Kedves Olvasó! Engedje meg, hogy a következı képek magyarázatát egy közhellyel kezdjem. A téma az utcán hever. Csak le kell hajolni érte és felvenni. És ami a szemünk magasságában van….? Mint minden témának a feldolgozása, csak akkor kezd el bonyolulttá és parttalanná válni, amikor hozzákezdünk. Így jártam én is, amikor elhatároztam egy-két kapu láttán, hogy össze kellene ıket győjteni, a zámolyi szép kapukat, persze fényképen. Tudtomon kívül igen nagy témához nyúltam. Az összefoglalást, rendszerezést nehezíti az is, hogy mint minden ingatlanon a ház az érték, a kapu, vagy kerítés elkészítését, mesterét, már nem igen jegyezte meg az emlékezet. Elindultam hát egy szép tavaszi napsütéses idıben, a faluban, aztán a kapuk és kerítések, no meg gazdáik és készítıik, illetve azok leszármazottai mesélni kezdtek. Hírbıl, hallomásból, az úgy volt, hogy… kikerekedett valamilyen kép, amely még nem teljes, de úgy gondolom, van már olyan része, melyet érdemes a nyilvánosság elé tárni.
• A kerítések és kapuk anyagára elsısorban a fa, mint természetes anyag kínálkozik. Az anyag nemes, gyönyörő munkákat lehet készíteni belıle, de nem idıtálló. Sajnos nem találtam a múlt emlékeit ırzı fakerítés, vagy kapu elemeket itt Zámolyon, mint az a túrázó, aki Vérteskozmán kirándul, és tobzódhat azok látványában.
• Persze nem vagyunk híján fakerítésekben, legyen az egyszerő léckerítés, esetleg ívelt tetejő, vagy szépen megmunkált tulipános mintájú kalotaszegi kapuval ellátott utcafront. (Vörösmarty u.)
• Téglakerítést, téglából készült kapuoszlopot keveset találtam a régmúlt idıket idézıkbıl. Ami megmaradt, az viszont egyszerően szép.( Kossuth u., Ady u.)
• A környéken több sóder és kıbánya is mőködött az elmúlt évszázad elején. Ezért természetes volt, hogy elsısorban, mint kerítés anyag szóba jöhetett. Több betonkerítést és kapuoszlopot találtam a húszas, negyvenes évekbıl, meglepıen jó állapotban. Egy szürke betonkerítés nem épületes látvány, ezért saját anyagával díszítették.
•
A díszítést úgy készítették, hogy amikor elkészült a betonkerítés, és bepucolták, hagyták a pucolást megszáradni. Majd egy hét múlva a mesterek ismét visszatértek, és a minta szélességének megfelelı csíkban újabb réteget vittek fel a kerítésre azt elsimították, és hagyták szikkadni. Amikor az anyag már alakítható volt, kiszerkesztették az ábrát, és a felesleges anyagot általában főrészlap segítségével levakarták, eltávolították. (Kuriózum volt a három rétegő ábra).
• A mintával a kerítés, a kapuoszlop egybıl, „emberközelibb” lett. A fıbb motívumok a hajlított vonalak (félkörívek, indák, stb.) alakok, de megtalálható a rombusz is mint díszítı elem, valamint a készítés évszáma, vagy a porta tulajdonosának monogramja.
•
A technológia fejlıdésével aztán megjelentek az áttört betonkerítések a húszas évektıl napjainkig. (Róm.Kat. Templom 1970)
• •
Az acél, mint kerítéselem és kapuanyag strapabíró, megfelelı kezelés mellett kibírja az idı és a történelem viszontagságait. A kovácsolás, meleg- és hidegalakítás révén pedig mővészi tartalmat is ölt. (Róm.kat.templom karzat) A kerítések és kapuk kormeghatározásánál az egyik fontos tájékozódási pont az, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején terjedtek el azok a hegesztıberendezések (ívhegesztı berendezések), amelyek lehetıvé tették, hogy a lakatosok, kovácsok kisebb mőhelyekben, vagy otthon, esetleg a szerelés helyszínén ezt a technológiát alkalmazzák.
• •
ACÉL DÍSZÍTİ ELEMEK A sort természetesen a csavart inda motívummal (csigavonal) kell kezdenem, mely majd minden díszes kerítésen megtalálható. Középen általában valamilyen lándzsahegy helyezkedik el, simán, vagy csavarva. De találtam kör alakú összekötı elemet is.
• A virágmotívumoknak igen széles tárházával rendelkezünk. Általánosan használt a margaréta, tulipán és a rózsa.
• A hidegen, melegen kovácsolt, vagy az öntött díszeknek igen széles palettája lelhetı fel.
• A virágmotívumok kisebb csoportja, melyek csak egyedileg fordulnak elı településünkön, illetve azok a virágok, melyek egyedi gyártásúak. Ilyen virágok a rózsa, tulipán, vagy a buzogány.
•
Az acélkapuk egyik fontos eleme, mely a formát meghatározza az a sín pár, amely az elemeket megtartja, valamint a kapunak egy keretet, ívet is ad. Ez a sínpár általában nem csak két sima felülető párhuzamos laposacél, hanem magában is hordoz valamilyen mintát. Ezeknek, az elemeknek egy másik nagyon fontos funkciójuk, hogy a teli kapukat megosztják, mozgalmasabbá teszik.
• Figurális elemek. A legritkább díszítıelem. Teljes egészében már nem lelhetı fel belıle példány
• FELÉPÍTÉS • A kovácsolt vaskapuk, kerítések felépítésére a bucsi leventék sírkertjének vasrácsa mutat egy alapvetı megoldást. Az alsó és felsı sínpárhoz szegecseléssel rögzítették a rudakat. Ezekhez, a rudakhoz rögzítették győrőkkel az indás díszeket.
• A bonyolultabb megoldásnál, az egyik rúdhoz kapcsolódó dísz a szomszédos rúdhoz is kapcsolódik. Hogy a díszítı elemek megfelelı merevségőek legyenek az indák a vezetısínek közé érnek. Vegyük észre, hogy az indák egy fél magasságú rudat is tartanak. (Zsoldos sír)
• A hegesztési technológia elterjedésével a szerkezetek merevítéséhez elegendı a hegesztési varrat, ezért ezek a szerkezetek szellısebbek, könnyedebbek. (Borostyán János sírja)
• •
LEMEZES KAPUK, KOVÁCSOLT VAS FELSİRÉSSZEL Egyik legrégibb képviselıje a Kossuth u. 52. szám alatt található, 1927-ben készült „tulipános kapu”. A kapu mindkét oldalán, a középen levelekbıl kihajtó száron lévı tulipánfejek szívet alkotnak. Középen feltehetıleg oroszlánfej volt, kopogtató karikával. Az évszámot a kapuk felsı szögletébe írták: 1927. A díszítést a lemezre, egy másik lemezbıl kivágva, rászegecselték.
• A kapu felsı részén a kovácsoltvas díszítés egyszerő inda, mely a levél alakú lándzsákhoz kapcsolódik. A kerítés a kapu kovácsoltvas díszítéséhez harmonizál, mintájában azonban élesen tört vonalakat is fellelhetünk. A kapu a II. világháborúban súlyosan megsérült.
•
A legöregebb vaskapu az (Ady Endre u.14.) oroszlánfejjel díszített kapu. Készítése 1890-es évekre tehetı. A porta gazdája Csörgı János készítette, aki maga is kovács volt. A kapu lemezes része osztott, melegen kovácsolt virágokkal gazdagon díszített. Középen az oroszlánfejek kaptak helyet, szájukban karikával, mely kopogtatásra és a kapu mozgatására is szolgált.
• A kiskapu díszítése harmonizál a nagykapuval. A kapu feletti kovácsoltvas díszítésben az éles hajlítást a sínpár takarja, ezért a minta követése nehéz, becsapós. A két kapu találkozásánál lévı fıdísz háromdimenziós, egyedüli községünkben.
• A kerítés kialakítása teljesen megegyezik a kapu kovácsoltvas díszítésével. A bal oldali kerítéselemek teljes egészükben megmaradtak, a téglából rakott tartóoszlopokkal együtt.
• A Kossuth u. 47.-nél egy felújított kaput nézhetünk meg. A mezıben viszonylag egyszerő tagolást láthatunk. Az indák, mely a felsırész egyszerőségét adják, követik a kapu felsı ívét. (Zsoldos ház)
• A kapu felsı részén két rózsa díszítette hajdan a két szárnyat.
• A Kossuth u 69. számú háznál egy szépen felújított kaput találunk. A kapu lemezes része szárnyanként négy részre osztott, három fajta kovácsolt virágmintával díszített. A csavart felsırészre is helyeztek virágokat. (Moór Mihály portája) A csúcsdísz sajnos hiányzik.
•
A kiskapu és kettı kerítéselem is teljes épségben megmaradt. Másik kettı kerítéselemnek kismértékben eltér a mintázata. A kaput az 1920-as években készítették. Mivel hasonlósága alapján beazonosítható még négy kapu, feltehetıleg ipari (kisipari) munkával állunk szemben az 1920-as, 30-as évekbıl.
• Hasonló kaput az ellenkezı oldalon (Kossuth u. 80.) kicsit lejjebb (Krizantém csúcsdísszel),
• a Vörömarty u. 19.-nél (elhanyagoltan, de épségben),
• a Petıfi u. 54. számú háznál hibásan felújított állapotban (a kiskapu mutatja az eredeti mintát),
• illetve a Kossuth u.62. számú háznál (amely eredetileg lemezes kapu volt, de az 1970-es években a lemezt lecserélték) találunk.
• LEMEZES KAPUK, VIRÁGMINTÁS FELSİ DÍSZÍTÉSSEL • Az egyik képviselıjét a Kossuth u. 91. számú háznál találjuk. A kapu lemezes részét ívelt lapos elemmel, illetve kettı fajta öntött virágdísszel törte meg az 1970-es években a készítı Rabi István.
• A kapu panteonjában csavart elemet és tulipánok között rózsát helyezett el. Az öntött virágdíszek a községben több kerítésen is megtalálható, annak idején ezeket a kereskedelemben kapható elemet csavarozással rögzítették a helyére.
•
A másik jellegzetes virágelem (mint például a Kossuth u. 54. számú háznál) a tulipánok közötti margaréta. Ennek a díszítıelemnek a használatát több kapunál is megtaláljuk. Hegesztéssel rögzítették a kész kapu tetejére. Hasonló felépítéső kaput sokat találhatunk sétánk közben.
• A Kossuth utcáról a Vörösmarty utcába, az iskola felé befordulva, az 1920-as évekbıl származó, a gánti Právecz kovács kapuját szemlélhetjük meg. Az osztott felülető kaput margaréták (hidegen alakított) díszítik, mint a kapu feletti háromszöget is.
• A kiskapunál a kovácsmester ötszirmú (melegen kovácsolt) virágokat helyezett el, melyek sajnos már erısen korrodáltak, hiányosak.
•
Ha alaposan körülnézünk a faluban, több kovácsolt kaput nézhetünk meg a két világháború közötti idıbıl. Kossuth u. 43/a: A Kapu kovácsolt része épségben megmaradt. A lándzsahegyő oszlopokat az indák összekötik, a minták követik a felsı ívet. Sajnos az alsó lemezelés felújításánál a vélhetıen rajta lévı virágok nem kerültek vissza. (Orvoslakás bejárata)
• Kossuth u. 79.: A kapu és a kerítéselemek eredeti formájukban díszlenek. A kiskaput Béres István az eredeti mintának megfelelıen készítette el. A lángnyelves oszlopokat különbözı mérető indák kötik össze. A kerítéselemek is a kapuhoz készültek.
•
Kossuth u. 81.: A kagylós mélyítéső lándzsahegyő rudakat az indák kötik össze, a vezetısínekhez szegecselve. A szép íveléső kapu látványát rontja a két kapuoszlopot összekötı vízszintes idom, mely feltehetıen a kapuoszlopokat tartja össze.
• A nagykapuban elhelyezett kiskapu mintázata olyan, hogy az a minta összhatását nem szakítja meg.
• Kossuth u. 85.: Az egyszerő kialakítású kapu és az öt kerítéselem szépen felújítva tekinthetı meg. A kapu alsó lemezelt részén még a virágok is visszakerültek a helyükre felújítás után. A lángnyelves tartóoszlopokat egyszerő mintázat fogja össze.
•
Nyári Pál u. 22.: A kapu felsı része, a kerítéselemek és a kiskapu teljes egészében megmaradt. A rombuszos egyenes mintázatot a csúcson és középen elhelyezett csavarvonal töri meg. A lándzsahegyben végzıdı rudakat szegecseléssel rögzítették a kerethez.
• A kapu valamikori felújításánál az alsó részére a virágok is visszakerültek.(Menyhárt Mihály portája, valamikori Bozor ház)
•
Az 1970-es évektıl egyedileg, illetve iparilag készített vaskerítéseket lelhetünk. Ezek a kerítések, viszonylag egyszerő felépítésőek, kör keresztmetszető acélból készültek. Persze kivételek is vannak, mint a Táncsics u. 4. számú ház kerítése, melyet egy székesfehérvári lakatosmester készített a 70-es években. Bár a minta egyszerő, a tartórudak csavart négyszög acélok.
• Az 1990-es éveket követıen újra feléled a kovácsolt vaskapuk iránti vágy. Ezt elısegítette, hogy az ipar nagy számban dobott piacra mintaelemeket. Ezeket az elemeket szabadon lehet összeilleszteni, a porta tulajdonosának ízlése szerint. Ilyen kaput találunk a Csalogány utca végén (tulajdonosa egy Bajor, ezért az összeállítás is nagymértékben eltér a mi elképzelésünktıl), a Táncsics, vagy a Petıfi utcában.
•
A kapu és kerítés elemeknek van egy közkedvelt formája, ez pedig a dróthálós kerítések. Késıbbi fennmaradását az indokolta, hogy a kerítésmezı összeállítása egyszerő, ívhegesztési technológiával pedig a keretek gyorsan elkészíthetıek. Az Ady Endre utcában található az 1940-es évekbıl származó ilyen kerítés, melyen a háború csak kis károsodást okozott. A kerítést a Terézkörúti Kerítésgyárban készítették, kovácsolással, ennek megfelelıen az elemeket kovácshegesztéssel, illetve szegecseléssel állították össze.
• Összeállításom nem teljes. Nem kutattam még fel minden szemnek tetszı kerítés és kapu múltját, jelenét, de remélem, ezzel a kis dolgozatommal fel tudtam hívni a figyelmet arra, hogy érdemes az utcán emelt fıvel járni és megcsodálni olyan dolgokat, melyek mellett oly gyakran elmegyünk. • Zámoly, 2008. július • Bánszki István
