Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. OM azonosító: 201176
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................3 1.1. A szabályzat hatálya ...................................................................................................................................................3 1.2. Az intézmény alapadatai ...........................................................................................................................................3 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ........................................................................................................................................3 2.1. Az intézmény szervezeti egységei..........................................................................................................................3 2.2. Az Igazgatóság .............................................................................................................................................................3 2.3. A tagintézmények ........................................................................................................................................................4 2.4. Az intézmény létszámkeretei ...................................................................................................................................4 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ..................................................................................................................................4 3.1. Az intézmény vezetői .................................................................................................................................................4 3.2. Az intézményvezető....................................................................................................................................................5 3.3. Az intézményvezető-helyettesek ............................................................................................................................5 3.4. A tagintézmény-vezető ..............................................................................................................................................5 3.5. A tagintézményvezető-helyettes .............................................................................................................................6 3.6. Vezetők helyettesítése ................................................................................................................................................6 3.7. Az intézmény képviselete .........................................................................................................................................6 3.8. Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei ..........................................................................7 3.9. Az Igazgatótanács........................................................................................................................................................7 3.10. Intézményi Tanács ....................................................................................................................................................8 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................................................9 4.1. A belső kapcsolattartás általános rendje...............................................................................................................9 4.2. Vezetői kapcsolattartás ..............................................................................................................................................9 4.3. A szervezeti egységek kapcsolattartása ................................................................................................................9 4.4. Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel ................................................................................................... 10 4.5. Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel ................................................................................ 10 5. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK ....................................................................................... 11 5.1. A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása .............................................................................................................. 11 5.2. A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala ................................... 12 5.3. Szakmai munkaközösségek ................................................................................................................................... 12 5.4. Szülői szervezet......................................................................................................................................................... 14 5.5. Diákönkormányzat ................................................................................................................................................... 15 6. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................ 17 6.1. Intézményben való tartózkodás rendje .............................................................................................................. 17 6.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje ................ 18 6.3. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .............................................................................................. 20 6.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje .......................................................................................................... 20 6.5. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok........................................................................................ 21 6.6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje................................................................................ 22 6.7. Intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................................................... 22 6.8. Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelése ............................................................................................ 24 6.9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .............................................................................................. 25 6.10. Intézményi dokumentumok ................................................................................................................................ 27 6.11. Az egyéb foglalkozások ....................................................................................................................................... 28 6.12. A felnőttoktatás....................................................................................................................................................... 28 6.13. Az egyeztető eljárás szabályai ........................................................................................................................... 29 6.14. A fegyelmi eljárás szabályai ............................................................................................................................... 29 6.15. A tanuló által előállított dolgok díjazása ........................................................................................................ 30 6.16. Könyvtár és könyvtárhasználat .......................................................................................................................... 31 Az SZMSZ elfogadására vonatkozó adatok ............................................................................................................. 35 1. számú melléklet: Szervezeti felépítés .................................................................................................................... 36
2
A Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény) nevelőtestületi jogköröket gyakorló szakalkalmazotti értekezlete, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Tv.) 25. § (4) bekezdés alapján, a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) figyelembe vételével, az alábbi szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tevékenységére, a szervezeti felépítését és működési rendjét, belső és külső kapcsolatait meghatározó tárgykörökre, továbbá a saját hatáskörben lefolytatott eljárásokra. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény - alkalmazottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony típusától függetlenül, - tanulóira, - a képzésében résztvevő, de tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre, - megbízottjaira, a megbízás tárgyával összefüggésben, - szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a szolgáltatás tárgyával összefüggésben. 1.2. Az intézmény alapadatai Az intézmény jogelődjének alapításáról Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/2008. (II. 28.) KH számú határozata rendelkezett. Az intézmény jogelődje 2008. 07. 01jével kezdte meg működését. Az intézmény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény alapján beolvadt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az intézmény neve: Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. OM azonosító: 201176 Az intézmény szakmai alapdokumentumát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás 3. számú függeléke tartalmazza. 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2.1. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti egységei: - Igazgatóság - Tagintézmények 2.2. Az Igazgatóság 3
Az Igazgatóság az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező igazgatási szervezeti egység, mely az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek munkájához kapcsolódva ellátja az intézmény egészét, vagy több szervezeti egységét érintő igazgatási és ügyviteli, oktatásszervezési, statisztikai és más adatszolgáltatási feladatokat. Az Igazgatóság címe: 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. Az Igazgatóság munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítja. 2.3. A tagintézmények Az intézmény a székhelyen, valamint a tagintézményekben lévő oktatási-nevelési szervezeti egységekből áll, melyek az intézmény alapvető, szervezeti és szakmai tekintetben önálló oktatási-nevelési szervezeti egységei. Az oktatási-nevelési szervezeti egységek ellátják az alaptevékenységet, valamint az adott szervezeti egységre kiterjedő hatáskörrel az igazgatási és ügyviteli, oktatásszervezési, statisztikai és más adatszolgáltatási feladatokat. A székhelyen lévő oktatási-nevelési szervezeti egység tekintetében – eltérő rendelkezés hiányában – jelen szabályzatnak a tagintézményekre meghatározott rendelkezései alkalmazandók értelemszerűen. Az intézmény székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. Az intézmény székhelyén lévő oktatási-nevelési szervezeti egység neve: Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája A tagintézmények elnevezése és címe: - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona József tér 4.) - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9.) - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) A tagintézmény vezetője a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezető munkáját a tagintézményvezető-helyettes segíti. 2.4. Az intézmény létszámkeretei Az intézmény engedélyezett alkalmazotti létszámkeretét és a tagintézményekbe felvehető maximális tanulólétszámot a fenntartó a szakmai alapdokumentumban határozza meg. 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az intézmény vezetői Az intézmény vezetőinek az alábbi személyek minősülnek: - Intézményvezető, - intézményvezető-helyettes, - tagintézmény-vezető 4
-
tagintézményvezető-helyettes
3.2. Az intézményvezető Az intézmény felelős vezetője és törvényes képviselője az intézményvezető. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézmény közfeladatainak ellátásáért. Az intézményvezető jogköreit a Tv. 69. § (1) bekezdés, felelősségi területeit a Tv. 69. § (2) bekezdés tartalmazza. Az intézményvezető eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az SZMSZ nem utal más személy, vagy testület hatáskörébe. Az intézményvezető, ezen jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más magasabb vezetőjére átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. Az intézményvezető közvetlen és napi munkakapcsolatban áll az intézményvezetőhelyettesekkel, a tagintézmény-vezetőkkel, a fenntartóval és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatókkal. Az intézményvezető közvetlenül irányítja és szervezi az Igazgatótanács, az Intézményi Tanács és az intézményi nevelőtestület munkáját. Az intézményvezető munkáját és feladatának ellátását az Igazgatóság segíti. Az intézményvezetőt az általa kijelölt általános intézményvezető-helyettes, e személy távollétében az intézményvezető által kijelölt tagintézmény-vezető helyettesíti. 3.3. Az intézményvezető-helyettesek Az intézményvezető munkáját három intézményvezető-helyettes segíti. Az intézményvezető-helyettes felelős a vezetői megbízásában, az intézményvezető utasításaiban és az intézmény szabályzataiban meghatározott feladatok ellátásáért. Az intézményvezető-helyettesek egymás közötti munkamegosztását az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető által írásban kijelölt, és a fenntartónak általános helyettesként bejelentett intézményvezető-helyettes, az intézményvezető akadályoztatása és tartós távolléte esetén, illetve megbízása alapján helyettesíti az intézményvezetőt és képviseli az intézményt. Az intézményvezető-helyettesek közvetlen és napi munkakapcsolatban állnak intézményvezetővel és a tagintézmény-vezetőkkel. Az intézményvezető-helyettesek munkáját és feladatuk ellátását az Igazgatóság segíti.
az
3.4. A tagintézmény-vezető A tagintézmény felelős vezetője a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény közfeladatainak szakszerű és törvényes ellátásáért, a Tv. 69. § (2) bekezdésben meghatározottakért a tagintézmény vonatkozásában. A tagintézmény-vezető feladata: - képviseli a tagintézményt, - közvetlenül irányítja, szervezi és ellenőrzi a tagintézmény munkáját, - gondoskodik a feladatellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állásáról, 5
-
gondoskodik a tagintézmény rendelkezésére bocsátott eszközök rendeltetésszerű használatáról, állaguk megóvásáról és biztonságos megőrzéséről, együttműködik más szervezeti egységek és a testületek vezetőivel.
A tagintézmény-vezető közvetlen és napi munkakapcsolatban áll az intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel, és a tagintézményvezető-helyettessel. A tagintézmény-vezető munkáját és feladatának ellátását a tagintézmény igazgatási ügyintézői segítik. A tagintézmény-vezetőt a tagintézményvezető-helyettes helyettesíti. A székhelyen lévő oktatási-nevelési szervezeti egység vezetőjének feladatára, jogkörére és hatáskörére jelen szabályzatnak a tagintézmény-vezetőkre meghatározott rendelkezései alkalmazandók értelemszerűen. 3.5. A tagintézményvezető-helyettes A tagintézményvezető-helyettes ellátja a tagintézmény köznevelési, szakképzési, felnőttoktatási és felnőttképzési tevékenységéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzéssel, oktatásszervezéssel, vizsgaszervezéssel, statisztikai és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A tagintézmény-vezető akadályoztatása és tartós távolléte esetén, illetve megbízása alapján helyettesíti a tagintézmény-vezetőt és képviseli a tagintézményt. A tagintézményvezető-helyettes helyettesítéséről – a tagintézmény-vezető véleményét mérlegelve – az intézményvezető dönt. A tagintézményvezető-helyettes 15 napot meghaladó tartós távolléte esetén a helyettesítésről gondoskodni kell. 3.6. Vezetők helyettesítése Az intézmény 3.1. pont szerinti magasabb vezetőit, az SZMSZ-ben meghatározott, vagy az SZMSZ felhatalmazása alapján kijelölt személyek helyettesítik. Vezetői helyettesítésre abban az esetben kerülhet sor, ha tartós távollét, vagy akadályoztatás miatt nem látható el a vezetői feladatat. A vezetői helyettesítés szempontjából tartós távollétnek minősül az öt munkanapot meghaladó távollét. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető tartós távollétnek nem minősülő helyettesítése esetén csak a halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő, illetve veszélyhelyzetet elhárító ügyekben járhat el a helyettes. Amennyiben a vezetői feladatok ellátása a helyettesítési rend alapján sem biztosítható, akkor az intézményvezető, míg az intézményvezetői feladatok tekintetében a fenntartó dönt a vezető helyettesítéséről. Az intézményvezető a fenntartónak – annak előírásai szerint –, folyamatosan tájékoztatást ad a helyettesítés rendjéről, a helyettesítők személyéről. 3.7. Az intézmény képviselete Az intézményt az intézményvezető képviseli. Az SZMSZ alapján, átruházott képviseleti jogkört gyakorol a tagintézmény-vezető, a tagintézményt érintő tanügyi-igazgatási jogkörében eljárva, a tanulói jogviszony létesítése és
6
megszüntetése kivételével. A tagintézmény-vezető, e jogkörének gyakorlása során az intézmény képviselőjének minősül. 3.8. Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei Az intézmény egészére érvényesülő szervezeti és működési szabályokat jelen szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető, tanügyi-igazgatási jogkörükben eljárva, a hatáskörükbe tartozó egyedi ügyekben határozatot hoznak. Az Igazgatótanács, a nevelőtestület és a nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottság, a hatáskörükbe tartozó egyedi ügyekben határozat hoznak. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető, vezetési jogkörükben, utasítást, értesítést, vagy tájékoztatást adnak ki. 3.9. Az Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehangolását segítő testület. Az Igazgatótanács feladat- és hatáskörébe tartozik különösen: - az éves munkaterv ütemezésére vonatkozó ajánlás elkészítése, végrehajtásának összehangolása, - a szakalkalmazotti értekezlet hatáskörébe tartozó előterjesztések elkészítése, illetve véleményezése, - döntés a pedagógiai programmal összhangban lévő szakmai fejlesztésekről, - aktuális intézményi feladatok ütemezése, végrehatásának összehangolása, - ünnepi rend meghatározása, - közös rendezvények, események előkészítése, - ajánlások kidolgozása a tagintézmények munkájának összehangolása érdekében, - eljárás a szakalkalmazotti értekezlettől átruházott jogkörben. Az Igazgatótanács javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat valamennyi, az intézmény szervezetét és működését érintő témakörben, aktuális kérdésben. Az Igazgatótanács tagjai az intézményvezető és a tagintézmény-vezetők. A tagok, az Igazgatótanács ülésén szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács ülését szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal össze kell hívni (rendes ülés). Nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni az Igazgatótanács ülését, ha azt legalább három tag, a napirendi javaslat megnevezésével kéri (rendkívüli ülés). Az Igazgatótanács ülését az intézményvezető hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét. A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal korábban, írásban, az elektronikus naplón keresztül kell megküldeni a tagoknak és a meghívottaknak. Az Igazgatótanács – meghívó megküldése nélkül – rendkívüli ülést tarthat abban az esetben is, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik.
7
Az Igazgatótanács ülését az intézményvezető, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely másik tag vezeti (levezető). Az ülés megnyitása után a levezető megvizsgálja a határozatképességet. Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Az Igazgatótanács üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a jelenlévők nevét, valamint tartalmazza az ülés eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott ülésre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az intézményvezető, vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. Az Igazgatótanács – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A határozatban – szükség esetén – meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, valamint a végrehajtás határidejét. A tagok „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének egyetértése szükséges. Bármely tag kérheti, hogy a jegyzőkönyv név szerint is rögzítse szavazatát. Az Igazgatótanács, a jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazással dönt. A titkos szavazás rendje: - A szavazás szavazólappal történik, melyen fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, az arra vonatkozó egyértelmű kérdéssel, valamint az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat megtételére szolgáló helyet. - Amennyiben azonos tárgykörben több személyről kell szavazni, úgy az egyes személyekre azonos típusú szavazat is adható. - Ha az Igazgatótanács valamely tagját illetően történik a szavazás, a személyében érintett tag nem vesz részt a szavazásban. Ezért személyét, e szavazás során, mind a határozatképesség, mind a határozathozatal szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. - A titkos szavazás érvényességét és eredményességét három jelenlévőből választott szavazatszámláló bizottság állapítja meg. - A szavazat abban az esetben érvényes, ha a tag vélemény-nyilvánítása egyértelműen megállapítható. - A szavazás akkor eredményes, ha a tagok több mint a fele egyetértőleg nyilatkozott. - Amennyiben azonos tárgykörben több személy is elérte a szavazat-többséget, úgy közöttük a több „igen” szavazat, azok azonossága esetén a több „tartózkodom” szavazat dönt. - Eredménytelen, vagy eredményes, de több személy között teljes egyenlőséget mutató szavazás esetén a levezető elrendelheti, hogy a vélemény megfontolására adott rövid szünet után a titkos szavazás megismétlésre kerüljön. 3.10. Intézményi Tanács Az intézményben a Tv. 73. § (4) bekezdése alapján, a szülők, a nevelőtestület és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata delegáltjaiból álló Intézményi Tanács működik. Az Intézményi Tanács 3 főből álló testület, melyből 1 fő a szülők, 1 fő a nevelőtestület, 1 fő az önkormányzat delegáltja.
8
Az Intézményi Tanács tagjaira – az önkormányzati delegált kivételével – a tagintézmények nevelőtestületei és a tagintézmények szülői szervezetei tehetnek javaslatot az intézményvezetőnek. Az Intézményi Tanács dönt: - ügyrendjéről, - munkaprogramjáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és a munkaterv elfogadása előtt, valamint a jogszabályokban meghatározott esetekben. 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. A belső kapcsolattartás általános rendje Az intézmény belső kapcsolattartási rendje alapvetően a szervezeti és munkajogi aláfölérendeltségi viszonyra alapul. Ennek megfelelően a vezetők és az alkalmazottak, a napi munkavégzés tekintetében, a közvetlen beosztottakkal, illetve a közvetlen felettesekkel tartanak kapcsolatot. A közvetlen felettes kihagyásával történő kapcsolatfelvétel jellemző indoka a felettes távolléte, vagy az intézmény érdekeit sértő tevékenysége lehet. Valamely vezető, a közvetlen irányítása alá nem tartozó beosztottal, a beosztott közvetlen felettese tudtával tarthat munkakapcsolatot. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző módja a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. Az intézmény valamennyi vezetője és alkalmazottja, aki a belső hálózaton levelezési címmel rendelkezik, köteles az elektronikus postafiókját minden munkanap megtekinteni. 4.2. Vezetői kapcsolattartás A vezetők – intézményi szinten – személyesen, illetve helyetteseiken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás jellemző formája a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben szóban, telefonon veszik fel a kapcsolatot egymással, melyet később írásban is kötelesek dokumentálni (pl. feljegyzés, emlékeztető, megkeresés készítésével). A vezetők, a munkavégzés mindennapi kérdéseiben, a 3. pontnál és a jelen pontban nevesített személyekkel tartanak napi munkakapcsolatot. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a kapcsolattartás intézményesített testületi formája az Igazgatótanács. 4.3. A szervezeti egységek kapcsolattartása A szervezeti egységek a vezetőiken, illetve a vezetők által erre kijelölt beosztottakon keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás jellemző formája az elektronikus levelezés. 9
4.4. Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel Az intézményvezető, a tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettes a szakmai munkaközösség vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás az intézményvezetővel alkalomszerű, a tagintézmény-vezetővel és a tagintézményvezető-helyettessel folyamatos. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség szerint írásbeli megkeresés. Az intézményvezető az intézményi szülői szervezettel, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. A tagintézmény-vezető a tagintézmény szülői szervezetével, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az osztályfőnök az osztályközösség szülői képviselőivel tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos, jellemző formája a szóbeli megbeszélés. Az intézményvezető az intézményi diákönkormányzattal, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. A tagintézmény-vezető a tagintézmény diákönkormányzatával, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. A tagintézmény-vezető, a tagintézményben működő iskolai sportkörrel, vagy diáksportegyesülettel, azok vezetőin keresztül tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az intézményvezető, az Intézményi Tanács elnökével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás alkalomszerű, jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség szerint írásbeli megkeresés. 4.5. Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel A tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettes a gyakorlati képzés szervezőivel, valamint a képzőhelyek vezetőivel és kijelölt munkatársaival tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága a tagintézmény-vezető vonatkozásában alkalomszerű, a tagintézményvezető-helyettes tekintetében a gyakorlati képzés ideje alatt napi szintű, egyébként alkalomszerű. A kapcsolattartás jellemző formája az együttműködési megállapodást érintő kérdésekben írásbeli, míg a mindennapi képzés aktuális ügyeiben jellemzően szóbeli. Az intézményvezető, a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató vezetőjével tart kapcsolatot, az intézmény egészét érintő ügyekben, illetve az együttműködés, feladat-ellátás általános kérdéseiben. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. A tagintézmény-vezető, a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató 10
vezetőjével, vagy kijelölt munkatársával tart kapcsolatot, a tagintézményt érintő, illetve a tanulók egyedi ügyeiben. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, vagy írásbeli megkeresés. Hatósági és bírósági eljárás kezdeményezésére az intézményvezető jogosult. A kezdeményezést követő kapcsolattartásra, az intézményvezető által kijelölt alkalmazott is jogosult. A hatóságtól és bíróságtól érkező megkeresést haladéktalanul az intézményvezetőhöz kell továbbítani. Az intézményvezető, a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók vezetőjével, vagy általa kijelölt munkatársával tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés és írásbeli megkeresés. Az előzőleg fel nem sorolt külső szervekkel, vagy személyekkel a 3.1. pontban felsorolt vezetők kezdeményezhetnek kapcsolatfelvételt, feladat- és hatáskörükben eljárva. A kapcsolatfelvételt követő kapcsolattartásra, a vezető által kijelölt alkalmazott is jogosult. A külső szervtől, vagy személytől érkezett megkeresést továbbítani kell az arra illetékes vezetőnek, és erről tájékoztatni kell a megkereső személyt is. Valamely médiától, az intézmény alkalmazottjához közvetlenül érkező megkeresést, válaszadás nélkül, haladéktalanul továbbítani kell az intézményvezetőhöz. 5. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK 5.1. A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása A nevelőtestület jogköreit a Tv., a R. és más jogszabályok tartalmazzák. A Tv. 70. § (6) bekezdésre figyelemmel, a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogköröket az intézmény egészét, vagy a több tagintézményt érintő ügyekben, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak ügyek kivételével. A szakalkalmazotti értekezlet hatáskörébe tartozik: - a pedagógiai program elfogadása, módosítása, - az SZMSZ elfogadása, módosítása, - a házirend elfogadása, módosítása, - az intézményvezetői pályázatok véleményezése. Az Igazgatótanács, a szakalkalmazotti értekezlettől átruházott jogkörben véleményezi az intézményi diákönkormányzat döntéseit. A tagintézmény nevelőtestülete gyakorolja az intézményi nevelőtestület hatáskörébe nem tartozó jogköröket, a tanulói fegyelmi ügyek kivételével. A tagintézmény nevelőtestülete a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére a tagjaiból bizottságot hozhat létre. A létrehozó határozat tartalmazza a bizottság nevét, feladatát, tagjait, vezetőjét, működésének időtartamát és beszámolásának rendjét. A Fegyelmi Bizottság, a tagintézmények nevelőtestületeitől átruházott jogkörben gyakorolja az elsőfokú fegyelmi jogkört, a tanulók fegyelmi ügyeiben. 11
A Fegyelmi Bizottság egy-egy tagját a tagintézmények nevelőtestületei választják a tanév időtartamára. A bizottság elnökét, a tagok közül az intézményvezető jelöli ki a tanév időtartamára. 5.2. A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala A szakalkalmazotti értekezletet az intézményvezető hívja össze, saját vagy a R. 117. § (2) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére, az elektronikus naplón keresztül. A meghívó tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját és napirendjét. Az értekezletet az intézményvezető, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely 3.1. pont szerinti vezető vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet. Az értekezlet – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az intézményvezető, vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. Az értekezlet határozathozatalára, a nyílt és titkos szavazási eljárásra vonatkozóan, az Igazgatótanács működési rendjében rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A vezetői pályázatok véleményezése tekintetében a R. 189 – 190. §-ai szerinti különös eljárási szabályok szerint kell eljárni. A tagintézmény nevelőtestületének működésére és döntéshozatalára a szakalkalmazotti értekezlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nevelőtestületet a tagintézmény-vezető hívja össze. A nevelőtestület ülését a tagintézményvezető, akadályoztatása, vagy felkérése esetén pedig a tagintézményvezető-helyettes vezeti. A tagintézmény nevelőtestülete által létrehozott bizottság működésére és döntéshozatalára a szakalkalmazotti értekezlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottságot az elnök hívja össze. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása, vagy felkérése esetén pedig a bizottság valamely tagja vezeti. A bizottság a véleménye, illetve határozata megküldésével számol be tevékenységéről a nevelőtestületnek. A Fegyelmi Bizottság működésére és döntéshozatalára a tanulói fegyelemi eljárás jogszabályban rögzített előírásait, ezek hiányában a szakalkalmazotti értekezlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottságot az elnök hívja össze. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása, vagy felkérése esetén pedig a bizottság valamely tagja vezeti. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozat megküldésével számol be az érintett tagintézmény nevelőtestületének. 5.3. Szakmai munkaközösségek
12
A szakmai munkaközösségek feladata, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítése, továbbá szakmai és módszertani kérdésekben, az intézményben, tagintézményekben folyó nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének segítése. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája: osztályfőnöki, pályázati és szakmacsoportos munkaközösség - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája: osztályfőnöki és szakmacsoportos munkaközösség - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája: osztályfőnöki, pályázati és szakmacsoportos munkaközösség - Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája: osztályfőnöki és szakmacsoportos munkaközösség A szakmai munkaközösség maga dönt: - működési rendjéről, - munkaprogramjáról, - szakterületén a nevelőtestület által átruházott ügyekről, - szakterületén a tanulmányi versenyek programjáról, - mindarról, amit jogszabály, vagy belső szabályzat döntési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi: - a pedagógiai munka eredményességét, - a pedagógiai programot, - a továbbképzési programot, - a nevelés-oktatást segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletekre tett javaslatot, - a felvételi követelményeket, - a tanulmányok alatti vizsga részeire és feladataira tett javaslatot, - a tankönyvellátás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az intézményvezető, tagintézmény-vezetői pályázatokat, - mindazt, amit jogszabály, vagy belső szabályzat a véleményezési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – javaslatot tesz: - a pedagógiai munka színvonalának és eredményességének továbbfejlesztésére, - a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztésére, - a módszertani eljárások tökéletesítésére, - egységes követelményrendszer kialakítására, - a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírására, - a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérésére és értékelésére, - a pedagógusok továbbképzésének szervezésére, - pedagógiai innovációs tevékenység folytatására, - bármely témára, mely a szakmai munkát érinti, vagy segíti. A szakmai munkaközösség feladata: 13
-
az előzőleg felsorolt döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörök gyakorlása, a szakterületet érintő tanulmányi versenyek lebonyolítása, a pedagógusok, különösen a pályakezdő pedagógusok egyéni munkájának támogatása.
A szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg, a munkaközösség véleményét kikérve. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: - a munkaközösség képviselete, - a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, - összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség tevékenységéről, - javaslattétel a tantárgyfelosztásra, - módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, - a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, - javaslattétel a munkaközösségi tagok elismerésére, - a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, - a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése. A szakmai munkaközösségek a vezetőjükön keresztül tartanak kapcsolatot egymással, az intézményvezetővel, a tagintézmény-vezetővel é a tagintézményvezető-helyettessel. A szakmai munkaközösségek vezetői szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal, közös értekezleten elemzik, értékelik és határozzák meg a munkaközösségek munkáját, eredményeit, feladatait. A szakmai munkaközösségek szükség szerint, de félévente legalább három alkalommal tartanak munkaközösségi értekezletet. Az értekezletről emlékeztető készül, melyet a belső hálózaton, a munkaközösség valamennyi tagjának meg kell küldeni. A pedagógusok, személyes megkereséssel, vagy elektronikus levélben fordulhatnak a nevelőoktató munkával összefüggő szakmai és módszertani kérdéseikkel a szakmai munkaközösség vezetőjéhez, vagy a munkaközösség erre kijelölt tagjához. A vezető, illetve a kijelölt tag, a megkeresésre három napon belül köteles válaszolni. Amennyiben a felvetett téma szélesebb megvitatást igényel, úgy a vezető összehívja a munkaközösség értekezletét, szükség esetén igénybe veszi a pedagógiai szakmai szolgálat segítségét, illetve – ha a téma jellege megengedi – fórumot indít a munkaközösség tagjai között a belső hálózaton. A válaszról, az értekezlet álláspontjáról, a szakmai szolgálat véleményéről, illetve a fórum összegzett eredményéről a munkaközösség valamennyi tagját tájékoztatni kell. 5.4. Szülői szervezet Az intézményben, a szülői jogok érvényesítése és a szülői kötelességek teljesítése érdekében szülői szervezet működik. A szülők, az osztályok, a tagintézmények és az intézmény szintjén szervezett szülői szervezetek által gyakorolják az őket közösségileg illető jogokat. A tagintézményekben osztályonként, az osztályba járó tanulók szülei, a tanév időtartamára, 2 – 2 fő képviselőt választanak maguk közül. Hatáskörükbe az adott osztályt érintő szülői jogok
14
gyakorlása tartozik. A képviselők és az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. A tagintézmény szülői szervezete az osztályok képviselőiből áll. A tagintézmény szülői szervezete, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt, és – az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetére, az elnöki jogok gyakorlására – elnökhelyettest választ. A tagintézmény szülői szervezetének hatáskörébe az adott tagintézményt érintő szülői jogok gyakorlása tartozik. A tagintézmény szülői szervezete az elnökön keresztül tart kapcsolatot a tagintézmény vezetésével. Az intézményi szülői szervezet, a tagintézmények szülői szervezeteinek elnökeiből áll. Az intézményi szülői szervezet, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt, és – az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetére, az elnöki jogok gyakorlására – elnökhelyettest választ. Az intézményi szülői szervezet hatáskörébe a több tagintézményt érintő szülői jogok gyakorlása tartozik. Az intézményi szülői szervezet az elnökön keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével. Az intézményi szülői szervezet bármely okból fennálló akadályoztatása esetén, a tagintézmények szülői szervezetei külön-külön, önállóan gyakorolják az intézményi szülői szervezetet illető hatásköröket. A tagintézmény szülői szervezete és az intézményi szülő szervezet maga dönt: - működési rendjéről, - munkatervéről, - tisztségviselőiről. A tagintézmény szülői szervezete egyetértési jogot gyakorol a tagintézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendje, áruautomata működtetési időszaka tekintetében, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat által nem megfelelőnek minősített árukínálat engedélyezése tárgyában. Az intézményi szülői szervezet véleményezi: - a köznevelés-fejlesztési tervet, - az SZMSZ-t, - a házirendet, - a fenntartó egyes, jogszabályban megnevezett döntéseinek tervezetét, - az intézményvezetői pályázatokat, A tagintézmény szülői szervezete véleményezi: - a munkatervet, - a tanítás nyolc óra előtti megkezdhetőségét, - a választható tantárgyakat és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjeit, - a tankönyvtámogatás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az intézményi dokumentumok nyilvánosságát, - a tagintézmény-vezetői pályázatokat. A tagintézmény szülői szervezete javaslatot tesz az Intézményi Tanácsba történő delegálásra. 5.5. Diákönkormányzat 15
Az intézményben, a tanulók érdekeit a diákönkormányzat képviseli. A tanulók, az osztályok, a tagintézmények és az intézmény szintjén szervezve biztosítják érdekképviseletüket. A tagintézményekben osztályonként, az osztályba járó tanulók, a tanév időtartamára, 2 – 2 fő diákképviselőt választanak maguk közül, akik az osztályba járó tanulók érdekeit képviselik. A diákképviselők és az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. A tagintézmény diákönkormányzata a diákképviselőkből áll. A tagintézmény diákönkormányzata, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt választ. A tagintézmény diákönkormányzata az adott tagintézmény tanulóinak érdekeit képviseli. A tagintézmény diákönkormányzata az elnökön keresztül tart kapcsolatot a tagintézmény vezetésével. Az intézményi diákönkormányzat, a tagintézmények diákönkormányzatainak elnökeiből áll. Az intézményi diákönkormányzat, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt választ. Az intézményi diákönkormányzat az intézmény valamennyi tanulójának az érdekeit képviseli. Az intézményi diákönkormányzat az elnökön keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével. Az intézményi diákönkormányzat bármely okból fennálló akadályoztatása esetén, a tagintézmények diákönkormányzatai külön-külön, önállóan gyakorolják az intézményi diákönkormányzatot illető hatásköröket. Az intézményi diákönkormányzat – az Igazgatótanács, mint a szakalkalmazotti értekezlettől átruházott jogkörben eljáró testület véleményének kikérésével, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata esetén jóváhagyásával – maga dönt: - működési rendjéről, - szervezeti és működési szabályzatáról, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról. A tagintézmény diákönkormányzata – a tagintézmény nevelőtestületének véleményét kikérve, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata esetén jóváhagyásával – maga dönt: - működési rendjéről, - szervezeti és működési szabályzatáról, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (iskolaújság, iskolarádió) létrehozásáról és működtetéséről, valamint a szerkesztőség tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A tagintézmény diákönkormányzata jogosult arra, hogy a tagintézmény-vezető által kijelölt helyisége(ke)t, eszköz(öke)t, diákönkormányzati célokra – de nem kizárólagos jelleggel – térítésmentesen használja. Az intézményi diákönkormányzat a tagintézmények diákönkormányzatának helyiségeit, eszközeit használhatja. A tagintézmény diákönkormányzata egyetértési jogot gyakorol a tagintézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendje, áruautomata működtetési időszaka tekintetében, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat által nem megfelelőnek minősített árukínálat engedélyezése tárgyában.
16
Az intézményi diákönkormányzat véleményezi: - a köznevelés-fejlesztési tervet, - az SZMSZ-t, - a házirendet, - a fenntartó egyes, jogszabályban megnevezett döntéseinek tervezetét, - az intézményvezetői pályázatokat. Az intézményi diákönkormányzat, az egész intézményre, illetve a tagintézmények közötti felosztásra vonatkozóan véleményezi: - a tanulói szociális juttatások elosztásának elveit, - a tanulók közösségét érintő kérdéseket, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolókat, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetését, megszervezését. A tagintézmény diákönkormányzata – az érintett tagintézmény vonatkozásában – véleményezi: - a tanulói szociális juttatások elosztásának elveit, - a tanulók közösségét érintő kérdéseket, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolókat, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetését, megszervezését, - az iskolai sportkör működési rendjét, - az egyéb foglalkozási formákat, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjét, - a munkatervet, - a tanítás nyolc óra előtti megkezdhetőségét, - a választható tantárgyakat és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjeit, - a tankönyvtámogatás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az intézményi dokumentumok nyilvánosságát, - a tanulói fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt, - a tagintézmény-vezetői pályázatokat. 6. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Intézményben való tartózkodás rendje A tanulók az alábbi céllal tartózkodhatnak az intézmény területén: - tanulói kötelességük teljesítésével összefüggésben, - egyéb foglalkozáson való részvétel, vagy arra történő felkészülés érdekében, - iskolai, vagy az iskolában szervezett rendezvényen való részvétel céljából, - az intézményben biztosított szolgáltatások (pl. étkezés) igénybe vétele céljából, - a kollégiumi helyiségek vonatkozásában életvitelszerű tartózkodás céljából. Az alkalmazottak – ideértve a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók alkalmazottjait, megbízottjait is –, feladataik teljesítése céljából, a napi munkaidőben, ettől eltérő időpontban pedig az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető utasítására, vagy engedélye alapján tartózkodhatnak az intézményben.
17
Tanítási napokon, a napi rendes munkaidőben, tagintézményenként legalább egy vezetőnek a tagintézményben kell tartózkodnia. Együttes engedélyezett távollétük esetén, az intézményi szinten benntartózkodó vezető jogosult helyettük intézkedni. Intézményi szinten az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, illetve az intézményvezető által kijelölt tagintézmény-vezető közül legalább egynek az intézményben kell tartózkodnia a napi rendes munkaidő alatt. Az intézményi szintű vezetői benntartózkodás beosztását az intézményvezető határozza meg. 6.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban álló személynek minősülnek a tanulók, a felnőttképzésben résztvevők, az alkalmazottak, a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók alkalmazottjai és megbízottjai. Az előzőekben fel nem sorolt személyek az intézménnyel jogviszonyban nem álló személynek minősülnek. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyből kifolyólag, vagy meghívás alapján tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek, nem zavarhatják tevékenységükkel a nevelő-oktató munkát. Minden intézményi dolgozó kötelessége, hogy biztosítsa a nevelőoktató munka zavartalanságát, figyelmesen bánjon a hivatalos ügyeket intéző személyekkel, és határozottan lépjen fel rendzavarás észlelése esetén. Amennyiben a rendzavaró felszólítása nem vezet eredményre, úgy a portaszolgálatot, vagy az intézményben tartózkodó vezetőt kell értesíteni. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépését a portaszolgálat regisztrálja és nyilvántartja. A portaszolgálat kiállítja a belépési engedélyt, útbaigazítást ad a keresett személy vagy ügyintézési hely megtalálhatóságára vonatkozóan; szükség esetén a keresett személyt a portára hívja, vagy kíséretet kér a belépőnek. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek benntartózkodását a portaszolgálat felügyeli, ellenőrzi. Ennek keretében a portaszolgálatot ellátó személy – az alábbi sorrend betartásával – jogosult és köteles a belépési engedéllyel nem rendelkező személyt, valamint az intézmény alkalmazottjainak jelzése alapján a belépési engedéllyel rendelkező de azzal visszaélő, vagy rendzavaró személyt az intézmény elhagyására felszólítani, az intézmény területén kívülre kísérni, előzőek eredménytelensége, vagy lehetetlensége esetén a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltató intézkedését kérni. A belépési engedélyt a keresett személy, vagy az ügyintéző aláírásával köteles ellátni, ezzel igazolva a benntartózkodás jogszerűségét. A belépési engedélyt az intézmény elhagyásakor a portaszolgálaton kell leadni. A szülők belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén a fogadóórák és a szülői értekezletek alkalmával. A nevelőtestület tagjai – a fogadóóra és a szülői értekezlet kivételével – csak előzetesen egyeztetett időpontban fogadják a szülőket, a tanulóval kapcsolatos ügyek megbeszélésére.
18
Az időpont egyeztetése történhet telefonon, vagy az elektronikus naplón keresztül. A szülők benntartózkodására ebben az esetben az általános szabályok irányadók. A bárki által látogathatónak hirdetett iskolai ünnepségek és rendezvények (pl. tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, …) alkalmával, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén. Benntartózkodásukat a tagintézmény arra kijelölt közössége ellenőrzi és felügyeli, rendzavarás észlelése esetén a portaszolgálatot értesíti. A zártkörű iskolai ünnepségek és rendezvények (pl. megemlékezések, tanulmányi versenyek, szakmai konferenciák) alkalmával, az intézménnyel jogviszonyban nem álló meghívott személyek belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén. Belépésük regisztrálásáról, valamint benntartózkodásuk ellenőrzéséről és felügyeletéről az ünnepség, rendezvény szervezője gondoskodik, rendzavarás esetén a portaszolgálatot értesíti. A nem iskolai rendezvények alkalmával az intézmény, a rendezvény szervezője és a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltató szerződésben, vagy megállapodásban rögzíti az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás alkalmi rendjét. A helyiséghasználatra létrejött polgári jogi szerződés esetén, a szerződés rögzíti az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás alkalmi rendjét, melyről az intézmény, írásban értesíti a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltatót. Az intézményvezető az intézmény egész területére, vagy meg határozott részeire, míg a tagintézmény-vezető az általa vezetett tagintézmény egész területére, vagy meghatározott részére – az oktatás rendjével összefüggő, vagy közbiztonsági, vagy közegészségügyi ok miatt – látogatási tilalmat rendelhet el. Az intézményvezető, illetve tagintézmény-vezető, a látogatási tilalom elrendeléséről, az azzal érintett területről és a tilalom időtartamáról írásban értesíti a portaszolgálatot. A látogatási tilalom hatálya alatt, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek – kivéve az elrendelő által írásban nevesített személyeket – belépése és benntartózkodása nem engedélyezhető. Az intézmény, a tanulók és az alkalmazottak biztonsága érdekében, élet- baleset- és vagyonvédelmi célból, továbbá az intézményi vagyon, mint közvagyon védelme céljából, folyamatos üzemidejű kamerás megfigyelő rendszert üzemeltethet. A megfigyelő rendszer részeként kamera helyezhető el az intézmény bármely helyiségében, közösségi terén és területén, kivéve a tantermeket, a kollégiumi hálóhelyiségeket, az öltözőket és szociális helyiségeket. A kamerával megfigyelt helyiségekben a helyiség bejáratánál, míg a közösségi tereken és területeken az azokra belépést biztosító részeken „Kamerával megfigyelt terület” táblát, és a kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztatót kell elhelyezni. A kameraképet a biztonsági szolgálat felügyeli, a számára rendszeres tartózkodásra szolgáló helyiségben (pl. portán). A kamerakép – a biztonsági szolgálat helyiségén kívül – más helyiségben nem jeleníthető meg. A biztonsági szolgálat jogosult arra, hogy az általa figyelt kamerakép alapján, közvetlen jelzéssel éljen az épületben tartózkodó vezető, ügyeletes személy felé, ha életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyont veszélyeztető, vagy károsító eseményt, cselekményt észlel.
19
A kamarakép rögzíthető. A felvett kameraképet az adott tagintézményben, a tagintézményvezető irodájában, zárt tárolóban kell elhelyezni, majd legfeljebb 90 nap elteltével fizikailag meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről a tagintézmény-vezető jegyzőkönyvet vesz fel. A felvett kamerakép kizárólag a szabálysértési, vagy büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervnek adható át. A kamerás megfigyelőrendszerre vonatkozó szabályok megszegése esetén – az általános jogorvoslati lehetőségeken túlmenően – panasszal lehet élni az intézményvezetőnél és fenntartónál. 6.3. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének lényeges eleme a kitűzött célok és eredmények összehasonlítása, melynek intézményi szintű megszervezéséért és hatékony működtetésért az intézményvezető, a tagintézményben való megszervezéséért és hatékony működtetéséért a tagintézmény-vezető a felelős. Az Igazgatótanács ajánlást fogalmaz meg az ellenőrzés rendjének egységes elveire és módszereire. Ellenőrzésre jogosultak: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettes, - tagintézmény-vezető, - tagintézményvezető-helyettes, - szakmai munkaközösség vezetője, - osztályfőnök, - az intézményvezető vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet. Az ellenőrzés módszerei: - tanórák és egyéb foglalkozások látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési terület eredményességére vonatkozóan, - beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, problémák feltárása, - a minőségi munkavégzés fejlesztése. Az ellenőrzések eredményeit írásban rögzíteni kell és a tapasztalatokat egyénileg, a munkaközösségen belül vagy a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni. 6.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
20
Az intézményben tartott ünnepélyek, megemlékezések egyrészt Magyarország állami ünnepeihez és a történelem egyes meghatározó eseményeihez, másrészt a tanév kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódnak. A tagintézmények az október 23-ai és a március 15-ei állami ünnep alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak. Az ünnepélyen kötelező a részvétel és az ünnepi viselet az alkalmazottaknak és a tanulóknak. A tagintézmények ünnepi rendezvényt tartanak továbbá a tanévnyitás, a tanévzárás és a ballagás alkalmából. Az ünnepélyeken kötelező a részvétel és az ünnepi viselet az alkalmazottaknak és a tanulóknak. A rendezvényen a tanulók szülei és más meghívottak is részt vehetnek. A tagintézmények az alábbi alkalmakkor – az éves munkatervben rögzítettek szerint a tagintézmény, vagy az osztályközösségek szintjén – ünnepi megemlékezést tartanak: - Megemlékezés a tagintézmény névadójáról, - október 6. – megemlékezés az Aradi Vértanúkról, - február 25. – megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól - április 16. – holokauszt emléknap. Az osztályközösségek – a kötelező foglalkozások rendjének sérelme nélkül, elsődlegesen az osztályfőnöki órák keretében – további ünnepeket, megemlékezéseket tarthatnak. Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját és szervezőjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek és megemlékezések pontos helye és kezdési időpontja a hirdetőtáblákon és az osztályfőnökök által külön is kihirdetésre kerül. A tagintézmény nevelőtestülete, saját hatáskörben dönt a tagintézmény tanulóinak ünnepi viseletéről, és arról a tanév kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, szülőket. 6.5. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése minden tanuló és alkalmazott joga, illetve kötelezettsége. Az intézményi hagyományok ápolása során figyelembe kell venni, és tiszteletben kell tartani a jogelőd intézményekben kialakult hagyományokat, ugyanakkor törekedni kell az integrált intézmény saját közösségi érzésének, és önálló arculatának folyamatos kialakítására is. Az intézmény, saját és jogelődjei történetének folyamatos kutatásával, dokumentálásával, az egyes tagintézmények névadója életművének és munkásságának kutatásával, példaként állításával, továbbá hagyományos rendezvényei által erősíti a tanulók intézményükhöz való kötődését, a szabadidő kulturált eltöltésére való nevelést, a közösségi együvé tartozás érzését, és mindezekkel elősegíti az intézmény közösségi életének fejlődését. A hagyományos rendezvények megtartásáról a tagintézmény nevelőtestülete dönt, annak időpontját és szervezőjét az éves munkaterv tartalmazza. A rendezvények pontos helye és kezdési időpontja a hirdetőtáblákon és az osztályfőnökök által külön is kihirdetésre kerül. Lehetséges hagyományos rendezvények a tagintézményekben: 21
-
Mikulás ünnepély karácsonyi ünnepély farsangi rendezvény az iskolai életet bemutató, vagy az azzal való ismerkedést szolgáló rendezvények (nyílt napok), a tagintézmény névadójához kötődő hagyományos rendezvények, művészeti versenyek, vagy rendezvények, sportversenyek, diáknap, tanulmányi versenyek.
6.6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók, tankötelezettségük végéig, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek érdekében az intézmény, illetve a tagintézmények külön-külön is kapcsolatot tartanak és együttműködnek az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, valamint más egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás intézményi szintű megszervezéséről és koordinációjáról az intézményvezető gondoskodik. A tagintézményben a tagintézmény-vezető gondoskodik a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezéséről, az erre kijelölt munkatársa és az osztályfőnökök közreműködésével. A tanulók az osztályfőnök kíséretében és felügyelete alatt vesznek részt a vizsgálatokon. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Az Igazgatótanács ajánlásokat fogalmaz meg a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, valamint egészségügyi prevenció intézményi szintű hatékonyságának elősegítésére. 6.7. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A pedagógiai program alapján, a foglalkozások keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok, a kötelező és nem kötelező foglakozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat velük betartatni. Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok rendszeresen ismertetik a tanulókkal, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különböző foglalkozásokon a tilos és elvárható magatartásformákat. 22
Az osztályfőnökök, a tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán ismertetik: - az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a balesetvédelmi előírásokat, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét), - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A szaktanárok és a gyakorlatvezetők, a tanév kezdetekor és a gyakorlati képzés során folyamatosan ismertetik a tanulókkal, a szakmai gyakorlaton érvényesülő munka- és balesetvédelmi szabályokat. Külön balesetvédelmi ismertetést, vagy oktatást kell tartani az intézményen kívül szervezett foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt, valamint tanév végén, a nyári idénybalesetekkel összefüggésben. A pedagógusoknak ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve az intézményben, vagy azon kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a naplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel kell meggyőződniük arról, hogy a tanulók elsajátítottáke a szükséges ismereteket. Az intézményvezető az egész intézmény vonatkozásában, míg a tagintézmény-vezetők az általuk vezetett tagintézmény vonatkozásában: - Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében szakemberek bevonásával rendszeresen ellenőrzik. (A munkavédelmi szemlék időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzata tartalmazza.) - A pedagógusok rendszeres beszámoltatásával, illetve a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódnak a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről. - A pedagógusok és a tanulók észrevételei alapján intézkednek a balesetveszélyes eszközök, berendezések megjavíttatásáról, illetve használatuk megtiltásáról, a balesetveszélyes helyzetek, baleseti források megszüntetéséről, illetve elkerülhetőségének biztosításáról. - Baleset bekövetkezésekor gondoskodnak a sérült(ek) megfelelő ellátáshoz juttatásáról, a baleset jelentéséről, dokumentálásáról, kivizsgálásáról és a szükséges intézkedések megtételéről. A pedagógus: - A tanulókkal való kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódik a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről. - Figyelemmel kíséri a felügyelete alatt lévő tanulók által használt eszközöket, és balesetveszély, vagy balesetveszélyes helyzet észlelése esetén maga intézkedik annak 23
-
megszüntetéséről, illetve – amennyiben az jogi, vagy fizikai lehetőségeit meghaladja – haladéktalanul értesíti a tagintézmény-vezetőt. Baleset bekövetkezésekor gondoskodik az elsősegélyről, illetve a sérült megfelelő ellátáshoz juttatásáról, és a baleset jelentéséről a tagintézmény-vezetőnek.
A tanuló nem végezhet építési, szerelési, javítási, karbantartási munkát az intézményben. A tanulók – a R. 170. § (3) bekezdésben megnevezettek kivételével – nem használhatnak gépeket és más veszélyes eszközöket. A tanulók, csak a pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhatják a R. 170. § (3) bekezdésben megnevezett gépeket, eszközöket, valamint a számítógépet. A gyakorlati képzés során a tanuló, csak az adott szakma elsajátításához szükséges gépeket, eszközöket használhatja, a tanuláshoz elegendő mértékben, munkavédelmi oktatást követően, a gyakorlatvezető közvetlen felügyelete mellett. A pedagógus, az általa készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az esetben viheti be az intézménybe, ha - annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a pedagógiai programmal összhangban áll, annak megvalósításához szükséges, - az intézmény nem rendelkezik ilyen pedagógiai eszközzel és más intézményi eszközzel sem helyettesíthető, - a tagintézmény-vezető, vagy a tagintézményvezető-helyettes engedélyezte, - megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak, - rendeltetésszerű használatra alkalmas, - életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet, folyamatos felügyelete biztosított. 6.8. Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelése A tanulók felügyeletét ellátó nagykorú személynek, a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérültet elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható módon meg kell szüntetnie, - a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagintézmény-vezetőnek. E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévők is kötelesek részt venni. A tanulónak, a tanulótársát ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén, haladéktalanul szólnia kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak, ennek hiányában bármely nagykorú személynek. Az elsősegélyt nyújtó személy, a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. Súlyos baleset az a tanulóbaleset, amely
24
a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, - a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, - a tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. -
A tanulóbaleseteket a jogszabályokban előírtak szerint kell jegyzőkönyvezni és nyilvántartani, a három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket pedig haladéktalanul ki is kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A baleset kivizsgálásában a szülői szervezet, és a diákönkormányzat képviselője részt vehet, ezen joguk gyakorolhatóságáról szóban, vagy írásban kell értesíteni az érintetteket. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. 6.9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktatómunka szokásos menetét akadályozza, illetve a tanulók és dolgozók biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben a fentiekben fel nem sorolt természeti jelenség (pl. hőségriadó, havazás, járvány) idéz elő rendkívüli helyzetet, úgy az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen és arányosan, az országos riasztási rendszer valamint a fenntartó utasításainak megfelelően kell alkalmazni. Amennyiben bármely tanulónak vagy dolgozónak az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, vagy a tagintézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult személlyel. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, az alábbi sorrend szerint, az egész intézmény vonatkozásában intézkedésre jogosult felelős személyek: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - a helyettesítési rendben kijelölt tagintézmény-vezető.
25
Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, az alábbi sorrend szerint, a tagintézmények vonatkozásában intézkedésre jogosult felelős személyek: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - tagintézmény-vezető, - tagintézményvezető-helyettes, - előzőek távollétében, vagy akadályoztatásuk esetén az ezzel megbízott pedagógus, - előzőek távollétében, vagy akadályoztatásuk esetén az ügyeletes pedagógus. A megbízott és az ügyeletes pedagógus intézkedési jogköre csak az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki, az illetékes vezető, vagy a fenntartó haladéktalan értesítése mellett. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult felelős személy szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős személy utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület, épületrész kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulóknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a foglalkozást tartó pedagógus, és az ügyeletes pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó pedagógusnak a helységen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell, - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó pedagógus, illetve ügyeletes pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetleg valaki az épületben, - a tanulókat, az épület elhagyása után, a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolni. Az intézkedésre jogosult felelős személyeknek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodniuk kell az alábbiakról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
26
-
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófavédelmi szerv vezetőjét az intézkedésre jogosult felelős személynek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgek), - a közmű (víz-, gáz-, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait mindenkinek be kell tartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó és bombariadó tervet, vagy annak rövidített – a szükséges teendőket és az elvárt viselkedési formákat összefoglaló – változatát, a tagintézményekben legalább szintenként, jól látható helyen ki kell függeszteni. Az intézmény vészkijáratait és a menekülési útvonalakat a megfelelő jelzésekkel kell ellátni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A kifüggesztésért, a jelzésekkel ellátásért és a gyakorlat megszervezéséért a tagintézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben, a hőségriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A rendkívüli esemény miatt elmaradt foglalkozások pótlásáról az intézményvezető dönt. 6.10. Intézményi dokumentumok Az intézmény működésének alapdokumentumai az alábbiak: - szakmai alapdokumentum, - pedagógiai program - szervezeti és működési szabályzat - házirend, - éves munkaterv. Az intézmény a honlapján teszi közzé az alapdokumentumokat, továbbá azok nyomtatott formában is megtalálhatók az Igazgatóságon és a tagintézményekben.
27
A pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend tartalmáról személyes tájékoztatás is kérhető az intézményvezetőtől, a tagintézmény-vezetőtől, illetve az általuk kijelölt személyektől, előzetesen egyeztetett időpontban. Az SZMSZ és a házirend módosításáról, az elektronikus naplóban történő üzenetküldéssel kell a tanulókat és a szülőket külön is tájékoztatni. Elektronikus úton, csak a miniszter, a fenntartó, vagy a hatóságok által előírt, engedélyezett, vagy jóváhagyott program alapján állítható elő dokumentum, nyomtatvány. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére, feladatkörében eljárva az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető jogosult. A nyomtatványok hitelesítése a nyomtatvány sorszámozásával és a sorszámok nyilvántartásával, illetve egyedi esetben (sorszám hiányában) a nevezett személyek hitelesítő aláírásával történik. Az elektronikus úton előállított dokumentumokat, a jogszabály, vagy a hatóság által megkívánt biztonsági szintű elektronikus aláírással kell ellátni és – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézmény saját elektronikus archívumában kell tárolni. 6.11. Az egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásnak minősül az a tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos foglalkozás, amely pedagógiai tartalommal bír, és amely a tanuló fejlődését szolgálja. Pl. szakkör, sportfoglalkozás, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, kulturális intézmények és programok látogatása, tanulmányi kirándulás. Az egyéb foglalkozások szervezésére és megtartására az éves munkaterv szerint kerül sor. Az egyéb foglalkozások időpontjáról a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell. Az egyéb foglalkozásokat – lehetőség szerint – a tanórákon kívüli időszakban kell megszervezni. Időtartamuknak – az intézmény- és programlátogatások, valamint a tanulmányi kirándulások kivételével – igazodnia kell a tanórai foglalkozások időtartamához. Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozásokon való részvétel kötelező, kivéve, ha a foglalkozás, tanítási napon 16 óra után, illetve nem tanítási napon kerül megtartásra. A felzárkóztató foglalkozásra a szaktanár illetve az osztályfőnök jelöli ki a tanulót, képességei és tanulmányi eredményei alapján. A sportfoglalkozásokon és tömegsport rendezvényeken csak pedagógus felügyeletével lehet sportolni. A tagintézmények jogosultak arra, hogy egyéb foglalkozásaikat összehangolják, illetve – a személyi és tárgyi feltételek fennállása esetén – közösen tartsák meg. 6.12. A felnőttoktatás Felnőttoktatásra a fenntartó által kijelölt tagintézményben, az engedélyezett nappali, esti, vagy levelező munkarend szerint kerülhet sor.
28
A nappali munkarend szerint tanulók hetente öt napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben. Az esti tagozatos tanulók hetente három napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben. A levelező tagozatos tanulók hetente két napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben. 6.13. Az egyeztető eljárás szabályai Egyeztető eljárásra elsősorban abban az esetben kerülhet sor, ha a tanuló kötelességszegése az intézmény, vagy más személy vagyoni, illetve erkölcsi károsodásával járt. Az egyeztető eljárásra a R. 53 – 54. §-ai alkalmazandók. Az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségéről a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben kell a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, annak kiskorúsága esetén a szülő figyelmét felhívni. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatásával mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, annak kiskorúsága esetén a szülő, mind pedig a sérelmet szenvedett fél, illetve annak törvényes képviselője egyetértett, úgy a tagintézmény-vezető öt napon belül tájékoztatja a feleket az egyeztetőként választható személyekről, illetve maga is javaslatot kérhet a felektől az egyeztető személyére vonatkozóan. Ha a felek, az egyeztető személyében nem tudnak egyetérteni, azt a megegyezési szándék hiányaként kell értékelni, és a fegyelmi eljárás lefolytatása iránt kell intézkedni. A felek által elfogadott egyeztető kitűzi az egyeztető tárgyalás időpontját, és erről írásban értesíti a feleket, képviselőiket. Az egyeztető tárgyaláson az egyeztető előbb külön-külön hallgatja meg a feleket, képviselőiket, majd megkísérli az álláspontok közelítését, és közvetíti a felajánlott, illetve elvárt sérelemorvoslást. Az egyeztető, amennyiben a felek közötti viszony ezt lehetővé teszi, dönthet a felek és képviselőik közös jelenlétéről és közvetlen párbeszédjének engedéséről. Az egyeztetőnek különösen is ügyelnie kell arra, hogy a tárgyalás során pártatlanul, valamennyi fél bizalmát megőrizve fejtse ki tevékenységét. Amennyiben úgy érzékeli, hogy valamely félnek megingott a személyébe vetett bizalma, úgy a tárgyalást felfüggeszti és a tagintézmény-vezetőtől új egyeztető kijelölését kéri. Az egyeztető, amennyiben megítélése szerint ez a megállapodás létrejöttét elősegíti, úgy hét napon belüli időpontra újabb egyeztető tárgyalást tűzhet ki, legfeljebb két alkalommal. Eredményes egyeztetés esetén, a felek közötti megállapodást nyomban írásba kell foglalni. A megállapodást valamennyi érintett és az egyeztető is aláírja. Amennyiben a felek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, úgy az egyeztető lezárja az egyeztetést és értesíti a tagintézmény-vezetőt. 6.14. A fegyelmi eljárás szabályai 29
A fegyelmi vétségre, annak jogkövetkezményeire, továbbá a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Tv. 58. §-a és a R. 55 – 60. §-ai tartalmazzák. Az intézményben – a jogszabályban meghatározottakon túlmenően – az e pontban meghatározott eljárási szabályokat is alkalmazni kell. A fegyelmi jogkört, az intézményi nevelőtestülettől átruházott jogkörben, az 5.1. pontban nevesített Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: bizottság) gyakorolja. A bizottság szavazati jogú tagjai, az 5.1. pont szerint választott személyek. A bizottság tanácskozási jogú meghívottjai: - intézményvezető, - érintett tagintézmény tagintézmény-vezetője és annak helyettese, - eljárás alá vont tanuló osztályfőnöke / csoportvezetője, - a bizottság elnöke által meghívott személy. A tanuló elleni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a tagintézmény-vezető dönt. A tagintézmény-vezető, a tanuló és a szülő értesítése mellett, a rendelkezésre álló dokumentumok elektronikus megküldésével a bizottság elnökét is értesíti az eljárás megindításáról. Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítása után egyeztető eljárásra kerül sor, úgy azt a tagintézményben kell lefolytatni. A tagintézmény-vezető, az egyeztető tárgyalás eredményéről, az esetlegesen létrejött megállapodásról és annak végrehajtásáról, elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja a bizottság elnökét. Amennyiben nincs lehetőség egyeztető eljárásra, vagy az nem vezetett eredményre, úgy a tagintézmény-vezető átadja a fegyelmi ügy iratait a bizottság elnökének. Amennyiben a fegyelmi tárgyalás előkészítése érdekében előzetes meghallgatás tartása célszerű, úgy arra az érintett tagintézményben is sor kerülhet, a bizottság legalább két tagja jelenlétében, a meghallgatás jegyzőkönyvezése mellett. A bizottság elnöke, az eljárás alá vont tanuló, valamint a bizottság tagjainak órarendje alapján úgy tűzi ki a fegyelmi tárgyalás időpontját, hogy azon a tanuló részvétele, valamint a bizottság határozatképessége biztosított legyen. A bizottság elnöke, a fegyelmi tárgyalás időpontjáról írásban értesíti a tanulót, a szülőt, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok elektronikus megküldésével a bizottság tagjait, továbbá felkéri az érintett tagintézményi diákönkormányzatot a vélemény-nyilvánításra. A bizottság az intézmény székhelyén ülésezik. 6.15. A tanuló által előállított dolgok díjazása A tanuló által előállított dolgok díjazására a Tv. 46. § (9) – (12) bekezdése alkalmazandó. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a dolog előállításának anyagköltségét, a dolog jellegére figyelemmel a közüzemi, illetve intézményi infrastruktúra használatára megállapított 30
rezsihányadot, valamint az intézmény alkalmazottjának a dolog létrehozásában való közrehatási hányadát. (önköltség-számítás) Szellemi alkotás esetén a díjazás megállapítható úgy is, hogy a tanuló az intézményhez befolyt használati díjból meghatározott hányadra jogosult eseti, vagy meghatározott időszakonkénti elszámolással. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített termékek esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. A díj meghatározásakor, az előzőekben meghatározott költségtényezők figyelembe vételén túl, termékcsoportonként, egységnyi képzési időszakra (pl. félév, szakmai gyakorlat időtartama) egységnyi díjazást kell megállapítani (pl. óradíj, napidíj). A tanuló díjazása a díjegység és a termék-előállításában való tényleges részvétele (jelenléte) alapján kerül meghatározásra. 6.16. Könyvtár és könyvtárhasználat A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár kapcsolatot tart a többi köznevelési intézmény könyvtárával, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelye szerinti településen működő közkönyvtárral. A könyvtár a tagintézményekben működő részkönyvtárakra tagozódik, mely részkönyvtárak azonos módon, a működésnek helyet adó tagintézmény tevékenységéhez kapcsolódóan látják el feladataikat. A könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, ideértve a könyvtárhasználónak történő segítségnyújtást is a megfelelő irodalom, dokumentum felkutatásában, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai: - egyéb foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása a szerzői jogi és az államháztartási szabályok betartásával, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, 31
-
közreműködés a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
A részkönyvtárakat a könyvtárosok vezetik. A könyvtáros főbb feladatai: - irányítja és ellenőrzi a részkönyvtár működését, - végrehajtja a feladatkörbe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat, - biztosítja és felügyeli a könyvtárhasználat rendjét, - elkészíti a részkönyvtár munkatervét, fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit, - kapcsolatot tart a többi részkönyvtár vezetőjével, valamint a tevékenységével összefüggő külső szervekkel, - gondoskodik a részkönyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. Könyvtári állomány A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A részkönyvtárak gyűjteményét az érintett tagintézmény tanulóinak és pedagógusainak igényét figyelembe véve kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat – részkönyvtáranként – könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhelynyilvántartást kell vezetni. A többkötetes dokumentumok kötetenként külön leltári számon kerülnek az egyedi címleltárkönyv és a számítógépes adatbázis bevételezési nyilvántartásába. Könyvtárhasználat A részkönyvtárakat a tagintézmény tanulói és foglalkoztatottjai használhatják. A könyvtárhasználókat – az igénybevevő személy regisztrálása mellett – az alábbi térítésmentes alapszolgáltatások illetik meg: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. Az alapszolgáltatáson kívüli más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után, érvényes olvasójeggyel vehetők igénybe. A beiratkozás térítésmentes. A beiratkozás alkalmával a könyvtár elektronikusan rögzíti az alábbi adatokat: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely, tanuló esetén az osztály (csoport) neve, kiadott olvasójegy nyilvántartási száma, érvényességi ideje.
32
A személyi adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül, a változás tényét bizonyító okirat bemutatásával kell bejelenteni. Az adatokban történt változás a tagintézményben kezelt nyilvántartás alapján is átvezethető. A személyes adatok nyilvántartásával összefüggésben az adatvédelmi törvény, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani. A kölcsönzés szabályai: - A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található szabadpolcról kiválasztható. - A kölcsönözhető állomány a számítógépes adatbázisból kikereshető szerző, cím vagy téma szerint. - A kölcsönzés feltétele az érvényes olvasójegy bemutatása, a kölcsönzés tényének és idejének rögzítése az olvasójegyen. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi dokumentumkategóriák különböztethetők meg: - kölcsönözhető dokumentumok. - részlegesen kölcsönözhető dokumentumok (pl. tankönyvek) - csak helyben használható dokumentumok (pl. kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, egy példányban meglévő könyvek, időszaki kiadványok, muzeális értékű dokumentumok, szoftverek, multimédiás kiadványok). A helyben használat alól kivételt képez a nevelők részére, az egy tanórán való használatra kikért dokumentum. A könyvtári állományba tartozó dokumentum kölcsönzéséről, valamint a nem kölcsönzés jogcímén történő kiviteléről nyilvántartást kell vezetni, minimálisan a használatra átvett dokumentum és a használó nevének, valamint a használat határidejének rögzítésével. A használati idő – az előzetesen meghatározott használati időtől függetlenül – lejár a tanév végén, a tanulói, foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, valamint a kötelező leltári évben a leltár megkezdését megelőző napon. A használat határidejének eltelte után, a használót írásban kell felszólítani a dokumentum visszavitelére, ennek elmaradása esetére a forgalmi értéken történő igényérvényesítésre történő figyelmeztetéssel. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat ugyancsak forgalmi értéken kell megtéríteni. A részkönyvtárak nyitvatartási idejét, valamint a kölcsönzés különös feltételeit és a kölcsönzési időt tagintézményenként külön szabályzat rögzíti. A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy a könyvtári szolgáltatásokat a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Tankönyvtár A tanulók tartós használatára beszerzett tankönyveket a könyvtár elkülönítetten tartja nyilván (Tankönyvtár) A tartós használatra készült tankönyvet a könyvtárból való tankönyvkölcsönzés útján kapja meg a tanuló. A használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig illeti meg a tanulót, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni. Amennyiben a tankönyvhasználat
33
időtartama meghaladja a tanévet, a kölcsönzött tankönyvet – meglétének és állapotának ellenőrzése végett – a tanév végén a könyvtárban be kell mutatni. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére azt követően értékesíthető, ha a tartós használatra rendelés tagintézményben rögzített időtartama lejárt. A tankönyv árát a tagintézmény-vezető határozza meg, a tankönyv értékesítéskori aktualitását, valamint állapotát figyelembe véve. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt – a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést kivéve – az intézménynek megtéríteni. A kártérítési kötelezettségről, annak összegéről és megfizetése határidejéről írásbeli értesítést kap a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője. A kártérítés mértékét a tagintézmény-vezető határozza meg a tankönyv beszerzési értékét, aktualitását, állapotát figyelembe véve. A tagintézmény-vezető mentesítheti a tanulót a kár részben vagy egészben történő megtérítése alól, ha azt az elvesztés, megrongálódás körülményei, vagy más különös méltánylást érdemlő ok indokolja. MELLÉKLETEK: - Szervezeti ábra (1. sz. melléklet) - Iratkezelési szabályzat (2. sz. melléklet) - Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata (3. sz. melléklet) - Munkaköri leírás minták (4. sz. melléklet)
34
Az SZMSZ elfogadására vonatkozó adatok A nevelőtestületi jogköröket gyakorló szakalkalmazotti értekezlet, 2014. december 17-ei ülésén elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Kecskemét, 2014. december 17. Zsámboki Anna intézményvezető Az intézményi szülői szervezet támogatja a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Kecskemét, 2014. december 17. ______________________ intézményi szülői szervezet Az intézményi diákönkormányzat támogatja a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Kecskemét, 2014. december 17. ________________________ intézményi diákönkormányzat
35
1. számú melléklet: Szervezeti felépítés
„A” szint az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek
Igazgatóság -
intézményvezető intézményvezető-helyettesek
„B” szint Tagintézmények
-
tagintézmény-vezető tagintézményvezető-helyettes
„C” szint Igazgatótanács
-
Vezetője: intézményvezető Tagjai: intézményvezető, tagintézmény-vezetők
36
Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. OM azonosító: 201176
Iratkezelési szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete
1
1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed minden, az iskolához beérkező és ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratra. A tanügyi nyilvántartások, azok vezetése, az irattári terv, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok tekintetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a fenntartó az iratkezelés tekintetében kötelező erejű jogi normát alkot, úgy a jelen szabályzat csak azzal összhangban alkalmazható. Amennyiben a fenntartó által alkotott és jelen szabályzat rendelkezése között ellentét állna fenn, úgy a fenntartói szabályzat rendelkezése az irányadó. 1.2. Értelmező rendelkezések -
-
-
-
-
-
-
-
Átmeneti irattár: az iskola által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik. Átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása. Beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat. Csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat. Elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az érintettet. Elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét. Előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz. Expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása. Érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldőjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele. Gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatal-ügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz. 2
-
-
-
-
-
-
-
Iktatás: az iratnyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton. Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel az iskola látja el az iktatandó iratot. Irat: az iskola működése során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból. Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely. Irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre. Irattári anyag: rendeltetésszerűen az iskolánál maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az iskola feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak. Irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód. Kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely az iskola irattári anyagába tartozik vagy tartozott. Központi irattár: az iskola szervezeti egységeiben keletkező irattári anyagok selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár. Küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak. Levéltári anyag: az irattári anyagnak levéltárban őrzött maradandó értékű része.
3
-
-
-
-
Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, szakmai vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek. Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása. Selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése. Szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat. Ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja. Kezdőirat: az ügyben keletkezett első irat, az ügy indító irata. Savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz.
1.3. Az iratkezelés szabályozása Az iskola iratkezelésére vonatkozó jogszabályok: o a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Tv.), o a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), o a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet). Az iratkezelési rend iskolai szintű irányítása és felügyelete az intézményvezető feladat- és hatáskörébe tartozik. 4
A külön jogszabály szerinti minősített iratok kezelésére kizárólag az intézményvezető jogosult. 2. Az irattári terv 2.1. Az irattári tételek kialakítása Az iskolában használható irattári tételszámokat, a hozzájuk tartozó ügykörrel az EMMI rendelet tartalmazza. Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan – az EMMI rendelet szerint – meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző – határidő megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni (pl. iskolatörténeti dokumentumok). Az egyes irattári tételekhez tartozó őrzési időt az EMMI rendelet tartalmazza. 2.2. Az irattári terv szerkezete és rendszere Az irattári terv EMMI rendelet szerinti szerkezetét (címek, a címekhez tartozó tételszámmal ellátott irattári tételek és őrzési idejük) az 1. számú melléklet tartalmazza. Az irattári tételeket, az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője által meghatározott főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. 3. Az iratok kezelésének általános követelményei 3.1. Az iratok rendszerezése Az iskola feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. Az ügyiratokat, valamint az iskola irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. 3.2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása
5
Az iratot a szabályzatban felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített papíralapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az iratkezelési folyamat szereplőit (szervezeti egység, szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, iratkezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 3.3. Az iratkezelés megszervezése Az iratkezelés szervezeti egységei és iratkezelésükbe tartozó iratok megjelölése: o az Igazgatóság, mint központi szervezeti egység kezeli az iskola egészét, vagy több tagintézményt érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait, o a tagintézmények kezelik a tagintézményt érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait. (továbbiakban: iratkezelést végző szervezeti egység/ek) Az előző pontban meghatározottak szerint az iktatás vegyes rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy o az iskola egészét, vagy több tagintézményt érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait az Igazgatóság iktatja, o míg a kizárólag valamely tagintézményt érintő iratokat az érintett tagintézmény iktatja. Az elintézett ügyek iratai, az iskola központi irattárának kialakításáig az iratkezelést végző szervezeti egység saját – a jogelőd intézmények esetében központi irattárnak nevezett – irattárában helyezendők el. Az iskolában – a tanügyi nyilvántartások kivételével – papíralapú iratkezelés folyik, ideértve azt az esetet is, ha az irat elektronikus formában érkezik, vagy ilyen formában kerül továbbításra. Utóbbi esetben az elektronikusan érkezett dokumentumot papíralapú dokumentummá kell alakítani. Amennyiben jogszabály kizárólag elektronikus formában történő ügykezelésre kötelezi az iskolát, a dokumentum a papír alapú mellett elektronikus formában is megőrzésre kerül elektronikus adathordozón. A tanügyi nyilvántartások vezetése történhet papíralapon, illetve elektronikusan. Kizárólag elektronikusan abban az esetben vezethető valamely tanügyi nyilvántartás, ha az e célt szolgáló szoftver megfelel a szakmai, informatikai és informatikai biztonsági követelményeknek. 4. Az iratkezelés folyamata 6
4.1. A küldemények átvétele Küldemény átvételére jogosult: o a címzett vagy az általa megbízott személy, o az intézményvezető, o az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője vagy az általa megbízott személy, o a postai meghatalmazással rendelkező személy, o hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: o a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, o a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, o az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét, o az esetleges biztonsági követelmények teljesülését. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő – az informatikai rendszerre biztonsági kockázatot nem jelentő esetekben – a feladónak elektronikus visszaigazolást küld, amennyiben azt a feladó igényelte. A küldemény akkor jelent biztonsági kockázatot, ha az informatikai rendszerhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy az ezekhez való hozzáférés jogosulatlan akadályozására irányul, illetve az előbbi informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. Az elektronikusan érkezett irat feldolgozásának elmaradásáról értesíteni kell a küldőt. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell.
7
4.2. A küldemény felbontása és érkeztetése Az iskolához érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével o a címzett, o az intézményvezető, a tagintézmény-vezető, távollétükben az SZMSZ szerinti helyettesük, o az intézményvezető, a tagintézmény-vezető titkársági feladatait ellátó személy bonthatja fel. A minősített iratot kizárólag az intézményvezető bonthatja fel. Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, amelyek o „s. k.” felbontásra szólnak, o névre szólóak, o a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a dolgozói érdekképviseleti szervezet és más társadalmi szervezet részére érkeztek, o felbontásának jogát az intézményvezető, a tagintézmény-vezető fenntartotta magának, A küldemények címzettje – a felbontás után – köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. Az elektronikusan érkezett iratot iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem, vagy csak részben nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és az elektronikus úton történő fogadás jogi, illetve technikai feltételeiről. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Elektronikus úton érkezett irat esetében az üzenet továbbítására vonatkozó adatok kinyomtatásával. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A küldeménynek az iskolához történő beérkezése időpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldőjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai 8
azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztető azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (CD, DVD, pendrive stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. Az irat iskolából történő kivitele, munkahelyen kívüli tanulmányozása, feldolgozása, tárolása kizárólag az iratkezelést végző szervezeti egység vezetőjének írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A hozzájárulás tartalmazza a jogosult nevét, az iskolán kívülre vitt iratot, az elvitel célját és a visszahozatal határidejét. 4.3. Iktatás Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: o iktatószám, o érkezés időpontja, módja o küldemény elküldésének időpontja, módja, o küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója, o küldő megnevezése, azonosító adatai, o címzett megnevezése, azonosító adatai, o érkezett irat iktatószáma (idegen szám), o mellékletek száma, o ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése, o irat tárgya, o elő- és utóiratok iktatószáma, o kezelési feljegyzések, o ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja, o irattári tételszám, o irattárba helyezés időpontja, Az iratot iktatószámmal kell ellátni. Az iktatószám felépítése: főszám – alszám / év. Az iratkezelést végző iktatóhelyek azonosítói: 1. Igazgatóság 2. Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola 3. Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola 5. Kollégium 6. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola A főszám és alszám folyamatos sorszám. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. 9
Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első iratnyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. Amennyiben az ügyiratok száma a tárgyévben meghaladja a százat, úgy az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél (küldő, tanuló, közalkalmazott, …) neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy zárás után a rendszerbe az adott évre, az adott iktatókönyvbe ne lehessen több iratot iktatni. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézőről és hivatali elérhetőségéről – az érkeztetési számra hivatkozással – a küldőt, amennyiben ezt kérte, a beérkezéstől számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell. Az értesítés felhasználható az üggyel kapcsolatosan fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítésre is, de azt önállóan is meg lehet küldeni. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: o könyveket, tananyagokat, o reklámanyagokat, tájékoztatókat, o meghívókat, o bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, o közlönyöket, sajtótermékeket, o visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. A gazdálkodásra és a foglalkoztatásra vonatkozó iratokat iktatni kell, kivéve a kizárólag nyilvántartásra kötelezett egyes iratokat (pl. nem szigorú számadású bizonylatok, pénzügyi bizonylatok, számlák, anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások, munkaügyi nyilvántartások, …). Utóbbiakat a számviteli és a foglalkoztatási szabályok szerint kell nyilvántartani. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Elektronikus iktatókönyv használata esetén a módosításokat tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 10
A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Elektronikus iratkezelési rendszer alkalmazása esetén az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkező ügyintéző/ügykezelő azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell. A naplóban követhetően rögzíteni kell az eredeti és a módosított adatokat. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. 4.4. Szignálás Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az illetékes szervezeti egység vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez lehet továbbítani. Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. A szervezeti egység vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását. 4.5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Kiadmányozási joggal rendelkezik: - intézményvezető, - tagintézmény-vezető, - az előzőek o helyettese, az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend szerint, illetve az SZMSZ-ben rögzített feladatkörökben, o által megbízott ügykezelő, feladatkörében eljárva. A kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell az iskola nevét, székhelyét, a szervezeti egység nevét és címét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának olvasható nevét, beosztását, aláírását és az SZMSZ szerinti körbélyegző lenyomatát. 11
Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Az iskola által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá - a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett az SZMSZ szerinti körbélyegző lenyomata szerepel. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a bélyegzőlenyomat. A kiadmányozott iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot kiadni. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról az Igazgatóság vezet nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a bélyegzők lenyomatát, valamint az elektronikus aláírás felhasználójának nevét, azonosítóját. 4.6. Expediálás Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elektronikus irat elküldése időpontját dokumentálni kell. Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri. Amennyiben az elektronikus
12
levél elküldése meghiúsul, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. A kézbesítő útján továbbított küldeményeket a – sorszámozással és hitelesítéssel ellátott – kézbesítő könyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes szervezeti egységhez (személyhez) soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik. A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat átadókönyvvel kell átadni. Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik. Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyek meghatározott idő múlva vagy időközönként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt, az iktatókönyv „határidő” rovatába ceruzával be kell jegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartókban a számuk sorrendjében kell kezelni. A határidő lejárta előtti napon az ügyiratot ki kell emelni az irattartóból és az ügyintézőhöz kell továbbítani. 4.7. Irattározás Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz – ha addig nem történt meg – hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használatát a selejtezési idő lejáratáig vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Az iskola dolgozói, munkaköri feladataik teljesítése érdekében, hivatalos használatra kölcsönözhetnek az irattárból iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a felhasználó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, akkor az 13
irattár kezeléséért felelős ügyintézőnek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. 4.8. Selejtezés Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát, az intézményvezető jóváhagyó záradékával együtt meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A megsemmisítésről az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. 4.9. Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az iskola költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni. Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. 5. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az iskola alkalmazottai csak azokhoz az – akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt – iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad.
14
Hozzáférési jogosultságot az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője határozhat meg. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: o „Saját kezű felbontásra!”, o „Más szervnek nem adható át!”, o „Nem másolható!”, o „Kivonat nem készíthető!”, o „Elolvasás után visszaküldendő!”, o „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.), o valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. 6. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés- és továbbítás tekintetében irányadó jogi normák: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, különösen is annak 41 – 44/B. §-ai, - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, - a fenntartó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata. Az intézmény, az általa ellátott közfeladatok teljesítése céljából kezeli azokat az adatokat, amelyekre a jogszabály feljogosítja, valamint – az előzőeken túlmenően – amelyeknek a kezeléséhez az érintett személy, kiskorúak esetén a szülő/törvényes képviselő írásban hozzájárult. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó hozzájárulást az elévülési idő végéig kell nyilvántartani. Az adatkezelés helye az Igazgatóság, valamint a tagintézményt érintő ügyekben a tagintézmény. A biztonságos adatkezeléshez szükséges feltételekről az intézményvezető, illetve az érintett tagintézmény-vezető köteles gondoskodni. Személyes adatok kezelésére kizárólag az a dolgozó jogosult, akit jogszabály, vagy a kinevezése szerint munkaköre és munkaköri leírása erre feljogosít. Az adatkezeléssel összefüggésben ügyelni kell arra, hogy - a vezetőnek nem minősülő alkalmazottak, csak a feladatellátásukhoz feltétlenül szükséges adatokat kezeljék, - az adatkezelést végző alkalmazottak az általuk felvett adatokat biztonságos helyen tárolhassák, beleértve ebbe a fizikai adathordozók elzárhatóságát, valamint az elektronikus adatok informatikai védelmét. Elektronikus adatok esetén, - az illetéktelen belső hozzáférés megakadályozásáról hozzáférési szintek (felhasználói jogosultságok) és jelszavak megadásával, - az illetéktelen külső hozzáférés megakadályozásáról a számítógépes hálózatot védő informatikai eszközök és programok segítségével, 15
- az adatbázisok megőrzéséről és helyreállíthatóságáról pedig rendszeres mentéssel kell gondoskodni. Az elektronikus adatkezelés- és adatvédelem feltételeinek megteremtéséről és fenntartásáról, az intézményvezető által meghatározottak szerint a rendszergazda gondoskodik. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az adatkezelést végző személyeket – külön nyilatkozat nélkül is – titoktartási kötelezettség terheli az adatkezelés során tudomásukra jutott adatokról, kivéve, ha azokat a jogszabály szerinti rendben és személyeknek, illetve a felettesének kell továbbítania. A jogszabály által kötelezővé nem tett adatkezelést az intézményvezető, vagy a tagintézményvezető engedélyezhet, az intézmény tevékenységével összefüggő célra. Az adatkezeléshez be kell szerezni az érintett személy, kiskorúak esetén a szülő/törvényes képviselő önkéntes írásbeli hozzájárulását. Az önkéntes hozzájárulást megelőzően tájékoztatást kell adni az érintettnek az adatkezelés céljáról, terjedelméről, az adatokat feldolgozó és őrző személyről, valamint az esetleges adattovábbítás céljáról és terjedelméről. Személyes adatok külső szervhez, személyhez történő továbbítására az intézményvezető és – erre vonatkozó meghatalmazás alapján – az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott jogosult. Az intézményen belül adattovábbítás csak a felettes(ek) irányába történhet. A statisztikai célú adatszolgáltatásokért az érintett tagintézmény vonatkozásában a tagintézmény-vezetők felelősek. 7. A közérdekű adatok megismerésének rendje Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű adat megismerése iránti igényt írásban, vagy elektronikus úton lehet előterjeszteni, az intézményvezetőhöz címezve. A kérelmen fel kell tüntetni az adatigénylő nevét, lakóhelyét, és az igényelt közérdekű adatkört. Az adatigénylőnek történő írásbeli választ az Igazgatóság készíti elő – szükség esetén az adatkezelő tagintézmény bevonásával – és az intézményvezető írja alá. A válaszban rendelkezni kell az igény teljesítésével összefüggésben felmerült költségek viseléséről is. A kérelem elutasítása esetén, az adatigénylőt tájékoztatni kell az elutasítás okáról és a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségről.
16
1. számú melléklet Irattári terv Tétel Ügykör
Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető Személyzeti, bér- és munkaügy 50 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, működése 5 Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Az érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozataira vonatkozó őrzési idő 1 Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 Gazdasági ügyek
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, határidő nélküli helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 Költségvetési támogatási dokumentumok 5
17
Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. OM azonosító: 201176
Gyűjtőköri szabályzat A Szervezeti és működési szabályzat 3. számú melléklete
1
1. Általános rendelkezések
1.1. A könyvtár feladata A könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár alap és kiegészítő feladatait az SZMSZ tartalmazza részletesen.
1.2. A könyvtári egységek (részkönyvtárak) A könyvtár a tagintézményekben működő részkönyvtárakra tagozódik, mely részkönyvtárak azonos módon, a működésnek helyet adó tagintézmény tevékenységéhez kapcsolódóan látják el feladataikat.
1.3. Könyvtárhasználat A könyvtárat az iskola tanulói és foglalkoztatottjai (közalkalmazottak, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott személyek) használhatják. A könyvtárhasználat rendjére, a beiratkozásra, a kölcsönzésre és más jogszabályban előírt tárgykörökre vonatkozó szabályokat az SZMSZ tartalmazza.
2. A könyvtári állomány
2.1. Könyvtári állomány beszerzése Könyvtári állományba csak gyűjtőkörbe tartozó dokumentum vehető fel. A gyűjtőköröket jelen szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: o az iskola szerkezete, elsődlegesen tagintézményekre való tagozódása, o az iskola nevelési és oktatási céljai, a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint, o a követelményrendszer, melyet egyrészt az iskola helyi tanterve, másrészt a szakmai képzés követelményrendszere határoz meg, o a tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás céljai, a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint. Az állománygyarapítás általános elvei: o tematikusság: elsődlegesen a tagintézményekben folyó neveléshez, oktatáshoz kapcsolódó dokumentumok beszerzése, o közvetlen elérhetőség: az egyes tagintézményekben folyó szakmai képzés irodalma az érintett részkönyvtárban legyen elérhető, o teljességre törekvés: a nevelési, oktatási feladatok ellátásához szükséges ismerethordozók köre megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen,
2
o esélyegyenlőség: az egyes tagintézményekben tanulóknak és dolgozóknak azonos szintű és mélységű közvetlen hozzájutási lehetősége a neveléshez, oktatáshoz szükséges dokumentumokhoz, o nyelvi szempont: elsődlegesen magyar nyelvű dokumentumok, illetve a tanított idegen nyelveknek megfelelő, a nyelvismeret elsajátítását segítő idegen nyelvű dokumentumok beszerzése, o tartalmi szempont: elsődlegesen a kézikönyvtári állomány fejlesztését célzó, nagy információs értékű dokumentumok beszerzése. o formai szempont: a kisméretű és gyűjtők számára készült könyvek gyűjtésének mellőzése, valamint az elektronikus úton (internetről történő letöltés által) térítésmentesen beszerezhető, kisebb terjedelmű dokumentumok papíros alapú formában történő gyűjtésének mellőzése. Könyvtári állományba beszerezhető dokumentumtípusok: o papíros alapú dokumentumok: könyvek: nyomtatott könyv, szótár, lexikon, enciklopédia, atlasz, kéziratok: iskolai szabályzatok, iskolai pályamunkák, periodikumok: napilap, hetilap, folyóirat, szakperiodikum o audiovizuális eszköz segítésével megismerhető dokumentumok: hangkazetta, videokazetta, CD, DVD, o számítógép segítségével megismerhető dokumentumok: multimédiás kiadványok, elektronikus dokumentumok. Az állománygyarapítási módja: o Hivatalból kerülnek könyvtári állományba az iskola, illetve a tagintézmények saját kiadványai. o A könyvtári beszerzés más formái és forráshelyei: visszterhes (ellenérték fejében történő) beszerzés: jegyzék alapján történő megrendeléssel, vagy könyvesboltból, antikváriumból, támogatással (térítésmentesen, pályázat, vagy más eljárás keretében) történő beszerzés: támogató természetes és jogi személyektől. ajándékozás: természetes és jogi személyektől, hagyaték, közérdekű kötelezettségvállalás: természetes és jogi személyektől. Az állománygyarapítás példányszáma: o Általános szabály: a költségvetési keretek függvényében, tagintézményenként általában egyegy példány. o Egyes speciális beszerzések példányszáma: házi olvasmányok: tanulócsoportonként 4-5 tanulóra egy példány számolva, pedagógiai segédkönyvek: igény szerint és jellegtől függően pedagógusonként egy-egy példány, ajánlott olvasmányok: tanulócsoportonként 10 tanulóra egy példány számolva.
2.2. Könyvtári állomány ellenőrzése és az állományból történő törlés A könyvtári állomány ellenőrzésére és az állományból történő törlésre, a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelettel kiadott szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.3. A könyvtári dokumentumok feltárása
3
A könyvtári dokumentumok tartalmi és formai jellemzők szerinti kereshetősége az adatbázisok és a katalógus rendszer egységesítését követően – iskolai szinten és tagintézményenként egyaránt lehetséges. A könyvtár által alkalmazott katalógusok és elkészítésük alapja: o Számítógépes katalógus – minimálisan szerző és cím szerinti számítógépes nyilvántartás. o Leíró (betűrendes) katalógus – „A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai” című MSZ 3401-81 szabvány szerint. o ETO rendszerű szakkatalógus – csoportképzéssel, melynek alapja az ETO rövidített kiadása. o Raktári katalógus – a „Könyvtári raktározási táblázatok” rendje szerint.
3. Gyűjtőkörök a könyvtári állományrészek szerint
3.1. Kézikönyvtár A kézikönyvtár fő-gyűjtőkörébe tartoznak a különböző műveltségterületek alapdokumentumai, általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglaló munkák, életrajzi lexikonok, atlaszok, adattárak.
3.2. Kölcsönözhető állományrészek
3.2.1. Ismeretközlő irodalom Fő-gyűjtőkörbe tartoznak a helyi tantervnek, szakmai követelményrendszernek megfeleltetett irodalmak, a taneszközként használat dokumentumok.
3.2.2. Szépirodalom Fő-gyűjtőkörbe tartoznak: o a helyi tantervben szereplő, kötelező és ajánlott olvasmányok, o a tananyaghoz kapcsolódó antológiák, verseskötetek, népköltészeti alkotások, o a tananyagban szereplő szerzők válogatott művei, o a tananyagban nem szereplő, de a magyar és világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei.
3.2.3. Pedagógiai gyűjtemény Fő-gyűjtőkörbe tartoznak a helyi tantervben meghatározott tankönyvek munkafüzetek, feladatlapok, tanmenetek, a tanításukhoz szükséges módszertani segédletek, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek. Mellék-gyűjtőkörbe tartoznak: o a pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, szakszótárak, o a pedagógiai és pszichológiai összefoglalók, o a kiemelkedő pedagógiai munkák, o a műveltségi területek módszertani segédletei, segédkönyvei, o a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai,
4
o a családi életre neveléssel, a szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok, o a személyiségformálással /értelmi, érzelmi, esztétikai, stb./ neveléssel foglalkozó művek o a tanulás-módszertani munkák, o az általános lélektannal, fejlődéslélektannal, a gyermek és ifjúkor lélektanával, szociálpszichológiával, személyiség- és csoportlélektannal foglalkozó művek, o gyermek- és ifjúságvédelemmel, családgondozással foglalkozó művek.
3.2.4. Könyvtári szakirodalom Mellék-gyűjtőkörbe tartoznak: o a kurrens, retrospektív jellegű tájékoztatási segédanyagok, o a könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák, o könyvtári jogszabályok, irányelvek, o állományalakító, dokumentumfeltáró, katalógusok, szabványok, kézikönyvek.
3.2.5. Periodikumok Fő-gyűjtőkörbe tartoznak: o a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó szakfolyóiratok, ismeretterjesztő, irodalmi folyóiratok, o pedagógiai szak- és módszertani folyóiratok, o a tanügyigazgatással kapcsolatos közlönyök. Mellék-gyűjtőkörbe tartoznak: o a tanulók ismeretszerzését segítő, a főbb szellemi áramlatokhoz, vagy világnézeti irányokhoz tartozó folyóiratok, o könyvtári, könyvtár-pedagógiai szaksajtó, o nyelvtanuláshoz szükséges idegen nyelvű lapok, o évkönyvek.
3.2.6. Audiovizuális eszközzel, vagy számítógéppel megismerhető ismerethordozók gyűjteménye Fő gyűjtőkörbe tartoznak: o a tantárgyaknak megfeleltetett ismeretterjesztő, szemléltető ismerethordozók, o a kötelező és az ajánlott olvasmányok filmadaptációi, o a nyelvi képzést támogató hanganyagok. Mellék-gyűjtőkörbe tartoznak o játékfilmek a médiaismerethez, a mozgóképkultúrához, o vizuális nevelést segítő interaktív eszközök, o zenei képzéshez szükséges eszközök.
3.2.7. Iskolatörténeti gyűjtemény Fő-gyűjtőkörbe tartoznak: o az iskola, tagintézménye történetére és életére vonatkozó dokumentumok, o a tagintézmény névadójával összefüggő dokumentumok,
5
o a pedagógiai dokumentumok, o az iskoláról, tagintézményről megjelent publikációk, o az iskola, tagintézmény által kiadott évkönyvek, iskolaújságok.
3.2.8. Tankönyvtár Fő-gyűjtőkörbe tartoznak: o a tantárgyaknak megfeleltetett tankönyvek, o feladatgyűjtemények, o munkafüzetek, feladatlapok, o szöveggyűjtemények, o térképek, atlaszok, o egyéb tanítási segédletek, taneszközként használt szótárak.
3.2.9. Egyéb külön gyűjtemények Az iskola, illetve a tagintézmény belső elhatározása szerint, vagy partneri együttműködés keretében tartósan létrehozott tematikus gyűjtemények (pl. „EU Polc”), melynek fő-gyűjtőkörébe a vállalásban meghatározott dokumentumok tartoznak.
4. Gyűjtőkörök a dokumentumok tartalmi (ETO) besorolása szerint
4.1. Fő-gyűjtőkörök 0 Általános művek A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. 1 Filozófia Filozófiatörténet. A pszichológia, személyiségfejlesztés, a gyermekkor és serdülőkor pszichológiája, a tanulás, erkölcstan, erkölcsi nevelés dokumentumai. Az önismeret az embertan tanításához felhasználható szakirodalom. 2 Vallás, teológia A nagy világvallások összefoglalói. Biblia, mitológiai, teológiai alapművek. 3 Társadalomtudományok Szociológiai, statisztikai, közgazdasági, politikai, jogi irodalom a társadalom- és állampolgári ismeret, az életmód tantárgyakhoz. Pedagógia, tanári kézikönyvek, módszertani útmutatók, tankönyvek, pályaválasztási és felvételi tájékoztatók. Családdal, gyermekekkel és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok. Néprajzi összefoglaló jellegű művek. Szabadidő felhasználása. 5 Természettudományok Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, növénytan, állattan, környezetvédelem alapszintű művei. 6 Alkalmazott tudományok A tagintézményekben folyó szakmai képzés tárgykörének és szintjének megfelelő alapművek, összefoglaló művek és más kiadványok, melyek nélkülözhetetlenek nemcsak a mindennapos
6
használat, hanem az érettségire és a szakmai vizsgákra való felkészülés során is. Az orvostudományi, egészségügyi dokumentumok közöl általános jelleggel az egészséges életmóddal összefüggő dokumentumok. 7 Művészet, képzőművészet Művészeti stílusok, építészeti, szobrászat, festészet, ének-zene, színházművészet, rajz, filmesztétika, sport alapszintű összefoglaló művei. 8 Nyelv- és irodalomtudomány A nyelv általános kérdései, a kommunikáció és anyanyelvi nevelés, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. A magyar és a világirodalom története, irodalomtörténeti művek. Magyar próza- és drámairodalom, költészet klasszikusai és a kötelező olvasmányok. 9 Földrajz, történelem, életrajz Honismeret keretében Bács-Kiskun megyére, Kecskemét településre vonatkozó művek. Földrajztudományok alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra vonatkozóan. Nagy életrajzi, családtörténeti lexikonok, adattárak, Ki kicsoda jellegű információhordozók. Történelemtudomány elmélete és segédtudományai összefoglaló alapszintű munkái. Európa és Magyarország története.
4.2. Mellék-gyűjtőkörök Mindazon dokumentumok, melyek a tananyagon túli ismeretszerzés igényét szolgálják. Beszerzésük, gyűjtésük erősen válogatva történik.
7
Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. OM azonosító: 201176
Munkaköri leírás minták A Szervezeti és Működési Szabályzat 4. számú melléklete
1
1. Pedagógusok munkaköri leírás mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS (amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés szerinti Tájékoztató része)
Közalkalmazott neve: Munkavégzés helye: Munkakör megnevezése: Munkaidő: Munkakör betöltésének feltétele: Közvetlen felettese:
… Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGUS heti … óra tanári végzettség munkavégzéssel érintett tagintézmény vezetője
Munkavégzéssel érintett tagintézmény(ek): - …, - … Általános munkaköri feladatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 62. § (1) bekezdés alapján alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy - nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, - a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, - segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, - előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, - egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, - a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a tanuló tanulmányait érintő lehetőségekről, - a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, - a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
2
-
-
-
az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
A Kntv. 62. § (5) bekezdés alapján heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető, illetve a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni (kötött munkaidő), míg a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A Kntv. 62. § (6) bekezdés alapján a heti teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el számára, míg a kötött munkaidő fennmaradó részében a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Munkavégzése során köteles - a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat betartani, - az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen, a vonatkozó kezelési előírásoknak, használati útmutatónak megfelelően használni, épségüket és állagukat megőrizni, továbbá megőriztetni, - a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokat megőrizni, és azokkal elszámolni, - az esetlegesen pénzügyi ügyintézéssel járó feladatok teljesítése során a bizonylati rendet betartani. Pótlékra jogosító különös munkaköri feladatok -
osztályfőnöki munkaközösség-vezetői …
Egyéb különös munkaköri feladatok -
… 3
Az előzőekben meghatározott általános és különös munkaköri feladatokon túlmenően köteles eleget tenni az intézményvezető, és a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető eseti utasításainak. Kelt: …, 201…
________________________ … tagintézmény-vezető
________________________ Zsámboki Anna intézményvezető munkáltatói jogok gyakorlója
________________________ … tagintézmény-vezető
________________________ … tagintézmény-vezető
A munkaköri leírást átvettem: Kecskemét, 20____ év ____ hó ____ nap
________________________ közalkalmazott aláírása Kapják: - közalkalmazott - KLIK munkaügyi nyilvántartás - munkavégzéssel érintett tagintézmény(ek) - Irattár
4
2. A nem pedagógusok munkakörben foglalkoztatottak munkaköri leírás mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS (amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés szerinti Tájékoztató része)
Közalkalmazott neve: Munkavégzés helye: Munkakör megnevezése: Munkaidő: Munkakör betöltésének feltétele: Közvetlen felettese:
… Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium … heti … óra … munkavégzéssel érintett tagintézmény vezetője
Munkavégzéssel érintett tagintézmény(ek): - …, - … Általános munkaköri feladatok … (általános jellegű megfogalmazás). Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, - …, - … Munkavégzése során köteles - a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat betartani, - az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen, a vonatkozó kezelési előírásoknak, használati útmutatónak megfelelően használni, épségüket és állagukat megőrizni, továbbá megőriztetni, - a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokat megőrizni, és azokkal elszámolni, - az esetlegesen pénzügyi ügyintézéssel járó feladatok teljesítése során a bizonylati rendet betartani. Pótlékra jogosító különös munkaköri feladatok -
…
Egyéb különös munkaköri feladatok -
…
Az előzőekben meghatározott általános és különös munkaköri feladatokon túlmenően köteles eleget tenni az intézményvezető, és a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető eseti utasításainak. 5
Kelt: …, 201…
________________________ … tagintézmény-vezető
________________________ Zsámboki Anna intézményvezető munkáltatói jogok gyakorlója
________________________ … tagintézmény-vezető
________________________ … tagintézmény-vezető
A munkaköri leírást átvettem: Kecskemét, 20____ év ____ hó ____ nap
________________________ közalkalmazott aláírása Kapják: - közalkalmazott - KLIK munkaügyi nyilvántartás - munkavégzéssel érintett tagintézmény(ek) - Irattár
6
