Kedves kollégáim! Fábián Endre főtitkár, PNYME MAGYAR GRAFIKA

Kedves kollégáim!

Fábián Endre főtitkár, PNYME

Alig több mint negyedév telt el azóta, hogy megkaptuk a bizalmat önöktől az. egyesület irányítására. Engedjék meg, hogy néhány szóval beszámoljak, mi is történt azóta, a szokásos rendezvényeken túl milyen programokat indítottunk. Először is elkezdtük a négyéves „Cselekvési Program " kidolgozását. Ennek mottója, hogy a hagyományokra építve tekintsük át legfontosabb tevékenységeinket - ami jól működik, azt természetesen folyamatosan fejlesztve tartsuk fenn, ami nem igazán jól működik, azt nézzük meg, hogy valóban igényli-e tagságunk, és hogyan tudnánk fejleszteni, hogy igazi értelmüket ezek a dolgok is megkapják. Nézzük meg működési területenként, hol állunk ma, hová szeretnénk eljutni, azaz határozzuk meg az elkövetkezendő évek céljait, feladatait. Hogyan szeretnénk fejleszteni a tagságot, a szervezetet, hogyan gondoljuk a különféle rendezvények szerkezetét alakítani, mit szeretnénk elérni az oktatás-képzés terén. Áttekintettük külső kapcsolataink rendszerét is, és meghatároztuk, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi társszervekkel va-

ló kapcsolatainkat fejleszteni kell. Szeretnénk megoldani a hányatott sorsú Heltai Alapítvány kötelezettségvállalás helyzetét is, hogy az megkapja eredeti értelmét. Megkezdtük az új Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozását. Elhatároztuk, hogy felfrissítjük tagságunk adatbázisát, kiegészítjük az elektronikus levélcímmel, és a tagsággal való rendszeres kommunikációt megpróbáljuk az elektronikus irányba terelni. Itt elsősorban a rendezvényekkel kapcsolatos információkra gondolunk. Lezártuk a Magyar Grafika főszerkesztői pályázatát, és a kiértékelésre felkért bizottság Faludi Viktóriát javasolta főszerkesztőnek, amit a VB jóvá is hagyott, természetesen a ratifikálás az ETfeladata lesz. A Grafikával kapcsolatos véleményünk is az, hogy a lap eredeti célját megtartva fejlődjön abba az irányba, hogy a legjobb nyomdaipari lap legyen. Továbbra is fontos lesz a szakmai és tudományos ismeretterjesztő funkció, mindemellett magazinjelleggel erősödjön a szakmai belső információs rész, azért is, hogy minél többet tudjunk egymásról és megismerjük a többiek munkáját.

MAGYAR

GRAFIKA

Uj alapokon, megújulva indul-folytatódik a nyomdaipari szakképzés

Mint már sokan tudják szakmánkból, mintegy ötvenhárom évvel az alapítás - s közben többszöri költözés és átszervezés - után a nyári szünidő végeztével megszűnik a Tótfalusi Kis Miklós (korábban Ságvári Endre) nevét viselő szakiskola, amely sokáig szakmunkások, majd technikusok és Mezei Rozália szakérettségizettek képzését biztosította jó fél évszázadig a fővárosban. A képzés további biztosítására a tulajdonos felügyeleti szerv, Budapest Főváros Önkormányzata 2001. október elsejével közalapítványt hozott létre, majd az ez év január végi Közoktatási Megállapodásban megbízta a közalapítványt harminc évre évi (két évfolyamban) legfeljebb háromszáz nyomdaipari szakmunkástanuló és technikus oktatására, képzésére és vizsgáztatására. A szakmai gyakorlati oktatás - kevés kivételtől eltekintve - vállalati keretek közt szerveződik, ezzel is biztosítva a végzős szakmunkások „naprakész" ismereteit. A közalapítvány a megbízás alapján vállalja, hogy ez év szeptember elsejei kezdettel a VIII. kerület, Tolnai Lajos utcai iskolaobjektumban megteremti az érettségizett tanulók szakmai elméleti és részben gyakorlati oktatásának feltételeit; illetve az iskolában helyhiány vagy technikai eszközök hiánya miatt nem oktatható szakmák-tantárgyak gyakoriali oktatását megszervezi és irányítja. Az előző iskola megszűnéséről és az új iskola létrejöttének körülményeiről Mezei Rozáliával, a kuratórium elnökével beszélgettünk, fellárva nyomdaipari szakképzésünk jelen állapotát és nehézségeit. - Mik voltak a régi iskola megszüntetésének okai és előzményei? A kilencvenes évek végén a szakmai szövetség által végzett felmérés megállapította, hogy az iskola által végzett oktatás-képzés semmilyen szempontból nem felel meg sem az ipar elvárásainak, sem a továbbtanulni kívánó hallgatókkal szemben a felsőoktatási intézményekben támasztott követelményeknek.

Az iskola átalakítására több lehetőség merült fel. A tulajdonos és a szakmai szövetség közötti többszöri egyeztetés során végül is az a változat volt megvalósítható, mely szerint a régi iskola jogutód nélküli megszüntetésével az újonnan alapított iskola csupán érettségi utáni kétéves szakmai képzést nyújt. Ezzel első lépésben szakmunkások és technikusok képzését látja el. Miután azonban egy négyéves képzést adó intézmény máról holnapra nem szüntethető meg, így Újpalotán a Kavicsos közben megmarad a szakközépiskolai képzés a 2004/2005. tanév végéig kifutó jelleggel, vagyis új évfolyamok beiskolázására 2(X)2. szeptembertől ebben az iskolában már nincs lehetőség. Közismereti és szakmai orientációs képzést kapnak a diákok, szakképzés ebben az iskolában már nem szervezhető. - Mit igényelt az alapítványi iskola létrehozása ? A Tolnai Lajos utcai tanintézetet, teljes felszerelésével együtt, megkapta az alapítványi iskola, azzal a kitétellel, hogy falai közt kell kialakítani az elméleti oktatáshoz szükséges tantermeket is, amihez külön forrást, százhúszmillió forintot a fővárosi önkormányzat bizlosít. Az előző tanév befejeztével meg kellett határozni az oktatás struktúráját; az oktatandó szakmákat mindkét szintre; az ehhez tartozó tantárgyakat, az osztályok számát és a lehetséges létszámot. Az egyik legsúlyosabb gond természetesen az anyagiak biztosítása, amiben számítunk egyrészt a szakma támogatására; másrészt folyamatosan meg kell teremteni a tevékenység bővítésének tárgyi és személyi feltételeit, azért, hogy megteremtődjön a nyomdaipar továbbképző háttérintézménye; illetve az ebből származó jövedelem visszaforgatásával pedig folyamatos javulás következhessen be oktatásunkban. - Hol tart pillanatnyilag az iskola létrejötte, az oktatás megindítása ? Mivel az iskola nem jogutód, a „nulláról" indulva - cl kelleti intézni a hatósági bejelentkezéseket és engedélyeket; - ki kellett alakítani az iskolai szervezetet; - össze kellett állítani a működési engedélyhez a pedagógiai programot, a pénzügyi tervet és az eszközlistát; MAGYAR

GRAFIKA

- biztosítani kell a személyi feltételeket, személyesen beszélgetni az oktatók közül minden egyes jelölttel, tisztázni a feltételeket stb.; - meg kell(ett) teremteni az elméleti oktatás feltételeit, ezért - átépítési tervet kellett készíteni az épületre; mivel az eredetileg csak a gyakorlati oktatásra, tanműhelynek épült. - Hol tartanak jelenleg mindebben? A megszűnő szakközépiskola tanulóit tájékoztattuk a szakmai továbbtanulási lehetőségekről. Arról, hogy megkczdelt tanulmányait mindenki zavartalanul be tudja fejezni - legfeljebb a szakközépben nincs többé évismétlési lehetőség. Minden végzős osztályban ismertettük az iskolával kapcsolatos információkat. A tanulókat osztályonként tájékoztattuk. Meghatároztuk, hogy milyen szakmák oktatását veszszűk át. Az elmúlt évben tanulók túlnyomó többségejelentkezett, illetve beiratkozott iskolánkba. Kigyűjtöttük az oktatni szükséges tantárgyakat, meghatároztuk a tantárgyankénti óraszámokat, és a mindehhez szükséges oktatói létszámol. Hogy a konkrét oktatást illető kérdéseket említsem, a június 24-ei beiratkozás alapján biztosan meglévő tanulói létszámunk a következő: • Első'évfolyamon kiadványszerkesztő 31 fő, szövegrögzítő* 10 fő, nyomdai gépmester 15 fő, könyvkötő 4 fő, nyomtatványszerkcsztő technikus 5 fő. • Második évfolyamon kiadványszerkesztő 21 fő, szövegfeldolgozó 8 fő, ívnyomó gépmester* 11 fő, nyomtató technikus 8 fő, nyomtatványszerkesztő technikus 11 fő. A szakmák közt van néhány kifutó(*), ami a továbbiakban megváltozott néven, más tematikával és természetesen más tantervvel megy tovább. Hiány mutatkozik könyvkötőkben, de a gépmester szakmára is nagyobb kereslet van az ipar részéről, ezért elsősorban ebben kellene nagyobb propagandát kifejteni. Megköszönünk minden e téren kifejtett propagandát, reklámot, amely oktatásunknak csinál hírverést - főleg a nyomdák és rokon intézmények körében -, szaporítva ezzel is hallgatói létszámunkat. Júliusban és augusztus 29-én pótbeiratkozási tartunk, amire előreláthatóan még 30-40 fő várható. Ezek között vannak, akik csupán eltévedtek az információk között, mert például elvégeztek egy évet már, de nem tudták, hogy - mivel ez másik isMAGYAH

GRAFIKA

kola - szükséges újra beiratkozni; érettségizettek, akik megvárják felvételi (esetleg nemleges) eredményüket, vagy külhoni hallgatók, akik amúgy is tanévkezdetkor iratkoznak be rendszeresen. A 2002/2003. tanévre az elméleti oktatáshoz minden nagyobb óraszámú tantárgyra van tanár vállalkozó. Nyolc főállású és hat óraadó tanárral rendelkezünk. A tanműhely gyakorlati oktatását nyolc főállású szakmunkásunk segíti. Az előkészületekkel együtt folyamatosan végeztük a Tolnai Lajos utcai épület és gépi berendezései felmérését és műszaki állapotuk meghatározását; majd június 26-án leltár szerint át is vettük azt. A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány kuratóriuma Bodnár Árpádot bízta meg az iskola igazgatói teendőinek ellátásával, aki már korábban is tanított az elődintézményben; kellő szakmai gyakorlattal rendelkezik e téren, és vezetésével biztosított a megfelelő irányítás is. Az iskola természetesen ellátja a kifutó szakközépiskolai képzés gyakorlati oktatási feladatait is, ez a Közoktatási Megállapodás szerint kötelezettsége is. - Mennyiben biztosítottak az intézmény működésének anyagi fellételei? A biztosított összeg a fővárosi szintre emelt állami szakképzési normatíva. Ez az összes költségeink mintegy harmadát fedezi. További támogatást kapunk az ipar erre vállalkozó tagjaitól. Ebből erre az évre mintegy hatmillió forintot már megajánlottak. További támogatást remélünk ellől a körtől is, és más, nem szövetségi tag üzemektől is. A tanműhely beindulásával az ott képződő haszon is hozzájárulás a fenntartáshoz. Az iskola megindulásával azonnal hozzá kell látni más oktatási formák megvalósításához, mivel a jogosítványunkban szerepel a „felnőtt- és egyéb oktatás, szakmai képzés" is. Előzetes becslések szerint folyamatos fenntartásunkhoz jelenleg évi további több-tízmillió forint hiányzik. Az iskola új vezetésének a tanév indítása után ennek előteremtése lesz egyik legsürgetőbb feladata; szervezéssel és üzleti tevékenységgel pluszforrásokat kell gyűjteni. A lehetséges kereteken belül bérbe kívánunk adni helyiségeket alkalomszerűen, előadásokra, bemutatókra; vagy tartósan, bemutatni kívánt termelőberendezések prezentációjára, amivel egyúttal szinte ráfordítás nélkül a korszerűbb technológia is beköltözhet folyamatosan az iskola falai közé. E téren elsősorban a magyar nyomdaipart ellátó gyártó- és kereskedőszervezetekre - anyag- és gépszállítókra - számítunk, ahogy ez korábban is előfordult már.

A felnőttoktatás és továbbképzések megindulásával szintén „termelő" oktatói kapacitásunkat hasznosíthatjuk majd; bár ez még viszonylag távoli terv csupán, de közvetlen következménye lehet európai uniós csatlakozásunknak. - Van-e más távlati elképzelésük? Hosszútávon mindenképp eurokonform oktatás a célunk; vagyis, hogy a nálunk lanult szakmunkás, technikus kellő gyakorlat után az Unió bármelyik országába kerülve munkát vállalhasson a szakmájában, vagy itthon, ahol ugyancsak uniós követelmények fogalmazódnak meg a munkahelyeken. Ehhez természetesen sokat kell még tennünk a megfelelő tematikák kidolgozásától kezdve, a megfelelő tankönyvek megalkotásán vagy adaptálásán keresztül az átképzés és folyamatos továbbképzés lehetőségének megvalósításáig; hogy csak a legfontosabbakat említsem. Állandóan dolgozni kell azon, hogy az OKJ (Országos Képzési Jegy-

zék) kövesse a szakma igényeit. Segítenünk kell abban, hogy a jegyzékben mindig a gyakorlat igényei szerint szerepeljenek az iskolarendszerben, illetve tanfolyami és továbbképzési rendszerben elsajátítható szakmák. Vezető szerepet kell vállalnunk abban, hogy az iskola iniciátorként működjön ezen a területen, és idővel a vidéki szakképzésben is betöltse a vezető-irányító szerepet. - Miben igényelnek további segítséget? Pillanatnyilag az iskola népszerűsítése és a beiskolázást segítő propaganda segítene a legtöbbet. A működésünkhöz való anyagi hozzájárulás, támogatás bármely formájának Örülünk. Végül, de nem utolsósorban pedig bármely, az oktatás javítását, bővítését segítő ötletet, javaslatot köszönettel veszünk. - Kívánjuk, hogy minél több váljon valóra terveikből, sikeres legyen az iskolakezdés; - és köszönjük a tájékoztatást. Péteri Károly

Tisztelt Olvasóink! Mint látható, jelen lapszámunk központi témája a mind több figyelmet érdemlő szakmai oktatás. Mivel szerettünk volna ezúton minél szélesebb kör véleményének hangot adni, ezért a fenti bevezető cikk után Földes György és Malatyinszki József cikke valamint Eiler Emil átfogó tanulmánya köré-közé csokorba fűztük a szakmai szövetség jelen és előző főtitkára mellett a szakma számos ismert és kevésbé ismert szereplőjének véleményét. A témát valószínűleg még folytatjuk. PéKá

DR. PHLLER KATALIN főtitkár. Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség

A mi felelősségünk

Sokan emlékeznek nosztalgiával azokra az időkre, amikor még komoly társadalmi presztízst jelentett nyomdásznak lenni, és a fiatalok „kezükel-lábukal törték", hogy nyomdásztanulók legyenek. Mi taga-

dás, a világ megváltozott, az információs technológia és az elektronikus média némileg háttérbe szorította félévezredes múltú iparunkat. Persze tévedés volna azt hinni, hogy ez speciálisan magyar jelenség; így van ez a világon mindenhol. Az élet kényelmesebbé vált, fiatalok és idősebbek egyre kevésbé „gyötrik" magukat az olvasással. Minek is kellene hetekig olvasni egy több száz oldalas Jókai-regényt, ha filmen másfél óra alatt megnézhető? Vagy miért töltene bárki hosszú napokat könyvtárban a szükséges anyagok keresgélésével, ha az internet keresője pillanatok alall megtalálja? Nem vitás, ez így cinikusan hangzik, de - lássuk be - sajnos igaz. Mindannyian tudjuk, hogy egy-egy ágazat jövŐje annyit ér, amennyire és amilyen színvonalon biztosítani tudja utánpótlását. Ha a fiatal generáció elveszti érdeklődését, cs másfelé fordul, az a szakma biztos halálát jelenti. Könnyen belátható tehát, hogy elemi érdekünk ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása és megfordítása. A feladat nem kicsi j u t benne szerep mindenkinek. Az egyik legfontosabb: a keretek megteremtése és a fő irányvonalak meghatározása. Ennek terhet MA«;YAR GRAFIKA

szövetségünk vállalta magára. A sajtóban megjelent cikkek nyomán - úgy vélem - felesleges a Tótfalusi Kis Miklós Szakközépiskola átalakításában végzett munka elmúlt négy évének ismertetése. De nem is ez a fontos. A lényeg, hogy tavaly szeptemberben a Fővárosi Önkormányzat döntött a korábbi iskola ún. kifutó rendszerű megszüntetéséről, és ezzel egyidejűleg egy közalapítvány felállításáról. Az alapítvány kizárólagos feladata a nyomdaipari szakmai képzés és továbbképzés országos szinten. Vezető testülete, a kuratórium többségében (hét tagból négy) nyomdászokból áll, akiket tagjaink delegáltak. Ugyancsak nyomdász a kuratórium elnöke is. A keretek tehát adottak. Mindez azonban kevés volna, ezért - a nyomdák megkérdezését követően körvonalazódtak a legfontosabb irányelvek. Noha ezek is elhangzottak vagy megjelentek már, mégis érdemes - távirati stílusban - megismételni őket. Az alapítványi iskolában kizárólagosan szakképzés folyik, döntően érettségire épülve. A képzés gyakorlati része - amely mintegy 60%-ot képvisel - a cégeknél gyakorlott szakemberek felügyelete mellett történik, az iskola inkább az elméletre koncentrál. Zárójelben megjegyzem: ez a felosztás dominál az Unió országaiban is. Fontos momentum, hogy helyreálljon a szakma szerkezeli egyensúlya, és zömében gépmestereket, könyvkötőket képezzenek. A közismereti tárgyak és a gyakorlat oktatásának megszűnésével, illetve csökkenésével felszabaduló kapacitásokat a felnőttképzés és továbbképzés fejlesztésére lehet fordítani. Ugyancsak távlati cél lehet az iskola továbbfejlesztése regionális nyomdaipari oktatási centrummá; hiszen például Romániában semmilyen nyomdaipari képzés nincs. Ahogy említettem, ezek csak a keretek. Az új iskola vezetésére, oktatógárüájára és nem utolsósorban a szakma egészére hárul a feladat, hogy a szakképzést valódi tartalommal töltse ki. Valljuk meg őszintén: hajlamosak vagyunk rá, hogy valamiről beszéljünk, kritizáljuk, de ha cselekvésre kerülne a sor, rögtön számos, fontosabb dolgunk akad. Őszintén remélem, hogy az iskola esetében nem ez történik. Legyenek bár az iskola oktatói és vezetése bármennyire hozzáértők és elkötelezettek, a szakma kézzelfogható segítsége nélkül nem képesek eredményeket felmutatni. És itt nem elsősorban pénzről van szó! Az ugyanis, hogy a végzősöket meggyőzzük a szakma szépségéről és biztos jövőjéről, nem anyagi kérdés. Inkább odafigyelés és utánajárás. Elegendő volna, ha mindegyik nyomda a környezetében levő egy-két gimnáziumba elmenne az osztályfőnöki órákra vagy meghívná a végzősöket a nyomdába egy kis ismerkedésre. MAGVAK GRAFIKA

Egy-egy szépen kivitelezett, csábító reklámanyag csodákat tehet. Kis jóindulattal és összefogással az is megoldható, hogy mindez ne kerüljön vagyonokba. Aztán az sem elképzelhetetlen, hogy a termelésben részt vevő szakemberek - egy-egy napra kiszakadva a napi munkából - kiálljanak a katedrára és átadják ismereteiket a fiataloknak, akik később esetleg az ő beosztottjaik, utódaik lesznek. De ha valaki nem érez képességet vagy kedvet az oktatáshoz, sokat segíthet az elméleti tananyagok összeállításában, lektorálásában. A sor folytatható, egy a lényeg: belátható időn belül képzett szakemberek legyenek munkába állíthatók, akik képesek az egyre modernebb gépeken dolgozni. Természetesen az itt leírtak már megfogalmazódtak szövetségünk nagyvállalati szekciójának ülésén is. A nagy cégek vezetői - és nemcsak a budapestiek! - vállalták részüket ezekből a feladatokból. Bízom abban, hogy lesznek követőik más nyomdáknál is, hiszen a képzés mindannyiunk ügye, a mi felelősségünk.

KELENYI ÁKOS főtitkári tanácsadó, Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség

A nyomdászképzésról

A magyar nyomdász szakemberképzés helyzetéről az utóbbi egy évben számos cikk jelent meg és számtalan előadás hangzottéi. Mindez azt jelenti, hogy e területen valami nincs rendben. Felméréseken alapuló elemzések, tervek és elképzelések születtek, melyeknek megállapításaival a nyomdászszakma túlnyomó része egyetértett. Ezt az álláspontot főleg a munkaadók, műszaki szakemberek támogatták. A képzés területén dolgozók -jórészt az oktatási törvény korlátai közé szorítva, a beiskolázás nehézségeit ismerve - fenntartásaikat és kétségeiket sorolták. A magam részéről most csak a nyomdász szakmunkásképzéshez fűznék néhány gondolatot. A fővárosunkban ez évben megvalósuló alapít-

ványi szakmai képzés és nyomdai üzemi gyakorlat feloldhat egy sor oktatáspolitikai és anyagi jellegű problémát, de felvet számos egyéb olyan gondot, melyeknek tényleges súlyát csak a gyakorlat mutatja majd meg. Ezeket azonban már menet közben lehet és meg is kell oldani. Elég talán, ha közülük itt csak kettőt említek. Senki nem hiheti azt, hogy egy működletésiforma-váltás - önkormányzatiból alapítványiba - kevesebbe fog kerülni. Sőt! A pedagógusi és oktatói bérek szabadabb emelési lehetőségei a költségeket csak növelik. Hasonlóan költség- és időigényes a megvalósítható szakma- és továbbképző bázis kialakítása. A kiépülésig tartó átmeneti időszak veszteségének fedezésére az Alapító egyelőre nem sok hajlandóságot mutat. Másik nehezen feloldható gond a nyomdaipar számára kétségtelenül a legjobb megoldást jelentő érettségi utáni szakmunkásképzés tanulólétszámának feltöltése, mégpedig a nyomdák által igényelt szakmai összetételben és létszámban. A megfelelő módszerek és lehetőségek kialakítása c területen is időigényes feladat. Egy biztos! Az új helyzetet mind a képzés szereplőinek és finanszírozóinak, mind a fogadó nyomdaiparnak - amely a gyakorlati képzés költségeinek egy jelentős részét hajlandó átvállalni saját üzemeiben - egymásra utalva és közösen kell megoldaniuk. A fenti gondok megoldásával párhuzamosan érdemes szólni egy másik problémakörről. Egy új, „naprakész" oktatási program megvalósítása a nálunk fejlettebb képzési rendszerű Európai Unióban {EU) is igen nehéz feladat. Ennek oka, hogy a számítógépes digitális technika és a világháló generációs forgási sebessége lényegesen gyorsabb, mint a szakmai képzés időtartama. Nem is szólva a tananyagok, jegyzetek, tankönyvek megjelentetésének gyakoriságáról. Tanulnunk kell lehal az EU-s küzdelmekből, törekedve arra, hogy csatlakozásunk idejére legalább az ő szintjüket elérjük. A legjobb módszernek az tűnik, ha már most elkezdjük a fellelhető szakmai képzési dokumentumok kiválasztását, megvásárlását, azoknak lefordítlalását legjobb szakfordítóinkkal. Értelemszerűen ehhez meg kell keresnünk a finanszírozás lehetőségeit is, bevonva az esetleges elnyerhető uniós támogatásokat. Vegyük tudomásul azt is, hogy ennek a munkának a jövőben folyamattá kell válnia. Szakmai körükben évek óta beszélünk a továbbképzés, átképzés, másod-szakmai képzés rendszerének megvalósításáról. Ehhez azonban a nyomdaiparban eddig sem a szakmai-oktatási (gyakorlati) hátteret, sem annak tanterveit, oktatási segédleteit nem valósítottuk még meg. Létrehozásuk esetén ugyanis az ún. felnőttképzés sikerrel

kiegészítheti a nyomdaipar által igényelt szakmunkás-összetételt, az alapítványi iskola felnőttképzési központtá fejlesztésével megoldódnak az intézmény finanszírozási gondjai, cs nem utolsósorban megteremtődnek az EU át- és továbbképzési elvárásai is. Megvalósításához haladéktalanul hozzá kellene fognunk. Jogosan felvetődhet annak kérdése, melyik szervezet alkalmas arra, hogy a „kiknek mii kell tanítani" kérdésre a lehető legjobb választ megadja. Szerintem, a nyomdák véleményét és szakmai elvárásait Összegyűjteni képes és a legjobb szakembereknek fórumot adó Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület alkalmas erre a feladatra. A pedagógiai ismeretekkel is felvértezett egyetemi, főiskolai, szakiskolai oktatók állal lisztességes díjért elvégzett munkát az egyesület szakértői vagy azok csoportjai segítenék, ellenőriznék, bírálnák szakmai, nyelvi, korszerűségi szempontból. Elképzelhetőnek tartom a fordított felállást is, amikor az illően megfizetett egyesületi szakértőt vagy szakfordítót gyakorló pedagógusok bírálnak. Mint látszik, itt is az anyagi fedezet megteremtése az első lépés. Anyagi és szervezési kérdés a szakmai képzés minden szintjén az angol nyelv olyan mélységű oktatása, hogy a szakirodalmat első lépésben külső segítség nélkül minden szakember megértse. Az uniós szakaszos továbbképzési rendszer hazánkban történő bevezetése után az oktatás, így a szakma is a nemzetközi szinten is legkorszerűbb ismeretekre épülhet. Természetesen ezen - talán utópisztikusnak tűnő - elvárás mellett égetően szükségesnek tartom, hogy a mindenkori világszínvonalat követő, magyar nyelvű szakirodalom álljon rendelkezésre, melynek nyelvhelyességére szintén az egyesület szakértői vigyázzanak.

FÖLDES GYÖRGY

A nyomdaipar jövője nagy részben a mai oktatás és szakképzés színvonalától függ Magánvélemény és nyitott kérdések Bevezető A nyomdaipari oktatással és szakképzéssel kapcsolatos magánvéleményem az egy életen át megszerzett munkás és vezetői tapasztalatokon alapul, kérdéseim pedig a dolgok természetéből és belső MAGYAR GRAFIKA

'

logikájából következnek. Ezzel a témával állandóan foglalkozni kell, mert ez nem kampánytéma, hanem egy soha be nem fejeződő folyamat. Az egész téma arról szól, hogy milyen törvényszerűségeken alapszik a szakképzés, milyen logikai sorrendje van az oktatás tervezésének, szervezésének és hogy milyen feltételek teljesülésétől függ és hogy mi módon kell /lehet biztosítani a kitűzött célok eléréséhez szükséges feltételeket. Az iparunk, oktatási szempontból, most olyan döntési helyzetben van, amikor sem tévedni, sem pedig nem odafigyelni nem szabad. Ebben az iparban ilyen tekintetben már volt épp elég rossz döntés. Ilyen volt például, amikor a felelős vezetők nem ismerték fel az ofszeteljárásban rejlő előnyökéi, sem azt, hogy milyen irányba halad a fejlődés, és erőltették a magasnyomtatás, mélynyomtatás előtérbe helyezését. A mostani döntéshozatal során ismét nagy hibákat lehet elkövetni, ha nem vigyázunk! Az elektronika, digitalizáció és az informatika gyors térhódítása közepette egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a ma használt eljárások még ebben a formában vagy egyáltalán életben lesznek-e egy évtized múltán, vagy sem. Pedig a mostani döntések során hosszú ideje vajúdó kérdésekre kell megadnunk a válaszokat. A feladatkijelöléssel és -megoldással kapcsolatos lépéseket a magam részéről a következő sorrendűnek tarlom: - az oktatási célok meghatározása; - az oktatási célok elérési feltételeinek meghatározása; - a feltételek biztosításához szükséges materiális, humán és pénzügyi fellélelek biztosítása és az ezzel kapcsolatos tervezési-szervezési feladatok kijelölése; - ütemtervek készítése, határidőzítés és a felelősök kijelölése; -a megvalósítás. Ilyen és ehhez hasonló kérdések tisztázása nélkül semmibe nem szabad belefogni. Emberi erőforrás beruházásról lévén szó, az

10

MAGYAR GRAFIKA

egészet a beruházási szabályokra vonatkozó előírások figyelembevételével kell lebonyolítani. Ez a magyarázata annak, hogy a felelősök kijelölése is feladatként jelentkezik. Gazda nélkül általában semmi nem szokott menni. A döntésekéi nagyon megnehezíti, hogy a nyomdaipar ma sem szervezetileg, sem pedig technológiailag nem olyan egységes, mint korábban volt. A számítástechnika páratlan új lehetőségeket kínál, de új típusú problémákat és konfliktusokat is előidéz. Ráadásul a nyomdaipar ma erőteljesen függ a külföldi anyagoktól, termelő- és ellenőrző berendezésektől, továbbá az ezek létrehozására irányuló ugyancsak külföldi fejlesztések, kutatások eredményeitől. Mindezek olyan nyitott kérdések, amelyekre valakinek egyszer választ kell adnia, és jobb, ha ezt mielőbb megtesszük. Az oktatási célok meghatározása A szakoktatás és szakképzés tervezésének és szervezésének első lépése, amely minden további lépés alapfeltétele: az oktatási célok meghatározása. Ennek során egyfelől a szükségletekből kell kiindulni, abból, mire van ma (és beláihaló időn belül később) szüksége a nyomdaiparnak. Ehhez kell igazítani a tananyagot, tantervet, az oktatási tematikákat és tankönyveket, továbbá a cél eléréséhez szükséges materiális, emberi és pénzügyi terveket. Másrészt pedig azt is el kell dönteni, hogy mit akarunk később elérni, milyen fejlesztési elképzelésekkel kell számolnunk. Ezekkel kapcsolatban is rengeteg a feltétlenül megválaszolandó kérdés. A tananyag és az ismeretszint meghatározása A vállalati igények megismerése és annak figyelembevétele mellett a tananyag összeállításakor a végzős hallgatók későbbi elhelyezkedési lehetőségeit is számításba kell venni. Hiba lenne csak elméleti képzésű szakembereket világgá engedni. A gyakorlati képzésnek viszont súlyos dünlési és anyagi vonzatai vannak, akár a nyomtatás digitális előkészítési (pre-press) vagy nyomtatási, akár pedig a nyomatol lovábbfeldolgozó technológiákról, illetve berendezésekről legyen is szó. Az oktatandó tárgyak között rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok a minőségbiztosításnak és a vele összefüggő, a hazai szabványokat leváltó nemzetközi szabványok ismeretének. A tananyag meghatározása során már most arra

is gondolni kell, hogy mi legyen majd a végzősökkel az elsajátított tananyag elavulása utáni időben! Az ipari üzemek létszámigényének felmérése alapján valószínűleg megtervezhető a hallgatói létszám ís. Ennek ismerete nélkül potenciális munkanél kül i -képzést végezhetünk! A tananyag-meghatározás után dönteni lehet arról is, hogy a többségében elavult mai tankönyvekel milyenek váltsák fel: hazai szerzők önálló művei; külföldi tankönyvek figyelembevételével írottak vagy külföldi lankönyvek fordítása?! A volt KGST-államok közül annak idején a magyar szakmai tankönyvek színvonala volt a legmagasabb (az NDK-l is megelőzve!). Szerintem, ma követendőnek tarthatjuk a Heidelberg ilyen irányú tevékenységét és oktatási színvonalát. Célszerűnek tartanám kikérni a nyomdák tananyaggal kapcsolatos véleményét is. Az oktatókat csak ezen ismeretek birtokában kellene kijelölni! A tanulmányi idő hosszát én kétévnyi időtartamban látom megfelelőnek. A materiális feltételek biztosítása Értesülésem szerint a szakoktatást a Tolnai Lajos ulcai épületben tervezik beindítani, ismerem ezt a helyet, ezért állítom, hogy ez erre a célra nem alkalmas. Szerintem, e célra ergonómiailag megfelelőbb helyet kell biztosítani (természetes fény, szellős körülmények stb.). Ismeretes, hogy korunkban az emberi teljesítményt és képességeket nagymértékben a rendelkezésre álló eszközök határozzák meg. Ezért sem mindegy, hogy egy nyomtatás-előkészítésre, nyomtatásra és termék-továbbí'eldolgozásra oktató intézményben milyen és mennyi eszközt, milyen körülmények közölt biztosítunk.

A pénzügyi szükségletek felmérése és a feltételek biztosítása Megítélésem szerint, olyan költségterveket kell készíteni, amelyek nemcsak az oktatási célok megvalósításának szolgálnak fedezetül, hanem biztosítani tudják a folyamatos fenntartást és a továbbfejlesztés lehetőségeit is. Tisztázni kell, hogy a költségek fedezésére milyen állami, önkormányzati, európai uniós források milyen ütemezésben állhatnak rendelkezésre. Tisztázni szükséges, hogy a hazai nyomdák és a külföldi beszállítók milyen terheket hajlandók vállalni a szakoktatás érdekében. Mivel a piacgazdaságban mindennek ára van, azt is tisztázandónak tarlom, hogy milyen bevételek származhatnak a tandíjból. Összefoglalcí A kitűzött célok elérésének számos változata lehetséges. Csak egyet nem szabad elfelejteni: a nyomdaipar jövője nagy részben a nyomdaipari oktatás és szakképzés színvonalától függ!

KELEMEN EORS Pytbeas Kiadó és Nyomda

Döntő lehet az oktatásban, hogy a szakmai alapokat az indulással megismerjék

A humán feltételek biztosítása Az oktatás és képzés felelősségével megbízott tanárral szembeni jogos elvárás az, hogy az általa átadni kívánt szakmát elméletben és gyakorlatban egyaránt jól ismerje, tájékozott legyen annak a folyamatban lévő változásaival, de lalán még ennél is fontosabb, hogy kitűnő kapcsolatteremtő és pedagógiai képességekkel rendelkezzék! A tanulóval kapcsolatos elvárások között, az előtanulmányai során elért eredmények mellett, az érdeklődést, a művészeti és műszaki rátermettséget, a magyar nyelv ismeretet és a jó nyelvérzéket tartom fontosnak.

A képzésnek szerintem, ma már az általános iskolában kellene kezdődnie. A mosl felnövekvő gyerek már szinte hozzánő a számítógéphez, ahol azonnal szembetalálkozik a formakészítés legtöbb alapelemével a betű, a sor, a sorcsoport, a kép, az oldal, a grafikai elemek, a szín stb. gyakorlati alkalmazásával. Tervet kellene kidolgozni, talán az írás és a rajzoktatás keretein belül ezek történelmi MAGYAR

GRAFIKA

11

hagyományiról és a konkrét gyakorlati alkalmazásokról, hogy később önmaga szabjon gátat az eszközök tobzódásának. A szakmunkásképzés a szakmai hagyományokra kell hogy épüljön, kiemelve azok ma is érvcnyes törvényszerűségeit, ugyanakkor külön fejezetet érdemelne az oktatás tanmenetében a szakmatörténet. A formakészítésben kiemelt szerepet kapjon a nyomdai helyesírás, a tipográfia, a képszerkesztés, a színtan alapjai, az alkalmazott applikációs programok megismerése; de ne ez legyen az oktatás célja, mert ez már könnyebben megtanulható később is. Ennél fontosabb a munka módszereinek oktatása, azaz hogy hogyan szervezze meg a feladatait. Ma már újra NYOMDÁSZOKRA van szükség. A szakmából teljes mértékben hiányzik a gyártás-előkészítő és a műszaki szerkesztő, pedig ezekre az ismeretekre már most nagy szükség van. A nyomdák újra fölveszik az előkészítést és a kötészetet az alacsonyabb példányszámokra. A szakképzés képtelen az aktuális igényeket kielégíteni, úgy tűnik, hogy rugalmatlan. Talán meg lehetne kísérelni egy általános alapképzést a rokon szakmákban, ahol a szakosodás csak az utolsó évben történne meg. A felsőfokú képzésben alapkövetelmény kellene hogy legyen valamilyen szakképesítés, mert szakmai alapismeret hiányosságait tapasztaltam azoknál a kollégáknál, akiknek (főiskolai) szakdolgozatát közelebbről megismertem. Talán követelmény lehetne a jelentkezésnél, illetve lehetőségei kellene adni a szakképesítés nélkülieknek, hogy az első évben a főiskola melleit - amikor úgyis főképp általános tárgyakat tanulna egy gyorsított szakmunkásképzésen vehetnének részt. Az EU „életfogytiglan" szakképzési programját nem ismerem, de ha sikerült valakivel megszerettetni, hivatássá tenni a szakmáját, talán nem szükséges külön programot szervezni. A szakmai adatbankra nagy szükség volna, talán egy folyamalosan szerkesztett nyomdaipari enciklopédia formájában. A szaklapok szerepe az oktatásban! Szerinlem óriási szerepe lenne. Elsősorban a szakmai példamutatásban. Másodsorban a szakmai versenyek szervezésében. A fiatal szakmunkások megjelenési lehetőségében. Külföldi Ösztöndíjak, cseretanulók szervezésében, a kapcsolódó szakmai oktatási ágazatok, mint a papíripar, az iparművészet, a betűművészet, a fotóművészet bemutatásában, ismertetésében.

12

MAGVAR GRAFIKA

KUNYIK CSABA

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron

Változik a szakmai oktatás Amióta szakmák léteznek, fennáll az igény, hogy a szakmai képzettséggel bíró munkatársak az adott kor szintjének legmagasabb fokú célirányos tudásával rendelkezzenek. Korunk felgyorsult technológiai, technikai fejlődése sem reagál másként. A ma szakemberének azonban jóval nagyobb kihívásokat kell legyőznie. Mint arról a Printexpo ideje alatt rendezett konferencián is sok szó eseti, a nyomdaipari szakmai oktatás alapjaiban változik meg. A következő tanévtől a középiskolai képzési rendszer gyökeres átalakuláson megy keresztül. Ám nemcsak a szakmunkás-bizonyítványt, hanem a felsőfokú képzettséget szerezni vágyók is új választási lehetőséggel gazdagodnak. Itt most az új felsőoktatási törekvésekről írok. A nemrég lezajlott felsőoktatási integráció kapcsán több új kar, szak jött letre, képzési tematika változott meg. Az összevont egyetemek, főiskolák indíthattak olyan eddig nem létező képzési formát, melyekre szerintük, illetve a szakmák szerint van, lesz kereslet. Ilyen átalakuláson ment keresztül a soproni egyetem is. Az intézmény mai neve Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME). Egyetemünk Faipari Mérnöki Kara (FMK) az integráció folyamatának lezárása után a szervezetében működő Cellulóz- és Papírtechnológiai Tanszékét kívánta bővíteni. A fejlesztés iránya a könnyűipar minden olyan szegmensére kiterjed, amelynek felsőoktatási bázisa már kialakult, de egyetemi szintű oktatása még nem. A Magyar Akreditációs Bizottság (MAB) felé benyújtott pályázatunk sikerrel járt. Ennek folyományaként Sopronban elindulhat a tízszemesztercs, nappali tagozatos Okleveles Könnyűipari Mérnöki Szak. Mint arra már utaltam, az egyetemekről kikerülő frissdiplomásokkal szemben nagyon nagy elvárásokat fogalmaz meg a mindennapi szakmai élet. Lassan nálunk is az EU követelményeinek megfelelő szakemberekre - valamint azok képzésére - lesz szükség. Az új oktatási rendszer kialakítása szintén feltétele a csatlakozásunknak. A KMF-ről kikerült évfolyamtársaimról és magamról is tudom, hogy eddigi végzettségünk messze nem elég. Cégeink elvárják a magasabb fokú, nemcsak hivatásunkkal szorosan kapcsolatba hozható ismereteket, hanem azok használatai munkánk közben. Rendben is van, hiszen a mai világban a csak egyirányú képzettséggel rendelkező diplomások (mi könnyűipari mérnökök

is) mindinkább kiszorulóban vannak, ha versenyhelyzetbe kényszerülnek. Példa erre a nem kevés, nyomdaipari végzettséggel nem rendelkező munkatársunk. (Az elmúlt nyálon úgy tapasztaltam, hogy a papíripar is hasonló cipőben jár.) A piaci versenyhelyzet éles kihívásaival küzdő cégvezetők sok cselben képzik tovább fiatal munkatársaikat. Általában kél irány mérvadó. A könnyűipari okleveles mérnöki kiegészítő, vagy valamilyen gazdasági végzettség megszerzése. Harmadik út lehet esetleg az informatikai továbbképzés. Természetesen a nyelvi továbbképzésekre is rengeteget kell fordítani. Szakmai fejlődés egyértelműen kell, ennek folytonos fenntartása vitán felüli. Ami viszont a gazdasági képzést illeti, sosem árt előre meggyőződni arról, hogy a drágán megszerzett papír mit is ér valójában. A nyelvtudás hiánya pedig korunkban nem lehet a munkavégzés, a munkahely megszerzésének akadálya. Néhány szót ejtenék arról, hogy miért jó a Nyugat-Magyarországi Egyelem képzési rendszere. Az öt évig lartó képzés lehetőséget nyújt arra, hogy egy kemény, általános alapozás után több idő jusson egyrészt a minél aktuálisabb szakmai ismeretek, másrészt az egyéb ismeretanyagok elsajátítására. Gondolok itt például egyetemünk gazdasági, gazdálkodási képzésére. Közgazdaság-tudományi karunk mérnökközgazdász kiegészítő képzése nem pusztán azért jó, mert egy következő képzést, végzettséget nyújt, hanem azért is, mert a hallgatóink ezt „anyacgyetemükön" szerezhetik meg. Olyan körülmények közöli, melyek már nem támasztanak ismeretlen feltételeket a jelentkezők elé. Idegennyelvi Központunk a régió vizsgaközpontja is egyben, amely szavatolja a színvonalas nyelv- és szakmai nyelvoktatást. A Faipari Mérnöki Kar februártól indította újra a néhány évig szüneteltetett öt féléves kiegészítő képzést. A szak szintén levelező rendszerű képzéssel okleveles könnyűipari mérnöki végzettséget nyújt. Ahhoz, hogy az új Okleveles Könnyűipari Mérnöki Szak szeptembertől beindíthassa nappali tagozatos képzését, sok segítségre és támogatásra van szükségünk. Meg kell teremtenünk a színvonalas oktatást nyújtó tanszéki bázisunkat. Ehhez a nagyon kemény munkához kérjük a szakma támogatásai. A Printexpón már több céggel felvettük a kapcsolatot, de ennyi idő nem volt elég ahhoz, hogy mindenkivel beszélgethessünk. Az új szak nevében köszönöm a nem kevés pozitív visszajelzést. Kérek minden kedves kollégát, hogy ne zárkózzon el egy a szakmai jövőt befolyásoló beszélgetés elől. Igyekszünk mindenkit a legrövidebb időn belül megkeresni.

LANGO JÁNOS műszaki igazgató, Grafit Pcncil

A korszerű tanulóképzés szakmánk alapkérdései közé tartozik

Az én fiatal koromban a tanulók a szakmai képzést a nyomdákban kapták, az elméleti oktatást pedig az iskolában. Én érettségi után kezdtem el a szakmunkásképzőt. Akkor a hét egy napja volt iskola, a többi napot a gépteremben töltöttük; gépek mellé beosztva, többnyire segédmunkásként. Ennek a rendszernek a hátránya, hogy a gyakorlati, szakmai ismeretek elsajátítása nagyban függött attól a gépmestertől, aki melle beosztották a tanulót; annak szakmai tudásától, lelkiismeretességétől. Az oktatónak különösebben nem volt érdeke a szakmai ismeretek átadása, hacsak nem gondolkodott hosszabb távon, ugyanis a jól tanított inas az ő munkáját tehette könnyebbé. A siker nagymértékben függött az adott tanulótól, hiszen a termelési körülmények közölt nagyon sok ismerethez lehetett hozzájutni. A fiatalok integrálódtak a közösségbe. Szakmai, emberi, üzemi tapasztalatokat szereztek, s ezek szakmunkássá válva nagyon komoly segítséget jelen lettek. A rendszer hiányosságai ellenére működött, bizonyítja ezt az a tény, hogy az inasok nagy százaléka az utolsó tanulóévberi már képes volt önállóan dolgozni. Volt szerencsém megtapasztalni egy másik rendszert is. Annak idején létrehoztunk a Zrínyi Nyomdában egy gépmester tanműhelyt, hogy kiküszöböljük az előző rendszer hiányosságait. Igazán korszerű, új gépekkel, kulturált körülményekkel, képzett oktaMAGYAR GRAFIKA

lókkal, lírdekes módon, ennek a rendszernek löbb hátránya volt, mint előnye. A tapasztalatok szerint az innen kikerült szakmunkások nagy százaléka nem maradt a nyomdában, hiányzott az a fajta kötődés, amit az előző rendszer biztosított. Jól képzett szakmunkásokat adlunk a kis nyomdáknak, hiszen a tanműhelyben Dominantok, Romayorok voltak, míg a gépteremben Bl-es többszínes nyomógépek. A felszabadult szakmunkást jó pénzért elvitték, ők pedig inkább választották az általuk ismert géptípusokai, mint az ismeretlen nagygépeket, és mivel emberi kötődéseik sem voltak, könnyű szívvel váltottak. Nagyon hasonló helyzetet produkált a központi tanműhely létrehozása. Innen tanulót gyakorlatilag nem lehetett kapni, így onnan már a kész szakmunkások kerültek a nyomdákba, magukon viselve az egész képzési forma összes hiányosságát. Mi a megoldás? Mindkét forma pozitívumát kellene összegyúrni. A központi tanműhelynek csak akkor van értelme, ha olyan élvonalbeli műszaki berendezésekkel működik, amelyek hál' istennek ma már a nyomdák nagy részében jelen vannak. Véleményem szerint, az érettségi utáni kétéves oktatási forma a legmegfelelőbb. A tanulókat a nyomdák vegyék fel - ismerve saját munkaerőigényüket - és iskolázzák be a laninlézetbe. Féléves intenzív alap- és gépismeret után, amit a tanműhelyben sajátítanának el, visszakerülnének a nyomdába. Ekkor lépne életbe a négy nap szakmai ismeret a nyomdában és egy nap elmélet az iskolában. Az iskolának a nyomdákkal közösen kell kidolgoznia egy olyan rendszert a gyakorlati oktatás korszerű lebonyolítására, amely tartalmazza azokat az előírásokat, feltételeket, amelyek betartása a nyomdák számára kötelező érvényű. Fontos volna, hogy csak az a nyomda képezhessen tanulót, ahol a feltételek adottak (csak annak legyen „jogosítványa"). így biztosítva lenne az a fajta képzési forma, amely eleget tud tenni a fiatalok jó színvonalú képzésének és a nyomdák munkaerőigényeinek .

MALATYINSZKI JÓZSEF

Nyomdász szakképzés Békéscsabán Az indulás A békéscsabai nyomdabázis - a Tevan-nyomdából lett Békési Nyomda, majd Kner Nyomda - az ötvenes éveklől indull el az ígéretes fejlődés útján. Az építési és technikai beruházás biztosítása után természetszerűleg elképzelhetetlen lett volna az emberi tényező, a szakképzés nélkül belevágni a nagy vállalkozásba. Ehhez adott alapot a szakközépiskolai képzésforma - az 1961. évi 111. törvény -, valamint a bátor kezdeményezők akarata, Azokban a bizonyos Ötvenes években a Békési Nyomda még csak iparitanuló-képzésrc és felnőtt átképzésre korlátozta az utánpótlás-nevelést. így ment ez 1964-ig, amikor az országban másodikként megindult a szakközépiskola kéziszedő tagozata. Nagyon alapos toborzás, egészségügyi vizsgálat és ún. pályaalkalmassági vizsga előzte meg a felvételt. Rendkívüli érdeklődés övezte az indulást, végül 35 tanuló ült be az iskolapadokba. Az első évfolyamon a heti 37 órából 20 volt közismereti, 5 szakmai elméleti, 12 szakmai gyakorlati. míg az év végén 168 óra nyári termelési gyakorlat következett. Az induló iskolatípust 4+2-es iskolának hívták (4 nap elmélet, 2 nap gyakorlat). Bázisiskolánk a Rózsa Ferenc Gimnázium volt, a tanműhelyt külön épületben rendeztük be, közel az iskolához. Az 1965/1966-os tanévben bőv ült a szakközépiskola: új tagozat indull, a magasnyomő gépmesteri osztály. Egészen 1978 szeptemberéig az országban csak Békéscsabán oktattak gépmestereket szakközépiskolában. Derekas munka volt az új

Az iskola és a tanműhely látképe

14

MAGYAR GRAFIKA

műhely kialakítása, a helyi adotlságokra szabott tanterv kidolgozása (amelyet a Művelődésügyi Minisztérium változtatás nélkül jóváhagyott), a még aktívabb tanulótoborzás. Ttt is volt felvételi vizsga. Ettől kezdve párhuzamosan vagy megosztva indultak évről évre a szakmai osztályok. Az oktatási reformok útján Alig telt el négy év, amikor új rendelet jelent meg a szakközépiskolák átszervezéséről: az eddigi 4+2-es rendszerről 5+l-es formára. A végrehajtási utasítás késedelme, a tanterv-előkészítő munkák elhúzódása miatt az átállás csak az 1971/1972-es lanévben történt meg. A beinduló, középfokú képzési célú, ún. szakmacsoportos szakközépiskola óraterve, tananyaga lényegesen eltért a korábbitól. A kéziszedő szakma helyett belépett a formakészílő szakmacsoport, a magasnyomó gépmester szakma helyett a nyomtató szakmacsoport. Az elméleti órák száma megnövekedett, a gyakorlati foglalkozás heti két napról egy napra csökkent. Az új lantervet az érdekelt nagyobb nyomdák ellenkezéssel fogadták, mondván, hogy nem középfokú képzettségű szakemberre van elsősorban szükségük, hanem szakmunkásra. A nyomdai ellenkezés végül is bizonyos célt ért el. Az átszervezésről 1974 végén született döntés, hogy a tanulók az érettségi vizsgájukkal együll ismét szakmunkás-bizonyítványt is kapjanak. Az 1978/1979-es tanévben a szakközépiskolákban újabb oktatási reform indult be. Jelentős változás, hogy új országos szakmai jegyzék jelent meg. Új szakmák: monlőr, síknyomó gépmester, nyomdai fényképész, nyomdai rctusőr, cinkográfu s-m arató, nyomdai fénymásoló, mélynyomó-maraLó. íme az 1978/1979-es tanévben már így indult Csaba: 1 teljes osztály kéziszedő, 2/3 osztály magasnyomó, 1/3 osztály síknyomó gépmester. Megint egy fordulat a 24/1965. törvényerejű rendelet nyomán: megszűnt a nyomdaipari technikum - ennek enyhítésére a Könnyűipari Minisztérium a 3/1972. (VII.sz.) számú rendelettel a szakközépiskolát végzettek számára lehetővé tette a technikusminősítést. Az első ilyen vizsga megszervezésére és lebonyolítására 1975-ben a békéscsabai szakközépiskolát jelölték ki. Talán mondanunk sem kell, hogy a reformok sora azóta sem szűnt meg, hanem a kor követelményeinek megfelelően tovább folytatódott.

Géptermi részlet

Személyi és tárgyi változások A szakközépiskola indulásakor kialakult gyakorlat volt, hogy a gyakorlati és szakmai elméleti órákat a Kner Nyomda szakemberei látták cl. Az első változás 1973-ban történi, amikor Kovács Sándor főállású mérnök-tanár, aki az iskola első végzős osztályának tanulója volt, került állományba, majd 1978-ban igazgatóhelyettes lett. Az említett kezdet további szakemberekkel folytatódott, majd 1978lól elkezdődölt a szakmai gyakorlati munkaközösség kiépítése is. A Kner Nyomdából kikerülő oktatóknak a tanműhely lett a munkahelye, így főállásban foglalkoztak hivatásukkal. 1979-ben jelentős változás történt: a 16/1979. (V. 10.) megyei tanácsi határozat elrendelte az iskola önállóságát, a Rózsa Ferenc Gimnáziumtól való elszakadást. Megszületett az új név is, amikor 1980. augusztus 31-én felavatták az iskolacentrumban az új iskolaépületet: létrejön a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. Az önálló intézmény első igazgatója Mitykó János lett. 1982 februárjában történt az új iskola életének első nagy változása. Közel kétéves tárgyalássorozat eredményeként az eddig Kner Nyomda kezelésében lévő tanműhely iskolai kezelésbe ment át. A gyakorlati oktató és kisegítő személyzet is az iskola állományába került. A tanműhely vezetőjévé Steigerwald Ernőt nevezte ki az iskola vezelésc. Törtenetünknek ezen a pontján illő felsorolni a tanműhely, illetve iskola indílása óta szereplő vezetőket. Az alapítás Malalyinszki József nevéhez fűződik, aki a nyomdaipari beosztásán túlmenően 1964-1968 között látta el a vezetési. Utána főállásában rövid ideig Bagdi László, majd Sándor István (1968-1975) és Molnár János (1975-1981) vezette a tanműhelyt. Sajnálatosan az új iskolaépület avatása nem járt együtt a Kossuth téri tanműhely egyre szűkebbnek MAGYAR

GRAFIKA

15

KönyvkíJtötanulók munkában

és elmaradottnak mutatkozó helyiségeinek megszüntetésével és az új felépítésével. Erre csak 1986-ban került sor. Ma már korszerű épületegyüttessel büszkélkedhetünk. A kezdeti években jellemző volt, hogy az iskolába való bejutáshoz felvételi vizsgán kellett eredményesen szerepelni (részben a nagyszámú jelentkezés miatt is). A felvételi vizsga később megszűnt. Az iskola vonzásköre fokozatosan kibővült, lényegében országos lett, hiszen például a tanműhely építéséhez Dabas, Szolnok, Kecskemét, Nyíregyháza nyomdái is hozzájárultak. Később persze voltak évek, amikor problémák adódtak az alacsony jelentkezési létszám miatt, javítani kellett a tájékoztató munkát. Az iskola szülelésének huszadik évfordulójára megjelent a Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei 10. száma. Ebből érdemes idéznünk néhány adatot. Először is azt, hogy a Tevan-iskola igazán szerencsés az országos szakmai lanulmányi versenyeken. A füzetből megtudhatjuk továbbá, hogy az iskola elvégzése után a tanulók 65-70%-a a nyomdaiparban helyezkedik el. Az elmúlt húsz év alapján elmondhatjuk - írja a szerző -, hogy a szakközépiskolások alkotják a Kner Nyomda törzsgárdáját, sőt közülük nyolc nyomdamérnök van a Knerben. Interjú az elmúlt tizenöt évről Idézet a Békés Megyei Hírlap 2002. június 4-ei számából: „Az oktatási miniszter tizenöt nyugdíjba készülő békéscsabai pedagógus munkáját jutalmazta Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel. Németh Lajost, a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola nyugdíjba vonuló igazgatóját külön köszöntötték. Kiemelték, hogy tizenöt éves vezetése alatt színes és nyitott iskolát teremtett..."

16

MAGYAR GRAFIKA

Ez alkalomból beszélgettünk az iskola másfél évtizedéről Németh Lajossal. Ez a magyar-történelem szakos középiskolai tanár igazi nyomdásszá lett. A hatvankét éves ember korát meghazudtoló temperamentumos, energikus fellépésével úgy idézi fel az elmúlt tizenöt évet, mintha most kezdené. 1987-ben, amikor átvctle az iskola vezetését, 260 tanuló volt - ez középiskolának kicsi! Ezért kellett a szerkezetváltás: elindult a gimnáziumi képzés. Az igény természetes volt, hiszen akkor még csak a Rózsa Ferenc Gimnázium létezett a városban (ma már négy van). És az idén az iskola létszáma eléri az ötszázat. Lássuk tovább a fejlődés tényezőit! 1988-ban a meglévő nyolc tanterem mellé újabb nyolc épült. A nyomdászképzés fő elve az volt, hogy ne az utcának neveljék a fiatalokat, ezért csökkentették a szakközepes létszámol. Mennyiség helyett minőséget adni - ez abban is megnyilvánult, hogy 1991-ben a Tevan- iskola alkotta meg a kiadványszerkesztő szakma tantervét (kép- és szövegszerkesztés), és sorra szüntette meg az elavult szakmák képzését. 1995-ben az addig hároméves könyvkötő szakmunkásképzést négyéves szakközépiskolai rangra emelték. Az utóbbi években jó néhány problémával kellett megküzdeniük. Az iskolába zömmel közepes tanulók jelentkeznek; felvételi vizsga régen nincs. A nyomdászszakma tankönyvvel való ellátottsága rossznak mondható. (Erről később külön cikkben kell írnunk!) Ezt az állapotot javítandó Kovács Sándor igazgatóhelyettes három tankönyv megírásával igyekezett ellensúlyozni az utóbbi 2-3 évben. A pénzügyi bázis korlátozott, gépbeszerzésre költségvetési támogatás nincs. Négy forrásra lámaszkodik az iskola: tanulói fejkvóta a városi önkormányzattól, produktív termelői tevékenység, a cégektől kapható szakképzési támogatás és végül pályázatok. Az iskola vezetése, a nevelők, szakoktatók büszkék arra, hogy az intézmény a mai, rohamosan fejlődő világunk nyomdai, technológiai kihívásait sikeresen állja; ezt bizonyítják többek között a szakmai tanulmányi versenyben elért kiváló eredmények és a tanulókat foglalkoztató nyomdák elismerései. Az iskola jövője Két olyan tényezőről kell szólnunk, amely ezt a kérdést befolyásolja. Az egyik az, hogy többen meghúzták a vészharangot a korábbi nagy támogató, a Kner széthullása miatt. Németh Lajos optimista, hiszen a régió nyomdaipara fejlődik, és van

Az egyik számítógépes terem

jövője ennek az iskolai intézménynek, amely egyike az ország három nyomdaipari szakközépiskolájának. A másik szempont a 2001/2002-es tanévtől bevezetett új szakképzési rendszer. Knnek summázott lényege a következő: a gimnázium négy eve után a diák érettségizik, majd vagy lovább tanul, vagy megkezdi a kétéves nyomdászképzést. Úgy is lehet, hogy felvételt nyer valamelyik felsőfokú intézménybe, ott két év halasztást kér, és ezalatt elvégzi a nyomdaiparit. Tekintsük át most a szakképzési rendszert. A négy év általános képzésen belül az 1. és 11. évfolyamban orientációs képzés folyik, míg a III-IV. évfolyamban szakmacsoportos (elmélet +5 óra gyakorlat). A gimnáziumi érettségi után a szakmai két év 40%-a elméleti, 60%-a gyakorlati képzéssel telik. Németh Lajos jónak ítéli a rendszert, mert a tanulók érettebbek lesznek, biztosftottahb az átjárás az iskolatípusok között. A Tevan-iskola - amely mára már nem csak ismert, hanem elismert is - felkészült a jövő kihívásaira! Sok sikert kívánunk az iskolának, és személy szerint Németh Lajosnak, a nyugdíjba vonuló igazgatónak.

SZENTENDREI ZOLTÁN igazgató, Prospektus Nyomda

Véleményem a magyar nyomdász szakképzésről Szakmunkásból az ország egyes területein, ahol az oktatásnak jelentős hagyományai vannak, a nyomdák bőséges utánpótlással rendelkeznek.

A fővárosban, valamint a gazdaságilag fejlettebb térségekben, annak ellenére hogy van oktatás, nem nagyon találni jelentkezőt az iskolákba. Azokban a régiókban, ahol egyáltalán nincs szakképzés, természetesen még nagyobb a gond. A magyar munkaerő nem elég mobil, és legfeljebb a főváros irányába mozdul el. A szakember-utánpótlással rosszul ellátott nyomdáknak rá kell ébredniük, hogy helyetlük senki nem fogja megoldani a problémáikat és nem lehet állandóan a konkurenciától átcsábítani a szakmunkást, mert ettől még a térségben nem lesz több belőle. Előbb-utóbb rákényszerülnek az együttműködésre, és arra, hogy közösen oldják meg a valamennyiüket érintő problémákat. Erre fórumot a szakmai szövetség kellene, hogy biztosítson részünkre. Sajnos, ezen nyomdák döntő többsége nem tag, így sem információval nem rendelkeznek, sem alkalmat nem találnak az együttbeszélésre,

A felsőoktatásról nincsenek pontos statisztikai adataim, de van egy olyan sejtésem, miszerint a főiskolán végzettek alacsony százaléka dolgozik nyomdákban. Ennek okát abban látom, hogy a végzősök a diploma megszerzéséig rendszerint semmilyen gyakorlati ismerettel nem rendelkeznek, ebből következően félnek nyomdába jelentkezni, ahol persze egyből eredményeket várnának tőlük. Azon kellene elgondolkodnunk, hogy a tanulmányaik alatt, esetleg előtte, hogyan szerezhetnének gyakorlati alapismereteket. Egyet biztosan tudok: megveheljük a legkorszerűbb berendezéseket, technológiákat; az csak annyit fog érni, amennyit a rajta dolgozó szakembereink kihoznak belőle.' Minden nyomdatulajdonosnak, illetve első számú vezetőnek elemi érdeke a képzés. Elképzelésem szerint, a képzési igényeket a Szakmai Szövetségnek kellene megfogalmaznia, míg tartalommal a MTESZ-nek (PNYMEnek) kellene megtöltcnie. Tehát a két szervezetnek szorosan együtt kell működnie. Természetesen, a folyamatos továbbképzést MAGYAR

GRAFIKA

17

ugyanolyan fontosnak tarlom, mint az első képzést. Az, aki húsz évvel ezelőtt járt iskolába, nem sokat tanulhatott abból, amire most szüksége lenne, és ez így lesz a jövőben is. Ezt részben megoldják a szakmai folyóirataink, illetve az esetenkénti szakmai előadások. Hogy erre milyen igény van, jelzi az a siker, ami az elmúlt évben a Goodwill, vagy ezt megelőzően a Heidelberg rendezvényeit kísérte. Szerintem, ehhez hasonlókat (mint eddig is tette) a MTESZ-nck kell koordinálnia az erre vállalkozó beszállítók, illetve a főiskola közreműködésével. Az oktatás átgondolásánál nem szabad megfeledkezni arról a jelentős létszámról sem, akik a nyomdaiparban dolgoznak, de végzettségük nem ezirányú. Érdekes lenne egy felmérés, vajon hányan vannak ők és vajon igényelnénck-e valamilyen átképzési, illetve képzést. Összefoglalva: a szakképzés minden szintjét kulcskérdésnek tartom. Haza vizeinken még csak elvagyunk egymás közt, de az EU-csatlakozást követően újabb versenytársakkal találkozunk, ahol ha nálunknál jobb a képzés, akkor csak vesztesek lehetünk. Lehet, hogy már elkéstünk?

ZENTAI CSILLA humánpolitikai és oktatási osztályvezető, Alföldi Nyomda

Néhány gondolat a nyomdaipari szakképzésről

Az oktatás jelenlegi helyzetéről A nyomdaipari szakképzés állapotában egyaránt tetten érhetők az iskoláztatás általános helyzetéből, valamint az iparág sajátosságaiból származó jelenségek. Az oktatásban az elmúlt években számos változás történt. Egymásba fonódó, egymás ellen ható társadalmi, politikai, szakmai, foglalkoztatási és pedagógiai szándékok, elképzelések

18

MACfAR

r.RAFIKA

fogalmazódtak meg (tömegével jelentek meg az új jogszabályok), jól prognosztizált vagy félreismert gazdasági igények kielégítésére. Keretek, módszerek, tartalmak és célok váltak hirtelen elavulttá, régi szereplők (üzemek, tanműhelyek) tűntek el, s újak jelentek meg nagy számban (iskolarendszeren kívüli képző intézmények), egyszóval a helyzet időnként kaotikusnak tűnt. Mindezzel párhuzamosan az iskolafinanszírozás folyamatos gondokkal küzdött, a gyereklétszám fogyatkozott, a gazdaság munkaerő-kereslete drasztikusan visszaesett, illetve megváltozott. Bár eddig múlt időben fogalmaztam, ha lenne nyelvünkben európai nyelvek többségét jellemző peifect igeszemlélet, azt kellett volna alkalmaznom, hogy plasztikusabbnak kitűnjék, olyan folyamatokról van szó, amelyek elkezdődtek és most is tartanak. A nyomdaiparban ugyanebben az időszakban gyökeres változások kezdődtek (és természetesen ezek sem zárultak le): a termelő szemléletei a szolgáltató filozófia váltotta fel, a teljes technológiai verlikumú cégek mellett az egy-egy műveletre (pl. prepress, kötészet stb.) szakosodott kis műhelyek sokasága jelent meg, a számítástechnika forradalmian átalakította a nyomdai tevékenységet. A változásokra reagálva a nyomdaipari szakképzés talán minden szintje érzékelhetően igyekszik megtalálni a szakma igényeinek adekvát tartalmakat és feldolgozási módokat, annak ellenére, hogy maga a szakma nem rendelkezik stratégiai elképzelésekkel a teljesen átformálódott információieldolgozó ipar egészében betöltendő jövendő helyéről, feladatairól. A középfokú szakmunkásképzésben azonban tartalmi és szerkezeti túlzások találhatók. Az OKJben szinte egyedül a nyomdaipari szakmák azok, ahol technikussá csak a középiskolát követő kétéves szakképzési szakaszra épülő ugyancsak kétéves (kizárólag iskolai!) tanulmányi időszak abszolválása révén válhat a jelölt. Ez a képzés éppen egy évvel hosszabb, mintha a liatal a főiskolai oklevéllel honorált üzemmérnöki szakot végezné el, és két esztendővel haladja meg a mérnökasszisztens felsőfokú akkreditált képzés időtartamát. Igaz, hogy az utóbbi szakirányokra előzetes szakmai képesítés nélkül is lehet jelentkezni. A szakmunkásszakaszban az elméleti tárgyak súlya-részaránya (60%) a gyakorlat hátrányára növekedett. A debreceni nyomdaipari szakközépiskolai képzésben éveken keresztül azért ragaszkodtunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (nyomdászszemmel is igen igényes) követelményrendszere szerinti kiadványszerkesztő szak tanításához, mert az elmélet-gyakorlat arányát

20-80%-ban határozta meg. Az ugyancsak a kulturális tárca szakmai felügyeletéhez tartozó laptördelő és képszerkesztő szakma tanterve is a gyakorlati készségek és rutin kialakítására fordítja a képzési idő 60%-át. (Más kérdés, hogy indokolt-e az, OKJ-bcn közel azonos tartalmú szakmákból kettőt is szerepeltetni?) Az elméleti vonatkozásokra fordított tetemes idő ellenére fontos ismeretek szóba sem kerülnek. Az újra egységesült nyomdai gépmester és könyvkötő szakmákban műszaki-géptani alapismereteket (kötések, tengelyek, csapágyak, hajtások, mechanizmusok, pneumatika, hidraulika...) nem tanulnak a diákok (bezzeg igen a például kevésbé gépesített ruhaipari szakmákban), holott több tíz-, esetenként százmilliós gépek kezelőinek készülnek. A szakma igényességéhez olyannyira hozzá tartozó anyanyelvi, esztétikai és ízléskultűra kiművelését a szakmai képzés minden szintjén lehetne és szükséges volna még emelni. A nyomdaipari iizemmérnökképz.ésben - a kibocsátottak tudása íelől megítélve - szintén célrendszerbeli és tartalmi bizonytalanságokat vélhetünk felfedezni. A pályakezdő szakdiplomások ismeretei nem elég piacképesek, vállalkozásgazdaságtani, informatikai tájékozottságuk felszínes, idegen nyelvi tudásuk alacsony szintű (gyakran ez utóbbi a diploma időben történő megszerzésének legfőbb akadálya), szakmai felkészültségük is gyenge alapon áll; az előzetesen nyomdai szakmával nem rendelkezőké meglehetősen hézagos. A nyomdaipari szaktanárok rendszeres szakmai-pedagógiai továbbképzése nem megoldott. Sokuk (többségük) nem rendelkezik a legújabb technikák, technológiák gyors és beható megismerésének lehetőségeivel. (Ismerek olyan szaktanárt, aki évek óta - szakcikkekből felkészülve - tanítja a digitális sokszorosítást anélkül, hogy a valóságban látott volna ilyen berendezést.) A budapesti képző intézeteket kivéve - ahol viszont a pedagógiailag is képzett stabil gárda kialakítása okoz nehézséget - a szaktanárok elszigetelten, a szakmai „vérkeringésen" kívül maradva végzik munkájukat. Elképzelések, javaslatok az oktatás jövőjét illetően A nyomdaipari szakképzés jelennek, s főként jövőnek megfelelését a benne részt vevők erősítésével, a közvetített tartalmak ésszerű meghatározásával, intenzív közvetítésével és hatékony elsajátítást biztosító módszerek alkalmazásával kell biztosítani. A közép- és felsőfokú szakképzés felől is szorgalmazni kell az alapoktatás javítását, hogy arra

szilárdan támaszkodhassanak a ráépülő magasabb szintű rendszerek. A szakmai képzési szintek eredményességének biztosításához szükséges teendők: - Megfelelő marketingeszközökkel a pályaválasztók minél szélesebb körében ismertté kell lenni a nyomdaipari szakmákat és szakmatanulási lehetőségeket. - A képzésre vállalkozók felkészültségét a modulárisan felépített, képességfejlesztő, motiváló tananyag aktivizáló, élményszerző, gyakorlati jártasságot is biztosító feldolgozásával úgy szükséges kialakítani, hogy az további fejlődőképességüket is megalapozza. A metodikák között megfontolandó a szakmunkásképző szakaszban a gyakorlat (az empirikus ismeretszerzés hatékony eszköze) részarányának 50%-ra növelése, a technikusképzésben a nyári szakmai (lehetőleg üzemi) gyakorlat rendszeresítése. A gyakorlati képzés afőiskolai szinten is mostohagyerek. Itt, lévén hogy üzemmérnököt képeznek, igazán létjogosultsága lenne egy, akár a képzés időtartamát is megnövelő, féléves gyakorlatnak, amelyet a nyomdaipari tanszékkel szakmailag szorosan együttműködő üzemek bonyolíthatnának le. Ez a rendszer a leendő szakértelmiségnek nem csupán a hozzáértését, de a szakmai szocializációját, sőt elhelyezkedési esélyeit is erősítené. Ugyanezt a módszert, természetesen a fő munkakörhöz illeszkedő szerkezetben, érdemes lenne alkalmazni az elméleti és gyakorlati szaktanárok rendszeres továbbképzésében is, de erősítendő az ország különböző városaiban dolgozó oktatók közötti információ- és tananyagcserét, illetve együttműködést is. Az egyes iskolákban tanulók szakmai identifikációját is jól szolgálná, ha közös szakmai munkában vehetnének részt az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen túl is, pl. lipográüai pályázat, témaajánlal kiírása „tudományos" diákköri dolgozatokra; mindez értékeléssel, díjazással, konferenciával, prezentációval, kiállítással stb. A szakma fejlődési trendjére, valamint az Unióhoz csatlakozás belátható időbeni bekövetkeztére figyelemmel a nyomdaipari képzés minden területén nagyobb hangsúlyt kell kapnia, és nagyobb hatékonyságot kell elérnie az idegennyelv- és a számítástechnika-oktatásnak. Az „élethosszig" tartó tanulásról A munkatevékenység körülményei, eszközei stb. folyamatosan változnak, így az ismeretek rendszeres innovációja nélkülözhetetlen. Az élethosszig tartó (szak)képzés újraéledt gondolata felfogáMACYAR

GRAFIKA

19

somban azl jelenti, hogy az alkalmazó a lehető legrövidebb időn belül elsajátítja azt a tudást, ami nemrégen még a fejlesztőmérnök, konstruktőr stb. gondolataiban megszületett eszköz, anyag, módszer működtetéséhez szükséges. Ez az elsajátítás történhet iskoláztatással, tanfolyamokon, szakirodalom segítségével, önképzés útján... tetszőleges, de a céllal és kihívással adekvát módon. A folytonos lépéstartás, felzárkózás mikéntjénél fontosabb, hogy rendszeressége réven biztosítsa a tudás naprakészségét és kellően széles érvényét. Fontos, hogy az élethosszig tartó tanulás minden fázisában legyen azonnal hadrafogható, gyakorlatban működtethető tudás- és készségkészlet. Nem lenne jó, ha a permanens tanulás folyamatában a fiatalok munkahelyükön hosszú évekig csak pályakezdők, gyakornokok lennének, távol a felelősségvállalástól, önálló feladatmegoldástól. A nyomdaipari szakzsargonról, nyelvhasználatról Az informatikával (egyre inkább) átszőtt nyomdászat szakszókincsének megmagyarítása reménytelen, de nézetem szerint szükségtelen vállalkozás is. Fontos lenne inkább ezek helyes kiejtését, írásmódját, a pontosan definiáll tartalom megértését magában foglaló közös (ez esetben angol) nyelv használata. Nem hiszek abban, hogy a nagy munkával, több-kevesebb érzékletességgel és ügyességgel „megmagyarosított" kifejezések széles körben elterjednének, jobb esetben is kettős nyelven beszélnénk. A magyar nyelv védelmét nem a csekély nyelvtudással is megérthető vagy rövid idő alatt megtanulható angol kifejezések, leírások átültetésével kell biztosítani, hanem az országban magyar nyelven napvilágot látó kiadványok tökéletes helyesírás-használatának - akár erélyes szorgalmazásával. (Gondoljunk csak napilapjaink szóelválasztó gyakorlatára, s többet itt nem is sorolok.) Kinek a feladata a szakképzés? Milyen oktatási tormák legyenek? Az állami oktatáspolitikai koncepció által meghatározott szisztémán belül saját szakmánkban a szakmai szervezetek (munkáltatók és egyesületek), illetve a szakképző iskolák együttműködésének intézményesültebb kapcsolatrendszere, műhelyszerű együttgondolkodása, együttműködése kívánatos és megvalósílhaló. A különböző képzési szinteken megerősítendő gyakorlati képzésben közreműködő munkáltatói kör kialakítását korábban már emlí-

20

MAGYAR GRAFIKA

tettem. A szakma oktatási bizottsága bizonyára feladatának érzi a szereplők összefogását a teendők meghatározásában és megvalósításában. Szükség van-e nyomdaipari oktatási adatbázisra? Sokévi vizsgáztatói tapasztalatom, hogy az a tudásszint, amit a vizsgán elvárnak, a diákoknak rendkívül magas, az életben viszont nem elegendő. Ezért a tananyag moduláris lehetőségeit kihasználva nagyon jól kell definiálni azokat az ismereteket, amelyeket bázisnak, elengedhetetlen minimumnak tekintünk, és meg kell szabadulnunk (vagy a szabadon választható tartalmak közé kell sorolnunk) az érzelmileg még mindig közel álló, de elavult tartalmaktól. (Jellemző, hogy a közelmúltban megjelent Nyomdaipari enciklopédia mintegy húsz oldalt szentel a mclcgszedési eljárások részletes taglalásának, s a számítógépek bemutatásával együtt alig többet - huszonöt oldalt a mai szöveg-előállítási módoknak. A már alig alkalmazott magasnyomtatás pedig az ofszelnyomtatással azonos terjedelemben szerepel.) A szaklapok szerepe az oktatás és szakképzés terén A szaklapok közül azok, amelyek a szakmai ismeretterjesztést (is) feladatuknak tekintik, nagy szolgálatot tesznek a szakképzésnek, a tankönyvek anyagát aktuális, friss ismeretekkel egészítik ki, ezen felül a szakmai érdeklődés, alkotás mintáit is közvetítik. A szakma intézményeivel (nyomdák, iskolák, egyesületek) összedolgozva az interpretációs és krónikás szerep mellett a szakmai-szellemi közélet katalizátoraivá is válhatnának.

KÖZLEMÉNY A Müller Martini Kft. új telephelyre költözött. Új címe: Müller Martini Kft. 1106 Budapest, Fátyolka utca 2. Új telefonszámai: 433-6800 és 20-433-6800 Új faxszáma: 433-6802 E-mail: [email protected]

A piacorientált nyomdaipari oktatás és szakképzés dilemmái Alapkérdések: a tudás alapú információs társadalomban, piacgazdasági keretek között, az oktatás és szakképzés során milyen felkészültségű tanárok adjanak át új ismereteket, ki és hány fő részére, milyen tematika alapján, milyen tudásszinten, hol és mennyiért? Milyen tárgyi eszközökkel, milyen költségkeretből, kinek a támogatásával és felügyeletével, milyen intézményi keretek között és milyen időtartamban ? Milyen időközönként avul el a megszerzett szaktudás, hány évenként és milyen módon indokolt a szakoktatók, a végzős hallgatók és a gyakorló szakemberekfolyamatos újraképzése és ki végezze ezt a tevékenységet ? Ennek során milyen sz.erepe van a médiáknak, az, internetnek és más hálóz.atoknak? Ki védje a magyar szaknyelvet, mi ellen és hogyan ? Mi legyen a tudásperifériára szorultakkal, a lemaradókkal, a munkanélküliekkel és az időskorú szakemberekkel? Milyenek a végzős fiatalok külföldi továbbtanulási, globális elhelyezkedési, vállalkozási és vakolási lehetőségei? (Tallózás a hazai és nemzetközi szakoktatási irodalomban.) Eiler Emil Bevezető A piacgazdaságban a szakoktatás és szakképzés folyamata olyan humán erőforrás beruházás; amelyet elsősorban üzleti érdekek és ellenérdekek párharca motivál. Jellemzője még, hogy minden időpillanatban változnak a céljai, eszközei és hogy éppen önmaga termeli ki azokat az alcímben megfogalmazott visszatérő kérdéseket és konfliktusszituációkat, amelyek miatt a kitűzött célok maradéktalanul soha nem elérhetőek, és a folyamat soha, egy pillanatra sem tekinthető befejezettnek. Az „aki bírja, marja" versenyszellemű és haszonelvű, profitorientált társadalmi, gazdasági rendszerben a túlélési esély a mindenkori egyéni tudásszint függvénye. A korábbi, olcsó, keled

Műszaki ismeretanyagot létrehozó és terjesztő cégek

Ipari műszaki és tudományos adatbázis

a

b

munkaerőigényt ugyanis egyre inkább az olyan munkaerő iránti kcreslel váltja fel, aki fiatal, jól képzett és idegennyelv-tudású, akit érdemes jól megfizetni. Az /. számú szakoktatási, szakképzési rendszerábránk azt érzékelteli, hogy a megvalósítás többlépéses és többszereplős. Ennek során az első érdekcsoportot azok a fejlesztő intézmények, gyártó, terjesztő vállalatok képezik, amelyek a műszaki, technikai ismeretanyagot (szakmai információt) előállítják és kibocsátják (a). Elsőrendű piaci, gazdasági érdekük az, hogy az információik gyorsan, lehetőleg teljeskörűen és csorbítatlanul jussanak el a „felhasználókhoz". Gazdaságilag fejlett országok szervezett iparágaiban, a szóban forgó információk olyan iparági adatbázisba (b) kerülnek, ahol azokhoz kula-

Az ismeretanyagot transzformáló és továbbító oktató

Az ismeretanyag felhasználója (tanuló, hallgató)

d

c -*-

— Hibastatisztikai, hibaanalitikai célú visszacsatolás

-

1. ábra. A szakoktatási cs szakképzési folyamat rendszerábrája MAGVAK GRAFIKA

23

tási, oktatási és döntés-előkészítési célból minden érdeklődő szabadon hozzáférhet. Az ilyen adatbázis az információkat többségében eredeti nyelven, reklám, szakcikk, gépkönyv, szakkönyv és más nyomtatvány, audio-, videokazetta, CDROM, DVD, floppy, oktatófilm adathordozókon lárolja. Az ismeretek terjesztésének hatékony eszközei még a nemzetközi kiállítások, konlerenciák és szakvásárok is. A felhasználói hozzáférés feltétele ennek folytán elvben az lenne, hogy az érdeklődők az idegen szaknyelvi ismeretek birtokában legyenek. Aki ilyen tudással bír, az előnyösebb helyzetbe kerül másokkal szemben. Mivel általában senkitől nem várható el, hogy több szaknyelvet szinte anyanyelvi szinten ismerjen, a tárolt információk továbbjuttatási feltétele a felhasználókhoz az, hogy az adatok a felhasználói nyelven álljanak rendelkezésre. Ekkor két eset lehetséges: az adatbázis rendelkezik a hazai nyelvre fordítás anyagi költségeinek fedezésére szolgáló összegekkel és humán feltételekkel, vagy azt a felhasználóknak kell megoldaniuk. Ellenkező esetben a tárolt adatok „átvétele" esetlegessé válik, tehát például az oktató tanár nyelvtudásán, érdeklődési körén, rendelkezésre álló időkeretén múlik, hogy birtokába tud-e jutni a szóban forgó műszaki adatoknak. Ha ez a folyamat nem tervezett, szervezett, ha ennek az anyagi, emberi feltételei nem biztosítottak, akkor az eredmény siralmas lesz. Gazdaságilag fejlett országok iparágaiban ezt a problémát a folyamatos (ismétlődő, időszakos) oktató/tanár továbbképzés formájában igyekeznek megoldani. Egyes gyártók újabban a kereskedelmi partnerek és megcélzott iparágak nyelvére lefordítva juttatják el az információikat, de ma még ez csak elvétve történik így. Az ismereteket a tanár (c) juttatja az információáramlás utolsó állomására az oktatásban, szakképzésben részt vevő személyhez (d), aki ha rendelkezik az ismeretelsajátítás iránti érdeklődéssel, a szükséges egyéni képességekkel, továbbá a tanulás költségeinek fedezésére szolgáló pénzösszegekkel, és ha tanul, mert felismeri a saját piaci versenyképességének a biztosításához szükséges érdekeit, akkor egy időre képzett szakembernek érezheti magát. A tapasztalat szerint ugyanis a nyomdaipari szakismereti anyag három-négy évenként alapvetően megváltozik, ezt a Drupa, az Ipex és egyéb rendezvények tanúsítják. A korszerű szakoktatás-elmélet a tanár/oktató rendszeresen ismétlődő utóképzésén kívül a gyakorló szakemberek ismeretanyagának karbantartását is szükségesnek látja. A megoldást az oktatáselméleti szakemberek ma az élethosszig tartó

24

MAGYAR GRAFIKA

szakoktatás (Life Long Learning, LLL) formájában tartják megvalósíthatónak. Cikkünkben ennek feltételeivel, intézményrendszerével és a kivitelezés hazai lehetőségeivel is foglalkozunk. Ha az oktatási folyamat felsorolt szereplői között az információáramlás nem tervezett, szervezett és nem zavartalan, akkor sem az oktatás, sem pedig az utóképzés nem éri el a célját. Az eredményes képzés feltétele a megfelelő eszközeiiátottság is, ami humán, szociológiai és pénzkérdés is egyben. Cikkünkben hazai és külföldi szakoktatási, szakképzési irodalom segítségével e témaköröket járjuk körül, és kitérünk arra is, hogy milyen módszerekkel találkozhatunk az alcímben felsoroltak megoldására. Bőséges szakirodalmi forrásanyaggal és internctcímekkel is segítjük az érdeklődőket a további tájékozódásban. Az oktatási környezet alapvető változásai Mindaz, amiről ebben a cikkben szó lesz, egy évtizeddel ezelőtt még elméleti kérdésként is alig lett volna felvethető. A gazdasági mechanizmus és a szakképzés irányítása a nyolcvanas evek végén, a jelenlegivel összehasonlítva, egészen más voll. Az állam kizárólagos szerepe nemcsak a gazdasági viszonyokra nyomta rá a bélyegét, hanem megkérdőjelezhetetlenül meghatározó módon érvényesült a szakképzés egészében is. A piacgazdasági átmenet, jóllehet meg befejezetlen, alapvetően módosította az életünket, ezen belül az oktatás egészét is. A dilemmákat főként a foglalkoztatottság drámai csökkenése, a korábban egységes nyomdaipar széthullása, az életre szóló szakma fogalmának tartalmatlanná válása, a folyamatosan korszerűsítendő tudás és az utóképzés szükségessége és egyes technológiákat felváltó új eljárások megjelenése miatt az átképzés jelentőségének növekedése (tanárnál, oktatónál, tanulónál egyaránt!), az állami szerepvállalás módosulása okozza, valamint az a felismerés is, hogy a valós piacorientált igényektől elszakadó oktatás és képzés a potenciális munkanélküliek „gyártásával" a konfliktusok egész sorát idézi elő. Az oktatással és képzéssel kapcsolatban felmerült problémák megoldása sok szervezet, szakember Összefogását, a szükséges anyagi, személyi, tárgyi és pénzügyi eszközök folyamatos biztosítását igényli. A világ, ma, a tudás alapú társadalom, a tudásgazdaság és az információs társadalom felépítésén fáradozik. Erre határidőzött programok vannak. Az oktatási tananyagoknak és programoknak nálunk is célszerűen ebbe az irányba kell majd tendálniuk. (Magyar Grafika 2001/5.)

Az európai nyomdaipar jellemzése A nyomdaipart a Heidelberg, az oktatási szempontok figyelembevételével, a következőképpen jellemzi:* - Iparunk magas munka-, munkabér- és tőkeigényű. - Felépítése (összetétele), üzemméret-megoszlás szerint kis- és középméretű üzemekből áll. - Funkcionálisan feldolgozóiparnak minősül. - Más iparágakhoz viszonyítva a műszaki, szakmai ismeretanyaga igen gyorsan (a Drupa, az Ipex és más világkiállítások által bizonyítottan), két-, háromévente megújul. A tanévek számától függően ez már egy oktatási cikluson belül a technikakövető Magyarországon is jól érzékelhető. Ez nehéz feladatok megoldása elé állítja azokat, akik megfelelni kívánnak a legújabb kor követelményeinek. Mindenekelőtt a szakoktatók kiválasztása, kiképzése, rendszeres továbbképzése és tudásuk folyamatos naprakész szinten tartása jelenti a legnagyobb kihívást! Európai összehasonlításban a nyomdaipari vállalatok 85%-ában a létszám húsz fő alatti. Iparunk a technológiai, a számítástechnikai fejlesztés eredményeitől, az új gyártmányoktól és anyagoktól függő helyzetben van. Az európai nyomdaipari munkaerő összetétele globálisan a következő: fehérgallérosok 37,8%, szakképzett munkaerők 34,2%, oktatással, képzéssel foglalkozók 4,3%, képesítés nélküli munkaerők 23,7%. Ezekből az arányokból következtetni lehet az oktatási képzettség-arány igényekre is. Nem szabad elfelejteni, hogy az információsokszorosító ipar, amelybe a szolgáltató nyomdaipar beletartozik, folyamatosan egyéb alapvető változásokon is keresztülmegy! Nálunk ma még csak olvasunk, beszélünk róla, de holnapra már itt is élő valósággá válik majd a Cross Media Publishingnak (CMP) nevezett multimédia-egyesítő folyamat, amelyben a klasszikus nyomtatás már nem különül el a ma megszokott módon a CDROM-ot előállító, mágneslemezen vagy bármely más mediahordozón információkat rögzítő, álló vagy mozgó szöveget, képet, grafikát készítő, komputergenerált termékeket előállító, sokszorosító és kiadó, az interneten vagy más hálózatokon tevékenykedő egyéb iparágaktól. Ez alapvető szemléletváltozást követel meg, és befolyást gyakorol az oktatási tematikákra is. Az ilyen felada* Hcidclbcrg: Szakoktatási követelmények és opciók. Springer Kiadó, 2002.

tok kezelésével, megoldásával foglalkozókat a Heidelberg oktatási anyagok és szakirodalmak Media Generalistnak, információelméleti alapokkal rendelkező, azaz minden médiaterületen kiemelkedőt nyújtani tudó általános médiaszakembereknek nevezi. Kiképzésük és továbbképzésük speciális tananyagot, oktatói eszközöket és gárdát igényel. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakemberképzés többéves folyamat, akkor e változások mellett sem mehetünk el szó nélkül! Ha szakembereinktől még azt is elvárjuk, hogy a piacgazdaság keretei között helytálljanak, akkor olyan továbbképzési (vokációs) tárgyak tanítására is szükség van, mint a globális közgazdaságtan, a médiadizájn-technológia, a kül- és belkereskedelem, a menedzseri, önmenedzselési képessegek elsajátítása stb. A nyomdaipari ismeretanyag várható egyéb változásai és az ún. „globális tananyag" Az Európai Unió ez idő szerint nem törekszik arra, hogy a nemzeti sajátosságokat hordozó tananyagok helyett uniformizált ismeretanyagok kerüljenek a tantervbe. A globális kutató, fejlesztő és gyártó vállalatok számának ludatos csökkentése azonban viszonylag egységes ismeretanyaghoz és termékpalettához vezet. (Akinek van türelme a mai óriási anyag-, eszköz- és termékválaszték összehasonlításához, az hamar rájön arra, hogy igazán szignifikáns eltérések csak elvétve adódnak az egyes gyártmányok között.) Emiatt egyre több olyan szakirodalom jelenik meg a világon, amely akár tananyagként is hasznosítható. Közülük kiemelkedő jelentőségű a Springer kiadóvállalat Handbook of Printed Media című műve (Szerkesztője Helmut Kipphan), amelyet több nyelven, többek között németül is megjelentettek. Az 1207 oldalas, reprezentatív kiállítású, többnyelvű értelmező cs szakszótárként, rövidítésszótárként és nemzetközi szabványtárként is felhasználható mű, a Heidelbergnek köszönhetően, ma hiánytalanul tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek a szakmánkkal vannak összefüggésben. Valószínűsíthető, hogy magyar kiadására szerzőjog vedel mi és anyagi (fordítási, megjelentetési stb.) korlátok miatt aligha kerül sor. A nyomdászismeretek eme tárháza ezért csak azok számára áll rendelkezésre, akik megfelelő szintű nyelvtudással rendelkeznek. Korszerű tananyag kialakításához azonban előnyösen lehetne felhasználni. (Tel/fax: 343 8387; e-mail: [email protected].) MAGYAR GRAFIKA

25

Szakoktatás- és szaknyelvvédeleni: Védjük, de ki vagy mi ellen és hogyan? A globalizáciő kényszere, a termékek és a munkaerő szabad áramlásának a [ehetősége az egész világon és minden területen törvényszerűen magával hozta az idegen szaknyelv terjedését. Ez tehát nem egy sajátos nyomdaipari probléma. A nyelv, a szaknyelv védelme érdekében világszerte különféle törekvések, mozgalmak indultak meg. Világosan látni kell azonban, hogy az angol alapú szaknyelvet a világ nagy kutató, fejlesztő és gyártó intézményei tudatosan hozzák létre, alakítják és terjesztik a szakirodalom és a termékeik formájában, méghozzá folyamatosan. A szaknyelv „felhasználóinak" és védőinek ilyenformán csak a következő lehetőségei vannak: 1. Tudomásul veszik, hogy a globális szaknyelv az angol lett, amely nemzetközi összekötő nyelv szerepével segíti a szakmai információk világméretű áramlását. Az előny nyilvánvaló. Ez esetben az iparnak, az oktatónak, hallgatónak, szakfordítónak, gyakorló szakembernek egyaránt az az érdeke, hogy az új világnyelvet mielőbb és minél tökéletesebben elsajátítsák. Miáltal meghatározzák a saját munkaerőpiaci helyzetüket, az egyéni és iparági versenyképességüket. Ennek hiányában a világ szakirodalma számukra elérhetetlenné válik, külföldi kollégáikkal, kereskedelmi partnerekkel nem tudnak kommunikálni és a nemzetközi konferenciákon való részvételük kellemes turistakirándulássá szelídül, mivel az új ismeretanyagokat képtelenek elsajátítani! Nem szabad elfelejteni, hogy szakmánkban már korábban is túltengett az idegen (német) szakkifejezés, ettől lett igazán nyomdászabb a szaknyelvünk, és ez akkor senkit nem zavart! A litográfiának, a magas- és mélynyomtatásnak, a kötészetnek bőségesen voltak és vannak olyan, mára már meghonosodott kifejezései, amelyeket akkoriban senki nem akart és ma sem szándékszik kiirtani a szaknyelvből a külföldi eredetük miatt! (Nehéz helyzetbe, kerülne, aki a kukorica vagy az üzlet szavakat kívánná „magyarral" helyettesíteni, csak azért, mert ezeket az ideiglenesen Magyarországon állomásozó török csapatoktól örököltük. Hasonlóan nehéz lenne a helyzet sok orosz, illetve német eredetű szó esetében is.) 2. Egy másik lehetőség: nem belenyugodni az elkerülhetetlenbe, az új típusú kényszerbe és az információáramlás elősegítése érdekében használni ugyan az angol szaknyelvet, de vele párhuzamosan, folyamatosan megalkotni a saját (nemzeti) szaknyelvünket is. Az előny ismét nyilvánvaló. De ha ez a tevékenység nem tervezett, szervezett, hanem

26

MAGVAK GRAFIKA

csak esetleges, mindenkire rábízva, hogy mit hogyan magyarít, mikor melyik változatot használja, akkor inkább a hátrányok érvényesülnek. Ha szervezetten, például iparági terminológiai (kötelező szóhasználati) szabványok, szakszótárak stb. formájában történnék a magyarítás, a kívánt eredmény csak akkor lenne elérhető, ha az oktatási, képzési, átképzési/utóképzési tananyagok következetesen mindkét szaknyelvet egyaránt közvetítenék az érintettek felé. Ehhez azonban meg kellene teremteni az intézményi hátteret. A szakembereknek ebben az esetben két szaknyelvet kellene folyamatosan elsajátítaniuk: az eredeti angolt és annak magyarosított változatát. Ellenkező esetben csak erőtlen, esetleges, jóindulatú, de eredménytelen próbálkozásról beszélhetnénk. Világosan látni kell azt is, hogy a magyarosítás csak részleges lehet, mivel mindent magyarul kifejezni nem lehet és nem szükséges, Például a bit kifejezés magyar változata valószínűleg fölösleges lenne, & fájlé (adatállományé), az interfésze (érintkező programfelületé) pedig kifejezetten hasznos. Hasonló példák: Control list - fájlhozzáférési lista; Accessability - hozzáférhetőség; Aceountability - számonkérhetőség; Accreditation -jóváhagyás, hitelesítés, Administrator - rendszergazda, Application Program Inlerface - alkalmazói programfelület, Aufhentication - azonosítás és így tovább. A felelősségteljes (és nagyon nehéz!) döntés csak megfelelő hatáskörrel, anyagiakkal rendelkező szervezet és képzett nyelvészek dolga lehel. Az oktató, szakképző szervezetnek előbb-utóbb a nyomdaiparban is döntenie kell, hogy a felvázolt lehetőségek közül melyiket választja, mi ellen, milyen eszközökkel, milyen alapelvek szerint és hogyan kívánja védeni a szaknyelvet: szakmailag, nyelvileg precíz, félreérthetetlen nyelvű tankönyvekből tanít, vagy rábízza a hallgatókra az egyéni döntést! (Ezt a témát érdekes megközelítésben fogalmazta meg Szent István az Intelmek című könyvében, amikor ezt írta: „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és romlandó".) A hazai Szaknyelvi konferencia egyik következtetése például ez volt: „Nem az új fogalomjelölcs származása a fontos, hanem az, hogy a jövevénykifejezés hogyan illeszkedik nyelvünk jellegzetességeihez. Egyes, már meghonosodott szavak, kifejezések átalakítása időpocsékoló, felesleges erőszakoskodás lehet." A konferencia teljes anyagát a Magyar Tudományos Üzemi Szaklapok Újságírói Egyesületének hírlevele, a Szakújságíró adta közre (lásd a Szakoktatás c. lap 2001/2. számában). 3. Ismét más lehetőség: nem szabad belenyugodni az elkerülhetetlenbe, és az idegen nyelvű szakkifejezések helyeit mindig azok magyar vállo-

zatához kell következetesen ragaszkodni. Ebben az esetben is kát szaknyelvet szükséges elsajátítani, ellenkező esetben a beáramló idegen nyelvű információk hasznosításából kizárjuk magunkat. Vagyis akkor, később is ott tartanánk, ahol ma. (A piac kényszerítésére egyes számítástechnikai eszközök, például a szövegszerkesztők, már kevés idegen kifejezést használnak.) Alapképzés, továbbképzés, élethosszig tartó utóképzés és távoktatás {Life Long Learning, LLL; e-Learning) Korábban egy szakma elsajátításával egész életre szóló szakképesítéshez juthattunk. Ma, az ismeretanyagok gyors változásai miatt, a korábbi tudásanyag nagy része elévül. Ezért ma már a társadalomban is tudatosult az a felismerés, hogy akik továbbképzéssel, átképzéssel újítják meg a szaktudásukat, azok sokkal jobban tudnak elhelyezkedni vagy állást változtatni. Az oktatási, szakképzési szakemberek az ismcretelsajátítási folyamatot ma kétlépésesnek feltételezik. Az első szakaszban csak egy általános, alapozó tudást célszerű nyújtani, olyat, amely alapját képezheti a későbbi, folyamatos, akár élethosszig tartó utánképzésnek. Ehhez a jelenlegi tananyagokat át kell dolgozni, és biztosítani szükséges az utóképzés intézményrendszerét ís. Az interneten és/vagy más távoktatási hálózatokon, különböző adathordozó médiákon (új szakkönyvek, előadássorozatok, konferenciák nyomtatott anyagai, CD-ROM számítógép memóriák, videó-, audiokazetta, floppy, DVD, távoktatás stb.) bárki számára elérhető iparági ismeretanyag adatbázist, virtuális szakmai fordító és oktatócentrumokat, virtuális szakkönyvtárakat kell létrehozni, vagyis a munka melletti képzés tudáspiacát megteremteni. A CEDFOP nemzetközi munkaprogram ennek megvalósítását tűzte ki célul. A bevezetés azonban nagyon időigényes folyamatnak tűnik, mivel az egyaránt crinti az oktatás és képzés minden aspektusát, továbbá a kulturális, foglalkoztatási és szociálpolitikát is. A piacgazdaságban az ismeretanyaghoz való hozzáférésnek természetesen komoly anyagi vonzatai is lehetnek! Külföldi szakirodalmi elképzelések szerint meghatározandók azok a csoportok, amelyeket „hivatalból" kötelezni lehel az utántanulásra (pl. a kötelező, időszakos vizsgák letételére), és az a másik kör, amely meggyőzendő arról, hogy saját piaci versenyképességének fenntartása erdekében tanácsos megújítania a tudását. Ez utóbbi körben tehát „hivatalos" kényszer nincs, csupán a piacgazdasági körülmények kényszerítő ereje az, ami a szakembert jobb belátásra bírja. En-

nek érdekében módosítani kell majd nálunk is az iskolai és felnőttoktatási törvényt, ösztönözni a kisés középvállalatokat, az iparági oktató és szakképző intézményeket a továbbképzés megszervezésére és az abban való részvételre. A világ szakoktatási és szakképzési szakirodalmai elkerülhetetlennek tartják a megvalósítást. Az Európai Unió intézkedési programjaiban és elvárásaiban a tudás alapú társadalom megteremtése során ez a téma kiemelt helyet foglal el. (A Magyar Grafika 2001/5. számában beszámoltunk arról, hogy az uniós tagállamokban milyen határidőkkel, hol tart a megvalósulás.) Az Európai Unió Tanácsa az egész életen át történő tanulással kapcsolatban a következő állásfoglalást adta közre: „Eleget kell tennie a gazdaság és a munkaerőpiac követelményeinek, de figyelembe kell vennie az egyéni igényekel és adottságokat, valamint a szociális szempontokat is. Oktatási kínálaton kell alapulnia, lehetővé téve mindenki számára a szükségletei szerinti hozzáférést." A hazai nyomdaipari szakoktatás és szakképzés helyzete A szerkesztőségünkhöz eljuttatott szakmai információk szerint a budapesti nyomdaipari szakiskola ez év vegéig leépül, ott újabb évfolyamot már nem indítanak. Helyette egy közalapítványként működő nyomdaipari szakképzési központ létesül. Ennek érdekében a Főváros rendelkezésre bocsátja a Tolnai Lajos utcai Tannyomda épületét, felszerelését, és közel 120 milliós költséggel kialakítja az épületben az elméleti oktatás feltételeit. Az új intézményt kuratórium irányítja majd, ez határozza meg a feladat-végrehajtás programját és ütemét. A kuratórium elnökét és négy főt a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség delegálta. Ezzel a hazai nyomdász szakoktatás és szakképzés tehát jó kezekbe került. A részletekről a szaksajtó bizonyára rendszeresen informálja majd a nyomdászlársadalmat (Lásd jelen számunk indító cikkéi. A szerk.) Örömmel értesültünk arról is, hogy a Magyar Nyomdász Szakszövetség Budapesten, az ÍMC-vel közösen, 150 órás felsőszintű üzleti tanfolyamot szervezett nyomdaipari végzettségű menedzserek számára. A személyek szabad áramlásának feltételei, intézményrendszere és várható következményei a hazai nyomdaiparban. Ismét vakolhatunk? Mostanában az európai uniós csatlakozással öszszefüggésben egyre többet lehet hallani a személyek szabad áramlásáról. Nem szerencsés azonban a témát csak az Európai Unióra korlátozni, mert ez MAGYAR GRAFIKA

27

tévesen azt sugallhatja, hogy új keletű és európai jelenségről van szó. Sokkal helyesebb a munkaerő globális szabad áramlásáról beszélni. A személy fogalmát ugyanis az EU-ban meglehetősen sajátosan értelmezik. Elvben a jogosultság szintjén valóban minden EU-polgár beletartozik, a gyakorlati kivitelezés terén azonban az ún. szabad mozgási szabályok és feltételek érvényesülnek. Ha valaki egy másik tagállamban kíván tanulni, munkát vállalni vagy vállalkozni, továbbá aki még sohasem dolgozott ott, de van pénze áttelepülni (az ilyen személyeket nevezik saját anyagi eszközből eltartónak), azt hosszabb vagy rövidebb időre megteheti, ha az előírt feltételeket teljesíteni képes. Az Európai Unió gazdasági erejét az egységes piac, az egységes munkaerőpiaci munkaerő-kínálat és humán erőforrás keresleti viszonyok határozzák meg. Ez a folyamai a gazdasági körülmények által már eddig is kikényszerített gazdasági migráció öntörvényei szerint zajlik. A munkaerő szabad áramlása, a szándékok szerint, az egyének jóléti érdekeit is szolgálja. Az elvi lehetőségek ellenére sokan nem tudnak megfelelni a fokozatosan növekvő elvárásoknak, nem eléggé rugalmasak az alkalmazkodáshoz és a továbbképzési igényekhez. A nyolcvanas évek elején kétmillió, a családtagokkal együtt ötmillió ember vándorolt csak az EU-ban. A munkaerő szabad áramlása egyébként ma sem kimagasló az EU-ban, a belső mozgás a 380 milliós összlakosságának csupán 0,5-1%-a. (Ez egy 2(X) milliós munkaerőpiacon egy-két millió EU-tagállami polgártjelent.) Nyilvántartottan ma hétmillió külföldi dolgozik a különböző EU-tagállamokban. A tanulni, dolgozni vagy vállalkozni kívánó magyar a saját szempontjából úgy is megítélheti a lehetőségeket, hogy ezek által globálisan elismert, magas szintű képzés keretében válhat szakemberré, illetve a hazai kereseteknek a sokszorosához juthat hozzá. Tudni kell azonban, hogy minden EU-polgár egy másik EU-tagállamban letelepedni, mozogni a gyakorlatban csak akkor tud, ha a megélhetéséhez szükséges anyagiakat elő tudja teremteni! Ha már bent van, akkor különféle szociális juttatásokra igényt tarthat. Az interneten és az újságokban egyre több álláslehetőség kínálkozik. Kialakulófélben van a globális fejvadászat és munkaerő-közvetítés intézményrendszere, infrastruktúrája is, erről az lpex 2002-beszámoIónkban, lapunk előző számában adtunk tájékoztatást. A helyzet javítására hozta létre az EU az EURES elnevezésű számítógépes munkaerő-közvetítési rendszert (European Employment Services). Az adatbázis egyik része tárolja a megüresedett álláshelyekre vonatkozó adatokat, a másik pedig olyan általános információkat

28

MAGYAR GRAFIKA

tárol, amelyek áttételesen elősegítik a más tagállamban való munkavállalást. Az adatbázisokat több nyelven beszélő EURES tanácsadók és munkaerőközvetítők frissítik és használják. Ők foglalkoznak a munkahelyet keresőkkel is. (Elérhetőség: http: www.europa.cu.int/comm/dg05/elm/eures/en/inde xxcn.html) Az egységes piac tényét az eltörölt munkavállalói engedély bizonyítja legjobban. Tudni kell azt is, hogy az álláshoz jutottak keresetük egy részét külföldi oktatásban, szakképzésben való részvételre fordíthatják. A magas (37% feletti) munkanélküliséggel küzdő EU-ban elvben csak akkor biztosítanak állást a harmadik állambeli munkavállalónak, ha egyetlen EU- vagy EGTpolgár sem tudja, vagy nem hajlandó ellátni az adott munkát, de ez eseti elbírálás kérdése is lehet. Az EU-lagállamok részére nemrég még nem volt kötelező, hogy más tagállamban szerzett szakképesítést vagy diplomát elismerjenek. Mára már változott a helyzet: a diplomát és a középvagy felsőfokú szakképzést akkor is mindenütt el kell ismerni, ha az oktatási tartalom tagországonként némileg különbözik, de a lényegi követelményeket az oktatási intézmény egyébként tcljcsíli. Ez okból az EU figyelemmel kíséri és a rendelkezésérc álló eszközökkel szabályozni és befolyásolni igyekszik a szakoktatást és szakképzést a felvételre váró államok esetében is. Az EU, a nemzeti hatóságok közvetítését kikerülve, közvetlenül léphet érintkezésbe az oktatási intézményekkel, és így hálást tud gyakorolni a tagállamok oktatási rendszereire, tematikáira és színvonalára is. (A szakképesítések elismerésének feltételeiről a következő címen lehet információi szerezni: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) A munkál és tanulást vállalók legmobilabb rétegét a fiatalok alkotják. Nekik van a legkevesebb kötöttségük, nincs számottevő egzisztenciájuk, nem veszi őket körül a munkavégzésükkel összefüggő informális háló, és a képzettségükkel kapcsolatban szerzett gyakorlat sem készteti őket egy meghatározott szakterületen maradásra. Talán ma még meglepő kijelentésnek tűnik: ezért nagyon fontos, hogy a vándorlásra leginkább Ösztönözhető fiatal, tanulni vágyó vagy munkavállaló rétegekhez eljussanak a tagállamok állásajánlatai, és őket szakértők bátoríthassák az elsajátított ismereteik leghatékonyabb kihasználására valamely EUtagállamban. Ezért kialakítottak a fiatalok részére egy speciális rendszert, amelyet a fiatal munkavállalók cseréjének neveznek, és ami struktúrájában kötődik a nemzeti munkaerő-közvetítési rendszerhez, és a nemzeti oktatási, szakképzési politikához, de európai szintű kötelezettségeket is tartal-

maz. A tagállamok vállalták, hogy létrehoznak egy Nemzeti Tanácsadó Bizottságot, amely a munkaadók és a fiatalok képviselőiből áll, és folyamatosan egyeztél a kormányok képviselőivel arról, hogy a gazdaság különböző szektoraiban milyen a fiatal munkavállalók helyzete, milyenek a cserelehetőségek és milyen ösztöndíjak érhetőek el számukra. A csere keretein belül segítenek és lehetőséget biztosítanak a már alapfokú végzettséggel rendelkező 18-30 éves pályakezdők részére, hogy minél hatékonyabban tudjanak elhelyezkedni más tagállamok iparágaiban. Kialakítottak egy speciális pályázati rendszeri, amely a fiatalok más tagállami állásajánlatokra, képzési lehetőségekre jelentkezését segíti. A képzési időszak általában 6 és 18 hónap között van. Mivel minden tagállamban probléma a fiatal munkavállalók helyzete, ezért azt praktikusan főképpen cserére alapulóan oldották meg (ezt akár nevezhetnénk valcolási lehetőségnek is). Magyarországnak a következő országokkal van jelenleg kétoldalú szerződéses alapon fiatal munkavállalók cseréjét elősegítő szerződése, az alábbi létszámkontingensekkel: -Ausztria: évi 300-550 fő; - Németország: évi 2000-6500 fő; -Írország: évi 12 fő; -Svájc: évi 100 fő; - Luxemburg: évi 20 fő; - Szlovákia: évi 400 fő; - Cseh Köztársaság: évi 300 fő. Ezek a számok tájékoztató jellegűek, mivel a kontingensek évente változnak! (Bővebbet: OMMK 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. címen.) A tagállami oktatás lehetősége jelentkezés, illetve felvételi eljárásban való részvételi kérelem benyújtási lehetősége bárki számára biztosított. Megjegyzendő még, hogy az Európai Unió létrehozta az European Training Foundation (ETF) elnevezésű európai továbbképzési alapítványát azért, hogy segítse a csatlakozni kívánó országok szakképzésének fejlődését. E célból az EU már Magyarország esetében is végzett előzetes felméréseket. A valamely tagállamban biztosított szakoktatás, képzés/átképzés igénybevétele esetén tartózkodási engedélyi kell kérni, de a megadása nem jogosítja fel a folyamodót arra, hogy az illető államtól megélhetését biztosító pénzügyi segítséget (Maintenance Grant) kérjen. A legújabb fejlemények szerint azonban a tanulás céljából, a diákok szociális biztonságának növelése érdekében, különféle segélyekért és ingyenes egészségügyi ellátásért lehet folyamodni. 1997 óta már Magyarország is aktív tagja a kö-

zösségi támogatási programoknak. Ez azt jelenti, hogy az alábbiakban ismertetett programok mindegyikében általában pályázhatnak a magyar iskolák, oktatási, szakoktatási és képzési intézmények, kutatócsoportok, hallgatók stb., tehát a programokkal megszerezhető anyagi források és információk a magyar célcsoportok számára is elérhetőek. A SOCRATES program évi költségvetése e célra például 850 millió euró, az ERASMUS és a COMENTUS programok, a LEONARDO programcsoport és a PHARE források szintén ezt a célt szolgálják. (Bővebb információt a http://www.tpf. iif.hu címen, illetve a Tempus Közalapítványnál, Budapest, Ida u. 2. lehet szerezni.) A külföldön munkát vállalók vagy tanulók családtagjait külföldön a pályázatot elnyertekéhez hasonló jogok és lehetőségek illetik meg. A lehetőségek azonban időről időre változnak. A külföldi felsőfokú tanulás, továbbtanulás és/vagy tudományos kutatásban való részvétel egyéb lehetőségei Az /nternational Circlc of Educational /nsütutes (ICEI) jóvoltából a lehetőségek nyomdásztanulók számára is ma szinte az egész világon egyre inkább adottak. Közép-, felső- és egyetemi szintű képzésekben lehet részt venni, és/vagy nyomtató, kommunikációs technológiai kutató, fejlesztő intézményekben dolgozni. Mivel az ICEI-nek nincs szponzora, és nem áll rendelkezésére semmiféle alapítványi pénz, így csak a tehetősebbek élhetnek ezekkel a páratlan lehetőségekkel! Németország és a Heidelberg példa A Heidelberger Druckmaschinen AG 2000-ben, a vállalat fennállásának 150. és Gutenberg születésének 600. évfordulója alkalmából létrehozott és megnyitott egy Nemzetközi Oktatási Közponlol (International Training Centert), amelyet Print Media Academynek, a nyomtatott média akadémiájának neveztek el (2. ábra). A cél a grafikai, média- nyomda- és kiadói iparok részére a magas szintű globális szaktudással rendelkező szakemberellátás biztosítása. A tananyag, többek között, a következőkre koncentrál: médiatervezés, kiadványszerkesztés, kiadás-előkészítés (pre-publishing), nyomtatás-előkészítés (pre-press), különféle menedzsmentinformációs, rendelésállománykezelő, színkezelő (colour manager), nyomdai termel őrendszer-vezérlő cs -figyelő (workflow) operációs rendszerek tervezése, alkalmazása, termclőrendszer-optimalizálás, nyomtatás- és termékMAGYAR GRAFIKA

29

Az angliai és amerikai helyzetkép

2. ábra. A Hcidclbcrg által alapított Nyomtatott Média Akadémia és Nemzetközi OkluLási Közponl

tovább-feldolgozási technológiák, piacgazdasági és üzletviteli feladatok megoldása, menedzsmenttréning, továbbá oktatók, tanárok, tréning vezetők kiképzése és utóképzése. A szűkebb értelemben vett szakmai ismeretanyagon kívül több, a tiszta és az alkalmazott tudomány körébe sorolható tárgyakat is tanítanak, mint például géptan és mechanika, ergonómia, kémia, fizika, szenzortechnológia, optika, dizájntan, elektronika, nyomógép-elektronika és -dinamika, méréstan (metrológia), minőségbiztosítás, valószínűségszámítás és matematikai statisztika, automatizálás, folyadékmechanika, termodinamika, információtechnológia, felületfizika, pneumatika stb. A végzős hallgatók esélyt kapnak a „Print Manager" (nyomdai menedzser) fokozat megszerzésére is. Az oktatáson kívül folyamatos továbbképzési lehetőségeket is biztosítanak, rendszeresen tartanak előadásokat, konferenciákat, különféle célú szakmai fórumokat. Az angol vagy német nyelvtudás természetesen feltétele az oda felvételnek. Egy másik németországi cserelehetőség, amelyet külföldieknek a Deutsche Akademische Austauschdienst (DAAD) biztosít, a Förderungsmöglichkeiten im Ausland című brosúrában ismerhető meg és az a Heidelberg cégtől szerezhető be. Németországban egyébként a képzés már most három fázisú, és a következőkből áll: kezdő (alap) képzés; folyamatos tréning és ulóképzés. Az ilyen jellegű oktatási feladatokat a cégek, a tréningközpontok vagy más, rendszerint magánvállalkozói kézben lévő intézmények oldják meg. Németországban 370 hivatalos ipari tréningközpont van e célra. MAGYAR GKAKIKA

Angliában 1997 óla van érvényben az ún. A^ational Vocation gualirication (NVQ) szakképesítés. Skóciában ennek az SVQ, azaz a Scottish Vocation (íualification felel meg. Ez a minősítés nemcsak magasabb szakmai tudáselismertetést jelent, hanem elsőrendű tudásszintet is biztosít. Az ilyen, nemzetközileg is elismert képesítéseknek elsősorban a globális munkavállalás lehetősége biztosítja a létalapot. Angliában és Észak-Írországban a szakképző intézmények többsége részben, az egyetemek pedig teljesen függetlenek az önkormányzati oktatási intézményektől. Az elnyerhető szakmai és tudományos fokozatok (szintek): - alsószintű, szakképesítési bizonyítvány (vállalati, állami, magániskolái); - Certificate of Higher Education (magasabb fokú végzettség); - Diploma of Higher Education (felsőfokú képzettség); - doktori végzettség. Léteznek tudásszintfenntartó és -növelőposztgraduális képzési lehetőségek is. Egy-egy ilyen kurzus évi tandíja 5000-10 000 angolt font körül van az oktatott számára (kettő-négy millió forint). Ehhez járul még hozzá Londonban egy évi 7000-9000 fontos megélhetési költség is, ami további három-négy milló forintnyi terhet jelent. Összehasonlításul, az USA-ban a tanulmányi költségek a következők: az állami felügyeletű szakképzésben részesülők évi tandíja 9000 dollár körül van (kb. kétmillió forint). Ha a tanuló más államból származik, akkor ez az összeg további kéthárom ezer dollárral növekszik. A tanuló lakás- és személyes, illetve megélhetési költsége, igen szerény esetben, olt évi 6300 dollár körüli érték. (Az adatok az „Európai Unió Tanácsa végkövetkeztetései az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról Alapelvek" című anyagból származnak, amely az Oktatási Minisztérium, Szakképzés c. lapjában is megtalálható.) Összefoglaló A jelen cikkünk alcímében összefoglalt kérdéscsoportra adható válaszok, amelyeket az EU-tagállamok, az Európai Unió oktatási és szakképzéssel foglalkozó kiadványai, az angliai és amerikai szakirodalom alapján állítottunk össze, témánként röviden a következőképpen foglalhalóak össze: A nyomdaipari oklatással és szakképzéssel, az erre szakosodott intézmény jellegétől és az oktatá-

si szinttől függően, oklalásra kiképzett, rendszeres utőkepzesben részesülő lanárok, szakoktatók, gyakorló vállalati szakemberek foglalkoznak. A tanulmányokban főként önkéntes jelentkezés alapján történik a részvétel, de nem ritkaság, hogy olyan vállalatok kijelölése alapján, akiknek távlati céljaik vannak a beiskolázottal. Ez utóbbi esetben előfordul, hogy még a szakképesítés megszerzését megelőzően vezetési, piacgazdasági, kereskedelmi vonatkozású alapképzést kap a szerencsés kiválasztott, aki a személyzeti (humánpolitikai) elvek és meghallgatások, tesztelések alapján nyeri cl a bizalmat. A rendelkezésünkre álló irodalmi források általában nem említenek iparági vagy állami szintű tervgazdálkodás jellegű, iskolai létszámgazdálkodást. Tlyen terveik általában csak a nagyobb, hosszú távon stabil vállalatoknak vannak. Az oktatási intézmények szempontja az, hogy a bevételt biztosító létszámot elérjék, de ne haladják meg olyan mértekben, amely az oktatás minőségét már kedvezőtlenül befolyásolná. A tananyagok korábban csak iparági indíttatású lemalikák szerint készültek, utólagos (formális) állami oktatásügyi jóváhagyással. Újabban egyre löbb, tájékoztató állásfoglalásokat tartalmazó szakirodalom tartalmaz tananyagirányelveket. A nem egzaktan körvonalazott globális tananyag fogalma és elvárása inkább amerikai eredetű. Az EU-nak eddig még nincsenek ilyen törekvései. Részben mert tiszteletben tartják a nemzeti sajátosságokat, másrészt azért, mert a globalizációs és munkaerő-migrációs kényszer, az uniós programok, de főként a technikai fejlődés amúgy is elkerülhetetlenül orientálja az oktatásban, képzésben részt vevőket, hiszen az ismereteket ma már mindenki a globális szakirodalomból szerzi. Tiszteletet érdemel a Heidelbergnek az a törekvése, hogy kiadványaiban igyekszik adatbázis szerűen maradéktalanul összefoglalni a mai nyomdász ismeretanyagot úgy, hogy az bármely szintű képzés, utóképzés alapjául is szolgálhat. Az oktatás, képzés részvételi költségeiről már volt szó. Legkevesebbet a vállalati szervezésű képzésben reszt vevőknek kell fizetniük. Elképesztően magas összegeket kérnek viszont a magániskolák és magánegyetemek. A színvonal és a bizonyítvány piacgazdasági értéke természetesen ennek megfelelő! Várhatóan főként az ilyen oktatási intézmények végzősei képezik majd a globális fejvadász- és munkaerő-közvetítő orgánumok legfőbb humánerőforrás bázisait. Ha hinni lehet a szakirodalomnak, hamarosan minden országban, feltehetően nálunk is, megteremtődik ennek a tevékenységnek a helyi intézményrendszere. Sajátos értelmezés

miatt, a másik tagállamból felvett tanuló több tandíjat köteles fizetni, a külföldiek (értsd: a nem tagállamiak) pedig a legtöbbet. A munkaadóknak az érdeke az, hogy kvalifikált, minősített munkaerőhöz jussanak, tehát egyre inkább igénybe veszik az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Az alulképzett munkaerők számára ez nagyon hátrányos, és a perifériára szorulás veszélyét hordozza magában. Ami az oktatás anyagi bázisait illeti, az oklalási magán- cs egyéb intézmények is, a tandíjbevételek mellett, az állami, államhoz közelálló szervezeti (mint nálunk az önkormányzat) és globális szervek (Európában az EU, PHARE stb.) támogatását vehetik igénybe, utóbbiakat pályázatok útján. Pénzügyi, eszköz- és egyéb nem anyagi (pl. termelőeszköz, műszer, anyag slb. rendelkezésre bocsátási) támogatásra, önös érdekből, szinte mindegyik nagy gyártócég hajlandó. Az oktatás időtartamát a vállalatok, iskolák, szakképző intézmények, egyetemek és főiskolák, a kialakult gyakorlat szerint határozzák meg. A tanfolyami és továbbképző oktalások lémaspecilikusak, és ez határozza meg az időtartamukat, a részvételi díjjal együtt. Az ismeretanyag gyors, néhány év alatti elavulása miatti utótanulás (utóképzés, élethosszig tartó oktatás) intézményrendszerei még nem alakultak ki a végleges formában. Az eszközrendszer viszont annál gyorsabban teremtődik meg az internet és más hálózatok és a különféle médiahordozók stb. révén, amelyek várhatóan igen jelentős bevételt biztosítanak majd annak, aki idejében ébredt fel és ilyen módon igyekszik megoldani az idősek (a kapitalizmusban a harminc év felettiek!) és a munkanélküliek piaci versenyképességének a problémáját is. (Az EU-ban 37%-os a munkanélküliség! Itthon, ha hinni lehet a hivatalos tájékoztatásnak, a tényleges arány kb. 30%-os, ebből a nyilvántartottak száma természetesen lényegesen kevesebb. A munka nélkül maradt nyomdászlélszámról nincsenek ismeretcink.) A külföldi továbbtanulás-, továbbképzés- és cserelehetőségekről közölt adalaink lapzártakor, 2002. július l-jén helytállóak. A lehetőségek és a számok állandóan változnak. Szerencsére kedvező irányba. A szaknyelv védelme Angliában és az USA-ban érthetően nem téma. A Magyar Grafika 2001/5. számában, a tudás alapú információs társadalom létrehozása kapcsán már átfogó tájékoztatást adtunk az európai oktatási helyzetképről, a munka és az oktatás világában bekövetkező változásokról, és országonként az EU-tagállamok oktatási, szakképzési törekvéseiről, közöttük kiemelten egyes fontosabb trendekről, az Európa 2002 akciótervekről. MAGYAR GRAFIKA

31

A szaknyelv világméretű egységesülése közepette ellentmondásosan nehéz, talán nem is lehet vagy nem kell tcljeskörűen megoldani a kilűzütl feladatot. A felsoroltak vonatkozásában ma még igazán okosak nem lehetünk, mert a végleges döntéseket majdan a brüsszeli parlamentünkben hozzák meg. Akkor, ha az EU a saját belső problémáit reformmal képes lesz rendezni, ha Írország beáll a sorba, és ha majd Magyarországot is beléptetik az Unióba... A fentiekből következően, a hazai nyomdaipari oktatás, más országokéhoz hasonlóan, nincs könnyű helyzetben. A lassan leépülő és az év végéig megszűnő szakoktatás helyetti végleges megoldásnak a megtalálása mellett szembe kell néznie a digitalizáció, a globalizáció és az európai integráeió fokozatosan erősödő hatásaival, a globális tananyagokhoz történő igazodással, azok ésszerűen óvatos adaptációjával, zi iskolai végzettségek és szakképesítések kölcsönös elismerésében való aktív részvétellel, az eurokompatibilis bizonyítványrendszer hazai kialakításával, a szakképzés nemzetközi kapcsolatainak a bővítésével, a technika alig követhető gyors változásaival, a piacgazdaság kihívásaival, az informatika és az angol szaknyelv térhódításából következő új feladatokkal, a minőségbiztosítás egységesülő szabványrendszerének tananyagbeli adaptálásával, az idegen nyelvű szakoktatás intézményesítésével, ezen belül a magyar szaknyelv védelmével, a világkövetclmcnyekel íigyelembe vevő hazai szakkönyvállomány és szakmai adatbázis megteremtésével, a foglalkoztatás és duális szakképzés összhangjának biztosításával, a külföldi oktatási, szakképzési és munkavállalási lehetősegek szorításával, az iskolavezetők, szaktanárok, szakoktatók, a végzett hallgatók és időskorúak (a harminc év felettiek) élethosszig tartó tanulását biztosító intézményrendszer megteremtésével és tudáshálózat kiépítésével. Ehhez, az anyagi feltételek teljesülésen kívül, mindannyiunk egyetértő támogatására van szükség! Felhasznált és ajánlott információforrások Hcidclbcrg: Print Media Handbook. Springer Kiadó, 2000. Educalional Requirements and Options (Oktatási követelmények és opciók) Hcidclbcrg (Springer Kiadó) kiadvány 2002. A szakoktatás és szakképzés finanszírozásának néhány kérdése az Európai Unióban. Vocational Training European Journal 1998/1.22.

tt

MAGVAR GRAFIKA

A Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványai, előadásai és konferencia anyagai A Szakoktatás c. lap következő"cikkei: Szakképesítések nemzetközi összehasonlítása az EiiroUniós csatlakozás tükrében. (Szemináriumsorozat tagjelölt országoknak.) 2001/9. (www.nive.hu) Kiss Emil: Iskolával Európába. 2000/5. Tóth Etelka: Szaknyelvi tanártovábbképzés. 2000/9. Vígh Dániel: Preferált tanulmányi körülmények a szakképzésben. 2000/1. Tóth Etelka: Oktalásminöség. A Gallup Intézet QPSA rendszere. 2000/2. Wit he Imi né Ádám Ibolya: A projektmódszer alkalmazása a dán oktatási rendszerben. 2000/1. Árkos István: CD-ROM a szakoktatás szolgálatában. 2000/8. Kelecsényi István: A tanítás-tanulás eszközeinek és módszereinek megújítási lehetőségei a szakoktatásban. 2000/8. A szakoktatás és a szakképzés finanszírozásának néhány kérdése az Európai Unióban. 2000/6. Csatlakozás az információs társadalomhoz. 2000/8. Tóth Etelka: Eurokompatibilis bizonyítvány. 1999/6. Mészáros Miklós: Polgári töprengések a szakképzésről. 1999/1. Forgács Tamás: Digitális pedagógia (interaktív multimédia) a tudás elmélyítésében. 1999/2. A PUBLIC RELATION érvényesülése a tudáspiacon. 1999/2. Az információs társadalom álláslehetőségei. 2001/1., 2. Szakképzéskutatás a jövőért. VI. Nemzetközi Kutatási Konferencia unyugu.
Vándorgyűlés 2002. - Jó nyomdásznak lenni? „A szakma határai" címmel tizenegyedik alkalommal rendezték meg a PNYME szervezésében a Nyomdász. Vándorgyűlést. A hagyományosan szakmai előadásokra és üzemlátogatásokra épülő rendezvény a hazai szakmai élet legnagyobb találkozója. Az idén háromnaposra duzzadt rendezvénysorozat résztvevőinek száma meghaladta a háromszázötvenet. A program elsőnapja Gyomaendrődön indult, majd estétől Kecskemét adott otthont az eseménynek. (2002. május 29-31.)

A XT. Vándorgyűlés házigazdája elsőként a százhúsz eves jubileumát ünneplő Gyomai Kner Nyomda Rt. volt. A nyomda megtekintése előtt a közely ben található művelődési központban emlékműsor és szakmatörténeti előadások emelték az esemény fényét. Kórusénekkel és zenés irodalmi összeállítással emlékezett meg a város Komédiás Köre Tótfalusi Kis Miklós halálának háromszázadik évfordulója alkalmából a nagy mester életérőt és a város nyomdász hagyományairól. Nagy Lajos, a Tótfalusi Kis Miklós Szakközépiskola igazgatója felolvasta írását, mely a mai magyar nyomdászai és Tótfalusi örökségének kapcsolatát taglalta. Szakmatörténeti csemegeként Tótfalusi és Kncr Imre kapcsolatáról hallgathattuk Erdész Ádám referátumát.

Szakmai lapasztalatcsere

Az előadók közül: Papp Lajos. Nagy Lajos és Füzesné Hildák Júlia

Perger Péter kimerítő előadásában Tótfalusi mini tipográfus betűmetsző munkásságáról hallottunk. A Gyomai Kner Múzeum igazgatónője, dr. Fiizesné' Hudák Júlia érdekes történeti összefoglalójában a Kner Nyomda százhúsz evének történetéről tudhatott meg érdekes információkat az érdeklődő közönség. Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda Rt. vezérigazgatója a privatizáció tíz évének eseményeit, eredményeit ismertette. Az előadások után a nyomdát és a múzeumot tekinthettük meg. Jó volt látni az érdeklődést, a szakmai kíváncsiságot és a találkozás örömét. Kollégák és nem versenytársak jöttek látogatóba, s örültek együtt az elért eredményeknek a házigazdákkal. A háromnapos rendezvénysorozatra mindvégig jellemző volt az összetartás, az összetartozás öröme. Jő nyomdásznak lenni. Kecskeméten a Szilády Nyomda Kft. megtekintésével zárult az első nap. A második nap délelőttjén alkalma nyílt a résztvevőknek megtekinteni Kecskemét két nyomdáját; az M-real Petőfi Nyomdát és a Print 2000 Kft-t. MAGYAR

(iRAFIKA

Délután a Kecskeméti Katona József színházban plenáris ülésen üdvözölte a résztvevőket Bujdos István, a nyomdaipari szakosztály elnöke. Fábián Endre, a régió legnagyobb nyomdájának igazgatója mint házigazda tartott előadást BácsKiskun megye nyomdászatának múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

Fábián Endre, az M-rcal Petőfi Nyomda Kit. igazgatója előadását tartja

Múlt... 1841-ben Szilády Károly nyomdát alapított Kecskeméten. Ekkor Magyarországon 52 nyomda működött, s a létrehozott üzem megfelelt a kor manufakturális műszaki színvonalának. 1869—1942-ig a nyomdák száma épp tucatnyira szaporodott. A háború alatt sok nyomda tönkrement, bezárt, így 1949-ben mindössze három cég látta cl a nyomdatermékek piacát. Még ugyanebben az évben megtörtént az üzemek államosítása, a három cég egyesítéséből létrejött a Bács-Kiskun Megyei Nyomdaipari Vállalat, melynek központja a város szívében volt, a mai sétálóutcában. 1968-ban a Petőfi Nyomdában megindult a kartondobozgyártás, majd 1972-ben, május 30-án, harminc évvel ezelőtt adták át a Petőfi Nyomdát. Feltétlenül meg kell emlékezni Ablaka Tstvánról, aki korszerű vezetési szemléletével alapozta meg a cég mai eredményeit. A nyomda - mint akkoriban klasszikusan minden megyeszékhelyen - előállította a megyei napilapot, és könyvek, ügyviteli nyomtatványok mellett a lakossági szolgáltatás is a termékpalettájába tartozott. Néhány éve a Petőíi Nyomda által készült egy történelmi tanulmány a térség nyomdaiparának tevékenységéről, s ennek a munkának eredményeként gyönyörű tablók láthatók a nyomda emeleti előterének falán. A Petőíi Nyomda fejlődése az 1968-as új gazdasági mechanizmus beindulásával kapott lendületet. Az akkori vezetés belátta, hogy a piacgazdaság felé kell tendálni, így beindult a csomagolóanyag-gyártás. A nyolcvanas években komoly beruházásokat hajlott végre a Petőfi Nyomda a csomagolóanyaggyártásra fókuszálva, ami meghatározó stratégiai helyzetbe juttatta a céget. A nyomda élenjáró volt a piacgazdaság és a vevői igényekre épülő rendszer felépítésében. A vállalat az ún. spontán privatizáció keretében alakult át részvénytársasággá, majd 1990-ben került a Cofinec tulajdonába. Magyarország legjelentősebb nyomdaipari átszervezése a 2000. évben volt, amikor a Cofinec Magyarország legnagyobb nyomdaipari vállalkozása volt, mely a magyar nyomdaipar 30%-át reprezentálta. Kettőezer nyarán megtörtént a második, MAGYAR GRAFIKA

valódi privatizáció, ekkor kerültek igazán a Cofinec-érdekeltségek külföldi irányítás alá. Ekkor az osztrák Frantschach cég lett a tulajdonos, aki hat önálló cégbe szervezte át a termelést. A doboz- és az öntapadócímke üzem tulajdonát gyakorlatilag azonnal továbbadta a finn M-realnak, akkori nevén a Melsá Seriának. A néhai Majsa Kuvert egy svájci szakmai befektető tulajdonába került, ma Goessler Quvert néven működik. Az évi több mint egymilliárdos forgalommal bíró Szilády üzem önállósodott, a hagyományos címkegyártást pedig átvette a Békéscsabai Kner Nyomda. A Frantschach tulajdonában maradt többi cégnél is történtek jelentős változások. A legjelentősebb ezek közül, hogy a több mint 4,5 milliárdos bevételt produkáló flexibilis csomagolóanyag-gyártás 2001-ben szintén Békéscsabára költözött. Ezzel egy időben a dobozgyártás Kecskemétre tevődött át. Jelen... Magyarországon 3686 nyomdaipari főtevékenységgel bejegyzett cég található, ami az összes vállalkozások 0,7%-át adja. A dél-alföldi régió három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád nyomdáiból tevődik össze. Ttt 261 nyomda működik, s ebből 86 Bács-Kiskun, 75 Békés és 100 Csongrád megyében. A több mint héttucal bács-kiskuni nyomdából 41 működik Kecskeméten. A délalföldi régióban működő nyomdaipari cégek árbevétele 2000-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, amiből 824 millió forintot exportmunka hozott. Bács-Kiskun megye a fenti összegből négymilliárd forintot termelt (amibe az M-real Petőfi tevékenysége nem számít bele). Ha a csomagoló- és a nyomdaipari tevékenységek bevételét egybevesszük, a régió 29,7 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el 2000-ben, amiből Bács-Kiskun megye 19,7 milliárd forin-

tos forgalmat, hozzávetőleg 1600 alkalmazottal hozott léire. A privatizáció és a specializáció hatása A Szilády Nyomda megalakulásával kezdődött a nyomdászat a régióban, és a múlt század elején már tizenkél vállalat működölt, melyek utódjaként jött létre egy nagy államosított központi nyomda. A tevékenység folyamatos diverzifikálásával jött létre a mai cégstruklúra, ami a spccializációt biztosította és egyben profiltisztítássá] is járt. A specializációnak köszönhetően - az inflációt is figyelembe véve - gyakorlatilag tízszeres növekedést ért el az M-real Petőfi Nyomda Kft. „Nem az a lényeg, hogy melyik cég milyen formában működik, vagy ki a tulajdonosa, az számít, hogy Bács megye nyomdászai ugyanazzal a létszámmal egy nagyságrenddel nagyobb termelést tudnak produkálni a húsz évvel ezelőtti állapothoz képest" összegezte Fábián Endre az előadásában elhangzottakat. A régiót képviselő nyomdák M-real Petőfi Nyomda Kft. A térség legnagyobb üzeme. Tevékenysége karlondobozgyárlásra specializálódott. Különlegesség, hogy megvalósult a gyógyszergyárak igényeinek megfelelő higiéniai kartondobozgyártás. A technológiai szint Európa legkorszerűbb üzemeinek felel meg, ami jelentős piaci részesedésük záloga. Bevételük 2001-ben 10,43 milliárd forint volt, ami 450 főnyi létszámmal 26 ezer tonna kartondoboz előállítását jelentette. A Petőfi Karton a háztartási elektronika számára készít dobozokat, a dohányipar, a gyógyszeripar, az élelmiszer- és édességipar csomagolóeszközeit gyártja. Nagyon előnyös a Petőfi Karton számára, hogy a tulajdonos stratégiája alapvetően összecseng a régi Petőfi Nyomdáéval, sőt az egy szintlel magasabbra emelve működik. A vevők nagyrészt multinacionális cégek, elsősorban a magyarországi képviseletek számára szállít a nyomda, de terveik szerint bővíthető a megrendelők köre Európa-szerte. A belföldi piaci részesedés 62%-ot tesz ki, amit nem könnyű feladat fenntartani. Jelentős a külföldi import. A hazai versenytársak mindössze 17%-os részesedésen osztoznak meg. Tizenegy R2-B0 méretű ofszetgéppel rendelkezik a nyomda, melyek zömében hat nyomóművcl dolgoznak. Összesen tíz slancológép üzemel B0 és Bl formátumban dolgoznak. Kilenc ragasztógép és egy fóliázó-domborítógép végzi a dobozok kikészítését.

A gyógyszergyárak igényeinek megfelelő a higiénia a kartondobozgyártásnál

Ezenfelül rendelkeznek egy nyolcszínes mélynyomógéppel, és egy külön csarnokban önálló szegmenst képvisel a hullámkartondobozok előállítása, ami két gyártósoron történik. A Petőfi Nyomda szerezte meg elsőként KözépEurópában az ISO 9002 minősítést 1992-ben. Nemzeti Minőség-díjat nyertek 1999-ben. Jövőre az Európai Minőség-díjra pályázik a nyomda. M-real Petőfi Címke Kft. Házon belüli tevékenység, de külön szervezeti egység, melynek fő tevékenysége az öntapadócímke-gyártás. Elsősorban öntapadós, illetve műanyag címke, blister gyártásával 5,1 millió m2 alapanyagot dolgoznak fel, főként Nilpeler gépekkel. Piaci részesedésük 40%. Árbevételük a tavalyt esztendőben 1,9 milliárd forintra rúgott, melyet helven fő munkájával értek el. Szilády Nyomda Kft A Petőfi Nyomdából legutolsókéul kivált egység. 2001 novemberétől az Axel-Springer tulajdonában van. Fő tevékenysége hagyományos újságok, folyóiratok gyártása. Négy regionális napilapot MAGYAR

GRAFIKA

37

nyomnak, Báes, Szolnok, Komárom, Békés megye számára, ezeken kívül több Axel-Springer helilap készül az üzemben. 2003-ban új üzemcsarnok épül, új nyomógéppel egy 600 milliós fejlesztés keretében. A hír annál is inkább örvendetes, mivel néhány éve még az üzem jövője is kétséges volt. 2001 -ben a hatvanöt főt foglalkoztató vállalat 1,27 milliárdos árbevételt könyvelhetett cl. Z-P Formular, Kiskunfélegyháza Fő tevékenységük Bodor Béla igazgatásával minőségi leporellók és számítógépes nyomtatványok gyártása. Ofszettechnológiával kél- és négyszínes holland Gazella gépekkel, illetve három darab négy-, illetve ötszínes Goebel-Optiform berendezéssel dolgoznak. Tavalyi árbevételük 1,8 milliárd forint, amit hatvan fővel hoztak létre. Goessler Quvert Papírfeldolgozó Kft., Kiskunmajsa A Majsa-Kuvert Kft. új tulajdonosa egy zürichi központú svájci magánvállalkozás, melynek négy nyomdája van, és a kiskunmajsai az egyetlen keleteurópai. A cég Sohajda József vezetésével borítékgyártásra specializálódott, de emellett csomagolóanyagot és hagyományos nyomdaipari termékeket is készít. Gépparkja a nemzetközi standardnak megfelelő Winkler gyártósorokból és felülnyomókból áll. Fő vevői pénzintézetek, közszolgáltatók. Árbevételük a múlt évben meghaladta a 600 millió forintot, amit harminchárom fővel értek el. Mizsepack Kft., Lajosmizse 1992-ben a Petőfi Nyomda dolgozója, Gór József vásárolta meg német tőke bevonásával a nyomdát. 2 Mára három csarnokban több mint 2700 m -en dolgoznak. Műbélfelülnyomásra, raffolásra, alumíniumfólia-felülnyomásra és öntapadó címke nyomtatására specializálódtak. Műbélfelülnyomásban piacvezetők, az öntapadócím ke-gyártásban a harmadik legnagyobb gyártók Magyarországon. Flexotechnológiával dolgoznak. Árbevételük kétmilliárd forint, amit hetvennyolc fővel produkálnak. Kaloprint Kft, Kalocsa Anno a Petőfi Nyomda kalocsai telephelye volt, melyet a cég egyik üzemvezetője Illés János vásárolt meg. A lakossági szolgáltatásra szakosodott cég elavult technológiáját lecserélve, az alacsony példányszámú kiadványokra, főként keménytáblás könyvek előállítására specializálódott. B2 és Bl négy- és kélszínes ofszetgépekkel és saját, jól fel-

38

MAGVAK <ÍHAF1KA

szerelt kötészettel rendelkeznek. Tavalyi forgalmuk 250 millió forint volt. Itajapressz Nyomda és Reklámszervező Kft., Baja 1993-ban vált ki a Petőfi Nyomdából. Dudás Melinda vezetésével fő tevékenysége ügyviteli nyomtatványok, könyv, újság gyártása. Ez a nyomda jórészt megtartotta eredeti profilját, fejlődése nem annyira látványos, mint az előbb említettek. Ez a gyakorlati példa is alátámasztja a specializáció jelentőségét. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft., Lajosmizse Érdekessége, hogy amikor Ablaka igazgató úr hatvanhét évesen nyugdíjba ment, új életet kezdett. Alapított egy új céget 1989-ben, és létrehozta az üzemet, ahol ma az ország összes hivatalos közlönye és egy napilap készül Burján Norbert irányításával, háromszáz fő közreműködésével. Technológiailag az íves gépparkol lekintve jó közepes színvonalon van a cég, tekercsnyomtatásban új gép is erősíti fegyvertárukat a régebbi Rotoman berendezések melleit. Külső vállalkozásból származó árbevételük 1,3 milliárd forint, a Magyar Közlöny árbevétele nem publikus. A specializáció itt is meghozta eredményét. Annak ellenére, hogy alacsony feldolgozottsági szintű termékeket gyártanak, jó pénzügyi eredményt tudhatnak magukénak. Etiketten Kft., Kecskemét Birkás Béla, a Petőfi Nyomda hajdani igazgatója alapította a céget, mely a környékbeli nyomdákat látja el különféle nyomdaipari alapanyagokkal. Logisztikailag nagy segítség a térség nyomdáinak. Háromszázmillió forintos forgalmat bonyolít hal fővel. Halaspack Rt., Kiskunhalas Egykor a Petőii Nyomda telephelye volt. Egy újabb példa arra, hogy a specializáció jelend a fejlődési lehetőséget, a biztos jövőt. 1965-ben kezdődölt Kiskunhalason a papírfeldolgozás. A gyár privatizációja 1995-ben zajlott, s a Duna-Pack csoport tagjává vált. 2002 januárjában profiltisztítást hajtottak végre. Fő tevékenysége a spirál tekercselt papírcső és élvédők gyártása. Bodrogi József vezérigazgató vezetésével árbevétele kétmilliárd forint, ami 9-10 ezer tonnás évi papírfeldolgozást jelent százhúsz fős létszámmal. Halas Irodaszergyártó Kft. A Halaspackból vált ki a profiltisztítás következményeként, és a Duna-Pack tulajdonában maradt a

cég, melyet dr. Novok Rostás László irányít. Az anyacég területen működik, a teljes gépparkol megvásárolta. FŐ tevékenysége irodai papíráru gyártása. Árbevétele hatvan fővel 800 millió forint.

vel egy Macintosh-sal, egy Hcidelberg Topaz szkennerrel és B3-as FCRM levilágítóval 25 millió forintos értéket hozott léire tavaly.

Dobozgyártó Kft. Szintén a Halaspack Részvénytársaságból vált ki, fő levékenysége papír csomagolóeszközök gyártása. Jellegzetessége, hogy a profiltisztítás követkézlében átvett tevékenységet folytatja. Tizennégy fővel, 70 millió forintos árbevételt produkál.

Videopix Repró Stúdió Bt. 1993-ban alakult, fő profilja a grafikai tervezés, teljes körű nyomdai előkészítés. Macintosh és PC munkaállomásokon fogadnak és dolgoznak fel nyomdai munkákhoz állományokat. B2 és AO-ás Agfa Avanlra levilágítóval dolgoznak, tavaly öt fővel 40 millió forintos árbevételt hoztak.

Módok és Társa Kft., Kiskunhalas Családi vállalkozás, Módok Balázs vezetésével a Halaspack nyomdai tevékenységét vette át. Évente 60 millió forintot produkál.

Berger Stanc Bt. A stancformák készítését egy szintén önálló egység végzi. A másfél éves cég két alkalmazottal működik.

A Petőfi-csoporton kívül létrejött nyomdák

Szitanyomda Kft. Mint a neve is mutatja szilanyomtatásra specializálódott vállalkozás. 1993-óta működnek. Jelenleg automata és félautomata berendezésekkel, tíz fő 125 millió forintos forgalmat produkál.

Matrica Nyomdaipari Kft. 1989-ben bt.-ként alakult családi vállalkozás, 1990-ben már kft. Fő tevékenysége a hagyományos cím kegy ártás. A nyomda technológiai szintjét jellemzi, hogy gépparkjuk heidelbergi gépekből áll. Önálló formakészítéssel rendelkeznek, de az aranyozás és a stancolás is a megszokott műveletek közé tartozik. Árbevételük 250 millió forint, melyet 25 fővel produkálnak, ami hozzávetőleg 200 tonna 80 grammos papír felhasználását jelenti. Fő megrendelőik borászati üzemek, üdítőital- és konzervgyárak. Print 2000. Kft. 1994-ben alapította három magánszemély: Kovács András, Szakálas Tibor és Varga Miklós. Fo tevékenysége nívós prospektusok, üzleti célú kiadványok gyártása, de emellett ügyviteli nyomtatvány, doboz, hagyományos cs öntapadós címke is készül náluk. Zömében heidelbergi gépekkel dolgoznak. A nyomda jellegzetessége, hogy nincs saját marketingstábja, majdnem minden megrendelést közvetítőkön keresztül kapnak meg. Ölvenöt fővel 640 millió forintos forgalmat mondhattak magukénak a tavalyi esztendőben. Másik érdekesség a céggel kapcsolatban, hogy a kezdetektől fogva képeznek tanulókat. Jelenleg tíz jövendőbeli szakember ismerkedik a nyomdászattal a Print 2000 Kft.-ben. Munkájukhoz az előkészítést két partnercég végzi. PixelgrafBt. A nyomdai előkészítéssel foglalkozó cég 1995ben alakult két magánszemély Vörös Csilla és Ballá Mihály állal. Négy fő munkájával, hat PC-

írisz Repró Kft. 1995-ben alakull. Fő levékenysége a teljes körű nyomdai előkészítés, grafikai tervezés, levilágítás A2-es méretig. Macintosh és PC platformon gyakorlatilag minden állomány fogadására és feldolgozására képesek, cs digitális nyomtatóberendezéssel is rendelkeznek. Tizenkét fővel 46 millió forintos forgalmat produkáltak. A cég jellegzetessége - ami egy kisvállalkozásnál rendkívül fontos - a gyorsaság, az állandó partnerek és a kreativitás. Színmester Kft. Poszterek, plakátok nyomtatására szakosodott vállalkozás. A térségben még számos nyomda működik, közülük néhány; az Antológia Nyomda, Arculat Bt., Arnon Design, Bács ÁG Kft., Origó Kft., Primo Reklám, Regál Bt. cs a Tarapcsik dinasztia kötészete. A plenális ülésen érdekes előadást hallhattunk az M-realt képviselő Olavi Nyberg úr előadásában a nyomda- és csomagolóanyag-ipar európai integrációjáról. Amerikában a globalizációs folyamat már hamarabb elkezdődött. Húsz éve az egész USA területén történő eladások tekintelében az összes forgalom 10%-át tettek ki a csomagolóanyagok, tíz MAGYAR

GRAFIKA

Az M-realt képviselő Olavi Nyberg

évvel később már 30%-át. Amennyiben ez a tendencia igaz lesz Európára is, az a csomagolóanyag-ipar további virágzását jelentheti. Az M-real csomagolási üzleti egységének tevékenységét a globalizáció határozza meg: kialakítottak egy stratégiát, melyet IBP-nek (integrált márkás csomagolásnak) neveznek. Az elnevezés egy vertikális integrációt takar, márkás termékek csomagolására szánják dobozaikat, és a saját tevékenységüket is márkának tekintik. A globalizációt megelőző lépcsőfokok: a specializáció és a szabványosítás. A csomagolóanyag szempontjából három fő csoport különíthető cl: az alapanyaggyártó, a dobozkészílő és a megrendelő. Az alapanyaggyártók között folyik a nagyobb egységek kialakulása, a konszolidáció. A folyamathoz később a dobozgyárak is csatlakoznak. Az IBP fontos torckvesc, hogy minél több nyomdát vonjon be a globalizációba, és ők szállítsanak a globális márkatulajdonosoknak. A kartongyártás területén már lezajlott a globalizáció, most a nyomdákon a sor. Az IBP tagjaivá váló nyomdák előnyökre tesznek szert, anélkül válnak a hálózat tagjává, hogy ez beruházást igényelne. A tagnyomdák megőrzik függetlenségüket, de a hálózat közvetítésével kaphatnak alapanyag-beszállítást, hozzáférhetővé válnak számukra az iparágban alkalmazott legjobb gyakorlati eljárások, nagyobb hatékonyságra tehetnek szert a marketingben és az anyagbeszerzésben, valamint részesévé válhatnak az egységes szabvány- és minőségbiztosítási rendszernek. Dr. Michael Outschar, a Heidelberg kelet-európai igazgatója beszéli a nyomdaipar fejlődési tendenciáiról a Heidelberg szempontjából vizsgálva. Világszerte a nyomdaipar fejlődését befolyásoló tényezők a csökkenő sorozatszámok, egészen a

40

MAOVAR GRAFIKA

l)r. Michael Outschar, aHcidcIbcrgtöl

személyre szóló egyedi példányokig, az egyre több szín alkalmazása („hosszú" gépek), a minőség iránti igény növekedése, az erősen megrövidült átfutási idők, valamint a nyomdák közötti árharc kiéleződése. Az egyes nyomtatási eljárások piaci részesedésében a következő öt évre a Heidelberg nem prognosztizál jelentős változási. Várható a (sokszorosítás elvű) digitális technológiák mérsékelt erősödése, ami jelenleg körülbelül 2%-os piaci részesedést tesz ki. Ttt főleg a megszemélyesített egyedi nyomtatványok generálják a keresletet, de a minőségi különbségek korlátot szabnak. A csomagolás előállításánál a flexo további térnyerése zajlik az ofszet- és a mélynyomlatás rovására. Az ofszelnyomlatáson belül már a közepes 15-50 ezres - példányszámoknál eltolódás észlel-

hető a tekercsnyomtatás irányába.

A Heidelberg számára meghatározóak - elsősorban - a nyomdák igényei, a helyi jogszabályi rendelkezések és a konkurencia viselkedése. A stratégiai főirány a teljes nyomdai folyamat átfutásának az optimalizálása. Nem elég egy szupergyors nyomógép „középen". Az előkészítés időben adjon (jó) lemezt, és a kötészet után is legyen tartható a határidő. Cél a költségcsökkentés, a gépek technológiai állás- és beigazítási idejének minimalizálásával. Ebben partner a Heidelberg magasan automatizált gépeivel és a (helyi) hálózatba kötés (CIP-3) megoldásaival. Lassan, de jön a CtP és a (telefon) vonalas nyomdai megrendelésegyeztetés, mert az ügyfél az utolsó percben is akar módosítást... A modern nyomda egyre teljesebb szolgáltatást nyújt, az ötlettől a csomagolt nyomtatványig, melynek gyors és minőségi kivitelezését egymásra hangolt technológiai rendszerek végzik.

Jörg Henkel, KBA

Dr. Aschncr Gábor

Ezen igényt felismerve alakult a Heidelberg komplett megoldások integrált szállítójává. Anders Ek marketingmenedzser az M-real képviseletében Európa papíriparának konszolidációra utaló jeleiről tartott előadást. A plenáris ülés záróelőadásában az M-real magyarországi képviselete is bemutatkozott. Risto Rytkönnen úr beszélt a cég eredményeiről és céljairól. Este a lanyacsárdában a lovas bemutató után közös vacsora adott lehetőséget a kötetlen baráti beszélgetésre, mulatozásra. Május 31-én, a Vándorgyűlés harmadik napja a Kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban zajlott. Két szekcióban hallgathattak előadásokat a résztvevők. A termelés feltételei szekcióban három előadás hangzott el. Dr. Aschner Gábortól a „Mitől új az TSO 9000-2000?" című előadást hallhattuk. Szügyi György, az Euromenedzser Rt. elnök-ve-

A digitális nyomtatási technológiák... szekció hallgatósága

Oliver Gráf, MAN Roland

zérigazgatója előadásában a harmadik évezred vezetési trendjeiről hallhattunk. Mezei Rozália, az Oktatási Kuratórium cinüke a nyomdaipari szakmai oktatás új fejezetéről tartott beszámolót. A másik szekció a „Digitális nyomtatási technológiák az IPEX tükrében" címmel a szakterület tapasztalatairól, újdonságairól adott tájékoztatást. Jörg Henkel a KBA digitális nyomtatásban szerzett tapasztalatairól és terveiről beszélt. Olivér Gráf az MAN Roland eredményeiről, újdonságairól tartott előadást a cég digitális nyomtatási technológiáit reflektorfénybe állítva. Tóth Zoltán a Pénzjegynyomda képviseletében tartott ismertetést a cégüknél szerzett digitális nyomtatási tapasztalataikról, illetve a digitális nyomda alkalmazhatóságáról a biztonsági és értékpapírok gyártásánál. A szekció záró előadásaként Bánfalvi Zsolt ismertetését hallhattuk az Océ CPS 700-as új hétszínes nyomtatóberendezéséről. EV. MAGYAR

GRAFIKA

41

Océ CPS 700 - az Océ új hétszínes nyomtatója1 Bánfalvi Zsolt

Az Océ mindig is jelentős szerepet játszott a digitális nyomtatás fejlődésében, megoldásaival irányt mutatott a piac többi résztvevőjének. A „hagyományosan" nyomtatóiról ismert Océ mára teljes körű megoldás szállítóként van jelen, és komplex hardver- és szoftverrendszerek fejlesztésével kívánja segíteni partnereit. Az elmúlt időszak fejlesztései közül a színes digitális nyomtatás területén létrehozóit Océ CPS 700 (Color froduction System) nyomtató mutat számos szakmai újdonságot az érdeklődők számára. A teljesen újszerű, hét színt alkalmazó nyomtató több szempontból eltér az eddig ismert, a digitális nyomtatás területén alkalmazott technológiáktól. Az lín. Direct Imaging technológiával a digitális információ közvetlenül kerül a dohra, nincs szükség a digitális információ transzformálására lezer vagy LED segítségével, ami növelne az információlorzulás lehetőségét. A toner egy adagolóhenger segítségével kerül át a mágneses közvetítőhengerre, amelynek felületen egy üvcgrákcl biztosítja az egyenletes loner-rétegvastagságot. Ezután a tonerpor átkerül a vezetőréteggel rendelkező képhengerre. A képhenger felülete elektrosztatikusán feltölthető pixelekből áll. A képhengeren alakul ki a nyomó- és nemnyomóelcmek rendszere, melyet fényforrás nélkül a dob belsejéből alakítanak ki. A Dl henger egy mágnest tartalmaz, mely egy adott sávban a toner mágneses tulajdonságát kihasználva leválasztja a képhenger nemnyomóelemeiről a

ebből következik, hogy a hét színnek megfelelő tónerrcszccskck a nyomathordozón sem egymásra, hanem egymás mellé kerülnek, ami nagyban megkönnyíti az utófeldolgozást (pl. hajtogatáskor nem szakadnak le a tonerrészecskék). Ennek hatására a nyomatkép sokkal nyugodtabb, homogénebb, összhatásában pedig nagyban hasonlít az ofszeté Íj árassal készült nyomatokhoz. A vékony tonerréteg miatt a festék rögzítéséhez nincs szükség akkora hőre (fixálás: 100 °C, beegelés: 160 °C), ami széles teret enged a különböző nyomathordozók alkalmazásának. A festék rögzítésekor elhanyagolható mennyiségű szilikonolaj kerül felhasználásra, ami az utófeldolgozás területén ad új lehetőségeket (pl. laminálás), amivel tovább fokozható a végtermék pozitív összhatása. Az Océ CPS 700 további előnyei szintén a technológiából adódnak. A Direct Imaging egység olyan zárt rendszer, amely a „hagyományos" xerografikus technológiáknál jóval kisebb mértékben

tonert.

Ezután minden egyes színnek megfelelő Direct Imaging egység képhengeréről kerül át a hét szín a központi - üvegből készült, gumi bevonatos nyomóhengerre (szatellitrendszer). A nyomóhenger minden egyes pontja csak egy szín tonerrészecskéjet veszi fel, * Cikkünk a májusi Vándorgyűlésen elhangzott előadás lapunk számára szerkesztett változata.

Az Océ CPS 700 felépítési vázlata MAGYAR GRAFIKA

45

^ , - ve^elöréleg

/ / , üveg képherger

//

Jk

visszaszedd henger

uvegrákel

"'JT • 1 ^

' maqnes kűivotitc hergei

k

adagoláhenger

r

érzékeny a környezetre, nyomtatási elvéből adódóan stabil nyomatminőségei é.s kiváló színtartást biztosít (nincs szükség kalibrálásra), valamint a rövid papírútnak köszönhetően elhanyagolható mértékűek a papírelakadások. Az Océ CPS 700 a Velocity szoftverrel együtt lehetővé teszi a felhasználó .számára, hogy akár tíz nyomtatót illesszen egymáshoz, majd ezeket különböző csoportokba rendezze. Ennek segítségével lehetőség nyílik a nyomtatási munkák széles körű szervezésére. Egy ilyen, épílőkockaelv alapján Összeállítható színes nyomtató rend szer teljesen újszerű a digitális nyomdatechnika világában. Ezzel a felhasználó igen nagy szabadsághoz jut, hiszen egy 25 A4 lap/ perces nyomtatóval kezdve akár 250 A4 lap/perces teljesítményhatárt is elérhet, fokozatosan, igényeivel összhangban. Direct Imaging egység

Ágazati Kollektív Szerződés 2002. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői, valamint a nyomdász szaksajtó meghívott képviselői előtt került sor a Nyomdaipari Ágazati Kollektív Szerződés 2002. évi módosításának ünnepélyes aláírására. A szakmai szövetség nevében Jászkuti László elnök, a szakszervezet részéről Bársony András látták el kézjegyükkel az ízlésesen elkészített dokumentumot. A kollektív szerződés módosítása tételesen foglalkozik a tarifamegállapodás bértélelek módosításával, a szellemi foglalkozású dolgozók, a fizikai foglalkozású munkavállalók besorolási alapbérének alsó határával, a besorolási feltételekkel. A szerződésben rögzített tarifamcgállapodás bérlételei 2002. május 1 -jén léptek hatályba. Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy az oktatással, képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos - az ágazati kollektív szerződésben szabályozandó - kérdésekéi a 2003. évi módosításba fogják beépíteni. Az ünnepélyes aláírást követően Jászkuti László, a szakmai szövetség elnöke elmondta, hogy nagy viták voltak az előkészítés során, de sikerült konszenzusra j ülni és megállapodni. Beszélt arról, hogy ez volt az utolsó olyan kollektív szerződés, amelyet ebben az összetételben írnak alá. Szólt arról, hogy a jövőben a szakszervezel szerepe felér-

46

MAGVAK GRAFIKA

Jás/.kuti László és Bársony András aláírják a szerződést

tékelődik, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Köszönetet mondott a munkaadók nevében a támogatásért. Bársony András, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is utalt arra, hogy a két név utoljára szerepelt a kollektív szerződésen. Új kollégákjönnek, és más szemlelettel, de a fejlődés és az együttműködés lényeges a mindennapi munkában. Mire elkezd működni ez a kolleklív szerződés, jön az új munka törvénykönyve, ami visszahozza a munka világának elismertségét, megfordulnak az elmúlt évek negatív tendenciái. Szólt arról, hogy előkészületek folynak a százötvenöt évvel ezelőtti első kollektív szerződés megkötésének jubileumára. Jó hangulatú beszélgetést folytattak iparágunk jelenlegi helyzetéről, kilátásairól és jövőjéről. R.S.

Digitális nyomtatás a Pénzjegynyomdában1 Tóth Zoltán műszaki-termelési igazgató, Pénzjegynyomda Rl.

Ahhoz, hogy a digitális nyomtatást el lehessen helyezni - egy, a speciális technológiák egész sorát alkalmazó, a kívülálló száraára különlegesnek számító nyomdában -, meg kell ismerni magát a nyomdát. A Pénzjegynyomda Részvénytársaságot a Minisztertanács határozata alapján a Magyar Nemzeti Bank 1926-ban alapította, alapvetően a hazai valuta gyártására. A Társaság jelenleg is-bár ez nem volt mindig így - az MNB 100%-os tulajdona. A cég éves árbevétele megközelítőleg ötmilliárd forint. Ennek megfelelően, illetve ötszáz főt meghaladó alkalmazotti létszámával együtt az ország legnagyobb nyomdái közé sorolható. Külön említésre méltó, hogy az országban egyedülálló módon saját tulajdonú papírgyárral is rendelkezik (Diósgyőri Papírgyár Rt.). Természetesen a Pénzjegynyomda az elmúlt hetvenöt évben a biztonsági nyomtatásban és nyomtatvány-előállításban jelentősnek mondható tapasztalatra tett szert. A nyomda tevékenységét talán a főbb termékeinek bemutatásán, illetve felsorolásán keresztül lehet a legrövidebben megismerni: - bankjegyek, - biztonsági okmányok (utazási és személyi okmányok), - műanyag és papíralapú kártyák, - kötvények, részvények, egyéb értékpapírok, - postai és egyéb bélyegek, - adó- és zárjegyek, - biztonsági nyomtatványok (belépőjegyek, étkezési jegyek, utalványok), - üzleti nyomtatványok, - egyéb szolgáltatások (pl. digitális megszemélyesítés). A legfontosabb termékeket tartalmazó montázs a mellékelt képen tekinthető meg. A Pénzjegynyomdában alkalmazott és az alábbiakban felsorolt nyomtatási technológiák között * Cikkünk a májusi Vándorgyűlésen elhangzott előadás lapunk számára szerkesztett változata.

A Fen/jegy nyomdában gyártott legfontosabb termékek

1995-től a digitális nyomlalási technológiát is megemlíthetjük: - metszetmélynyomtatás, - magas nyomtatás, - ofszetnyomtatás, - szitanyomtatás, - digitális nyomtatás. A nyomda jelenleg fekete és színes, valamint íves és tekercsről dolgozó digitális gépekkel rendelkezik. A digitális nyomtatás első alkalmazására üzemünkben a zárjegyek gyártása során került sor. Az országban elsőként (1995) a különféle zárjegyeket egy tekercsről ívre dolgozó, két Delphax-rendszerű digitális nyomtatófejjel ellátolt berendezés személyesítette meg. A berendezés maximális nyomtatási sebessége percenként 60 m, ami abban az időben kiemelkedően magasnak számított. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az első Delphax gép munkáját azóta már korszerűbb, tekercsről dolgozó digitális nyomtatóberendezések vették át (OCÉ NDX 2140, illetve OCÉ Pagestream 350). A jelenlegi fekete, íves, digitális nyomtatógéppark Xerox Docuprint és Docutech 65, valamint OCÉ 8465 típusú berendezésekből áll. A DocuM AGYAR GRAFIKA

51

tech 65 típusú gépnek az egyik lényeges előnye, hogy nem szabványos méretű papírokat is képes nyomtatni. Az OCE 8465 típusú nyomtató pedig olyan egyedüli eszköz, amely metszetmélynyomással előzőleg megnyomott íveket is képes hibátlan nyomatminőséggel megnyomni. A színes digitális nyomtatással kapcsolatos fejlesztési döntések az elmúlt másfél-két évben születtek meg. Ennek eredményeként egy három hónapos, előzetes tesztelés alapján állítottunk üzembe egy Xerox Docucolor 2060 típusú színes digitális nyomtatóberendezést. Mik voltak azok a szempontok, illetve előnyök, ami miatt erre a berendezésre esett a választás? - A berendezés egy menetben, elő- és hátoldalon négy-négy színt képes nyomtatni. - A digitális rendszernek köszönhetően, ívenként is változhat a nyomatkép tartalma, akár megszemélyesítéssel is kombinálva. - A képanyagot közvetlenül a digitális „formakészítő" eszközökről kapja a berendezés. A nyomóforma-készítés és a próbanyomtatás (imprimatúrakészítés) időráfordításának elmaradása miatt rövid átfutási idő biztosítható. - Viszonylag magas (60 A4-es ív/perc = 3600 ív/óra) nyomtatási teljesítmény. 2 - A nyomtatható papír grammsúlya 64-280 g/m lehet. - A berendezés papírvezetése - a gép alap- és oldalilleszték-rendszerének köszönhetően - stabil. A nyomat ingadozása a nyomathordozón egyoldalas nyomtatás esetén ±0,2 mm, az elő- és hátoldali nyomatok között ±0,4 mm. - A viszonylag vastag festékrétegnek köszönhetően az egyes színek denzitásértéke magas, ezért a nyomatok élénk színűek, „harsogóak" (pl. színes marketingkiadványok esetében). Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy az említett előnyök figyelembevételével érthető a beren-

52

MAGVAK GRAFIKA

dezés kiválasztása, de milyen piaci célt akar elérni a Pénzjegynyomda ezzel az eszközzel. A színes digitális technológia alkalmazása önmagában adja a lehetőséget, hogy színes nyomat környezetben, egyszerű alfanumerikus vagy egyéb nyomatkörnyezetben színes képi és/vagy alfanumerikus információkat lehessen megszemélyesítésként nyomtatni. Ezt a lehetőséget a Pénzjegynyomda elsősorban a papíralapú kártyák és a kispéldányszámú biztonsági nyomtatványok (pl. jegyek, belépők), másodsorban a kis példányszámú prospektusok és ismertetők nyomtatásánál kívánja alkalmazni. Melyek azok a további technológiai és egyéb adottságok, amelyet a digitális nyomtatási technológiához a Pénzjegynyomda meg kiegészítésképpen hozzá tud adni? - A papíralapú kártyák gyártásához védelmi elemek alkalmazását a papírban (pl. vízjel, biztonsági szál, biztonsági pelyhező stb.). - A Jura Trade Kft. által kifejlesztett és forgalmazott IPT- és ICI-védelem alkalmazását a digitális nyomatkepben (IPI = /ntegrated /"ersonal /nformation, ICI = /ntegrated Constant /nformation).

ICI és IPI

Papíralapú kártyák

A nyomatképbe integrált információ azt jelenti, hogy egy megfelelő szoftver segítségével a személyhez kötött vagy minden okmányon azonosan előforduló képi információt elrejtik (kódolják), amelyet egy megfelelő segédeszköz segítségével (prizma) lehet csak láthatóvá tenni (dekódolás, lásd a mellékelt TCI- és IPI-képet). - A laminálási technológia alkalmazását, amellyel a nyomtatott és megszemélyesített papírkártyát műanyag fóliával kél oldalon védeni lehet mechanikai hatások ellen. - Holografikus biztonsági fóliák, aláírás- és mágnescsíkok felhasználási lehetőségét, amelyekkel a műanyaglaminált papíralapú kártyákat a védelmi szint emelése céljából el lehet látni (lásd a mellékelt képet „Papíralapú kártyák")-

- Az országban egyedülálló objektumvédelmi és termékellenőrzési rendszert. - Minőségbiztosítási, környezetvédelmi és információbiztonsági rendszert. Összefoglalásképpen néhány gondolat és megjegyzés az alkalmazott színes digitális nyomtatási technológia előnyeiről: - A digitális nyomtatással készült kis példányszámok a hagyományos ofszettechnológiával készült termékekhez viszonyítva viszonylagosan olcsóbbak (1000-5000 példány). - A meg szeméi yesítési lehetőségek tárháza igen széles: oldalanként változó képanyag, adatok vagy ezek kombinációja. - A papíralapú kártyaokmányok gyártásában a színes digitális nyomtatás alkalmazása: csak digitálisan vagy hagyományos biztonsági ofszet alnyomattal kombinálva. - A digitális nyomtatás rövid átfutási ideje nagyfokú rugalmasságot biztosít. Végső lezárásként azonban egyvalamit feltétlenül ki kell emelni. A jelenleg alkalmazott digitális nyomtatási technológiák nyomatminősége még nem éri el a jó minőségű hagyományos ofszetnyomtatás minőségét. Az azonban megállapítható, hogy az alkalmazási területek helyes kiválasztásával, megfelelő technológiák kombinációival minőségben és árban is versenyképes, a piacon jól eladható termékeket lehet előállítani, amit a Pénzjegynyomdában alkalmazott megoldási lehetőségek is jól alátámasztanak.

Egyesületi élet 2002. április 3. Az Állami Műszaki Főiskola Papír- és Nyomdaipari Tagozat 1951 -52-ben végzett hallgatóinak találkozója (Budapest) 2002. április 9. Papíripar szerkesztő bizottsági ülés (Budapest) 2002. április 9-17. IPEX (Birminghami 2002. április 11. Ellenőrző bizottsági ülés (Budapest) 2002. május 7. Papíripari Szakosztály Budapesti Tagcsoport (Budapest) 2002. május 15. Magyar Grafika szerkesztőségi ülés (Budapest) 2002. május 16. PNYMEvb-ülés (Budapest)

2002. május 29-31. Nyomdász Vándorgyűlés (Gyomaendrőd-Kecskemét) 2002. június 5-12. Fira dei Uibre/Könywásár (Pálma de Mallorca) 2002. június 12-16. Corrugated (Párizs) 2002. június 11. Papíripari Szakosztály Budapesti Szakcsoport, Látogatás az OSZK-ban (Budapest) 2002. június 14. Fórum az ISO 9000-es szabványról és a továbbképzési lehetőségekről (Szeged) 2002. június 25. PNYMEvb-ülés (Budapest)

MAGVAR GRAFIKA

53

A Szép Magyar Könyv 2001 verseny hagyományosan idén is úgy kezdődött, hogy a szervezők a zsűri tagjait kávéval, üdítővel kínálták, és amikor

Paál Rózsa behozta a pogácsát

a szakmai munka is megkezdődött.

Sajnálatos módon a gyermekkönyvek kategóriájában nagyon kevés szép könyv született. Oklevelet nyert az Ab Ovo Kiadó A víziló, Sziporka és Bamba Géza című munkája. A könyvet kedves rajzok színesítik. Szép a Cili betűtípussal szedett szöveg bordó címekkel. Az iniciálék példás gonddal készültek. Hogyan lehet „Az egyenlet értékkészletének vizsgálatát" szúnyoggal és teafilterrel szemléltetni? Megtudhatjuk a Mozaik Kiadó Matamatika 9. című tankönyvéből! Ábrahám István igazán remek rajzokkal díszítette a tankönyvek kategóriájában a díjat és különdíjat elnyert könyvet. Látunk még számológépes zsiráfot, egyensúlyozó egeret, cipős kígyót, kerékpáros akrobatát... Szépek az ábrák, a jó tagolást színes tónusok segítik. Reméljük, a tanulók is szívesen okulnak ebből a tiszta, áttekinthető könyvből. Gratulálok a magas színvonalú, szinte minden elemében tökéletes munkához! A Mozaik Kiadó tizenéveseknek szánt sorozata is elnyerte a zsűri elismerését. A Biológia 9., Fizika 9. és Földrajz 9. könyvei gazdag kép- és ábraanyagot tartalmaznak. Szépek a borítók, jók a piktogrammok, a pasztellszínű tónusok itt is az érthetőséget segítik. Oklevelet kapott a Történelem III. és Történelem IV. című forrásgyűjteménye. A két-, illetve három hasáb változatos tördelést ad. A vegyes, fekete-fehér képanyag heterogén, emiatt a képfeldolgozás egyenetlen. Még egy bírálat: a címsorokat jó lett volna egalizálni. A Az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában indult a versenyen az ortofotók sorozatban következő darabja: Pécs a Székely és Társa Kiadó gondozásában. A szöveges oldalaknál oldalt szürke, gömbölyített tónus van, a szöveg három, keskeny hasábra szerkesztett. Igazi értéke maga a képanyag: aki a térképeket szereti, szívesen lapozgatja az oklevéllel és különdíjjal jutalmazott könyvet.

A VIZILO, SZIPORKA ÉS BAMBA GÉZA

Izgalmas képszerkesztés, érdekes, újszerű tipográfia jellemzi a Szobrászaton innen és túl című, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete kiadásában megjelent, oklevelet nyert könyvet. A hihetetlenül egyszerű, zárt, merész borító - véleményem szerint - a legjobbak egyike a benevezett könyvek közül. Szép a papír, jó a képfeldolgozás, kiváló a nyomtatás. Az oklevelet nyert Lemér János: Dél-Amerika című könyve (Kossuth Kiadó) fényes műnyomó papírra varázsolja a csodás fotókat, magas színvonalú nyomdai technológiával. A védöborító matt felületén megcsillan a formalakk. A könyvet változatos képszerkesztés jellemzi. A szöveges részek alatt sárgás tónus. (Mondatkezdő „A" betű nem lehet a sor végén!) Méltán kapott díjat és különdíjat a Mezőgazdasági Kiadó Fehér György: A háziállatok funkcionális anatómiája című könyve a tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriájában. A vaskos, B4-es könyv példásan jól rajzolt ábraanyagot tartalmaz, áttekinthető tipográfia és érthető címrendszer segít az eligazodásban. Jól megoldott a tartalomjegyzék, a tárgymutató azonban lehetett volna három hasábos. A kéthasábos könyv bizonyos részein a marginális is kihasznált. Szép a nyomás a 80 gr-os, jól kiválasztott papíron. A tiszta tipográfiai eszközök nagyszerű alkalmazása látható a Szent István Társulat díjat nyert Miles Christi című, gyönyörű, kecskebőr kötésű, keménytáblás könyvében. Csodálatos az előzéken látható vöröses rézmetszet, mely harmonizál a belív fekete-vörös színű betűivel. Szép betű (Usherwood), arányos tükör, nagyon nehéz tördelés igényes, tökéletes megoldásokkal gratulálok! A Terc Kft. adta ki Medvéd Gábor: Történetek a világ hídjairól című három hasábos, fekvő formátumú, színes fotókkal és vonalas rajzokkal díszített könyvét. Tetszett az iniciálé (színes fotórészletekbe beforgatott fehér verzál betűk), és a pagina-lénia-élőfej megoldás. Oklevelet nyert. A szépirodalmi és ifjúsági könyvek kategóriájában díjat nyert a Corvina Kiadó Magyar leveleskönyv l-ll. című kétkötetes könyve. Klasszikusan szép tipográfia, harmonikus tükör és margók, hibátlan iniciáléhasználat. Gyönyörű a belső címoldal, tökéletesen megoldott tartalomjegyzék és mutató, szép a papír, szép a nyomás.

A HAZIALUVTOK FUNKCIONÁLIS -ANATÓMIÁJA

Az Európa Könyvkiadó okleveles, szép könyve Zacchias: A házastársi kötelezettségről. Klasszikusan szép tipográfia Bembó betűtípusból. Gondos, szép a tördelés, a metszetek jól mutatnak a halványsárga papíron. Szép és elegáns a táblaborítón lévő képrészlet is. Radovits László: Galipette című könyve egyszerű és elegáns. A nem sok megoldásra váró tipográfiai feladatot a tervező maradék nélkül megoldotta. Az Officina '96 Kiadó egészpapír könyve matt fóliával, oklevelet kapott.

Ment-e könyvek által a világ elébb?

Szintén okleveles lett a Petőfi Irodalmi Múzeum könyve, a Ment-e a könyvek által a világ elébb? A könyv kellemes és szellős tördelésű, jól mutat a bordó kísérőszín. A szennycímlapokon tetszettek a montázsok. A különböző kéziratokat ügyesen egységesítették: minden fakszimile mint papírlap jelenik meg, kis árnyékkal. Különleges megoldású a kartonált könyv visszahajtott, leragasztott füle. (A könyv címére válaszolva: igen!) Az Európa Könyvkiadó Mrozek sorozata - A zsiráf, A hasonmás, Loto - oklevelet nyert. Egyszerű tipográfiai eszközökkel, jól megoldott könyv. Az összes díszítés a pagina fölött lévő vékony lénia. Jó a tartalomjegyzék, arányos a címnegyed, a belső címoldal harmonizál a védöborítóval. A művészeti könyvek és albumok kategória egyik díjnyertes kötete a Miró Flex Kiadó Klotz-Lerner: Kasserian inkera? Egyedi a kétszeresen stancolt, formalakkozott borító. A képfeldolgozás és a nyomás tökéletes. A magyar nyelvű képaláírások sötétkék színűek, az angol nyelvűek bronz színűek. Szépek a bronz színű illusztrációk is. Összességében a könyv szellemes megoldású és rendkívül látványos. Hegyi Lóránd: Nádler István című kötetének belső első oldalán, középen egy apró, fekete négyzet látható. Lapozunk egyet, itt szürke betűvel ez áll: Nádler István. Azután lapozunk még egyet, ezen az oldalon a szerző és a cím szerepel. Tökéletes indítás! Persze a könyv további részei is elegánsak, szellősek. A kétnyelvű könyvet nyelvenként más betűtípussal különböztették meg. Harmonikus a képszerkesztés, tipográfiailag példás az irodalomjegyzék, kiállítási mutató, életrajz megoldása. A Műcsarnok kiadványa méltán kapott díjat. A Corvina Kiadónak is nagyon szép lett Bellák Gábor: Benczúr Gyula című, okleveles könyve. Klasszikus tipográfiai eszközökkel megvalósított 64 oldal szöveg és 60 oldal reprodukció. A szöveges rész matt papíron, a képek fényes műnyomón vannak. Elegáns tükör, Bembo

betűtípus, szép címsorok. A könyv méltó Benczúr Gyula művészetéhez. Professzionális munka a Helikon Kiadó Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke: Budapest a Duna gyöngye című albuma. A nagyon gondosan képszerkesztett könyv hatalmas mennyiségű századfordulós fényképet tartalmaz Budapestről. Szép a kivitel is: kristályrácsos duplex ofszet, keménytáblás kötés. A könyv az oklevelén kívül különdíjban is részesült. Kiállítások alkalmával született művészeti írásokat és a kiállítások jellemző reprodukcióit tartalmazza a Dovin Kiadó és a Magvető Kiadó közösen megjelentetett Krasznahorkai László: Este hat, néhány szabad megnyitás című kötete. Ami először szembetűnik, az a nagyon szép borító: líraian finom elmosódott, meleg tónusú fotó. A könyvben találkozik a képzőművészet és az irodalom. A fotók kifutó, fekete tónusban helyezkednek el, a szövegek fehér papíron. Szép a pagina és a címek kapcsolata. Az oklevelén kívül különdíjban is részesült könyv. Tanulságos, elgondolkodtató a formátumra kicsiny könyv a Vince Kiadótól Klösz Cyörgy-Lugosi Lugo László: Budapest 1900-2000 című munkája. Budapest különböző épületei láthatóak oldalpárban száz éve és ma. Nem sokat változott a Fővámház tér, csak egy villamosmegálló, villanyvezetékek és egy Keno-reklám került a térre. A Blaha Lujza térről meg eltűnt a Nemzeti Színház. „Megdöbbentő képpárok" - írja Esterházy Péter. A gondos kivitelű, szépiabarna színnel nyomott könyv oklevelet és emlékdíjat kapott. Amilyen letisztult Jánossy György művészete, olyan tiszta és nagyszerű a 6 BT Kiadó okleveles könyve, Ferkai András: Jánossy György építőművész. A könyvnek lenyűgöző a színvilága: kék-fekete-szürke. A betűválasztás is (Helvetica) telitalálat.

\'ARAK EiS ERŐDÍTMÉNYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A Helikon Kiadó oklevelet és különdíjat kapott König Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében című színes fakszimiléket és külön füzetben a függeléket tartalmazó könyve. A tipográfiailag is megoldott gazdag és nagyszabású könyvben elsősorban a gyönyörű rajzok dominálnak. „Ha csak felfelé nézünk, elmerevedik a nyakunk." - írja Jánossy György gondolatnaplójában. Tekintsünk hát néha lefelé is, és olvassunk, nézegessünk sok Szép Magyar Könyvet! A cikket Lucida betűtípussal szedtem.

Kőfaragó Gyula

Szép Magyar Könyv 2001

Könyvillusztrációs zsűri: Molnár Kálmán, tervező - grafikusművész Stefanovits Péter, grafikusművész Dr. Szepes LÓSZlőné, művészettörténész

A rendezvény támogatója: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram A verseny fŐzsűrije: Bárt István, a Corvina Kiadó Kft. igazgatója, a főzsűri elnöke Földes Tamás, a Talentum Könyves és Kereskedő Kft. igazgatója

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Rt.

vezérigazgatója Kolosi Tamás, a Líra ős Lant Rt. elnök-vezérigazgatója

Kőfaragó Gyula, könyvlervező

Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó Kft. igazgatója Lengyel János, könyvtervező Miklósi Imre, főiskolai docens Ne'very Tibor, a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. marketing-igazgatója Vágó Magdolna, az Aduprint Kft. főmérnöke

A verseny díjait és a különdíjakat adományozták: Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere

Antall József Emlékdíj, a család felajánlása Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány BATHungary Kft. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Print Papír Kft. Tamás László Emlékdíj, dr. Tamás István felajánlása Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának különzsűrije

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának alkotói különdíját kapta KÖNYVBORÍTÓ, TIPOGRÁFIA ÉS ARCULATTERV

Gerhes Gábor Időképek /Images ofTime katalógus (Néprajzi Múzeum) Hübner Teodóra Ferkai András: Jánossy György építőművész (6 BT Kiadó) Raszter Tibor, Gerendy Jenő Krasznahorkai László: Este hat. Néhány szabad megnyitás (Dovin Kiadó — Magvető Kiadó) Sellyéi Tamás Ottó Klotz Miklós — I^erner Balázs: Kasserian inkera ? (Miró Flex Kiadó) KÜN Y V ILLUSZTRÁCIÓ

Gyulai Líviusz Babits Mihály: Jónás könyve (Arcus Kiadó) Kőnig Frigyes Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében (Helikon Kiadó) Közönségdíj a TX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a Veszprém Városi Művelődési Központ k ül önkiállítása látogatóinak szavazatai alapján:

Könyvborító, tipográfia és arculatterv zsűri:

Zalai Károly: A magyar gyógyszerészet nagyjai (Galenus Kiadó)

Molnár Kálmán, tervező - grafikusművész Stefanovits Péter, grafikusművész Kőnig Frigyes, festő és grafikusművész Dr. Szepes Lászlóné, művészettörténész

A díjjal, különdíjjal és oklevéllel elismert könyvek tételes ismerielésére következő számunkban visszatérünk. MACYAR GRAFIKA

61

A pénzügyi tanácsadó válaszol Rovatvezető: Filep (iéza „Miss Prism:...Cecily, amíg visszajövök, tanulgassa a nemzetgazdaságtant. A kelet-indiai ezüstpénz eséséről szóló fejezetet kihagyhatja. Kissé túlságosan izgató. Még a met.alliz.mus kérdéseiben is van valami melodráma." OSCAR WILDK, Bunbury{\9S5),2. felvonás (Fordította: Hevesi Sándor)

A pénz Indiában és Délkelet-Ázsiában több mini háromezer eves múltra tekint vissza, saját hagyományai vannak, amelyek az észak-indiai kultúrából erednek. Többek között az iráni, a görög-római, az iszlám kultúra és az európai gyarmatosítás gyakorolt rá hatást, sajálos jegyei mégis megmaradtak. Sőt az indiai pénz és pénzhasználat elterjedt szerte Dél-Ázsiában, az indiai befolyás egyes időszakokban kiterjedt Közép- és Délkelet-Ázsiára is. Ma Tndiában és a környező államokban a fizetőeszközök fémpénz és bankjegy formájában kerülnek forgalomba csakúgy, mint a világ más részein. India és szomszédai pénzneme a rúpia (váltópénze apaiíe). A szó maga az indiai (hindi) rúpia „ezüstpénz" szó átírása. A régió más országai is ugyanezt a címlctrcndszert használják. Pakisztán, Nepál és Sri Lanka megtartotta a rúpia nevel, míg más országok saját elnevezési választottak: Afganisztánban afgani, Bangladesben taka, Butánban ngultrum, a Maldive-szigeteken rufiyaa, Burmában pedig kyal a nemzeti valuta neve. Két indiai-óceáni szigetállamban, Mauritiuson és a Seychelle-szigeteken is rúpia a hivatalos Íizetoeszköz. Rúpiákként Indonéziában is használatos. A modern rúpia története 1835-ben kezdődik, amikor a Brit Kelet-Tndiai Társaság szabványosított eziislrúpiát hozott forgalomba indiai területein. Rúpia nevű címlet Indiában már a 16. század óta létezett, de nem egységes rendszerben. A megújított pénzfajta a hatalmas országban korábban forgalomban lévő háromszáz féle rúpiát váltotta fel. A fémpénz verésének kezdetei Indiában A legkorábbi indiai pénzek, röviddel Buddha - a modern tudomány által i. e. 400 körűire lett - halála után készültek. A legújabb kutatások - a pénzekre ütött bélyegek formáinak fejlődése és a pénzlelctck tanulmányozása alapján - e pénzek keletkezését az i. e, 4. század elejére, valamikor a Nagy Sándor hadjáratát megelőző korszakra teszik. Indiában fémpénzeket tehát Nagy Sándor

északnyugat-indiai hódítását (i. e. 329-325) megelőzően is készítettek, mindazonáltal feltehetőleg görög minták nyomán fejlődtek ki, ugyanis például Afganisztánban i. e. 5. és 4. századi görög érmékkel és a görög eredetiek helyi utánzataival együtt kerültek elő. Ezek az érmek apró ezüstdarabok, egyik oldalukat vésett bélyegzővel beütött, egy-öt darab jel díszíti. A bélyegzések közül néhány jól felismerhetően állatokat (bika, elefánt, leknősbéka), növényeket (pálma, fügefa), vallási jelképeket (szent dombok, napkerekek, istenek emblémái) és mindennapi tárgyakai (ásó, fazék, mérleg) ábrázol. Némelyiken valószínűleg hindu istenségeket megtestesítő emberalakok is feltűnnek (Krisna, Balaráma), de a beütött bélyegek többsége jelentés nélküli mértani forma. Két dolog utal arra, hogy ezek a tárgyak forgalomban lévő pénzek lehettek: egyrészt az, hogy a súlyuk nagyjából egyforma, másrészt a rajtuk lévő beütések, bélyegek szabványos előállítási technológiára utalnak. Hatások északnyugatról Függetlenül attól, hogy miként értelmezzük és mikorra datáljuk az indiai pénz legrégibb formáit, világos, hogy a nyugati szokások és hagyományok hatást gyakoroltak az indiai pénzre - attól kezdve, hogy Nagy Sándor az i. e. 320-as években meghódította Északnyugat-Indiát. Körülbelül i. e. 250-től kezdve az i. sz. 1. század elejéig görög eredetű királyságok urallak a szubkontinens északnyugati reszet. Kezdetben görög módra, dombornyomó szerszámmal (két verőtő között) verték a pénzérméket, melyek görög típusú mintáit Nagy Sándor utódai nem helyben, hanem valahol a görög világ más részein terveztették meg. Észak-Indiában az i. e. 2. század végén, Dél-Indiában pedig az i. sz. 1. században kerültek forgalomba olyan pénzek, amelyek ezeknek az átvett görög érméknek az előállítási módját és éremképét másollak. Hgyes esetekben csak a dombornyomó MAGYAR GRAFIKA

63

verési technikát kölcsönözték, máskor a feliratokat és a görög stílusú figurális ábrázolásokat is átvették. Hellenisztikus hatást mutat a pénz elnevezése is. A 10. századi indiai pénzérmék neve a görög drachmába] származó dramma vagy damma lett. Ugyanebben az időszakban a római Egyiptomból és Szíriából érkező kereskedők fém nyersanyagként római pénzt hoztak Nyugat- és Dél-India, valamint Srí Lanka kikötőibe. Bizonyos területeken ezek helyi fizetőeszközként szolgáltak vagy a helyi érmékkel együtt, vagy kiszorítva őket a forgalomból. Az i. sz. 1. századból származó római pénzek beütött bélyeges érmékkel együtt kerültek elő az ásatások során. Észak-Indiában, a Gupta-korban (4-6. század) a szabványos aranypénzt dinárnak nevezték, római megfelelője, a denarius aureus után. A Gupta-dínáron kifejeződő halások sokszínűségét hozhatjuk fel példaként arra, hogyan gazdagították a nyugati kapcsolatok az indiai pénzt. Az éremkép az előlapon egy álló királyt, a hátlapon egy ülő istennő pedig ugyanonnan származik, az indiai művészek azonban saját művészi elképzeléseik szerint átdolgozták őket. Az indiai felirat brahmi írással készült. A király mellett általában egy madártestű, emberarcú istenség, Garuda látható. A görög, illetve az indiai hagyomány folyamatos hatásainak megismerése után érdemes röviden áttekinteni, hogyan hatott az indiai pénzre az iszlám hagyomány, amely végső soron szintén nyugati előképekre megy vissza. A Mughal császárok és a helyi fejedelmek érméi az 1835-ös reform előtt Észak-Indiában lényegében a perzsa feliratú iszlám érmék másolatai voltak. Az iszlám széles körben hatott a dél-ázsiai pénzekre is. Hagyományos indiai pénz csak India déli részén és Srí Lankán maradt használatban, de csak addig, amíg az európai hódító hatalmak, a portugálok, a britek, a hollandok, a franciák és a dánok Dél-Indiában, a portugálok, a hollandok és a britek Srí Lankán nem vezettek be helyettük más pénzeket. India többi részén az európai hatás sokkal kevésbé érvényesült, és hosszabb időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elterjedjen. Az európaiak közül először a portugálok bocsátottak ki fémpénzt Indiában. Átvették a Mughalrendszert, ezüstrúpiát és rézpaiszát hoztak forgalomba. A Mughal-rendszer átvétele együtt járt azzal, hogy a Kelet-indiai Társaságot nem lehetett a pénzen kibocsátóként feltüntetni. Ez meglepőnek tűnhet, hiszen ma az a gyakorlat, hogy a pénzérméken és a bankjegyeken az államok általában egyértelműen megjelenítik független gazdasági hatalmukat. MAGYAR GRAFIKA

Pénz és állam Amikor az első Mughal császárok a 16. században elkezdtek pénzt veretni, kétféle felfogás létezett arról, hogy mi is az állam szerepe a pénzrendszerben. Iszlám uralkodóként a pénzkibocsátást politikai hatalmuk fontos szimbólumának tekintettek. Hagyományosan két esemény jelezte az új muszlim uralkodó beiktatását: a hutba, azaz péntekenként nevének imába foglalása a mecsetben, és a szikha, a jog, hogy pénzt bocsásson ki és nevét feltüntesse rajta. A pénzt viszont mint fizetőeszközt nem az állam vagy az uralkodó hatalma garantálta, hanem egy általánosan elfogadott típushoz való hasonlósága. Ez a furcsa politikamentesség jelenik meg az észak-indiai pénzérméken a 8-10. században. Az indiai pénzügyi rendszerek terjedése A pénz indiai törtenetét alakító erős és egységes hagyományok revén az indiai pénzrendszer túllépett a szubkontinens határain. Északi irányban Közép-Ázsiába is behatolt az indiai stílusú pénzverés. Indiai pénzérmék egyaránt kerültek elő üzbegisztáni és kínai-turkesztáni ásatásoknál. Kereskedelem útján eljutottak Iránba, Irakba és Etiópiába is. Brit-indiai rúpiák felbukkantak Burmában is. Az indiai stílusú ezüstpénzek használata Burmából átterjedt Thaiföldre, Kambodzsára és Dél-Vietnamra, mindenhova, ahol csak az indiai vallást és kultúrát befogadták. A környező régiókra gyakorolt indiai befolyás az újkorban sem csökkent. Az indiai pénznem, a rúpia, különösen az 1835-ös reform, a szabványosítás után más országokban is forgalomba került.

Kérdés: Többszörösen visszatérő kérdés tisztelt olvasóinktól az eszközök lízing-, azaz bérleti jellegű finanszírozási formái. Szeretnénk most bemutatni a lehetséges konstrukciókat. Finanszírozási konstrukciók A jogszabályok által meghatározott finanszírozási formák teljes palettájával állunk ügyfeleink rendelkezésére, melyek alapvetően bérleti (operatív lízing), illetve pénzügyi lízing megoldásokat jelentenek. A pénzügyi lízing a futamidő lezárásától függően zárt végű (I.) (termékértékesítés jellegű) és nyílt végű (II.) (szolgáltatás jellegű) konstruk-

ció lehel. Az alábbiakban szeretnénk tájékoztató jellegű példákon keresztül bemutatni ezen konstrukciók jellemzőit, sajátosságait. Mikor melyik konstrukciót válasszuk? /. Beruházási, illetve díjelszámolási szándékától • költségként kívánja elszámolni a vállalkozás a díjakat bérlet • mérlegen kívül kívánja szerepeltetni az eszközt a vállalkozás (eszközarányos mutatók javulása miail)" bérlet • amortizálni kívánja az eszközt a vállalkozás pénzügyi lízing I./IL • mérlegfőösszcg-növclés pénzügyi lízing I./ÍI. 2. Tulajdonjogszerzést szándékától • nem feltétlen kíván tulajdont szerezni • tulajdonjogszerzés biztosított legyen

bérlet/ pénzügyi lízing II. pénzügyi lízing I./II.

3. Áfafizetés megoldásától • beszerzési ár áfa rendelkezésre áll pénzügyi lízing I. • áfát a futamidő alatt folyamatosan fizetné pénzügyi lízing II. / bérlel

Miért javasoljuk ügyfeleinknek a lízingfinanszírozást? I. Lik\nditás: A lízing pénzügyi tehermentesítést jelent önnek, mivel alacsony mértékben van szüksége tőke lekötésére. A tárgyat, amelyet használ, nagyobbrészt a lízingbeadó finanszírozza. Ön íehát likvid marad, és pénzügyi játékteret biztosít

Tulajdonos Futamidő Aktiválás Értékcsökkenési kulcs Törlesztések Törlesztés elszámolása lízingbevevőnél Tőketartozás nyilvántartása a lízingbevevőnél Beszerzési ár áfája Áfa, amit a lízingbevevő fizet Futamidő végén a tulajdonviszony

magának más beruházásokhoz. Azonkívül pontosan akkor hajthatja végre a beruházást, amikor azt a piac igényli, nem pedig csak azután, ha kigazdálkodta rá a pénzt. 2. Adózási előnyök: A különböző lízingdíjak számos adózási előnyt kínálnak. Nincs olyan finanszírozási konstrukció, amely „fenékig tejföl"! 3. Magasabb jövedelmezőség: A lízing által biztosított nagyobb pénzügyi mozgástér segít önnek a nyereségesebb gazdálkodásban. A lízingráfordítások nem jelennek meg a mérlegben. Ez rendkívül kedvező hatású a különféle pénzügyi mutatók kiszámítása során. 4. „ Pay as you earn " (akkor fizet, ha megkereste az árát): Ön a lízingelt tárgyat a lízingrészlet fizetése ellenében az első naptól kezdve használhatja. A tárggyal kigazdálkodott jövedelem általában nagyobb, mint a havi részlet. így a lízingtárgy saját magát finanszírozza. 5. Testre szabott finanszírozás: ön a lízingnél célirányosan a vállalkozás szükséglete szerint alakítja a beruházásokat akkor, amikor egy új gépre van szüksége. Velünk határozza meg a futamidőt, a havi díjak nagyságát és a finanszírozási formát. Forint alapú operatív lízing (bérlet) Olyan ügylettípust nevezünk operatív lízingnek, ahol a lízingbeadó a már a tulajdonát képező vagy a lízingbevevő igényei szerint beszerzett eszközt határozott időtartamra, díjfizetés ellenében a lízingbevevő használatába adja, és a futamidő végén a lízingbevevőnek lehetősége van az eszköz piaci értékén történő megvásárlására.

Bérlet

Pénzügyi lízing zári (I.)

Pénzügyi lízing nyílt (II.)

Bérbeadó Határozott időtartamú Bérbeadó Gyorsított Bérleti díj Költség

Lízingbeadó Határozott időtartamú Lízingbevevő Normál Tőke + kamat TŐke: adózott eredményből Kamat: költség Kötelezettség

Lízingbeadó Határozott időtartamú Lízingbevevő Normál Tőke + áfa + kamat Tőke: adózott eredményből Kamat: költség Kötelezettség

Lízingbeadó kifizeti a szállítónak, majd visszaigényli A beszerzési ár áfáját a futamidő elején egy összegben fizeti a lízingbevevő a lízingbeadónak Automatikus tulajdonátruházás

Lízingbeadó kifizeti a szállítónak, majd visszaigényli A beszerzési ár áfáját a futamidő alatt fizeti meg a lízingbevevő a lízingbeadónak. a tőkerészletek arányában Vásárlási opció előre meghatározóit maradványértéken

Bérbeadó kifizeti a szállítónak, majd visszaigényli Minden egyes bérleti díjra áfa. amit a bérlő visszaigényelhet Az eszköz visszaadásra kerül a bérbeadó részérc, aki ezt értékesítheti egy harmadik fél részére

MAGYAR

GRAFIKA

65

Deviza alapú operatív lízing (eiiro, CHF) Devizabázisú finanszírozásoknál az esedékes lízingdíjak meghatározásánál - technikai segédeszközként - a devizát alkalmazzák, tehát a lízingbevevő a lízingdíj számi a esedékességekor az esedékességkor érvényes finanszírozó bank által jegyzett devizaeladási árfolyamon számított forint ellenértékét + áfát köteles a lízingbeadó részére megfizetni. Ennél a szerződésformánál az eszközt a lízingbeadó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. Az áfa az egyes havi lízingdíjakra fizetendő, mely előzetesen felszámított áfaként elszámolható.

A lízingdíjak a lízingbevevő eredménykimutatásában elszámolhatók. Amennyiben kérdése van, szívesen állunk a rendelkezésére. Hívjon bennünket, küldjön e-mailt, faxot vagy levelel. Örömünkre szolgálna, ha megismerhetnénk vállalkozását. Capital Consulting Kft. 1122 Budapest, Bíró u. 7/1. Tel: 214-2200 vagy 489-3150 Fax: 214-2201 E-mail: offke@capita)consulting.hu capitai @ capitalconsulting.hu http://www.capitalconsulting.hu (Folytatjuk)

A festék átadása - hasadása - és az adhézió Dr. Lovász Kálmán

Cikkünk azon szakemberek számára készült, akiket érdekel a nyomtatás alapvető folyamata, a festék átkerülcsc a nyomóformáról a nyomathordozóra. Cikkünk a magas- és ofszetnyomtalást tárgyalja. Előzménye lapunk 2000. évi első számában jelent meg, és a nyomdafesték felületi feszültségének meghatározásával foglalkozott. Ahol a festéket szilárd fázisként alapul véve víz és alkohol keverékét cseppentve a festékre a csepp peremszögéi (0) mérjük. Ebből Zísman módszeréi használva kapjuk a y-t. A ya (apoláris) és a poláris rész yp számítható a következő képlettel (kis y energia érvényes): cosO = -1 + 2\,yÍ

Yi

Mivel a víz értéke y= 72, yd = 21,8; ezt alkalmazva, és eos 0 = 1; a képletet megoldva: Ys =

ú

Az így kapott értékek ofszetfestékeknél egyeznek az irodalmi adatokkal.

66

MAGYAR GRAFIKA

A fcstékátadás lényege a festékfilm hasadása az átadó- és a felvevőfelület között. A hasadás nyilvánvaló feltétele, hogy a festéknek az átadó- cs a felvevőfclülcthcz erősebben kell tapadnia (adhézió), mint a festék hasítási ellenállása. Mivel hasításkor két új felület jön létre, a hasítási ellenállás egyenlő a festék felületi feszültségének kétszeresével. Az adhéziót leíró képlet: W = Ys +

YL~ YSL

Eszerint a leválás energiaigénye: szilárd test felület és a leváló folyadék felét képezze, amit a megszűnő kölcsönhatás csökkent. Young-képlet:

YL

A képletből következik, hogy

Az adhézióról bővebbet Wolframtól (MTA Kémiai Közlemények, 1967.) tudhatunk meg. Ugyanitt szerepel, hogy a felületi feszültség (y): y = yd+ yP.

d

Ahol y a diszperziós Londoniéit apoláris és yp pedig a molekulák elektromos súlypontjának távolságából ered. Ez a poláris erőkben jelenik meg. A polaritás hatása a fázisok kölcsönhatásában (Ysi) jelentkezik.

A következő kérdés, amivel foglalkozni kell, a leriilés. Azaz a nyomott elem méretének csökkenése vagy növekedése. Bonyolítja a kérdést, hogy itt három fázis találkozik ofszetnyomásnál; a nyomóforma, a festék és a nedvesílővíz. További nehézség, hogy ez esetben nem tiszta festék, hanem annak emulziója szerepel, amiről elméleti szempontból keveset tudunk. Gyakorlati tapasztalat szerint a terülés függ a festék/víz mennyiségétől (arányától) és a vízadalékoktól. A festékviszkozitás csökkenése növeli a teriilést. Amit tudunk, az, a terülés (S) matematikai leírása szerint: S = Ys~

YL~ YSL

Tájékoztatásul néhány adat az irodalomban található: a nyomóclcm értékei: Ys = 46J;Yd= 33,4; yP=13,3; a nemnyomóelem: 7.v=68,l; rf/= 17,1, y - 5 1 ; a tiszta vízé, mint írtuk: Ys

= 72; y4= 21,8; és y= 50,02.

Mint látható, a nyomóelem inkább apoláris, a nemnyomóelem viszont inkább poláris. A valóságban a festékeidörzsölő és nyomóelem esetében az átvevő felületen festék, valamint víz marad vissza. A vízmaradékra nincs adal. Festék esetében a maradék 50%-hoz közelít. Ennek oka az adhéziós erők kis hatástávolsága (mivel ezek az erők másodlagosak). Ebbe a tartományba tartozik a festék, a nedvesítővíz, a nyomó- és nemnyomóelemek is. A nyomdaipari gyakorlatban ritkán találkozunk adhéziós problémával, ilyen esetben az átvevő felület „nem veszi fel" a festéket. Ez esetben az adhézió kisebb, mint a festek felületi feszültségének kétszerese, vagy a Ys értéke magas. Ezt a szaknyelv üvegesedésnek nevezi. Például a nyomóelem, az eldörzsölőhenger, esetleg a nyomandó felület - pl. polieti-

lén - nem veszi fel a festéket. A polietilén erősen apoláris anyag, amit elektromos kisüléssel (Corona-kezelés), esetleg kémiai kezeléssel polárisabbá tesznek. Az adhézió közvetlenül nehezen mérhető, de a felületi feszültségből számítható. Ha a nyomandó felület papír, ennek felületi feszültsége nem mérhető. A festékátadás, két új felület létesítése nem éles vonal mentén jön létre. A szélgördülő hengerek között a festékben üregek képződnek, amelyek fala a szálak elszakadásával válik el. Ez a jelenség egyszerű ránézéssel is észlelhető. A festekátadás - az átadott és visszamaradó festék aránya - és az ezt befolyásoló tényezőkre bő adattal rendelkezünk. (Lovász K.: A nyomtatás elmélete. Jegyzet. KMF Nyomdaipari tanszék, 1982.) A festékréteg hasadással szembeni ellenállása, amit a festék felületi feszültségének kétszeresében határoztunk meg, rokonnak látszik a nyomdaiparban ismert tack fogalmával. így a hasítási ellenállás függ az elválás sebességétől, a viszkozitástól, a rétegvastagságtól és valószínűleg a festékrendszerben levő hibahelyektől. Dimenziója ezért valószínűleg: erő osztva a rétegvastagság és a sebesség szorzatával. Ebben valószínűleg a szétgördülő hengerek geometriája is szerepet játszik. Hibahelyek lehetnek az erősen apoláris diszpergált gyantaszemcsék. Ezek ugyanis gyengén kötődnek a - más okból - poláris kötőanyagrészekkel. A tackhoz tartozó jelenség a papírfelület felszakadása. Ez akkor lép fel, ha a papír felületi részecskéi gyengébben kötődnek (egymáshoz), mint a festék hasítási ellenállása. így a tack jellemezhető a szabványpapírral és szabványfestékkel, valamint a szétválás megindulásához szükséges sebességgel. A másik, egyszerűbb módszer, a különböző tapadású gyantarudak letörése. Rokonjelenség a felületi papÚTOstok leválása, aporzás. Mint e cikkből kiderült, a festékátadás tudományos szempontból sokkal bonyolultabb, mint a gyakorlatban. Elsősorban az emulzió-víz-festék kölcsönhatás tisztázatlan. Ennek feltárása még további munkát igényelne. Pedig ez a rész már gyakorlatilag használható eredményekkel kecsegtet.

MAGYAR GRAFIKA

67

GRAFIKA

D I P L O M A 2002

Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszék Budapest, 2002. június 12.

Borogdai Zsuzsanna Illusztrációja és Gurui Gábor bárója, aki éppen önökre emeli poharát...

Szokás szerint már mindenen túl vagyunk. Csak ez a cikk várat még magára. Nem tudom - azaz mégis -, hogy más grafikus hogy is van ezzel: az utolsó 48 (mit negyennyolc, huszonnégy!) óra felértékelődik. És akkor láss csodát... Nos ezen a csodalátáson is túl vagyunk, mert az idei grafika diploma lezajlott. „Jobb volt, mint a tavalyi." Mondták a nem elfogultak. (Én vállalhatóan az voltam idén is.) Mások meg egy nappal a védés után rendezett iparművészeti juniálison azt sóhajtották, hogy „észre se vettük, olyan gyorsan eltelt ez az Öt év". Ez így szokott lenni. És általában nem a közhelyre, mint olyanra céloznék persze. De Lássuk a medvét! (Hogy másoktól már ne is idézzek.) Az idén a Vizuális Kommunikáció Tanszéken a grafika szakirányon 15 hallgató védte meg diplomamunkáját: Blaha Magdi, Borogdai Zsuzsanna, Dina András, Füredi Tamás, Garai Gábor, Gondos Mária, Hegyi Béta Kaszás Dorottya, Katona Dóra, Krémer Júlia, Nagy László, Palásti-Kovács András, Pintér László, RubikAnna és Tóth Emese.

(így, az igazságosság nevében most már legalább egyszer mindenkit megneveztem, még ha később az emlékek el is kanyarítanának.) A névsorra tekintve Látom, az egyensúly is adott (fele fiú, fele Lány), jobbal sem orvosi, sem pedagógusi karon nem dicsekedhetnek... Mármost a diplomák felől nézve is igen szép és - ami talán annál is fontosabb - tehetséges társaság fejezte be tanulmányait. Az eltelt két hét felerősítette ugyan azt az érzést bennem, hogy nem mindenki futotta ki magát igazán, de majd meglátjuk. Sem a munkák, sem a bizottságtól kapott érdemjegyek nem mutatják, kiben mi rejlik, s főként nem, mire viszi majd ezután... Kezdjük talán a borítóval, mert az a Legrangosabb hely, s erre mindenki felfigyel. Nem is baj! Hisz' mint műfajróL, gyermekkönyviLLusztrációróLjótis, rosszabbá is Lehet hallani már évek óta. Magam inkább csak a rosszat tapasztalom. Leginkább azokon a könyveken, amiket tanulmányi célra szántak... De ne kalandozzunk el már az első oldalnál: Borogdai Zsuzsanna képecskéi tele vannak iróniával és csendes szeretettel. Ha a diplomamunka író-szerzőjének (Lázár Ervin) szereplői közül választanánk, Ő afféle Dömdödöm. A Magyar Grafika fedeléről B. Zs. mesebeli boszorkánya kacsint ránk ezen a forró nyáron. hetvenedik oldal

Mesekönyv, mint olyan, volt ezen túl is: Például a Garai Gábor számítógépes illusztrációival bemutatott Münchhausen báró csodálatos kalandjai. Az előbbitől jelentősen eltérő, de talán éppen a komputer (fúj, de ronda ez a szó így leírva!) technika szokatlanságától még groteszkebbé váló képi világ sikeres kísérlet volt. A történet bizarr részleteihez az eszközválasztás és az előadásmód igen alkalmasnak Látszik. Talán csak a tipográfiai oldalt kellene erősítenie kissé. Hasonlóan vélekedem - s ezt a védés folyamán az opponensek szintén megpendítették - két olyan munkáról, amelyek alapvetően a kép-szöveg aktív társításáról szólnak, Lévén újságok, vagy inkább magazinok a szó pontosabb megfogalmazásában. Az üzenet (ami többnyire képi) igényli a szöveg kalauzolását. Vagy fordítva? Mivel különösen egy jó irodalmi anyag esetén, mint amilyen Esterházy Péter műve, a tervező (itt Hegyi Béla) sziporkák sorát vetette papírra, ahol a szöveg éppen a betűtípusválasztás okán kicsit mostohának érezhette magát. (Futura minden mennyiségben.) H. B. frivol alkotó, aki jól ismeri a blöff öt, vidáman fricskáz bele minden nagyképű, talmi, kereskedelmi (és más hasonló jelzőkkel illethető) dologba. Lapjának borítójára is magát tette fel (merthogy a lap címe is Béla...), mégha E. P. írta is a javát. Az élet (bocs' Élet) persze jelen van: hirdetéseit a grafikus úr ötlötte ki, és ezek az íróhoz is méltóak volnának. Nagyképűbb még én is lehetnék, ha a Magyar Grafika borítójára ezt a Bélát tenném.

A Béta című kulturális magazin néhány oldata (Hegyi Béla-Esterházy Péter)

Egy

nő

^

hetvenegyeik oldal

Kaszás Dorottya fametszete a bor dicséretéről

Füredi Tamás halk szavú. Laptervéről így vall: „szubkulturális célközönségre utal az újság címe is: a melasz, gyártási melléktermék". Amit munkájában kritika illethetett, az ez a melasz lógó volt... A kiadvány jelentős terjedelmű alkotás, ahol az oldalpárok remek ritmussal komponált önálló alkotások. Ami pedig a célt illeti, hogy kultúránk élő, de alig ismert alkotóit mutassa be a képzőművészettől a zenéig, még gondolatnak is szép. Kívánom, hogy szándéka teljesüljön, bár ehhez manapság a tehetség - anyagilag kevés. Kiállított terve a híres amerikai AvantGarde-ot juttatta eszembe {az is ilyen kvadráló formátumú magazin), amelyet tipográfusként Herb Lubalin indított el, és Warholtól Roald Dahlig képző- és íróművészek sora jelent meg benne. Egy kicsit szokatlannak tűnő, de érzelmileg annál kedvesebb diplomamunka volt Gondos Mária három diafilmje. Az illusztráció és a szöveg ezeken a filmkockákon szinte úgy jelenik meg, mint hajdanvolt fametszeteken a vallásos üzenet. Különösen tetszett, hogy a tervező munkája pár percre visszalopta húsz harminc?) évvel ezelőtti csendes esték hangulatát, amikora védésen diafilmjeit bemutatta. (Persze a televízió azért más!) Ha mára régi technikáknál tartunk és éppen a fametszetről esett szó, ide kívánkozik Kaszás Dorottya

diplomamunkája. Ez inkább arculattevnek

hetvenkettedik oldal

készült, de igényes fametszeteivel - a Mátraaljai Borászaton t ú l - leginkább mi Lettünk gazdagabbak. Gutenberg mesterig nyúlik vissza dolgozatában, amikor magát magyarázva erről a technikáról (vagyis a magasnyomásról) elmélkedik. Mesélő borcímkéivel nemcsak a bort szerető közönséghez szól, egyedi nyomatai a sokszorosító grafika szép illusztrációs példái. Ami a múltba merengést illeti a romantika (diafilm) és a technikatörténet (fametszet) után, szintén illusztris példa Tóth Emese munkája. A fiatal grafikus arról ismerszik meg, hogy szereti a zenét! (Ezt dolgozatában elsőként említi). Na de melyiket? A 33-as fordulatút! Amit mi is oly nagyon szerettünk - tervezni is egy klassz tokot hozzá a Hungaroton megbízásából, ez nem volt rossz feladat. Ki lehetett bontakozni. Ami a zenei oldalát illeti, nos T. E. Kojak, sőt Frank Sinatra Lemezeit öltöztette fel egy maga tervezte, ámde létező cég (a Cluster Record) kiadványaiként. A cég arculatához képest természetesen a lemeztokok lettek a fontosabbak. Ez a kirándulás stílusok és múlt és régenvolt stílusok határán biztosan fontos a tervezőnek, de alkalmi kitérő csupán. Számunkra (pontosabban számomra, aki tizenévesként a Beatleshez kötődik) ez a túra egy kicsit az útkeresést sejtette. Kóstolgatást a látvány oldaláról, ám kevéssé a zenei mű kapcsán. Meglepő, hogy amíg nekünk a hatvanas évek bája oly sokat jelent, milyen kötődést rejthet egy huszonévesnek az ötvenes évek

(Shangri-las, Nat King Colé, Glenn Miller, ELvis vagy Frank Sinatra)? Ami a zenét mint fő csapást itleti, rögtön többen is következhetnének egyszerre. Nagy László a diplomakiállítás szemközti szomszédja volt Tóth Emesének. Zenei stílusában egy markánsabb elektronikus - az ő szóhasználatával élve -, ipari zenei kiadónak tervezett arculatot. A teljesség igényével. Itt valóban nem csupán egy embléma és aprónyomtatványcsalád volt a Lényeg. A stíluson belüli különféle - megint csak a vizuális ingerlésről van szó! irányzatokat a CD-k csomagolása mutatta be. Öt tok, ötféle módon. Parental advisory explicit lyrics. Ugye értik? A zenei kiadványok igen egyedi, exkluzív tálalása (a krómozott doboztól a zenei művek illusztrálására szánt húszoldalas füzetekig) okozott a nézőnek és valljuk be, Láthatóan a tervezőnek is - élvezetet. Ha az Adobe ILLustrator 10-es programjában való professzionális megmártózást valaki az élvezetek közé sorolja. N. L-nak ez az erőssége volt. Sokszínűsége mellett az arculat egységes, apró és konzekvensen feltűnő jeleivel valóságos céggé formálta a bipolar angol-underground kiadót. Továbbiakban a zenei

Bemutató filmkockák Gondos Mária diplomám unkájába l; Wilhetm HauffA kis Mukk története, Andersen A kéményseprő és a pásztortány, Aesopus A menyét és Aphrodité

CLVsren

hetvenharmadik oldal

Tóth Emese Otília: 33-as fordulaton, Cluster records és három kiválasztott lemezborító a diplomamunkából

Nagy László diplomadolgozatából kölcsönzött oldalak a bipoiar angol industriatis zenei kiadó arculattervéről és a krömdobozos csomagolásairól

Akiadó

libán lila f l l ! s elfren

Dk WirtH

Vs Il^rt klflíJA, mely"* k siekhtlyo M.I imoi is a; HM iílifiü •Hl tekét v í j ! i m f ! ü iitliierwSilSs "0(11

adí e'6a!i

1 is. A mír

•¥•(<«

kinti

apM

•t

WL Az í'talük iSir elveinek kijdííTiy aik reklám tkeLsKn zenekan k ( t e l i b e n

irtrran. limilill pelil4nysiSi.br Ofífm ríHlámöiiyüaa mulatkaíik be.

és a marketingsiker nem a grafikuson múlik immár. Katona Dóra is zenében utazott: egy újonnan megjelent CD népszerűsítését és reklámkampányát vállalta fel: Rendezzünk hát egy Suntribe partyt! Ennél kiválóbb alkatom nincs is egy új CD népszerűsítéséhez. Kiváló azért is, mert erre az alkalomra plakátot és belépőt is Lehet tervezni. A CD-tok természetesen alapfeladat. Mindehhez a szóróLapokon is bemutatott petesejt enyhén frivol képzettársításra ingerel. Többet ennél verbálisán elmondani felesleges. Aki bővebbet szeretne tudni az újdonságokról, az a zenei portálokon, weboldalokon keresgélhet. És íme a kínálkozó lehetőség, hogy gondolati zökkenők nélkül rögtön a diplomázók utolsó harmadára térjek. Mindenféle statisztikák készítése helyett egy pillantással is megállapítható, hogy végzős hallgatóink egyre nagyobb számban fordulnak a modern technikák felé: Modern technika az már messze nem a Photoshop és a Freehand, vagy a Corel. Modernnek a CD-romot, az izgőmozgó számítógépes képet, vagyis a webet és más - mondhatni inter - médiákat kell értenünk. Ez már nem állókép és állóképek sora, itt mozgás (dramaturgia) és zene társul a látványhoz. Palásti-Kovács András főként és Rubik Anna szinte egészen erre áldozta idejét. Előbbinél egy régi kötődés (Írország és a kelta történelem) keltéiéire. Munkájában az óarany-barna mitologikus képek archaikus Cufainn-kutyájával sétálgatunk a régészeti Leletek között, s míg a multimédiás CD-rom a tradi-

hetvennegyedik oldal

cionális népzenével ötvözött, a Games (figyelem, játék!) menüpont mai, autentikus ír muzsikát kínál. P-K. A. nemcsak autodidakta archeológus, szorgalmas grafikus is: Mesekönyve (persze: Cettk Tales) húsz illusztrációjával önmagában is jelentős feladat a diplomamunkák között. Rubik Anna munkájának címe tfez/ne inernetes magazin. Ez a portál különféle interaktív és multimédiás alkalmazások, játékok, CD-romok között kínál meglepetésekkel teli barangolási Lehetőséget, Vidám (olykor kicsit gyerekes), ám mindenképpen csábító. Hogy feladatnak is az volt, ezt a tervező alig titkolja. Hogy majd a valóságban is az legyen - kívánom! A diplomázó szép gesztusként saját évfolyamtársait mutatta be a portál galériájában. Hárman vannak még, akikről talán szót ejtenék. Nem azonos fajsúlyú tervezők, és témaválasztásukban is erősen különbözőek. Krémer Júlia egy küzdősportnak, a TF judo sportegyesületnek az arculatát vállalta fel. Ez a téma tisztánlátást követel, és mély absztrakciót is kíván. (Főként ahogyan én a távolkeleti gondolkodók kapcsán, és nem Bud Spenser vagy JeanClaude Van Damme filmjei alapján elképzelem.) A vörös szín telitalálat, az absztrakció is ígéretes, de sem a szín, sem a lényeglátás nem feledteti a tipo apró hiányosságait, az arányok és rend az igényként jól definiált látványt csak részben teljesíti. Pintér László sajátos témát választott: Feketén fehéren, azaz én és a Jóisten - ha triviálisan

-riHrinhrri

próbálom a feladat címét értelmezni. Egy olyan könyvként definiálható munka ez, amelynek talán Leginkább talányos része éppen a szöveg, az a szöveg, amit a grafikus mint szerző alkotott. Nehéz egy megbízó számára kitalálni az üdvözítő (képi) gondolatot, s gondolom még nehezebb akkor, ha a megbízók mi magunk vagyunk. Isten a maga képére teremtette az embert, na és az ember vajon ismeri-e magát annyira, hogy gondolatai alapján képpé formája azt, amit szövegként megteremtett? P. L. munkájának hetvenötödik oidal

Palásti-Kovács András ír-kelta mondakört feldolgozó diplomám unkáján ak részletei: könyv és CD-rom bemutató oldalak

iye»gc pontja az a videofilm vott, amit a nézők nagy része nem értett. (S ha nem értette, az bizony az alkotó baja...) A védésen valami olyasmit is mondtam, hogy sok munka vagy egy fárasztó nap után, éjjel kimegyek a kertbe és felnézek a csillagos égre. Az helyre tesz. Tudom, része vagyok a világmindenségnek - és mekkora egész! Ez megnyugtat. Érzés és érteLem... s hol itt a ráció? Dina András nagy formátumú művész, ami akkor is igaz, ha az egyetem aulájában sorakozó nagyméretű, ún. kereskedelmi plakátjaira gondolok, ám munkássága ennél sokoldalúbb. E plakátsorozata egy jóízű gondolattal indult, és többségében az ötleten is túljutott. Dinaegys-ercesek: frappánsak. IngerIŐ-elgondolkoztató-kulináriskütbiralis-bosszantó-szórakoztatö sziporkák. Többsége a mindennapok élményeit fogalmazza át de vannak igen eredeti, sőt -negrendítŐ felfedezései is. Munkáinak bemutatására talán kínálkozik egy másik lehetőség, akkor - nem szóban - szívesen .érném megjelenését a Magyar

Ilyenkor találkozhat itt - a tanszék kitüntető kegyelméből ugyanannyi régi pályatárs is, hogy elmondhassa opponensi véleményét. Remélem, legalább egy évig emlékezünk majd mi is erre a napra, amely harmonikus volt, bántó kritika nélküli, s amelyen több szó esett szakmai dolgokról, mint manapság általában. M A C Z O PÉTER

Túlvagyunk háta diplomavédésen! Ez nemcsak a végzős haliatoknak esemény. hetvenhatoóik oldal

Rubik Anna: dezine (internetes magazin) a kis herceg stílusában a tanszék végzős hatigatőit bemutató oldataival... Krémer Júlia TSjudÖ arculatterv (részlet a katalógus képeivel) Katona Dóra diplomamunkájához készített plakátja D3 ETSuntribe party (kampányterv) A beszámolóhoz az Officina Sans betű családot: book, book-italic, bold (cím) és bold-italic (képaláírások) használtuk.

Szakmai rendezvény a Printomatban Malatyinszki József

Kissé ijesztő lógót választott a Weilburger cég: egy leguán tekint ránk prospektusuk fedőlapjáról. A leguán Dél-Amerikában és Polinéziában honos, lakon tanyázó, levclzöld színű, nagy testű gyíkfajta. Hasznossága jelképezi a cég termékeinek elismert értékrendjét a nyomdaiparban. Békéscsabán évek óta nem volt olyan nagyszabású nyomdász szakmai rendezvény, mini az idén május 15-16-án. Sok-sok évvel ezelőtt a PNYME tartotta ébren az érdeklődést, ma azonban ez az üzemi szervezet Csipkerózsika-álmát alussza. Kél teljes napi programot kínált az a meghívó, amellyel a Weilburger Graphics GmbH (D-91466 Gerhardshofcn) cs termékeinek magyarországi exkluzív forgalmazója, a Printomat Kft. (5600 Békéscsaba, Őszi u. 7.) invitálta a szakembereket a

WEILBURGER Graphics GmbH

EMOTIONEN SIND ENTSCHEIDEND! SENOLITIH verwöhnt Ihre Sinne.

Előadás a Knerben különböző lakkokat bemutató szimpoz._" :.- V_* a négy helyszín ígéretesnek bizonyult: - Békéscsabán a Cofincc Kner Cimkeg>^r.. Kft., - a békéscsabai Körös Print-Pack Nyomdaipari és Csomagolástechnikai Kft., - a gyulai Dürer Nyomda - és a Printomat Kft. székháza. Tegyük hozzá, hogy a találkozó baráti légköréi még emelte a kedves vendéglátás és a gyulai fürdési lehetőség a Várfürdőben. Mintegy negyven cég nyolcvan képviselője volt tanúja a szakmai előadásoknak és a gyakorlati bemulatóknak. A műszaki ismertető két részben zajlott: 15-én a Knerben, 16-án a Printomal székházban. Fazekas Tamás a rendező Printomat nevében üdvözölte a Knerben gyülekező szakembereket és Günter Korbachert, a német cég műszaki igazgatóját, akinek némel nyelvű előadását Margaréta Mingesz, a cég kutatómérnöke tolmácsolta. A két - kissé túlrészletezett - előadás a diszperziós és az UV-lakkokról szólt, bemutatva a sok tucatnyi fajtát, a felhasználási területeiket, a lakkozási módokat, a berendezéseket, a szárítást, a mérőműszereket, a követelményrendszert, az előforduló hibákat és akiküszöbülés módjait stb. Gazdag dokumentációs anyag szolgálta az előadások értelmezését, amit növelt a szakmai vita, valamint a három gyakorlati bemutató. M AGYAR

GRAFIKA

Bemutatók és szakmai vita

Bemutató a Körös Print-Pack Kft.-ben

Közismert, hogy Magyarországon sokféle lakkot forgalmaznak, amelyek részint fedik, részint kiegészítik egymást árban, minőségben, hatásban. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a lezajlott programoknak és ennek a beszámolónak nem kereskedelmi, hanem szakmai informatikai jellege van, a vállalatok többféle szempont alapján maguk döntik el, mit alkalmaznak. A találkozó tapasztalatai ebben kétségtelenül segítséget nyújtanak. Mindenekelőtt hadd mutassuk be a német céget. A Weilburger Graphics GmbH. a GREBE-csoport egyik vállalata Nürnbergtől nem messze. Gerhardshofenben üzemel az ötvenes évek eleje óta, 570 dolgozó\ al. é\ e> forgalma 121 M euró. A nyomdaipar számára fejleszt gyárt és forgalmaz lakkokat. KuiaiórnunLr LA >ül>ponija a környezetbarát vies cs -._-__ -_ -z:ijrduló Senolith-Iakkok területe A cegaek mintegy harminc országban van fafgatanzó partoere. így Magyarországon a Prin-

Bemutató a gyulai Dürer NyiikLi: 80

MAGVAR GRAFIKA

A Kncrben címkelakkozás bemutatója volt egy Heidelberg SM 74 6+LX gépen Weilburger Senolith WL 07-3488 típusú víz- és lugálló lakkal. A Körös Print-Packnál karton (doboz) nyomtatáslakkozás bemutató volt Senolith WL 07-3444 típusú magasfényű lakkal egy Heidelbcrg SM 52 típusú 5 szín+lakk nyomógépen. Gyulán címke formalakkozását mutatták be P 24-es Planéta gépen, matt, fényes és szagosított lakkal. A helyszíneken személyes tapasztalatok alapján cseréltek véleményt a résztvevők. Ott is és az előadások utáni hozzászólásokban is elhangzottak érdekes kérdések és megállapítások - ezekből adunk itt ízelítőt. -A gyakorlatban hogyan mérhető, mennyi lakk van az íveken? Honnan lehet tudni, hogy elég-e vagy sok a lakk? A legegyszerűbb egy súlymérés; irányt mutat a felhasználási adattáblázat: a tapadás, összeragadas a végső bizonyíték... Egy tréfás közbeszólás a hallgatóságból: „Kell egy jó gépmester!" - A dörzsállóság és fényesség fordított aránya?! Egy irányt mutató táblázat: Oszlopozhatóság, száradás

Fény 07-1466 07-1471 növekvő

csökkenő

- Lakkmegfagyás?! A Weilburger lakkok fagyállóak, nem kell fűtött hely sem a tároláshoz, sem a szállításhoz. Nem hirtelen, közvetlen felmelegítés, hanem lassú kiolvasztás kell, ha netán megfagy. - Magyarországon még nincs kettős lakkozásra alkalmas berendezés?! - Fennáll-e az UV-lakkok ülepedése? Kevésbé mint a diszperzitnél. - Van-e komponenseipárolgás? Nincs. Csak ne tartsuk a lakkot napon, hanem mindig sötétben. - Hallottunk az alul szárításról. Mi van, ha túlszárítjuk a lakkot? Túl sprőd lesz a lakk, hajlításnál lepattog. - Mennyire toleráns a lakk az alul- és túlszáradásra. éles-c a határ?

Az adatok bizonyítják, hogy kellő tolerancia van, és az új anyagok már nem is kényesek. Külön program A második napon, a meghívóban nem szereplő cég, a darmstadti Merck k -viselői léptek az előadói asztalhoz. Mint megtudtuk, a Weilburger céggel összeköttetésben álló vállalat - egy újabb megegyezés alapján -jött el Békéscsabára, hogy szóban, filmen és írásban bemutassa az Iriodin pigmenteket. Ezek hatáspigmenlek, amelyekkel páratlan fény érhető el. Természetesen ásványi csillámok; vékony rétegben fémoxidból, például titánoxidból és/vagy vasoxidból. Gazdag fényhatás nyerhető: ezüst-, arany-, fém- és inlerferenciahatás. Értékelések, nyilatkozatok • Megyik András, a gyulai Dürer Nyomda ügyvezető igazgatója Csak néhány hónapja kapott megbízást a vállalat vezetésére az új tulajdonostól. A cég fő profilja a minőségi könyvgyártás, jelentős mértékben exportra is. Anyagellátás vonatkozásában üzleti kapcsolatban állnak a Prinlomattal. Eddig nem használtak Weilburger-lakkot, de igény jelentkezik, ezért örültek a bemutatónak, és készséggel álllak rendelkezésre.

• Tóth Mihály, a békéscsabai Körös Print-Pack Kft. műszaki vezetője A jól prosperáló, csomagolóeszközök minőségi gyártására specializálódó nyomda egy fiatal nyomdászcsoport tulajdona. Kitűnő a viszonyuk a Printomatlal, és készek kipróbálni egy-egy új anyagot. H lakkbemutatóval elérték azt a célt, amit mindketten terveztek: legyen egy jó, magasfényű diszperziós lakkjuk. • Fazekas Tamás, a Printomat Kft. egyik vezetője, tulajdonosa Összességében sikeresnek minősíti a találkozót. A létszám, a gördülékeny lebonyolítás a tervezettnél is jobb volt; az aktivitás, a hangulat kifogástalan volt. Köszönetet kell mondani a résztvevőknek és szervezőknek ezért a teljesítményért. Búcsúzásképpcn kértük a Weilburger cég képviselőit, mondják el véleményüket a rendezvényről, a gyűjtött tapasztalatokról, a cég jövőbeni teneiről. Günter Korbacher elégedetten nyilatkozott a két napról, hiszen terveik szerint zajlottak a bemutatók és a beszélgetések. Ez volt az első ilyen programjuk Magyarországon, és valóban jól sikerült. Döntően az információnyújtás vezérelte a vállalalot, hangsúlyozottan megerősítve a Printomattal való kizárólagos kapcsolattartást. Reméli és kívánja a Weilburger-lakkok sikeres használatát.

A Kaposvári Nyomda Kft. a jövő felé halad A kaposvári nyomdászat idén százhetven éves. Ez alkalomból a Kaposvári Nyomda Kft. szeptemberre ünPoíiánv Zoltán nepélyes megemlékezést, partnertalálkozót szervez. Bár a százhetven év nem kerek évforduló, mégis nagyon jelentős, hogy ol>an vidéki kisvárosban, mint Kaposvár, mára 19. század elején működön nyomda-nem is

egy -, és a város az ekeit százhetven év alalt a Nyugat-Dunántúl egyik nyomdai központja volt. Érdekelt bennünket, hogy a közel két évvel ezelőtti látogatásunk óta milyen körülmények között készül a Kaposvári Nyomda Kft. az ünnepségre, milyen eredményeket ért el azóta. Erről beszélgettünk Pogány Zoltán ügyvezető igazgatóval, aki az alábbiakban tájékoztatta lapunkat. - Az utóbbi két é\ a folyamatos munka jegyében telt el, ami természetesen növekvő árbevételt MAGYAR GRAFIKA

SÍ

eredményezett. Ez 2001-ben hétszázmillió forint felelt volt. Ez azt is jelenti, hogy pénzügyileg stabilizálódtunk, a munkaellátottság növekedett és a nyereség is több lett. Közben jelentős változás történt 2001 közepén a tulajdonosi viszonyban: az eddigi legnagyobb tulajdonostárs, a Nemzeti Tankönyvkiadó tulajdoni részét kivásároltuk, és így a nyomda menedzsmentje lelt teljes egészében a tulajdonos. Többek között ez a változás azt is lehetővé tette, hogy egy Roland 305-ös bővített formátumú, ötszínnyomó íves ofszetgép beruházásához a múlt év végén megpályázzuk a Széchenyi Tervet. Most már örömmel mondhatom: sikerrel. A gépet augusztusi telepítéssel tervezzük üzembe állítani. Addig az osztrák instruktoroktól cs a partnernyomdákban lehetőség van arra, hogy a gépmesterek felkészüljenek az új technológiára. A gép üzembe állítása azt jelenti, hogy így a könyvek mellett ezen a gépen színes lapokat és egyéb nyomtatványokai is elő tudunk állítani. Az új gép növeli a volument, ami nagyon fontos, hiszen a megmaradáshoz arra van szükség, hogy egyre több és változatosabb nyomdai termékeket készítsünk. Természetesen új megrendelésekre nem várhatunk ölbe tett kézzel a gép beindulásáig, a marketingmunkát már elkezdtük. Mivel nagy a verseny és nem könnyű a piacon növelni a részesedésünket, ennek az előkészítő munkának minőség, határidő, árképzés vonatkozásában olyan elemeket kell tartalmaznia, amely a megrendelőnek is kedvező. - A Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) kiválása nem csökkenti a tankönyvmegrendelést? - Tankönyvel most is készítünk, és az NTK ma is a megbeesült partnereink közé tartozik. Összességében évente kb. hárommillió könyvet készítünk, ennek közel 80 százaléka kartonált, puhafedeh'í. Idei első félévi időarányos tervünket hoztuk. Úgy látjuk, hogy a nyomdaiparral kapcsolatos tendenciákat és a várható eshetőségeket helyesen értékeltük. A könyvek példányszáma ugyan csökkent, de megfelelő és időbeni intézkedésekkel, jó kereskedelempolitikával megakadályoztunk egy piacvesztést. Továbbra is a helyünkön vagyunk, és a jövőt pozitívan értékeljük. Természetesen ehhez szükséges a folyamatos alkalmazkodás és fejlődés is. Ttt említem meg, hogy az új Roland gép mellett mosl júliusban üzemeltünk be egy olyan levilágítót, amely B2-es nagyságú montírozott ívet tud kiadni. Az üzletpolitika, amelyet kidolgoztunk és munkánk minősége (zárójelben jegyzem meg, hogy újabb ISO minősítési is szereztünk, mert a régi már lejárt) azt eredményezi, hogy a különböző ki-

82

MAGYAR

GRAFIKA

adók hosszú évek óta visszatérő megrendelőink. Ilyenek többek között az Európa, a Totem, a Fanem, a Tudomány, a Szukics kiadók, a Magyar Könyvklub, a Holló és Társa. - Gond, probléma van-e? - Maga a mindennapi helytállás, a jövőre való felkészülés sem kis feladat, de a legnagyobb gondunk az utánpótlás folyamatos biztosítása. A 155 fős nyomdának mindent meg kell lennie, hogy egyre többen jelentkezzenek a fialal nemzedékből erre a szép szakmára és lehetőséget biztosílsunk számukra az elméleti és gyakorlati képzésre. Erre egyelőre a budapesti Tótfalusi Nyomdaipari Iskolában van lehetőség. - Igazgató úr, a beszélgetésünk elején említett százhetven éves évforduló nem kis dolog. Készülnek már most erre az, ünnepségre ? - Természetesen. A találkozót szeptember közepén kétnaposra tervezzük, ahol nemcsak a kaposvári nyomdászat százhetven évének történelmi, történeti nyomdászemlékeinek felidézésével szeretnénk emlékezni, hanem nyomdánk közvetlen jogelődjének, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat alapításának 53. évfordulóját is ünnepelnénk. Természetesen szeretnénk tájékoztatást adni nyomdánk jelenlegi helyzetéről, valamint jövőbeni terveinkről is. Reméljük, hogy minden meghívott számára emlékezetes és hasznos lesz ez az ünnepi összejövetel, és lehetővé teszi üzleti partnereink eddigi bizalmát megköszönni és a további együttműködés lehetőségét kérni. - A százhetven év kötelezi a Kaposvári Nyomda Kft. minden tulajdonosát, vezetőjét, dolgozóját a további eredményes munkára. Biztosak vagyunk abban, hogy ez így is leszJ.G.

Eladó egy Maxima 107 és egy Perfekta 92-es vágógép; egy 714-es és egy 715-ös Doiryfiant nyomógép

Keresünk felvételre montírozót és kötészeti dolgozót

Telefon: 06/30-9607-266

Átrendeződések és tanulságok Interjú Bodrogi Józseffel, a Halaspack Rt. elnök-vezérigazgatójával

Mozgásban a papíripar. A privatizáció a papíriparban is tabula rasat okozott. Régi cégek új tulajdonosokkal, új arcukat mutatják.

- Mély gyökerekkel rendelkezik a papíriparban, de mégis a nyomdaiparban kezdte. Kérem, beszéljen erről. - Végzettségemet Ickintve nyomdarnérnök vagyok, az egykori NDK-ban végeztem 1977-ben. Szerencséin volt, hogy a gimnáziumi tanulmányaim után kijutottam Karl-Marx-Stadtba, a nyomdamérnöki szakra. Első munkahelyem a kecskeméli Pelőfi Nyomda volt, ahol hét évig dolgoztam. Hnnek oka az édesapám, aki akkoriban a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának az igazgatója volt. A gyár egyébként nyomdarcszlcggcl is rendelkezett, ahol már nyolcadikos koromban, a nyári szünidőben szedő segédmunkásként dolgoztam, onnan a szakma ismerete és az elhatározás, hogy majd szeretnék nyomdász lenni. Amikor az NDK-ból hazajöttem, azt hittem, majd Kiskunhalason fogok munkába állni, de az édesapám azl mondta: ham, én mindenben segítelek, de egyet jegyezz meg, hogy amíg én itt igazgató vagyok, addig neked itt nincs munkahelyed. Akkor ez nekem nagyon rosszul esett, de most utólag belátom, igaza volt. Próbáltam a papíriparban elhelyezkedni, de nem kapkodtak utánam. Ezután kopogtattam Kecskeméten. Életem végéig hálás leszek Ablaka Pista bácsinak, mert nagyon jó környezetben, nagyon jó szakmai lehetőseget kaptam: a gyakornoktól a főművezetőségig vittem. Az édesapám 1983-ban nyugdíjba ment. Az új igazgató ismert engem, szólt, hogy itt a lehetőség, ha akarok, hazamehetek Kiskunhalasra. Tősgyökeres kiskunhalasi vagyok, a feleségem szülei is kiskunhalasiak, tehát 1984-ben hazaköltöztünk. 1984. július l-jétől kezdődően dolgozom a Kiskunhalasi Papírgyárban, amely a sok-sok átalakulás óta is a munkahelyem. Először marketingvezető, majd értékesítési vezető, később a cég főmérnöke lettem. Időközben elvégeztem a közgazdaság-tudományi egyetem közgazdasági kiegészítő szakát, és mérnök-közgazdász végzettségem lett. 1989-ben megbíztak a halasi gyár vezetésével. - Hogyan zajlott a privatizáció folyamata? - A rendszerváltás erősen érintett bennünket is.

A kiskunhalasi gyár a Papíripari Vállalat egyik telephelye volt, jogi önállóság nélkül. 1989-ben indult a jogi önállósodás folyamata: először önelszámoló egységként, majd 1990-ben már leányvállalatként működtünk. Mint sikeres cég a privatizáció első fázisában hamar tulajdonosra leltünk. A Dunaparte 1990. áprilisban, a Halaspack pedig egy év múlva, 1991. áprilisban keltel. 1991. április 19-én írták alá az alapító okiratot, a cégünk július 1 -jével kezdte meg a tevékenységét. Az átalakulás fordulópontot jelentett a halasi cég életében: a PIY apportálta a halasi gyárat, ez képezte a Halaspack Rt. tókéjének 50%-át, a Mosburger AG pedig 50% készpénzt hozott a társasághoz. Ez új lehetőségei leremtett, mert amikor a körbetartozás volt jellemző, mi jelentős készpénzzel foghattunk hozzá az átalainiláshoz. Egy szocialista nagyvállalatból sikerüh létrehoznunk a mai piaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó sikeres középvállalatot. Az alakuláskor kb. háromszáznegyven dolgozója volt a Halaspack Rt.nek, ez a létszám mára száznyolcvan-százkilencven dolgozóra csökkent úgy, hogy a termelési volumen viszont a kezdeti 8000-9000 tonnáról 12 000 tonnára emelkedett. - Mi volt a hatékony termelés feltétele'/ - Ennek alapfeltétele volt a már említett tőkeinjekció. A kiskunhalasi gyár egy tipikusan belföldi piacra termelő cég volt, amely belföldi alapanyagbázisra támaszkodott, hiányos, nem túl korszerű technológiával rendelkezett. A tőkeinjekció lehetővé tette a technikai változtatást, ezáltal a termelőberendezéseket európai színvon alúra-tudtuk cserélni. Időközben az alapanyagbázisban is jelentős változás történt, amelybe a Budafoki Papírgyár leégése is közrejátszott. Korábban a Budafoki Papírgyár volt a fő alapanyag-beszállítónk, de azóta nincs Magyarországon olyan kartongyár, amely a mi elvárásunknak megfelelő vastagságú kartont gyártana. Bár nem kimondottan magas minőségi követelményt támasztó alapanyagokkal dolgozunk, szinte 100%-ban hulladékalapú kanont dolgozunk lel, mégis az alapanyagaink 80 r c-át importból vagyunk kénytelenek beszerezni. A DunaMAGYAR ÜKAFIE4

$5

pack Rt. is csak 180-200 g/m2 tömegig tud tcrmcl- ami igényünk zöme pedig 300 g/m2-iől indul 1994-1995-ben jutottunk odáig, hogy megmérethettük magunkat a nemzetközi piacon is. Erre a :- a ;jjhnológiánk biztosította a lehetőséget. Exportoffenzívába kezdtünk. Addig csak a termelés kb. 1%-a volt export, az elmúlt négy-öt évben viszont dinamikus fejlődésünk eredményeként elértük, hogy az árbevétel kb. 20%-a származik külpiacról. A privatizációs folyamat hosszú volt, és csak a tavalyi év végén záródott le számunkra is megnyugtatóan. 1991-ben még 50-50% volt a tulajdonosi arány, de másfél év múlva a Mosburger AG-nek lehetősége nyílt megszerezni az 51%-ol. Az ÁVÜ elvonta a papíripartól a vagyont, majd 1994-ben meghirdette, hogy a papíriparban nem kíván tulajdonhányadot megtartani. Ekkor értékesítette a mi 49%unkat. És a Mosburger AG - elővételi joga lévén megszerezte a 100%-os tulajdont. De közben bekövetkezett az, amire nem számítottunk: szakmai partner nélkül maradtunk. 1991-ben, amikor a PIV a Mosburgerrel létrehozta a vegyesvállalatot, azt hittük, hogy szakmai befektetőkhöz kerültünk, mert a vásárlónknak már volt egy, a miénkhez hasonló gyára Ausztriában, ahol szintén papírtekercseket, papírhordókat gyártottak. De az ausztriai cégnek anyagi nehézségei támadtak, és 1993-ban eladták az ausztriai gyárukat a német Kunért családnak. Ettől kezdve számunkra a Mosburger nem tekinthető szakmai befektetőnek, hanem csak pénzügyi befektetőnek mondható. De jó pénzügyi befektető volt, mert megadta a lehetőséget minden évben a szükséges műszaki fejlesztések végrehajtásához. Ezért köszönetet is kell mondanom az eddigi tulajdonosnak. A kilencvenes évek második feléig ez jól is működött, de látni lehetett, hogy a globalizáció nem áll meg a magyar határon. Tapasztaltuk. hog\ hiába vagyunk ügyesek, jók. valamilyen szakmai tömörüléshez tartozni kell, mert különben a globalizáció lesöpör bennünket a piacról. MAGYAR C R A FIK \

A szakmai váltás a 2001. év végén történt. Az év nyarán meghívásos pályázatot írt ki a Dunapack Rt., és ennek során sikerült megállapodni a Kunért családdal, aki tipikus szakmai befektető. Tizenkét gyára van a világban, ebből tizenegy Európában, egy Indonéziában, s a gyáraiban összesen 250000 tonna papírt dolgoznak fel. —Az átalakulás milyen változást okozott a termékszerkezetben ? - A Halaspack Rt.-nek kezdettől fogva vegyes profilja volt. Csomagolóanyag-gyártással, papírcsőgyártással, papírhordozó-gyártással, kombidobozgyártással és él védőgyártással foglalkozott. De volt egy teljesen más profil is: az irodaszergyártás (iratgyűjtők, iratrendezők, gyorsfűzők). Az utolsó tulajdonosváltás profiltisztítást is eredményezett. A szakmai befektetőnk az irodaszergyártást nem kívánta folytatni. Ezért olyan konstrukcióban egyeztek meg a Dunapack Rt.-vei, hogy amikor a Kuneri család megvásárolta a Halaspack Rt. teljes egészét, akkor létrejött a Halas Irodaszergyártó Kft., amely rögtön visszakerült a Dunapack Rt. tulajdonába. - Milyen tervek vannak a jövőre vonatkozóan ? - Nyugat-Európa már lefedett a Kunéit család gyáraival, Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria a működési terület. Viszont Kelet-Európa szűz területnek számít, a csőgyártásnak ebben az irányban kell haladnia. A tulajdonos elképzelése, hogy Magyarországról és szlovákiai leányvállalatunk rózsahegyi telephelyéről szeretné lefedni Közép- és Kelet-Európát. A célpiacok: Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Bulgária és Ukrajna. A Halaspack részére a kitörési pont a környező országokba történő exportnövelés. Belföldön is növekedésre számítunk, mivel a műanyagipar is a mi potenciális vevőkörünk, és ez az iparág dinamikusan fejlődik! - Nyomdamérnöki végzettséggel papíriparon belül, mindez közgazdasági szemlélettel párosulva: sokoldalúság, amelynek előnyei is lehetnek. - A szívem mélyén továbbra is nyomdásznak érzem magam. A munkám döntő hányadát a közgazdasági témák alkotják. Olyan kiváló műszaki kollégákkal dolgozom, akik a papírfeldolgozás minden csínját-bínját kellőképpen értik, ismerik. Nyomdamémöki végzettségem lehetőséget ad a műszaki témák iránti mélységek érzékelésére. - Köszönöm a beszélgetést, sikeres és eredményes munkát kívánok. Persovits József

Piacvezető az Europapier Hungária Kft.

Tizenegy éve, 1991 óla működik Magyarországon az osztrák tulajdonú, ausztriai székhelyű Europapier AG. leányvállalata, az Europapier Hungária Kereskedelmi Kft. Az eltelt évtized alatt hazánkban a papírkereskedelembcn piacvezető helyet vívott ki magának, kereskedelmi forgalmát megsokszorozta, értékesítési forgalma az 1993. évi 623 millió forintról 2001-ben 9,5 milliárd forintra nőtt. Ma már több mint háromezer aktív vevőt szolgálnak ki folyamatosan és visszatérően. Az évi 34 181 tonna értékesített mennyiségnek 54 százaléka nyomdai papír. A múlt év novembere óta a kft-nek új ügyvezető igazgatója van Erich Fasching úr személyében, akitől látogatásunk alkalmával először azt kértük, hogy mutatkozzon be olvasóink előtt. Cégadatok 2001-ben eladott mennyiség (t) forgalom (euró) termékek száma ügyfelek munkatársak raktárkapacitás

34181 39 280 315 5 000 3 400

82 5100

Az értékesített mennyiség megoszlása 2001 -ben Az eladott mennyiség 34181 t

£j _j

nyomdai papi"' - - : : : - : - :

v] irodai papír H speciális papír

- Bár itteni tevékenységem eddigi ideje alatt több nyomdában személyesen is jártam, valóban jó az, ha az újságon keresztül a széles olvasótábor is megismer. Harmincnyolc eves vagyok. Ausztriában születtem. > állampolgárságom osztrák. Húszéves korom óta dolgozom, mindig olyan cégnél és olyan munkatirichFiischiiig körben, ahol elsősorban a nyomdaipar kiszolgálása volt a munkám. Hét évig a Xeroxnál dolgoztam és szereztem értékesítési szakmai képesítést, itt a lézernyomtatók értékesítésével foglalkoztam, így kikerülhetetlenül kapcsolatba kerültem a papírral. Tizenegy éve az Europapier munkatársa vagyok, ahol tökéletesíthettem a papírral kapcsolatos ismereteimet. Az első években értékesítési vezető voltam Ausztria területén, majd 1999től a fénymásoló-papírok részlegét irányítottam, szakterületemen a teljes Europapier-csoport tevékenységének koordinációja volt a feladatom. így munkaköröm lehetővé tette, hogy közelebbről megismerhessem cégünk tizenkét leányvállalatát, köztük a magyarországit is. 2001 novembere óta vagyok a magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója. Ez újabb nagy kihívás számomra, hiszen a cég teljes magyarországi tevékenységéért, annak sikeres vitelééit a felelősség az enyém. Örömmel mondhatom. hogy a magyar leányvállalatnál kitűnő munkatársakat találtam, akik nagyon jól végzik a dolgukat - ezt egyébkent a már említett növekvő eredmények is igazolják. Ez azt is jelenti, hogy a jó munkatársakkal az ügyvezetőnek mindig könnyebb a dolga. - Egy személyes kérdés: családja van-e? - Nős vagyok, a család Ausztriában él, én hétvégeken hazaugrom. Ez nem a legkönnyebb a magánéletemben, de hozzáteszem, ezzel együtt remekül érzem magam Magyarországon, szeretek itt lenni. - Hogyan értékeli a kft. jelenlegi tevékenységét? - Sikeres a munkánk. Az értékesítés mértéke a MAGYAR GRAFIKA

89

Az eladott mennyiség és a forgalom alakulása Értékesített mennyiség, ezért 35 0(10 30 000

20 000 15 000 10 00(1 5000 0 1335

13%

1397

I33B

1333

2000

ZOOI

Forgalom, millió Ft

! U00

faUOO

1993

IBM

19MS

119fl

2000

?001

Az alapítás óta jellemző emelkedő tendencia révén az Europapier Hungária Kft. méltán került piacvezető pozícióba.

múlt évihez hasonló, de Összetétele kedvezőbb, így a bevétel és természetesen a nyereség is nő. A kedvező összetétel azt is jelenti, hogy speciális vevői igényeket is teljesíteni tudunk, így elsősorban az ún. kreatív papírok, címkepapírok és kartonok eladási mennyisége nőhet. A papírt előállító beszállítókkal az együttműködésünk kifogástalan. Mind az öt nagy papírgyártó konszernnel kiváló az üzleti kapcsolatunk. Vevőink mintegy ötezer árucikkből válogathatnak. Az eredményes munkát és a jó partneri kapcsolatot nagymértekben segíti a 2001 júniusában bevezetett és azóta eredményesen működő SAP Legjelentősebb beszállítók Az Europapier vállalatcsoport beszállítói hátterét Európa vezető papírgyárai biztosítják: • Arjo Wiggins • Avery Dennison • ElcoPapierAG • Gmund • International Paper • Kappa Attica • MayrMelnhof

MAGYAR GRAFIKA

• Mitsubishi paper Mills • M-Real • NeusiedlerAG • StoraEnso • Smurfit De Halm Karton • Thibierge & Comar • UPM-Kymmene

elektronikus adatfeldolgozó rendszer, mellyel nemcsak ellenőrizni, hanem irányítani, befolyásolni is tudjuk a teljes folyamatot - a beszerzéstől a szállításig bezárólag. Ez a rendszer munkánk minőségét, a gyors és pontos szállítást jelentősen javította. Ez az integrált vállalatirányítási rendszer ma már öt ország - Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország - leányvállalatánál működik. Ennek is köszönhető, hogy az általunk nyújtott minőségi munka elismeréseként az Europapicr Hungária Kft. 2002 áprilisában - az Europapier csoporton belül elsőként - elnyerte az ISO 9001:2001 minőségbiztosítási tanúsítványt. Erről örömmel értesítettük üzleti partnereinket is, és konkrét véleményüket kértük munkánkkal kapcsolatban. Sok pozitív észrevételt kaptunk, melyeket ezúton is nagyon köszönünk. De hálásak vagyunk a vevők által felvetett problémákért is, ami ugyan lényegesen kevesebb, de hozzásegít ahhoz, hogy ezeket minél előbb megoldjuk és még tökéletesebbé tegyük üzleti kapcsolatainkat. Munkánk további javításával az a célunk és erre elsősorban nyolcvan munkatársam kiváló képzettsége, minőségi munkája a garancia -, hogy a papírkereskedés területén vezető pozíciónkat megerősítsük, eredménycinket növeljük. - A vevők fizetési készségéről mi a tapasztalat ? - Hát ezen a téren még van javítanivaló. Itt nem a morál hiányáról van szó, hanem sokszor tőkehiányról, a lassú pénzforgásról, az emiatt kialakult ún. körbetartozásról. Biztos, hogy az EU-csallakozás megköveteli e téren a pozitív változást. A termékforgalom és a piac felgyorsulása ezt elősegítheti. - Az Europapier Hungária Kft. eddig is élen járt abban, és konkrét tényekkel bizonyította: a papíripar és a nyomdaipar közös célt szolgál. A cél az, hogy az. egyre jobb és szebb papíron egyre szebb nyomdai termék készüljön. Ezt az összetartozást fejezte ki a Stora-Ensoval közösen alapított és működtetett Gutenberg-díj is, mellyel a nyomdák legszebb termékeit díjazták. A kétévenként kiírt pályázat újabb meghirdetése ez évben aktuális. Lesz díjkiosztás? - A nyomdák számára egy új koncepciót dolgoztunk ki, mely reményeink szerint hasonlóan kedvező fogadtatásra talál majd, mint a Gutenberg-díj. A Gutenberg Club részleteiről levélben és a szaksajtón keresztül tájékoztatjuk partnereinket és a szakmai közönséget. A Gutenberg nevet természetesen megtartjuk. - Erich Fasching úr! Kívánjuk, hogy továbbra is érezze jól magát hazánkban, és kívánunk sikeres munkát önnek — a nyomdaipar érdekében is. S Juhász Géza

Egy nyomda és még más is Kőbányán

Farkas József

Sok jó és érdekes dolgot hallottunk mostanában a Grafika Typopress Nyomda Kft. tevékenységéről, így kíváncsisággal mentünk ki a nyomda Kőbányán működő üzemébe, ahol Farkas József tulajdonos fogadott bennünket. Már a beszélgetés elején kiderült, hogy a nyomda ügyvezető igazgatója nem fí, hanem a fia,

Farkas Tamás. De az is világossá vált - és ez volt a meglepetés számunkra -, hogy itt nem csak egy nyomdáról van szó, hanem három kiadóról és egy nyomdáról, amelyeket Farkasék családi vállalkozásban egymástól függetlenül és mégis összehangoltan működtetnek. - Hogy is van ez,? - kérdeztük Farkas Józseftől. - Eredeti foglalkozásom újságíró, és előbb a Veszprémi Naplónál, majd a Népszabadságnál, az agrárrovatnál tevékenykedtem. Később a Mezőgazdasági Kiadó irodalmi vezetője voltam - 1992. február 15-éig. Közben családi vállalkozásként 1991 őszén két kiadót kezdtünk el működtetni, melyhez 1992 őszén csatlakoztattuk a nyomdai tevékenységet, majd 1998-ban még egy kiadót indítottunk útjára. - Tehát jelenleg a Farkas család irányítása alatt van három kiadó és egy — tudomásunk szerint jelentős nagyságú - nyomda. - így van. - Vegyük sorra őket. - Az egyik kiadó a Dinasztia Kft. - már a neve is utal a családi jellegre -, amelyet kifejezetten általános iskolai tankönyvek kiadására alakítottunk. Ma olt tartunk, hogy évente 250 különböző tankönyvet adunk ki; amelyeket megbízásunkból mintegy hetven pedagógus mutat be az ország különböző iskoláiban. Az általános iskolai könyvek területén a forgalom 90 százaléka nagyjából tizenkét kiadóé; a Dinasztia Kft. ezek között a negyedik-hatodik helyet foglalja el. A kiadó húsznál

több munkatárssal dolgozik, s ügyvezető igazgatója a feleségem. A másik kiadó az ugyancsak 1991-ben alakult Szaktudás Kft., melynek alapvető profilja mezőgazdasági szakkönyvek kiadása. Agrárterületen hozzávetőlegesen a piac 50 százalékos részesedése a kiadónké. Jelenleg 193 szakkönyvünk van a piacon, amelyből 2001-ben 53 új címet jelenteltünk meg. Megjegyzem, hogy a kft.-kcnt alakult kiadó ma közel húsz fővel részvénytársaságként működik, melynek vezérigazgatója én vagyok. A harmadik kiadó az 1998-ban létrejött Száz magyar falu Közhasznú Társaság. Kosáry Domokos akadémikus történész állított össze egy névsort száz magyar faluról. Az ő szerkesztésében mindegyik kiadvány egy-egy magyar falu történetét, kulturális, gazdasági és társadalmi hagyományait mutatja be. A száz kötetből az elmúlt időszakban jelent meg a hetvenötödik, amely Tarpáról, Esze Tamás falujáról szól. Mivel hamar elérjük a századik kötet megjelenését is, a további folytatást az ún. kislérségek bemutatásával tervezzük. Mivel hazánkban 176 kistérség van, e tervnek megvalósítása ismét hosszú időre munkát ad a három állandó munkatárssal és több külsőssel dolgozó kiadónak, melynek vezetője Németi Erika, a fiam menyasszonya. Arra is gondoltunk, hogy a száz falul bemutató könyveket CD-n is megjelentetjük, ugyancsak saját gondozásban. - Egyértelmű, hogy mindhárom kiadó gazdasági tevékenységéve! jelentős kulturális, népművelési feladatot is magára vállalt. Kívánjuk, hogy ez továbbra is sikeres legyen. És most térjünk rá a nyomdára. - 1992-ben vettük meg az Interglob tulajdonában levő nyomdát, melyet Grafika Kft.., majd 1997től Grafika Typopress Kft. néven működtetünk. A nyomda tulajdonbavételével eredeli célunk az volt, hogy az akkori két kiadónk könyveit - ami akkor 100-120 könyvet jelentett - saját nyomdánkban készítsük el. Ennek megfelelően 1992-ben a nyomda árbevétele mindössze hétmillió forint volt. Hamar rájöttünk, hogy ennél lovább kell mennünk, mert ez így nem életképes. Az azóta eltelt nyolc-tíz év alatt eljutottunk oda, hogy ma már Kőbányán, a Monori utcában korszerű és megfelelő nagyságú nyomdacpülettel rendelkezünk, s a folyamatos beruházás révén az egyre modernebb gépeken mintegy százötven szakmunkás állítja elő a nyomdai termékeket, s az árbevétel 2001-ben egymilliárd-százmillió forint volt. Ma már a saját kiadású könyvek a nyomda kapacitásának mindössze 20 százalékát teszik ki, a többi üzleti partnereink megrendeléseiből tevődik össze. A termékek skáMACYAR GRAFIKA

93

Iája széles: éves szinten több mint kétmillió keménytáblás könyvel és brosúrát, ötvenféle íves nyomású különböző színes lapot, reklámanyagokat, nyomtatványokat - így például a BKV összes nyomtatványát - készítünk. Jelenlegi nyomógépparkunk: egy ötszínes Bl-cs Hcidelberg, egy kélszínes Bl-cs Roland, egy négy- és egy kétszínes A2-es Heidclberg és egy kétpályás Zirkon tekercsnyomógép. A kötészeti gépkapacitás lehetővé teszi kötészeti bérmunkák bevállalását is. A 36 ütemű Kolbus gépsor teljes műveleti keresztmetszet elvégzésére (hajtogatás, összehordás, fűzés, előzékelés, táblakészítés, beakasztás) alkalmas, kapacitása műszakonként több mint tízezer darab keménytáblás könyv. Az összehordó- és ragasztókötő-kapacitás puhatáblás könyv esetében műszakonként ötvenezer darabos teljesítményre képes. A nyomdának stúdiórészlege is van, ahol elsősorban a saját kiadóink anyagait dolgozzuk fel, de más megrendelőktől is vállalunk előkészítői, tördelési munkát. Hangsúlyozni szeretném, hogy exportra is dolgozunk, elsősorban nyugati országok felé, s ez körülbelül a teljes termelési mennyiség tíz százaléka. Minden mennyiségi eredmény mellett számunkra nagyon fontos a minőségbiztosítása, ami-

hez szükséges szakembereink folyamatos továbbképzése is. Öt éve rendelkezünk ISO 9002-es minősítéssel, idén tavasszal kaptuk meg az ISO 14.000-es környezetvédelmi minősítést, melynek fő követelménye a környezettudatos termelési rendszer kialakítása és folyamatos működtetése. - És akkor most már nyugodtan hátra lehet dőlni a székben, hogy minden sínen van, olajozottan működik? - Szó sincs róla. Nincs megállás. Említettem a Száz falu Közhasznú Társaság további terveit, de ugyanilyen tervek megvalósítása vonatkozik a Szaktudás Kft. kiadóra is. Ami pedig a nyomdát illeti: ez évben mintegy kétszázmilliós beruházást szeretnénk megvalósítani. A közeljövőben egy ötszínnyomó B2-es Heidelberg nyomógépel és egy automata cérnafűzőgépet állítunk üzembe, valamint az előkészítésben a CtP helyett CtF technológiára kívánunk átállni. - Úgy értékelhetjük, hogy a Farkas családnak sok munkája van abban, hogy ezt a szerteágazó, de mégis összetartozó feladatot eredményesen, hasznosan tudják végezni, sőt egyre fejleszteni. Ehhez kívánunk mindnyájuknak további erőt és egészséget. -sz. -a.

Együtt a jövőért A Papyrus Hungária Rt. és a nyomdaipar A magyar nyomdaipar és az őt kiszolgáló papírkereskedés együttműködésének egyik markáns, meghatározó egysége a Papyrus Hungária Rt., mint a finn és svéd közös tulajdonú világcég, a Papyrus egyik leányvállalata a sok közül. Nem véletlen ez, hiszen a magyarországi rt. vezetője, Emri Gussi úr szintén meghatározó személyiség, aki négy év óla áll a leányvállalat élén, azon túlmenően, hogy feladatának tartolla az 1998-ban megvásárolt Papírkert - a továbbiakban Papyrus Rt.-t - a mélységből megfelelő szintre felhozni, azon munkálkodik, hogy a nyomdaipar és a papírkereskedés egymást támogatva, közös úlon haladjon. Hiszen mindketten - a papírral és a nyomtatással - a betűt szolgálMAGYAR

GRAFIKA

ják. Hogy ebbe mi minden fér bele, mennyire kell közösen előrelátnunk és a jövőn munkálkodnunk, erről folytattunk beszélgetést Emri Gussi igazgató úrral. Bár eredelileg a Papyrus Hungária Rt. jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól akartunk beszámolni, de a téma határainak kitolása és a helyzet tágabb értelmezése - amelybe természetesen belefér a Papyrus Hungária Rt. is - még érdekesebbé és hasznosabbá tette a találkozást. - A Papírker a rendszerváltás előtt Magyarországon monopolhelyzetben volt, és nagyszerű eredményeket ért el - mondta az igazgató. - A z országhatár megnyitása után ez a monopolhelyzet cgycsapásra megszűnt, mivel helyet kaptak a ma-

gyár piacon a papírt előállító világcégek kereskedőrészlegei is, amelyek sok vonatkozásban helyzeti előnyben voltak a papírpiacon. így 1998-ra a Papírker nagyon rossz helyzetbe kerüli. Ekkor vette meg a Stora svéd papírgyártó cég a Papírkerl azzal a nem könnyű céllal, hogy rövid idő alatt nemcsak újból megfelelő szintre emeli az akkor már Papyrus Hungária Rt. tevékenységét, hanem Magyarország vezető papírkereskedésévé teszi. - Sikerült'/ - Négy év alatt megfordítottuk a bukáshoz közeli tendenciát, és ma már ott tartunk, hogy nem csak Magyarországon felelünk meg teljesen az igényeknek, a piaci elvárásoknak, hanem elmondhatjuk, hogy európai szinten is egy modern nagykereskedő cég lettünk, s bárhol megállnánk a helyünket. Gondolom, azt nem kell hangsúlyozni, hogy ebben mennyi munka van. A gyors, pontos kiszolgálás, a széles áruválaszték, a nagyon jó üzleti, partneri kapcsolat mind hozzájárult ehhez. És ez vonatkozik nemcsak-a nyomdaipari piacra, hanem az egyre bővülő irodai papírokra is. Erről különben részletesebben is szólnék a későbbiekben. - Bennünket most mégis elsősorban a nyomdaipari piaci kapcsolat érdekel. - Jó, de ne legyünk szűk látókörnek, mert az előbb-utóbb a nyomdaipar kárára lesz. Tehát a nyomdaiparral kapcsolatban a fő kérdés - azon túlmenően, hogy valóban mindketten ugyanazt a célt szolgáljuk -, hogy van-e igény és milyen igény papír vonatkozásában, mi ezt az igényt ki tudjuk-e szolgálni és a nyomdaipar ki tudja-e űzetni azt, amit tőlünk megvesz. A kérdésekre válaszolva: bár lehet, hogy másként beszélünk róla, de az igények ugyanolyanok, mint bárhol másutt a világon. Ugyanakkor a világ papíripara ma minden papírra] kapcsolatos igényi ki tud elégíteni. Amin javítani kell, az a nyomdák fizetési morálja és átdolgozott, a jövőt megcélzó nyomdai stratégia kidolgozása és alkalmazása. Az elmúlt egy-két évtized is azt bizonyítja, hogy a nyomdaipar forradalmian átalakul, sok mindent el kell felejteni és sok újat alkalmazni ahhoz, hogy talpon maradjon és teljesíteni tudja a feladatát. Mindezeken túl még tovább kell látni és arra is gondolni szükséges, hogy a technika és technológia egyre gyorsabb fejlődése következtében nem is biztos, hogy a betű sokszorosítása továbbra is a nyomda feladata lesz. Mi közvetlenül látjuk - hiszen feléjük is árulunk papírt -, hogy a fejlődés az iroda vonatkozásában gyorsul fel. Már most több papírt fogyaszt az iroda, mint a nyomda. És ha ehhez hozzátesszük, hogy egy iroda ma már olyan nyomtató kisgépekkel rendelkezhet, melyeken még színes könyvet is MAGVAR GRAFIKA

elő tud állítani, akkor tényleg cl kell gondolkodni azon, hogy a jövőben merre haladjon a nyomdaipar és mi lesz a feladata. Struccpolitikát nem lehet folytatni. Vagy nem reagálni a jövőre, a fejlődésre - és akkor ez bukás -, vagy részt venni a fejlődésben úgy, hogy tudjuk befolyásolni a jövőt. Azért beszélek többesszám első személyben, mert én ezt közös feladatnak látom, amint ez beszélgetésünk elején is elhangzott. Ha valamire igaz, úgy a nyomdaiparra igen, hogy nem a tegnappal vagy a mával kell foglalkozni, hanem a jövőre szükséges felkészülni. Hasonlattal élve: túl sokat foglalkozunk lűzoltásszerűen a mával, de nem építkezünk úgy, hogy tűzmentes legyen az épület. Ami pedig a jövőre való felkészülést illeti, szintén egy hasonlat: látni kell, hogy hol van a horizont, de azt is, hová tegyem a lábam. Nem mindegy, merre indulunk el, mit veszünk komolyan a jövőből és hogyan találjuk meg a magunk feladatát. - Hogy megint konkrétan a Papyrus Hungária Rt-ről essék szó, a legutóbbi alkalommal arról is említést tettünk, hogy minden modern technika és technológia mellett is mennyire fontos az ember, a munkatárs, aki mozgatja, irányítja ezt a technikát. Mennyire fontos egymás megbecsülése, segítése, összetartozása, mert csak közös munkával lehet eredményt elérni - Hát ez nálunk valóban így van. De abban a tágabb vonatkozásban is, amiről eddig beszélgettünk, ez a legfontosabb a jövőben is: az ember. Mi itt ötvennégyen így dolgozunk. - A Papyrus Hungária Rt. fejlődésében benne van az is, hogy a jövőben terjeszkedni fognak, mert esetleg szűkössé válik a Forgách utcai központ? - Minden elképzelhető és mindenre fel kell készülni. A papírfelhasználás növekedésétől függ az rt. terjeszkedése. Ha visszatekintünk a 20. századra, azt tapasztaljuk, hogy a fejlődés grafikon szerűen töretlen volt - még a világháborúk és a különböző társadalmi problémák ellenére is. Ez a fejlődési trend miért állna meg a 21. században? Sőt fel fog gyorsulni, és töretlen lesz. Ha arra gondolunk, hogy ma Magyarországon éves szinten az egy főre jutó papírfogyasztás hetven kiló, szemben a nyugati országokkal, ahol ez kétszáz kiló, sőt több, akkor azt is mérlegelni kell, hogy a kft. számára milyen változást, terjeszkedést jelent az, ha például néhány év alatt az itteni fogyasztás mondjuk száznegyven kilogrammra növekszik. Ez be fog következni. Optimista vagyok, és az optimizmus maga a fejlődés. így gondolkozzon velünk együtt a nyomda is. - Köszönöm a beszélgetést. Dr. Juhász Géza

KRANTZ Technology

A termikus utánégető berendezések szállítója mint rendszerbeszállító Vili János

Az aacheni Krantz Technology GmbH vevői nemcsak költségtakarékos véggáztisztító berendezéseket igényelnek. A berendezéseket egyre gyakrabban akarják integrálni a gyártási folyamatba. A Krantz Technology erre jól felkészült. Ezt mulatja az a megrendelés is, melyet az olasz Lucchesi cég megbízásából teljesített. Az aacheni Krantz Technology kb. 15 év óta értékesít szénhidrogén taitalmú véggázok tisztítására alkalmas termikus utánégető berendezéseket. A gyártmány struktúra összetétele: termikus, katalitikus és regeneratív utánégető berendezések. Világszerte több mint 140 véggáztisztító berendezést helyeztek üzembe. A berendezések állandó továbbfejlesztése, egy kiváló berendezésgyártó innovatív megoldásai biztosítják ma a vállalati szakteriilet hírnevét. Az elmúlt üzleti évben került kifejlesztésre a regeneratív utánégető berendezések új gáztároló rendszere, szabadalomként bejelentve, és már kél aktuális berendezés megrendelésénél megvalósult. A véggáztisztító berendezések minimális beruházási költségeire vonatkozó vevői elvárások mellett növekszik a jelentősege a gyártási folyamatba integrált, külön csatlakozási keresztmetszet nélküli véggáztiszlító berendezéseknek,

Regeneratív ulánégető berendezés az új fejlesztésű gáztároló rendszerrel cs a felszerelt koncentrációfokozóval

A bolognai Lucchesi vállalat aktuális berendezés megrendelésénél Olaszországban az aacheni Krantz Technology a termikus véggáztisztítás üzletágát fejlesztette tovább rendszerbe szállítóvá. Az elmúlt évben a Lucchesi üzembe helyezett egy új hitelkártyaalaptcst festőberendezést. A festőberendezés gyártójával történt egyeztetés alapján a Krantz Technology méretezte a klimatizált megmunkálószakasz és a szárítók légháztartását, valamint meghatározta a termikus utánégető teljesítőképességét. A szárító termál olaj-szükségletét kizárólag a termikus utánégető berendezés forró tisztgáz körében üzemelő hatásos hővisszanyerő rendszer szolgáltatja. A festőberendezés hűlő- és fűtőhengereinek, valamint a klimatizált megmunkáló szakasz meleg és hideg vúzel történő ellátása méretezésre és kivitelezésre került. A berendezés telepítési csarnokának, valamint a kiszolgáló helyiségek légtechnikai berendezéseire vonatkozó meggyőző tervek alapján az ezen berendezések szállítására vonatkozó megbízási is sikerült megszerezni. A Krantz Technology által tervezett rendszermegoldás teljes felelőssége tükröződik vissza az új berendezés megrendelés szerinti folyam atvizualizálásában. A Krantz Technology elkészítette a festőberendezés, a termikus utánégető berendezés, a termál olaj rendszer, a hideg- és meleg víz-eloállítás, a légtechnikai berendezés és a festcktartályhőntartás teljes technológiai folyamatábrázoló szoftverét. Figyelembe véve, hogy a versenytársak a megbízás teljes teljesítési terjedelmét ilyen formában nem tudták megajánlani, a megbízó jelentős összeget megtakarított. A Krantz Technology mint rendszerszállító a kapcsolódási felületeket csökkentette, és ezáltal a megrendelő egyébként szokásosjelentős koordinációs költségeit minimalizálta. Az ok: az egyes alvállalkozók közötti műszaki egyeztetések szükségtelenné váltak. MAGYAR

GRAFIKA

99

Eszközök az álmok megvalósításához Hujder Zoltán

Minden nyomdász szakember álma, hogy az általa használt nyomtatási technológia paramétereit bármikor megismételhetően, állandó ériékeken taitsa. Ehhez a jól képzett szakemberek igyekezetén felül mindig szükség van objektív mérési eredményeket adó pontos, könnyen kezelhető mérőműszerekre is. A műszerek fejlesztésében a gyártók is mindig új utakat keresnek, hogy termékeik élettartama, mérési pontossága, ismétlőkepcssége, energiafelhasználása és kezelhetősége egyre jobb legyen. A VIPTRONIC cég már 1995-ben megkezdte egy LED technológiára alapozott új mérőműszercsalád kifejlesztését, A sikeres fejlesztés forradalmian megjavította a készülékek áramfelhasználását, élettartamát, mérési sebességét, ismétlőképességét, stb. Egyetlen szempont ismertetésével érzékeltethetjük, hogy a LED technológia egy teljesen új műszergeneráció megépítéséi lelte lehetővé. Tekintsük a mérőműszer fényforrásának élettartamát! ügy LED élettartama extrém hosszúságú (kb: 200 000 óra) a kibocsátott fény nagyon szűk spektrumú (gyakorlatilag monokromatikus). Egy mérés elvégzéséhez a LED-nck cirka 10 ms időtartamra kell bekapcsolnia. Napi 500 mérést, évi 200 munkanapot, és 10 év felhasználást számolva a LED még csak 2 óra 48 percet világított a lehetséges 200 000 óra élettartamából. Ebből az egyetlen tényből következik a műszer minimális áramfelhasználása, a fényforrás stabilitása, hosszú élettartama, az alkalmazott optika egyszerűsége, a mérési eredmények pontossága, a készülékek versenyképes ára, stb. Ezzel az új technológiával építette meg a Viptronic cég a VIPDENS 2000 elnevezésű, hét színre érzékenyített denzitométert, mely egyben egy nagyon jól használható spektrálfotométer is. A készülék egyszerűen kezelhető (a négysoros LCD kijelzőn megjelennek a mérési folyamat következő lépései). Kevesebb, mint 0,4 sec egy mérés időigénye. 3 gomb segítségével az összes funkció elérhető. Méréshatárai: denzitásban 0,00-2,50 D, kitöltési arány mérésében 0-100%. Ismétlőképesség fedettség mérésben: ±0,003 D, kitöltési arány mérésben: ± 1 % . Megfelel a DTN/ISO 16536 szabványnak. Garancia: 3 év.

A VIPDENS 2000 készülékkel mérhető denzitométer üzemmódban: fedettség és fedettségkülönbség, abszolút fedettség, kitöltési arány (Murray Davies) kitöltési arány változás, festék-viszszaemelés, gyöngyfaktor, szürkeegyensúly, színhiba, feketedés. Hét referenciaszint tárolhat memóriájában. Automatikus színfelismerő funkciója van. Spektrálfolométer üzemmódban méri három színrendszer (CIELab, CIELCh, és CIExy Y) színmérőszámait, kijelzi az egyes színmérőszámok különbségét és a szín differencia (AE) értékét. Memóriájában alkalmanként 9 különböző szín paraméterei lárolhatóak. Egyetlen méréssel azonnal kijelzi a tárolt színtani paraméterektől való eltérést a mért mintán, valamint a színdifferenciát a mintahoz képest. Automatikusan felismeri a mért értékhez legközelebbi tárolt referenciaszint. Mindezen tulajdonságok alapján méltán állapíthatjuk meg, hogy ideális esetben egyetlen nagyteljesítményű, color munkákat, nyomtató nyomdagép mellől sem hiányozhatna egy ilyen egyszerűen kezelhető, nagy pontosságú és tudásához mérten kifejezetten olcsó mérőműszer. Hisz egyetlen jogosan megreklamált közepes példányszámú munkán többet bukhat a gyártó, mini egy ilyen készülék ára. A Viptronic cég műszerfejlesztési törekvéseinek egy másik eredménye a VIPFLEX 334 mérőműszer. Ez a készülék videotechnikai fejlesztések eredménye. A mérőmezőben látható képről videofelvételt készít, azt értékeli ki matematikai függvények segítségével. Mérhető vele pozitív és negatív film, llexonyomóforma, ofszetlemez és nyomai egyaránt. Kijelzi 0,01% pontossággal a rasztertónusok kitöltési arányát (hagyományos, FM és szambarács alkalmazása esetén is), a nyomóelemek átmérőjét mikronban, az alkalmazóit rácssűrűséget (vonal/cm vagy vonal/ inch egységben), a mérőmezőben lévő összes nyomóelem területét négyzetmikronban, valamint a nyomóelcmek kontúrjainak jóságátjellemző számértéket. Méri a műanyagfelületre nyomtatott nyomóelemek fedettségét jellemző „Dot Void Factor"-t, a „Mottle" azaz gyöngyeffektus ériékeket. Kis ügyességgel a flexonyomóMAGYAR

GRAFIKA

101

formák vállszöge is lemérhető 0,1 fok pontossággal. A mérési folyamat képernyő-képei ellárolhatóak, a mért paraméterek táblázatba rendezhetőek, dokumcntálhatóak. Hogy mi mindenre jó ez a készülék, arról csak azok a kollégák tudnának mesélni, akik egymással vitatkozó, a maga igazát bizonygató grafikus, formakészítő és nyomdász gépmester vitájába csöppentek igazságtevő feladattal. Eltol a perctől kezdve nincs vitának helye, mert a grafikus által levilágított film, a formakészítő által elkészített nyomóforma (llexolemez és ofszet-

lemez egyaránt) objektív módon mérhető, a nyomat paramétereivel összevethető. Nyilván ideális esetben a hibák elkerülhetők, elkövetésük előtt a kívánatos formakészítési paraméterek a készülék segítségével kimérhetőek, a nyomtatási eredmények optimalizálhatóak. A készülék jelenleg konkurens nélküli a piacon. A gyártó két év garanciát ad a műszerre. Nagy flexo grafikai műhelyeknek, fotopolimer nyomólemez készítőknek, magas color nyomatminűséget produkáló flexo- és ofszetnyomdáknak egyaránt ajánljuk.

Navigare necesse est IV. RCCO REGATTA 2002. JÚNIUS 19-21.

Péteri Károly beszámolója Hargitai Lajos fotóival Navigare neccsse est, avagy hajózni kell, vallották az ókori rómaiak és vallja az ECCO Hungária vezetősége ís. linnek jegyében hívták meg törzsvásárlóikat negyedik alkalommal a magyar tengerre, szokott rendezvényükre, háromnapos kikapcsolódásra. Egy ilyen rendezvény egyik - ha nem a - legfontosabb tényezője az időjárás, ami ez alkalommal - az elmúlt évvel ellentétben - túlzottan is kegyeibe fogadta a részvevőket, miután harminc fok alá nemigen süllyedt a hőmérő higanyszála; csak a szél lehetett volna kicsit élénkebb és kitartóbb. A kora reggeltől érkező részvevők „belépőként" választhattak hajót és legénységet - társaságot a

Irány Badacsony 102

MAÍiYAR GRAFIKA

hosszú útra. Választhattak az „ötvenesek" vagy más kisebb-nagyobb vitorlások között; vagy, a vitorlázást és napot kevésbé kedvelők dönthettek „öregesen" a komfortosabb Helka motoros mellett. A program fél tízkor Kézai Zsolt köszöntőjével és eligazításával indult, melynek során, a rövid programismertetésen túl elmondta az időjárási előrejelzést és az ezzel összefüggő hajózási kilátásokat, illetve a szükséges óvintézkedéseket; lásd magas faktorszám, fényvédő sapka használata. Behajózás után tíz órára felsorakozott a teljes Ecco-flotta a rajtvonalra, majd a komoly versenyekhez szükséges előzetes jelzések után útnak indultunk Badacsonynak. Meg is indult a hajóhad a magyar tengeren, viszonylag jó ütemben el is érve félútig, amikor is - elállván a szél - vontára kellett fogni a vitorlások nagy részét (s ellátni a legénységet, a kiszáradást elkerülendő, némi hűsítő nedűvel). Végül közülük csupán ketten érték el saját „lábon" Badacsonyt, melynek kikötőjében Egry József várja, immáron örökre az érkezőket; hóna alatt elmaradhatatlan székével és festőszerszámaival. A Club Hotel Badacsonyba érve a vendégsereg rohammal elfoglalta szállását és pihenésre hasznosította a vacsoráig rendelkezésre álló szabadidőt. Az esti program a „főnök" köszöntőjével indult a nyár leghosszabb napjainak egyike lévén még világosban - s kinek-kinek erőnléte, kitartása, étvá-

gya és táncoló kedve szerint tartott akár hajnalig. A svédasztalos kínálat felsorolásától tartózkodunk - meghaladná a rendelkezésre álló terjedelmet. A talpalávalót az Old Boys együttes szolgáltatta, s emelte az est amúgy sem rossz hangulatát, Az első szünetet Kézai Zsolt a vitorlásverseny értékelésére használta ki, ecsetelve a részvevők hősies kitartását, felsorolva a kategóriák „helyezettjeit", s ellátva őket eremmel, emléklappal - senki sem maradt ki belőle. Kissé később került sorra az Ecco ötödik születésnapját s a vendégekel köszöntő káprázatos tűzijátékra a parton. Minden cseppje aranyat ér

Itt meg dagadó vitorlával

A csütörtöki nap a Budai Aranka vezette reggeli tornával indult, szigorúan „befogva" a kora reggel nyilvánosan mutatkozó vendégeket. Éltesüléseim szerint nem volt túlzott a tömeg a helyszínként szolgáló parkban (bár én ezt az időszakot még nyújtózkodással töltöttem; utólag azért kiderült, hogy 30%-os volt a részvétel). Reggeli után ismét vízre szállva Szigligetig hajóztunk - megtekinteni a Balaton eme gyöngyszemét. A rekkenö forróságban a domboldalra kapaszkodva az egyik legszebb pano-

Szelcsend 1 0 4 MAGYAR GRAFIKA

ráma tárult elénk. Az Eslerházy-pince bejáratánál házi pálinkával és meleg pogácsával vártak - ahogy ez illik. Ezt követte a borkóstoló - haladva szárazabbtól az édesebb felé, megízlelve a badacsonyi hegyvidék fehér borait. Ebédre hidegtállal vártak a vendéglátók; megnyugtatva, hogy két-háromezer kalóriánál nincs több egy ilyen falatozás; megfelelő mennyiségű feher- és vörösboiral öntözve a falatokat. Előkerült a bakonyi betyár is, aki először tárogatóval szórakoztatta a nagyérdeműt, majd nótára fakadt és táncra perdült, felkérve a vendégsereg egy-egy hölgytagját, végül „elrabolva" egyet közülük. Ez követően egy népi tánccsoport műsorával szórakoztatlak, majd egy-egy üveg Badaesonyi olaszrizlinggel és szürkebaráttal kedveskedtek a pince hűvösében jobbik közérzetüket visszanyert vendegeknek. Újabb séta után visszaszálltunk a Helkáraés visszasétahajóztunk Badacsonyba. A csendespihenő végeztével este Rizapusztára buszoztunk, ahol a kellő fogadás után ismételt borkóstoló következett, majd a helyi cigányvajda előadásában ismerkedtünk a környék borászatával, ahol az ötszáz hektáron termelt boron kívül pincéikben mintegy ötvennégyezer hektó (!) bort érlelnek, palackoznak. A megpróbáltatásokat a/, ezután következő káposztás bableves, paprikás csirke és rétes fokozta. A vacsora közben a népi lánccsoport roma életjeleneteket megelevenítő műsorával szórakozhattunk, igen jól. Amatőr tagságukban, mint megtudtuk, még nyomdász is van. Harmadik napunk ismét reggeli tornával kezdődött (?), majd a kikötőbe érve rövid, „környezetismereti" séta után újra behajózva ismételt hajókázás következett, immár visszafelé, élvezve az alig harmincegynéhány Celsiust. Végül, megköszönve az igazán színvonalas, szórakoztató vendéglátást, a végtelen figyelmességet, szokott jelszavunkkal búcsúzlunk: jövőre veletek ugyanitt.

Egy új szakmai folyóirat

Az előbbiekben beszélgetést adtunk közre Emri Gussi úrral, a Papyrus Hungária Rt. vezérigazgatójával, A beszélgetést így fejezte be: A jövőt illetően optimista vagyok, és az optimizmus maga a fejlődés. Ezt a fejlődést - sok egyéb mellett - egy olyan újdonsággal is szolgálni kívánja a Papyrus Hungária, amelynek ünnepélyes bemutatása július 16-án volt, egy dunai hajókázás során, a meghívott üzleti partnerek és a sajló részére. Ez az újdonság a cégnek mint kiadónak a VÍZJEL című szakmai folyóirata, amelynek első számát a hajókirándulás során mutállak be. Mit kíván a Papyrus elérni egy ilyen folyóirattal, amely terveik szerint egy évben háromszor tavasszal, nyáron, télen - jelenne meg, minden alkalommal az évszakot szimbolizáló színű kötésben? A cél többféle. Egyrészt az, hogy mindenki előtt világos legyen: az elektronika világában is egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az üzenethordozó papírnak, kartonnak, valamint a rajta megjelenő betűnek és graíikának. Lz a fejlődés útja, és mindazok, akik ezt így gondolják - grafikusok, reklámszakemberek, tervezők, fotósok, festék- és papírszállítók, nyomdák és kötészetek, a terméket értékesítők és a megrendelők -, egy hajóban evezünk írja a vezérigazgató felelős kiadó a folyóirat bevezető köszöntőjében. Másrészt épp az egymásrautaltságot, együttmunkálkodást kívánja a VÍZJEL szolgálni azzal, hogy különböző területeken bemutatja a papír és a karton üzenethordozó szerepet. Ebbe például olyan terület is beletartoz-

Emri Cnissi köszönti a megjelentekéi

Galánfi Ede főszerkesztő

hat, mint a gyógyítás. A papír színösszetétele, a rányomott szöveg és ábra színei adott esetben gyógyító hatást is kifejthetnek. Gyönyörűséges üzenethordozó a papír - mondta a folyóirat főszerkesztője, Galánfi Ede, aki a Papyrus Hungária részéről összefogta a rovatvezetők, a szerkesztőbizottság tagjainak munkáját, akik az első számban valóban széleskörűen - a papírgyártól a betűn keresztül a levéltárig - mutatták be a papír szerepét a múltban, a jelenben és a jövőben. A Kiss István grafikusművész tervezésében készült lapot a kiadó Papyrus kétezer példányban juttatja cl a nyomdákhoz, reklámügynökségekhez, nagyvállalatok marketingeseihez és minden olyan érdeklődőhöz, aki a papír szerepét a jövőben is fontosnak tartja. A vezérigazgató beköszöntőjében ezt írja: „Az egykor »könnyűipari« műfajba saruit üzletágban sokan dolgozunk együtt, s közös feladatunk, hogy a végfelhasználóhoz tökélyre törekvő termék jusson el. E cél érdekében meg kell ragadnunk minden lehetőséget." Együtt kell működnünk, és ezt a célt lesz hivatva szolgálni a VÍZJEL is, mely nevében is a papír múltjára, finomságára utal. A folyóirat nyitva áll mindenki előtt. Aki bármilyen tevékenységgel a közös célt kívánja szolgálni, annak helyet biztosítunk a folyóirat hasábjain. Itt kell megemlítenünk a folyóirat nyomdai előállításában részt vevő Keskeny és Társai Nyomda, valamint a Folprint Gyorsnyomda kiváló minőségű munkáját. MAGYAR GRAFIKA

105

Az ebedet a Mátyás király pinceétteremben költöttük el, ahol Mátyás korabeli ételeket tálaltak fel - hihetetlen mennyiségben. Ezt követően visszasétáltunk a Duna-parton a hajóhoz, és beszállva, a felső fedélzet szellős as/talai mellől gyönyörködtünk még egyszer a kilátásban.

Vincze László papírműves műhelyében

Hazafelé friss szellők fújtak

Gyakoroljuk a papímierítésl A hajó eközben haladt előre Szentendre fele. De közben meg a szerkesztőbizottság tagjai is elmondták, miért látják fontosnak az együttmunkálkodást. Majd elértük a szentendrei hajóállomást. Kiszálltunk és elsétáltunk Vincze Lásztópapírműves műhelyéhez, ahol egyrészt gyönyörű merített papírokra kcszült nyomtatványokkal ismerkedtünk, másrészt magunk is kipróbáltuk a papírmerílés mesterségét.

Hz az ismertető írás csak bemutatkozás. Ha szaktársaink megismerik a folyóiratot, annak tartalmát, célját, reméljük, hogy a jövőben egyre többen kapcsolódnak a laphoz. És itt ismét szeretnék utalni a lapunk jelen számában közöli, Emri Gussival folytatott beszélgetésre, melynek - bár akkor még nem tudtunk a VÍZJEL megjelenéséről - azt a címet adtuk: Együtt a jövőért. -z. -a.

Német szakfordítást, lektorálást, levelezést vállal

Wertheim Győzőné vegyészmérnök Telefon: 281-2249, fax: 281-0115

Mobil: 06-20-480-3123 E-mail: [email protected] A szentendrei Mátyás király pinceétteremben 1 0 6 MAGYAR GRAFIKA

Tegyek vesszőt, vagy ne tegyek? Darnay László

Gyakorta nagy a bizonytalanság a vesszők használata körül. A felsorolások vagy mondatrészek közölt álló vesszők esetében még nem is volna különösebb baj, hiszen nyilvánvaló, hogy ki kell tenni őket. A tagmondatok írásakor már nem ilyen egyszerű a helyzet. A szabály kimondja, hogy az Összetett, mondatok tagmondatait általában veszszővel kell elválasztani egymástól. Ezen belül is a tagmondalok határán akkor is kitesszük a vesszőt, ha nincs kötőszó. Például: Világos, hogy jobban megérti a dolgokat az, aki hozzáolvas. Kinyitottam az ablakot, jól kiszellőztettem a szobát. Jelentős problémát okoz az, hogy sokan (nagyon sokan) úgy érzik, ha a két tagmondat közölt például az és kötőszó áll, akkor oda nem kell vessző. Sajnos czl igen gyakran nyomtatott szövegekben is így látni, pedig a tagmondatok között álló és, ,v, meg, vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt. Találkoztunk délután a Körtéren, és elmentünk, moziba. Te kezdesz előbb beszélni, vagy én? Itt nyilvánvaló, hogy odaérljük a második tagmondathoz a ki nem mondott állítmányt, vagyis hogy én kezdek először beszélni. Fontos tudni, hogy a tagmondat az összetett mondatban önálló szerkezetű, azaz saját alany-állítmányi viszonyt tartalmazó mondalegység. Sokszor igen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e, vagy csak felsorolás. Kinyitotta a könyvet, és figyelmesen olvasott. Kinyitotta a könyvet és olvasott. Ebben a második mondatban is benne van, hogy Ő nyitotta ki a könyvet, és o olvasott, vagyis az alanyi-állítmányi viszony, mégis az ingadozás miatt nem róható fel, ha nincs ott a vessző, de az sem, ha ott van. Ha azt írjuk, kinyitotta a könyvet és a füzetet meg a dossziéi, nyilvánvalóan felsorolással állunk szemben, tehát nem tesszük ki a vesszőt. A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás is tagmondat, elé vesszőt teszünk: Mosolyog, mint egy alma. Úgy ugrál, mint egy bakkecske stb. Szintén vessző kell a mini elé a több mint szerkezetben, ha az is hasonlításra szolgál: A nyolc ke-

vesebb, mint a tíz. Ez több, mint amit el lehet fogadni. Ha azonban a mint szócska a majdnem ellentéteként a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál, nem pedig összehasonlításra, akkor elé nem teszünk vesszőt. Több mint testőr. Több mint .száz forintom van. A mint szócska elé akkor sem teszünk vesszői, ha állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Például: Széchenyit mint példaképet tiszteljük (példaképként). Barbra mint énekes is csodálatos (énekesként). Tartjuk a kapcsolatot mint régi barátok (barátokként). Lehetséges, hogy a mint közbeékelt mondatot vezet be, ilyenkor teszünk elé vesszőt: Péter délután, mint a társaság képviselője, felszólalt a gyűlésen. A két vessző helyett állhatna gondolatjel is. Az anélkül hogy, ahelyett hogy, aszerint hogy kötőszószerű szókapcsolatok elé igen, a bennük levő hogy elé nem teszünk vesszőt. Végigtanulta a délutánt, anélkül hogy jelállt volna a helyéről. Végezd a dolgodat, ahelyett hogy panaszkodnál. Bonyolítja a helyzetet az, amikor az anélkül, ahelyett, aszerint szavak inkább az első tagmondathoz tapadnak. Ilyenkor a hogy ele kerül a veszsző. Elment otthonról anélkül, hogy köszönt volna. itt elég nagy az ingadozásból fakadó bizonytalanság. Sokszor csak érzésünk, érzékünk alapján döntjük el, hova is tegyük a vesszőt. Gyakori hiba, hogy ezeknél a szerkezeteknél nemcsak eléjük, de a két szó közé is kitesszük a vesszőt, pedig nem kellene. Tehát két vesszőt semmiképpen sem használhatunk. Sokszor látni ilyet: Megpróbálta letagadni tettél, ahelyett, hogy bevallotta volna. Végignézte a balesetet, anélkül, hogy segített volna. így ezek helytelenek. A persze hogy alakban sincs vcsssző, mégis sokszor így látjuk: Persze, hogy szeretnék veled beszélni. Ha a mellérendelt azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, kitesszük a vesszőt. Kivéve, ha a kötőszó az és, s, meg, vagy. Például: Sz.ép siker, de nem átütő. Öt, illetve hat edzést tartottak. Kritikus, sőt aggasztó az állapota. MAGYAR GRAFIKA

107

Nincs gond az azonos mondatrészek között álló és, s, meg, vagy szócskákkal: A diós és a mákos süteményt szereti. Kefirt vagy joghurtot szoktál, venni? stb. A felsorolások végén álló stb. elé sem kell vess/ő, hiszen azt mondjuk vele: és a többi. Ám a kétszer, háromszor leírt stb. már így néz ki: Délután játszottak, beszélgettek, nevetgéltek stb., stb., stb. Gyakran nem ismerjük föl a hátravetett mondatol, ha az az és, s, meg, vagy kötőszó után áll, ahol még beszédszünet is van. E kötőszók elé odatesszük a vesszőt. Ezeknek a hátravelctt mondatrészeknek az a sajátosságuk, hogy nem tartalmazzák az állítmányt, de értelmük szerint benne rejlenek. Eszébe jutott a boldogsága és a fiatalsága, meg a régi szerelme. Húsvétkor Gábor meglocsolta Pankát, Julcsit, és még a Zsófit is. A következő hátravetésben az állítmány szerepel, viszont az alany nem: A gyerekek a laborban sokat fürödtek, labdáztak, bicikliztek, vagy éppen bújócskáztak. Természetesen kitesszük a vesszőt a páros kötőszóval alkotott szerkezetekben: Se lát, se hall. Vagy nyerünk, vagy veszítünk. Hol itt bukkan fel, hol ott. Gyakran csupán a beszédszünet diktálja a vessző kitételét. Ilyenkor is van ingadozás, ki-ki ízlésére hagyatkozhat. Például ilyen mondatokban: Szemük fényét, a kis Ádámot, magukkal vitték. Az alapos tanulás, az anyagok ismétlése, nagyon hasznos, (Ezekben a mondatokban a második vesszőt nyugodtan elhagyhatjuk.) Az crtelmezős szerkezetekben az értelmező és az értelmezett közé is kitesszük a vesszőt: Volt osztályfőnökömre, Feri bácsira szívesen gondolok. Ha a jelző vagy értelmezés birtokos szerkezet, akkor is kell elé a vessző: főnököm, a csoport vezetője beszélt. Társaságunk megbízottja, Kerekes Pál külföldre utazott. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők, a személynév után nincs vessző: Az ökölvívó Kokó látogatott a falunkba. Pöttyös Panni mesehőssel. .. Van olyan eset is, amikor egy értelmezőszerű jelző szünetlcl különül el, vagy éppen egy határozó csak lazán kapcsolódik a mondathoz. Tlyenkor is kell a vessző: A követ a földre, a fa mellé dobta. Csaba bejárta a világot, a családjával együtt. Találkozunk ilyen helytelenül alkalmazott veszszőhasználattal is, jóllehet odaérezhetünk egy kis beszédszünetet: A jól sikerült vasárnap esti buli után, mindnyájan együtt mentek haza. Öltözetünk fontos tartozékai, a különböző funkciójú kiegé-

108

MAGYAR

GRAFIKA

szítők. Ez az előbb látott ember, szinte mindenre képes. A -va, -ve, -ván, -vén képzős igeneves szerkezetet általában nem választjuk el vesszővel a mondat többi részétől: Vonaton utazva gyönyörködöm a tájban. Ha önálló mellékmondatnak érződik az ilyen igeneves szerkezet, vagy hátravetve áll, akkor jó elkülöníteni vesszővel: Egy nagy ötlettől vezérelve, nekivágtunk a feladatnak. Berontott a szobába, nem ijedve meg senkitói. Vagyis rendszerint ezen esetek alkalmazásánál sem vagyunk könnyű helyzetben, ha helyesen akarunk írni.

Angol szakfordítás, műfordítás, lektorálás, kereskedelmi levelezés, irodalomkutatás, tanulmánykészítés:

EILER EMIL Telefon/fax: 205-7000 E-maií: [email protected]

Német műszaki fordítást, levelezést, lektorálást, szerkesztést vállal:

Péteri Károly technológus mérnök Tel.: 404-9667, (06-30) 274-2577

Diplomás franciatanár fordítást és nyelvoktatást vállal

Spiegel-Q

Nyomdaipari Szolgáltató és Minőségbiztosító Bt.

Oláh István ügyvezető

Telefon: 257-1228

Kogutowicz Manó, a modern magyar térképészet megalapítója Persovits József

Amikor szóba kerül a minőségi térképkészítés, akkor a Kogutowicz név jut eszünkbe, mely eggyé vált a hazai kartográfiával. Azonban kevesen tudják, hogy a magyar térképészet tulajdonképpen egy véletlennek köszönheti Kogutowiczot. De valójában ki is volt Kogutowicz Manó?! Kogutowic? Manó

Nevének írásmódjával többféleképpen találkozunk, hol a címben írt formában, hol pedig Kogutowitzként. A világhírű térképész családja a Lengyelország déli részén levő Kelet-Galíciából származik. Apja ti/enkét évet katonáskodott az osztrák seregben, ahol az őrmesterségig vitte, majd kiszolgált katonaként a morvaországi Scclowitzban telepedett le. Ttt született 1851. december 21-én Emanuel Thomas Kogutowicz a 107. számú házban (akkoriban még nem voltak utcanevek ezen a településen, hanem számozták a házakat). Az ifjú Kogiílowicz apja példáját követve a katonai pályái választotta. 1873-ban hadnagyként végzett a bécsi Katonai Műszaki Akadémián, majd ezt követően Olmützben szolgált a Ferenc József nevét viselő 1. hadmérnöki ezredben. Írásos tiszti minősítésében - amelyet a bécsi hadilevéltárban őriznek - többek között az a bejegyzés szerepel, hogy német, cseh, francia nyelven beszél, valamint kiváló vívó, úszó, gyorsíró és nagyon jó rajzoló. 1878-ban, öt év után leszerelt, és Bécsbe költözött. Ott ismerkedett meg egy zongorakészítő mester lányával, a tizenöt éves Róza Kapellerrel. A lány apja ellenezte a liatalok házasságkötési szándékát, akik emiatt Sopronba szöktek. így került Kogutowicz Magyarországra. (A zord atya később megenyhüli, mert 1884-ben, amikor összeházasodtak, az ő bejegyzett engedélye is szerepel a házassági anyakönyvi kivonaton.) A család távoli rokona, egy soproni ügyvéd, örökbe fogadta a lányt, Kogutowicz pedig a soproni Liihnc Frigyes magániskolában bentlakó tanárként rajzot és francia nyelvet tanított. Emanuel Kogutowicz neve 1881. szeptember 7.

után már minden iraton magyarosított formában, azaz Manó keresztnévvel szerepel. Az abszolutizmus utáni Magyarországon felerősödött az igény, hogy az iskolákat magyar nyelvO térképekkel lássák el. A térképkiadást főként a megyei tanítóegyesületek szorgalmazták. Először a megyetérképek elkészítésére került sor. Kogutowicz Manó tanárként megismerkedett Jausz Györggyel, a Vasvármegyei Tanítóegyesület alapítójával, a soproni Felső Leányiskola igazgatójával, aki egyben az első magyar nyelvű földrajzi atlasz szerkesztője is volt. Jausz kapott megbízást a vármegyétől a megyei térkép kivitelezésérc. Emberismerelének, éleslátásának köszönhetően a térképészeti tervezőmunkába bevonta a kiválóan rajzoló Kogutowiczot. A munka 1882-ben kezdődött, és ennek eredményeként 1884-ben megjelent Kogutowicz első térképészmunkája: Vasvárme.gye térképe - bizonyílja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi Tanszékek Könyvtárának katalógusa. A térkép 1:75 000 méretarányban, 139x132 cm nagyságban készült, alsó sarkába Szombathely megyeszékhely 1:25 000 méretarányú térképe került. Ezl követte megjelenésben még az évben Sopron megye térképe, amely szépségével keltett feltűnést. Az előző munka tapasztalatait Kogutowicz itt felhasználta, és ennek következtében kitűnő munka született. A térkép méretarányát Jauszl 1:63 000 arányban határozta meg (azért, hogy 1 hüvelyknyi rész megfelelhessen 1 mérföldnek), méretepedig 150x120 cm lett. A gazdag színvilágú kőnyomatos térkép főtérképét hét színnel, melléktérképét pedig (Sopron környéke) kilenc színMAGYAR GRAFIKA

109

magyar nyelvű nagy kézi atlasz volt, valamint elindult a földgömbkészítés is. Atlaszok sora, térképek és falitérképek kerültek ki az elkövetkezendő ötven évben az intézményből. A magyarrá lett, lengyel származású tehetséges kartográfus munkásságál belföldön és külföldön egyaránt elismerés övezle. Díszoklevelek, érmék jelezték sikereinek útját. Úttörő munkásságáért a millenniumi országos kiállításon Millenniumi Nagy Érem kitüntetésben részesült, az 1900. évi párizsi Világkiállításon pedig aranyérmet kapóit. Kogutowicz Manó térképeit saját maga rajzolta. A több évtizeden keresztül folytatott erős munkatempó azonban felőrölte egészségét, és 1908. december 22-én elhunyt Budapesten. Munkásságát legidősebb íia, Kogutowicz Károly (1886-1948) folytatta, aki kartográfus és geográfus szakképzettségű volt, egyetemi tanárként is tanított. O készítette a Kogutowicz Zsebatlasza c. kiadványt, valamint megalapította és szerkesztette a Föld és Ember c. folyóiratot.

A híres Kogutowic^-atlasz hirdetése

nel nyomtatták. Ma is ezeket a színeket használják a térképészek. A térképen a helységnevek kétnyelvű felirattal jelentek meg a megye vegyes lakosságára tekintettel, a magyar név alatt zárójelben a német név is szerepelt. A térkép formakészítésének minden fázisa kézi munka volt. Kogutowicznak ez LI térkép hozta meg az igazi szakmai sikert, ezt követően sorra jelenlek meg megyetérképei. A Sopron falitérkép után meghívták a Posner-féle nyomda kartográfiai intézet vezetőjének, így Pestre költözött. 1890-ben miniszteri megbízást kapott az iskolai magyar nyelvű földrajzi és történelmi térképek, valamint atlaszok elkészítésére. A lehetséges kartográfusnak a Vallás- és Közoktatási Minisztérium kölcsönt nyújtott, hogy megalapíthassa saját térképkészítő vállalatát, ekkor lett bejegyezve a Hülzel és Társa Földrajzi Intézet, mely kizárólag térképekkel foglalkozó intézmény volt. A vállalkozás 1895-től Kogutowicz és Társa néven működött tovább, ahol együtt dolgozott többek között Lóczy Lajossal és Cholnoky Jenővel. 1902-ben az intézet ismét átalakult, és felvette a Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság nevet. E vállalkozás nyitotta meg a magyar kartográfia legújabb kori szakaszát. Itt került kiadásra többször is a Teljes Földrajzi Atlasz, amely az első

110

MAGYAR

GRAFIKA

SZILÁNKOK «s» Sajtóvélemény: „A 2003-as választások előtt már a csapból is európai unió folyik. Ez azért van, mert a helyzet egyre fokozódik. De mi majd rajtatartjuk a kezünket. Legelső, hogy megválasszuk az Eflenőrzöbizottságot ellenőrző Bizotttságot..." ^5> Na most lett tele a notebookom! Épp ideje, hogy emelt sisakrostéllyal tiszta vizet öntsünk a nyírt kártyák közé. <==•> Ne hajszold magad annyira te szerencsétlen! Minél előbb halsz meg, annál tovább lesze! halott. Hát ez hiányzik neked? e* Sajtóhír: „A politikusok annyira elkötelezettjei a nemzet ügyének, hogy akár a minimálbérért is tennék a dolgukat. Sajnos a minimálbér ma még nagyon alacsony..."

Tördelő- és képszerkesztő, grafikus és arculattervező munkát vállal

HENTH GÁBOR Telefon: 320-3491 Mobil: 06-30-907-1188 E-mail: [email protected]

CONTENTS

INHALT

3 Endre Fábián: DcarCollegues! 5 Starting and continuing of printing íniinsiriiil teaching and training on tiew basis (Károly Péteri)

3 Endre Fábián: Meine lieben Kollegen!

7 Dr. Katalin Peller: It is OUT responsabitity

1 Dr. Katalin Peller: Unsere Verantwortung

8 Ákos Kelényi: About printcrs training

8 Ákos Kelényi: Über die Ausbildung im Druckgewerbe

9 György Földes: Future of OUT industry depends on Icvcl of todays teaching and training

9 György Földes: Die Zukunft der Druckindustric hangt vor allém vom Niveau der heuligen Bildung und Fachausbildung ab

] 1 Eörs Kelemen: Knowing the basis at start can be decisive during the teaching

5 Fachausbildung des Druckgewerbes beginnt und setzt sich auf neuen Grundlagen fórt (Károly Péteri)

1 ] Eörs Kelemen: Bei der Bildung kann die Kenntnis der fachlichen Basis beim Start entscheidend sein.

12 Csaba Kunyik: Changing ofprofessional teaching

12 Csaba Kunyik: Die Fachausbildung verandert sich

13 János Langő: Up-to-Date teaching is a professional hasis

13 János Lángé: Die modemé Lehrlingsausbildung gehört zu den Grundfragen unseres Faches

14 József Malatyinszki: Professional training of prinlers al Békéscsaba

14 József Malatyinszki: Die Fachausbildung im Druckgewerbe in Békéscsaba

17 Zt?llán Szentendrei: My own opinion about prinlers training

17 Zoltán Szentendrei: Meine Meinung über die Fachausbildung im ungarischen Druckgewerbe

18 Csilla Ze.ntai: Somé thoughts about printers training

18 Csilla Zentai: F.inige Gedanken über die Fachausbildung im Druckgewerbe

23 Emil Eiler: Dilcmmas of market oriented teaching aiid training

23 Emil Eiler: Das Dilemma der Bildung und des Fachuntcrrichts im marktorientierten Druckgewerbe

35 Viktória Faludi: Printers Itcrary Congrcss 2002. Is it good to be a printer?

35 Viktória Faludi: Wandersilzung 2002 - Ist es gul im Druckgewerbe zu arbeiten?

45 Zsolt Bánfalvi: Océ CPS 700: A new 7 colour Océ printer

45 Zsolt Bánfalvi: Océ CPS 700 - Neuer SiebenfarbenDruckcrvon ücé

46 Printers Agreemcnt by Collective, 2002
46 Branchen-Kullektivvertrag 2002 (R. S.)

51 Zoltán Tóth: Digital printing in Pézjegynyomda

51 Zoltán Tóth: Digitaldruck in der Hanknotendruckerei

57 Gyula Kőfaragó: Rózsa Paál has brought in

57 Gyula Kőfaragó: Rózsa Paál brachte die Pogatschen heréin

unswcctcncd round cakes 61 State-of-art Hungárián Books 2001 63 Géza Filep: Answers of flnancial adviser 66 Dr. Kálmán Lovász: Transfer, splitling and iidhesion of printing inks

61 Das schöne ungarische Buch 2001 63 Géza Filep: DerFinanzfachberaterantwortei 66 Dr. Kálmán Lovász: Übcrtragung - Spaltung Adhasioil der Druckfarbe

70 Péter Macző: Graphic Diploma 2002

70 /VterMacz(í.-Grafik-Diplom2002

79 József Malatyinszki: Printers Programúié at Printomat

79 József Malatyinszki: Fachveranslallung im Printomat

SÍ Kaposvári Nyomda Kft, hcading the Future (J. G.) 85 József Persovits: Rearrangements and lessons 89 Europapier Hungária Kft is a market-leader (Géza Juhász) 93 A printing house and others at Kőbánya (-sz. -a.) 94 Together for the Future (Dr. Géza Juhász) 99 János Vili: Thermic after-burning systemequipments 101 Zoltán Hujder: Tools for realisationof dreams

81 Kaposvári Nyomda GmbH der Zukunft entgegen

(J. G.) 85 József Persovits: Prcisregulierung und die Lehren 89 Europapier Hungária GmbH marktfiihrend (Géza Juhász) 93 Einc Druckerei und auch anderes in Kőbánya (-sz. -a.) 94 Gemeinsam für die Zukunft (Dr. Géza Juhász) 99 János Vili: Der I.ieferer für thermische NachbrennEinrichtungen als Systemzulieferer 101 Zoltán Hujder: Mittel zur Verwirklichungder Tráume

102 Károly Péteri: Navigarc necesse est

102 Károly Péteri: Navigare necesse est

105 A new Paper for printers (-z. -a.)

105 Einc ncuc Fachzeitschrift (-z,.-a.)

107 lÁszló Darnay: With or without comma?

107 László Darnay: Setz ich ein Kommá oder nicht? 109 József Persovits: Manó Kogutowicz, Begründerder modernen ungarischen Kartografie

109 József Persovits: Manó Kogutowicz, founder of the modern Hungárián Cartography

112

MAGVAR GRAFIKA