehhez, hanem a papír összetételéhez vagy a felhasznált anyagok minőségéhez van közük. Az okok felderítése a minduntalan tökéletesedő, egyre újabb vizsgálati módszerek ellenére sem egyszerű feladat. Ismétlődő, megoldhatatlannak látszó problémák esetén figyelembe kell venni olyan okokat is, amelyek ez ideig kizártnak tűntek.

Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy

Gábor József a Typográfia Testedző Egyesület elnöke életének 57. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

11. ábra. Tabervizsgálat elfogadható fóliatapadás esetén (100 fordulat)

7(1

MAGYAR GRAFIKA

A Magyar Grafika következő számában emlékezünk meg munkásságáról.

Karbantartás A 2002. szeptember 18-19-én Debrecenben megrendezett karbantartási konferencián - a résztvevők visszajelzései alapján is - magas színvonalú előadások hangzottak el Erre alapozva olyan szakmai cikksorozatot kívánunk elindítani a Magyar Grafikában, amellyel folyamatosan információt adhatunk az aktuális karbantartás-szervezési vagy a karbantartásban alkalmazott gyakorlati megoldásokról, továbbá a nem szigorúan karbantartási, de a műszaki szakemberek feladatkörébe tartozó - hulladékgazdálkodási, munka-, környezet-, tűzvédelmi -feladatokról. Reméljük a cikksorozat segítséget adhat a nyomdák műszaki munkatársainak a napi szakmai munkájuk elvégzéséhez. A cikksorozat szerkesztői: dr. Horváth Csaba és Kerekes Imréné

Kockázatelemzés az üzemfenntartásban Dr. DÚH S á n d o r főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar

Bevezetés Környező világunk tele van ún. „nagy kockázatú technológiákkal" (í/igh-tfiskTechnologicn - HRT), amelyek nem csak az azokat alkalmazó vállalatokra nézve, hanem a kívülállókra és a következő generációkra nézve is kockázattal járnak. Számos vállalkozás dolgozik saját egzisztenciáját veszélyeztető kataszlrófapolenciállal, amely egyaránt veszélyezteti az embereket és a környezetet. Ezért fontos a tudatos szembenézés a naponta felismert kockázatokkal. Gyakori, hogy a kockázat csak akkor ismerhető fel teljesen, amikor a cselekvés már nem korrigálható. Erre számtalan példa hozható fel: a folyók elszennyeződése, az erdők pusztulása, az ózonlyuk stb. A bekövetkező károk emberek kitelepítését, emberéletek kioltását okozták. Ilyen eseményeket a sajtóból, tévéből is ismerünk, mint a különböző vegyi anyag okozta mérgezések, különböző olajszállító tankhajók katasztrófája, az emlékezetes csernobili atomerőmű-katasztrófa, illetve a Tiszába ömlő cián hatása stb. Minél több ismerettel rendelkezünk a várható kockázatokra vonatkozóan, annál jobban felkészülhetünk azok veszélyeinek kezelésére vagy elhárítására. A rendszeres kockázatkezelés hozzájárul:

- a személyvédelem kialakításához, - az üzemvitel folyamatosságának fenntartásához, - a környezetvédelem megszervezéséhez.. A vállalkozásoknak célszerű felmerni a munkahelyi kockázatokat annak eldöntésére, hogy milyen védőfelszerelés szükséges a munkavégzőknek, vagy végezhető a munka személyi védőfelszerelés nélkül is, illetve módosításokat kell eszközölni az új technológiák alkalmazásával. Az erre vonatkozó nemzetközi előírások 1993 óta vannak érvényben, mégis számos munkahelyen nem végezték el a felmérést, vagy nem vették figyelembe a változásokat, illetve nem rendelkeznek olyan dokumentációval, amely igazolja a felmérés eredményeit. Az iparosodás fejlődése; növekedése, a vegyipari üzemekben előállított termékek sokfélesége; a különböző reaktorok, tárolótartályok, vezetékek; a bennük levő magas hőmérsékletű és nagynyomású veszélyes anyagok alkalmazásánál anyaghiba (pl. tartály megrcpcdcsc), üzemeltetés közben elkövetett hibák (nyomás, hőmérséklet megengedett érték fölé emelkedése), stb. miatt bekövetkezett balesetek súlyos, gyakran katasztrofális következményeket okozlak vagy okozhatnak. Közismert, hogy az egymáshoz közel lévő üzemeknél előforMACYAR GRAFIKA

73

dúló tragédiák ún. baleseti láncokat okozhatnak, és növelik a baleseti dominóhatások bekövetkezésének valószínűségét. Ennek elkerülése érdekében jött létre a kockázatbecslés mint új tudományág, amely a következő kérdésekkel foglalkozik: - balesetek előrejelzésére szolgáló technikák és eszközök kifejlesztése, - a valószínű balesetek esetleges következményeinek elemzésére szolgáló technikák és eszközökkifejlesztése, - a „baleseti készenlét" és a „károsodás minimalizálását" szolgáló menedzselési stratégiák kidolgozása. Kockázatkezelés, veszélyelemzés Napjainkban mindenki állapotorientált és megbízhalóságorientált üzemfenntartásról beszél. A vállalatok pedig amikor az ilyen kérdésekben döntenek, elsősorban arra gondolnak, hogy miként lehet a berendezések élettartamát növelni az üzemeltetési költségek folyamatos csökkentésével. A költségcsökkenés az olyan veszteségek visszaszorításában érvényesül, mint a berendezések meghibásodása, a balesetek vagy a hibás termékek gyártása. A veszteségeket azonban nem célszem csupán azok értéke szerint osztályozni, figyelembe kell venni az.ok gyakoriságát is. Ez utóbbit tekintik veszteségi kockázatnak. Kockázaton általában káreseményeket értenek, amelyek (a múltban) valamilyen gyakorisággal előfordultak, így a kockázat olyan mennyiség, amely az időegységre jutó eseményeket határozza meg. Ennek megfelelően a kockázat = kárérték x gyakoriság. Magát a kárértéket pénzértéken határozzák meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy nem minden veszteség fejezhető ki pénzben. Ennek megfelelően a kockázatot pénzérték/év dimenzióban is meg lehet adni. A kockázat általában statisztikai fogalom., amely nagyszámú eseményre (ún. statisztikai alapegységre) és nem egyedi esetekre vonatozik. A kockázat (risk, rizikó) és a veszély (hazard) kifejezéseket időnként egymással felcserélve használják a. szakemberek. Ennek az értelmezési különbségeknek néha fontos következményei lehetnek. A veszély a károsodás forrásával kapcsolatos, a kockázat pedig a károsodás bekövetkezésének valószínűsége. A kockázat úgy is meghatározható, mint a veszélynek és a veszély előfordulása valószínűségének kombinációja; míg a veszély fogalma ebben az esetben úgy definiálható, mint az emberekben, a tu-

74

MAGYAR GRAFIKA

lajdonban, a társadalomban vagy a környezetben esett kár nagysága. Ebben az összefüggésben a kockázatelemzés olyan gyakorlat, amely magában foglalja a rizikó minőségi és mennyiségi meghatározását, valamint annak többdimenziós hatásait. A különböző szakirodalmi források e két fogalomra eltérő meghatározásokat tartalmaznak (lásd táblázat). A veszély és kockázat meghatározásainak összehasonlítása különböző forrásokban VESZÉLY

KOCKÁZAT

Veszélyes anyag vagy körülményjelenléte, pl. nagy készlet toxikus gáz, amelynek kiszabadulása a zárt rendszerből, vagy az ellenőrző rendszer meghibásodása balesethez, anyagi kárhoz, az üzleti tevékenység megszakításához, környezeti kárhoz vezethet.

Az ok gyakorisága szorozva a következmények súlyosságával, osztva a meglevő biztosítékok hatásosságával.

Anyagok fizikai vagy kémiai tulajdonságai, amelyek kárt okozhatnak embereknek, vagyontárgyaknak vagy a környezetnek. A veszélyes anyagok, az üzemi környezet és bizonyos nem tervezett események kombinációja okozhat balesetet.

A várható gyakoriság (esemeny/év) és egy baleset vagy balesetcsoport (hatás/esemény) kombinációja.

Tárgy vagy helyzet, amely életre vagy vagyontárgyakra jelent fenyegetést.

Halálos baleset vagy vagyontárgyakban okozott kár valós/ínűsége vagy gyakorisága.

Olyan anyag vagy olyan feltételek, amelyek esetében lehetőség van kár vagy veszteség okozására.

A következmények súlyosságának és a nem kívánt határok előfordulása valószínűségének kombinációja.

Az ipari innovációk a várható minőség és a kockázatokhoz tartozó kárpotenciál összevetése alapján értékelhetők. A kárpotenciálok becslése ma még általában retrospektív módon, vagyis a múlt tapasztalatai alapján történik. Ezt az.onban a jövőben az ismeretten kockázatok, más szóval a kockázati forgatókönyvek figyelembevételével kell elemezni és értékelni. A kockázatelemzés módszerei A kockázatok és a biztonság tanulmányozására számos technika és módszer található a szakirodalomban. Tlyenek a következők:

-

Ellenőrző lista; Hibafaelemzés (FTA - Fault 7ree 4nalyzis); Esetfaelemzés (ETA - EVent 7ree Analyzis); Ok-következmény elemzés (CCA - Causa Consequence Analyzis); - Károk és működési feltételek vizsgálata (HAZOP - Hazaiás. and Operability Study), opt HAZOPS a vizsgálatok optimális módszere, javított program; - Meghibásodás módjának vizsgálata vagy hibák jellegének és hatásának vizsgálata (FMEA - Failure Mode and £ffekt Analyzis); - „Mi van ha ..." „Mi történik ha" elemzési módszer; - Különböző technikák kombinációján alapuló kockázatbecslési témák: - a valószínű maximális kár alapú becsléselemzés (MCAA - Maximum Credible Accident Analyzis) - mennyiségi kockázatelemzés (QRA), - valószínűségi biztonsági elemzés (PSA), - optimális kockázatelemzés (ORA) stb. Az alábbiakban a HAZOP és a „Mi van, ha ...", „Mi történik, ha ..." elemzési módszerek jellemzőit vizsgáljuk: HAZOP módszer A HAZOP módszer a veszélyek azonosítására és becslésére szolgáló egyszerű módszer. Alapelve az, hogy a normál és szabványos munkakörülmények biztonságosak. Akkor keletkezik veszély, ha ezektől eltérnek. Ez a módszer lehetővé teszi a felhasználó számára az üzem területén a fennálló veszélyek azonosítására szolgáló értelmes becslés elvégzését. Egy tipikus HAZOP módszerrel végzett vizsgálatban a konstrukcióra és a működtetési rendszerre vonatkozó dokumentumokat (pl. kezelési kézikönyveket, utasításokat) szakemberekből álló csoport vizsgálja át. Az üzem minden egységére vonatkozóan meghatározzák a normál működtetéstől való minden lehetséges eltérés okait és káros következményeit. Ezért - javaslatot ad a részletes kockázatelemzés alapjául szolgáló prioritásokra, - elsődleges információt ad a potenciális veszélyekről, azok okairól, következményeiről, - megmutat bizonyos, a veszélyek csökkentésére szolgáló utakat, - alapul szolgál a teljes kockázatelemzési programban teendő következő lépésekhez, és végül - egyaránt elvégezhető a tervezés és a működtetés fázisában.

„Mi van, ha....", „mitörténik, ha "módszer „Mi van, ha..." elemzési módszer jellemzője az, hogy „mi van" kezdetű kérdéseket használ a veszélyek azonosítására. Az ellenőrző listáktól eltekintve ez a veszélyazonosítás legrégibb módja, és még ma is népszerű. A „mi van, ha... ", „mi történik, ha " módszer ilyen kérdésekkel kezdődik; Mi van, ha a vezetek kilyukad? Mi van, ha az áramlásmérő elromlik? A kérdéseknek nem kell a „mi van, ha" kifejezéssel kezdődni; más kérdőszavak is használhatók. Például: Mi hibásodhat meg? Milyen gyakran? Mit kell tenni, ha ....? Mi a baleset, a sebesülés valószínűsége? Milyen súlyos sérülés fordulhat elő? Ez jó elemzési eljárás annak megítélésére, hogy hol nem kielégítő a meglévő védelem, de nem alkalmas annak megítélésére, hogy az egyes művelelek milyen veszéllyel járnak. A módszer alapvetően magába foglalja az eredeti tervezetnek ilyen típusú kérdésekkel, sokszor ellenőrző lista felhasználásával végzett ellenőrzését. Ennek a technikának az előnyei: 1. Nincs szükség speciális technikára vagy számítástechnikai eszközökre. 2. Ha egy kérdést kidolgoztak, az a projekt egesz tartama alatt - esetleg kisebb módosításokkal-használható. A módszer főbb hátrányai: 1. Elvégzéséhez szakemberek munkacsoportjára van szükség. 2. A szakértő munkacsoport gyakorlottsága és intuíciója a vizsgálatot befolyásolja, a szélsőséges esetben teljes használhatatlanná vagy félrevezetővé teheti. 3. Csak minőségi eredményeket ad, számszerű besorolás nélkül. 4. Hátrányai miatt a HAZOP és FTA módszereknél alacsonyabb színvonalúnak tartják. Egyes vélemények szerint ezt a technikái akkor ajánlatos használni, ha a HAZOP vagy FMEA módszerek nem alkalmazhatók, vagy ha a vizsgálat költsége a fő probléma. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a „mi történik, ha", mi van, ha" kérdésekre csak intelligens, kellő tapasztalatokon alapuló becsléssel lehet választ adni. A kockázatra alapozott karbantartás A kockázatra alapozott (más elnevezéssel kockázatelemzésen alapuló) vizsgálat (Risk fíased /nspection - RBf), illetve a kockázat által vezérelt MAGYAR

GRAFIKA

75

karbantartási program (tfisk Directed A/echanical /ntegrity Program - RDMIP) módszerek egyre népszerűbbek az USA-ban, a folyamatos eljárásokkal működő feldolgozó iparágakban. A két módszer eredményei hasonlóak. Az RDMIP-t elsősorban vegyipari és petrolkémiai vállalatoknál alkalmazzák. Az RBI a berendezéseket kockázati valószínűségük szerint rangsorolja, és mindegyikre külön felügyeleti tervet készít az általa képviselt biztonsági és pénzügyi kockázat alapján. így a kockázatok osztályozásával optimálja a karbantarlásra fordított erőforrásokat, és biztonságosabb üzemeléshez vezet. Az RBI módszer egy integrált kockázatmenedzsment-program részeként, a biztonsági kockázatokon túl kiterjedhet a termeléskiesés, a környezeti hatások és a helyszínen kívüli közösségi kockázatok becslésére is. Emellett rugalmas abban a tekintetben, hogy a fentieken kívül más kockázatfajták is bevonhatók a vizsgálandó berendezéseket, a vizsgálati módokat és időpontokat érintő'döntésekbe. Részletes kockázatbecslések tanúsága szerint a feldolgozóipar üzemeiben a berendezések 20%ának tulajdonítható a veszélyeztetés 80%-a; tehát az üzembiztonság javítása érdekében erre a 20%ra kell a legnagyobb figyelmet fordítani, költségeket átcsoportosítani, esetleg a megmaradó 80% rovására is. Mindkét módszernek stratégiai és taktikai fázisa van. A stratégiai fázisban áttekintik a veszélyforrásokat, osztályozzák a kockázatokat. A taktikai szakaszban a berendezések karbantartási terveit készítik el. A stratégiai szakaszban meghatározzák a munkabiztonsági és környezetvédelmi törvények hatálya alá eső berendezések kockázatkezelésének szabályait. A szabályok rögzítik a berendezésekben levő veszélyes anyagok olyan mennyiségét, amely a kockázatelemzést indokolja. Egyes vállalatoknál ide sorolják azokat a kulcsberendezéseket, amelyektől egész üzemek működőképessége és üzembiztossága függ. Ezután szakértői csoport kockázatelemzést végez; áttekinti, hogy milyen hiba fordulhat elő és ennek milyen következményei lehetnek. Ezek alapján határozzák meg a kockázat mértékét. Az eredmények egy 5x5-ös vagy 4x4-es mátrixban jelennek meg. A kockázatok nagy, elég nagy, közepes vagy kis besorolása adja az alapot a vizsgálati program elkészítéséhez (lásd az ábrát). Az ábrán egy mátrix látható, amelynek K tengelyen az események valószínűsége (a nem valószínűtől a nagyon valószínűig), az X tengelyen a súMAGYAR GRAFIKA

I

NK

M

N

N

1 = N = nagy

NK

K

M

N

2 = M = mérsékelt

NK

NK

K

M

3 = K = kis

NK

NK

NK

K

4 = NK = nagyon kis

1

2

3

4

következmény (súlyosság)

Berendezések kockázati mátrixa (példa)

lyosság (az enyhétől az igen súlyosig) van ábrázolva. A viszonylagos kockázat a két koordináta metszéspontján látható. A taktikai szakaszban a szakértők vizsgálati tervet készítenek, amelyek tartalmazzák a vizsgálat módszereit és melységet is. Azon berendezéseknek esetében, amelyeknél nagy kockázatot állapítottak meg, a vizsgálatok mellett kiegészítő adatok gyűjtését is előírják, például a folyamatok paramétereire és a szerkezeti anyagok tulajdonságaira vonatkozóan. A berendezésekre vonatkozó kockázati adatok fokozatosan bővülnek. A kockázati besorolást rendszeresen átértékelik, ha a vizsgálatok új tapasztalatokat szolgáltatnak. A kockázatirányítás megalapozása A kockázatok meghatározására különféle módszerek ajánlhatók a konkrét műszaki feltételekhez igazodva. Az elemzések jellegzetes paramétereket vehetnek figyelembe. Színvonalukat behatárolja a minősítést végzők felkészültsége, ezért egyetemesen alkalmazható, illetve a kockázatokat objektív módon számszerűsítő módszer nem létezik. Az Európai Unió irányelvei (pl. 891/391/EEC, 89/392/EEC) és szabványai (pl. UN. 292. és EN 1050) arra kötelezik az ottani munkaadókat, hogy azonosítsák és értékeljék az előforduló kockázatokat és tegyenek intézkedéseket azok elhárítására. illetve csökkentésére. Az EU 89/39J/EEC irányelve az ember-gépkörnyezet rendszeren belül alapvetően az emberre, illetve biztonságára fordít figyelmet. Ennek megfelelően az embert érő kockázatok meghatározására tartalmaz módszert. Az EU 89/392/EEC irányelve viszont a gépre vonatkozó kockázatokat vizsgálja, alapvetően a

műszaki tényezők alapján. A konkrét kockázatelemzések módszerét e kettősség figyelembevételével lehet megválasztani, illelve a konkrét ember-gép-környezet rendszer sajátosságai szerint kialakítani. Az elemzés célja a veszélyforrások és a veszélyeztetés azonosítása. Az elemzés eredményeit dokumentálni kell, írásban rögzítve a konkrét veszélyeket, ezek megjelenési helyeit. Kiegészítésként azt is meg kell állapítani, hogy kiket érint a veszélyeztetés és milyen felelősség, kötelesség hárul az érintett körre. A kockázat minősítéséhez megfelelő értékelések készültek, melyek ún. többparaméteres eljárásra épülnek. A vizsgált munkafolyamat jól értékelhető a négytényezős kockázatminősítési rendszerrel, melynek lényege a következő: - szakértői vélemények alapján a lehetséges káros következményeket („S" jel) pl. 1-10 közötti értékkel súlyozzák; - mérlegelik a veszélyek gyakoriságát, tartósságát („Ex" jel) pl. 1-2 közötti értékkel; - becslés alapján - a gépek és más eszközökre tekintettel - az előfordulás valószínűségét („Wa" jel) pl. 0,5-1,5 közötti értékkel meghatározzák, illetve - a károk megelőzésére és minimumra szorítására vonatkozó esélyeket („Ve "jel) megvizsgálják. Itt a kis érték (pl. 0,5) a kellő figyelmeztetéssel elérhető megelőzést, a legnagyobb érték (pl. 10) a hirtelen és váratlanul bekövetkező veszélyhelyzeteketjelenti. Meghatározott berendezés esetén a végső kockázati mérőszám az előbbi négy tényezőre meghatározott érték szorzata. (M jel) Képletben kifejezve: M = S x Ex-Wa-We. Maximális veszélyeztetés mellett a példa szerinti adatokkal: A/ m a x =10x2x l,5x 1=30, minimális végső kockázati mérőszám kisebb egynél MWÍD = I x 1 x 0,5x0,5 = 0,25, ami az adott munkafolyamat elérhető legnagyobb biztonság kifejezése. Ugyanilyen elven vizsgálható a környezeti hatás, majd az érintett személyek magatartása, az érintettek pszichikai és fizikai állapota és a helyi munkaszervezés jellemzői. Ezekből katalógus készíthető, melyből egyes munkafolyamatok, gépke-

zelők stb. vonatkozásában a szükséges intézkedések megtehetők. A kockázat irányításához szervesen kapcsolódik a kockázatmenedzselés, ami olyan eljárásnak is nevezhető, melynek során megfelelő döntéseket kell hozni és végrehajtani annak érdekében, hogy a bekövetkező káros hatások csökkenjenek. Az eljárás kulcselemei a következők: - a kockázatok azonosítása, - különböző alternatívák végrehajtásának tanulmányozása, - a kiválasztott alternatíva bevezetése, - az eredmények ellenőrzése és a szükséges módosítások végrehajtása. Irodalom Dr. Dűli, S.: Kockázatelemzés, kockázatmenedzselés az üzemfenntartásban. DIAGON 2000. X. Nemzetközi Diagnosztikai Konferencia 200. márc. 7-9. p. 16-25. Dr. Dúl], S.: Munkahelyi kockázatok felmérése, a nemzetközi szabványok ajánlásai. A. A. STÁDIUM Kft. Karbantartás és Diagnosztika VII. évf. 2000. 12 sz.p. 26-31. Dr. Dűli S.: Kockázati tényezőkre alapozott karbantartás. Dr. Garai T.: Veszély vagy kockázat? OMTKK-Munkavédelem-ergonomia 2000. 12 sz. p. 3—9. Hofman, J.: Dad Risiko managen. Schadcns-ausmass und Haufigkeit als Entscheidungshilfe. = Instandhaltung 26. k. 3. sz. 1998. júnp. 46-47. Sudano, J. J.: Minimizing human-machine interface failurcs in high rískt systems = IEEE AES Systems Magaziné, 1994. okt.p. 17-20. Khan, F. I. - Abbasi, S. A.: Tcchniques and methodologies for risk analysis in chemical porcess industries. - Journal of Loss Prcvcntion idn the Prodecc Industries. 11. k. 4.

sz. 1998. jul.p. 261-277.

*

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1998. január l-jétől hatályos módosítása kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg és mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A munkavédelemről szóló törvény 2001. évi módosítása a kockázatértékelés első alkalommal történő elvégzését konkrét határidőhöz - 2002. december 31. -kötötte. Ennek a munkának az elvégzéséhez kívánt elméleti ismereteket nyújtani és gyakorlati módszereket ismertetni a fenti cikk.

MAGYAR GRAFIKA

77

Gyakorlati példa a komplex, környezeti terhelést csökkentő és energiatakarékos csővégi eljárás megvalósítására Kerekesné Kecskés Katalin műszaki igazgató. Alföldi Nyomda Rt. Dr. Horváth Csaba ügyvezető igazgató, Nyomda-Technika Kft.

Az Alföldi Nyomdában működő nagy teljesítményű ofszet tekére snyomógepek hcatset technológiával nyomtatnak, ahol a nagy sebesség és nyomtatási minőség miatt szükséges a nyomatok szárítása. E technológiai sorokba beépített nyomaiszárító berendezések födgázüzemű forrólevegős szárítók. A nyomatszárítókból kivezetett, égéstermékeket tartalmazó levegő elsősorban VOC-szennyeződésekkel terhelt (2-4 gr/nm3). A véggázok tisztítását egy termikus utánégető berendezés üzembe állításával oldotta meg az Alföldi Nyomda Rt (1. ábra).

1. ábra. A WK TNV 65 utánégető berendezés az Alföldi Nyomdában

A projektet a cég egy komplex program keretében valósította meg azzal az alapvető céllal, hogy a működése által a környezete számára okozott levegő- és zajszennyezés mértékét jelentősen csökkentse azért, hogy a nyomda a környezetvédelmi előírások betartásával, évszázados telephelyén az új évezred követelményeinek megfelelően, a környéken lakók legkisebb zavarásával folytathassa négyszáznegyvenegy éve végzett tevékenységét. Az egységes szemlélet és a határozott vállalati szándék egy több szempontból is nagyon eredményes megoldást hozott létre.

78

MAGVAR GRAFIKA

A nyomatszárítók véggázainak tisztítása, az utánégető kiválasztása Az Alföldi Nyomda Rt. tekercsnyomtaló kapacitása, amelyhez a gázszárító berendezések kapcsolódnak, a jövőben sem fog csökkenni. Az esetleges tervezett gépcserék nem jelentenek technológiai váltást. A piaci előrejelzések növekvő igényt mutatnak az így nyomtatott színes nyomdatermékek iránt. A festékipari fejlesztések nem jeleznek olyan lehetőségeket, amelyek a nyomatszárítás más megoldási lehetőségeit kínálnák, vagy olyan oldószerek használatát, amelyek nem jelentenek környezeti terhelést. Az anyagvisszanyercs (adszorpció) elvére épülő véggáztisztítási megoldásokra csak néhány és nem igazán meggyőző példa mutatkozik világszerte. így a hosszú távra tervezhető megoldás csak az ártalmatlanításon alapuló csővégi eljárás lehetett, a termikus utánégetés egyike. - A rekuperatív termikus utánégetés alkalmazása esetén a legalacsonyabb a beruházási költség. Az üzemeltetése és karbantartása egyszerű, költségvonzatai azonban magasak a viszonylag alacsony energetikai hatásfok (70%) miatt, ami csak másodlagos energiahasznosítással javítható. Véggáztisztítási hatásfoka magas (> 99,9%) és üzembiztos, az alkalmazott 720-760 °C égetési hőmérséklet következtében. -A katalitikus utánégetés energetikai viszonyai lényegesen jobbak, a belső hatásfok a 80%-ot meghaladja. Ez a katalizátor segítségével lejátszódó oxidáció jelentősen alacsonyabb üzemi hőfoka (270-350 °C) miatt van. Hátránya, hogy a katalizátor érzékeny a festékekben található fémekre és a szcnnyezésiterhelés-váltözásokra. A katalizátorcsere nagyon drága. Az üzemeltetési költségeket megemeli a katalizátor folyamatos ellenőrzése és „féltése". A másodlagos cnergiahasznosítás megvalósítása is drágább a kisebb volumen miatt. - A regeneratív utánégetok energetikai hatásfoka a legjobb, 90% feletti, energetikai szempontból gyakorlatilag zárt folyamat. Ezt a beépített kerá-

mia hőcserélők alkalmazásával érik el. A többkamrás szerkezet légtechnikai kialakítása elég bonyolult, ezért a beruházási költség nagyon magas. Előnye viszont az alacsony üzemeltetési és karbantartási költség. A tisztítási hatásfoka ugyancsakkedvező. Az Alföldi Nyomda számára a rekuperatív termikus utánégetési eljárás választását - amely ma a világon a legelterjedtebb - az energiahasznosítási és az abból adódó további környezetvédelmi lehetőségek, továbbá az alacsonyabb beruházási költségek indokolták. A projekt további részei már erre épülnek. A teljesítménykiválasztás a jelenleg szükséges maximális kapacitáson alapul (10 400 nm3/óra). Várhatóan az esetleges fejlesztések sem teszik szűkké ezt a kapacitási, mert a telep nagysága nem bír már el több ilyen technológiájú tekercsnyomó gépet. A modernebb kivitelű és nagyobb sebességű gépek pedig korszerűbb, egységnyi kapacitásra esőén kevesebb szárítólevegőt használó szárítóegységekkel készülnek. A termikus utánégető berendezés kompakt kivitelű, a kapcsolódó hővisszanyerő egységgel együtt a szabadba telepíthető. A telepítési hely kiválasztásánál az energetikai szempontokat is megelőző feltételként számoltunk azzal, hogy újabb környezeti terheléseket ne jelentsen a működése. Ezért helyeztük üzemi épületek közé. Az itteni magas falak és a kiegészítő zajcsökkentő elemek segítségével az Alföldi Nyomda Rt. által kibocsátott zajszintre e berendezés nincs kedvezőtlen hatással. A gázszárítókat az utánégetővcl összekötő csővezetékek és a hőátadő állomás szempontjából is közelítőleg súlyponti az elhelyezés.

A teljes nyomdaüzem fűtési rendszerét átalakították, korszerűsítették és reverzibilis módon összekapcsolták a városi hőszolgáltató ellátórendszerével. Olyan hőátadó állomást építettek a hőszolgáltatóval közösen, amely az utánégető berendezés működése során felszabaduló hő hasznosítását biztosító hőcserélőt is a rendszerbe integrálta. Ezzel lehetővé vált, hogy a keletkező hőmenynyiség folyamatosan hasznosítható legyen, elsősorban a cég fűtésére és melegvízellátására. A felesleges hőmennyiség pedig betáplálható a város fűtési hálózatába. Ez különösen a nyári időszakban fontos a cég szempontjából, hiszen Debrecen melegvízellátása miatt ekkor is jelentős hőmenynyiségre van szükség. Természetesen a reverzibilis kialakítás következtében hőt is vásárolhat az Alföldi Nyomda azon esetekben, ha az utánégető berendezés áll, vagy a szükségesnél kevesebb hőt szolgáltat. A műszaki megoldás kézenfekvőén egyszerű. A városi távhőellátó hálózat primer vezetékéből a hőátadó állomásra érkező fűtővíz először az Alföldi Nyomda központi telephelyének belső fűtését és melegvízellátását biztosító hálózat hőcse-

HÖCSIRELÖ

•

ENffiGIAHíSZNOSirt) HÓCSERÉLÖ

1

s KÉMÉWV 1

Az energiahasznosítás Mivel a cég energiagazdálkodását jelentősen befolyásolta a projekt, olyan megoldást kerestek és találtak, amely folyamatosan lehetővé teszi az utánégetés során keletkező hőenergia-hasznosítást. Az ötletet a városi hőszolgáltató rendszer éppen aktuális bővítése adta. Az Alföldi Nyomda Rt. központi telephelyének közelében egy új, az ellátási biztonságot növelő körvezeték kiépítését kezdték meg, amihez a csatlakozás kézenfekvőnek tetszett.

HK-1 HOtBZFOT

HK-2. HŰKÖZPOMT •Mk

ALFÖLDI NY0MDA8ELSŐ HÖELLÁTÚ HÁLÓZATA Q„= 1200 kW ( i m Ittaergtaüteégletl YÍflOSIIÍVF0TfSI6ER»CVEZElfK13H7CrC

2. áhra. Az utánégetö berendezés energiahasznosítása, a fűtési hálózat és a városi hőellátás kapcsolódásának rcndszcrvázlata MAGYAR GRAFIKA

79

rélőjébe érkezik. Itt a szükséges hőmennyiséget leadva lehűl, és tovább áramlik az utánégető berendezés hőhasznosító hőcserélőjébe, ahol az ott keletkező hőmennyiséget felvéve felmelegszik. Ezt követően tér vissza a városi hálózat szekunder gerincvezetékébe. Mindez az 2. ábra rendszervázlatán jól követhető. A belépő és kilépő hőáramok különbségét a hőátadó állomáson két hőfogyasztásmérő méri, a hőáram irányának megfelelően. Amennyiben a különbség pozitív (több hő áramlik be), akkor hőenergia-vásárlás, ha negatív, akkor -vétel történik. A két cég havi rendszerességgel számol el egymással, figyelembe véve a megállapodott eladási és vételi árakat. A rendszer működését a legkorszerűbb automatika felügyeli. A hároméves működés tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az egyedi megoldás mindkét fél számára hasznos és gazdaságos. Az Alföldi Nyomda a saját hasznosításon túl lehetőséget talált hőenergia-feleslegének értékesítésére. A városi hőszolgáltató pedig olcsó energiaforrásra tett szert a fogyasztói súlypont közelében. A projekt különleges hozadékaként az Alföldi Nyomda megszüntethette a saját, önálló kazánházát, amellyel a környezete zajterhelését is csökkenthétté. Környezetvédelmi nyereségek Ez a megoldás több előnnyel is járt azon túl, hogy az Alföldi Nyomda a korábbiakhoz viszonyított éves fűtési energiaköltségeinek kb. egyharmadát megtakaríthatja. Altalános környezeti előny - bár jogszabály erre vonatkozóan még nincs -, hogy lényegesen csökken (kb. 10 000 GJ/év) a cég környezetét ért hŐterhelés. Más megoldással ugyanis - a nyári időszakban mindenképpen - a többlethő ide távozott volna. Egyúttal megszüntethetővé vált valamennyi káros hatásával (zaj- és légszennyezésével) együtt a hőenergiát eddig biztosító kazántelep. Ennek üzemen kívül helyezése és leszerelése a lakott környezet számára - a kb. 5,5 t levegőt szennyező kibocsátás megszüntetésén és a 6 dB zajszintcsökkenésen túl - „pszichológiailag" is az egyik legpozitívabb lépés. A működés és a kivitelezés eredményessége Az előzőekben ismertetett elméleti megfontolások és megoldások tényleges megvalósulását is ellenőrizhettük a teljes rendszer beindítása óta eltelt időszakban. A 3. ábrán látható hőenergetikai mérleg pozitív MAGYAR GRAFIKA

1==IE_

HU] T

Időtartam. 1999. szeptembertől 2002. októberig

3. ábra. Az Alföldi Nyomda hőenergetikai mérlege a höszolgáltatóval szemben az utánégető berendezés működésének időszakában

eredményt mutat. Az eltelt több mint három év alatt az Alföldi Nyomda 16 119 GJ hőmennyiséget vásárolt a Debreceni Hőszolgáltató Rt.-től, és egyidejűleg 17 318 GJ-t adott vissza. A teljes és összehasonlítható energiagazdálkodási kép az egyéves működésből látszik. A szeptember elejétől augusztus végéig terjedő időszakban a vásárolt (15 615 GJ) és eladott (16 650 GJ) hőmennyiség közötti különbség mindössze 6,3%, amely 12-15 átlagos fűtési nap hőszükséglete. Ha figyelembe vesszük, hogy az Alföldi Nyomda központi telephelyén az éves fűtési és melegvízszolgáltatási energiaellátás korábban kb. 12 000 GJ-t igényelt, akkor nyilvánvaló a másodlagos energiahasznosítás eredményessége. Gyakorlatilag a cég önellátóvá vált fűtési energia tekintetében. A megfelelő automatikával felszerelt és kialakított rendszer üzembiztosnak bizonyult. Az eredményességet nagyban elősegítette. hogy az utánégető és hőhasznosító berendezéseket gyártó WK Warmetechnischen Anlage GmbH, valamint magyarországi képviselője, a NyomdaTechnika Kft., a beruházó Alföldi Nyomda Rt. és a Debreceni Hőszolgáltató Rt. a tervezés és a kivitelezés időszakában - a legjobb megoldásokat keresve és megvalósítva - egyaránt folyamatosan együttműködött. A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet rendelkezik a nyomdaiparban is jelenlévő illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának korlátozásáról. A hatályos jogszabály rendelkezéseit a meglévő berendezésekre a 2007. év végéig kell teljesíteni, de a tevékenység üzemeltetőjének, a kibocsátáscsökkentési tervre vonatkozó kérelmét 2002. december 31-éig a környezetvédelmi hatóság felé be kell nyújtania. A fenti írásunk a VOC-csökkentés egy lehetséges megoldását mutatta be.

A pénzügyi tanácsadó válaszol Rovatvezető: Filcp Géza Spanyolország romlásának az oka, hogy a gazdagság szerződések, váltók, ezüst és arany formájában szárnyal ahelyett, hogy olyan gyümölcsöző javakban testesülne meg, melyek értéküknél fogva vonzanak a gazdagságot, így tönkremennek az emberek. Ezért úgy látjuk, Spanyolországban az arany- és ezüstpénz hiányának oka, hogy túl sok van belőlük, és az ország azért szegény, mert gazdag. GONSALEZ DF CEI.LORIGO (1600)

Az újkor kezdete A 15. század végén az európai pénz az átalakulás korszakát élte. A reneszánsz hatással volt az érmék művészi kivitelére is. Új források nyíltak meg, javítani lehetett a pénzellátást, ami befolyásolta az árakat, a címleteket és a pénzhasználatot. A felfedezések kora (új alapanyagforrásokkal) szinte korlállan teret nyitott a felfedezőutak, a befektetések és a kizsákmányolás előtt, és lefektette egy világot átfogó gazdaság alapjait. A protestáns reformáció hatása megtörte a katolikus világkép egyeduraimát, és lehetővé tette, hogy kialakuljon a pénz új „teológiája". A 14. századi fémözöntől a névértéknél kisebb értékű anyagból készített fémpénz 18. századi rendszeres kibocsátásáig, a központosított bankrendszer és a bankjegyek létrejöttéig eltelt két évszázad alatt a pénz jelentős változásokon ment át. Többféle formában és nagy mennyiségben kerüli forgalomba, és egyre több ember számára egyre több funkciót látott el. A korszak elején a pénz vallási és morális megítélése nem tudott elszakadni a mélyen gyökerező keresztényi aggályoktól, a periódus végén azonban már az ember alkotta törvény és a mindenkori állam szabta meg a pénzről folyó viták elvi kereteit. Racionális elméletek születtek a pénz természetéről és a társadalomban játszott szerepéről. Ennek oka és ösztönzője az volt, hogy lehetővé vált a pénzügytechnikai innováció és kísérletezés. Bár a bonyolult összefüggéseket - például a bankjegykibocsátás kezdeti időszakának bizonytalanságait - akkoriban meg nem teljesen értették meg, a gondolkodásmód és a gyakorlat visszavonhatatlanul megváltozott. E változások szellemi hátterét a következő évszázadok alapozzák meg.

Kérdés: Tisztelt igazgató úr! Ezúton szeretném megköszönni eddigi segítségét a munkánkban, rendkívül hasznos információkkal szolgált az elmúlt időszakban a nagyobb beruházások ügyében. A kérdésem az lenne, hogy a projektfinanszírozás ügyében van-e, lehetőségünk a Capital Consulting Kft. szolgáltatásainak igénybevételére? A projekt nagysága 350 millió Ft. Válasz: Köszönettel vettem a megkeresését. Természetesen a Capital Consulting Kft. nem kizárólagosan csak eszközfinanszírozásban, rövid és hosszú lejáratú hitelekben, hanem projektfinanszírozásokban is nagy tapasztalattal és szaktudással rendelkezik. Ezúton szeretném kérni, hogy mielőbb küldjék meg az erre vonatkozó információkat, hiszen a projektfinanszírozás megszervezését - amely a legbonyolultabb finanszírozás — több szakértő kollégámmal együtt végezzük, és ennek megvalósítására is mind nagyobb lehetőségek vannak, azaz a bankok is kellő tapasztalattal és szaktudással fogadják ezeket az, igényeket. Tisztelt olvasóink! Előző számunkban elindított pénzügyi fogalomtár rovatunkat a nagy érdeklődésre való lekintettel szeretnénk folytatni. Megadjuk a leggyakrabban előforduló szavak értelmezését, melyeket a Penta Unió Oktatási Centrum kiadásában megjelent Pénzügyek a gyakorlatban c. kiadvány alapján válogattam össze. Annuitás: olyan járadék, amely esetén az esedékességi időpontok sorozata véges. Rendszeres időMAGYAB GRAFIKA

83

közönként, egyenlő összegekben fizetett részlet, amely a tőketörlesztésen kívül az esedékes kamatot is tartalmazza. Áthidalási hitel: esetileg felmerülő időleges finanszírozási szükségleteket kielégítő hitelezési forma. Bánkútok: az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménynyel kötött szerződéseire vonatkozik. Cenzúrabizottság: hitelintézetnél a beérkező hitelkérelmek elbírálását végző személyek által alkotott bizottság. Deviza vételi árfolyam: az az, árfolyam, amelyen a „pénzváltó", általában az üzleti bank, a kérdéses devizát hajlandó megvásárolni. Értékpapír: valamilyen vagyonnal (pénzköveteléssel) kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettségei vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgállal az értékpapír jogosultjának. Faktorálás: bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákban foglalt, pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése a faktorálást végző bankra vagy cégre. Fejlesztési hitel: gyűjtőfogalom, amely a beruházási hitelt és a tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitelt foglalja magában. Fizetési mérleg: az ország külfölddel folytatóit reál- és pénzügyi iranzakcióinak összessége. Legfőbb részei: a folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a pénzügyi mérleg. Forgóeszközhitel: az éven belül elhasználódó, illetve megjelenési formájukat megváltoztató eszközök (készlelek) finanszírozására szolgáló hitel. Hitel: pénzeszközök időleges átengedése meghatározott lejáratra, kamat fizetése ellenében. Hitelbírálati díj: a hitelbírálat során felmerülő munkák költségeit kompenzálja. Általában ezer forintos nagyságrendre kerekítve sávosan határozzák meg. A hitelkérelem elutasítása esetén is fizetni kell. Hitelesség: annak kifejezése, hogy a piaci szereplők mennyire bíznak abban, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók meghirdetett elveik szerint reagálnak a különböző gazdasági eseményekre. Hitel-visszafizető képesség: megmutatja, hogy MAGYAR GRAFIKA

milyen volumenű hitelt szabad a vállalkozásnak felvenni anélkül, hogy a hitel visszafizetésénél probléma keletkezne. Illeték: az állami szervek szolgáltatásaiért tízetett ellenérték. Jegybanki refinanszírozás: a jegybank egyik eszköze a monetáris politikájának megvalósításához, amellyel befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit, így a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Jegyzett töke: részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál és egyéb vállalkozásnál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létcsílő okiratban meghatározott összegben, amelynek nagyságrendjéig a tulajdonosokat felelősség terheli. Hgyéb vállalkozásnál a jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen áladott-tőke. Kamat: az adós által a betételhelyezőnek vagy a kölcsönny új tónak az elfogadott betét vagy az igénybe veti kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg. Kamatláb: időegység alatt realizált kamat és tőke hányadosa. Kamatos kamatozás: esetén a konverziós (kamatozási) periódus végén a kamatot a tőkéhez csatolják (tőkésítik). Kezelési költség (szerződéskötési díj): egyszer felszámított költség, amelyet a hitelszerződés összegének százalékában vagy ezrelékében állapítanak meg. Kockázat: annak az esélye, hogy a befektetés tényleges hozama eltér a befektetéskor várható hozamtól. Az árfolyamkilengések átlagos mértéke, a hozam átlag körüli szórásával mérik. Kölcsön: a hitelező és az adós közölt létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. Kötbér: a kötelezett meghatározón pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha az olyan okból következik be, amelyért felelős, vagy ha nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. Amennyiben kérdése van szívesen állunk rendelkezésére. Hívjon bennünket, küldjön e-mailt, faxot vagy levelet. Örömünkre szolgálna, ha megismerhetnénk vállalkozását.

Nyomdaipari karbantartók jubileumi szimpóziuma „A karbantartás nem pénzbe kerül, hanem kifizetődik"

A nyomdaipari karbantartók a Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesüld közreműködésével 1982 óta minden évben megrendezik összejövetelüket, ahol nemcsak a baráti kapcsolatok fenntartására, hanem a szűkebben vett szakmai témák aktualizálására is sor kerül. Az első ilyen rendezvényre is Debrecenben került sor, így a mostani debreceni rendezvény alkalmat biztosított arra, hogy azonos helyszínen az eltelt húsz év változását közvetlenül is láthassák a résztvevők. Húsz évvel ezelőtt a vendéglátó Alföldi Nyomda - a többi magyar nyomdához hasonlóan - saját karbantartó részleggel rendelkezett. A nyomdagépek karbantartása, az üzemfenntartás a hetvenes években kialakult rendszert követte. Az akkori előadásokon, szakmai beszélgetéseken igényként fogalmazódott meg egy merev ciklusidők alkalmazásától elszakadó, a gépállapotot jobban figyelembe vevő karbantartási rendszer, amely a nyomdák termelése szempontjából is rugalmasabb és ugyanakkor gazdaságilag előnyösebb. Abban az időben számítógépes rendszerek még nem voltak elérhetőek, míg ma az információtechnológia világában élünk. Az ezredfordulóra a nyomdák nagy része felismerte, hogy az üzembiztonság és minőség biztosítása mellett a karbantartás fontos szerepet játszik a gazdasági szempontbői is optimális üzemeltetés megvalósításában. A vendéglátók ma már újabb technikát és technológiát alkalmaznak, a karbantartásuk szervezete is megváltozott. Tizenegy éve a Nyomda-Technika Kft. látja el az Alföldi Nyomda karbantartásának nagy hányadát, a gépek javítását és felújítását. A konferenciák rendszeres részvevőinek baráti találkozójával kezdődött a jubileumi rendezvény, alkalmat biztosítva a baráti kapcsolatok megerősítésére és a szakmai változások megbeszélésére is. A rendezvény hivatalos megnyitóján a vendéglátó Alföldi Nyomda Rt. két évtizedes változásait és fejlődését György Géza vezérigazgató és Rybaltovszkiné Mocsár Gyöngyi vezérigazgató-helyetles ismertette a részvevőkkel.

A karbantartás és a karbantartó vállalkozás bemutatása során dr. Boi-váth Csaba, a NyomdaTechnika Kft. ügyvezető igazgatója is párhuzamot vont a korábbi és a jelenlegi módszerek között, ismertette a karbantartó vállalkozás fejlődéséi. A nyomda karbantartását alapvetően a Nyomda-Technika Kft. végzi, ami jelcnlős változásokat hozott nemcsak a karbantartás rendszerében, hanem a műhelyek kialakításában, gépi felszereltségben, a karbantartók szakmai képzésében is, és főleg a két vállalat közti korrekt, egyértelmű kapcsolatrendszer kialakításában. A Nyomda-Technika Kft. profilja a nyomdagépek karbantartása mellett - a piaci igényeknek megfelelően - olyan üzletágakkal bővült, amelyek nem kimondottan javító jellegűek, üe kapcsolódnak a nyomdaipari tevékenységhez. Légtechnikai üzemük az országban egyedüliként tervez és gyárt papírhulladék-elszívó berendezéseket, teljes rendszereket. Több mint százötven a hazai referenciájuk száma, és egy tucat berendezésük üzemel a környező országokban is. Kereskedelmi irodájuk nemcsak nyomdagépeket és kiegészítő berendezéseket, hanem alkatrészeket és műszaki fogyóeszközöket, vágókéseket, vágóléceket, szívógumikat is forgalmaz. A rendszeres és visszatérő feladatok mellett nagy gyakorlatuk alakult ki nyomdagépek le- és felszerelésében, amit nemcsak hazai partnereik számára, hanem igen gyakran külföldön is végeznek. Munkájukat korszerű szerszámgépek segítik, jelentős a diagnosztikai műszerparkjuk, és hat gépkocsijukkal vidékre és külföldre is gyorsan eljutnak a szerelőik. Jelcnlős az a szellemi háttér, ami a vállalkozás tevékenységét, napi munkáját könnyíti. Egy speciálisan nyomdai kapcsolatokra készült számítógépes szoftver biztosítja a végzett karbantartás vagy hibaelhárítás áttekinthetőségéi és dokumentáltságát, lehetőséget biztosítva mindenfajta utólagos elemzésre is. Az egyértelmű, könnyen, gyorsan alkalmazható adatbevitelt a karbantarlók problémamentesen alkalmazzák. Ennek előnyeit nemcsak a Nyomda-Technika Kft., hanem az Alföldi Nyomda is kamatoztatja. MAGYAR GRAFIKA

87

Az Alföldi Nyomdában az üzemfenntartás feladatáról és a működési folyamatokról Kerekes Imréné műszaki igazgató tartott előadást. Előadásának címe és mondanivalója megegyezett az első konferencián megtartott előadásával. Az akkor megfogalmazott elvek a karbantartás szükségességéről, tervszerűségéről, fontosságáról ma is érvényesek. Most azonban a legkorszerűbb módszerek alkalmazásáról tájékoztatott, amit jelenleg a munkájuk során használnak. Ma az Alföldi Nyomda Rt. a Nyomda-Technika Kft. által kifejlesztett számítógépes TControl termelésfelügyelő rendszerre alapozott karbantartásirányítási rendszert alkalmazza, amelynek segítségével valamennyi jelentős termelőgép működése nyomon követhető. Elemzik a meghibásodások gyakoriságát, a hibák elhárításának folyamatát. A program adatbázisa rendkívül sokrétű felhasználásra ad módot. Nincs szükség manuális adatgyűjtésre, mert a rendszer automatikusan rögzíti az eseményeket. A diagnosztikai gyakorlat és a karbantartási rendszerek voltak az első nap további témái, Homolya György (SPM Budapest Kft.) és Pék Katalin (A. A. Stádium Kft.) tolmácsolásában. Nagy érdeklődés kísérte Tolnai László, a Print & Publishing ügyvezető igazgatója előadását, aki a nyugat-európai nyomdaipar karbantartásáról beszélt. Az üzemlátogatás során a résztvevők megtekintették mindazokat a berendezéseket, amelyeket a környezetvédelem, a hulladékfeldolgozás területén az Alföldi Nyomda Rt. alkalmaz. Élénk érdeklődés kísérte az új WK TNV 12 000 nm3/h teljesítményű utánégetőt és hőcserélőt, amely a hulladékhőből melegvizet állít elő, azt a hálózatba visszajuttatják, és ezzel több melegvizet ad el a nyomda, mint amennyit vásárol. Ez a megoldás példa értékű, hiszen nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdaságosság szempontjából is teljes értékű megoldás.

88

MAGYAR GRAFIKA

A papírhulladék elszívása, a porleválasztás, a bálázás az üzem területén egy jól elkülönülő helyen van megoldva. Az alkalmazott ütközéses porleválasztó hatékony, minden szempontból kielégítő teljesítményt nyújt. Este egy jó hangulatú összejövetel volt a Nagyerdőben, ahova egy nosztalgiavillamossal utaztak a résztvevők. A műsoros, zenés rendezvény minden résztvevő számára emlékezetes élmény marad. A második napi program ismét bővelkedett érdekességekben. A használt nyomdagép vásárlás előnyeiről Dieter Buhl, a DB Industrieberatung GmbH ügyvezető igazgatója tartott előadást. Előadását meggyőző érvekkel támasztotta alá, bizonyítva azt, hogy ez nemcsak kereskedelem. hanem szolgáltatás is. Czibere Krisztina, a Nyomda-Technika Kft. kereskedelmi munkatársa a légnedvesítés fontosságáról és a nyomtatási folyamatoknál az optimális értéket biztosító berendezésekről beszélt. A nyomdaiparban alkalmazott kalorikus és légtechnikai berendezésekről - melyek a Nyomda-Technika Kft. szakmai profilját alkotják dr. Horváth Csaba ügyvezető igazgató tartott ismertetőt. Ezek tervezése és kivitelezése, szerelése nagy tapasztalatot kíván, amit csak speciális ismeretekkel rendelkezők tudnak olyan szinten elvégezni, hogy az a nyomdák számára hasznos berendezés legyen. Az ezt követő két előadást a debreceni egyetem tanárai tartották.

Dr. Dúll Sándor tanszékvezető rendkívül érdekes témát választott: Kockázatelemzés az üzemfenntartásban. F,z a Téma a szimpózium résztvevőit azonnal lekötötte, mert ez a jelen és a közeljövő fontos feladata. Ismert hétköznapi példákon keresztül általánosítható fogalmakkal ismertette meg a résztvevőket. Dr. Fazekas Lajos docens előadása a kenőolaj-vizsgálatról mint a géphibák korai felismerésének eszközéről szólt. Nagy sikert aratolt a jelen cikkünk címében szereplő idézete, amely szerint: „A karbantartás nem pénzbe kerül hanem kifizetődik." A szimpózium záróelőadását dr. Gaál Zoltán

egyetemi tanár tartolta, Tudásmenedzsment a karbantartásban címmel. Előadását a résztvevők rendkívüli figyelemmel követték, nemcsak az előadó élvezetes stílusa miatt, hanem a mai korszerű ismeretanyag karbantartási alkalmazásaként is. A konferenciazárót Faragó István, a Keményfém Kft. ügyvezető igazgatója és Pesti Sándor, a PNYME ügyvezető igazgatója tartották, akik sikeresnek ítélték a jubileumi rendezvényt, és az eddigi gyakorlatnak megfelelő jövő őszi találkozás reményében zárták be a szimpóziumot. Nagy Károly

Könyvkötők Országos Ipartestülete, közgyűlés Szálai Sándor

A címben szereplő ipartestület 1982-ben alakult. Idei közgyűlését október 24-26-án tartotta Zalakaroson, az Art Hotelben. A szervezés Bicsak Miklós munkáját dicséri. /. nap. A közgyűlésen Hotter József— egészségi állapotára való hivatkozással - lemondott elnöki tisztségéről. Elnöknek választották Bodrogi Istvánt. A korábbi vezetőségi tagok közül Tolnai György mondott le egészségügyi okok miatt. Helyére Szabó Szilárd került. Vezetőségi tag maradt Hódiné Fáy Magdolna, Feigl Miklósné, Bicsak Miklós, Bíró Bertold és Tóth György. 2. nap. Horvátországba kirándultunk, Varasdra. Várasd egy vonzó idegenforgalmi úticél, Budapesttől 274, Zágrábtól 77 kilométerre található. A város központjában áll a Városháza, mely 1523 óta napjainkig a város elöljáróságának székhelye. A város nevét először 1181-ben III. Béla király iratai említik. Várasd a templomok és kolostorok városa. 1997-ben püspöki várossá lett. Gyönyörű parkok és sétányok díszítik. Külön élményt nyújt a temető sajátos díszkertjeivel és sétányaival. Varasdon aló. században már működött nyomda. Az alábbiakat írja az 1896-ban megjelent A magyar állam nyomdászat-történelem térképe, melyet Firtinger Károly tervezett és látott el magyarázó szöveggel: „Hoffhalter Rudolffal találkozunk 1574-ben. Később pedig, 1585 tájolt, Manlius Jánossal."

Alkalmunk volt meglátogatni Vladimír Kaniski könyvkötőméster műhelyét. Ez egy hagyományos könyvkötészet. A műhely méltó helyen, a Városháza közelében van. Úgy éreztük magunkat, mintha egy időutazás részesei lennénk. A berendezési tárgyak és gépek ipari remekművek, valóságos élő múzeum. Láttunk itt eredeti Brehmer emberi erővel működő drótfűzőgépet, kézi működtetésű kétszeresen is karos (préselés és vágás is) ívvágó gépet, régi szerszámokat és kisgépeket. Megérkezésünkkor élőmunka folyt, így alkalmunk volt látni a vágógépet, amint éppen présként használták. 3. nap. A Konica cég mutatta be fekete-fehér másológépét, amelyet nagy teljesítményű hálózati nyomtatóként is használhatunk. Tájékoztatást kaptunk a színes nyomatot készítő gépekről is. A szakmai megbeszélésen Bodrogi István mutatta be kézműves munkáit. Tóth György szerint, szükség van arra, hogy minden évben egyszer találkozzunk. Törekednünk kell arra, hogy tartalmas programok szervezésével növelni tudjuk a résztvevők számát. Javasolta szakmai bemutatók szervezését. Szálai Sándor tájékoztatást adott az új iskoláról és a képzési lehetőségekről. A következő évben Esztergomban lesz az ipartestület közgyűlése. MAGYAR GRAFIKA

89

Beszállítói fórum Tatabányán November 14-15-én, a Nyomdaipari Szakosztály szimpóziumán a nyomdaipar beszállítói tartottak előadásokat cégük, illetve az iparág helyzetét, lehetőségeit megvilágítva. Kis- és nagyvállalatok képviselői egyaránt lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

Tatabányán mindössze tíz nyomda működik, ahol a foglalkoztatottak létszáma öt és harmincul ío közötti. Néhány éve meg volt helyben napilapgyártás, ma már Kecskeméten készül a regionális lap. A házigazda, a Mikrolin Coop Rt. és a főként könyvnyomtatásra szakosodott Alfadal-Press Nyomda látta vendégül a résztvevőket a rendezvény második napján.

nalat, mindezek ellenére folyamatosan jó minőség biztosítására vagyunk képesek. A fejlesztés az életben maradásunk záloga, kiemelten fontos számunkra. Előrehaladott fázisban van CtP-lemezünk létrehozására irányuló fejlesztésünk. Ha a Környezetvédelmi Minisztérium támogatását elnyerjük, egy éven belül megvalósítható az új rendszer. A fejlesztésen az MTA-Sztaki-val közösen dolgozunk. Az MTA-Sztaki a CtP-berendezést, a Mikrolin a hozzá való lemezt fogja előállítani. Ennek a fejlesztésnek része a nagyobb fényérzékenységgel bíró Poláris-lemezünk"- nyilatkozta Pefrikné Molnár Anna vezérigazgató. 1998-ban felkészítő nélkül szerezte meg a Mikrolin Rt. az ISO 9002-es minőségbiztosítási tanúsítványt, amit azóta is évről évre sikeresen megújítanak. Oláh Zoltán előadásában a cég történetét, elért eredményeit és új fejlesztéseit ismertette.

Petrikné Molnár Anna elnök-vczcrigazgató a Mikrolin Rt. nevében üdvözli a szimpózium résztvevőit

A Mikrolin Rt. 1957-ben alakult Napsugár Szövetkezet néven, két fröccsöntő kisiparos társulásával. A játékgyártástól a folyamatos fejlesztés és piackutatás eredményeként julottak el a nyomdaiparhoz, 1968-ban kerüli piacra az első hazai gyártású ofszetlemez, s ezt követően 1980-ban kezdődött meg iparszerű méretben a hazai ofszetlemezgyártás. Az induláskor nagy nehézségek árán lehetett csak import nyersanyagokhoz jutni, a technológia pedig kizárólag saját fejlesztésben volt megvalósítható. „Az erős piaci konkurenciaharc rákényszeríti a Mikrolint a folyamatos korszerűsítésre. A technikai színvonal nem közelíti meg a nyugati színvo-

Oiáh Zoltán, Mikrolin Rt. MAGYAR

GRAFIKA

91

Tankó Tamás. Téta Kft.

Pintér József, Graíika Rt.

Szendrei Szabolcs, Heidelberg Magyarország Kft.

Burgcr László. Budapest Papír Kft.

A termékdíj jövőre már sok céget érintő csapásként kerül bevezetésre. Ez a rendelkezés érzékenyen érinti az alkoholos nedvesítést alkalmazókat, Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott előadásában Tankó Tamás a Téta Kft. képviseletében és Pintér József, a Grafika Kereskedelmi Rt. szakembere. Ismertették a nyomtatásnál felhasznált alkohol kiváltására hivatott vízadalckok és mosóanyagok kínálatát. A rendezvény második előadás blokkjában a nyomdaipari anyagellátás helyzetét a kereskedő szemszögéből tekintve öt előadás világította meg. Iparunk szervezett alapanyag-ellátása a félcvszázados jubileumát ünneplő Grafika Rt. nevéhez fűződik. Mára, a változó igényeknek megfelelően, több kereskedőcég is foglalkozik a nyomdaipar alapanyagigényének kiszolgálásával. A nyomdaipar alapanyag-ellátására létrejött kereskedőcégek három fő csoportba oszthatók: megjelentek a gyártók közvetlen képviseletükkel és értékesítési hálózatuk-

kai, áruház jelleggel széles termékpalettát kínáló kereskedések, melyek területi vagy technológiai igények kiszolgálására specializálódtak, és a harmadik legfrissebben megjelent lehetőség a gépszállító által kínált segéd- és kellékanyag-szolgáltatás. Elsőként Májer István, az M. NyomdaellátóPapír Kft. képviseletében ismertette tapasztalatait, „Cégünk a rendszerváltással egyidős. Cégpolitikánk, hogy mindig a felmerülő igényekhez igazodunk, nem mi kívánjuk a piacot alakítani. Bármikor rendelkezésre állunk, szombaton is nyitva tartunk. Kicsit irigylem a nyugatiakat, akik augusztusban el tudnak menni egy egész hónap szabadságra, és nem aggódnak amiatt, ha visszajönnek, lesz-e még munkájuk" - nyilatkozta Májer úr. Kovács Dezső, a Duralilh Kft. ügyvezetője: „Mi se kereskedőnek, se beszállítónak nem tartjuk magunkat, mi partnerei, segítőtársai vagyunk a nyomdáknak. A kis- és közepes, de a nyomdaipar négyötödét kitevő vállalkozások igényeinek kielé-

Májer István, M. Nyomdaellátó-Papír Kft.

Szalontai János, IntergráfKft.

92

MAGVAR GRAFIKA

Kovács Dezső, Duralith Kft.

Haronisz Kosztasz, IntergráfKft.

Frticht Zoltán, Frücht Design Kft

Tremmel Tamás, Brenntag Hungária Kft.

gítésére szakosodtunk. A tíz éve alakult nyomdák vezetői zömében szakemberek, anyagbeszerzők is voltak egy személyben, A vevők igényeihez igazodva alakult ki az a termékstruktúra, ami a kis- és közepes nyomdák anyagigényét azonnal, gyorsan és egyszerűen ellátja." Szendrei Szabolcs a Heidelberg Magyarország Kft. képviseletében ismertette segédanyag-, illetve kiegészítfítcrmék-kínálatukat és új kezdeményezésüket, a gépmesterversenyt, ami rendkívül sok tanulsággal szolgált. A kalibráció fontosságára is felhívta a figyelmet, „.. .hogy ne a folyamat végen, mint a tornasorban a legkisebben, a gépmesteren csattanjon az ostor". A Budapest Papír Kft. képviseletében Burger László a beszállítók lehetőségeiről és kiszolgálta-

tottságáról beszélt. „Magyarország a tatárjárás óta alulfinanszírozott." Előadásában a logisztika és termékfelelősség jelentőségére irányította a figyelmet. Az Intergráf Kft. képviseletében Szalontai János, az Intergráf kereskedelmi vezetője és Haronisz Kosztasz tartott előadást és számolt be az Intergráf cégcsoport tevékenységéről. Analóg és digitális flexónyomóforma-előállítást és kereskedelmi tevékenységüket huszonnyolc fővel produkálják. 2002-ben várható éves bevételük 2,5 milliárd forint. A Dupro Kfl. képviseletében Csinger Krisztina ismertette a cég különböző típusú kétoldalas ragasztóit. A harmadik előadásblokk üde színfoltja volt Frücht Zoltán előadása. A főleg kötészeti kisgépeket, alkatrészeket és hajtogatóberendezéseket gyártó családi vállalkozás vezetője sajátos humorral és kedves iróniával ecsetelte helyzetét. A nyugattól való lemaradásunkat nem a technika, az Ötletek vagy a tudás hiányában látja, nálunk csak most teremtődött meg annak a lehetősége, hogy egy családi vállalkozás apáról fiúra szálljon. A tradíció a legjobb útravaló, ami a következő nemzedékre öröklődhet. A rendezvény záróelőadásában Tremmel Tamás a Brenntag Hungária Kft. nyomdaiparban használatos vegyszereiről és a jövő év elején bevezetésre kerülő termékdíj, illetve a szigorúbb környezetvédelmi szabályok hatásáról, a kínálatukban ezeknek az előírásoknak, illetve megszorításoknak is megfelelő termékekről adott tájékoztatást. EV.

A Révai emeli a tétet A nyomdászatot évek óla sújtó árcsökkenési irányzat - pontosan az Európai Unióhoz való csatlakozás idején - a fejlesztési lehetőségétől fosztja meg az ágazatot. A termelékenyebb módszerek híján középtávon ez sújthatja a megrendelőket is; a ráfordítások nem csökkenthetők minden határon túl, így a vevőket fenyegetheti ez az önköltséget stabilizáló tendencia. A Révai Nyomda Kft. az elmúlt években szembeszegült ezzel az irányzattal: folyamatosan nagy Önköltségcsökkentő fejlesztési lépéseket tett. Igen

termelékeny Kolbus ragasztókötő-gépe, a 32 oldalas CtP (fájlból közvetlenül a lemezre világító) beruházása a nyomdában megrendezett nyílt napokon jó visszhangra talált a szakma előtt. Közben a hét tekercsnyomó gépből a belső tartalékok feltárásával értékes termelékenységnövekedést sikerült kihozni. Részben sikerüli ellensúlyozni a negatív piaci trendeket, de belső tartalékai ezalalt kimerültek, fgy csak a szükség szerű forrásbővítéssel tudja a további hatékonyságnövekedést felvállalni. A közel egy éve tartó előkészítő munka során MAGYAR GRAFIKA

véglegessé vált a nagy bizalmat és jó perspektívát kifejező tulajdonosi döntés: egy KBA 618-as gép dolgozik Óbudán 2003. második negyedévétől. A négy nyomómfí a Révai Nyomda mai - hazánkban eddig is a legnagyobb - tekercsnyomó kapacitásának közel negyven százalékát jelenti! Magyarországon új ez a termelékenység és műszaki szint: a „nagy KBA" csaknem 40 000 fordulatú, negyvennyolc oldalt nyom, akár gerincragasztással, körbevágással készre gyártva is. Optimálisnak tűnik a kereskedelmi nyomtatványok piacán, sőt előnyös a legnépszerűbb, 48 oldalas hetilapok területén is. A hatmillió dolláros fejlesztés nem csupán a nyomógépet jelenti. Perifériái közül a gerincra-

gasztás, a szélvágó sor emelhető ki. Palettázója tovább mérsékeli az emberimunka-igényt. A KBA 618-as telepítése egybeesik a Révai infrastruktúrájának lovábbi javításával: megújul a légkondicionálás, csökkentik a környezetterhelést, mérsékelik a zajszintet. Megújítják, sőt majd' megháromszorozzák az előkészítés képességeit a második, 48 oldalas CtP levilágító telepítésével, amiből szintén ez lesz az első Magyarországon. Üzembe áll tízezer példány óránkénti teljesítménnyel egy új irkafűző gép is. A Révai Nyomda Kft., piacvezető helyzetének megerősítése mellett, azt reméli a beruházástól, hogy e volumennövekedéssel - csökkenő árai mentén is - megközelíti eddigi nyereségességét.

Egy nyomdász élete egyenlő a nyomdaipar történetével A több mint tíz éve működő HunorLito Kft.-t és tevékenységét ma már a legtöbb nyomdában ismerik, hiszen kereskedelmi tevékenysége széles körű: nem csak új és használt nyomdagépekéi forgalmaz - és ha kell, szerel is -. hanem nyomdai alap-és segédanyagokat is. Kizárólagos hazai forgalmazója a Solna íves és tekercsnyomó gépeinek, a MegTec nyomógépekhez szükséges berendezéseinek és emellett Kodak nyomólemezeket és olasz monlírfóliákal, segédanyagokat is árul. Mikor az ősszel meglátogattuk a céget, örömmel fedeztünk fel egy régi ismerőst: Széphegyi Pált, aki a nyár vége óta a cég műszaki igazgatója. Személye éppúgy ismerős a nyomdászok között, mint a cég, ahol fontos feladatot lát el. A hatvankét éves nyomdamérnök az elmúlt évtizedek alatt sok nyomdában, nyomdaipari kereskedelmi cégnél

94

MAGYAR

GRAFIKA

dolgozóit. Nem azért, meri „vándormadár", hanem komoly feladatok várták mindenhol. Ezeket sikeresen teljesítette is. Rendhagyó módon saját magáról beszél a riport során, életéről, munkájáról, de mivel munkája elválaszthatatlan volt - és ma is az - a nyomdaipartól, így egy olyan keresztmetszetet mutat be széphegyi Pál az iparág elmúlt évtizedeiről, ami valóságos történelem. Figyeljük hát, mit mond! - Pályaválasztásom véletlen volt. Érettségi után apám - sok évvel megelőzve Hon Gézát - azt mondta: „nem győzlek tanítani!". Hiába, szegények voltunk, ő pedig rossz káder volt: kisiparos. Ezért azt tanácsolta, tanuljak szakmát. Orvosi műszerész szereltem volna lenni, de csak minden második évben volt felvétel. 1958-ban éppen nem, Egyik ismerősünk nyomdász volt, ő hívott, így lettem, némi protekcióval és jeles érettségivel kéziszedő-tanuló az Akadémiai Nyomdában. Mesteremtől, Varga Józseftől, aki arabot és hébert, meg matematikái szedett, nagyon sokat tanultam, szakmát is, emberséget is. O ösztökélt, hogy tanuljak tovább, így jelentkeztem a moszkvai és a

lipcsei nyomdaipari főiskolára, és jeles felvételivel fel is vettek a moszkvai nyomdamérnüki egyetemre. 1966-ban végeztem, és az egy ösztöndíjért két mérnök jött haza: odakint megházasodtam, és feleségemmel, Tatjánával, aki nyomdaipari gépészmérnök, ma is boldog házasságban élünk. Hazajövetelem után nehezen kezdődött az életünk. Albérletben laktunk négy évig, kis fizetéssel. Két évig gyakornokként végigjártam az Akadémiai Nyomda minden osztályát, míg velem egykorú, volt szakmunkás kollégáim az enyémnek a kétszeresét is megkeresték... 1968-ban kaptam a feladatot, hogy hozzam létre az addig csak magasnyomással működő nyomdában a sokkal gazdaságosabb ofszetnyomtatást. Sok ellendrukkerem volt, élén a volt gépmester műszaki igazgatóval... De azért sikerült. Később műszaki osztályvezető lettem, majd 1972-ben főmérnök. Rögtön szép feladatom lett a zsúfolt belvárosban működő nyomda nagy anyagforgalmából adódó számtalan nehézség megoldása. Ezért zöldmezős beruházásként létre kellett hozni Budapest vonzáskörzetében egy új nyomdaépületet, ahová a nagy példányszámú kiadványok gyártása került. Ez lett Martonvásár, ahová mára a teljes Akadémiai Nyomda kiköltözött. A teljes beruházás irányítása, a földfel töltéstől kezdve az épület átadásáig, a technológiai sorrend kialakítása, a munkások betanításának megszervezése, két elő-hátoldalt nyomó ofszetgép és a terjes kötészeti gépsor felállítása és a termelés elindítása az én feladatom volt. A lassú, nehézkes és rendkívül sok energiát „zabáló" ólomszedés és rnagasnyomás kiváltására minden igyekezetem arra irányult, hogy bevezethessük a fényszedést, annak is minél bonyolultabb formáját, a matematikai képletszedést és a nyelvészeti szövegek szedését is. A szűkmarkú felettes hatóságot, a Magyar Tudományos Akadémiát meggyőzve ez 1978-ban sikerült, Monophoto 400as fényszedő géppel és 400 billentyűs nagy szedőtaszterekkel. Nem volt könnyű a gépszedők megszokásait legyőzve, egy teljesen új gondolkodásmódot kívánó technológiái bevezetni, de ez is sikerült. Az átállás folytatásaként 1982-ben Magyarországon elsőként kezdtünk el alkalmazni lézersugaras, nagyteljesítményű fényszedőgépet. A számítógépes technológia bevezetése kezdete volt eredeti szakmám visszaszorulásának, amely mára teljesen meg is szűnt. Ma már bárki elő tud állítani szedett szöveget egy számítógépen, persze a szakmai követelmények ismerete nélkül. Sajnos, a mai nyomdatermékek színvonalán ez meg is látszik, tisztelet a kivételnek... A (hőskori) számítógépes technológiával való

ismerkedés hozta magával a felismerést, hogy angol nyelvtudás nélkül nehéz megélni, ezért harminckilenc évesen elkezdtem angolul tanulni. Ez 1984-ben nagy segítségemre volt, amikor az angol Monotype szedőgépgyár képviselője megkérdezte, szeretnék-e vele dolgozni. Azonnal igent mondtam, és bár fél éven keresztül három kört is megfutottam, végül sikerült engcdélyczlelnem a dolgot, így lettem az angol cégnél műszaki szakértő, valójában kereskedő. Kilenc éven keresztül volt időm a gyakorlatban megtanulni a gépkereskedői szakmát, minden vevőnek testre szabott, profiljának megfelelően kialakított fényszedő rendszereket adtunk el, főleg a Szovjetunióban, de Jugoszláviában, Csehszlovákiában és itthon is. Ez a munka technológia kialakítását, a gépek fogadásának előkészítését, felszerelését, a személyzet betanítását, a karbantartó mérnökök angliai tanfolyamain angol-orosz tolmácsolást, a nyomdaipari világkiállításokon pedig fárasztó jelenlétet jelentett. Nagyrabecsült főnököm, Bracher úr korai halálával (ötvenhét évesen tüdőrák vitte cl a sok bagó miatt) újabb váltásra kényszerültem, és visszatértem a nyomdaiparba. Egy évig a székesfehérvári Vörösmarty Nyomdában voltam vállalkozási igazgató, majd a Zrínyi Nyomdában lettem mindenes vezérhelyetles. A nagy állami tulajdonú nyomdák egyikeként a Zrínyi is nagyon leszálló ágban volt. ezért a sok kínlódást megunva, 1997-ben elmentem előnyugdíjba. Azóta egyszemélyes bt.-ben nyomdagépek kereskedelmével foglalkozom, szerte a világon közel háromezer gcpkcreskedővel és nyomdával van kapcsolatom. Ez év nyarán régi ismerősöm, Varga Alajos, a HunorLito Kft. tulajdonosa felkért rá, hogy legyek cégének műszaki vezetője. Itt nyomdai szakismeretem mellett idegennyelvtudásomra és kereskedői tapasztalataimra is szükség van. A cég elsősorban nyomógépek, főleg tekercsnyomó gépek kereskedelmével, leszerelésével és üzembe helyezésével foglalkozik, emellett jelentős anyagforgalmat is lebonyolít, főleg montírfól iákkal és nyomólemezekkel, de az alkalmi sürgős gépjavítások is munkánk részét képezik. Befejezésül: úgy ítélem meg, hogy jó döntés volt elfogadnom Varga Alajos ajánlatát. Szerencsés találkozás volt ez - remélem, mindkeltőnk hasznára. Úgy hiszem, hogy tapasztalatommal, nyelvtudásommal, kapcsolataimmal hasznára lehetek a cégnek és bővílhetem a vevőkört. A HunorLito jelene és jövője biztosított, megnyugtató. Ennek jó munkánk a záloga. J. G. MAGYAR

GRAFIKA

A NYOMDÁSZAT TÖRTENETÉBŐL

Miért és mióta van impresszum? Timkó György

A címben feltett kérdésre vagy nagyon röviden nem kellően megokolva, alátámasztva -, vagy hosszabban, de a társadalmi viszonyokba beágyazva lehet válaszolni. Én az utóbbil választottam, mely így is vázlatos. Mi az impresszum (és a vele rokon kolofon), és mi az elsődleges funkciója? Kezdjük az impresszum értelmezésével: az impresszum a nyomtatványt készítő nyomda nevét, telephelyéi (és felelős vezetőjének nevét) tartalmazza. A kolofon a könyv műszaki adatait és az elkészítésében részt vevő felelős vezetők nevét tünteti fel (Nyomdaipari ABC). Időben kicsit visszanyúlva: az 1914. évi XIV. sajtótörvény 5, paragrafusa a következőképpen rendelkezik: „Az ország területén előállított minden sajtóterméken a nyomtatás vagy más többszörösítés helyét és a nyomda vagy a többszörösítő vállalal tulajdonosának, valamint a sajtótermék kiadójának nevét, időszaki lapokon pedig még a felelős szerkesztő nevét is ki kell tenni." A törvény kimondja még, hogy ennek elmulasztását kihágásként büntetik. Mindebből egyértelműen következik, hogy e helyen - akár impresszumról, akár kolofonról beszélünk - a nyomtatvány elkészítéséért felelősök nevét találjuk. Vagyis, ha a hatalom pillanatnyi birtokosának nem tetszik - mivel érdekeit sérti - a kiadvány, lehessen ezért valakit felelősségre vonni.1 Biztosan igaz: amióta nyomtatás létezik, soha nem volt és soha nem is lesz teljes sajtószabadság, csak viszonylagos, már ahol ilyen is van... Mindenhol és mindenkor voltak és vannak tabuk, korlátok, amelyek országonként - és azon belül korszakonként - igen változatosak. (A világháló már nehezebben ellenőrizhető, de a hatalom mindenhol erőfeszítést tesz annak kézben tartásáért. Ha nem sikerül, nem engedélyezi [Irán, bár ez a tiltás fellazulóban vanj, vagy többszörösen korlátozza [Kína], de a hatalom mindenütt keresi a módot, hogyan lehetne a világhálón is bevezetni „az impresszumot", és biztosan sikerülni fog!)

Tehát az impresszum a mindenkori társadalmi rend - vagy még inkább a hatalom - védelmét szolgálja, hogy arra, annak ártó eszmék ne „fertőzhessék" a lakosságot, ne sorakozhassanak fel ellene. Az impresszum öt és fél évszázada a cenzúra kiváló, hatékony eszköze. Mi szülte az impresszumot? A könyvnyomtatás megszületése minden bizonynyal összefügg azzal a szellemi megújhodással, mely egyrészt - elsősorban Észak-Ttáliában, de Franciaországban, Németországban is - a reneszánsszal, másrészt - német, svájci, németalföldi és más országok - vallási megújhodási mozgalmaival hozható ok-okozati kapcsolatba. Hajnal István törtenesz gondolatával: „A reformációt az Alpokon-inneni Európa reneszánszának lehetne nevezni." Vagyis Észak-Itália - és más országok humanista törekvései egybecsengtek a németek - és más államok - vallásmegújító célú törekvéseivel. Európában a felvilágosult elmék, a szellemi elit a középkor minden nyűgétől igyekeztek megszabadulni. Ennek sikere megkövetelte, hogy az új eszmék minél több emberhez eljussanak, melynek szinte kizárólagos eszköze az írás volt. Ez az oka annak, hogy Gutenberg után gomba módra szaporodtak a könyvnyomtató műhelyek szerte Európában, de elsősorban Német- és Franciaországban, Észak-Itáliában és Németalföldön.2 A középkor szellemiségére a bigott vallásosság nyomta rá bélyegét. A római egyház és a világi (állam-)hatalom tökéletesen egybefont. Amikor Eszak-Ttáliában visszanyúllak az ókori görög és római gondolkodókhoz, vagy amikor Lutherek (és mások) a római egyház túlkapásait és eltévelyedéseit ostorozták, azonnal szembekerültek mind az egyházzal, mind a világi hatalmasságokkal, akik a legkíméletlenebb eszközöktől sem riadtak vissza. Ennek legenyhébb - de nagyon biztonságos - formája volt a kötelező impresszum elrendelése. Ezért elmondhatjuk, hogy az impresszum lényegében véve egyidős a könyvnyomtatással. MAGVAR

GRAFIKA

99

Nyomtatta Bkhkn a' Kolóniái Vduarbon

CRACCOBA

Kafmtrovt MÁte CT^fkir 6 Feljege Kottyttipmutáj*.

Niomtatot. Strrykpuiat \, C H Jí Í J T K J f M, L.L f X rfotndeitbt.

ANNO

M.

DC. 'etmoftan Magjdrúlirtes ki tt]*mt*tMt9t

DEBRECEMBE,

TASI

Nyomutattot Komlos Andris aiaL Anno i f 7 f.

GASPAR

BARTFAN, Kt5ar JiUAsdUal) 1639 cfzc.

Nyomtatto^Colofuarat Helrai Gafpárnc Múhciiycbé, t. j. 73. LÓTSEN,

KERESDEN,

N vomutt:BKtwjbK SÁMUEL áicaJ, 1683.

S««*eíi Mihály

. Lxxxir.

NYOMTATOTT PRÁGÁBAN SESSIVÍ) PihUral M,DC.XXII!.

Myo itt tattatot N

M. a xcu

ítjrí^

AMSTELODAMBAN, 16U. eSundübea.

^ca

NTOMTATTAC HANOVUBAN, ADUIQI

í!

X 1 L IMIM

*t. DC xxir.

1

KOLOSVUATT, Nyomt.M.TÓTFAr-usi Kis MIKLÓS

r ^ " * ^.

V«clegybSil"Mlh«jf,,

1 tf 9j.

J

V A R A D O N ,

Kezdettftett nyomcaniaa'veiicddem ílóítiísd'vg IOST/RAT, SZENCI K. AHRAHAM áluL M. D C. I. X /.

Válogatás a 16. cs 17. században J nyomtatott magyar nyelvű könyvek impre ss 7 urnából

100

MAGYAR GRAFIKA

!i

VISOLBAN NTOMTATTATOTT MANTSROVIT BÁLINT H O i c Bódog affonjr Imi DIL IO, nipíin.

ALTAl*

Hogyan jött létre, és mióta van impresszum? Ha a cenzúra történetét vizsgáljuk, egészen 1460ig kell visszamennünk. (Gutenberg 1467. november 23. és 1468. február 24. között halt meg, a pontos időpont nem határozható meg.) 1460-ban találjuk a cenzúra első írott nyomát a kölni egyházmegyében. Nem sokkal később már Mainzban és Strassburgban is feltűnik. Ekkor még nem egyházi-vallási, inkább helyi politikai jellegűek voltak, mellyel kímélni akarták a szomszédos varosok és világi hatalmasságok érzékenységét. Azonban 1517 után - mikor Luther megindította harcát az egyházi túlkapások ellen, az egyház megújhodásáért - már egyértelműen vallási köntösben jelent meg a cenzúra. Viharos gyorsasággal szinte egész Európát elérte a reformáció szelleme. Luther mellett olyan szellemi nagyságok tűntek fel, mint Kálvin vagy Zwingli. Természetesen a római egyház azonnal fellépett ellenük. Nem sokkal Luther előtt, de amikor már érett a reformáció gondolata, 1515-ben X. Leó pápa a püspökök és az inkvizítorok kötelességévé letle, hogy a nyomtatványokat - kinyomtatásuk előtt - gondosan olvassák el, és az egyházellenes részeket töröljék. 1522-ben a német birodalmi gyűlés elrendelte, hogy az egyházi engedély nélküli nyomtatványokat el kel! égetni, a nyomtatókat pedig meg kell büntetni. (Ausztria még ennél is tovább ment: „Az eretnek könyvek nyomtatói és terjesztői vízbe fojtandók, a könyveket pedig cl kell égetni.1') Az 1524-ei birodalmi gyűlés már a halóságok kötelességévé telte a nyomdák megfigyelését és a gyalázkodó nyomtatványok, valamint ábrázolások megsemmisítését. Ezért aztán a nürnbergi Johann Herrgott nyomdászt börtönbüntetésre ítélték, mert - a német Dózsa György - Thomas Münzcr könyvecskéjcl kinyomtalla. Nem okult belőle: egy újabb sajtóvétségéért lefejezték! Az 1529-ei birodalmi gyűlés egész Németország területére elrendelte a cenzúrát. Ugyanitt kimondták, hogy a vallási újításokkal egy nagy, egyetemes zsinat Összehívásáig senkinek sem szabad foglalkoznia, mely ellen Lutherek protestáltak (tiltakoztak), s azóta nevezik az új vallásfelekezetek híveit protestánsoknak. 1530-ban az augusburgi birodalmi gyűlés elrendelte, hogy valamennyi könyvön rajla kell lennie a nyomdász teljes nevének, valamint a nyomtatás helyének. Egy másik birodalmi gyűlés - 1541-ben - el-

rendelte, hogy minden nyomda köteles a kéziratot bemutatni a fölöttes hatóságoknak, és csak jóváhagyása után nyomtathatja ki. Egyben köteles a szerző és a nyomdász nevét, valamint a nyomtatás helyét is feltüntetni, ellenkező esetben a nyomtatástól eltiltják. 1670-ben Habsburg Miksa Magyarországon is elrendelte, hogy minden könyv, röpirat, füzet s bármilyen más nyomtatvány a szerző és a nyomdász nevével, a nyomtatás évszámával legyen ellátva egyben kimondta, hogy nyomdát csak felsőbb engedéllyel lehet létesíteni. A cenzúra nem elégedett meg csak az impresszummal... Ami még történt, már csak finomítás a cenzúra terén: 1564-ben - pápai bullával - létrehozták az indexet, azaz a tiltásra ítélt könyvek jegyzékét. Az 1570. évi német birodalmi gyűlés - miután korábbi rendeleteit kijátszottak - kimondta: „nyomdák ezentúl csak a fejedelmek székhelyein, az egyetemi városokban és a birodalmi városok főbbjeiben tűrhetőek meg. Ami ezen túl van, zugnyomdának tekintendő, s rögtön be kell zárni". Tehát a nyomdák ellenőrzése drasztikusan szigorodott. Ezt Habsburg Rudolf 1584-ben tovább fokozta: kimondta, hogy Magyarországon a könyvnyomtatás királyi szabadalom, és az enélküli nyomdákat azonnal be kell zárni. így aztán megszüntettek huszonhat protestáns nyomdái, s maradt az egyetlen katolikus nyomda, a nagyszombati. Emiatt aztán még 1600-ban is csak tíz nyomda működölt hazánkban. Mikor szigorú a cenzúra? Ha békés és konszolidált a társadalom, a hatalom nem sokat törődik azzal, ha a nyomdák el-elfelejtik rányomatatni az impresszumot a nyomtatványokra, De ha éleződik a társadalmi feszültség, vagy ha diktatórikus az államhatalom formája, már korántsem elnéző. Példaképpen: a Ceausescuérában a kolofont igencsak kibővítették: az ismert gyakorlaton túl - a felelős szerkesztő, az olvasószerkesztő mellett - még a korrektor nevének is ott kellett lennie. Hát így indult útjára a ma is létező impresszum, mely valamilyen formában, de örök életű lesz, hiszen a hatalom mindig hatalom marad, és mindig lesznek olyanok, akik - ilyen vagy olyan okból lázadnak ellene, s gondolataikat, eszméiket valamilyen módon embertársaikkal közölni akarják.

MAGYAR GRAFIKA

101

Epilógusként: Az impresszum tudományos haszna Az eddig elmondottakból - esetleg - arra lehet következtetni, hogy az impresszum kezdeti és kölelező elrendelése és bevezetése csak a hatalom birtokosainak kedvezett, és kedvez ma is. Szó sincs róla! A kultúrtörténettel - és ezen belül kiemelten a könyvtörtcncttcl - foglalkozó tudósoknak felbecsülhetetlen segítséget nyújt az impresszum. Gondoljunk bele, mennyivel vesződségesebb lenne egy 15., 16. vagy 17. századbeli könyv kinyomtatásának - viszonylag pontos meghatározása impresszum nélkül. Vizsgálódás tárgya lenne: - a könyv tartalma, - a könyv szóhasználata,

- a könyvben előforduló betűtípusok, - a betűmetszőre utaló jelek, - a betűket melyik műhelyben és mikor önthették, az öntőmatrica {és emiatti betű) sérülése, - a díszítő elemek és fadúcok más könyvben való előfordulása, - a latinban nem lévő, csak a magyarra jellemző hangok jelölése, - melyik ország melyik városában készülhetett a könyv,3 - milyen a festék összetétele, egyedi jellege, - a papír anyaga és esetleges vízjele, - a könyvkötés módja (stb.). Ilyen és hasonló vizsgálódást tett és tesz fölöslegessé az impresszum! Ma is, ha kezünkbe kerül egy nagyon szép vagy nagyon csúnya, szakszerűtlen könyv, azonnal megnézzük, hogy melyik nyomdában készült. (Életem legszebb könyvét Olaszországban nyomták, mélynyomó eljárással. És a legcsúnyább? Nos, az Magyarországon készüli, a kilencvenes évek első felében. Ekkortájt a kezembe akadt egy feltűnően díszes - csupa arany - borítójú könyv, belül a teljes szöveg középkék színnel nyomva. Ebben lállam olyan páros oldalon levő kimenetoldalt, melynek élén egyetlen árva sor dísztelenkedett. A szemben levő szennycímoldalon a címsor - oldalközépen! Magára valamit is adó nyomda ilyet nem nyom ki, még beküldött filmről sem, ilyen könyvre nem nyomtathatja saját impresszumai!) Tehát az impresszum ma is eligazít: minden nyomtatvány az illető nyomda referenciája is egyben, amely vonzza, vagy ellenkezőleg - taszítja a megrendelőket!

102

MAGYAK

GKAFIKA

Jegyzetek 1 Ennek az 1914. évi sajtótörvénynek hosszan larló és súlyos következményei vollak, melyek ellen a harmincas evekben is hiába küzdöttek a nyomdatulajdonosok. Ugyanis csak írott malaszt volt a sajtótörvényben az, hogy „a sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait", mert ha azok a halalomnak nem tetszettek, súlyos következményekkel jártak - ncincgys/cr a nyomdatulajdonosokal is érintve. Kezdve azzal, hogy csak államilag engedélyezett nyomda működhetett, folytatva azzal, hogy azok kötelesek impresszumul alkalmazni, továbbá kötelesek nyomdakönyvet vezetni, amelybe be kell vezetniük minden nyomdaterméküket: ebben fel kell tüntetni a kiadó - a felelős - nevét, a sajtótermék címét, formátumai, alakját és példányszámát, majd a kinyomtatás után egy példányt be kelleti küldeni a cenzori hivatalnak, egy újabb példányi pedig az erre kijelöli állami hivatalnak. Továbbá: ha a nyomda nem tüntette fel a nyomdatermék kiadójának, felelősének nevel, emiall - mert káros gondolatokat nyomtattak ki — a felelősségre vonás nem maradt el. Ha nem ludlák a megrendelőre áthárítani a következményekel, úgy teljes egészében a nyomdát, a nyomdatulajdonosi terhelte, beleértve az anyagi kártérítést és a bírósági költségeket is. 2 Gutenberg után 1500-ig Európában 25 ezer különféle nyomtatvány jelent meg, mintegy tízmillió példányban, melyben a kisebb nyomtatványok is benne vannak. Az 1500-as évek elején Európa nyugati felén már minden nagyobb városban volt nyomda, csak Németországban mintegy ötszáz, de Észak-Itáliában ennél is löbb: csak Velencében kétszáz nyomda működött. A 16. század elején Németországban nyolcszáz különféle nyomtatvány jelent meg. A nyomtatás iránti igényi jól szemlélteti az, hogy 1534 és 1584 közöli százezer példányban jelent meg Luther nemet nyelvű Rihliája, 3 R cikkben ismertetett okok miatt (is) a 16. század Magyarországán fejletlen volt a nyomdászat, kapacitása lényegesen elmaradt szellemi fejlettségétől é.s könyv nyomtatási igényétől. Ezért nagyon sok magyar könyvet külföldön nyomtattak, de ez nem jelent minden esetben egyben magyar nyelvűt is, mert ekkor latin volt az egyház és a tudomány nyelve. A16. században a következő külföldi városokban készült magyar könyv: Verona, Augsburg, Lipcse. Lyon, Velence, Bázel. Bécs, Hagenau, Nürnberg, Antwerpen, Krakkó. 1539 után sorra megjelentek a magyar városok nyomdái is termékükkel, azonban még a 17. században is sok könyv készült külföldön. A 16. század magyar nyomdavárosai: Brassó. Sárvár-Újszigel, Kolozsvár, Debrecen, Alsóindva. Nagyszombat, Vizsoly, Bártfa. Az első magyar nyelvű könyv Lengyelországban. Krakkóban készült 1533-ban. Komjádi Benedek: Szent Pál levelei volt a címe, s jellemzője - más mellell -, hogy a magyar é hang jelölésére e betíít alkalmaztak, amely a lengyelben igencsak nem az é hangjelölésére használatos. (Arról nem is szólva, hogy a lengyel hangállományban nincs is olyan tiszta é hang, mint a magyarban, ezért nincs is é betűjük.)

Egybeírjam, különírjam? Darnay László

Korábban már volt szó róla, hogy helyesírásunk legnehezebb kérdéscsoportja az, hogy mit írunk egybe és mit külön, és mindezekre hogyan adjuk meg a választ: miért. Egy kis igyekezettel sok hibát elkerülhetünk, ugyanis egyes összetételek helytelen írásánál egyértelműen látszik, ha az illető szán egy-két másodpercet a gondolkodásra, könnyedén megoldhatta volna a problémát. A főneveket többnyire mindenki fölismeri, s így könnyű összeadni két egyszerű főnevet, és lesz belőlük egy. Káros hatással van helyesírásunkra az angol nyelv is. Nemcsak azért, mert erősen terjed az a szokás, hogy a címek és az egyszeri események minden szavának első betűjét naggyal írják, de - hogy a témánknál maradjunk - mintájára gyakran elnagyolva két szóba írnak összetételeket, főleg ha a két tag külön-külön nemcsak egy-két szótagos, hanem kicsit hosszabb. E jelenség különösen a műszaki nyelv területén tapasztalható vállalati vagy termékismertetőkben, hirdetésekben. így láttam leírva: monitoring rendszerek, marketing tevékenység, környezet tudatos cégek, szoftver megoldások, elosztó hálózat, mind azon személyek, .szerviz innováció, szendvics szerkezet, kovácsolt vas darab, vegyes vállalat, hűtőközeg, márkaszerviz hálózat, élettartam növelés, csomagolóanyag felhasználás, hulladék előkészítés, melegvíz tartály, károsanyag kibocsátás, szárazanyag tartalom, hasznos energia felhasználás, gyártmány szabványok, kulcsra kész, rég óta figyeli, jVí/ esik a törődés, nem igen figyelt oda, nem érzi helyén valónak, találka hely és Hong Kong. Az egyszerű összetételeket bátran egybe lehetett volna) írni, még ha sok szótagból is állnak. Monitoringrendszerek, marketingtevékenység, környezettudatos, szoftvermegoldások, elosztóhálózat (az egy szólagú - meg- és el- - igekötő nem befolyásolja a dolgot), mindazon, szervizinnováció, szendvicsszerkezet és így tovább. A kovácsoltvasdarabbal egy kicsit bonyolultabb a helyzet. A kovácsolt szó önmagában jelző, de a kovácsoltvas a fajtajelleg miatt egybeírandó,

és főnévvé válik. A hozzá kapcsolódó darab szintén főnév, és együtt sem több mint hat szótagos a szerkezet. A vegyesvállalat még a korábbi kiadású helyesírási szótárakban külön volt írva. Az 1999-es fehérben már egybeszedték, mintegy fajtajelleget tulajdonítva neki. A hűtőközeg melléknévi igeneves kéttagú összetétel, a márkaszervizhálózat és az élettartam-növelés már hét szótagos háromtagú összetétel, ezért kötőjellel írjuk, nemkülönben a tíz szótagból álló csomagolóanyagfelhasználást. A nyolc szótagú hulladék-előkészítésben a két szótagos elő- igekötőt önálló tagnak tekintjük, így háromtagú összetételnek számít. Már korábban is utaltam a mozgószabályra. Itt is akad egy-két szemléletes példa rá. Ez a szabály többek között azt mondja, hogy ha egy különírt jelzős szerkezethez egy harmadik tag járul, mely vonatkozik az előtte álló két tagra, akkor az első kettő egybekerül, és a szótagszámtól függetlenül kötőjellel kapcsolódik hozzá a harmadik. Ezek alapján az említett példák helyesen: melegvíz-tartály károsanyag-kibocsátás, szárazanyag-tartalom, hasznosenergia-felhasználás (nyilvánvaló, hogy a meleg, a káros, a száraz és a hasznos jelzői önmagában külön kell írnunk a jelzett szótól). A kulcsrakész, régóta, jólesik, nemigen, helyénvaló szavakat jelentésmódosulás miatt írjuk egybe. A találkahelyben jelöletlen birtokviszony rejlik, ti. a találkának a helye és a Hongkong is (a magyar helyesírás szerint) egyszerűen egybeírandó, Az i képzős melléknéves alakjában sincs kötőjel: hongkongi. A másik oldala az egybeírási-különírási problémának az, amikor az egyszerű összetételek közé fölöslegesen lesznek kötőjelet, vagy éppen nem egybe való szavakat egybeírnak, néha kötőjellel, úgy nagy baj nem lehet alapon. Ezeket jegyeztem fel az utóbbi időben: auditor-képzés, növény-átalakító eljárás, energia-felhasználás, komputervezérelt, vállalkozás-fejlesztési, katasztrófa-terv, web-lapok, házhozszállítás, nyitvatartás (ezekkel nagyon gyakran találkozhatunk), továbbá rendó'rMAGYAR GRAFIKA

105

százados, németnyelvű, magyarnyelvű (ez a kettő igazán nagy pongyolaság), egyidőben, belsőégésű motor, ki-berakodás, nagytisztaságú, lapostetős ház, a kezeléssel együttjáró, sokhelyütt, szóbajöhető, szintentartani, teljeskörű, széleskörű (ritkaságszámba megy, ha helyesen írják), rövidtávú, hosszútava, aprókockás ing, nagylyukú reszelő, fejeskáposzta, legújabbkori, fiúutód. A tévéhíradó feliratai között is ilyen szomorúságokat lehet néha látni: lépfene-pánik, hathónapos szolgálat, New York-ban, Nagy Britannia, Fidesz választmány és FIDESZ, könyvtár-avató, Phare igazgató stb. Tehát kötőjel nélkül kell egybeírni a következő és ilyesfajta szavakat: auditorképzés (még ha kissé szokatlan, alkalmi jellegű is), növény átalakító, energiafelhasználás (akkor is, ha viszonylag hosszúak és egy szótagú igekötő is van bennük), komputervezérelt, vállalkozásfejlesztési (összetett főnévből képzett melléknév, akkor is egybe, ha nyolc szótag van benne, mert csak két alkotótagból áll), katasztrófaterv, weblapok. Viszont különírjuk a házhoz szállítást, nyitva

tartási (hiába fejez ki egy fogalmai a szerkezet, az első szóhoz rag vagy képző járul; sokan azt mondják, egy főnévi fogalom, hát egybeírjuk), de nyitvatartási idő, továbbá a rendőr századost és rendőr alezredesi, de rendőr parancsnok, rendőrkapitány (az első kettő jelzős főnév, a hátsó kettő jelöletlen birtokviszonyos főnév: a rendőrök parancsnoka, kapitánya). A német nyelvű, egy időben, belső égésű motor sem írandó egybe. A ki-be rakodéisban ellentétes igekötő van, de ki-kijár, he-henéz. A tovább sorolt példák is különírva helyesek: nagy tisztaságú, lapos tetős, együtt járó, sok helyütt, szóba jöhető, szinten tartani és szinten tartás, teljes körű, széles körű (de két képzővel már teljeskörűen, széleskörűen), rövid távú, apró kockás, nagy lyukú, fejes káposzta, legújabb kori, fiú utód. A Híradó példái pedig így helyesek: lépfenepánik, hat hónapos, New Yorkban (de New York-i), Nagy-Britannia, Fidesz-választmány (a Fidesz szóössze vonás, az összevont szavaknak nem csak az első betűje szerepel benne), könyvtáravató, PHARE-igazgató (betűszó).

Gutenberg Magyarországon Persovits József

Hazánkban a könyvnyomtatás és a grafikai művészetek egyéb ágairól már a 17. és a 18. században megjelentek ismeretterjesztő munkák, de az igazi fellendülés csak a 19. század folyamán következett be. Külföldön akkor már jelentősnek mondható szakirodalom segítette a sajtó és a könyvnyomtatás területén dolgozókat. E hiánypótló úton nálunk az első lépéseket egy méltatlanul elfeledett egri nyomdász tette meg, aki az első magyar nyelvű nyomdász szakfolyóirat kiadásával beírta nevét a sajtótörténet könyvébe. A nyomdász-kiadó Tóth István könyvnyomtató Pesten született 1832. november 4-én. Tizennégy éves korában a Trattner-Károlyi Nyomdába állt szedőinasnak. 1848—

106

MAGYAR GRAFIKA

1849-ben a szabadságharc honvédje volt, majd a fegyverletétel után hoszszabb ideig Olmützben dolgozott. Később Egerbe került, ahol 1860. január 23-án az érseki líceumi könyv- és kőnyomda technikai igazgatásával bízták meg. Itt indította 1866. január l-jén Gutenberg címmel az első magyar nyelvű nyomdászszaklapot. A lapalapító több hazai újság és külföldi szakfolyóirat állandó levelezője volt. Tapasztalatokkal felvértezve kezdett a Gutenberg kiadásához, mivel előtte 1862-1865 között, kiadó-szerkesztő-nyomdász minőségében készítette a Székesfehérvári Borász-Csarnok c. folyóiratot. Később 1897-ben bete-

geskedése miatt a nyomda igazgatásától visszalépett, és ekkor 10 000 koronás alapítványt tett az érseki líceumi nyomdában dolgozó szedők és nyomtatók javára. Hetvenöt éves korában, 1907-ben hunyl el.

Új lap születik A Gutenberg c. nyomdász folyóirat, indítását 1865. október 15-én egy négyoldalas mutatványszám közreadása előzte meg. Az ezt követő 1866-1867. esztendőkben pedig negyvennyolc száma jelent meg, összesen 204 oldalon. Fejlécén A NYOMDÁSZAT S A VKLH ROKON SZAKMÁK KÖZLÖNYE felirat szerepelt. Havonta kétszer, l-jén és 15-én került ki a nyomdából. Példányszámáról nincs információ. A Nyomdászüti irodalmi és érdekeink úttörője felirata is hirdette, hogy kiadója elsősorban milyen célból bocsátotta útjára a lapot: nyomdászok irodalmi jellegű műveit közölte, sajtótörténeti és nyomdatörténeti cikkeket, betűtörténeti tanulmányokat, könyvészeti szemléket, verseket és más hasonló jellegű írásokat jelentetett meg, valamint önképző egyleti híreket tett közzé. Olvasótábora főleg nyomdászokból verbuválódott, de másokhoz is szólt, amint ez következtethető az egyes cikkszerzők megnyilatkozásából. A terjesztés előfizetés útján, postán történt. A lap alakja A4-es, az egyes számok terjedelme néhány kivételtől eltekintve - négy oldal volt. Tipográfiája világos, egyszerű. Tördelése kéthasábos, a hasábok között behúzott finomléniával. Az oldalszám fejben, középen található. A rovatok és a cikkek közé rövid, középre zárt elválasztó lénia került. A sorszélesség 21 ciceró, ennek megfelelően a szövegbehúzás 2 kvirt. A hasábok magassága 57 ciceró. A szövegbetűt 10 pontos antikvából, a címeket 12 pontos félkövérből, a jegyzeteket pedig általában 8 pontos fokozatból szedték. A szöveg közbeni kiemelés kurrens kurzívból és az antikva ritkításával készült. Nyomtatása egy színnel, kissé simított papírra történt. A rovatok A lap szerkezete egymástól jól elkülöníthető állandó rovatokra épült, úgymint SZEMLE, HASZNAVEHETŐK, A SAJTÓHIBÁKRÓL, VEGYESEK, SZERKESZTŐT ÜZENETEK. Ezek alkotiák a lap gerincét. A SZEMLE rovat csak az 1866-os év végétől indult, addig „Önképző egyleti kör" címmel közölték a szervezeti élettel kapcsolatos eseményeket,

híreket. Az 1867. évi 4. számban például az a hír jelent meg, hogy február 10-én a pest-budai nyomdászfőnökök testülete gyűlést tartott Emich Gusztáv elnökletével. Ilt elhangzott, kívánatos lenne, hogy az Összejövetelek legalább negyedévenként ismétlődjenek, mert az általános érdekek kölcsönös előmozdítása és a visszaélések megakadályozása fontos mindenki számára. A cikkíró javasolja, hogy csak ez a testület vehessen fel a jövőben tanoncokat, emellett tartsa kézben a segéddé avatási is, valamint a nyomdászok vizsgáztatását és az engedélyek kiadását. „így aztán hazánkban is szebb jövőnek nézne elé művészelünk; de míg - mint jelenleg - kontárok káros versenye mellett kell egyes műintézeteinknek küzdeni, míg e gaz teljesen ki nem irtatik magyar nyomdászatunk kertjéből, addig alig gondolhatunk művészetünk általános felvirágoztatására." A sajtóval és a nyomdával kapcsolatos lényeges politikai események fellelhetők a lapban. Az 1867. évi 5. számban olvasható, hogy „A magyar alkotmány tényleg helyreállíttatott, a magyar felelős minisztérium kineveztetetl! A sajtó is újjászületése ünnepéi üli az alkotmány helyreállításával." Több megjelenésen keresztül folytatásokban közölte a rovat az 1848. évi sajtótörvényt és lebontását. Ennek alcíme önmagáért beszél: Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosításával ideiglenesen rendelteinek (I. fejezet: Sajtó vétség ékről 1-16. §, II. fejezet: A bírói eljárásról 17-29. §, III. fejezet: Az időszaki lapokról 3 0 ^ 8 . §). Az 1848. évi sajtótörvény közlésére bizonyára az i 867. évi kiegyezés révén került sor. A HASZNAVEHETŐK rovatban olyan eljárások (technológiák) leírása jelent meg, amely a nyomdák napi munkáját segítette. Ilyen volt a fametszettel kapcsolatos cikksorozat, melyben az eszközöket, szerszámokai képekkel is illusztrálták. Ehhez kapcsolódott a plakátbetűk metszése vagy a pecsétvésés és bélyegmetszés cikkek. Leírást közöltek a domborforma kiöntésről, a cifrákról, bemutatva az utánzás, nyomathamisítás megnehezítésének egy módját. Példaként közzétette a „tárgynyomat" készítést, amikor is ólomba préselték a dohány- vagy cserfalevelet, és azok nyomatképével együtt készítették a nyomtatványt. E rovatban adták közre a víznyomat (ma úgy mondjuk vízjel) technológiai leírását is, és az akkoriban újdonságnak számító kemilypia nyomólemez gyártási eljárást. A SAJTÓHIBÁKRÓL rovatban helyesírási példákkal tűzdelt írások jelenlek meg. Az egyik szerző így vélekedett a sajtóhibákról: „...azokat ama szelíd kis ördögök közé számítom, kik velünk MAGVAR GRAFIKA

107

rí i rriipVin^Pí' S ITOKWSiiT S t VEtJ

többnyire csak ingerkednek, s néha-néha ingerkedésüket nagyon is túlhajtják; úgy, hogy végre megbosszankodunk." A magyar szedésről című dolgozat több lapszámon keresztül foglalkozott a helyesírással, rávilágítva a helyesírás (pontosabban helyes szedés) és a korrektúrául vasas fontosságára. Példaként említi, hogy a korabeli szedési szabályok szerint „A pont bárhol is forduljon elő, mindig a szóhoz ragasztatik, utána pedig valamivel több tér hagyatik, mint a többi szavak közölt van." (Azóta úgy változott a szabály, hogy szóközökkel azonos beosztás kerül a mondat végi pont után is.) A VEGYESEK rovat talán a legszínesebb az összes közül. Itt adtak hírt a nyomdaiparral kapcsolatos újításokról, kísérletekről, eredményekről, de itt közölték a külhoni nyomdákban történt eseményeket is. Sok hír jelent meg Németország, Anglia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Allamok nyomdaiparáról. Néhány szemelvény a kél évfolyamból: - Párizsban nyolc nyomdászegylet van, melyek feladata tagjait képezni és segélyezni! - nálunk az egy önképző egylet is nehezen virul!... - Az utóbbi két hónapban Amerikában a papiros ára jóval alább szállt, nálunk pedig feljebb ment!... -Az elmúlt évben Iowában két gyors szedő fogadást tett, aminek az eredménye az lőn, hogy mindketten 4000 „n"-t szednek borgiszból egy óra alatt! -Ez is a ritkaságok közé tartozik.

108

MAGVAK

GRAFIKA

- A nemrég amerikai találmányként felmerüli gumi (kaucsuk) betűk - tulajdonképpen angol találmány -, melyet az illetők a párizsi világkiállításon fognak a nyomdászvilágnak bemutatni. - A múlt évben (1866) az angol Times 50 000 fontsterling tiszta jövedelmet hozott kiadóinak! - Egy amerikai lap jelenti, hogy egyik belŰszedóje 9 óra és 30 perc alatt 16 000 betűt szedett ki. - A „Gazette de Francé", a legrégebbi francia hírlap, 236. évfolyamában van. - Emich Gusztáv a párizsi világkiállításra küldött remek küllemű „Codex pictus Vindobonensis" című művéért ezüstérmet, Poczner L. könyvkötő munkáiért szintén ezüstérmei, albumaiért pedig bronzérmet nyert. - Észak-Amerikában jelenleg kb. négyezer hírlap (majdnem négyszer annyi, mint Angliában) jelenik meg, s ezek nem csekély része Philadelphiában készül, kb. százötven nyomdában. - Mint ritkaságot említjük, miszerint Dupont P. párizsi nyomdász, a nagy világkiállításon hal női szedőt, a szekrényeknél dolgozva állíttatott ki!... Erre elmondhatjuk, hogy haladunk. A SZERKESZTŐI ÜZENETEK a lap utolsó kolumnájának végére került. Ez a rovat a folyóirat munkatársaival, szerzőivel történő kapcsolattartást szolgálta, itt kérte fel a szerkesztő a közreműködőket, hogy tevékenységükkel segítsék a lap munkáját. Például az 1867. évi 11. számba a következő üzenetek kerültek: Pestre: S. P. Kérem a kézirat folytatását, remélem, hogy nem fogod kezedet a szerkesztői kilincsről levenni!... - Taszár: Gy. B. Köszönöm, várva vártam, kérem a folytatást is. - Veszprém: Csatáry lantja pihen - szabad tudni, miért? A lapszerkesztő Tóth István jelentős „külsős" hálózatot épített ki a kél év folyamán, a folyóirat hatvanöt szerzőtől közölt írásokat. Szólni kell a LEVELEZÉS rovatról, ahol az olvasói levelek jelentek meg. Kitűnik, hogy már az induláskor kedvező fogadtatásban részesült a lap. Szőlőssy Mihály Szegedről írta a következőket 1866. januárban: „Az első hang, mii e lapok hasábjain hallok, az öröm, a lelkesülés hangja, azon örömé, hogy végre megnyílt a tér, melyben egyesülhetünk szellemileg művészetünk emelésére, s érdekeink s anyagi helyzetünk jobbításának előmozdítására." E rovatba kerültek a megjelent írásokhoz való hozzászólások is. Egy érdekes indítvány címmel adta közre a szerkesztő Inireh Sándor nyomdász levelét, amely Marosvásárhelyről érkezett 1867 áprilisában: „T. Szerkesztő barátom! Közlöm a rég ígért cikket. Hogy késtem, annak egyszerű oka az, hogy bíz én

- mint talán legfiatalabb nyomdafőnök - egy kissé restelltem oly tárgyhoz szólni, melyet nálamnál tekintélyesebb fővárosi nyomdafőnök urak talán rég kivihettek volna, értem a nyomdászat helyzetének javítását..." De érkezett olyan levél is, amelynek írója kérte a szerkesztőt, hogy közölje a Magyar Nyomdász Segélyegylet Alapszabályát megvitatás céljából, hozzátéve, hogy a közzétételért pénzt küld a lapnak, továbbá tájékoztatta a szerkesztőt, hogy a közölt anyagból 2500 példányt kinyomat, Erdélybe szétkiild, kérve az ottaniak pártolását. Az ÜZLETI HÍREK rovatba főleg álláshirdetések kerültek: - A veszprémi könyvnyomdában két magyar szedő kaphat állandó alkalmazást, mégpedig rögtön! - Debrecenben a városi nyomdába egy vagy két jó magyar szedő felvétetik, útipénz megtérítése mellett. - Egy vidéki, élénk forgalmú városban nyomdaügyvezető kerestetik, kinek a magyar és német nyelvet kell bírnia. - Máramaros-Szigeten ifj. Hollósy S. nyomdájában egy magyar szedő október l-től alkalmazást nyerhet, havi fizetése 35 frt., állása egy évre biztosított. - Vállalkozók szíveskedjenek hozzánk fordulni, mi készséggel adunk útbaigazítást! Időnként HIRDETMÉNYEK közlésére is vállalkozott a kiadó. Az előfizetők hirdetéseit díjmentesen tette közzé a lap. Például: „A sárospataki főiskola nyomdája - lakóházzal együtt - az 1867. év július első napjától kezdődő hal évre bérbe adatik. Az árverés június 23-án lesz Sárospatakon, a főiskola épületében. Az árverési föltételek az igazgatóságnál megtekinthetők. Sárospatak, május 25-én 1867. A főiskolai igazgatóság." Az elhunyt nyomdászok neve és a nekrológok is a HIRDETMÉNYEK közé kerültek. Ismeretterjesztés, irodalom Nyomdászattörléneti tanulmányokat közölt a folyóirat Prohászka Ferenc, Solymossy Pál, Szabó József szakírók tollából. Például A könyvnyomdászat Ősforrása című cikksorozat a 15. századtól, a könyvnyomtatás feltalálásától vezette a nyomdászat és a stílusok kapcsolatát, alakulását. A Könyvnyomdászat a jelen korban c. ismeretterjesztő sorozat pedig a 19. századi nyomdák felszereltségét, technológiáját és technikáját mutatta be (kilövésiszabályok, az ólomszedés rámába zárása, ennek eszközei, a korrigálás, a König-féle gyorssajtó stb.). Híresebb nyomdászok életrajza is megjelent

időnként a lap hasábjain (Franklin Benjámin, Trattner János, Szilárdy Károly) - az írás kordokumentum a 19. század második feléből. A folyóirat hírt közölt a korabeli magyarországi nyomdák számáról, bemutatott egy-egy nyomdát, annak kiadványait, személyzetét, felszerelését. Ezekből az írásokból az olvasó elé rajzolódik a 19. századi, néhány emberrel működő kisnyomda képe ugyanúgy, mint a több száz fős nagyüzemé. Cikkek jelentek meg külföldi nyomdákról is és az ottani szokásokról. A lap közreadta Az angol könyvnyomtatók tízparancsolatát. Érdekességként említhető: az első parancsolat úgy kezdődik, hogy „A műtermekben dohányozni tilos!", a második „Ne jöjj későn!", a harmadik pedig „Soha se képzeld magadnak, hogy szabad időd felett tetszésed szerint rendelkezhetel!" A versek képviselték a szépirodalmat. A két évfolyamban huszonhárom költemény jelent meg. Témájuk többnyire a nyomdászattal és a sajtóval kapcsolatos, mint pl. az 1867. 10. számban közölt Gyulai Béla: Mi ad örök emléket? c. vers. A föld még nem állított az emberi énnek /Büszke hír- és dicsőség-csarnokot, /Mert nincs márvány-oszlop, mely ellenállna vésznek: / Csak az mit létre Gutenberg hozott, / Csak a sajtó állíthat e mennyei résznek. / Örökké tartó csillag templomot. A humor is telten érhető a lapban. Szerény tanács címmel jelent meg a következő írás: Főnöknek: valamely munka elkészítése soha hétfőre meg nem ígérendő. Ügyvezetőnek: szemet hunyni, ha hétfőn körútját veszi a nyomdában. Szedőnek: szombatonként az ügyvezetőnek megemlítendő, hogy hétfőn alkalmasint „fontos" ügyei végett késik. Nyomónak: vízivástól tartózkodjék nagyszámú ívek kinyomása után. Hány hurut vagy tüdőgyulladás lett ennek már következménye! A Gutenberg utolsó száma 1867. december 15én került ki a nyomdából. Ezt megelőzően a következő szerkesztői nyilatkozat jelent meg; Judomásomrajutott, hogy Pesten az Önképző egylet köréből új szakközlöny indul meg, minél fogva a Gutenberget ez év végével megszüntetem. Alkalmat veszek ezúttal, hogy lapom T. olvasói szíves pártolását s lelkes munkatársaim buzgó önzetJen fáradozását megköszönöm: az új vállalatot pedig, amely tekintve a fővárosban csoportosult szellemi és technikai erőt, szép reményekre jogosít, szíves pártolásukba ajánlom." * A fentebb említeti „új vállalat" Typographia címmel később valóban elindult, de ez már egy másik történet. MAGYAR GRAFIKA

109

A könyvkiadás, -gyártás és -értékesítés új lehetőségei Kelemen Eörs

A jelenlegi gyakorlat szerinti könyvkiadási és -értékesítési rendszerben a kis könyvkiadók teljes mértékben kiszolgáltatottak a terjesztőknek, illetve az állami támogatás mértékének, az esetleges szponzoroknak. Forgótőkehiánnyal küzdenek a nagy kiadók is, maximum annyi előnnyel rendelkeznek, hogy velünk - nyomdákkal és előkészítőstúdiókkal - tudják forgótőkéjüket részben finanszíroztatni. A terjesztők viszont teljes egészében a kiadókra hárítják az anyagi rizikót. A kiadott könyvcímek folyamatosan gyarapodnak, míg a példányszám csökken. A könyvek ára viszont no, mely a példányszámmal természetszerűleg fordítottan arányos. Ugyanakkor a szellemi munka értéke is szerencsére emelkedik. Sajnos az értékesítés, terjesztés költsége most már közelíti az összes többi költséget. A nyomdai költség már csak töredéke az eladási árnak. A Pytheas Kiadó és Nyomda a számára járhatatlan út helyett új ösvényt tapos.

Mi kell egy kiadó működéséhez? A kiadó profiljának megfelelő szakmai vezetés. Szakmai háttér a könyvtervezéstől a gyártás legapróbb részletekbe menő levezetéséig. Nyomdai előkészítés, nyomdai és kötészeti kapacitás. Marketing. A könyv előállításához az alábbi eszközök állnak rendelkezésünkre (természetesen más kiadók, megrendelők számára is): - Könyvdigitalizáló rendszer. Reprintek digitalizálására. - DTP stúdió. Nyomdai előkészítés filmig vagy digitális nyomtatáshoz. - Digitális nyomda. (PXP Rt.) Az egyedi, kis példányszámú könyvek előállításához. - Ofszetnyomda. Megbízható ofszetnyomdai kapacitás. - Kötészet. Kis példányszámra kifejlesztett keménytáblás kötészet. (Kialakítás alatt: PXP Rt.) Az új tevékenység bevezetésének indokai - A könyvdigitalizáló rendszer működtetése. - A reprint kiadás általában mentes a szerzői honorárium terhétől. - A szakmai és technikai háttér biztosítja a leggazdaságosabb kivitelt. - Minimális forgótőke-lekötéssel működik. - Egy UJ marketingszemlélet kipróbálása és bevezetése.

D A L A S S M

BÁLINTNAK, cncs tgynettóny VKM

A kiadói terv

-íí* immár, f2..0«)tan vár,

Balassi címoldal

A corvinák digitalizálásával és az elmúlt fél év tapasztalataival gazdagodva nagy gyakorlatot szereztünk a könyvdigitalizálás területén, és igyekszünk szabad digitalizáló kapacitásunkat kihasználni. A Győri Egyházmegyei Könyvtárral kötött kölcsönösen előnyös szerződésünk alapján már több értékes könyvet digitalizáltunk, és ezek különböző fázisban már nyomtatásra várnak, illetve a bemutató példányok készülnek. A reprodukálandó könyveket a könyvtár vezetőjével közösen válogatMAGYAR

GRAFIKA

113

Hóráskönyv nyomdajegy

Tárolókapacitás és munkaerő kérdése, hogy hány könyvet tudunk havonta digitalizálni és előkészíteni. Terveink szerint évente mintegy tíztizenkét könyvet kívánunk megjelentelni, de valószínűleg ennél sokkal többet fogunk digitalizálni kiadónk részére, mert néhány műről feldolgozás közben derül ki, hogy nem gazdaságos megjelentetni, vagy egyéb okok miatt csak archiváljuk. Kiadói tervünk másik ága egy különleges művészkönyv-kategória, mely régi japán hagyományt idéző kivitelben jelenleg két tekercskönyv formájában jelenik meg: Banga Ferenc-Esterházy Péter, valamint Banga Ferenc-Party Nagy Lajos graflkaés szövegkompozíciójából megvalósítva. A kiadás célja

juk részben a könyvtár, részben a saját szempontjaink szerint. így néhány hónap leforgása alalt már egy tucat könyvet digitalizáltunk, többek között: Párizsi hóráskönyv Ortelius: Cronologia oder Hislorisehe... Balassi Bálint istenes énekei Zsámboky János: Emblemata... Michaelis de Ungaria: Sermones... Székely István: Chronica ez világnak jeles dolgairól... Missale Zagrabiensis... Jaschik rajzos oldal

114

MAGYAR GRAFIKA

Meglévő eszközeink kellő kihasználása, kulturális örökségünk mentése és szélesebb körű megismertetése, a könyv mint értékes műtárgy fogalmának újbóli felidézése. Távlati gazdasági cél egy olyan értéktartó tevékenység, mely alacsony beruházást, kevés forgótőkét igényel, és néhány év ulán már szinte magától működő rendszerré válik. Lesznek olyan könyvek is, melyek csak tartalmukban érdekesek, adatbázis jellegűek. Ezeket valószínűleg csak digitális médián fogjuk kiadni. A művészkönyvekkel a könyv műtárgy fogalmát szeretnénk tovább fokozni, és egy új művészi sokszorosítás, a digitális xerográfia fogalmát bevezetni. A könyvek kivitele Könyveinket digitális nyomtatással készítjük, a néhány műszaki és a kötelespéldányok kivételével, csak a konkrét megrendelések alapján. Fekete-fehér és a színes digitális technikánk jól reprodukálja az ősnyomtatványokai, régi kézírásokat, metszeteket. Különösen szépen adja vissza négy színből a pergamenutánzatot és az aranyozásokat, A digitalizálás utáni képfeldolgozás nagymértékben automatizálható, hiszen nagy mennyiségű és azonos jellegű eredeti (könyvoldalak) feldolgozásáról van sző. Az erre kifejlesztett Book Restorer program a munkák 90 százalékát néhány leszt ulán elvégzi, és marad néhány egyedi oldalkorrekció. A legidőigényesebb művelet az ellenőrzés, hogy minden oldal meglegyen helyes sorrendben. Ezt követően készülhetnek az első próbanyomatok. Először csak néhány oldalról, majd a teljes terjedelemről, majd ellenőrzés és javítás után már a kiválasztott papírra két példányban. Ezzel párhu-

Marketing

Ortclius metszet

zamosan van még jó néhány szerkesztési, tervezési feladat. Külön figyelmet érdemel a megfelelő kötésmód kiválasztása. Igyekszünk az eredeti kiadás kötéstechnikáját választani, ami nem egyszerű feladat, főként, hogy már kevesen ismerik, és még kevesebben gyakorolják. Szűes Károly könyvkötőmester javaslatára Jaschik Álmos: Könyvkötőmesterség c. könyvét tanulmányozzuk, melyben a szerző mindent leírt, amit erről tudni érdemes. A régi kapcsokat egy ötvösmester segítségével alkotjuk újra. Kétváltozatú kivitelt tervezünk. Egy „drágábbal" és egy „mégdrágábbat", mely utóbbit exkluzív ajándéknak, gyűjtőknek szánjuk. (Ötvösmunkával, tokban stb.) Készülnek egyszerű kivitelű reprintek is, melyek inkább csak tartalmuk miatt érdekesek, ilyenek például: Jaschik Álmos: Könyvkötő mesterség Laszgalnner Oszkár; Gyakorlati perspektíva Lippay János: Gyümölcsös kert Cvittinger Dávid: Specimen hungariae líteratea...

•

CHRÖxNi-

CA EZ YÍLAGNAC

H/r.KM- ESTVAÍü GRACCOEA • • • ••"

'

*

1 ^

^

W

*"*

-ti •

-

Ez világ jeles dolgairól

Egy viszonylag szűk érdeklődési kört célzunk meg, de sokféleséggel, érdekes tartalommal és ritkaságokkal. A könyvet, mint értékes ajándékot, mint ritka tartalmat, mint féltve őrzött gyűjteményi darabot szeretnénk értékesíteni. Erre a célra a szokásos könyvesbolti eladási szisztémát nem tartom járhatónak, mert - a tömegköny vek árához képest drága, - a terjesztői árrést nem viseli el a végső ár, - a bizományosi árusítás nagy tőkebefektetést igényel. Az eladás számítógépes, internetes nemzetközi vevőhálózat kiépítésen fog alapulni, az alábbi elemekből felépítve: - kalkulációs rendszer, - vevőnyilvántartás, - számlázási rendszer, - archiválási rendszer, - honlap. A kalkulációs rendszer segít a gazdaságossági számítások elkészítésében. A megtérülési pontot száz példányra számoljuk. A számozott példányok 1-99-ig tartanak. Ezek árai nem térnek el az e fölötti példányokétól. Az első kilencvenkilenc vevő így egy gyűjtési szempontból magasabb érteket kap, mely remélhetőleg meggyorsítja a megtérülést. Vevőnyilvántartásunk alapján minden könyvről tudni fogjuk, hogy ki vagy melyik intézmény vásárolta, így egyre célirányosabban tudunk majd ajánlatokat küldeni. Egy kiemelt érdeklődési körű csoport a nemzetközi tudományos intézmények, könyvtárak, kik gyűjteményük kiegészítésére remélhetőleg kívánnak majd áldozni. A másik célcsoport a magán- és céges ajándékozás köre. Szerintem, újdonság lesz az elcsépelt drága jópofaságok, a drága italok, a használhatatlan csecsebecsék dömpingje helyett igazi kulturális és művészi értékű könyvritkaságot és egyben mutogatható műtárgyat ajándékozni. Sajnos a vevőkhöz eljutni nem elég egy jól megtervezett honlappal, ezt kísérni kell más célzott reklámeszközökkel, katalógussal, DM levelekkel, sajtóhirdetésekkel. Nagyon fontos még az archiválás biztonságos és jól visszakereshető módja. Egy digitális könyvtárjön létre, melyben a könyvek részleteibe menő keresésnek a lehetőségét kell biztosítani. Hogy mikor lesz eredmény? A gazdaságit nem tudom, de egy halom értékes mű digitalizálása már mindenképp eredmény. MAGYAR

GRAFIKA

115

Tovább fejlődött a Michael Huber Hungária Kft.

1765-ben alapította nyomdaleslékgyárát Michael Huber Münchenben. Azóta is az ő nevét viseli a vállalat, amely az eltelt 237 év alatt világcéggé nőtte ki magát: 2000-ben 1800 dolgozóval 780 millió DEM volt az árbevétele. Az ugyancsak németországi Cellében 1817-ben alakult Hofmann Steinberg cég később beolvadt a Huber vállalatba, ezzel elkezdődött a terjeszkedés. Ma Európa-szerte közel harminc leányvállalata működik, az USA-ban és Kanadában gyáregysége van, világszerte kétszáz képviseleti iroda tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel. A leányvállalatok közül az egyik a Michael Huber Hungária Kft., amely közel hét éve tevékenykedik Magyarországon Mile Gábor ügyvezető igazgató vezetésével, akitől beszélgetésünk során az alábbiakat tudtuk meg. - Mozgalmas, eseménydús esztendő van mögöttünk. Ez egyrészt vonatkozik a szinle naponként változó ipari környezetre, ugyanakkor a házon belüli feladatok megoldására is, amelyekre éppen azért van szükség, hogy a változó piacot megfelelő minőségben tudjuk kiszolgálni. Éppen ezért jelentősen erősítettük, bővítettük a festékkonyhái, amelynek további modernizálása folyamatos feladal ebben az évben is. Ezzel is a kiszolgálás gyorsaságát és pontosságai, valamint a vevő igényeinek egyre jobb minőségű áruval való kielégítését kívánjuk növelni. Egyértelmű, hogy egyéb vonatkozásban is erősítenünk kell a műszaki hátteret. Ma már az áru eladásán kívül szervizzel, szaktanácsadással is állunk üzleti partnereink rendelkezésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a Michael Huber Gruppé - mert ma már csoportként működik - központi gyáregységei és leányvállalatai megállás nélkül fejlődnek. Mi nem maradhatunk le, ugyanazt kell nyújtanunk, mint a csoport többi tagjának - még ha a hazai adottságok miatt kisebb is a piacunk, mint mondjuk a nyugat-európai országokban. A Hubercsoport imázsát Magyarországon is olyan szintre kell hozni, mint amilyen az anyaországban. - Eddig ez ennyire sikerült? Hiszen a 237 évhez képest nagyon rövid idő a hét év. - Van még feladatunk. Amint mondottam, ezek végrehajtására az egyre változó piac, a nyomdaipar változó technikája és technológiája is inspirál

bennünket. Ma ott tartunk, hogy a Michael Huber Hungária Kft. piacvezető Magyarországon. Konkurens cégek vannak - nem is akármilyenek -, de mi a Huber-csoport termékeivel, kiszolgálásunk minőségével álljuk a versenyt. Ma ott tartunk, hogy stabil, visszatérő vevőkörünk van. Ennek körét bővíteni szintén feladatunk, ugyanakkor azt világosan látnunk kell, hogy a magyar nyomdaipari piac lassan telítődik, még akkor is, ha a papírfelhasználás - és így a nyomtatáshoz szükséges festék mennyisége - is nő. Ez a növekedés belátható időn belül eléri a maximumot, fokozatosan csökken. Ez számunkra azt is jelenti, hogy egyre összetettebbé kell szerveznünk a munkánkat, és a kereskedelmi tevékenységen kívül egyéb szolgáltatással is a vevők rendelkezésére kell állnunk. - A kft. csak a Huber-csoport termékeit forgalmazza? - Elsősorban igen, de kiegészítő tevékenységként például a csoport írországi gyárának nedvesítővíz-adalékát, valamint a VARN termékeit, így például mosóanyagokat is árulunk. A sokszínűséget bővítenünk kell, hogy teljes körű legyen a nyomdafesték felhasználásához szükséges kiegészítő anyagok választéka. - Elégedettek az elmúlt év gazdasági eredményeivel? - Úgy értékeljük, hogy tovább fejlődtünk, Éves árbevételünk nagyobb volt, mint 2000-ben. Az elért eredményeket az is segítette, hogy a cég több mint egy éve az újpesti Széchenyi téri telepen működik, ahol lehelőség van például a léstékkonyha folyamatos bővítésére, erősítésére; a raktárunk minden logisztikai igényt kielégít, ugyanakkor az ofszetfestékek mellett forgalmazott tűzveszélyes Ilexoléstékek tárolásához szigorú biztonsági előírásokat kell és tudunk betartani. Eredménycinkhez hozzájárul, hogy jó a beszállítási háttér, a termékek minősége - a többi viszont a mi dolgunk. Tizenegy fős csapatunk nem ér rá unatkozni. Kiváló szakembereink vannak, akik a szakmai ismereteken túl jó kapcsolatot alakítottak ki a partnerekkel. Az egymás iránti kölcsönös tisztelet és megbecsülés is gyümölcsözteti ezt a kapcsolatot. -Z -a. MAGYAR GRAFIKA

117

Új igazgató a Kner Nyomda élén Malatyinszki József

A sok vihart megélt, óceánokat uraló „csatahajó", a békéscsabai Kner Nyomda, ma már kisebb kaliberűvé szelídülve manőverezik a nyomdaipar piaci vizein. S habár korunkban valóban a víz az úr - ha értik olvasóink ezt a költői hasonlatot -, hajónk legénysége és új parancsnoka egyértelműen optimista. Ez év májusától új igazgató áll a Cofincc Kner Címkegyártó Kft. élén: dr. Batizi György. Igazán aktuális, hogy bemutassuk őt a nyomdásztársadalomnak a Magyar Grafika hasábjain keresztül, és egyben számot adjunk az üzem helyzetéről. Egy szeptemberi zsúfolt nap délutánján ülünk le beszélgetni az igazgatói iroda tárgyalóasztalánál. Bevezetésként életpályájáról faggatom az ötvenkét éves, feltűnően magas termetű, jó kiállású férfit. Elmondja, hogy pedagógus szülők gyermeke, közgazdasági egyetemet végzett és 1974-ben doktorált. A magyar külkereskedelemben kezdett dolgozni, tizenhárom évig Németországban, Hamburgban a Holsten sörgyár kelet-európai értékesítési igazgatója volt. Innen a Döhler üdítőital alapanyagokat gyártó német céghez került, a magyarországi leányvállalat élére. Tréfás szellemességgel jegyzi meg, hogy e pozíciójában az volt a dolga, hogy mi van & palackban, most pedig, hogy mi van a palackon. Amikor a Frantschach cég ajánlatát elvállalta, tudta, hogy nagy fába vágja a fejszéjét: egy idegen szakmát kell betanulnia, bárha közgazdasági, menedzseri, beszállítás gyakoriali tudása egyértelmű pozitívum. És eddigi ténykedése, beszélgetésünk és célkitűzései is tanújelét adták, hogy a szakmatanulás terén derekasan haladt már eddig is előre. így leit hát nyomdaigazgató. Ami családi körülményeit illeti, elmondja, hogy nős, három felnőtt gyermekük van, s mivel nem híve az oda-visszuutazgatásnak, s valóban otthon akarja érezni magái a Kner Nyomdában, leköltöztek Békéscsabára. A modern menedzsertípus jó példájaként anyanyelvi szinten beszél németül, ezenkívül angol és cseh nyelvtudással büszkélkedhet (Prágában is dolgozott három évig). Beszélgetésünk nem volt mentes kényes kérdé-

sektől sem, természetesen a jó ízlés határain belül. így elmondtam, hogy idejövetele aggodalmakat váltott ki a kollektíva körében: milyen ember és milyen céllal jön? A szakmán kívüliség azt a félelmet gerjesztette, hogy a tulajdonos ezt a címkeüzemet is be kívánja zárni. Az eltelt hónapok egyértelműen megnyugtatást, konszolidációt hoztak, az üzemi gárda, valamint a városi és budapesti nyomdászkörökben - az eddigi ismeretségek alapján - minden kétség nélkül pozitív benyomásokról kaptunk híreket Batizi György emberi, vezetői magatartását, megnyilatkozásait, Őszinte viselkedését illetően. A beszélgetés következő szakaszában az interjúkérdésekre válaszolt az igazgató. Az első kérdés: Mik az eddigi tapasztalatai, milyen kapcsolatokat tudott kiépíteni? Úgy tűnik, a vezető és a kollektíva - már az előzőekben említett - tapasztalatai kölcsönösen pozitívak, elfogadták egymást, és bíznak egymásban, Ennek kellő bizonyítéka a cégmenet, aminek jelentős motorja a három szakterületi vezetővel való jó együttműködés. Végh Zoltánné a gazdasági, Muzsik István a termelési. Sülé Andrea az értékesítési területen jól megállják a helyüket: életkorban és tapasztalatokban egy idősebb és két fiatalabb alkotják a vezetői triót. A velük való kapcsolat mindennapos, míg a munkásgárdával áttételesen lehet kontaktust teremteni, hiszen százharminc emberrel egyenként nehéz volna beszélgetni. Ilyen áttétel a már eddig is megtartott munkásgyűlés, amely évente kétszer rendszeressé válik. Most választották meg az új üzemi tanácsot, amely tulajdonképpen az igazgató partnere az üzemvezetésben. Ami a szakszervezetet illeti - itt is személyi változás történt -, a kollektív szerződés az összekötő kapocs, és ez nagyon fontos. Batizi György úgy fogalmaz, hogy például a szakszervezet - de ha már erről esik szó -, a műszaki egyesület is még keresi helyet az átalakulás folyamatában. Nagy szükség van rájuk, például az utóbbira a szakmai képzés, továbbképzés területén. Fontos területhez értünk, amikor a tulajdonosi körrel való kapcsolatra terelődött a szó. Ennek MAGYAR GRAFIKA

119

A nyomda büszkesége: az új heidelbergi Speedmaster

alapja az üzem folytonosságának fenntartása, a konszolidáció. Az intenzív kapcsolat, felügyelet kemény erőpróba: most készül a 2003. évi terv, és ezzel kapcsolatban nem akármilyen követelményekkel kell szembenézni. Amit személy szerint megtehet és meg is tesz: a légvárak ellen észérvekkel fellépni. Az üzletpolitika meghatározói a nyereségtartalom és a piaci igények. Az üzem mai helyzete stabil, nyereséges - a fő követelmény az export fokozása. Szóba kerültek a városi, megyei önkormányzattal, továbbá az országos nyomdaipari szervekkel, vállalatokkal, vezetőkkel való kapcsolatok is. Ami az önkormányzatokat illeti - Batizi György úgy vélte -, ennek az őszi választások után lesz itt az ideje, mert nem akarja őket feleslegesen terhelni. Városi viszonylatban viszont már több nexust is kiépített, többek között megemlítve a helyi kamarát, a városi és környéki társnyomdákat, a színházat mint kulturális hordozót, valamint a városi NB T-es labdarúgóklub támogatását, a stadionbeli hirdetőtáblát. A továbbiakban elmondta, hogy örömére szolgált, amikor nyomdaipari rendezvényeken részt vehetett, nyomdákkal és vezetőkkel megismerkedhetett már e rövid időszak alatt is. Milyen az üzem helyzete, mik a fejlesztési tervek? - kérdeztem a továbbiakban. Az igazgató elmondta, hogy leterhelésük jó, és mindhárom befolyásoló tényezőben - minőség, határidő, ár - abszolút versenyképesek, meg tudják tartani stabil vevőkörüket. Az új Speedmaster három műszakban dolgozik, a munka biztosítva van. A részben visszatért dobozgyártás a tulajdonos szándéka szerint egyelőre csak a cseh társvállalat kisegítésére és exportra termel. Ami a tovább-

120

MAGYAR

GRAFIKA

fejlődést illeti, Batízi György szakszerű érveléssel szolgált. Sajnálatomra - valószínűleg vezető kollégáinak hatására - előszeretettel használta az idegen terminológiát, amikor a fejlesztési célkitűzések kerültek elő: prepress fejlesztés (nyomtatás előtti, előkészítő stb.)i elektronika, full service (teljes szolgáltatás), design (tervezés), műszaki tanácsadás. Még egy gond nyomja a kft. vezetőinek vállát: a termelésnek össze kell húzódnia a nagy, üres termekben, s bérlőket kell találni az irodaépület egyes emeleteire. Bér- és szociális kérdések következtek. A kollektív szerződés szabályozza a bérpolitikát is. Ebbe a kérdésbe a tulajdonos egyébként konkrétan beleszól (a vezetés más kérdéseibe nem), és az éves inflációnak megfelelő béremelést engedélyez. A béremelés egyértelműen érdem szerint, differenciáltan történik, nincs kirívó béraránytalanság. Nem terveznek elbocsátást. Ami a szociálpolitikát illeti, Batizi György hangsúlyozottan kiemeli a zaj ellen és a levegő tisztaságáért való intézkedéseket, a dolgozók egészsége érdekében. Lényeges tényezők még a szanazugi üdülő, a sportpálya fenntartása, üdülési csekkek juttatása, orvosi rendelés biztosítása. Az interjú befejezéseként Batizi György őszintén úgy nyilatkozik, hogy elhivatottságot érez a nyomdászat iránt, jó együttműködést kínál és kér a kollektívától mindannyiuk érdekében. Nyugalomra intő mondattal zár: „Tudomásul kell venni, hogy ez a Kner már nem az a Kner!" Reméljük, a név becsülete, sikeres jövője fennmarad. Az interjú szerkesztőségbe történő elküldése után érkezett az alábbi friss információ: A Frantschach cég vezetése dr. Batizi Györgyöt, a Cofinec Kner Címkegyárlő Kft. új igazgatóját 2002. október 1jétől kinevezte a Kner Nyomda egykori Tevan üzeméből alakult Frantschach Magyarország Flexibilis Csomagolóanyag-gyártó Kft. békéscsabai üzem vezetőjévé is.

BASF Drucksysteme: Uj marketingstratégia

A BASF Drucksysteme a világ összes országában meghatározó szerepet betöltő nyomdafestékgyártó vállalat, tizenöt gyártó és fejlesztőüzemből szolgálja ki partnereit, és annak érdekében, hogy Ügyfeleihez minél közelebb lehessen, a BASF Drucksysteme szoros hálózalban dolgozik kirendeltségeivel, kereskedelmi egységeivel és viszonteladóival, több mint százhúsz kereskedőjével mintegy száz országban. A BASF Drucksysteme Ausztriában a BASF Drucksysteme Austria néven van jelen, amely mostani formájában 2001 szeptembere óta működik. Korábban ez az egység K+E Druckfarben Handelsgeseüschqft GmbH-ként tevékenykedett. 2000. december 15-én a stuttgarti székhelyű BASF Drucksysteme vásárolta meg a céget korábbi tulajdonosaitól. Az így létrejött BASF Drucksysteme Austria tett a közép-európai nyomdafesték- és nyomólemez-értékesítés marketingközpontj a. Új becsi központ Az újonnan létrejött BASF Drucksysteme Austria már vadonatúj központban kezdhette meg működését, a Bécshez közeli Perchtoldsdorfban. Itt egy helyen található a hatalmas raktár, a legmodernebb technikai felszereléssel rendelkező festékkonyha és -labor, valamint a kényelmes, technikailag jól felszerelt irodalétesítmény. Ez lehetővé teszi a már meglévő ügyfelek rugalmasabb és technikailag magasabb színvonalú kiszolgálását csakúgy, mint az új ügyfelek megszerzését.

A szervizszolgáltatást tapasztalt technikus munkatársak látják el. A tekercsofszet, íves ofszet és flexo-, mélynyomó vonalon is két-két munkatárs dolgozik, akik bármikor a térség akármely országában segítséget tudnak nyújtani. Jobb kapcsolatok A BASF Drucksysteme Austria nem csak az osztrák piacért felelős: marketingközponlként Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Bulgária, Macedónia, Moldávia, Albánia és Magyarország tartozik az osztrák marketingközpont irányítása alá. A közelebbi központ előnyei nyilvánvalóak: rugalmasabb, gyorsabb szállítási idők, gyorsabb reakció, hatékonyabb marketingtevékenység. Az új szervezet célja a térség nyomdafestékpiacán történő nagyobb részesedés szerzése, illetve az eddigi növekedés még magasabb fokúvá tétele. 2001 júliusa óta Jens Zimmermann a BASF Drucksysteme Austria ügyvezetője, ő irányítja a marketing- és kereskedelmi tevékenységet is. Az Ausztrián kívüli területekért Alfréd Labuga kereskedelmi vezető felelős, együttműködve a helyi képviselőkkel. Magyarországon az íves ofszetfestékek forgalmazását 2001 óta a Heidelberg Magyarország Kft. végzi, míg a flexo-, mélynyomó-, coldset- és heatsetfestékek értékesítéséi és szervizét továbbra is a BASF Hungária Kft. látja el.

MAGYAR

GRAFIKA

123

Tízéves a Grafika Typopress

Tízéves születésnapját ünnepli a főváros X. kerületében működő Graíika Typopress Nyomdaipari Kft. A nyomda tipikus példája annak, hogyan lehet egy évtized alatt jó, precíz, gondos, minőségileg kifogástalan munkával kisnyomdából erős középnyomdává válni. Ahogy nem olyan régen a családi Farkas József vállalkozás első embere, Farkas József lapunknak elmondta, tíz évvel ezelőtt azért vették meg az Interglob tulajdonában lévő kisnyomdát, hogy az akkori - ugyancsak a család tulajdonában lévő - két kiadó könyveit saját nyomdájukban készíthessék el, Azóta három kiadót működtetnek a családi vállalkozás keretében, de a nyomda ma már akkora kapacitással rendelkezik, hogy saját kiadóik megrendelései csak mintegy 20 százaléka a termelésnek. Az évforduló alkalmából tovább erősödtek: részben a Széchenyi Terv segítségével, részben saját erőből öl új gépel állítottak üzembe. Amint a család ifjabbik tagja, a nyomda ügyvezetője, Farkas Tamás elmondta: elsősorban nem kapacitásnövelés volt a céljuk, hanem a hatékonyság, a minőség növelése, a határidő csökkentése. A nyomtalás területén egy új B2-es, ölszínnyomó Heidelberg SpeedMaster íves nyomógépet és egy Zirkon tekercsnyomógépet állítottak üzembe, így ma már közel ötven féle folyóiratot nyomtatnak a könyvek mellett. A kötészetben a meglévő gépsorhoz kiegészítőként beállítottak egy Kolbus háromkéses vágógépet, és külön egy Grafotec cérnafűzőgépet. így ma már a kötészet kapacitása akkora, hogy nagy nyomdáktól bérmunkát is tudnak vállalni puha- és kemenyfedelű könyvre egyaránt. A százhatvan dolgozót foglalkoztató nyomda így valóban egy erős középnyomdává fejlődött az elmúlt évtizedek alatt.

Hungaryvai közösen létrehozták a Partners Grafika Kft. stúdiót, és közös beruházással a meglévő berendezést kibővítették egy Bl-es levilágítóval, amelyen kilövés szerint történik a levilágítás, így a montírozás elmaradhat, amely jelentős idő- cs költségmegtakarítás. A közös stúdióban - ugyancsak a nyomda területén - tizennyolc fői foglalkoztatnak, így a közös vállalkozás az ország legnagyobb előkészítő stúdiója lett. Az új beruházásokkal méltóképpen ünnepeltük meg a megrendelőink és a sajtó jelenlétében a tízéves születésnapot - mondta Farkas Tamás, majd hangsúlyozta: mindezzel figyelembe vettük a várható EU-csatlakozás iparágunkra vonatkozó előírásait is. Eddig is rendelkeztünk az ISO 14 000-es környezetvédelmi minősítéssel, ajövőben továbbra is biztosítani akarjuk a környezettudatos termelési rendszer folyamatos működtetését. A gyors és pontos termeléshez hozzá tartozik a gyors, pontos adminisztrációs, pénzügyi munka is. A közgazdász végzettségű Farkas Tamás munkatársaival együtt kidolgozott egy olyan controllingrendszert, amely mindezt lehetővé teszi, és amelynek lényegét az ezt követő írásban foglalta össze. J.G,

És akkor még nincs vege. A nyomdán belüli előkészítő stúdiót leválasztották, és a Parlncrs MAGYAR GRAFIKA

125

Controlling a nyomdaiparban? Farkas Tamás

A controlling fogalma, funkciója az elmúlt évtizedekben terjedt el világszerte, és váll a jól szervezett kis-, közép- és nagyvállalatok egyik legfontosabb vezetői eszközévé. A controlling nem azonos az ellenőrzéssel vagy kontrollal, annál jóval szélesebb tevékenységet takar. Feladata, hogy a vezetést segítő iránytű, barométer legyen, amely gazdasági téren megvalósítja a menedzsment helyes információkkal való ellátását, így döntési helyzetbe hozza a vezetőséget. A controlling olyan, mint a vállalkozás „gazdálkodási lelkiismerete", alapot teremt arra, hogy a vezetőség olykor fájdalmas intézkedéseket hozzon. De milyen módon kapcsolódik a controlling a nyomdaipar mindennapi tevékenységéhez, hogyan segíti a nyomdászokat a nyereségesebb üzletvitelhez? Mindenki számára közismert, hogy a nyomdaiparban erős az árverseny, a kelleténél rosszabb a fizetési morál, és a problémák hosszú sorát lehetne említeni, ami az iparág jövedelmezőségi szintjének csökkenéséhez vezetett. De tudja-e egy hazai nyomdász, hogy melyik termékkel pontosan mennyi pénzt keresett és melyiken mennyit veszített? Tudja-e az adott termék, gép, üzemrész jövedelmezőségi szintjében bekövetkezett változás pontos okát? Ha az okát már ismeri, van-e eszköze arra, hogy a meghozandó intézkedéscsomag (pl. gépvásárlás, árcsökkentés... stb.) eredményre gyakorolt hatását már előre felmérje? Időben megtudja-e, hogy a vállalkozás egy része vagy egésze gazdaságilag rendben halad-e vagy pedig beavatkozásra van szükség? A controlling többek között a fenti kérdésekre segít választ adni, a nyomdaiparban is. A Grafika-Typopress Nyomdánál egy éve kezdtük bevezetni a rendszert, ma már mondhatom, sikerrel. A controllingrendszer alapja az információk feldolgozása és összesítése, elemzése. Mivel óriási mennyiségű adathalmaz kezelésével is szembesülhetünk, egy (vagy több) jól felépített számítógépes program használata elkerülhetetlen. A rendszer információforrása a nyomdaiparban alapvető-

126

MAGYAR GHAFIKA

en kettős. Egyrészt a modem könyvelési programok már számos, vezetői számvitelt szolgáló funkcióval rendelkeznek, tehát a könyvelési információk feldolgozása a legtöbb esetben könnyen megoldható. Másrészt azonban a nyomdaiparban jellemzően heterogén termékösszetétellel, rövid gyártási ciklusokkal, gyakori gépátállásokkal és a klasszikus sorozatgyártástól jellemzően eltérő feltételekkel van dolgunk, indokolt lehel a könyvelési adatoknál mélyebbre ásnunk. A termelésből származó adatok alapján lehet ugyanis például egy-egy termék, gép vagy megrendelő „jövedelmezőségét" vizsgálni. A termelésből származó információk feldolgozására is vannak már kifejezetten a nyomdaipar számára készílelt programok. (Sokan használják - velünk együtt - már a Scroll programcsomag „munkalap-feldolgozó" vagy „utókalkulációs" modulját.) Az információs források pontos meghatározása és feltárása után a controllingrendszer kialakításánál szükség van olyan rendszerre is, amely képes az adatok jól strukturált kezelésére, összesítésére, kiértékelhető formában való megjelenítésére is. Ez lehet például egy testre szabott vezetői információs rendszer, amire már látni példákat a nyomdaiparban. (Például a Diagnózis Bt. VIR rendszere, ami kifejezetten a Grafika-Typopress Nyomda igényére lett kialakítva.)

Nem kell azonban feltétlenül bonyolult programokat vásárolni, hiszen egyszerűbb információkat is kaphatunk. Mutatószámrendszerek felállításával a gazdasági folyamatok elemezhetők. A többféle megközelítési mód közül az egyik legegyszerűbben, legrugalmasabban alkalmazható az ún. kritikus sikertényezők módszere. Alapötlete, hogy minden vállalat számára létezik néhány tényező, amelyik a jövedelmezőséget alapvetően befolyásolja. Táblázatunk néhány kritikus sikertényezőt és hozzá kapcsolódó mutatószámot Összesít, amelyek a nyomdák vezetőit foglalkoztathatják és amelyek meghatározhatják a vállalat sikerét: A táblázatban szereplő tényezők elemzésével az clmúll egy évben több területen is 10%-ot közelítő javulást sikerült elérnünk a Grafika-Typo-

press Nyomdában. Mutatószámok képezhetők természetesen a termelésen túl az értékesítés, likviditás, beszerzés, munkaerő-felhasználás területén is. Céljuk, hogy kettő vagy több időszak adatait összehasonlítható, kiértékelhető állapotba hozzák. Mivel a controllingrendszcr nem öncélú, és a vállalat teljes tevékenységével összefüggésben van, a rendszer akkor igazán eredményes, ha a területi vezetők munkájuk kiértékeléséhez könnyen értelmezhető sarokszámokat kapnak. A havi megbeszéléseken a controllingrendszer adatainak folyamatos elemzésével, a kollégák bevonásával a controlling „öncontrollinggá" válik, a bevont szakemberek számára tükröt tartva a vállalat és egyes részlegei elé, folyamatos fejlődésre, hatékonyságjavulásra sarkallva bennünket.

Kritikus sikertényezők

Mutatószámok

Gépek kapacitáskihasználtsága KiesÖ idők gépenként Beruházás megtérülési ideje (hozzáadott értékből) Üzemi, vállalati általános költség szintje Termék jövedelmezősége

Gép felhasznált üzemideje / munkanapok száma adott időszak alatt Nem eladható idő (nap) / munkanapok száma adott időszak alatt Beruházás műveleti árbevétele / heruházás összege Általános költség / anyagmentes árbevétel Utókalkuláció (ténylegesen felhasznált üzemóra és anyagmennyiség) Üzem (gép) eladható üzemi ideje / üzem (gép) teljes munkaerő-felhasználása időszak alatt Árbevétel - anyagköltség Selejtek költsége (anyag és műveleti) / hozzáadott érték Anyagfelhasználás forgási sebessége (anyagonként)

Üzemi (gépi) munkaerő-kihasználás intenzitása Hozzáadott érték Selejtarány időszak alatt Optimális készletszint

MAGYAR GRAFIKA

127

Tallózó Friss információk és termékújdonságok a műszaki, gazdasági és a piaci élet szereplői részére Rovatvezető: Eilcr Emil

Csomagolóanyag-gyártás / Csomagolás anyagai cs eszközei MOSCA gyártmányú kötegelőgépek RO-TRC-3, teljesen automatizált, szintetikus sz.alagú kötegelőgép hullámkarton-termékek kiszereléséhez (l/a ábra). Műszaki jellemzői: Kettős pneumatikus prés. Állítható működési sebesség. Siemens S7 típusú vezérlőrendszer. Min. kötegmagasság: 250 mm. Állítható szalagfeszítettség. 5-12 mm szalagszélesség. Tekercsmagátmérő: 200 mm. Szélesség: 190 mm. 450 kg súly. KZV 111 típusú, teljesen automatikus raklapkötegelő gép (1/b ábra), amely jól illeszthető a meglévő konveyor rendszerekhez méret és teljesítmény tekintetében egyaránt. Rakatmagasság- és szélességbeállítási lehetőség. Beépített forgóasztal. Fém

és műanyag szalagok használatához egyaránt alkalmas. (Bővebbet: 292-0472 budapesti telefon, ill. 294-6180 faxszámon, MAMIRA Csomagolástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) Címkegyártás Avery Dennison TD1 nyomtató (2. ábra) Jellemző műszaki adatai: Termolranszfer nyomtatási technológia. Beépített hőmérséklet-ellenőrzés. 12 pont/mm felbontás. Nyomtatási sebesség: 100-250 mm/sec. Nyomtatási szélesség: max, 127,85 mm. Nyomtatási hossz: 5-350 mm. Karton alapanyag-szélesség: 30,2-154 mm, hossz: 105-350 mm. Opció: 50-350 mm (Short Tag opció). Alapanyag-vas tagság: 350 g/m2, de vastagságtól függően akár 400 g is lehet. Transzferhossz: 600 mm. Transzferszalag külső átmérő: max. 90 mm. Interfész: RS232 soros és Centronics paral-

t. áhra. MOSCA gyártmányú kötegeli) gépek: RO-TRC-3 (balra); KZV 111 (jobbra) MAGYAR GRAFIKA

131

2. ábra. Avery Dennison nyomtató

:\armiányú TDI tcrmntranszfer

lel. Beépített fontok; 17 féle standard, két változtatható méretű. Opció: több mint 1000 fix, vagy változtatható méretű font 4-től 120 pont méretben. FLASH RAM kártyán. Beépített vonalkódok: az összes szokásos, szabványos típus. Opció: kétdimenziós vonalkódok. Kezelőegység: 3 nyomógombos, 4 karakteres kijelző. Státusznyomtatás: beállítási adatok, beépített lógók, típusjelek és a vonalkódkönyvtár. Méretek: 780x320x410 mm. Súlya: 24 kg. Opciók még: Automatikus címkegy űjtőegység. Reál time clock. (Bővebbel: a BCL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 510-880 telefon-, illetve 501 881 faxszámán és e-mail: bclkft@westel 900.net címen.) Kötészet, termék-továbbfeldolgozás Brosuragyartó gép a Dupla Internationaltől (3. ábra) A Duplo International cég DBM-70 márkajelű, online brosúragyártó berendezést vitt piacra, amely a Duplo Mini Collator összehordókkal együtt hatékony eszköze a kis- és közepes példányszámokat gyártó nyomdaüzemeknek, nagy iratforgalma irodáknak. A DBM-70 önállóan, vagy más gyártóberendezéssel sorbakapcsoltan, a DC-6, DC-8, ill. DC-10 minikollatálókkal óránként 1500 db, max. 40 oldalas, A4 vagy A5 formátumú brosúra teljesen automatikus előállítására képes. Beállítása egyszerű, használata speciális szaktudást nem igényel. (Www.duplointernational.com, illetve e-mail: duplo@duplointernational. com.)

3. ábra. Duplo International gyártmányú brosúragyártó berendezés (DBM-70 típus}

A Globe Kft. Creator (110 EQ - 1620 EQ) típusú gépei professzionálisak, nagy teljesítményűek, laminálásra és kasírozásra egyaránt alkalmasak (4. ábra). LCD kijelzés, minden funkció szabályozott, infrafűtésű rendszerűek, max. 25 mm-ig nyitható hengerekkel felszereltek. Kézi és elektronikus nyomásszabályozásuk révén kifogástalan minőséget biztosítanak. A 13 mm hengernyílású COLD/RS sorozat tagjait reklámstúdiók, poszterkészítők öntapadó anyagokhoz használhatják. (Globe Kft., 2500 Esztergom, Kiss H. János út 71. Tel/fax: 33-311-018)

Tekercs lamináló gépek A tasaklaminátor gépeket dokumentumok, kiadványok igényes megjelenítésére és védelmére használják. A fűtőhengeres típusok pedig fényképek, poszterek, képek védelmére valók, és hideg, meleg laminálásra egyaránt képesek.

132

MAGVAR GRAFIKA

4. ábra. A Globe Kft. Creator típusú tekercs lamináló gépe

Tempó irkafűzőgyártósor a HeiRa GmbH-tói (5. áhra) A HeiRa német gépgyártó vállalat Tempó gyártósorán hét és fél órás műszakban 130 000 termékdarab (24 órás műszakban minőségtől függően 300 tonna körüli papírmennyiség) dolgozható fel. A berendezés Biliner márkájú inzertáló (mellékletbebúzó) rendszerrel is kiegészíthető. A két rendszer együtt biztosítja a magazinok körülvágásál, kötegelését, címzését és postakész állapolba hozását. A gyár hasonlóan nagy teljesítményű, magas minőségi színvonalat biztosító egyéb kötészeti és termékkikészítő berendezéseket is forgalmaz (Bővebbet; a Miiller Martini, Panoráma, 2001. márciusi kiadványában, ül. Müller Martini Kft., 1046 Bp. Kiss Ernő út 1-3. címen.) Egyéb termékek a Müller Martini cég kötészeti és termék-továbbfeldolgozó és -szállító rendszer kínálatából Topveyor 365 szállítópálya és Floorveyor 366 szállítószalag rendszer, Newsveyor típusú átlapolt rendszerű szállítópálya, Exacto in-linc-vágó, rotációs vágógép szállítópálya termék közbenső tárolására és raktározásra: Automata dobrendszerűck: a Printroll 220 és Universal közbenső tároló rendszerek. Krúdaképzők: Avanti krúdaképző és kirakó rendszer. Oszlopoló rendszerű: Forte keresztforgató oszlopoló 100 000 ütem/óra teljesítménnyel. Új termék a 6211 típusú ionizáló berendezés. Raklapképzésre szolgáló automata: a Cohiba. Irkafűzők: 1509 automata irkafűző sor

6. ábra, A legújabb nienióriabövítő; Freecom FireWire mobil merevlemez

(8000 ütem/óra); Fresto, Bravó T és S; Prima-S, Prima Amrys és Optima automata irkafűző sorok, 9000-20 000 ütem/óra teljesítménnyel. Új termék: a Ventúra cérnái "űző automata (12 000 ütem/óra teljesítménnyel). A leggyorsabb megoldás a memóriabővítéshez: Freecom FireWire merevlemez (6. ábra) A Freecom Technologies cég egy új, könnyen és gyorsan csatlakoztatható, külső FireWire merevlemezt kínál a számítógépekhez. Csatlakoztatásakor nem kell a gépel kikapcsolni, mindössze egy IEEE 1394 portra (FireWire iLink) van szükség, és az adatokat máris a legnagyobb adatátviteli sebesség mellett lehet tárolni. Gyors, mobil, megbízható és verhetetlen áron kapható. (Bővebbet: www.multimedia.hu címen.)

5. ábra. HeiRa GmbH gyártmányú Tempó irkafűző gyártóberendezés

MAGYAR GHAFIKA

133

Informatikai rendszerbiztonság

Reális és virtuális kereskedelem

Nem kell jövőbelátó képesség annak felismeréséhez, hogy ez lesz a következő évek legfontosabb iparági kérdése. Pontosabban az informatikai bizonytalanság, ami a mai helyzetből következik. Az informatikai biztonság (leegyszerűsítve) az adatelvesztés és annak illetéktelen kézbe jutása megakadályozását jelenti. Lokálisan az egyéni védelmi rendszerek csökkenthetik a kockázatot, de globálisan semmit nem érnek. A problémamegoldás elmélete a matematikai statisztika, kockázatelemzés, adatbázis-elmélet, kombinatorika, mintaképfelismerés és a titkosítás (kriptográfia) tárgyköreibe tartozik. Az informatikai rendszerekben okozott károk esetén a kockázatbecslés és kárelemzés nehézségekbe ülközik, mert hiányzik a kellő dokumentáltság, és a nyilvánosság meghatározása sem lisztázott. Az adatbiztosítás teljesen új fogalom a biztosítás területén, de az adat értékének meghatározása sem tartozik a könnyű feladatok közé, mivel ez jelentősen eltér a vagyoni érték meghatározásától. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKT) ennek a feladatnak a megoldásán dolgozik. Munkájuk sikerében mindannyan érdekeltek vagyunk. (Bővebbel: sandor.kürti@kürt. hu címen.)

Kellenek-e az elektronikus könyvek?

A kiberter Cyber Space hírei 'VRh.uhnet.com, nemzetközi internetes hírforrás nyomdászok részére Az ausztriai Gesell & Co. cég nemrég hírlevélben tájékoztatta a szakmai közönséget a fenti című, első nemzetközi nyomdaipari információforrás, a TRhubnet.com megnyitásáról. (Ld. az értelmező szótárunk Hub címszava alatt.) Ennek közel félmillió oldalán a következő témakörök szakinformációi, hirdetései és hírei találhatók. Nyomtatás, műanyagok, csomagolástechnika, automatizálás és dizájn. Jelenleg 9940 cég vesz részt a szerkesztésében. Minden résztvevő cég saját web-oldallal és e-maillel is rendelkezik. Az oldalt látogatók száma havonta 7500 körül ingadozik. A hub segítségével 70 szakmagazin érhető el. (Bővebb részletek: intő© trhubnet.com, ill. e-mail: [email protected] és customercarets' trhubnet.com címeken.)

134

MAGYAR

GRAFIKA

A fogyasztókat elsősorban az új termékek ára érdekli, ez derül ki az Arthur Andersen-féle év eleji felmérésből. A kedvező lehetőségek ellenére az érdeklődés egyelőre alacsony. Tíz internethasználóból négy pozitívan fogadja az e-könyv koncepcióját. A virtuális lapozgatás előnye a gyors elérés, a gyors letölthetőség, a keresési képesség és a hordozhatóság. Már ma is sokan kapnak ilyen könyvet ajándékba. Hátrány az olvasószoftver szükségessége, fájlformátumaik nem mindig kompatibilisek. A megkérdezett felhasználók 41%-a egyelőre nemleges álláspontot képvisel elektronikus könyv ügyben. (ComputerTechnika.) Printmarket nyomdaipari virtuális piac A www. printmarket.hu a nyomdai megrendelők és felhasználók virtuális nyomdaipari piaca, ahol egér segítségével lehet vásárolni. A Printmarket web-oldalán megtalálhatók a papírkereskedő cégek legfrissebb akciói, ezért azonnali információhoz és nyomdaipari alap- és segédanyagtermékekhez lehet jutni. (Print Consult Kft.) EU integráció és harmonizáció EU-fórum az interneten Földrészünk jövőjéről nyílt vitafórum az Európai Unió http://www.europa.eu.int honlapján, ahol nemcsak a tagvállalatok polgárai tehetik közzé kérdéseiket, véleményüket, gondolataikatjavaslataikat. Az internetes eszmecserét Göran Parsson, az EU-tanács elnöke (uniós kormányfő) nyitotta meg. A résztvevők c-mailben is megszólíthatják a véleménynyilvánítókat. A kérdések bármire, pl. iparágak jelenére, az átmeneti időszakára és jövőjére is vonatkozhatnak. Szakirodalom, szakkönyvek és más szakkiadványok Tekercsnyomtatás (Roll to web processing) A tekercsnyomtatás elméleti és gyakorlati kérdéseit összefoglaló MAN Roland kiadvány, amely a minőséget befolyásoló főbb tényezőket (papírgrammsúly és minőség, papírpálya-feszültség,

a festék és papír kapcsolata, a tekercs, annak kezelése és tárolása, a tekercsragasztás anyagai, eszközei és módszerei, a környezeti hőmérséklet és páratartalom, a „roll to web" eljárás) és azok végeredményre gyakorolt halásál részletezi, továbbá az eljárás várható papírveszteségeivel foglalkozik. A tekercsszakadás megelőzése és diagnosztikája (Web break prevention and diagnosis) Szintén MAN Roland kiadvány, amely a lekcrcsszakadás gazdasági vonzataival, a szakadás okainak elemzésével, a problémakör terminológiájával és rüvidílcseivel, a palyafesziiltseggel, a szárító- és hűtőtechnológia hatásaival és a tekercs-, valamint papírdiagnosztikával foglalkozik. (Mindkét kiadvány fordítása a PNYME 202-0256-os telefonján megrendelhető.) Lízing, használtgép- és műszerkereskedelem Használt nyomdagépek adásvétele ..Mindent egy kézből: finanszírozás, vámkezelés, szerelés, szállítás, üzembe helyezés és betanítás, mindez garanciával" hirdeti az Intet Graphic Kft. reklámja, amelyen 81 különböző, márkás (Roland, Heidelberg, Miller, Kickcbush, Ncbiolo, Rotaprint, Kocbau, Adást, Solna, Dualith, Futura, Geslleltner, Ryobi stb.), működésre kész állapotú, felújított nyomógépet soroltak fel. Ugyanitt ajánl a Graphica GmbH „12, 24, ill. 36 hónapra szóló lízingelési lehetőséget" is. (Bővebbet: a +49/74427198 németországi faxszámon.) Angol szakkifejezések, rövidítések és jelölések

lehető legkisebb helyre gyűjtő eljárás, amellyel területeket lehet felszabadítani: a veszteség nélküliekkel (pl. LZW) 10-20%-ot, a veszteségeseknél (pl. JPEG) a tömörítési arány akár 40:1 is lehet. Ilyenkor a kép már szemmel láthatóan szemcsés. Az internet viszonylagos lassúsága miatt a JPEG ideális formátum. CSWO = Cold Set Web Offset. Szobahőmérsékleten párolgásos és beszívódásos festékszáradással dolgozó tekercsofszet-eljárás Font - 1. Betűkészlet; 2. Fountain solulion = nedvesítő folyadék; 3. Ncdvcsítőmíí Grammage: a papír négyzet métersúlya HSWO = Heat Set Web Offset. Meleglevegős szárítást alkalmazó tekercsofszet-eljárás Hub = koncentrátor. Több forrásból, pl. több hálózati terminálról érkező jeleket továbbítás előtt egy vagy több jellé egyesítő kommunikációs egység vagy technika. (Lásd fentebb a TRhubnet.com című anyagrészt!) Idle - Idlcr roller. Meghajtás nélküli, szabadon futó lámhenger vagy görgő MAGIC = Multiple Array Graphic Inkjet Color. Az Aprion Digital cég festékszóró-technológiája, amely szórófejenként 2500 csepp festéket szór másodpercenként. Az elérhető felbontóképesség 600 dpi, hat színben N/m = Newtons per minute. A feszítőerő mértékegysége (1 N/m = 0.00571 font per coll) PDA - Personal Digital Assislance. Elektronikus jegyzetfüzet PSA = Pressure Sensitive Adhesive. Kétoldalon öntapadó ragasztó RH = Relative Humidity. Relatív páratartalom Virtual shaft = virtuális meghajtó tengely. A minden nyomóműhöz rendelt hajtómotor-technika bevezetése óta a hagyományos, mechanikus hajtótengelyt helyettesítő, modern vezérléstechnológia eleme a SIMOLINK elnevezésű elektronikus, virtuális tengely.

Caliper - egy ív állagsiilya Chili roll = a szárítóberendezés után elhelyezett hú'tőhenger ColorMaii = Az X-Ritc cég technológiája, amely e-mailen keresztüli színmérési adatátviteli biztosít a kiadók, festékgyártók és a nyomdaipar részére. Alapja az X-Rite Color szoftver, amely bármely (RGB, LAB, LC11, reflexiós, XYZ stb) színinformáció átvitelét lehetővé teszi. (Bővebbet: www.x-rite.com címen.) Compaction = adatállomány-tömörítés. A jelenleg lefoglalt memória- vagy segédterii leteket a MAGVAK (JKAFIKA

135

INHALT

CONTENTS 3 Viktória Faludi: Dear Reader! 5 Emil Eiler; EU cconotnic and industrial poliey. Supposed effects on oiir small- and middlc-sizcd plants 17 EUpoll 19 Sándor Pesti: More and more visitors at our Assotiation Previous EU information 23 űr Katalin Petter: Unccrtaínities and questions about jóin ing EU 27 No Prophet has honour in ils own country (V. F.) 33 József Malatyinszky: Dílemms of Industrial training 37 Árpád Bodnár: High lime of changing: A new traínig school tor printers (2002) 41 Emil Eiler: Graphexpo and Convertingexpo 2002 42 Péter Maczó: Bookfair at Frankfurt 4y Emil Eiler: IfraExpo 2002 53 IfraExpo 2002 ai Bacelona from the point of view ofVisitors 57 Emil Eiler: International Press Review 67 Valéria Tóth: Anti-set-off-dusting or any othei soluíion? 73 Dr Sándor Dűli: Risk-Analyse oí maintcnance 78 Mrs Kerekes. Katalin Kecskén - dr Csaba Horváth: A practical example of realisalion of a complex energy-saving and cnvironment-loading--minimizer process 83 Géza Filep: Answers of a financial advisor 87 Jubilar symposion of printer maintcncrs (Károly Nagy) 89 Sándor Szálai: General Meeting of the National Trade Assotiation of book binders 91 Supplicrs Forum at Tatabánya (V. F.) 93 Higherstakes of Révai Printing House 94 The prinlers life is equal to the history of our industry (G. J.) 99 György Timkó: Why and since when exists Imprint? 105 László Darnay: Write il in one or in two words? 106 József Persovits: Gutenberg al Hungary 113 Eörs Kelemen: Newpossibiliticsof book production. edition and sale 117 Further developemenl óf Michael Hubert Hungary

Ltd.f-o.-i)

119 József Malatyinszky: New director of Kner Printing House 123 BASF Diucksysteme: A New Marketing Strategy 125 GralikaTypopress is now ten years old fG. J.) 126 Tamás Farkas: Controlting in the printing indusuty? 131 Emil Eiler: Technical Novelties

3 Viktória Faludi: Wcrte Leser! 5 Emil Eiler: Dic zu crwartenden Wirkungen der Wirtschafts- und Industriepolitik der EU auf die ungarischen Mikro-, Klein- und mittclstandischen Unternehmen im Druckgewerbe nach Errcichung der Vollmitgliedschaft 17 EU-Erhebung 19 Sándor Pesti: Wachscnder ríesucherstrom im Technischen Vérein „Vor"-EU-Information 23 Dr. Katalin Peiler: Zweifel und Fragen in punclo EUMílglicdííchaft 27 Der Prophet gilt nichts in seinem Vaterland; Ungarn auf Intergraf (V. F.) 33 József Malatyinszky: Dilemma der Fachausbildung 37 Árpád Bodnár: Neue Fachschulc íür die Polygraphie, 2002 41 Emil Eiler: Graphexpo und Convertingcxpo 2002 42 Péter Maczó: Frankfurter Buchinesse 2002 49 Emil Eiler: IfraExpo 2002 - Inlernationales Treffen der Medienverlagsindustric 53 Ifra 2002, Barcelona - mit den Augen der Besucher 57 Emil Eiler: Akluelle Informationen der internationalen Fachpresse fiir die Akleure von Wirtsehaft, Markt und Technik 67 Valéria Tóth: Staubvcrfahren oder elwas anderes? 73 Dr Sándor Dúl!: Risikoanalyse bei der Instandhaltung 78 Mrs Kerekes, Katalin Kecskés - dr Csaba Horváth: Praktisches Beispiel für die Vcrwirklichung des komplexen, umwelLschützenden und energiesparenden Zylindcrend-Verfahrens 83 Géza Filep: Es antwortet der Finanzberater 87 Jubilaums-Symposium der Instandhalter des Druckgewerbes (Károly Nagy) 89 Sándor Szálai: Hauptversammlung der Landesgewerbekorporation der Buchbinder 91 Zuliefer-Forum in Tatabánya IV. F.) 93 Révai crhöht den Hinsatz 94 Das Lében eines Druckcrs ist mii der Geschichtc dcs Druckgewerbes identisch (G. J.) 99 György Timkó: Warum und seit wann gibl es das Impressum? 105 László Darnay: Zusammen oder getrennt schreiben? 106 József Persovits: Gutenberg in Ungarn 113 Eörs Kelemen: Neue Möglichkeiten des Buchverlags, der -herstellung und dcs -vertriebs 117 Die Michael Huber Hungária GmbH entwickelt sich wciter(-ű.-ö) 119 József Malatyinszky: Neuer Direktor an der Spitze der Kner Druckerci 123 BASF-Drucksystemc: Neue Markéting-Strategie 125 10 Jahre Grafika Typoprcss (G. .1.) 126 Tamás Farkas: Controlling in der Druckindustrie? 131 Emil Eiler: Nachlese

MAGYAR

GRAFIKA