Benyei Miklos
Miutan a becsi udvar nyomasara Kossuth Lajos kenytelen volt megvalni a Pesti Hirlaptol, 1844. julius 1 - j ~ nSzalay LBsz16 118131864/ vette at az ujsag szellemi iranyitasat. Az uj szerkeszto a reformellenzek kicsiny, de igen tevekeny es hatarozott arcelu csoportjahoz, a centralistakhoz tartozott, e kor egyik meghatarozo egyenisege, kivalo politikai es jogelmeleti gondolkodo volt.' Noha inkabb tudos-tipus, publicisztikai munkassaga is szamottevo. Kezeben a Pesti Hirlap tovabbra is a liberalis ellenzek organuma maradt, de mar bekoszontij vezercikkeben bejelentette, hogy a haladas, a polgari atalakulas iigyet nemileg eltero iranyban kivanja szolgalni, mint elodje: gyokeres, atfogo reformokat surget, a nemesi varmegyek szerepet hangsulyozo municipalizmussal szemben az alkotmanyos kozpontositb es kepviseieti rendszer mellett 811 ki.' Megviltozott a lap hangvetele is: ~ z a l 6s i~ centralista tarsai elsosorban a polgarosodas tennivaloinak elmeleti megalapozasat, a fejlettebb nyugati orszagok itthon is adaptalhato mintainak megismerteteset tekintettek feladatuknak.' Az ertekezo, elemzo stilus, a tudomanyos alapossag es a szemlelet modositasa azonban idegenkedest valtott ki a kozonsegben. Ha kisse tuloz is, elegge altalanosnak mondhato a debreceni kortars, Telegdi Kovach Laszlo velemenye, aki 1845 elejen igy jellemezte a valtozast: mig Kossuth idejen az ujsag vezercikkeit nagy erdeklodessel, elmelyulten olvastak, "mostani hirlapunk elejere inger nelkuli kozonyosseggel ratekintven, szemeinkkel ritkazva, atfitjuk 's to~abbforditunk."~ Visszaesett az elofizetok szama; Szalay egyre kedvetlenebbul vegezte a szerkesztoi mun-
' Antalffy Gyorgy: Szalay Laszlo a reforrnkori politikai-jogi gondolkodojja. Bp. 1983. 105. Smlay Lbzlo: Az olvasohoz.= Pesti Hirlap, 1844.jul. 4. 45 1. Kosary Domokos: A centralista Pesti Hirlap . = A magyar sajto torthete I. 17051848. Bp. 1979. 759-761. 4 Csatary Otto: ti emltkek. Pest. = ~ l e t k e ~ e 1845. k , jan. 4. 27.
kat, majd meg is betegedett, ezert egy esztendo elteltevel lemondott tiszterol." Helyere 1S45. julius 1-jet01 a centralista csoport legifjabb tagja, a mindossze 23 eves Csengery Antal 11822-18801 allt. Egy nagyvaradi iigyved fia, jomodh bihari nemes csalid ~ a r j a aki , ~ revid ideig - 184041-ben - Debrecenben tanult jogot a reformatus foiskolan. Ott a hallgatok erosen politizalo muvelodesi Egyesuletenek elnokeve is megvalasztottak. 1841 juniusaban az Egyesulet epp az o inditvanyara rendelte tehetseges fiatalember sikeres szermeg a Pesti ~ i r l a ~ oAt .miivelt, ~ kesztonek bizonyult; kivaloan kamatoztatta szervezoi kepesseget, zsurnalisztikai erzeket. Mar els3 vezercikkeben hangshlyozta, hogy a lap politikai iranyvonalan nem akar valtoztatni.~iszontujfajta szerkesztesi modszerekkel elt, elenkebbe, olvasmanyosabba tette az ujsagot, bovitette a belso munkatarsak koret es a videki levelezok halozatat. Az eivi fejtegetesek is oldottabb formaban jelentek meg. Csengery vallalta az ellenzek kiilonbozo iranyzatai kozotti egyeztetest, az atmeneti kompromisszumokat is. A centralista Pesti Hirlap visszanyerte nepszeriiseget, fokozatosan emelkedett a peldanyszam, 1847-ben ujra meghaladta az etezret. A sajtoszabadsag kivivasat kovetoen pedig megvalosult a reg1 alom is: az ujsagot naponta adtak ki laddig ugyanis hetente haromszor-negyszer latott n a p v i l a g o t / . ~marciusi forradalom utani idoszakot azonban - az 01-szagos sajtotorteneti szintezis peldajat kovetve"' - ezlittal nem vizsgiljuk, lnivel a polgiri sajt6tBrvCny lij korszakot nyitott a hazai lapkiadas fejlodeseben, mas vonatkozasban a fovarosi ujsagok es Debrecen kapcsolataban is.
Mindcrrol: Kosdry D. i.m. 761-762.; Antalffy Gy. i.m. 110-11 1.; Szinto Gyijrgy Tibor: Csengery Antal. Bp. 1984. 44.; Dedk Farkas: Csengery Antal emlekezete. = S z h d o k . 1880. 710. - Szalay Liszlo: Szerkesztoi viltokis. = Pesti Hirlap, 1845. mhj. 16. 297.: Szalay Ldszlo: Az olvasohoz. = Pesti Hirlap, 1845. jun. 29. 425. 6 Kodry D. i.m. 762.. 766.: Szinto Gy.T. i.m. 16-22., centralista nezeteirol: 110. 27., 33-36. 7 Bodolay G e z ~ : Irodallni didkllirsasigok 1785-1848. Bp. 1974. 8 1.. 26'1., 263.,361., 730-73 1. Csengery A,: Pest, jun. 30-811. = Pesti Hirlap, 1845. jill. 1. 1. MinderrGI: Kosary D. i.m. 766-767., 771.; Szinto Gy. T. i.111. 47-56,;Wlassics Gyula: Bevezeles. = Csengery Antal hhtraliagyott iratai es feljegyzesei. Bp. 1928. 67. "I Kosiry D. i.m. 777.
A Pesti Hirlap es Debrecen viszonya a Kossuth-fele periodushoz k6pest - amelyet a leveltari evkonyv elozo koteteben mutattunk be" - a centralista szerkesztok iranyitasa alatt szinten valtozott. Eltuntek a debreceni szerzok hosszabb, ertekezes-szerii vagy ismeretterjeszto irasai. Elhalkult, maid teijesen megszunt a varosvezetes es az ujsag kozotti vita; a magisztratus tevekenysegerol nagyon keves hir es meg kevesebb cikk jelent meg. Eloterbe keriiltek a tiszantuli reformatus egyhazkeriilet es a Kollegium, valamint a kulturalis elet esemenyei, de az ezekrol kozolt beszamolok, hirek sem rendszeresek. Az atlagosnal tobbszor - de elegge esetlegesen - irtak a helyi kozlekedes lehetetlen allapotaro1, a vasut sziiksegessegerol, majd a polgarosodas jelekent ertekelt takarekpenztarrol. Bar Csengery Antalt szorosabb szalak fiztek a varoshoz es kornyekehez, a centralista Pesti Hirlap szerkesztoi a szamba vett bo harom es fel evben osszessegeben nem kozoltek tobb cikket, hirt Debrecenrol, mint Kossuth Lajos csaknem ugyanannyi ido alatt. Noha tortentek kiserletek a helyzet megvaltoztatasara, az ujsag es Debrecen kapcsolata szinte mindvegig a kolcsonosen tartozkodo magatartas allapotaban maradt. A kesei olvaso sokszor ugy erzi, mintha a Pesti Hirlap iranyit~iegyetertettek volna egy X jelu bihari tudosito 1846 elejen kelt szavaival, aki szerint Debrecenben "nem sok tortenik, mit erdemes volna a' k(iz6nseggel tudatni."I2 Termeszetesen, az ujskg megiscsak foglalkozott az egyik legnagyobb magyar varos eletevel, problemaival; alapvetoen ketfele modon: egyreszt a helyi levelezok alkalmi tudositasait tettek kozze, masreszt a belso munkatarsak altal osszegyujtott hirek kozott szerepeltek debreceni vonatkozasuak is, sot nemelyikhez megjegyzeseket is fiiztek. Ezenkiviil tovabbra is megjelentek a kulonfele hirdetesek, hivatalos hirdetmenyek, valamint olykor-olykor konyvismertetesek. Ezen informaciok nem csekely hanyada mash01 nemigen lelheto fel, vagyis a Pesti Hirlap kozlemenyei fontos helytorteneti forrasnak tekinthetok. S mindenkeppen kivilaglik beloluk, hogy a reformkor vezeto ellenzeki, liberalis lapja hogyan Iatta es Iattatta a korabeli Debrecent, a korabeli debrecenieket.
Benyei Miklos: Kossuth Lajos Pesti Hirlapja es Debrecen. = HBMLE XX. DB. 1993. 71-85. l 2 Biharbol. = Pesti Hirlap, 1846. mhrc. 12. 170. "
A debreceni kovetjelentks
Az elso centralists szerkeszto, Szalay Laszlo folytatta a pozsonyi orszaggyiilesrol szolo tudositasokat, valtozatlanul nagy terjedelemben. Debrecen neve azonban erdemben csak ketszer fordult elo, ami elsosorban azzal magyarazhato, hogy a szabad kiralyi varosokrol keszitett torvenyjavaslat vitaja ekkorra mar Ienyegeben befejezodott. Az ujsag is beszamolt rola, hogy az alsotabla 1844. julius 8-ai keriileti iilesen a kiralyhoz felterjesztendo varosi serelmek kozott a kovetek tamogattak azt a debreceni panaszt, mely szerint a Helytartotanacs torvenyellenesen akarja rakenyszeriteni a varost a katolikus egyhaz iradti kegyh-i terhek teljesitesere. l3 Mintegy harom honappal kesobb olvashato, hogy a felsotabla ulesen az un. kozepponti vasut targyalasakor tobben is emlitettkk a debreceni vonalat, mint megCpitend6 ~ z a k a s z t . ' ~ A dieta berekeszteset kovetoen Szalay teljes egeszeben kozzetette Komlossy Laszlo 1180 1- 18551 debreceni tanacsnok, fokapitany kovetjelenteset. A kezdemenyezes a varosi magisztratuse: a december 2-ai kozgyiiles szorgalmazta, hogy a dokumentumot szelesebb korben is A szerkesztoi gesztus megis figyelemre melto, mert a megi~merjek.'~ debrecenin kiviil csak ket kovetjelentes keriilt a lap hasabjaira eredeti formajaban: elobb a Tolna ~ n e g ~ e imajd ' ~ , - mar a debreceni utan - a szekesfehervari." Komlossy Laszlo a civispolgarsag egyik jellegzetes alakja, kivaloan felkeszult, jo kepessegu jogasz. Rokonszenvezett a polgarosodas jo nehany celkituzesevel, ugyanakkor a debreceni vezetortteg konzervativizmustinak hatisa a161 nem tudta magit kivonni." Az 1843-44-es orszaggyiilesen Nagy Sandor 11787-18661 szenatorral egyutt kepviselte a varost, de tarsa kozben lemondott koveti tisztseg6Orszaggjiiles. = Pesti Hirlap, 1844. $11. 14. 480. Orsziggyules. = Pesti Hirlap. 1844. okt. 20. 719-720. IS Pesti Hirlap, 1845. jan. 12. 25. 16 Pesti Hirlap. 1845. jan. 2. 2-3.. jail. 19. 40-4 1. 17 Pesti Hirlap, 1845. jan. 23. 50-5 I . , jan. 26. 56-57. - Joval kesobb, ji~niiiselejen, a nyonitalott peldiny alapjiin kivonatosan ismertettdk a Bekes megyei kovetjelentest is: Pesti Hirlap, 1815. jun. 5. 368-369., ji~n.6. 372-373. I R A zsid6k emancipAci(?ja elleni orsziggyiilCsi fellCpesro1 az tvkonyv elozo kotet6 be11 mar szolt~iilk:Benyei M. i.m. 83. l3 l4
r6119, ezert egyediil fogalmazta a szoban forgo beszimol6t. Lenduletes, korrekt, atgondolt irasaban vilagosan kifejtette, hogyan velekedett egy gondolkodo varosi polgar a rendi orszaggyiiles meneterol, targysorozatarol, eredmenyeirol es kudarca~rol.Sajatos nezopontra vall, hogy azonosan ertekelte a kiraly /az udvar / es a reformellenzek azon javaslatait, amelyek az orszag anyagi fejlodeset es az alkotmany javitasat celoztak; erezheto szandeka, hogy egyensulyt teremtsen a felulrol b alulrol jovo inditvanyok kozott. Tobbszor hangsulyozta, hogy az elorehaladas csak "a leglobb fejedelem", "felseges koronas kiralyunk hozzajarultaval" lehetseges. Ennek bizonyitekat fedezte fel a protestans es katolikus vallas kozti szabad atmenetet garantalo torvenyben, valamint a magyart a1lamnyelwe erne10 - szep szavakkal meltatott - cikkelvben is. Magatol ertetodik, hogy reszletesebben szolt a Debrecent kozvetlend erinto es az orszaggyiilesi targyalasokon nagy helyet elfoglalo kerdesrol, a szabad kiralyi varosok ugyerol. Torvenytelennek, "gunyteljesn-nek talalta, hogy a reszvetelre kotelezett varosok a torvenyhozasba tenylegesen nem folyhattak bele [egyuttveve volt egy szavazatuk az alsotablan - B.M.], holott "a' 4-ik Rend egyiket teszi azon negy oszlopnak, mellyen az alkotmany' boltozata, mint a' nemzeti onal1as' vedpaizsa nyugszik." Annak orult, hogy a varmegyei kovetek elfogadtak a varosok belso rendezesere es ennelfogva egyenkenti dietai szavazatjogara vonatkozo torvenytervezetet, "'s igy adatott Debreczen varosanak, ezen a' nemzetiseg' legnagyobb gyulpontjanak a' megyeivel egyforma egy egesz szavazat." Keseriien allapitotta meg viszont, hogy a felsotabla kilenc iizenetvaltas utan sem hagyta jova az alsotabla hatarozatat, mivel "azt hive, hogy a' KK es RR. altal felallitott eszmek anarchiara vezetnenek..." Majd hozzatette: "mellyik resze csalodott, iteljen felette a' jovendo." 0 szilardan hitte, hogy a kovetkezo orszaggyiilesen torekvesuk sikert arat, "mert a' fennallo polgari alkotmanyokbol csak azon resz szallhat sirba, mellynek ereibol az elet kiaszott, mi pedig eletebren emeli fol fejet, a' torveny' korlatai kozott, azt a' tobbi resz maga melle eletbe folvenni soha es soka nem vonakodhat, 's igy kovetkezend be azon boldogito idoszak, midon a' varosi kovetek nemes onerzettel elmondhatjak, hogy ok az ipar, nemzetiseg, 's polgari
19
Pesti Hirlap, 1845. jan. 12. 25.
57
torvknyes szabadsag' erdekeiben egybeforrott polgarsag' oszvegenek kepvisel6i... ""
E polgari ontudatot sugarzo gondolatmenet kozel allt Szalay Ies tarsad felfogasahoz, valoszinuleg ezert dontott a szoveg kozlese mellett. A centralistak reform programjaban ugyanis fontos helyet foglalt el a ha.zai kozeposztaly megteremtese, s ebben igen nagy szerepet szantak a mar meglevo varosi polgarsagnak. Ezert is meglepo, hogy az orszag kiizpontjknak szamito Pest kivetelevel viszonylag keveset irtak az egyes szabad kiralyi varosokrol, igy - mint fentebb utaltunk ra - Debreceuriil is.
A Pesti Hirlapnak a most targyalt periodusban is terjedelmes hirde1ksi rovaia volt; ebben lattak napvilagot a hivatalos hirdetmenyek is. A debrweni informaciok egyik csoportjaba a varosi magisztratus Ies egyszer-egyszer a Reformatus Kollegiuml kozlemenyei" - csiideljir~sokrbl, iirvertkekrol, a csapszekek, fogadok es a serfozde haszonberleterol, Iiazak es vasari kosatrak eladasarol stb., - es az itteni kiralyi valtotorvenyszkk felhivasai sorolhatok. Mar 1843 vegetol, 1844 elejetol nagy mkrtekben csokkent a maganosok hirdeteseinek szama, ami osszefugghet azzal, hogy mas pesti ujsagok is bovitettek ezt a rovatukat; s meg inkibb uzal, hogy 1843. szeptember 4-to1 az alfoldi varosban kiadtak egy hirdetbi hetilapot, Debreczen-Nagyvaradi ~ r t e s i t ocimmel." Nem tui gyakran ugyan, de elofordulnak debreceni adatok a fovarosi, sot b k s i hirdetok kozleseiben is: a gyorskocsi jaratok menetrendje, egyegy k.ereskedo es az Iparmiitar altal a civisvarosban is forgalmazott
'"Komlhssy Ldszlo: Sz. k. Debreczen vhrosa' orsziggyiildsi kiiveteinek jelentkse a' IeTolyI orszdggyiiles miikodesdrol 6s ered~i~enyeirol = Pesti Hirlap. 1845. jan. 12. 25-26, A hirdelesi dij kifizeteset tankilo akthk ~iemelyikea levelthri iratok kozott HBML IV. A. I0 1 1 in^ Fogalmazvhnyok. 14511845., 237/1846., I'c~~n~naratlt3 1 j!lS46. Ember Erno: A debreceni idosmki sajto 1849-1867. = A debrece~iiKossutli Lajos 'Tudonlaliyegyetem Konyvtirdnak evkonyve, 1954. Db, 1955. 301.; Benyei Miklos: Scizotven eves a debreceni sajto. 1843. szepte~nber4-61] jelent lneg eloszor a Debreccn-nagyvdradi ertesito. = H~ijdil-billar!Naplh. 1007. :;xpt. 4. 1%.
'' "
amcikkek stb. Eleinte meg - folytatva a korabbi gyakorlatot - rendszeresen tajekoztatta videki olvasoit Heckenast Gusztav pesti konyvkiado, iogy hj kiadvknyai Debrecenben is kaphatok, Telegdi Kiovacsl Lajosail? i.844 oszen ezek a hiradasok megritkultak, majd vegkepp elma~-adtak'~,akircsak a Trattner-Kirolyi, valamint a Kilian es tarsa ceg eleve szorvanyosabb - de a masik, Csathy-fele konyvkereskedesre is utal6 - konyvajanlasai.'5 Heckenast es Telegdi Kovacs neve meg egy~ nyarktol viszer felbukkant egyutt - csaknem egy ewe1 k ~ s o b b . '1846 szont Telegdi K. Lajos I1 8 18- 18731 mar egyediil propagalta sajat kiadvanyait; megpedig mindjart ujitassal kezdve. A fizetett konyvhirdeteseket eloszor 6 bovitette szoveges tartalmi ismertetessel; jelesen Kerekes Ferenc kollegiumi professzor Szorszamtan, 's egyszersmind elokesziilet a' fellengos mertanra cimu, a logaritmussal foglalkozo matematikai muvenek tudomanyos ertekeire es gyakorlati Ipenziigyi, kereskedelmil hasznosithat6shgira hi& fel a leendo visirl6k figyelmet.'7 A fovarosiak peldaja nyoman a kovetkezo esztendoben Revesz Balint teologus professzor Vasarnapi, iinnepi es alkalmi imadsagok c. gyujtemenyet a meglelenks elott 6s utin egyarant hirdette.'?~ uzleti erzekkel ekkor mar korabbi termekeit - Szucs Istvan, Sarvary Ferenc es testvere, Telegdi Kovach Laszlo torvenytudomanyi munkait, Kerekes Ferenc Crtekezeseit - is tobbszor ajanlotta az o ~ v a s o k n a k~. ~j f a j t aegyuttmiikodest jelez, hogy ez ev vegen mar egy pesti konyvkereskedo, Emich Gusztav is arulta az ujabb kiadvanyat, Balashazy Janos debreceni agrartudos Politicai es statusgazdasagi nezetek c. konyvenek elso ket fuzetet.30 krdekes 6s &ekes debreceni adalekok talalhatok a kulonbozo rovatok kisebb hireiben es az elszort utalasokban. Egy utilevel Szoboszlai Pap Istvin reformatus superintendens szivelyesseget emlegette", a Fo-
" Eloszor: Pesti Hirlap, 1844. aug. 8. 543. utoljira: Pesti Hirlap. 1844. dec. 12. 849. Pesti Hirlap, 1844. nov. 14. 785., dec. 5 . 834. xiPesti Hirlap, 1845. okt. 21. 268. " Pesti Hirlap, 1846. aug. 2 1. 122., ismetelve: szept. 3. 154. Pesti Hirlap. 1847. mAj. 23. 337. Q aug. 10. 96. P1. Pesti Hirlap, 1847. jan. 7. 16., mij. 27. 343. 30 Pesti Hirlap, 1847. nov. 9. 3 10. Halisz Gem: A' magyar orvosok' b term vizsgilok' 5ik nagy gyulese Kolozsvirt. = Pesti Hirlap. 1844. okt. 10. 694.
4'
2-5
" '' ''
varosi ujdonsagok c. rovat maliciozus megegyzesei Debrecen elmaradottsagara c~loztak."Kltszer is olvashatunk Zalay Alajosnak, a debreceni valtotorvenyszek elnokenek meg 1844. februar 5-en kiirt palyazatarol, atnelyben a valtotorveny helyes ertelmezesere? tnagyarazatara osztonozte jogasz kollegait. Eloszor a megbizott ugyintezo figyelrneztette a palyazni kivanokat a hatarido kozeledtere; majd tudatta az erintettekkel, hogy a beerkezett kbt dolgozat egyike sem dijazhath," A lap elso oldalanak elere tordelt hivatalos hirek kozott szerepeltek a kiralyi hivatalok debreceni kinevezettjei is: a tiszintuli kenileti t~blitra,'~ a keVoltakeppen idekapcsolodik riileti so- 6s harmincad-fe~tig~elose~hez."~ ket halalhir is Imindkettot e rovat vegen hoztakl: Farkas Karolye, aki a varos uradalmi ugyvede es egy ideig a kenileti tablan jogigazgato, valamint Barcsay KBrolyt, aki a valt6t6rvenysz8k jegyzoje volt.'6 Az egyik debreceni levelezo emlekezett meg Va~nosyKaroly tanacsnok ha1a1aro13', aki varosi fojegyzo koraban meg Kossuth Lajossal is vallalta a hirlapi v i t ~ t . 'Egy ~ d s i k helyi tudosito pedig jonak latta szoba hozni az 1844. november 4-ei gyenge foldrengest."
A Pesti Hirlap beszamolt azokrol az orszagos krdeku esemenyekrol is, amelyeknek Debrecen volt a helyszine. Egy helyi levelezo tudositott Wesselenyi Miklos baro, Voros~nartyMihaly b Deak Ferenc 1845. majus 19-ei atutazasarol; ez alkalornbol a foiskolai tanari kar testuletileg koszontotte oket, a tanulo ifJusag faklyas zenet szervezett, a varosi eloljarosag kiildottsege pedig ekkor adta at az aznap megszavazott diszpolgari oklevelet Deaknak, "ki az egyetemes kozonseg' tiszteletet, bizodalmat annyira birja, hogy e' pontnal minden partszinezetek elhalvinyodnak, miktnt a' csillagok a' nap f e ~ j o t t t v e l . "Ugyancsak ~ egy istneretlen - debreceni szemelytol kozoltek par sort Szechenyi Istvan " Pesti
Hirlap. 1844. nov. 17. 792. Figyclmeztetesiil. = Pesti Hirlap, 1845. febr. 20. 117; Pilyaiigy. = Pesti Hirlap, 1845. jbn. 17. 397. Pesti Hirlap, 1846. maj. 5 . 305.. ji~l.9. 17. 35 Pesti Hirlap, 1847. aug. 12. 97.,aug. 26. 13 1. 36 Pesti Hirlap, 1846. aug. 16. 107., szept. 23. 195. 37 Pcsti Hirlap, 1845. mij. 2. 290. 38 Benjci Miklos: Kossuth Lajos Pesti Hirlapja Cs Debrecen. = HBML XX. Db. 1993. 82. 39 Pesti Hirlap, 1844. nov. 2 1. 800. * Debreczen. mij. 22-kin = Pesti Hirlap, 1845. mij, 27. 346. V.O. Gazdag Istwin: Debreceni diszpolgirok. = HBMLE XX. Db. 1993. 66. 33
grof 1845. oktoberi, a Tisza-szabalyozas elokeszitbe soran tett iatogatasar01.~' A szerkesztoseg helyt adott a Tiszadobi Ivagy Szabolcsil Tiszaszabalyozasi Tarsulat azon hirdetmenyeinek is, amelyekben kozgyiileset Debrecenbe hivta o s ~ z e . ~ ~ e l t u n ovisszafogottan en irtak a Tiszavolgyi Tarsulat 1846. augusztus 3-8. kozott Debrecenben lezajlott nagygyiilesero143,a Tisza-gozhajozasi Tarsasag ugyanakkor, augusztus 4-en kimondott megalakulasanak viszont aranylag nagy teret szenteltek.44 KesBbb is keszseggel hoztik e tarsaskg szimos kozlernCnyet, koztuk azokat, amelyek a reszveny-befizetesek videki - igy debreceni lehetosegerol /Rick1 Jozsef Anselm nagykereskedonel, illetve orokoseinel/ ertesitettek az erdekelteket." Az elozo evi nagygyiilbhez viszonyitva az ujsag megiepoen reszletesen tajekoztatta elofizetoit /a Budapesti Hirado nyomanl a nadori birosag debreceni uleseirol, ah01 - 1847. julius 1-12. kozott - a Tisza-szabalyozas vitas jogi es penzugyi kerdeseirol d o n t ~ t t e kMintegy .~ ket honappal kesobb, 1847. szeptember 1 112- en jart a varosban - orszagos konitja egyik allomasakent - Istvan foherceg, Magyarorszag kiralyi helytartoja. Itteni programjar61 a lap kiilon tudositast kert; ennek szerzoje a szokasos protokollaris lelkendezkssel es jelzokkel adta el6 a r e ~ z l e t e k e t . ~ ~
A helyi informaciok kulonleges, tovabbi kutatasokra sarkallo csoportjat alkotjak azok a felsorolasok, amelyek a kulonfele orszagos akciokban resztvevo debreceniek nevet is tartalmaztak. A varos polgarai is adakoztak a miskolci es a nagyszalontai tuzvesz karosultjai jav&ram. akadtak nehbnyan, akik fizettek M i t y b kirily tervezett emlikmiiv&e$ a neves szinesz, Megyeri Karoly elhunyta utan letrejott emlektarsulat-
4'
Pesti Hirlap. 1845. okt. 23. 27 1.
" Pesti Hirlap, 1845. szept. 5. l 58., nov. 13. 3 19., 1847. ji~l.13. 32. 43
A tiszaszabilyodsi gyi~lesrol.= Pesti Hirlap, 1846. aog. 14. 105. Debrec~en,aug. 5-ken. = Pesti Hirlap, 1846. aug. 9. 92. Pesti Hirlap, 1847. mirc. 11. I lb., jiln. 17. 396., nov. 11. 3 14. - ezek islndtclve is megjelentek. 46 Tismszabalyozisi iigy. = Pesti Hirlap, 1847. $11. 13. 30-3 l . , jul. 18. 42-43., jid. 22. 5l., $1. 23. 54-55. 47 Debreczen szept. 12-ken.= Pesti Hirlap, 1847. szept. 17. 185. - A lkogaths napjht elozetesen is kozoltek: Pesti Hirlap, 1847. aug. 3. 77. Pesti Hirlap, 1846. febr. 6. 87., febr. 8. 9 I. , febr. 17. 111., illetve Pesti Hirlap. 1847. aug. 1. 74. 49 Pesti Hirlap. 1845. ipr. 15.249. 44
"'
nak,50a magyar osnyelvet buvarlo Reguly Antal utazhait tamogatando penztarba,51 tobben alairtak a Nemzeti Kepcsarnok gyiijtesi i ~ e t . ~ ' Megtudhato, kik voltak az ~ ~ a r e g ~ e s i i les e ta' ~gyaralapito reszvenytar~ a s a g helyi ~ ~ szervezoi, tovabba kiket dijaztak az 1846-0s iparmiikiallitason." Ezek a hezagos, mas forrasokbol kiegeszitendo adatok megerositik a helytortenetiras azon allitasat, mely szerint az 1840-es evekben Debrecenben is kialakult a nemzeti es polgari torekvesek, a kulturalis es gazdasagi kezdemenyezesek tamogatoinak egy szuk kore. Ketsegtelen, kicsiny mag volt ez, hiszen a centralists Pesti Hirlap hasabjain is joforman ugyanaz a nehany nev ismetlodik: egy-ket kollegiumi professzor, iigyved, kereskedo es orvos, Zalay Alajos valtotorvenyszeki elnok, nagyritkan egy-egy idevezenyelt katonatiszt.
A maradis Cs a haladis virosa
Szalay Laszlo szerkesztoi tenykedesenek elso napjaiban kozzetet: egy 1844. junius 23-an kelt, tehat valojaban meg Kossuth Lajosnak cimzett debreceni levelet. A ma mar ismeretlen felado rosszallotta, hogy a fovarosi ujsagokban - igy a Pesti Hirlapban is - elfogult tudositasok jelentek meg lakhelyerol, ezert megprobalta "valos szinben" bemutatni azt. Kisse idillire festett keppel igyekezett meggyozni az olvasokat arrol, hogy varosa is a haladas utjara Iepett: "Debreczennek sok ereje van. A' nemzetisCg benne teljes viraizasban 6s kiterjedesben. Iskolai az orszagbeliek kozott elso sorban, lakosai az anyagi joletnek kitun6 fokan. Hozzaszamitvan ezekhez a' nagy kiterjedesu termekeny hatart, melly sem szena, sem buzatermo foldben, sem erdoben nern sziikolkodik; mellyben a' joletnek megannyi csirai szunnyadoznak: szep jovendot kell igerni e' varosnak, ha azon onmaga is, egesz erovel igyekezend." Gyors elorejutast azonban nem vart, nem is hitt ebben: "Ezer viszonyoknak kell lassankent valtozni, mig az egesznek tetemes javulasat tapasztalhatni. Azert en akarmelly testiiletben nem kivanok "'
Pcsti Hirlap, 1846. jan. 13. 3 1.
''Pcsti Hirlap. 1845. $11. 11. 27.. 1847. mij 16. 3 19. '"esti Hirlap, 1846. mirc. 10. 165.. j i ~ l 28.63.. . aug. 18. 113., 1847 miirc. 9. 161 '' Pesti Hirlap, 1845. mi;. 23. 339.. jim. 6. 337., jim. 10. 381. -54
Pesti Hirlap, 1845. okt. 5. 229. 5"esti Hirlap. 1846. okt, 15. 256., okt. 18. 26 l., okt. 20. 265.
egyebet, mint olly szellernet, rnelly ne hatra, hanem elore torekedjek. Megelegszem egyelore a' szellemnek csupan jo iranyaval is, ha mindjart torekedeseibe tobb hatilyt ohajtanek is. ES ezen szellem nalunk rneg van, 's folytonosan mukodik, 's remelem mindinkabb novekedendo fo-. ganattal." Konkret bizonyitekokat azonban nem hozott fel. Kiemelte a diszpolghri cimtnel is megtisztelt kirklyi biztos, Detrich ~ i k l 6 s elore~" mutato javaslatait, a helyi tennivalokat rnintaszeriien osszefoglal6 munkalatat, de ennek reszletezeset szinten mellozte. Csupan altalanossagban fogalmazta meg, hogy a kiralyi udvar kepviselojenek mlndenuti ilyen szerepet kellene vinnie a helyhatosagok iranyaban, mivel a polgari tarsadalomban csak "a' kozepponti es municipalis hatalmak' arinyos irsszehat8sAnak lehet kivint eredmi.nye."57
E hosszabban idezett, rnert a debreceni polgarsag jelentekeny hanyadanak gondolkodastnodjat tukrozo level szerzoje vallalkozotr volnn arra, hogy idonkint tudositast kuld - a fentiek szellemeben - a centralistak organumanak. Megfelelo forrasok hianyaban nem tudhatjuk pontosan, Szalayek miert nem fogadtak el a felejuk nyqtott kezet. Talan az ajanlkozo kulso munkatars ovatos, a konzervativok "fontolva haladb" felfogasara emlekezteto szemlelete nem tetszett nekik, hiszen ok gyorsabb iiternu, atfogo polgari atalakulast surgettek. Ily modon a julius eleji probalkozasnak voltakeppen nem lett folytatasa. Csak honapok multan, november vegefele jelent meg egy cjabb debreceni tudositas, S.F. nevjellel. Az utobbi feltehetoen Sarvary Ferenc 11808- 18791 iigyvedet taka~-ta.~" jeloles tobbe nem ford& e l ~ ; az viszont elkepzelheto, hogy az 1847 februarjaban ketszer is felbukkano -z. betii5\nogott szinten ot kell keresnunk Iregies irasm6ddal: Ferencz!/. A videki levelezesek rovataban napvilagot Iatott tobbi beszamolo - ket egeszen egyedi eset kivetelevel - nevtelen. Mint ahogy mar szo esett rola, ezek kozlese sem volt rendszeres, vagyis a centralista Pesti Hirlap es a debreceniek kapcsolata igazan nem allandosult. Valoszinuleg a szerkesztok szandeka is kozrejatszott abban, hogy egy 56
A magisztrAtus dontese 1844. jun. 17-Cn sziiletett, Id. Gazdag I. i . m 65. Tisztelt Szerkcszto! = Pesti Hirlap, 1844. $11. 7. 465. ~letiltjhrol:Szinnyci Jozsef: Magyar irok elcte Cs munk;ii. 12. kot. Bp. 1908. 246247. has. - a Pesti Hirlaphoz f k o d o kapcso1al;it nem emliti Pcsti Hirlap, 1x47. Tebr. 5. 83.. febr 23. 127..
57
'''
kifejezetten politikai lap itteni tudositasai csaknem teljesen melloztek a politikumoi. Meg a korabbi szakaszban kialakult hiivos viszony fennmaradasahoz minden bizonnyal hozzajarult az ujsag 1845. januar 3 6 4 szamaban "Debreczen" cimmel kozreadott cikk. Az alairas helyen harom x Iathato; a gunyos hangvetel es az amlkodo stilus arra enged kovetkeztetni, hogy a kemeny, itt-ott kimeletlen kritika a Fovarosi ujdonsagok c. rovat vezetoje, Pakh Albert / 1823-18671 to11abol szarmazik. A fiatal ujsagiro nemreg koltozott el a varosbo1, ah01 jogot tanult, es kedvezotlen tapasztalatait mashol is publikilta,60 valamint rovataban is tobbszor megcsipkedte a maradi civiseket. A szoban forgo iras sulyosan elmarasztalta a nepes varost: "jelen korunkban sem a' szellemi, sem az anyagi kifejlodesnek inteseit fel nern fogva, regi apathiajaban sinlodik, 's almaibol ebredni nern akar." A szerzo celja az ebresztes es a felvilagositas, "mert mi Debreczent szeretnok azon allapotban Iathatni, mellybol muvelodb, 's anyagi jobblet folyna ki videkeire, igen uraim, tudomany, kereskedes, muveszet, mesterseg, tarsas eleti muvelodes, 's gazdasag-kepzo iskolanak kellene lenni a' varosnak, mellynek into peldajara, kisebb 's nagyobb mertekben utanzoi lennenek a' videki kozs6 gek." De hiaba keresik az uj elet jeleit - talan csak a gozmalom terve biztat valami joval -, s ezert a varosi vezetes, a hangado polgarsag a felelos. Ostorozta is oket: "benneteket a' hamozott perecz 's a' piaczi timsos kenyer, nehany borjuk' nevelese, a' mazsas hizott sertesek vajmi elegedettekke tesznek...1161
A reszben jogos, am masik reszben igaztalan vadakra nem erkezett valasz, vagy ha igen, az nem jelent meg. A debreceni levelezok tetova utalasai nem voltak alkalmasak az egyoldalu kep modositasara. El kellett telnie bizonyos idonek, amikor - 1846 vegetol, 1847 elejetol - vilagosabb, frissebb szinek is feltuntek a civisvarosro1 kozzetett leirasokban. De meg ekkor is volt, ami arnyekot vetett rajuk. 1847 nyaran tortent - mikent Schwarcz David soraibol kideriil -, hogy egy munkacsi kereskedot egy debreceni kovacs a legenyeivel csaknem halalra vert, pusztan csak azert, mert ~ s i d o . 'Bar ~ a varos elmaradottsigara is cela Szinnyei J. i.m. 10.kot. Bp. 1905. 108-109. has. 61 Debreczen. = Pesti Hirlap, 1845. jan. 26. 66. " Pesti Hirlap, 1847. aug. 24. 128.
64
zott vele, Csengery Antal nyilvan nem Debrecent akarta lejaratni e level nyilvanossagra hozatalaval Ihiszen hasonlo elrettento peldat mash01 is talalt volna/, sokkal inkabb az antiszeinita jelendgekre, a durvasagra, attetelesen a biintetojogi kodifikacio, a polgari torvenykezes sziiksegessegere kivanta rairanyitani a figyelmet. Az iment idezett haroin x-es cikk azt is felemlegette, mennyire sarosak a debreceni utcak, mennyire hianyzik a szilard burkolat, a kove~ e tTijbben . ~ ~ is irtak arr61, hogy a viros kornyeken tarthatatlanul roszszak a kozlekedesi viszonyok, aradaskor vagy nagyobb esozes utan nehez, szinte eletveszelyes megkozeliteni e fontos vasari, kereskedelmi centrumot. Eztrt, "a' szinte jarhatatlan utak miattUCJ viszont nem a civiseket hibaztattak; neinegyszer ramutattak, hogy az igazi ok: "a' kivaltsagos semmit nem teves", a nemesek adomentessege, a szolgabiroi hanyagsag, egyszoval a feudalis rendszer." Felvetodott a kout", majd a Tisza 6s a mellCkfoly6k szabilyozasinak ig6nye," de a centralists szerkesztok elsosorban a kossuthi propagandit folytattak, a debreceni vasut megepiteset szorgalinaztak. Szalay Laszlo mar az elso napokban kifejezte ezen ohajat: "nincs varos az orszagban, mellyre a' kozepponti vasut nagyobb fontossaggal birhatna, mint eppen Debreczen varosa, inellynek jovendoje nagy reszben e' vallalattol f ~ g g Csengery " ~ ~ Antal helyt adott olyan nezeteknek is, ainelyek mas iranyba - pl. Nagyvarad, Arad fele - szerettek volna elterelni az un. kozepponti7vasut fovonaat^^, sajat allispontjat viszont igen hatarozottan szogezte le: "Resziinkrol e' kerdest eldontottnek tartjuk. A' kozponti tarsasag' szerzodvenyeben [...I fopontul Debreczen van kijelolve; Arad, NagyVirad 'stb., csak mint sziirnyvonalak krintetnek."70Ennelfogva szivesen kozolt olyan hozzaszolasokat, amelyek az eredeti, az orszaggyiiles altal 63
Pesti Hirlap. 1845. jan. 26. 66. Pesti Hirlap. 1845. febr. 16.109.; Id. meg: Pesti Hirlap. 1846. jan. 29. 65. p., nov. 13. 320. p. M Pest-debreczeni iit = Pesti Hirlap, 1845. ipr. 28. 287., Id. meg: Pesti Hirlap, 1844. nov. 2 1. 800. Pesti Hirlap, 1844. nov. 2 1. 800. S o h Alajos: Hilanyilatkozat. = Pesti Hirlap, 1845. jan. 26. 67-68., Pestdebreczeni lit. = Pesti Hirlap, 1845. Bpr. 28. 287. " Pesti Hirlap, 1844. jirl. 7. 465. I - szerkesztiji megiegyzes. @ N a g Lajos: KCrdds a' kozdpponti vasiitt6rsasighoz. = Pesti Hirlap, 1845. okt. 28. 281., Aradi vasirl. = Pesti Hirlap, 1847. Bpr. 20. 255-256.. "I Pesti Hirlap, 1847. ipr. 20. 255. (4
jovahagyott terv megvalositasat surgettek; egyebek kozott azzal ervelve, hogy "a' nemzetiseg', az orszag', a' honvedelem' tekintete nem engedhetik illy pontnak elmell(izCsCt, mint ~ e b r e c z e n . " S ~ 'ha az hn. kozepponti vasuttarsasag valoban atlep a Tiszan - olvassuk Pakh Albert kisse szuros megjegyzeseben -, hamarosan "ama nagy Tombuctu: a' hires Debreczen, befoglaltatik az europai civilisatio' hatarabaUn Masfel honap tnulva a varos iranti joindulattal cseppet sem vadolhato publicista ismet dofott egyet a magisztratus fele: a vasuttarsasag talan megtenne a kivant lepkseket, ha a debreceni vezetes elebe menne a dolgoknak, es tunyasagbol nem halogatna nagy hatarabol kihasitani az ingyen foldterii~etet.~ Pakh megint igaztalan volt, bar nem tudhatta, hogy Debrecen kozgyiilese mar 1846 dsztn megajinl&a a vasutvonal 6s a palyaudvar epitesehez sziikseges fo~dmenn~iseget~~; mivel err01 nern tajekoztatta a kozvelemenyt, amit az ujsagiro altal emlitett nehany varos megt'ett.
A Pesti Hirlap kezdettol fogva felkarolta a takarekpenztari eszmet. A debreceni reszvenytarsasag 1846. februar 1 8-an tartott alakulo ulberol is rogton hirt adott, majd csaknern egy even at folya~natosanfigyelemmel kiserte tnukodeset. A rokonszenv inditeka minden bizonnyal az a felismeres, hogy a takarekpenztar a polgarosodas iranyaba mutato kepzodmeny, s Iete a civisvaros fejlodeset is eloremozditja. Egyebkent az elso kozgyiilesrol beszamolo helyi levelezo a szervezok kozul egyetlen szemelyt nevezett meg: az elnoknek megvalasztott Zalay Alajost, "az iigynek buzgo partolojat 's elomozditojat." A tudosito ugy velte, nehez lesz a kezdes, "mert e' jo magnak a' mi foldunk nagyon
7' Pesti Hirlap, 1846. dec. 27. 421.. Id. mtg: Baksay DBniel: Alfoldi eszrevttelek a kozponti vasiit koriil. = Pesti Hirlap, 1847. febr. 19. 115. p.: M. HorvBth Lajos: Felfoldi eszrevetelek a' kozepponti vasi~tkoriil. = Pesti Hirlap, 1847. niirc. 12. 167-168. 72 Fovhrosi i~jdonsi~gok.= Pesti Hirlap. 1847. jid. 20. 46., - Tombuctu (helyesen: Tonibouctou vagy Tinibuktu): folyami kikoto a Sz~lharanyugati rkszen (a m i Mali KoztBrsasAgban). - A vonal tovibbvitelenek renienyet fogalruazta meg Irinyi Jozsef is a pest-szolnoki vasi~tBtadBsBt iidvozlo veztrcikkeben: A' magyar kozepponti vasi~t'pest-szolnoki vonalanak megnyithsa. = Pesti Hirlap, 1847. szept. 5. 155. 73 Pesti Hirlap, 1847. szept. 5. 155-156. 74 HBML IV. A. 10111a. 117. kot. 982-983., A hajdu-biliari vasut tortenete. Db. 1982. 14.
kedvezo nem igen ~eend."~' Az ido azonban nem igazolta az aggalyait. Az intezet julius I-jen megnyilt, majd - egy ewegi ujsagkozlemeny szerint - a varos kereskedoinek hatekony tamogatasaval fokozatosan megerosodott. A szoban forgo cikk debreceni szerzoje szelesebb tavlatokban is gondolkodott: felvetette, nem lehetne-e az orszag takarekpenztarait /jelesen a pestit es a debrecenit/ osszekotni ugy, hogy a penzek ittktelet is eszkozolhessek, azaz a bankokat is potolhassak.76 1847 elejen a Pesti Hirlap - a fentebb mar emlitett -z /talan Sarvary Ferenc?/ reven - a debreceni takarekpenztar elso felevi kozgyiileserol, kozelebbrol a kedvezo indulasrol, a biztato forgalomrol informilta o ~ v a s o i t . ~ Par nappal kesobb a szerkesztoseg biztatasara es a pesti minta nyoman ugyanez a -2 kulon is elkuldte a penzintezet beveteleirol es kiadasairol sz616 pontos ~ z k m a d a s t Ezutan .~~ viszont hiaba keressiik a folytatast; tobbe egyetlen adatot sem talalunk a lapban, egyelore rejtely, hogy miert nem. Csak feltetelezni lehet, hogy a helyi levelezok feledkeztek meg a takarekpenztarrol, vagyles - az ev masodik feletol - az orszaggyiiles elokeszuleteiro1 es tanacskozasairol keszitett terjedelmes publikaciok szoritottak ki az ilyen hireket.
A viiros szellemi Clete A centralista Pesti Hirlap debreceni leveiezoi legtobbszor es legtobbet a tiszantuli reformatus egyhazkeriilet es a tole elvalaszthatatlan Reformatus Kollegium eleterol irtak; valosziniileg a szerkesztoktol is kaptak erre nezve osztonzest. A tobbes szam hasznalata indokoltnak Iatszik, mert a stilusbo1 es a felolelt temakbol itelve a vizsgalt periodusban nein egyetlen szemely allt kapcsolatban a lappal. Mindegyikuk igen behatoan ismerte az egyhaz belso viszonyait. Eleinte, 1844 oszetol 1845 oszeig az egyhazkeriilet valamennyi negyedeves kozgyiileserol beszamoltak, majd egy esztendos szunet kovetkezett haIan Csengery Antallal nem sikeriilt kello kontaktust teremtenil, s aztan mar rendszertelenebbe valtak a tudositasok. A harom es fel ev alatt igy is nyolc alka75
Debreczen. = Pesti Hirlap. 1846. febr. 27. 138., Id. mcg: Pcsti Hirlap, 1846. rnArc. 24. 203. 76 Debreczen, dec. kozcpen. = Pesti Hirlap, 1846. dec. 27. 42 1. 77 Debreczen. = Pesti Hirlap. 1847. febr. 5. 113. 78 Debreczen, febr. 1 I-ken. = Pesti Hirlap, 1847. febr. 23. 123.
l o ~ n ~ njelent al meg hiradk e forum munkajarol, hatarozatairol. Egyebek kozott ilyen kerdesekrol, ugyekrol tajekoztattak az olvasokat: az Andahazi Szilagyi Mihaly hagyatekabol letesitett nevelointezet felallitasa,79majd a megnyitast koveto kiizdelem a varossal az epiilet adoment e s ~ e g e e r t a~ ~Kollegium ; professzorainak lemondasa IKalos Mozesl es megvalasztasa, beiktatasa Revesz Balint, Lugossy Jozsef, Buzas Pal, Torok ~ o z s e f / ~a' ; foiskola uj torvenyeinek elokeszitese 6s a tanitasi rendszer korszeriisitese; a foiskolai hivatalok szamara kibocsatott utasitas"; a fiatalon, 42 evesen elhunyt Csecsi Nagy Imre professzor harom arvajarol valo gondoskodas es ennek kapcsan a foiskola nyugdijintkzetenek m e g a 1 a ~ i t 8 s a .Az ~ ellenzeki politika korabeli tijrekvkseivel harmonizaltak azok a hol latens, hol nyilt vitak, amelyeket az egyhazkeriilet vezetese a kormanyzattal folytatott. A nemzeti irodalom, muvelodes apolasara alakult es ekkor mar igencsak liberalis szelleinben politizalo iskolai tarsulatok feloszlatasat elrendelo helytartotanacsi intezvenyt a kozgyules egyszeriien felretette, illetve ugy ertelmezte, hogy a kollegiumi Kantusra, a diakok tiizolto es olvaso tarsasagara - "melly utobbi mar is szep konyvtarocskaval bir" - az nem v o n a t k o ~ i k Az .~ egyhazkeriilet visszafogottan, torvenyes jogaira hivatkozva kerelmezte a "puspok" megnevezes /a "superintendens" helyett/ ujboli hasznalatat." Hevesen tiltakozott viszont a protestins autonomia es a felekezetek kozotti egyenloseg elvet serto helytartotanacsi rendelkezes ellen, amely ismetelten es ekkor mar anakronisztikus modon eltiltotta a protestans iskolak tanitoit a katolikus ifjak vizsgaztatasatol; a kiralyhoz cimzett feliratban hangsulyoztak: "ezen skelmes intezkedes nemcsak az 1790: 26-tal, de magokkal a' regibb szabalyrendeletekkel 's eddigi folytonos gyakorlattal is hotnlokegyenest ellenkezik. Igen fajdalmas illy visszafele iranyzott torekves a' legujabb vallisi torvenyek tii in!'"^ " Pesti
Hirlap, 1844. nov. 21. 800., 1845. kbr. 16. l o . , 1845. szcpt. 2. 151. Pcsti Hirlap, 1844. nov. 21. 800.. 1845. nl;ij. 2. 290., szcpt. 2. 151., okt. 23. 271., nov. 14. 323. 1847. szept. 12. 173.. nov. 9. 309. XI Pesti Hirlap. 1845. k b r . 16. IW., okt. 23. 271.. 1846. nov 5. 302. 82 Pesti Hirlap, 1847. nov. 9. 309. x3 Pesti Hirlap, 1847. szcpt. 12. 173. X4 ~ e s t Hirlap, i 1845. szept. 2. 15 1. Pesli Hirlap, 1845. febr. 16. 109., mij. 2. 290. "Pe Pesti Hirlap, 1847. nov. 5). 309.. Id. meg: Pesti Hirlap, 1847. szcpt. 12. 173. - Az 1790191-es orsziggyiilesen elfogadott 26. torvtnycikk garantilta a protestinsok valli~si-cgyhhziautonomii~i8t.
XI
''
68
Debrecen kulturalis eleterol, az itteni alkotok tevekenysegerol a centralista Pesti Hirlap belso munkatarsai, fovarosi tudositoi is viszonylag gyakran szoltak - hol kritikusan, hol elismeroen. Miutan Csengery Antal a korabban is kedvelt Fovarosi ujdonsagok c. rovat vezetesere Pakh Albertet kerte fel, kulonosen megszaporodtak a debreceni hirek, utalasok. Szalay Laszlo szerkesztosege idejen e rovatban mindossze egy felmondat vonatkozott a varosra, pontosabban Budai ~ z s a i b" m L elavult" Kozonseges historia c. egyetemes torteneti o s s z e f o g l a l a s ~ a . ~ ~ A csipos nyelvu Pakh tobbfele temaval is foglalkozott, nemelyikre viszsza is tert. 1845 oszen, vegen haromszor irt a debreceni szinhAzro1, nem eppen hizelgo hangnemben. Az epuletet "padszin"-nek nevezte, egyebkent jogosan, hiszen egy fabol keszult magtarbol alakitottak at. Megertette, hogy a magyar szineszek szivesen mennek e szintiszta magyar varosba jatszani, de csalodni fognak, mert bar a nepesseg szama magas, a nezo keves: "annyi a' szinhazi kozonseg, a' mennyi lehetne Soroksaron is, ha kisse megeroltetne magat Sorok~ar!"~%ecemberben kesernyesen allapitotta meg, hogy "az orias magyar Debreczen" nemigen gondolkodik allando szintarsulat Ietesiteserol, holott a joval kisebb Gyor, Kolozsvar es Buda ezen munkalkodik." Egy hettel kesobb kozombosen emlitette meg, hogy a kivalo tancos, Veszter Sandor az alfoldi varosba utazott, ah01 tavaszig marad c ~ o ~ o r t j a v aTulajdonkepl.~ pen ebbe a sorba tartozik Petofi Sandor debreceni napjainak egyik, az irodalomtorteneti tanulmanyokban suriin idezett epizodja /baratok leven, Pakh nyilvan a koltotol hallottal: egy koltemenyet szandekozott elszavalni a szinpadon, de "kozberontott akadalyok miatt" erre nem keriilt sor lazota tudjuk; a helyi cenzor nem jarult hozzal, a kozonseg viszont "riado eljennel udvozle ot."" A szinhaz ugyerol 1846 vegen az egyik helyi levelezo is szot ejtett: "Ha Debreczen varos akar lenni: mulhatlan, hogy varoshoz ill0 szinhaza legyen. Tanczhaz, Casino, szinhaz! Ezek tartjak ossze a' varosi nepseget; ezek az osszefoglalok, mint a' kabaton a' g ~ m b o k . " ~
*'
Pesti Hirlap. 1845. dpr. 24. 270-271. A debreccni professzor konyvc 1800-ban jelenl meg. tm Pesti Hirlap, 1845. szept. 28. 2 12. 89 Pesti Hirlap. 1845, dec. 18. 398. YI Pcsti Hirlap, 1845. dec. 25. 414. ~ e s t iHirlap, 1846. nov. 27. 354.- A/. esetrol levdltdri iratok alapjin ir K o v k s Magda: Petofi afFerja a debreceni cenzorral. = AKold. 1973. 1. sz. 76-78. '"csti Hirlap, 1846. dec. 27. 42 1.
"'
Pakh Albert orommel harangozta be 1846 elejen a debreceni hirlap tervet, amelyrol novemberben mar mint kesz tenyrol beszelt. Az ujsag Alfold lett volna a cime - azonban a kormanyzati engedely hianyaban nem indult meg, pedig - mint Pakh is meglegyezte - "a' varos helybeli erdekeit kepviselo 's az izgatas vasvillajaval harczolo lapra Debreczennek nagyobb szuksege van, mint akar az utczak' palloira, mellyek nelkul pedig sarba fulladna ott az ember."" Rovataban hirt adott egy debreceni szuletesu csodagyerek, a 13 eves Weisz Ignac pesti zongorajatekarol~,tovkbba a Dobozy-fele ciganyzenekar rosszul szervezett, a magyar kultura hirnevere karosan hat6 parizsi vendegszerepIeserol is.'5 Olykor itt is, am tobbnyire mas kiizlemenyekben olvashatunk a debreceni tudosok ICsecsi Nagy Imre, Lugossy Jozsef, Kerekes Ferenc, Peczely Jozsef, Balishazy Janosl akademiai szerepli.serol~,illetve ket debreceni szerzo - Kerekes Ferenc kollegiumi profe,sszor es Telegdi Kovach Laszlo iigyved - dijazasarol Iaz elobbi a Marczibanyi-, az utobbi a torvenytudomanyi jutalmat nyerte ell.w A lap megemlekezett Sarvary Pal egykori filozofia es termeszettan professzor halalarol, majd a Magyar Tudos Tarsasagban felette tartott gyaszbeszedrol'8, mikent arrol is, hogy oroksegebol a fiai milyen targyakat ajandekoztak a Magyar Nemzeti ~ h z e u m n a k A . ~ masik levelezo tag, Csecsi Nagy Imre elhunytarol onall6 nekrologot - egy debreceni levelezotol -, az akademiai gyaszbeszedrol pedig par soros hirt kozoltek. Szinte meglepo, hogy a civisvaros iranyaban igen szigoni Pakh Albert milyen elismeroen nyilatkozott a nernreg restauralt debreceni nyomda termekeirol. "Orvendetes tunemenyM-neknevezte az innen kiket-iilt konyveket, "mellyeknek betui, nyomtatasa, papirosa 's altalaban az egesz kiallitas olly csinos es diszes, hogy az nem csak a' tulajdonos 93
Pesti Hirlap, 1846. jan. 22. 49., 6s nov. 6. 306. - Vo. Benyei Miklos: Az Alfold citnii debrcceni lap tervc 1846-ban. = HBMLE XVIII. Db. 199 1. 77-84. Pesti Hirlap, 1846. jan. 22. 49. 95 Pesti Hirlap, 1847. jim. 20. 401-402. Pesti Hirlap. 1844. dec. 22. 884., 1846. j6n. 26. 43 I., dec. 20. 405-406. dec. 22. 409.. 1847. mhrc. 2. 142.. jill. 8. 18. Egyszer, egy felsorolhsban arrol is irtak, hogy Peczcly Jozscret a Kisfaludy Thrsashgban birhloul kertek fel: Pesti Hirlap, 1847. nov. 26. 1 5 1. Pcsti Hirlap. 1846. dec. 22. 409.. dec. 20. 405. Pesti Hirlap. 1846. dec. 27. 4 19.. 1847. jan. 29. 67. ' j P i Hislap. 1847. Bpr. 1 1. 236.. ipr. 13. 24 1. 111) Pcsti Hirlap, 1847. jid. 29. 65. @sszcpl. 9. 165.
"
Tóth Endre úrnak, hanem akármelly fővárosi nyomdának méltó díszére válhatnék . Íróinknak tehát ismét új menedékhelye támadt a' fő ~~árosi nyomdák' számtalanszor elpanaszolt zsarolása ellen ."' ° ' Az utóbbi mondatból arra lehet következtetni /de ez még mélyebb vizsgálódást igényelne/, hogy a publicista /esetleg a szerkesztő is/ az egyre erősödő és immár negatív jeleket is mutató kulturális centralizáció folyam ;~tával szemben vidéki ellenpontokat keresett ; talán ezért szorgalmazta a debreceni állandó színtársulat szervezését, ezért üdvözölte az itteni lap ötletét, és talán ezért kaptak oly nagy helyet az újságban a kollégiumi hírek is. A nyomda színvonalát egyébként két év elteltével is dics~.erte a Pesti Hírlap /a cikk szerzője mai ismereteink szerint nem azonosít fató/: a tipográfia "nyomtatványai csinosak, 's korántsem azon régi me borúak, mellyeket ha megpillanta, borsódzott a' jó keresztyén' háta . Bár Debreczen mindenben ennyire haladott volna. "'°' Közvetlenül Csengery Antal szerkesztői megbízatása után az újság erősen odafigyelt a debreceni szerzők könyveire. Korábban is hírt adott Csokonai Vitéz Mihály kiadatlan munkáinak sajtó alá rendezésérő l, majd közzétételér ől.' °' 1845 szeptemberében az Irodalmi értesít ő c. rovatban ismertette valaki - névtelenül - Telegdi Kovách László Rövid magyar magánjog, népiskolák 's gyermekek' számára c. füzetét, rámutatva: ez a maga nemében az első ilyen összeállítás . Csupán azt kifogásolta, hogy a népszerűsítő könyvecskében jogtudományi mű szavakat °a Nem egészen egy hónappal később ugyanott - esetleg használt.' ugyanaz a bíráló - Szűcs István professzor Kis törvény, vagy népszerű törvénytudomány gyermekek' számára c. művét és Elemi magyar maos gányjog c . kalauzát ajánlotta az olvasóknak .' Pár hét múlva két másik jogi munka ismertetésekor ismét kiemelte Szűcs kézikönyvének "tartalmas rövidség"-ét .' °~ Szokatlanul hosszan méltatta Henszlmann Imre /1813-1888/, a jeles műkritikus Beregszászi Pál debreceni mérnök-tanár A' fedelek' ismerete és rajzolása c. tankönyvének első füzetét, amelyben az ácsmesterség tudnivalóinak egy részét foglalta ~ ~ssze, "" Pesti Hírlap, 1845 . szept. 11 . 17 0.. - Tóth Eudre valójaban csak ui űv vetője lprovizora/ volt a nyon~d<ínak, tulajdonosa a varos. "'' Pesti Hírlap . 1847 . okt. ~. 223 . `°3 Pesti Hírlap, 1844 . dec. 1 . 821 ., 1845 . maj . 1 . 2'3í '°4 Pesti Hírlap, 1845 . szept . 7 . IG2 . ius pesti Hírlap, 1845 . okt 3. 225. . `~ Pesti Hírlap, 18-45. nov. 25 . 347.
71
tobb szaz idomrajzzal illusztralva. A recenzens fokent a metszetes tablakat elernezte. Elismerte a szoveges resz erenyeit is: a muszavak "tobbnyire tos gyokeres magyarok", az eloadas kozertheto es jo stb. Javasolta viszont, hogy a szerzo "szokjek le a' szerencsetlen regi debreczeni nyelvtan sok odk-jarol, hasznalja a' m. academia' helyesirasi s z a b ~ l ~ a"ilo7 t. Ez a kritika 1846 februarjaban Iatott napvilagot, mintegy vegszokent. Utana ugyanis a lendiilet megtort, a kovetkezo honapokbas, evekben mar egyetlen konyvismertetest sem kozoltek, csupan fizetett hirdetesek es elofizetesi felhivasok jelentek meg. S ket kishir a tobbi kozott megbujva: az egyik Szucs Istvan iment emlitett jogi konyveinek rnhsodik k i a d ~ s a r 6 1 ~ a ~masik ~ , Zalay Alajos Nehany szo az 6siseg es a koriile teendo irant c. vitairatanak k ~ z z e t ~ t e l ~ r i iEz l . ' ~utobbi Heckenast Gusztav pesti konyvkereskedo kiadvhya volt, aki nehanyszor hirdette is azt."' A huszonharom eves korhban 11840-benl meghalt debreceni diakkolto, Nagy Imre verseit kisujszallasi testvere adta k i A Pesti Hirlap is segitett az elofizetok toborzhiban"', majd 1846 majusaban szep szavakkal ajanlotta az elkesziilt kotetet: "E' gyiijtemtnyben sok lelkesito 's valbdi koltoi lelekkel irt vers f~glaltatik.""~ 1848 elejen a lap roviditve adta kozre - a Budapesti Hirado nyoman Kerekes Ferenc felszolitasat, aki az un. kepzetes mennyisegekrol tervezett matematikai CrtekezCsChez gyiijtott e l 6 f i ~ e t o k e t . ' ~
A debreceniek az utols6 rendi orsz;iggyulben Arnint kozeledett az ujabb - akkor meg nem lehetett tudni, hogy utolso - rendi orszaggyiiles megnyitasa, a Pesti Hirlapban egyre tobb hir es beszamolo jelent rneg a dietai elokesziiletekrol, az egesz orszagot Henszl~nann:,,A fedelek' ismerete es rajzolasa ..." = Pesti Hirlap. 1846. febr. 17. 110. Pesti Hirlap, 1847. jan. 7. 13-14. I m Pesti Hirlap, 1847. aug. 26. 13 1. ' I 0 Pesti Hirlap, 1847. aug. 24. I N . , aug 26. 134., aug. 29. 142. "I Elofizetesi folhivas. = Pesti Hirlap. 1846. febr. 3. 79. lrodalm enesito = Pesti Hirlap, 1846. mhj. 17. 337. ' I 3 Pesti Hirlap, 1848. febr 10. 1 13.. A konpv nem jelent meg.
lo'
"'
lizba hozo politikai mozgo1odas1-61.Am hiven a korabbi magatartasahoz - mely szerint a civisvaros kozeleterol, az un. hivatalos varosrol szinte semmit sem irt -, az ujsag a debreceni fejlemenyek kozul csupan egyrol kozolt par sort; nevezetesen a kovetva1aszto gyiilesrol, ah01 1847. oktober 13-an - Kolnlossy Laszlo tanicsnok fokapitanyt es Sapy Samuel 118 13- 18861 iigyvedet, varosi eskudtet delegaltak a pozsonyi tanScskozasokra. ""
A Pesti Hirlap reszletes orszaggyulesi tudositasaiban olykor-olykor felbukkan a ket debreceni kovet neve is. Eloszor az alsotabla 1847. december 14-en lezajlott keriileti uleserol kuldott beszamoloban. Sapy Samuel a honositasi torvenyjavaslathoz szolt hozza, es feltven a magyar foldbirtokot az idegen kezektol, azt inditvanyozta Isikerteleniill, hogy a betelepiilo gyarosok a joszagveteltol ne csak (it evre, hanem hosszabb idore tiltassanak el. l5 A szabad kiralyi varosok korszeriisitb set celzo torvenytervezet hosszan elnydo vithjaban a debreceniek tobbszor is szot kertek. A Pesti Hirlap munkatarsa - ugy latszik - kettojuk kozul inkabb Sapy Samuellel rokonszenvezett, mert elsosorban az 6 beszedeit ismertette; feltehetoen gondolatainak egy reszevel is egyetertett. A debreceni kovetnek az 1848. januar 18-ai keriileti ulesen elmondott felszolalasat alighanem teljes terjedelemben kozzetettek; valoszinuleg azert, mert egy sarkalatos kerdesben a kiralyi varosok tobbsegetol eltero allaspontot kepviselt. Kovetutasitasa nyornan kifejtette: nem fogadhatja el azt az eloterjesztest, mely a varosok politikai rendezeset es orszaggyulesi szavazatjogat a belso adminisztracionalis rendeztsttol elkiilonitve 6s elozetesen akarta tirgyaltatni. 0 Bltalanos rendezest kivant, hogy "a mostani institutiok helyett, olly czelszeru szerkezet adassek a varosoknak, miszerint a polgaroknak a kozdolgokba politicai erettsegukhoz mert befolyasok, politicai eletok lehessen, es a polgari kozsegek onall6 torvenyhatosagokka formaltassanak; s azzal egyutt adassek ineg a szavazat."' I G A varmegyei kovetek koreben kevesbe volt nepszeru az a javaslata, amelyben a varos hatosaga ala vonna es kivaltsagaitol megfosztana a varos hataraba beszogellett es zalog vagy orokeladas cimen birt fddeket is."' Koml6ssy Laszlo a varosokban fizeten""esti
Hirlap, 1847. okt. 17. 25 1.
"'Pesti Hirlap, 1837. dec. 23. 423-423. I16
Pesli Hirlap, 1848. febr. 1. 87. Pesti Hirlap, 1848. k b r . 27. 163. - a k b n ~ i r17-i keriileli iildsen.
73
do adokkal kapcsolatban az adozok felsorolasanal hatarozatlannak erezte a "kozintezetek" kifejezest.l18 Kovettarsa a valasztok koziil - az erkolcsiseg szempontjara hivatkozva - kihagyatni kerte azokat, akik "criminalis biintetes alatt v ~ l t a k . " "Az ~ alsotabla tagpi azonban sem ezeket, sein mas eszreveteleiket nem meltanyoltak.'" Meg javaban tartott a varosi torvenyjavaslat vitaja, ainikor a marciusi esemenyek elsodortak a regi rendszert. A polgari forradalom, a sajtoszabadsag kivivasa uj helyzetet teremtett a magyarorszagi idoszaki sajtoban, igy a Pesti Hirlap eleteben is. Az ujsag szerkesztoje /es kiadoja/ azzal is jelezni kivanta a megujulast, az uj lehetoseget, hogy az addigi folyamatos lapszamozast 1848. marcius 16-an lezarta es masnap uj sorszamozast kezdett. Mint utaltunk ra, a forradalom uj szakasz kezdetet jelentette a Pesti Hirlap es Debrecen kapcsolataban is.
THE CENTRALIST "PEST1 HIRLAP" AND DEBRECEN
Miklos Benyei
After Lajos Kossuth vacated from "Pesti Hirlap", on the 1" of July of 1844 Laszlo Szalay and a year later the young Antal Csengery became the editor of the journal. Under the supervision practised by the centralist editors the journal kept its liberal aspect but the matter of development of bourgeois mentality was advocated differently by them. In that period of time the "Pesti Hirlap" was concerned in two different ways with the life and problems of Debrecen that was one of the largets Hungarian town. On one hand the occasional reports of the local correspondents were published but the comprehensive report of Laszlo Komlossy, delegate of Parliament was also published entirely which writing was dynamical and radiated with bourgeois 118
l l'i
""
Pcsti Hirlap. 1848. febr. 24. 153. Pcsti Hirlap. 1848. mirc. 2. 175. Pesli Hirlap, 1848. mirc. 3. 182.. ~ n i r c 5. . 185- 186.. mirc. 10. 204
consciousness. On the other hand amongst the news collected by the inside consultants there were news about Debrecen as well moreover they added also comments to some of such news. Albert Pakh was speaking ironically about the backwardness of the town sometimes expressing false accusations as well. In addition different advertisements, official proclamations and every now and then bookreviews also appeared henceforward. The longer dissertation-like or educational writings of authors of Debrecen dissapeared; the debate between the leaders of the town and the journal entirely ceased, only very few articles and even less news appeared about the activity of the magistracy. The events of the Calvinist church district of "Tiszantd" and of the Calvinist College and the events of the cultural life came into the limelight but the reports and news published about such themes were not regular. More than the average though fairly accidentally was written about the activity of the authors of Debrecen, about the impossible conditions of the local traffic, about the necessity of the railway and about the saving-banks that were evaluated as the sings of development of bourgeois mentality. Although there were attempts at change of the situation, the relationship between the journal and the town remained in the state of mutually non-committal attitude almost all the time during the three and a half years investigated. Neverthelles a great part of information cannot be found in other places so the articles of "Pesti Hirlap" can be regarded as important sources of the local history.
