Katolikus, társadalmi. Bormisszió. Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát. Személyes megoldások

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat lapja XIX. évfolyam :: 3. szám :: 2013. szeptember

Bormisszió Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát

Katolikus, társadalmi… Személyes megoldások

a Máltai Szeretetszolgálat adományvonala Hívásával 250 forinttal támogatja a Szeretetszolgálat tevékenységét.

2

Máltai Hírek :: 2013 :: Szeptember

aktuális

Gyerekek ezreinek tette szebbé a nyarat a Máltai Szeretetszolgálat A Máltai Szeretetszolgálat nyári programjai gyerekek ezreinek ajándékoztak emlékezetes élményeket. A karitatív szervezet intézményei és önkéntes csoportjai a korábbi évekhez hasonlóan az idén is az ország egész területérôl gyûjtötték össze a rászoruló, nélkülözô vagy fogyatékkal élô gyerekeket és fiatalokat, akiknek az iskolai szünet máskülönben nem nyári vakációt, hanem céltalan, eseménytelen idôszakot jelentett volna. A programok száznál is több helyszínen zajlottak.

Az általában egyhetes táborokba nél kü lözô családok, leszakadó kistelepülések, halmo zottan hátrányos helyzetû közösségekben élô gyerekek jutottak el. A legszegényebb kistér ségekben, nyomortelepeken, szegregált tele pülésrészeken lakó gyerekek közül sokan éle tükben elôször aludtak az otthonuktól távol, többen elôször jártak a szülôfalujuk határain túl, és elsô ízben tapasztalták meg, milyen érzés nyaralni menni. A szervezôk minden

alkalommal gazdag progra mot állítottak össze, mely nek során a játszás mellett a gyerekek ismereteinek vagy készségeinek fejlesztését is célul tûzték ki. Volt, ahol a fogyatékos emberek minden napjaival ismerkedhettek a táborozók, mások a tízparancsolat üzeneteirôl tanultak, a legelma radottabb körülmények közül érkezô gyerekek pedig személyiségfejlesztô foglalkozásokba kapcsolódtak be. A táborok egy részét a gyerekek lakóhelyé hez közel esô településeken szervezték meg, de gyakori helyszín volt a Balaton is, és a hatá rokon túlra is vittek gyerekeket. A programok közül sok szempontból kiemelkedett a bala tonföldvári mozgáskorlátozott tábor, ahol 110 kerekesszékes fiatal töltött egy hetet ugyan ennyi kortárs önkéntes segítô társaságában. A Máltai Szeretetszolgálat intézményei, önkéntes csoportjai és integrációs programja inak munkatársai számára intenzív munkával

telt a nyár. A nagyvárosokban mûködô tizen három máltai játszótér, és a nyolc kistérség 251 kistelepülését járó nyolc mobil játszótér mindegyike különleges programokkal, ren dezvényekkel, vetélkedôkkel várta a gyere keket. Események és programok sorozatát szervezték a családokat és fogyatékkal élô em bereket ellátó máltai intézmények is, melyek közül több is egyfajta vakációs napköziként mûködött a nyáron.

2 1

3

1. A Balaton minden résztvevônek emlékezetes élmény volt 2. A mozgáskorlátozott tábor résztvevôi az ünnepélyes megnyitón... 3. ... és a tábor egy átlagos napján


tartalom

Máltai játszóterek Az elsô máltai játszóteret 1998-ban adták át Budapesten. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre és fiatalokra.

Az elsô máltai játszótér megnyitását további 12 követte, jelenleg összesen 13 játszótér találha tó az országban, 7 Budapesten, 6 pedig vidé ken. A zsúfolt lakótelepeken, betondzsungelek közepén épített játszóterek elsôdleges célja az volt, hogy az unatkozó, céltalanul csellengô gyerekeket összegyûjtse, és számunkra von zó programokat kínáljon a szabadidô hasznos eltöltésére. A nagyvárosi máltai játszóterek szigetet jelentettek a szürke betonrengeteg ben, és már a kezdeti idôkben nagy sikerük és magas látogatottságuk volt. A családokat, iskolai és egyéb csoportokat, önállóan betérô tinédzsereket életkori sajátos ságaiknak megfelelô programokkal, játékok kal várják. Céljuk, hogy olyan játszóhelyeket mûködtessenek, amelyek a szociálisan terhelt lakóterületeken élô gyermekek egészséges testi és lelki fejlôdését szolgálják. A máltai játszóterek kiemelt feladatuknak tekintik a közösségépítést. Tevékenységük fó kuszában a hátrányos helyzetû gyermekes csa ládok és a „csellengôk” megszólítása áll. Az intézmények állandó és a játszóteret használók igényeihez igazodó spontán progra mokkal várják a látogatókat. Van színjátszó kör, karate csoport, bábkuckó, farsang, papírszín ház, vetélkedô, jelmezverseny, görhoki, asz faltrajz, de ide tartoznak a sportrendezvények, a tanulószobai elfoglaltságok is. A játszóterek szociálpedagógus munkatársai gyerekek és felnôttek számára egyéni, csoportos valamint közösségteremtô elfoglaltságokat szerveznek, miközben bizalmas, közvetlen kapcsolatot épí tenek ki velük.

Aktuális

A máltai nyár 2. oldal Aktuális

Máltai játszóterek 3. oldal

3

beköszöntô

Kedves Olvasó!

Aktuális

Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát 4. oldal Évforduló

Húszéves a Béres Alapítvány 6. oldal

Újabb máltai iskola nyílt 7. oldal Aktuális

Én a személyes megoldásokban hiszek Beszélgetés László Tamás polgármesterrel

8. oldal Esemény

Katolikus Társadalmi Napok 10. oldal Történelem

Gertrudis királyné 12. oldal Interjú

Bormisszió Zilai Zoltán a borfesztivál üzenetérôl

14. oldal

Borünnep 16. oldal

Tisztelettel, S zabadh eg ÿ Péter A Máltai Lovagrend magyarországi kommunikációs vezetôje

A címlapon :: Katolikus

Társadalmi Napok

Az iskolai tanév indításakor számos tervezéssel, felkészü léssel kapcsolatos tevékenysé get végeznek a pedagógusok, a szülôk, és természetesen a diákok is. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen felké szültséggel, milyen kedvvel kezdünk bejárni az iskolába. A tanév kezdete nagy kihívás a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is, hiszen a Devecserben újonnan megnyitott iskolája már a negyedik fenntartott oktatási intézménye Magyarországon. Arra törekszik, hogy ne csak jó szakem bereket kovácsoljon diákjai ból, hanem kiegyensúlyozott, megbízható értékrenddel rendelkezô fiatal embereket bocsásson a világba. Szeptemberi számunk ban felidézzük az elmúlt nyári – gyerekeket szórakoz tató – programjainkat, illetve bemutatjuk a hajléktalanok problémáival foglalkozó –, a Budapest XV. kerülettel közös – sikertörténetünket. Történelmi rovatunkban több évszázadra is visszate kintünk, tudniillik II. András magyar király – máltai rend tag – elsô felesége, Gertrud, kereken 800 éve, 1213. szep tember 28-án vált gyilkosság áldozatává. Ki emlékszik még erre történelmi tanul mányaiból? Jó olvasást kívánok!

4


aktuális

Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát Az ország templomának nevezte Kozma Imre atya a pesti ferences templomot, az itt bemutatott aranymiséjén, szeptember 14-én. A pappá szentelésének ötvenedik évforduló jára tartott mise ünnepi szónoka Böjte Csaba atya volt, aki elmondta, Ünnepi szentmisét mutattak hogy fiatal szerzetesként II. János be szeptember 14-én a buda Pál pápa és Teréz anya mellett pesti ferences templomban abból az alkalomból, hogy Kozma atya volt a példaképe. ötven éve szentelték pappá Reisz Pál templomigazgató arról Kozma Imre atyát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat el is szólt, hogy Kozma Imre olyan nöke 1968-tól nyolc éven át korban választotta a papi hivatást, volt káplán a templomban. amikor az egyházat gyalázták, Kozma Imre atya szerint ez a hely az ország lelki közép a papokat üldözték. pontja volt a diktatúra idején. A papi jubileumát ün neplô irgalmas rendi szerze tes a Ferenciek terén ponto san száz hónapig szolgált, 1968–1976 között. A zsúfo lá sig megtelt templomban Reisz Pál ferences templom ôket az egyetemrôl. Abban az idôben naponta igazgató köszöntô beszédében emlékeztetett rá: 1950-ben eltávolították innen a ference öt pap gyóntatott párhuzamosan a sekrestye melletti gyóntatóhelyiségben, olyan sok volt seket, a hívek azonban kitartottak e templom mellett, és azokban az években, amikor Koz a gyónó. „Gyakran reggel hattól 12-ig ki sem tudtam jönni a gyóntatófülkébôl, egymásnak ma Imre fiatal káplánként itt szolgált, jelentôs mértékben neki kö szönhetôen újra felvirág adták a kilincset a hívek. Csodálatos idôk vol tak” – idézte fel Kozma Imre atya. zott a hitélet. Miséire, konferenciabeszédeire Az ötvenéves papi jubileum alkalmából és hittanóráira százával jöttek az egyetemista bemutatott aranymise ünnepi szónoka Böjte fiatalok. A Máltai Szeretetszolgálat vezetôje vissza Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki el emlékezésében felidézte, hogy az egyetemis mondta: fiatal szerzetesként és papnövendék ként II. János Pál pápa, Teréz anya és Kozma ták közül számosan meg is szenvedték a hit Imre atya voltak a példaképei. Elmondta: iránti elkötelezettségüket, mert eltávolították

„Olyan jó volt nekünk, fiatal papoknak látni, hogy van egy olyan pap Imre atya, aki bele való. Meri az evangélium szellemében élni az életét. Akinek mindig van ideje a szeretetre, az irgalomra, a jóságra. Mi, magyarok, sokat nyafogunk, panaszkodunk. Kozma Imrét so hasem hallottam panaszkodni. Mindig tudott bizalommal, reménnyel, hittel a holnap elé nézni. Ezt látom Ferenc pápában is. Olvasom a leveleit, beszédeit. Nem azt mondja, hogy olyan rossz a mai világ. Nem nyafog. Nincs soha negatív üzenete. Csak bizalom, remény, hogy meg tudjuk csinálni. Fogjunk össze! …


Az életünk közös út

5

Az életünk közös út - emelte ki június 23-án szülô faluja, a szigetközi Gyôrzámoly katolikus templomá ban tartott aranymiséjén Kozma Imre atya, aki gyalogos zarándoklata során egy hét alatt kereste fel papi hivatásának állomásait. Isten keresésének útján egymásra is találunk, az igazi találkozásokkal pedig az ember mindig gyarapodik - hangsúlyozta Kozma Imre, egy héten át tartó zarándokútja végén, napra pontosan fél évszázaddal az után, hogy ugyanitt celebrálta elsô szentmiséjét. Zarándoklata során szentmisét tartott a budai Irgalmasrendi Kápolnában, a Zugligeti Plébániatemplomban, a Pesti Ferences Templomban, a dorogi bányalelkészségen, a Táti Plébániatemplomban és a Gyôrzámolyi Plébániatemplomban.

Ha valaki a magyar nemzet bajait, sebeit lát ta, akkor az Imre atya. De nem arról beszél, hogy milyen rossz a mi népünk, milyen rossz a világ, hanem arról, hogy fogjunk össze, és meg tudjuk csinálni. Hogy van remény. Ér demes ezeknek az embereknek a nyomán el indulni” – mondta a dévai árvák megmentôje, gyámolítója. Kozma Imre atya pedig leszögezte: „Egy biztos: Isten ügyét csak azok tudják szolgálni, elôrevinni, akik életüket kockáztatják érte.

Kereszténységéért, a magyar nemzet legszebb értékeinek megjelenítéséért a Magyar Nemzetért Ezüstérmet ítélte oda augusztusban a Magyarok Világszövetsége Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének és a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetôjének. Kozma Imre atya tevékenységét rövid idôn belül immár másodjára ismerik el kitüntetéssel, a hónap elején a Holokauszt Közalapítvány és az Igaz Emberekért Társaság a Humánum ôrzôje címet adományozta neki.

Kozma atyáról mondták

Böjte Csaba Kozma Imrét soha nem hallottam panaszkodni.

Reisz Pál Prédikációival, miséivel olyan lelki centrummá tette a templomot, ami példamutató volt azokban a vészterhes idôkben.

6


évforduló

Húszéves a Béres Alapítvány A húszéves fennállását ünneplô Béres Alapítvány vezetôjével, Béres Klárával beszélgettünk. • Emlékeznek-e az Alapítvány elsô nagyobb akciójára, vagy az elsô támogatott emberekre? Miben különbözött az Alapítvány mûködése az elsô idôszakban a mai gyakorlattól? •

Az elsô nagy karácsonyi termékadomá nyunk – melyben százezer üveg Béres Csep pet kívántunk eljuttatni a rászorulók részére, éppen a máltaiak segítségével – meglehetôsen viharos fogadtatásban részesült. Meghirdet tük az „akciót” a televízióban, s nem számol tunk azzal, hogy rengeteg ember elindul, hogy éljen a lehetôséggel. Pillanatok alatt emberek ezrei sorakoztak a Máltai Szeretetszolgálat központjánál a felkínált adományért. Csak a nagy rutin és a máltaiak végtelen türelme mentett meg a botránytól. Az okos ember okul a tapasztalatokból. Ma nyugodtan mondha tom, megtanultunk jól adni. A húszéves fennállását ünneplô Béres Alapítvány vezetôjével, Béres Klárával beszélgettünk.

• Milyen módon nyújt segítséget a Béres Alapítvány a rászorulók-

• Milyen megfontolásból és hogyan jött létre a Béres Alapítvány? •

Az Alapítványhoz befutó kéréseket a kuratórium tagjai értékelik. Olyan támogatások élveznek preferenciát, melyek megfelelnek a lefektetett alapelveknek, és amelyekrôl úgy ítéljük meg, hogy a mi segítségünk nélkül nem tudnának megvalósulni, illetve ahol a kevés is sokat jelent. Ez a fajta gyakorlat több elôkészületet, gondosabb odafigyelést igényel a részünkrôl, ugyanakkor a hosszú évek tapasztalata azt mon datja velem, hogy hatékonyabb is. Vannak magunk által létre hozott támogatási formák is. Például több iskolában mûködik a Béres ösztöndíj, vagy említhetem a 2002 óta fókuszban lévô Béres a daganatos betegekért programunkat. A támogatása ink nagyon sokfélék. Elsôsorban az egészségügy területén mozognak, de fontos számunkra az oktatás, a magyar kultúra, az egyházak támogatása is.

A segítségnyújtás szándéka egyidôs a Béres Részvénytár sasággal, hiszen a rendszerváltással egyidejûleg létrehozott új vállalkozásban a kezdetektôl élô volt az a mély segítôszándék, melyet az alapító Béres József egész életén át magában hor dozott. Mondhatom, teljesen természetes, hogy egy olyan jó ember nyomdokán haladva, mint amilyen ô volt, a válla latunkban is gyökeret eresztett a karitatív gondolkozásmód. A kezdetektôl sokféle kérés futott be hozzánk, melyeket a magunk eszköztárával igyekeztünk megoldani, míg végül célszerûnek látszott, ha szervezeti formát adunk ezek kezelé sére. Így hoztuk létre 1993-ban a Béres Alapítványt. • Változtak-e az elmúlt húsz év során az Alapítvány célkitûzései? •

A húsz évvel ezelôtt megfogalmazott szándék ma is ugyan az. Lehetôségeink szerint segítségére lenni a lehetô legtöbb embernek, a lehetô leghatékonyabb módon. Ha a céljaink nem is változtak, a tapasztalatok sokat finomítottak a módszerein ken. Ma már nagyon büszke vagyok arra, hogy elmondhatjuk, a támogatásaink eljutnak azokhoz, akiknek szánjuk ôket, és azt a célt szolgálják, amire adjuk. Talán nem is gondolják az embe rek, hogy ez korántsem egyszerû feladat.

nak? Hányféle tevékenységet végez az Alapítvány? •

• Összesítették-e, hány embernek nyújtottak segítséget? •

Lehetetlenség lenne számba venni, de nem is ez a lénye ges. Ami az igazán nagyszerû, tudni azt, hogy adományunk emberek százezreinek egészségéhez járult hozzá, hogy támo gatásainkkal sokaknak adtunk reményt, kapaszkodót nehéz helyzetükben, odafigyelésünk sokaknak jelentett könnyebb jövôt, lelki gazdagodást.


2 1

3 4

Újabb máltai iskola nyílt

1. Béres Klára 2. Tanévnyitó a gyöngyösi középiskolában 3. Iskola avató ünnepség Devecserben 4. Évkezdet Tarnabodon

Szeptember 1-jén és • Hány szervezet kapcsolódott be az Alapítvány

2-án a Magyar Máltai

munkájába és kikkel mûködnek együtt? •

Szeretetszolgálat

A Béres Alapítvány nem rendelkezik saját alkalmazottakkal, ezért ahhoz, hogy a magunk szándéka szerint, valóban a rászo rulók sokaságához tudjuk eljuttatni az adomá nyainkat, nekünk is segítô kezekre van szük ségünk. Nem tévedek nagyot, ha azt mondom, majd 3000 szervezettel álltunk kapcsolatban ennyi idô alatt, köztük országos nagy szolgála tokkal is. Az ô segítségük nélkül egészen biz tos, hogy sokkal kevésbé tudtunk volna ennyi re hatékonyan mûködni. Mindig nagy hálával gondolunk az ô önzetlen hozzájárulásukra. • Hogyan került kapcsolatba a Béres Alapítvány a

iskol áiban is megkez Devecserben szeptember 1-jén, Tarnabodon, Gyöngyösön és Budapesten pedig szeptember 2-án kezdôdött a 2013-2014-es tanév a Ma gyar Máltai Szeretetszolgálat iskoláiban. Az újonnan nyíló Magyar Máltai Szeretet szolgálat Devecseri Szakiskola tanévnyitó ünnepségérôl beszámolt a Veszprémi Napló. A lap idézi Toldi Tamás polgármestert, aki szerint a város jövôje szempontjából fontos, hogy legyenek munkahelyek, ehhez

Magyar Máltai Szeretetszolgálattal? •

Már akkor együttmûködtünk, amikor még nem is létezett a mi alapítványunk. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb presztizsû karitatív szervezet Magyarországon. Gyorsan kialakult köztünk egy gyümölcsözô, nagyon jó kapcsolat. Sokat tanultunk is tôlük, nem felejtem el azt sem, amit Kozma Imre atya mondott nekem sok évvel ezelôtt: „Soha nem elégedhetünk meg a majdnemekkel, arra kell törekednünk, hogy a támogatásaink való ban eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rá.” Ma meggyôzôdésem, hogy ez ponto san így van náluk. Tapasztalatból tudom ezt, hiszen az évek során többször dolgoztunk együtt különféle projektekben, s ez nagyon jó. Minden tiszteletet megérdemelnek. • Vannak-e új feladatai az Alapítványnak? Milyen a jövôképe? •

Úgy gondolom, a jóra, figyelmes támoga tásra, odaadó, önzetlen szeretetre, míg a világ, világ, szükség van. Sajnos azt is érzem, nem hogy fogyna az igény iránta, de nôttön nô. A feladatunk továbbra is az, amit alapításkor célul tûztünk magunk elé. Kérjük a Jóistent, hogy segítse munkánkat, hogy tovább mehes sünk a megkezdett úton, mindannyiunk javára.

pedig iparterület és kedvezô közgazdasági környezet szükséges. Az iparterület épül, a járás pedig az észak-dunántúli országrészben az egyetlen szabad vállalkozási zóna, amely kedvezményekkel várja a befektetôket. A sor ból már csak a piacképes szakmunkásképzés hiányzott, amelyet a máltai iskola adhat meg a városnak. Gyôri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszol gálat ügyvezetô alelnöke azt mondta, a legna gyobb szükség a szakképzésre van, mert sok az iskolát elhagyó fiatal. A szakiskolában a fiúk hegesztônek, a lányok szociális ápolónak tanulhatnak.

dôd ött az új tanév. Devecserben új iskolát nyitott a Szeretetszolgálat, ezzel a karitatív szervezet által fenntartott oktatási intézmények száma négyre emelkedett.

7

8


aktuális

„Én a személyes megoldásokban hiszek” Szokatlan lépésre szánta el magát

Beszélgetés László Tamással, a XV. kerület polgármesterével

a XV. kerületi önkormányzat, amikor az újpalotai kiserdôben A XV. kerületi önkormány zat és a Magyar Máltai Sze döntött: a Máltai Szeretetszolgálat retetszolgálat között 2011bevonásával személyre szabott ben jött létre együttmûködés, megoldást keresett az érintetteknek. melynek célja az újpalotai lakótelep melletti Páskomliget kiserdôben tartózkodó hajléktalan emberek elhelye zése volt. A sikerrel zárult közös akció nyomán nemrég újabb közös akció indult. László Tamás polgármester rel a kerületet érintô szociá lis kérdésekrôl, a hajlékta lan ságról, és a lehetséges kiutakról beszélgettünk. A hajléktalanságról általánosságban László Tamás el mondta, hogy véleménye szerint a hajléktalan emberek a rendszerváltás hajótöröttjei. Álláspontja szerint világosan kell látni azt, hogy az illetô nem csupán önszántából választotta ezt az életformát, családi élete összeomlott, fokozatosan ke rült egyre reménytelenebb helyzetbe, míg a leépülés során idáig jutott. A hajléktalanná válás ebben az értelemben egy keserves út, de a polgármester szerint akkor lennie kell egy visszaútnak is. Ezzel a hittel és meggyôzôdéssel kezdett bele abba a programba, amely a Szentmihályi út melletti Páskom-liget kiserdôben élô hajléktalan emberek helyzetét, és magának a kiserdônek a rendeltetésszerû hasznosítását volt hivatott a megoldás irányába vinni. A probléma már korábban is léte zett, errôl így beszél László Tamás: „2006 és 2010 között országgyûlési képviselôként a szo ciális bizottság tagja voltam. Az újpalotai kiserdôben akkor már hajléktalan emberek egész kolóniája élt, de amikor ez a kérdés a bizottság ülésén szóba került, az akkori polgármes ter azt mondta: nem tud ilyen problémáról. Lehet úgy tenni, mintha a probléma nem létezne, de ezzel nem oldunk meg

lakó hajléktalan emberekrôl

semmit. A parkos részt a hajléktalanok egy része nyári szál lásként használta, a téli idôszakban behúzódott a házak közé, jó idôben pedig kiköltözött az erdôbe. De voltak, akik egész évben ott éltek az erdôben. Néhányan közülük naponta bejár tak a lakótelepre, mások a városon kívül találták meg a saját lehetôségeiket.” A képviselôtestület 2011-ben úgy határozott, hogy megol dást keres a problémára. „Az újpalotai kiserdôben több mint nyolcvan hajléktalan ember lakott. Ezt onnan tudjuk, hogy ennyit számoltak össze a Máltai Szeretetszolgálat és a ke rületi szociális iroda dolgozói. (A kerületben egyébként kb. kétszer ennyien vannak). Ez a terület eredendôen a 40 ezer újpalotai lakos pihenését, kikapcsolódását kellene, hogy szol gálja, de ezt a funkcióját nem tudta betölteni az ott élô haj léktalanok miatt. Ez köztisztasági, közbiztonsági, környezet-, közvagyonvédelmi, tûzvédelmi problémát egyaránt jelen tett. A fô kérdés tehát az volt, hogy 40 ezer újpalotai ember használja, vagy a hajléktalan emberek vegyék birtokba? Az önkormányzat feladata egyértelmû volt, a területet a lakosság birtokába kell adni. Mi a 40 ezer újpalotaira szavaztunk, de nem elüldözni, hanem személyre szóló megoldások biztosítá sával szerettünk volna megoldást kínálni az ott élô hajlékta lan embereknek. A nagy kérdés az volt, hogyan lehet ezt úgy


megtenni, hogy a problémát nem exportáljuk, hanem valami lyen tartós megoldást keresünk rá. Ezen a ponton lépett be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.” – idézi fel az eseményeket László Tamás. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a Magyar Máltai Sze retetszolgálatot választották, László Tamás a következôképpen válaszolt: „Mi úgy láttuk, hogy a Szeretetszolgálatnak jobb készségei vannak ilyen típusú szociális feladat ellátására, a civil szervezettel kapcsolatos korábbi tapasztalataink, és a Szeretetszolgálat addigi tevékenysége is ezt támasztotta alá. A Máltai Szeretetszolgálat egy másfajta személyközpontúságot képvisel, ahol biztosíték van arra, hogy a szociális munka más minôségben jelenik meg, és az utcai szociális munkájukról is sok pozitívat hallottunk. A civil szervezet munkája ott kezdôdik, ahol az intézmények kompetenciája véget ér. A kétféle szerve zet szemléletmódja viszont jól kiegészíti egymást. Olyan ez, mint a híd, aminek egyszerre kell szilárdnak és rugalmas nak lennie. A Máltai Szere tetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós régi ismerôsöm, tud tam, hogy a szervezet gondol kodásmódja közel áll ahhoz, amit én személy szerint is képviselek. Fontos szempont volt az is, hogy a Szeretet szolgálat keresztény szervezet, amely másfajta empátiával te kint a rászorulókra, mint egy önkormányzati intézmény. A hívô ember számára többet is, mást is jelent a másik szemé lyisége, és ebben egyfajta garanciát is láttam arra, hogy méltó megoldást találunk majd.” „A közös munka érdekesen alakult. Az elején természe tesen kompetencia-kérdések merültek fel: ki a fônök? Azt kértem a munkatársaimtól, hogy fogadják el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetését, hiszen ôk jelentôs tapasztalatok kal rendelkeznek a hajléktalan emberekkel folytatott szociális munkában. A program elején a nyolcvan emberbôl körülbelül harmincan maguktól elköltöztek, amikor hírét vették, hogy nem maradhatnak ott. Az ott maradókról részletes és min denre kiterjedô felmérés készült, mindenkivel külön elbe szélgettek a programban résztvevô munkatársak. Felmértük azt, hogy mi lehetett a hajléktalanná válás, a lecsúszás oka, és vizsgáltuk azt is, hogy a folyamat visszafordítható-e? Mindezt azzal a meggyôzôdéssel, hogy minden ember értékes, min den ember szeretetre méltó. Negyvenöt embernek sikerült valamilyen személyre szabott megoldást találni. Volt, akit munkásszállón helyeztük el, volt, akinek albérletet vettünk ki, másoknak egy tanyát kerestünk, de olyan ember is akadt, akinek munkát szereztünk. A lényeg, hogy mindenkinek test reszabott megoldást sikerült találni. Olyat, amit ô is elfogad, amire úgy tekint, mint reális lehetôségre, sokuk esetében ez

egyben a hajléktalan-létbôl való kikerülés elsô lépése volt.” Fel sem merült, hogy né hány budapesti önkormány zathoz hasonlóan rendészeti megoldást alkalmazzanak? – kérdezzük László Tamást. – „A problémát véleményünk szerint a sorsok gyökerénél kell megoldani.” – válaszol ja. – „A hajléktalan létfor ma nem azonnal oldható meg, az nem megoldás, hogy karhatalommal költöztetjük ki a hajléktalan embereket. Ide kívánkozik, amit a programban résztvevô máltaiaktól hallot tam: Van egy pillanat, amikor meg lehet nyerni az illetô bi zalmát, amikor megnyílik, amikor el lehet kezdeni az érdemi munkát. Ki kell várnunk ezt a pillanatot. Mi segítô kezet aka runk nyújtani. Nincs csodafegyver, összetett problémára csak összetett válasz létezik. Nincs megoldás a hajléktalan ember bevonása nélkül.” „Egy TÁMOP-pályázat keretében például bizonyos érte lemben folytatjuk a megkezdett munkát szociális intézménye ink segítségével, és ez a program 110 hajléktalan embert érint a kerületben. Másodszor pedig fontosnak tartottam, hogy a lakosság birtokba vegye a területet, járjon kirándulni, pikni kezni, rekreálódni. Ennek a munkának a megkönnyítése ér dekében civil szervezetek segítségét kértem.”

3 1

2

1. László Tamás polgármester 2. A Kiserdôben megszüntetett életterek egyike 3. Végül az utolsó erdei kalyibát is elhagyták

9

10


esemény

Katolikus Társadalmi Napok Szeptember 20-22. között rendezték meg a Nemzeti Múzeum kertjében a Katolikus Társadalmi Napok programsorozatot, amelyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is bemutatkozott. A katolikus egy ház tanítását követô szervezetek seregszemléjét elsô alkalommal rendezték meg Magyarországon.

Erdô Péter bíboros és Veres András szombat helyi megyés püspök köszöntôjével nyílt meg a katolikus szervezetek seregszemléje szept ember 20-án a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Erdô Péter köszöntôjében arról beszélt, hogy katolikus és társadalmi is a rendezvény, mert „Krisztus jó hírének és a belôle fakadó egyházi tanításnak az alapján, elsôsorban a közösségi életre, a társadalom életére, benne a gazdasági, szociális, kommunikációs, kulturális kérdésekre” keresi a választ. A bíboros kiemelkedô társadalmi problémának nevez te a demográfiai kérdést. Mint elmondta, sokan beszélnek túlnépesedésrôl, de a fejlettnek mondott, gazdag világ az el öregedéstôl, a születések számának katasztrofális csök ke né sétôl is szenved. Szerinte az emberiség mûködésének jelenlegi módja mintha közelítené természeti erôforrásainak határait. A társadalom közvetlenül szembesült a feldolgozhatatlanul bôséges információáradattal. Az interneten hozzáférhetô vir tuális világ bizonyos értelemben a valóság új szintjét alkotja. Mint fogalmazott, sokszor nehezünkre esik látni, keres ni, figyelni az egészet, mert elveszünk a részletek szédítô gazdagságában. De ha nem érezzük az egészet, akkor a

felelôsségünkre sem ébredünk rá, akkor foglyai maradunk a pillanatnak – tette hozzá. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sátránál számos érde kes program várta a látogatókat. A budapesti máltai játszóte rek munkatársai légvárat állítottak a gyerekeknek, de volt arcfestés és kötélhúzás is. A késô estig nyitva tartó sátorban önkéntesek fogadták az érdeklôdôket. Nagy sikere volt a máltai totónak, a bátrabbak kipróbálhatták a gólyalábon járást, má sok célbadobással tehették próbára ügyességüket. A látogatók bekapcsolódhattak a mesefal-festô program munkájába, és megtekinthették a Szeretetszolgálat nyolc mobil játszóterének egyikét is. Az elôadó sátorban Vecsei Miklós alelnök tartott elôadást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat küldetésébôl faka dó feladatairól.


3 1

2

4

5 6

1. A Máltai Szeretetszolgálat az egyik meghatározó kiállító volt 2. Változatos programok várták a gyerekeket 3. Élettel telt meg a múzeumkert 4. A máltai sátornál mindenki talált valami érdekeset 5. Élményekkel teli pillanatok voltak 6. Az is jó helyre érkezett, aki csak egy jót beszélgetni akart

11

12


történelem

Gertrudis királyné Szöveg :: Legeza László

Az Árpád-ház magyar királyai közül egyedül II. András volt johannita rendtag. Elsô felesége,

„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” (János esztergomi érsek híres kétértelmû mondata Gertrudis megölése kapcsán)

Gertrudis királyné (Merániai Gertrúd, néme tül: Gertrud von Andechs-Meran) 1185. szep tember 24-én született IV. Bertold merániai herceg és Rochlitzi Ágnes legfiatalabb lá nyaként. Nôvére, Merániai Ágnes híres szép ség volt, II. Fülöp Ágost francia királyhoz ment feleségül. Másik nôvére Sziléziai Szent Hedvig. Legfiatalabb öccse, Berthold kalo csai érsek lett. Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra menekültek, mert meggyanúsították ôket, hogy közük volt Fü löp német király meggyilkolásához. 1248-ban az Andechs család örökös nélkül kihalt, ba jorországi és isztriai birtokaikat a Wittelsbach bajor hercegi család örökölte, az Isztriaifélsziget pedig hamarosan velencei, illetve Habsburg kézre került.

Gertrudis – történelmünk egyik legnépszerûtlenebb királynéja, ugyanakkor Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Béla királyunk édesanyja – kereken 800 éve, 1213. szeptember 28-án vált gyilkosság áldozatává. Gertrudis négy unokáját avatta az Egyház szentté vagy boldoggá.

Meránia történelmi tájnév a német Meer (tenger) szó latinosított középkori változatából ered, mint „Tengermellék”. Fôleg a Német-ró mai Birodalomban használták az Adriai-ten ger keleti partvidékére, a mai Horvátország tengerpartjára. A „Meránia hercege” címet a 13. század elején az andechsi bajor grófok kapták meg. Merániai Gertrúdot András magyar her ceg, Imre király (1196–1204) öccse jegyezte el. A hagyomány szerint az esküvôt 1203-ban tartották meg. Öt gyermekük született, köz tük a késôbbi IV. Béla király és Árpád-házi Szent Erzsébet. Gertrúd befolyása nyomán II. András király (1205–1235) elképesztô pénzszórásba kezdett, aminek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyar országra menekülô Meráni hercegi család tagjai voltak. Ez rövid idôn belül kiváltotta az elhanyagolt országnagyok felháborodását, akik – miután panaszaik süket fülekre találtak – elhatározták, hogy megölik a királynét.

A gyilkosság színhelye a királyné vadász kastélyában, a pilisi ciszterci monostor közelé ben történt. A vadászkastély a mai Podmanicz ky-major melletti dombháton állott, alapjai ma is láthatók. Gertrudis ünnepséget tartott itt 1213. szeptember 28-án, a Magyarországra látogató VI. Lipót osztrák herceg (1198–1230) tiszteletére. Ez a fogadás több szempontból is kiváló alkalmat biztosított a merénylethez: egyfelôl azért, mert a gyûlölt királyné várától és testôrségétôl egyaránt távol került, másfelôl pedig azért, mert a férj, II. András király eb ben az idôszakban Halicsban háborúzott. Az összeesküvô Péter csanádi ispán, a Kacsics nembeli Simon bán és vélhetôen Bánk szlavó niai bán hajtották végre a gyilkosságot. Az ak kor mindössze 28 éves királynéra valószínûleg Péter ispán mérte a halálos csapást, akit a testôrség még a gyilkosság helyszínén megölt. Lipót herceg csak a szerencsének köszönhette, hogy túlélte a támadást. Az uralkodói hatalom gyengesége miatt II. András gyakorlatilag büntetlenül hagyta


13

felesége meggyilkolását, és egészen 1228-ig kellett arra várni, hogy a trónörökös Béla her ceg birtokelkobzásokkal megbosszulja édes anyja halálát. IV. Béla királyként a pártoskodó fôurakat megfosztotta birtokaiktól. Péter bán birtokközpontjába, Péterváradra cisztercieket telepített 1235-ben. Pétervárad Újvidék vá rosával szemben, a Duna túloldalán található. Ma a ciszterci monostor helyét hatalmas vár foglalja el, mint a Bécset védô várrendszer elsô eleme. A ciszterci rendnek a Szent Keresztrôl és a Boldogságos Szûz Máriáról elnevezett pili si apátságát III. Béla király alapította 1184ben. Gertrúdot itt helyezték örök nyugalom ra. A király többször meglátogatta felesége sírját, és az apátságot újabb és újabb adomá nyokkal gazdagította. A legenda szerint Szent Erzsébet is járt ott férjével, amikor Magyar országra látogatott. A monostort a tatárok 1242-ben felgyújtották ugyan, de a templo mot nem rombolták le. 1531-ben a törökök felégették, a szerzetesek a Heiligenkreutz-i monostorba menekültek. A törökök nemcsak lerombolták a monostort, hanem faragott köveinek jó részét az esztergomi vár hely reállításához és megerôsítéséhez használták fel. Ami még megmaradt belôle, az idôvel a pilisszentkereszti templom és a házak falai ba került beépítésre. Gertrudis földi marad ványait Gerevich László régész találta meg 1977-ben. A gótikus síremlék töredékei a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak.

2 1

3 4

1. II. András és Gertrúd egy szászországi zsoltároskönyv ben, 1211 körül. 2. Királyfej Gertrudis síremlékérôl 3. Gertrudis síremlékének rekonstrukciója 4. A pilisi apátság romterülete (Fotó: László János)

14


interjú

A fesztivállal missziót teljesítünk Zilai Zoltán a Budavári Borfesztivál üzeneteirôl A Budavári Borfesztivál idei kiállítói között elsô alkalommal szerepelt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is, melynek pavilonjában a Szuverén Máltai Lovagrend borait lehetett megkóstolni. A karitatív szervezet kevésbé látványos módon ugyan, de már tizenöt éve jelen van az eseményen, hiszen a fesztivál záróeseményeként megrendezett jótékonysági borárverés bevételét hagyományosan a Szeretetszolgálatnak ajánlják fel a szervezôk. Zilai Zoltánnal, a Magyar Szôlôés Borkultúra Nonprofit Kft. igazgatójával a jó borok és a segítô szándék találkozásáról beszélgettünk.

• Idén már a 22. fesztivált és a 15. árverést szervezték meg. Emlékszik még, hogyan kezdôdött? •

A rendszerváltás elôtt egy nagyvállalatnál dolgoztam borász mérnökként. Ez nálunk családi hagyomány, már a dédnagyapám is vincellér volt, édes apám a Kertészeti Egyetem tanára és a Szôlészeti, Borászati Kutatóintézet igazgatója volt, így az én esetemben sem lehetett kérdéses, milyen pályára lépek. 1991-ben a vállalkozási kedv engem is magával ragadott, testvéremmel és borász barátaim mal borkereskedôi céget hoztunk létre, ami arra alapult, hogy én ismerem az ország borkínálatát. A külföldi piacok azonnali meghódításával kapcsolatos álmaink nem váltak valóra, viszont a hazai vevôk rácsodálkoztak a korábban megszokottnál jobb és változatosabb borminôségre, az egyéni termelôk névvel ellá tott címkéire. Az elsô sikereinkkel egyidejûleg megalapítottuk a Magyar Szôlô- és Borkultúra Alapítványt. • Milyen céljuk volt ezzel? •

A 90-es évek elején minden változásban volt, a régi rend szerek lebomlottak, az újak még nem épültek fel, a piaci vi szonyok épp akkor kezdtek kialakulni. Látható volt, hogy az átmeneti helyzetben az egész ágazat keresi a helyét, elbizony talanodott a szakmai oktatás, a kutatás, a technológiai meg újulás. A szakma szeretete, az elkötelezettség motivált minket,

amikor azt mondtuk, hogy kapcsolataink révén meg tudjuk nyerni a legjobb szakembereket, tanszékvezetôket, kutatókat, igazgatókat, állami és banki vezetôket a magyar bor ügyének. Amikor felkértük ôket, hogy legyenek a kuratórium tagjai, ne künk szegezték a kérdést: és mit akartok konkrétan csinálni? Akkor találtuk ki, hogy legyen egy szakmai kiállítás, ami kaput nyit a nagyvilágra, ahol a termelô találkozhat a fogyasztóval, ahol szakmai fórumok és érdemi beszélgetések valósulhatnak meg. Itt tartottunk 1991 ôszén, amikor megkeresett bennünket az Interkoncert, hogy borral és kultúrával kapcsolatos turiszti kai eseményt szeretnének szervezni Budapest utcáin, és ehhez keresnek szakmai partnert. 1992 ôszén így valósult meg az elsô borfesztivál a Vörösmarty téren, ahol borkóstoló standok áll tak, szólt a zene, és magyar borok mellett lehetett a szakmai kérdésekrôl beszélgetni. • Hogyan folytatódott a történetük? •

Hét éven át, az Interkoncert megszûnéséig, közös munka volt a fesztivál megrendezése, ôk szervezték a fesztivál ele meket, mi adtuk a borszakmai hátteret. Ügyeltünk arra, hogy ne csak a szakmát szólítsuk meg a rendezvénnyel, de ne is az utcákon daloló embereket borral kínálgató esemény legyen a fesztivál. A program évrôl évre gazdagabb lett, a kiállítók és a látogatók száma is folyamatosan nôtt. 1999-re kinôttük a Vö rösmarty teret, akkor felköltöztünk a Budai Várba. Egyre ran


gosabb lett a gasztronómiai kínálat, és egyre nevesebb elôadók szerepeltek a kulturális programajánlatban. Az elsô kiállításon talán 22 kiállító szerepelt és nyolcezer látogató váltott rá jegyet. A 20. jubileumi fesztiválon már 15 ország 220 kiállítója több mint ötezer féle borral jelent meg, a látogatók száma pedig meghaladta a hatvanezret. De nem feltétlenül a számok mu tatják a sikerünket. • Hanem? •

sikeresebbek, mert azokon egészen más motivációval vásárol tak a résztvevôk. Mi pedig levontuk a következtetést, és a ke reskedelmi célú árveréseket megszüntettük. Akkortól kezdve arra fektetjük a hangsúlyt, hogy nívós, komoly karitatív árve réseket szervezzünk. Az elsô idôszakban ezek néhány százezer forintos eredménnyel zártak, majd a bevétel egymillió forint fölé emelkedett, az utóbbi években pedig már 3 és 4,5 millió forint közötti összeget érünk el.

A fesztivállal missziót teljesítünk. Az a célunk, hogy a bort társadalmilag elfogadottabbá tegyük, a borkultúrát szervesen beleillesszük az egyetemes kultúrába Magyarországon. Ott, ahol a szôlômûvelésnek ezeréves kultúrája van, de a szocialista

• Így lett a jótékonyság a fesztivál elválaszthatatlan része… •

rendszer idején, ötven-hatvan év alatt ez sajnos komoly sérü léseket szenvedett, az értékeket újra kellett teremteni. Emlé kezhetünk, húsz évvel ezelôtt az emberek piros bort kértek a vendéglôben. De ez nem az ô hibájuk, hiszen nem ismertek mást, hiánygazdaság volt. Most már ott tartunk, hogy a vásár lók termelôkhöz járnak, és már nemcsak egy adott fajtát keres nek, de az is érdekli ôket, milyen fából készült a hordó. Büszkén vallom, hogy ebben a változásban benne van a mi munkánk is.

jobb borok, a legdrágább borászati termékek. Ez a rendezvény, ha lehet így mondani, a világ napfényes oldalát képviseli. Az itt ülô szerencséseknek oda kell figyelniük azokra is, akiknek mindez nem adatott meg. Ezt átérezve válunk mi szervezôk is egyre tudatosabbá, és egyre inkább odafigyelünk arra, hogy milyen üzeneteket fogalmazunk meg a fesztivál kapcsán. A Boregyetem ismeretterjesztô elôadásaira harmadik éve hí vunk fogyatékkal élô és sérült embereket is, akik ingyenesen vehetnek részt a rendezvényen. Két éve vak, egy éve siket embereknek szerveztünk ilyen programot, most pedig a moz gáskorlátozottakat várjuk. De odafigyelünk a környezet védel mére is, immár harmadik éve zöld fesztivál vagyunk, ami a nyomdai termékeinkben és a helyszínen megvalósított szelek tív hulladékgyûjtésben is kifejezésre jut. Ma már nemcsak a borkultúra terjesztését, hanem a fesztivál kapcsán megfogal mazott társadalmi üzeneteinket is nagyon fontosnak tartjuk.

• Mikor szervezték az elsô borárverést? •

A II. világháború utáni elsô borárverést mi szerveztük meg. Ez 1993-ban, a második borfesztiválon történt, húsz té telt hirdettünk meg. A kereskedelmi célú árverésekkel éveken át küzdöttünk, hiszen ötven év szünet volt a minôségi borter melésben, egyszerûen hiányoztak azok az 5-10-20 éves borok, amelyek árverésre valók. Akkor találtuk ki, hogy legyen jóté konysági célja az árverésnek, és megkerestük a Máltai Szeretet szolgálatot, hogy legyen ebben partnerünk. Éveken át párhu zamosan zajlott a kereskedelmi és a jótékonysági árverés, úgy, hogy az árverésbe bocsátott tételeket megfeleztük. Néhány al kalom után bebizonyosodott, hogy a karitatív árverések sokkal

A Szeretetszolgálattal kialakult együttmûködés ránk is ha tással volt. A borárverés elegáns helyen zajlik, csupa jól szituált vendég van ott, az asztalon jó ételek, a kalapács alatt a leg

15

16


Borünnep máltai módra A 22. Budavári Borfesztiválon idén elsô alka

Sok látogató kereste fel a Magyar Máltai Szeretetszollommal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gálat standját, ahol többek önálló standdal képviseltette magát. A meg között a Szuverén Máltai Lovagrend borait mutatták alakulása 25. évfordulójának megünneplésére be, s a civil szervezet önkénkészülô Szeretetszolgálat kiállítóként vett részt tesei kvízjátékra hívták az a szeptember 11. és 15. között zajló fesztiválon. érdeklôdôket. Sokan próbára tették ismereteiket, a játékban résztvevôket pedig kóstolóra invitálták a Lovagias Borászok (a korábbi borárveréseken a Szeretetszolgálatot felajánlásaikkal támogató borászatok). A kérdéseket helyesen megválaszolók értékes borokat is nyerhettek, miközben megtanulhatták, hány éves a Szuverén Máltai Lovagrend, hogyan dolgoznak a máltai mentôk, és milyen elvek mentén látja el feladatait a Szeretetszolgálat. Az erre az alkalomra kihelyezett lovagi páncélt magukra öltô látogatók egy része alkalmi máltai lovaggá is válhatott, amit fényképen örökíthettek meg.

Máltai Hírek :: A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

1

3

2

4

1. Kozma Imre atya is kitöltötte a máltai kvízjáték szelvényét 2. A máltai standot több százan keresték fel 3. Válogatott borok várták az érdeklôdôket 4. Egy fotó erejéig bárki lovaggá válhatott

Támogassa Ön is a Máltai Szeretetszolgálatot! Adományát akár okostelefonján keresz-

lapja :: Felelôs kiadó az MMLSZ és az MMSZ elnöke :: Fôszerkesztô Szabadhegÿ Péter

tül is eljuttathatja négy gyors lépésben:

Szerkesztôség Legeza László, Romhányi Tamás, Tihanyi Gábor :: E-mail peter@szabad-

1 :: Töltse le a MasterCard Mobile alkalmazást, és regisztálja MasterCard® vagy

hegy.hu :: Az MMLSZ címe 1014 Budapest, Fortuna u. 10. :: Honlap www.mmlsz.hu ::

CVC-kóddal ellátott Maestro® bankkártyáját! 2 :: Olvassa be a támogatni kívánt szer-

E-mail [email protected] Fax 1-375-5174 :: Az MMSZ címe 1125 Budapest, Szarvas

vezet QR-kódját a MasterCard Mobile alkalmazáson keresztül! 3 :: Válassza ki az ado-

Gábor út 58-60. Honlap www.maltai.hu :: E-mail [email protected] :: Fax 1-391-4728 ::

mányozni kívánt összeget! A minimális összeg 3000 Ft. 4 :: Az mPIN kód megadásával

Készítette Folprint Nyomda :: Lapterv BrandAvenue

engedélyezze a tranzakciót! Köszönjük!

Katolikus, társadalmi. Bormisszió. Ötven éve szentelték pappá Kozma Imre atyát. Személyes megoldások

Recommend Documents