XX. éévfolyam XX f l
2009. II. szám
Kedves Olvasóink!
Dr. Bálintné Magyar Ilona, Varsányi Viola és Bereczkyné Magyar Mária, Palást három díszpolgára Korcsok László, Palást polgármesterével
Megkurto, mert csupán 12 oldalas lapszámunkat adjuk most az Önök kezébe. Gondoljuk, hogy a legutóbbi számunkban ecsetelt gazdasági helyzetünk ismeretében, ezen nem is csodálkoznak. Minden munkánkban, nehézségeink közö is igen jól esik valamennyi erkölcsi támogatás. Különös örömmel fogadjuk, ha olyan személytl jön, mint Tóth Péter Domonkos prépost úr, aki hoszszú évek során lapunk megbecsült fszerkesztje, városunk szerete polgára volt. Ezért is jóles érzéssel fogadtuk Egyesületünknek átado ajándékát, azt a „Szemelvények az Ócsai Hírmondóból” cím, keményborítójú, A4-es formátumú öt kötetet, amelyekben idrendi sorrendben tekin át lapunk történetét. Köszönjük Péter Atya! Mostani számunkban, ha kisebb terjedelm is, változatlanul igyekszünk tájékoztatni Önöket Egyesüle-
LAPUNK TARTALMÁBÓL: • Az Egyesületünk keretében szerveze fotókiállításról (2. oldal). • Darázsi János tanár úr eladása a fotómvészet történetérl (3. oldal). • Vasútvonalunk 120. születésnapja alkalmából tarto ünnepségrl (4. oldal). • Ócsa els várostortája – az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület hozzájárulása a Városi Vígasságok ünnepéhez (5. oldal). • Interjú Dr. Bálintné Magyar Ilonával és Bereczkyné Magyar Máriával (6-7. oldal). • Az els, hagyományteremt erej Ócsai Szüre Vigadalomról (8-9. oldal). • Hímz szakkör a tájházban (10. oldal). • Lopakodik már az ócsai sz – Virág Miklós tanár úr írása (11. oldal). • Beszámoló az idei október 23-i ünnepségrl (12. oldal). • A KALIMBA együes jubileumi koncertjérl (12. oldal).
tünk életérl, és városunk különféle eseményeirl, vagy legalábbis amelyekben tevékeny részt vállaltunk. Büszkék vagyunk többek közö két egyesüle tagunk közéle tevékenységére, akiket körünkben csak „Magyar lányoknak” nevezünk. Dr. Bálintné Magyar Ilona és Bereczkyné Magyar Mária fáradhatatlan munkájának eredményeként számos kulturális esemény részesei leheünk; legutóbb, október elsején, Ócsa múltjáról és jelenérl nagy siker fényképkiállításuk nyílt az Egressy Gábor Szabadidközpontban. Testvértelepülésünk, a felvidéki Palást önkormányzata a község javára végze magas színvonalú néprajzi munkájuk elismeréseként egyhangú szavazással díszpolgári címet adományozo nekik. Gratulálunk! Nagyon örülünk, hogy az idei Ócsai Városnapi Vigasságok keretein belül Egyesületünk új kezdeményezést tehete: kiváló szakemberek elkészíteék városunk els tortáját, amely – fleg a legkisebbek körében – igen nagy sikert arato. Érdemes kiemelni legalább két, immár hagyományos rendezvényt, amelyet Egyesületünk a közeljövben szervez: november 7-én sakkversenyt tartunk három, gyermek, iúsági és feln kategóriában. Nevezni az ado napon ½ 9-tl az Egressy Gábor Szabadid Központban lehet. Ugyano, november 14-én, 19.00 órakor vacsorával egybekötö táncos rendezvényt tartunk. Mindenkit szereteel várunk! Fraszczak Ryszard
FOTÓKIÁLLÍTÁS ÓCSÁRÓL Amikor az OPKE elhatározta, hogy megrendezi ezt a kiállítást más célok vezéreltek bennünket. Azt a célt tztünk ki magunk elé, hogy a kiállításon keresztül legalább fotón megmaradjanak emlékeinkben azok az épületek, esetleg épületrészek, amelyek már pusztulófélben vannak, Bereczkyné Magyar Mária és Dr. Bálintné Magyar Ilona Pappné Hajdu Katalin, hogy a fotókon keresztül az Egyesületünk elnöke lássuk a régi embereket, Valljuk be szintén, fotózni mindenki éleormát, az összetarszeret. A fotózás lehet hobbi, szerelem, tó családokat, népvisest szenvedély. Mi, átlagemberek azért letet, a gazdálkodás jefotózunk, hogy megörökítsük a pillana- leneteit, a régi utcákat, tot, amit szeretünk, amit majd 30-40 összehasonlítva azokat év múlva is szívesen nézegetünk. (Én a mai utcaképpel. is ezt teem, amikor az els Pajtás géÖrvendetes, hogy felpemmel fotóztam.) hívásunkra 7 amatr foI szólnom kell a kiállítás szervez- tós pályázo és 15 gyjirl, egyesületünk két kiváló tagjáról, t jelentkeze. Bereczkyné Magyar Máriáról és Dr. A kiállítás megnyiBálintné Magyar Ilonáról akik rendkí- tására Darázsi János Katona-Zsombori Mária veszi át a díjat vül akvak, rengeteget tesznek váro- tanár urat kértük fel. sunkért, kultúrájáért, mvészetéért, (A magas szint szakmai elemzésének A díjak átadására Bukodi Károly urat, de fleg hagyományaik megrzésé- f elemeit külön cikkben közöljük.) A Ócsa város alpolgármesterét kértük fel. ért. Ráadásul nemcsak a mi hagyomá- kiállítás el szakért zsri véleméA különdíjat Vellinger Eszter „Feketenyainkért, hanem felvidéki testvér- nyezte a pályamunkákat, és döntö fehér sorozat” nyerte, III. díjat Incze y városunk, Palást életéért is, ahonnan a helyezeekrl. A zsri a következ Szabolcs „Múltunk és jelenünk” cím elszármaztak. személyekbl állt: elnöke – Mráz Zol- munkája, szintén III. díjat Viola Károly tán, tagjai: Földiné „Lepkék” cím alkotása, a II. díjat KaHajdu Anna, Kon- tona Zsombori Mária „Kora reggeli rád Sándor, Német utas”, az els díjat Farsang Ala „A Z Zsolt és Takács részletek ereje” cím munkája. Szívbl gratulálok a díjazoaknak, István. Nagy szakértelemmel bírál- köszönet valamennyi résztvevnek és t a beado al- külön köszönet és gratuláció jár a két ták kotásokat, annyira szerveznek, Bereczkyné Magyar Máriszakért szemmel, ának és Dr. Bálintné Magyar Ilonának, hogy a fszerve- akiknek az ünnepség végén Bukodi Kázknek át kelle roly úr, Ócsa alpolgármestere átadta a rakni a pályamun- köszönet virágait. Kívánjuk nekik, hogy kákat a zsri álta- továbbra is erben egészségben és bolluk meghatározo dogságban járják a kitzö útjukat. Pappné Hajdu Katalin rendszerbe. Megkezddö a képek aprólékos elemzése 2.oldal
„Minden szenvedélytl zö ember lelke mélyén o forog egy láthatatlan kis dinamó…”
DARÁZSI JÁNOS TANÁR ÚR BEVEZETJE
A kiállítás megnyitása során Darázsi János tanár úr megismertee velünk a fényképezés viszonylag rövid történetét, a fotómvészet fbb irányvonalait és mfajait. Az alábbiakban közöljük felszólalásának leglényegesebb elemeit. Köszönjük, hogy a szövegét rendelkezésünkre bocsátoa. (f.r.) A fényképezés egyik módja a dagerropia. Az elnevezés feltalálójának, Lui Dáger nevébl származik. Ennek a fényképezési eljárásnak az a hátránya, hogy az expozíció igen hosszú idt, mintegy fél órát kívánt. A nyert képek lehetetlen csillogásúak és kevéssé tartósak voltak. Ennek ellenére a francia kormány a feltalálót becsületrend keresztjével tüntee ki és nagyvonalúan 6 ezer frankos életjáradékot utalt ki neki. A magyar fotómvészet, mint önálló esztékai értéket képvisel irányzat 1902-tl szerepelt rendszeresen a hazai mvésze életben. Érdemes megemlíteni, hogy késbb maga Teleki Pál miniszterelnök, aki földrajztudós, egyetemi tanár és cserkész volt, szeree a természetet és szívesen fotózo. A nemzetközi kapcsolatoknak köszönheten a fotómvészetben következ slusirányzatok alakultak ki: a festiség ellenében jö létre a XX. Század els felében a realista portréfényképezés. Arra törekede, hogy a modelleket saját környezetükben örökítse meg. Plohn József például az 1848-49-es szabadságharc még él katonáit fényképezte minden szépítés és retus nélkül. Az egyetemes fotómvészet egyik jellemz irányzata a dokumentálista slus. Célja a társadalom elnyomo rétegei szociális helyzetének hiteles ábrázolása. A II. világháború után is rendeztek fotómvésze kiállításokat, de ezek egyre inkább az állami propagandát és a társadalom eszményének népsze-
Darázsi János tanár úr eladása közben (fotó: Szerk.)
rsítését szolgálták. A szocreálsluson elször csak 1968-ban próbáltak változtatni a haladó szellem fotósok, de az igazi változás csak 1990-be következe be, amikor megalakult az új Fotómvésze Szövetség. Az alább felsoroljuk a fbb fotómvésze mfajokat: 1. A portréfényképezés alkotja a legnagyobb mfajt, nagy társadalmi igénye mia. 2. Hasonlóan fontos terület a gyermekfényképezés. Mtermi fotográfusok közül leghíresebb Mai Manó volt. Budapesten van egy mterem, „A mosoly albuma”, ahol igen magas színvonalon készík a gyermekfotókat. 3. Az akényképezés a fényképezés feltalálása óta van divatban, de igazi fénykorát csak a XX. századtól élte. I egy érdekesség: az els Országos Aktfotó-kiállításon, 1980-ban a mvésztársulás sikerét bizonyítva, egyetlen éjszaka ala ellopták a képek 80 százalékát! 4. A sporotográa célja a mozgás, a lendület, a küzdés és kitartás bemutatása. 5. A sajtófotográán belül több külön mfajág alakult ki. 6. A táj- és városfényképezés mfajába tartozó épüleényképezés és m-
emlékfotó az idegenforgalom kialakulásával le népszer. 7. A természeényképezés mfajához soroljuk az állat- és növényfényképezést, valamint a természe tájak ábrázolását. Érdekes megjegyezni, hogy a Kossuth díjat fotómvésznek csak 1999-ben adományozták elször – Korniss Péter kapta. Fotómvészeti alkotásokat valamennyi hazai múzeumban riznek, de a legnagyobb gyjteménnyel a kecskeméti Magyar Fotógráfiai Múzeum rendelkezik. André Kertész, a világhír fotómvész emlékháza és állandó kiállítása Szigetbecsén található. Minden szenvedélytl zö ember lelke mélyén o forog egy láthatatlan kis dinamó, melyet nem látunk, inkább csak megérzi azt a lelkünk. Ilyen emberek a fotómvészek. Igyekszünk látni és meglátni minél többet abból, amit k nyújtanak nekünk. Áprily Lajos költnk az „Ámulni még” cím versében ezt nekünk így üzeni: „Ámulni még, ameddig még lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyermekkorodban.” 3.oldal
VASÚTVONALUNK SZÜLETÉSNAPJA
Krammer Olga, a cikk szerzje fellépés el
sgenerációs dieselmozdonnyal vontato szerelvény a szívünkhöz n (alaposan össze rkált) kékszín kocsikkal, a 2. vágányon pedig az áramvonalas kocsikkal, a nálunk leg atalabb csodavonat. A nosztalgiavonatot az Ócsai Népdalkör üdvözölte szüre- és az alkalomhoz ill „vonatos” dalokkal. A népdalkör két tagja: Bugyiné Marika és Tóthné Rózsika felszálltak a nosztalgiavonatra, tlük tudjuk, mivel várták az öreg „csucsut” a többi állomáson. A menetet mindenhol nagy létszámú nézsereg fogadta. Inárcson fúvószenekar, Dabason népdalkör és a citerazenekar vonult ki. A Dabasiak jelenetet adtak el a Ludas Matyiból. Döbrögi megkapja a magáét, ahogy illik. A gyóni népdalkör szintén jelenetet ado el, dramazálta az „Elment a Lidi néni a vásárba” cím közismert népdalt. A táborfalvaiak és az útvonal men többi falu és város népzenei együesei Lajosmizsén közös produkcióval üdvözölték az érkezket. Még Bugyi község mvésze csoportjai is o voltak, pedig ket nem is érin a vasútvonal. Szóval, igazi születésnapi népzenei találkozót rendeztek.
Befejezésül ezúton is üdvözöljük a mi öreg vasutunkat és a vasutasokat, kiknek a jelenleginél nyugodtabb munkakörülményeket kívánunk. Mostanság bizony sok szó esik a vasútról és nem valami szívderít, amit látunk és hallunk. Folyik a számháború a felszámolandó, vagy az ideiglenesen szünetelend szárnyvonalakkal kapcsolatban. (Közben jönnek a hírek, valamint azok cáfolatai.) A folyamatban lév felmérések szerint, egyre több szárnyvonal válik fölöslegessé. Az okok ismertek, nincs kihasználva a vonal, a személyszállítás rá zetéses és a többi felhozo érveknek is eléggé megvannak az ismert okai. Sok mindent fel lehet hozni, mindent meg lehet indokolni, viszont kevés szó esik például az egyre nagyobb méretet ölt lopásról és rongálásról, pedig ez is elég nagy tételt tesz ki. Jó lenne, ha a vasutat nemcsak a születésnapján becsülnénk meg, hanem mindig, amíg van. Ezt kívánom az ünneprontás szándéka nélkül.
Nagy napra virradtunk 2009. szeptember 27-én. Ezen a napon ünnepelte 120. születésnapját a Budapest-Lajosmizse névre hallgató vasú szárnyvonal. (Leánykori nevén Budapest-Lajosmizse-Kecskemét.) Szép kort ért meg az Ócsát keészel vasútvonal. Ez id ala számos változáson ese át a mozdonyok, vasú kocsik, valamint az indulási és célállomás Krammer Olga vonatkozásában. Azonban korán sem szeretnék vasúörténe eladásba bonyolódni, ezt inkább meghagyom a szakembereknek. Most arról számolok be, hogyan fogadták Ócsától Lajosmizséig a születésnapját ünnepl vasútvonalat képvisel nosztalgiavonatot az útvonal melle települések vasútállomásain. Kezdjük tehát Ócsával. Menetrendje szerint 12 óra 18 perckor érkeze a nosztalgiavonat, és továbbindult 12 óra 50 perckor. A szerelvény étkez-, hálóés postakocsival is el volt látva. Tele volt az útvonalán felszálló lelkes utasokkal, akik közö, természetesen o voltak az érinte települések polgármesterei. Idközben megérkeze Lajosmizsérl és Budapestrl a menetrend szerin járat. Akkor három generációt képvisel szerelvények álltak egymás melle: a nosztalgiavonat a 4. vágányon, élén a jó öreg 424-es mozdonnyal, a 3. vágányon az el- A MÁV legendás 424-es mozdonya közelrl (Magyar Közlekedési Múzeum) 4.oldal
Kulináris-kulturális program az Ócsai Városnapi Vigasságon
ÓCSA VÁROS ELS TORTÁJA htjében elfért. Talán a hozzávalókból kiragadnék néhányat, hogy érzékeltessem a méretét. - 160 db. tojás - 6 kg 66%-os csokoládé (amit méltán neveznek az „istenek eledelének”, hisz a csaknem utánoz-hatatlan ízben mintegy 300 vegyület eredményezi a csokikat fogyasztók boldogságérzetét. - 6 l tejszín Felhasználásra kerültek még (menynyiségek említése nélkül) aszalt gyümölcsök, liszt, cukor, citromhéj. A készítk elmondása szerint 250 szeletes méret jö ki belle. Már 15 óra el a helyszínre érkeze a nagy gondossággal és maximális higiéniával készíte és szállíto torta. A sportpálya sarkában álló színpad
résére és költségére készült, amit nagy szereteel nyújtounk át az ünnepl városi közönségnek. Nagy ováció fogadta a szokatlanul nagyméret, lélegzetelállítóan szép tortát, melynek tört fehér (marcipán bevonatán) a város címere erede színeiben pompázo. A felirat tartalmazta még az ajándékozó egyesület nevét, a Kruppáné Erzsébet v várossá válás évét Hagyományteremtnek bizonyult a taés a jelen ünnepi valyi városi nap torta és süteménysüt évfordulót. A tégversenye, melyet az Ócsai Polgári Kullatestet körbeölel turális Egyesület (OPKE) bonyolíto le, csodálatosan gaznagy sikerrel. Ezen a sikeren felbuzduldag levéldíszítés va születe meg az ötlet az akkori zsri a feliratokkal együ csokoládéból kéegy tagja fejében: miért is ne süthetszült. A meglepetés készíti jelképes nénk meg a város tortáját a következ ajándékokat és okleveleket kaptak az ünnepi alkalomra? Horváth Károly, a egyesülel, elismerésünk és hálánk budapes Béke Szálló els számú szajeléül. kácsa volt az ötletadó. Egyesületünk A torta felvágására Bukodi Károlyt, örömmel támogaa az ötletet. városunk alpolgármesterét kértük fel. Persze ennek megvalósíEzt követen a cukrászok tásához olyan pro kra volt szakavato kézzel szinte pilszükség, mint Donné Imre, lanatok ala felszeletelték az mestercukrász, Horváthné édességet. Zrupkó Erika a Béke szálló Szükség is volt a gyorsaságra, cukrásza, Horváth Károly, mert a színpad el csoportoaki nem csak ötletadó volt, suló gyermekhad karja követ hanem akv részese is a telen lenge a csábító torta munkálatoknak. Kardos Zolirányába. A vendéglátók szatán, a Gellért szálló szakácsa porán adagolták a kis kezekbe a tálcára helyeze szeleteket. és Balló Gábor, a Gellért szálló cukrásza szintén kiPersze a diszkréten, háérben vee részét a munkából. Semaradó vendégek sem maradgítségükre volt még Marosi Tolongás a tortaszeletek osztásánál (foto: Konrád Sándor) haak ki a kínálásból. Kriszán is, aki támogatást Hozzájuk is eljuaak egynyújto a technikai megvalósításban, szolgált helyszínül a bemutatásra és át- egy szeletet az édes nomságból. Biilletve az elkészületeket szponzorálta. adásra. Pappné Hajdu Katalin, az OPKE zonyíthatom, hogy egyetlen morzsa Az OPKE és a „team” közö kapcso- elnöke felszólalásában üdvözölte a kö- sem ment veszendbe. Ugyanis az laartók a mindenkor akv: Magyar zönséget és a színpadon felsorakozo utolsó morzsát én csippenteem fel az nvérek: Bereczkyné Magyar Mária és készíti gárdát (akikrl el kell monda- asztalról. De abból a morzsából, mint dr. Bálintné Magyar Ilona voltak. nom, hogy igazán pompásan mutat- „cseppbl a tenger” kiérzdö mindaz A nagy napra (szeptember 5-re) elké- tak vakító fehérség, valamint színes, a csábító nomság, melyet tartalmaszült az asztalnyi méret „m”. Pontos keményíte, vasalt munkaruházatuk- zo Ócsa város aszalt gyümölcsökkel paramétereket nem közölhetek a mére- ban). A rövid beszédben elhangzo az ízesíte születésnapi trü el tortája. tekrl, de tudni kell róla, hogy a lehet a tény is, hogy ez csodálatos édesség az Boldog születésnapot Ócsa városa! Kruppáné Erzsébet legnagyobb téglatest, ami a cukrászat Ócsai Polgári Kulturális Egyesület felké5.oldal
PALÁST ÉS ÓCSA KÖZÖTT FÉLÚTON Az alábbiakban közlünk egy rendhagyó interjút Dr. Bálintné Magyar Ilona és Bereczkyné Magyar Mária testvérpárral a közösségünk javára, és nemcsak értünk kifejte kulturális, hagyományápoló, sokrét tevékenységérl. „A Palás népviselet képeskönyve” cím fényképes összeállításuk címlapjára csupán „Magyar Ilona – Magyar Mária” rövidíte nevük került fel, így mi is azt használjuk a szövegben, jelezve, melyikük nyilatkozik éppen.
A családunk ócsai történetének több jeles személye van, például hogy nagymamám öccse, Szcs Jen az ócsai állami iskola igazgatója, édesapánk, Magyar Sándor pedig Ócsa díszpolgára volt, amire nagyon büszkék vagyunk. Archív fénykép Szcs családról (kb. 1916-ból) Utcát is neveztek - Kérem, vázolják családjuk történetét. el róla. Majd, 1997-ben a kulturális BizoMagyar Ilona: - Hogyan került sor az Ócsa-Palást ság tagja voltam és felveteem, hogy - Családunk 1916-ban került Palástról kapcsolatok megalapítására? fel kellene újítani a kapcsolatokat PaÓcsára, mégpedig a dédnagymama, aki Magyar Mária: lásal. özvegyasszony volt és az két gyereke. - A II. világháború idszakában, 1942A Kulturális Bizoság elfogadta jaAz a katolikus lelkész volt, és tekintet- ben kétszáz ócsai, Szcs Gyula plébá- vaslatomat. Megkaptuk Tasi Zoltán, tel arra, hogy Ócsán akkoriban nem volt nos és Fülöp Istvánné pedagógus veze- az akkori palás polgármester levelét, pap, engedélyt kért és kapo a püspök- tésével vonaal ellátogato Palástra és aki szintén elfogadta a javaslatot. Az tl az ieni plébánia vezetésére. az oaniak a hegyek tetején örömmel, Ócsai Hírmondóban megjelent nvéAztán jö Trianon és Palástot Cseh- ég fáklyákkal fogadták ket. Akkor rem, Dr. Bálintné Magyar Ilona cikke: szlovákiához csatolták, ami nagyban került sor zászlóátadásra, Szcs Gyula Miért éppen Palást? A cikkben leírta megnehezítee a családi kapcsola- nagybátyánk beszédet mondo, nagy a családi kötödéseket Ócsa és Palást tainkat. Például amikor mi gyerekek ünnepséget rendeztek. közö. voltunk, nem tudtunk eljutni Palástra, Azután, 1998-ban hivatalosan is Megjegyezni szeretném, hogy a kétcsak 1938-ban, a visszacsatolás után – száz ember közül ma csak egyetlenegy megtörtént a szerzdéskötés, amelyet akkor viszont rendszeresen jártunk oda ember él még: Viola Annus néni, aki Ócsa és Palást polgármesterei, Dr. Búza nyaralni. Ala és Tasi Zoltán írták alá. Ellátotanúja volt az akkori eseményeknek. gaunk Palástra és válogauk az igen gazdagon összegyjtö néprajzi anyagokból, amelyeket elhoztunk Ócsára, kiállításra. A bemutatóra meghívtuk az él 1942-ben o járt ócsai embereket is, talán név szerint: Tóth Istvánt, Viola Annus nénit, Mátyásné Pögl Ibolya nénit és Fülöp Istvánnét. 2008-ban a palás képviseltestület felkért bennünket, hogy írjuk meg a palás népviselet történetét. Ugyanabban az évben el is készült. Magyar Ilona: - Még annyit tegyünk hozzá, hogy Horváth Tamás tanár úr volt az album kiadásának f intézje, aki velünk és a szerkesztvel, illetve a nyomdával is A támfal fele Palásthy család kastélya, ahol most magyar iskola mködik tartoa a kapcsolatot. 6.oldal
Magyar Mária: Népvisele babacsere is történt, 2004-ben a palásak kaptak tlünk három népviseletbe öltöztete babát, amelyek az múzeumukban lehet megtekinteni, és mi is kaptunk tlük, amelyeket a tájházban kiállítounk. 2008-ban pedig babakiállítást rendeztünk Paláston az ócsai múzeum anyagából. - Most akkor térjünk rá arra, hogy a kapcsolatok ápolásáért, a Palást érdekében kifejte munkájukért Palást község önkormányzata idén nyáron Önöknek díszpolgári címet adományozo, amely ünnepélyes és egyben hivatalos formában került átadásra, aminek magam is tanúja leheem. Magyar Mária: - Nagyon örültek az elbb említe könyvnek is, ennek érdekében két napot töltöünk o 2007-ben és gyjtöük az adatokat, képeket, ids aszszonyokkal beszélgetve. Egyébként az átadására 2008-ban került sor. - Most térjünk rá egyéb kezdeményezésükre… Magyar Ilona: - Hangsúlyoznom kell, hogy igen sokat foglalkoztunk az ócsai népviseleel, miel a kiállítást megnyitouk a Duna-Ipoly Nemze Park által kezelt Tájházban. Tekinteel arra, hogy a palás népviseletrl szóló könyv igen sikeres volt, úgy gondoltunk, hogy ugyanazt
megcsináljuk ócsai változatban is. A könyv el is készült és talán karácsonyra, vagy a tél vége felé fog megjelenni. A címe „Az ócsai népviselet képeskönyve”. - Bizonyos értelemben, ha a hagyományápolásra gondolok, ehhez hozzátartozik az Önök által az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület keretein belül szerveze fényképkiállítás is. Magyar Ilona: - Igen, mert kaptunk olyan régi képek, amelyek a Korcsok László, Palást polgármestere a díszpolgári cím megmúlt század eleji adását indokolja népviseletet ábráMagyar Mária: zolták. - Azért mondjuk ki a számokat is: 22 - Most kérem, hogy néhány szóban mondják el a fényképkiállítás szervezé- ember jelentkeze és köztük heten fényképeztek. sét, kivitelezését. - Magam is láam, hogy a régi képek Magyar Ilona: - Kitaláltuk, de akkor még nem tud- nagyon népszerek voltak a kiállítátuk mekkora munka lesz az. Elkészül- son, fleg idsebb emberek odagyltek tek a plakátok, szórólapok és örültünk, a tábláknál és mutogaák egymásnak hogy több fotóst és gyjtt sikerült ismerseiket, családtagjaikat. mozgósítanunk Magyar Ilona: - Október elsején a kiállítás megnyitása után az idsek világnapját tartották a mveldési Házban és tekinteel a msorra, igen nagy számú résztvevre számíthaunk. - Most kérem, hogy néhány szóban vázolják fel a további terveiket. Magyar Ilona: - Márciusban lesz egy kiállítás az Óbudai Múzeumban, ahol legalább 12 babával hívtak meg bennünket. Már megkezdtük a készüldést erre az eseményre és a régi fotók segítségével újdonságokat is készítünk. - Nagyon köszönöm a beszélgetést, szívbl kívánok Önöknek sok ert, kitartást az eddigi nemes tevékenységük folytatásához. Készítee: Fraszczak Ryszard A három díszpolgár a Polgármesteri Hivatal dísztermében 7.oldal
Új hagyomány születe Ócsán
ÓCSAI SZÜRETI VIGADALOM 2009
Lovasfogatok viék a felvonulás vendégeit (foto: Dormány) Tóth Mihályné (Rózsika), az Ócsai Szüre Vigadalom egyik szervezje, a cikk szerzje
Kezdem tehát az elején, hogy is jö ennek a szüre mulatságnak, hagyománynak az elindítása, megszervezése. Mint ismeretes, a népdalkör tagjai, mondhatnám a hagyományok rzi minden csütörtöki napon próbákat tartanak. És i jön képbe Serfel Viktor, a fúvószenekar vezetje, akinek szintén csütörtökön van tanítási órája. Egyszer a szünetben említést te arról, hogy jó lenne már Ócsán is szüre felvonulást,
utána pedig szüre bált rendezni. Ebben segítséget talált a Népdalkör tagjaiban, valamint Földiné Hajdu Anna Október 3-án, szombaton, kora délszemélyében. Így elindult a közös szerután nagy sürgés-forgás, meg nótaszó vezés. törte meg jó értelemben Ócsa nyuAnna felajánloa az idpontot: okgalmát. A Mveldési Háznál ünnepi tóber 3-át. Serfel Viktor meghívta az öltözet asszonyok, népviseletbe ölerdélyi barátaikat (ez visszahívás volt), tözö iak, gyerekek várták a szüre mi meg a felvidéki, nemesócsai dalos felvonulásra összehívo vendégek, kedv barátainkat egy fergeteges mufogatok elindulását. latságra! No de mivel is vonuljunk fel? Mert azt Önök is elismerik, hogy nem az igazi egy szüre felvonulás csikósok, lovasfog gatok nélkül. Felkerestük tehát elször is Konkoly A t és barátját, An Marosi Istvánt. Elkezdtük a fog gatosok beszervezését. I meg kell említeni a Némedin lakó Marosi Z Zoltánt és barátait, akik elfogadták meghívásunkat. J ek tehát NéJö medibl csíkos „A Mveldési Háznál (…) népviseletbe öltözö iak, gyerekek vártak” (foto: Dormány) 8.oldal
Vidám felvonulás Ócsa utcáin (foto: Dormány)
nom marhapörkölt és jó kis borocska, söröcske. Vacsora után következe a szüre bál. Serfel Viktor és barátai hajnali 4 óráig húzták a talp alá valót! Én is o voltam, jól mulaam, de igazán elfáradtam. „Hát ezt is megcsináltuk...” szoktuk mondogatni magunk közö, amikor egy-egy sikeres fellépésünkön túl vagyunk. (Az Ócsai Népdalkör, és nem Asszonykórus!) Ezúton is köszönöm mindenkinek a segít munkáját és nézzék el nekem, ha valakit kihagytam a felsorolásból. Bízom benne, hogy jövre, 2010-ben is meg tudjuk rendezni a következ Ócsai Szüre Vigasságot. Igen is, kell ennek a városnak ez a közvetlen, bará bohémság, szerete és barátság a testvérvárosokkal. Bízunk benne, hogy jövre, még szebb, sokrétbb msorral tudunk hozzájárulni a Szüre Vigasságok színvonalához, fényéhez. Köszönet valamennyi résztvevnek, rokonszenveznek, és azoknak is, akik csak a felvonulás megállóhelyein szívesen fogadtak bennünket, csatlakoztak a mulatsághoz. Jövre Veletek ugyani. Ezt kívánja:
lányok és uk, név szerint: Ölvedi Ilo- ra szomjas társaságot. Mi pedig borna, Jurácsik Mónika, Kántor László és korcsolyával, vagyis pogácsával kínálVégh Péter – k vezeék a szüre me- tuk a társaságot. netet. Az els, Bukodi János hintójáAz útvonalunk: Kiss János út – Ülli ban o ült Dön Károly polgármester, utca, Marnovics utca, Akácos utca – a felvidéki Csemadok képviselje, va- Széchenyi utca – Bajcsy Zsilinszky utca, lamint az erdélyiek képviselje. Utá- ahol megálltunk a Bajor éerem és a nuk következe Szabó Mihály, Bödö Polgármesteri Hivatal el téren. O Sándor, Marosi Zoltán, Bán Árpád, egy közös msorral, nézkkel együ Márton György, Petrik Csaba, Kristóf táncolva, énekelve elindultunk gyalog Sándor, Konkoly Antal, Gere Imre, Ti- vissza a Szabadidközpontba, ahol minhany Sándor, Némedibl pedig Szabó denki, immár kibvítve, még egyszer Tóth Mihályné (Rózsika) Ferenc, Marosi István, Bálint Róbert eladta, ki-ki a saját msorát. Azután a Népdalkör és az OPKE tagja és Tóth Ferenc. Mindnyájuknak na- következe Radics József által fzö, gyok köszönjük a részvételt, de fleg azt, hogy a szüre felvonulásunk balesetmentesen zajlo le! Most még viszszatérek az indulás kezdetére: a gyülekezés a Szabadidközpont el volt kitzve, ahol feldíszíteük az addig fel nem díszíte fogatokat és elindultunk az ócsai pincesorra. O Radics József, az Ócsai Pinceegyesület elnöke és bará csapata várta már a jó bor- „Serfel Viktor és barátai zenekara (…) hajnali 4 óráig húzta a talp alá valót” (foto: Dormány)
9.oldal
Hagyományápolás Dr. Bálintné Magyar Ilona gondozásában
HÍMZ SZAKKÖR A TÁJHÁZBAN nek a zórai zsebpénzükön, ahogy elmúlt a szép köszönések szokása és divatos le a ttrágár kifejezések szótára, ahogy nem tananyag már a kézimunka az iskolákban. Mindennek ellenére megkísérelttünk összehozni egy kis társaságot, ha úgy tetszik, nevvezzük klubnak, vvagy szakkörnek, ahol hímzéssel foglalkozunk, még pedig az alapöltések elsajátása után, kizárólag az Ócsán szokásos hímzésminták tanulásával és gyakorlásával. Segítségül hívttunk néhány ócsai asszonyt, akik mesterei a hímzésnek Dr. Bálintné Magyar Ilona (Barkócziné Julis(a fotó a fényképkiállítás megnyitóján készült) ka, Fazekasné MáHímzés? Kiment a divatból! Úgy ahogy ria, Tóthné Rózsika és Bartáné Erzsike, nélkülözzük egyes utcáinkban az árnyat Nagyné Márta), akik még nagymamáadó fasorokat – mert kell az autóknak a juk keze nyomán tanulták a technikát. parkolóhely – ahogy gyermekeink fA tájházban összegyjtö nyomóforként egészségtelen apróságokat vesz- mák segítségével megtanuljuk a fehér
Hagyományos hímzések az alsószoknya-szegélyeken 10.oldal
anyagra történ elnyomást, foglalkozunk az Ócsán szokásos mintákkal: szlfürt és levél, szárak, kacsok, pontokból álló virágok, apró levélkék, cakkok slingelése (anyagszélek eldolgozása). A hímzfonalak színe csak ócsai hagyomány lehet: középkék, ers rózsaszín, fehér, aranysárga, esetleg piros. Ezeket a színeket és mintákat a régmúltban alsószoknyák, kötények, szekrénycsíkok, zsebkendk, esetleg gallér és kézel díszítésére, szegésére használták. Tudjuk, hogy az ócsai népviselet nagyon egyszer és visszafogo volt, így az alkalmazo hímzés is hasonlóan egyszer és visszafogo, de így is nagyon szép. A minták kombinálásával, jól megválaszto színnel igazi szépséget képvisel. (Lásd a Református Egyház birtokában lev úrasztal-terít gazdag, aranysárga szlminta díszítését.) Régen már az iskolát kezd kislányka kezdte a hímzés tanulását, hogy nagylány korában hozzáért kézzel készíthesse el kelengyéjét. A hosszú téli estéken, gyér lámpafény melle csodákat alkoak. Az els hímzszakköri foglalkozás augusztus 29-én 14-16 óra közö volt hét fvel, tájházi program keretében, Verbcziné Erika vezetésével. A második foglalkozást szeptember 25-én tartouk. Novemberre tervezzük a következt, amelyre mindenkit szívesen látunk. Magyar Ilona
LOPAKODIK MÁR AZ ÓCSAI SZ
A szerz biológiatanár
A nyári rácsodálkozás után (Kisbíró, 2009 augusztus – szeptemberi száma) újra örömmel veem a tollat a kezembe. Maradt még csodálkozni való szre is! Sokunk vallja, hogy ez a legszebb évszak, nemcsak szépségével bvöl, hanem bkezségével is… … Tegyünk a kellemes idben sétát és nézzük… Micsoda színorgiával fogadnak a fák, cserjék! A teljesség igénye nélkül: zöldjükkel a fenyfélék (szerencsénkre télen is), a különféle juharok, égerek, gyertyánok. Nemkülönben a gesztenye-, ostor- és ezüsák. Legcsodálatosabbak talán a szömörcék, krisek, vadkörték, vadalmák, a kései meggy, zselnyicemeggy, a vörös tölgy, a sokféle fz, a berkenyék, fagyalok, somok, a galagonyák, kecskerágók, a ribiszke, gyeprózsa, a gyöngyvessz, kányabangita, ostorményfa és még folytathatnánk… Kedves elfoglaltságom az szre nevelt termések nézegetése, esetleg gyjtése. Ki tudná nem megcsodálni, talán lakásdísznek hazavinni a formájukat is gyönyörködtet fenytobozokat, a borókák kék gyöngyeit, az éger
apró fás tobozkáit, a szelídgesztenye, a vadgesztenye termését, a formás bükk- és tölgymakkokat, a vasfa, lepényfa hüvelyeit, a csörgfa, császárfa tokjait, a kökényt, a berkenyét, a mogyorót… A nálunk ritka som galagonya, az értékes homoktövis, ezüsa, varjútövis, vadrózsa, a fagyöngy szi kincseit. A rét szre levetkezik, elvesz formáit, színeit. Néhány növény azonban ilyenkor is megörvendezte a természetszeret embert. Így az szi kikerics égszínkék pompája és Ócsa növényjelképe, a kornistárnics. Fen áekintésemben nem említettem a tájvédelmi körzetünkben nem él, avagy már korábban leterme fajokat. Leírni szinte képtelenség ezt az szi varázslatot! A látvány és a nyomukban érzelem, nem vitatható, hogy festk ecsetjére, koapapírra, költök verssoraiba kívánkozik. Így születe ez az írásomat záró költemény is. Nem tkolt reménységgel: megláatni és rácsodálkoztatni…
Virág Miklós: Ócsai sz Az ég kékjén elúszik a katáng A berkenye-levél rt gyertyaláng Sápadó mosoly ring a nyíreken Tölgy-makk hintázik az ág nyílhegyen A kikerics napfénnyel bújócskál Vedle róka oson az újholdnál Sáska vacog korai harmatban Ébres az sz gádoros hajlatban Baglyok korgó hassal sikongatnak Sörét-ostorokkal kapzsi szél csap A szegény elszenderg vadakra Fácántoll kerül az új kalapra Illeg-billeg részeg tolvaj szarka A nász-gyrt pernyefüst takarja Musllat kesernyés aromája Lepkék vitorláit ködbe mártja Megpendül kasza kapa eke sz sz sz termékenység gyermeke Szántó-vet hajlong a mezsgyéken Rendet vágva az élet rendjében Lopakodik már az ócsai sz Szorgos napokat nálunk elidz Begyj kincsét fénynek reménynek S adja helyét a hit-rz télnek
Virág Miklós
11.oldal
Szeptember 18-án a színházteremben volt lehetségünk részt venni a KALIMBA ütegyües jubileumi koncertjében. Érzésem szerint az együes 10 éves fennállása óta Katona-Zsombori Pál tanár úr vezetésével jócskán kine az „ütegyües” fogalmat. Igaz, hogy a hangokat ütkkel varázsolják el, de a végeredmény fergeteges zene. Igazán megérdemle volt a tehát a közönség vastapsa, amely után a „Paogato Kukorica” zenedarabot adták el, de a koncert során játszonál eltér hangszerelésben. Ez is igazolja az együes éreségét. Eddigi sikereihez és fennállásuk zedik évfordulójához a koncert elején Bukodi Károly alpolgármester úr gratulált. A koncert végén Dön Károly polgármester úr díszoklevelet ado át vezetjüknek. Gratulálunk és további sikereket kívánunk! (f.r.)
Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján emlékez ünnepséget rendeztek Ócsán. Ess id mia a program legnagyobb részét az Egressy Gábor Szabadidközpontban tartoák. Az ünnepi beszédet Bukodi Károly alpolgármester mondta el. Azután következe a Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai „Mert a haza nem eladó…” cím, igen színvonalas, megható emlékmsora. Ünnepi gondolatokat Dr. Szcs Lajos országgylési képvisel, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke mondta el. Azután Szabadság téren lev emlékm megkoszorúzására került sor. Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület nevében a koszorút Pappné Hajdu Katalin elnök aszszony és Konrád Sándor tanár úr helyezte el. (f.r.)
Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja
Önt és Kedves Családját a 2009. november 14-én, 19.00 órakor, az Egressy Gábor Szabadidô Központban tartandó,
vacsorával egybekötött táncos rendezvényre Zene: Vörös István és Kisegyüttese A belépô ára: 2000 Ft/fô, amely a vacsorát is magában foglalja Tombolatárgyakat köszönettel elfogadunk! Kis aprósüteménnyel, itallal hozzájárulhatunk a bál jó hangulatához! A belépôk az Egressy Gábor Szabadidôközpontban vásárolhatók elôvételben.
12.oldal
Ócsai Hírmondó Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület folyóirata Megjelenik: negyedévente Felels kiadó: Pappné Hajdu Katalin Szerkesz: Szerkesztbizoság Fszerkeszt: Fraszczak Ryszard Levélcím: Egressy Gábor Szabadidközpont, 2364 Ócsa, Bajcsy Zs. u. 46-48. Telefon: 06-29-378-043 Készült: Mátyus Bt. Nyomda, Dabas, Nyomdavezet: Mátyus Gyula Telefon: 06-29-367-945 Kéziratokat nem rzünk meg, és nem küldünk vissza. Az aláírt cikkekért a szerzk vállalják a felelsséget, a Szerkesztség egyben fenntartja magának a leado kéziratok tartalmát és szellemét nem érint rövidítés jogát.
