Körmendy Norbert mk. pv. alezredes, doktorandusz; Dr. Földi László mk. őrnagy, egy. tanársegéd
Katasztrófaveszély felderítés 2. Szakfelderítési feladatok A szakfelderítés a felderítés speciális területe, amely a teljes kárterületre vonatkozó szakmai kiegészítést, pontosítást ad a sajátosan felkészített, szakmai ismeretekkel rendelkező felderítő állomány és specializált technikai eszközrendszer segítségével. A Katasztrófavédelem rendszerében a döntésmeghozatalt megalapozó speciális felderítési feladatokat a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) állománya, valamint a Polgári Védelmi Szakszolgálatok felderítő egységei végzik. 1996-ban még a BM Polgári Védelem Országos Parancsnokság keretei között alakult meg a Katasztrófavédelmi Felderítő Csoport (KAFOCS), amely elődje volt a mostani VFCS-nek. Az elsődleges vonuló és adatszolgáltató egy katasztrófahelyzetben a VFCS, mely munkaidőn túl is 30 percen belül képes a készültséget elérni és útba indulni. A szakszolgálati egységek felderítő alakulatainak legrövidebb készenléti ideje is 12 óra, mivel beosztott tagjai általában egy munkahely alkalmazottjai, akiket ráadásul a helyi polgármester alkalmazási készenlétbe helyező nyilatkozatának kézhezvétele után lehet csak felderítési feladatokkal megbízni. Így alkalmazásuk csak olyan elhúzódó huzamosabb ideig tartó katasztrófahelyzetekben lehetséges - pl. árvíz -, ahol van elegendő idő a megalakulásra, az alkalmazás helyére történő eljutásra és a felderítési feladatok végrehajtására. A szakfelderítés feladatkörén belül a felderítő egységek legfontosabb feladata az RBV felderítés. Radiológiai,- biológiai,- vegyi felderítés (RBV) Fogalma:
RBV felderítésen értjük mindazon tevékenységek összességét, melyek az RBV adatok megszerzésére irányulnak. A felderítés az RBV anyagok károsító hatásai elleni védekezés legfontosabb eleme.
Célja:
adatok szolgáltatása a döntéshez, tervezéshez.
Módszerei:
- Érzékszervi - Vizuális - Helyszíni (műszeres) vizsgálatok - Mintavétel - Laboratóriumi vizsgálatok
Területei:
Figyelés:
Járőrözés: Ellenőrzés: Utóellenőrzés: Mintavétel:
a figyelő egy rögzített álláspontról határozza meg vizuális úton vagy távfelderítő eszközök alkalmazásával a felderítés objektumának jellemzőit; a járőr a terep kijelölt részén meghatározott rendben térképezi fel a szükséges paramétereket; a felderítő bizonyos jellemzők állapotának azonosítását hajtja végre vissza-visszatérően; ennek során a felderítő egy jellemző aktuális végállapotát rögzíti; eljárás, mellyel a felderítés folyamán, az anyag egy meghatározott részét, egy adott módszerrel eltávolítják, annak helyszínen nem detektálható jellemzőinek későbbi megállapíthatósága végett.
Kárterület fogalma:
az a terület, ahol a veszélyes anyag a szabadba jut, az anyag károsító hatása folytán veszélyezteti a környezetet, a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Kárterület jellemzői:
- a kiterjedés méretei; - a kialakult helyzet bonyolultsága; - élőerők vesztesége; - anyagi javakban fellépő károsodások; - a résztvevő erők („beavatkozók”) által végrehajtott feladatok összetettsége, egymásra épültsége, időrendbeli sorrendje;
RBV felderítés feladatai:
A felderítés eszközei:
- a lakosság és az anyagi javak megelőző RBV védelme; - a várható veszélyeztetettség felmérése; - veszélyeztetetté vált terület felmérése/kár megállapítása; - szennyezettség megállapítása; - kimenekítés, kitelepítés útvonalainak meghatározása; - meghatározni a kárterület (veszélyességi övezet) határait, a leküzdés, megkerülés módjait; - folyamatos helyzetértékelés; - adatok, információk gyors továbbítása;
- sugárzásmérő eszközök; - vegyi felderítő eszközök; - biológiai felderítő eszközök; - mintavevő eszközök; - meteorológiai felderítő eszközök;
A felderítés végrehajtása:
A VFCS állománya műszerek segítségével felfedi a vegyi-, sugárszennyezést, megállapítja a sugárszintet, a vegyi anyag jellemzőit, meghatározza a szennyezett terület nagyságát.
A csoport tevékenysége szennyezett terület felderítése során: A raj parancsnoka a feladat vétele után felkészíti raját az RBV felderítés végrehajtására: • a raj feladatai; • az egyes beosztottak mozgási iránya, feladatai, az összeköttetés fenntartásának jelei; • a felderítés megkezdésének és befejezésének időpontja, a gyülekezés helye; • a felderítés eredményeiről szóló jelentéseinek rendje; A felderítés folyamán a beosztottak végrehajtják a kapott feladatokat, befejezésük után a rajparancsnok jelentést tesz a feladat végrehajtásáról. A feladat végrehajtása után a raj, amennyiben az szükséges, végrehajtja a személyi és az egyéni védőeszközök mentesítését. Beérkezés után, külön elrendelés esetén jelentésvázlatot készít és a továbbiakban a kiküldő parancsnok utasítása szerint ténykedik. A felderítő személy az útvonal felderítésekor önállóan vagy járművön haladva, a bekapcsolt sugárzásmérő műszer 2-3 percenkénti leolvasásával (egyik személy által) és kitekintéses megfigyeléssel (másik személy által) végzi a felderítést. A szennyezettség megállapítását jelenti a parancsnokának. Megjelöli a szennyezettség határát, megállapítja a mérgező anyag típusát és megkerülő útvonalat keres. Ha megkerülő utat nem talál, akkor a parancsnoka parancsára az eredeti útvonalon folytatja tovább a felderítést. Menetközben rövid megállásokkal ellenőrzi a mérgező anyag jelenlétét, illetve méri a sugárszintet, megkeresi és megjelöli a szennyezett terület túlsó határát. A felderítő részére meghatározandó feladatok: • • • • • • • • •
felderítés kezdete és befejezése, időpont, hely; a beavatkozó erők elhelyezkedése; eddig kialakult RBV helyzet; személyre menő és egymáshoz viszonyított feladatok, illetve mozgások; tervezett gyülekezési, vagy mentesítési körlet; összeköttetés, jelzés, jelentés és riasztás rendje; egyéni védőfelszerelésre javaslat műszerek bekapcsolásának rendje; megkerülési útvonalak felderítése
A szennyezettség ellenőrzése A szennyezett terület elhagyása után, vagyis a mentesítés szükségességének megállapítása céljából kell elvégezni a műszeres ellenőrzést. Azok a személyek, illetve technikai eszközök, amelyek szennyezettnek bizonyulnak, újra mentesíteni kell. A többiek mehetnek a tiszta térfélre (amely egyben a már mentesítettek gyülekezési helye is.)
Személyi védelem Ha a terület mérgező vegyi anyagokkal szennyezett, vagy kórokozókkal fertőzött, akkor a szennyezett területet mindig teljes védőöltözetben /"A szintű" védelem/ kell megközelíteni. A szennyezett területre történő belépés előtt fel kell készülni az alábbi feladatokra: a.) b.)
minden személynél elő kell készíteni, illetve ellenőrizni kell: - a védőruhák, légzőkészülékek meglétét és alkalmazhatóságát. szállítójárműveknél ellenőrizni kell: - járművek üzemanyaggal feltöltöttségét; - járművek üzemképességét; - rendszeresített vegyi-, sugármentesítő eszközök meglétét és használhatóságát.
A szennyezett területen betartandó biztonsági rendszabályok A szennyezett, illetve fertőzött területen a személyi védőeszközök használata mellett, egyéb biztonsági rendszabályokat is be kell tartani, melyek csökkenthetik a beavatkozók egészségkárosodása kockázatát és lényegesen megkönnyíthetik a mentesítés végrehajtását. A rendszabályok az alábbiak: • a személyi állomány haladéktalan kivonását kell elrendelni olyan esetben, amikor nem biztosítható megfelelő védelmük még átmenetileg sem. • szennyezett, vagy fertőzött területen, csak a legszükségesebb ideig szabad tartózkodni, • az egyéni védőeszközök sérülését azonnal jelenteni kell a parancsnoknak; • szennyezett területen az egyéni védőeszközök zártságának megbontása és minden olyan tevékenység , amely ezt vonja maga tilos, pl.: - enni, inni; - dohányozni; - szükségletet végezni; • kerülni kell a szennyező anyaggal, szennyezett felületekkel történő közvetlen kontaktust, ezért tilos a szennyezett területen, leülni, lefeküdni, szennyezett felületnek támaszkodni, stb. A szennyezett területen végrehajtott tevékenységek után ellenőrizni kell a beavatkozók esetleges szennyezettségét, vagy fertőzöttségét. Sugárszennyezettség esetén még az általuk elszenvedett sugáradagot is. Ha a szennyezettség, vagy a fertőzőképesség megállapítása nem lehetséges (például megfelelő műszer hiánya miatt), de mérési, előrejelzési, illetve rekonstruált adatokból a veszélyeztetettségük feltételezhető, akkor mindenkire, illetve mindenre kiterjedő mentesítést, vagy fertőtlenítést kell végrehajtani. A szennyezett, vagy fertőzött terület elhagyása után (tiszta térfélen), az egyéni védő felszereléseket levenni, csak a teljes mentesítés vagy fertőtlenítés után lehet.
Ügyelni kell arra, hogy a mentesítést olyan tiszta térfélen hajtsák végre, amely a széliránnyal ellentétes szemközti oldalon kerül kialakításra. A továbbiakban az elszenvedett ártalmak (például sugáradag, mérgezés, fertőződés stb.) mértéke szerinti orvosi ellátást kell biztosítani. A felderítés eredményessége nagyban függ: - az állomány képzettségétől - az állomány fizikai állóképességétől (pihentségétől) - a speciális mérő-, adatszolgáltató eszközök megbízhatóságától, mérőkészségétől - a kommunikáció minőségétől - tartalék eszközök (pl. akkumulátorok) biztosításától A felderítés feladatainak megszervezésekor – a katasztrófa várható elhárítási-, helyreállítási munkák idejének függvényében – körültekintően kell eljárni, annak érdekében , hogy a felderítéssel kapcsolatos követelmények érvényesüljenek ( folyamatosság, időszerűség, aktivitás, stb.) Huzamosabb igénybevétel esetén gondoskodni kell az állomány pihentetéséről, leváltásáról, a felderítés minden oldalú biztosításának megszervezéséről.
Felhasznált irodalom [1] Dr. Nagy Károly, Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, Tanszéki Jegyzet, ZMNE VKBT, Budapest, 1992. [2] Földi László mk. őrnagy: A Magyar Honvédség tevékenysége a vegyi katasztrófák elleni védelem összefüggés-rendszerében, PhD értekezés, 2003. [3] Pintér István mk. alez, Földi László mk. szds: ABV felderítés és ellenőrzés feladatrendszere háborúban és békeműveletek során, (ZMNE VKBT tanszéki honlap, 2000.)
