Kassák -ua.jos és a film. érdekes módon enne*. a kepcsuiu tna*. irot o nyQitHfc íícíü o « ü t
ta
lálni, illetőleg olyanformán nem, vcgy ^assék l»ajcs Irt volna, vagy esztetizált volna a filmről - inkább mint szerkesztő Íratott különféle kulturális orgánumaiban,., A fiatal, vagy a középkorú Kaséák, a naü. szerkesztő és organizátor, az izmusok atyja
arországcn különösebbképpen r.em
foglalkozott a filmmel, ?>!i volt ez? Időhiány, vagy más cyyéb?
-A filmmel én az emigráció ben elr'g sokat foglalkoztam 192c- ás 1)26 köz tt, '.'iker hazai t tem, sokkal kevesebbet. Viszont ősért az első fiiak ny ®t Grc Lajos irt - ennek az anyaga a "kinka c, lapomban jeient meg, As ugyancsak a ^ n k a c. lap kyny is kiadta*
az
alakban
volt az első k*nyv ma^ysrui, tnely s modern film
mel foglalkozott, ^őkápper az uj orosz filmmel, Ljzetfinstein, >udovkin és társaival,
film formájában dolgozott.
Viszont nagy szenzációt keltett részemre az oroszok ki,:,ér le te, ami agy mondanivalóban, mint technikai megoldásban valamik újat kér sett, sut újat
/redukált is, A szemlélet'k egy társadalmi,
szociálist?’ szemlélet volt, a technikai megoldásokba peűi- ők hozták be először a montázst. Ez nagyon gokot lendített a film képszerű Betoldásán, u^yho^y kevés beszéddel képben tuutáka mesét elmondani és olyan monumentális hatást tudtak kiváltani, ami eddig a filmben nem volt, fájna*
r”vi" idő múlva ez a markán®
erősen patétikus, de ugyanakkor monumentális filafeifogás Oroszerszé bán ir megsemmisült és hosszú ideig szinte válságban volt
- 2 a szovjet film. Kern tudott 3erami k lön sebbet mondani, öáy, hogyjaekem s legszebb filmeralékeim éppen-8z érni ráci' bán látott szovjet filmek voltak, és azóta is ba nézek filmeket, mindig k rnl belli arra gondolok, mondjuk a i udcvkin filmek voltak a 3eí/rdekesebL«k szamomra és Sjseinetein a Patyomkin páncélosa, amelynek, o monumentális leiépítése nagyon hatá sos volt, és volt bonne
jelenőt a tenger mólóján felvo
nult t*'r»g, arihr”; hasonlót t"megtnegoi dákban mindmáig rém láttam. Ami eztán a modern filmeket illeti,-európai modern filmeket, sokat foglalkoztam az un. evedgardófilmekkel, k zH k
legérdekesebbnek Leger francia festő filmjét talál
tam és Moholy Nagy lás ló magyar származású festőnek ugyan csak avantgárd
;a filmjét, ^zek a filmek témában és foto-
grafálásban hoztak ujot, nem egy befejezett egészet, őe f mindenesetre a. film fejlődésébe sok olyan részle tefceiw»t hoztok, amit ma hasznosítanak és egy uj szint zisen .róbáljék szefoglalni ezeket a részietaredrcényeket De általában s mai filmnek tÖJ nagy hibájának tartom, hob . N
elfípjáoanvéve színházat fotografálnek, A mi r ndezőink pél dául r.r'^j bibét k'vetnefe el, hogy rém tudják p. k"l ;nbséget kihangsúlyozni, arai a színpad három fala köz tt történik, s-ami a nagy térben, kint a szabadban. A rendezők, a színházi rendezők szemével látnak, és a színészeink a színpadi tech nikát használják a filnnél, úgyhogy arcjátékuk, gesztusaik i a három felhez van sz bva *e nem a nagy terhez. ioos, hogy s rendező részére és o színész részére így sokkal k nnyebb a feladatnak a lejátszása mintha a térbe
róbálnák kimeri
o f ilmet, Nálunk .éldául nagy hib'nak tartom azt, ho,_ rendezők túlnyomó része egyben színházi rendező is, *&£
a
- 3 sőt mint; színházi r ndező fejlődött fel, s igy nem tud már változtatni a látásán és nincsenek moziszinészsink. Hanem kölcsön vesznek egy-egy színházból egy színészt és oz lejátszik egy színpadi jelenetet és Így kevésbé érdeke sek c filmjeink és kevésbé tudnak valami ujst hozni e látvány szempontjából, ?JarS a színházi játéknál kevésbé ven iiaiioüuiy a látványon, ellenben ha kint a térben ját szódik la valami, akkor egy látványnak kell annak lenni, lehetőleg kevés szível és © lényeget kifejező fotóval, fény képpel kell, Pe nemcsak magyarokra mondhatnám ezt az észrevételemet,
'
hanem © külföldiekre- is, Például most játszották le nálunk is, mi már Párizsban láttuk, de nálunk is most játszották le a P 4s 1/2-t, kiég szép nemzetközi sii© re volt és cso dálatosképpen még nálunk is sikere volt. Én nem osztom a kritikusok \é lemányét, mert az egész filmet megkomponálatlannak törtem. Szén vitatkoztam ©gy filmrendezővel, azt mondta, hogy értéke é.,.pen a filmnek én érdekesség© az , hogy fáj komponál#tian film. Az én \é ieményoá az, uogy egy komponál© tlen eseményt meg kell komponálni, 'fart ha nem komponáljuk meg, akkor darabokból állítódik össze és nem tud ©&?* hatást kiváltani. Hám például nagyon gyenge hatással volt éppen ez az olasz film, Voltak benne azt mondhatnám, kivágott képek és ezek a képek nem tudták adni nekem a komponál© lanság együttes hatását, mert az én véleményem az, ha egy iró ir egy könyvet az unalomról, mint mondjuk például az Obloraov, Ha ©s a könyv aa unalmat úgy irja ibeg, hogy én ez ohrasó unatkozom rajta, akkor ez egy rossz könyv. Tehát az unalmat meg kell komponálni és csak ajckor ér péké 11 az olvasó, ha ő maga nem unatkozik
ázxékadfctxax az unó tkg só emberrel együtt, Ez volt & véle ményem a H és 1/2-ről és he jó mostanában látott filmesre / gondolok, aKkor ezt kell m orfl anom, hogy az Elektra volt az, ami nekem tetszett, A Kopár sziget, a West óidé Story, arát árizsban láttam, ©z is egy kaotikus filmfelfogás, de nagyon erőser. megvan kom-onélva és érdekes élményt nyújt, Megmutat egy érdekes világhelyzetét a fiatalságnak, Szóval tudja, hogy honnan indul el és hová ©kar kilyukadni. Azútin volt még egy film, arai nekem nagyon tetszett, a Cabirie éjszakái® fcsek voltak azok a filmek, amiknél roTíj oz újdonságba tás fór ott cég, hanem © belső komponál tóig, a képi klasszika, szóval mondanivalójót ez optika nyelvén tudta elmondani,
.'óidéul a Kopár szl.etben két ember látszik,
és mély psziholcgiai dolgot tudott o képben kifejezni, fái déul a férfinek durvaságát, éa ugyanakkor tehetetlenségét, ba e y .robiéma elé került. Vele szemDen pedig a nő, ami leigázott volt, és ugyanakkor amikor a halott gyereke fölé hajolt, akkor az anyának minden lélektani motivumát meg tudja játszani. Akkor vitatkoztam ££$&*éé emberekkel és próbáltam bebizoByitanl^azt, hogy anélkül, hogy k rül kellene mesélni o történetet, ur.y -éreztea, ho^y a férfi paaihéjéi teljesen ki tudtékfejesni, ék mellette u no Kszüléjét is. Azután láttam az tlektrát, aminek ó k é p p e n a komponáltsága tetszett,
linden a helyén van, minden Öeszef *ggéaeit sf g tud
ja mutatni, beszéd nélkül képben. Persze nagy szerencse mind a két darabban, hogy nem színházi színészek játszották, hane-ií mozisa iné szék, vagy nem is színészek, például ogy nagy fogyatékosságénak láttam a magyar filmnél, hogy nem mer hozzányúlni nem színészhez, A ssinin'vendéktől kezdve, a legrutinasabb színházi színésszel játszat le dolgokat és
őzt hiszem, hogy nem tudják kihozni, amit no mér a filmben ki l?het hozni, Kát nem tudom mit akar még kérdezni?,,,
A legelejére kanyarodjunk vissza: k ilönválasztottam volt a szerkeszti Kassákot aa író Kassáktól, A szerkesztő Kassák mindenre felfigyel, szinte természetes is. Viszont most, hogy végignéztem az izmusok történetét, arait a Négyvilágban publikált 1 55-;.?-*bexi, nem találtain, semmit a filmről. Pedig -jtalán a legizgalmasabb beszélgetisiHísa^kkal az, hogy g.s izmusok szerepe milyen lehet általában & m vészefcbon, irodalomcen, itt a filmben is... Iáilyen aegteraékeryitö, trágyázó''' nogv triviális iegt>ok, os wo < / n i i á n iuxo c u m c a kísérlet a film e-zápérf1, vagyis a legkisérletezőbb m faj számára?
-Nézze kér ra, az biztos, luoj$ az izmusok nagyon sokat jelent hetnek, sőt szerintem is jelentenek máris s mivészi fejlődés tor leién olyannyira ée még kevés emcer által észrevéve, mint aafcftg&m sfcsgyx a mai nagyszerű c-cLnikában a modern művészet jelentősége. frIdául nagyon gyakran hallani még a Magyar Nádibban is és lapokban is az un. i^ori formánon o >robléméjárói. Ezzel az avantgsrd^isták, az izmusok
an
lalkoznak. Kekünk jelent meg
Derei lgo9
óta
intenziven fog
könyvünk foholy Naggyal
k-izösen, áz aj művészet könyv® c. k^nyv. j-z megjelent 1322ben, tehát vilápviszonyletben ss rlső olyan k"nyv volt, amely kihengsulyost© a festészet, szobrászat, építészet és az ipari technika azonos kapcsolatait. Abban s könyvben körilbel 1 12o kép van. ** fogaskeréktől a repülőgéptől, © v e r s e n y — autó fényképétől egészen Picassóig, Tehát ha ez igy van esen a tér Heten, okkor szerintem Így von a m-vészi tér isten is.
-6
-
a film jelentőségénél is, Hagy kétségeim vannak
azirányoan,
/ hogy
amióta
e
filmnek
. íihangsulyoani,
a fő
azóta
a
á t í r , é r z é s v i l á & o S ' és ni,
hoc:• r
‘e j l ő d é s e azok
nem
tömegnek megáll,
a
egyebeinek képet,
átlag
"ért
azok
ilyen
kritikus
ily r
van,
a
Tehát
ez első szem: ont a
és
pillanatok. mag®
n
ezáltal filmek,
őzt
Szóval
ébred m
tíuj f e j l ő d n i ,
mert
hanem
rá
arra,
én
az
o
,? s z á j é b a h eg y
5
egyes
tömeg
nálam
is
belső
elmondtam,
sí t ö m i g
és
mondja, nem
*n v é s z é t
amiket
mutatják meg
tér vissza
hanem
t ő a s g h a t á a b e -próbálják
gondolatvilágot'akarják kifejez
akarnak hatni,
életformáját
önmagába
a
fllta k e v é s b é
kedvezzen
toangeicre az
értékét
ír
látva
a
vannak
rágja,
hogyha
olyan.
vészét kihangsulyosása,
f éldául
keveset foglalkoztak s színházzal is. üehát én Írtam azért színdarabot 4 sem k egy
zeiitve
filmet,
elő is adták a Nemzeti Színházban, de ® g azt,
amit
a-‘ivei é n
akartam csinálni, Azután csináltak
borzasztó
sokat
n fesztiválokon regydiiskat nyert,
foglalkoztam.
A
film
'* as An iréryenet r.era
elégítette ki, mert ez is a tánrg igényét
róbálto kiszolgál
ni és nem a tömeg még nem tudatosodott igényét
rA báltar^ fel-
Abfeszteni, Ilyen ellentétek vannak között k, Ki van téve az ember annak, mint egy zenekomponista, hogy ahányan játsszák, annyiféleképpen ' játsszák,
ezt én nem négyen szer tem: ht kevesebbet adnak, * * mint én. rn őzt szeretném, ha egy <»lő*dót vagy egy színész,
vagy egy filmrendező engem magamat az inét döbbentene meg és mondhatnám: tényleg ezt irtem?,,. Ők felfedeznek azt, amit én Írás közben nem tudatosan irtain. Hanem tisztára 'rzelmileg került bele, d k ezt felfedezték ée kibangealyozMk és az érzel men keresztil próbálták tudatosítani a mondanivalókat, \
'
*
i
- 7 Azt hiszem, azokban a filmekben, araiSt^i^Tén ciaszérint mondtam, olyan rendezők As olyan színészek vettek részt, akik tényleg a mozit művészetnek tartják, 8 ahogy s költő egy versben meg
rotálja kiélni magát és elmondani s mondani
valóját, Ugyanígy £ filmen .rotálják ezt csinálni és ha talán ezeknek a filmeknek nincs is túl nagy tömegsiker >k, ez nem jelenti ezt, no^y jelentéktelenek ezek a iiliaem. Hogy nem kell ilyen filmeket csinálni, £refc a filmek rzír c tudat alatt hatnék a k vetkező rendezőkre és az a kis- tömeg, ©Kinek ez tetszett, ez olyan szájpropagandát csinál, hog. feltétlenül a fii.ti feji óését készíti elő, éleidül nagyon sok értéket; láttam az oldás és kötés rendező ében, Tér; áozetesen kifogásolnitnám a tulhaimozásAt ez ér deke
-égre vei*' t'rekvétnek. ".gy fiatalember rendezte, ezért
az . reményem, ha eg; fiatalembernek ennyi vér o táskájában, egy idd akkor majd lax&r múlva kidobja belőle a feleslegeset ér meg mar- ; benne az érték, vert a táskában rz ért^k megvanI Csak még rom tudja, hogy mit nem *eil felhasználni, tóég nem oud .elhozni a negatív és xozitív formákkal, szóvalmindeat össze rak, Nagyon szép értékek vanrak benne, Ro az ember őzt mondja, ha ennek a felét jé rendezéssel felhasználta! volna, a filmje erő e h o lett volna annyi motívummal is,
Jgy i ’ van, azt hiszem; a kezdő m ívész zsúfol,- az érlelődő m‘ .vész •edig elhagy, ) ügy var, ennél s fi atal rendezőnél azt mondtam, noy - benne van a táskájában minden, tehát a fejlődés lehetősége biztos adva von. Konstruktív egyéniség föltétlenül és benne él az optikai korszakban, képben tud látni, a képüket térbe tudja
helyezni... Nem kell s n Azőt kézenfogva vezetni, ^ert ha én iecovekelek e^y ut mentén oszlopokat, akkor nem kell korlátot húznom feltétlenül, csak az irányt jeleznem, Nem kell félni, hogy a járókelő Del eesik ez árokbe. *-z a járókelő dolga, be én mindenesetre az egyenes utat megmutatom neki, ha esetleg kézenfogva vezetném, akkor szerinte® © járókelő elfárad, és megunja s nagy kalauzolást, ?,!ert hic-zen ő is élni sker. Az is jelentős dolog ez irt rászérűt, nogyxiOK xrK«3Erksn® ersenak bele
©a árokoa.
ksok a a vészek, okik tulmag-arázzák a dolgokat, azok egy bizonyos ponton unalaassá válnak, kit mondják, no jó, jó, a2 t én is tudom, czévsl nem tudnak még nálunk olyan filmet csir. Ini, amib"* a nézd, mint tevékeny rész vevő bekapcsolódhas son. jÉfi lehet mondani, hogy elmegy haza és ezs-:l el van in tézve a dolog. Be ha egy olyan filmet lát, ami benn© uj érzéseket, uj gondolatokat hős fel, akkor*nyilvánvaló, hogy kimegy a moziból a barátjával, vagy feleségével még beszélget, sőt otthon lefekszik és gondol rá, nogy ó i; y csinálta volna meg, nog;, milyen lenne... őzével résztvevőjévé válik a művé szi alkotásnak.
szabod legyen még az oldás és kötésnél időzni,,., -*z iré, lengyel József az öregség eposzát akarta megörökíteni eooen, s filmrendező pedig a fiatalság eposzát, rehát © két, majdnem azonos főszereplő^ más és más aspektusból látszik, és ebből egy furcsa és érdekes Kettőséég alakul jcí. 4 film azután külön részekkel és külön novella elemekkel gazdagodott, i-ói déul a végén tartók óantat© profánéja, Gyönyörű volt, de vitat ható, hogy ne® zsúfolta-e tovább © filmet...
- urilök annak, hegy ezt elmondta^í, mert ezzel ezonyitani lehet, begy nem igaz az, lo^; az atyauristen o rendező a filmnél, és az iró csak adalék, nz nem igus u< ye? mert a film rendező legtöbbnyire nem a látványra, hanem a látványoa3ágr» meg;-. Az Íré pedig természeténél fogva a lélektanra, poziholcgiáre vegy* ■ 'Idául. itt eocen az vldás és kötésben igaza volt, mikor az
reg hanyatlásit és a filatál feltör kvését
iátje. Bármennyire elégedettek lehetünk az öreg adta lehető ségek ki nem használásával, mégis a filmnek sokkal jobb fi gurája az óreg, mint & fiatal, ilert ez öreg eg
e< ,Asz életet f
: rátett bele mozgásébt és arcjátékát?, s fiatal ,sdig majd nem azt aondhrtnám, mit is akar tulajdonképen?... fénzfc akar keresni? nem Látom a fiatal
'egven neki, Kincs értelme o fiatalnak, f erspektiváját. «ert ha csak énzgylieg
gyűlöli az öreget, ez nem sok reménnyel jogosít c jövőre, ha kar ierista, ez se sok örömet szerez az én részemre. Ellenben nr e y öreg ember odaáll
e.»y nagyon ko r lik'lt dolgot vállal
utolsó /illanatában is az életnek, akkor kéts'V kiv’il az óreg emiéré a babér, holott 3 rendező a vA síknak ekarta, A másikat tuihalmozta jelenetekkel ás ©z minden lesz'.kitép Üccáre mégis az igazságot hozta, A m vészi igazságot természetesen, 1
$
líea tudom iátta-e Kassák mester másik fiatal rendezőnknek, kissé nyers, vad, de nagyon izgalmas filmjét, - részleteiben izgalmas - a Goál ^stvánnek Sodrásban c. filmjét?
- Nem láttam.
-arról ven benne szó, hogy a fiatalok lejárnak a Tiszára fürdeni és lebuknak 5-fo— :-im—re iszapért, egyszerre csakazt veszik észre / tíe sokkal később már, fürdés utáni hiányzik valaki...Tulaj-
- lö -
dóriképpen ez volt az első találkozásuk a nagy élettel,
-Ke® láttam, de ©hogy ölags itt elmond ja, főképpen ez a pont, hogy első találkozásuk a nagy élettel, ez egy jó pszihológioi alap, As he megcsinálták jól a filmet, ennek elég érdekes tartalmas filmnek kellene ierxie,,., iáért ez borzasztó nagy üolc. , hogyhe ki tudta hozni azt, ho^.y a iiatslok most ébred- . tek ré , hogv milyen es/telennl ugrottak fejest, és mi mindent csináltak, és'nem vették észre, hog-. állandó halál lerkel az ember életére. Biztosan jó film lőtt.
Azután volt'egy külön jelente, odra Sándor operator mestermuve, o i^levizóban volt egy vita erről o filmről, és est kilön levetítették, hát ez olyan izgalmas, talán ninc.s is köze a film egészéhez, K ”lön rész az egészben, űgyikőjáfc hazamegy, szép szobája van, a vidéki orvos fia, a szoba berendezés© modern képek, reprodukciók, szobrok, de ott van egy ősi nyenyere, néprajzi tárgyak,
ezután feltesz egy lemezt a lemez
játszóra, Vivaldi cemballó játékát, és fekszik hanyatt, az operatőr
csinál mást, hol közel, hol távol mutatja a
tárgyakat, £z olyan Kísérteties és olyan hátborzongató, de a legegyszerűbb tárgyakat, egy villanyzslnórt, vagy konnektort, absztrakt kép^és egy népi fazekasnak a figuráját- <
"tíZt is érdekesnek tartom, majdnem ezt mondhatnám, hogy a magyar filmtermelésben fölfedezésnek tartom, én amikor a filmet csi náltam* 53sr az Angyalok földjét, sokat beszélten arról, hogy ember-arcot és tárgyakat lefényképezni u*y, mint egy közömbös anyagot és előrehozva egész nagyítva, és akkor sül ki alapjábenvéve, ho.y abba a kicsibe mi van benn.., o ez a nézőre szerintem nagyon jó hatással van, leleplező hatássá, van, anélkül hogy
- 11 hogy trükköt kellene használni, r.láge^ szer hangsúlyozom, lélektani hatással van, s ez amit elmondott, hegy ety ral-lrgy* jtsin£rikXR'‘£8y konnektort távolról és közelről lepény képezni nagyon érdekes, mert hofy mit jelent egy konnektor ott, és mit jelent v±
az, mikor leleplezem letört sarkával és
bemázolt részével. X ’:rPlbeliil ugyanazt hozom ki belőle, minthe lefényképezek egy letépett plakát jylat^, ahol csak úgy ordít a tragédia az e0ész fclról, hogy mit csinált az idő és o szél az anyaggal* tón ezeket szeretném látni a na gyár filmezésben, de hát egyelőre ez nincs, 8 art hiszem nem is lehet, mert még itt egy nagy vita folyik a tömgg kiszol gálása és o tömeg igényeinek e fejlesztése koz ít. Én p tömeg igényeinek a fejlesztése mellett állok, ua nagyon jól tudom azt, oki msgam is a töms^ben éltem és munkás voltom, mit jelentett egy jó k.ínyv, és mit nem jelentett ez olvas mányos könyv* Hát őzt elv esték as emberek, mondhatná m őst valóki* hát jó, szabad idejében pihenjen az az ember, hisz elég sokat dolgozott... Az én véleményem ©z, herp a szabad idejében nem csak pihenni, vagy talponállóban,
hanem eloiv ss
egy könyvet, vagy megnéz egy jó mozit, ez kihat az ő munkássá gára a m heiyoen is. Mert például most beszélgettünk e-y prominens emberünkkel, *s a modern m :vészét jött sz'ba, s ok kor őst mondta, hogy őt ez nem érdekli,., És valaki e társa ságból megjegyzi, hogy kérlekssépen -el fogunk maradni s kul túrával, «o és jelent ez valamit? -Elmaradunk j,o évvel i>o év vel, ezt majd behozzuk. Hét est nem lehet behozni I Teljesen ki ven zárva, mert ha ai Ipo év3T£lulfS.rjnk xatmaritiE behozni, akkor a mintaképünk már 2oo évvel előttünk jár.
12 líadjVerjek vi~. za arra a bizonyos kezue ui korszakára a film nek, emilcor kialakult a rilmnyrlv,
talán itt l rhet folytatni
s beszél etésörket, hogv azzal történt, fórra dalon -a látási kultúrában, hogy a film megtalálta a maga három nagy m 'nemét, ahogyan annak idején az irodalom is megtalálta. Igaz, hogy a film forradaiiaisága még külön abban állott, hogy ®zt o három mönemet állandóan tudta váitoz atni és ezzel alkotta meg az önálló filmstilust. Az irddaiom ahogyan megtalálta a lirát, erikát és drámát - a film megtalálta látási mádon a premierplánt, secondplánt, éo a totál
iónt. i»z a három,
ha úgy tetszik mineae van o filmnek. & ahogy az embereknek előbb meg kellett ozokni, ezt a mi nemzedék’nk: n Ír csak uallomásból eudta, hogy ievágcttfeja emberek műt atkoznak a film vásznon.,. s hol van a dereka, törzse, lába az embereknek? kérdezte a korabeli néző. Te ©st megszokták. Vagy az egész k'seli képeket, tg., legyet s hullán, agy seb körül,., ohogy ezt Í r adták iuegszokni, itt kel eno továbbfolytatni. Az első nagy lépés megtörtént, és utóra óriási megrirkfaáétorpanás kivetkezett.
-Megrekedés történt, mert sajnos egy vilégkrizisben élünk és versenyfutás történik a t ö m g e k megnyeréséért, he ezt he úgy értsük, hegy a tömegek kvalitáséért, hanem a tömegek semmiségéért és o törnegeK alkalmazkodó képességéért. Tehát eltolódott az e^ész kiindulási ^ont és a filmnek, he művészet nek fogjuk fel, akkor s filmnek állandóan adnia kell valamit. Most pedig divatba jött, ez világjelenség, hogy azt követe li?:, k*t# nem hozz?!,értő nyilatkozók, hogy cn}M¥Í?:?il.S ábrázolja azt, ami a töme0gel történik. Kérem bemenni a gyárba, és lefotogrefélni a gyárat, a gyári
munkás részére ez nem egy érdekes dolog.,, Kert ezt ő jobban tudja, mint az cperet'r és jobban tudja, mint & rendező. íuz neki nem érdekes, áppen a napokban beszélgettünk erről is, hog.) sokszor szokták őz egyházi hierarchiát és egyházi propagandát a mai progeg&ncávajL zsszehasonlitani. fiiyen más volt os# hogy az egyház rz elfáradt ép rzegAn,v embereknek megmutatta a mennyországot. Tehát alapjában, mikor megmutatta a menny országot, akkor egy xa^y perspektívát nyitott az embe rek előtt, de tendenciája az volt# hogy eszel a perspektívá val tegyék jámborrá és szolgává az eraoert.
’ .ji l ugyanezt
fordítva kellene megtenni# - de he m gint csak a gy'rét mu tatják# alléi elég veit,,, cmdfcpi nBgkxkskikEiy^to^gia tiiiyx tud neki olyet mutatni a tudomány és technika...
"'ért a
tudományt és technikát például o nádió cg- etemen, amist meg szoktam hallgatni, és ele odálkozom, hog
ir.i történik például
a n vény k táplálásával, ve go' ©z állat tény ész tés el tudomá nyosan és ugyanakkor a technikáDan már eiw enesen borzalmas ”rd"£i dolgokat tőiéinek fel| ■ agy fejlődőképes ember részére ez nagyon nagy segítséget •jelent, heg;- ezzel megismerkedik. Kezdi megtalálni sz élet uj érteimét. Nem tragédiának látja az életet, ugye? Eo ezt o tudomány és technika megcsinálja, nugyne kellene megcsinálni a művészetnek, ami elepjábanvéve ha elhanyagoljuk és for szírozzuk csak & technikánkat ekkor nem sok eredményre fogunk jutni, mert jó technikát csak az igényes essen tud csinálni. Tár pedig az igézyt a művészeten kér sztül úm kapja $eg a ember, az ambíció felkeltését a versenyképesség felébresztését# stb.
*
Egy ho**, a filmnek aiaphibája szerintem Kágassin ez, hogy teljesen propafaada eszköznek próbálják beállítani, nem v éve
- 14 észre ezt, hogy ez © propaganda nem viszi az emberiséget előobre, mert például most napot© hallom a Rádióban, hogy ez és ez az ioarágurik olyan terméket hoz piacra, ami már versenykénes a világ termeiésáfaflwsel,.. Hát e kultúrával miért nem akarunk mi o világgal egy nivón lenni? ™iért akarunk egy faluba és egy tyúkólba bezárkózni?
Mi a megoldás? r
- A filmnél rólunk például nHh^z p merői'’* st megcsinálni, mert t bV-ek között pénz kérdés, 5 millió forintból nem 1 ehet fíls’ct csinálni. N e m i e k e t csinálni filmet, he nem keresnek \ » és nem dolgoztatnak be filmszínészeket, is nem lehet filmet csinálni, ha nem no ki egy vakmerőén bátor rendezógárdárik. Hogy s:r rossz dolgokat is fog csinálni, mint ahogy nera dolgozott V
tökéletesen az Oldás és kötés rendezője sem, de hogyha én egy fórum lennék, okkor én ezt a rendezőt nagyon foglaikoar-é t-atrsám, biztatnám, ho y próbálja megcsinálni a dolgot, termé szetesen ha meg lenne a tudásom hozzá, akkor azt is i* gmondanám mit tártok rossznak és őzt is me^pr.bálnám megvitatni vele, Például egy nagyon szomorú dolognak tartóm azt, hoCjy nálunk akár a filmszakmában, akár az Iro^r! ember, vagy
est* esetben
a hi ötalcs fórumok nem tudnak kapcsolatot teremteni az alkotó-szellemmel,,. Nem szégyen az kérem, hogy egy neia tudom én kicsoda leüljön öt jó xikskxxsidckexjQftlx művésszel és hallgassa meg vitájukat. Azt, hogymmost üljetek le és mondjátok el, hogy te miért nem tetszel neki, és ő miért nem tetszik teneked. S ekkor meghallgatom, és ha laikus is vagyok, statxHxf akkor megtudom, hogy mi zajlik le ezen a területen, fisképp nagyon nehéz o fejlődés lehetőségét megtalálni, nert akkor tényleg odalyukadunk ki, ha lpo évvol lemaradunk a művészetben, okkor
os nőm jelent sémáit. Feltétlen keil, hogp jelintsen,mert oz emDerek lelki csltzoláso eimenad.
Pe most 33 “atori^tilag: hol és hogyan csúszhatott el az Ángyotok földje? ' k rnyv máris klasszikus számba nenő dolog, a korabeli Angyalföld ábrázolásáról
Íz mostmár alkotótól As kortél t( i-jüÁ.'-Lt htfMj— ^ f • étiéről A1 és hat ás .aőrködik, szocialista társadalom o^rzitette si, amelynek nem lehetett érdeke, hegy nöndjok rózsa,.zin
t illf Ag^önyt húzzon a maiira* É-z mégis hol cou-
sr,ott el? az lri' oson volt, hor
c film is legalább megkfze-
litre a regényt?.., »
t kérem szépen az ér. véleményem az volt sz eiá‘ 5 összejövetelünkön,.. én hóna okon át hetenként két napon foglalkoztam konzultáció formájában e sel r» dologgal, a rendezőkkel és a t vd ‘lekkel.,,, ott csúszott el, hogy én őzt mondtam, nem kell szó szerint e könyvhöz ragaszkodni. &z a k'nyv legyen a filmnek e y motívuma, legyen anyaga. Hogy kij '•tt-e o <-»arolt a a szobából, vagy nem az nem érdekes... Az sem érdekes, ha azt fogják mondani a kritikusok, vagy a közönség egy része, * hogj, hát ez nem olyan mint a jpnyv. he.r olyan mint r. könyvi -z olyan, miethr. o könyvet o filmbe irtom volna mer;, Fzt saj nos nem eléggé értették, vagy •akceptálták az Illetékesek. És azért itthon nem volt
Sikere a filmnek,
"sctíozcr a film éppen, hogy bemutatódon, mert nem eltarták bemutatni itthon, Érdekes, hog- ugyanaz a rilm kimént, és az ' ;yik fesztiválon három dijat nyert, o három ic._ncwyocbat, *!iAri? kert ott kint; ez a film dokumentum-filmnek hatott, ÉS azt mondják, Íme van ;•£> ország,, ahol Így- éltek, Be nálunk már nem ez volt r probléma én 3 feladat, k'lunk már valami egéüzon mán volt. Bemutatni azt a társadalmat, és a benne
— ib — élő embereket, abban se időbér, hog ’ m i l y nek voltak, she be hogy például - ho
I
mondjunk egy r'szt belőle - az udvarban
a tömeget, Az teljes lhhetetienaég, ho^- abban a tőiben, ami ott volt, és azokban a lakásokban ami ott volt, annyi ember lakjon,., A rendező alapjáoanvéve e toca get úgy képzelte, hogy sok legyen. Holott nagyon jól tudjuk ezt, ha kimegyünk pél dául
gy tüntetésre és valahol valami nagy megmozdulás, randa-
lirozáfi történik, akkor elmegyünk fcaze ás két embert említünk meg b%lCle,.. fs^vol n e m e mennyiség, hanem a minőségről von szó, Azt a mag ar film még nem látja szerintem.
Mi volt uz első Lenyomás, mikor előszűr iát ka t ijes egészében a filmet?
- 11keserítő, 4s ozk me,., is mondtam & azíl'széknek ás o ren dezőnek is* Az a véleményem, heg^ egyetlen ember érezte ae g teljesen azt, amit én akartam, és ez s zeneszerző volt. Akivel itt le-’ltVnk é*~ &zt moaötsm: - Uram, ne feise aló ezt, hanem állítson be ót nagybőgőt és Két visító valamit és tessék ezzel dolgozni,,, Ezt ő többé-kevésbé meg is csinálta, Nem is volt ellene kifogásom, Érnék " r 'ltom*,de a többiek?..,
És ’i taaburás, ho0y tetszett? A Makláry ?
-Néz e, az tetszett, de megint azt kell mondani, hogy magyar viszony Latban tetszett. Tért alepjábanváve ez túl kidolgozott, iskolás figura volt, Ebből nem tudott egy, -legalábbis c részem re egy meggyőző val -mit kihozni. 5 egy nagyon jő színész, ezt nagyon jól csinálta meg, de egy sokkal kisebb színész valón jobban csinálta volna meg.
- 17 í's mi ennek az oka?
- a rutin* fint u h o ^ a Básfci ; élaáal o I.-0 ritkább esetben jó sprintem, n rutinja miatt* Sajnos most mór a ^álla% Ferenc is ugyanebbe kezű beleesni* linóig u; anazt a hangot hello®. Kit'r, lemegy, kitör, lemegy,.*
Be hát ezt nem szeretném
tcv't bCoiytstni... ♦
"’it mondjunk hát befejezésül?
-Hinom dolog tartja fern a világot, • tudomány, technika ós m.'*vócset* kzekc^K ez alapja, fundamentuma rz*~rint em r m vérz t, ami ''trágyázza’* ké, érré teszi rz ernoert egyre inkább crra# bog- - tudomány .jelenségét és s technika viv Anyait f elfogjc, igéi^elje. íc ne u,-y igényelje,
ii.ni asogy itt lenyelték
eúíut á’p.r'7/rrorpzAgon. o kagylósz^l-eket.,, mert *z modern volt. Be ülni nem lehetett benne. Annál r a ^ o o
■•y H ••ságot nem
lőhet elképzelni. Eldobták ,si« mert Kvnk ner. lehetett benne ülni. Fiatalok megvették, és zz tán eldobták, iái is merít s div.* tbr1. Hanem ha s modernrM|y;rák von szó, akkor tényleg az egzaktságra, tisztaságra, egyensulyáilayotra ke.il törekedni* ■i is csináltattunk nőst modern bútort,, de rr neszük a két fof lyt, nag, on egyszerű, de ez egy ülőszerszám, vág, eszköz.
ís o film?...
filmnek azt kellene adnia, noCJy észre Kell v e m -hk, uogy les -ar akusztikai kultúrából az o’-tik®! 'u! tu-,Ab'~ r e v ü n k át, fX* őneki most az irodalom és o yebek szerepét képbem át kell venni ós átfogalmazni ez egészet.
cinege az ember a moziba, <*o másfél ^ro alatt annyit .rofitálb^t e-;y jA filmből, mint egy hónapi olvasással.
Itt van ? jelentősége. De ha ott arról van szó, hogy belép-® ő Tszcs-be, vagy nem, az nem érdekes.
De viszont olyan tömegbe^jön a film, a Televízióról nem is beszélve, döirnáng áru, hogy aztán eisner legyen a talpán, aki meg tudja emészteni, mégha jó köv:t jót, akkor is, hátha még rossz k :vet rosszat,,. Itt veszAly van... -i
-Persze, hogy van. Mert a Telovi. ió kétségbeejtő, uű0j milyen rossz fro .ramiaai dolgozik, Külföldi filmekét hoznak és a ruhavisrietből
az a ltokról *llenÖ 2 ^ i T^feT^ho y le— 1 5 éve r
kés Kőit, ■g^tgwkflHbcfttigekgfekhvgHark TTát nőst álért hozzák ezt ide? Azért, mert 5 fillérért meg lehet kapni!
