Kazincbarcika Város Települési Környezetvédelmi Program

A 125/2012 (V.29.) Ökt. Határozat melléklete

Kazincbarcika Város Települési Környezetvédelmi Program 2012 – 2017

Kazincbarcika Város Önkormányzatának megbízásából készítette GEON system Kft. 3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. 2/3. tel/fax : (46) 332 140 e-mail: [email protected] www.geonsystem.hu

2011.   

Kazincbarcika Város   Települési Környezetvédelmi Program 

VÉGSŐ DOKUMENTÁCIÓ  GEON system Kft.

‐2‐     

3534 Miskolc, Irinyi J. u. 7. 2/3.  tel/fax: 46/332‐140  e‐mail: [email protected]  www.geonsystem.hu 

    A dokumentációt készítették:    Megbízott:    Név:  GEON system Kft.  Címe:  3534  Miskolc,  Irinyi  J.  u.  7.  2/3  Telefon/fax:  (46) 332‐140  e‐mail:  [email protected]  web:  www.geonsystem.hu      A dokumentációt készítők:  Dr.  Szabó  Attila,  okl.  környezetmérnök,    ügyvezető  Környezetvédelmi szakértő (K‐L, K‐V)  Nyilvántartási szám: SZ‐767/2007  Tervező (KB‐T, VZ‐T, GT‐T)             

 

‐3‐     

 

TARTALOMJEGYZÉK  1. 

A MEGBÍZÁS TÁRGYA ..................................................................................................... 9 

2. 

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 9 

3. 

KAZINCBARCIKA VÁROS TÖRTÉNELMÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE ............................................... 13 

4. 

KAZINCBARCIKA VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2011. ÉVBEN, A FONTOSABB KÖRNYEZETI ADATOK  ISMERTETÉSE......................................................................................................................... 14  4.1 

Domborzat .................................................................................................................... 15 

4.2 

Földtani közeg .............................................................................................................. 16 

4.3 

Éghajlat ......................................................................................................................... 17 

4.4 

Vizek ............................................................................................................................. 18 

4.5 

Növényvilág .................................................................................................................. 19 

4.5.1 

Zöldfelület gazdálkodás ......................................................................................... 19 

4.5.2 

Kistérségi adottságok ............................................................................................. 20 

4.6 

Földtani szerkezet és talaj ............................................................................................ 22 

4.6.1 

Földtani szerkezet .................................................................................................. 22 

4.6.2 

Talaj ........................................................................................................................ 26 

4.7 

Közlekedés .................................................................................................................... 31 

4.8 

Levegőtisztaság‐védelem ............................................................................................. 34 

4.9 

Hulladékgazdálkodás .................................................................................................... 50 

4.10 

Ivóvíz és szennyvízkezelés ......................................................................................... 60 

4.10.1  Ivóvízellátás ............................................................................................................ 60  4.10.2  Szennyvízelvezetés és tisztítás ............................................................................... 61  4.11 

Zaj‐ és rezgésvédelem ............................................................................................... 69 

4.12 

Települési és épített környezet ................................................................................. 70 

4.12.1  Települési értékvédelem ......................................................................................... 79  4.13 

Veszélyes üzemek a város közigazgatási területén ................................................... 82 

5. 

A VÁROS LEGFONTOSABB FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAI ...................... 84 

6. 

A 2012 – 2017 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 

LEGFONTOSABB SZAKÁGANKÉNTI FELADATAINAK ÖSSZEGZÉSE ............................................................ 87 

6.1 

A környezetvédelem hosszú távú céljai ....................................................................... 87 

6.1.1 

A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása ... 87 

6.1.2 

A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ................................ 87 

6.1.3 

A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás ........................................... 88 

6.1.4 

Hatékony környezetgazdálkodás ........................................................................... 88  ‐4‐   

 

6.2 

Az önkormányzat környezetvédelmi rendszerének működtetése .............................. 89 

6.3 

Levegőtisztaság‐védelem ............................................................................................. 90 

6.3.1 

A program célja: ..................................................................................................... 91 

6.3.2 

Feladatok meghatározása ..................................................................................... 91 

6.4 

6.3.2.1  A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele ............ 92  6.3.2.2  A nagy és közepes tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése . 92  6.3.2.3  Kazincbarcika Város közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság‐ védelmi monitoring, esetleges Intézkedési Program készítése érdekében ................. 92  6.3.2.4  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó  légszennyezés  csökkentése (a helyi levegőtisztaság‐védelmi rendelet megfelelő  kommunikációja) .......................................................................................................... 93  6.3.2.5  A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése ..................................... 93  6.3.2.6  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések ................................... 94  6.3.2.7  Utak pormentesítése .................................................................................. 94  6.3.2.8  A szálló por elleni védekezés valamint a levegőtisztaság‐védelem további  lehetőségei ................................................................................................................... 94  6.3.2.9  Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója szaghatás csökkentése céljából ... 94  Talajvédelem ................................................................................................................ 95 

6.4.1 

A program célja ...................................................................................................... 95 

6.4.2 

Feladatok meghatározása ..................................................................................... 96 

6.5 

6.4.2.1  Talajszennyezések megelőzése ................................................................... 96  6.4.2.2  Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer folyamatos  üzemeltetése és értékelése .......................................................................................... 96  6.4.2.3  Egyéb szennyezett területek kármentesítése, rekultivációja ..................... 96  6.4.2.4  Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele a városi  tervekben 96  6.4.2.5  A deflációval veszélyeztetett területeken erdők, erdősávok létesítése ..... 97  Vízvédelem ................................................................................................................... 97 

6.5.1 

6.6 

A program célja ...................................................................................................... 98 

6.5.1.1  Vízfelhasználás takarékosság, a vízhasználat alternatíváinak megteremtése  és ösztönzése a fogyasztók tekintetében. ................................................................... 98  6.5.1.2  Vízbázis védelmi program végrehajtása ..................................................... 98  6.5.1.3  A felszíni és felszín alatti vizekbe történő szennyvízbevezetések feltárása és  visszaszorítása ............................................................................................................ 100  6.5.1.4  A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékok eltávolítása   100  6.5.1.5  Hiányzó vízminőség adatok beszerzése .................................................... 100  Csapadékvíz elvezetés ................................................................................................ 100 

6.6.1 

A program célja .................................................................................................... 101 

6.6.1.1  A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata és a szükséges tervek  elkészítése .................................................................................................................. 101  6.6.1.2  A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója ...................................... 101  6.6.1.3  A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása ...... 101  ‐5‐     

6.7 

6.6.1.4  A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok  csökkentése ................................................................................................................ 101  Élővilág és természetvédelem .................................................................................... 101 

6.7.1 

6.8 

6.7.1.1  A védelemre méltó területek védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása  és folyamatos kezelése ............................................................................................... 102  6.7.1.2  Tájsebek feltérképezése és helyreállítása ................................................ 103  6.7.1.3  Tájvédelmi tevékenység ............................................................................ 103  6.7.1.4  Oktatás, szemléletformálás ...................................................................... 103  6.7.1.5  Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területek használatának  korlátozása ................................................................................................................. 103  Állatvédelem .............................................................................................................. 103 

6.8.1 

6.9 

A program célja .................................................................................................... 102 

A program célja .................................................................................................... 104 

6.8.1.1  Eb nyilvántartási rendszer kialakítása ....................................................... 104  6.8.1.2  A hulladék, kutyaürülék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet  igényének felmérése, számuk növelése. .................................................................... 104  6.8.1.3  Kutyafuttatók „otthonosabbá” tétele ....................................................... 104  6.8.1.4  Állatvédelmi járőr alkalmazása ................................................................. 105  6.8.1.5  A macskatartás szabályzása, macska nyilvántartási rendszer kidolgozása   105  6.8.1.6  Állatvédelmi szemléletformálás ................................................................ 105  6.8.1.7  Állati tetemek égetéssel történő ártalmatlanítására szolgáló rendszer  beüzemelése és használata ........................................................................................ 105  6.8.1.8  Régi dögkutak felülvizsgálata, szükség szerinti rekultivációja .................. 106  Köztisztaság ................................................................................................................ 106 

6.9.1 

A program célja .................................................................................................... 106 

6.9.1.1  A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása ........... 106  6.9.1.2  A város köztisztasági rendeleteknek érvényt kell szerezni, közterület‐ felügyelet járőreinek számának növelése .................................................................. 107  6.9.1.3  Falfirkák megakadályozása és graffiti zónák kijelölése ............................. 107  6.9.1.4  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó  légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság‐védelmi rendelet megfelelő  kommunikációja) ........................................................................................................ 107  6.9.1.5  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések ................................. 108  6.9.1.6  Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos  ellenőrzések folytatása ............................................................................................... 108  6.9.1.7  Tájsebek feltérképezése és helyreállítása ................................................ 109  6.9.1.8  Illegális hulladéklerakások csökkentése a meglévő illegális hulladéklerakók  felszámolása ............................................................................................................... 109  6.9.1.9  Dohányzási tilalom miatt, üzlethelyiségek előtti területek tisztán tartása   109  6.10  Közlekedésszervezés ................................................................................................ 109  6.10.1  A program célja .................................................................................................... 110  6.10.1.1  A város közlekedésfejlesztési tervének kidolgozása ................................. 110  ‐6‐     

6.10.1.2  A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése .......................... 110  6.10.1.3  A tömegközlekedési eszközök emissziójának csökkentése ...................... 110  6.10.1.4  Az úthálózat fejlesztéshez szükséges területszerzések előkészítése ........ 110  6.10.1.5  A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása ............... 111  6.10.1.6  A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése .......................... 111  6.10.1.7  A városi utak fenntartásához útburkolat gazdálkodási rendszer alkalmazása   111  6.10.1.8  Az útnyilvántartás informatikai kezelése .................................................. 111  6.10.1.9  Rugalmas tömegközlekedési rendszer továbbfejlesztése ........................ 111  6.11  Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés .............................................................. 111  6.11.1  A program célja .................................................................................................... 112  6.11.1.1  Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata ........................................ 112  6.11.1.2  Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása .......................................... 112  6.11.1.3  Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása ........................................... 112  6.11.1.4  Közvetett szabályozás alkalmazása ........................................................... 113  6.11.1.5  Települési hulladék keletkező mennyiségének csökkentése .................... 113  6.11.1.6  Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése ............................... 113  6.11.1.7  Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése ................................................... 113  6.11.1.8  Építési és bontási hulladék hasznosítása .................................................. 113  6.11.1.9  Köztisztaság biztosítása ............................................................................. 114  6.11.1.10  Illegális szennyvízürítés megakadályozása .............................................. 114  6.11.1.11  Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök  révén  114  6.11.1.12  Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése . 114  6.11.1.13  Oktatás, szemléletformálás ..................................................................... 114  6.11.1.14  Felkészülés a hulladékgazdálkodási törvény módosítására .................... 114  6.12  Zajvédelem .............................................................................................................. 115  6.12.1  A program célja .................................................................................................... 115  6.12.1.1  Stratégiai zajtérkép elkészítése................................................................. 115  6.12.1.2  Zaj‐ és rezgésterhelés megelőzése ........................................................... 115  6.12.1.3  Lakóövezeti zajforrások megszüntetése ................................................... 116  6.12.1.4  Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése .................... 116  6.13  Környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése, felvilágosító programok 116  6.13.1  A program célja .................................................................................................... 117  6.13.1.1  Kazincbarcika város környezetvédelmi – környezetgazdálkodási tervében  meghatározott feladatok maradéktalan teljesítése ................................................... 117  6.13.1.2  Környezeti nevelők elismerése ................................................................. 117  6.13.1.3  Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése  érdekében .................................................................................................................. 118  6.13.1.4  Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása ..................................... 118  6.13.1.5  Környezetvédelmi kommunikációs terv ................................................... 118  6.13.1.6  Intézményi ökoaudit ................................................................................. 118  6.13.1.7  A város Környezeti Információs Rendszerének elkészítése ...................... 118  6.13.1.8  Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan ......................... 119  6.14  Települési környezet védelme ................................................................................. 119  ‐7‐     

6.14.1  A program célja .................................................................................................... 120  6.14.1.1  A városfejlesztés a város Településrendezési Tervében, Integrált  Városfejlesztési Stratégiájában, OTrT‐ben és B‐A‐Z Megyei TRT‐ben  megfogalmazottaknak megfelelően történjen .......................................................... 120  6.14.1.2  A város Településrendezési Tervében szereplő szabályozásnál a magasabb  rendű tervekben (OTrT‐ben és B‐A‐Z Megyei TRT) megfogalmazott célok  megjelenítése ............................................................................................................. 120  6.14.1.3  A város építészeti és helyi értékeinek védelme ........................................ 120  6.14.1.4  Zöldfelületek fenntartása .......................................................................... 121  6.14.1.5  Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében ........ 121  6.14.1.6  Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés ....................................... 121  6.14.1.7  A lakótelepek komplex rehabilitációja ...................................................... 121  6.15  Energiagazdálkodás ................................................................................................. 122  6.15.1  A program célja .................................................................................................... 123  6.15.1.1  A Panel pályázatok beadásának további támogatása ............................... 123  6.15.1.2  Távfűtési alaphálózat szükség szerinti felújítása ...................................... 123  6.15.1.3  Integrált minőség‐ és környezetirányítási rendszer működtetése ........... 123  6.15.1.4  Önkormányzati intézmények energetikai auditja és hatékonyság javító  beruházás 123  6.15.1.5  Energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák  alkalmazásának ösztönzése és megvalósítása ........................................................... 124  6.15.1.6  Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások  támogatása ................................................................................................................. 124  6.16  Környezetbiztonság ................................................................................................. 124  6.16.1  A program célja .................................................................................................... 125  6.16.1.1  Kazincbarcika város helyzetének környezetbiztonsági elemzése ............. 125  6.16.1.2  A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek  helyzetének tisztázása ................................................................................................ 125  6.16.1.3  A város szmogriadó tervének elkészítése és alkalmazási  feltételrendszerének biztosítása ................................................................................ 125  6.16.1.4  Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére ............................... 125  6.17  Környezetvédelmi célú pályázati források ............................................................... 126  7. 

AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK, VALAMINT A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK  ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖLTSÉGIGÉNYE, A TERVEZETT FORRÁSOK MEGJELÖLÉSÉVEL ....................... 127  8. 

ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................ 128 

9. 

MELLÉKLETEK ........................................................................................................... 129 

10. 

KÉPEK JEGYZÉKE ........................................................................................................ 129 

11. 

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ................................................................................................ 130 

12. 

ÁBRÁK JEGYZÉKE ....................................................................................................... 130 

  ‐8‐     

1. A MEGBÍZÁS TÁRGYA  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  2011  augusztusában  Társaságunkat  bízta  meg  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  közigazgatási  területére  vonatkozó  Települési  Környezetvédelmi  Program  –  továbbiakban  TKP  –  1995.  LIII  Tv.  előírásai  alapján  történő  összeállítására.    

2.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, ELŐZMÉNYEK 

Hazánkban  a  környezetvédelem  átfogó  jogi  szabályozására  –  hasonlóan  a  többi  volt  szocialista országhoz – a 90‐es évek közepéig kellett várni. A korábbi évtizedek tevékenysége  során  hazánk  környezeti  állapota  kedvezőtlen  irányba  mozdult  el,  a  környezetvédelmi  szempontok  figyelembe  vétele  nélkül  fejlesztett  ipar,  és  a  környezettudatos  fogyasztási  szokások hiánya miatt napjainkban is jelentős terhet jelentenek.     Magyarországon  az  első  környezetvédelmi  törvényt  1976‐ban  fogadták  el,  de  a  törvény  szerepe  igen  korlátozott  volt,  a  döntéshozatali  mechanizmusnak  nem  vált  szerves  részévé.  1995‐ben több éves előkészítést követően fogadta el a Magyar Országgyűlés az első átfogó  környezetvédelmi  törvényt,  mely  a  környezetvédelem  általános  szabályait,  a  környezethasználatok  engedélyezésének  és  gyakorlásának  átfogó  keretét  adta  a  később  megalkotandó végrehajtó rendeletekkel és szakágazatokra vonatkozó törvényekkel. Az 1995.  évi  LIII.  Törvény  (továbbiakban  Kt.)  alapján  hazánk  átfogó  környezetvédelmi  programot  készített, ez volt az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP‐I), melyet az Országgyűlés  az 83/1997. (IX. 26.) határozatával fogadott el az 1997‐2002 közötti időszakra vonatkozóan.  A  végrehajtás  éves  intézkedéseit  kormányhatározatokkal  hagyták  jóvá.  Az  első  hatéves  környezetvédelmi  programot  követően  a  2003–2008  közötti  időszakra  szóló  második  Nemzeti  Környezetvédelmi  Program  (továbbiakban  NKP‐II)  kidolgozásának  alappillérét  az  NKP‐I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkották. Az NKP‐II‐t az Országgyűlés a  132/2003  (XII  11.)  Országgyűlési  határozattal  fogadta  el.  Az  kp‐i‐ben  kijelölték  a  hazai  környezetvédelmi  politika  legfontosabb  célkitűzéseit  és  cselekvési  irányait,  valamint  felvázoltak egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP‐II kidolgozására már a legfontosabb hazai  és  nemzetközi  környezetpolitikai  alapelvek  figyelembevételével  történt.  A  legfontosabb  alapelvek:   Elővigyázatosság  elve  alapján  a  környezethasználatot  a  környezeti  elemek  kíméletével,  takarékos használatával, továbbá a  hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az  előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.  Megelőzés  elve  értelmében  a  környezethasználat  során  a  leghatékonyabb  megoldást,  továbbá  a  külön  jogszabályban  meghatározott  tevékenységek  esetén  az  elérhető  legjobb  technikát kell alkalmazni.     Felelősség elve alapján a környezethasználó a mindenkori jogszabályokban meghatározottak  alapján szabályozott módon, felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt  hatásaiért.    Együttműködés  elve  alapján  az  állami  szervek,  a  helyi  önkormányzatok,  a  természetes  személyek  és  szervezeteik,  a  gazdálkodást  végző  szervezetek  és  mindezek  érdekvédelmi  ‐9‐     

szervezetei,  valamint  más  intézmények  együttműködni  kötelesek  a  környezet  védelmében.  Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának  minden szakaszára.    Helyreállítás elve alapján a környezet állapotában kedvezőtlen hatást kifejtő tevékenységért  a tevékenységet végző felelősséggel tartozik.     Fenntartható fejlődés elve alapján a társadalmi‐gazdasági viszonyok és tevékenységek során  úgy  kell  eljárni,  hogy  a  természeti  értékeket  megőrizzük  a  jelen  és  a  jövő  nemzedékek  számára,  a  természeti  erőforrásokat  takarékosan  és  célszerűen  használjuk,  ökológiai  szempontból hosszú távon biztosítsuk az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését    Jelen sorok írásakor hazánk a 2009 – 2014 időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi  Program végrehajtási szakaszában jár. Az NKP‐III‐at az Országgyűlés a 96/2009. (XII 9.) OGY  határozattal fogadta el, a program felülvizsgálatára 2011‐ben kell sort keríteni.     Az  1995.  LIII  Tv.  a  Nemzeti  Környezetvédelmi  Programban  foglaltak  alapján  regionális,  megyei  és  települési  környezetvédelmi  programok  kidolgozására  vonatkozó  kötelezést  tartalmaz.  A  Kt.  legfontosabb  rendelkezései  a  környezetvédelmi  programok  kidolgozására  vonatkozóan:     Kt.27.§  A  természetes  és  épített  környezet  összehangolt  védelme  érdekében  a  területfejlesztési  koncepciókban,  a  területrendezési  és  településszerkezeti  tervek  elkészítése  során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, –  e  törvény  43–44.  §‐aira  is  figyelemmel  –  továbbá  a  szükséges  környezetvédelmi  intézkedéseket  környezetvédelmi  fejezetben  vagy  önálló  környezetvédelmi  tervben,  illetve  programban  kell  rögzíteni.  Ezek  tartalmi  követelményeit  e  törvény,  valamint  külön  jogszabályok állapítják meg.  Kt.39.  §  b)  Az  Országgyűlés  a  környezet  védelme  érdekében  elfogadja  a  Nemzeti  Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását.   Kt.40.  §  (1)  A  környezetvédelmi  tervezés  alapja  a  hatévente  megújítandó,  az  Országgyűlés  által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program).  Kt.46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet  védelme érdekében  a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe  utalt hatósági feladatokat;  b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §‐ban foglaltak szerint,  amelyet képviselő‐testülete (közgyűlése) hagy jóvá.   Jelen dokumentáció a Kt. 46.§ b) alapján a Kt. 48/E.§‐ban foglalt tartalmi követelményeknek  megfelelő  Települési  Környezetvédelmi  Program  (TKP).  A  TKP  elkészítése  során  az  alábbi  szervekkel  és  intézményekkel  folytattunk  egyeztetést  illetve  kértünk  információt  a  terv  elkészítéséhez.   ‐10‐     

1. Észak‐magyarországi  Környezetvédelmi,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőség  ÉMI‐KTVF, 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.   2. Észak‐magyarországi  Környezetvédelmi  és  Vízügyi  Igazgatóság  (ÉKÖVIZIG)  Miskolc,  Vörösmarty u. 77.  3. BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Népegészségügyi  Szakigazgatási  Szerv  3530  Miskolc,  Meggyesalja u. 12.   4. BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Élelmiszerlánc‐biztonsági  és  Állategészségügyi  Igazgatóság 3525 Miskolc, Vologda u 1.  5. BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Növény  és  Talajvédelmi  Igazgatóság  3526  Miskolc,  Blaskovits u. 24  6. Magyar  Bányászati  és  Földtani  Hivatal  ‐  Miskolci  Bányakapitányság,  3527  Miskolc,  Soltész‐Nagy Kálmán út 5.   7. Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  (Építéshatósági  Osztály)  Gazdusné  Fekete  Edit  osztályvezető) 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.   8. Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  (Városfejlesztési  és  Városüzemeltetési  Osztály)  Tóthné  Skultéty  Mária  osztályvezető,  Lizák  János  projektkoordinátor,  3700  Kazincbarcika, Fő tér 4.   9. Lautner Emőke Kazincbarcika Város Főépítésze, 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.  10. Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  Városfejlesztési  és  Környezetvédelmi  Bizottság,  3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.  11. Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika Mátyás Király út 36.  – Fekete Sándor ügyvezető igazgató  12. Észak‐magyaroszági  Regionális  Vízművek  Zrt.  Keleti  Szennyvíztisztítási  Divízió,  3700  Kazincbarcika, Tardonai u 1. – Hudák József divízióvezető  13. ÉHG Észak‐magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. 3704 Kazincbarcika, Ipari út 2. ‐   14. Városi Tűzoltóság Kazincbarcika 3700 Kazincbarcika, Szent Flórián tér 4. – Tóth László  tűzoltó alezredes, tűzmegelőzési osztályvezető  15. Ideál Életreform Népfőiskola Közhasznú Egyesület   16. Balogh Tibor (Aranyalma Kertgazdálkodási Egyesület)  17. BorsodChem  Zrt.  3700  Kazincbarcika,  Bolyai  tér  1.    –  Klement  Tibor  EBK  Főosztályvezető     A TKP elkészítése során felhasznált adatok dokumentációk megnevezése és forrása   • Adatszolgáltatások  a  megkeresett  intézményektől,  hatósági  szervektől,  gazdálkodó  szervezetektől   • Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009 – 2014   • Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Környezetvédelmi Programja 1999  • Kazincbarcika Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004 ‐ 2009  • Kazincbarcika Város Településszerkezeti Terve  • Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzata   • Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009 – 2014   • 1995. LIII Tv.   • Központi Statisztikai Hivatal 2009. évkönyv, StAdat táblák  • Vidékfejlesztési  Minisztérium  (KvVM  jogutódja)  üzemeltetésében  lévő  Országos  Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)   o Levegőtisztaság‐védelmi Információs Rendszer – LAIR   ‐11‐     

o Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer – HIR  o Felszíni Vízminőség Mérési Eredmények adatbázisa   o Hulladékkezelési engedélyek adatbázisa   • Magyar  Tudományos  Akadémia  –  Talajtani  és  Agrokémiai  Kutatóintézet  adatbázisai  (AGROTOPO)  • ÉRV Zrt. adatszolgáltatás   • ÉHG  Zrt.  Sajókazai  Hulladékkezelő  Centrum  kevert  települési  hulladékra  vonatkozó  hulladékanalízisek                                                                         

‐12‐     

3. KAZINCBARCIKA VÁROS TÖRTÉNELMÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE  Kazincbarcika  város  Észak‐magyarországon,  a  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyei  iparvidéken, Miskolctól kb. 20 kilométerre, északra, a Sajó völgyében fekszik. Miskolc és Ózd  után  a  megye  harmadik  legnagyobb  városa.  Sajátos  vonása,  hogy  ún.  medencehelyzetű  dombvidéken  települt  a  Sajó  csatornaszerű  völgyébe,  a  Sajó‐völgy  kistáji  kataszter  része.  Kazincbarcika  Város  –  sok  más  magyar  településhez  hasonlóan,  több  település  összeolvadását  követően  jött  létre.  Az  első  történi  forrásokban  Sajókazincot  Kazincz  néven  említették  1240‐es  években,  ebben  az  időszakban  a  terület  a  Rátót  nemzetséghez  tartozó  Kazai Kaks család birtokában volt. A család birtokai kiterjedtek Kaza, Kazincz, Igrici, Galgócz  és Divény településekre is.   A  város,  mint  korábban  említettük,  több  önálló  településből  jött  lére  és  a  szocialista  városépítés egyik magyarországi színtere volt. Ebben a korszakban épült ki a város szocialista  realista  városépítészeti  elemeket  tükröző  városközpontja,  a  fő  utca  a  hozzá  kapcsolódó  térrendszerrel,  majd  később  hozzá  kapcsolódik  a  már  modern  városépítészeti  elemeket  tartalmazó  városközpont,  a  Polgármesteri  Hivatallal,  az  Egressy  Művelődési  Házzal.  A  korai  és  a  modern  városépítészeti  elemekkel  tervezetten  megvalósított  új  város  településszerkezetének  jellegzetessége  a  zöldfelületbe  ágyazott  épített  környezet,  mely  a  mai  napig  legfőbb  értéke  a  településszerkezetnek.  Ezt  a  városépítési  filozófiát  a  Magyar  Urbanisztikai  Társaság  1982‐ben  Hild  éremmel  ismerte  el. A  régi  falvak településközpontjai  helyi értékvédelemmel védettek.   Kazincbarcikára a 19. századig a jelenlegi jellemző gazdasági tevékenységgel ellentétben  a mezőgazdasági termelés volt a jellemző, azonban az 1850‐es évektől, az első szénbányák  megnyitását  követően  a  gazdasági  tevékenység  fokozatosan  eltolódott  az  ipari  termelés  irányában.  Barcika  a  források  alapján  Alsó‐  és  Felsőbarcika  összeolvadásából  jött  létre.  Az  1920‐as  évek  során  a  két  település  körzetében  új  széntüzelésű  erőművet  építettek,  mely  Borsod déli részének ellátását biztosította. Az erőmű telepítését követően a településeken a  munkavállalók  letelepedésével  párhuzamosan  a  lakosság  is  növekedésnek  indult.  A  II.  Világháborút  követően  a  két  települést  1947‐ben  hivatalosan  is  összevonták,  ekkor  még  Sajókazinc néven, majd 1948‐ban a ma ismert Kazincbarcika megnevezés is megszületett.   A  település  1954‐ben  városi  rangra  emelkedett,  továbbá  Berente  is  közigazgatási  körzetébe  került,  a  lakosságszám  ebben  az  időszakban  már  meghaladta  a  10.000  főt.  A  település  fejlődését  az  1960‐as  évek  elejétől  egészen  a  2000‐es  évek  elejéig  alapvetően  meghatározta, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát kiépítésével az ország egyik legnagyobb vegyi  üzemét hozták létre, a lakosság az 1970‐es években már meghaladta a 30.000 főt. Az 1980‐ as  években  a  vegyipari  és  bányászati  termelés  növekedési  üteme  megtorpant,  mely  a  rendszerváltást  követően  tovább  fokozódott,  ezzel  párhuzamosan  a  munkanélküliség  is  fokozatosan  növekedett.  A  rendszerváltást  követően  a  Borsodi  Vegyi  Kombinát  és  a  Kazincbarcikai  hőerőmű  privatizálására  is  sor  került.  A  Borsodi  Vegyi  Kombinát  helyén  a  BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi  köre műanyagalapanyag‐gyártás és ‐feldolgozás, izocianátgyártás. Dolgozói létszám: kb. 2700  fő.  1999‐2000  között  Berente  levált  a  városról  és  önálló  községgé  alakult,  melynek  következtében  a  Berente  közigazgatási  területéhez  tartozó  ipari  cégek  iparűzési  adóinak  elvesztését is jelentette.  

‐13‐     

A település jelentős műemlék jellegű épülete a XVIII. században épült barokk református  templom. Sajókazincon született 1814‐ben a helyi református lelkész fiaként Egressy Béni, a  Szózat zeneszerzője. A várost a szobrok városaként is szokás emlegetni, hiszen közterületein,  parkjain több mint 40 szobor található. Képzőművészeti kiállításokat a Városi Kiállítóterem és  a Kisgaléria mutat be, elsősorban a kortárs művészek alkotásaival. Az Upponyi‐hegység és a  Bükk csúcsai, erdői, várai, az Aggteleki Nemzeti Park látnivalói a város közvetlen közelében  kínálják a természetjárás és kikapcsolódás változatos lehetőségeit. 

4. KAZINCBARCIKA  VÁROS  KÖRNYEZETI  ÁLLAPOTA  2011.  ÉVBEN,  A  FONTOSABB  KÖRNYEZETI  ADATOK ISMERTETÉSE   A TKP jelen fejezetében bemutatjuk a terület általános statisztikai adatait, domborzati,  földtani,  éghajlati  viszonyait,  közlekedési  hálózatát,  vízfolyásait  és  talajtani  jellemzőit.  A  fejezet elsősorban a szűkebb kistáji egységet veszi figyelembe, mivel a vizsgálatok tárgyat a  bemutatásra kerülő témakörökben elsősorban kistáji formában szokás elvégezni, továbbá ki  kell emelnünk, hogy a földrajz és szélesebb értelemben vett környezettudományi vizsgálatok  során a szigetszerű mintavételek és azok feldolgozása pontatlanságához vezethet. A fejezet  második részében a települési és épített környezetet tekintjük át, illetve bemutatjuk a város  hulladékgazdálkodási  és  szennyvízkezelési  állapotát,  elemezzük  a  zaj‐  és  rezgésvédelmi  viszonyokat.     Kazincbarcika Város legfontosabb statisztikai adatai a Központi Statisztikai Hivatal Borsod‐ Abaúj‐Zemplén megye 2009. évi statisztikai évkönyve alapján     Megnevezés  Mértékegység  Érték  Terület, népesség, népmozgalom  36,67  km2     Terület    29 256  fő     Lakónépesség 2007 év végén    %  4,22%  Megyei %‐os aránya    fő/km2  797  Népsűrűség       269  Élve születések száma       353  Halálozások száma       ‐84  Természetes szaporodás, fogyás       ‐358  Belföldi vándorlási különbözet     Lakáshelyzet    12 626  db     Lakásállomány az év végén    231  fő     100 lakásra jutó lakos    13  db     Az épített lakások száma    9  %     4 és több szobás    0  %     Vállalkozás által épített    13 %        Természetes szem. Épített    Energia ellátás  15 917  db     Háztartási villamos energia fogyasztók    20 370  MWh     Háztartások részére szolgáltatott villamos energia    10 470  db     Háztartási vezetékes gázfogyasztók    ‐14‐     

 ebből fűtési fogyasztók     Összes szolgáltatott gáz     ebből háztartásokba   

Vízellátás, csatornázás   Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások     közterületi kifolyó    Közüzemi vízvezeték hálózat hossza   Összes szolgáltatott víz     ebből háztartásoknak     Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat     Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások     Elvezetett szennyvíz     ebből háztartásokból     tisztítottan    Hulladékgyűjtés   Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások     Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülő     Összes elszállított települési szilárd hulladék     lakossági    intézményi / közületi   Egyéb gazdasági adatok   Kiskereskedelmi üzlet     Gyógyszertár     Vendéglátóhely     Személygépkocsi     Távbeszélő fővonal     ebből lakás     ISDN fővonal     Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás     Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány  arányában     Regisztrált vállalkozás   

 db     ezer m3     ezer m3   

6 284 36 689 6 204

 db     db    km   ezer m3     ezer m3     km     db     ezer m3     ezer m3     ezer m3   

11 845 62 96,60 1 065 700 67,2 11 228 963 673 963

 db     db     t     t     t   

12 430 – 7 801 7 585 216

 db     db     db     db     db     db     db     db   

515 9 150 7 374 8 348 6 280 1 124 10 560

% 

83,6%

 db   

2 558

1. táblázat: Kazincbarcika Város legfontosabb statisztikai adatai a Központi Statisztikai Hivatal Borsod‐Abaúj‐ Zemplén megye 2009. évi statisztikai évkönyve alapján 

 

4.1 Domborzat    A térség szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. A bal parton a  II  –  V.  sz.  akkumulációs  teraszok  kísérik  a  folyót,  a  jobb  part  a  Bükk  pereméhez  szorulva  csuszamlásos.  Keleti  részén  a  II  –  III.  sz.  terasz  szintje  összefonódik  a  Bódva  teraszaival.  A  felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható.  Az abszolút tengerszint feletti magasság 123 – 181 m között változik, az átlagos relatív relief  34  m  /  km2.  A  kistáj  gyenge  horizontális  felszabadultságú  (vízfolyássűrűség  1,4  km  /  km2).  Intenzívebb eróziós‐deráziós formák és folyamatok a kistáj Ény‐i és ÉK‐i részén jellemzőek.   ‐15‐     

4.2 Földtani közeg     A  kistájat  középtájon  metsz  a  Darnó‐vonal,  s  ez  tükröződik  a  mélyszerkezetben  is:  a  tektonikai  vonaltól  K‐re  a  devon‐karbon  metamorf  képződmények,  Ny‐ra  pedig  triász  karbonátos kőzetek alkotják az alaphegységet. Erre a későbbiek során főleg oligoncén márga,  homok, barnakőszén telepes miocén és homokos‐homokköves összletek települtek. A felszín  kb.  60%‐át  folyóvízi  homok,  kavics,  teraszkavics,  mintegy  15%‐át  lösz  és  löszderivátum  (főként  a  II.  és  a  IV.  sz.  teraszon),  kb.  15%‐át  glaciális  vályog  fedi.  A  felszín‐felszín  közeli  képződményekre  az  ÉNY  –  DK‐i,  Ny‐K‐i  szerkezeti  irány,  a  feltöltött  medencére  és  idősebb  képződményeire  pedig  az  ÉK‐DNy‐i  irány  a  jellemző.  A  kistáj  a  borsodi  barnakőszén  előfordulások  egyik  súlyponti  területe.  A  paleozoos‐mezozoos  kőzetekre,  részben  pedig  a  harmadidőszaki üledékekre települt a kora miocénben tengerparton keletkezett többtelepes  kőszénösszlet.  A  szénbányászat  az  1990‐es  években  megszűnt,  nyomai  azonban  ma  is  látszanak a tájon.     A Miskolci Bányakapitányság (3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) 2953‐2/2011. számú  adatszolgáltatása alapján Kazincbarcika város közigazgatási területét az Állami Ásványvagyon  Nyilvántartás  szerint  az  alábbi  megkutatott,  ipari  készlettel  rendelkező  ásványi  nyersanyaglelőhelyek érintik.   Miskolci  Bányakapitányság  5661/2001.  számú  határozatával  törölt  „Kazincbarcika  I.‐ Sajószentpéter I.‐szén” bányatelek területét érintő nyersanyag előfordulások:  kódszám  22749  22750  22751  32730  32733  32734  42723  92703  92704 

Megnevezés  Tervtáró V. telep kutatás  Tervtáró II‐III. telep kutatás  Tervtáró‐Nyugat kutatás  Hársas  Kakucsa IV. telep  Kakucsa V. telep  Harica bővítés  Berente  Tervtáró 

Megállapított, illetve törölt bányatelken kívüli nyersanyag előfordulások:    kódszám  12756  32762  42772 

Megnevezés  Ivánka II.  Tardona‐Peres  Tardona‐Kelet megkutatott tartalék 

  A  város  területén  jelenleg  nem  tartanak  nyilván  bányatelket,  azonban  kutatási  jog  létesítésére sor került az alábbi esetekben:   -

Szuhakálló szénkutatás – 950/2011. számú kutatási jog adomány   Sajóivánka szénkutatás – 622/2011. számú kutatási jog adomány szerint 

‐16‐     

A  kutatási  joggal  rendelkező  bányavállalkozónak  hat  hónapon  belül  kell  kezdeményeznie  a  kutatási  műszaki  üzemi  terv  jóváhagyását.  A  kutatási  jog  a  kutatási  műszaki  üzemi  terv  jóváhagyásától  számított  4  év  időtartamot  ölel  fel.  A  város  területét  érinti  a  6449/2006.  számú kutatási adománnyal rendelkező Tardona szénkutatás. A kutatás 2011. 08. 02.‐áig volt  érvényes,  a  bányavállalkozónak  hat  hónap  áll  rendelkezésre  a  kutatási  zárójelentés  benyújtására.    Kazincbarcika  város  térségében  az  alábbi  megállapított  bányatelkek  szerepelnek  a   Bányakapitányság nyilvántartásában:  -

Dubicsány‐I (Dubicsány bánya)‐szén  Kondó I.‐szén  Kurityán II.‐szén  Kurityán V.‐szén  Rudolftelep I. (Mákvölgyi külfejtés)‐szén  Rudolftelep II. – szén  Sajókaza II. – szén  Sajókaza III. ‐ szén  Sajókaza IV. ‐ szén és kavics  Sajógalgóc I. ‐ kavics és homok 

A  Bányakapitányság  adatai  alapján  jelenleg  nincs  folyamatban  levő  rekultivációs  engedélyezési eljárás a város közigazgatási területén, továbbá bányák létesítésre vonatkozó  megkezdett  eljárás  sincs.  A  befejezett,  illetve  folyamatban  levő  nyersanyagkutatások  tekinthetők bányalétesítésre vonatkozó kezdeményezéseknek, azonban a bányászati törvény  értelmében ezek nem minősülnek bányateleknek.  

4.3 Éghajlat  Mérsékelt hűvös‐mérsékelten száraz, de az É‐i és ÉNy‐i részeken közelíti a mérsékelten  nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1800 óra körüli, a nyári 740‐750 óra, a téli csak  kevéssel 150 óra fölötti a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga  8,8 – 9,3 °C illetve 15,5 – 16,0 °C. Április 15 – 18. között a napi hőmérséklet általában már  meghaladja a 10 °C‐ot, 178 nap körüli időtartam után, okt. 12‐én ismét 10 °C alá csökken. A  fagyoktól  mentes  időtartam  165  –  170  nap;  kezdete  április  25.  környékére,  a  vége  kb.  október 7‐re esik. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 31,0 –  33,0 °, illetve 16,0 és 17,0  °C közötti. Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben  a Ny‐i és a K‐i területek között eltérés van (Ny‐on: 600 mm körül, illetve. 380 mm; K‐en: 550‐ 570  mm,  illetve  360  mm  körül).  A  24  órás  csapadékmaximum  100  mm;  a  kistáji  egységes  belül  Putnokon  észlelték.  A  hótakarós  napok  száma  átlagosan  évi  40  –  50,  az  átlagos  maximális hó vastagság 20 cm körüli, de Kazincbarcikán a 2010 – 2011. évi téli időszak során  30 cm feletti hóesést is regisztráltak az Arborétum Nonprofit Kft. tájékoztatása alapján. Az É‐i  és  az  ÉNy‐i  részeken  az  ariditási  index  1,10  körüli,  a  Sajó  és  Bódva  összefolyásánál  viszont  1,15 – 1,20. A leggyakoribb szélirány az ÉNyi és a DK‐i; az átlagos szélsebesség 2 m/s fölött  van.  Télen  hófúvásveszélyes  a  térség.  A  megművelhető  területeken  a  szántóföldi  és  a  kevésbé  hőigényes  kertészeti  növények  termesztéséhez  kedvező  a  gyakorlat,  bár  ki  kell  emelni,  hogy  a  kistáji  egységen  belül  (kiemelten  Kazincbarcikát  és  Berentét)  elsősorban  a  nehézipari termelés jellemző a mezőgazdasági tevékenység minimális.   ‐17‐     

4.4 Vizek    A  kistáj  a  Sajónak  az  országhatártól  a  Bódva  torkolatáig  terjedő  58  km‐es  völgyére,  valamint a Bódvának a Szuhogyi‐patak torkolata alatti völgyére terjed ki.   A  Sajó  két  mércéje  között  kb.  25%‐os  vízgyűjtő  növekedés  van,  ami  azonban  a  kiegyenlítődés  miatt  nem  tűnik  ki  a  vízhozamokból.  Árvizek  főleg  kora  tavasszal  és  nyár  elején fordulnak elő, de lehetnek őszi árvizek is. A széles völgy egyes részeit nem összefüggő  védgátak oltalmazzák az elöntéstől.   A  völgynek  tetemes  „talajvízkincse”  van,  átlagosan  2‐4  m  között  mindenhol  megtalálható,  a  belvíz  valós  napi  probléma  a  kistáj  egyes  részein  belül.  Hasonló  értékű  rétegvíz készlet is rendelkezésre áll. A víz minőségileg meglehetősen kemény és szulfátos. A  Sajó  völgyben  sok  az  artézi  kút,  a  vízhozamok  azonban  változóak.  A  kistáji  egységen  belül  minden  településnek  van  közüzemi  vízellátása,  mely  a  szennyezett,  fertőzött  talajvíz  miatt  kiemelkedő  fontosságú.  Közcsatorna  hálózat  Kazincbarcikán  teljes  körűen  kiépítettnek  tekinthető,  a  hálózat  az  új  építményekkel  együtt  bővül.  Kazincbarcika  legjelentősebb  vízfolyása  a  Sajó  folyó,  valamint  annak  egyik  mellékpatakja,  a  Tardona.  A  város  egész  területe a Sajó vízgyűjtő területéhez tartozik.  A  Tardona  patak  a  Sajó  vízgyűjtő  alegységének  része,  az  Odvaskő  és  a  Buzgó‐kő  között  a  Tardona‐forrásnál  ered,  a  Szállás‐völgyön  át  jut  le  Tardona  községbe,  északra  tartva  Kazincbarcikánál ömlik a Sajóba. Az ÉKÖVIZIG felmérése alapján a patak jelentős szakaszán  jellemző  probléma,  hogy  a  rendszeres  növényirtások  miatt  a  jelenlegi  mederállapot  és  mederforma nem tekinthető megfelelőnek, a vízfolyás parti sávjában nem találhatók meg az  ökológiai  szempontból  megfelelő  növényzónák.  A  patak  –  belterületet  érintő  részén  –  részben  burkolt  mederrel  rendelkezik.  A  jelenlegi  mederszabályozás  következtében  a  pataknak  nincs  igazi  ártere,  a  víztartó  depóniával  ellátott  mederszakaszokon  a  meder  és  a  depónia között csak minimális 0‐3 méter távolság van.     A város kiemelten kezelendő állóvizei a Csónakázó‐tó és a Minivadon.    

  ‐18‐     

Minivadon

Csónakázó tó

 

  Kazincbarcika Városnak átfogó vízrendezési terv elkészítését határozta el, melynek műszaki  előkészítése folyamatban van.    

4.5 Növényvilág   4.5.1 Zöldfelület gazdálkodás    A  város  kiterjedt  zöldfelülettel  rendelkezik,  melynek  nagysága  az  Arborétum  Városüzemeltetési Nonprofit Kft. adatszolgáltatása alapján 1.328.213 m2. A város területén  29  db  park  található,  a  zöldfelületek  gondozása  keretén  belül  2011.  évben  138  tonna  zöldhulladék került átadásra az ÉHG Zrt. részére komposztálási célból.   A zöldfelületek gondozásához az Arborétum Kft. az alábbi eszközparkkal rendelkezik:   ƒ MTZ 82 traktor + pótkocsi  ƒ MTZ 550 traktor + pótkocsi  ƒ Renault  190.13 Light szállítójármű   ƒ Mitsubishi Fuso kisteherautó szállító jármű  ƒ kismunkagépek (fűnyírók, láncfűrszészek, sövénynyírók stb.)  ƒ kézi szerszámok (lapát, gereblye stb.)    Az Arborétum Kft. tevékenysége zöldfelületek gondozása tekintetében elsősorban a fák‐ és  cserjék  alakító  és  ritkító  (ifjító)  metszésére,  sövénynyírásra,  egy‐  és  kétnyári  virágok  és  tulipánhagyma ültetésére, talajművelésre, öntözésre, évelők és rózsaágyak ápolási munkáira,  ‐19‐     

fűnyírásra,  kaszálék‐  és  lomb  gyűjtésére,  tápanyag  utánpótlásra,  téliesítésre,  nyesedékek  darálására  terjed  ki.  A  Kft.  alkalmazásában  2011.  év  során  47  fő  állt,  a  közcélú  foglalkoztatásban résztvevők száma 240 fő volt.     Kötelező  és  vállalt  önkormányzati  feladatok  közé  tartozó  területigényes  zöldterületi  elemekként említhetők a temetőgondozás, sportterületek gondozása, stand üzemeltetése. A  meglévő  temető  gondozási  feladatait  az  Arborétum  Kft.  végzi,  a  temető  rekonstrukciója  és  bővítése indokolt.     4.5.2 Kistérségi adottságok    Potenciális vegetációja folyó menti ligeterdő és mocsárrét. Néhány nevezetes növény  előfordulása a békaliliom (Hottonia palustris) és vízitök (Nuphar lutea) Bánrévénél, a Tisza‐ parti  margitvirág  (Chrysanthemum  serotinum)  Edelénynél,  a  nyári  tőzike  (Leucojum  aestivum)  Dubicsánynál.  Sajnos  az  inváziós  növények  akadály  nélkül  terjednek  a  völgyben,  állományaik  igen  nagy  kiterjedésben  találhatók  meg  a  folyóparton.     A leggyakoribb élőhelyek általános leírása  Gyertyános‐kocsánytalan  tölgyesek:  Többnyire  jó  növekedésű,  idős  korban  20  m‐t  meghaladó  átlagmagasságú  erdők.  Természetesebb  körülmények  között  változatos  szerkezetűek  és  fafajösszetételűek.  A  mai  állományok  lombszintje  –  a  régóta  tartó  emberi  hatásoknak  megfelelően  –  többnyire  egyenletesen  kettős  (de  helyenként  összefolyhat).  A  felső  lombszintet,  a  fényt  jól  áteresztő  lombozatú,  az  alsót  az  árnyaló  fafajok  uralják.  A  lombszint által átengedett fény összes mennyisége a korábbi beavatkozásoknak, a talajnak,  és  az  állomány  korának  megfelelően  igen  tág  határok  között  változhat.  A  természetszerű  állományokra  a  fényben  gazdagabb  és  árnyas  foltok  kis  területen  megjelenő  mozaikja  a  jellemző.  A  kezelt  erdők  között  gyakran  találunk  egyenletesen  árnyas  állományokat,  de  a  második  lombszint  a  korábbi  erdészeti  beavatkozások  miatt  részben  vagy  egészben  hiányozhat  is,  ekkor  az  erdőbelső  fényben  gazdagabbá  válik.  A  cserjeszint  nem  vagy  csak  kisebb  foltokban  jelentős,  kivéve  a  tartósan  második  szint  nélküli  állományokat,  ahol  igen  fejlett lehet (bár ez szintén függ a cserjeszintet gyakran érintő erdészeti beavatkozásoktól). A  gyepszint térben és időben is igen változó, tavasszal többnyire jól fejlett, nyáron a lombszint  árnyalásának  megfelelően  egyaránt  lehet  nudum  és  közel  100%  is.    Jellemző  fajok:  A  lombszint  elegyes,  nem  ritkán  kettőnél  több  fafajból  áll,  legfontosabb  fajai:  kocsánytalan  tölgy (Quercus petraea s.l.), gyertyán (Carpinus betulus), kislevelű hárs (Tilia cordata), bükk  (Fagus  sylvatica).  Jellemző  lehet  a  Quercus  cerris,  a  Cerasus  (Prunus)  avium,  a  Fraxinus  excelsior  és  a  Dél‐Dunántúlon  az  ezüst  hárs  (Tilia  tomentosa)  jelenléte,  de  minden  hazai,  hegy‐dombvidéken élő fafaj előfordulhat. A Nyugat‐Dunántúlon elegyfa lehet az itt őshonos  erdeifenyő  (Pinus  sylvestris)  is.  A  négy  legjellemzőbb  fafaj  aránya  tág  határok  között  változhat, a többi általában kisebb mennyiségben fordul elő. Kivételt jelenthet a csertölgy, a  magas  kőris,  az  ezüst  hárs  és  a  mezei  juhar,  amelyek  –  nagyobb  területen  elsősorban  –  emberi hatásra lehetnek jelen magasabb arányban, a gyertyános‐kocsánytalan tölgyesekben.  Cseres‐kocsánytalan  tölgyesek:  Általában  200‐450  (ritkábban  500‐600)  m  tszf.  magasságokban  fejlődik  ki.  A  legkülönbözőbb  alapkőzeten  előfordulhat,  talaja  többletvízhatástól  mindig  független,  többnyire  valamilyen  laza  alapkőzeten  kialakult  barna  ‐20‐     

erdőtalaj  (elsősorban  barnaföld),  ritkábban  kőzethatású  talaj  (rendzina,  ranker)  (olykor  a  kemény  alapkőzet  keveredik  a  rajta  lévő  vékonyabb,  lágy  kőzettel  –  lösz,  agyag  –  és  ebből  alakult ki a talaj). Jellemző fajok: A lombszint uralkodó, legjellemzőbb fafaja a Quercus cerris  és  /  vagy  a  Q.  petraea  s.l.  Az  elegyfajok  (legjellemzőbb  talán  az  Acer  campestre,  A.  platanoides,  a  Pyrus  pyraster,  a  Sorbus  torminalis,  ritkábban  a  Tilia  cordata,  a  Carpinus  betulus;  de  szinte  bármelyik  hazai,  hegy‐dombvidékeinken  előforduló  fafaj  jelen  lehet)  részben  termőhelyi,  részben  történeti  okokból  gyakran  hiányoznak  vagy  ritkák.  Meszes  alapkőzeten és / vagy emberi hatásra gyakran jönnek létre csaknem elegyetlen cseresek. A  talaj  kémhatásának  a  savas  felé  tolódásával,  ill.  a  tengerszint  feletti  magasság  növekedésével,  ill.  az  ország  területén  északkeleti  irányban  haladva  a  lombszintben  egyre  inkább a kocsánytalan tölgy jut uralomra.    Galagonyás‐kökényes‐borókás  cserjések:  Általában  a  művelés  felhagyása  miatt  –  esetleg évszázadok múltán – cserjésedő egykori erdőterületek vagy erdő‐gyep mozaikok. Az  élőhelytípusnak  az  a  lényege,  hogy  egy  többnyire  száraz  (vagy  kiszáradt)  gyepes  terület  (kaszáló,  legelő,  esetleg  emberi  behatás  által  korábban  kevéssé  érintett  sztyepterület)  cserjésedni  kezd  és  ennek  hátterében  szinte  mindig  közvetlen  vagy  közvetett  kultúrhatást  találunk.  Így  régi  legelők  többnyire  másodlagos  sztyepnövényzetének,  felhagyott  szőlők,  gyümölcsösök lassú cserjésedése, leégett bokorerdők helyén visszaálló, az eredetihez képest  módosult  fajösszetételű  (cserjék  uralta)  fás  vegetációja  ebbe  a  jelenségkörbe,  illetve  élőhelytípusba  tartozik.  Rögzítendő  minimális  kiterjedése  100  m2,  a  cserjék  borítása  el  kell  érje a terület harmadát. Szélessége min. 5 m. A fák aránya kisebb 50%‐nál. Az idegenhonos  cserje‐  és  fafajok  aránya  kisebb  50%‐nál.  Ezek  a  cserjések  ma  gyakran  helyettesíthetik  az  erdőket  (korábban  –  természetesebb  körülmények  között  –  ez  nem  lehetett  jellemző,  bár  egyes  esetekben  előfordulhatott).  Jellemző  fajok:  Legjellemzőbbek  egyes  fényigényes  cserjefajok:  a  Crataegus  monogyna  és  a  Prunus  spinosa.  Gyakori  lehet  még  a  Juniperus  communis,  a  Rosa  canina,  és  más  rózsa  fajok,  a  Ligustrum  vulgare,  esetleg  a  Cornus  sanguinea.  További  érdekesebb  cserjék:  Cornus  mas,  Viburnum  lantana,  Rhamnus  catarthicus.  Ahol  a  közelben  erdő  is  van,  ott  egyes  fafajok  is  előbb‐utóbb  megjelennek,  pl.  Pyrus pyraster, Acer campestre, Fraxinus ornus, Quercus cerris, stb. A gyepszint igen változó  lehet,  a  nyíltabb  részeken  fűfajok  dominálnak  (legjellemzőbbek  a  Festuca  fajok,  a  Brachypodium  pinnatum,  a  Bromus  erectus,  B.  inermis,  a  Dactylis  glomerata  s.l.  és  a  Calamagrostis  epigeios).  A  cserjék  alatt  igényesebb  erdei  fajt  csak  a  legritkább  esetben  találunk,  inkább  tág  ökológiai  tűrőképességű,  általános  és  /  vagy  zavarástűrő  erdei  fajok  jelennek  csak  meg  (pl.  Alliaria  petiolata,  Brachypodium  sylvaticum,  Viola  odorata,  Geum  urbanu  Jellegtelen  száraz‐  vagy  félszáraz  gyepek  és  magaskórósok:  Azon  száraz‐  vagy  félszáraz  gyepeket  és  magaskórósokat  sorolhatók  ide,  amelyek  élőhelyi  kategóriába  jellegtelenségük,  degradáltságuk,  kevertségük,  gyomosságuk  miatt  nem  sorolhatók  be.  Minimális  kiterjedésük  kb.  100  m2,  az  ennél  kisebbeket  ne  vegyük  fel.  Az  adventív  fajok  maximális borítási aránya 50%.      A kistérségre jellemző fajszám kevesebb, mint 400, a védett fajok száma kevesebb, mint 20.  Özönfajok között említhető a zöld juhar (Acer negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 1,  gyalogakác (Amorpha fruticosa) 3, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa‐fajok  ‐21‐     

(Aster spp.) 4, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 1, japánkeserűfű‐fajok (Reynoutria  spp.) 4, akác (Robinia pseudoacacia) 2, aranyvessző‐fajok (Solidago spp.) 4.   

4.6 Földtani szerkezet és talaj    A következő fejezetben szereplő földtani szerkezeti leírást Magyarország Földtana T. Budai,  Gy.  Konrád  Pécsi  Tudományegyetem  Természettudományi  Kar  –  Egyetemi  jegyzet,  (2011)  4.2. – 4.2.1 – 4.2.1.2 fejezetek átvételével készült.      4.6.1 Földtani szerkezet    „Közép‐magyarországi főegység  A  Középmagyarországi‐főegység  az  ALCAPA  és  a  Tiszai‐főegység  közötti  több  tíz  kilométer  széles  és  több  száz  kilométer  hosszú,  DNy–ÉK‐i  csapású  nyírási  zóna,  amelynek  medencealjzata a Bükki‐egység területén (a Bükkben, a Szendrő‐ és az Upponyi‐hegységben)  bukkan  felszínre.  A  főegység  ÉNy‐i  határa  a  Balaton‐vonal  és  az  annak  folytatását  képező  Darnó‐öv,  DK‐i  határa  pedig  a  Középmagyarországi‐vonal.  A  szerkezeti  egységet  meglehetősen  bonyolult  szerkezeti  felépítésű  blokkok  alkotják,  rétegsoruk  a  Dináridákéval  mutat rokonságot.    Bükki‐egység:     Szerkezeti felépítés  A Darnó‐zónától K‐re (illetve a Darnó‐zónán belül) ismert a Bükki‐egység, amelyet a Szendrői  és  az  Upponyi‐hegységben  ópaleozoos,  a  Bükkben  újpaleozos–mezozoos  képződmények  építenek fel. A Szendrő–Uppony szerkezetét É‐i vergenciájú feltolódások határozzák meg, míg  a bükki szerkezetek D‐i vergenciájúak.   

‐22‐     

 

 

A prekainozoos aljzat felszíni elterjedése és szerkezete a Bükk és a Darnó‐zóna területén (Kovács nyomán, in  HAAS szerk. 2001). A fehér nyilak a szerkezetek vergenciájának irányát mutatják. 

    Szerkezeti felépítés  A  Bükk  szerkezetét  az  újpaleozoos–triász  és  felső‐jura  képződményekből  álló  ún.  parautochton  egység,  a  jura  bázisos  magmatitokból  és  törmelékes  üledékekből  álló  szarvaskői‐takaró,  valamint  a  felső‐triász  karbonátokból  álló  kisfennsíki‐takaró.  A  parautochton  szerkezetét  közel  K–Ny‐i  tengelyű  antiklinálisok  és  szinklinálisok  építik  fel.  A  Bükkhöz tartozik a Darnó‐zónában lévő darnói‐komplexum is, amely túlnyomó részben triász  bázisos  magmatitokból  (Hosszúvölgyi  Bazalt)  és  mélytengeri  üledékekből  áll  (Dallapusztai  Radiolarit).  A  Bükk  paleozoos  képződményei  a  hegység  É‐i  szárnyán  lévő  antiklinális  boltozatban  bukkannak  felszínre,  elterjedésüket  É  felé  a  Nekézsenyi‐feltolódás  határolja.  A  variszkuszi  flisképződés  időszakát  finomszemcsés  törmelékes  összlet  képviseli  (Szilvásváradi  F.).  A  törmelékes  sorozat  flis  jellegének  megszűnése  és  a  homoktartalom  időszakos  megnövekedése  a  karbon  üledékgyűjtő  feltöltődését  jelzi.  A  gazdag  sekélytengeri  ősmaradvány‐együttest  (Fusulina‐nagyforaminiferákat,  bryozoákat,  brachiopodákat,  tabulata‐  és  rugosa‐korallokat,  algákat)  tartalmazó  mészkőlencsékkel,  illetve  konglomerátum  közbetelepülésekkel  tagolt  sorozat  a  variszkuszi  orogén  ciklus  tengeri  molassz képződményeit képviseli (Mályinkai F.). A bükki karbon sorozat az alpi orogén ciklus  során regionális metamorfózist szenvedett.   

‐23‐     

 

A Bükk‐hegység újpaleozoos képződményei (PELIKÁN et al. 2005). Jelmagyarázat: 1. mészkő; 2. dolomit; 3.  breccsa; 4. agyagpala; 5. evaporit; 6. homokkő; 7. mészkőlencse; 8. konglomerátum; 9. homok–aleurolitpala;  10. aleurolit–agyagpala 

ALPI OROGÉN CIKLUS  PERM  A Bükk területén, a perm során kezdetben kontinentális, majd árapályövi, végül sekélytengeri  környezetben  folyt  az  üledékképződés,  a  fácieseltolódás  fokozatos  tengerszint‐emelkedésre  utal.  A  rétegsor  penakkordánsan,  bizonytalan  időtartamot  átfogó  üledékhézaggal  települ  a  karbon  fekvőre.  A  világosszürke  illetve  vörös  tarka  homokkő  (Szentléleki  F.,  Farkasnyaki  Homokkő)  a  Balatonfelvidéki  illetve  a  Grödeni  Homokkőhöz  hasonló  környezetben,  meleg  klímájú  tengerparti  síkságon  illetve  sekély  tavakban  ülepedett  le.  A  fokozatos  tengerszint‐ emelkedést  követően  száraz  klímájú  sekélytengeri  árapályövi  síkság  jött  létre,  amelyen  szebka  fáciesű  dolomit–gipsz–anhidrit–dolomárga  összlet  rakódott  le  (Szentléleki  F.,  Garadnavölgy Evaporit). A tengerszint további emelkedésének eredményeként az árapályövi  síkságot  sekélytengeri  lagúna  váltotta  fel,  amelyben  viszonylag  gazdag,  magas  diverzitású  fauna‐együttessel  (mésszivacsokkal,  Waagenophyllum‐korallokkal,  foraminiferákkal,  molluszkákkal,  brachiopodákkal)  és  mészalgaflórával  (Mizzia)  jellemzett  sötétszürke  biogén  mészkő képződött (Nagyvisnyói Mészkő).     TRIÁSZ  A  perm/triász  határon  lezajlott  eusztatikus  tengerszint‐emelkedés  nyomán  a  késő‐perm  lagúnát sekélytengeri, magas energiájú rámpa környezet váltotta fel a triász elején, amelyet  ‐24‐     

ooidos  mészkő  képvisel  (Gerennavári  Mészkő).  A  terrigén  behordódás  ezt  követő  felerősödésével  („kampili  esemény”)  törmelékes–karbonátos  vegyes  üledékképződés  vált  uralkodóvá.   

 

A Bükk‐hegység triász képződményei (HAAS szerk. 2001 alapján, egyszerűsítve). Jelmagyarázat:  1.  ooidos  mészkő;  2.  márga,  mészkő,  homokkő;  3.  dolomit;  4.  szárazföldi  törmelék  (konglomerátum,  homokkő);  5.  metavulkanit  (andezit,  bazalt);  6.  lemezes  mészkő;  7.  radiolarit;  8.  márgapala;  9.  platform  fáciesű mészkő; 10. medence fáciesű mészkő 

  Az  Ablakoskővölgyi  Homokkő  lerakódását  követően  a  törmelékbeszállítódás  egy  időre  háttérbe  szorult,  és  lemezes  mészkő  képződött  (Lillafüredi  Mészkő).  Az  ezt  következő  tengerszintemelkedéssel  egy  időben  ismét  felerősödött  a  finomszemcsés  törmelék  beáramlása („tiroliteszes márga”, Savósvölgyi Márga). Az üledékgyűjtő feltöltődését a kora‐ triász  végén  elzárt  lagúna  fáciesű,  lemezes,  bioturbált,  mészkő  megjelenése  jelzi  (Újmassai  Mészkő). A terrigén beáramlás megszűnése nyomán karbonátos rámpa alakult ki a középső‐ triász elején, amely az anisusi során platformmá fejlődött (Hámori Dolomit). A sekélytengeri  karbonátképződést  a  késő‐anisusi  során  szárazföldi  üledékek  lerakódása  szakította  meg  (Sebesvízi  Konglomerátum),  amely  a  terület  tektonikus  kiemelkedését  és  a  platformok  szárazra kerülését jelzi.    Az anisusi–ladin határ környékén ezt követően intenzív andezites–riolitos vulkanizmus zajlott,  amelynek terméke a láva–agglomerátum–tufa váltakozásából felépülő rétegvulkáni sorozat  (Szentistvánhegyi  Metaandezit,  Bagolyhegyi  Metariolit).  A  ladin  során  zajló  tektonikus  mozgások eredményeként viszonylag mély medencék jöttek létre, míg a kiemelt helyzetben  maradt  blokkokon  sekélytengeri  szigetplatformok  alakultak  ki.  Ezek  a  „Wettersteini‐típusú”  ladin  karbonátplatformok  a  késő‐triászban  is  tovább  fejlődtek  (Bükkfennsíki  Mészkő),  peremükön  szivacs‐zátonyokkal  (Sphinctozoa)  és  korallokkal,  a  háttérlagúnában  gazdag  zöldalga‐flórával (Teutloporella, Poikiloporella).  ‐25‐     

  A ladin–karni határ környékén bazaltos vulkanizmussal kísért óceáni medenceképződés vette  kezdetét  (Létrási  Metabazalt),  amelyre  a  ladinban  pelágikus  mészkő  és  radiolarit  (Várhegyi  F.), majd a karni csapadékos klímán finomtörmelékes üledékképződés volt jellemző (Vesszősi  Pala).  A  karni  vége  felé  a  terrigén  törmelék  beszállítódásának  csökkenése  nyomán  az  intraplatform  pelágikus  medencékben  pados,  tűzköves  mészkő  képződött  (Felsőtárkányi  Mészkő).  A  Penninióceán  kezdődő  felnyílását  kísérő  extenziós  blokktektonika  hatására  a  platformok  egyre  jelentősebb  területei  zökkentek  le  a  késő‐nori  során.  Területükön  mészkőblokkokból és krinoideás mészkőből álló lejtőüledékek jellemzők (Répáshutai Mészkő),  helyenként a platformokról leszakadt és a lejtőn átülepített jelentős méretű olisztolitokkal.    JURA  A  felső‐triász  platformok  szétesése  az  óceáni  szakasz  kezdetét  jelzi  a  Bükkben,  a  liászt  és  talán a dogger egy részét is pelágikus medencefáciesű mészkövek képviselik. A mélytengeri  (CCD  alatti)  kovaiszap  lerakódása  a  középső‐jura  végére  és  a  késő‐jura  elejére  tehető  (Bányahegyi  Radiolarit),  a  lejtőrogyásos  szerkezetek  és  a  felső‐triász  és  liász  korú  sekélytengeri  mészkőolisztolitok  tagolt  medencealjzatra  utalnak.  A  jura  üledékképződés  disztális turbiditekkel záródik a bükki parautochton területén (Lökvölgyi Pala). A szarvaskői‐ takaró  alsó–középső‐jura  képződményeit  finomtörmelékes  sorozat  képviseli,  amely  olisztolitokat  tartalmaz,  és  ofiolit  komplexummal  fogazódik  össze.  A  tengeralatti  bazaltvulkanizmus  során  párnalávák  (Szarvaskői  Bazalt)  és  gabbró  intrúziók  képződtek  (Tardosi Gabbró). Az ofiolit‐sorozat zárótagja középső–felső‐jura (callovi–oxfordi) radiolarit.  A  késő‐jura  során  szintén  olisztolitokat  tartalmazó  finomtörmelékes  sorozat  képződött  (Mónosbéli  F.),  amelyet  a  D‐i  Bükkben  pelágikus  ooidos  mészkő  helyettesít  (Bükkzsérci  Mészkő).    KRÉTA  A  Bükki‐egység  kompressziós  szerkezetét  a  Neotethys‐óceán  Vardar  ágának  a  bezáródása  által előidézett deformáció hozta létre a kora‐krétában. Ekkor alakultak ki a Bükk‐hegységet  felépítő  antiklinális  és  szinklinális  szerkezetek,  a  gyűrődések  és  a  takarós  szerkezetek  is.  A  paleozoos  és  mezozoos  képződmények  regionális  anchi‐  illetve  epizónás  metamorfózisa  a  késő‐kréta pregosaui fázishoz kötődik (118 Mév). Felső‐kréta medenceüledékek a Bükk és az  Upponyi‐hegység  közötti  keskeny  szerkezeti  övben  ismertek.  A  ciklusos  felépítésű,  gradált  durvatörmelékes  sorozat  (Nekézsenyi  Konglomerátum)  a  gosau  flis‐medencéhez  hasonló  környezetben  rakódott  le  a  campani  korszak  során.  A  törmelékanyagban  bükki  eredetű  kőzetek nem ismertek, ami arra utal, hogy a Bükki‐ és az Upponyiegység a krétát követően  került egymás mellé.”    4.6.2 Talaj    A  kistáj  talajtakaróját  a  magasabb  dombok  harmadidőszaki  üledékeit  borító  glaciális  vályog  és  löszszerű  üledékein  képződött  agyagbemosódásos  barna  erdőtalajok,  valamint  azok  erodált  változatai  alkotják.  E  talajváltozatok  mechanikai  összetétele  vályog  vagy  agyagos  vályog.  Vízgazdálkodásuk  az  erodált,  sekély  termőrétegű  változatok  esetében  szélsőséges.  Ott,  ahol  az  andezit  vulkánosság  kőzetei  a  felszínhez  közeliek  és  málladékuk  a  lejtők anyagába keveredett, az erdőtalajok mintegy 1 / 4 e nyirokszerű anyagon képződött,  ‐26‐     

nehéz  mechanikai  összetételű,  kis  vízvezető  és  erős  víztartó  képességű.  Az  erdőtalajok  termékenysége az alapkőzet anyagától függ. (ext. 15 – 55, int 20 – 65). Az enyhe lejtésű, D‐i  kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok is találhatók, az agyagbemosódásos barna  erdőtalajokkal  azonos  kiterjedésben.  Mechanikai  összetételüket,  vízgazdálkodási  tulajdonságaikat  és  a  talajképző  kőzetet  tekintve  sem  különböznek  az  agyagbemosódásos  barna  erdőtalajoktól,  azonban  szénsavmész‐tartalmuk  növekedése,  a  csernozjomosodással  együtt  járó  szervesanyag‐felhalmozódás  és  a  kedvezőbb  talajszerkezet  miatt  a  kistáj  legtermékenyebb talajai (ext. 50‐80, int. 70‐95) Szántóterületként hasznosíthatóak. A földes  és a köves kopárok részaránya jelentéktelen (2%) A nyers öntések területi részaránya 13%,  az  öntési  réti  talajoké  57%,  a  régi  talajoké  pedig  6%.  E  talajok  mechanikai  összetétele  a  vályogtól az agyagos vályogig változik. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően alakul, vízvezető  képességük  csökken,  víztartó  képességük  pedig  nő.  Termékenységük  a  szerves  anyag  mennyiségétől  és  a  talajosodás  mértékétől  függően  változik  (ext.  20  –  60,  int.  25  –  75)  a  nyers  öntés‐réti  talaj  fejlődési  sornak  megfelelően.  Mintegy  70%‐ban  szántók,  amelyen  az  elöntések  miatt  a  tavaszi  növényeket  termesztik,  amelyhez  a  silókukorica  és  a  répafélék  társulnak.  Rétként  30%‐uk  hasznosítható.  A  savanyú  talajok  meszezése  szükséges  agrotechnika a kistáj területén.       Talajtípus kód  01  04  07  11  25  26  31 

Talaj megnevezése  Köves és földes kopárok  Rendzina talajok  Agyagbemosódásos barna talajok  Csernozjom barna erdőtalajok  Réti talajok  Réti öntéstalajok  Fiatal nyers öntéstalajok 

Területi részesedés (%)  1  1  11  11  6  57  13 

2. táblázat: a talajtípusok területi megoszlása 

  Talajtípus kód és  megnevezés 

01 Köves és földes  kopárok  04 Rendzina talajok  07 Agyagbemosódásos  barna talajok  11 Csernozjom barna  erdőtalajok  25 Réti talajok  26 Réti öntéstalajok  31 Fiatal nyers  öntéstalajok 

Lejtőkategória  5 ‐ 17  17 – 25 

0 ‐ 5 

Erdő   

> 25 

‐ 

‐ 

10 

40 

50 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

100 

45 

30 

11 

2 

12 

48 

46 

6 

‐ 

‐ 

100  100 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

‐  ‐ 

100 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

3. táblázat: A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) 

A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság  rendelkezésünkre  bocsátotta  a  Talajvédelmi  Információs  Rendszer  (TIM)  adatai  alapján  a  Magyar  Tudományos  Akadémia  Talajtani  és  Agrokémiai  Kutató  Intézete  (MTA  TAKI)  szerkesztésében  kiadott  „Magyarország  talajainak  állapota”  összefoglaló  kiadványt.  A  ‐27‐     

kiadvány  alapján  lehetőségünk  nyílik  speciális  talajtani  térképek  alapján  a  Kazincbarcika  környezetében  található  talajok  főbb  jellemzőinek  leolvasására.  Tekintettel  arra,  hogy  a  térképi leolvasás csak korlátozott pontosságú, illetve direkt mintavételekre nem került sor a  város közigazgatási területén belül ezért az alábbiakban közölt adatok elsősorban tájékoztató  jellegűek, a szűkebb kistáji egységre vonatkoznak.     A tájegységen található talajok átlagos szervesanyag tartalma jellemzően < 50 tonna/hektár  értéknél.  A  kémhatás  és  mészállapot  tekintetében  jellemzően  gyengén  savanyú  talajokat  azonosíthatunk.  A  talaj  fizikai  félesége  elsősorban  agyagos‐vályogos,  vízvezetőképesség  tekintetében  közepes  víznyelésű  és  vízvezetőképességű,  nagy  vízraktározó  képességű,  jó  víztartó  talajok  találhatók  a  vizsgált  területen.  A  talaj  kémhatása  átlagosan  5,51  –  6,80  pH  (H2O)  értékkel  írható  le,  a  savanyúság  >16%,  ezért  a  karbonát  tartalmat  a  területen  nem  vizsgálják  (mezőgazdasági  termeléshez  nem  ideális  terület).  A  humusztartalom  jellemzően  3%‐ot  meghaladó,  az  átlagos  rétegvastagság  30  –  60  cm  között  váltakozik.  A  hasznosvíz  tartalom  >  150  mm/m‐nél.  Bár  a  vizsgálat  területen  a  talaj  klasszikus  mezőgazdasági  termelésre nem alkalmas, erdőgazdálkodáshoz megfelelő.   Nitrát,  nitrit  és  nitrogén  tartalom  szempontjából  10  ‐25  mg/kg  átlagos  értékeket  tapasztalhatunk. Az összes foszfortartalom 0,15 – 2 % közötti, az oldható alumínium 350 –  400 mg/kg (Al‐P2O5  =  ammónium‐laktát –ecetsavban történő oldhatósára vonatkoztatva). A  talaj foszforellátottsága a legközelebbi mérési eredmények alapján gyenge. Az összes kálium  tartalom magas, jellemzően  > 0,30 % érték feletti, az Al oldható káliumtartalom 300 – 350  mg/kg,  így  a  kálium  ellátottság  igen  jónak  minősül.  A  magnézium  ellátottság  szintén  jónak  minősíthető.  A  talaj,  növények  által  is  felvehető  réztartalmán  EDTA  +  KCl  kivonatban  határozzák  meg,  ez  alapján  2,8  mg/kg  réztartalom  detektálható.  Hasonló  analitikai  módszerrel  határozzák  meg  a  talaj  cink  tartalmát,  melyre  3,5  <  Zn  mg/kg  (EDTA  +  KCl  kivonatban) értéket adhatunk meg a vizsgált területre vonatkozóan.     A potenciálisan toxikus fémek között az arzéntartalom alacsony, jellemzően < 7 mg/kg.  Toxikus formában a cinktartalom jellemzően < 100 mg/kg. Fájó pont, hogy a vizsgált körzet  azon  néhány  kistájhoz  tartozik,  ahol  a  talaj  higanytartalma  magasabb  az  országos  átlagnál,  általában  0,2  –  0,3  mg/kg  között  váltakozik,  mely  elsősorban  a  vegyipari  kibocsátásokkal  hozható összefüggésbe. Kadmium esetében szintén az országos átlagnál magasabb értékkel  találkozhatunk,  0,5  –  0,7  mg/kg  közötti  jellemző  értékeket  mértek  a  talajtani  szolgálat  szakemberei.  Kobalt  tekintetében  15  mg/kg  érték  a  jellemző,  mely  az  országos  átlagnak  megfelelő, hasonló megállapítás tehető a króm tekintetében is, melynek értéke jellemzően <  25 mg/kg. Molibdén vonatkozásában <5 mg/kg a tipikusan mért érték. Az ólomtartalom 25 –  50  mg/kg  között  váltakozik,  mely  szintén  magasabb  az  országos  átlagnál.  A  talaj  összes  réztartalma megfelelő, < 25 mg/kg.   A város jelenlegi illetve korábbi közigazgatási területéhez tartozóan ipari eredetű, kezelést –  rekultivációt / kármentesítést – igénylő területek közé sorolható:     AES Borsodi Energetikai Kft. széntüzelésű hőerőmű zagytározója: a hőerőmű 7570‐1/2009  ÉMI‐KTVF  határozattal  módosított  1597‐1/2007  ÉMI‐KTVF  egységes  környezethasználati  engedéllyel rendelkezik, bár jelenleg nem üzemel. A hőerőmű üzemelése során az erőműtől  mintegy  2  km‐re  lévő,  kb.  150  ha  területű  zagyteret  használták  a  salak,  ecopernye,  ‐28‐     

filterpernye  vizes  közeggel  történő  kutatására  és  ártalmatlanítására  (B1b  típusú  hulladéklerakó  a  20/2006  (IV  5.)  KvVM  rendelet  alapján)  Az  erőmű  működésének  utolsó  szakaszában a VII. számú zagykazettát használták, melynek használatban lévő területe 12 ha  volt.  A  zagytér  övárokkal  rendelkezik  befogadója  az  Ős‐Szuha,  melynek  befogadója  a  Sajó  folyó. A zagytérre vonatkozóan külön hulladékkezelési engedélyek kiadására is sor került. A  11246‐4/2009 ÉMI‐KTV engedély alapján az égetési maradékok ártalmatlanítására került sor  a VII/2. számú kazettán ((Sajószentpéter külterület, hrsz.: 0100/3, 01485/15, 0149, 0150/4,  0151, 0152/1, 0154, 0155, 0155/1, 0155/2, 0155/3; EOVX: 323600, EOVY: 772820). A kazetta  teljes  kapacitása  4,48  millió  m3,  szabad  kapacitása  mintegy  840  ezer  m3.  A  zagytér  lakott  területtől  messze  helyezkedik  el,  a  pernye  kijuttatására  sűrűzagyos  technológia  volt  érvényben.  A  pernyehányó  rekultivációs  tervinek  véglegesítése  érdekében  a  zagytéren  szennyvíziszap  kihelyezéssel  egybekötött  rekultivációs  kísérletet  végeztek  410  tonna/év  szennyvíziszap  kapacitásig,  a  15786‐3/2009  ÉMI‐KTV  engedély  alapján.  A  zagytér  rekultivációjának elvégzése a közeljövő egyik fontos feladata.     Borsodchem  Zrt.  A  Borsodchem  Zrt.  telephelyén  saját  tulajdonú  veszélyes  hulladéklerakó  található. A hulladéklerakó az ipari termelés során keletkező veszélyes hulladékokat fogadta,  melyek  között  megtalálható  volt  a  szennyvíztisztító  vízlágyító  iszapjai,  sóléiszap  és  nehézfémtartalmú zagyok. A hulladéklerakó Berente közigazgatási területén található, 2007.  októberig  üzemelt.  A  hulladéklerakó  jogerős  rekultivációs  engedéllyel  rendelkezik,  a  teljes  záró rétegrend kiépítésére várhatóan 2018‐ig kerül sor, az utógondozási idő 30 év.     A  Borsodchem  Zrt.  területén  6  db  magas  sótartalmú  vizek  tárolására  szolgáló  medence  található. A  6 medence közül 3 medence műszaki szigeteléssel rendelkezik, a másik három  medence  kb.  20  éve  használatok  kívüli  tározómedence.  A  tárolt  –  részben  nehézfémekkel  szennyezett  ‐  sós  víz  újrahasznosítására  vonatkozó  tervezési  munkák  megkezdődtek,  azonban a tározók mérete és a tárolt víz változatos kémiai összetétele miatt a felszámolási  munkák elvégzésére csak évek múlva kerülhet sor.     A Borsodchem Zrt. régi szennyvíztisztító zagytere Mucsony közigazgatási területén található,  a  Borsodi  Hőerőműhöz  épített  zagyterek  egyikét  takarja.  A  jogerős  rekultivációs  tervek  kiadása  2012‐ben  várható,  a  tényleges  munkálatok  ennek  megfelelően  2013‐ban  kezdődhetnek meg.     A Borsodchem Zrt. szennyvíztisztító telepe a Sajó mellett található, megközelíthető az ipari  útról. A BC területén keletkező összes szennyvíz és csapadékvíz (!) tisztításra kerül, mielőtt a  Sajóba, mint végső befogadóba kerülne. A szennyvíztisztító telep három technológiai sorral  rendelkezik,  egy  szervetlen  és  két  szerves  tisztító  sorral  (aerob  /  anaerob).  A  magas  szervesanyag  tartalmú  szennyezett  vizek  anaerob  kezelése  során  keletkező  biogázt  hasznosítják,  a  keletkező  hőt  a  szennyvíztisztítási  maradékként  jelentkező  iszap  szárítására  használják  fel.  A  kiszárított  szennyvíziszapot  a  berentei  hulladéklerakó  záró  rétegrendje  során használják fel hulladékhasznosítási engedély előírásainak megfelelően.     A  Borsodchem  Zrt.  teljes  területén  kiépítésre  került  a  talaj  és  talajvíz  állapotváltozásának  nyomon követését lehetővé tevő komplex monitoring rendszer.     Az ún. klór üzem területén higany szennyezést mutattak ki. A Társaság az ÉMI‐KTVF részéről  ‐29‐     

elfogadott  aktív  védelmi  koncepciótervet  készített.  A  rendszeres  vizsgálati  eredmények  alapján megállapításra került, hogy a feltárt szennyezések migrálására eddig nem került sor.     A  Borsodchem  Zrt.  jogelődjének  korábbi  tevékenysége  során  a  talajvíz  1,2‐diklór‐etánnal  történő szennyezésre került sor. (az 1,2‐diklór‐etán a vinil‐klorid és a poli‐vinil‐klorid = PVC  gyártás  egyik  alapanyaga)  A  kármentesítési  munkálatok  a  szennyezés  csökkentésére  vonatkozóan KIOP pályázati forrásból sztrippelő berendezés telepítésével kezdődött meg. A  kitermelt  talajvizet  a  pH  beállítását  követően  sztrippelő  toronyba  vezetik,  ahol  levegő  befújása  mellett  az  illékony  komponenseket  leválasztják  a  rendszerből.  Az  illékony  komponenseket  ezt  követően  égetéssel  ártalmatlanítják,  a  visszamaradó  vizet  pedig  szennyvíztisztító  telepen  kezelik.  A  kármentesítő  rendszer  üzembe  helyezésére  2008  februárjában került sor, a kármentesítés folyamatos. A kármentesítési munkák keretén belül  adott  időintervallumra  vonatkozó  indikátorparaméterekkel  leírható  célállapotokat  határoztak  meg.  Az  eddig  elvégzett  munkák  alapján  a  jóváhagyott  kármentesítési  program  adott  határidőre  vonatkozó  célállapotainak  elérésére  sor  került,  azonban  a  szennyezés  kiterjedtségére  és  mértékére  is  tekintettel  még  hosszú  ideig  folytatni  kell  a  kármentesítési  programot.     A kármentesítési munkák tervezéséhez szükséges teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat  során 100 mg/l és 3000 mg/l közötti 1,2 diklór‐etán koncentráció értékeket mértek. A talajvíz  természetes  határértéke  1µg/liter,  a  kármentesítési  határérték  500  µg/l.  A  kármentesítési  munkák  keretén  belül  a  talajvíz  jelenlegi  1,2  diklór‐etán  koncentrációja  100  –  700  mg/l  között található.     A  kármentesítési  munkák  során  2011.  szeptember  30‐ig  a  kitermelt  talajvíz  mennyisége  196.819  m3  (eredetileg  tervezett  137.800  m3),  a  visszanyert  1,2  diklór‐etán  mennyisége  pedig 23,380 tonna (eredetileg tervezett 15,477 tonna) volt.     A város területén található illegális hulladéklerakók  A  város  területén  található  illegális  hulladéklerakók  az  Arborétum  Kft.  adatszolgáltatása  alapján:  ƒ Kiserdő és az Alsóvárosi korút által határolt terület  ƒ A Hajcsár út és Csónakázó tó közötti terület  ƒ A vasútállomás által határolt terület  ƒ Herbolya Régi telep ‐ Tardonai út mellett  ƒ Gábor Áron út vége    A  város  területéről  begyűjtött  illegálisan  elhelyezett  hulladék  mennyisége  az  elmúlt  három  év átlagában 180 – 200 m3‐re tehető. A begyűjtött hulladékokat az Arborétum Kft. szállítja el  az ÉHG Zrt. üzemeltetésében lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrum depóniájára.    A  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulás  folyamatban  lévő, a Közbeszerzési Értesítőben 2011.12.21‐én, KÉ‐31790/2011 számon megjelent ajánlati  felhívás alapján KEOP‐2.3.0/2F/09‐2010‐0029 pályázat keretén belül Kazincbarcika 050, 052  hrsz. (KTJ 100 322 359) ingatlanokon található régi települési szilárdhulladék lerakón helyben  történő  rekultivációra  fog  sor  kerülni.  A  hulladéklerakó  rendelkezik  jogerős  rekultivációs  ‐30‐     

engedéllyel 9605‐3/2010 ÉMI‐KTVF számon. A hulladéklerakó a Kazincbarcika – Ormosbánya  ‐ Múcsony 2606. főút, a Sajó folyó és a Kazincbarcika Ormosbánya vasútvonal által határolt  területen  található.  A  hulladéklerakó  egy  egykori  anyaglelőhely  és  a  Sajó  holtág  részleges  feltöltésével  alakult  ki.  A  hulladéklerakót  szervezetten  1979–től  2000‐ig  használták.  A  hulladéklerakó  döntően  kevert  települési  hulladékokat  fogadott,  azonban  1994‐ben  azbeszttartalmú fékbetét csiszolati por is elhelyezésre került kb. 4383 tonna mennyiségben.   A  lerakón  található  hulladék  teljes  becsült  mennyisége  623.500  m3,  a  hulladékkal  borított  felület nagysága 65.881 m2. A tervezett utógondozási idő 20 év.    

4.7 Közlekedés    Csomóponti  közlekedési  hálózati  helyzetű  terület.  K‐Ny‐i  forgalmi  tengelye  a  26.  sz.  másodrendű  főút  és  a  Miskolc  –  Ózd  közötti,  Miskolctól  Kazincbarcikáig  kétvágányú,  villamosított  fővonal.  Ebből  ágazik  ki  a  kistáj  K‐i  részén  (Sajószentpéternél)  a  27.  sz.  főút,  illetve  ettől  D‐re  a  Miskolc  –  Tornanádaska  egyvágányú  vasúti  mellékvonal.  E  két  artéria  Miskolc  és  Kazincbarcika,  ill.  Edelény  irányában  biztosít  kedvező  elérhetőségi  feltételeket,  bár  megjegyzendő,  hogy  Kazincbarcika  megközelítése  a  szűk  és  forgalmas  Sajószentpéteri  szakasz,  illetve  a  Borsodchem  Zrt‐be  és  onnan  eltávozó  forgalom  miatt  a  várhatónál  lassabban közelíthető meg. Nagyon jelentős a teherautó forgalom, bár a Borsodchem Zrt. és  a jelenleg nem üzemelő a Berentei Hőerőmű saját ipari vágánnyal is rendelkezik. A kistájon  belül az állami közutak hossza 91 km, amelyből 48 km (53%) másodrendű főút. Közútsűrűség  51 km / 100 km2, főútsűrűség 27 km / 100 km2. Főút menti települések aránya 68%. A kistáj  vasútvonalainak  hossza  58  km,  amelynek  24%‐a  villamosított.  Vasútsűrűség  32,2  km  /  100  km2, a települések 62%‐a rendelkezik vasútállomással, a kistájon belüli legfontosabb központ  Kazincbarcikán található. Az állomás Rudabánya‐Miskolc felőli végén 1955. július 1‐ére épült  ki az 1,2 km hosszú, Sajón átvezető híddal épült deltavágány. A kialakítás oka, hogy a szénnel  rakott  irányvonatok  így  Kazincbarcika  elkerülésével  gyorsabban  haladhattak  a  Borsodi  Hőerőmű  felé.  Kazincbarcika  másik  megállóhelye  a  ma  Kazincbarcika  alsó  megállóhely.  A  megállóhelyet  1955.  július  1‐ével  eredeti  helyéről  áthelyezték,  egy  időben  a  Berentei  szénpályaudvar  átadásával  valamint  a  Sajószentpéter‐Kazincbarcika  vasútvonal  második,  B  vágányának  megnyitásával.  Kazincbarcika  tömegközlekedésének  másik  alapkövének  tekinthető az autóbusszal történő közlekedés. A szolgáltatást a Borsod Volán Zrt. látja el.     

‐31‐     

1. Kép: a Kazincbarcikai pályaudvar 

     

2. Kép: Kazincbarcika helyi autóbuszjáratok útvonalai    A  városban  elindult  a  közlekedési  hálózat  rekonstrukciója,  melynek  keretében  a  városközpontot  terhelő  átmenő  forgalomtól  történő  tehermentesítés  várható.  További  cél,  ‐32‐     

hogy  a  városközpont  parkolási  rendszere  megújuljon.  Ennek  keretén  belül  a  parkolási  rendelet  alapján  parkoló  megváltási  díjfizető  rendszer  kialakítására  kerül  sor.  Fontos  kiemelni, hogy a város igen sokat tesz a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek  biztosításáért, az elmúlt években a kerékpárutak intenzív fejlesztésére került sor.     Kazincbarcika  tömegközlekedése  fejlesztésének  egyik  fontos  állomása  volt,  hogy  a  Borsod  Volán  Zrt.  Kazincbarcika  Város  Önkormányzatával  közösen  a  Nemzeti  Fejlesztési  Ügynökség Észak‐Magyarországi Operatív Program keretében közzétett pályázati felhívására,  a  „Menetrend  szerinti  közösségi  közlekedés  logisztikai  és  információ  technológiai  (IT)  fejlesztése a Borsod Volán Zrt.‐nél" címmel pályázatot nyújtott be 2009‐ben. A 455,9 millió  Ft‐os projekt 395,1 millió Ft‐os állami és EU‐s támogatással valósul meg 2012. év közepéig.     A  projekt  első  szakaszában  ‐  Kazincbarcika  város  Önkormányzatával  konzorciumi  formában  együttműködve  ‐  a  kazincbarcikai  autóbusz‐állomás  bővítése  és  épületrekonstrukciójára  került  sor.  A  felújítás  keretén  belül  a  teljes  homlokzati  rekonstrukció, nyílászáró csere, illetve belső korszerűsítést is elvégezték. A területet akadály  mentesítették, a peronra új köztéri bútorzat kihelyezésére került sor, továbbá 12 db parkolót  is kialakítottak, a gyalogosok részére továbbá négy megközelítési utat építettek ki.     

3. Kép: Kazincbarcika autóbusz pályaudvar fejlesztés modell 

 

  A  várakozó  autóbuszok  tároló  állásainak  számát  kibővítették,  a  pályaudvar  és  a  Spar  áruház közötti, önkormányzati tulajdonú területen 25 új parkolóállást alakítottak ki, mellyel  jelentősen  csökkenthető  az  autóbuszok  állomás  és  telephely  között  megtett  út,  ezáltal  a  forgalmi  terhelés  és  az  ezzel  együtt  járó  környezetterhelés  is.  A  felújítási  munkálatok  2010  augusztusától 2011. március 3‐ig tartottak.       A  projekt  második  szakaszában  kerül  sor  a  komplett,  korszerű  utas  tájékoztatási  rendszer kialakítására, mely lefedi az indító fedett/nyitott kocsi állásokat, fedett peronokat  és várótermeket is.      ‐33‐     

Az  utas  tájékoztatás  komplexitásához  tartozik  az  is,  hogy  a  projekten  belül  90  db  autóbuszon  telepítenének  GPS  alapú  járműkövető  és  fedélzeti  rendszert,  mely  pontos  információt  szolgáltatna  a  jármű  időbeni  és  térbeni  mozgásáról.  Lehetőség  nyílna  a  késés‐ sietés,  egymásra  futás  figyelésére,  azonnali  beavatkozásra  és  közvetlen  kommunikációra  a  gépjárművezető  és  a  forgalom  irányítás  részéről,  és  a  járat  menetrendi  információinak  dinamikus  kijelzésére  az  autóbusz‐állomásokon  telepített  digitális  kijelzőkön,  interneten,  WAP‐on.  Az  utasok  így  nyomon  tudnák  követni  az  egyes  járatok  mozgását,  pontos  és  azonnali  információt  kapnának  az  autóbuszok  érkezéséről,  indulásáról,  esetleges  fennakadásokról.  A  projekt  célja  ezzel  összefüggésben,  hogy  az  igényekhez  jobban  igazodó  menetrend  kialakítására  is  sor  kerülhessen.  A  GPS  alapú  navigációs  rendszer  kiépítésére  a  TKP írásakor még nem került sor.     A belváros esetében rehabilitációs pályázat keretén belül megújul a város fő utcája (Egressy  B  út),  főbb  terei,  és  egy  épülete,  mely  ügyfélközpontként  funkcionál  tovább.  A  projekt  keretén  belül  épül  az  ún.  Nyugati  Gyűjtőút  is,  mely  a  meglévő  Keleti  Gyűjtőúttal  együtt  az  Egressy út sétáló utcává történő átalakításának lehetőségét biztosítja.    A  város  parkolási  rendszerének  átalakítása  folyamatban  van,  melynek  keretén  belül  elsősorban a belváros közlekedésének átalakítására kerül sor. A meglévő parkolóhelyek egy  része  megszűntetésre  kerül,  de  új  parkolóhelyek  létesítésével  összességében  több  parkolóhely áll majd rendelkezésre a gépjárművel közlekedők részére.     4.8

Levegőtisztaság‐védelem 

Kazincbarcika  Város  közigazgatási  szempontból  különleges  helyzetben  van,  mivel  a  város  levegőjének  potenciális  szennyezői  elsősorban  a  város  közigazgatási  területén  kívül  találhatók.  Levegőtisztaság‐védelmi  szempontból  a  Borsodchem  Zrt.  (erőmű,  veszélyes  hulladékégető,  technológiai  pontforrások),  illetve  a  korábban  AES  tulajdonában  (jelenleg  Techcon  Kft.)  lévő  AES  Borsodi  Hőerőmű  Kft.  Berentei  szénerőműve  érdemel  kiemelt  figyelmet.     A Borsodi Hőerőművet tulajdonosai jelenleg nem üzemeltetik (csődeljárás). Az erőmű helye  a Sajó völgyében a borsodi iparvidék telepítéséig beépítetlen mezőgazdasági terület volt. A  kivitelezést,  a  területrendezést  1951‐ben  kezdték  meg.  Az  első  blokk  üzembe  helyezésére  1955‐ben  került  sor.  A  beruházás  befejezése  1959‐ben,  hivatalos  átadása  1962‐ben  volt.  Ebben az időben az erőmű 10 db szénportüzelésű Bergman‐Borsig falazott kazánnal és 6 db  kondenzációs  turbinával  üzemelt.  A  Borsodi  Vegyi  Kombinát  PVC  gyártásának  fejlesztési  programjai és a távfűtés hőigényének növekedésével kapcsolatban, a 60‐as években jelentős  átalakításokra  került  sor.  A  hatvanas  évek  közepén  fűtőközpontot  létesítettek,  a  kondenzációs  turbinák  egy  részét  átalakították,  fűtő  turbinákat  építettek  be  és  jelentősen  megváltozott  a  vízelőkészítés.  Az  erőművet  1991‐ben  a  Tiszai  Erőmű  Rt.‐hez  kapcsolták.  A  szénbányászat  átalakítása  óta,  1993.  december  1‐től  önálló  gazdasági  egységként,  Borsodi  Energetikai  Kft.‐ként  működik  egy  szénosztályozóval  és  egy  bányával  együttesen.  1996  augusztusától  a  Borsodi  Energetikai  Kft. az  erőművek  privatizációja  során  az  amerikai  Arlingtoni  székhelyű,  energia  szolgáltató  társaság  az  AES  Corporation  tulajdonába  került.  2000  májusától  a  Tiszapalkonyai  Hőerőmű  beolvadt  a  Borsodi  Energetikai  Kft.‐be,  ettől  az  időponttól  megnevezése  AES  Borsodi  Energetikai  Kft.‐re  változott.  2005‐től  a  ‐34‐     

levegőtisztaság‐védelmi szabályok szigorodása miatt az erőmű 2002‐2003 között két szénpor  tüzelésű  kazánt  biomassza  tüzelésre  állította  át.  Az  erőmű  információnk  szerint  2014‐ig  rendelkezik működési  engedéllyel.  Az    1597‐1/2007  ÉMI‐KTVF  IPPC  engedély  alapján  1996‐ tól  sűrűzagyos  technológiával  hordják  ki  a  zagytározóra  a  filterrel  leválasztott  pernyét.  Az  erőmű  által  elégetett  fát  kezdetben  a  környékbeli  erdészettől  vásárolták,  azonban  az  újratelepítésre  nem  fordítottak  kellő  figyelmet.  A  fák  újratelepítése  ezért  célként  fogalmazható meg.   A  város  levegőtisztaság‐védelmi  állapotára,  a  tipikus  szennyezők  koncentrációjának  bemutatására két adatbázist használtunk fel a környezetvédelmi program során.  Az     Országos  Légszennyezettségi  Mérőhálózat  (üzemelteti  Országos  Meteorológiai  Szolgálat)  keretén  belül  Kazincbarcika  Város  közigazgatási  területén  manuális  mérőhálózat  illetve automata mérőhálózat is üzemeltetnek (Kazincbarcika, Egressy Béni út 1.). A manuális  mérőhálózat keretén belül nitrogén‐dioxid (NO2), kén‐dioxid (SO2) és ülepedő por mérésére  kerül  sor,  míg  az  automata  mérőhálózat  nitrogén‐oxid  (NO),  nitrogén‐dioxid  (NO2),  összes  nitrogén‐oxid  (NOx),  kén‐dioxid  (SO2)  szén‐monoxid  (CO),  ózon  (O3)  illetve  10  µg  szemcseméret alatti szálló por koncentrációt mér. Az ország területén kialakított automata  mérőhálózatok  egy  része  (pl.  Esztergom)  alkalmas  továbbá  a  2,5  µm  szemcseméret  alatti  szálló  por,  benzol‐toulol,  etilbenzén,  xilol  (BTEX),  kénhidrogén  és  könnyenilló  szerves  vegyeületek (VOC) koncentrációjának mérésére is.   

‐35‐     

4. Kép: az Egressy Béni út 1. szám alatt automata mérőállomás 

  Az  Országos  Meteorológiai  Szolgálat  minden  évben  összefoglaló  értékelést  ad  ki  az  ország  levegőminőségéről, külön a manuális és külön az automata mérőhálózatra vonatkozóan. Az  automata mérőhálózat adatai alapján Kazincbarcika levegőminőségére az alábbi összefoglaló  statisztikák állnak rendelkezésre.      Éves átlagos  emisszió  (µg/m3) 

      Vizsgált komponens /  Év  Kén‐dioxid (StAdat 5.19)  Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.20)  Levegő 10 µm alatti szálló por  szennyezettsége (StAdat 5.21)  Nitrogén‐oxid (StAdat 5.22)  Ózonkoncentráció (StAdat 5.23)  Szén‐monoxid (StAdat 5.24)    Kén‐dioxid (StAdat 5.19) 

Határérték  túllépés (%)   %   2003  18,4 0,15 23,9 0,05

  

   32,7 47,4 609

0,17 13,71 0 2005 

9,4 ‐36‐   

 

0,01

Éves átlagos  emisszió  (µg/m3) 

Határérték  túllépés (%)   %   2004  11,3  0,02 17,1  0

22,9  24,4  45,9  617  2006  9,6 

1,65 0,02 4,64 0 0

Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.20)  Levegő 10 µm alatti szálló por  szennyezettsége (StAdat 5.21)  Nitrogén‐oxid (StAdat 5.22)  Ózonkoncentráció (StAdat 5.23)  Szén‐monoxid (StAdat 5.24)    Kén‐dioxid (StAdat 5.19)  Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.20)  Levegő 10 µm alatti szálló por  szennyezettsége (StAdat 5.21)  Nitrogén‐oxid (StAdat 5.22)  Ózonkoncentráció (StAdat 5.23)  Szén‐monoxid (StAdat 5.24)    Kén‐dioxid (StAdat 5.19)  Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.20)  Levegő 10 µm alatti szálló por  szennyezettsége (StAdat 5.21)  Nitrogén‐oxid (StAdat 5.22)  Ózonkoncentráció (StAdat 5.23)  Szén‐monoxid (StAdat 5.24)   

17,2

0

19,9 23,9 46,1 656

1,42 0,01 8,03 0 2007 

11,1 15,6

0 0

13,8 24 50,7 648

0 0,05 14,79 0 2009 

18,5 

0

16,6  26,4  47,3  714  2008  11,3  17,2 

1,1 0,03 8,1 0

35  25,5  40,6  615  2010  11,8  15,8 

21,05 0,02 3,01 0

0 0,05

11,7 17,1

0 0,01

0 0

37

19,67

40 

25,76

26,5 47,7 514

0,12 12,9 0

23,3  44,2  619   

0,01 3,31 0

4. táblázat: Kazincbarcika város levegőminőségi mutató az OLM automata mérőhálózata alapján (Forrás:  KSH) 

  Az  manuális  mérőhálózat  adatai  alapján  Kazincbarcika  város  levegőjében  mért  koncentrációk:     Év  2003  2004  2005  2006  Kén‐trioxid (StAdat 5.16)  17,3 7,4 2,9  4,1 Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.17)  22,4 24,8 18,6  14,8 Ülepedő por (StAdat 5.18)  5 4,1 5,1  3,9 Év  2007  2008  2009  2010  Kén‐trioxid (StAdat 5.16)  3,9 ‐  ‐   ‐  Nitrogén‐dioxid (StAdat 5.17)  16,5 27,5 30,4  26,79 Ülepedő por (StAdat 5.18)  4,1 ‐  ‐   ‐  5. táblázat: Kazincbarcika város levegőminőségi mutató az OLM manuális mérőhálózata alapján (Forrás: KSH) 

  Kazincbarcika a levegőminőségének értékelése a 2007 – 2010. közötti időszakban a 17/2001  (VIII.  3.)  KöM  rendeletben  és  módosításaiban  (utolsó  módosítás  50/2006.  (XII.  27)  KvVM  rendelet)  meghatározott  módszerek  szerint,  a  14/2001  (V.  9.)  KöM‐EüM‐FVM  együttes  rendeletben és módosításaiban (utolsó módosítás 25/2008 (X. 17.) KvVM‐EüM‐FVM együttes  rendelet)  megadott  egészségügyi  határértékek,  tájékoztatási  és  riasztási  küszöbértékek,  valamint a Légszennyezettségi Index figyelembe vételével az alábbiak szerint adható meg:     ‐37‐     

Időszak 

Mérőállomás  neve 

SO2 

NO2 

PM10 /  TSPM 

NOx 

Benzol 

CO 

O3 

Légszennyezettségi  index a  legmagasabb indexű  komponens alapján 

kiváló   kiváló   kiváló  kiváló   jó (2)    jó (2)   kiváló (1)     ‐   (1)    (1)    (1)    (1)     kiváló  kiváló  kiváló   Kazincbarcika     jó (2)     ‐    jó (2)     megfelelő(3)    (1)    (1)    megfelelő(3)   (1)     kiváló  kiváló  kiváló   Kazincbarcika     jó (2)     ‐    jó (2)     megfelelő(3)    (1)    (1)    (1)    megfelelő(3)    kiváló   kiváló  kiváló  kiváló   Kazincbarcika     ‐    jó (2)     megfelelő(3)    (1)    (1)    (1)    megfelelő(3)   (1)    6. táblázat: levegőminőség összesített index az OLM automata mérőhálózat adatai alapján 

2007 

 Kazincbarcika   

2008  2009  2010 

  Az automata mérőhálózat adatai alapján megállapítható, hogy a város levegőjének minősége  a  négy  évvel  ezelőtti  jó  minősítésre  eggyel  lejjebb,  megfelelő  kategóriába  került,  melynek  elsősorban  a  magas  szálló  por  koncentráció  a  legfőbb  oka.  a  2007.  évi  jó  minősítést  okozó  ózon  koncentráció  a  vizsgált  időszakban  stagnált.  A  mérőhálózat  adatai  alapján  a  város  levegőjének  minősége  tehát  megfelelőnek  minősül.  A  magas  szálló  por  koncentrációért  esetlegesen  felelősség  tehető  berentei  erőmű  2011‐ben  jelen  sorok  írásáig  nem  üzemelt,  ezért  2012  elején  a  mérőhálózat  adatainak  publikálását  követően  javasolt  az  új  adatsorok  összevetése a korábbi időszak adataival.     A manuális mérőhálózat adatai alapján a város levegőjének minőségére vonatkozó indexek a  vizsgált időszakban az alábbiak szerint foglalhatók össze:     Időszak  Mérőállomás neve

Ülepedő  por   kiváló (1)    kiváló (1)    jó (2)    NO2 

SO2 

Összesített  index   jó (2)   

2007 

 Kazincbarcika   

2008 

 Kazincbarcika   

 jó (2)   

 ‐  

 ‐  

 jó (2)   

2009 

 Kazincbarcika   

 jó (2)   

 ‐  

 ‐  

 jó (2)   

2010   Kazincbarcika     jó (2)     ‐    ‐    jó (2)    7. táblázat: levegőminőség összesített index az OLM manuális mérőhálózat adatai alapján 

A 7. táblázat alapján látható, hogy a város területén 2008‐tól a kén‐dioxid és az ülepedő por  manuális  mérésére  nem  került  sor,  melynek  oka  az  OMSZ  jelentései  alapján  nem  határozható  meg.  Az  ülepedő  por  mérésének  hiánya  kifogásolható,  mivel  a  település  területén a szálló por koncentrációja a mérési adatok alapján igen magas. A manuális szén‐ dioxid mérések elmaradása igazolható az automata mérőhálózat rendelkezésre állásával.     A  következő  diagramokon  az  OLM  Kazincbarcikai  automatikus  mérőállomásának  2011.  január 1. – 2011. június 30‐i időszakra vonatkozó adatait mutatjuk be grafikusan. Az adatok  egy  diagramban  történő  ábrázolásától  eltekintünk  az  eltérő  nagyságrendű  koncentrációk  ábrázolásának  nehézségei  miatt.  2011.  április  30.‐ra  vonatkozóan  nem  áll  rendelkezésre  mérési adat egyetlen komponens tekintetében sem, két esetben nem került sor kén‐dioxid  mérésre,  illetve  18  nap  tekintetében  nem  áll  rendelkezésre  nitrogén‐monoxidra  vonatkozó  mérési adat. A TKP 1. mellékleteként a regisztrált adatokat csatoljuk.  ‐38‐     

           

 

 

   

‐40‐     

 

     

‐41‐     

 

          ‐42‐     

 

     

‐43‐     

 

          ‐44‐     

 

‐45‐     

Kazincbarcika  Város  közigazgatási  területére  vonatkozóan  a  Levegőtisztaság‐védelmi  Alap  Információ  Rendszerből  (LAIR)  elérhető  adatokat  a  következő  szakaszban  ismertetjük.  A   LAIR  rendszerben  szereplő  adatok  a  nyilvántartásra  és  adatszolgáltatásra  kötelezet  szervezetekre  vonatkozóan  tartalmaz  információt.  A  bevallás  menetes  során  az  egyes  kibocsátásokat  kg  értékben  kell  megadni,  az  adatok  tehát  nem  átlagos  koncentrációkat  (emissziót  vagy  imissziót),  hanem  abszolút  kibocsátásokat  adnak  meg.  Kazincbarcika  város  közigazgatási területén az alábbi kibocsátásokra került sor a 2002 – 2009 közötti időszakban:                                                                              

    Szennyezőanyag  1 ‐ Kén‐oxidok ( SO2 és SO3 ) mint  SO2  100 ‐ METÁN  104 ‐ Pentán  105 ‐ Hexán  106 ‐ Oktán  109 ‐ Heptán  13 ‐ Kén‐dioxid (SPECIFIKUS)  150 ‐ Benzol  151 ‐ Toluol  152 ‐ Xilolok  157 ‐ Etil‐benzol  16 ‐ Sósav és egyéb szervetlen  gáznemű klór vegyületek, kivéve  klór és cián‐klorid HCl‐ként  160 ‐ Sztirol  162 ‐ Propil‐benzol  163 ‐ 1,2,4,‐Trimetil‐benzol  (Pseudokumol)  164 ‐ Trimetil‐benzolok  165 ‐ Izo‐propil‐benzol / kumol;  metil‐etil‐benzol /  2 ‐ Szén‐monoxid  202 ‐ Diklór‐etán‐(1,2) ( DCE ) /  1,2‐diklór‐etán /  204 ‐ Metil‐klorid / klór‐metán /  207 ‐ Vinilklorid 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

2009 

Összesen (kg) 

6 109 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 91 20

43 13 594 3 526 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 64 172 19

54 4 111 1 954 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 189 164 <0,5

38 1 473 318 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 124 157 <0,5

<0,5 133 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 208 1 504 <0,5

110 177 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 334 1 968 <0,5

119 101 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 686 2 721 <0,5

109 897 2 2 <0,5 2 <0,5 4 974 3 028 20

479  20 595  5 800  2  <0,5  2  <0,5  6  2 579  9 805  59 

2 735 3 757 <0,5

5 816 1 <0,5

2 609 101 <0,5

4 367 39 <0,5

2 768 <0,5 52

2 456 <0,5 52

15 040 <0,5 50

6 275 <0,5 51

42 066  3 898  205 

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 130

<0,5 130

<0,5 126

5 127

5  513 

<0,5 797 154

<0,5 1 308 012

<0,5 785 599

<0,5 789 667

<0,5 289 439

<0,5 148 307

<0,5 270 802

<0,5 275 273

<0,5  4 664 253 

469 662 8 9 087

299 441 <0,5 8 460

243 508 <0,5 7 648

<0,5 <0,5 14 217

<0,5 <0,5 5 564

<0,5 <0,5 7 490

3 <0,5 8 181

251 <0,5 5 401

1 012 865  8  66 048 

216 ‐ Triklór‐metán / kloroform /  252 ‐ Klór‐benzol  257 ‐ Diklór‐benzol‐(1,2) / 1,2‐ diklór‐benzol /  3 ‐ Nitrogén oxidok ( NO és NO2 )  mint NO2  300 ‐ Metil‐alkohol / metanol /  301 ‐ Etil‐alkohol / etanol /  302 ‐ Propil‐alkolok  307 ‐ Izo‐propil‐alkohol  308 ‐ Butil‐alkohol (primer‐ butanol) / butanol‐1 /  310 ‐ Formaldehid  312 ‐ Aceton  313 ‐ Metil‐etil‐keton / 2‐butanon  /  315 ‐ Ciklohexanon  321 ‐ Etil‐acetát / ecetészter;  ecetsav‐etil‐észter /  323 ‐ Butil‐acetát / ecetsav‐butil‐ észter /  326 ‐ Izo‐butil‐acetát  331 ‐ Butil‐glikol‐acetát  340 ‐ Merkaptánok / Tioalkoholok  /  416 ‐ Piridin  5 ‐ Klór  500 ‐ Benzin mint C, ásványolajból  52 ‐ Ólom és szervetlen vegyületei  Pb‐ként 

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 3

11 <0,5

<0,5 3

11  6 

5 778

2 807

729

990

731

738

4 031

4 101

19 905 

299 854 <0,5 89 <0,5 <0,5

224 567 <0,5 72 <0,5 <0,5

224 710 <0,5 54 <0,5 <0,5

619 658 <0,5 <0,5 <0,5 63

239 427 <0,5 <0,5 29 1

220 264 <0,5 <0,5 <0,5 110

297 538 <0,5 33 <0,5 48

263 384 <0,5 <0,5 <0,5 87

2 389 402  <0,5  248  29  309 

5 13 <0,5

31 10 <0,5

54 15 6

26 15 <0,5

74 26 <0,5

117 26 <0,5

184 24 <0,5

207 16 45

698  145  51 

<0,5 9

<0,5 9

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

5 <0,5

<0,5 <0,5

4 <0,5

9  18 

159

121

45

12

6

20

<0,5

11

374 

172 <0,5 3

205 <0,5 1

76 <0,5 <0,5

73 <0,5 <0,5

1 263 <0,5 <0,5

1 389 <0,5 <0,5

1 563 <0,5 <0,5

1 727 15 1

6 468  15  5 

<0,5 <0,5 752 7

<0,5 <0,5 186 5

<0,5 <0,5 181 8

<0,5 <0,5 176 2 709

<0,5 <0,5 377 9 129

<0,5 <0,5 132 2 451

<0,5 <0,5 128 7 772

<0,5 <0,5 130 7 120

<0,5  <0,5  2 062  29 201 

<0,5

8

4

6

4

13

<0,5

<0,5

35 

‐48‐     

530 ‐ Ásványolaj gőzök  598 ‐ Paraffin‐szénhidrogének C9‐ től  6 ‐ Ammónia  627 ‐ Etil‐klorid / klór‐etán /  7 ‐ Szilárd anyag  730 ‐ Dipentén / P‐menta‐dién /  736 ‐ Propilén‐glikol‐monometil‐ éter / metil‐proxitol; 1‐metoxi‐2‐ propanol /  91 ‐ Foszgén  930 ‐ Dioxinok és furánok  (PCDD+PCDF) mint Teq.  980 ‐ Összes szerves anyag C‐ként  (TOC) (SPECIFIKUS)  999 ‐ SZÉN‐DIOXID 

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

28

28 

<0,5 <0,5 <0,5 18 135 <0,5

<0,5 673 <0,5 17 553 <0,5

<0,5 13 <0,5 44 834 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 30 996 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 29 529 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 25 406 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 27 355 <0,5

<0,5 <0,5 5 12 644 <0,5

<0,5  686  5  206 452  <0,5 

<0,5 3

<0,5 65

<0,5 65

<0,5 3

<0,5 4

<0,5 <0,5

<0,5 20

<0,5 12

<0,5  172 

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 

<0,5 220 456 223

<0,5 200 445 386

<0,5 <0,5 217 122 290 209 140 909

<0,5  1 621 996 306 

<0,5 <0,5 61 137 256 304 538 157

<0,5 <0,5 222 257 874 186 898 211

8. táblázat: Kazincbarcika területére vonatkozó kibocsátások a LAIR adatai alapján 

  Az  adatsorok  felhasználhatók  az  üvegházhatású  gázok  kibocsátásának  regisztereként  is,  ezáltal  alkalmasak  a  város  fenntarthatósági  programjának  alapvető  adataiként  is.  A  kibocsátások  elemzése  során  kiemelendő,  hogy  a  város  közigazgatási  területén  jelentős  mennyiségű  szerves  vegyületet  találunk,  mely  vélhetően  a  Borsodchemhez,  illetve  a  Borsodchemhez  kötődő  vállalkozások  köthető.  A  LAIR  rendszerből  elérhető adatokat a Kazincbarcikán telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek tekintetében az 2. mellékletben mutatjuk be.     A város egyik kiemelt évtizedek óta meglévő problémája a helyi szennyvíztisztító műhöz kapcsolódik. A szennyvíztisztító telep a közeli telepítés  miatt  folyamatos  szaghatással  terheli  a  környéken  élő  lakosokat.  A  jelenlegi  technológia  döntően  nem  zárt  rendszerű,  az  ülepítő  medencék  folyamatosan kellemetlen szagok forrásai.             ‐49‐     

4.9 Hulladékgazdálkodás  Kazincbarcika  Város  a  kor  igényeinek  és  a  települési  szilárdhulladékok  komplex  kezelésének  költséghatékony  megszervezése  érdekében  regionális  hulladékkezelési  közszolgáltatást vesz igénybe. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer társulási formában  118  település  részvételével,  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata,  mint  Gesztor  Önkormányzat  vezetésével,  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulás  (továbbiakban  Társulás)  keretén  belül  üzemel.  A  Társulást  a  2001/HU/16/P/PE/010  ISPA/KA  azonosítószámú,  az  EU  és  a  Magyar  Állam  által  90%‐os  társfinanszírozású  hulladékgazdálkodási  projekt  megvalósítására  hozták  létre.  A  már  megvalósult projekt célja az alábbiakban foglalható össze:   • szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése (edényzet és gyűjtőgépjárművek)  • regionális hulladékkezelő központ (Sajókaza Hulladékkezelő Centrum)   o völgyfeltöltéses  depónia,  mely  kb.  20  –  25  évig  biztosítja  a  Társulási  önkormányzatok  területén  képződő  hulladékok  műszaki  védelem  mellett  ártalmatlanítását.   o depóniát  kiszolgáló  infrastruktúra  kialakítása  (csurgalékvíz  tározó  medence,  tüzivíz  hálózat,  útburkolatok,  üzemi  épület,  csurgalékvíz  gyűjtő  rendszer,   hídmérleg és mérlegház, monitoring rendszer)   o kompaktor a depónia műveléséhez   o komposztál  kiépítése  és  komposztáláshoz  szükséges  gépek  (aprító,  komposztforgató, dobrosta, rakodógép)   o válogatócsarnok a szelektíven gyűjtött hulladékok kézi válogatására   o építési‐bontási hulladékok feldolgozását szolgáló géppark beszerzése   • kommunikáció  a  hulladékgazdálkodási  fejlesztésre  és  a  szelektív  hulladékgyűjtésre  vonatkozó legfontosabb információk lakossággal történő megismertetése érdekében    A több mint 3 milliárd forint összköltségű, már megvalósult projekt legfőbb eredménye,  hogy az Európai Unió 31/1999/EK irányelveinek megfelelő (lásd még 20/2006 (IV 22.) KvVM  rendelet),  természetes  és  mesterséges  műszaki  védelemmel  rendelkező  hulladéklerakó  kiépítésére is sor került, jóval az EU által megszabott 2009. július 16‐i határidő előtt. Az EU  előírásainak  megfelelő  hulladékkezelő  létesítmények  kialakítására  napjainkban  regionális  rendszerek hiányában egyetlen önkormányzat sem vállalkozik, a jelentős költségek miatt.   Kazincbarcika  Város  települési  szilárdhulladékainak  begyűjtésére  és  elszállítására  vonatkozóan  érvényes  közszolgáltatási  szerződéssel  rendelkezik  az  Észak‐magyarországi  Hulladékgazdálkodási  Zrt.‐vel  (3704  Kazincbarcika  Ipari  út  2.).  A  helyi  hulladékgazdálkodási  szabályok  kihirdetésére  a  város  az  50/2001.  (XII.  21.)  sz.  rendelete  a  települési  szilárd  hulladékkal  kapcsolatos  hulladékkezelési  helyi  közszolgáltatásról  című  rendeletet  alkotta  meg,  összhangban  a  2000.  XLIII  Tv.  és  annak  végrehajtó  rendeleteivel.  A  hulladékkezelési  közszolgáltatás  kiterjed  a  hulladékok  begyűjtésére,  szelektív  hulladékgyűjtő  edényeknél  történő  gyűjtésére,  a  begyűjtött  települési  szilárdhulladékok  minőségüktől  függő  előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. A Közszolgáltatási szerződés értelmében  a  Közszolgáltató  évente  két  alkalommal  köteles  lomtalanítást  végezni  a  településen  az  Önkormányzattal  előre  egyeztetett  időpontokban.  A  szolgáltatás  színvonala  a  jelenleg  elfogadott műszaki optimumot teljesíti.  

5. Kép: Sajókaza Hulladékkezelő Centrum légifelvétel a központ átadásának idejében (forrás: Sajó‐Bódva  Társulás honlapja) 

  Kazincbarcika Város Önkormányzata a 126/2003 (VIII 15.) Korm. rendelet előírásainak  megfelelően elkészítette a Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét (HHT) 2004‐ben, melyet  a területileg illetékes Észak‐magyaroszági Környezetvédelmi Felügyelőség 2004. október 14‐i  13736‐2/2004 számú határozatával jóváhagyott. A HHT készítése óta eltelt időre tekintettel  a  pontos  adatok  érdekében  megkerestük  az  ÉHG  Zrt.  a  város  területéről  elszállított  hulladékok  mennyiségének  pontos  meghatározása  érdekében.  Kazincbarcika  Város  közigazgatási  területéről  2008  –  2010.  közötti  időszakban  az  alábbi  mennyiségben  szállítottak el hulladékot a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban.     

2008 (kg) 

2009 (kg) 

Kevert települési hulladék (lakossági) EWC 20 03 01  10 565 968 7 268 500  Szelektív papír EWC 20 01 01  37 345 28 610  Szelektív műanyag EWC 20 01 39  28 525 23 235  Szelektív üveg EWC 20 01 02  28 615 24 022  Lomhulladék EWC 20 03 07  na na  Építési‐bontási hulladékok – EWC kód változó  na 601 040  9. táblázat: Kazincbarcika hulladéktermelési adatai az ÉMI‐KTVF  adatai alapján 

2010 (kg)  7 172 500 22 900 20 880 25 080 101 520 393 160

  A 20/2006 (IV 22.) KvVM rendelet előírásai alapján az ÉHG Zrt. minden évben évente négy  alkalommal  10  mintás  hulladékanalízist  végez  a  lerakással  ártalmatlanításra  kerülő  kevert  települési  hulladékok  összetételének  meghatározása  érdekében.  A  negyedéves  vizsgálatok  ‐51‐     

során  a  kötelező  10  mintavétel  esetében  a  2008.  –  2010.  közötti  időszakban  összesen  35  Kazincbarcikáról  származó  minta  kézi  válogatására  került  sor.  A  város  területén  található  szelektív  hulladékgyűjtő  szigetek  (1,1  m3‐es  műanyag  MSZ  EN  840‐1  szabványt  kielégítő  edényzetek) telepítési helyszínei:    

6. Kép: szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítési helyszínei 

   

‐52‐     

  Sajókaza Hulladékkezelő Centrumban végzett hulladékanalízisek eredményei Kazincbarcikából származó mintákra. (átlagos nedves összetétel tömeg%‐os megoszlás)  Mérés  időpontja 

Minta  azonosítója 

Biológiai

Papír

Karton

Kompozit

Textil

Higiéniai Műanyag

Éghető

Üveg

Fém

Éghetetlen Veszélyes

Finom frakció

2008.05.05 

SK-HA-1

19,1 

8,5 

1,1 

1 

1,6 

1,9 

6,6 

2,8 

3 

1,5 

11,7 

1 

40,2 

2008.05.06 

SK-HA-4

35,1 

3,3 

1,7 

0,6 

1,5 

2,1 

9,1 

1,6 

1,6 

1,4 

3,1 

0,4 

38,5 

2008.05.07 

SK-HA-8

49,4 

6,8 

3 

1,1 

1,7 

1 

11,4 

1 

4,5 

2 

1,8 

0,5 

15,8 

2008.08.04 

SK-HA-11

40,1 

9,2 

3,7 

0,9 

3,7 

4,8 

18,1 

1,1 

4,6 

1,6 

4,5 

0,5 

7,2 

2008.08.04 

SK-HA-12

40,9 

5,4 

2 

1,2 

4,8 

3,2 

14,6 

7,2 

2,9 

2 

1 

0,4 

14,4 

2008.08.04  SK‐HA‐13 

41,7 

6,3 

2,2 

0,7 

4,6 

2,6 

17,8 

10 

2,4 

1,5 

2,6 

0,3 

7,3 

2008.08.05  SK‐HA‐14 

47,2 

5,2 

2,1 

0,9 

3,3 

4,6 

16,7 

1,9 

3,5 

1,6 

2,6 

0,6 

9,8 

2008.08.05  SK‐HA‐15 

58,5 

3,4 

1 

0,8 

2,1 

4,1 

12,5 

1,5 

2,5 

1,6 

1,8 

0,2 

10 

2008.08.06  SK‐HA‐20 

70,7 

1,5 

3,2 

0,6 

1,1 

1,8 

13,3 

0,8 

2 

1 

0,4 

0,4 

3,2 

2008.11.10  SK‐HA‐31 

38,5 

7,1 

2,7 

1,3 

1,9 

2,8 

13,9 

3,2 

2,7 

2,4 

7,6 

1,7 

14,2 

2008.11.12  SK‐HA‐38 

40,7 

2,9 

2 

1,1 

1,9 

0,5 

8,8 

2,6 

2 

2,6 

5,8 

0,7 

28,4 

2009.02.02  SK‐HA‐31 

32 

16,3 

1,6 

1,3 

1,8 

4,9 

18,5 

0,8 

4,5 

2,1 

3,8 

0,8 

11,6 

2009.02.03  SK‐HA‐34 

34,8 

8,9 

1,7 

0,6 

1 

4,7 

13,7 

0,5 

6,3 

1,9 

7,9 

0,4 

17,6 

2009.02.04  SK‐HA‐38 

23,9 

4,2 

0,7 

0,6 

2,3 

2,3 

10,4 

0,9 

4,2 

1,4 

2 

0,4 

46,7 

2009.05.11  SK‐HA‐41 

31,8 

15,4 

4,2 

1,2 

3,5 

3,6 

14 

1,5 

5,3 

2,1 

1,8 

0,8 

14,8 

2009.05.12  SK‐HA‐45 

25,7 

3,6 

0,7 

0,6 

1,2 

2,1 

7 

8,3 

2 

2 

6,6 

0,3 

39,9 

2009.05.13  SK‐HA‐49 

28,7 

5,6 

1 

0,8 

1,5 

0,4 

9,4 

3,6 

3,5 

2 

14,9 

0,9 

27,7 

2009.07.09  SK‐HA‐53 

37,5 

13 

2,9 

1,1 

4 

1,9 

11,8 

1,7 

3,5 

2,6 

7,4 

0,7 

11,9 

2009.07.10  SK‐HA‐56 

39,3 

5,7 

4,3 

1,1 

1,6 

1,6 

10 

1,3 

4,4 

2,8 

5,5 

0,5 

21,9 

2009.07.13  SK‐HA‐60 

37,9 

5,7 

2,6 

1,1 

2 

1 

11,4 

2,8 

6 

2,9 

5 

0,7 

20,9 

2009.10.19  SK‐HA‐61 

23,4 

4,6 

1,4 

1,2 

1,9 

2,4 

20,8 

2,2 

3,1 

1,9 

1,4 

1,5 

34,2 

2009.10.19  SK‐HA‐62 

16,1 

12,3 

8,1 

1,1 

4,2 

4,5 

22,2 

3,5 

5 

4,7 

11,2 

1 

6,1 

2009.10.26  SK‐HA‐66 

32,5 

6,3 

3,4 

0,9 

2,2 

1,1 

14 

2 

4,2 

2,8 

9,7 

1,9 

19 

2010.02.03  SK‐HA‐72 

29 

5,4 

0,9 

1,3 

1,9 

3,1 

17,1 

0,7 

2 

2,1 

5,3 

2 

29,2 

2010.02.04  SK‐HA‐76 

21,2 

11,1 

1,1 

1 

0,9 

3,6 

11,9 

0,5 

1,2 

1,5 

2,1 

0,5 

43,4 

2010.04.06  SK‐HA‐81 

24,1 

18,1 

3,9 

1,5 

2,4 

5 

16,9 

2 

3,5 

1,8 

2,2 

0,4 

18,2 

2010.04.06  SK‐HA‐82 

33,3 

5,6 

0,4 

1,1 

1,4 

5 

16,7 

6,7 

2,3 

1,5 

1,8 

0,4 

23,8 

2010.04.07  SK‐HA‐85 

26,6 

6,3 

1,7 

0,8 

2 

1,6 

12,3 

0,5 

2,2 

1,8 

7,9 

0,7 

35,6 

2010.07.06  SK‐HA‐93 

30,7 

13,3 

1,8 

0,4 

0,5 

3,2 

10 

3,9 

2,2 

4 

22,1 

0,2 

7,7 

2010.07.07  SK‐HA‐97 

46,4 

5 

0,7 

1 

2,8 

2,2 

13,4 

0,8 

2,2 

1,3 

2 

0,6 

21,6 

2010.07.08  SK‐HA‐100 

30,9 

13,3 

2 

1,1 

1 

2,5 

14,8 

2,1 

2,7 

1,3 

10,7 

0,3 

17,3 

2010.10.18  SK‐HA‐102 

7,2 

6,1 

0,4 

0,4 

0,4 

1,1 

17 

0,6 

1 

1,1 

51,7 

0,4 

12,6 

2010.10.20  SK‐HA‐108 

28,1 

14,2 

2,2 

0,8 

2,8 

6,3 

16,2 

2,5 

4,2 

3,9 

0,9 

0,5 

17,4 

2010.12.08  SK‐HA‐113 

23,6 

3,6 

1,4 

1,4 

2,4 

1,9 

13,6 

3,7 

3,4 

1,4 

16,1 

1,1 

26,4 

2010.12.11  SK‐HA‐119  2008 ‐  ÁTLAG  2010 

27,1 

7,5 

1,2 

1,4 

1,6 

3,5 

19,1 

1,9 

1,8 

2,4 

6,2 

0,7 

25,6 

33,5 

7,7 

2,1 

1,0 

2,2 

2,8 

13,9 

2,5 

3,2 

2,1 

7,1 

0,7 

21,1 

10. táblázat: Kazincbarcika hulladékanalízis adatok 2008. ‐ 2010. (nedves átlagos összetétel) 

  A 35 elvégzett hulladékanalízis alapján Kazincbarcika települési szilárdhulladékának átlagos összetételét az alábbi diagramban ábrázoljuk.              

‐54‐     

   

       

 

  A  hulladékanalízis  adatainak  elemzése  alapján  az  alábbi  fontosabb  megállapításokat  tehetjük:   • A kevert települési hulladékon belül a veszélyes hulladékok mennyisége az országos  átlagnak megfelelő (<1 tömeg%)   • A  biológiailag  lebomló  hulladékok  mennyisége  a  2016‐ig  teljesítendő  EU  előírások  szempontjából  kedvező.  A  biológiailag  lebomló  hulladékok  a  depónián  elhelyezve  –  kiemelve a napi takarást – oxigéntől elzárt környezetben, a jelenlévő csapadékvíz és  az  ebből  képződő  csurgalékvíz  hatására,  anaerob  körülmények  között  –  metántartalmú  depóniagázt  képeznek,  melynek  üvegházhatása  a  szén‐dioxidhoz  képest  21‐szeres.  (A  téli  időszak  adatai  általában  a  vegyes  tüzelés  következtében  kedvezőbben az egyéb évszakokban mért értékekhez képest.)   • A  szelektíven  gyűjthető  hulladékok  vonatkozásában  jelentős  „tartalékok”  vannak  a  kevert  települési  hulladékban.  Az  adatok  alapján  az  összes  szelektíven  gyűjthető  hulladék mennyisége (papír, karton, fém, üveg, kompozit) meghaladja a 30 tömeg%‐ ot.     Az átlagos hulladék összetétel alapján éves mennyiségben az egyes frakciók tömege az éves  átlagos  begyűjtött  hulladék  mennyisége  alapján  az  ÉMI‐KTVF  által  megadott  2010  évi  lakossági vegyes hulladék mennyisége alapján:   Frakció  Biológiai  Papír  Karton  Kompozit Textil  Higiéniai    Átlagos mennyiség  (tonna/év)  Frakció  Átlagos mennyiség  (tonna/év) 

2 405 

555 

154 

70 

155 

203 

Műanyag 

Éghető 

Üveg 

Fém 

Éghetet‐ len 

Veszélyes 

Finom  frakció 

994 

182 

230 

149 

510 

50 

1517 

  A  város  közigazgatási  területén  működő  hulladékkezelő  létesítmények  illetve,  hulladékkezeléshez  szükséges  telephellyel  rendelkező  cégeket  a  következő  táblázatban  mutatjuk  be  a  Vidékfejlesztési  Minisztérium  jogelődjének  informatikai  rendszere  alapján.  (OKIR Hulladékkezelői engedélyek)     Hulladékudvarok    A város területén jelenleg két hulladékudvar üzemel. A Kazincbarcika I. számú Hulladékudvar  Kazincbarcika,  Herbolyai  út  175/3  hrsz.  alatt  található,  a  Tardona‐patak  és  a  Jókai  Mór  Gimnázium  és  Szakközépiskola  által  határolt  területen  található.  Az  ingatlan  Kazincbarcika  Város Önkormányzatának tulajdonában van, a hulladékgyűjtő udvar 2150 m2 területet foglal  el.   A  Kazincbarcika  II.  számú  Hulladékudvar  a  Mucsonyi  úton  a  2627/3  hrsz.    ingatlanon  található.  A  hulladékudvarok  az  ÉMI‐KTVF  tájékoztatása  alapján  jelenleg  még  nem  rendelkeznek hulladékkezelési engedéllyel (begyűjtés).     A hulladékudvarok a lakossági eredetű, a települési szilárd hulladéknak a közszolgáltató által  használt gyűjtőgépjárművekhez rendszeresített hulladékgyűjtő edényben el nem helyezhető  hulladékok szelektív begyűjtése érdekében került kialakításra. A hulladékudvar körülkerített,  szilárd  burkolattal  és  a  szükséges  közművekkel  ellátott  terület,  ahol  a  hulladékokat  DIN 

30722 (görgős) DIN 30720 (láncos), MSZ EN 840 (60 liter – 1,1 m3 műanyag / fém edények)  illetve  MSZ  ISO  668:1994    ‐  1  feltételeket  kielégítő  szabvány  konténerekben  (veszélyes  hulladékok) gyűjtik.     A hulladékudvarokon gyűjthető hulladékok:   Nem veszélyes hulladékok:  ƒ sütőolaj  ƒ lakossági  építési,  bontási  hulladékok  (tégla,  cserép,  kerámia,  beton,  föld  és  kövek  illetve ezek keveréke)  ƒ termékként tovább nem használható gumiabroncsok   ƒ papír és karton, üveg, műanyag‐flakon, fólia   ƒ zöldhulladék: nyesedék, gallyak, fű, lombok, egyéb fahulladékok    ƒ nagydarabos  hulladékok  (bútorok,  nagyméretű  felújítás  után  megmaradó  lomok,  háztartási  tárgyak  és  berendezések  pl.  műanyagkád,  kézmosó,  elhasznált  konyhai  eszközök,)  ƒ elektromos  és  elektronikai  hulladékok  (hűtő,  tévé,  rádió,  kis  méretű  háztartási  készülékek)  ƒ fémek  és  fém  csomagolási  hulladékok  (alumínium  doboz,  sárga‐  és  vörösréz,  vas  és  acél stb.)   Veszélyes hulladékok:   Szárazelem,  akkumulátor,  gyógyszer,  festék‐  és  lakkmaradékok  csomagolóeszközeikkel,  használt motorolajok, növényvédőszer‐maradékok, fénycső és izzó .     A hulladékudvarok kielégítik az 5/2002 (X. 29.) KvVM rendelet előírásait. A hulladékudvarok  üzemeltetési  költsége  a  mindenkori  közszolgáltatási  díjban  kerül  elszámolásra,  a  hulladékudvar  területén  ezért  a  hulladékok  átvételéért  külön  díjat  az  üzemeltető  nem  kérhet. 

‐57‐     

Ügyfél név 

Cím (székhely) 

Telephely 

Engedély típusa 

Engedélyek száma 

3700 Kazincbarcika Bolyai  Tér 1. 

3700 Kazincbarcika Bólyai tér.1. Vegyiüzem 

Nem veszélyes hulladékok  begyűjtése és veszélyes  hulladékok előkezelése 

8589‐11/2009 ÉMI‐KTVF 

3700 Kazincbarcika Bolyai  Tér 1. 

3700 Kazincbarcika Bólyai tér.1. Vegyiüzem 

Nem veszélyes hulladékok  szállítása 

5932‐14/2009 OKTVF 

3700 Kazincbarcika Bolyai  Tér 1. 

3700 Kazincbarcika Bólyai tér.1. Vegyiüzem 

Veszélyes hulladékok szállítása  

5932‐016/2009 OKTVF 

 ÉRV ZRt. 

3701 Kazincbarcika  Tardonai út 1. 

3700 Kazincbarcika Múcsonyi u. 2. 

Nem veszélyes hulladékok  begyűjtése (települési folyékony  hulladékok, ipari szennyvizek) 

2638‐002/2009 ÉMI‐kTVF 

 GALVÁCZKI GELLÉRT 

3700 Kazincbarcika  SZÉCHENYI ÚT 115. 

3700 Kazincbarcika Táncsics Út 29. Konténer‐tároló telep  

Nem veszélyes hulladékok  szállítása 

13342‐5/2010 ÉMI‐KTVF 

3434 Mályi Csalogány U. 4.  3700 Kazincbarcika Gorkíj u. 19. 

Nem veszélyes hulladékok  előkezelése (fémhulladékok,  műanyagok, papír, fa) 

6339‐1/2009 ÉMI‐KTVF 

3434 Mályi Csalogány U. 4.  3700 Kazincbarcika Gorkíj u. 19. 

Nem veszélyes hulladékok  szállítása (fémhulladékok,  műanyagok, papír, fa) 

12745‐24/2008 ÉMI‐KTVF 

 Kovács Lajos Gyula 

3700 Kazincbarcika Gábor  Áron Út 4. 

3700 Kazincbarcika Gábor Áron u. 4. 

Nem veszélyes hulladékok  szállítása és előkezelése (Kemény  12496‐11/2008 ÉMI‐KTVF  PVC fólia darálás) 

 Magyar Gumi‐újrahasznosító Kft 

1037 Budapest 03. ker.  Máramaros út 56. 

3700 Kazincbarcika Hadak u. 6. 

Hasznosítás (termékként tovább  13412‐7/2010 ÉMI‐KTVF  nem használható gumiabroncsok) 

 Medi Trade Bt. 

3508 Miskolc Fogarasi Utca  3700 Kazincbarcika Dózsa Gy. u. 10. sz.   1/A 

Begyűjtés‐szállítás (veszélyes  anyagokat tartalmazó  mezőgazdasági hulladékok) 

5789‐6/2009 OKTVF 

 Metáll Vas És Fémhulladékgyüjtö  Kft 

3770 Sajószentpéter  Bükkalja u. 7/4. 

Begyűjtés‐előkezelés  (fémhulladékok) 

20874‐5/2009 ÉMI‐KTVF 

 Borsodchem Zrt 

 K És Cs Ferr Bt. 

3700 Kazincbarcika Ipari u. 24. 

 Ongropack Kft. 

3702 Kazincbarcika Bólyai  1 

BC‐ONGROPACK Kft 3700 Kazincbarcika Bólyai tér 1. 

Hasznosítás (hulladék műanyagok  11375‐4/2008 ÉMI‐KTVF  PVC) 

 VEGYTERV IS ZRT. 

1117 Budapest 11. ker.  Budafoki u. 187‐189 

3700 Kazincbarcika Bolyai tér 1 

Veszélyes hulladékok előkezelése  610‐4/2009 ÉMI‐KTVF  (elhasznált katalizátorok) 

 

 

 

 

Ügyfél név 

Metáll Kft. 

Cím (székhely)  3770 Sajószentpéter,  Erőmű utca 16. 

Telephely 

3700 Kazincbarcika Ipari u. 24. Hrsz.:1492 

  Engedély típusa 

Fémkereskedelmi  engedélyköteles anyagok  kezelése, kereskedés 

Engedélyek száma  FE00011600001 VPOP Reg. Ell.  Köz. Miskolc 

  Az Arborétum Nonprofit Kft. telephelyén állati hulladékégetőt helyeztek üzembe. A telepített berendezés Stúr II. típusú, mely rendelkezik 100  kg  állati  tetem  hamvasztásához  szükséges  égéstérrel,  üzemeltetése  PB  gázról  történik.  A  berendezés  kiegészítéseként  állati  tetem  hűtőberendezés is beszerzésre került, mely 220 literes hűtőkapacitást biztosít.     A város közterületi hulladékainak gyűjtését az Arborétum Kft. végzi, adatszolgáltatásuk alapján a városi kézi hulladékgyűjtők ürítésére a hétvégi  időszakokat leszámítva naponta kerül sor. A gyűjtött hulladék éves szinten 22 m3‐re tehető.     A város szilárdhulladék gazdálkodásáról összességében elmondható, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak és szakmai normáknak minden  tekintetben  megfelel.  Fontos  azonban  kiemelni,  hogy  a  hulladékgazdálkodási  törvénynek  a  98/2008/EK  direktíva  jogharmonizációja  miatti  várható változásai miatt a regionális hulladékgazdálkodási rendszer tekintetében jelentős fejlesztésre lesz szükség, melyet a már megkezdett  Sajó‐Bódva Társulás fejlesztési programja keretén belül el lehet végezni.                    ‐59‐     

A  települési  hulladékgazdálkodás  szempontjából  kiemelten  kezelendő,  hogy  a  vegyes  tüzelésű  kazánokban  vagy  nyílt  téren  eltüzelt  szennyezett  papír,  műanyag,  gumi,  kábel  és  egyéb hulladékokból (festékek, oldószerek, kezelt fahulladékok stb.) felszabaduló toxikus és  potenciálisan  rákkeltő  anyagok  jelentős  egészségügyi  kockázatot  jelentenek.  Ezt  a  tevékenységet  önkormányzati  rendelet  is  tiltja.  A  felelőtlen  hulladékégetés  visszaszorítása  érdekében tájékoztatni szükséges az érintetteket a káros hatásokról, a helyi szabályokról, a  vonatkozó önkormányzati rendeletet be kell tartani.  

4.10 Ivóvíz és szennyvízkezelés  Kazincbarcika  Város  közüzemi  ivóvíz  és  szennyvízelvezetés  ellátás  tekintetében  jó  eredményeket tud felmutatni. A KSH 2009‐es adatai alapján a város 12 626 ingatlanán 94 %‐ os a vezetékes ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya pedig kb.  89%‐ot.  Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  tájékoztatása  alapján  az  ivóvíz  és  a  szennyvíz  kiépítettség  ugyan  100%‐os,  de  Herbolya  és  Balázs‐völgy  városrészekben  nincs  bekötés minden lakásban. A két városrészben megközelítőleg 1000 lakos él.    A  város  területén  az  Északmagyarországi  Regionális  Vízművek  Zrt.  látja  el  mind  az  ivóvíz,  mind  a  szennyvíz  ellátásra  vonatkozó  közszolgáltatást.  A  Társaság  székhelye  3700  Kazincbarcika Tardonai út 1.     4.10.1 Ivóvízellátás    Az ÉRV Zrt. a vezetékes ivóvizet Kazincbarcika vonatkozásában több víztermelő telepről  biztosítja,  melyek  közül  a  legfontosabb  a  Lázbérci  víztermelő  telep  és  víztározó  (hálózati  térkép  lásd  3.  melléklet).  A  telep  különlegessége  az  ultraszűréses  membrános  víztisztítási  technológia.   A Lázbérci tározó vízbázisa alapvetően a Bükk északnyugati része, az országosan is ismert  Szalajka völggyel, amelyben csordogáló Szalajka patak nevet váltva Bán patak néven ömlik a  tározóba.  A  tározó  másik  betáplálási  oldalról  is  karsztvizet  kap,  nevezetesen  az  Upponyi‐ hegység vizeit. Ebből a jóízű vízből felszíni víztisztítóművi tisztítás után lesz ivóvíz. A befolyó  vizek legfőbb tisztítási igénye a tározó eutrofizációs folyamatai következtében felszaporodó  algák  eltávolítása.  Az  évek  során  ezek  fajösszetétele  a  jóval  kisebb  méretű  (3‐4  mikron)  algafajok irányába tolódott el, mellyel a hagyományos derítéses, homokszűréses technológia  egyre kevésbé bizonyult hatékonynak.  A technológia 2002‐es teljes felülvizsgálatát követően  2006‐ban  új,  membrános  technológiát  adták  át,  a  fejlesztés  több  mint  négy  évet  vett  igénybe. A fejlesztés eredményei az alábbiak szerint foglalható össze:   •

Statikus  gyorskeverők  beépítése  az  alapderítőszer,  a  kálium‐permanganát  előoxidálószer és a poli‐elektrolit vegyszeradagolás javítására 

•

Nagyobb  teljesítményű  mosatószivattyúk  beépítése  a  szénszűrőkhöz  szükséges  nagyobb mosatási sebességek biztosítására 

•

A derítő felújítása során a szénacél szerkezeti anyagok saválló acélra cserélése 

•

A meglévő levegőztető műtárgy helyén Zenon ultraszűrés kialakítása 

•

A meglévő 6 homokszűrőből 2 aktívszénszűrővé átalakítása 

•

Mennyiségarányos  klórozás  bevezetése  és  a  fertőtlenítési  pont  áthelyezése  a  homokszűrés előtti állapotról az aktívszénszűrés utánira 

Az ultraszűrés során a spagetti formájú membránszálakon keresztül a szűrés kívülről befelé  irányul  vákuum  hatására.  A  víztérből  a  membránszálak  belsejébe  jutó  ultraszűrt  vizet  –  a  permeátumot  –  a  tisztavíz‐szivattyú  szállítja  el,  és  emeli  a  tisztavíz‐medencébe,  ahonnan  túlfolyással kerül a granulált aktívszén töltetű (GAC) szűrőkön át a tisztítottvíz‐medencébe.  A  ZeeWeed®  membránszűrési  technológia  0,1  mikron  méretű  áteresztőképességével  garanciát nyújt a Lázbércen problémát okozó 4‐6 mikronos algák tökéletes eltávolítására és  az átlagosan 16 000 m3/d felszíni víz tisztítására az alábbi tisztított víz paraméterekkel:  Zavarosság  pH  Lebegőanyag tartalom  Baktérium, alga 

≤ 0,2 NTU  6,8 – 8,5  ≤ 0,2 mg/l  ≥ 6 log eltávolítás 

11. táblázat: Kazincbarcika vízellátását biztosító vízmű ultraszűrés technológia tisztítási hatásfoka 

Az ÉRV Zrt. adatszolgáltatása alapján Kazincbarcika Város területén 2008‐ban 1.600.000 m3,  2009‐ben,  1.569.100  m3,  2010‐ben  1.603.100  m3  ivóvizet  szolgáltattak.  A  BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Népegészségügyi  Szakigazgatási  Szerv  B/2737‐2/2011.  iktatószámú  adatszolgáltatása  alapján  az  ivóvíz  minőségére  vonatkozó  kémiai  vizsgálatokat  az  4.  mellékletben mutatjuk be.     A  vezetékes  vízhálózat  részét  képezi  a  városi  tüzivíz  ellátó  hálózat,  melynek  üzemeltetése  szintén  az  ÉRV  Zrt.  feladatai  közé  tartozik,  a  rendszer  ellenőrzését  azonban  részben  a  Kazincbarcikai  Városi  Tűzoltóság  végzi.  A  város  területén  a  tüzivíz  hálózat  átlagosan  3  bar  nyomással üzemel, a jellemző tűzcsap átmérő NA80 illetve NA100. A Szolgáltató a tűzcsapok  cseréjét folyamatosan végzi, általában évi 10‐15 tűzcsapot cserélnek ki.   4.10.2 Szennyvízelvezetés és tisztítás    Kazincbarcika  város  közigazgatási  területén  a  vezetékes  szennyvízelvezetéssel  megbízott  Közszolgáltató  az  Északmagyarországi  Vízművek  Zrt.  Az  ÉRV  Zrt.  a  város  területén  a  rendelkezésre álló adatok alapján 67 km hosszú szennyvízhálózatot üzemeltet. A hálózatba  bekapcsolt  ingatlanok  száma  11 466.  A  szennyvízhálózat  gravitációs  elválasztó  rendszerű,  átemelő  utáni  nyomott  szakaszokkal.  A  szennyvízgyűjtő  hálózat  végpontja  a  Kazincbarcika  Múcsonyi úti szennyvíztisztító telep.     A  szennyvíztisztító  telep  mértékadó  kapacitása  15000  m3/d.  A  beérkező  szennyvíz  átlagos  minősége a következő a 2007. III. negyedévi mért minimum és maximum értékek alapján:     Paraméter  Mértékegység Min.  Max.  pH 

 

7,1 

8,1 

B0I5 

[mg/l] 

120 

720 

‐61‐     

KOI 

[mg/l] 

534 

1 200 

NH4‐N 

[mg/l] 

63 

225 

Összes P 

[mg/l] 

5,8 

23 

Lebegőanyag 

[mg/l] 

127 

950 

12. táblázat: Kazincbarcika szennyvíz átlagos minősége      A  szennyvíztisztító  telepen  üzemelő  tisztítási  technológia  teljes  oxidációs  eleveniszapos  biológiai tisztítás, az iszap aerob stabilizációjával, nitrifikációval.   A szennyvíztisztító telep rácsaknájaként beépítésre került egy 20 mm pálcaközű gépi  tisztítású  rács.  A  kitermelt  rácsszemét  (EWC  19  08  01)  konténerbe  kerül,  éves  mennyisége  2008 – 2010. közötti időszakban 75 – 91 tonna között változott.   Az elfolyó szennyvíz zsilipaknán keresztül jut a homokfogó medencébe. A kiülepedett  homokot  FLYGT  szivattyúval  termelik  ki  és  ülepítés  után  az  ÉHG  Zrt.  üzemeltetésében  lévő  Sajókazai  Hulladékkezelő  Centrumban  helyezik  el.  A  homokfogóból  származó  hulladékok  (EWC  19  08  0”)  éves  mennyisége  2008  –  2010.  közötti  időszakban  5  –  18  tonna  között  változott.   A szennyvízátemelő szivattyúháznál 1 db szennyvízátemelő akna került elhelyezésre,  melynek  feladata  az  érkező  nyers  szennyvíz  átemelése  a  kétszintes  ülepítőkbe,  illetve  azok  elosztó  aknájába.  A  szivattyúházba  beépítésre  került  3  db  CP  3300  FLYGT  típusú  szennyvízszivattyú  Q=  130  l/sec.,  H=  18  m  teljesítménnyel,  automatikus  vezérléssel.  Az  átemelőből egy megkerülő un. résztúlfolyó indul, mely a Sajó felé menő elvezető csatornába  köt be, működése esetén nyers szennyvíz kerül elvezetésre.   Összesen  5  db  kétszintes  ülepítő  kiépítésére  került  sor,    melyek  egyenként  105  m3  hasznos ülepítő térrel rendelkező műtárgyak. Az iszaptér 5 x 450 m3, a kétszintes ülepítőkből  elfolyó  mechanikailag  tisztított  szennyvíz  gravitációsan  jut  az  eleveniszapos  medencék  elosztó aknájába.   A  telephelyen  3  db    eleveniszapos  levegőztető  medence  épült  a  szennyvíztisztító  telepen,  Vh=450  m3  és  Vh=2  x  1350  m3  hasznos  térfogattal.  Az  1‐es  levegőzető  medence  jelenleg  üzemen  kívül  van.  A  2‐es  levegőztető  medencében  a  levegő  bevitel  FR  –  2000  turbinák  segítségével  történik.  A  3‐as  medencében  az  oxigénbevitelt  FLYGT‐SANITAIRE  mélylégbefúvásos, gumimembrános levegőzető rendszer végzi. Az óránkénti O2 bevitel 100‐ 140  kg.  A  levegőztető  medence  mérete:  12x36  m,  az  üzemi  vízszint  3,36  m.  A  levegőztető  rács  1 db DN 250 mm‐es KO36 min. leszálló vezetékből, 1 db DN 200 mm‐es PVC elosztó  vezetékből, 10 db 110  mm‐es levegőztető csőből, 660 db 225 mm‐es, 9”‐os diffúzorból áll.  Beépítésre  került  2  db  30L  típusú  AERZENER  fúvó.  Az  egyik  légbefúvó  állandó  fordulatszámon üzemel, a másik fordulatszáma O2 érzékelőről szabályozott. Az oxigénmérő  a levegőztető medence vízszintjére, az elfolyó bukóél elé került telepítésre.    

‐62‐     

7. Kép: levegőztető műtárgy a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen 

  Az  utóülepítő  medencékből  4  db  Dorr  rendszerű  utóülepítő  medence  került  kiépítésre,  Vh=500,  800,  500,  500  m3  térfogattal.  Az  összes  ülepítő  térfogat  2300  m3.  A  tartózkodási idő, ill. átfolyási idő Ta=3,6 óra Tcs=2,4 óra. Az utóülepítőkből elfolyó tisztított  szennyvíz gravitációs úton a fertőtlenítő medencébe kerül.   A  tisztított  víz  fertőtlenítésére  480  m3  hasznos  térfogatú  labirint  kialakítású  fertőtlenítő  medencét  építettek  ki.  Átfolyási,  illetve  behatási  idő  csúcslefolyás  esetén  átlagosan 33 perc. A tisztított ülepített szennyvíz a fertőtlenítővel egybe épített úgynevezett  keverőtérbe  kerül  bevezetésre,  ahol  egy  CP  3101  FLYGT  szivattyúra  szerelt  keverő  berendezés  végzi  a  beadott  klórgázzal  való  elkeverést.  A  fertőtlenítőhöz  tartozik  még  egy  klór raktár, egy előkészítő és egy klórozó helyiség. A klórgáz adagolását ADVANCE tip. klórgáz  adagolóval történik. Klór szükséglet éjjel 1,9 kg/h, nappal 3,8 kg/h. Az elfolyó fertőtlenített  szennyvíz a Sajó folyóba kerül.   A  fertőtlenítő  medence  az  elfolyási  oldalán  került  elhelyezésre  az  árvízi  átemelő,  feladata a Sajó folyó magas vízállása esetén a tisztított szennyvíz átemelése a folyóba, ennek  biztosítására  beépítésre  került  3  db  CP  3200  tip.  FLYGT  szivattyú  Q=130  1/s  H=5  m  teljesítménnyel.   Az I–es és II–es Dorr ülepítőkből a recirkulációs iszapot egy iszapaknán keresztül 2 db  Ca 50 tip. csigaszivattyú, segítségével vezetik az I–es és II–es levegőztető medencékbe Q=50  l/s  teljesítménnyel.  A  III–as  és  IV–es  Dorr  ülepítőkből  az  iszapot  1  db  recirkulációs  iszapaknából  továbbítják  a  III–as  sz.  levegőztető  medencéhez  2  db  CP  3151–es  FLYGT  szivattyú  segítségével.  A  szennyvíztisztító  rendszerben  képződött  fölös  iszap  az  iszap‐ szivattyúház szívómedencéjébe kerül bevezetésre. A szivattyúházba 1 db CP 3127–es FLYGT  szivattyú  van  beépítve.  Az  iszapszivattyú  az  iszapot  a  sűrítőkbe  továbbítja.  A  fölösiszap  átlagos mennyisége 184 m3/d (max. 200 m3/d) illetve: 1470 kg/d, 99,2 %–os víztartalommal.        

‐63‐     

8. Kép: Dorr rendszerű ülepítő medence a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen 

  A telephelyen 2 db Vh = 2 x 120 m3 térfogatú medence szolgál a fölösiszap sűrítésére.  Az  iszapsűrítő  medencékből  átlagosan  74  m3/nap  (98  %)  fölösiszapot  vehetnek  el  az  úgynevezett  úszóiszap  átemelőbe.  Ide  kerül  a  kétszintes  ülepítőkből  származó  9  m3/nap  kirothadt iszap és 36 m3/nap nyersiszap. A kétszintes ülepítőkből összesen 45 m3/nap kerül  elvezetésre. Az iszapsűrítőben keletkezett iszapvizet a rendszer elejére vezetik vissza.   Az  úszóiszap  átemelő  fogadja  a  szippantott  kocsival  szállított  iszapokat,  beépítésre  került  egy  CP  3101–es  FLYGT  szivattyú  Q=15  1/perc  H=5  m  teljesítménnyel.  A  szivattyú  dolgozhat  az  iszapkezelő  gépházba,  ill.  a  tartalék  szikkasztóágyakra.  A  nyersiszap  plusz  a  fölösiszap az iszapkezelő gépházba, ill. annak iszapadagoló szivattyújára van vezetve.   Az iszapkezelő gépház Fogadja a fölösiszapot, valamint a nyersiszapot és a rothasztó‐ ból származó keringetett iszapot. A gépházba beépítésre került 2 db CS–600–Ö–1 tip. Q=20– 40  m3/h  H=50  m  teljesítményű  szivattyú,  továbbá  2  db  beoltó  és  2  db  keringető  szivattyú,  tip. CT 3126 FLYGT Q=20 1/s H=6 m.   A  telephely  azon  első  szennyvíztisztítók  egyike,  ahol  az  iszap  energiatartalmának  hasznosítására rothasztót építettek ki. Az előrothasztó térfogata Vh=1500 m3 üzemi hőfoka  32–33°C  (mezofil  rendszer).  A  fűtött  elő‐rothasztóból    az  iszap  az  utórothasztóba  kerül.  Az  utórothasztó hasznos térfogata Vh=1500 m3. A rothasztási idő kevert iszap esetében 27 nap,  fölösiszap esetében 40 nap. A gázfejlődés fölösiszapból 170–340   m3/d, kevertiszapból 310– 620 m3/d. A kirothadt iszap 16 m3/d (94 %) az utósűrítőbe kerül.            

‐64‐     

9. Kép: mezofil iszaprothasztó tornyok a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen 

  Utósűrítőként  1  db  Dorr  rendszerű  utósűrítő  medence  került  kiépítésre  Ø  12  m  névleges  mérettel,  mely  1  db  FK–12  tip.  pálcás  kotró  szerkezettel  lett  beépítve.  Az  utósűrített  iszap  víztelenítésre  kerül.  Iszap  víztelenítésre  1db  ECO‐PRESS  tip.  szalagszűrőt  építettek az iszapkezelő gépházba. A szalagszűrőkről lekerülő iszap mennyisége 6–10 m3/d és  16‐20 %–os a szárazanyag tartalma. A szűrőről lekerülő csurgalék vizet a szennyvízátemelő  aknába vezetik.   A rendszer biztonságos üzemeltetése érdekében tartalék iszapágyak kiépítésére is sor  került. Tartalékként megmaradt 6 db iszapszikkasztó ágy összesen 625 m2 hasznos felülettel.  Az  iszapszikkasztó  ágyak  csurgalékvize  visszakerül  a  nyers  szennyvíz  átemelő  szivattyúházába.   Az  iszaprothasztóban  keletkező  biogáz  átmeneti  tárolására  úszó  gáztartály  került  kiépítésre Vh=500 m3 hasznos térfogattal. A gázhasznosító épületben beépítésre került 2 db  RW–5 G típusú gázkompresszor, valamint 2 db METRIX 2650típusú gázmérő. A rendszerhez  tartozik még egy elfáklyázó berendezés. A biogáz termikus hasznosításával hőt állítanak elő,  kogenerációs  termelés  a  telepen  nem  folyik,  a  gazdaságos  termeléshez  nem  áll  rendelkezésre elegendő biogáz.   Az utóülepítőből elvett iszap víztelenítésére két lehetőség kínálkozik a telephelyen. A  stabilizált  iszap  elvezethető  gravitációs  vezetéken  a  meglévő  iszapszikkasztó  ágyakra,  vagy  gépi úton vízteleníthető. Az iszapvíztelenítő gépházban egy ECO PRESSE‐P típusú szalagszűrő  prés  dolgozik.  A  berendezés  magába  foglalja  a  polielektrolit  adagoló  és  oldó  gépészetet,  tartalmazza  az  iszapfeladó  és  vegyszerfeladó  szivattyúkat  és  a  víztelenített  iszapot  szállító  szalagot. A csurgalékvíz mindkét iszapvíztelenítő megoldás esetén a nyers szennyvíz átemelő  aknájába folyik vissza.   A  keletkező  víztelenített  iszap  elhelyezése  az  ÉHG  Sajókazai  Hulladékkezelő  Centrumban  kiépített  komposztáló  telepen  történik.  A  2008  –  2010.  év  során  keletkező  szennyvíziszap  (EWC  19  08  05)  mennyisége  1593  –  1819  tonna/év  között  változott.  Kazincbarcika szennyvízkezelése szempontjából kiemelendő, hogy a keletkező szennyvíziszap  mind  anaerob  rothasztáson,  mind  aerob  komposztáláson  is  átesik.  A  komposztálás  végtermékére  vonatkozóan  az  ÉHG  Zrt.  komposzt  forgalomba  hozatali  engedéllyel  ‐65‐     

rendelkezik, így a keletkező szennyvíziszap – átvevő partnerek rendelkezésre állása esetén –  termékként értékesíthető.   A csatornahálózat végátemelőjének és a szennyvíztisztító telepnek az energiaellátását  a  10/0,4  kV‐os  transzformátor  biztosítja,  amely  a  szennyvíztelep  területén  található.  A  szennyvíztelep  III.  biztonsági  fokozatú  energiaellátással  rendelkezik  (egyoldali  energia  betáplálás).  A  betáplálás  az  ÉMÁSZ  10  kV‐os  hálózatáról  történik.  A  telep  minimális  energiaigénye  150  kW.  A  technológia  maximum  6‐8  órás  feszültség‐kimaradást  képes  károsodás nélkül elviselni.     Tisztított szennyvíz mennyisége és minősége 

  A  szennyvíztisztító  telepre  csak  kommunális  szennyvíz  érkezik.  Jelenleg  naponta  átlagosan  4000  m3  szennyvíz  érkezik  a  szennyvíztisztító  telepre.  A  tisztított  szennyvíz  vízminőségét  a  2007.  III.  negyedévében  mért  eredmények  alapján  az  alábbi  táblázat  tartalmazza.  A  tisztítótelepről  elengedett  víz  minősége  kielégíti  a  28/2004.  (XII.  25)  KvVM  rendelet alapján előírt határértékeket.    Szennyvíz  NH4+ ‐  Összes  pH  KOICr  BOI5  SZOE  NitrogénÖssz  Pössz  megnevezése   N  lebegőanyag Mértékegység  mg/l  mg/l  mg/l  mg/l  mg/l  mg/l  mg/l   

Nyers  szennyvíz 

7,6 

572 

281 

32 

48 

67 

7,05 

309 

Tisztított  szennyvíz 

7,4 

52 

24 

1 

3 

31,5 

3,55 

18 

6‐9,5 

125 

25 

10 

20 

55 

10 

35 

IV. területi  kategória,   határérték  felszíni vízbe 

13. táblázat: Kazincbarcika tisztított szennyvíz átlagos minősége 2010. évben   

A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó‐folyó,a 86+300 fkm szelvénynél.    A  Sajó  folyó  vízminőségére  vonatkozóan  az  Országos  Környezetvédelmi  Információs  Rendszer  adatai  alapján  a  Kazincbarcikát  követő  legközelebbi  mérési  (Sajószentpéter,  országos törzshálózati mintavételi pont) felhasználásával az alábbi táblázatban mutatjuk be.  (A táblázatban csak azokat az adatokat mutatjuk be, ahol a mérés során nullánál nagyobb  értéket mértek)              ‐66‐     

  Anyagnév és mértékegység 120728 - Nitrát [milligramm/liter] 120737 - Nitrit [milligramm/liter] 120746 - Ammónium [milligramm/liter] 121455 - Kloroform [mikrogramm/liter] 121473 - Széntetraklorid [mikrogramm/liter] 121510 - Triklór-etilén [mikrogramm/liter] 121583 - Tetraklór-etilén [mikrogramm/liter] 121822 - Pentaklór-fenol [mikrogramm/liter] 121886 - o,p'-DDD [mikrogramm/liter] 121895 - p,p'-DDD [mikrogramm/liter] 121978 - Alfa-HCH [mikrogramm/liter] 121987 - Beta-HCH [mikrogramm/liter] 121996 - Delta-HCH [mikrogramm/liter] 122009 - Gamma-HCH [mikrogramm/liter] 133586 - Atrazin [mikrogramm/liter] 140492 - Malation [mikrogramm/liter] 156075 - pH (labor mérés) 156286 - Szerves szén (TOC) összesen, mint összes C, vagy COD/3 [milligramm/liter] 156754 - Ammónia-ammóniumnitrogén [milligramm/liter] 157050 - Cink (oldott) [mikrogramm/liter] 157472 - Higany (oldott) [mikrogramm/liter] 157601 - Kadmium (oldott) [mikrogramm/liter] 157665 - Klorofill-a [mikrogramm/liter] 157885 - Nikkel (oldott) [mikrogramm/liter] 158099 - Ólom (oldott) [mikrogramm/liter] 158109 - Ortofoszfát [mikrogramm/liter] 158154 - Összes foszfor [mikrogramm/liter] 158420 - Oxigén (oldott) [milligramm/liter] 158439 - Hidrogén-karbonát [milligramm/liter]

Mérésszám 4 4

Minimum 9,1 0,09

Maximum 10,4 0,42

Átlag 9,73 0,2

Szórás 0,54 0,13

P90 10,31 0,34

4

0,16

0,45

0,33

0,11

0,44

10

0,5

0,5

0,5

0

0,5

10

0,2

0,2

0,2

0

0,2

10

0,2

0,54

0,35

0,12

0,52

10

0,2

0,23

0,2

0,01

0,2

7

0,02

0,02

0,02

0

0,02

9

0,01

0,01

0,01

0

0,01

1

0,01

0,01

0,01

0

0,01

9

0,01

0,01

0,01

0

0,01

9

0,01

0,01

0,01

0

0,01

9

0,01

0,01

0,01

0

0,01

2

0,01

0,01

0,01

0

0,01

9

0,05

0,05

0,05

0

0,05

1

0,05

0,05

0,05

0

0,05

4

7,94

8,29

8,07

0,14

8,24

1

3,08

3,08

3,08

0

3,08

4

0,12

0,35

0,25

0,09

0,34

1

9

9

9

0

9

9

0,04

0,04

0,04

0

0,04

9

0,5

0,5

0,5

0

0,5

4

1,1

11,3

6,42

3,63

10,04

9

1

4,8

2,31

1,06

3,36

7

1

1

1

0

1

4

160

410

312,5

92,84

392

4

130

200

170

25,5

194

4

7,6

11

8,92

1,4

10,52

4

189,1

198,25

192,91

3,32

196,42

‐67‐     

158448 - Karbonát [milligramm/liter] 158484 - Összes szerves nitrogén (N-ben) [milligramm/liter] 158659 - p,p-DDE [mikrogramm/liter] 158668 - o,p-DDT [mikrogramm/liter] 158677 - p,p-DDT [mikrogramm/liter] 158970 - Biokémiai oxigénigény (BOI5) [milligramm/liter] 159001 - Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [milligramm/liter] 159047 - Oxigénfogyasztás (KOIps) eredeti [milligramm/liter] 159184 - Metilorange-lúgosság (m-lúgosság) [mval/liter] 159193 - Fenolftalein-lúgosság (p-lúgosság) [mval/liter] 159294 - Levegő hőmérséklet [°C] 159322 - Vízhőmérséklet [°C] 159405 - Összes nitrogén [mikrogramm/liter] 159469 - Vezetőképesség [mikroSiemens/centiméter] 159487 - Oldott oxigén (oxigén telítettségi százalék) [százalék] 160551 - Nitrit-nitrogén (NO2-N) [milligramm/liter] 160560 - Nitrát-nitrogén (NO3N) [milligramm/liter]

4

3

3

3

0

3

4

0,19

1,06

0,61

0,36

0,99

1

0,01

0,01

0,01

0

0,01

9

0,01

0,01

0,01

0

0,01

1

0,01

0,01

0,01

0

0,01

4

2,2

5,4

3,38

1,25

4,8

4

10

12

11

0,71

11,7

4

3

4,8

4,25

0,73

4,74

4

3,1

3,25

3,16

0,05

3,22

4

0,05

0,05

0,05

0

0,05

4

8,3

25,1

16,12

7,22

23,96

4

5,3

22

15,33

6,88

21,82

4

2500

3640

3160

413,94

3535

4

484

583

544

36,59

575,2

4

87

89

88

0,71

88,7

4

0,03

0,13

0,06

0,04

0,11

4

2,09

2,39

2,24

0,12

2,37

    Összességében elmondható, hogy a város ivóvíz és szennyvízhálózata megfelelő, a hatályos  jogszabályi előírásokat kielégítik esetenként túlteljesítik.     A szennyvíztisztító kapcsán fontos kiemelni az állandóan jelentkező szaghatást. A 253/1997.  (XII.  20.)  Korm.  rendelet  az  országos  településrendezési  és  építési  követelményekről  Függelék:  Szennyvíztisztító,  szennyvíziszap‐kezelő,  ‐tároló  és  ‐elhelyező  építmények  legkisebb  távolsága  (védőterülete)  lakó‐,  vegyes‐,  gazdasági‐  (a  jelentős  mértékű  zavaró  hatású  ipari  kivételével),  üdülő‐  és  különleges  (a  hulladéklerakók  területének  kivételével)  területektől  alapján  öt  kategóriát  különböztetnek  meg  védőtávolság  szempontjából.  A  Kazincbarcikai  szennyvíztisztító  telep  technológiája  teljes  oxidációs  eleveniszapos  biológiai  tisztítás,  az  iszap  aerob  stabilizációjával,  nitrifikációval  15.000  m3/d  névleges  kapacitásig,  részben  nyitott  rendszerrel.  A  védőtáv  meghatározása  során  figyelembe  kell  venni  a  technológiát,  és  a  kapacitást.  Amennyiben  egy  adott  telepre  vonatkozóan  valamelyik  kritérium nem teljesül, úgy a szigorúbb védőtáv besorolást kell alkalmazni. Fentiek alapján a  Korm.  rend.  Függelékében  található  II.  kategória  alkalmazható,  azaz  min.  500  méteres  védőtáv  indokolt.  Az  500  méteres  védőtávon  belül  megtalálható  lakóépület,  iskola  és  ‐68‐     

sportlétesítmény  is,  ezért  a  szennyvíztisztító  telep  vonatkozásában  a  fejlesztés  az  elkövetkező években elkerülhetetlen. A technológiai fejlesztést kizárólag zárt technológiára  történő átállással lehet megvalósítani.      

4.11 Zaj‐ és rezgésvédelem  Kazincbarcika város zaj‐ és rezgésterhelése szempontjából elsősorban a közlekedési eredetű  zaj és rezgés tekinthető meghatározónak. Kazincbarcika Önkormányzat Polgármesteri Hivatal  megbízásából  2011‐ben  a  COWI  Magyarország  Kft.  végzett  forgalomszámlálási  tevékenységet, melynek eredményeit a következő táblázatban mutatjuk be:     Tehergépkocsi +  Útszakasz  Kerékpáros  Gépjárműforgalo Gyalogos forgalom  megnevezé forgalom  autóbusz forgalom  (gyalogos / nap)   m (Ejm/nap)  (db/h)  se  (kerékpár / nap)  Építők útja  5930  267  4729  94  Tardonai út  5173  234  1080  53  Jó  szerencsét  12199  1833  3932  207  út  26. sz főút  21439  651  n.a.  783  Egressy Béni  8370  390  2229  155  út  Mátyás  2914  115  819  34  király út     Hazánkban  a  Gazdasági  és  Közlekedési  Minisztérium  a  Közlekedéstudományi  Intézet  Kht.‐t  bízta  meg  az  évente  6  millió  jármű  áthaladásánál  nagyobb  forgalmat  lebonyolító  nagy  forgalmú közutakra vonatkozó stratégiai zajtérkép készítésével. A számítások a Magyar Közút  Állami  Közútkezelő  Fejlesztő  Műszaki  és  Információs  Kht.  részéről  közétett,  2004.  évi  forgalmi  adatokon  alapulnak.  2004‐ben  Kazincbarcika  területét  érintően  a  26‐os  utat  nem  vizsgálták, kizárólag a 26‐os út 0+000 – 2+992 szelvényei közötti szakaszt elemezték. A 2011‐ es  forgalomszámlálási  adatok  alapján  a  21 439  gépjármű  /  nap  forgalom  mellett,  az  éves  forgalom  kizárólag  hétfő  –  szombat  vonatkozásában  meghaladja  a  6.688.968  jármű/nap  értéket. Fentiekre tekintettel a stratégiai zajtérkép elkészítése alapvető célkitűzés.     A 2011 évi forgalomszámlálási adatok a Keleti‐gyűjtőútra vonatkozóan:   Állomás  száma 

Napi forgalom 

Mértékadó  óraforgalom 

Nappali forgalom 

Éjszakai forgalom 

 

j/nap 

E/nap 

j/nap 

E/nap 

j/nap 

E/nap 

j/nap 

E/nap 

1 

1400 

1474 

126 

133 

1296 

1365 

104 

109 

2 

1572 

1644 

141 

148 

1456 

1522 

116 

122 

‐69‐     

Utca név 

  Gyermekek útja,  Pollack Mihály  Gyermekek útja, 

Mátyás király 3 

803 

829 

72 

75 

744 

768 

59 

Mátyás Király – Fő  tér 

61 

    Állomás  Könnyű  Nehéz  Kerékpá Könnyű  Nehéz  Személygépkocsi Személygépkocsi Utca neve  száma  gépkocsi  gépkocsi r  gépkocsi  gépkocsi   

j/8óra 

j/8óra 

j/8óra 

j/8óra 

E/8 óra 

E/8 óra 

E/8 óra 

1 

645 

63 

10 

58 

645 

88 

23 

2 

726 

75 

5 

76 

726 

105 

12 

3 

394 

11 

7 

34 

394 

15 

16 

  Mátyás  Király – Fő  tér  Gyermekek  útja,  Pollack  Mihály út   Gyermekek  útja,  Mátyás  király 

  A  26‐os  út  jelentős  forgalma  kapcsán  ki  kell  emelni,  hogy  az  EU  csatlakozást  követően  a  Szlovák  Köztársaság  felé  irányuló  kamionforgalom  jelentős  mértékben  növekedett,  mely  a  schengeni  határ  kiépítésével  függ  össze.  A  megnövekvő  kamionforgalom  zaj‐  és  rezgésterhelést, illetve a levegő minőségének kedvezőtlen változását is magában hordozza.    A  város  területén  javasolt  azon  zajforrások  felmérése,  mely  időszakosan  határértéket  meghaladó  zajkibocsátással  rendelkeznek.  (szórakoztató  ipar,  vállalkozások  stb.),  ezzel  összefüggésben a város anyagi erőforrásai függvényében célszerű lenne zajtérkép készítése  is.    

4.12 Települési és épített környezet    Az  Országos  Területrendezési  Terv  övezeti  besorolásai  alapján  a  B‐A‐Z  Megyei  Területrendezési Terv 10/2009 (V. 5) sz. rendelet 4. melléklete és Kazincbarcika Város Helyi  Építési  Szabályzata  alapján  Kazincbarcika  Város  Közigazgatási  területének  övezeti  áttekintését érintettség szempontjából a következő táblázat tartalmazza:     Érintettség 

Övezet 

Magterület   Pufferzóna    Ökológiai folyosó    Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület    Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület   

 x     x     x        x    ‐70‐   

 

B‐A‐Z Megyei TRT  vonatkozó térképi  melléklete  3.1 

3.2 

   Erdőtelepítésre alkalmas terület     x    Országos komplex tájrehabilitációt igénylő területek    3.2     Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület       Országos jelentőségű tájképvédelmi terület    3.4   x    Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület       Világörökségi terület    3.5     Történeti települési terület     x    3.6  Kiemelten érzékeny felszín alatti víz‐minőség‐véd. ter.      3.7  Felszíni vizek víz‐minőség‐védelmi vízgyűjtő területe     x    3.8   Ásványi nyersanyag gazdálkodási területek       3.9  Együtt tervezhető térségek       Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület    3.10     Honvédelmi terület       3.11  Rendszeresen belvízjárta terület     x    3.12  Nagyvízi meder     x    3.13  Földtani veszélyforrás területe     x    3.14  Vízeróziónak kitett terület által érintett település       3.15  Széleróziónak kitett terület által érintett település      B‐A‐Z Megyei Területrendezési Terv 10/2009 (V. 5) sz. rendelet 2. melléklete alapján        Érint  Nem érint   Energia hálózatok és építményeik             750 KV‐os átviteli hálózat távvezeték        X    400 KV‐os átviteli hálózat távvezeték        X   120 KV‐os elosztó hálózat távvezeték  X    Nemzetközi és hazai jelentőségű szénhidrogén vezeték     X         Térségi szénhidrogén hálózat  X    Szén, szénhidrogén erőmű          X   Térségi kiserőmű    X   Atomerőmű          X    Hulladékkezelés építményei            Térségi jelentőségű hulladéklerakó    X   Radioaktív hulladéklerakó          X   Veszélyes hulladék áramtalanító         X    Közlekedési hálózatok és építményeik               Gyorsforgalmi út          X   Főút    X     Térségi jelentőségű mellékút    X   Országos kerékpárút  törzshálózat    X      Térségi jelentőségű kerékpárút hálózat  X     Transzeurópai törzshálózati vasútvonal         X    Országos törzshálózati vasútvonal      X    Vasúti mellékvonal  X    ‐71‐     

 Országos közforgalmú kikötő    Térségi jelentőségű közforgalmú kikötő   Térségi jelentőségű logisztikai központ    Gyorsforgalmú úton és főúton tervezett nagy híd  Tervezett térségi jelentőségű híd  Térségi jelentőségű határátlépési pont   Repülőterek     Nemzetközi kereskedelmi reptér     Kereskedelmi repülőtérré fejleszthető reptér     Állami repülések céljára szolgáló reptér     Közös felhasználású katonai és polgári reptér     Vízgazdálkodás építményei    Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszer  Térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep   Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal     Vízerőtelep (T>10 MW)     Folyami nagyműtárgy     Szükségtározó     Tárózási lehetőség (>10 millió m3)     Főcsatorna nyomvonal     Natura 2000 területtel érintett   

                                                X  X                                X 

X   X   X  X  X  X     X X X X          X X X X X X     

    Hazánk  Országos  Területrendezési  Tervét  a  2008‐ban  módosított  2003.  évi  XXVI.  törvény  tartalmazza  (továbbiakba  OTRT).  Az  OTRT  alapján  készítik  el  a  megyei  területrendezési  terveket, mely Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyére is elkészült (B‐A‐Z Megyei TRT).    A  TRT‐k  alapján  a  fenti  táblázatban  szereplő  övezetek  tekintetében  különleges  szabályozásokat  kell  figyelembe  venni  melyeket  összefoglalva  a  következő  szakaszban  mutatunk be:     ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT  A Törvény definíciója alapján: 2.§ 21. Országos Ökológiai Hálózat: országos területrendezési  tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségő természetes, illetve természet  közeli  területek  és  az  azok  között  kapcsolatot  teremtő  ökológiai  folyosók  egységes,  összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a  pufferterületek.    13.  §  (1)  Az  országos  ökológiai  hálózat  övezetben  csak  olyan  kiemelt  térségi  és  megyei  területfelhasználási  kategória,  illetve  olyan  övezet  jelölhető  ki,  amely  az  ökológiai  hálózat  természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.  (2)  Az  övezetben  bányászati  tevékenységet  folytatni  a  bányászati  szempontból  kivett  helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.  (3)  Az  országos  ökológiai  hálózat  övezetét  a  kiemelt  térségi  és  a  megyei  területrendezési  tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.  ‐72‐     

  Az  Országos  Ökológiai  Hálózaton  belül  elkülönítünk  ökológiai  zöldfolyosót,  magterületet  és  pufferterületet.       2.§ 22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított  övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított  élőhelyek,  élőhelysávok,  élőhelymozaikok,  élőhelytöredékek,  élőhelyláncolatok)  tartoznak,  amelyek  döntő  részben  természetes  eredetűek  és  amelyek  alkalmasak  az  ökológiai  hálózathoz  tartozó  egyéb  élőhelyek  (magterületek,  pufferterületek)  közötti  biológiai  kapcsolatok biztosítására.    Az  országos  ökológiai  hálózat  kiemelt  jelentőségű  területei  a  folyók  hullámtere,  nyílt  árterülete.  Kazincbarcika  kapcsán  értelemszerűen  a  Sajó  folyó  kapcsán  beszélhetünk  érintettségről.  Az  ökológiai  folyosó  ezen  a  szakaszon  az  emberi  tevékenységből  eredő  hatásokkal  erősen  terhelt  mozaikos  terület,  amelyeknek  egységes  ökológiai  rendszerré  történő fejlesztése kiemelt feladat.     2.§  23.  pufferterület:  kiemelt  térségi  és  megyei  területrendezési  tervekben  megállapított  övezet,  amelybe  olyan  rendeltetésű  területek  tartoznak,  melyek  megakadályozzák  vagy  mérséklik  azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az  ökológiai  folyosók  állapotát  kedvezőtlenül  befolyásolhatják  vagy  rendeltetésükkel  ellentétesek.    Kazincbarcika vonatkozásában a jelenleg érvényes B‐A‐Z Megyei TRT 3.1 mellékletek alapján  pufferterületi érintettségről nem beszélhetünk.     2.§  16.  magterület:  kiemelt  térségi  és  megyei  területrendezési  tervekben  megállapított  övezet,  amelybe  olyan  természetes  vagy  természetközeli  élőhelyek  tartoznak,  amelyek  az  adott  területre  jellemző  természetes  élővilág  fennmaradását  és  életkörülményeit  hosszú  távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségő fajnak adnak otthont.    Kazincbarcika  vonatkozásában  a  városhatár  déli  szakaszait  körülölelő  magterület  került  kijelölésre a  B‐A‐Z Megyei TRT 3.1 melléklete alapján.     VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE    Kazincbarcika vonatkozásában a jelenleg érvényes OrTR ÉS B‐A‐Z Megyei TRT 1.1 mellékletek  alapján  védett  természeti  területek  (Nemzeti  Park,  Tájvédelmi  Körzet,  Természetvédelmi  terület  ex  lege  védett  láp,  vagy  védelemre  tervezett  természeti  terület)  nem  találhatók,   védett természeti területhez kijelölt védőterületről kapcsolatos részleges érintettségről nem  beszélhetünk.             ‐73‐     

 

1. ábra: Természetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa Kazincbarcikára 

   

TERMÉSZETI TERÜLETEK  Országosan védett természeti területek közé tartozik a Tardona vulkán, a Várhegy tető (1996  LIII Tv. 23.§ 1) alapján), a Sajó völgy és a Herbolya tölgyes.        KIEMELTEN FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET ÖVEZETE    Kazincbarcika vonatkozásában a jelenleg érvényes OrTR ÉS B‐A‐Z Megyei TRT 1.2 melléklete  alapján kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete kapcsán részleges érintettség  állapítható meg. Az érintettség a város Északi, É‐keleti részén (Sajó‐folyó), illetve a várostól  délre eső területen került kijelölésre.     KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLETEK ÖVEZETE    Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a B‐A‐Z‐ Megyei  TRT keretén belül megtörtént. A kijelölés az OTrT‐vel is összhangban van. A tájrehabilitációt  igénylő  területek  a  bányászat  és  az  ipar  által  létrehozott  tájsebek,  roncsolt  területek,  amelyek  országos  jelentőségű  összefüggő  övezete  Miskolc  –  Kazincbarcika  –  Edelény  –  Rudabánya térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat.      TÉRSÉGI TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLETEK ÖVEZETE  A  térségi  jelentőségű  tájrehabilitációt  igénylő  területek  azok  a  felhagyott  külszíni  bányaterületek,  amelyek  rekultivációja  táj‐  és  természetvédelmi,  tájképvédelmi,  környezetvédelmi,  településfejlesztési  szempontból  meghatározóan  fontos.  A  földtani  veszélyforrás  területe  a  csúszásveszélyes  területek  mellett  az  egyéb  kedvezőtlen  mérnökgeológiai  adottságokkal  és  építésföldtani  kockázatokkal  jellemezhető,  valamint  a  magas  természetes  háttérsugárzással,  az  emberi  tevékenység  hatására  jellemző  vagy  felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek  által érintett területeket is magába foglalja. A hatályos OTrT a csúszásveszélyes területekre  indokolatlanul  kategorikusan  megtiltotta  beépítésre  szánt  terület  kialakítását.  Az  OTrT  módosítás  a  földtani  veszélyforrás  területeinek  övezetére  vonatkozóan  a  szabályozást  úgy  enyhítette,  hogy  beépítésre  szánt  terület  csak  kivételesen,  geológiai  szakvélemény  alapján  jelölhető ki.      KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG VÉDELMI VÍZGYŰJTŐ ÖVEZETE  A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi övezetek kijelölésére első körben az  OtrT  rendelkezett,  melyet  a  219/2004  (VII  22.)  KvVM  rendelet  előírásai  alapján  tovább  pontosítottak.   Az  OTrT  és  a  B‐A‐Z  Megyei  TRT  alapján  Kazincbarcika  Nyugati  területe  kiemelten  érzékeny  felszín  alatti  vízminőség  védelmi  vízgyűjtő  övezet  része.  Kazincbarcikán  ennek  megfelelően  hidrogeológiai védőidom övezetébe esik az ÉRV Zrt. II. számú telepe, mellyel 4.000 m3/nap  ivóvíz termelés védelmét kívánják biztosítani.        

RENDSZERESEN BELVÍZJÁRTA TERÜLETEK  Az  OTrT  megyei  övezetként  határozza  meg  a  rendszeresen  belvízjárta  területek  övezetét,  mely  határának  felülvizsgálata  az  EKÖVIZIG‐el  egyeztetve  történik  meg.  A  rendszeresen  belvízjárta terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,  amelybe  azok  a  sík,  vagy  enyhe  lejtésviszonyokkal  rendelkező  területek  tartoznak,  ahol  a  természetes  helyi  csapadék  egy  részét  a  talaj  nem  tudja  befogadni,  és  amelynek  mélyebb,  lefolyástalan  részein  az  átmeneti  vízfelesleg  összegyűlik.  A  Vízügyi  Igazgatóság  síkvidéki  (belvizes)  területei  közé  tartozik  Kazincbarcika  Nyugati,  Dél‐nyugati  része,  melyet  a  B‐A‐Z  Megyei TRT 3.11 melléklete tartalmaz.       A VÁROS TERÜLETÉNEK TERÜLET‐FELHASZNÁLÁSI ELEMEI    Kazincbarcika Város közigazgatási területén építési szempontból alapvetően meghatározók a  beépítésre  szánt  és  beépítésre  nem  szánt  területek.  Az  alábbi  felsorolás  ezen  területek  lehatárolását adja meg a Helyi Építési Szabályzat és a Településszerkezeti Terv alapján.     Beépítésre szánt területek a HÉSZ III 1.7 fejezete alapján:     • Lakóterületek – jele: L   o A  lakóterületek  övezeti  besorolásának  fő  szempontja  az,  hogy  a  különböző  lakóterületi  egységek  saját  kialakult  képüket  minél  teljesebb  mértékben  megőrizhessék.   • Nagyvárosias lakóterület ‐ jele: Ln   o Többlakásos, többszintes lakóházak terület felhasználási egysége   • Kisvárosias lakóterület ‐ jele: Lk   o zártsorú beépítésű egy‐ és többlakásos lakóházak terület felhasználási egysége   • Kertvárosias lakóterület – jele: Lke   o Telkes, családi házas lakóházak terület felhasználási egysége, ahol különböző  funkci‐onális korlátozások vannak előírva   • Falusias lakóterület – jele: Lf   o a  kertes  jellegű  ‐  jelentősebb  növénytermesztéssel,  kertműveléssel  foglalkozók által lakott – családi házas lakóházak terület felhasználási egysége     Vegyes területek – jele: V   • Településközpont vegyes terület – jele: Vt   o a  település  legfontosabb  intézményeinek  elhelyezésére  szolgáló  terület‐ felhasználási  egység,  ahol  a  teleknagyságok  és  a  beépítési  formák  nem  kerülnek merev előírásokkal leszabályozásra   • Központi vegyes terület – jele: Vk   o a  település  meglévő  és  javasolt  új  telkes  intézményeinek  elhelyezésére  szolgáló terület felhasználási egység     Gazdasági területek – jele: G   • Kereskedelmi, szolgáltató terület – jele: Gksz   • meglévő és tervezett kereskedelmi‐szolgáltató területek terület felhasználási egysége   • Ipari terület – jele: Gip   ‐76‐     

• • • •

Összefüggő ipari területek övezete   Ipari Park területének övezete   Az Ipari Parkon kívüli egyéb ipari területek övezete   A lakóterületek környezetében elhelyezkedő környezetbarát iparterületek övezete  

  Különleges területek – jele: K   • Nagybevásárló központ területe – jele: K/1   • Kórház területe – jele: K/2   • Uszoda területe – jele: K/3   • Műjégpálya területe – jele: K/4   • Sportcsarnok területe – jele: K/5   • Sportpályák területe – jele: K/6   • Strand területe – jele: K/7   • Sípálya területe – jele: K/8   • Szabadidőközpont területe – jele: K/9   • Szennyvíztisztító területe – jele: K/10   • Autóbusz pályaudvar területe – jele: K/11   • Garázstelep területek – jele: K/12   • Temető terület – jele: K/13   • Vízmű területe – jele: K/14   • Pincesor területe – jele: K/15   • Közmű területe – jele: K/16   • Rendezvényterület – jele: K/17   • Kegyeleti park területe – jele: K/18   • Hulladékudvar területe – jele: K/19   Beépítésre nem szánt területek:  Közlekedési és közműterületek – jele: KÖ   • Közút  terület  ‐  jele:  Köu  a  település  teljes  igazgatási  területén  található  mellékutak,  kerékpárutak és gyalogutak területe   • Vasút terület ‐ jele: Kök   • Légi közlekedés területe – jele: Köl   o heliport területe   • Vízi közlekedés területe – jele: Köv   o személyforgalmi hajókikötő területe     Zöldterületek ‐ jele: Z a város belterületén meglévő és tervezett közparkok területe     Erdőterületek ‐ jele: E   • Védelmi célú erdőterület – jele: Ev   • a település területén kialakított védelmi erdő övezet terület   • közlekedési utak melletti erdősávok területe   • egyéb műszaki infrastrukturális hálózatok melletti erdősávok területe   • vízgazdálkodási  területek  melletti, ökológiai  folyosó  ki‐alakítására  vagy pótlására  szolgáló erdősáv területe   ‐77‐     

•

egyedi ‐ főleg gazdasági – objektumok melletti, a környezet védelme érdekében  tele‐pített erdősávok területe   Egészségügyi‐turisztikai célú erdő terület – jele: Ee  

•   Mezőgazdasági területek – jele: M   • Általános mezőgazdasági terület – Má/1 szántóterületek felhasználási egysége   • Általános mezőgazdasági terület – Má/2 Rét‐legelő területek felhasználási egysége   • Kertes mezőgazdasági terület – Mk/1 kertes területek felhasználási egysége   • Kertes mezőgazdasági terület – Mk/2 Szőlő‐, gyümölcstermelő területek felhasználási  egysége     Vízgazdálkodási területek – V   • Vízfelületek területe – jele: Vf, Vt   • álló‐ és folyóvizek, valamint parti sávjainak területe   • Nyílt csapadékvíz elvezető árkok területe – jele: Vcs   • Vízmű terület – jele: Vv   • Ártéri területek – jele: Vá     Kazincbarcika  Város  Helyi  Építési  Szabályzata  az  egyes  övezetek  határait  pontosan  tartalmazza, a részletes övezeti határok a térképek alapján meghatározhatók.     Az  alábbi  összefoglaló  értékelés  a  Kazincbarcika  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiájának  2008. április tervezetéből került átvételre:     „Kazincbarcika több település összeolvadásából jött létre. Sajókazincot agrárjellegű település  volt,  majd  1850‐től,  a  szénbánya  megnyitásától  kezdve  az  iparra  helyeződött  a  hangsúly.  Barcika  Alsó‐  és  Felsőbarcika  összeolvadásából  jött  létre,  az  ipari  jelleg  mindvégig  másodlagos  maradt  a  mezőgazdaság  mellett.  Ez  a  korábbi  gazdálkodási  szerepkör  a  mai  településszerkezetben  is  tükröződik.  A  település  szerkezetének  tengelye  a  26‐os  főút,  valamint  a  fő  utcát  képező  Egressy  Béni  út,  ezek  mentén  fűződnek  fel  az  iparosítás  eredményeként  kialakult  lakótelepek.  A  korábbi  bányásztelepek  a  város  peremén  ma  szociálisan  hátrányos  helyzetű  rétegek  lakóhelyei.  Berente  település  is  korábban  a  város  része  volt,  azonban  a  90‐es  évek  dezintegrációs  folyamataiként  levált  a  városról.  A  város  szerkezete  jól  elkülöníthető  részekre  tagolható.  Ez  a  fent  említett  település  összevonások  mellett a lakótelep építési ütemeknek köszönhető. Külön és jól szeparálható, városképileg és  városszerkezetileg  meghatározó  részt  foglal  el  Kazincbarcika  keleti  részén  a  26‐os  főúttal  bárhuzamosan  elhelyezkedő  Borsodchem  Zrt.  Kazincbarcika  a  városról  elnevezett  kistérség  kapuja,  gyakorlatilag  a  megyeközponttól  közelítve  a  települések  közül  először  érhető  el.  Ennek  következtében  a  Miskolc  felől  a  kistérségbe  vezető  áramlási  útvonal  Kazincbarcikán  vezet  keresztül.  A  Sajó‐völgy  által  meghatározott  terjeszkedési  lehetőségek  és  a  szocialista  iparosítás következtében a város növekedése nemcsak a szomszédos Berentét érte el, hanem  Sajószentpéterrel is szinte teljesen egybenőtt. Kazincbarcika infrastrukturális ellátottsága (a  magyar‐országi  városhálózaton  belül)  jónak  mondható.  A  kiemelt  állami  beruházásként  megvalósult vegyipari komplexum mellett, a város infrastruktúrájának megfelelő színvonalú  kiépítését  is  igen  jelentős  központi  keret  biztosította.  városban  nagyon  változatos,  néha  ‐78‐     

egymástól léptékben ill. környezeti kultúrában nagyon távol álló településrészek élnek együtt,  egymás mellett. A városban megtalálható:   ƒ az  50‐es  években  keletkezett,  a  kor  központi  ízlését  tükröző  egységes  kialakítású  városközpont, amelyek jelentős zöldfelülettel rendelkeznek,  ƒ paneles technológiával készült lakótelepek  ƒ az elmúlt 30 év családi házas lakóházépítésének teljes tárháza  ƒ valamint az őstelepülések falusias lakókörnyezete.    A lakásállomány változása, fejlődése a megyei viszonylathoz képest kedvező képet mutat. A  városban  négy  darab  helyi  védelem  alatt  álló  épület  van,  míg  46  köztéri  szobor  található,  melyek  alapján  Kazincbarcikát  a  „szobrok  városának”  is  szoktak  nevezni.  A  városi  zöldfelületek  nagysága  Kazincbarcika  teljes  területéhez  képest  meglehetősen  nagynak  mondható (30,26 %). Kazincbarcikán a túlkoncentrált ipar tönkretette a természeti környezet  állapotát  és  az  ott  élő  emberek  egészségét  is,  több  mutató  tekintetében  kedvezőtlen  a  helyzet.  Ennek  ellenére  védett  területként  tartják  nyilván  a  csónakázó  tavat  és  közvetlen  környezetét, valamint a Herbolya bányát és a Minivadont.”    4.12.1 Települési értékvédelem    A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) alapján helyi védelmet élvez az alábbi épület:     védési  kat.  tsz  típus  cím  hrsz objektum  hat.sz.  M III  

Ref.  916   templom   folyamatban 

Dózsa  22509/1958   György u.  

Református templom, barokk, 18.  2293 sz.‐i eredetű. Átalakítva 1826‐ban és  1899‐ben.  

Budai  Nagy Antal  1932 Református templom  út 

Helyi településszerkezeti védelem alá vont épületek:   A Belváros szocialista realista városközpontjának épületegyüttese az Egressy és az Építők útja  térségében, illetve a városközpont területe.   • Lakóház, Kossuth Lajos utca 18. – 2139 Hrsz – népies lakóház   • Lakóház,  Egressy  Béni  u.  ‐  Rákóczi  Tér  –  1129/8  Hrsz  –  többszintes  lakóház  a  város  létrejöttének időszakából, az 1950‐es évekből   • Református templom, Budai Nagy Antal u. – 1932 Hrsz   • Lakóház, Budai Nagy Antal u. 63. – 1933 Hrsz ‐ népies lakóház   • Hősök Kertje     A  város  településképi  jelentőségű  helyi  védelme  alatt  áll  a  városközpont  területe  és  a  lakótelepek, valamint a településközponti vegyes területek.     A  következő  táblázat  a  Helyi  Építési  Szabályzat  II.  fejezet  13.  alapján  a  településképi  jelentőségű helyi védelmet igénylő alkotásainak listáját tartalmazza.       ‐79‐     

    Alkotó neve   

 Alkotás címe   

 Anyaga   

 Év   

 Hely   

   Építők útja    1967      Antal Károly     Jókai Mór     mészkő     Jókai tér    1966      Azbej Sándor     4 oszlop     sgrafittó     Szénoszt. ebédlő   1961      Balázs József Róbert   Dimitrovgrád címere     kőcserép     Dimitrov park    1972      Balczó Edit     Szüreti mulatság     ker. falkép     BC Rt. ebédlő    1959      Búza Barna     Kuruc lovas     bronz     Rákóczi tér    1960      Cs. Kovács László     Golyózó fiúk     alu. ötvözet     Május 1. út    1966      Csekovszki Árpád     Sejtek világa     ker. falkép     Városi Kórház    1969      Daróczi Mihály     Tavasz, nyár, ősz     terak. dombormű    Egressy B. u.    1955      Gulyás M.     Móricz Zs. portré     bronz     Móricz Zs. tér    1986      Győri Dezső     Borjút terelő fiú     bronz     Völgy park    1969    Halmágyi István     Fésülködő nő     mészkő (kútszob.)         ÉRV Rt.       Huszár Imre     Diána őzzel     bronz     Völgy park    1960      Józsa Lajos     Surányi Endre     bronz     Surányi E. Iskola    1998      Keresi Györgyi     Csontkompozíció     kerámia     Városi Kórház    1969      Lajos József     Kisfiú     bronz ivókút     Bólyai tér    1966      Ludmány Ottó     Játszó gyerekek     sgrafittó     Irinyi Úti Óvoda    1961      Madarassy Walter     Szüretelők I., II.     terak. balkon     Egressy B. u.    1955      Majoros Hédi     Falikép     kerámia     Lombik Étterem    1966    Makrisz   Fáradt orvos     bronz          Városi Kórház    Agamemnon       Martsa István     Almaszüret     ker. balkon     Egressy B. u.    1955      Megyeri Barnabás     Prometheus     domborítás     AES Erőmű    1966    Andrási Kurta János    Kiáltás   

 bronz   

‐80‐     

 Melocco Miklós   

 Derkovits   

 bronz   

 Mezey István   

 Hild emlékoszlop   

 krómacél   

 Mezey István   

 J. Lennon  emlékszobor   

 fa‐bronz   

 Mezey István   

 Egressy emlékoszlop     kő‐vas   

 Mezey István   

 Múzsák   

 olaj‐vászon   

 Mikus Sándor   

 Kévekötő   

 terak. d.mű   

 Mikus Sándor   

 Munka után   

 terak. d.mű   

 Moreau Luis  Auguste   

 La triomphe   

 bronz   

 Nagy István   

 Játszó mackók   

 kő   

 Nagy István János   

 Egressy B. portré   

 kő   

 Németh József   

 Nyilazó lovasok   

 fali ker.   

 Ohmann Béla   

 Szüret (szökők.)   

 kő   

 Olcsai Kiss Zoltán   

 Táncospár   

 bronz   

 Osváth Mária   

 Kecskés lány   

 bronz kút   

 Pál Ferenc   

 A kagyló   

 ker. kút   

 Panádi Kiss János   

 Az élet fája   

 dombormű   

 Panádi Kiss János   

 A halott filozófiája   

 dombormű   

 Panádi Kiss János   

 A kör bezárul   

 dombormű   

 Pátczay Pál   

 Munkácsy   

 bronz   

 Puskás Éva   

 Ülő lány   

 bronz   

 Shaffer Bernadett     Színház   

 samott   

 Somogyi József   

 Anyaság   

 bronz   

 Varga Ilonapóra     Varga Miklós   

      Gém család   

      bronz   

  ‐81‐     

   Derkovits tér    1989      Fő tér    1984      Jubileumi park    1986      Ref. templom   1994      Műv. Központ    1998      Egressy B. u.    1955      Egressy B. u.    1955      Polgárm. H.    1970      Május 1. út    1966      Műv. Központ    1974         BC Rt.       Sárvári tér    1957      Egressy B. tér    1957      Gyermek Úti Ó.    1957      ÉRV Rt.    1963      Városi temető    1959      Városi temető    1959      Városi Kórház   1959      Munkácsy tér    1965      Építők útja    1965         Műv. Központ       Építők útja    1963                   Építők u. or. r.   

4.13 Veszélyes üzemek a város közigazgatási területén   Kazincbarcika Város közigazgatási területén üzemel a Borsodchem Zrt., a BC‐KC Formalin Kft.  és  a  Francia‐Magyar  Finomkémiai  Kft.  felső  küszöbértéket  elérő  veszélyes  üzemek.  Ezen  üzemek az 1999. évi LXXIV. Tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és  a  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  balesetek  elleni  védekezésről  szóló  törvény  és  annak  végrehajtó  rendeletei  hatálya  alá  tartoznak.  A  veszélyes  üzemeknek  a  jogszabályi  előírásokkal összhangban biztonsági jelentést és biztonsági elemzést kell készíteniük, melyet  jóváhagyási célból meg kell küldeniük a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság  részére.     Az 1999. évi LXXIV. Tv. definiálja:    3.§  a)  Belső  védelmi  terv:  a  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  balesetek  kialakulásának  megelőzését,  a  balesetek  elhárítását,  következményeinek  mérséklését  szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari  üzemen,  veszélyes  létesítményen  belüli  végrehajtásának  rendjét,  feltételeit  szabályozó  üzemeltetői okmány.    c) Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására  szolgál,  hogy  rendelkezik  a  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  baleseteket  megelőző  politikával  és  az  annak  végrehajtását  szolgáló  biztonsági  irányítási  rendszerrel,  a  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  baleseti  veszélyeket  azonosította,  illetőleg  a  veszélyes  anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre  a  szükséges  intézkedéseket  megtette,  kellő  mértékű  a  létesítményeinek  biztonsága,  megbízhatósága.  Rendelkezik  működőképes  belső  védelmi  tervvel.  A  jelentésnek  elegendő  információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés és  szakhatósági közreműködés esetén a szakhatósági állásfoglalás kialakításához.    n)  Külső  védelmi  terv:  a  veszélyes  létesítmény  környezetében  élő  lakosság  mentése,  az  anyagi  javakban,  a  környezetben  bekövetkező  károk  enyhítése  érdekében  a  végrehajtandó  rendszabályok  bevezetésére,  a  végrehajtó  szervezetre,  a  vezetésre,  az  adatszolgáltatásra  vonatkozó terv.    ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges  következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság  által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.    A  törvény  előírásai  alapján  a  veszélyes  ipari  üzemek  megvalósítását,  bővítését,  megszüntetését,  illetve  azok  veszélyességi  övezeti  határait  fel  kell  tüntetni  a  külön  jogszabályok  szerinti  területfejlesztési  tervekben  és  településrendezési  eszközökben.  Kazincbarcika Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzata a belső és külső veszélyességi  („biztonsági”) övezetet tartalmazza. (lásd HÉSZ térképi mellékletek)     A  törvény  előírásai  alapján  a  város  polgármesternek  az  üzemeltetővel  és  a  hatósággal  együttműködve  külön  jogszabályban  meghatározottak  szerint  biztosítania  kell,  hogy  a  lakosság  véleményt  nyilváníthasson  az  új  veszélyes  ipari  üzem  engedélyének  vagy  a  már  ‐82‐     

működő veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentős változtatására, illetve módosítására  vonatkozó engedély kiadása előtt. (ezt a jogot egyébként a a környezeti hatásvizsgálati és az  egységes  környezethasználati  engedélyezési  eljárásról  szóló  314/2005  (XII  25.)  Korm.  rendelet is biztosítja az érintettek részére)    

A törvény felhatalmazó rendelkezése alapján fogadták el a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a  veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló rendeletet. A  rendelet  szabályozza,  hogy  az  egyszerre  tárolt  veszélyes  anyagok  alapján  mely  üzem  tekintendő alsó küszöbértékű, illetve felső küszöbértékű veszélyes üzemnek.     A  három  említett  üzem  esetében  több  termék  és  alapanyag  tekintetében  is  a  Rendelet  1.  mellékletben  meghatározott  anyagokból  egy  időben  tárolt  mennyisége  meghaladja  a  küszöbértéket!     A  Rendelet  6.  §  (1)  alapján  a  veszélyes  ipari  üzem  üzemeltetője  meghatározott  tartalmi  és  formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzés készítésére  kötelezetett az alsó / felső küszöbértéktől függően. A 6.§ (2) alapján a biztonsági jelentésben  az  üzemeltetőnek  be  kell  mutatnia  a  veszélyes  anyagokkal  kapcsolatos  súlyos  balesetek  megelőzésére  illetve  az  esetleges  bekövetkezés  esetén  a  védekezéssel  kapcsolatos  feladatait,  szervezési  rendszerét,  alkalmazott  eszközeit,  melyek  az  egészség‐  és  környezetvédelmi  célokat  elérését  szolgálják.  A  6.§  (3)  alapján  a  biztonsági  jelentésben  illetve  a  biztonsági  elemzésben  az  üzemeltető  meghatározza  a  veszélyes  anyagok  környezetbe  kerülésének  lehetőségeit,  ezen  anyagok  károsító  hatásait,  a  környezetbe  kerülés  valószínűségét,  az  anyagok  terjedését  illetve  a  személyek,  az  építmények  és  a  környezetre  gyakorolt  várható  hatását.  Az  elemzés  alapján  az  üzemeltető  az  érintett  területre vonatkozó veszélyességi övezetet kijelölésére javaslatot tesz.     A  biztonsági  jelentéseket  –  amennyiben  a  veszélyes  üzem  működésében  nincs  jelentős  változás – ötévente felülvizsgálják. A felülvizsgálatot ettől függetlenül mind a hatóság mind  az  üzemeltető  kezdeményezheti.  A  biztonsági  jelentést  /  elemzést  soron  kívül  felül  kell  vizsgálni abban az esetben amennyiben:  ƒ az  üzem  működésében  olyan  változások  következnek  be,  mely  veszély  bekövetkezésének valószínűségét növeli, vagy a meglévő védelmi rendszerre hatással  van  ƒ a  műszaki‐  technológiai  fejlődés,  vagy  korábbi  eseményekből  levont  tapasztalatok  alapján a védelmi rendszer módosítása indokolt  ƒ veszélyazonosításra vagy a hatások értékelésére új módszerek állnak rendelkezésre.     A  veszélyes  üzem  üzemeltetője  javaslatot  ad  a  veszélyességi  övezet  javasolt  mértékére,  a  veszélyességi övezetet azonban a 25. § (1) alapján az eljáró hatóság határozza meg.     Kazincbarcika  közigazgatási  területén  a  BC  lakótelep,  Alsóbarcika  és  Sajókazinc  településrészek a Borsodchem Zrt., a Francia Magyar Finomkémiai Kft. és a BC‐KC Formalin  Kft.,  mint  felső  küszöbértéket  elérő  vegyi  üzemek  részére  az  Országos  Katasztrófavédelmi  Főigazgatóság  által  megállapított  biztonsági  övezetébe  esnek.  A  biztonsági  övezetet  Kazincbarcika  Helyi  Építési  Szabályzata  TRT  02  03.  és  06.  szelvényszáma  mutatja  be.  A  biztonsági  övezeten  belül  megkülönböztetett  katasztrófavédelmi  külső  és  belső  sáv  is.  A  ‐83‐     

három üzem, biztonsági rendszerük szervezése során kötelesek együttműködni, mindhárom  cég a dominóhatás elve alapján szervezi biztonsági rendszereit.     A  városlakók  biztonsága  érdekében  az  Önkormányzat  lakossági  tájékoztatót  készített  a  területileg  illetékes  BAZ  Megyei  Katasztrófavédelmi  Igazgatósággal  és  az  érintett  cégekkel  együtt.  A vegyi üzemek termelése során elsősorban klór, ammónia, vinil‐klorid, foszgén, TDI és szén‐ monoxid kibocsátás várható havária esetén.   Vészhelyzet  esetén  a  veszélyre  vonatkozó  tájékoztatást  három  biztonsági  rendszer  garantálja, ezek   • MoLaRi elektronikus szirénák  • Hörmann‐Rema szirénák  • Pv. motorszirénák    Név 

Működési elv 

Telepítési  helyszínek 

MoLaRi szirénák 

Hörmann‐Rema szirénák 

Pv. motorszirénák 

Központi jelekkel biztosítják a lakosság riasztását és  azonnali élőszóban történő tájékoztatását  

Kizárólag szirénajelek,  csak helyi indítással  működtethetők 

‐ Építők útja 21.  ‐ Egressy B.u.4.  ‐ Herbolyai út.9.  ‐ Mátyás Király u.69.  ‐ Iskola út.7.  ‐ Irinyi J.u.1.  ‐ Széchenyi út.92.  ‐ Gorkíj‐ Kacso P.ut.  kereszteződés  ‐ Egressy B.u.58.   

A város területén 25  db van  telepítve   

‐ Városi Kórház  ‐ Surányi Endre Szki.  ‐ Irinyi János Szki.  ‐ Deák Ferenc Szki  ‐ Csokonai út.16.  ‐ Mátyás király. 32.  ‐ KSK Sportcsarnok   

  A  lakosság  biztonságát  garantálni  hivatott  védelmi  rendszerek  csökkentett  üzemű  tesztelésére  minden  hónap  első  hétfőjén  13.00‐kor  kerül  sor.  Teljes  hangerejű  tesztelésre  félévente, március és szeptember hó első hétfőjén 13.00‐kor kerül sor.     A következő településrendezési terv során javasolt kitérni a veszélyességi övezettel és annak  „működtetésével” kapcsolatos teendőkre.    

5. A VÁROS LEGFONTOSABB FOLYAMATBAN LÉVŐ KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAI  Kazincbarcika  város  területén  a  környezetvédelemmel  szoros  kapcsolatban  lévő  infrastruktúra  magas  szintű.  Ezen  a  területen  kiemelendő  az  ivóvízellátás,  a  ‐84‐     

szennyvízelvezetés  és  tisztítás,  a  szennyvíztisztítás  során  keletkező  hulladékok  kezelése,  a  települési  szilárdhulladékok  kezelésének  rendszere,  a  levegőtisztaság‐védelmi  monitoring  rendszer  alapját  képező  helyi  automata  mérőállomás.  Az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  tevékenysége magas színvonalú, a korábban megkezdett beruházások (seprő gépjármű, állati  tetemek  égetéssel  történő  ártalmatlanítását  szolgáló  kezelőmű)  a  város  környezetvédelmi  feladatait  nagymértékben  elősegítik.  Fentiektől  függetlenül  azonban  a  települési  szilárdhulladék gazdálkodás és a szennyvíztisztítás területén a fejlesztési irányok adottak. A  város területén a lakócélú ingatlanok bővülése és az új gazdálkodó szervezetek megjelenése,  a  meglévők  bővülése  a  kiépített  infrastruktúra  szempontjából  azonban  mennyiségi  és  minőségi  fejlesztést  igényelnek,  ebből  a  szempontból  kiemelten  kezelendő  a  csapadékvíz  elvezetés  kérdése  is.  A  környezetvédelmi  feladatok  a  város  környezetvédelmi  állapotának  fényében  bizonyosan  megváltozik:  növekvő  hangsúlyt  kap  az  újabb  környezeti  problémák  megoldása,  a  környezeti  ártalmak  megelőzése,  az  erőforrásokkal  való  fenntartható  gazdálkodás,  a  tervezés  és  a  környezetgazdálkodás  továbbfejlesztése,  új  eszközök  és  módszerek (pl. az együttműködés, a közszféra példamutatása stb.) alkalmazása.  Az Európai Unióhoz történő csatlakozás felkészülése érdekében az EU hozzáférést biztosított  a  SAPARD,  ISPA/KA  alapokhoz,  illetve  a  csatlakozást  követően  a  strukturális  alapok.  A  fejlesztési célú támogatások tekintetében kiemelendő, hogy az EU alapvető célkitűzéseinek  megfelelően a pályázat vagy direkt környezetvédelmi célt szolgál, vagy a Kedvezményezettek  kötelező  vállalásai  tekintetében,  indirekt  módon  szolgálnak  környezetvédelmi  célokat.  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  a  Nemzeti  Fejlesztési  Ügynökségnél  és  annak  kijelölt  szakmai  Közreműködő  Szervezeteinél  sikeresen  pályázott  a  2008  –  2011.  időszakban,  összesen  34  pályázatot  sikerült  megnyerni,  összesen  3.867.486.033,‐Ft  összértéken,  átlagosan  72,6  %‐os  támogatási  intenzitással.  A  pályázatok  listáját  a  környezetvédelmi  programhoz 5. mellékletként csatoljuk.     A  pályázatok  áttekintése  alapján  elmondható,  hogy  jelen  települési  környezetvédelmi  program  kapcsáén  elsősorban  indirekt  kapcsolódási  pontokat  találunk,  a  pályázatok  többsége  az  épített  környezet  minőségi  fejlesztéséhez  kötődik.  Direkt  környezetvédelmi  hatású pályázatként azonban kiemelendő az épületek energetikai korszerűsítése, Felsőkazinc  városrész belvízmentesítése, gépjármű úthálózatok és a kerékpár út kiépítése, felújítása.     A  folyamatban  lévő  környezetvédelmi  programok  közül  kiemelten  kezelendő  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulás  KEOP‐1.1.1/2F/09‐11  konstrukcióra  benyújtott  pályázata,  mely  az  ISPA/KA  projekt  során  kiépített  regionális  hulladékkezelő  infrastruktúra  minőségi  fejlesztését  célozza.  A  projekt  megvalósítása  során  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  a  Társulás  vezető  önkormányzataként  jár el.  A  projekt  célja a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány alapján az alábbiakban foglalható össze:     A projekt célja a szelektíven gyűjtendő hulladékok legalább 22%‐ban történő begyűjtése az  összes  keletkező  hulladékhoz  képest.  A  szelektív  hulladékgyűjtés  fejlesztése  érdekében  a  meglévő gyűjtőszigeteket és hulladékudvarokat új szigetek és hulladékudvarok létesítésével  kell kiegészíteni, illetve a szelektív gyűjtés házhoz menő csomagolási‐, zöld‐ és biohulladékok  gyűjtésével bővítendő. A szerves hulladék eltérítési céljainak teljesítéséhez a biohulladékok  házhoz menő gyűjtése is indokolt a zöldhulladék mellett, e két féle hulladék komposztálásra  kerül,  a  komposzt  pedig  hasznosításra.  A  biohulladékok  komposztálásának  biztosítása  ‐85‐     

érdekében  a  meglévő  komposztáló  bővítésére  kerül  sor.  A  vegyes  gyűjtésű  hulladékok  begyűjtésének optimalizálására 1 db új átrakóállomást építenek ki a projekt keretén belül. A  vegyes, kevert települési hulladékok 100%‐ban mechanikai hulladék előkezelőbe kerülnek, a  magas  fűtőértékű  hulladékok  leválasztása  és  hasznosítása  céljából.  A  maradék  hulladék  biológiai stabilizálás nélkül kerülnek ártalmatlanításra a meglévő hulladéklerakón.     A  KEOP‐1.1.1/2F/09‐11  konstrukcióra  benyújtott  pályázat  alapján  az  alábbi  beszerzések  tervezettek:    

Házi komposztáló edényzet 

6.000 

1000 

Újrahasználati központ 

3 

n/r 

Hulladékudvar 

3 

n/r 

Gyűjtősziget 

62 

n/r 

Kapacitás  Telepítés helyszíne  mértékegysége tonna/év  Társulás 2000 fő alatti települései  Bélapátfalva,   ‐  Borsodnádasd  Ózd  ‐     ‐  ‐ 

Átrakó 

1 

n/r 

‐ 

Szendrő 

Komposztáló 

1 

3500 

kapacitás, t 

Sajókaza 

Előkezelő (mechanikai)  Elkülönített gyűjtést szolgáló  eszközök (edényzet, speciális  járművek)  - görgős konténer szállító  jármű  - zöldhulladék aprító  célgép (komposztáló)  - tehergépkocsi aprítógép  vontatásához  (komposztáló)  - görgős konténer  (zöldhulladékhoz)  - komposztrakodó  - felül nyitott konténer 5  m3 (közterületi‐temetői  zöldhulladékhoz)  - zárt konténer  (közterületi‐temetői  zöldhulladékhoz)  - konténer szállító jármű  (közterületi‐temetői  zöldhulladékhoz)  - hulladékszállító jármű  (lomtalanítás)  - hulladékszállító jármű  (szigetes gyűjtéshez és  házhoz menő  gyűjtéshez) 

1 

46.500 

kapacitás, t 

Sajókaza 

‐ 

‐ 

‐ 

‐ 

2 

n/r 

db 

Bélapátfalva,   Borsodnádasd,  

1 

n/r 

db 

Sajókaza 

1 

n/r 

db 

Sajókaza 

6 

n/r 

db 

Sajókaza 

1 

n/r 

db 

Sajókaza 

100 

n/r 

db 

127 település 

30 

n/r 

db 

2000 fő feletti települések 

2 

n/r 

db 

Sajókaza 

2 

n/r 

db 

Sajókaza 

12 

n/r 

db 

Sajókaza 

Létesítmény, eszköz 

Darab 

Kapacitás 

‐86‐     

A  tervezett  projekt  a  regionális  hulladékgazdálkodási  rendszer  miatt  Kazincbarcikához  is  kötődik kiemelten a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és a kevert települési hulladékok  mechanikai előkezelése miatt. A projekt megvalósításával a hatályos Hgt. jövőbeli, illetve a  98/2008/EK  direktíva  jogharmonizációjával  együtt  járó  követelmények  is  teljesíthetőkké  válnak.  A  tervezett  beruházás  összértéke  meghaladja  a  3  milliárd  Forintot,  mely  átlagosan  75,6%‐ban az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósulhat meg.       

6. A  2012  –  2017  KÖZÖTTI  IDŐSZAKRA  VONATKOZÓ  TELEPÜLÉSI  KÖRNYEZETVÉDELMI  PROGRAM LEGFONTOSABB SZAKÁGANKÉNTI FELADATAINAK ÖSSZEGZÉSE  6.1 A környezetvédelem hosszú távú céljai  6.1.1 A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása   Egy élhető, az ott élők számára vonzó városi környezet kialakításához elsősorban az emberi  egészre  veszélyes  környezeti  terhelések,  környezeti  ártalmak  csökkentésére  megelőzésére  kell helyezni a hangsúlyt, ezért kiemelten kezelendő a levegő, a víz, a talaj szennyezésének  visszaszorítása, valamint a zajterhelés korlátozása. Ezek a környezeti terhelések közvetlenül  hatnak az emberi egészségre, s a szennyezőanyag, a terhelés fajtájától függően légúti, súlyos  esetben akár daganatos vagy egyéb krónikus betegségek okozói lehetnek.   A  nyilvánvaló  környezeti  ártalmak  kiküszöbölésére  azonban  napjainkban  jogszabályi  minimumként  tekinthetünk,  az  ehhez  szükséges  feladatok  elvégzése  egy  települést  önmagában nem tesz vonzóvá. Ahhoz, hogy egy település lakossága számára vonzó legyen,   biztosítani  kell  a  kedvező  munkalehetőségeket,  a  társadalmi  környezetet,  kulturális,  sportolási,  művelődési,  pihenési  lehetőségeket  és  az  egészséges  természeti  környezet,  melynek  része  biológiai  sokféleség,  az  ápolt  zöld  területek  (amelyek  egyben  a  levegőszennyezés  és  a  zajártalom  mérséklésének  is  az  eszközei),  az  esztétikus  épített  környezet, és a környezeti biztonság is.     A város épített és természeti környezetének megóvása az egészséges városi környezet része.  Ezért  a  településfejlesztés,  településrekonstrukció  ennek  egyik  fontos  eleme  a  környezetminőség  megőrzésében.  Egyik  eszköze  a  településrendezési  terv,  mely  a  város  terület felhasználási kereteit határozza meg, melyben az egyes városi funkciók, úgymint lakó  és intézményterületek, gazdasági területek kapnak keretet. A városfejlesztéssel kapcsolatos  középtávú elképzelések alapja egy új településfejlesztési koncepció szükségességét veti fel.  Másik  fontos  eszköz  a  településrekonstrukció,  mely  kiterjed  az  infrastruktúra  és  a  közlekedésfejlesztéstől  a  közterület  rekonstrukcióján  át  az  épület  felújításokig  és  az  intézményhálózat  rekonstrukciójáig.  A  két  városépítészeti  elem  komplexen  biztosítja  az  egészséges városfejlődést a teljes települési infrastruktúrafejlesztéssel összhangban.   6.1.2 A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás  A  rendkívül  nehezen  definiálható  fenntartható  fejlődés  alapgondolata,  hogy  életünket,  az  erőforrások  és  környezeti  elemek  igénybevételét  oly  módon  kell  megszerveznünk  –  azok  ‐87‐     

véges  mennyiségének  és  minőségének  tudatában,  hogy  egy  élhető  környezetet  jelentő  feltételeket  nemcsak  magunknak,  gyerekeinknek,  unokáinknak,  hanem  az  utánuk  jövő  nemzedékeknek  is  meg  akarjuk  őrizni.  Ennek  érdekében  energiaforrásainkkal,  vízgazdálkodásunkkal, alapanyagainkkal való takarékosságra van szükség. Törekednünk kell a  hulladékok keletkezésének megelőzésére, amennyiben ez nem lehetséges a hulladékká vált  termékek  újrahasználatára,  újrafeldolgozására,  hasznosítására,  termikus  hasznosítására,  vagy a környezetet nem veszélyeztető ártalmatlanítására.   Az  energiatakarékossági  programokkal,  életmódunk  változtatásával,  energiaigényünknek  megújuló  energiából  történő  minél  szélesebb  körű  előállításával  csökkenthető  a  környezeti  elemek  terhelése  a  szükségszerűen  véges  erőforrások  kimerítése.  Erőforrásainkkal  való  ésszerű,  takarékos  gazdálkodás  része  a  földtani  közeg  fenntartható  használata.  A  földtani  közeg  –  földterületek  –  használata  alapvetően  befolyásolja  az  élelmiszertermelésünk  formáját, a rendelkezésre álló zöldterületek méretét, közlekedési viszonyainkat. A területek  gazdaságos  és  egyben  ésszerű  felhasználásával  csökkenthetjük  a  közlekedési  és  szállítási  igényeket,  ezáltal  csökkenthető  ezen  tevékenységek  energiaigénye  és  ezzel  együtt  környezetet  terhelő,  potenciálisan  szennyező  hatásai  is.  A  fent  megfogalmazott  célok  természetesen  kölcsönösen  összefüggő  komplementer  célok,  melyek  lefedik  valamennyi  környezeti problémát, így a megfogalmazott célok elérése érdekében hozott intézkedésekkel  szinte minden fontos környezeti probléma kezelhető.     6.1.3 A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás  A  fenntartható  fejlődés  megvalósítása,  a  környezeti  elemek  komplex  védelmének  egyik  előfeltétele,  hogy  a  megfogalmazott  össztársadalmi  célokkal  az  érintett  felek  maguk  is  egyetértsenek,  a  célok  elérése  érdekében  aktívan  közreműködjenek.  Alapelv,  hogy  bár  a  környezetvédelmi  célokkal  összességében  mindenki  egyetért  –  kivételként  említhetők  esetenként  speciális  termelési  folyamatok  résztvevői  –  azonban  a  megfogalmazott  célok  elérése  érdekében  szükséges  aktív  közreműködés  sajnos  már  nem  jellemző  a  társadalom  teljes  egészére.  A  sikeres  környezetvédelmi  tevékenységnek  a  mindennapok  részéve  kell   válnia, ezért  célként jelöljük meg, hogy a környezeti elemeket igénybe vevő bármely fél, a  környezetvédelemhez szükséges cselekedeteit kvázi a napi rutin részeként „élje meg”.     Fentieknek  megfelelően  célszerű  lakossági  hulladékszedő  programok,  szelektív  gyűjtésre  vonatkozó felvilágosítási kampányok szervezése, továbbá a helyi kommunális szolgáltatások  és  ezzel  összefüggő  telephelyek  (ÉRV  szennyvíztisztító,  Sajókaza  Hulladékkezelő  Centrum,  Arborétum Kft. telephelye stb., rekultiválásra váró hulladéklerakók, szelektív hulladékgyűjtő  szigetek stb.) megtekintésének ösztönzése.   6.1.4 Hatékony környezetgazdálkodás  A  környezetvédelmi  tevékenységek  eredményességét  értelemszerűen  befolyásolja  a  rendelkezésre  álló  infrastruktúra,  eszközök,  erőforrások,  az  elért  eredmények  hatásfoka  és  az eredmények hatásainak visszacsatolása.   A  környezetgazdálkodás  klasszikus  elemei,  mint  például  a  környezetvédelmi,  környezetgazdálkodási  irányítási  rendszerek  (pl.  ISO  14001,  EMAS),  a  környezettudatos  beszerzés  (pl.  „zöld  közbeszerzés)  vagy  az  érdekeltek  közötti  partneri  viszony  és  együttműködés  (gazdálkodó  szervezetek  CSR  =  corporate  social  responsibility  =  társadalmi  ‐88‐     

felelősségvállalási programjai). Mindezek segítenek a környezeti szempontok és a gazdasági  érdekek  között  felbukkanó  esetleges  ellentétek  feloldásában,  mivel  hatékony  környezetgazdálkodás  esetén  gazdasági  és  környezeti  szempontból  egyaránt  kedvező,  az  érintett felek számára elfogadható megoldások születhetnek. A hosszú távú célokat legalább  10‐15  évre  kell  megfogalmazni,  az  ennél  hosszabb  tervek  és  célok  végrehajtása  általában  bizonytalan, mely a környezetvédelemi tevékenységek hatékony szervezését gátolhatják. Az  1995.  LIII  Tv.  települési  környezetvédelmi  programra  vonatkozó  6  éves  intervalluma  középtávú tervként értelmezhető, így a hosszú távú célok elérése érdekében csak részleges  munkát lehet elvégezni. 

6.2 Az önkormányzat környezetvédelmi rendszerének működtetése   Kazincbarcika  Város  környezetvédelemmel  kapcsolatos  feladatait,  tevékenységeit  a  Polgármesteri Hivatal több Osztályán, különböző szinteken látják el.  

Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  Szervezeti  és  Működési  Szabályzatát  az  01/1995  (01.20.)  helyi  rendelettel  fogadták  el,  melyet  az  eltelt  16  évben  többször  is  módosítottak,  utoljára  a  34/2011.  helyi  rendelettel.  A  SZMSZ  5.§  (3)  alapján  a  települési  önkormányzat  feladata az épített és természeti környezet védelme.     Ennek  biztosítása  érdekében  a  Képviselőtestület  5+4  fős  Városfejlesztési  és  Környezetvédelmi  Bizottságot  hozott  létre.  A  Polgármesteri  Hivatal  az  alábbi  szervezeti  struktúrában végzi tevékenységét:   ƒ Kabinet  ƒ Hatósági Osztály  ƒ Gazdálkodási  Osztály  (városfejlesztési,  városüzemeltetési  és  környezetvédelemi  feladatok ellátása)   ƒ Gyámhivatal    Az  egyes  osztályok  közül  környezetvédelmi  szempontból  kiemelt  figyelmet  érdemel  az  Gazdálkodási Osztály, mint a napi környezetvédelmi és városfenntartási feladatokat szervező  alapszervek.  Értelemszerűen  az  egyes  döntések  meghozatal  tekintetében  a  Polgármester  felelőssége a legnagyobb, ezért a döntés előkészítési folyamat során a Polgármesteri Kabinet  munkája alapvető fontosságú.     Az  Önkormányzat  környezetvédelmi  rendszerének  üzemeltetéséhez  integrált  irányítási  modellt  szükséges  kialakítani,  melynek  értelmében  a  környezetvédelmet  is  érintő  döntéshozatali  folyamat  során  mindig  részt  kell  vennie  az  Önkormányzat  megfelelő  képesítéssel  bíró  szakemberének  az  adott  kérdés  környezetvédelmi  aspektusának  elemzésében.     Kazincbarcika  Város  közigazgatási  területén  az  alábbi  környezetvédelmi  tárgyú  rendeletek  vannak érvényben a TKP írásának idejében.         ‐89‐     

    Sorszám 

Rendelet címe 

1 

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 5/1992. (III. 27.) sz. rendelete a közterületek rendjéről 

2 

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 18/1996. (V. 09.) sz. rendelete a köztisztaságról  

4 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  50/2001.  (XII.  21.)  sz.  rendelete  a  települési  szilárd  hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról  

5 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  24/2004.  (IX.  03.)  sz.  rendelete  a  talajterhelési  díjjal  kapcsolatos szabályokról 

6 

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 32/2004. (X. 29.) sz. rendelete az Önkormányzat Helyi  Hulladékgazdálkodási Tervéről 

7 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  33/2004.  (X.  29.)  sz.  rendelete  az  avar  és  kerti  hulladékok nyílttéri égetéséről 

8 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  34/2004.  (X.  29.)  sz.  rendelete  a  háztartási  tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos szabályok megállapításáról  

9 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  5/2008.  (I.  25.)  sz.  rendelete  a  szabálysértési  rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendeletek módosításáról  

10 

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  13/2009.  (III.  20.)  sz.  rendelete  az  építési  engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről 

  Az  elfogadott  rendeleteket  a  jogszabályi  előírások,  a  jogi  környezet  változása  illetve  a  megszerzett tapasztalatok függvényében javasolt rendszeresen felülvizsgálni, illetve szükség  szerint újakkal kiegészíteni.  

6.3 Levegőtisztaság‐védelem  Kazincbarcika  város  levegőminőségének  állapotát  legerősebben  a  városi  motorizált  közlekedés  légszennyező  hatása,  a  közeli  termelővállalatok  (Borsodchem  erőmű,  veszélyes  hulladékégető  mű,  Borsodi  Szénerőmű)  illetve  ezzel  összefüggésben  a  meteorológiai  körülmények befolyásolják (szélirány, páratartalom, csapadék). Fontos tényezőt jelentenek a  levegő  minőségi  állapotában  bekövetkező  változások,  és  az  egyéb  légszennyezőanyag  források  kibocsátásai  is.  A  közlekedési  eredetű  légszennyezés  Kazincbarcika  egyik  fontos  környezetvédelmi  problémája,  a  levegő  minőségére  vonatkozó  rendelkezésre  álló  adatok  nagy mennyiségű por, és nitrogén oxid koncentrációt mutat, mely egészségügyi szempontból  ‐90‐     

is kiemelten kezelendő. Levegőtisztaság‐védelmi szempontból a legszennyezettebb terület a  26‐os útnak a város északi részi szakasza. Az úthálózat korszerűsítésével az átmenő forgalom   egy  része  a  város  területét  gyorsabban  hagyhatja  el,  mely  a  levegő  minőségét  is  kis  mértékben javíthatja, azonban hosszú távú megoldást nem jelent. Rövid és középtávon is a  város  belső  forgalmának  és  a  városba  irányuló  célforgalomnak  a  növekedésével  lehet  számolni, ami a légszennyezés növekedését vonja maga után. A tendenciák folytatódásával  mind  a  közlekedés  feltételeiben,  mind  a  levegőminőségben  romlás  várható.  A  város  belső  motorizált  forgalma  azonban  csökkenthető  a  kerékpáros  úthálózat  további  fejlesztésével  a  kerékpáros közlekedés elterjedésének szorgalmazásával. A tömegközlekedés és a kerékpáros  közlekedés  javításával  és  azok  népszerűsítésével  elérhető,  hogy  a  jelenleg  személyautóval  közlekedők egy része a későbbiekben kevésbé légszennyező közlekedési formák használatára  térjen  át.  A  város  iparral  erősebben  érintett  területein  (Kazincbarcika  bevezető  szakasz  Berente irányából, szennyvíztisztító telep) a közlekedés mellet az ipar légszennyező hatása a  leginkább  meghatározó.  A  szociális    tevékenységekkel  összefüggésben  legjelentősebb  légszennyezőanyag kibocsátással a fűtési tevékenység jár. (A város fűtési rendszerét lásd az  6.15. fejezetben).  Az elmúlt évtizedben országos szinten egyre nagyobb teret nyert a földgáz  alkalmazása, ezzel visszaszorult a szén és a gázolaj, de a nem távhős lakásokban részben nőtt  a  fa  fűtési  célra  történő  felhasználása  is.  Kazincbarcika  város  levegőjének  minősége  tekintetében  az  OLM  adatainak  elemzése  alapján  megállapítható,  hogy  a  nitrogén‐oxid,  a  nitrogén‐dioxid  emissziója  gyakorlatilag  stagnál,  a  szén‐monoxid  koncentrációja  azonban  növekedett  az  elmúlt  két  évben,  mely  elsősorban  közlekedési  eredetű.  Az  ózon  koncentrációja  a  vizsgált  10  év  vonatkozásában  2007‐ben  érte  el  a  maximumot,  azóta  kis  mértékben csökkent, drámai azonban a szálló por átlagos koncentrációjának növekedése, a  2006.  évi  átlagos  13  µg/m3  értékről  40  µg/m3  értékre  ment  fel,  azaz  több  mint  a  kétszeresére emelkedett.     A szálló port leszámítva a javuló tendenciák mellett még mindig magas a fűtési emisszió, ami  elsősorban  a  fűtési  idényben  jelentkező  levegőminőség  romlásban  mutatkozik  meg.  A  kommunális  eredetű  légszennyezések  között  meg  kell  még  említeni  a  kerti  hulladékok  égetését és a parlagterületek felgyújtását. Ide sorolható még a belsőtéri légszennyezettség  problémája is, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás  betegségek kialakulásában, viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör.  Az  allergiás  megbetegedések  országosan  erőteljes  ütemű  növekedésével  együtt  egyre  nagyobb  problémát  jelent  a  parlagon  vagy  gondozatlanul  hagyott  területeken  az  allergiát  okozó növények elszaporodása és az ebből fakadó pollenszennyezés.    6.3.1 A program célja:    A  közlekedésből,  az  ipari  és  kommunális  tevékenységekből  származó  levegőt  terhelő  kibocsátások  és  a  környezetterhelés  mértékének  csökkentése,  mérséklése  úgy,  hogy  biztosítható legyen a lakókörnyezetek biztonsága 6.3.2 Feladatok meghatározása 

‐91‐     

6.3.2.1 A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele  A  Magyar  Köztársaság  kormánya  elfogadta  a  2008‐2025‐re  szóló  Nemzeti  Éghajlatváltozási  Stratégiát  (NÉS).  A  dokumentum  legfontosabb  elemei  közé  tartozik  a  nemzetközi  kötelezettségek  teljesítése,  az  éghajlatváltozást  okozó  hatások  elleni  küzdelem,  a  kibocsátások  csökkentése  és  az  alkalmazkodás  a  klímaváltozáshoz.  A  NÉS  végrehajtása  érdekében  a  kormány  két  évre  szóló  Nemzeti  Éghajlatváltozási  Programot  (NÉP)  fogad  el,  minek  megjelenése  után  meg  kell  vizsgálni,  hogy  a  városnak  milyen  konkrét  feladatai  keletkeznek, a feladatok és alapelvek betartására és betartatására.   6.3.2.2 A nagy és közepes tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése    Párbeszéd  kezdeményezése  a  nagy  és  közepes  tüzelőberendezések  üzemeltetőivel  (fűtőművek, kazánházak, stb.) „nitrogénszegény” égők beszerelésére, melybe bevonandók a  várossal közvetlenül szomszédos települések kibocsátói is.     6.3.2.3 Kazincbarcika  Város  közigazgatási  területére  vonatkozó  levegőtisztaság‐védelmi  monitoring, esetleges Intézkedési Program készítése érdekében    Az  ország  egyes  településeit  a  4/2002  (X.  7)  KvVM  rendelet  a  légszennyezettségi  agglomerációk és zónák kijelöléséről és a 4/2011 (I. 14) VM rendelet a levegőterheltségi szint  határértékeiről  és  a  helyhez  kötött  légszennyező  pontforrások  kibocsátási  határértékeiről  alapján,  összhangban  az  1995  LIII  Tv.  110.§  8)  k)  bekezdése  alapján  légszennyezettségi  zónákba sorolták.    A  4/2011  (I.  14)  VM  rendelet  5.  melléklete  alapján  az  alábbi  légszennyezettségi  zónák  (és  agglomeráció) került meghatározásra.   1. A csoport: agglomeráció (csak Budapest esetében releváns)  2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag  tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja.  Ha  valamely  légszennyező  anyagra  tűréshatár  nincs  megállapítva,  de  a  területen  e  légszennyező  anyag  tekintetében  a  levegőterheltségi  szint  meghaladja  a  határértéket,  a  területet ebbe a csoportba kell sorolni.  3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag  tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van.  4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag  tekintetében  a  felső  vizsgálati  küszöb  és  a  levegőterheltségi  szintre  vonatkozó  határérték  között van.  5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag  tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.  6.  F  csoport:  azon  terület,  ahol  a  levegőterheltségi  szint  az  alsó  vizsgálati  küszöböt  nem  haladja meg.  ‐92‐     

7. O‐I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.  8. O‐II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú  célként kitűzött koncentráció értéket.  9.  Az  alsó  és  felső  vizsgálati  küszöbérték  meghatározása  a  levegőterheltségi  szint  és  a  helyhez  kötött  légszennyező  források  kibocsátásának  vizsgálatával,  ellenőrzésével,  értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.  Kazincbarcika  területe  a  4/2002  (X.  7)  KvVM  rendelet  1.  melléklete  alapján  az  alábbi  csoportokba tartozik a vizsgálandó légszennyező anyagok tekintetében.     Kén‐ Nitrogén‐ Szén‐ Talajközeli  PM10  Légszennyező anyag  PM10  Benzol  (arzén)  dioxid  oxid  monoxid ózon  Zóna  F  F  F  E  F  O‐I  F  14. táblázat: Kazincbarcika Város besorolása a légszennyezettségi zónákba 

  A  talajközeli  ózon  kapcsán  fontos  kiemelnünk,  hogy  az  ország  összes  települését  is  ebbe  a  kategóriába sorolták be.     A  levegőtisztaság‐védelem  hatékony  működtetése  érdekében  vizsgálni  szükséges,  hogy  az  egyes  légszennyező  komponensek  tekintetében  zónán  belüli  kedvezőtlen  változás  bekövetkezik‐e.  Amennyiben  igen,  úgy  mérési  eredményekre  alapozott  levegőtisztaság‐ védelmi intézkedési tervet kell készíteni az Észak‐magyarországi KTVF bevonásával.       6.3.2.4 A  lakossági  gumi,  műanyag  és  egyéb  hulladékok  égetéséből  származó  légszennyezés    csökkentése  (a  helyi  levegőtisztaság‐védelmi  rendelet  megfelelő  kommunikációja)  A vegyes tüzelésű kazánokban vagy nyílt téren eltüzelt szennyezett papír, műanyag, gumi és  egyéb hulladékokból (festékek, oldószerek, kezelt fahulladékok stb.) felszabaduló toxikus és  potenciálisan  rákkeltő  anyagok  jelentős  egészségügyi  kockázatot  jelentenek.  Ezt  a  tevékenységet  önkormányzati  rendelet  is  tiltja.  A  felelőtlen  hulladékégetés  visszaszorítása  érdekében tájékoztatni szükséges az érintetteket a káros hatásokról, a helyi szabályokról.     6.3.2.5 A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése  A  lakossági  eredetű  levegőterhelés  egyik  fontos  eleme  a  kerti  hulladékok  és  az  avar  égetéséhez  köthető.  Ez  kiváltható  helyben  történő,  vagy  közösségi  komposztálással,  ami  a  talajerő utánpótlást is elősegíti. Ezért programot, ösztönző rendszert, tanácsadó szolgáltatást  kell  kidolgozni  és  megvalósítani  a  komposztálás  elterjesztésére.  A  program  sikeres  megvalósítása  a  kommunális  hulladékok  lerakásra  kerülő  szervesanyag  tartalmát  is  csökkenti, mely a települési szilárdhulladékok fejlesztési stratégiájának egyik alapja.  A házi komposztálással kapcsolatos felvilágosító kampányok során javasolt a helyi TV és rádió  adta lehetőségek kihasználása, továbbá szóróanyagok, előadások szervezése.   ‐93‐     

6.3.2.6 Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések  Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében részletesen fel kell  térképezni  a  város  területén  előforduló  allergén  növények  elterjedését,  tényleges  és  potenciális  élőhelyeit.  Meg  kell  határozni  továbbá  azon  növények  körét,  amelyek  pollenje  ténylegesen  jelentős  egészségügyi  veszélyforrást  jelent.  Az  elterjedési  térkép  alapján  intézkedési  programot  kell  kidolgozni,  amely  meghatározza  a  különböző  területtípusok  kezelési  feladatait  az  allergén  növények  terjedésének  visszaszorítása  érdekében.  Az  intézkedési  program  megvalósítása,  kommunikáció  segítségével  és  a  területhasználók,  tulajdonosok bevonásával. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény előírja, hogy  minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a  gyommentesítést  elvégezni.  Ezt  követően  a  fertőzött  területen  közérdekű  védekezést  (kényszerkaszálást) kell elrendelni.  Az  allergén  növények  okozta  hatások  mérséklése  érdekében  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  új  rendelet  megalkotását  tervezi,  mely  a  parlagfű  és  az  egyéb  allergén  növények irtását illetve ezzel összefüggésben a mulasztókkal szembeni szankciókat hivatott  szabályozni.   6.3.2.7 Utak pormentesítése  A  város  útjai  okozta  diffúz  porszennyezés  csökkentésének  leghatékonyabb  módja  a  burkolatlan  utak  szilárd  burkolattal  történő  ellátása,  illetve  szilárd  burkolatú  utakon  a  rendszeres  utcaseprés  elvégzése,  illetve  nyáron  az  utak  locsolása.  Az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  rendelkezik  gyűjtő  felépítményű  új  seprőautóval,  mely  a  feladatot  teljes  mértékben  képes ellátni.     6.3.2.8 A  szálló  por  elleni  védekezés  valamint  a  levegőtisztaság‐védelem  további  lehetőségei    A  településen  belül  törekedni  kell  arra,  hogy  az  utak  mentén  a  szálló  por  elleni  védekezés  miatt fasorok legyenek telepítve legalább az út egyik oldalán a közművesítéssel összhangban.  Törekedni kell továbbá arra, hogy a városon belül a zöldfelületi fedettség mértéke legalább a  településrendezési  tervben,  illetve  a  magasabb  rendű  jogszabályban  (OTÉK)  megadott  értéket  érje.  Különös  gondot  kell  fordítani  a  településünk  biológiai  aktivitási  értékének  megtartására  és  növelésére.  Fontos  szempont  az,  hogy  a  városközpontban  kialakult  és  jellemző  összefüggő  zöldfelületi  rendszert  megőrizzük,  és  összefüggő  rendszerré  tegyük  a  teljes  város  területére.  Az  összefüggő  zöldfelületi  rendszer  kapcsolódjék  az  országos  és  megyei  területrendezési  tervekben  megadott  ökológiai  rendszerhez.  Ezeknek  az  összefüggéseit egy új városfejlesztési koncepcióban kell rögzíteni.  6.3.2.9 Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója szaghatás csökkentése céljából  A  város  területén  található  szennyvíztisztító  telep  folyamatos  intenzív  szaghatást  okoz  a  városlakók  számára.  A  szennyvíztisztító  telep  rekonstrukciója  a  szennyvíztisztítással  összefüggő, a közeljövőben elkerülhetetlenül elvégzendő fejlesztéseken túl a szaghatás miatt  ‐94‐     

is  indokolt.  A  technológia  felújítása  során  kiemelt  figyelmet  kell  fordítani  zárt  technológia  kialakítására.  A  levegőbe  történő  emissziók  szaghatásának  csökkentése  érdekében  biofilterekkel javasolt ellátni. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára javasolt a Kohéziós  Alap  esetleg  még  elérhető  forrásait  igénybe  venni,  a  tervezési  fázisban  az  Önkormányzat  közreműködése  és  az  Önkormányzat  szakmai  álláspontjának  megismerése  a  telep  üzemeltetője részéről kiemelt fontosságú!   

6.4 Talajvédelem  A  talajok  minőségi  állapotváltozásának  észlelésére  országos  megfigyelő  rendszer  került  kiépítésre,  melyet  a  4.6  pontban  is  ismertettünk.  A  mérőhálózatot  a  BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Növény  és  Talajvédelmi  Igazgatóság  üzemelteti.  A  rendelkezésre  álló  vizsgálati  eredmény  alapján  megállapítható,  hogy  a  város  és  környezetének  talajminősége  megfelelőnek  minősíthető.  A  talaj  állapotát  elsősorban  az  ipari  tevékenység  (havária)  veszélyezteti.  Lényeges  terhelést  jelenthetnek  azonban  a  város  talajaira  a  szabálytalanul  elhelyezett  különféle  hulladékok  (szilárd,  folyékony,  kommunális,  veszélyes)  általi  szennyezések.  Kármentesítési  munka  tekintetében  a  Borsod  Volán  Zrt.  telephelyét  kell  kiemelni,  ahol  gázolajkút  eredetű  szennyezést  tártak  fel.  A  Társaságnál  a  felülvizsgálatok  2006‐ig  véget  értek,  a  kármentesítési  tervek  elkészültek,  a  kármentesítési  feladatok  elvégezték, így jelenleg a kármentesítési monitoring szakaszról beszélhetünk, mely kedvező  vizsgálati  eredmények  esetén  2013‐ig  tart.  A  kármentesítési  infrastruktúra  keretén  belül  kiépített vízilétesítmények célja a forgalmi telepen észlelt olajszennyeződés felszámolása és  a  talajvíz  állapotának  megfigyelése  a  szennyezett  területen  és  annak  környezetében.  A  szennyezett  talajvíz  kitermelése  termelőkutakon  keresztül  történik,  búvárszivattyúk  segítségével. A talajvízzel kitermelt, szabad fázisban jelenlevő szennyezőanyag elválasztását  fajsúlykülönbségen  alapuló  fázisszétválasztással  végzik.  A  kitermelt  talajvíz  csővezetékeken  jut  el  a  tisztító  konténerig  egy  átemelő  tartályba,  ahonnan  egy  szivattyú  továbbítja  a  sztrippelő toronyra. Itt megy végbe a vízben oldott szennyeződés illékony komponenseinek  eltávolítása  ellenáramú  levegőztetéssel,  valamint  levegő  oldali  aktívszenes  szűréssel.  A  sztrippelőről a még mindig szennyezett víz egy újabb átemelő tartályba kerül, ahonnan egy  szivattyú továbbítja azt a homokszűrőre, majd az aktívszenes szűrőre, melyek megtisztítják a  vizet  az  oldott  állapotban  jelen  lévő,  de  nem  illékony  komponensektől  is.  A  tisztított  vizet  teljes  egészében  visszatáplálják  a  talajvíztestbe  szikkasztó  drén,  valamint  nyeletőkutak  segítségével.  A  kármentesítő  rendszerek  szakszerű,  előírások  szerinti  üzemeltetésével  a  környezet‐károsodás 2013‐ig felszámolásra kerül. 

6.4.1 A program célja    A  talaj  szennyezésének  megelőzése,  megakadályozása,  az  esetlegesen  meglévő  talajszennyezések  mértékének  csökkentése  és  megszüntetése.  A  talaj  termőképességét  és  állapotát megóvó területhasználat kialakítása a fenntartható fejlődés szellemében.    

‐95‐     

6.4.2 Feladatok meghatározása  6.4.2.1 Talajszennyezések megelőzése    Lakossági  tájékoztatás  és  szemléletformálás  a  talajvédelmi  intézkedésekkel  kapcsolatban.  Kiemelt jelentőségű területek: az illegális hulladéklerakók és az illegális szennyvízleürítők. A  lakossági tudatformálás során a földhasználókat ösztönözni kell a műtrágyák használatának  csökkentésére,  a  természetes  trágyák  alkalmazásának  növelésére,  a  helyben  komposztált  zöldhulladékok felhasználására.     6.4.2.2 Talajvédelmi  Információs  és  Monitoring  Rendszer  folyamatos  üzemeltetése  és  értékelése    A  BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Növény  és  Talajvédelmi  Igazgatósággal  szorosan  együttműködve  a  Talajvédelmi  Információs  és  Monitoring  Rendszer  (TIM)  kazincbarcikai,  illetve ahhoz legközelebbi mérőpontjainak folyamatos mintázását el kell végezni. A jelenleg  meglévő  mérőhálózat  mintavételi  helyeinek  esetleges  sűrítésére  vonatkozó  koncepció  áttekintése,  a  források  biztosítottsága  esetén  a  mérőhálózat  bővítése.    A  mérőhálózat  keretrén  belül  vett  minták  mérési  eredményeik  kétévenkénti  értékelését  és  az  ebből  származó eredmények alapján az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére cselekvési  tervet kell kidolgozni.     6.4.2.3 Egyéb szennyezett területek kármentesítése, rekultivációja  Az  Észak‐magyarországi  Környezetvédelmi,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőség  által  tényfeltárásra kötelezett területekre vonatkozó tényfeltárási záró dokumentáció elkészítése,  a  kármentesítésre  kötelezett  területek  kármentesítésének  elvégzése,  kármentesítésre  és  rekultivációra  kötelezettek  körére  vonatkozó  nyilvántartás  elkészítése.  (kötelezett,  korábbi  tevékenység,  főbb  környezeti  hatások,  vonatkozó  hatósági  határozatok  száma,  teljesítési  határidők stb.)    Javasolt megvizsgálni az ÉRV Zrt. bezárt telephelyein található régi kutak tömedékelésének  kérdéseit.  A  tömedékelés  vízjogi  engedélyezési  eljárás,  melyben  eljáró  hatóságként  ÉMI‐ KTVF  illetékes.  Javasolt  a  Hatósággal  történő  kapcsolatfelvétel  az  esetlegesen  felmerülő  kérdések  tisztázása  érdekében.  Ezt  követően  javasolt  a  kutakra  vonatkozó  fontosabb  adatoknak a TKP‐ben történő átvezetése.      6.4.2.4 Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele a városi tervekben   A városi beruházásoknál minimalizálni kell a zöldmezős beruházásokat, lényegesen nagyobb  hangsúlyt kell fektetni barnamezős területek hasznosítására.   

‐96‐     

6.4.2.5 A deflációval veszélyeztetett területeken erdők, erdősávok létesítése  A  város  külterületén  fel  kell  mérni  a  deflációval  leginkább  veszélyeztetett  területeket  és  ösztönözni  kell  a  földtulajdonosokat  erdők,  illetve  erdősávok  telepítésére,  továbbá  olyan  agrotechnika alkalmazására, amely kellően véd a defláció és az erózió ellen.    

6.5 Vízvédelem    A  település  a  27/2004.  (XII.  25.)  KvVM  rendelet  a  felszín  alatti  víz  állapota  szempontjából  érzékeny  területeken  levő  települések  besorolásáról  szóló  jogszabály  melléklete  alapján  érzékeny területnek minősül. Az OtrT és a B‐A‐Z Megyei TRT ennek megfelelően a kiemelten  érzékeny felszín alatti vízminőségi övezet részeként szerepelteti a város Sajóivánka felé eső  részét.     Kazincbarcika és a környező települések vízellátását az ÉRV Zrt. biztosítja, döntően a három  víztermelő  telepen  keresztül.  Kazincbarcika  területén  a  közüzemi  vízhálózatba  bekapcsolt  lakások  aránya  közel  100  %.  A  város  és  a  szűkebb  agglomeráció  vízellátását  az  imolai,  jósvafői, a tirzsi telepek biztosítják.       Imolai víztermelő telep  A  vízmű  2db  galériás  forrásfoglalásból  gravitációs,  illetve  szivattyús  víztovábbítással  látja  el  ivóvíz szolgáltatási tevékenységet. Az 1. számú Karszt dűlői galériás forrásfoglalás a községtől  dél‐nyugatra,  a  Karsz  dűlőben,  1958‐ban  épület,  10  m3/d  vízhozammal  rendelkezik.  A  2.  számú galériás forrásfoglalás 1996 óta üzemel a településtől délre, a Kossuth L. utca 45‐57.  számú  házak  mögött,  7‐8  m3/nap  vízhozammal.  Az  utóbbi  alacsonyabban  lévő  forrás  vizét  szivattyúval emelik ki a magasabban felszínre törő forrás szolgálati vezetékbe, illetve az ott  lévő 11 m3‐es tároló medencében. A két forrás kevert vize gravitációs úton, fertőtlenítéssel  kerül a községi fogyasztói hálózatba.     Jósvafői víztermelő telep  A  vízigények  kielégítésére  az  500  –  2000  liter/perc  vízhozamú  Babot‐kút  forrásfoglalása  biztosítja, Jósvafőtől 1900 fm‐re észak‐nyugati irányban a Kecső Patak völgyében. A forrást  40  m  mély  táró  végén  létesített  forráskamrában  foglalták.  A  forrásfoglalás  vize  NA200‐as  gravitációs  vezetéken  jut  a  gépház  alatt  kialakított  szivattyúaknába,  ahonnan  az  Aggtelek  ellátására épített 100 m3‐es medencébe emelik át. Innen gravitációs vezetéken egy 15 m3‐es  nyomáscsökkentő  medencén  keresztül  jut  az  aggteleki  elosztóhálózatba.  A  szivattyúakna  túlfolyó vize NA200 AC vezetéken keresztül ju a gépháztól 350 fm‐re lévő jósvafői 100 m3‐es  tárolóban,  innen  1450  fm  hosszú  gravitációs  vezetéken  kerül  a  víz  a  jósvafői  elosztóhálózatban.  A  túlfolyó  víz  a  jósvafői  medencén  keresztül  zárt  csővezetéken  kerül  a  Kecső patakba. A vízműtelepen csak fertőtlenítés szükséges, mint vízkezelés, ez négyszeres  hígitású NAOCl oldattal történik.  Trizs víztermelő telep  A Trizs község területén lévő mélyfúrású kútból búvárszivattyú alkalmazásával kitermelt víz  vastalanítás, mangántalanítás és fertőtlenítés után 2 x 50 m3‐es átfolyós rendszerű magaslati  víztároló medencébe jut, ahonnan a két község elosztóhálózatába kerül gravitációsan. Ragály  ‐97‐     

területén  központi  nyomáscsökkentéssel,  amelyet  a  község  Trizs  felé  eső  végén  beépítésre  került  nyomásszabályozó  valósít  meg.  A  mélyfúrású  kút  a  település  belterületétől  200  méterre délkeleti irányban épült. A vízadó réteg anyag mészkő.   A szennyezett, elhasznált vizek tisztítása kapcsán lásd a 4.10.2 fejezetet.   6.5.1 A program célja  A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és a  szennyvíztisztítás  biztosítása  a  város  valamennyi  lakójának  részére.  A  felszín  alatti  vizek  minőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése.   6.5.1.1 Vízfelhasználás  takarékosság,  a  vízhasználat  alternatíváinak  megteremtése  és  ösztönzése a fogyasztók tekintetében.   Alapvető  cél  a  vízfogyasztás  racionalizálása,  mert  bár  hazánk  vízkészletei  igen  gazdagok,  vízkészleteink  vettől  függetlenül  végesek.  A  vízfelhasználás  ésszerűsítése  történhet  víztakarékos rendszerek beépítésével, speciális szerelvények alkalmazásával, illetve esővíz és  csapadékvíz felhasználásával, amennyiben a víztől nem elvárt az ivóvíz minőség. Lakossági és  közületi  felvilágosító  kampányokat  kell  szervezni  annak  érdekében,  hogy  a  vízfelhasználást  meghatározó  szemléletben  jelentős  változások  következzenek  be.  Javasolt  a  szemléletformálási akciókat korcsoportonként kidolgozni.   6.5.1.2 Vízbázis védelmi program végrehajtása    Hazánkban  1997‐ben  lépett  hatályba  a  jelenleg  is  érvényes  123/1997  (VII.  18.)  Kormányrendelet,  mely  a  vízbázisok,  a  távlati  vízbázisok,  valamint  az  ivóvízellátást  szolgáló  vízilétesítmények védelméről határoz meg előírásokat.     Az  ÉRV  Zrt.  víztermelő  telepein  1997.  második  felében  kezdődtek  meg  a  diagnosztikai  felmérések,  melyre  a  kormány  finanszírozásában  került  sor.  („Üzemelő,  sérülékeny  földtani  környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezése”)     Az  ÉRV  Zrt.  2008‐ban  saját  források  biztosításával  végezte  el  a  Lázbérci  víztározó  diagnosztikai vizsgálatait, a védőidom kijelölésére sor került.     A  vízmű  vízbázisaira  kiterjedt  szennyezés  előrejelző  monitoring  rendszereket  építettek  ki,  melyet  a  vízbázistól  függően  adott  időközönként  ellenőriznek,  így  megakadályozható,  hogy  egy esetleges szennyezés eljusson a fogyasztókhoz.     Kazincbarcika ivóvíz ellátásában jelentős szerepet betöltő imolai vízmű és lázbérci víztározó,  kijelölt  védőidommal  rendelkezik.  A  jogszabályi  előírásoknak  megfelelően  5674‐15/2009  (módosította18743‐1/2010  határozat)  számon  megkapta  az  Imola  Községi  Vízmű  hidrogeológiai védőidom és védőterület rendszerének kijelölő határozatát, mely a 123/1997  (VII.  18.)  Kormányrendeletnek  megfelelően  meghatározza  a  védelem  alá  helyezett  vízbázis  határait, az érintett ingatlanokat, illetőleg azokra vonatkozóan tiltásokat fogalmaz meg.   ‐98‐     

  A belső védőövezetben tilos:   ƒ A bekerített határokon belül engedély nélküli tartózkodás  ƒ hulladék elhelyezése   ƒ mezőgazdasági tevékenység végzése (kivéve: vegyszeres kezelés nélküli erdőfelújítás  hatósági felülvizsgálatot követően)   ƒ trágyázás  (szerves‐  és  műtrágyázás),  növényvédő  és  termékeket,  vagy  folyékony  hulladékot szállító járművekkel közlekedni   ƒ járművek és munkagépek tárolása, üzemanyag feltöltése, olajcseréje  ƒ az utak sózással történő síkosság mentesítése   ƒ az állattenyésztés és legeltetés   ƒ növényvédőszerek,  szerves  vagy  műtrágya  tárolása,  növényvédőszeres  eszközök  mosása, hulladékvizek elhelyezése     A hidrogeológiai „A” védőterületen tilos:   ƒ lakótelep kialakítása, új parcellázás üdülőterület kialakítására  ƒ hulladék  elhelyezése  (kivéve  építési  hulladék  lerakása,  környezeti  hatástanulmány  eredményétől függően)   ƒ erősen  mérgező  vagy  radioaktív  anyagok  előállítása,  feldolgozása,  ilyen  hulladékok  tárolása, lerakása  ƒ veszélyes hulladéklerakó és ártalmatlanító létesítése  ƒ élelmiszeripari  szennyvizek  szikkasztása,  hulladékaik  tárolása,  egyéb  ipari  szennyvíz  szikkasztása  ƒ hígtrágyázás, szennyvízöntözés  ƒ növényvédőszer tárolása, elhelyezése, kijuttatása légi úton   ƒ dögkutak létesítése és működtetése  Alapvető  fontosságú,  hogy  az  érintettek  a  fenti  korlátozásokkal  tisztában  legyenek,  az  érintett védőidomra vonatkozóan. A szennyeződések preventív kezelése közérdek.  

10. Kép: A Lázbérci víztározó

‐99‐     

 

6.5.1.3 A  felszíni  és  felszín  alatti  vizekbe  történő  szennyvízbevezetések  feltárása  és  visszaszorítása  Fel  kell  tárni  és  meg  kell  szüntetni  a  város  felszíni  vizeibe  (állóvizek  vagy  folyóvizek)  vagy  felszín alatti vízkészleteibe történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani  azokat a szennyező forrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a  vizeket.   Az Önkormányzatnak a 2003. évi LXXXIX. Tv. szerinti talajterhelési díjjal kapcsolatban hozott  24/2004 (09.03.) A talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról rendeletet továbbra is  be kell tartatnia.   A  Város  Helyi  Építési  Szabályzat  8.§  (6)  bekezdésének  c,  d  pontja  rendelkezik  arról,  hogy  a  kiépült  szennyvízcsatornára  kötelezően  rá  kell  kötni,  illetve  a  zárt  rendszerű  szennyvíztározókat  üzemen  kívül  kell  helyezni.  A  Helyi  Építési  Szabályzatban  lefektetett  szabálynak a jövőben is érvényt kell szereznie.     6.5.1.4 A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékok eltávolítása    A  felszíni  és  felszín  alatti  vizeket  szennyező  illegális  hulladéklerakók  felszámolása,  különös  tekintettel ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet.  6.5.1.5 Hiányzó vízminőség adatok beszerzése   A  város  vízminőség  védelmi  feladatainak  ellátásához  szükséges  egy  teljes  körű  adatbázis  kialakítása. Ennek érdekében a hiányzó adatsorokat a települési környezetvédelmi program  első felülvizsgálatáig javasolt beszerezni. (kiemelten Tardona‐patak)   

6.6 Csapadékvíz elvezetés   Kazincbarcika város csapadékvíz elvezetése a vízellátáshoz és a szennyvíz csatornázottsághoz  képest  viszonylag  elmaradott  szinten  áll.  Sajnos  a  csapadékvíz  elevezetés  megoldására  felhasználható  pályázati  források  rendkívül  szűkösek  voltak  eddig,  ezért  csak  igen  kevés  területen  történt  meg  a  csapadékvíz  rendezés,  jelen  sorok  írásakor  folyamatban  van  a  Kazincbarcika Felsőbarcika nevű városrészének belterületi vízrendezése, melyre vonatkozóan  az  ÉMOP‐3.2.1/C‐09‐2009‐0015  azonosítószámú  pályázat  keretén  belül  a  város  324.703.125,‐Ft támogatást nyert el.    A  csapadékvíz  elevezetéssel  kapcsolatosan  lényeges  probléma,  hogy  a  beruházások  során  igen  nagy  területek  kerülnek  burkolásra,  ezzel  növekszik  az  elvezetni  szükséges  csapadékvizek mennyisége és csökken azon területek mérete, melyek alkalmasak lennének  természetes  módon  a  csapadékvíz  visszatartására.  A  burkolt  területekről  gyűjtött  csapadékvizek hordalék és szennyezőanyag koncentrációja is növekszik, ezáltal a befogadók  beiszapolódnak  és  szennyezettebbek  lesznek.  A  város  területén  a  vízvisszatartást  szolgáló  záportározók  kiépítésére  egyre  kevesebb  lehetőség  nyílik,  mert  a  legtöbb  erre  alkalmas  terület beépítésére folyamatosan sor kerül.     ‐100‐     

Kazincbarcika  Város  szempontjából  alapvető  fontosságú,  hogy  bármilyen  vízgazdálkodással  kapcsolatos  terv  egy  egységes  városi  vízrendezési  és  csapadékvíz  elvezetési  koncepcióhoz  illeszkedjen.  A  város  egységes  vízrendezési  koncepcióját  a  források  rendelkezésre  állása  esetén  javasolt  elkészíteni.  Alapelvként  határozandó  meg  továbbá,  hogy  vízrendezési  szempontból  a  város  területén  nem  maradhatnak  ellátatlan  területek,  a  tervezés  során  ennek vizsgálatát különös gonddal kell elvégezni.  

6.6.1 A program célja  A  városban  keletkező  csapadékvíz  elvezetésére  és  visszatartására  vonatkozó  rendszer  kiépítése,  azzal  a  céllal,  hogy  a  városban  csapadékos  időjárás,  illetve  a  hóolvadás  idején  keletkező esetleges csapadékvíz megállások megszűnjenek.   6.6.1.1 A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata és a szükséges tervek elkészítése    Az  anyagi  lehetőségek  függvényében  javasolt  elkészíteni  a  város  csapadékvíz  gyűjtő  hálózatának a felülvizsgálatát. Ennek alapján meg kell tervezni a szükséges beavatkozásokat,  elkészíteni  ezek  ütemtervét,  a  financiális  források  feltárását.  A  tervek  készítésekor  figyelembe  kell  venni,  hogy  azokon  a  területeken  ahol  ez  megoldható  a  fő  hangsúlyt  a  víz  visszatartásra és nem az elvezetésre kell helyezni.  6.6.1.2 A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója  A fentiek alapján el kell végezni a csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukcióját  6.6.1.3 A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása  A nyílt árkok jó állapotának, vízelvezető képességének biztosítása legalább olyan fontos, mint  a zárt csatornarendszeré. A nyílt árkok rendszeres karbantartását biztosítani kell.  6.6.1.4 A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok csökkentése  A  csapadékok  lemossák  az  útburkolatot,  így  csapadékvízzel  jelentős  mennyiségű  hordalék,  olaj,  só,  szerves‐  és  nehézfém  mikroszennyező  kerül  a  felszíni  vizekbe.  A  terhelés  csökkentése érdekében mérsékelni kell az utakra kijuttatott só mennyiségét, környezetbarát  síkosság mentesítési technológiákat kell alkalmazni. A befogadók előtt hordalék és olajfogó  műtárgyakat kell telepíteni. Ezeket rendszeresen kell tisztítani és karbantartani.  

6.7 Élővilág és természetvédelem  Kazincbarcika  területén  összesen  38  terület  tartozik  a  Natura  2000  hálózat  különleges  madárvédelmi  területként,  melyek  az  alábbi  helyrajzi  számokkal  azonosíthatók:  0391/2,  0391/3, 0392, 0394, 0396, 0397, 0428, 12902, 12903, 12904, 12905, 12906, 12907, 12908,  ‐101‐     

12909,  12910,  12911,  13015,  13016,  13017,  13018,  13019,  13020,  13021,  13022,  13023,  13024, 13025, 13026, 13027, 13028, 13029, 13030, 13031, 13032, 13033, 13034, 13035  Különleges természetmegőrzési területként kijelölt területek  03/1,  03/2,  03/3,  03/4,  03/5,  03/6,  03/7,  03/8,  03/9,  03/10,  03/11,  03/12,  03/13,  03/14,  03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/21, 03/22, 03/23, 03/63, 03/64, 03/65, 03/66,  03/67, 03/68, 03/69, 03/70, 03/71, 03/72, 03/73, 03/74, 03/75, 03/76, 03/79, 03/80, 03/81,  04,  05,  06/1,  06/2,  06/3,  06/4,  06/5,  06/6,  06/7,  06/8,  06/9,  06/10,  06/11,  06/12,  06/13,  06/14, 06/15, 06/16, 06/17, 06/18, 06/19, 06/20, 06/21, 06/22, 06/23, 06/24, 06/25, 06/26,  06/27,  06/28,  06/29,  06/30,  07/4,  07/5,  07/6,  07/7,  09,  010,  011/1,  011/2,  011/3,  011/4,  011/5,  011/6,  012,  013,  014,  015,  016,  017/1,  017/2,  017/3,  017/5,  017/6,  017/7,  017/8,  017/9,  017/10,  018,  019,  020,  021/26,  021/27,  023,  024/1,  024/2,  024/3,  024/5,  024/6,  024/7,  024/8,  024/9,  025,  026/1,  026/2,  026/3,  026/4,  026/5,  027/1,  027/2,  027/3,  027/5,  028,  029/1,  029/2,  029/3,  029/4,  029/5,  029/6,  029/7,  029/8,  029/9,  029/10,  029/11,  029/12, 029/13, 029/14, 029/15, 029/16, 029/17, 029/18, 029/19, 029/20, 029/21, 029/22,  029/23, 029/24, 029/25, 029/26, 029/27, 029/28, 029/29, 029/30, 029/31, 029/32, 029/33,  029/34, 029/35, 029/36, 029/37, 029/38, 029/39, 029/40, 029/41, 029/42, 029/43, 029/46,  029/47, 029/48, 029/49, 029/50, 029/51, 029/52, 029/53, 029/54, 029/55, 029/56, 029/57,  029/59, 029/60, 029/61, 029/62, 029/63, 029/64, 029/65, 029/67, 029/68, 029/69, 029/70,  029/71, 030, 031, 044/1, 044/2, 044/3, 044/4, 044/5, 044/6, 044/8, 044/10, 044/11, 044/12,  044/13, 062/1, 066,  067/4, 095/1, 0119, 0120/1, 0120/2, 0120/3, 0120/5, 0120/6, 0120/7,  0120/8,  0121,  0136/1,  0136/2,  0136/3,  0137/2,  0137/3,  0137/4,  0137/5,  0137/6,  0138,  0139/2,  0139/3,  0139/4,  0139/5,  0139/6,  0139/7,  0139/8,  0139/9,  0140,  0141,  0142,  0143/1,  0143/2,  0143/3,  0143/7,  0143/8,  0143/9,  0143/10,  0143/11,  0143/12,  0163/2,  0163/3, 0163/4, 0163/5, 0164, 0165, 0166, 0167/1, 0168, 0169, 0171, 0172, 0173, 0174/1,  0541, 0542     Kazincbarcika  területén  nem  védett  területként  tartják  nyilván  a  Csónakázó  tavat  és  közvetlen környezetét, valamint a Herbolya bányát és a Minivadont.    Az élővilág‐ és természetvédelmi szempontból az Országos Területrendezési Terv illetve a B‐ A‐Z Megyei Területrendezési Terv szempontjából releváns övezetek felsorolását a TKP 4.12‐ es fejezete és az 1. ábra tartalmazza.  6.7.1 A program célja  A  város  természeti  értékeinek  védelme,  hosszú  távú  fenntartása,  a  jelenlegi  viszonyok  javítása, a természet megőrzési területek és különleges madárvédelmi területek megőrzése.  Azon  területek  védetté  nyilvánítási  eljárásának  előkészítése,  melyek  erre  alkalmasak,  de  a  védetté  nyilvánítási  eljárás  még  nincs  folyamatban.  A  városkép  természeti/táji  elemeinek  természetközeli állapotú fenntartása.    6.7.1.1 A  védelemre  méltó  területek  védetté  nyilvánítási  eljárásának  lefolytatása  és  folyamatos kezelése  A  védelemre    méltó  területek  kapcsán  a  védetté  nyilvánítási  folyamatainak  lefolytatása.  A  védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában. A helyi jelentőségű védetté  nyilvánítások  megalapozó  dokumentációjában  szereplő  további  területekre  vonatkozóan  a  ‐102‐     

védetté  nyilvánítások  lehetőségének  felülvizsgálata  és  erre  vonatkozó  cselekvési  terv  kidolgozása.  El  kell  látni  a  védetté  nyilvánítási  eljárás  alatt  álló  területek  folyamatos  kezelését.   Az elvégzendő feladatok szabályozása érdekében javasolt Helyi Természetvédelmi Rendelet  elkészítése,  mely  a  területi  védelemtől  az  egyes  egyedek  védelméig  terjedne.  A  rendelet  megalkotása  előtt  helyi  értékvizsgálatot  javasol  lefolytatni,  melynek  alapdokumentációja  a  korábbi  zöldterületi  tervek  növényvizsgálati  dokumentációi.  A  rendelet  célszerűen  tartalmazhatná a fakivágások engedélyezésének feltételeit is.   6.7.1.2 Tájsebek feltérképezése és helyreállítása  Javasolt  a  város  területén  található  esetleges  tájsebek  (pl.  bányaterületek)  felmérésének  elkészítése, a tájsebek helyreállítása szükséges. A tájsebek feltérképezésére felhasználhatók  fotogrammetriás  módszerek,  GPS  mérések,  helyszíni  bejárások.  Tipikus  tájsebek  a  meddőhányók,  felhagyott  bányatelkek,  használaton  kívüli  ipari  épületek,  kémények,  használaton kívüli vonalas létesítmények és ezek tartószerkezetei.   6.7.1.3 Tájvédelmi tevékenység  A  településrendezési  terv  módosításakor  a  természetközeli  tájállapot  érvényre  jutatása.  Megfelelő  zöldfelület  arány  kialakítása,  természetközeli  területek  beépítési  arányának  és  módjának szigorú szabályozása.     6.7.1.4 Oktatás, szemléletformálás  Az  önkormányzati  oktatási  és  kulturális  intézményi  hálózaton,  illetve  a  médián  keresztül  lehetőség van a természeti és táji értékek védelmét szolgáló nevelési és szemléletformálási  tevékenység ellátására. Kiemelt szerepet kaphatnak a társadalmi szervezetek illetve az Észak‐ magyarországi  Környezetvédelmi,  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőség  valamint  az  Önkormányzat  saját  nevelési  és  szemléletformálási  programjai.  Az  oktatási  tevékenységbe  javasolt  bevonni  a  Bükki  Nemzeti  Park  szakembereit,  illetve  a  Kazincbarcikával  szomszédos  települések önkormányzatait és civil szervezeteit is.     6.7.1.5 Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területek használatának korlátozása  Az  országos  ökológiai  hálózat  övezetben  csak  olyan  kiemelt  térségi  és  megyei  terület  felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és  természetközeli  élőhelyeit  és  azok  kapcsolatait  nem  károsítja.  A  közművezetékeket  és  a  járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illeszthetőek legyenek.  Az övezetben az új és felújítandó nagy‐, közép‐ és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj‐ és  természetvédelmi igények indokoljak – földkábelben kell elhelyezni. Az övezetben bányászati  tevékenységet  folytatni  a  bányászati  szempontból  kivett  helyekre  vonatkozó  előírások  alkalmazásával lehet. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt  területté.   

6.8 Állatvédelem 

‐103‐     

Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  közigazgatási  területe  a  Bükki  Nemzeti  Parktól  Északra kb. 20 km‐re kezdődik. A Bükki Nemzeti Park területe 144 db védettnek minősített  állatnak ad otthont (listájukat lásd 6. melléklet), melyek egy része időszakosan Kazincbarcika  területén  is  megtalálható.  Ettől  függetlenül  csak  a  város  területén  megtalálható  védett  állatokról nem beszélhetünk.     Kazincbarcikán a haszonállatok tenyésztése a város ipari jellegére tekintettel nem jellemző,  azonban  a  hobbiállatok  tartása  általánosnak  tekinthető.  Az  állattartás  kultúrája,  morálja  esetenként konfliktusokhoz vezethet az állattartó és nem állattartó lakosok között, illetve a  hatóságok  és  a  közterületek  gondozói  között.  A  kontrollálatlan  és  kulturálatlan  állattartás  jelentős egészségügyi kockázatokat is okoz, ezért a város szempontjából alapvető fontosságú  az állattartás megnyugtató kezelése.     A  város  állattartási  rendelettel  rendelkezik,  mely  összhangban  van  a  településrendezési  tervvel. Az állattartási övezetek lehatárolására sor került, a rendeletnek a HÉSZ térképeivel  történő kiegészítése javasolt.   6.8.1 A program célja   A  kulturált  állattartás  feltételeinek  javítása,  az  állattartásból  származó  közegészségügyi,  morális és etikai problémák, konfliktusok csökkentése.    6.8.1.1 Eb nyilvántartási rendszer kialakítása  Kazincbarcika  területén  eb  nyilvántartási  rendszer  üzemeltetését,  az  ebek  összeírását,  valamint azok veszettség elleni védőoltásának megszerzését és lebonyolítását, az oltatlanul  maradt ebek tulajdonosainak felszólítását, szabálysértési eljárások kezdeményezését, az eb  tartással  kapcsolatos  panaszok  kivizsgálását  javasolt  az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  szakembereire bízni, értelemszerűen állatorvosok bevonásával. Javasolt program kidolgozása  mikrochipes eb nyilvántartási rendszer kidolgozására, melynek előnye, hogy a kóbor kutyák  száma  csökkenthető,  javulnak  az  állategészségügyi  feltételek,  a  felelőtlen  állattartók  pedig  kiszűrhetők, illetve lehetséges bírságolási rendszer kialakítása.     6.8.1.2 A  hulladék,  kutyaürülék  gyűjtésére  szolgáló  utcai  hulladékgyűjtő  edényzet  igényének felmérése, számuk növelése.   A megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet kihelyezése és ürítetése alapvetően javíthatja a  lakosok  közérzetét,  elősegítheti  a  város  tisztántartását.  Biztosítani  kell  a  kutyaürülék  szelektív  gyűjtésére  szolgáló,  köztisztasági  megoldások  kutatását,  elterjesztését,  másrészt  meg kell ismertetni az érintett kutya‐tartókkal a kulturált állattartás szabályait.  6.8.1.3 Kutyafuttatók „otthonosabbá” tétele    Kazincbarcika város területén a kutyafuttatásra kijelölt területeket az állatok tartásáról szóló  40/2007 (XI. 30. számú rendelete szabályozza. A rendelet kijelöli az ebfuttatásra használható  területeket, melyek a következők:   • a Szent Erzsébet sétány 1. Szám alatt lévő Római Katolikus Templom, az  • Építők útja és a Jószerencsét út által határolt Völgypark rész,  ‐104‐     

• a Kiserdő és az övárok közötti földút,  • a Tv átjátszó alatti földúton a Jószerencsét úttól a volt lőtérig terjedő szakasz.    Kutyafuttatókat  a  kutyák  és  gazdáik  számára  „otthonosabbá”  kell  tenni,  lehetőség  szerint  körbekeríteni.  Mindez  tartalmazza  az  állandó  jellegű  tisztaság  biztosítását,  vegyszeres  permetezéssel történő szagtalanítást, kutyaitató helyek kialakítását, játékra szolgáló tárgyak  kihelyezését. Ezek megvalósításába a kutyatartókat is be lehet vonni.     A meglévő kutyafuttatókon túl, javasolt minden városrészben kutyafuttatók kijelölése.   6.8.1.4 Állatvédelmi járőr alkalmazása  Az állatvédelmi járőrnek az alábbi feladatokat kell ellátnia:  ƒ Az állatvédelmi törvény betartásának ellenőrzése, az attól való eltérések esetén a  ƒ szükséges intézkedés megtétele  ƒ Az állatvédelmi bejelentések kezelése  ƒ Eb nyilvántartás, és annak helyszíni ellenőrzése  ƒ Haszonállattartó telepek és háztáji állattartók ellenőrzése  ƒ Amennyiben  az  ügy  meghaladja  a  szabálysértést,  értesíti  a  Rendőrséget  és  kéri  a  további intézkedést a Btk. alapján.     Az  állatvédelmi  járőri  állás  betöltéséhez  speciális  állatvédelmi  ismeretekkel  rendelkező  szakember alkalmazandó. Meg kell vizsgálni azt, hogy az állatvédelmi járőr a Polgármesteri  Hivatalon belül hová tartozzon (pl. Közterület Felügyelet), illetve azt, hogy lehetséges‐e ezt a  feladatot önkormányzati feladat átvállalás keretében civil szervezetre bízni.    6.8.1.5 A macskatartás szabályzása, macska nyilvántartási rendszer kidolgozása  A  kóbor  macskák  jelentős  száma  sokkal  nagyobb  közegészségügyi  problémát  jelent,  mint  a  kóbor  kutyáké.  Éppen  ezért  javasolt  a  macskatartás  szabályozására,  –  az  eb  nyilvántartási  rendszer mintájára – egy macska nyilvántartási rendszer kidolgozása.     6.8.1.6 Állatvédelmi szemléletformálás  Szemléletformálás a környezeti nevelési program keretén belül a házi‐ és hobby állattartás  módjairól, valamint ennek esetleges közösségi igényeiről, az állattartási kultúra fejlesztéséről  szól  úgy  mint  sétáltatás,  ürülék  összegyűjtés,  megfelelő  tartási  és  állategészségügyi  szabályok, ivartalanítás fontossága, stb. Ennek eszközei: állatvédelmi kiadványsorozat, iskolai  előadások,  médiakampány,  utcai  akciók,  előadások  tartása  terepen  és  az  ehhez  szükséges  rendezvények megszervezése.    6.8.1.7 Állati  tetemek  égetéssel  történő  ártalmatlanítására  szolgáló  rendszer  beüzemelése és használata 

‐105‐     

Az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  2011.  második  félévében  megszerezte  az  állati  tetemek  égetéssel történő ártalmatlanítására vonatkozó létesítmény használatbavételi engedélyét. A  kiépített rendszer a közegészségügyi feltételek biztosítása érdekében használni kell.   6.8.1.8 Régi dögkutak felülvizsgálata, szükség szerinti rekultivációja  A  város  területén  található  régi  dögkutak  feltérképezése  javasolt,  ezzel  összefüggésben  a  potenciális  környezeti  hatások  vizsgálatát  is  javasolt  elvégezni.  A  felülvizsgálatok  eredményétől függően vizsgálni kell az esetleges rekultivációs megoldásokat is. 

6.9 Köztisztaság     Kazincbarcikán  az  önkormányzat  a  Közterület‐felügyelet  az  Észak‐magyarországi  Hulladékgazdálkodási  Zrt.  és  az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  erőfeszítéseinek  eredményeként  elmondható, hogy a városban a köztisztaság helyzete megfelelő. A városban a legjelentősebb  köztisztasági  problémát  a  vegyes  kommunális  hulladékgyűjtésre  használt  kukákból  történő  guberálás  és  a  kukák  felborogatása  jelenti.  Különösen  a  belvárosi  részeken,  ahol  a  társasházak  többségéhez  közterületen  elhelyezett  1.100  literes  hulladékgyűjtő  konténerek  tartoznak,  naponta  többször  is  előfordul,  hogy  a  guberálók  kiszedik  vagy  kiborítják  a  hulladékot az edényből, ez a magatartás sajnos azokon a családi házas területeken is egyre  gyakoribb,  ahol  a  guberálók  hozzáférnek  a  kukákhoz.  Ezen  kívül  problémát  okoznak  az  építések‐bontások során keletkező levegőszennyezések, a kutya piszok, az úttestek és parkok  nem megfelelő tisztasága, a parlagfűvel szennyezett területek nem megfelelő kaszálása és az  illegális hulladéklerakások.     6.9.1 A program célja    A program célja, hogy a városlakók egy tiszta, egészséges városban élhessenek és maguk is  szívügyüknek tartsák a város tisztaságának elérését és megőrzését.    6.9.1.1 A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása    Kazincbarcika Város Önkormányzatának 50/2001. (XII. 21.) sz. rendelete a települési szilárd  hulladékkal  kapcsolatos  hulladékkezelési  helyi  közszolgáltatásról  4.§  c)  alapján:  az  ingatlantulajdonos  kötelezettsége,  hogy  a  hulladék  gyűjtése  során  megfelelő  gondossággal  járjon  el  annak  érdekében,  hogy  a  hulladék  mások  életét,  testi  épségét,  egészségét  és  jó  közérzetét  ne  veszélyeztesse,  a  város  természetes  és  épített  környezetét  ne  szennyezze,  a  növény‐ és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.     A Rendelet 8. § alapján továbbá    /1/  Az  ingatlantulajdonos  az  átvett  gyűjtőedényeket  az  ingatlan  területén  belül  köteles  elhelyezni.    ‐106‐     

/2/ Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a  Szolgáltató  által  megjelölt  időpontban,  a  közterületen,  a  begyűjtést  végző  gépjárművel  megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási  napot  megelőző  napon,  18  órától  lehet  kihelyezni  a  közterületre,  kivéve  a  tartósan  engedélyezett elhelyezést.    /3/A  hulladék  elszállítása  céljából  kihelyezett  gyűjtőedény  fedelének  ‐  a  közterület  szennyezésének  elkerülése  érdekében  –  lecsukott  állapotban  kell  lennie.  A  hulladékot  a  gyűjtőedényben  úgy  kell  elhelyezni,  hogy  az  az  edény  mozgatásakor  és  ürítésekor  ne  szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.     /4/  A  kihelyezett  gyűjtőedény  nem  akadályozhatja  a  jármű  és  gyalogos  forgalmat  és  elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.      Fentieknek  megfelelően  cél  a  társasházi  hulladékgyűjtő  edényzet  közterületről  való  eltávolítása,  vagy  zárható  tárolók  kialakítása.  A  szelektív  hulladékgyűjtő  szigetek  környezetének  tisztántartása.  A  közterület  felügyelet  munkájának  segítése,  hatékonyabbá  tétele,  közterület  felügyelők  létszámának  esetleges  növelése  ha  a  város  költségvetése  lehetővé teszi. Hatékonyabb fellépés szükséges azok ellen, akik a hulladékgyűjtő edényeket  kiborogatják.     6.9.1.2 A  város  köztisztasági  rendeleteknek  érvényt  kell  szerezni,  közterület‐felügyelet  járőreinek számának növelése  Folyamatosan  biztosítani  kell,  hogy  az  Arborétum  Nonprofit  Kft.,  valamint  a  Közterület‐  felügyelet  munkatársainak  a  város  köztisztaságának  állapotát  biztosító  munka  során  elért   eredményeket  a  lakosok  megismerjék.  A  köztisztasággal  összefüggő  helyi  önkormányzati  rendeleteket be kell tartatni szorosan együttműködve a lakossággal és a civil szervezetekkel.     6.9.1.3 Falfirkák megakadályozása és graffiti zónák kijelölése  Rongálások  megelőzése:  tájékoztatás  a  károkozás  hatásairól,  szigorúbb  közterületi  ellenőrzés, graffiti zónák kijelölése, illetve szervezett graffiti tevékenység.    6.9.1.4 A  lakossági  gumi,  műanyag  és  egyéb  hulladékok  égetéséből  származó  légszennyezés  csökkentése  (a  helyi  levegőtisztaság‐védelmi  rendelet  megfelelő  kommunikációja)    Jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság által egyedi fűtésű berendezésekben  és nyílt téren elégetett műanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.)  hulladékokból  felszabaduló  toxikus  és  rákkeltő  anyagok.  Az  információhiány  és  a  tájékozatlanság  miatt  ezek  égetése  általánosan  előfordul,  függetlenül  attól,  hogy  Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  34/2004.  (X.  29.)  számú  rendelete  a  háztartási  tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos szabályok megállapításáról  3.§  /3/  alapján  ilyen  tevékenység  végzése  tilos.  A  jelenség  visszaszorítása  érdekében  (a  ‐107‐     

büntetéseken túl) közérthető tájékoztató anyagokat kell létrehozni a szükséges ismeretekről  és  helyi  rendeletekről  és  azokat  minden  háztatásba  el  kell  juttatni.  Az  információkat  a  médiákon keresztül is kell kommunikálni, ill. az interneten (www.kazincbarcika.hu) keresztül  is közzé kell tenni.     6.9.1.5 Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések    Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében:  ƒ Részletesen  fel  kell  térképezni  a  város  területén  előforduló  allergén  növények  elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit.  ƒ Meg  kell  határozni  azon  növények  körét,  amelyek  pollenje  ténylegesen  jelentős  egészségügyi veszélyforrást jelent.  ƒ Az  elterjedési  térkép  alapján  intézkedési  programot  kell  kidolgozni,  amely  meghatározza  a  különböző  területtípusok  kezelési  feladatait  az  allergén  növények  terjedésének  visszaszorítása  érdekében.  A  kezelési  feladatoknak  elsődlegesen  az  élőhelyi  körülmények  természetes  módszerekkel  történő  megváltoztatására  kell  irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg.   ƒ Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell,  megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat   ƒ A  növényvédelemről  szóló  2000.  évi  XXXV.  Törvény  előírja,  hogy  minden  földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a  gyommentesítést  június  30.‐ig  elvégezni.  Ezt  követően  a  fertőzött  területen  közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére is sor kerülhet. Kazincbarcikán   az  Önkormányzati  tulajdonú  Arborétum  Nonprofit  Kft..  végzi  a  parlagfű  ellenőrzési  tevékenységet.  A  felderítések  utáni  hatósági  eljárást  pedig  a  jegyző  folytatja  le.  A  kényszerkaszálásra vonatkozó készülő rendelet elfogadását követően, az elhanyagolt  zöldfelületek megfelelő állapotban tartása biztosítható.    Allergén  növények  tekintetében  kiemelten  kezelendő  a  parlagfű  elleni  védelem.  Erre  vonatkozóan a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés  végrehajtásának,  valamint  az  állami,  illetve  a  közérdekű  védekezés  költségei  megállapításának  és  igénylésének  részletes  szabályairól  jogszabály  tartalmaz  rendelkezéseket. A  város  területén  a  gyommentesítési  munkák  elvégzésének  elveit  és  szabályait  a  többször  módosított 18/1996. (V. 09.) sz. rendelet a köztisztaságról határozza meg.     6.9.1.6 Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések  folytatása    Az  illegális  hulladéklerakással,  szennyvíz  elhelyezéssel  és  a  kapcsolatos  ellenőrzéseket  az  Közterület  felügyelet  és  civil  szervezetek  bevonásával,  közös  „hulladék  kommandó”  felállításával javasolt elvégezni.     ‐108‐     

6.9.1.7 Tájsebek feltérképezése és helyreállítása  A  város  területén  található  tájsebek  (pl.  bányaterületek)  felmérésének  elkészítése.  A  tájsebek  helyreállítása.  A  feladat  minél  hatékonyabb  elvégzésre  érdekében  javasolt  bányászati szakvélemény elkészítése.    6.9.1.8 Illegális  hulladéklerakások  csökkentése  a  meglévő  illegális  hulladéklerakók  felszámolása  A  hulladék  kommandó  munkájában  felállítása.  A  hulladék  kommandó  és  a  közterület  felügyelet ellenőrzéseinek sűrítése. Az önkormányzat hatósági munkájának gyorsítása annak  érdekében, hogy  az  illegális  hulladéklerakáson  felszólítása  és  a  büntetés  kiszabása  mielőbb  megtörténhessen.  Azon  hulladéklerakások  felszámolása  ahol,  a  hulladék  elhelyezője  nem  található fel.    A  kiskertek  környékén  gyakori  probléma,  hogy  a  területen  illetve  annak  közvetlen  környezetében  igen  sok  az  illegálisan  elhelyezett  szemét.  Ennek  felszámolása  érdekében  a  környezeti  neveléssel,  az  Arborétum  Nonprofit  Kft.  eddigi  munkájának  folytatásával  és  közhasznú munkások alkalmazásával lehet a legtöbbet tenni.      6.9.1.9 Dohányzási tilalom miatt, üzlethelyiségek előtti területek tisztán tartása   Az  egyre  gyakoribb  dohányzási  tilalmak  következtében  az üzlethelyiségek  előtt  a  dohányzó  lakosok – megfelelő hamutartó edények hiányában – a csikkeket az üzletek előtt dobják el.  Javasolt szabványos, könnyen üríthető résszel kialakított, rögzíthető edények kihelyezése. A  begyűjtött  hulladék  –  mivel  nem  hasznosítható  hulladék  –  a  települési  szilárd  hulladék  részeként ártalmatlanítandó. Az üzlethelyiségek tulajdonosait a feladat megoldásába be kell  vonni.   

6.10 Közlekedésszervezés   Kazincbarcika  város  levegőminőségének  állapotát  a  városi  motorizált  közlekedés  légszennyező hatása és a meteorológiai körülmények jelentősen befolyásolják, e mellett igen  fontos tényezőt jelentenek a levegő minőségének állapotában az egyéb légszennyezőanyag  források kibocsátásai.  A  közlekedési  eredetű  légszennyezés  Kazincbarcika  egyik  kiemelt  figyelmet  érdemlő  környezetvédelmi  kihívása,  amely  egészségügyi  szempontból  is  igen  lényeges.  Levegőtisztaság  védelmi  szempontból  a  legszennyezettebb  terület  az  Ipari  út  és  annak  folytatás  a  Város  északi  részén.  A  domináns  légszennyezők  a  nitrogén‐oxidok  a  szénhidrogének és a szállópor. Rövid és középtávon a város belső forgalmának és a városba  irányuló  célforgalom  átrendeződésével  számolhatunk,  ami  a  légszennyezés  mértékének  remélhetőleg csökkenését vonja maga után. A tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés  javításával  és  népszerűsítésével  elérhető,  hogy  a  jelenleg  személyautóval  közlekedők  egy  része a későbbiekben kevésbé légszennyező közlekedési formák használatára térjen át.     ‐109‐     

6.10.1 A program célja  A  közlekedésből  származó  légszennyezés,  zajterhelés  és  egyéb  környezetterhelések  mértékének  csökkentése  oly  módon,  hogy  a  városlakók  mozgási  lehetősége  a  mobilitási  igényeket szolgálja ki.    6.10.1.1 A város közlekedésfejlesztési tervének kidolgozása  A  város  közlekedésfejlesztési  koncepcióját  el  kell  készíteni.  A  közlekedés  fejlesztési  koncepció  alapján  el  kell  készíteni  a  város  közlekedés  fejlesztési  tervét.  A  közlekedésfejlesztési terv úgy kerüljön kidolgozásra, hogy az a lehető legnagyobb mértékben  egyszerűsítse  és  adott  útszakaszokra  vonatkozó  előírások  szerint,  gyorsítsa  vagy  lassítsa  az  útszakaszok  forgalmát,  valamint  arra  ösztönözze  az  autóvezetőket,  hogy  amennyiben  lehetséges a kisebb távolságokat –elsősorban a belvárosban – ne autóval, hanem alternatív  közlekedési eszközökkel (gyalogosan, kerékpárral, busszal) tegyék meg.    6.10.1.2 A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése  A  tömegközlekedés  fejlesztése  elengedhetetlen  feltétele  a  közlekedésből  származó  légszennyezés  csökkentésének.  Ahhoz,  hogy  a  lakosság  szívesen  vegye  igénybe  a  tömegközlekedési eszközöket, szükséges annak a folyamatos korszerűsítése, vonzóvá tétele,  hálózatának és járatsűrűségének az igényekhez és lehetőségekhez igazítása, ezért a Borsod  Volán Zrt.‐vel a meglévő kiváló együttműködést fenn kell tartani. (lásd pl. Volán pályaudvar  rekonstrukciója,  mellet  a  Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  területátadással  támogatott)  Bár  a  város  tömegközlekedése  jónak  mondható,  a  MÁV,  a  Borsod  Volán  Zrt.  és  az  Önkormányzat  között  folyamatos  egyeztetés  szükséges  a  megfelelő,  egymáshoz  is  kapcsolódó  járatok  kialakítása  érdekében,  mely  elősegítheti  a  tömegközlekedés  vonzerejének növelését.     6.10.1.3 A tömegközlekedési eszközök emissziójának csökkentése  A  tömegközlekedési  eszközök  jelentős  légszennyezők,  ezért  a  Borsod  Volán  Zrt.  részéről  olyan  járművek  beszerzésére  kell  javaslatot  tenni,  amelyek  alacsony  emissziós  értékekkel  rendelkeznek.  Forgalomszervezési  intézkedésekkel  előnyt  kell  biztosítani  a  tömegközlekedésnek a személygépjárművekkel szemben.     6.10.1.4 Az úthálózat fejlesztéshez szükséges területszerzések előkészítése  A közúthálózat fejlesztése során ‐ a kerékpár utakat is beleértve – a legnagyobb akadályt a  nem  Önkormányzati  tulajdonú  területek  megvásárlása,  kisajátítása  jelentheti.  A  területszerzéseket jóval a tervezési munkák megkezdése előtt el kell kezdeni előkészíteni.     A nem közlekedési célú közmű rendszerek tekintetében a Helyi Építési Szabályzat előírásai a  mérvadók.  A  város  közigazgatási  területét  a  B‐A‐Z  Megyei  TRT  alapján  érinti  120  kV‐os  elosztó hálózati távvezeték, nemzetközi és hazai jelentőségű szénhidrogén vezeték továbbá  térségi szénhidrogén hálózat. Ezen közművek és a kisebb kapacitású közművek tekintetében  a  hatályos  jogszabályok  alapján  az  előírt  védőtávolságokat  és  biztonsági  övezeteket  a  ‐110‐     

tervezett  területhasználatok  esetében  –  közérdekből,  biztonsági  és  környezetvédelmi  okokból – be kell tartani és tartatni.    6.10.1.5 A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása  A  kerékpáros  közlekedést  vonzóvá,  kényelmessé  és  biztonságossá  kell  tenni  a  lakosság  számára  ahhoz,  hogy  valóban  növekedjen  e  közlekedési  mód  részaránya  a  városi  közlekedésben.  Az  ÉMOP‐  5.1.3‐09‐2009‐0011:  Kazincbarcikai  kerékpárút  hálózat  bővítése,  fejlesztése pályázatot folytatni kell, keresve a lehetőséget  a kerékpár úthálózat bővítésére.  Ennek érdekében a város pályázatot nyújtott be a meglévő kerékpár úthálózat bővítésére, a  pályázat  a  bírálati  szakaszban  jár.  A  projekt  megvalósítása  esetén  111,2  millió  Ft  értékben,  3,15  km‐el  bővítenék  a  jelenleg  is  rendelkezésre  álló  kerékpár  úthálózatot,  mely  magában  foglalja  a  pályaszerkezet  építését,  útburkolati  jelek  biztosítását,  a  közlekedési  táblák  kihelyezését és 198 db kerékpártámasz kihelyezését is. A projekt várhatóan 2012. tavaszán  kezdődhet meg pozitív támogatói döntés esetén.  Általános célként kell megfogalmazni a fel nem újított burkolatok felújítását. A kerékpárutak  és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára  biztonságosan  használható  legyen,  az  autósok  számára  külön  figyelmeztető  jelzéseket  kell  kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik. Ki kell dolgozni egy  kerékpár kölcsönző rendszer lehetőségét.   6.10.1.6 A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése  A  közlekedési  eredetű  légszennyezőanyag  kibocsátás  meghatározója  a  város  levegőminőségének, rendszeres forgalomszámlálást kell végeztetni a frekventált utakon.     6.10.1.7 A városi utak fenntartásához útburkolat gazdálkodási rendszer alkalmazása  Ki kell dolgozni a városi utak fenntartásához egy útburkolat gazdálkodási rendszert, mellyel  biztosítható, hogy előre jelezhető legyen az egyes útszakaszok felújításának szükségessége.  Ezáltal  jóval  pontosabban  határozhatók  meg  az  éves,  rendszeres  útfelújítások  szakaszai,  költségei és időtartama.    6.10.1.8 Az útnyilvántartás informatikai kezelése  Egy informatikai rendszert kell kidolgozni az időszerű, pontos és teljes körű útnyilvántartási  rendszer üzemeltetéséhez.    6.10.1.9 Rugalmas tömegközlekedési rendszer továbbfejlesztése  A városban a már kiépített, rugalmas tömegközlekedési rendszer további fejlesztése. 

6.11 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés 

‐111‐     

Kazincbarcika rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a 2004‐2009 közötti  időszakra  vonatkozóan.    A  hulladékgazdálkodási  tervet  32/2004.  (X.  29.)  sz.  rendelettel  fogadták  el.    A  hulladékgazdálkodási  terv  az  önkormányzati  hatáskörbe  tartozó  hulladékok  körével  kapcsolatos  tevékenységeket  tartalmazza.  Nem  foglalkozik  viszont  a  termelési  hulladékokkal. Az ezzel kapcsolatos szabályozás érvényesítése a regionális környezetvédelmi  hatóság  feladata,  míg  az  önkormányzat  közvetett  eszközökkel  segítheti  elő  a  termelési  hulladékokkal  kapcsolatos  folyamatok  pozitív  irányulását.  Kazincbarcika  Gesztor  Önkormányzatként  vezetője  a  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulásnak.  A  program  keretében  került  megvalósításra  az  EU  konform,  regionális  hulladékgazdálkodási  rendszer,  mely  magába  foglalja  a  hulladék  gyűjtését,  válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU szabályozásnak  megfelelő  lerakóban  való  elhelyezését,  a  kapcsolódó  technikai  és  technológiai  módszerek  kialakítását  az  eszközök  beszerzését,  a  szükséges  beruházások  megvalósítását,  az  illegális,  vagy  felhagyott  hulladéklerakók  rekultivációját.  Kazincbarcika  vonatkozásában  a  szennyvízelvezetés és tisztítás biztosított.     6.11.1 A program célja    Az  országos,  regionális  és  helyi  hulladékgazdálkodási  tervek  prioritásainak  érvényesítése,  a  megelőzés  szempontú  hulladékgazdálkodás  kialakítása.  Környezetbarát  és  „a  szennyező  fizet”  elven  alapuló  rendszer  kialakítása.  A  termelési  és  a  lakossági  hulladékcsökkentés  ösztönzése.  Lakossági  veszélyes  hulladékmennyiség  csökkentése  és  szervezett  begyűjtés  megvalósítása.  Az  illegális  szilárd‐  és  folyékonyhulladék  lerakások  megakadályozása,  a  jelenlegi lerakások megszüntetése.     6.11.1.1 Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata  A 2004‐ben elfogadott helyi hulladékgazdálkodási terv kétéves felülvizsgálatát 2006‐ban és  2008‐ban kellett elvégezni, 2010‐ben pedig új hulladékgazdálkodási tervet kellett készíteni. A  hulladékgazdálkodási  terv  felülvizsgálata  során  elemezni  kell  a  kijelölt  célprogramok  megvalósulását,  illetve  a  végrehajtás  hiányosságainak  okait.  Adott  esetben  új  célprogramokat  kell  kijelölni,  illetve  tekintettel  kell  lenni  az  országos  és  területi  hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálatának eredményeire is.  6.11.1.2 Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása  A  helyi  hulladékgazdálkodási  tervben  megjelenő,  települési  szilárd‐  és  folyékony  hulladékokkal kapcsolatos intézkedések megvalósítása.     6.11.1.3 Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása  Az  országos  jogi  szabályozás  és  a  hulladékgazdálkodási  tervezés  folyamatos  módosulása,  illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon  követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a  hulladékgazdálkodás területén.    ‐112‐     

6.11.1.4 Közvetett szabályozás alkalmazása  A  helyi  önkormányzat  több  közvetett  intézkedés  révén  tudja  befolyásolni  a  helyi  hulladékgazdálkodási  folyamatokat:  helyi  adózási  szabályozás,  gazdaságpolitika,  fejlesztési  irányelvek.    6.11.1.5 Települési hulladék keletkező mennyiségének csökkentése  Fogyasztói  magatartás  befolyásolása:  közterületi  és  önkormányzati  médiában  szereplő  reklámok környezettudatos kezelése. Reklám szóróanyagok terjesztésének korlátozása: csak  az  igénylők  ellátási,  illetve  terjesztési  pontok  kijelölése.  Intézményi  hulladékcsökkentő  megoldások bevezetése.     6.11.1.6 Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése  Sajó‐Bódva  Völgye  és  Környéke  Hulladékkezelési  Önkormányzati  Társulás  folyamatban  lévő  fejlesztési  programjának  befejezése.  A  Kazincbarcikai  szennyvíztisztító  telepre  vonatkozóan  már  elkészült  fejlesztési  terv  megvalósítása.  (az  ÉRV  Zrt.  jelenleg  KEOP  és  KA  pályázat  keretén  belül  nem  pályázhat,  mivel  állami  tulajdonú  cégként  nem  jogosult  támogatás  igénybevételére.)    A  szennyvíztisztító  telepre  vonatkozóan  a  253/1997  Korm.  rendelet  5.  melléklete  alapján  a  szennyvíztisztító  telepekre  vonatkozó  védőtávolságot  a  technológia  típusa  és  a  névleges  szennyvízfogadási  kapacitás  alapján  kerül  meghatározásra.  A  Korm.  rendelet  5.  mellékletének  előírásai  alapján  amennyiben  a  szennyvíztisztító  telep  fejlesztését  követően  tökéletesen zárt technológiát alakítanak ki, a védőtávolság min. 300 m, mivel a technológia  névleges kapacitása 15.000 m3/d (III. kategória)     6.11.1.7 Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése    A  jelenleg  üzemelő  szelektív  hulladékgyűjtési  rendszer  további  működtetése,  folyamatos  fejlesztése.  Szelektív  hulladékgyűjtő  szigetek  helyének  folyamatos  felülvizsgálata,  amennyiben  szükséges  új  szigetek  létesítése  vagy  meglévő  szigetek  áthelyezése.  A  Sajó‐ Bódva projektben tervezett hulladékudvar átadása és üzembe helyezése.     6.11.1.8 Építési és bontási hulladék hasznosítása  A  lakosság  megfelelő  tájékoztatásával  el  kell  érni,  hogy  a  városban  keletkező  építési  és  bontási hulladékokat a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumba szállítsák, ahol lehetőség nyílik  az  építési‐bontási  hulladékok  előkezelésére,  ne  pedig  illegális  hulladéklerakások  keletkezzenek  belőlük  a  város  külterületein.  Szükséges  a  hulladékszállítást  végző  vállalkozások  rendszeres  ellenőrzése.  Törekedni  kell  a  keletkező  építési‐bontási  hulladékok  helyszíni hasznosítására a 45/2004 (VII. 26) BM‐KvVM rendelet előírásaival összhangban.    

‐113‐     

6.11.1.9 Köztisztaság biztosítása  Társasházi  hulladékgyűjtő  edényzet  közterületről  való  eltávolítása,  vagy  zárható  tárolók  kialakítása.  A  szelektív  hulladékgyűjtő  szigetek  környezetének  tisztántartása.  A  közterület  felügyelet munkájának hatékonyabbá tétele, közterület felügyelők létszámának növelése.     6.11.1.10 Illegális szennyvízürítés megakadályozása  Illegális  szennyvízbekötések  (csapadékvíz,  élővíz)  megszüntetése.  Szippantós  járművek  ellenőrzése. Derítők zártságának rendszeres ellenőrzése.     6.11.1.11 Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén  Részvétel  a  regionális  hulladékgazdálkodási  terv  kialakításában.  Hulladékszegény  technológiák ösztönzése tervezés elősegítése és kedvező gazdasági környezet megteremtése  révén.    6.11.1.12 Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése  Országos rendszerek kiépülésének elősegítése. A jelenlegi is évente több alkalommal történő   lakossági  begyűjtési  akciók  számának  növelése.  További  hulladékudvarok  létesítésével  a  lakossági veszélyes hulladékok gyűjtő helyeinek számának növelése.  6.11.1.13 Oktatás, szemléletformálás  Fogyasztói  magatartás  befolyásolása:  közterületi  és  önkormányzati  médiában  szereplő  reklámok  környezettudatos  kezelése.  Intézményi  hulladékcsökkentő  megoldások  bevezetése.  Alternatívák  alkalmazása.  Az  önkormányzati  oktatási  és  kulturális  intézményi  hálózatán  keresztül  lehetőség  van  a  keletkező  hulladékmennyiség  csökkentését  szolgáló,  nevelési  és  szemléletformálási  programok  teljesítésére.  Az  Önkormányzat  és  a  Észak‐ magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. közös akcióik kidolgozása és lebonyolítása   Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram,  ƒ A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció,  ƒ Karácsonyfagyűjtő akció,  ƒ Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés  ƒ témakörében,  ƒ A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést  ƒ szorgalmazó akció a Hulladékudvarban. E‐hulladék gyűjtő lakossági akció.  6.11.1.14 Felkészülés a hulladékgazdálkodási törvény módosítására   A  2000.  XLIII  Tv‐t.  a  hulladékgazdálkodásról,  a  98/2008/EK  hulladék  keretirányelv  jogharmonizációja  miatt  módosítani  szükséges.  A  törvény  módosítását  a  Parlament  várhatóan  októberben  végzi  el.  Az  eddig  nyilvánosságra  került  tervezetek  alapján  jelentős  változások várhatók melyek közül a legfontosabbak:   ƒ házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kötelező kialakítása   ƒ hulladéklerakást terhelő adó bevezetése   ‐114‐     

ƒ csak  önkormányzati  vagy  állami  többségi  tulajdonban  lévő  cég  láthat  el  hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat  ƒ országos  begyűjtési  és  hasznosítási  arányok  előírása  (lásd  még  Országos  Hulladékgazdálkodási Ügynökség létrehozása és új termékdíjas törvény)     A  várható  változások  jelentősen  átalakítják  a  települési  hulladékkezelési  közszolgáltatás  eddigi rendszerét, a várható változásokra az Önkormányzatnak fel kell készülnie.  

6.12 Zajvédelem  Mint  az  ország  összes  városában  Kazincbarcikán  is  igen  jelentős  a  közúti  közlekedés  zaj  és  rezgésterhelése.  A  közlekedési  zajokat  nagyrészt  a  nem  megfelelő  állapotú  utak,  a  rosszul  megválasztott haladási sebességek és a védőtávolságok, valamint a passzív védelmi elemek  hiánya  okozzák.  Az  Önkormányzat  a  Borsod  Volán  Zrt.  esetleges  járműrekonstrukciós  programjának  támogatásával  illetve  a  városi  utak  állapotának  folyamatos  javítása  révén  járulhat  hozzá  az  aktív  zajcsökkentéshez.  A  vasúti  közlekedés  zaj‐  és  rezgésterhelése  a  pályaudvar  környezetét  érinti.  A  Közlekedéstudományi  Intézet  Kht.  minisztériumi  megbízásból 2007‐be végezte el a jogszabályok alapján előírt vizsgálandó területek stratégiai  zajtérkép  elkészítésére  vonatkozó  vizsgálatait.  A  Kazincbarcikához  legközelebbi  vizsgált  terület a 26‐os út 0+000 – 2+992 szelvénye. A stratégiai zajtérkép alapján az út szelvényében  a nappali zaj jellemzően meghaladja a 75 dB(A) hangnyomásszintet, míg éjszakai időszakban  jellemzően  10  dB(A)‐el  csökkentett  értékű  hangnyomásszintet  regisztrálhatunk.  Kazincbarcika  vonatkozásában  ezen  adatok  értelemszerűen  csak  áttételesen  használhatók  fel, mivel a 26‐os út Sajószentpéter / Edelény kereszteződésnél a forgalom egy része a 26‐os  útról távozik.     A  közlekedésen  kívül  további  terhelési  forrást  jelentenek  a  nagyobb  üzemekhez/telephelyekhez,  illetve  a  lakóövezetben  található  kisebb  műhelyekhez,  szórakozóhelyekhez és egyedi rendezvényekhez kötődő zajhatások.     6.12.1 A program célja  A lakosság egészségének védelme a zaj‐ és rezgésterhelés csökkentése révén.  6.12.1.1 Stratégiai zajtérkép elkészítése  Előkészület  a  városi  stratégiai  zajtérkép  elkészítésére,  mely  mind  a  közlekedési  létesítmények, mind az EKHE engedélyköteles üzemek által okozott zajterhelést megjeleníti.  Kazincbarcika város véglegesített stratégiai zajtérképének elkészítése 2013. december 31‐ig.    6.12.1.2 Zaj‐ és rezgésterhelés megelőzése  A  településrendezési  tervekben  a  zaj‐  és  rezgésvédelmi  követelmények  érvényre  juttatása  (pl.  zajvédelmi  távolságok).  Telephely  engedélyezése  során  műszeres  méréssel  kell  ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési  ‐115‐     

eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési  és útminőségi fejlesztések elvégzése.     6.12.1.3 Lakóövezeti zajforrások megszüntetése  A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve ipari  parkokba való áttelepítése.    6.12.1.4 Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése  Zajvédő  beruházások  kivitelezése  (fasorok,  zajvédő  építmények  telepítése,  illetve  hangszigetelés)  áttelepítésre  nem  alkalmas  forgalmas  közutak,  vasúti  pályák  és  üzemi  létesítmények környezetében. 

6.13 Környezeti  ismeretek,  programok  

környezettudatosság 

közvetítése, 

felvilágosító 

A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is  egyben,  azonban  a  legtöbb  helyen  jóformán  csak  környezet(természet)védelem,  környezetismeret  oktatás  folyik.  Az  oktatási  rendszer  elsősorban  a  tudásanyag  növelését  szolgálja,  holott  bebizonyosodott,  hogy  a  környezeti  nevelésben  a  több  tudás  nem  vezet  felelősebb környezeti cselekvéshez, ehhez életmódbeli változások szükségesek, azaz bár nő a  diákok  lexikális  tudása  a  témában,  ez  nem  befolyásolja  azt,  hogy  környezettudatosabb  viselkedést  tanúsítsanak.  Szemléletváltozás  nélkül  az  iskolában  átadott  ismeretek,  illetve  gyakorlatok később elhalványulnak, feledésbe merülnek. A környezeti nevelési tevékenység  során  a  legfőbb  nehézség  a  pénz,  a  megfelelő  szakmai  háttér  és  segítség  (továbbképzés,  szaktanácsadó  szolgálat)  hiánya.  A  pedagógusok  környezeti  nevelési  továbbképzéseinek  tartalmi felülvizsgálata (közműszolgáltatók bevonása!), bővítése, illetve információs  hálózat  rendszerének  kialakítása  jelentősen  javítaná  a  környezeti  nevelés  helyzetét.  A  gyermekek  megfelelő  környezeti  nevelése  mellett  elengedhetetlen  a  felnőtt  lakosság  megfelelő  tájékoztatása, nevelése is, mert a felnőtt lakosság nagy része sincs tisztában a kedvezőtlen  környezeti  hatásokat  okozó  tényezőkkel.  A  fogyasztói  társadalomra  jellemző  fogyasztói  szokások  átvétele  anyag‐  és  energiapocsékoláshoz,  fokozott  hulladéktermeléshez  vezetett,  mely lehetetlenné teszi egy fenntartható gazdaság kialakítását. Az emberek nem ismerik fel a  tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz  jutnak  a  környezet  állapotáról,  ami  az  ok‐okozati  összefüggések  megértését  is  megakadályozza.  A  városban  az  Önkormányzat  és  az    Önkormányzattal  szorosan  együttműködő  intézmények,  szolgáltatók  és  civil  szervezetek  (Arborétum  Nonprofit  Kft.,  Thimpanon Kft. ÉRV Zrt., ÉHG Zrt., közterület felügyelet stb.) az elmúlt évek évtizedek során  jelentős  munkát  végeztek  a  lakosság  felé  a  környezettudatosság  közvetítésében.  Általánosságban  elmondható,  hogy  a  lakosság  jelentős  része  nem  tudja,  hogy  a  környezeti  ügyeket  érintő  döntéshozatal  során,  pontosan  mikor,  milyen  jogokkal  élhetnek,  mire  és  milyen  részletességgel  kellene  hivatkozniuk,  mit  kell  tenniük  annak  érdekében,  hogy  észrevételeik  eredményesen  érvényesüljenek  a  döntéshozatali  procedúrában.  A  hivatali  kifüggesztésekkel  nem  pótolható  a  széles  körű  nyilvánosság.  A  rendeletek  nem  minden  esetben tartalmazzák az érintett nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a  ‐116‐     

(főként  a  beruházásokkal  kapcsolatos)  projektjavaslatok  kidolgozása  és  beadása  előtt  szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés módját. Már a tervezés  és  előkészítés  fázisában  szükséges  a  partnerség  érvényesítése  és  a  társadalmi  érdekegyeztetés,  hiszen  a  nyilvánosság  bevonásával  a  döntéshozó  időben  megismerheti  a  mérlegelésben  releváns  indokokat,  a  konkrét  beruházással  szembenálló  jogos  közösségi,  vagy  egyéni  érdekeket.  A  lakossági  tájékoztatás  egyik  hatékony  színhelye  lehet  a  www.kazincbarcika.hu  weboldalon,  mely  rendkívül  sok  hasznos  információt  tartalmaz  a  város mindennapjai tekintetében. A weboldalt bővíteni szükséges környezeti információkra  vonatkozó almenüvel, a folyamatos karbantartásról gondoskodni kell.     6.13.1 A program célja  Az  oktatás  minden  szintjén  a  környezetvédelmi  tudatformálás  integrált  megjelenítése.  Az  oktatás  pedagógiai  célrendszerében  helyet  kell  adni  az  aktív  állampolgárrá  nevelésnek,  a  környezettudatos  gondolkodás  kialakításának,  a  fenntartható  fejlődés  előmozdításának.  rendkívül  fontos  a  helyi  környezeti  értékek  és  problémák  megismertetése,  illetve  ezek  kezelése. Célként fogalmazhatjuk meg egy olyan társadalom kialakítását, mely „úgy elégíti ki  a  jelenben  élők  szükségleteit,  hogy  az  nem  veszélyezteti  a  jövő  generációi  szükségleteinek  kielégítését”  (Fenntartható  fejlődés).  A  környezeti  tudatosság  társadalmi  beágyazódásának  elősegítése  a  szemléletformálás,  környezettudatos  gondolkodás  kialakítása,  az  ismeretközvetítés,  a  környezeti  információk  terjesztése,  aktív  állampolgárrá  nevelés  és  közösség  fejlesztés  révén  Olyan  mindenki  számára  elérhető  környezeti  adatbázist  kell  létrehozni, mely biztosítja, hogy a város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a város  környezeti  állapotára  vonatkozóan  és  értesülhessenek  a  városban  előkészítés  alatt  áll  környezeti  állapotát  esetlegesen  befolyásoló  beruházások,  fejlesztések  várható  környezeti  hatásairól. 

  6.13.1.1 Kazincbarcika  város  környezetvédelmi  –  környezetgazdálkodási  tervében  meghatározott feladatok maradéktalan teljesítése  Kazincbarcika város számára – lehetőségeihez mérten ‐  javasolt a város környezetvédelmi –  környezetgazdálkodási  tervének  négy/hatévenkénti  elkészítése,  melyben  szerepel,  hogy  a  város a környezetvédelemmel kapcsolatosan az adott évben milyen feladatokat végez el, és  ezekhez  milyen  költséget  rendel.  A  tervben  a  Környezetvédelmi  Alap  célfeladatok  között  szerepeljenek  a  környezeti  tudatformálást  szolgáló  munkák,  mivel  ezek  teljesítése  nagyban  segítheti a városlakók környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív álláspontjának kialakítását.    6.13.1.2 Környezeti nevelők elismerése  Miután a környezeti nevelők nagy része felismerte, hogy munkája elsősorban az iskolán kívüli  tevékenységekre  alapozható,  személyes  áldozatot  hoznak  e  munka  végzése  során.  Elismerésükre  anyagi  és  erkölcsi  ösztönző  rendszer  kialakítása  szükséges.  Ez  egyben  azt  is  szolgálja,  hogy  a  mintaértékű  környezeti  nevelői  munkák  más  pedagógusok  számára  is  bemutathatók, ösztönző hatásúak lesznek.     ‐117‐     

6.13.1.3 Oktatási  segédanyag  kidolgozása  a  környezeti  nevelés  tartalmi  fejlesztése  érdekében  Az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelési programok fejlesztése és a környezeti  tudatosság  növelése  érdekében  olyan  oktatási  segédanyag  kidolgozása,  beszerzése  melyek  megelőző  szemléletű,  a  fenntartható  fogyasztói  szokások  kialakítását  segítik  elő  az  intézményben,  a  közösségben  és  annak  tágabb  környezetében  is.  Az  ökológiai  szemlélet  elsajátítása a pedagógusok körében.     6.13.1.4 Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása  Terepi ismeretek, módszerek, programok, közvetítésére is alkalmas befogadó jellegű, a helyi  környezet‐  és  természetvédő  civil  szervezetek  munkájához  is  alkalmas  intézményi  háttér  biztosítása ilyen irányú tevékenységek támogatása:   ƒ Terepi képzések, terepgyakorlatok pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt  ƒ A város helyi természeti értékeit megismertető képzés, túravezetés  ƒ Természetvédelmi szakkörök támogatása: a helyi környezet megismerésére geológus  barlangász, biológus, gombász, madarász, stb. szakemberek segítségével  ƒ Iskolai hulladékmegelőző és szelektív hulladékgyűjtés (komposztálás)   ƒ Iskolakertek, tankertek létesítése   6.13.1.5 Környezetvédelmi kommunikációs terv  A  társadalom  környezeti  tudatossága  csak  úgy  javítható,  ha  folyamatosan  tájékozott  környezetének  állapotáról,  ismeri  a  gazdaság,  társadalom  és  a  környezet  összefüggéseit,  azok  egymásra  hatását.  Tudatosan  törekedni  kell  arra,  hogy  a  fenntartható  fejlődés  a  mindennapi  nyilvánosság  részét  képezze,  beépüljön  a  hétköznapok  világába.  A  kommunikációs  terv  alkalmat  ad  arra,  hogy  az  internetes  eszközök,  az  oktatási  rendszer,  munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti  kommunikációáramlás  egymást  erősítse,  hatásuk  megsokszorozódjon.  Összehangolt  kommunikációs  terv  készítésére  van  szükség,  melyben  megtörténik  az  eddigi  gyakorlat  helyzetelemzése,  meghatározásra  kerül  a  kommunikáció  cél‐  és  eszközrendszere,  a   partnerek,  a  kommunikációs  célok  és  üzenetek  célcsoportonként  meghatározása,  konkrét  kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése.  6.13.1.6 Intézményi ökoaudit  Az  önkormányzati  intézmények  jelentős  részében  energiapazarló  és  környezetszennyező  eljárások működnek. Nem akkreditált, de a rendszer alapvető hiányosságait bemutatni képes  ökoauditok  kell  végezni,  s  az  azt  követően  kidolgozandó  programok,  ‐  melyek  hozzájárulhatnak  a  megalapozott  pályázatok  benyújtásához  is  –  révén  lassú  folyamat  indítható el az intézményrendszer energiatakarékos és környezetkímélőbb fejlesztésére. Ide  tartozik  az  ökoaudit  rendszer  kidolgozása,  és  annak  alkalmazását  biztosító  közérdekű,  nonprofit szolgáltatás beindítása.  6.13.1.7 A város Környezeti Információs Rendszerének elkészítése  Internetes  Környezeti  Információs  Rendszert  kell  létrehozni  a  város  honlapján  és  azt  rendszeresen  frissíteni  kell  a  folyamatosan  keletkező,  gazdaságra  és  a  társadalomra  ‐118‐     

vonatkozó  adatokkal,  valamint  a  környezethasználatra,  környezetminőségre,  környezeti  elemek  állapotára  vonatkozó  legfrissebb  információkkal.  A  rendszert  úgy  kell  kialakítani,  hogy  a  környezeti  információk  térbeli  megjelenítésére,  térinformatikai  elemzésére  is  alkalmas  legyen.  Ennek  megfelelően  a  térinformatikai  rendszer  alapjául  a  Földhivatali  nyilvántartás szolgálna, melynek pontosságát – a földhivatali változások átvezetési idejére és  a  meglévő  pontatlanságokra  is  tekintettel  –  ellenőrizni  kell.  A  térinformatikai  rendszer  tartalmazná a város településrendezési tervét helyrajzi számra történő lekérdezést lehetővé  tevő rendszer kialakítása mellett. Az adatbázis ezen kívül tartalmazná a közműtérképeket a  közműszolgáltatók  adatszolgáltatásai  alapján,  illetve  lehetőség  lenne  az  állami  digitális  légi  fotókat  tartalmazó  adatbázis  rendszerbe  történő  integrálására  is,  egyes  igazgatási  elemek  mellett.     A  Környezeti  Információs  Rendszert  egy  általános,  integrált  városi  térinformatikai  rendszer  részeként javasolt kialakítani.   6.13.1.8 Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan  A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is  lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a  társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét  az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében:  ƒ a  nyilvánosságot  közzététel,  hirdetmény  formájában  tájékoztatni  kell  a  javasolt  tevékenységről  a  döntéshozás  legkorábbi  fázisában,  (tervek,  tervpályázatok  közzététele, bemutatása)  ƒ meg  kell  ismertetni  a  közvéleményt  a  biztosított  részvételi  formákról  (kereshető  személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.)  ƒ lehetővé  kell  tenni  a  nyilvánosság  számára  a  közmeghallgatást,  vagy  írásbeli  bejelentés formájában a véleménynyilvánítást  ƒ a  nyilvánossággal  meg  kell  ismertetni  a  döntést  és  annak  szövegét,  a  fő  okokat  és  megfontolásokat   ƒ elő kell segíteni az Interneten a közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket  környezeti információkat. 

6.14 Települési környezet védelme     Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  a  44/2005.  (XII.  22.)  számú  rendeletével  fogadta  el  Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) és Szabályozási tervét. A város Integrált  Városfejlesztési Stratégiájának tervezetét 2008 áprilisában készítették el. Településrendezési  Terv és a Városfejlesztési Stratégia egymással összhangban írja le a városfejlesztés irányát.   A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve IV‐ R‐015/458‐2/2012.  számú  állásfoglalásában  az  épített  környezet  alakításának  alapelveire  is  kitért.  Ez  alapján  az  épített  környezet  minőségének  javítása  érdekében  folytatni  kell  a  belváros  rehabilitációját,  a  jelentős  minőségvesztésen  átesett  területek  felszámolását.  A  felhagyott  ipari,  üzemi  területek  hasznosítása  során  figyelemmel  kell  lenni  a  lakóterületek  közelségére,  a  harmonikus  városszerkezet  kialakítására.  A  városi  úthálózat  tervezetésénél,  ‐119‐     

átszervezésénél,  építésénél  elsődleges  szempont  kell  legyen  a  lakóépületek,  intézmények  nyugalmának,  rendeltetésszerű  használatának,  működési  feltételeinek  biztosítása,  zaj‐  és  vibrációs terhelésének elkerülése.   6.14.1 A program célja  A  környezeti  konfliktusok  kialakulását  megelőző  mechanizmusok  érvényesítése  a  városi  fejlesztési,  tervezési  és  engedélyezési  folyamatokban.  A  településszerkezetből  és  területhasználatból  adódó  környezeti  konfliktusok  megelőzése.  A  jó  lakókörnyezet  és  életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára.   A  fenti  célok  megvalósítása  érdekében  környezeti  alapállapot  felmérés  elvégzése  javasolt.(talaj, víz, levegő, zaj, rezgés, hulladék stb.)     A  város  új  településfejlesztési  koncepciójának  elfogadása  előtt  környezeti  értékelést  kell  elvégezni,  mely  az  egyes  fejlesztési  területek  környezetvédelmi  elemzését  tartalmazza,  a  fejlesztések  környezeti  hatásait  mutatja  be.  A  város  fekvéséből  fakadóan  kiemelten  kezelendő  a  Borsodchem  Zrt.  területére  vonatkozó  környezetvédelmi  és  biztonsági  alátámasztó  munkarészek,  mivel  a  BC  mérete  és  termelési  volumene  miatt  a  város  környezeti állapotát potenciálisan jelentősen befolyásoló környezethasználó.    6.14.1.1 A  városfejlesztés  a  város  Településrendezési  Tervében,  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiájában,  OTrT‐ben  és  B‐A‐Z  Megyei  TRT‐ben  megfogalmazottaknak  megfelelően történjen     A  település  szerkezetének  kialakításánál,  fejlesztésénél  minden  esetben  figyelembe  kell  venni  a  város  történelmi  múltját,  eredeti  szerkezetét,  a  város  természeti  értékeit,  környezetét. A kialakítandó települési szerkezet tegye szerves részévé, ne másítsa meg azt,  így  megmaradhat  a  város  eredeti  arculata,  vonzereje.  Ennek  érdekében  kiemelt  feladat  az  építési  engedélyezési  eljárások  esetében  a  magasabb  szintű  szabályozási  terveken  alapuló  helyi építési szabályzat (HÉSZ) betartatása. A 2003. évi XXVI. törvény és a B‐A‐Z Megyei TRT  övezeteire vonatkozó előírásokat maradéktalanul be kell tartani.     6.14.1.2 A  város  Településrendezési  Tervében  szereplő  szabályozásnál  a  magasabb  rendű  tervekben (OTrT‐ben és B‐A‐Z Megyei TRT) megfogalmazott célok megjelenítése     A  településrendezési  tervben  szereplő  szabályozást  úgy  kell  kialakítani,  hogy  a  magasabb  rendű tervekben szereplő céloknak megfelelő helyi szabályozást alakítson ki.     6.14.1.3 A város építészeti és helyi értékeinek védelme     A  város  építészeti  és  helyi  értékeinek  védelméről  a  hatályos  településrendezési  terv  gondoskodik  ugyan,  de  szükségessé  vált  egy  komplex  helyi  értékvédelmi  rendelet  megalkotása.  A  helyi  értékvédelmi  rendelet  a  védelmi  fajták  szerint  kezelje  a  területi,  városképi, egyedi értékvédelmet, illetve térjen ki a városban lévő műalkotások védelmére is.   ‐120‐     

El  kell  készíteni  a  város  örökségvédelmi  hatástanulmányát  az  új  városfejlesztési  koncepcióhoz kapcsolódóan. Kezelni szükséges az országos védelem alatt álló műemlékeket  és régészeti területeket is. Az építészeti értékek védelme, valamint a jelentős városfejlesztési  és  építészeti  elemek  koordinálása  és  a  megfelelő  városépítészeti  minőség  megőrzése  és  létrehozása miatt mérlegelni kell egy Városi Tervtanács létrehozatalát.     6.14.1.4 Zöldfelületek fenntartása  A  város  egyik  különlegessége  a  zöldfelületek  nagy  aránya.  A  nagy  zöldfelületi  arány  lehetőséget  kínál  a  város  otthonossá,  természet  közelivé  tételéhez.  A  parkok  folyamatos  fenntartása,  felújítása  az  elöregedett  fák  cseréjét,  a  pázsitok  újratelepítését,  rendszeres  locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelenti.  6.14.1.5 Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében  A  helyi  média,  illetve  az  oktatási  intézmények  révén  az  épített  értékek  megismertetése  a  lakossággal.  Javaslatok/vélemények  begyűjtése  és  hasznosítása  az  épített  környezethez  kapcsolódóan.  Rongálások  megelőzése:  tájékoztatás  a  károkozás  hatásairól,  szigorúbb  közterületi ellenőrzés, graffiti zónák kijelölése, illetve szervezett graffiti tevékenység.     6.14.1.6 Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés    A  minőségi  tervezés  alapját  a  Helyi  Építési  Szabályzat  biztosítja,  mely  a  településfejlesztési  koncepcióra, az örökségvédelmi hatástanulmányra és a helyi értékvédelmi rendeletre épül.     A  településkép  harmóniájának  fokozott  védelme  alapvető  fontosságú  a  rendezési  terv  módosításai,  egyeztetése  során.  Esztétikai,  történeti,  környezeti  szempontokat  figyelembe  vevő tervezési módszerek kialakításának ösztönzése célszerű a városkép javítása érdekében.     A tervezések során kiemelt figyelmet kell fordítani a panelrekonstrukcióra és a városközpont  rehabilitációjára, illetve a helyi értékvédelemmel érintett régi faluközpontok területére.   6.14.1.7 A lakótelepek komplex rehabilitációja  A  közterületek  teljes  rekonstrukciója  (közművek,  burkolat,  zöldfelület,  utcabútor,  közvilágítás)  mellett  a  játszóterek  átalakítása,  illetve  újak  építése  fontos  feladat.  A  rekonstrukció  előtt  vagy  azzal  együtt  a  panelépületek  felújítása  az  ott  lakók  feladata.  A  lakótelepekhez kötődő megkezdett pályázatokat (lásd 5. melléklet 2008 – 2011. pályázatok)  le kell zárni.   A játszóterek kialakítása során javasolt figyelembe venni az alábbi szempontokat is:  ƒ a játszóterek tervezésében bevonandók a szülők, akik gyermekeik igényeit a meglévő  játszóterek használata miatt jobban ismerik bármely tervezőnél.  

‐121‐     

ƒ a  zöldfelületek  kialakítása  során  figyelembe  kell  venni  a  meglévő  és  a  kialakítani  kívánt  környezetet,  melyeknek  egymást  kiegészítve,  összhangba  kell  kerülniük.  Biztosítani kell az árnyékos és a napos területeket is.   ƒ A  játszótéren  nem  kizárólag  gyerekek  tartózkodnak,  a  szülők  részére  padokat  kell  kihelyezni. A játszótér területén – a köztisztaság fenntartása érdekében – a megfelelő  számú hulladékgyűjtő edényzetet biztosítani kell.  ƒ A  játszótérre  kihelyezésre  kerülő  új  játékok  kapcsán  az  ergonómiai  szempontokat  figyelembe kell venni. (pl. lengő hinták eltérő magasságú telepítése)    ƒ Eltérő  életkor  által  igényelt  játékok  telepítése  (pl.  kisgyerekek  számára  is  megfelelő  zárt, EU konform beülős hinták)  ƒ vizsgálandó  a  régi,  nem  EU  konform  játszóterek  közösségi  munka  keretén  belüli  átalakítása, felújítása   

6.15 Energiagazdálkodás     Kazincbarcika  energiagazdálkodása  szempontjából  elsősorban  a  távfűtési  rendszert  tartjuk  kiemelten fontos területnek, tekintettel arra, hogy a villamos energia termelése nem a város  közigazgatási  területén  történik.  Villamos  energia  szempontjából  elsősorban  az  Észak‐ magyarországi  Áram  Szolgáltató  Nyrt.  (ÉMÁSZ)  tekinthető  általános  szolgáltatási  félnek  (a  hálózati  engedélyes  ELMŰ‐ÉMÁSZ  mellett),  a  nagy  méretű  fogyasztók  azonban  a  szabad  piacról is beszerezhetik a villamos energiát.     Kazincbarcikán  a  távhőszolgáltatás  1965‐ben  kezdődött.  melyet  a  Kazincbarcikai  Városgazdálkodási Vállalat távfűtési üzemeként látott el. 1979‐ben a szolgáltatót átnevezték  Borsodtávhőre,  azonban  1992‐ben  a  rendszerváltást  követő  második  évben  a  társaság  jogutód  nélkül  megszűnt.  Azonos  évben  került  sor  a  Kazinc  Távhő  Kft.  alapítására,  mely  10  évig változatlan formában biztosította a város távfűtési rendszerére csatlakozott ingatlanok  ellátását.  2002‐ben  a  hőszolgáltatás  tekintetében  jelentős  változás  következett  be,  a  távfűtési rendszer üzemeltetéséhez szükséges hőt az AES Borsodi Energetikai Kft. (jelenleg)  Berentei erőműve helyett már a Kazinc‐Therm Kft. szolgáltatta. 2008‐ban a Kazinc Távhő Kft.  jogutóddal megszűnt, az új szolgáltató így a Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. lett,  melynek  Távhőszolgáltatási  divízója  látja  el  a  mai  napig  is  a  távhő  szolgáltatási  közszolgáltatási  feladatokat.  A  divízió  tevékenysége  kiterjed  a  távvezeték  hálózat  üzemeltetésére,  hőközpontok  üzemeltetésére,  üzemeltetési  és  karbantartási  szerződéssel  rendelkező  épületekben  a  szerződéses  feladatok  ellátására,  a  számlázás  alapját  képező  adatok begyűjtésére a számlázási adatokat szolgáltató mérőeszközök hitelesíttetésére (ki‐ és  beszerelésére), a hőközponti paraméterek figyelésére illetve szükség szerinti beavatkozásra  a távfelügyeleti rendszer segítségével, a nem tervezett meghibásodások megszüntetésére, a  tervezett  karbantartási‐,  felújítási  és  beruházási  feladatok  ellátására  a  Társaság  saját  tulajdonát  képező  berendezések  esetében.  A  divízió  tartja  továbbá  a  kapcsolatot  a  hőtermelő Kazinc‐Therm Kft.‐vel.     Kazincbarcika  a  lakások  számát  tekintve  az  ország  közepes  méretű  városai  közé  tartozik.  A  város  lakásainak  mintegy  65  %‐a  csatlakozik  a  távfűtéses  rendszerre,  mely  aránnyal  országosan a 2. legnagyobb csatlakozó lakosság %‐os arányt tekintve.   ‐122‐     

  Jelenleg  megközelítőleg  8.200  háztartási  és  450  egyéb  célú  felhasználó  veszi  igénybe  a  távhőszolgáltatást,  Az  ellátott  fűtött  lakások  összes  légtérfogata  1.110.536  lm3.   2007.  évben  a  távfűtési  rendszer  ellátásához  szükséges  hőenergia  465.544  GJ  volt.,  így  a  lekötött  hőteljesítmény  megközelítőleg  57,6  MW‐ra  tehető.  A  távvezeték  hálózatok  megközelítőleg 20,3 km, melyből a primer vezetékek hossza kb. 16,7 km. A teljes hálózat a  Timpanon  Kft.  saját  tulajdonában  van.  A  város  területén  üzemelő  hőközpontok  száma  123  db,  melyeket  kivétel  nélkül  távfelügyeleti  rendszerrel  lehet  üzemeltetni.  A  hőfogadó  állomásinak száma 250 db. 

6.15.1 A program célja  Az  energiafelhasználás  csökkentése,  a  felhasznált  energia  hatékony  alkalmazása,  az  ésszerűen  alkalmazható  és  energetikailag  megtérülő  megújuló  energiaforrások  arányának  növelése.     6.15.1.1 A Panel pályázatok beadásának további támogatása    Kazincbarcika  városban  az  elmúlt  években  az  egyik  legnagyobb  energetikai  korszerűsítési  program  az  iparosított  technológiával  épült  lakások  energia‐megtakarítást  eredményező  korszerűsítésének,  felújításának  támogatása.  A  program  keretében  a  lakók  az  állam  és  az  Önkormányzatok  közös  erővel  végzik  el  az  épületek  felújítását.  A  programot  a   lehetőségekhez mérten a továbbiakban is folytatni kell.  6.15.1.2 Távfűtési alaphálózat szükség szerinti felújítása  A  város  távfűtési  gerinchálózatunk  hőveszteségének  csökkentése  érdekében  a  távfűtési  alapvezetékek ütemezett felújítására sort kell keríteni.     6.15.1.3 Integrált minőség‐ és környezetirányítási rendszer működtetése  14000:2004  szabvány  szerinti  környezetirányítási  rendszert  működtetését  folytatni  kell  a  Timpanon  Kft.‐nél  és  meg  kell  vizsgálni,  hogy  mely  más  termelést  folytató  Önkormányzati  intézményeknél lehet szükséges ennek a bevezetése.    6.15.1.4 Önkormányzati intézmények energetikai auditja és hatékonyság javító beruházás  Az önkormányzati intézmények vonatkozásában energetikai audit programokat kell indítani a  hatékonyabb  energiafelhasználás  megvalósítása  érdekében.  A  felmérések  alapján  el  kell  végezni  valamennyi  intézmény  energetikai  korszerűsítését  a  fűtési  és  a  világítási  rendszer  tekintetében is.    

‐123‐     

6.15.1.5 Energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák alkalmazásának  ösztönzése és megvalósítása  Mind  a  beruházásoknál,  mind  a  lakóházak  és  közintézmények  esetében  alkalmazni  és  ösztönözni  kell  az  elérhető  legjobb  technológiák  alkalmazását  (modern  tüzelő‐  és  fűtőberendezések,  hőszigetelés,  nyílászárók  cseréje/szigetelése).  Ebben  az  oktatási  intézmények, társadalmi szervezetek és a média bevonása szükséges.    6.15.1.6 Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások támogatása  Egyre  többen  szeretnének  megújuló  energiaforrásokat  és  más,  energiatakarékos  megoldásokat  alkalmazni  építkezésük,  lakásfelújításuk  során,  viszont  a  beruházás  magas  költségei általában nem teszi lehetővé a tervek megvalósítását. Ki kell dolgozni a támogatás  lehetőségét a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások elősegítésének pl. Alap  létrehozása, feltöltődő alap működtetése, kamattámogatás, stb. a támogatási rendszert úgy  kell  kidolgozni,  hogy  az  ne  csak  azért  támogasson  egy  beruházást,  mert  annak  nevében  benne  van  a  megújuló  szó,  hanem  az  valós  energetikai  megtakarítást  eredményezzen  a  projekt teljes életciklusa alatt.  

6.16 Környezetbiztonság   A  környezetbiztonság  nemzetközi  szinten  kiemelten  kezelt  kérdés,  mivel  az  ökológiai,  környezeti  csapások  valószínűsége  lényegesen  megelőzi  a  katonai  fenyegetéseket  is.  Kazincbarcikán a ‐ Borsodchem Zrt. telephelyét  leszámítva ‐ átlagos azon környezetkárosító  és  környezetveszélyeztető  tényezők  jelenléte,  melyek  potenciálisan  veszélyeztetik  a  környezetbiztonságot.  Környezetbiztonság  tekintetében  ki  kell  emelni,  hogy  hazánkban  az  Európai  Unió  96/61/EK  Irányelve  szabályozását  kell  figyelembe  venni  a  jelentős  környezeti  hatással járó létesítmények létesítése, üzemeltetése és felhagyása során. Ennek érdekében  az  EU  által  felkért  szakértők  széles  körű  egyeztetés  eredményeként  az  EU  IPPC  Irodájának  koordinációja  mellett,  az  elérhető  legjobb  technikára  (best  available  technology  =  BAT)  vonatkozó  ún.  referencia  dokumentumokat  (BREF)  fogadnak  el,  melyek  az  adott  területre  vonatkozóan  általános  ajánlásokat  tartalmaznak.  A  vegyiparra  vonatkozóan  az  alábbi  referencia dokumentumok érhetők el:   • A vegyiparban alkalmazott gyakori kezelési eljárások a szennyvíz és szennyezett gázok  tisztítására vonatkozóan (BREF elfogadva 2003. február)   • Ipari méretű szervetlen alapanyagok termelése – ammónia, savak, műtrágyák (BREF  elfogadva 2007. augusztus)   • Ipari  méretű  szervetlen  alapanyagok  termelése  –  szilárd  halmazállapotú  és  egyéb  termékek (BREF elfogadva 2007. augusztus)   • Ipari méretű szerves alapanyagok termelése (BREF elfogadva 2003. február)   • Speciális szerves anyagok előállítása (BREF elfogadva 2006. augusztus)   • Speciális szervezetlen anyagok előállítása (BREF elfogadva 2007. augusztus)     Hazánkban  a  314/2005  (XII.  25)  Kormányrendelet  előírásaival  az  EU  IPPC  előírásai  is  megjelennek, a BREF dokumentumok fordítása folyamatos. Az eljáró hatóságok a rendelet és  az  EK  irányelv  előírásai  alapján  az  engedélyeztetési,  felülvizsgálati  eljárások  során  a  ‐124‐     

referencia  dokumentumokban  megfogalmazott  elérhető  legjobb  technikát  veszik  alapul  az  engedélykérelmek elbírálása során.     A  környezetbiztonságot  potenciálisan  veszélyeztető  létesítmények  közé  soroljuk  a  nagyobb  ipari  üzemeket,  az  ismeretlen  illegális  hulladéklerakókat,  valamint  a  közúti  és  vasúti  veszélyes hulladék és veszélyes anyagszállítást.   Kazincbarcika    városa  a  környezeti  kockázatott  jelentő  események  elhárítása  érdekében  együttműködik a BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal.     6.16.1 A program célja  A  lakosságot  veszélyeztető  rendkívüli  környezeti  események  és  haváriák  kockázatainak  csökkentése.    6.16.1.1 Kazincbarcika város helyzetének környezetbiztonsági elemzése    A  város  helyzetének  környezetbiztonsági  kockázati  elemzése,  amely  magába  foglalja  a  lehetséges  természeti  (pl.  rendkívüli  csapadékok,  földmozgás,  stb.)  és  technikai  eredetű  rendkívüli  események  (vegyi  katasztrófa,  ipari  baleset,  tartós  áramszünet,  hálózati  ivóvízszennyezés, ivóvízhiány, távfűtés huzamos kimaradása, stb.) lehetőségeinek feltárását,  hatásainak  bemutatását,  elhárításának,  kezelésének,  megelőzésének  lehetséges  módjait.  A  tanulmány tapasztalatainak megismertetése az érdekeltekkel.     6.16.1.2 A  nem  megfelelő  védőtávolsággal  működő  ipari  tevékenységek  helyzetének  tisztázása  A  korábbi  évtizedek  településszerkezet  fejlesztési  és  ipartelepítési  hibáinak  megoldása  érdekében  a  helyi  építési  szabályzat  megfelelő  kialakításával  az  ipari/lakókörnyezeti  területhasználatok fokozatos funkcióváltásáról és ezek arányáról gondoskodni szükséges.     Programokat  kell  kidolgozni  a  legjelentősebb  ipari  termelők  tevékenységének  esetleges  felhagyását  követően  a  megváltozott  mesterséges  környezet  rehabilitálására,  rekultivációjára.     6.16.1.3 A  város  szmogriadó  tervének  elkészítése  és  alkalmazási  feltételrendszerének  biztosítása  El  kell  készíteni  a  város  un.  „szmogriadó  tervét”  a  21/2001.  Kormány  rendelet  5.  mellékletének  megfelelően.  Biztosítani  kell  annak  naprakészen  tartását  és  az  alkalmazási  feltételrendszerének biztosítását.    6.16.1.4 Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére  Környezeti  károkozásból  kialakuló  válsághelyzetek  kezeléséhez  szükséges  együttműködési  rendszer kialakítása, szereplők közös gyakorlatozása, intézmények összehangolása.   ‐125‐     

6.17 Környezetvédelmi célú pályázati források   Kazincbarcika  Város  Önkormányzata  2008  –  2011.  közötti  időszakban  sikeresen  pályázott  több,  direkt  környezetvédelmi  és  részben  indirekt  hatások  révén  környezetvédelmi  területeken fejlődést biztosító projekttel. Az EU források bevonásával meghirdetett pályázati  lehetőségek  a  Nemzeti  Fejlesztési  Ügynökség  weboldalán  (www.nfu.hu)  tekinthető  meg,  illetve az Új Széchenyi Terv weboldalán. (http://ujszechenyiterv.gov.hu/)                                                                          

‐126‐     

7. AZ  INTÉZKEDÉSEK  VÉGREHAJTÁSÁNAK,  VALAMINT  A  CÉLOK  ELÉRÉSÉT  SZOLGÁLÓ  ESZKÖZÖK  ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖLTSÉGIGÉNYE, A TERVEZETT FORRÁSOK MEGJELÖLÉSÉVEL                                                                                       

‐127‐     

8. ÖSSZEFOGLALÁS    Kazincbarcika  Város  Önkormányzatának  megbízásából  cégünk  elkészítette  az  1995.  LIII  Tv.  alapján  a  város  települési  környezetvédelmi  programját  (TKP).  A  programkészítés  során  egyeztetéseken  vettünk  részt  a  TKP  elkészítésében  érdekelt  felekkel,  illetve  felkutattuk  azokat  az  adatbázisokat,  melyek  a  város  környezeti  állapotának  minél  pontosabb  meghatározásában  nyújtottak  segítséget.  A  Város  környezeti  állapotának  bemutatását  követően  témakörönként  mutattuk  be,  a  javasolt  környezetvédelmi  feladatokat  és  programokat.  Az  egyes  környezetvédelmi  programok  tekintetében  a  programokhoz  rendelendő  pénzügyi  források  és  megvalósítási  határidők  tekintetében  nem  tehettünk  megállapításokat,  mivel  erre  kizárólag  az  Önkormányzat  képviselői  vállalkozhatnak,  a  város pénzügyi lehetőségek ismeretében. (LÁSD 7. PONT)    A  TKP  jelenlegi  formájában  hatósági  egyeztetésre  alkalmas  változat.  A  dokumentációt  az  1995. LIIII Tv. előírásai alapján tértivevényes levél formájában meg kell küldeni a területileg  illetékes  ÉMI‐KTVF‐nek,  a  BAZ  Megyei  Kormányhivatal  Növény  és  Talajvédelmi  Igazgatóságának, a területileg illetékes Körzeti Földhivatalnak, a BAZ Megyei Kormányhivatal  Népegészségügyi  Szakigazgatási  Szervnek,  továbbá  a  BAZ  Megyei  Önkormányzatnak.  Az  érintett  szervek  a  törvényben  előírt  határidőn  belül  nyilatkozhatnak  a  tervvel  kapcsolatos  észrevételeikről.         Miskolc, 2012. április      Dr. Szabó Attila  okl. környezetmérnök  ügyvezető 

                         

‐128‐     

9. MELLÉKLETEK    1. melléklet: OLM mérési adatok 2011.01.01 – 2011.06.30 Kazincbarcika  2. melléklet:  a. Kazincbarcika  gazdálkodó  szervezetek  kibocsátási  adatai  LAIR  adatbázisa  alapján  b. Berente gazdálkodó szervezetek kibocsátási adatai LAIR adatbázisa alapján   3. melléklet: ivóvíz hálózat ÉRV Zrt. térképe alapján   4. melléklet   a. ivóvíz vizsgálati eredmények 2008  b. ivóvíz vizsgálati eredmények 2009  c. ivóvíz vizsgálati eredmények 2010  d. ivóvíz vizsgálati eredmények 2011  5. melléklet:  Kazincbarcika  Város  Önkormányzat  által  elnyert  pályázatok  2008  –  2011.  időszakban  6. melléklet: A Bükki Nemzeti Park területén megtalálható védett állatok listája 

10. KÉPEK JEGYZÉKE  1. Kép: a Kazincbarcikai pályaudvar  2. Kép: Kazincbarcika helyi autóbuszjáratok útvonalai  3. Kép: Kazincbarcika autóbuszpályaudvar fejlesztés modell  4. Kép: az Egressy Béni út 1. szám alatt automata mérőállomás  5. Kép: Sajókaza Hulladékkezelő Centrum légifelvétel a központ átadásának idejében (forrás:  Sajó‐Bódva Társulás honlapja)  6. Kép: szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítési helyszínei  7. Kép: levegőztető műtárgy a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen  8. Kép: Dorr rendszerű ülepítő medence a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen  9. Kép: mezofil iszaprothasztó tornyok a Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telepen  10. Kép: A Lázbérci víztározó 

‐129‐     

11. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE  1. táblázat: Kazincbarcika Város legfontosabb statisztikai adatai a Központi Statisztikai Hivatal  Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye 2007. évi statisztikai évkönyve alapján  2. táblázat: a talajtípusok területi megoszlása  3. táblázat: A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%)  4.  táblázat:  Kazincbarcika  város  levegőminőségi  mutató  az  OLM  automata  mérőhálózata  alapján (Forrás: KSH)  5.  táblázat:  Kazincbarcika  város  levegőminőségi  mutató  az  OLM  manuális  mérőhálózata  alapján (Forrás: KSH)  6. táblázat: levegőminőség összesített index az OLM automata mérőhálózat adatai alapján  7. táblázat: levegőminőség összesített index az OLM manuális mérőhálózat adatai alapján  8. táblázat: Kazincbarcika területére vonatkozó kibocsátások a LAIR adatai alapján  9. táblázat: Kazincbarcika hulladéktermelési adatai az ÉMI‐KTVF adatai alapján  10. táblázat: Kazincbarcika hulladékanalízis adatok 2008. ‐ 2010. (nedves átlagos összetétel)  11.  táblázat:  Kazincbarcika  vízellátását  biztosító  vízmű  ultarszűrés  technológia  tisztítási  hatásfoka  12. táblázat: Kazincbarcika szennyvíz átlagos minősége 

 

13. táblázat: Kazincbarcika tisztított szennyvíz átlagos minősége 2010. évben  14. táblázat: Kazincbarcika Város besorolása a légszennyezettségi zónákba 

12. ÁBRÁK JEGYZÉKE  1.  ábra:  Természetvédelmi  információs  rendszer  Kazincbarcikára  vonatkozó  térképi  adatbázisa 

‐130‐     

Segédlet a Program megvalósításához

TKP  pont  6,1  6.1.1  6.1.2  6.1.3  6.1.4     6,2     6,3  6.3.2.1  6.3.2.2  6.3.2.3  6.3.2.4  6.3.2.5  6.3.2.6  6.3.2.7  6.3.2.8  6.3.2.9     6,4  6.4.2.1  6.4.2.2 

Program átfogó cím  A környezetvédelem hosszú távú céljai  A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet  kialakítása  A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás  A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás  Hatékony környezetgazdálkodás     Az önkormányzat környezetvédelmi rendszerének működtetése     Levegőtisztaság‐védelem  A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele  A nagy és közepes tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése  Kazincbarcika Város közigazgatási területére vonatkozó levegőtisztaság‐ védelmi monitoring  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó  légszennyezés  csökkentése  A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések  Utak pormentesítése  A szálló por elleni védekezés valamint a levegőtisztaság‐védelem további  lehetőségei  Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója szaghatás csökkentése céljából     Talajvédelem  Talajszennyezések megelőzése  Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer folyamatos  üzemeltetése és értékelése 

Végrehajtási  Ütemezés TKP  Ütemezés TKP  Ütemezés TKP  Végrehajtáshoz  határidő (év /  I. szakasz  II. szakasz  III. szakasz  javasolt forrás  hónap, vagy  (2012 ‐ 2013.)  (2014 ‐ 2015)  (2016 ‐ 2017)  (eFt)  folyamatos)    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

                          

                          

                          

                          

                          

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

        

        

        

        

        

  

  

  

  

  

           

           

           

           

           

  

  

  

  

  

6.4.2.3  6.4.2.4  6.4.2.5     6,5  6.5.1.1  6.5.1.2  6.5.1.3  6.5.1.4  6.5.1.5     6,6  6.6.1.1  6.6.1.2  6.6.1.3  6.6.1.4     6,7  6.7.1.1  6.7.1.2  6.7.1.3  6.7.1.4  6.7.1.5     6,8  6.8.1.1 

Egyéb szennyezett területek kármentesítése, rekultivációja  Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele a városi  tervekben  A deflációval veszélyeztetett területeken erdők, erdősávok létesítése     Vízvédelem  Vízfelhasználás takarékosság, a vízhasználat alternatíváinak megteremtése  és ösztönzése  Vízbázis védelmi program végrehajtása  A felszíni és felszín alatti vizekbe történő szennyvízbevezetések feltárása és  visszaszorítása  A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékok eltávolítása  Hiányzó vízminőség adatok beszerzése     Csapadékvíz elvezetés  A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata és a szükséges tervek  elkészítése  A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója  A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása  A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok  csökkentése     Élővilág és természetvédelem  A védelemre méltó területek védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása  és folyamatos kezelése  Tájsebek feltérképezése és helyreállítása  Tájvédelmi tevékenység  Oktatás, szemléletformálás  Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területek használatának  korlátozása     Állatvédelem  Eb nyilvántartási rendszer kialakítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

        

        

        

        

        

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

           

           

           

           

           

  

  

  

  

  

     

     

     

     

     

  

  

  

  

  

     

     

     

     

     

  

  

  

  

  

        

        

        

        

        

  

  

  

  

  

        

        

        

        

        

‐132‐     

6.8.1.2  6.8.1.3  6.8.1.4  6.8.1.5  6.8.1.6  6.8.1.7  6.8.1.8     6,9  6.9.1.1  6.9.1.2  6.9.1.3  6.9.1.4  6.9.1.5  6.9.1.6  6.9.1.7  6.9.1.8  6.9.1.9     6.10  6.10.1.1  6.10.1.2  6.10.1.3  6.10.1.4  6.10.1.5  6.10.1.6  6.10.1.7 

A hulladék, kutyaürülék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet  igényének felmérése, számuk növelése.  Kutyafuttatók „otthonosabbá” tétele  Állatvédelmi járőr alkalmazása  A macskatartás szabályzása, macska nyilvántartási rendszer kidolgozása  Állatvédelmi szemléletformálás  Állati tetemek égetéssel történő ártalmatlanítására szolgáló rendszer  beüzemelése és használata  Régi dögkutak felülvizsgálata, szükség szerinti rekultivációja     Köztisztaság  A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása  A város köztisztasági rendeleteknek érvényt kell szerezni, közterület‐ felügyelet járőreinek számának növelése  Falfirkák megakadályozása és graffiti zónák kijelölése  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó  légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság‐védelmi rendelet megfelelő  kommunikációja)  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések  Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos  ellenőrzések folytatása  Tájsebek feltérképezése és helyreállítása  Illegális hulladéklerakások csökkentése a meglévő illegális hulladéklerakók  felszámolása  Dohányzási tilalom miatt, üzlethelyiségek előtti területek tisztán tartása     Közlekedésszervezés  A város közlekedésfejlesztési tervének kidolgozása  A tömegközlekedés fejlesztése, vonzerejének növelése  A tömegközlekedési eszközök emissziójának csökkentése  Az úthálózat fejlesztéshez szükséges területszerzések előkészítése  A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása  A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése  A városi utak fenntartásához útburkolat gazdálkodási rendszer alkalmazása

  

  

  

  

  

           

           

           

           

           

  

  

  

  

  

           

           

           

           

           

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

                             

                             

                             

                             

                             

‐133‐     

6.10.1.8  Az útnyilvántartás informatikai kezelése  6.10.1.9  Rugalmas tömegközlekedési rendszer továbbfejlesztése        6.11  Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés  6.11.1.1  Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata  6.11.1.2  Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása  6.11.1.3  Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása  6.11.1.4  Közvetett szabályozás alkalmazása  6.11.1.5  Települési hulladék keletkező mennyiségének csökkentése  6.11.1.6  Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése  6.11.1.7  Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése  6.11.1.8  Építési és bontási hulladék hasznosítása  6.11.1.9  Köztisztaság biztosítása  6.11.1.10  Illegális szennyvízürítés megakadályozása  Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök  6.11.1.11  révén  6.11.1.12  Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése  6.11.1.13  Oktatás, szemléletformálás  6.11.1.14  Felkészülés a hulladékgazdálkodási törvény módosítására        6.12  Zajvédelem  6.12.1.1  Stratégiai zajtérkép elkészítése  6.12.1.2  Zaj‐ és rezgésterhelés megelőzése  6.12.1.3  Lakóövezeti zajforrások megszüntetése  6.12.1.4  Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése        Környezeti  ismeretek,  környezettudatosság  közvetítése,  felvilágosító  6,13  programok  Kazincbarcika város környezetvédelmi – környezetgazdálkodási tervében  6.13.1.1  meghatározott feladatok maradéktalan teljesítése  6.13.1.2  Környezeti nevelők elismerése  Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése  6.13.1.3  érdekében  6.13.1.4  Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása 

                                         

                                         

                                         

                                         

                                         

  

  

  

  

  

                             

                             

                             

                             

                             

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

‐134‐     

6.13.1.5  6.13.1.6  6.13.1.7  6.13.1.8     6,14  6.14.1.1 

6.14.1.2  6.14.1.3  6.14.1.4  6.14.1.5  6.14.1.6  6.14.1.7     6,15  6.15.1.1  6.15.1.2  6.15.1.3  6.15.1.4  6.15.1.5  6.15.1.6     6,16  6.16.1.1  6.16.1.2  6.16.1.3 

Környezetvédelmi kommunikációs terv  Intézményi ökoaudit  A város Környezeti Információs Rendszerének elkészítése  Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan     Települési környezet védelme  A városfejlesztés a város Településrendezési Tervében, Integrált  Városfejlesztési Stratégiájában, OTrT‐ben és B‐A‐Z Megyei TRT‐ben  megfogalmazottaknak megfelelően történjen   A város Településrendezési Tervében szereplő szabályozásnál a magasabb  rendű tervekben (OTrT‐ben és B‐A‐Z Megyei TRT) megfogalmazott célok  megjelenítése  A város építészeti és helyi értékeinek védelme  Zöldfelületek fenntartása  Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében  Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés  A lakótelepek komplex rehabilitációja     Energiagazdálkodás  A Panel pályázatok beadásának további támogatása  Távfűtési alaphálózat szükség szerinti felújítása  Integrált minőség‐ és környezetirányítási rendszer működtetése  Önkormányzati intézmények energetikai auditja és hatékonyság javító  beruházás  Energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák  alkalmazásának ösztönzése és megvalósítása  Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások  támogatása     Környezetbiztonság  Kazincbarcika város helyzetének környezetbiztonsági elemzése  A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek  helyzetének tisztázása  A város szmogriadó tervének elkészítése és alkalmazási 

                 

                 

                 

                 

                 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

                             

                             

                             

                             

                             

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

        

        

        

        

        

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

‐135‐     

6.16.1.4 

feltételrendszerének biztosítása  Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére 

  

‐136‐