Kedves Olvasó! Miről is szólunk részletesebben?

Kedves Olvasó! Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészségünket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejünket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan lehetett támaszkodni, mára semmivé lesznek. Úgy érezhetjük magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunk nálunk hatalmasabb erőknek – miközben magunk is okozói vagyunk a változásoknak. Ebben a kiadványban röviden igyekszünk áttekinteni, hogy milyen folyamatok fenyegetik környezetünket, megélhetésünket, egészségünket. Egyúttal olyan gazdálkodási, feldolgozási, értékesítési, szervezési módszereket is bemutatunk, mellyekkel kiszolgáltatottságunkat enyhíthetjük, felkészülhetünk a bizonytalan jövőre.

Miről is szólunk részletesebben? 2. oldal 6. oldal 10. oldal 18. oldal 24. oldal 32. oldal 38. oldal 42. oldal 44. oldal

A változtatás kényszere A jövő (tév)útjai? Védelem a változások ellen: a sokszínű helyi gazdaság Gazdálkodásunk újjászervezése Az értékesítés új lehetőségei Az Élő Tisza védjegy Egészséges élelmiszer, környezetbarát termelés – a fogyasztó szemével Hogyan kezdjük el? Hivatkozások



A változtatás kén yszer e Éghajlatváltozás: fokozódó szélsőségek Az elmúlt 50 évben a Föld átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben nőtt. Ma már tudjuk: ez nagyrészt az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának tudható be.1 A 2100. évre 1,1–6,4 °C fokkal lehet melegebb a bolygó átlaghőmérséklete az előző évszázad végéhez képest. A változások hatására gazdasági visszaesés, népvándorlási hullám várható, háborúk törhetnek ki a fogyatkozó termőterületekért, a vízért. Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és eloszlásának átrendeződése várható (több csapadék télen, kevesebb nyáron). A szélsőséges időjárási események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Az évszakok eltolódnak, kevesebb vízzel gazdálkodhatunk, gyakoribbak és súlyosabbak lehetnek az aszályok, árvizek, belvizek.2 Az egyik legfontosabb üvegház-gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése elsősorban a fosszilis üzemanyagok (szén, benzin, olaj stb.) felhasználásának köszönhető. Az éghajlatváltozás lassítására az üvegházhatású gázok kibocsátását kellene visszafognia az emberiségnek. Energiafogyasztásunkat csökkenteni kellene, „tiszta”, megújuló energiaforrások használatára kellene áttérnünk. Valószínűtlennek ítélik azonban a tudósok, hogy el tudjuk kerülni a visszafordíthatatlan változásokat hozó, 2 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedést.3 Az éghajlatváltozás hatásaival számolnunk kell.

Gazdasági válság A 2008 őszén az Egyesült Államokból indult, a nemzetközi pénzpiacokon végigsöprő pénzügyi válságot a világgazdaság válsága követi. Egyre inkább úgy tűnik, hogy elhúzódó, nagy veszteségekkel járó gazdasági-társadalmi leépülésre kell számítanunk. A válság első néhány hónapjában 23 000 ember vesztette el munkahelyét hazánkban4, a következő években akár 150-200 ezer munkahely is áldozatául eshet a visszaesésnek. Gazdaságunk a nemzetközi piaci folyamatokra különösen érzékeny, mivel a hazai gazdasági teljesítmény (GDP) nagyobb részét olyan multinacionális cégek adják, melyek a világpiacra



termelnek. E cégeket elsőként érte el a válság. A megélhetés bizonytalansága miatt az emberek visszafogják a vásárlásokat, ezért a cégek nem tudnak eladni. Ez viszont a magyar kis- és közepes cégeket is erősen érinti, amelyek alapvetően a hazai piacra dolgoznak. A hitelek drágulnak vagy elérhetetlenné válnak. Helyzetünket súlyosbítja a rekordösszegű államadósság, az újabb nemzetközi hitelek (IMF, EU) és az ezekkel összefüggő megszorítások.

Energiaválság A kőolaj ára a pénzügyi válságot megelőzően, 2008 nyarán rekordmagasságba szökött. A válság miatti csökkenő kereslet az árakat viszont drasztikusan csökkentette. Ezt Magyarországon is éreztük: 2008. június 4-én pl. a gázolaj ára: 330 Ft/l volt, 2009. február 22-én 256 Ft/l. Ez az „olcsóság” persze csalóka. A világ gazdasága továbbra is olajfüggő. Az energiaellátás, a szállítás, az ipar, a fogyasztás és az élet szinte minden területe olajjal, szénnel, gázzal „működik”. A növekedésre alapozott gazdaság, a növekvő lélekszám hosszabb távon az olajfelhasználás gyorsuló emelkedését valószínűsítik. Az olcsóbban felszínre hozható készletek azonban javarészt már elfogytak, növekednek a kitermelési költségek. Az atomenergia fűtőanyagául szolgáló ércek hasonlóképpen elfogyóban vannak. Túl vagyunk az olajcsúcson: egyre több üzemanyagot fogyasztana a világ, de egyre kevesebb lesz. Az olajfüggő társadalom és gazdaság alapvető erőforrásának szűkülő készletei súlyos elvonási tüneteket fognak kiváltani. Ennek a legenyhébb következménye a drasztikus olajáremelkedés lehet, de számolni kell zavargásokkal, erősödő nemzetközi konfliktusokkal, háborúkkal.5 Szakértők a jelenlegi nyersolaj világpiaci árának három-négyszeresével számolnak néhány éven belül. További veszélyeket vet fel importfüggőségünk. Ennek következményeiből ízelítőt adott a 2009. eleji orosz-ukrán gázvita miatt előállt hiány és korlátozások.

A gazdálkodás kiszámíthatatlan jövedelmezősége 1974 és 2005 között az élelmiszerek világpiaci reálára 75%-kal csökkent. 2005-2008 között viszont ugyanennyivel, hirtelen nőtt. 2007-2008-ban a világ 30 országában, – Haitin, Afrikában és másutt – éhséglázadások törtek ki.



Az élelmiszerárak emelkedése, úgy tűnik, visszafordíthatatlan. Kína és India növekvő húsfogyasztása miatt az emelkedő takarmányigény, a bioüzemanyag-termelés gabonaigénye, a spekuláció, a termőtalaj fogyása, a környezeti károk okozta terméskiesés, az üzemanyagok és műtrágyák drágulása felfelé hajtja az árakat.6 Mindez azonban nem jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők mindegyike növekvő jövedelmekre számíthat. Emlékezetes, hogy Magyarországon a 2007-es gabonahiányt és a csillagászati árakat 2008-ban a gabona önköltség alatti piaci ára követte. A piaci ingadozásokból rendszerint a tőkeerős vállalatok, illetve a spekulációs cégek szereznek extraprofitot, a beruházási támogatásokhoz is könnyebben hozzájutnak. A termeléshez szükséges alapanyagok, eszközök árai erőteljesen emelkednek, azonban ezt a termékek árában általában nem lehet érvényesíteni. Az egy- vagy néhány fajta növényi nyersterméket előállító, integrátoroknak kiszolgáltatott kis- és közepes nagyságú hazai gazdaságok közül egyre többen mennek tönkre. Különösen sebezhetővé teszi a hazai agráriumot, hogy termelésünk szélsőségesen a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények (GOFR) előállítására szakosodott. Az összes mezőgazdasági terület 83%-a szántó. 1990 óta viszont a takarmányfogyasztó, hazai állatállomány a harmadára esett vissza.

Változó agrárpolitika Az Európai Unió Közös Agrárpolitikáján belül várhatóan növekedni fog a vidékfejlesztésre jutó támogatások összege és csökken a termelést ösztönző támogatásoké. A változás szelének tekinthető, hogy 2009/2010től megszűnik a kukorica intervenciós felvásárlása. A Közös Agrárpolitika 2008-as, félidős felülvizsgálata (Health Check) ilyen irányú változtatásokat is hozott. A búza intervenciós felvásárlásában mennyiségi korlátozást vezettek be. A régi tagállamokban (EU-15-ök) az évi 5 000 eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást élvező gazdaságok támogatásának 5 000 euró feletti részét 5 %-kal csökkentik, ezt vidékfejlesztési célokra csoportosítják át.7 A 2013 utáni agrártámogatási rendszerről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni. Az már biztos, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2005-ös, hong-kongi tárgyalásán tett vállalásának megfelelően az EU



a mezőgazdasági termékek exporttámogatását 2013-ig megszünteti. Az új támogatási rendszer terve viszont egyelőre heves viták tárgya. Franciaország pl. a termelésösztönző támogatások megtartása mellett érvel, míg pl. az Egyesült Királyság akár ezek teljes összegét elvonná és átcsoportosítaná a vidékfejlesztési és környezetvédelmi kifizetésekre.

Az intenzív mezőgazdaság okozta problémák A fejlett országok többségének mezőgazdaságában, így Magyarországon is ma uralkodónak számít az iparszerű mezőgazdasági technológia. A növénytermesztés magas fokon gépesített, a tápanyagutánpótlásban műtrágyákra épít, míg a növényvédelemben a kereskedelemben kapható növényvédő szerekre. Nagy táblákat alakít ki, ahol a természetes élőhelyeket megszünteti. Az állatok alig vagy egyáltalán nem járnak legelőre, takarmányuk zöme tartósított, komplett keverék. Az iparosított mezőgazdaság rövid távon látványos terméseredményeket hoz, azonban számos problémát is okoz. Néhány ezek közül: • A termelési alapokat romboló jelenségek: a termőtalaj pusztulása (víz- és szélerózió, talaj szervesanyag-tartalmának, biológiai életének csökkenése, savanyodása, sivatagosodás, kiszáradás, a talajszerkezet tömörödése stb.); gyomosodás, a biológiai változatosság csökkenése. • Gazdasági, társadalmi jelenségek: gépekkel váltja ki az emberi munkaerőt, ennek következtében egyre kevesebb emberre van szüksége8. Vidéken foglalkoztatási, megélhetési nehézségek alakulnak ki, elvándorlás indul el a falvakból. A mezőgazdaság koncentrálódik – a kisebb területen gazdálkodók kiszorulnak a termelésből. • Az emberi egészséget is veszélyezteti a környezeti erőforrások pusztulása, szennyezése: a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszennyeződése (nitrátosodás stb.), vegyszerek maradványainak feldúsulása; az élelmiszerek beltartalmának (pl. tápérték, íz) romlása emberi egészségkárosodást is okozhatnak. A fenti problémák a mezőgazdaság termelési alapjait is veszélyeztetik, ami pénzben is mérhető károkat okoz magának a gazdának is már középtávon.



A jövő (tév)útjai? Gyakran halljuk, hogy a mezőgazdaságnak, a vidéknek új utakat, kitörési pontokat kell keresnie. Az alábbi fejezetben azt tekintjük át, hogy milyen lehetőségeket kínál a biomassza-előállítás, illetve a génmódosított növények termesztése.

Biomassza Biomassza alatt az élő és elhalt szervezetek összességét értjük. Az ember táplálékként és alapanyagként használja fel. A növények élelmiszerként, rostként és energetikai alapanyagként szolgálnak. Az energetikai hasznosítás során leggyakoribbak a tüzelésre szánt fásszárú vagy lágyszárú, energiaültetvényeken termő növények; az erdészetekből kikerülő rönkfa; a biogáz; illetve a motorhajtóanyagként hasznosított biodízel, bioetanol. A biomassza előállítás támogatásának legfőbb indokaként az éghajlatvédelmet szokták felhozni. Az érvelés szerint elégetésekor ugyanannyi üvegház-gáz keletkezik, mint amennyit a növény élete során megkötött. A biomasszát és abból a tüzelőanyagot azonban ma egy olyan mezőgazdaság és feldolgozóipar állítja elő, melynek szinte minden munkaműveletéhez olajat



A gazda szemével nézve... 1. Az energiaültetvények létesítése, gondozása, felszámolása a vonatkozó jogszabályok miatt (is) bonyolultabb, mint a hagyományos szántóföldi növényeké. 2. A telepítéshez és betakarításhoz speciális és drága célgépek kellenek. Ezekből egyelőre kevés van hazánkban, a bérmunka megszervezése nehézkes. 3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból energiaültetvények telepítésére, biomassza kazánokra támogatás igényelhető 4 EUME feletti gazdálkodóknak. A támogatás legfeljebb a beruházás 50%-át fedezheti. 4. A magyarországi nagy biodízel és bioetanol feldolgozó üzemek építése nem indult el, a gazdasági válság miatt egy darabig nem is fog. 5. A biomasszát tüzelő új erőművek nem épülnek, a tervezetteket viták övezik (pl. Szerencs). Hosszú távú beszállítói szerződések nélkül viszont nem érdemes biomassza termesztésre átállni. 6. Az intenzív biomasszatermesztés a talajt kizsigereli.

vagy gázt használnak. A biomassza termesztése és használata valójában nem csökkenti az üvegház-hatást, hanem növeli azt, ha az összes folyamathoz kapcsolódó külső hatást figyelembe vesszük.9 A biomassza felhasználás Európa energiafüggőségét nem fogja oldani. Olajfogyasztásunk akkora, hogy a termesztéshez nincs elegendő területünk, ráadásul olcsóbb a biomasszát importálni, mivel a trópusokon sokkal hatékonyabb a biodízel és bioetanol alapanyagok előállítása (pálmaolaj, illetve cukornád). Így az EU „klímavédelmi” indokú biomassza célkitűzései az esőerdők irtását és a biológiai változatosság csökkenését gyorsítják, de az üvegház-gáz kibocsátás ettől nem csökken.10 Magyarországon a biomasszát tüzelő erőművek erdészetektől veszik a fát, ami fokozott erdőirtáshoz vezetett egyes területeken. A világ egyre növekvő olajfogyasztása nem kiváltható bioüzemanyagokkal.11 A biomassza termelése viszont csökkenti az élelmiszer- és takarmánytermelés területeit és növeli e termékek piaci árait.12 A biomasszát ott érdemes felhasználni, ahol megtermett: a településen vagy kistérségen belül. Nem érdemes azzal kísérletezni, hogy a nagy energiaigényű termelési folyamatoknál (pl. terményszárítás) kiváltsuk a fosszilis üzemanyagot vagy áramot. A mezőgazdasági hulladékoknak, melléktermékeknek a talaj tápanyagellátásába kell elsősorban visszakerülni, kisebb részük használható fűtésre. A növényi maradványok, vagy az istállótrágya közvetlen beszántása a talajba nem hatékony módszer. Az állatok trágyájának és a fel nem dolgozott növényi maradványok együttes és szakszerű komposztálásából keletkező komposzt viszont tartósan biztosítja a talaj tápanyagutánpótlását és javítja szerkezetét. Ezzel műtrágyát, és más talajjavító tevékenységeket tudunk megspórolni, ezért a komposzt a legjobb energetikai célú biomassza felhasználás. Ez esetben is feltétel, hogy minél közelebb hasznosítsuk az anyagot a keletkezés helyéhez. Korszerű, kisléptékű fermentálókkal szerves hulladékból komposzt és biogáz is nyerhető. Utóbbit hő- és villamos energia termelésre használhatjuk. Ha a biomasszát tüzelésre használjuk, törekedjünk arra, hogy a termelést, szállítást és a tüzelést minél kisebb energiaigényű, minél egyszerűbb eszközökkel oldjuk meg. A kazánban, kályhában történő égetésnél pl. sokkal kevesebb energiára van szükség a tüzelő előállításához, mint pellet-fűtés



esetében. Természetvédelmi célokat is elősegíthetünk, ha invazív (özön-)növények (pl. gyalogakác) gyérítését szervezzük meg és a kitermelt anyagot használjuk tüzelésre.13 A melléktermékeket is hasznosítsuk: a hamu – amennyiben nem szennyezett nehézfémekkel vagy más vegyszerekkel – kiváló talajjavító.

GMO A kereskedelmi forgalomban kapható transzgénikus élőlények nem egyfajta nemesítés termékei. E szervezetek örökítőanyagába génsebészeti úton A gazda szemével nézve... egy más fajból származó idegen 1. Az Európai Unióban jelenleg csak a kukoricamoly ellen védett MON 810 kukoricafajták gént juttattak be, ami nemesítéssel termeszthetők. vagy természetes keresztezéssel nem 2. Magyarországon e fajták vetését és kereskemegvalósítható. A beavatkozás célja, delmét is betiltották meghatározatlan időre hogy az új, génmódosított élőlény (moratórium). (GMO) kedvezőbb tulajdonságok- 3. Az EU-ban engedélyezett (nálunk tiltott) kal rendelkezzen. MON 810 kukorica terméseredménye csak A ma termesztett, genetikailag ott magasabb (kb. 10%-kal), ahol jelentős a kukoricamoly kártétele. Hazánkban ez nem módosított (GM) növények najellemző. gyobb része gyomirtószer ellenál4. Törvény szabja meg, hogy hazánkban milyen ló (szója, kukorica, repce, gyapot). feltételek mellett lehetne GMO-t termeszteA totális gyomirtószerekkel (glifoni, ha feloldanák a moratóriumot. A szigorú zát, glüfozinát) szemben ellenálló előírások a termesztés költségeit jelentősen táblán csak a célnövény marad életnövelhetik. ben a vegyszeres kezelés után. 5. A GMO-termékek ára azonban nem magaA világon termesztésben lévő sabb, mint a hagyományos termékeké, mivel a fogyasztónak előnyt nem jelentenek. GM-növények kisebb része rovarAz EU fogyasztóinak 70%-a nem venne ilyen ölő hatású fehérjét (Bt-toxint) terméket. termel, ami a permetezést helyettesíti. Az ilyen kukorica- és gyapotfajták egyes lepke, illetve bogárkártevők ellen védekeznek.14 Annak ellenére, hogy rengeteg géntechnológiai kísérletet végeznek, ma csak ún. elsőgenerációs GM-növények vásárolhatók, melyek elméletileg a gazdálkodónak egyszerűsítik a munkáját (pl. a permetezést váltják ki)



vagy csökkentik a termésveszteséget. Nem kaphatók szélsőséges feltételek között termeszthető (pl. szárazság- vagy sótűrő) növények. A tapasztalatok szerint viszont az új technológia inkább szaporítja a gondokat. A gyomirtószereknek ellenálló növényeket a gazdák általában többször permetezik az ajánlottnál, biztos-ami-biztos alapon, hiszen nem kell félni, hogy a vegyszer kárt tesz a növényben. A rovarölő mérget termelő, illetve gyomirtószer-rezisztens GM-fajták kivadulhatnak és kereszteződéssel olyan gyomok és kártevők alakulhatnak ki, melyekkel szemben a korábbi szerek hatástalanok. Az EU-ban egyedül engedélyezett MON 810 kukoricafajta csak a kukoricamoly ellen védett, a kukoricabogár ellen már nem. A moly viszont már 8-10 nemzedék után rezisztenssé válhat a Bt-toxinra.15 A vetőmagok ára általában 25%-kal magasabb a hagyományos vetőmagoknál – egy kezdeti olcsóbb, bevezető ár után. A MON 810 kukorica hatóanyaga ugyanaz a Bt-toxin, mint a Dipel növényvédőszeré. Hazai kísérletek szerint azonban a GMO-k betakarítása után akár 3 000-szer több méreganyag maradhat a földben és a tarlón, mintha egyszerűen csak permeteztek volna. A GMO-k veszélyt jelentenek a biológiai változatosságra is. Szintén hazai kísérletek igazolták, hogy a MON 810 kukorica csökkentette egyes védett fajok (pl. nappali pávaszem) szaporodóképességét. A fogyasztók számára vonzó (pl. ízletesebb, magasabb beltartalmú, egészségesebb) második generációs GM-termékek nem kaphatók. A GMOk egészségügyi hatásairól ma még szinte semmit nem tudunk. Állatkísérletek azonban arra utalnak, hogy az ilyen növények fogyasztása csökkentheti a szaporodási képességet vagy az utódok életképességét.16 A GMO-t tartalmazó termékeket az EU-ban külön jelölni kell – a vásárlók pedig egyfajta veszélyt látnak ebben a jelben.17 Az európai vásárlók többsége akkor sem venne GMO-t, ha az olcsóbb lenne.18 A magyar fogyasztók ugyanennyire idegenkednek tőle.19 A hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak ezért előnye származik abból, hogy tilos az ilyen növények termesztése nálunk: országunkról az a kép él külföldön, hogy nem „génszennyezett”. A magyar Parlament 2006-ban ötpárti egyetértéssel hozott határozatot arról, hogy hazánk hosszú távon GMO-mentes ország maradjon.20



Védelem a változások ellen: a sokszínű hely i gazdaság Önellátás, önvédelem, önrendelkezés A fentiekben láthattuk: olyan jövő előtt állunk, amelyben az időjárás szélsőségessé válása, a gazdasági és energiaválság kiszámíthatatlan változásokat hoznak. Egyértelmű válasz nem adható arra, hogy milyen gazdálkodási forma adhatna védelmet egy ilyen helyzetben. A gazdálkodóknak, közösségeknek olyan utakat kell keresniük, mely enyhíti függésüket a nagy, számukra befolyásolhatatlan piacoktól, energia- és termékellátástól. Ilyen a környezet- és tájgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdálkodás. Alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra, úgy és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni.21 A közösségeknek célszerű olyan önellátó rendszerek felé elmozdulni, melyek az élethez szükséges alapvető javakat helyben állítják elő. A helyi önellátás a térségeken belül falvak és városok együttműködésével valósulhat meg. A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői: A környezet- és tájgazdálkodás elvei csökkenti pl. a környezetalapján termel, így kevesebb kárt tesz szennyezés (vízszennyezés,  talajpusztulás stb.) miatti saját erőforrásaiban (talaj, táj, vizek, élő környezet), javítja környezete állapotát vagy a talajerő utánpótláshoz szükséges költségeket. Kevesebb ipari eredetű alapanyagot kevésbé érinti ezek árának használ (pl. műtrágya, vegyszerek emelkedése, nincs annyira  stb.) rászorulva hitelekre vagy bonyolult adminisztrációval járó támogatásokra. Olajjal, árammal működő gépek sora kevésbé érinti az eszközök, helyett inkább olyan megoldásokat keáram, az olaj és a gáz áremelres, melyek a természet energiáit, illet kedése vagy az ellátás zavarai ve a helyben elérhető megújuló energiá(pl. gázellátás kimaradása). kat fenntartható módon hasznosítják 10

Nagyobb mértékben épít a helyi köolcsóbban, eredményesebben zösség, gazdák, vállalkozók együttműködhet együtt a szomszédműködésére, szövetkezésére, köldal vagy kérhet tőle kölcsönt  mint egy banktól hitelt vagy csönös szívességekre egy bürokratikus szervezettől támogatást. A termelés és kereskedelem nagyobb nem kiszolgáltatott az integ rátornak, nagykereskedőnek. részét gazdatársaival közösen intézi Energiaellátásában növekvő mértékfüggetleníti magát az enerben hasznosítja a helyi, megújuló giaárak drágulásától és az erőforrásokat kisléptékű, egyszerű,  ellátási problémáktól. környezetkímélő eszközök segítségével (pl. szélkerék, napkollektor22, biomassza-fűtés) Anyag- és víztakarékos technolócsökkenti a hulladékelszállígiákat használ, csökkenti hulladéktási és csatornadíj költségeit és szennyvíztermelését, az előálló és a környezetszennyezést. hulladékot nyersanyagként igyekszik  (újra)hasznosítani (pl. komposztálás), a szennyvizet kisléptékű, természetközeli módszerekkel tisztítja23 Több feldolgozott terméket tud el-  a nyereség nagyobb része maadni rad a termelőnél, előállítónál. Többfajta terméket állít elő

kevésbé van kitéve az egyes

 termékpiacokon az árak in-

gadozásának. Egyedi termékeket is előállít, pl. régi, a különleges termékek piaca tájakra jellemző alapanyagokból készült új lehetőségeket nyit meg a élelmiszereket, kézi munkával gyártott  kisebb előállító üzemeknek különleges használati tárgyakat is, míg a tömegtermékek piacán a nagykereskedő diktál. Törekszik arra, hogy az előállított tercsökken a szállítási költség, mékek minél nagyobb részét helyben  állandó, biztos vevőkör alafogyasszák, használják kulhat ki.

11

Az alábbiakban a tájgazdálkodás legfontosabb módszereit vesszük sorra.

Kímélő (extenzív) gazdálkodás A tartamos (hosszú távon fenntartható) állattenyésztés növénytermesztés nélkül, szántóföldi és gyepgazdálkodás pedig állat nélkül nem képzelhető el. Az állattartásban keletkező szerves trágya a növénytermesztésnél tápanyagpótlóként hasznosul. Így a hulladékkeletkezés elkerülhető és a természetes körfolyamatokhoz közelálló gazdálkodást folytathatunk. Állattartás, gyepkezelés: • takarmánykoncentrátumokat Néhány régi magyar állatfajta korlátozottan használ, az álla- Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke szarvasmarha, magyar házibivaly, magyar tok jobbára legelnek, a gyepen tarka szarvasmarha nem alkalmaz kiegészítő takarSertés: szőke mangalica, fecskehasú manmányozást; galica, vörös mangalica • az adott helyre jellemző állatsűJuh: hortobágyi (magyar) racka, gyimesi racrűséget tartja, kerüli a túl- vagy ka, tejelő cigája, cikta alullegeltetés (0,5–1,4 számos- Tyúk: sárga magyar tyúk, kendermagos maállat/ha); gyar tyúk, fehér magyar tyúk, fogolyszínű • kevés vagy semennyi vegyszert magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú tyúk Lúd: fodros tollú magyar lúd, magyar lúd nem használ; Kacsa: magyar kacsa • lehetőség szerint kerüli az álPulyka: bronz pulyka, réz pulyka latgyógyszerek használatát, ha Nyúl: magyar óriás nyúl mindenképpen szükséges, jól felszívódó szereket alkalmaz; • belvízelvezetés nincs vagy kismértékű, a keletkezett vizeket törekszik megőrizni és természetszerűen hasznosítani; • fajgazdag gyepeket tart fenn, természetszerű növényzettel; • kaszálás és legeltetés esetén természetkímélő módszereket alkalmaz, szem előtt tartja a védett növény- és állatfajok igényeit24; • kerüli a fogas használatát a gyepen; • hagyományos eszközök, alacsony, de korszerű gépesítettség; • hagyományos, a tájra jellemző tartási módszereket;

12

• általában a betegségeknek, időjárási szélsőségeknek (pl. aszály) ellenállóbb, helyi fajtákat alkalmaz; • az állatok természetes szaporodási ritmusához alkalmazkodik (nem alkalmaz pl. szinkronizálást); • az állattartás nem igényel különösebb épületet, gyakorlatilag az állatok télen-nyáron a szabadban vannak, éjszakára, elletéshez esetleg ideiglenes karámokat alakítanak ki; • szabad, láb alóli, szakaszos vagy pásztoroló legeltetést alkalmaz. Növénytermesztés • Kevés tápanyagbevitel, javarészt Néhány szántóföldi tájfajtánk szerves eredetű (szerves vagy Búza: tiszavidéki, mezőségi, bánkúti zöldtrágya), műtrágyát nem Alakor Tönke vagy keveset használ; • az adott fajra, és fajtára, terü- Árpa: gádorosi fekete letre jellemző hektáronkénti Kukorica: mindszentpusztai fehér, bánkúti sárga lófogú, mezőhegyesi sárga lófogú, hozam (kerüli a mesterséges putyi, piros kukoricák, sárga magyar termésfokozókat); Veteménybab: futó fürjbabok, pacsibab, • kevés vegyszert használ vagy menyecskebabok egyáltalán nem; Paradicsom: mátrafüredi, erdélyi, mosonmagyaróvári, leveleki, jándi • öntözés, belvízelvezetés nincs Zöldpaprika: szentlőrinckátai, jászberényi, vagy kismértékű, a keletkezett tiszakécskei, lánycsóki, bugaci vizeket törekszik megőrizni és Hagyma: veszkényi, jászalsószentgyörgyi, természetszerűen hasznosítani; alsógödi • ugar alkalmazása a vetésváltásban; • tájnak megfelelő termesztési módszereket alkalmaz; • sokféle növényből álló vetésszerkezet; • hagyományos (táj)fajták használata – ezek ellenállóbbak a betegségekkel és a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben; • hagyományos, egyszerű gépesítettség, több kézi munka, mint az intenzív gazdálkodásban; • hagyományos betakarítási módszerek alkalmazása; • mezővédő erdősávok kialakítása; • kis táblaméret jellemzi (max. 10-15 ha). 25

13

Ökológiai (bio)gazdálkodás Módszerei nagyban megfelelnek a kímélő gazdálkodásénak. Különbség viszont, hogy a biogazdálkodás szabályait részletesen meghatározza az Európai Unió 2092/91/EGK rendelete. Csak azok a termékek viselhetik a „bio” vagy „öko” jelölést, melyek olyan gazdálkodásból származnak, ahol a termelés folyamata megfelel e rendelet előírásainak.26 Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) vagy a Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) tanúsíthatja, hogy a termelés bio- (ökológiai) gazdálkodás. Néhány a fontosabb előírások közül: Növénytermesztés • Génmanipulált szervezetek és származékaik nem hasz- Néhány tájfajta gyümölcsünk nálhatók. Alma: batul, beregi, sóvári, kormos alma, masánczki alma, pogácsa alma, simonffy piros • Cél, hogy a megtermelt anyaKörte: búzával érő körte, császárkörte, téli kálgok közül azok, amelyek nem mán körte, vérbélű, hókörte jutnak piacra pl. trágya, szalCseresznye: badacsonyi óriás, cserszegi méma, szár, konyhai hulladék, zes, fehér cseresznye, májusi korai, nagy fenyesedék stb. kerüljenek viskete ropogós sza a gazdaság tápanyag kör- Meggy: bosnyák meggy, hólyagmeggy, korai forgásába. májusi, kőrösi meggy, korpádi meggy, váltva • Tilos mindenféle szintetikus érő meggy Szilva: beregi datolya, besztercei muskotály, műtrágya. bódi szilva, cukor szilva, cseresznyeszilva, ló• A növényvédelemben a hangszemű szilva, nemtudom, őszi aszaló súly a megelőzésen van. Főbb Kajszi: csipogó barack, hetényi rózsa, holub eszközei: cukorkajszi, kécskei rózsa, nagykőrösi óriás, - helyes felépítésű vetésforgó; selyembarack, szőregi cukorrózsa - a termőterület adottságaihoz (talaj, klíma, domborzat stb.) illeszkedő növények termesztése; - alkalmas növények ellenálló fajtáinak termesztése; - alkalmanként, a termés súlyos veszélyeztetettsége esetén felhasználhatók egyes, a biogazdálkodásban engedélyezett, a környezetre csekély hatású vegyszerek.

14

• A gyomszabályozásban is elsődleges a megelőzés, amely a jó vetésváltáson, gyomelnyomó növények és fajtáik kiválasztásán, ültetvényeknél a növénytársításon alapszik. A kézi kapálás, gyomlálás – főként a kapás kultúrákban és az ültetvényekben – elkerülhetetlen. • Eredményes módszer a gyomszabályozásra a talaj környezetbarát anyagokkal (széna, szalma, egyéb kaszálék, avar, forgács, fűrészpor, használt papír, lebomló fólia stb.) történő takarása (ez a mulcsozás). Állattartás • Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Biztosítani kell a növénytermesztés és állattenyésztés egységét, úgy hogy a környezeti elemek (talaj, víz) egyike se károsodjék. • A tartott állatok által termelt trágya mennyisége összhangban legyen a képződő trágya elhelyezésre alkalmas termőterület nagyságával (legfeljebb 170 kg/ha/év – trágyából származó – nitrogén). • Bár nincs kifejezett tiltás az intenzív állatfajtákra, de ajánlott az ellenálló, betegségekre, egészségügyi problémákra kevésbé hajlamos – őshonos, vagy régóta honos – fajtákat tartani. • Az állatokat nem szabad ketrecben, sőt kötötten sem tartani, és a rácspadozat aránya is erősen korlátozott. • Biztosítani kell a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét, a megfelelő mozgásteret az épületben és az épületen kívül; legyen az istállókban elég természetes fény és legyen megfelelő a szellőztetés. • A takarmány zömében ökológiai gazdálkodásból származik. • Előírás, hogy a kérődzőknél a legeltetés maximális mértékű legyen. • Tilos a takarmányhoz antibiotikumot, növekedésszabályzó, termelékenységfokozó anyagot, hormont adagolni. • Tilos állati eredetű takarmány etetése (tejtermékeket, hallisztet, tojást kivéve). • A beteg állatot szabad kezelni akupunktúra, homeopátia, gyógynövények és gyógyító ásványok alkalmazásával, ha ez nem elég, akkor az állatok szenvedését szokványos készítményekkel lehet megakadályozni.27

15

Az ártéri tájgazdálkodás Vízgazdálkodási rendszerünk ma kifordított logika szerint működik: amikor sok a víz (ár- és belvíz), akkor elvezeti, amikor viszont hiányzik (aszálykor), akkor öntözne, de ilyenkor nincs miből, mivel a folyókban is kevés a víz. Ez a vízgazdálkodás odavezetett, hogy hazánk vízháztartása felborult, a Kárpát-medence kiszáradóban van. Gyorsítja a folyamatot, hogy a klímaváltozás miatt (is) hazánk egyre kevesebb csapadékot kap az elmúlt 100 évben.28 Jellemző példa a Tisza-vidék, ahol majdnem másfélszer annyi csapadék hiányzik a vízháztartás kiegyensúlyozásához, mint amennyi esik. Ez a vízmennyiség ugyanakkor rendelkezésre áll, ugyanis a folyó ideszállítja – ráadásul tavasszal, a vegetációs időszak és a száraz évszak elején, amikor legnagyobb szükség van rá.29 A vízháztartás egyensúlyának helyreállításához, tájaink kiszáradásnak megállításához az áradó vizet szabályozottan ki kellene vezetnünk a töltéseken túli, meglévő árterekbe és mélyvonulatokba. Ezzel képesek lennénk létrehozni egy olyan tájgazdálkodási rendszert, mely a táj természetes domborzatához, a folyó működéséhez igazodik, a vízjárás és csapadékeloszlás szélsőségeit ki tudja egyenlíteni.30 Az ártéri tájgazdálkodás ilyen, extenzív gazdálkodási forma volt a XVIII. század végéig a Kárpát-medence folyói mentén. Megszervezésére ma is van lehetőség, ahol elegendő rendszeresen pótolható víz áll rendelkezésünkre. Így elsősorban a folyók mélyebben fekvő árterein, a vízlépcsők visszaduzzasztása által érintett területeken, a nagyobb nyílt ártereken, a kisebb folyók még szabályozatlan, kevésbé rendezett szakaszain. Részleteiben megvalósítható a folyók hullámterein, nagyobb – esetenként a belvizek tározására használt – tavak, holtágak mentén31, de a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése víztározóiban is, megfelelő kialakítás esetén. A mezőgazdasági földhasználat e rendszerben a folyók természetes vízjárásához igazodik. A földekre érkező és ott keletkező vizek megőrzésére és hasznosítására törekszik. Az ártéren az erek, csatornák, tavak, vizes élőhelyek rendszere mozaikszerű tájhasználatot eredményez. Ebben a rendszerben a jelenleginél kevesebb a szántó, de több a gyep, a rét, nádas, tó, vizes élőhely.

16

Az ártéri tájgazdálkodás haszonvételeinek áttekintése32 Térszint

Élőhely nyílt vízfelület hínárosok

mocsarak mély ártér bokorfüzesek, láperdők élőhelyhez nem köthető haszonvételek üde rétek, rétlápok alacsony ártér

puhafa ligetek

keményfa ligetek magas ártér

ármentes szint

élőhelyhez nem köthető haszonvételek nyílt száraz gyepek zárt száraz és félszáraz gyepek üde lombos erdők élőhelyhez nem köthető haszonvételek

Élőhelykezelés rendszeres vízpótlás biztosítása, természetes halszaporulat fenntartása, betelepítési tilalom

Haszonvétel halászat, rekesztés, horgásztatás, vadászat víztisztítás, hínárszárítás komposzt-előállítás, sulyom feldolgozás

rendszeres vízpótlás biztosítása, haltelepítési tilalom, megfelelő időszakban történő vágás, kaszálás

nád-, gyékényfelhasználás; harmatkása (étkezésre – turisztikai különlegesség), dísznövénykertészet; ridegállattartás (szürkemarha, bivaly) vízpótlás biztosítása, égetés fűzvessző megakadályozása biomassza betakarítása; energiaültetvény (nem monokultúrában) vízpótlás biztosítása, megferidegállattartás lelő időben történő kaszálás, égetés megakadályozása vízpótlás biztosítása, erdei gyümölcsök, természetes erdőfejlődés gyümölcsények, elősegítése, tájidegen fajok erdőgazdálkodás (szálalás, kitermelése tájidegen fajok kitermelése) vízpótlás biztosítása, erdei gyümölcsök, természetes erdőfejlődés gyümölcsények, elősegítése, erdőgazdálkodás (szálalás, tájidegen fajok kitermelése)  tájidegen fajok kitermelése szántó, kert legeltetés, megfelelő időben történő kaszálás, égetés tilalma, meggátlása

ridegállattartás (pl. szürkemarha)

természetes erdőfejlődés elősegítése, tájidegen fajok kitermelése

erdei gyümölcsök, gyümölcsények, erdőgazdálkodás (szálalás, tájidegen fajok kitermelése) szántó, kert

ridegállattartás (pl. szürkemarha)

17

Gazdálkodásu nk ú jjászerv ezése A tervezés lépései A gazdaság fejlesztéséhez alapos birtoktervezési munkára van szükség.33 Ennek főbb lépéseit az alábbiakban tekintjük át. 1. Az új típusú gazdálkodás lehetőségeinek felkutatása » Szakirodalom (könyvek, újságok, tanulmányok) át- Jó példák olvasása a lehetőségekről; A UNDP-GEF-KvVM által finanszírozott Élő Tiszá» tanfolyam(ok) elvégzése, ért Program támogatásával 2007-ben 50 gazdálkodó jutott egyenként néhány százezer foelőadások meghallgatása; » meghallgatni olyanokat, rintos támogatáshoz, mellyel gazdálkodásukat fejleszthették, környezetkímélő módszerekkel. akik hasonló lépéseket Összesen 40 millió forint került elosztásra a Biomár megtettek, amilyene- diverzitás Mikroalapból. Az Esély a Tisza menket fontolgatunk; tén című kiadvány számos jó példát mutat be a » megnézni olyan gazda- nyertes projektek közül: hogyan lehet egyszerű ságokat, beruházásokat, és olcsó beruházásokkal lépni a természetkíméüzemeket, melyek például lő gazdálkodás, feldolgozás irányába. 34 szolgálhatnak; » szakértő bevonása. 2. Tervezési program » Adottságok felmérése: hol és ki akar gazdálkodni? • Földterületek, települési adottságok számbavétele; • talaj-, vízgazdálkodás, időjárási adottságok vizsgálata; • természeti értékek, a terület ökológiai adottságainak felmérése és a lehetséges természeti értékek számbavétele; • a gazdaságban dolgozók képzettsége, teljesítőképessége; • lehetséges partnerek felkeresése a közelben (pl. szomszédos területeken gazdálkodók, helyi feldolgozó vagy vendéglátóhely tulajdonosa stb.), az ötletek átbeszélése; • meglévő épületek, gépek, eszközök összesítése; • pénzügyi keretek (befektethető összeg, hitellehetőség stb.);

18

• a változtatás lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (földhasználati mozaikok, új élőhelyek kialakításának lehetőségei, termeszthető növények, állateltartó képesség,...) » Szándékok: mit akarunk/tudunk csinálni? • Termelési, gazdálkodási profil; • a tevékenység tervezett időtartama; • főfoglalkozásban vagy kiegészítő tevékenységként akarunk gazdálkodni? » Gazdasági lehetőségek: milyen jövedelmezőséggel tudunk/akarunk gazdálkodni? • Eladási lehetőségek, új piacok; • együttműködési, szövetkezési lehetőségek. 3. Beruházási programterv » Tartalmazza az elhatározott program megvalósításának módját; » a szükséges földterületek, épületek, építmények elhelyezését; » a gazdálkodási technológiák kiválasztását; » a szükséges infrastruktúra-, közműfejlesztések meghatározását; » környezeti hatásvizsgálatokat, a tennivalók időbeli ütemezését; » a birtok működésének gazdaságossági vizsgálatait. 4. Engedélyeztetés » Engedélyezési terv elkészítése » Engedély(ek) beszerzése a hatóságoktól. 5. Kiviteli terv Az engedélyezett megoldások részletes terveit tartalmazzák, olyan mélységben, hogy az egyes konkrét feladatok a tervek szerint elvégezhetők, a műszaki létesítmények elkészíthetők legyenek. 6. Beruházások megvalósítása » Élőhelyfejlesztés (pl. gyeptelepítés, vízfolyás helyreállítása); » átalakítás a gazdálkodásban (pl. állat, tájfajta növény beszerzése); » gépvásárlás, épületek (pl. karám) átalakítása, felújítása, építése; » feldolgozóüzem létrehozása; » ha szükséges: új cég, szövetkezet megalapítása; » új munkaerő bevonása, szükséges képzések elvégzése. Ha egyszerűbb, kisebb léptékű élőhely- vagy gazdaságfejlesztést tervezünk, lehet a tervezést egyszerűbben is csinálni, a fentiek közül bizonyos lépések elhagyhatók (pl. az engedélyezési terv, ha nem előírás).

19

Lehetséges bevételek A mozaikos tájhasználatra épülő gazdálkodási tevékenységhez igazodóan a gazdaság jövedelmi szerkezete is változatosabbá válik az egy vagy néhány növény-, illetve állatfajta termesztésére szakosodott gyakorlathoz képest. 1. Mezőgazdasági tevékenység esetén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007-13) támogatási jogcímeit is figyelembe véve a regisztrált gazdálkodók számára a következő bevételek elvi lehetősége áll fenn: • piaci jövedelem (termékértékesítés) + • területalapú és állattartási támogatások (SAPS, top-up) + • agrár-környezetgazdálkodási támogatások + • kedvezőtlen adottságú területek támogatása + • Natura 2000 kifizetések gyepterületen + • nem termelő beruházások35. A felsorolt támogatási jogcímek bizonyos korlátozások mellett egyszerre is igénybevehetők lehetnek a terület elhelyezkedésétől és a gazdaság egyéb adottságaitól függően. 2. Erdőtelepítésre és környezetkímélő kezelésre a következő beruházási, illetve kezelési támogatások elérhetők, illetve lesznek várhatóan elérhetők az ÚMVP-ben 2007-13 között, elvileg: • az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatása; • az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támogatása; • az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatása; • erdészeti potenciál helyreállítása; • mezőgazdasági területek erdősítése; • agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása36. A fent felsoroltakon túlmenően más fejlesztési támogatások is szerepelnek az ÚMVP támogatási jogcímei között, ezek nagy részét azonban 20072008-ban már lekötötték. A tapasztalatok szerint komoly adminisztrációs terhet jelent a pályázat elkészítése, az elszámolás és a követelményeknek való megfelelés. A fejlesztési pályázatok többsége a beruházási érték 50%-a alatti támogatást biztosít, általában utófinanszírozással, tehát a megvalósításhoz

20

jelentős saját tőke vagy hitel is szükséges, ami a gazdasági válság idején nem éppen kockázatmentes és olcsó mulatság. Fontos forrást jelenthetnek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások. Ezek öt évig tartó, évenkénti kifizetést jelentenek. A gazdálkodó önként környezetvédelmi kötelezettségeket vállal, a kifizetés ennek ellentételezéseként jár. 2009. május 18. és június 30. között várhatóan a következő agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz igénybe vehető terület alapú, vissza nem térítendő támogatásokra lehet kérelmet benyújtani: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; ab) tanyás gazdálkodás célprogram; ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; ad) természetvédelmi zonális célprogramok ae) erózióvédelmi célprogramok: b) gyepgazdálkodási célprogram csoport: ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram; bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok; bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ca) integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram; cb) ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram; cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram; d) egyéb földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: da) nádgazdálkodás célprogram; db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram; dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

21

Szövetkezés Az élelmiszerkereskedelemben hazánkban a 10 legnagyobb – zömében multinacionális – kiskereskedelmi lánc részesedése a forgalomból 2003ban elérte a 89%-ot. Az óriáscégek az erő pozíciójából tárgyalva a kisebb termelők számára szinte lehetetlenné teszik a bejutást az üzletek polcaira. Ha be is jut, az értékesítés a termelőnek közel veszteséges áron valósul meg. A koncentrált kiskereskedelem tömegesen igényli a fogyasztói kényelmet szolgáló, egységesített termékeket. Az újabb és újabb igények kielégítésének költségeit a kereskedők viszont a termék beszerzési árának csökkentésével kívánják kompenzálni. A gazdálkodóknak a talponmaradás érdekében közösen kell fellépniük, hogy a termelés és eladás szervezésének egyre költségesebb tevékenységeit megoldják. 37 Az EU korábbi tagországainak (EU-15) gyakorlatában a termelők az általuk tulajdonolt és irányított szövetkezeteken keresztül szinte közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztói piaccal. Az EU-15 tagországokban a szövetkezet elsődlegesen az önálló termelők által előállított termék, termény piacra juttatásával, illetve a termeléshez szükséges anyagok közös beszerzésével foglalkozik. Tehát a szövetkezet Európában elsődlegesen begyűjtő és feldolgozó logisztikai rendszert, raktárt, malmot, piacot, vágóhidat, tejüzemet stb. jelent. (Ausztriában pl. a gabona 60, a tej 94, a hús 20 százalékát szövetkezetek értékesítik. A gazdálkodók beszerzései 60%-ban szövetkezeteken keresztül történnek.) Magyarországon azonban ma még nem jellemző a szövetkezetek komoly piaci szerepe. Ennek egyik fő oka az évtizedekkel ezelőtti erőszakos téeszesítés rossz emléke. A hazai szövetkezetek száma azonban lassan növekszik, ami azt mutatja, hogy a termelők elemi érdekeiket felismerve újra kezdik megalapítani közös fellépésük szervezeteit. Sokan azért döntenek a közös cég létrehozása mellett, mert egyszerűen nem jut idejük az értékesítéssel is foglalkozni, ezt inkább a közös cégre bízzák. A szövetkezet főbb jellemzői: • Korlátozott tőkekamat: a tagoknak nem elsődleges célja, hogy a befektetett tőkével minél gyorsabban és minél nagyobb nyereséget érjenek el. Az együttműködés lényege a társulás által létrehozott szolgáltatások előnyei-

22

ből részesülni, nagyobb hatékonyság a közös fellépés által. Ezért sokkal alkalmasabb a szövetkezet a mezőgazdaságban dolgozók együttműködését megszervezni, mint a bt., a kft. vagy az rt. • Alapja a bizalom: rendszerint azonos területen (településen, térségben) élők alapítják, akik megbíznak egymásban. • Önkéntes és nyitott: bárki csatlakozhat, aki elfogadja a szövetkezet működési szabályait, és részjegyet vesz. A tagok a szövetkezet résztulajdonosai és üzletfelei is egyben, használhatják szolgáltatásait. • Demokratikus: Minden tagnak azonos jogosítványa van, függetlenül attól, mekkora gazdasági erőt képvisel, illetve mikor társult a szövetkezethez. A döntésekben érvényesül az egy tag, egy szavazat elve. • Korlátozott felelősség: A tag a szövetkezet tartozásáért a kft-hez vagy rthez hasonlóan csak tulajdoni hányada (részjegye) mértékéig felel. • A non-profit, és a szociális szövetkezetek célja sem a nyereség elkerülése, hanem a keletkező nyereség visszaosztása az eredményhez való hozzájárulás arányában a tagoknak közösen elfogadott célok érdekében, vagy közösen megállapított szolgáltatások ellátására. • Együttműködésre nevel: A gazdák elfogadják, hogy csak akkor lehetnek eredményesek az élelmiszergazdaság piaci keretei között, ha önállóságukat részben feladva koordinálják tevékenységüket. Az együttműködés teszi lehetővé közös a feldolgozókapacitások kihasználását, a megfelelő piaci nagyságrend elérését és a minőségi termeléshez szükséges minőségellenőrzés alkalmazását. • A tagok állandóan ellenőrzik a szolgáltatási, feldolgozási, üzemi tevékenységet végző menedzsmentet. Folyamatosan választ kérnek a gazdasági eredményességet meghatározó kérdésekre. • A tagok közül választott tisztségviselők nemcsak a stratégiáért felelősek, hanem a pénzügyi ellenőrzésért is. A tagok képviseletét ezért csak azok a választott tisztségviselők láthatják el, akik egy-egy szakterületre vonatkozóan elegendő ismeretekkel rendelkeznek. A szövetkezetek alapításához célszerű szakértő támogatását igénybe venni. Segítséget nyújthat ebben pl. a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek HANGYA Együttműködése.38 A lazább együttműködésre jó példa a Homokháti gazdaudvar hálózat: www.kamra-tura.hu.

23

Az értékesítés új lehetőségei Közvetlen kereskedelem falu-város kapcsolatában Mivel a nagy hipermarketekbe a bejutás a kisebb piaci szereplőknek igen nehéz vagy nem nyereséges, ezért más értékesítési utakat is kell keresni. Az alábbiakban olyan módszereket sorolunk fel, ahol a közvetítőket részben vagy teljesen kiiktatjuk, ezzel a haszon nagyobb része marad a termelőnél vagy szövetkezetüknél. A közösség által támogatott mezőgazdaság39, illetve a közvetlen kereskedelem lényege a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolata, a bizalom, a jó minőségű, egészséges, környezetkímélő módon előállított áru és tisztességes jövedelem a gazda számára. Célszerű a vevőket a termelés helyszínéhez minél közelebb megtalálni. A szállítási költség és az okozott környezeti károk is kisebbek, ha nem kell a termékeket messzire fuvarozni. Termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendszerek40: 1. Részarányos gazdálkodás. A termelő az év elején becslést készít a termelésről, megbecsüli a költségeket és a szükséges jövedelmet, azokat pedig a szerződött vásárlók között arányosan felosztják. A befizetett összegért cserébe a fogyasztó rendszeresen megkapja a termés arányos részét. Így a mezőgazdasági termelés kockázata megosztható. Ezen az elven működik a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány (NYKA)41 rendszere például. 2. Állandó vásárlók rendszere (dobozrendszer). A termelők és a fogyasztók értékesítési szövetséget hoznak létre. A termelő megbecsüli, hogy mikor és milyen termékeket tud szállítani, míg a vásárlók kötelezettséget vállalnak arra, hogy rendszeresen vásárolnak tőle. A gazda az évszaknak megfelelően termelt növényi és állati termékekből állít össze egy csomagot, amiért a vevő hetente, a kiszállításakor fizet. 3. Több család közös beszerző kört alapít. Minden hónapban más-más család tagja megy el bevásárolni a gazdálkodókhoz. A beszerző kör családjai számára szükséges mennyiségű élelmiszert egyszerre veszi meg és szállítja haza a soros család tagja és egymás között szétosztják az árut és a költségeket. Célszerű már működő közösségekre építeni (pl. nagycsaládosok szervezetei, iskolák szülői munkaközösségei stb.).

24

4. Közétkeztetés. A hatályos jogszabályok miatt közétkeztetésnél (pl. iskolákban) az önkormányzatok beszállítót szinte kizárólag aszerint választanak, hogy ki teszi a legolcsóbb ajánlatot. A felhasznált élelmiszeripari termékek és alapanyagok beltartalmi értéke, minősége általában alacsony. A vidéki gazdaságot segítené és egészséges ételekhez juttatná a fogyasztókat, ha a közétkeztetésben előnyt kapnának a jó minőségű helyi termékek. A Szövetség az Élő Tiszáért számos más szervezettel együttműködve jogszabálymódosítást kezdeményez, hogy ez lehetővé váljon. (A javaslatok olvashatók a www.elotiszaert.hu honlapon.) 5. Speciális minőséget igénylő fogyasztók. A bioélelmiszerek magas minősége, kedvező egészségügyi hatásai miatt értékesíthetők pl. bioéttermek vagy rákbetegeket gyógyító intézetek számára. Célszerű ilyenkor rendszeres (akár szerződéses) kapcsolatot is kiépíteni.

A Nyitott Kert Alapítvány tevékenysége, (2005)

25

Termelő és fogyasztó lazább kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendszerek: 1. Kiszállítási rendszer. A termelő egy elosztási pontra vagy közvetlenül házhoz szállítja a fogyasztóknak a megrendelt termékeket. A vevők telefonon, faxon, levélben, interneten vagy személyes kapcsolatok útján rendelhetnek árut. 2. Gazdálkodók piaca. Alkalomszerű vagy rendszeres árusítási lehetőséget biztosítanak a termelőknek. Szervezését a gazdálkodók szövetkezete, cég, a helyi önkormányzat vagy civil szervezet vállalhatja. Egy változatát jelenti ennek a korábban „MDF-piac”-ként ismert megoldás. 3. Termelői bolt (tájbolt). Olyan kiskereskedés, mely vagy a gazdaságban, vagy ahhoz nagyon közel helyezkedik el. Egy ilyen boltban több közelben termelő gazda termékeit is lehet árusítani. 4. Bioélelmiszert árusító boltok. A gazda az árut már létező bioboltba szállítja. A boltosok gyakran segítőkészek, bemutatják a vásárlóknak honnan jön a termék, van ahol szabad figyelemfelkeltő plakátot, szórólapokat is kihelyezni. 5. Helyi zöldséges boltok. Ma szinte általánosnak számít, hogy a zöldséges nem a helyi gazdáktól, hanem a nagybaniról vásárol. Érdemes viszont keresni az együttműködésre hajlamos zöldségesboltokat, amely helyi terméket is árulnának. Eleinte célszerű kisebb mennyiség értékesítéséről megállapodni (tájtermék-sarok) és a „helyi zöldség” akciót hírveréssel kísérni. 6. Szedd magad. Bizonyos értelemben a gazdasági bolthoz hasonlít, hiszen ugyanúgy, közeli kapcsolat lehet a termelő és a fogyasztó között, de itt a vásárló maga szedi meg a terményt, és fizet annak tömege szerint. 7. Mozgóbolt. Egyre több olyan hústerméket vagy tejterméket árusító kisteherautóval találkozunk, melyek a friss, valódi, gazdáktól származó terméket viszik el a fogyasztóknak. Érdemes olyan helyen megállni, ahol a helybeli emberek egyébként is gyakran megfordulnak, pl.: iskola, bolt, piac, művelődési központ, hivatal stb.42 8. Internetes kereskedelem. Ennek egyik működő példája a Magyar Áruk Áruháza (http://www.hmo.hu). 9. Védjegy létrehozása. A védjegyes termékek előnyeivel az Élő Tisza védjegyrendszer kapcsán külön fejezetben foglalkozunk.

26

Közvetlen kereskedelem falusi környezetben Falusi környezetben az értékesítésnél építhetünk az emberek közötti közvetlenebb kapcsolatokra, illetve arra, hogy termelő és fogyasztó közel vannak egymáshoz. Ennek lehetőségei tájanként változnak. Az értékesítési módszereket megkülönböztethetjük aszerint, hogy ki a vevő. Ha turistáknak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt rendszerint valamilyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen. Értékesítés elsősorban helybelieknek 1. helyi gazda/gazdák tájboltja a faluban; 2. mozgóárusok (túrakocsi, mely faluról-faluról halad); 3. a termelő házhoz viszi a tejet, húst stb. vagy pl. munkahelyi közösségek megrendelésére szállít; 4. a vevő házhoz jön, rendszeres vevők a falun belül (eladás háztól); 5. házhozszállítási rendszer (csomag, doboz) részarányos termelés vagy állandó vásárlók rendszere (fogyasztókként itt a magasabb fizetőképességű és nem mezőgazdaságból élők – ingázók, önkormányzati alkalmazottak stb., és a mozgásukban korlátozottak – pl. nyugdíjasok – jönnek szóba); 6. piaci, vásári értékesítés a falvakban; 7. kaláka típusú élelmiszerelőállítás és feldolgozás (pl. több család vagy a nagycsalád nem azonos portán élő tagjai gondozzák a termést vagy az állatot és a termést megosztják); Értékesítés elsősorban turistáknak 1. speciális rendezvények (bornap, sajtnap, kiállítások); 2. értékesítés a helyi üdülők, szálláshelyek vendégei számára. 3. tájjellegű éttermek, csárdák; 4. nyári táborok, erdei iskolák. A termékek előállításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartani a hatályos jogszabályokat. A tapasztalatok szerint ezek sokszor ésszerűtlenül szigorúak, életidegenek, költséges beruházásokat igényelnek. Ez pedig a kisebb termelőket kizárhatja a piacról. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére számos civil szervezet43 a mezőgazdasági termelésre, élelmiszerelőállításra és -kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi. A módosítási indítvány célja,

27

hogy alakítsanak ki kétszintű szabályozást, mely a kisebb termelők számára külön, egyszerűbb jogi kereteket ad, melynek alacsonyabb költségek mellett is meg lehet felelni és felpezsdíti a vidék gazdaságát. Alább röviden áttekintjük azokat a lehetőségeket, melyek a jelenleg hatályos szabályok szerint nyitva állanak.

A kistermelői feldolgozásra és értékesítésre vonatkozó jogszabály A 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szól. A rendelet alapján a kistermelőknek lehetőségük van bizonyos mennyiségű, saját előállítású terméket értékesíteni meghatározott piacra. A jogszabály első sorban a helyi értékesítés lehetőségét kívánja javítani.44 A termelők az általuk megtermelt, gyűjtött, vagy betakarított termékeiket; állati termékek esetén a saját tartásban lévő állatokat, illetve azokból készült termékeket értékesíthetik. A kistermelői tevékenységek megkezdését, a tevékenység lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését a gazdaság helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz a kistermelőnek írásban be kell jelentenie. Állati eredetű termékek termelése, előállítása, illetve feldolgozása esetén a területileg illetékes hatósági állatorvos a helyszínen megvizsgálja, hogy a gazdaság megfelel-e az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai előírásoknak. A kistermelői élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget biztosítani kell. Az élelmiszerek rendszeres kezelésére, tárolására használt helyiség lehet lakóházban is, de magáncélra csak az élelmiszer előállításán kívüli időszakban lehet használni. A következő táblázatban45 összefoglaltuk, hogy az egyes termékeket hol állíthatják elő, illetve értékesíthetik a kistermelők.

28

Termék

Termelés, előállítás

Növényi Saját alaptermék gazdaságában, (zöldség, illetve vadon gyümölcs, gyűjtve fűszernövény, gabonafélék, gomba) Méz Saját méhtartó hely, gazdaság Nyers tej Saját gazdaságában Élő vagy Halászati élettelen friss területen hal kifogott hal Tojás Saját gazdaságában Vágott baromSaját fi és nyúlféle gazdaságában Sertés, juh, Csak kecske, engedélyezett szarvasmarha vágóhídon nyers hús* levágott, saját gazdaságából származó állat FeldolgoSaját zott termék, gazdaságában előállított élelmiszer

Értékesítés saját gazdaságban

Értékesítés Értékesítés Értékesítés termelési Magyarország helyi kiskerégión területén reskedelmi belül piacon, piacon, és vendéglátó vásáron, vásáron, egységbe ideiglenes, ideiglenes, engedélye- engedélyezett zett árusító árusító helyen helyen

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

NEM

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

NEM

NEM

NEM

IGEN

IGEN

NEM

NEM

* Engedélyezett vágóhídon levághatók, otthon, a gazdaságban feldolgozhatók, a feldolgozott termék (pl. hurka, kolbász) közvetlenül a végső fogyasztónak eladható e táblázat utolsó sorában meghatározott helyeken.

29

Mennyi terméket értékesíthet kistermelő? • Évente 5 000 kg mézet, 6 000 kg halat, 20 000 kg növényi eredetű alapterméket. • Havonta legfeljebb 4 sertést, vagy 1 marhát, vagy 4 juhot, vagy 4 kecskét vághat vagy vágathat le, közfogyasztás céljára engedéllyel rendelkező vágóhídon. A kistermelő az ebből származó húst saját gazdaságában feldolgozhatja, húskészítményeket állíthat elő, és a terméket közvetlenül a végső fogyasztónak értékesítheti. Ezen állatok friss húsát nem értékesítheti. • Hetente, házi körülmények között 200 tyúkfélét vagy 100 víziszárnyast vagy 50 nyúlfélét vághat le. A kistermelői áru egységeit részekre bontani, darabolni, májat (hízott liba- és kacsamáj kivételével) vagy egyéb belsőséget külön értékesíteni nem szabad. • Hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt, 360 db tojást, 100 kg savanyúságot, 20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket, 100 kg termesztett gombát, 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. • Naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesíthet területi megkötésekkel. • Feldolgozott terméket nem értékesíthet a kistermelő kereskedelmi vagy vendéglátó egységbe. A gazdaboltok és tájboltok terjedésének, a falusi turizmus fejlődésének sajnos gátja, hogy feldolgozott termékek csak helyben árusíthatók, de e boltokban nem. A SZÖVET által kezdeményezett jogszabálymódosító csomag javaslat ezen is enyhíteni kíván. (www.elotiszaert.hu)

Falusi vendégasztal szolgáltatás E tevékenység a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység egyik típusa. A falusi vendégasztal szolgáltatás** keretében a családi magánétkezésekhez készített házi élelmiszereket, ételkészítési hagyományokat, táji különlegességeket, az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket mutatják be. Az így előállított saját, házi készítmények, ételek legfeljebb napi tizenöt látogató részére értékesíthetők. ** 136/2007. (VI.13.) Korm. rend. a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységekről.

30

Szolgáltató csak magánszemély lehet (egyéni vállalkozó nem), csak alkalomszerűen, idényjelleggel (nem napi rendszerességgel, egész évben) végezheti a tevékenységét. A szolgáltatás csak tulajdoni lappal, bérleti vagy használati szerződéssel igazolt saját ingatlanon belül végezhető, közterületen nem. Nem települhet ki a vendégasztal szolgáltató falunapra sem. Tevékenység végzéséhez a szolgáltatót (közös háztartásban élők közül csak egy személyt) nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhez be kell nyújtani a • kistérségi székhely település jegyzőjéhez a kérelmet (a kérelemben fel kell sorolni a tevékenységek megnevezését, pl.: falusi vendégasztal, falusi rendezvényszervezés, ...); • a szolgáltatás helyszínének, az ingatlan használati jogcímének igazolásait; • ÁNTSZ hozzájárulást elsődlegesen magánlakóházként használt, de forgalomba hozatal céljából készített élelmiszerek rendszeres előállítására használt helyiségekre vonatkozó, az általánosan érvényesnél kevésbé szigorú követelmények alapján. A tevékenység végezhető szállásadáshoz kötötten, vagy önállóan, szállásadástól függetlenül. Adómentesség: • Az önállóan végzett falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység 400 000 Ft-ig adómentes (csak a 400 000 Ft-ot meghaladó rész után kell adót fizetni). • Szállásadáshoz köthetően 400 000 Ft-ig adómentesség van a szolgáltatás bevételére, és további 400 000 Ft-ig adómentes a szállásadásból származó bevétel. (400 000 + 400 000 = 800 000 Ft).

31

A z Élő Tisza v édjegy A jogtulajdonos: a Szövetség az Élő Tiszáért A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) 2006-ban alakult. Célja a Tisza vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a tájak természeti értékeinek megőrzése és gyarapítása. A SZÖVET hosszú távú, stratégiai célja, hogy az ártéri tájgazdálkodás meghatározó tájhasználati formává váljon a Tisza mentén. Tevékenységével a Tisza-menti gazdákat, feldolgozókat, kereskedőket jobb gazdasági helyzetbe kívánja hozni, hogy a természetkímélő gazdálkodás javítsa a megélhetési lehetőségeket. A SZÖVET főbb tevékenységei, eredményei: • 2007-2008-ban megvalósult a Biodiverzitás Pályázati Mikroalap projekt, melyet a UNDP-GEF-KvVM „Élő Tiszáért Program”-ja finanszírozott és az Ökotárs Alapítvány kezelt. A szakmai feladatok végrehajtásáért a SZÖVET felelt. • 2008. júniusában Meggymentő Akciót szerveztünk. Célja az volt, hogy azok a termelők, akiktől mélyen az önköltségi ár alatt akarták átvenni a meggyet a felvásárlók méltányos áron adhassák el termékeiket. Budapesten és Érden szerveztünk meggyárusítást. Az akció alatt, 4 alkalommal összesen 16 tonna gyümölcsöt adtunk el. A kezdeményezés sokat szerepelt a sajtóban. • Hasonló célja volt az Almalé Akciónak is. A dobozos almalét reklámozó kampány a hazai gyümölcsök fogyasztására kívánta felhívni a figyelmet. Másfél hónap alatt 7 000 liter almalé, 1 500 liter meggylé fogyott el, azóta is nagy a kereslet. • Több kiadványunk jelent meg: az ártéri tájgazdálkodás előnyeiről, a Tiszamente természeti értékeiről, melyeket honlapunkon, a www.elotiszaert.hu oldalon is bemutatunk. Szelídvízország címmel kézikönyvet állítottunk össze az ártéri tájgazdákodásról. • Gazdálkodóknak, illetve az egészséges életmód iránt érdeklődőknek tájékoztató előadásokat szervezünk.

32

Az Élő Tisza védjegy A Tisza-mente, a folyó vízgyűjtőjének tájai ökológiai, gazdasági, társadalmi, kulturális szempontból változatos, de sok hasonlóságot mutató térséget képeznek. Egyesületünk bejegyeztette az „Élő Tisza” védjegyet, mely ezt az egységet fejezi ki. A védjegy célja, hogy a Tisza-menti gazdálkodók, szállásadók, termékelőállítók, szolgáltatók számára segítse a piacrajutást. Hazánkban egyre többen vannak, akiknek fontos, hogy vásárlásukkal jó ügyet: a magyar gazdaság erősödését, a környezetkímélő termelést támogatják és egészséges terméket vásárolnak. A hagyományos termékek, régi ízek, tájfajta gyümölcsök is egyre keresettebbek. A védjegy abban segít, hogy az ilyen termékeket előállító termelők és a fogyasztók megtalálják egymást. A védjegyrendszer új piaci lehetőséget kínál tartós termékek (lekvárok, konzervek stb.), engedélyköteles termékek (pálinka, alkoholos italok), kézművesipari termékek (fa, bőr, nád,…), friss zöldségek, gyümölcsök, hús-, tejtermékek és sok más Tisza-menti áru számára. A helyi termékekhez kiválóan kapcsolhatók túraprogramok (pl. extrém vagy ökotúrák), illetve különböző kulturális programok. Célszerű lehet pl., hogy a helyi szállásadók, étteremtulajdonosok, kerékpárkölcsönzők, programszervezők és a kistermelők, pékek, halászok összefogjanak, belépjenek a védjegyrendszerbe. A településre pihenni, kirándulni, táborozni érkezők helyi termékeket fogyaszthatnak, így több termelő és szolgáltató is jól jár. Könnyebb lehet a közös, összehangolt munkával, egységes arculattal, szervezéssel elérni a vásárlókat, mint külön-külön próbálkozni fénymásolt szórólapokkal és egyenként drága nyomtatványokkal, hirdetésekkel.46

Hogyan működik a védjegy-rendszer? A SZÖVET és a védjegyfelhasználó szerződést köt. A felhasználó a szerződésben szereplő termékekre vagy szolgáltatásokra egy évre felhasználói jogot kap a jogtulajdonostól, amiért díjat fizet. A szerződést lejárta után rögtön meg lehet újítani. A SZÖVET, mint jogtulajdonos ellenőrizheti a védjeggyel megjelölt termékek vagy szolgáltatások körét és minőségét, hogy megfelel-e a szerződésben foglaltaknak.

33

A SZÖVET a védjegy felhasználói részére az alábbi lehetőségeket biztosítja: • A védjegyhasználatból befolyó díjakból az Egyesület folyamatosan marketing, reklám, piacépítési feladatokat lát el az Élő Tisza védjegyes termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére, az értékesítés javítására. • Egységes grafikai arculattal, olcsón reklámhordozó készítését vállaljuk, ha a felhasználó igényli (szórólap, névjegykártya stb.). • A védjegy honlapján a termékeket, szolgáltatásokat bemutató saját oldalt hozhat létre a felhasználó (pl. www.elotisza.hu/tag/kovacs-vendeghaz). • Programokon, fesztiválokon részvétel, kiállítás lehetősége. • Értékesítési lehetőség a védjegy-rendszerben részt vevő boltokban, piacokon (tájboltok, tájtermék-sarkok). A védjegy használatának díjai: • kedvezményes (nyugdíjas, diák): 500 Ft/hó; • magánszemély, őstermelő, kistermelő: 1 000 Ft/hó; • vállalkozó, szövetkezet, kft., rt., bt.; önkormányzat: 2 000 Ft/hó. A 2009. december 31-ig belépőknek a szerződés első évében nem kell díjat fizetniük.

Milyen kritériumokat kell teljesíteni? A védjegy a fogyasztónak különleges minőséget kínál. Ezért a felhasználók a szerződésben vállalják, hogy termékük vagy szolgáltatásuk megfelel az alábbiaknak: Kötelezően teljesítendő feltételek: 1. A Tisza vízgyűjtő területének magyarországi részéről származik 2. Magyar termék vagy szolgáltatás 3. Helyi termék vagy szolgáltatás 4. Megfelel a termék/szolgáltatás előállítására vonatkozó hatályos előírásoknak 5. Az előállítás módja: a) Általános gazdálkodás, átállás alatt Kímélőre vagy b) Kímélő gazdálkodás vagy c) Minősített biogazdálkodás vagy d) Tájgazdálkodás 6. Természetes talajon termesztett 7. Ionizáló / radioaktív sugárzással nem kezelt

34

Magyarországon ma többségben vannak az olyan gazdálkodók, akiknek tevékenysége leginkább az intenzív kategóriába tartozik. Nem kívánjuk őket sem kirekeszteni a fejlesztés lehetőségéből. Ezért nem csak a ma még a kivételnek számító, környezetkímélő gazdálkodást [ld. fent, 5. pont, b)-d)] folytatók számára biztosítjuk a védjegy igénybevételének lehetőségét. Ugyanakkor ösztönözzük a gazdát, hogy környezetkímélő irányba módosítsa tevékenységét. Az általános / intenzív módon gazdálkodó a használati szerződés aláírásával vállalja, hogy egy éven belül a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület által kijelölt szakértő által, ingyenesen biztosított tanácsadást igénybe veszi és gazdálkodását kímélőbbé teszi. A végrehajtandó feladatokra a SZÖVET szakértője és a védjegy-használó közösen alakítja ki a tervet. Van számos olyan jellemző, amit a terméknek vagy szolgáltatásnak nem kötelező teljesítenie, de önként vállalható. Az alábbi, előnyös jellemzők feltüntethetők a terméken és segíthetik az eladást. 8. GMO-mentes 9. Szójamentes 10. Szermaradvány mentes 11. Természetes alapanyagokból készült 12. Mézzel ízesítve 13. Hozzáadott cukor és édesítőszer mentes 14. Tartósítószer mentes 15. Mesterséges adalékanyag mentes 16. Mesterséges színezék mentes 17. Mesterséges ízfokozó mentes 18. Hormon- és antibiotikummentes tenyésztés / termesztés 19. Természetes növekedés, hozam 20. Természetes érés (érésfokozó, állományszárító szer nélkül) 21. Magas beltartalmú 22. Tájfajta vagy tájjellegű fajta 23. Magyar fajta 24. Műtrágyázás nélkül 25. Vegyszeres növényvédelem nélkül

35

Milyen előnyei vannak? • Az Élő Tisza védjegynek kialakult grafikai arculata van, mely jól illik a márka által képviselt gondolatokhoz, érzelmekhez. • A védjegyrendszer már eddig is komoly médiaérdeklődést váltott ki, melyre ezután is számítunk, különösen a védjegy-bevezetési kampány kapcsán. Már 2008-ban is számos országos és helyi médium foglalkozott a védjegy rendszerrel és a SZÖVET kereskedelmi kezdeményezéseivel. (Pl. Magyar Rádió, Duna TV, Magyar Televízió, Origo, FigyelőNet, Metropol újság stb.) • A www.elotisza.hu honlap a 2009. márciusát megelőző 12 hónapban 20 000 látogatást kapott. A Google kereső első két találata az „Élő Tisza”, illetve az „Élő Tiszáért” szókapcsolatokra a www.elotisza.hu. • Hírlevelünket hetente 1400-an kapják e-mailen. Sokan továbbítják ismerősöknek, levelezőlistákra vagy kiteszik honlapokra. A hírlevél alkalmas lehet a védjegyes termékek reklámozására az arra fogékony célközönség körében. • A SZÖVET lapja a Tiszavölgy. Első négy száma 3 000-3 000 példányban jelent meg. A lapot célzottan terjesztjük, azoknak, akik a tájgazdálkodás, egészséges életmód, környezetvédelem iránt érdeklődnek. Az ötödik szám különkiadás lesz, a védjegyrendszert és a termékeket mutatja be. • A védjegyrendszer indulását és működését további kiadványokkal, szórólapokkal is segítjük, melyek a felhasználók igényei szerint alakíthatók. • Internetes kampányt indítunk, az egyre növekvő online piac meghódítására, a védjegy népszerűsítésére. A következő piacbővítő tevékenységeket kezdtük meg: • Tájtermékek - kis és nagykereskedelmi partnerek keresése, központi ellátása; - eladási lehetőséget kínálunk a védjegyes áruknak: tájboltban, tájtermék sarkokban jelenhetnek meg az „Élő Tisza” termékek; - piaci értékesítés előrendeléssel, házhozszállítással; - közétkeztetés ellátása helyi termékekkel.

36

• Turisztikai szolgáltatások - védjegyes turisztikai szolgáltatások folyamatos kiajánlása utazási irodák, cégek felé; - egyedi túraajánlatok kialakítása; - közvetlen ajánlatok potenciális résztvevők részére (rendezvényen, hírlevélben, weboldalon). Élő Tisza áruk kaphatók: • Tájtermék sarkok (működő és induló*) - Mammut bevásárlóközpont, Édes Élet Delikát, Budapest - Tájbolt, Nagykörű - Kék Szilva Szilvotéka, Nyíregyháza - Kovács István zöldségesbolt, Debrecen - Magyar Pálinka Háza, Budapest* - Ágas-Bogas Galéria, Sárospatak* • Szombati „MDF” piacok - Komjádi uszoda előtt, Budapest, II. ker. - Tétényi úti piac, Budapest, XI. ker. • Házhozszállítás - Budapest, Szolnok • Honlapunkon, a www.elotisza.hu címen is lehet rendelni • Tervezett piacok - Szolnok, Debrecen • További terv - Követség az Élő Tiszáért: tájtermékek bemutatóháza és rendezvényterem További információ a védjegyről: Matúz Krisztina, 06-30-431-92-92, [email protected], www.elotisza.hu

37

E gészséges élelmiszer, kör n y ezetbar át ter melés – a fogyasztó szemév el A gazdálkodással kapcsolatos elvárásokról a fogyasztók szemszögéből partnerünk, A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány társkiadványa nyújt bővebb tájékoztatást. A Kezünkben az életünk és a jövő! című füzetből adunk itt némi ízelítőt.

A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért Alapítvány Alapítványunk az elsők között alakult Magyarországon, 1985-ben, magánszemélyek kezdeményezésére.

Küldetésünk A rákhalálozás csökkentéséért vívott küzdelmet az egészségügy keretei közül kivinni az emberek közé, tanítani a megelőzés lehetőségeit, aktivizálni a beteget a gyógyulásért, az életminőség javításáért, a rehabilitációért folytatott munkában.

Célkitűzésünk A társadalom széles rétegei számára elfogadottá, és a gyakorlat szintjén is használható ismeretté tenni azt, hogy a rák megelőzhető, és a betegségből meg lehet gyógyulni. Társadalmi mozgalmat indítani a rákbetegség megelőzéséért, a gyógyítási eredmények és az életminőség javításáért.

Filozófiánk Hisszük, hogy a beteget a gyógyításban szövetségessé kell tenni, mert gyógyító ereje, hite a gyógyulásnak ugyanolyan fontos része, mint a magas szintű

38

orvosi ellátás. A lakosság egészségvédelmét, a rákmegelőzést, a betegek életkilátásainak javítását, rehabilitációját kívánjuk szolgálni úgy, hogy az érintettek a saját bőrükön érezzék, hogy értük vagyunk.

Civilizációs betegségek Az elhízás egyre nagyobb problémát jelent Európa-szerte: a Hazánkban az alábbi betegségekben halnak meg a legtöbben: kontinensen élő férfiak 27, míg a nők 38 százaléka tekinthető 1. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás: 66 501 (50,6%) túlsúlyosnak vagy elhízottnak. 2. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás: Az Európai Unióban 22 millió32 396(24,6%) ra becsülik a túlsúlyos gyerme- 3. Az emésztőrendszer betegségei okozta hakek számát. Ebből több mint lálozás: 8 638 (6,6%) 5 millióan elhízottak, és szá- 4. A légzőrendszer betegségei okozta halálomuk várhatóan minden évben zás: 6 287 (4,8%) 47 A halálozások száma összesen: 131 603 (100%) négyszázezerrel növekszik. Magyarországon a felnőttek 40 százaléka túlsúlyos, 20 százaléka elhízott, kétszázezren sorolhatók az extrém módon elhízottak csoportjába, a gyermekek 15 százalékának kóros a testsúlya.48 Általában azt mondhatjuk, hogy az allergiások aránya hazánkban a hozzánk hasonló életvitelű, gazdasági helyzetű országokéval egyezik, vagyis a teljes lakosság kb. 30-35%-a. Elsősorban a fiatalok körében egyre gyakoribb. Egyes előrejelzések szerint a 2025-re a világ lakosságának fele allergiás lesz.49 Halandóság tekintetében az európai uniós tagországok viszonylatában a harmadik helyen állunk. Az európai uniós országok átlagához képest Magyarországon kétszer annyi férfi hal meg idő előtt (a 25-64 év közötti korcsoportban). A vezető halálokok és megbetegedések okai közül elsősorban az életmóddal és a táplálkozással kapcsolatos tényezőket kell kiemelni, de igen jelentősek a környezeti ártalmak, a lakó- és munkahelyi környezet egészségkárosító hatásai is. 50

39

Élelmiszerek okozta egészségi problémák Élelmiszereink előállításánál sokszor már az alapanyag minősége is problémás, és a későbbi feldolgozás még komolyabb egészségi kockázatokat vet fel. Az intenzív mezőgazdaság által előállított termékek a jogszabályok szerint nem tartalmazhatnak határérték feletti vegyszermaradványt, sokszor azonban mégis találnak bennük. Növényi termények növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata51: 2007

Mintaszám

Mérhető % szermaradék

határérték feletti %

hazai import

1 589

31,3%

0,9%

1 511

57,2 %

1,3%

A 2004-ben megvizsgált szójatartalmú élelmiszerek több mint egyharmadából kimutatható volt a génmanipulált (GM) szója. A húsipari termékek esetében még rosszabb volt a helyzet: a minták 59 százalékából lehetett kimutatni GM-szóját. A 2005-ös és 2006-os vizsgálatok hasonló eredményeket adtak: a minták közel egyharmada volt GMO-pozitív. Ezek a termékek nem voltak jelölve, áruházak polcairól kerültek a laboratóriumba.52 Az osztrák kormány által bemutatott tanulmány szerint a géntechnológiával módosított (GM) növények súlyosan veszélyeztetik az egészségünket. A tudományos kísérletek során a GM-kukoricával etetett egerek termékenysége súlyos károsodásokat szenvedett és kevesebb utódjuk született, mint a hagyományos eleséggel táplált állatoknak.53 Az 1920-as évektől kezdődően számos orvos és kutatócsoport végzett vizsgálatokat, és hívta fel a figyelmet a „denaturált” (természetes jellemzőitől megfosztott), átalakított élelmiszerek okozta egészségi ártalmakra, és jósolta meg, hogy széleskörű népegészségügyi problémát fog jelenteni ezeknek az élelmiszereknek az elterjedése. Mára sajnos a jóslatok beigazolódni látszanak. Az elmúlt 50 évben lezajlott folyamatok az élelmiszeripari termékek térhódítását hozták. Ennek köszönhetően mára a lakosság szinte csak átalakított, „denaturált” termékeket fogyaszt, amelyeken talán fel van tüntetve a cukor-, szénhidrát-, fehérje-, zsírtartalom, de ez még nem jelenti, hogy a

40

szervezet számára elégséges és egészséges. Ezekből az élelmiszerekből a biológiai érték hiányzik, ezért a szervezet hamar újra éhséggel jelzi, hogy a napi működéséhez szükséges anyagokat nem kapta meg. Ez a minőségi éhezés. Az elfogyasztott nagy mennyiségű üres kalória gyorsan felszívódik (teltség érzetet okoz), de mivel a biológiai érték hiányzik (rostok, vitaminok, ásványi anyagok) ezért szervezetünk „éhezik”, hiányt szenved. Sok szülő tapasztalata, hogy az óvodában „jól evő” gyermek délutánra farkaséhes, és egyfolytában enne, annak ellenére, hogy az intézményben kapott több mint elegendő reggelit, ebédet, uzsonnát. Így nem működhet megfelelően immunrendszerünk, hiánytünetektől szenvedünk, könnyen megbetegszünk. „Élelmiszereink nagy része úgy kerül asztalunkra, hogy az élelmiszeripar elemeire szedi, és azon fáradozik, hogy miként lehet nagyüzemi módszerekkel a természetes alkotórészeket másképp összerakosgatni, és ehhez segítségül hívta a mesterséges adalékokat. Színezék, ízfokozó, tartósító, állagjavító, stabilizátor, stb. Ha nem igazolt is az ártalmassága, a szervezet számára, nem szükséges, idegen, terhet jelent, megzavarhatja a működését...”54

Biomenza Az Amerikai Biotermesztési Központ öt nemzetközi hírű tudósa tudományos munkákból kimutatta, hogy egy átlagos adag bioétel kb. 25%-kal több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő anyagot tartalmaz, mint a nem biomódszerekkel előállított.55 A jó minőségű, vegyszer- és adalékanyag mentes táplálék, bár látszólag drágább, de szervezetünket ellátja mindazon tápanyaggal, amire valóban szüksége van, így egyrészt nincs

A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány Cím: 1093 Bp., Mátyás u. 18. fszt. 1. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 202. Telefon és fax: (06-1) 217-0404 Telefon: (06-1) 455-0551 E-mail: [email protected] Honlap: www.rakellen.hu Adószám: 19009557-2-43 Számlaszám: OTP Bank Rt. 11713005-20034986 Támaszadó Szolgálatunk: Cím: 1033 Bp., Laktanya u. 2. Telefon: (06-1) 367-5133 E-mail: [email protected]

41

szükség drága pótlásra (vitamin- és táplálék-kiegészítő készítmények), másrészt kisebb mennyiség is elegendő a jóllakottság-érzéshez, nem jelentkezik olyan hamar az újbóli éhségérzet.56 A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 2008 tavaszán ezernél több aláírást gyűjtött és nyújtott be a parlamenthez, melyben kérték, hogy a Tisztelt Ház támogassa a gyerekek biominőségű alapanyagokból történő étkeztetését. Ezt megelőzve, május hónapban 400 óvodás biouzsonnájáról gondoskodott az Alapítvány. A kezdeményezést nagy öröm és támogatottság fogadta, a szülők nagy része szívesen áldozna azért, hogy a gyerekek jó minőségű, vegyszermentes alapanyagokból készített finom ételeket kapjanak az óvodákban, iskolákban.

Hogyan kezdjük el ? A már zajló óriási léptékű változások – éghajlatváltozás, gazdasági válság, a támogatási rendszerek változása, a természet és környezet pusztulása – sürgetik, hogy gazdálkodásunkon változtassunk. A természeti erőforrásokkal való bölcs gazdálkodás, a környezetkímélő, egészséges termékek előállítása, feldolgozása és értékesítése, magunk, családunk és közösségünk ellátása termékeinkkel új lehetőségeket ígér. Hosszú távú célként érdemes kitűzni egy olyan gazdálkodási rendet, mely a lehető legkevésbé függ befolyásolhatatlan külső tényezőktől (támogatások, integrátorok, hibrid vetőmagok, olajár stb.). Helyzetünket átgondolva a következő néhány kérdést biztosan érdemes feltenni magunknak: • Mi várható jövőre, 2 év múlva, 10 év múlva, ha ugyanazt teszem, mint eddig? • Akarok-e változtatni a gazdálkodásomon? • Van-e lehetőségem rá (van-e hozzá pl. föld, tőke, támogatás)? • Vannak-e társak a közelben? • Van-e, aki segít az indulásban, változtatásban (pl. tanácsadással)? • Mi az a gazdálkodási irány, ami a legkevesebb kockázatot ígéri? • Amit előállítok, kinek adom el? Vagy mit kapok érte cserébe?

42

„Az 1000 mérföldes utazás is az első lépéssel kezdődik” szól a közmondás. A fokozatos változtatás kevésbé kockázatos, ezért a következőket tanácsoljuk: • Ne egyszerre hajtson végre nagy átalakításokat, először csak a gazdálkodás kisebb szeletét érdemes megváltoztatni. • Ha kisebb mennnyiségben, házi körülmények között állít elő termékeket, akkor érdemes a kistermelői rendeletnek, illetve a falusi vendégasztal szabályozásának megfelelően eljárni. A vevőt érdemes a gazdaságba vagy közeli szállásadóhoz „csalogatni” programokkal, összefogva más gazdálkodókkal, szolgáltatókkal. • Ha komolyabb mennyiségben, az előírásoknak megfelelő terméket állít elő vagy pl. falusi szállást vagy éttermet üzemeltet vagy szívesen kialakítana tájtermék sarkot a boltjában, akkor érdemes lehet az Élő Tisza védjegyrendszerhez csatlakozni. 2009. december 31-ig ezt ingyen teheti meg, kockázatot tehát nem vállal. Nyerhet viszont új vevőket, könnyebben elérheti azokat, akik szívesen vásárolnának környezetkímélő, egészséges termékeket tisztességes áron. Az áttekintés és a javaslatok nem lehetnek teljes körűek egy rövid kiadvány keretein belül. Az itt olvasható anyag kibővített szövegét, részletesebb információkkal letöltheti honlapunkról, a www.elotiszaert.hu címről. Ha kedvet kapott, hogy az ajánlottak közül valamilyen módszert kipróbálja vagy bekapcsolódna a védjegyrendszerbe, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesülettel! Jó munkát kívánunk! Tanácsadás környezetkímélő gazdálkodáshoz: Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület Gál Tamás 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. [email protected]; 06-30-475-0957 www.elotiszaert.hu Az Élő Tisza védjegy honlapja: www.elotisza.hu

43

Hivatkozások 1 Éghajlatváltozás 2007. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-es, negyedik értékelő jelentése. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Eghajlatvaltozas_2007.pdf 2 Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia (2008) 3 Visszafordíthatatlan a klímaváltozás. 2009. január 27. http://www.zoom. hu/it_tudomany/visszafordithatatlan-a-klimavaltozas-37788.html 4 Előzetes adatok az ipari termelés változásáról. 2008. december. Központi Statisztikai Hivatal. Közzétéve: 2009. február 6. 5 Egyes források szerint az olajcsúcsot már 2005-2006-ban elhagytuk. 2015-re az olaj iránti kereslet és a valódi készletek különbsége 35% lehet világviszonylatban. Hetesi Zsolt: A felélt jövő. A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport. http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf 6 Kiss Judit: Miért és meddig nőnek az élelmiszerárak? Hírfutár. 10. évfolyam, 26. szám. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2008. július. 7 Tájékoztató a MOSZ Elnöksége részére a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata kapcsán hozott intézkedésekről. Összeállította: Tóth István. 2008.12.19. http://www.mosz.agrar.hu/index.php?option=com_content &task=view&id=145&Itemid=223 8 Ángyán József: Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, 2001. 131-134.o. 9 Biofuels could increase global warming with laughing gas, says Nobel prize-winning chemist. http://www.physorg.com/news109581631.html 10 dr. Gyulai Iván: A biomassza-dilemma. Kiadja az MTVSZ. http://www. mtvsz.hu/dynamic/biomassza-dilemma2.pdf 11 Ha a világ összes termőterületét biomassza ültetvénnyé alakítanánk, akkor is csak a jelenlegi üzemanyagigény 20%-át lehetne kiváltani. (Pimentel, D. & Patzek, T. W. /2005/: Natural Resources Research, 14, 65-76) 12 A keretes összefoglaló forrása: Zöldenergia a szántóföldről. In: Haszon Agrár, 2009/1. 13 A szürkemarhával való legeltetés szintén hatékony, természetbarát módja a gyalogakác visszaszorításának.

44

14 A világ GMO-ültetvényeinek több mint fele az Egyesült Államokban található, de nagy termesztők Argentína, Brazília, Kanada, India, Kína. Az európai termesztés nem éri el a világ összes termőterületeinek 0,1%át és csökken 15 Génmódosítás – Áldás vagy átok? In: Haszon Agrár, 2009/1. 16 Biological effects of transgenic maize NK603 x MON810 fed in long term reproduction studies in mice. 13.11.2008. http://www.bmgfj.gv.at/cms/ site/standard.html?channel=CH0810&doc=CMS1226492832306 17 Az élelmiszereken ma nem kell jelölni, ha a takarmányozásban GMO-t használtak. A húsban, tejben, tojásban ezért jelen lehetnek genetikailag módosított anyagok. Az európai szabályozásnak ezt a hiányosságot sürgősen meg kellene szüntetni. 18 George Gaskell et al.: Europeans and Biotechnology in 2005: Patterns and Trends. A report to the European Commission’s Directorate-General for Research May, 2006. http://www.ec.europa.eu/research/press/2006/ pdf/pr1906_eb_64_3_final_report-may2006_en.pdf 19 Bánáti Diána: A genetikailag módosított élelmiszerek megítélése Magyarországon és az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 2007/04 437. o. http://www.matud.iif.hu/07apr/06.html 20 A fejezet alapja: Móra Veronika – Nagy Dénes: Mielőtt belevágna. Amit a genetikailag módosított növények termesztéséről tudni érdemes. Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület – Ökotárs Alapítvány. Budapest, 2008. http://www.zpok.hu/genmanipulacio, valamint a GMO Kerekasztal kiadványai: http://www.bdarvas.hu/gmo 21 5.3. fejezet in: Ángyán József (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/ books/b10103/index.html 22 Egy példa a sörkollektor – házilag előállítható napkollektor sörösdobozokból http://www.sorkollektor.hu/ 23 Természetközeli szennyvíztisztításról ld. pl.: http://fenntarthato.hu/epites/termekek/vizhasznalat/szennyviztisztito-berendezesek 24 Fülöp Gyula: Természetkímélő gyepgazdálkodás. http://www.biokultura.org/szaktanacsadas/publikaciok/gyepgazdalkodas1.htm

45

25 Az extenzív gazdálkodást bemutató fejezet alapja Ángyán (2003), 4.1.5.1., átdolgozva. További segítség: A gazdálkodók útmutatója. Reprint kiadás. Ekvilibrium, 2009. http://www.ekvilibrium.hu valamint http://www.biokultura.org/szaktanacsadas/main.htm 26 http://www.biokontroll.hu-/aktualis/index.html 27 A fejezet a Magyar Biokultúra Szövetség összefoglalója (http://www.biokultura.org/biotermek/eloallitas.html) és Ángyán (2003) 4.1.5.3. alapján készült. 28 Bartholy Judit – Mika János – Pongrácz Rita – Schlanger Vera: A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai a Kárpát-medencében. In: Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon. Szerk. Takács-Sánta András. Védegylet-Alinea, Budapest, 2005. 29 Balogh Péter nyomán. 30 Szelídvízország – Tudástár az ártéri tájgazdálkodásról. www.szelidvizorszag.hu 31 Molnár Géza: A Tiszánál. Ekvilibrium Kiadó. 32 Molnár Géza: Az ártéri tájgazdálkodás. BOKARTISZ, 2005. További részletek a BOKARTISZ füzetekben: Ártéri erdők kezelése; Ártéri gyümölcsészet; Szántóföldi gazdálkodás az ártéri tájgazdálkodásban; Vizes élőhelyek kezelése az ártéri gazdálkodásban. http://www.elotiszaert.hu 33 Az alfejezet alapja Podmaniczky László – Balázs Katalin (szerk.): Birtoktervezés. Tantárgyi jegyzet. Írta: Ángyán József, Balázs Katalin, Kovács Árpád Endre, Ónodi Gábor, Podmaniczky László, Szakál Ferenc, Takácsné György Katalin. Gödöllő, 2001 május; kiegészítve. 34 Kajner Péter – Farkas Gabriella – Nagy Rita: Esély a Tisza mentén. Biodiverzitás Pályázati Mikroalap – beszámoló és továbblépés. Szövetség az Élő Tiszáért, 2008. www.elotiszaert.hu 35 A következő tevékenységekre: sövénytelepítés, mezővédő fásítás, füves mezsgye létesítése, ültetvények sorközgyepesítése, környezetvédelmi célú gyeptelepítés, természetvédelmi célú gyeptelepítés, rovarteleltető bakhát létesítése, természetes alapanyagú kerítés kialakítása, természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése. 36 Nincs meghirdetve.

46

37 A fejezet forrása: Szabó Zoltán – Szeremley Béla: Javaslattétel a gazdálkodók közötti gazdasági együttműködést elősegítő új intézményi megoldások kialakítására. Készült 2005-ben, a BOKARTISZ Kht. számára az A korszerű ártéri tájgazdálkodás gazdasági lehetőségeinek feltárása és a helyi gazdaság fejlesztése a Bodrogközben, különös tekintettel a közösségi haszonvételekre című kutatáshoz (Phare 2002/000-604-01). 38 http://www.hangyaszov.hu/ 39 Az angol eredetű elnevezés Community Supported Agriculture, CSA. 40 Források: Akucs Anna: A közösség által támogatott mezőgazdaság lehetőségei a tájgazdálkodás számára. Készült 2005-ben, a BOKARTISZ Kht. számára az A korszerű ártéri tájgazdálkodás gazdasági lehetőségeinek feltárása és a helyi gazdaság fejlesztése a Bodrogközben, különös tekintettel a közösségi haszonvételekre című kutatáshoz (Phare 2002/000-604-01); Helyi bioélelmiszer kézikönyv. Nyitott Kert Alapítvány. http://www.nyitottkert.hu/akta2007/helyi_bio.doc; saját gyűjtés. 41 www.nyitottkert.hu 42 A Waldorf iskolák és óvodák tökéletesen alkalmas helyszínek erre az értékesítési lehetőségre, hiszen pedagógiájuk a természet szeretetén és tiszteletén alapszik, a fenntartható mezőgazdálkodásból származó termékeket örömmel fogadhatják. 43 Az együttműködésben részt vesz: Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., Magyar Biokultúra Szövetség, Piacfejlesztési Alapítvány, Magyar Faluszövetség, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Magyar Természetvédők Szövetsége, Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, Zöld Pihenő Alapítvány, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Öko-forrás Közhasznú Alapítvány, HANGYA Szövetkezeti Együttműködés, Ökotárs Alapítvány, Védegylet. 44 Az értékesítéshez figyelembe kell még venni az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, és a 35/1995-ös kormányrendeletet a vásárokról és a piacokról. Ha olyan szabályokat talál, melyek egymásnak ellentmondanak, kérje ki az adott piacfelügyelet, illetékes hatósági állatorvos tanácsát, vagy keresse meg a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesületet.

47

45 Forrás: Élelmiszerelőállítás és értékesítés a gazdaudvarból. Csongrád Megyei Agrár Kht. Szeged, 2006, kiegészítve. 46 További ötletek: http://www.falusiturizmus.eu 47 Európai Bizottság 48 Világgazdaság, 2006. november 28., 1. o. 49 Dr. Nékám Kristóf (a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság alelnöke), Metropol, 2008. október 14. 50 A keretben bemutatott adatok forrása: A meghaltak száma és aránya haláloki csoportok szerint a X. Nemzetközi Haláloki névjegyzék alapján; KSH 2006. évkönyv – Népesség, népmozgalom. 51 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 52 Vajda Boldizsár (Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet): A hazai termékek GMO-tartalmáról és annak jelöléséről. http://www.parlament.hu/biz/mb/gmo_nyilt_nap/gmo_jkv.htm 53 Dobd el az óvszert - egyél GM kukoricát! Greenfo, 2008. november 13. http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=20077 54 Kalas György 55 Biokultúra 2008/5 56 Biokosár. Ingyenes ökomagazin. Kiadó: A Rák Ellen Az Emberért, A Holnapért Alapítvány. http://www.biokosar.com/

Helyi termelés, helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás – jobb megélhetés – biztonság. Kiadja a Szövetség az Élő Tiszáért. Írta: Kajner Péter. Közreműködött: Szabadkai Andrea (Kistermelői feldolgozás és értékesítés lehetőségei, Falusi vendégasztal szolgáltatás); dr. Farkas Ilona (Egészséges élelmiszer, környezetbarát termelés – a fogyasztó szemével). A belső borítók ábráit Kiss Maja készítette. Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: 11-es Grafikai Stúdió, www.grafika11.hu Lektorok: Szabó Zoltán (Szövetkezés), Gyulai Iván (Biomassza). 2009. április. ISBN 978-963-88349-0-4

48