Kárpátok hegység „Határtalanul” pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22
Földrajzi nézetei A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Romániáig. Az újidő harmadidőszakában keletkezett, az Eurázsiai hegységrendszer tagja. A Kárpátok Dévényi-kapunál kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpátmedencét és Erdélyt, majd délnyugat felé haladva a Kazán-szorosnál ér véget. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. A Kárpátok egybefüggő hegylánc, de több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot .
Kárpátok lakossága A Keleten gyéren lakott hegyvidék. Sűrűbb lakosság csak a Szepes-gömöri Érchegység és a Krassószörényi hegyvidék bánya és iparvidékén és a termékenyebb medencékben található, a magos hegyvidékek gyakorlatilag lakatlanok (Máramarosi havasok. Magas Tátra, Fogarasi havasok stb.), vagy csak igen gyéren lakottak. A lakosság foglalkozása földművelés, állattenyésztés és havasi pásztorkodás, erdőgazdálkodás, bányászat és kohászat. A néprajzi kép igen tarka. Az ÉszakNyugati Keletben szlovákok, németek és magyarok, Északon kis területen lengyelek, Észak-Keleten lengyelek, rutének és magyarok, Keleten magyarok, románok, a medencékben székely magyarok és Délen magyarok, románok élnek.
Éghajlata és vízrajza Éghajlata hegyvidéki, aminek kialakulásában döntő a táj tengerszint feletti magassága. Az északra folyó Visztulát kivéve,a Kárpátokból eredő folyók a Duna(mellékvizeivel együtt)és a Dnyeszter révén a Fekete-tenger vízgyűjtőmedencéjéhez tartoznak. Ásványkincsei már számottevőbbek(szén,vas- és színesfémérc),folyóvizeinek ereje pedig lehetőseget nyújt elektromos áram termelésére,a legfontosabb vízerőmű a Vaskapu szorosban épűlt.Ipara változatos,olyan jelentős varosokkal,mint Kassa(Szlovákia)és Brassó(Romania).
Növény- és állatvilága Majdnem 4000 magasabbrendű növényfajtával, nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával, lápjaival a kárpátok botanikai szempontból Európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb – és napjainkban sem tökéletesen feltárt – területe. A Kárpátok Európa fajokban leggazdagabb vidéke. Itt található a barna medve, a farkas és a hiúz legnagyobb állománya a kontinensen. A parlagi sas európai állományának közel fele a Kárpátokban él. Egy másik igen ritka faj az európai bölény, melyből alig 400 egyed él e területen. Ma a beltenyészet fenyegeti. Rendkívül veszélyeztetett faj a zerge is, amelyből körülbelül 300, és a jávorszarvas, amelyből körülbelül 100 egyed él a Kárpátokban.
Királykő-hegység Bár területileg a kissebb kiterjedésű hegységek közé tartozik, biztosan állíthatjuk, hogy ennyire kis területen ennyi csodálatos látnivalót az Erdélyi Kárpátok egyetlen más vonulata sem képes felvonultatni. A Királykő a Bucsecs- és a Leaota-hegységekkel együtt a Déli-Kárpátok legkeletibb tömbjét alkotják. A Déli-Kárpátok kelet-nyugati irányú vonulatára merőlegesen fekvő Királykőt nyugaton a Fogarasi-havasok és a Jézer-hegység határolják, míg keleten a Törcsvári-medence választja el a Bucsecs-, illetve a Leaotahegységektől. Talapzatát kristályos palák alkotják, amelyre az újpaleozoikumi és mezozoikumi idők folyamán tekintélyes mennyiségű, helyenként akár 1200 m-es vastagságot is elérő mészkő üledék rakódott. A hegyképző nyomóerők hatására ezen rétegek felgyűrődéséből alakult ki a Királykő tömbje, mely rétegek helyenként szinte függőleges irányba kerültek, amint ezt gerinctúránk alkalmával főleg a három Cimbalom csúcs esetében tapasztalhatjuk.
Kárpátok Északnyugati Kárpátok. Ebbe a részbe a kárpáti övezeteken kívül variszkuszi hegységrögök, mészkőplatók és zárt medencék la tartoznak. Mindezek a szerkezeti elemek együttesen az Ény.-i Felvidéket alkotják. A mészkővonulat a dévényi szirttel kezdődik és folytatódik a Fehér Kárpátokban, majd a vágvölgyi, árvavölgyi szirtekben (rajtuk lovagvárak : Beckó, Trencsén, Oroszlánkő. Szulyó, Szkalkai apátság. Lietava. Sztrecsnó, Árva) és a Magas Tátrától keletre a Pienninek többszáz festői mészkőszirtjében. Földtani szempontból érdekes jelenség a Chocs (1613 m) és a Prosepny (Proszéki hegység) dolomitja a homokkő-övön belül. Az Ény.-i K. kristályos zónája két vonulatban van kifejlődve. A külső kristályos vonulat a Hainburgi heggyel kezdődik; folytatódik a Kisk.-ban. majd a Vág áttörésén túl a Kis-Tátrában, a Liptói havasokban, és legnagyobb magasságát a Magas Tátrában éri el. Ez egyúttal az egész K.-nak is a legmagasabb tömege (Ferenc József-csúcs 2663 m.) Utolsó tagja az alacsony, lekopott Branyiszkói hegység. A belső kristályos vonulat Nyitra felett kezdődik a Zobor heggyel. a Nagy Fátra vonulatában. Ezt a Kis Fátrától a túróci és liptói medence választja el, a Stureci hágó pedig az Alacsony Tátrától különíti el.
Bucsecs hegység A Bucsecs-hegyseg ketsegtelenul a Karpatok legnepszerubb, leglatogatottabb, igy legismertebb erdelyi resze. Szepseget igazan a Torcsvari-szoros felol elvezhetjuk, kulonosen, ha az 1500 meter magassagban fekvo Fundatica telepulus felul kuzelitjuk meg. A Bucsecsben mindazt a szepseget megtalaljuk, amit a Karpatok mas bercein megcsodalhatunk. A Bucsecs-hegyseg igen sok termeszeti ertekeinek vedelmere nemzeti park alakult, a kozponti rezervatum 4400 hektaron terul el. Kulonosen gazdag a Bucsecs novenyvilaga, tobb mint 1200 az itt leirt novenyek szama, es a terulet jelentoseget az is mutatja, hogy itt megtalalhato a karpati bennszulott vagy endemikus novenyzetnek a magassag szerinti tagozodasa, amelyet a Deli-Karpatok tobb hegysegeinel is megfigyelhetunk.
Hegységrendszer A kárpáti hegységív a földrajzi tájtagolás alapján, az alábbi fő részekre osztható. (Itt csak a legfontosabb hegységcsoportok szerepelnek. Az Északi-Kárpátok a Kárpátok egész északi vonulatát magába foglalja. Ezt az óriási régiót többnyire a következő két területre bontják: Az Északnyugati-Kárpátok a Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpátszakasz – (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű. Az Északkeleti-Kárpátok a Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csornohora (Feketebérc), 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran ErdősKárpátoknak is nevezik.
Kárpát hegységek A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m, régen: Teleki Pál csúcs), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, NagyPietrosz 2305 m, régen: Horthy Miklós csúcs). A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a TemesCserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).
