S t o i i c i l s z i . : : 356. Püldá:i:-szx.i: 300.
A SZAKKÖR Vi;z:STÖSiiXi:3 T.INDSiT TAGUünu:: KDLbSíES KAPlCSOlTYI Üíil-lUFiJIST íiS BOLDOG UJ
Drogi p o l s k i
KIVÁiTl
przyjaciclul
Zyczeny vYszystkicgo dobreso "Nn Boác íTarodzonic^' ''SzcGosliv/űco llov;v3Go Rolail
O U T bcst wislias r t ='Xnc3=' and a to a l l
OVIT
• 'Happy H o\7 Yc c r i •' fricnds!
Wir vninschen all-^n ui.scrci. 5^eundcn: "PrÖhliclic \/oili:ia.chten" und G i n "Glücklicliűs iícuűs Jahr!"
Dr .Szabó i.liklós Chairuan.
Kern Pótcr Hon.Sűcretary
A
K:STE:UZSÍIETI
VASAS lijJYMjöiy;^!
HÁZ
ic£.xTU3ZiSD'\ri;LŐr: S Z A K K Ö S S T
J
í,
K
0 Z
T
T
V.óvf olyan
Ó JA
H.üzóii
1968. T a r t a l o n j Gcyzól:: 1. 4, 6. 8. 9.
old.
" " "
Kurt K i i n t i P.voblóna-o a Paródia n a g v c t é s ? Kern Pétor': A icalctuGriok fclópitése. Korn Pütcr; Kaictuszncnzctsó .ok iűncrtctóse ./Neoraiuondia Szakköri hirck_._ Laj)s zc;;J_oj_ Tliű N a t i o n a l CactuG a n d Succulont Jxjurnal 196a.szci)t, dr .Lia darás z László. Kaktecn unc'_ a n d c r e Suldoilonten 1968. novenber. Kencncs 3i'_iő Stacliolpost 1968.novGnbQr Nachi-ieliten d e r s t c i e r i s c l i e n Kakteeiifreundc 1963.nov. Die Kakteen 38-39.szán. Kc-..n Pétei
Szerkesztő; dr.Szabó Iliklós saaldcörvezeto.
Stencilszán: 35^Példányszán: 300.
Stuncilszái.:: 555• Pcldányszái-jL: 300.
EAIVTUSZKÜDVIJLÖÍÍ
SZAKIÍÖRS
T Á J : ^ K O Z T A T Ó J i V.óvfolyan 1968.
11.szán
Taolc of contüntti
1. Sowinf;: of th.ű ParodioG-Tliat can n o t bü e a c i l y dono? by; Kurt IG.int. 4. TliG body o f tiiű c a c t u s G o , by: Korn Péter 6. Tlie Günera of tlio CactaccaG on t h e base of the pbylűgenetic s y s t e n , f r o n Prof ,Ur .Franz Bu^ibauii. Neorairaondia, byjKern P. 8, 3 ciűty-news. 9. L i t o r a r y cori'or. ^'Cactas and Succulent J o u r n a l " , üeptsnber 1963. coL-iicnted by: Dr .Kadarász László "Kakteen und andere Suidailentc: , novcnber 1968. coLn.ented by: Kenenes "iilri.\o "Staf^-help .st'' Novo:..bc:.' 1968. con-j.iented by: Kern Péter. "íTachrichten der í:tci :'ischon Kaktcenfremide'', Novcnb-r 1963. con;.icnted by: Kern Péter "Krainz-Bu::baun-Andreao-Iíupf-Klawida:''Die Kakteen" l?*^3Ö-39, connented by: Kern Péter
Iiilír 11 sy c r z c i_c_hi l i s . Seite: 1, Die Parodienaussaat-ein Problcn? v o n : Kurt K i i n t . 4. Der Körper der Kaktc^n, von: Korn Péter. 6. Die GoiiOra acr Kakteen auf Grundlage des pliylo.^e:•etischen Syste...G v o n Prof .Dr .Franz Bu:rbaun. líccrainondia ,von:Kern P. 8, Vereinsnacíri-'ichtcn. 9. L i t ere túrnacli'veis. "Cactus and Succulunt J o u r n a l " septenber 1968. k o n n e n t i e r t von: dr.nadarász László "Krliteen u n d ciLder Suiüculenten-' ljúvc:..ber, 1968. ko:.n'Ontiert von^ Kenenes 3rnő
"Stachelpost^' ÍTovonber 1968, kon::er.tÍjrt von: Kern Péter "ilaci-r'iaite::. der s t e i r i s c h e i . Kakteenfreuaide'' Novonben 1968. ko:x:c:...tiert von: Kern Péter I[raina-Bu::baun-Andreac^upf-Tla\7ida: Die Kakteen rl° 38-39, k o i n e n t i e r t von: Kern Péter.
- 1 -
Stencilszca-i:335» Példányszái-i: .300,
I . Szalciai tájékoztató
Erobléi.ia-G a Paródi uagvetés? I r t a : Kurt Klir.it, fordította; Kern Péter A cildc a '•Kakteen-Suklculenten'' 196?.évi 37-38 sorozat 47-48, o l d a lán j e l e n t neg. Előbb va^^y utóbb ninden kaktuszkedvelő rákenj-szerül a nagvetesre. Ide t a r t o z i k a paródia nag vetése i s . ílig a legtöbb nenzet^ég jól csírázik, a Paródiánál nen igen n u t a t k o z i k erednény. Gyakran h a l l juk a kaktuszkedvelők kifakadását; ''ugyan a Paródiák ezek neken nem f e l c i n e k i.ieg. Túl nehéz a felnevelésük..." Való i g a z , hogy a uagvetés és a k i k e l t nagoncok felnevelése nen könnyű, pontosságot, kitartást és sok türelmet igénj'-el. De a uagról k e l t n vényeknek örül legjobban a kaktuszkedvelő. Sorair.. cél j a , hogy utnutatást adjon és s o g i t s a n leküzdeni az apró Lieiji nem zetséggel szénben megnyilvánuló e l l e n s z e n v e t , A Paródiák nagva külön f e j e z e t e t érő.enel. Széles skála vezet az igen aprószenü P.sanagasta-tól a P . n a s s i i és néhány nás f a j nagyobb nagváig. Különböző csiraképességük i s , a n i Idilönöscn az inportnagvaknál aránj^lag gyorsan csökken. Az inportvagvakat tanácsos azonnal e l v e t n i , hogy negakadáljAozzuk a csiraképesség további csöldcenését. Az igen apró magvei:, valamint a különböző csirázási i d e j e m i a t t - 1-3 hét i s l e h e t , - a vetési t a l a j állandó nedvesen tartása szük séges. Az állandó és egyenlő nedvesség a nen kivánt algaképzodést* i s megakadályozza. Ez nagyon f o n t o s a nagoncok jó növekedése szem pont jából i s . Vetési t a l a j n a k ninden enyhén honokos kaktuszföld alkalmas. Ezt azonban f i n o n r a k e l l szitálni, n e r t máskülönben elvész benne az cp- ó nag. A t a l a j t nen k e l l gőzölni /sterilizálni/, hanem •'Olpisan''-n a l kezeljüli, amely jól bevált és nen engedi a goubák elszaporodását.
- 2 -
Stancilí^vjiái.: . '/íPélcláii3''száia:
/Az O l p i s a n - t a VEB Parboiifabrik '.'olfan DDIÍ gyártja. ITálunl: i s beszerezhető. A f o r d . / Minden kaktuszbarátnak saját vetési wó-is^oóre van. m e l y r e eslniG z i k . Én i s ilj'-en vagj'-ok. Lehet, hogy a módszercu alkalmazása sok uunl;ával jár, de jó csiraképességii magok esetén érdemes "ele f o g l a l k o z n i . Előfeltétel egj'- elektromos fvitésü láda; ueljret ma gasságának feléig tőzeg és durva k a v i c s keverékével töltök meg» Líiután a uagonctálat behelyeztem, a ládát üveglappal fedem l e , A tartozék két műanyag tál, mely a kereskedelemben kapható.. Az aluminiumtálak alkalmatlannak bizon^oiltak, mert a tőzeg savtar-, t o l n a az aluniniumot negtánadja, a műanyag azonban nen károsodik. Az ecQ'szerüség kedvéért a tálakat ''A'^-val és ''E^-val jelölön. Az "A-' t.xl wi, f r i g i d e r tál, kálást. Szülcségcs hozzá 2 db Ezeket keresztbe fektetjük a ládába besüllj^-esz-hjük és kb.
néretc 250::170::60 nn. Ez nen negLiun10 i.in átmérőjű üveg v. műanyag csőv tál aljában. Ezt a tálat .'^ vctés.i. egyharmadáig v i z z c l töltjük meg
"B"' jelű tálunlc mérete /keres.kedelml tál /230i:160n40 nia, A t j l fenekébe 5 nm 0 l y u k a k a t fúrunk. A "B" tálat nogtöltjüj?: tőzeggel és 3 cn átmérőjű cserepeket sülylyesztünlc b e l e . A tálba 14 cserép f^.T e l . Azért alkalnazzuk eze k e t , hogy a k i k e l t f a j o k a t Idilön-külön kezelhessük. lia a cserepe k e t középen elválasztjuk 28 féle magot vethetíüilc. A cserepeket 1/3 magasságig durva k a v i c c s a l töltjük meg e fölé h..lyezzük a ve tési t a l a j t , A magvakat ezután sűrűn szórjuk a felszinx'e és epyhény lenyoi-ikodjuJc. Az apró szemű laagoknál ez n e n szü-kséges^ A "B'' tálat most az ''A'' tálba helj'-ozzülc a z üvegcsöv.? ere< Hövid időn belül egyenletes nedvességviszonj-ok uralkodnak benne. Az ''A'' t/ilban fölmelegedett v i z u i a t t a magvetés mindig vizfüixlőbcn á l l . Abban a z esetben, ha megfeledlcezűnlc a v i z utántöltéséről, még so káig elegendő nedvesség marad, mert a tőzeg 3ne13be a cserpeket besüllyesztettük, átaö.je nedvességtartalmát a cserepelaiek. Az utáltöltött v i z adagolásával l e h e t a nedvességet a cserepekben szabályozni. E/,ért szüicségtclcn a permetezés, ig-y a z apró magvak nem mosódnak más h a l y j e .
- 3 -
Stencilszán- 3 3 8 . PélááaiyssA"..:: 3 Ó ö ,
A -'B'' tálban a tőzogbe hőiiérőt helyezüii,.c óü ez n u t a t j a a hőmérsék l e t e t . Ez nappal 2 0 - 2 3 G°. éjjel 14-20 C° legyen. Ezk az értékek bizon;-ultak nagvetései:..nél a legerecL.:ényesebbnek. A uegvilágitást r e g g e l .,s este 3-4 órán keresztül köz nséges 25 Vz-os égővel végez zük, borús napokon, Iriilön sen k o r a i Vetések esetében. Bár e l t e r j e d t nézet a Paródiák sötétben csiráztatása, nálsi.; pótvilágitáss a l nagyon jól csíráznak. Ennek tisztázására további kisérleteket f o l y t a t o k , s az ered-énjTŐl később szánolok be. Többnyire 3-6 nap nulva mutatkoznak nagvetésenben az első nri^onoi.:;:. laás f a j o k 1 0 - 1 2 nap nult''.r. fcclnok k i . Ec^os f a j o k nég einiél i s később. Az a nag, a n e l ^ i k 4 hét a l a t t sen k e l k i , többnyire n i r nen csircképes, Anikor a uagvak k i k e l t e k , bsszÍLntetton a pótvilágitást, hogy ezzel negakedályozzan a nagoncok megnyúlását, A vi?:adagolást i s csölL.-ent jülc és gyakran szellőire etünk, a n vénnek edzése érdeké ben. Állandó alsó m.6leg n e l l e t t á nagoncol: neiiisokái'a 2-3 nn;-re növ-kedn.ek és megjelennek az első apró tövisek. Most van i t t az i d e j e a növér^ykok alepos és gondos pikirozásának. A Píroc.ia magon cok elsüévels növekedése nen olyan jó, mint más nemzetségeL-é. Második éves korukban ezt gyorsan bepótolják és növekednek átmérő ben i s . Líagoncoltás alkalma z...3ávrl, vagy az egyéves n .vények oltásával minden kaktuszkedvelő hamarosan s z e r t t e h e t szép Pai-odia g j K i j t e nén:-re. A Paródiák az utóbbi években a f a j o k sokfélesége és gyö nyörű szine::iésük m.iatt, a n i virágzás nélkül i s széppé t e s z i a gyűjteményt, sok barátra t e t t e k s z e r t , /A szerző engedélyével. Cime: Hurt Kiint,7305 Waldhein, Weststrasse 4. DDR. /
Scencilszáu: 3 3 9 . Példónys zan: 3 0 0 . - 4 -
A Icaj-tuszol: f clópiijósc . I r t a : Kern Péter
A liollékelt ábrákon be.Lutatjuk a ?:aktu£zok iielépitését. A kaktusz t e s t e törzsből, syökérnyakból Is kérzetből áll. A tö:.'-zsct l e g t , bé esetben lüggőleges b^.rdák boritják. Ezk az Ep"J'p"^'llu:r.-iál, Zysocactusnál, PJiypsalisolaiíl és Opunti.'űcnál hiányoznak. A bordák vízszintes irár:yba;.i i s tagozottak. Ami kor ez a tagoltsÁg a bord.il: t . l j ; s felolcásához vezet ma.i:..ál:ról /szemölcs/ b e s z e l i l i k . A kaktusz testében az anyagcseretermékek szállítását az edényn y 1 Vüük v a r a i k . Ezek a Gereus-féleiméi c főtengely mentén he lyezkednek e l . Az Opuntiáknál az cdény-n^-alábok az epidermis /bőrszövet/ közelébe.j. hely ezkeclnek e l . Az edénynj'-alábo.k az epidermisnél végződnek. Végződési iiclyáilcön areola-k /tüske párnál:/ vainiak. A I/iamillaria-k edénynj^a láb-oldal ágai az a^rilla-kban végződnek, /mamuák közötti mélyedés, hónalj/. A törzs alsó része a "gyökérnyak'', ebből indulnak k i a gyöke rek a hajszálgyökerekkel, lla a gy kéi'nyak répászcmüen meg hosszabbodik , répagy.-kérmöl beszélünk. A ki'ktuszok felépítése, - e l t e k i n t v e a Pereskia és Percskiopsis tói, --.hol még l e v e l e k i s talál'iatók, - Icálsőleg riás Liint r;.z álu;;,lun.;: isr.ert egyéb növényieké. Ez az eltérő j e l l e g hosszú f olyai.iatnak az ercdiüény-e. Ez c pozsgásoő.ás / s u c c u l e n t i a / , m.oly a kaktuszokat és más szuldailensclcet clkalmassá t e s z i a mostohr körülmények elviselésére, B^lső felépítésük és életfunkciójuk azonban azonos a többi ismert n vényével.
/.
- 5 -
•^v'^ív/c^'^A^
Are l a tövj.s párna
l/a
P'.'tengely
X^M' 2/1D
1/b
2/a '.ptiatia boosv-metszete 2/: u.,a •tcereczc.metf3zete / e d c n y nj/aláb a keresstmeti
l / a Spiphv.Mi-3i 'ossarietszete l/"b Uo a „ :<;eres;;:. 'jiűietszete
özet
Gzélén
Axlj'Lr/n '-.laalj/
Areola/tövispárna/
Aieola/ "tbviL s p i r i-öter,gGly
•
\ \ n ?"tengely
Haj s?! ál
5v 4
K •-
r .1
•. / 7 , .
4., ívTa;m:a i.i.8.rla ho c; z zíret s z ete 3 'a u*.a= ..kercsa t-cietszeteo Példán/-3sá,:i; 300,
Stcncilszán: 540. P61 lányszárx: 3 0 0 . _ 6 -
Kc.IctusznoiizütG.jgGl: isnertetósa. /Prof.Di-.Fx-'anz Bu:rbGun f i l o G c n e t i k a i rendszere alopjá.
3. S u b f a u i l i a "C" Cűi^ó^oidcx_JÍ.S_cliui-m T r i b u s C I Leptoccreae P.Bu.cb.
0 I b. Ai^natccerous ITeorainiPndia B r i t t . et .Eose.
Lelőhelye: A sziklás kaktusz-pusztaságo.-: jellegze-ises :iov6nye. Délperuban 2.200 u nagasságig, közóppombcn 1.7oo a nag magasságig és cszakpcrubr.n 800 n nagasságig f o r d u l elő. Az Andok n y u g a t i eldaláai előfordulási helye egy beesik Peru p o l i t i k a i határaival. N.gigantea T r u j i l l o vidékéig Bolíviában fordyíl g l p . /Ccrro,De Pasco 4350 i ' i . t e n g e r s z i n t f e l e t t . Köze..hone:c>seklet /QV±)r^^^ c ... Cusco, 3326 n t e n g e r s z i n t f e l e t t . Évi kczéphónérséklet 10,7 0°. Évi összes csapadék: Ger.-0 de Pasco 883 n j i , Cusco: 809 Alakjaj_
Vastag törzsű. Közpes, i l l e t v e óriási növekedésű. Alapjánál elágazódé, Areolái / l / c i l i n d r i k u s a n neghosszabbodtak, /Lz a jelenség egyedülálló a kaktusz féléknél,/ Az areolák sűrűn állnak, Sötétszinűek^éq tobozszerűek, / H . g i g a n t e a . / 01 dalcephaHunoknak /2/'' i s nevezik azokat, A t ;rzs és a hajtások kevés bordá v a l rendelke.inek. A hajtások többnyire párhuzamosak és hosszú töviseket hordoznak.
Virágja;
Az areolákból ereOii oj.alcephaliuuokon j e l e n i k neg. Sű rűn pikkélyezect és a pjlrkélyek b.énaaljában gyapjas f i l c e t horcüz, Esetenként r,;vid szárral i s r e n d e l k e z i k . A •'•ölcsér és o v a r i u n / 3 / szintén sűrűn pildcély'-ezett és gyapjas f i l c c e l ellátott, A tölcsér rövid, A p e t a l i u u o k /4/ vízszintesen szétállóak. Formájú]: felűl-alul össze- • ta.vtó, oválisán hegyezett, c a. 1-1,7 c.ii hosszúak. A porzók függőlegesek és előállók, A bibe fehé.:es szinű, vörös, ~ jól kivehető bevágás.al. A kehely szabályos fornáju. A virág szine fehér, rózsaszínű, világos ró zsás.2 inű-s öt ét középcsikkal, vagy sötétpi:.'os l e h e t , iTappal virágzik.
- 7 -
Stencilszái.u 546. Pélö.ányszj.u: 500,
'J^erjiósej A teriiéskezdenény és a ternés r c v i J töviseket és bar'naszinü filcpárnc'Jcat hordoz, a:.iel7ek éréskor l e h u l l a nak. Golyó, i l l e t v e kerekded c i l i n d r i k u s a l a k j a l e h e t . ITagj'-sága 7 ci.-ig t e j ^ j e d . Kivül-belül bíborszínű, Maj2ja_:_
Toüipán fénylő, f e k e t e szinű, finoman p o n t o z o t t .
Ismertebb f a j o k : N.arequipensis. -- - • IT.gigantea. N. var. saniensis IT,rüseif l o r a . iT.macrostibas , IT.rhodantha iT.rioria j e n e i s IT.aticensis IC.hezogiana Kultúrája^; Télen i s melegen /lO C° f e l e t t ! / és t e l j e s e n szára" " zon tartandó, ITyáron dVatosabb vizada^íolást igényel, mint a tc.bűi kaktuszok. /pH 6- pH 6,5/ ílagról és s a r j ról egyaránt nevelhető. Ha a vízadagolásról l e i r t c k a t betax'tjuk, .nem 'nehéz'' növény. Problémát csapái'i a nö vény rendl:ivűli nagysága okoz. A^ ciklcben _eloí_oraul_ó iklageii XlíJj.'í^As^A'E z e n t u l az idegen / l a o i n / kifejezéseket, amelj'-ekkel a legtöbb
/!/ areola /2/ cephaliun van sűrűn kör-űlvéve, /5/ ovarium = magház /4/ receptaculuLi = vacok. A 2:ovetkező cikkekben az idegen kifejezéseket u j olvasóinJn-'a való t e k i n t e t t e l ismételjük. Sz_alcirodalomj^ .Ivroinz-Buicbaum-Andreae-Rupf-IQav/ida: Die Kakteen. ]332dler-Bu::baum: ? f l a n z e n f a m i l i e der Kakteen. í7erno..' Eoffmann: Da.s Icloine Kakteenbuch. Sukioil entenirunde V I . Kakteen und andere Sukk-ulentcn. Putó József: Közép és Délame:. l k a . Kerji Péter.
_ g
Stcncilszáia: 34?. Példányszán: 300.
I I . Szaldiöri hirclc:
Novsnbcr 4.-én Kiss József tagtárcsunk tax'tott előadást. Szincs v e t í t e t t képeken n u t a t t a be g^Kijtenénye legszebb d a r a b j a i t . Előadásá ban Iriilön s s z e r e t e t t e l eulékezett ;.ieg kedvenceiről a Pcródiáliról, kitérve ezek nevelésének nehézségeire és bevált fogásaira. Számos olyan növény Iriépét láthattuk, m e l y e k egyedüliek c z országban. Sajnos a bemutatott egyetlen példá32y i s . . I p u s z t u l t , A bemutatónak Icülön érdekessége v o l t , hogy c s a k s a j á t gyűjteményéből v a l ó f e l v e tőinket t a r t a l m a z o t t és hogy a z előadó az egyes n..vényekről czok származását, korát, virágzókéPv.cégét, v a g y egyéb láilönleges t u l a j donságát i s m e g e m l í t e t t e . Ebből a z t láttulc, hogj' a bemutatott növé nyek valóban az előadó személyes, kedves ismerősei. l'Tovsmber 18-án klubnapot t a r t o t t u n k . Kovembcr 13-én Kern Péter és cm.'.Szabó 'liklós tagtársciif: a Ponty u t c a i gimjiáziur.:ban vetitettképes előadást t a r t . , t t a k a kaktuszokról. Előadás után a f e l t e t t kérdésekre l e g j o b b választ adó hallgatók köz t t kaktuszokat s o r s o l t a k k i . Hovember 22-én a Budakeszi általános iskolában megismételték a z elő a d á s t . Előadás után i t t i s növényeket s o r s o l t a k k i a diákok k ö z t t . Az előadást mindlrét helyen a tanúlók hálás s z e r e t e t t e l fogadták és remélhető, hogy közülük néhíjiyat sikerült a kaktuszok barátaivá t e n n i , A n..vénysorsoláshoz adott aj;mdéknovény;ckért ezúton monduni: köszö n e t e t ajándékozó tagtársí.inknak. Az ism-erettex"jesztő előadásokat a jovőb .n i s f o l y t a t n i kivanjulc ós czéit kérjük tagtársainkat, hogy f e l e s l e g e s növényeikből néhány da rabot cjáaljanak f e l és juttassanak e l Kern Péter tagtársunldioz. KözleL^^n^j. Esztergáilyos Perenc tagtársurd: /Bp.rvil.Döntő u , 1 2 . / _^egvételre k e r e s i Backeberg Die Cactacece c. könyvének I . és I V . •''kötetét. Akinek i l y e n eladó könyve van, vele közvetlenül keresse a kapcsolatot.
stencilszán: 348. Példányszáii: 300.
- 9 j£Xo áy i i.iü s gr t erviink; Jövő évben január 13-án és 27-én t c r t u n l : összejövetelt. Müsortervünlcet következő szánunl;ben közöljük.
III,
Lopszenle:
The^ ITe_tionr.l Cc.ctus cuid _Succialent_ JoujoprJ.^ 1^68._s_zej;_t ,^._sa, Szerkesztői cildc, l . o l a , E,W,Putnan: A F r c i l e c genus, A j e l e n l e g i besorolás s z e r i n t 20 f e j t e i s n e r e t e s és kb. féltucat változat, Fénykép: F, cctaphracta, g r a c i l l i n a , p u l c b e r i n a , py^gnrea, 2. " Az ílphyphyta növényeket tanulnányozó csoport, A násodik fü z c t e t adja k i a f e n t i n'vényekről. 3. Ronley b i r e i : E i r t ad az Opuntia v e r s c h a f f e l t i i és Cereus peruvianuG f.nonstruosus virágzáséról, hat Crassula f a j ne jelenéséről Angliában, a Gastcria-Al;.e keresztezéséből számazó Gastrolea növényiekről. 4. J.W.Putnan: Enlitésre néltó Ivlanillariák 9. Leírja a M. n i c r o c a i p a Eng. és M,Penispinosa Krainz növények>jt, fény képpel . 3. C.V/illians. Tephrocactusok, Cikk a T a r t i c u l a t u s v.inerni;:, T.ovatus és a T . a r t i c u l a t u s v.diadenatusról, fényké pékkel 7. " A Senecio rov/leyanusról szóló c i k k helybitése. S.rov/leyanus Jacobs.spec.nova. 8. " A. Hart.:Rechsteincria l e u c o r t r i c h a , Szerző fényképpel ben u t a t j a ezt az é::dekes b r a z i l l a l succulens növényi:. 9. " Werner Krasucke Drezda: Paródic negoncok oljása. Szerző l e Írja a Paródia nagoncok oltását Selenicereus g r a n d i f l o r u s alanyra. Az oredniény: Paródia p c n i c i l l a t a vatés 1.4.én, oltás nájus végén, novenberben 4 cn átnérőjü növény.
- 10 -
Stcncilsaán: 549. Póldinyszái.:: 500.
1 0 . o l d . A.Gc.nplc: Oltáai k i i J ó r l G t . Az iaportált IcaktuszoJcat nohóz o l t a n i a kiszáradás u i a t t , l^z^ - l e g j o b b azokat ó k rlcJai.-;: lehasított alanyra ókolalnian behasított foruábai. í e l o l t a n i , hogy ninél nagyobb felületen érintkezzenek, 11. " r'.Kaage cikke fí.G,Andersen fordításában: A gyiinocalyciun platense és a sajtóhiba ördöge. A G.platensc-ként l e i r t és b e n u t a t o t t Idilönféle Gyxmocalyciu: .olcról i r , nelyek egyike sen G.platense. 12. " K.Halstead: Egy rendhagyó Gynnocalyciun, Egy Icülön.sen v i selkedő G.nultiflóruuJTÓl i r , neljoiél a növekedési csúcs k e t tévált, de négsen l e t t kétfejű, hanen e l i p s o i d a l a l m . 15. E.H. B u i n i n g : A b r a z i l l a l utazásáról ad tudósítást. Leírja a gyűjtött kaktuszokat és u j f a j felfedezéséről ad h i r t . 14. " J,Dániel: Utazás az utahiák országában. A szerző nevrdai u t a zása alapján a z o t t é l ő kaktuszokról i r . 15. " P.Glnns. Lelőhelyek. A succulensek előfordulási h e l y e i t táű?gyc-lj^- e szerző. 16. Fi.J.liian'tin. IC :iiiyen virágzó succulensek. A szerző fénj-képpcl a Paucariát és a Huernia asperát n u t a t j a be. 17. " R.Senior: Szabadban t a r t o t t succulensek Angliában. Megfelelő elhelyezéssel a s z e r z ő succulenseket télen i s a szab'dbcn t a r t o t t több éven át, ninden károsodás néllriil. 18. Az angol egyesület "Round Robin" szolgálata. Egy levelezési f o r n a , nelynél a tagok között folyó levélváltásnál a körön belül ninden t a g hozzászól, 19. A tagok s a r k a . Különféle hozzászólások, iQ-'itikál: és kozle-r nények, /dr,Ma dar ás z Lás z l ó/ Kakteen und andere Suldculenten 1968, nov enbv.-r. 11, s z á n ,
W.Gulluaxni:"Opuntia azurea v.nacrocentra," A színes felvételen b e n u t a t o t t kék bevonatú és igv-n szép virá'-;u nö vény közepes nagyságú gyűjtenényben i s e l h e l ; ezhető, n e r t nár 4050 cn nagyságban virágzóképes.
- 11 -
Stc.icilszám: 350. Póldáiiyszán: 300.
L.Vcspcr: "A kaktusz ólaink fóny k e l l , " Mestersóoűs neeviláGitás c.lkalnczásáiiál háion szenpoiit döntő : a fényintenzitás, a negvilá ,.itás időtartana ós a fény ninösége. A szerző kísérletei s z e r i n t téli hónapokban 24 és 1 óra köz t t a l k a l n a z o t t egyórás negvilágitás egyenértélcii erGoxiényt ad több órai r..ggeli + e s t i negvilágitással, 2 fénykép. U.Kőhlcr: ''Ékszer a szukloilensek i.agyszerü világából.'' A körniyen kezelhető és jól virágzó Conophytun p o a r s o n i i rövid isnertetése Írásban és két képen. A.P.H.Buining: "Isnét egy u j k a k t u s z f a j ? " A szerző b r a z i l l a l utazása során talált egy i s n o r e t l e . x , 3 n nagas elágazó Ccreust, aiuelj valószínűleg egy u j Zohntnerella species. 2 fénykép. E.Schuiidt: ''A kaktuszocska körül" Hunoi.os k a r c o l a t a kaktuszhobbyról 4 karikatúrával. A.Siuo és A.Schatzl: "Pajokban szegény és r i t k a . " A nelocactusokkal rokon, de sokkal ritkább Discocactus genus és j e l e n l e g szánontartott f a j a i n a k érdekes isnertetése 10 fém; képpé] D.R.Hunt: "A j e l e n l e g használatos Mannillária elnevezés d: éttekintése." 5. folytatás. /Kenenes Ernő/ Sa j tót éj ékoztató: "Stachclpost" 4.évfolyan, 18.szán. 1968.nov^nber. Notocactus-szain, i r t a : R.Haas. Szerző gyűjti a nenzetséggel f o g lalkozó i r o d a l n a t i s . Gyala-'an előfordul, hogy a kereskedelcnben ne::?. Icaező nevelJiel rendelkező növényeket árusítanak. Korán v e t n i , ha l e h e t ! I r t a : Hans Cordes. Szerző Decenberbenjanuárban v e t tűtött kettős tálban. /Rendszere hasonló a K i i n t cikkében leírthoz./ A L o b i v i a t i g e l i a n a - t l e i r j a : Gűntcr Kilián, v a l a n i n t o Lobivia p e c l a r d i a n a - t i s ez a szerző i r j a l e .
StűiicilGZÓ:.:: Póldáiiy-Gzx.i:
_ 12 -
xZozdük - : O 3 Z Ó ; L Ü cd jó tanácGolict Horbcrt Zebol, tclcltctósc.. c cd u t b a i g G Z i t á G t , X c r l E c k c r t arról I r , hogy a tcrucsztásc n a g y d i v a t l e t t .
PŐICG
0,
351 • 300.
aövóir cl:
Hibridek
Cha:;.accűrcuG a i l V o G t r i i
A nüanyag fóliák i b o l y á n t ú l i sugarakat á t b o c G á t ó k c p o s G Ó g ó r ő l i r sok pontos a d a t t a l alátánasztott, igen érdekes ciklceket W.Böh.:. "Aculeatus"
közkedvelt
töviseit ebben a szánban i s
elholyezi.
A kaktuszok t e l e l t e t é s é r ő l i r Josef Vostry /bocs.ánats Vostjry Jós ka barátunk!/. W.'Teskanp a vetés időszakáról és a e s i , ázóképességről i r , Phyllocactus phyllantoidesről i r és közöl szép Ivlargot Schubert, Majd sajtó, i l l e t v v könyvisuertetés
Gzines
képet:
következik.
W.Raschig érdekes cildceket i r t a " t e r u é s z e t e s " kártevők e l l e n i védelenről. B u l i t i többek kezött a k a t i c a b o g a r a k a t , a polcok egyes f a j a i t , v a l a n i n t egy a t k a fajtát. Péter ICörnei i r a délnénet kaktuszkedvelők találkozójáról.. A Ceropogiálcct Günter Kilián i r j a l e .
A "Paral'' nevü novónyvédőszert i s n e r t e t i Fred H.Brandt. Több közérdeldi hirdetés után folytatják az ideger-nyelvü kaktusz n e v e k isnertetését. A közkedvelt Stachelpost ezen szána i s , b.'j? nár a z t h i t t ü k , hogy i t t nár f o k o z n i nen l e h e t , felülnulta a z előzőeket t a r t a l n a gazdagságával és érdekességével. Sajtószenle:
Koninentálta: Kern Péter
"Nachrichten der s t e i r i s c h e n Kaktecnfreunde" 4.évf.1968.XI.9.füzet. Herbert Kynek i r a Trichocereusokról. J.Vostry a kaktuszok szobai neveléséről b e s z é l , A télálló Opuntiákról i r Ewald K l e i n e r . Gio Patzen i r ''Pelecyphora vagy S o l i G l a " cinen. Eauh p r o f . U J könyvét i s n e r t e t i Güirter Kilián. Majd kaktuszrejtvényt közöl a l a p . Konnentálta: Kern Péter
- 15 -
StcncilszíuMs 352. Példói.'vszáii: 300.
Szakirodalmi isnertetés, Megjolent: I{Jrainz-B«::Tjam;.--ixndreaG-Rupf--Klawida ''Die ICakteeir' f o l t a t d s o s nü 38-39 száua. Az alébbi leirásokat tartalmazza: Opumtia vaseyi Escobaria n e l l i a c Pseudopilocereus glc'.ucoclrL'ous Notoca'ítus l e m i n g l i a u c i i , valamáiit forma a p e l i i . Notocactus submam;.iulosus, valamint var pampeanus, Gymjio ca 1 yc ium ebiquitanum Gymno c a l y c ium 1 a g-unil 1 a s ens e. GymnocalyciU:.. megalotliclos Gynmocalyciun nemzetsóg: A magvak alapján / f i l c g e n e t i k a i módory az alábbi "Series"-ekre b o n t j a : /Series-so:: = r e n d s z e r t a n i egység./ Series Series Series Series Series Series Series . Series Series Series Series Series
I . Uruquayenses.P.Buiib.ser.nov. II,Baldiana - '' III,Lafaldonses - " I V , Mostiana _ V.móg névtelen, j a v a s o l t név: Pileisperi.-a. Vl.Cliiquitana P,Bu::b.ser.nov. V I I , Castollanosiana " Subseries Á még névtelen, Subseries B még névtelen. VIII.Quehliana F.Buxb.ser.nov, IX.Horidispina - •' X, Saglio:.ies _ Xl.Pflanzianac XILSchickendantzianae Subseries E Mihanovichiana
Arrojadoa nemzetség B r a s i l i c e r e u s nemzetség. Espostoopsis-nemzetség. A f i l o g e n e t i k a i rendszerben sorolandó, Esposto-opsiseJispostoahoz hasonló.
"Espostoa"' m
- 14 -
Stűiicilűacui: Püldiaiyszá:.;:
353. 300.
MicrGiithűcercus iiciizotsóg. "Eraecercufí" neuzetscg. /Prc,eccrcus= c. cereusolc elöíütárjc../ A f i logenGtilcai i endszűrben a t r i b u s G I V - C 6 r r e e a G - b c . sorolradó. Az u j Gonus rószbGii felöleli nz clábei Geuus-olcr.t: Cereus, P i l . c e r e u s , Cephr, 1 cereus, Monvil 1 eo., Hu:x.:e 1 ir.. "Pseudopilocereus'' c. f i l o G e n e t i i c a i rendszerben a t r i b u s C I V Cerreeae-be sorolandó. Az u j Genus részben felöleli az alábbi Genusokat: Cereus, P i l o c c r e u s , Ceplialocereus, Pilosocereus. S t e t s o n i a neuzetséo;. Hasonlóan az előzőekhez az u j száriok i s rendicivüli aprólékos ná don, k i n e r i t o e n irják l e az egyes f a j o k a t és nenzetségeket. Az illusztrációk ternészethück és jó beállitásuak. A r a j z o k kön. yen felisnerhetővé t e s z i k c virá„,okat és nagvakat. /Kern Péter/
