Kedves ballagó nyolcadikos diákok!

Az

Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Muvészetoktatási Intézmény diákjai június 12én 17 órakor búcsúztak az iskolától. A ballagási ünnepségen Szabó Tamás polgármester úr is köszöntötte a ballagókat. Köl­csey­Fe­renc:­„Szívedben és fejedben ezerféle erõ szendereg, mit felkölteni, s kifejteni és alakítani a te dolgod.“

Út­ra­va­ló! Kedves ballagó nyolcadikos diákok!

Gondolom, mindannyian, mint búcsúzó nyolcadikosok alig vártátok ezt a napot! Ti ebben az évezredben kezdtétek meg szeretett „alma materetek”-ben az örökké tartó és talán soha be nem fejezhetõ tanulás édes és kesernyés ízét. Édes, mert olyan ismeretek birtokosai lesztek, amellyel az egyéni boldogulásotokat alapozzátok meg, amelyben jólesõ érzés naponta használni, alkalmazni. Keserû, mert sokszor nehéz és álmatlan éjszakák, gyötrelmes szorgalommal szerezhetõ meg a boldogulás záloga a tudás. Az ember életében teljesen természetesen, elõre meghatározott, olykor már megszokott idõben és módon érkeznek el kiemelkedõ események, amelyek életének jelentõs, felejthetetlen állomásai,

s egyben emlékezetesek maradnak egész életében. Egy ilyen ünnepi alkalomnak a részesei vagyunk most – kedves ballagó diákok, immár volt nyolcadikosok. Ez a várva várt nagy esemény, annak az ideje, mikor a szokásos módon búcsút vesztek iskolátoktól, egymástól, tanáraitoktól, itt maradó volt diáktársaitoktól, mindazoktól, akikkel együtt voltatok, együtt éltetek, tanultatok és dolgoztatok az itt eltöltött nyolc esetenként több év alatt. A búcsúzás megható érzésekkel teli pillanatai ezek. Felemelõ, ünnepélyes alkalom tanúi és részeseiként vagyunk jelen – szüleitek, rokonaitok, tanáraitok, ismerõseitek – mindazok, akiket meghívtatok erre az alkalomra, akik valamilyen módon hozzátok tartoznak, s akik számára fontos az, hogy a Ti életetek kiegyensúlyozott, boldog legyen. A mostani búcsúzás visszatekintés korábbi életutatokra, számadás, leltár az elmúltakról és elõretekintés jövendõtök, céljaitok felé. Itt formálódott egyéniségetek a sokat látott és sok mindent megért falak között. A végbement változás jelentõs: itt váltatok gyerekbõl majdnem felnõtté. Számtalan egyéni és közösen megélt élmény gazdagította napjaitokat. Az izgalommal szervezett és várt osztálykirándulások, a különbözõ iskolai rendezvények, a mindennapok feladatai, nehézségei szintén ebben az iskolában érlelõdtek. A gyakran megélt öröm és bánat, számos siker és kudarc, idõnként gondok és nehézségek a tanulásban és az élet más területein, az osztály- és iskolatársakhoz, tanáraitokhoz fûzõdõ viszony, igaz, egész életre szóló barátság és számos kibontakozó bizalmas, meghitt vagy remélt kapcsolat – ezek mind-mind itteni életetek természetes velejárói, aktívan átélt, elválaszthatatlan részei voltak, szorosan

2

Ercsi Híradó

idekötöttek benneteket az Ercsi Eötvös mérd magad!” Az abszolúthoz mérd magad: ne középszerû légy, hanem az József iskolához. egész része. Az abszolúthoz mérni maKedves Ballagó Leányok és Fiúk! gam azt jelenti, hogy nem méricskélek Ercsi Város lakóinak, közösségének, – abban eleve lemaradnék, annak nincs nevében szeretettel küldöm nektek értelme, hiszen az abszolút összehasonszívbõl jövõ köszöntésemet és jókíván- líthatatlan. A mindenséggel mérni maságaimat. Örömmel tölt el, hogy végzõs gam azt jelenti, hogy az egész részének diákokként köszönthetlek tekintem magam: feleTiteket közös ünnepünlõsséget vállalok az egékön, ballagásotok napján. szért és mindenkiért; Valóban közös ünnep nem azt tekintem célez, diák, tanár és szülõ könak, hogy sikerüljön elzös ünnepe. S mint ünnesõként célba érnem – 8.a osztály pi alkalom a számvetés és hamarabb, mint másokMosonyiné Imre az egészre tekintés nagynak – hanem az a célom, Zsuzsanna szerû lehetõségét nyújtja hogy mindnyájan megBalassa Nikolett mindegyikünknek. Mi is érkezzünk. Ahogy a spaBalogh Attila volt a célunk, mi vezérelt nyol költõ León Felipe Baróthi Ádám minket az együtt töltött mondja: Berecki Tamara Lídia évek során? Azt szerettük „Dagadó vitorlákkal haCsajtai Gábor volna, és azt kívánjuk most ladok, Durmics Ferenc is, hogy beérkezett és racide a tempót fékezem, Gallyas-Lakatos Ernõ onális emberek legyetek. mert révbe érni idõ Góman Ibolya Mit is jelent a beérkeelõtt és egyedül Ipacs Alexandra zettség? Sokan talán úgy mit sem ér, Jakab Roland értik, hogy a befutott, a siegyütt érkezünk majd, Kántor Nikolett keres ember a beérkezett. idõben.“ Kocsis Zsófia Dóra A sikerre törekvés azon(Tõ­zsér­End­re­ Kollarik Bernadett ban félrevivõ lehet. Talán for­dí­tá­sa) Krepsz Tamás már most is érzékelitek, Latyák Andrea Vállaljatok hát felelõsde ahogy kikerültök inMadarász Mercédesz séget az egészért és nen, egyre inkább látni Mess Gergely mindenkiért, hogy szafogjátok: sokak életcélja Nagy Anett bad, beérkezett emberaz, hogy sikeresek legyeNagy Renáta Andrea ré váljatok, és átélhessének, s e törekvésük közSábics Klaudia tek az együtt és idõben ben az emberséget hátrébb sorolják, vagy akár el Swierczek György Gábor érkezés örömét! is felejtik. Az a fajta siker Ehhez a vállaláshoz kí8.b osztály azonban, amely nem renvánok nektek bátorsáKõvári Julianna deli magát alá az embergot, örömöt és kitartást! Balog Albert ségnek, ember telenné Most elhagyjátok az isBudai Barbara Zita tesz. Aki elsõsorban sikekolát, de a kapuja minDancs Péter res akar lenni, és az emdig nyitva áll elõttetek, Dankó Nikoletta berséget másodlagosnak és nem csak az eljövenDeák Dorina tartja, arra elõbb-utóbb dõ osztály- és öregdiák Dzsaja András Márk igaz lesz: ember embertalálkozók alkalmával, Farkas Márió nek farkasa. Az ilyen emhanem majd akkor is, Góman Ildikó ber a többiekben veszélyamikor tanáraitok már Harkó Krisztina forrást lát, mert a sikerét nem lehetnek itt, Hungler Tamás félti tõlük. A másik félelegyütt veletek. Ti akkor Illés Gergely Mihály metes, „a másik: a pokol”, is, és mindig ide tartozImre Henrietta mert fenyegetõ: elveszi a tok, és ide bármikor haKovács Kitti jobb helyeket, megelõz a zajöhettek, bárhol is élKölcze Enikõ munkahelyi rangsorban jetek a világban, bárhoMatafán Patrícia és az autópályán, többet vá is sodorjon benneteMicheller Xénia keres, messzebbre és gyakket az élet számos vihaMolnár Máté József rabban utazhat, tágasabb ra. Itt nõttetek fel, ez az Pálházi Péter és elegánsabb házban laiskola éltetett és táplált Pesti István kik, szebb a ruhája és csibenneteket. Vigyétek Szegedi Balázs nosabb a megjelenése. – magatokkal, õrizzétek Varró Réka Csupa középfok: szebb, és adjátok tovább azt az jobb, nagyobb… A többiörökséget, amit itt kap8.c osztály ekkel versengés, a hasontatok! Legyetek méltó Sulyok Györgyi lítgatás a középfokok vilápéldaképei az utánatok Balogh István gát teremti meg, a középjövõknek! Hogy így leBalogh László szerûség és a függés szolgyen - az élet hosszú, Góman Zsuzsanna gai, embertelen világát. göröngyös útját jár va Jakab Kristóf Idézhetjük hozzá József és haladva rajta egy Sztojka László Attila szavát az (Ars poetiJames Clavell által íróTurai László cájából): „A mindenséggel dott idézetet adok nek-

A­ b all agó d i á ko k

2009. június tek útravalóul. “Becsület is van a világon. Ha valakivel dolgotok van, mondjatok neki igazat és akkor neki is igazat kell beszélnie, különben nem becsületes ember. Úgy védjétek a másik embert, ahogy tõle elvárjátok, hogy titeket védjen. És ha valakinek nincs becsülete, azt kerüljétek el, mert titeket is beszennyez. Ne felejtsétek el, vannak becsületes emberek és piszkos emberek. Van becsületes pénz és mocskos pénz. Igaz, hogy a becsületnek is vannak fokozatai, de az embernek csak egy értékrendje van.” És még egy jó tanács az útra SzentGyörgyi Albert örökérvényû szavaiból: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.“ Ercsi, 2009.06.12 Sza­bó­Ta­más pol­gár­mes­ter

V

ajdics András igazgató, beszéde végén Kalkuttai Teréz anya gondolataival köszönt el a diákoktól és adta át az Eötvös díjakat és a Nevelõtestületi dicséreteket. Az Élet egyetlen esély, vedd komolyan, Az Élet szépség, csodáld meg, Az Élet kötelesség, teljesítsd, Az Élet játék, játszd, Az Élet érték, vigyázz rá, Az Élet szeretet, add át magad, Az Élet küzdelem, harcold meg, Az Élet kaland, vállald, Az Élet álom, tedd valósággá, Eötvös Díj:

Mess Gergely 8.a Baróthi Ádám 8.a

Nevelõtestületi Dicséret: Góman Ibolya 8.a Berecki Tamara 8.a Jakab Roland 8.a Ipacs Alexandra 8.a Nagy Renáta 8.a Valuschek Zsófia 8.a Sport Díj: Csajtai Gábor 8.a Kölcze Enikõ 8.b

2009. június

Ercsi Híradó

3

Pe d ­ ag ­ óg ­ usn ­ ap ­ o n ­ k i t­ ü n t­ e t­ é s b ­ e n , ­ e l i­ s m ­ e r­ é s b ­ e n ­ r é s­ z e s­ ü l t­ e k : Napfény Óvoda:

- Kónya Istvánné 25 év törzsgárda - Czégény Gáborné 10 év törzsgárda - Szabácsik Mihályné 25 év jubileumi jutalom. Napfény Óvoda alkalmazottai közül törzsgárda jutalomban részesültek az alábbi dolgozók: Bosnyák Istvánné 10 év Balogh Zsuzsanna 10 év Vargáné Jakab Ildikó 10 év Laczkó Jánosné 15 év Lévai Péterné 20 év Napfény óvodában eltöltött évekért Jubileumi jutalomban részesültek: Balogh Zsuzsanna 25 év Briski Mihályné 30 év Kiss Jenõné 25 év munkájáért Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény: Arany­dip­lo­más­pe­da­gó­gus:­ Csepi­Já­nos Csepi János 1958-ban kezdte pedagógusi pályafutását, ekkor szerezte tanítói diplomáját a jászberényi Zirzen Janka Állami Tanítóképzõben. A diploma megszerzése után a zagyvarékasi általános iskolában szerezte elsõ tapasztala-

tait a gyermekek oktatása-nevelése terén. 1961tõl a kõtelki általános iskolában tanított, majd 1965-ben Pándon folytatta, ahol 1973-ig az általános iskola igazgatója volt. 1973-tõl 1976-ig a vasadi általános iskola tagintézmény vezetõje volt. 1976-tól kötõdik ercsihez, mivel az akkor még önálló intézményként mûködõ, de az ercsi közigazgatás álltal fenntartott sinatelepi általános iskola igazgatója lett. Ezt a pozíciót 1995-ig, az iskola bekörzetesí-téséig töltötte be,majd 1997-ig, nyugdíjazásáig az ercsi Eötvös József Általános Iskolában tanított. Az elmúlt 50 évben kiemelt figyelmet fordított az ifjúság nevelésére, oktatására és volt tanítványai életútjának nyomon követésére. Mindig fontosnak tartotta, hogy tanítványai a szígorúan vett tananyag mellett más képességeiket, és tehetségeiket is kibontakoztathassák. Kiemelt figyelmet fordított arra, hogy tanítványai megismerjék a kötelességet, megízlelhessék a sikeres munka örömét. Rendszeresen törekedett az iskola rendezettségére, környe-

zetének ápolására. Fontosnak tartotta a technikai, politechnikai képzést, ezért gyakran barkácsolt, vagy gyakorló kertet mûvelt tanítványaival. A tehetségek pártolását és támogatását jelzi az 1977-ben „Ki Mit Tud?“ nyer tes Fakanál Bábegyüt-tes, amely országos ismertséget biztosított a ma már középkorú akkori tanítványai számára. Törzsgárda kitüntetettek: - Szalay Csilla 10 év - Krepsz Zoltánné 15 év - Szabó Lászlóné 15 év - Benedekné Szegedi Erika 20 év - Magyarné Bosnyák Judit 20 év - Ipacsné Árkocsovics Zsuzsanna 25 év - Kõvári Julianna 30 év - Mosonyiné Imre Zsuzsanna 30 év - Dobiné burlovics Irén 35 év - Tolnay Szilvia 25 év eltöltéséért az Eötvös József Általános Iskolában. Jubileumi kitüntetésben részesült: - Benedekné Szegedi Erika 25 év - Ipacsné Árkocsovics Zsuzsanna 25 év - Mosonyiné Imre Zsuzsanna 30év - Tóbel Sándorné 30 év munkájáért

K z tiszt vi se lık Nap ja Kedves Munkatársak! Õszinte tisztelettel köszöntök minden köztisztviselõt a XII. Köztisztviselõi Nap alkalmából. A köztisztviselõi munka olyan életforma, stílus és hivatás, amit nem lehet bizalmi tõke nélkül végezni. A bizalmat nehezen lehet megszerezni, ám annál könnyebb elveszíteni. Bibó István, s az általa vallott erkölcsi értékrendje: „A hatalmasoknak igazságosan kell hatalmukat gyakorolniuk” a köztisztviselõi munkát erkölcsi alapvetésként tekintem, amiben Bibó „szakmaiság és szolgálatszerûség”-mottóját citálta, mint máig érvényes útmutatást a közszolgák számára. A XXI. századi polgár olyan köztisztviselõt akar, aki tisztában van a jogrendszerrel, az ügyintézés folyamataival, és eligazodik a helyi sajátosságok között; fõként ez az utóbbi tulajdonsága teszi a közszolgát alapvetõen megbízhatóvá, hitelessé az emberek szemében. A közigazgatás modernizációjának középpontjában az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások állnak, ma már nem elegendõ önmagában a jogrendszer tudása; a szolgáltató állam polgárai olyan köztisztviselõt igényelnek, akire a szakmai jártasságon túlmenõen jellemzõ az empátia, a türelem és a lelkiismeretes-

ség. A jó köztisztviselõ empatikus, türelmes és lelkiismeretes! Közigazgatásunk szükségszerû modernizációjában a mûködés hatékonyságának javítása is egyre hangsúlyosabbá válik. A közigazgatási szolgáltatások minõségi színvonalának fejlesztése képezheti az eredményesen mûködõ, szolgáltató állam és a szolgáltató önkormányzat alapját. Az elmúlt években mindehhez megteremtette a Parlament a közjogi feltételeket, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvény megalkotásával. E törvény egyaránt eleget tesz az állampolgárok egyre növekvõ igényeinek, illetve a XXI. század kihívásainak. Elfogadása azonban csak a mûködés kereteit teremti meg, szellemiségének gyakorlatba történõ átültetése fõleg az államiés önkormányzati köztisztviselõkön múlik. Ezért a közeljövõben fontos feladat, hogy a köztisztviselõi kar sikeresen készüljön fel a megújult törvényi szabályok alkalmazására. Ez a záloga annak, hogy az állampolgárok a mindennapi ügyintézésük során ténylegesen érezzék a pozitív változásokat. Uniós csatlakozásunk több mint öt éves idõszakára visszatekintve elmondható, hogy a magyar közigazgatás ered-

ményesen kapcsolódott be a tagállami együttmûködésbe. Az elmúlt idõszak egyértelmûen bebizonyította, hogy hazánk sikeresen készült fel az integrációra és képes maradéktalanul megfelelni a közösségi elvárásoknak. Ebben Önök, mint köztisztviselõk meghatározó szerepet töltöttek be. Áldozatos munkájukat ezúton is szeretném megköszönni. Kérem Önöket, hogy az elkövetkezendõ idõszakban nagyfokú hivatástudattal, elkötelezetten, legjobb tudásuk szerint végezzék munkájukat. Mindanynyiunk érdeke, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, mert ez által javulhat lakosság részérõl megbecsültsége is. Ehhez az elkövetkezõ idõszakra egy eredményes Európai Uniós pályázat is segítségünkre lesz 2010-ig!

4

Ercsi Híradó Márai Sándor: Füveskönyv (részlet) A hivatalról és a hivatalokról

„S mindig rossz volt és mindig packázott a hivatal; gondolj erre, mikor sorba állsz egy pénztár elõtt, hogy udvarias és alázatos várakozás után adót fizethess, vagy megmentsél valamit, ami jog és törvény szerint máskülönben is a tiéd. A hivatalnak nem az a célja, hogy „jó” le-

gyen. Célja nem emberi, hanem állami. A legjobb hivatalnok és a legtökéletesebb hivatal az, amely s aki nem zavarja túlságosan az életet. Amely s aki nem cselekszik túlságosan. Ha megalkudnak egymással, az élet és a hivatal, mintegy ötven százalékos egyezséget kötnek és nem bántják túlságosan egymást: ez a legtöbb. De erre csak nagyon fejlett, túlérett, többnyire már elviruló társadalmak és hivatalok képesek.”

2009. június Kedves Kollégák! Márai Sándor gondolatait felidézve, azt megszívlelve és azzal megerõsödve, a köztisztviselõk napja alkalmából õszinte szívvel kívánok Önöknek jó egészséget, munkahelyükön további szakmai sikereket és kiegyensúlyozott, boldog családi életet. A további jó együttmûködés reményében: Sza­bó Ta­más pol­gár­mes­ter­

Semm ­ e lw ­ e i­ s ­ N a p

Semmelweis Ignác emlékére (1818 július 1.) 191 éve született Budapesten, abban a tabáni házban, amely ma a nevét viselõ Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet. Sajnos mindössze 47 évet élt meg. A Semmelweis nap a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe, Semmelweis Ignácnak (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) a világszerte legelismertebb magyar orvos születésének napja, július 1-je. Ezen a napon emlékezünk meg a kiváló orvosról, és tisztelettel hajtunk fejet emléke elõtt. A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsõség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedõknek. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenõen, a fertõzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentõségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a

német Koch bakteriológiai kutatásait követõen ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus mûtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták elõször a gyakorlatban - másutt. A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérõ Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlõdésének egyik kulcsfigurája lett. Semmelweis Ignácot 1846ban elõször ideiglenes, majd késõbb végleges tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiáival. Az or vosnak feltûnt, hogy az otthon vagy bábaképzõ intézetekben szülõ anyák közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott itt képzett és tudós professzorok, otthonukban pedig csak képzetlen szülésznõk foglalkoztak velük. Közben váratlanul elhunyt a törvényszéki orvostan tanára, aki egy boncolás során megsértette a kezét. Semmelweis a boncolási jegyzõkönyvet olvasva döbbent rá, hogy a boncolási kép azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertõzõ anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, ami pedig minden szülõ nõ méhében megtalálható. Semmelweis volt az elsõ, aki észrevette: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertõzés következménye, és a fertõzést az orvos terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszeríttette õket, hogy mielõtt a beteghez érnének, erõs fertõtlenítõ szerekkel - elsõsorban klóros vízzel - mossanak kezet. Semmelweis hazánkban elsõként végzett petefészek mûtétet. 1851-ben a Rókus kórház fõorvo-

sának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nõgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. E napon, a tisztelet napján emlékezünk meg Semmelweis Ignác munkásságán túl minden egészségügyben önzetlenül dolgozó, szorgos és lelkiismeretes or vosról, védõ- és ápolónõrõl, akik a megszületésünktõl, halálunkig végig kísérnek, gyógyítanak, ápolnak, nap mint nap tesznek életminõségünk javításáért, tompítják a fájdalmat a nehezen elviselhetõ és gyógyuló kóroknál, betegségeket emberibbé, elviselhetõbbé varázsolják. Ercsi Város Önkormányzata és lakói e jeles napon köszönetet mondanak az egészségügyben dolgozóknak, abban a reményben, hogy jövõre egy jobb, kellemesebb, XXI. századi rendelõ intézetben tudják ezt a felelõsségteljes gyógyító munkájukat mindnyájunk megelégedésére folytatni! A megbecsülés hangján: Sza­bó­Ta­más pol­gár­mes­ter

2009. június

Ercsi Híradó

5

A­vá­ros­rend­jé­ért­és­biz­ton­sá­gun­kért! Fontos állomásához érkezett az a múlt évben megfogalmazott szándék, hogy térfigyelõ-rendszer kerül kiépítésre. Elõször megszületett a telepítését

meghatározó testületi döntés, amelyet az év elején bekövetkezett közbeszerzési pályázatot követõ beruházás megvalósulása követett. A mostani aktualitás a VTR gépi rögzítésén túl a folyamatos diszpécser rendszerszerû közvetlen megfigyelés és állandó személyi ellenõrzés és beavatkozás is ki fog teljesedni! A közel 25 millió forint költséggel megépített térfigyelõ hálózat, 2009. február vége óta folyamatosan mûködik. A kamerák beállítása, a rendszer teljes összehangolása, bizonyos felbontások finomítása, a jogszabályi elvámegfelelõ A hagyományokhoz híven az idei évben is meg- rásoknak rendezésre került a Gyermeknap. Évrõl évre visz- együttmûködés - a város szatérõ vendégeink ezen a napon régi óvodásaink, önkormányzata és a Fejér akik önfeledten játszanak a kisebbekkel. Változa- megyei Rendõr-fõkapitos, színes programok várták az érdeklõdõ csalá- tányság között - kialakítása volt, az elmúlt idõszak dokat. A nap reggel zenés tornával kezdõdött, majd feladatai. Tehát a VTR több helyszínen tréfás ügyességi játékokkal, vetél- mûködött, csak nem fokedõkkel tehették próbára magukat. Volt kötélhú- lyamatos személyi ellenzás, lufiborotválás, labdaterelés, sorversenyek, ta- õrzés mellett. Ercsi Város Önkorlicskázás, labdavadászat, vízmeregetés, múmiatekerés. Apró ajándékokkal jutalmaztuk a részvételt. mányzata a költségvetés A dajka nénik, konyhás nénik szörppel, limonádé- ter vezésekor gondoskodott arról, hogy a VTR haval, zsíros kenyérrel vendégeltek meg mindenkit. Az idén új programokon is részt vehettek a gyer- tékonyabb mûködése kimekek. Móni óvó néni ugrálóvárba és arcfestésre elégítõ legyen. Ezért a várta az érdeklõdõket. Takács Judit néni szép fri- 2009. évi költségvetészurákat készített a lányoknak. Palló Feri bácsi „Ba- ében biztosított 10,5 milba” nevû pónilova volt a legnépszerûbb. Segítsé- lió forintot, a személyi güket, mellyel színesebbé tették ezt a napot ez- megfigyelés bér jellegû költségeinek a finanszíroúton is köszönjük. Óvó­né­nik zására. A térfigyelés tör vényi és adatvédelmi szabályozása igen szigorú, rigorózus szabályai miatt a megfigyelést és archiválást csak rendõrök, vagy nyugállományú rendõrök végezhetik pontos elszámolás és nyilvántartás mentén. Ezért ebbõl a körbõl toboroztuk azokat a kollégákat, akik a VTR diszpécseri szolgálatában részt vesznek. A szükséges hozzájárulások és engedélyek beszerzése után 2009. június 15-tõl az operátori megfigyelés is mûködik a rendõrség szabályzataival harmonizáltan a vezényelt munkatársak megbízásával az Ercsi Rendõrõrsön. Felhívjuk kedves városlakó polgár társaink fi-

GYER­MEK­NAP­

A­TÜRR­UT­CÁ­BAN

gyelmét arra, hogy Önök is segíthetik, és tevékeny részesei lehetnek a rendszer még hatékonyabb mûködtetésének, ha bejelentéseikkel közremûködnek a bekövetkezett események, vagy gyanús mozgások esetén. A rendõrõrsön a különbözõ (összesen 12 db) kameraállások felvételei folyamatosan rögzítve vannak a központi szerver gépen, amelyet automatikusan pár napig tárolnak. A konkrét esetek kimásolhatók egy CD vagy DVD adathordozóra, amely bizonyító erõként használható az eljárások folyamán. A rendszer kamerái jó látóképességûek jó felbontásúak, vagyis este kis fényerõnél is jól érzékelnek mozgást, tárgyakat. A kamerák távirányíthatók, rá tudnak közelíteni az adott problémás objektumra vagy személyre. Rendszámok is jól felismerhetõk. A rendszer most már komplett, jól mûködik, jól vizsgázott az eddigi próbákon. Az elkövetkezõ hetekben, tesztüzemben folyamatosan vizsgáztatjuk még úgy, hogy a személyzet alkalmazásával, begyakorlásával kipróbáljuk, mire képes a bûnözés visszaszorítása érdekében. A megfigyelõ operátorokat segíti a rendõrségi szolgálaton túl az Ercsi Polgári Örség és az Alba Perzekutor Kft. munkatársai, akikkel szintén együttmûködési szerzõdést kötött a város önkormányzata. Az ismertetõn túl kedves olvasó engedjen meg egy eszmefuttatást! Milyen jó lenne, ha csak tisztességes, rendes, megbízható polgárok laknák Ercsit?! Ha így lenne, akkor közel 40 millió forint megmaradhatott volna 2009-es költségvetésünkben, amely az életünket szebbé, jobbá tevõ beruházásokra, például egy utca teljes felújítására, aszfaltozásására költhettük volna. Fogalmazhatunk durvábban is: a zsiványok kivetettek a kasszánkból 40 millió forintot, hogy ne tudjunk két esetleg három szép játszóteret gyermekeink örömére építeni! Elnézést a hirtelen gondolatokért, de a racionális költekezés belsõ kényszere mondatta ki velem! Ercsi Város Önkormányzata biztos tudattal, és az Önöktõl jött folyamatos észrevételek, kritikák hatására - amelylyel én is azonosultam – úgy gondolom, hogy jól döntött az itt lakó békés polgárok védelmében meg kell tennünk mindent a biztonság és annak érzetének megtartása és javítása érdekében. Az elsõ lépések megtörténtek, a folytatás már rajtunk és a közösségünk összefogásán is múlik!!!! Tisztelettel köszöntöm a kedves olvasót: Sza­bó­Ta­más pol­gár­mes­ter­­­

6

Ercsi Híradó

2009. június

A­„ha­lál­ra”­ítélt­50”-esek­ki­ál­tá­sa,­mi­már­nem­le­he­tünk­nyug­dí­ja­sok? Nyílt levél a politikai Pártokhoz! Bajban van az ország, olvashatjuk minden nap, de bajban vannak az 50-es években születettek is. A Ratkó korszak gyermekeirõl van szó, akik úgy születtek, hogy nem lehetett nem meg születniük. Így nagyon sokan születtek, gyarapítva a háború utáni Magyarország rendkívül lecsökkent létszámát. Ez a korosztály is a nyomorba született, a háború utáni Magyarország nyomorába. De tisztességgel, becsülettel végezte tanulmányait, és mivel az országnak nagy szüksége volt mielõbbi szakmunkásokra, a legtöbben munkába álltak már 17-évesen. Most csaknem 60 év után a politika ki akarja játszani ezt a korosztályt! A rövidlátó politikai elit, miden a szavazás érdekekre, a hatalom megszerzésére hivatkozva elfelejtette az 50-es korosztályt megvédeni. Hihetetlen mennyien halnak meg, mielõtt megér ték volna nyugdíj kohatárt, egyetlen politikai párt sem gondolkodott a miértrõl, Most meg kell élniük, hogy állandó bizonytalanságban tartja a törvényhozó hatalom, mindig távolabbra kerül a nyugdíjjogosultság. Olyan érzést keltenek, mintha azt mondanák: csak fussanak, majd egyszer megmondja valaki, hogy most már megállhatnak. Pedig az Országház megszavazta, 40év munkaviszonnyal rendelkezõk is elmehetnek nyugdíjba, nincs korhoz kötve, mert legalább ehhez 57 évesnek kell lenni, hogy elérhetõ legyen. Nem emelkedett törvényerejû rendeletre! Miért nem? Ehelyett megemelték a nõk nyugdíj jogosultságát 62 évre, a férfiakéval együtt! De ez csak az 1954 elõtt születettekre vonatkozik, ezután már 65 évre emelkedik. Egyetlen NÕ szervezet sem tiltakozott, hogy 7 évvel megemelték a nyugdíjkorhatárt, de érdemben az MDF pártvezetõnõje sem foglalkozott e szégyenletes törvény bevezetése miatt. Pedig Õ, mint a gyengébb nem képviselõ-

je is egyben, pártja ezt megtehette volna a törvényhozó testületben. Hogy gondolhatja bárki is, egy 55 év feletti nõ, 62 éves koráig képes a mai kapitalista világban a megemelkedett feltételekkel dolgozni. És melyik multinacionális cég, vagy vállalkozó képes munkát ajánlani ennek a korosztálynak. Senki ne kételkedjen abban, hogy amiért megdolgozott azt a nyugdíjat kapja! Ez nem igaz. Csak ezt egyetlen szervezet vagy párt sem meri kimondani. Most mégis megtette Magyarország eddig egyetlen szókimondó polgára az ország világ elõtt, nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Minden nyugdíj jogosult és nyugdíjszerû segélyre jogosult, azoknak a dolgozóknak a befizetett pénzét kapja, akiktõl az APEH a munkabérébõl levonva átutalja. Szolidaritási alapon, azaz, aki nem éri meg a nyugdíjjogosultságot, nincs meg a pénze, más kapja helyette, aki tovább él. Ez is halál törvény! Valaki nem fizetett semmit mégis rászorultság alapon meg kapja más által befizetett nyugdíját, van, aki tovább lesz nyugdíjas, mint amennyi évig fizette a hozzájárulást. Nincs is semmi baj, mindenkinek élni kell öregségére, de kifizesse ezt meg. Csak az, aki most dolgozik, és meddig fizesse, amíg meg nem hal. És ha sohasem éri meg saját nyugdíját, miért kötelezik, hogy ezért járulékfizetõ legyen? Csodálkoznak, ha egyesek, kibújnak a befizetések alól. És azért, hogy legyen járulékbefizetõ, állandó nyugdíjkorhatár emelésre van szükség! Az 50-es korosztályt szemelték ki erre a befizetõ feladatra, amiért most már Mi 50esek tiltakozni szeretnénk! Vannak kik már 40 éve, fizetik a rendkívül magas járulékokat, és mire elérik a megemelt korhatárt, 50 év befizetett évük lesz. Hihetetlen magas szám, még kimondani is, nem hogy ledolgozni. Mi is akarunk boldog nyugdíjasok lenni, a mi

érdekeinket eddig senki sem karolta fel. Szeretnénk, ha minden tisztességes magyar polgár mellénk állna, és szót emelne, mert ez a korosztály, ha ilyen gyorsan elhullik nem lesz járulékbefizetõ. Tudj e minden 60-as, 70-es meddig kell dolgoznia? Õk is mellénk állhatnak, mert nekik a törvényhozók már 70 évre szeretnék emelni a korhatárt. Ha a politikusok megszavazták, megengedték a 25 év szolgálati idõvel rendelkezõknek, az elõrehozott nyugdíjjogosultságot, miért nem érdemlik meg azok, akik már 40 év munkában eltöltött idõvel rendelkeznek. Ezt a Parlament 2006-ban már megszavazta! Követeljük, a 2006-ban megszavazott módosított nyugdíjtörvényt, mely 40 éves munkaviszonnyal rendelkezõkre vonatkozott, ér vényes tör vényerejû rendeletben jelenjen meg! Ilyen hoszszú munkaviszony után is járjon a megérdemelt nyugdíj, és ne tolják ki minden alkalommal még hosszabb idõre. Ez tisztességtelen ezzel a korosztállyal szemben! E nyílt levelet elküldve minden magyar parlamenti párt frakcióvezetõjének, kérjük és követeljük, hogy tisztességesen támogassák, és vegyék figyelembe az eddig még nem tiltakozó 50es korosztály érdekeit. A 2010-es választásokra tekintettel, nem fogjuk elfelejteni válaszukat, és azt közzéteszzük, minden érdeklõdõ számára. Ezen megfogalmazás figyelemfelkeltõ mindazok számára, kik azt hiszik, ha érdekeikért nem harcolnak, nem tesznek annak megoldása érdekében, majd a politikai szereplõk megkérdezik Õket.

dezkedésben. A civil akaratot kizárták a pártok a közéletbõl. Következésképpen az egzisztenciálisan megnyomorított polgárság hiteles képviselet, nélkül, reménytelenül harcol a hagyományos érdekeiért, miközben a társadalom volt fõnix rétege a történelem legvadabb kapitalizmusát építi magarországon.! Idõközben a parlamenti pártok olyan törvényeket képesek alkotni, amelyek a volt elit rég hasznára szolgálnak. Következésképpen az életminõségünk kdezõ áltozása helyett mindennapi létbizony-

talanságban élünk. Ennek tudható be, hogy napjainkban legrosszabb feltételekkel veszünk részt az Európai Unió munkájában. Jövõkép nélkülivé vált országunk. Szükségképpen a félre vezetõ információ a feketekereskedelem és a szürke gazdaság körvonalai érvényesülnek. A központilag meghirdetett pályázatok elbírálása tükrözi a magyar valóságot. A hitelüket veszített politikusok gyanús üzleteket kötnek kétes hírû vállalkozókkal, miközben érdekszövetsé-

A re mØny Æra A munkanélküliség, szegénység, jogtiprás, közbiztonságunk veszélyeztetett helyzete! Magyarországot az elmaradt rendszerváltás gazdasági és morális csõdbe juttatta.! A magyar társadalom mélységesen csalódott az erkölcstelen többpártrendszeren alapuló állami beren-

Ne legyenek illúzióink! Kérjük azon politikusainkat, kik ezért érdemben tenni tudnak, hallják meg segélykiáltásunkat: az 50-es korosztály halálra van ítélve. Ercsi 2009-04-30. Wimmer­Sán­dor

2009. június get kötnek a világpolgárok pénzügyi köreivel, megosztva maguk között az országunkat. A külföldi érdekeltségû bankok rekordnyereséggel zárják éves mûködésüket. Eközben biztosan számíthatnak a bajba jutott és kizsebelt ország IMF támogatására, még az esetben is, ha ebbe mindannyian belerokkanunk! Stratégiáink pilléreit megingatták pl. az oktatás vonatkozásában. Az eddig eredményesen mûködõ szociális és közbiztonsági rendszerünket megingatták, minek következtében a jogbiztonságunk és napi életvitelünk biztonsága semmivé vált. A vidék és a zárt közösségek erkölcsét a jelen polgárából a globalizmus, hasonlóan az elmúlt 45 év elmúlt történetéhez változatlan vehemenciával igyekszik megsemmisíteni felváltva az eddigi kommunista módszert! Uniós tagságunkhoz nagy reményeket fûztünk feltételezve az egyenrangú partneri kapcsolatokat! Csalódnunk kellett! Az elmúlt évtizedek politikai kényszer kiölte belõlünk az ön gondoskodás csíráit. A kialakult helyzet haszonélvezõi ezt felismerve a maguk hasznára olyan törvényeket alkottak, amelyek a kisemberek létérdekeit figyelmen kívül hagyták, és elindították az újragyarmatosítási folyamatot. Teszik is, voksra sandító stréberséggel, álszociáliskodással, törvényen kívüliként a rendszerváltást gátlástalanul maguknak tulajdonítják. Nemzetünket megosztó akaratukat a „cselédsajtó” naponta próbálja besulykolni tudatunkba, hogy azonosuljunk az elfogadhatatlannal. Intõ példa a miskolci, veszprémi, kiskunlacházi események valóságtartama, amelynek köztudatba tétele még jobban megosztja a nemzetet, kikezdve a még bennük lévõ együttérzést. Ilyen események megtörténtének ellenére is az élet megy tovább. Nem csak erõszak okoz tragédiát és halált. A lelkünk és gondolataink mindennapi mérgezése hasonló eredményre vezet. A hozzátartozóknak, barátoknak, ismerõsöknek fájdalmat! Így éltem meg váratlanul Bátki József halálhírét. Az eltelt idõszak alatt számtalanszor felidézem az együtt eltöltött éveinket, a velem együttérzõ kortársaimmal. Életem során számtalan sorsfordító gondolatot közvetített felém a mindenkori hatalmi elit. Például az 1945 utáni újjáépítés kilátásai, amely nem választható el 1956 eseményeitõl. Ezt követõen a megtorlást feledtetni akaró szocialista elit eszméi. Majd 1989 után rendszerváltást hazudtak. 2006-ot követõen egy hiteltelen, a parlamenti lehetõséggel visszaélõ hataloméhes vezetõ réteg, amelyek családi kapcsolatai is elválaszthatatlanok az elõzõ, levitézlett uralkodó rétegtõl. A mai fiatalok még érzékelni sem tudják, hogy mai nagyjaink szülei, mint korában agyontapsolt vezetõk mit vettek

Ercsi Híradó el tõlük: nemzeti öntudatban, vagyonban, és napjaink lehetõségében. Tudatosan keressétek írott sajtóban, szüleitek emlékezetében az elmúlt idõszak valóságait. A mai milliárdosok nagyszüleitek, szüleitek javaiból lettek milliárdosok, kihasználva a privatizáció ellentmondásait. Nagyszüleiteknek és szüleiteknek még megvolt a lehetõségük, hogy nívós iskolába járhattak, ahol szakmát tanulhattak, és ezt követõen a tanultakat mindennapos életükben hasznosítani tudták. Még volt munkahelyük. Napjainkban a korábbi rendszer átmentett vívmányait is és szétverték és gazdasági csõd, szakadék szélén állunk. Mindenki gondolja végig, mit fog élete munkásága révén a gyermekére, unoká-

7 jára hagyni. Fiatalok! Tájékozódjatok, mérjétek fel, hogy szûk környezetetekben, Ercsiben elõdeink mit alkottak, és mit hagytak ránk, amely napjainkban semmivé vált. Hol dolgoztak? (Cukorgyár, szeszgyár, csokoládégyár, olajgyár, hentesek, pékek, boltok, iskolák, sportkörök, vendéglõk, piac tér, hajókikötõ) Nem a megyérõl, Ercsirõl írtam! Kedves Fiatalok! Tegyétek olyanná lakókörnyezeteteket, Ercsit olyanná, amilyen volt. Munkátok eredményeire büszkék lesztek, sajnos akik már elmentek, õk már segíteni ebben nem tudnak. Amíg mi, idõsek ittvagyunk, tapasztalatainkkal, jó szándékú segítségünkre korlátlanul számíthattok.

Az E t v s J Klubunkban ez év elején vezetõ és vezetõség változás történt. Az új vezetõség szándéka, hogy a klub megszokott életét tovább vigye, de a lehetõségünk szerint újabb programokkal is színesítsük a klub életét. Szeretnénk, hogy tagjaink szívesen jöjjenek össze hétfõnként egy kis baráti beszélgetésre, ahol megtárgyaljuk közös dolgainkat, esetleg egy-egy jó receptet adunk közre, vagy cserélünk. Szóba jönnek az unokák, a dédunokák, elõkerülnek még a fényképek is. Februárban egy hangulatos farsangi klubdélutánt szerveztünk. Természetesen nem hiányzott a farsangi fánk, a csöröge fánk sem. Egyébként nagyon ügyesek a nyugdíjasok, és mindig finom süteménnyel készülnek ünnepeinkre, rendezvényeinkre. Szeretném megjegyezni, hogy tagjaink jótékonysági célra sütöttek süteményeket áprilisban a Szalintra tánccsoport rendezvényére. Márciusban két rendezvényünk volt. A nõnapon Szabó Tamás polgármester úr mondott köszöntõt, és férfi tagjaink adták át az ajándékot. Március 30-án volt az elsõ negyedévi névnapi zenés-táncos összejövetelünk. Ekkor vendégeink is voltak, a társ nyugdíjas klubokból. Részt vettünk a Duna-parti majálison. Megnéztük a mûsort, jó hangulatban telt el a nap. Bilics István képviselõ úr gondoskodott arról, hogy finom ebédben legyen részünk. Ebéd után

zsef

egy kis házi bort kortyoltunk. Május 4-én anyák napi ünnepséget tartottunk. Polgármesterünk kedves köszöntõje után 3 klubtagunk is verset mondott. Czepek Marika saját versét olvasta fel. Az óvodások Baczakó Judit óvónõ vezetésével nagyon aranyos mûsorral kedveskedtek az édesanyáknak, nagymamáknak dédmamáknak, keresztmamáknak. Május 20-án a budapesti Sportarénában voltunk. A Tisztelet Társasága szer vezett koncertet a szépkorúaknak. A mûsorban neves mûvészek léptek fel: Mága Zoltán és az Angyalok, Korda György és Balázs Klári, Harangozó Teri, Kovács Kati, Aradszky László, Bangó Margit és még sokan mások. Egy idõre elmúltak a lábfájások, a jó ritmusú zenére ütemesen jártak a lábak a szék alatt. Gyönyörû látványt nyújtott a lézrshow. Nagyon jól érezte magát aki részt vett ezen a délutánon. Persze nemcsak a szórakozásból áll a nyugdíjasok élete. Városunk szépítésébõl is kivesszük részübnket. Az Eötvös és a Petõfi szobornál kapálunk, locsolunk és ápoljuk a virágokat. Szeretnénk, ha még szebb és tisztább lenne városunk. Kérjük, hogy mások is ezt így gondolják, és ne dobálják el a csikkeket és a használt papírzsebkendõt a virágok közé. A kiültetett virágokat ne vigyék el, mert azok városunkat díszítik. Mári­Imréné klub­ve­ze­tõ

B.­ Szalay­ Il­di­kó­ köl­tõ­nõ­ meg­je­lent­ köny­ve­i­bõl,­ ver­ses­kö­te­te­i­bõl­ kor­lá­to­zott­ pél­dány­ kap­ha­tó­ jú­li­us­ 1jén­a­Kos­suth­ut­ca­négy­szám­alatt­Ba­logh­Mi­hály­nál.­

8

Ercsi Híradó

Biz­ton­sá­gunk­ról Pecabottól a kamionig Széles az a repertoár, amivel a bûnelkövetõk „megörvendeztetik” az áldozatokat. A rendõrség honlapján a Fejér megyei Rendõrség által naponta közzétett bûncselekmények a jéghegy csúcsát mutatják. Terjedelmi okokból sem várható el, hogy minden esemény nagy nyilvánosságot kapjon, s olykor a nyomozás érdekében sem célravezetõ, ha közzé tétetik egy-egy nem kívánatos cselekmény. Míg tucat számra forog a helyi hírek között a megkárosítottak sanyarú esete, naponta nyugtalankodhatunk. Mindenesetre kicsit eljátszottam a gondolattal, ha lenne állatkert kedves kis városunkban elefántnak, még annak is lába kelne. Persze cirkusz az van, ráadásul nem is vándorcirkusz, hisz rodeózó bajnokok, trükkös zsebzsonglõrök, éjszakai zenebohócok és egyéb „akrobaták” teszik izgalmassá életünket! Belépõ helyett ki-ki kénytelen saját javaival fizetni- hol egy mobil, amit az ártatlan ifjú hölgy váratlanul elemel a postán, hol egy kerékpár, hisz a tolvaj tudja gyalogolni jó, sétáljon haza a tulaj az üzletbõl a saját lábán, hol slag, fûnyíró, pecabot, készpénz, fûrész, kapa, kasza, már csak az elefántot nem lopták el, gyanítom azért, mert még nincs senkinek. Ha már az állatoknál tartunk, legalább azt szeretnénk elérni, hogy struccok ne legyünk. Ne dugjuk homokba a fejünket. /Az persze még nem megdönthetetlen tény, hogy a strucc valóban félelmében, vagy tehetetlenségében cselekszik eképpen?!/ Hosszas hezitálás után léptünk egy nagyot, abban a reményben, hogy a nyilvánosság segíthet az elembertelenedés megállításában. A térfigyelõ kamerák felszerelését megtorpanás követte. Kicsit fellélegzett a város. Aztán meg, míg tartott a paragrafusok értelmezése, a jogászi tevékenykedés /stb./ új lendületet vett a be­szer­zõi­tú­ra. Nem csoda, fogytán voltak a tartalékok. Azonban az sem csoda, hogy a mintegy 25 milliós beruházás beüzemeltetése körüli nehézségek kétségeket ébresztettek. Végre eljött a pillanat, június 15én megkezdõdött a próbaüzem, s már az elsõ órákban is sikeres volt a közterületek szemrevételezése. Miként történik a térfigyelés? A rendõrség épületében kialakított helyiségben figyelik az utcákra telepítet tucatnyi kamerát, 24 órán át. Az események archiválhatók, jogszabályi keretek között felhasználhatók- a tárolás idõtartama 5 nap. Érdemes tehát a kár észlelését követõen felemelni a telefont! Mikor eredményes a térfigyelés? Ha a diszpécser munkája hatékony in-

tézkedéssel párosul. A rendõrség járõrszolgálata az elsõdleges reagáló erõ. Munkájukat segíti, illetve kiegészíti a Polgári Õrség és az Alba Perzekutor Kft. A frissen alakult biztonsági céggel az önkormányzat köt szerzõdést. A térfigyelõ szolgálat és a reagálás éves finanszírozása az önkormányzat költségvetésében meghaladja a 10 millió forintot. Mit tehet a békét, nyugalmat óhajtó polgár? Elsõsorban óvatos. Sem elefántját, sem autóját, sem pecabotját nem hagyja õrizetlenül. Ha mégsem tud a nap 24 órájában résen lenni, ami köztünk szólva megeshet, hát tegyen meg mindent a gyors felderítés érdekében. A kamera nem az egyes portákon történõ eseményeket fixírozza. Összefüggésében kezelve a látottakat minden információ segítséget jelent. Ha megtörtént a baj tegyük félre az unos-untalan hangoztatott mondatot: „úgyse történik semmi”. De bizony történik. A visszakeresésekhez jó táppont az az idõintervallum, amely alatt áldozat lett a gyanútlan polgárból. Bármely egyéb információ is segíthet, ne nézze, kérem senki tétlenül, félelemtõl bénultan saját maga, vagy szomszédja megkárosítását, ne legyintsenek, hanem hívják a rendõrséget107,­ 112. Ismétlem, vegyék fel a telefont! Hiába a legtökéletesebb mûszaki tartalom, ha kívülállóként elfordulunk a baj láttán. Mit tehet a kisvárosi környezetet teremteni igyekvõ önkormányzat? Betartja és betartatja a jogszabályokat, él a bûnmegelõzési lehetõségekkel. Példákat sorolhatnék hosszasan, de most csak néhányat említenék: létezik önkormányzat, ahol betiltják a házalást, ellenõrzik és kitessékelik az engedélylyel nem rendelkezõ utcai árusokat, figyelmeztetik a közterületek rendjét veszélyeztetõket, megakadályozzák az éjszakai dáridókat! Ha kell, kérnek, ha kell, felszólítanak, ha pedig elkerülhetetlen bírságolnak is. Számtalan módja van annak, hogy a Polgármesteri Hivatal éljen a közbiztonság és a közrend megteremtésének lehetõségével. Természetesen akkor, ha van szándék, közös akarat. Én például epedve várom, hogy az a deli fiatalember, - aki nagy lelki nyugalommal pakolja ki, a még össze sem préselt pedpalackokat a konténer mellé a Mázsaház utca sarkánál – ráébredjen a kamera felvételt készít róla. Remélem, nem kell hozzá hosszú idõ, hogy megértesse a gondos hivatal, hogy a nyesedéknek, száraz ágnak, kókadó virágnak /stb!!!/ nem a Duna parton kellene helyet találni. Parlagfû, szemét, kosz és mocsok reszkessetek! A szabálysértések laza kezelése helyett lehet rendre, rendezettségre törekedni. Ha nem csupán a másikra sandí-

2009. június tunk, mutogatunk, hanem söprögetünk saját portánk körül is, betartjuk az emberi egymás mellett élés elemi szabályait, esetleg a közlekedési szabályokat, eltûnnek a keresztbe- kasba parkoló jármûvek, hétvégéink, éjszakánk nem az elviselhetetlen zajok miatt dühöngéssel telnek, akár azt is mondhatjuk megérte! Tiszta helyzetre, jobb, biztonságosabb életre vágyó polgártársaim számára a rend nem elutasítandó fogalom. Nem kelt félelmet bennünk, hanem vágyakozást, hogy ne szégyelljük hovatartozásunkat. A rendszerváltás óta egyre súlyosabb teherként nehezedik ránk a felismerés - valami nem jól történik. Itt tehát a lehetõség éljünk a biztonság teremtés eszközeivel civil, önkormányzati, rendõrségi szinteken egyaránt! Had legyek ezúttal bizakodó! Kósa­Már­ta 2009.04.30. csütörtök 21.40 perckor egy ercsi nõ kért rendõri intézkedést. Családi háza udvarára beugrottak ismeretlen tettesek, a három elkövetõbõl egy személyt elcsípett. Megállapítást nyert, hogy horgászfelszerelést tulajdonítottak el az ingatlanról kb. 50.000,-Ft. értékben. A visszatartott és elõállított 16 éves fiatal fiút gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók. A fiú tagadta a terhére rótt cselekményt. 2009.05.05. 11.30 perckor Ercsiben a Rákóczi útról lopást jeleztek egy családi házból. A tettes benyomta a teraszajtót, a házból készpénzt vitt el. 2009.05.06. 01.35 perckor tûzesetet jeleztek Ercsi, Szent István útról. A tûz egy családi ház melléképületében keletkezett, elsõdleges megállapítás szerint szándékos gyújtogatás következtében. A bejelentõ testvérét füstmérgezés gyanújával szállították kórházba. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. 22 óra 34 perckor egy ercsi lakossal szemben intézkedtek a rendõrök, aki erõsen ittas állapotban agresszíven viselkedett, a lakókörnyezetet fenyegette. Mivel a rendõrök felszólítására sem hagyott fel cselekményével, és támadólag lépett fel velük szemben, ezért testi kényszer és bilincs használatával a dunaújvárosi kórház pszichiátriájára szállították. 2009.05.11. Ercsi, Egressy utcában lévõ melléképületbõl fúrógépet, fûnyírót, kézi szerszámokat vittek el. 21.00 órakor ercsi járõrök három személyt állítottak elõ az Érdi Rk. megkeresése alapján. A gyanú szerint ugyanis egy százhalombattai fiatal nõtõl eltulajdonították a telefonját. A három férfi Ercsi Gárdonyi és Kisfaludi utcák keresztezõdésében igazoltatták a járõrök, majd az Érdi Rk-val történt egyeztetést követõen a százhalombattai õrs beosz-

2009. június

Ercsi Híradó

tottainak átadták. 2009.05.13. Ercsi, Egressy utcai lakóházból dvd lejátszót vittek el egy 12.35 perckor ismertté vált betörés során. 2009.05.15. Elloptak egy MAN típusú kamiont Ercsi, Hunyadi utcából, egy telephelyrõl. A gépkocsi rendszáma: LHB-446. Értéke: 8.000.000.- Ft. 2009.05.19. Ercsi Kispusztai úti családi házból 18.03 perckor jeleztek betörést. A tettes házimozi erõsítõt, padló- és polchangfalakat, mobiltelefont, kb 30 meselemezt és kéziszerszámokat vitt el, majd megrongálta az udvarban álló lakókocsit. 2009.05.29. A Tatabányai Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztálya lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az akkor még ismeretlen tettesek ellen, akik megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 2009. május 23-án kora délután Tatabányán a Gál István lakótelep mögötti vasúti aluljáróban egy 56 éves hölgy kezébõl kikapták kézitáskáját, majd a helyszínrõl elmenekültek. A térfigyelõ-kamera felvételeinek tanúbizonysága szerint a bûncselek-

ményt egy fiatal, 18 év körüli nõ követte el, aki egy hasonló korú férfival éppen kutyát sétáltatott. A nyomozók vélelmezték, hogy a kutyatulajdonos elkövetõ lakótelepi lakásban lakhat, hiszen kertes házban élõ ebeket nem szokás sétára vinni. Az adatgyûjtés tehát a környékbeli lakóházakra koncentrálódott. A folyamat részeként 2009. május 28-án 17 óra körüli idõben a tatabányai nyomozók szintén a környéket járták, amikor a Ságvári Endre úton három, gyanúsan viselkedõ férfira figyeltek fel. Mindegyiküket igazoltatták és átvizsgálták ruházatukat. Az Ercsibõl érkezõ 39, 35 és 30 éves férfiak nem tudtak hitelt érdemlõen beszámolni az egyikük zsebébõl elõkerülõ, nagyobb mennyiségû készpénz eredetérõl. Feltételezhetõ volt, hogy bûncselekménybõl származik. A rendõrök a közeli lépcsõház egyik földszinti lakásában élõ 86 éves néni személyében meg is találták a sértettet, aki elmondta, hogy nem sokkal az elõtt három férfi vízvezeték-szerelés és víznyomás-mérés ürügyén jutott be hozzá és csak távozásuk után észlelte, hogy összegyûjtött pénze hiányzik. A nyomozók további, esetleges sértettek után kutatva folytatták útjukat. Egyikük azonban a közelben felismerte a kamerafel-

9 vételen szereplõ kutyát. A háziállat póráza egy középkorú hölgy kezében volt, aki a hozzáintézett kérdésre válaszolva elmondta, hogy van egy 18 éves lánya, aki éppen otthon tartózkodik. Elvezette a nyomozókat hozzá. A fiatal lány elõször tagadta, hogy bárki táskáját eltulajdonította volna, de késõbb beismerõ vallomást tett. Mindkét ügyben a további eljárást a Tatabányai Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztálya folytatja le. Ercsi, Rákóczi úton lévõ családi ház kapuját feszítette be ismeretlent tettes és így bejutva a retesszel zárt melléképületbõl 27 tyúkot vitt el. 2009.06.08. Ercsi, Szõlõhegy utcában a feltehetõen nyitva hagyott ajtón ment be ismeretlen tettes egy családi házba, ahonnan laptopot, mobiltelefont, arany nyakláncot és gyûrût vitt el. 2009.06.12. Éjjeliõr zavarta meg azt a tolvajt, aki Ercsi egyik telephelyén az ott parkoló egyik nyerges-vontatóból 13 liter gázolajat engedett le egy kannába. Mivel azonban a biztonsági õr megzavarta, a kannát és a tömlõt hátrahagyva, elmenekült a helyszínrõl, így lopási kár nem

Sze nt Gy ör gy- napi t áncház Közös összefogás eredményeképpen lehetõség nyílt arra, hogy Szent György napján (április 25-én) táncház és kézmûves foglalkozások, népi játékok várják az érdeklõdõket a Sportcsarnokban. A Szalintra, az ovis Szalintra és a Nagykutyavár táncegyüttesek fellépése mellett megtisztelte vendégként a rendezvényt a Zorica és a Cseppforrás tánccsoport is. A nagyszámú érdeklõdõ (300-400 fõ)

Támogatóink: Szabó Tamás polgármester Vajdics András igazgató Bio-Pannonia Kft. Bulath Bt. EÜ Központ dolgozói Mikroplasztik Kft. Naplemente Bt. Orth László Plevil Bt. Policontrol Kft. Somogyi Gumiszerviz Tre-Men Bt. Agárdi László Mezõgazdasági és vasbolt Anonim Barabásné Agárdi Katalin Baranyi Éva Bársony Szonja Békes Istvánné Zsuzsa Békesné Szeder Melinda Bilics István Bilics Istvánné Anna Buzás Emília

moldvai, nyírségi és rác táncokat tanulA rendezõk nem titkolt szándéka a hatott, a megfáradt vendégek a büfében hagyományteremtés, a bevételbõl szefrissülhettek fel. retnék fedezni a Szalintra tánccsoport ruháit, a fellépések útiköltségét. A rendezvény célja a magyar nép és táncainak megismerése és népszerûsíA Szalintra tánccsoport köszönetése a helyi lakosság körében, kedvcsi- tét fejezi ki mindazoknak, akik a náló, toborzó a még nem táncoló gyere- táncház szervezéséhez támogatást keknek, valamint közösségi program a nyújtottak, és kérik, hogy a jövõben is Pesovár Ferenc AMI tanulói, a szülõk és segítsék a néptáncegyüttes munkáját, az intézmény dolgozói számára. mûködését.

Csepeli Heléna Czégény Imre Czirok Zsuzsanna Dobi Tibor Dózsa úti Sáska ABC dolgozói dr..Kisasszondi Éva Elcsics Olga Enikõ zöldség-gyümölcs Ercsi ÁFÉSZ Ercsi Kenyérgyár Kft. Ercsi Nõtagozat Ercsi Polgárõrség Ercsi Vízmû dolgozói Friss.’94 Bt. Hallgatóné Bugyi Tímea Hodula Péter Hodula Tamás Id. Turi Tamás Ifj. Balázs Ferenc Ifj. Hallgató László Italsziget Janda Gábor Jeney László és neje Kapócsné Pup Kata Kaposi Józsefné

Kovács Anikó Kovács Ferencné Kovács István Kovács Jánosné Kovácsné Antonovics Ildikó Kunszabó Balázs Léhner Andrásné Lósits Állateledel Lõwinger Ildikó Magyar Levente Moncsi Boltja Nyugdíjas Klub Öcsi Presszó Pácser Gabriella Padosné Bt. Prancz József Rapai Zoltán Rappai Sándor Sándor Lászlóné Schillinger Ferenc Takács Katalin Támba Éva Tamon Viktória Tiffany Virágbolt Tokics Roland

Tokicsné Baki Krisztina Tóth Márta Tuba László Vito-Plusz Kft. Zöldséges Zoliék Segítõink: Baczakó Judit Bori néni Csapó Szilvia Hájas Tibor Hegedûs Péter Herédiné Buzás Ildikó Kertészné Rácz Judit Lakatos Gyöngyi Mihovics Márta PFAMI tanárai Sismándy Kiss Lászlóné Sportcsarnok dolgozói Szabó Attiláné Szalintra tánccsoport szülõi közössége, a szülõi közösség nevében: Pác­ser­Gab­ri­el­la­és Sár­di­né­Var­ga­Il­di­kó­ szer­ve­zõk

10

Ercsi Híradó

2009. június

Madách szavainak tükrében

Május 21-én egy közismert pesti napilap adta hírül, „Mária negyven éve a betegek õrangyala címmel”, hogy Bunford Mária osztályvezetõ fõnõvért a Nemzetközi Ápolók Napján miniszteri oklevéllel tüntette ki Székely Tamás egészségügyi miniszter. Mi ercsiek rögtön tudtuk, hogy kirõl van szó, mégis elgondolkoztató, hogy a fejünket csak akkor kapjuk fel, akkor figyelünk oda és csodálkozunk rá dolgokra, amikor már mások ezt elõttünk megteszik. Mai rohanó életünkben még ismerjük egymást, futja egy röpke köszönésre, de már nem tudunk egymásról semmit. Bunford Marika itt végezte iskoláit, itt is érettségizett 1970-ben, még abban a jóhírû intézményben ahonnét 80%-ban mindenki diplomás lett. Ahol olyan életreszóló útravalót kaptak, mely felsõbb tanulmányaik biztos alapja volt. Ahol nem csak színvonalasan tanítottak, hanem neveltek is, a tanítási idõn túl is, az utcán is, figyelve õket és számonkérve mindent. Mindezt pedig nem tanári szeszélybõl, hanem féltésbõl és szeretetbõl. Ritka dolog, de Marika tényleg már diákkora óta ápolónõ akart lenni, hiába mondta drága emlékû nagyanyja, hogy nem való neki, törékeny termete miatt. Késõbb aztán sikerült bebizonyítania, hogy ehhez a valóban kemény szakmához nem erõs fizikum, hanem szív és szeretet kell. Az érettségi után, iskola és munka következett együtt, s mint tanuló nõvér végezte a 3 éves ápolóképzõt. Õket még a szakma mellett a hivatás- és kötelességtudat erõsségére,

a betegek iránti viselkedésre, tûrõképességre, toleranciára és a mindenkori segítõkész emberségre is tanították. Sajnos ma már erre nemigen jut idõ és szándék sem. 1970-tõl az egész egészségügy modern jó irányú változáson ment át, ekkor vezették be az egyszeri használatos segédeszközöket, melyek használata és addigi állandó rendbetétele rengeteg energiát igényelt. Marika a Sebészeti Klinikán lett intenzíves ápoló, majd anesztheziológus, 20 évig a mûtõben, 5 évig pedig endoszkópos és szakaszisztens. Megbecsült fontos tagja lett a világhírû Dr. Perner Ferenc vezette Transzplantációs Klinikának és részt vett az elsõ hazai veseátültetési mûtéten 1973-ban, majd az 1982-ben indított májátültetési programban. Közel 40 év munkaidõ, ügyelet, bejárás, és mindig valami újnak, korszerûbbnek a tanulása, elsajátítása. Esetenként külföldi tanulmányutak, mely nem kirándulás, hanem minden esetben kõkemény szakmai ismeretszerzés onnét, ahol már jobban és korszerûbben mennek az elkerülhetetlen mûtétek. Erõs és számonkérõ követelmény volt minden új ismeret hazahozatala. 1994-tõl vett részt a sebészet melletti szervátültetésekkel foglalkozó új klinika megindításában. Rendszeresen vizsgáztat másmás kórházakban a diplomájukat megszerezni kívánó ápoló hallgatók képesítõ vizsgáján. Sok ercsi lányt biztatott már bátorságra kedves mosolyával. Tagja az Egyetemi Közalkalmazotti Tanácsnak, mely nívós társaság képviseli az egyetem összes szakdolgozóját, bármilyen rájuk vonatkozó döntés esetén véleményezési joguk van. Mint fõnõvérnek pedig a legfontosabb feladata megszervezni a sebészeti osztály munkáját, mely sokkal nehezebb, mint régen. Megváltozott ügyeletrendszer, kevesebb ember, kevesebb figyelem, pedig a betegek százaival mind-mind egyéni problémáik vannak. Náluk nem csak a mûtét a fontos, hanem a sok bonyodal-

mat rejthetõ utókezelések sorozata is. Ezt a munkát nem lehet megfizetni és eléggé meghálálni sem. Nekünk az õrangyalkáról kedves régi sokszorosított falakon függõ képecske jut eszünkbe, ahol egy patak gyenge kis fahídján megy át két kisgyermek a dúló viharban és felettük õrködik. Kedves emlék, de a valóság nem ilyen kíméletes. Kórházak, betegágyak, szenvedõ emberek, ahol tényleg õrangyal egy segíteni akaró és még mosolyogni és beszélgetni is tudó nõvér. Négy évtizednyi munka, új és új eredményekkel az életek mentése terén, és köszönetképpen mosolyt a mosolyokért. Két emlékezetes ajándék mégis említésre méltó. Egyszer egy bácsi egy szem narancsot kapott „puccos” lányától, de azt is csak úgy volt hajlandó megenni, ha Marikával megfelezhette. A másik bácsi két fokföldi ibolya levelét adta, hogy ültesse el, és ezáltal emlékezzen rá. Ma is gyönyörûen virágzik, mert az õszinte hála így is lehet tartalmas. Honnét van ennyi erõ és energia kérdezhetnénk? A választ és hitvallását egészen egyszerûen és világosan tárja fel. A becsület és tisztelet még otthonról és az iskolákból kapott útravaló. A munkát a hivatást szerinte az élet minden területén a legjobb tudás szerint kell tenni, s ha úgy már nem megy, váltani kell. Ha úgy érezte, hogy egy-egy szakterülten nem tudott megújulni továbblépett, nem várta meg a lassú elfásulást, kiégést. Mindig tudott egy újabb kihívással, egy területváltással továbblendülni, új küzdelmek, új célok felé a pályánmaradás, saját maga, és a betegek érdekében is. Madách Imre szavai arra tanították, hogy küzdjünk és bízzunk. Marika kor- és sorstársai ennél sokkal többet tesznek, õk másokért küzdenek nap mint nap. Kitüntetéséhez szívbõl gratulálunk, és Isten segítségével további jó egészséget kívánunk. Szi­li­Istvánné

Ci vil kon fe ren cia A konferencia megszervezésére abból az alkalomból került sor, hogy a Martonvásári Tehetséggondozó Alapítvány, a Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület, Zöld Alapítvány Martonvásárért, „Jövõt nekik is Alapítvány” civil szer vezetek együtt pályáztak és nyertek a Nemzeti Civil Önszervezõdés, Szakmai és Területi Együttmûködés Kollégium által kiírt pályázaton. A sikeres projekt címe: a „Civil Kerekasztalok létrehozása, a civil együttmûködés továbbfejlesztése és mûködtetése a Szent László Völgyében”. A konferencia szer vezõje a

Martonvásári Tehetséggondozó Alapítvány, levezetõ elnöke Tóth Andrásné, a Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület elnöke volt. A konferenciát Kiss Gábor Martonvásár Város Polgármestere, a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy örül a térségi civil együttmûködésnek, melynek fejlesztését lényegesnek tartja a térség fejlõdése szempontjából. Martonvásár önkormányzata pályázatok kiírásával támogatja a civilszervezetek mûködését. Elekes Zsuzsa: a Civil Szervezetek Re-

gionális Szövetségének elnöke köszöntötte a konferenciát, és röviden ismertette a CISZ célját és szolgáltatásait. Fontosnak tartja a szervezetek közötti közös cél megtalálását és az együttmûködésben a munkamegosztást. Varga Endre a Veszprém Megyei Civil Ház vezetõje elõadást tartott a civilek és az önkormányzat közötti együttmûködésrõl. Kiemelte a kidolgozott stratégia fontosságát, az érintett szervezetek eddigi tevékenységének megerõsítését, egységes keretek, egyeztetett célok kialakítását. Az összefogás alapja elsõsorban a közös hang megtalálása legyen.

2009. június

Ercsi Híradó

11

Az együttmûködés ne csupán szakmai, együttmûködésére és a térségi összefo- alakítására. Megállapította, hogy a konferencia elõadóitól nagyon sokat segíthanem területi, és a kistérségek szint- gásra. A konferenciát Salamon Ferencné séget kaptak ehhez az elõrelépéshez. jén is alakuljon ki. A civil szervezetek fõ A projekt záró-rendezvényeként máfeladata a döntéshozatal elõkészítése, a projektvezetõ összegzése zárta. A procivil érdekér vényesítés segítése és jekt tevékenységei (civilfórum, képzés, jus 30-án délután került sor a MTA Kuamennyiben a feltételek adottak, ön- tapasztalatcsere, pályázatíró tréning) tató Intézet Parkjában – a szigeten – a során kiderült, hogy az összefogás, az Partnerségi Kör szervezeteinek közrekormányzati feladatok átvállalása. Szabó Tamás Ercsi polgármestere be- együttmuködés igénye megvan a szer- mûködésével rendezett IV. Civil Fesztiszélt a helyi tapasztalatokról, a Kulturá- vezetekben, de a jól mûködõ hálózattá válra. A konferencián 35 fo, a fesztivális Ifjúsági és Sport Közalapítványról, válás még sok idõt és komoly munkát lon mintegy 800 fo (300 fo aktív résztmely kiemelten támogatja a települé- igényel. Szükség van a továbblépésre, a vevõ és 500 fo érdeklõdõ) jelent meg. sen a közösségi szintû rendezvényeket, térségben egy közös civil stratégia kiamatõr mûvészeti mozgalmakat, szabadidõs és sportrendezvényeket, az ifjúság közéletben való részvételének fejlesztését célzó programokat, stb. Szabó Mária a Természet Hangja címû lap fõszerkesztõje, a Kistérségi Civil Kerekasztal (továbbiakban KCK) elnöke a szervezet megalakulása körülményeit, muködését, céljait ismertette. 14 civil szervezet képviselõje 2009. május 15-én alakította meg ercsi kistérségben a KCK-t. Közös cél: a térségben mûködõ civil szervezetek esélyegyelõségének, közös érdekképviseletének megteremtése, egyeztetõ fórumok szerveA­KIS­TÉR­SÉ­GI­KÖZ­OK­TA­TÁ­SI­IN­TÉZ­MÉ­zése az önkormányzattal, civil szer vezetek közötti partnerség NYEK­ MUN­KA­TÁR­SA­I­NAK­ KÖ­SZÖN­TÉ­fejlesztése. A szervezet nem beSE­PE­ DA­GÓ­GUS­NAP­AL­KAL­MÁ­BÓL jegyzett egyesületként, hanem informális úton mûködik. A Szent László Völ- Némethné Keszthelyi Andrea, a Szent Dr Szabó Anikó szer vezetfejgye Kistérségi Szol- László Regionális Óvoda intézményvezelesztési tanácsadó elõadásának gáltató Iroda idén tõje Pátkai Istvánnét 25 éves, Szabadi témája a partnerségi keretek köimmáron második al- Pálnét 30 éves jubileuma és Búza zötti közös, nagyobb léptékû fejkalommal szer vezte Jánosnét nyugdíjba vonulása alkalmából lesztési program (civil stratégia) meg a baracskai Faluházban a folyamato- köszöntötte, végül megköszönte professzionális elokészítése és san bõvülõ számú kistérségi fenntartású Szaniszló Elemérné több éves eredmémegvalósítása. Várt eredmények: közoktatási intézmények pedagógusnapi nyes logopédiai munkáját a baracskai széleskörû civil szakmai együtt- ünnepét. A baracskai, gyúrói, marton- óvodások fejlesztése terén. Majd mûködõ körre épülõ konszenzu- vásári alapítványi, ráckeresztúri és tordasi Kárpáthegyi Józsefné, a baracskai Kozma sos, kistérségi, fejlesztési ernyõ- óvodák, továbbá a baracskai Kozma Fe- Ferenc Általános Iskola igazgatónõje üdstratégia; a kistérség szervezetei renc Általános Iskola mintegy 70 fõs csa- vözölte munkatársait, miközben elismeközti kommunikáció, együttes patát a kistérség valamennyi polgármes- réssel adózott a Adorjánné Vadas Katalin gondolkodás megerõsödése. tere (Baracska esetén alpolgármester as- Moharosné Benkõ Ágnes több évtizedes Kovács György a Civil Szerveze- szonya) megtisztelte jelenlétével. A helyi munkájáért. Az elõbbi 20 éves, az utóbbi tek Regionális Szövetségének óvodás csöppek kedves verseit követõen pedig 15 éves törzsgárda kitüntetésben programvezetõje hozzászólásá- az általános iskola fiataljai örvendeztet- részesült. ban rámutatott arra, hogy fontos ték meg az ünnepelteket a gitárkíséret A rövid beszédeket pezsgõs koccintás köa hitelesség, hogy mások számára mellett elõadott örökérvényû és világsi- vette, majd az ünnepeltek és résztvevõk is átláthatóvá tegyük programja- kerû „For ever young” címû dalukkal. Ezt – a martonvásári Postakocsi Vendéglõ inkat, döntéseinkben legyünk kö- követõen a Társulás elnöke, Kiss Gábor üzemeltetõjének, Süle Rózsikának szokávetkezetesek, vonjunk be minél köszöntötte a megjelenteket, kifejezve sos színvonalú és látványú hidegtálaival több embert. Használjuk ki és háláját a megjelenteknek a könnyûnek tele - fehér asztalnál, kellemes zene és beõrizzük a helyi értékeket (tárgyi, nem nevezhetõ feltételek között végzett szélgetés mellett töltöttek el néhány ferszellemi hagyományok). áldozatos és sikeres munkájukért. Ba- tály órát. Szendrõi Júlia (vidékfejlesztési racska alpolgármestere, Pintérné Brenyó Miközben a szer vezõk bíznak abban, irodavezetõ, VölgyVidék Közös- Piroska szakmabeliként is értékelte és di- hogy az érintettek szívesen fogadták e ség)) Lehetõségek, feltételek, fel- csérte azt a tevékenységet, melyet a jelen- szerény köszöntést is, már most, a renadatok a LEADER támogatások lévõ pedagógusok végeznek a jövõ gene- dezvény után az foglalkoztatja õket, hogy kapcsán címmel tar totta meg rációjának nevelése, okítása terén. jövõre hogyan és hol fogják tudni üdvöhozzászólását. A pályázat elõrelát- Ónody Miklós, Ráckeresztúr polgármes- zölni a helyi pedagógus-társadalom meghatólag az osz folyamán kerül ki- tere egyetértve az elismerõ szavakkal, kü- érdemelten ünnepelt tagjait. Reméljük, írásra és 2013-ig 260 millió Ft lön megköszönte települése tagóvodav- egyre többen lesznek, és az újak is örömkölthetõ el a két völgyben (Szent ezetõjének, Baki Bálintnénak a munká- mel fogadják majd a hagyományos pedaLászló Völgy és Váli Völgy). Eb- ját. Ezt követõen az intézményvezetõk in- gógusnapi ünneplést. ben a pályázatban lehetõség van téztek pár szót az ünnepeltekhez. Cserményi az önkormányzatok és a civilek

12

Ercsi Híradó

2009. június

Elismerem, hogy megsértettem Góman Károly, Góman László, Góman József és Balogh József felperesek (közhasznú munkások, valamennyien ercsi lakosok) személyhez fûzõdõ jogait azzal a 2002 januárjában illetve 2003 júniusában mások elõtt tett, a felperesek cigány származására utaló nyilatkozataimmal, miszerint: „…rohadt volna meg Hitler, hogy nem veletek kezdte…” és „…szappant kellene fõzni belõletek , de még annak sem volnátok jók…” A jogsértésért ezúton elnézést kérek. Ercsi, 2009. június 19. Árkocsevics­Ti­bor

2009. június

Szeptember 3. csütörtök - 16.00 óra: Eötvös Nap megnyitó Koszorúzás Báró Eötvös József szobornál a Mûvelõdési Ház elõtt Ünnepi megnyitó: Szabó Tamás polgármester - 16. 30 óra: Gozsdu Elek emléktáblaavatás a Mûvelõdési Házban Bevezetõ: Szili Istvánné Szapáry Péter Honismereti szakkör Emlékezés: Miklós Gergely - 17.00 óra: Kiállítás megnyitó: Tarnócziné Barabás Irén és Kaizler Gitta festõmûvészek kiállítása a Mûvelõdési Ház kistermében. A kiállítás megtekinthetõ: szeptember 11-ig. Vándorkiállítás megtekintése „1000 éves Fejér megye, Völgyvidék képekben”. A kiállítás megtekinthetõ: szeptember 11-ig - 18.00 óra: Könyvbemutató: „Ercsi Története”. Bemutatja: a szerzõ - Miklós Gergely Szeptember 4. péntek

Ercsi Híradó

- 10.00 óra: Indulás a Kossuth Iskola elõl. Felvonulás a Templom térre - 10.30 Dolina tánccsoport - 10.50 Szalintra tánccsoport - 11.10 Mesemondó Kondás Zoltán - 11.30 T’rakia zenekar - 12.30 Zorica Tánccsoport (Hor vát tánc) - 13.00 Rác kórus Jorgovani - 13.15 Szalintra tánccsoport - 13.40 Triandafylla – Rózsák görög nõi néptánc-együttes - 14.00 ifj. Forrás - 14.25 Szár Örökség Közhasznú Egyesület Saarer Tanzgruppe - 14.50 Magyar táncok - 15.15 Pávakör - 15.35 Mezõföld Népi Együttes Alap - 16.00 Budapesti Horvát hagyományõrzõ Egyesület, Prekovac - 16.20 Zorica Tánccsoport (Szerb tánc) - 17.00 óra Táncház - Állandó programok: Kézmûves bemutató és vásár Foltvarrás, Kézmûves játszóház, Arcfestés, Gyros, Borkóstoló, Sajtkóstoló

13

-

sa, Szabó Róbert Autó Motor, Autó Bild fõszerkesztõje 12.00 Felvonulás a Bem utcához 12.45 Csúcshegyi Bohémek (magyar tánc) 12.50 Soós Márton (musical dalok) 13.00 Csúcshegyi Bohémek (sváb tánc) 13.05 Hastánc bemutató 13.25 Soós Márton musical dalok) 13.40 Hip-Hop Táncakadémia (Európa Bajnokok), Tárnok 14.00 Csúcshegyi Bohémek (cigány tánc) 15.00 Vivat Bacchus (bordalosok) elõadása 16.00 Abba Sisters 17.00 Gorsium zenekar 20.00 Irigy Hónaljmirigy sztárvendég 21.00-24.00 Utcabál Falusi Jenõvel 13-20 óra Bem utca Ízes ételek –italok utcája Borkóstoló, Sós süteménykóstoló, Zsíros kenyér, Palacsintasütés, Lángos sütés, Fõzés, Büfé, Pizza, Fagyi, Kürtõskalács, Vetélkedõ, Bohócok, Hennafestés, Lufi hajtogatás, Ugrálóvár, Arcfestés

- 17.00 óra: Sportnap a Sportcsarnokban. Ercsi Tömegsport klub Nõi LabSzeptember 6. vasárnap darugó csapat bemutató mérkõzése A rendezõk a változtatás jogát - 19 óra: Ercsi Kézilabda Sport Egyesü- - 9.30 gyülekezõ Rákóczi út 55. Robinfenntartják!!!!!!!!! let son Autósbolt - Ulti verseny 17-21- ig Torony vendég- - 10.00 óra: indulás Verseny autó NYÁRI­ZÁRVA­TARTÁS lõben bemutató. Útvonal: Rákóczi út-Dó- Az­EÖTVÖS­JÓZSEF­MÛVELÕDÉSI­HÁZ - 21.00 óra Hooligans koncert Mûvelõ- zsa György út - Spar parkoló-6-os JÚLIUS­27-TÓL­­AUGUSZTUS­13-IG dési Ház. Belépõjegy: 500 Ft/ fõ útkeresztezõdés- Mini presszóZÁRVA­ Jegyek elõvételben kaphatók a Szent István út- Semmelweis utca Nyitás:­augusztus­14-én­(pénteken). Mûvelõdési Házban június 17-tõl. Esze Tamás utca – Dózsa György A­KÖNYVTÁR út- Eötvös utca- Duna-part. JÚLIUSB­27-TÓL­­AUGUSZTUS­16-IG Szeptember 5. szombat 11. 00 Gyorsulási bemutató a DuZÁRVA­ - Zorica Hagyományõrzõ nap. Helyszín: na-parton. Vendég: Jörös István Nyitás:­augusztus­17-én­(hétfõn). Templom tér nyirádi rally cross pálya tulajdono-

Elõzetes­a­martonvásári­ünnepi­programokbõl Július 18. szombat 9 óra: Teniszverseny - MartonvásárOpen felnõttek nyílt amatõr versenye a MEDOSZ SE pályán. 11 óra: „20 éves a Magyar Foltvarró Céh” Kiállítás a martonvásári foltvarrók elmúlt 10 évében varrott anyagából 14 óra: Kiállítás a 19 év alatt megjelenõ „Martonvásári Napok” kiadványaiból a Városháza Geróts termében 16 óra: Kiállítás és megnyitó ünnepség az SPR Mûvészeti Csoport képzõmûvészeti tábor alkotásai-

Július 21. kedd ból, az MTA Martonvásári Mg. KutatóNÉPTÁNCKURZUS (július 21-25 köintézete télikertjében 19 óra: Nemzeti Filharmoniku- zött): MEZÕKÖLPÉNYI TÁNCOKTAsok Beethoven koncertje az MTA TÁS Néprajzi /helytörténeti/ kiállítás Martonvásári Mg. Kutatóintézete szigeMezõkölpényrõl, Martonvásárról és a 30 ti szabadtéri színpadán éves Százszorszép Táncegyüttesrõl a Beethoven Általános Iskola aulájában. Július 19. vasárnap 19 óra: Ökomenikus Istentisztelet 9 óra: Teniszverseny–Martonvására martonvásári Schröder Gyula katolikus Open felnõttek nyílt amatõr versenye a es pe res plé bá nos és Zöld Imre MEDOSZ SE pályán. mezõkölpényi református lelkész 10 óra: Nemzetközi RAPID sakk- közremûködésével a martonvásári Róverseny az MTA Martonvásári Mg. Ku- mai Katolikus templomban tatóintézete ebédlõjében 21 óra: Nyitó táncház

14 Július 24. péntek 8 óra: Kirakodó vásár és kézmûves foglalkozások a Mezõkölpénybõl érkezõ kézmûves mesterek közremûködésével a mûemlék óvoda udvarán (Dózsa Gy. u. 13) 14 óra: Borút találkozó –a Kertbarát Kör, a Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület és a Klubház szervezésében a mûemléki óvoda épületében (Dózsa Gy. u. 13.) JUBILEUMI NÉPTÁNCFESZTIVÁL* 19 óra: Néptáncosok utcai fölvonulás a Szt. László Völgye Lovas klub közremûködésével 20 óra: NÉPTÁNC GÁLA a jubileum jegyében az MTA Martonvásári Mg. Kutatóintézete szabadtéri színpadán Július 25. szombat „LOVAS NEMZET VAGYUNK…”

Ercsi Híradó Kora reggeltõl Nemzeti hagyományokat õrzõ programok a Vásártéren 9 óra: Teniszverseny – 14-16 korosztályos fiúk részére a MEDOSZ SE.pályán 9 óra: III. Martonvásári Bringatalálkozó a Sporttelepen 14 óra: Horváth Ottó kézilabda emléktorna a Sportpályán 19 óra: Nemzeti Filharmonikusok Beethoven hangversenye az MTA Martonvásári Mg. Kutatóintézete szabadtéri színpadán Július 26. vasárnap 9 óra: Szt. Anna-napi búcsú, MISE az MTA Martonvásári Mg. Kutatóintézete szabadtéri színpadán 9 óra: Teniszverseny – 14-16 korosztályos fiúk részére a MEDOSZ SE. pályán

15 óra: Rehus Tibor labdarúgó emléktorna a Sportpályán 20 óra: Anna-napi bál a Postakocsi Vendéglõben Augusztus 1. szombat 19 óra: Nemzeti Filharmonikusok Beethoven koncertje az MTA Martonvásári Mg. Kutatóintézete szabadtéri színpadán Táborok SPR Mûvészeti Csoport Képzõmûvészeti tábora Jelentkezés és információk:(30) 8518882 telefonszámon. Néptánctábor július 21-25 között Információk: Németh Ildikó mûvészeti vezetõnél (20) 371-8653 vagy Szabó Szilárd együttes vezetõjénél (70) 2539859

új alapítványi pólóinkat. Köszönöm Elszeszerné Sólyom Anna munkáját, aki alapítványunk egyik tagjaként a legSzerencsére nagyon sok lelkes és több segítséget nyújtotta a szervezés aktív ember, civil szervezet és intéz- során. mény van városunkban, akik szívesen Belülrõl kicsit mindig más szemmel segítenek és mellettünk állnak a települési rendezvények lebonyolításánál. Ne- látja az ember a dolgokat, de talán nem kik szeretném most megköszönni az is- túlzás azt állítani, hogy aki megtisztelt minket a jelenlétével, az jól érezte mamételten sikeres együttmûködést: gát május 1-jén a Duna-parton. Még egy - Ercsi Nagycsaládosok Egyesülete – reméljük színvonalában hasonló – - Szociális Szolgálat kulturális és szórakoztató rendezvény - Szülõk Fóruma Egyesület vár ránk ebben az évben. Szeptember 3- Hétszínvirág Óvoda 6-ig ismét lesznek Ercsiben Eötvös Na- Egészséges Életmód Egyesület pok, melynek egyik rendezõjeként ha- Dolina-Zorica Tánccsoport tározottan ígérhetem, hogy programjai- Rác-klub val, eseményeivel méltóképpen megõr- Honvéd Nyugállományúak Klubja zi e rendezvénysorozat hagyományát. - MSZP Nõtagozat - Ercsi Polgárõrség „A­ mû­vé­szet­ nem­ az,­ hogy­ meg­ tu­- Ercsi Fõzõcsapata dunk-e­ren­dez­ni­egy­ün­ne­pet,­ha­nem, Köszönjük helyi fellépõinknek a hogy­ ta­lá­lunk-e­ olya­no­kat,­ akik­ örül­színvonalas mûsort. (Dolina-Zorica nek­ne­ki.” Nietz­sche,­Friedrich­Wilhelm tánccsoport,Helyi Amatõr Hastánccsoport , Hétszínvirág Óvoda) Köszönjük Hor­váth­Eri­ka­Éva a hangosítást Hegedûs Péternek és az­EKISA­el­nö­ke Conti Róbertnek. Köszönjük Janda Gábornak és Tokics Rolandnak a támogatását és segítségét, s fõként Ercsi Tolnai Ferenc Város Önkormányzatának, aki ebés Tolnai Ferencné ben a szûkös idõben is biztosította (Nagy Márta) köszönetét az anyagi fedezetet rendezvényünkhöz. fejezi ki a Sajnos meg kell említenem néhány Polgármester Úrnak, kellemetlen dolgot is, mely bizony és az Okmányiroda rontotta az ünnep fényét. Az asztalok és székek rakodása közben eltudolgozóinak, lajdonítottak néhány dolgot, ami bihogy megemlékeztek az zony számunkra igen keserû tapasztalat. Bízunk benne, hogy a jövõben 1959. május 16-án tartott elkerülhetõ az ilyen kellemetlenség. házasságkötésükrõl, Végül szeretném megköszönni alaés otthonukban köszöntötte pítványunk azon tagjainak és hozzátartozóiknak a lelkes segítségét, akik õket Szabó Tamás az részt vettek a Majális lebonyolításá50 éves házassági ban. Jó hangulatú és vidám napot évfordulójukon. töltöttünk együtt. Köszönjük Repcsik Évának és Krasznay Zoltánnak

melyek emlékezetesek, s amelyek Le ve les a mÆ jus, vi kö rÆzösség gos a formáló erõvel bírnak. Ez azonban nem megy egyedül. rØt …..ki ne emlékezne közülünk a fenti dalocska soraira, amit gyermekkorunkban oly vidáman daloltunk Majális környékén. Felidézve emlékeimet nosztalgikus érzés tölt el, képek, hangok, ízek, illatok..... Számomra a Majális – köszönöm ezt Szüleimnek – még mindig ezt az eseménydús, sürgõ-forgó, vidám vásári sokaságot jelenti. Ez az emlék vezérelt minket idén is, amikor február tájékán leültünk a Mûvelõdési Ház irodájában, hogy megszervezzük az idei Majálist. Idén már könynyebben, rutinosabban, kevesebb feszültséggel és sokkal nyugodtabban tettük ezt. Bár nem volt könnyû dolgunk. A gazdasági válság Önkormányzatunk életét is megnehezítette, így megkértek minket, hogy spóroljunk a rendezvényre felajánlott összeggel. Így minden erõnkkel azon voltunk, hogy gazdaságosan oldjuk meg a ránk bízott feladatot, már csak azért is, mert a megmaradt összeggel az idei Eötvös Napok megrendezéséhez járulunk hozzá. Úgy tûnik sikerült hagyományt kialakítani abból, hogy ezt az ünnepet az Ercsi Kulturális Ifjúsági és Sport Közalapítvány (közismertebb nevén EKISA) rendezi meg. Ezzel szeretnénk megköszönni Ercsi lakosságának a támogatását, hiszen a tavalyi évben jelentõs öszszeghez jutottunk az adózók 1%-a által. Ennek köszönhetõen felújítottuk klubhelyiségünket, ahol a tanév folyamán rendszeres klubfoglalkozásokat tudtunk tartani Ifjúsági Klubunk tagjainak. Úgy gondolom, hogy ez egy mindenki számára profitáló együttmûködés, és itt elsõsorban a dolgok erkölcsi oldalára gondolok. Ahhoz, hogy alapítványunk mûködni tudjon, támogatásra van szüksége. Hogy e támogatásokat megháláljuk, megpróbálunk olyan élményeket biztosítani a lakosságnak,

2009. június