Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia

Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020

Előszó A magyar nemzetet a történelem során számtalan probléma és kihívás sújtotta, de mindig képes volt alkalmazkodni, a megváltozott körülményekhez. Az idők során többször elvesztette a szuverenitását, de sosem veszett el a történelem forgatagában. Ehhez pedig mindig az alapot a kultúrája, hagyományai adták, a magyart nem csak a nyelve hanem hagyományai, szokásai és a kultúrája teszik magyarrá. A kultúrájára büszke vidéki népesség erős hagyományszeretete adott mindig bázist, a megmaradáshoz. Most sem kell új ötletekkel új megoldásokkal előállnunk, elég a történelmünkbe visszatekinteni és megnézni a sikeres időszakokhoz milyen megoldások vezetek. Magyarország, a magyarságára ismét büszke Kárpát medencei magyarság felemelkedéséhez, a vidéki nemzetrészeinken keresztül vezet az út. Ha lakhelyén boldogulni tud, és a hagyományaiban megélhetést talál ismételten, saját maga lesz képes megállítani a kedvezőtlen folyamatokat. A globális világ, a multinacionális cégek információs és reklám dömpingjében saját értékeikben elbizonytalanodott embereknek, újra fel kell fedezniük saját örökségét, újra vissza kell adni a munka, az előrelátó takarékos gondolkodás becsületét. 2009-től a magyarországi, romániai, vajdasági gazdaszervezetek összefogtak és közös álláspontokat alakítottak ki azért, hogy a közös problémáikat együtt kezeljék, a megoldásokért együttesen lépjenek fel. Minden évben konferenciákat szerveztünk és a különböző eseményeken találkoztunk, ezen a beszélgetések során mindenki elmondta adott ország gazdáit milyen gondok nyomasztják, és körvonalazódott is egy koncepció amely a megoldásokat jelenthetné. Nem kívánjuk a stratégiával megváltoztatni a kialakult struktúrákat, ugyan úgy helye kell legyen a nagyüzemi termelésnek, a multinacionális üzemeknek, a Kárpát medencében, mint a kisüzemeknek, háztáji gazdaságoknak. Viszont a piacgazdaság okozta aránytalanságokat, a kisüzemek lemaradását, a vidéki települések, a megélhetés sorvadását kezelni kell a források koncepció mentén történő célzott elosztásával. Tartós és hatékony megoldásokkal alkalmassá kell tenni őket a megváltozott gazdasági környezethez. Ez az anyag ezeknek a javaslatoknak, közös problémáinkat érintő megoldásoknak a kidolgozott ajánlása, a civilszféra, a kormányzatok, és a gazdatársadalom felé.

Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

2


Az vidékstratégia kialakításának okai előzményei: Minden olyan elképzelés amely nemzeti szinten akar kezelni egy problémát, megoldásokat akar teremteni a magyarság számára, annak számolni a kell a határon túli magyarsággal is. Csak velük lehet a nemzet egészét érintő jövőképet megalkotni. Az anyaországnak és a határon túli magyarságnak nyelvük, hagyományaik, történelmük révén csak egy és ugyan az lehet fejlődési irányuk. Ha nem tudnak közös elvi álláspontokat kialakítani jövőjük érdekében, a jövőjük építése alól ütik ki a pilléreket. A magyar társadalom, a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből tudott megújulni. Ez a környezet őrzi még mindig a magyarság értékeit adó hagyományokat, szokásokat, természeti kincseket. Ezek az értékek a magyarság szempontjából nem választható szét határok mentén, a történelem miatt, a teljes kárpát medencében ott van. Az anyaország fejlődésének és megújulásának ugyan úgy bázisai lehetnek ezek a nemzetrészeink, mint a történelmünk korábbi időszakában. A vidék- és agrárstratégiai kidolgozását mindenki a fejlődési pályára állított mezőgazdaság alapvető kérdésének tekinti, de igazán átfogó konszenzuson alapuló anyag nem készült el ez idáig. Jelen anyag nem tudja kiváltani a szakmai érdekképviseletek összefogásán alapuló, stratégiai tervet, de a végleges kidolgozásához kiindulópont szeretne lenni. A kidolgozásánál figyelembe kell venni az egyes országok nemzeti vidékstratégiáját, amennyiben ilyen létezik, és az Európai Unió hosszú távú stratégiai elképzeléseit. Politikai, technológiai, és ágazatonkénti szerkezetben kell felépüljön. Szükség van egy közös, széles konszenzussal elfogadott, a mezőgazdaság és vidék multifunkciónális szerepére épülő vidékstratégiára. Ebben érvényesülni kell a régió mezőgazdaságra jellemző sokszínűségnek, az árutermelő mezőgazdaság, az ökológia és társadalmi funkciót leginkább biztosító, főleg a hagyományos családi gazdálkodási modellnek megfelelő- táj jellegű gazdálkodás közötti komplementaritásnak. A mezőgazdaság elválaszthatatlan a Kárpát medencében a vidékfejlesztéstől, a vidék önfenttartó képességének megőrzéséhez. Egy stratégia kidolgozása nem csak az ágazatokat, hanem egyes területek egyes társadalmi rétegek környezetét is befolyásolná. A Kárpát medencei Vidékfejlesztési Stratégia egyszerre kell illeszkedjen az anyaország elképzeléseihez, és a határon túli régiók fejlesztési koncepcióihoz. Nem csak a mezőgazdaság, számára de a települések fejlesztési elképzelései, a tájgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, vállalkozás fejlesztés, és támogatás politika, külpolitika számára is elvi iránymutatás tud lenni. Annak érdekében, hogy a 2013 utáni és a mindenkori KAP diszkrimináció nélkül szolgálja a tagállamok gazdatársadalmainak az érdekeit, a megalkotandó közép- és hosszútávú Kárpátmedencei Vidékstratégia olyan közös dokumentumai kell legyenek a térség gazdáinak, amik a jövő Közös Agrárpolitikája alakításának alkujában, a közös fellépés alapjai lehetnek. A magyarság, programját saját maga, az anyaországi és határon túli magyarság kell megfogalmazza. A Kárpát medence egészét érintő stratégia kidolgozásával és megvalósításával nem csak az itt élők boldogulását segítjük elő, de a hagyományainkat, nemzeti értékeinket is meg tudjuk menteni. 3 Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 A stratégia elsősorban azokra a közös problémákra, erőforrásokra épülne amelyek az egész medencében megtalálhatóak. Nem tudja és nem kezelheti a helyi sajátosságokat egyenként, mert egy mindenki számára elfogadható iránymutatás kell legyen. A Kárpát Medencei Vidékstratégia nem tud, és nem kíván egyértelmű, és komplex támogatási, pénzügyi megoldás lenni. Elsősorban olyan eszköz rendszerre, erőforrásokra kíván támaszkodni amely a térség teljes területén rendelkezésre áll. A nemzeti és uniós források koordinálásával pénzügyi, és a társadalmi tudatosság eszközével próbál fedezetet teremteni a megvalósuláshoz. A Kárpát medence sokszínűsége, szomszédos államai nem is engedik meg, hogy pénzügyi pumpálásokkal nemzeti alapon támogassunk közösségeket. A stratégia megoldási lehetőségek, irányok útmutatója kíván lenni, amely komplex rendszerként kezeli a térséget. Elsődleges célunk, hogy az itt fellelhető sokszínűséget, hagyományokat meg kell őrizni, a demográfiai csökkenést meg kell állítani. Ezt viszont csak úgy lehet ha együttesen teszünk ezekért a célokért, és a vidéken élő emberek, mint ennek a láncnak a legfontosabb képviselői számára, a lakókörnyezetében történő boldogulás lehetőségét is megpróbáljuk kialakítani. A stratégia össztársadalmi, nemzeti összefogással valósítható meg csak, mert a társadalom minden szintjének összefogására szükség van. Az országok, minisztériumok, önkormányzatok, ágazatok, civilszféra képviselői, helyi közösségek, magánszemélyek, komplex együttműködése szükséges a célok széleskörű megvalósításához. A stratégia a Kárpát medence teljes területén élő vidéki emberek boldogulásán keresztül látja csak megoldhatónak a községek elöregedését, a demográfiai visszaesést, a nemzettudat erősödését, a morális válság kezelését amely ma a vidéki társadalmat sújtja. Vidékfejlesztési Stratégia megalkotásával olyan települések megteremtése a cél, amely lehetőséget ad hagyományok ápolására, a helyben lévő humán-, természeti erőforrások kiaknázására, élhető, szerethető vidék megteremtésére. A Közös Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Stratégia kezdeményezési szándékát minél szélesebb körben közzé teszik, beleértve az állam- és agrárigazgatásnak, az EU intézményeinek, a politikumnak és minden, az ágazattal kapcsolatban álló intézménynek való megküldést. Globális helyzetkép: Az egyre komolyabb méretekben globalizálódó világunkban csak azok a nemzetek lesznek képesek megmaradni akik alkalmazkodni tudnak a megváltozott környezethez. Egy globális ipari és kereskedelmi, környezetben az árucikkek több ezer kilométert utaznak az előállítás helyétől a vevőig, Az élelmiszerek a fejlett országokban a föld bármely országából érkezhetnek. Az olcsó dömping áruk országok, régiók mezőgazdasági ágazatát tették tönkre. A fejlett országok mezőgazdasága csak úgy tud lépést tartani a fejlődő országok olcsó árutermelésével, és dömpingjével, ha minél nagyobb koncentrációkban termel élelmiszert. Minél nagyobb a koncentráció annál többen szorulnak ki a mezőgazdaságból, annál többen veszítik el vidéken a megélhetésüket. A vidékekre jellemző hagyományos árutermelés eltűnésével nem csak árucikkek, élelmiszerek, tűnnek el, de a nemzet sokszínűségét adó hagyományok is eltűnnek. A vidéki lakosság a megélhetése miatt elvándorolni kényszerül, asszimilálódik, hagyományait feladva egy városi környezethez.


4

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 A globalizáció során kialakult környezetben a nemzetek eladósodtak, alig képesek fedezni kiadásaikat, miközben forrásaik jelentős részét importból fedezik. Csak azok a nemzetek lesznek képesek talpon maradni, akik minél szélesebb körben képesek felszámolni importfüggőségüket. Az Európai Unióban ezek a folyamatok felgyorsulásával számolhatunk, ha nem tudunk alternatívákat teremteni a globalizációs, spekulatív folyamatokkal szemben. Az energia függőség után kezd kialakulni egy élelmiszer, később vízfüggőség, amely tovább erősítheti az unióban élők kiszolgáltatottságát. Az előre jelzések szerint ha nem cselekszünk húsz év múlva drámai vízhiánnyal küzd meg az emberiség. A folyamatokat már nem lehet nemzeti szinteken kezelni, csak egy széleskörű összefogás tud megoldásokat találni. A Kárpát medencében minden erőforrás adott ahhoz, hogy megszüntessük, megakadályozzuk az élelmiszer, víz és energia függőségünk kialakulását. Helyben lévő vízkészleteink védelmével képesek lehetünk tartós vízbázis kialakítására. Egy átfogó koncepció mentén ismét nem csak önellátóvá tudnánk tenni a Kárpát medencét, de a minőségi élelmiszerek biztos forrásává is az Unión belül. Geotermikus kapacitásunk pedig kiválthatja azt a gázmennyiséget amit ma fűtésre használunk el. Az olajos növények és a mezőgazdasági melléktermékek tovább javíthatnák ezt a helyzetei. Az újrahasznosítás is tovább csökkentheti a nemzeti kiadások mértékét. Kárpát medencei áttekintés: Tekintettel arra hogy: a Kárpát-medence egységes régió, hogy a Kárpát-medencei gazdáknak közös a történelmük, közösek a hagyományaik és van közös agrármúltjuk, a régiót alkotó vidékek lakósságának azonosak az életfeltételeik, hogy hasonlóak az éghajlati viszonyok és a termelési környezet. A Kárpát medence országaiban jelentkező problémák jelentős része közös gyökérről fakad, és megoldásuk is csak közösen lehetséges. Mind a nemzeti kormányok, mind az érdekképviseletek még mindig egyeztetések nélkül, külön-külön próbálja megoldani, képviselni céljait. Külön-külön dolgoznak ki vízrendezési, vidékfejlesztési, ökológiai, koncepciókat. A nemzetek lélekszáma és az országok mérete miatt sajnos az Európai Unióban, a globális környezetben, nem tud hatékony lenni ez a fajta érdekképviselet. A szakmai érdekképviseletek, a politikai képviseletek határokon átnyúló összefogása lehet csak alternatívája a hatékony fellépésnek. Egy átfogó Kárpát Medencei Vidékfejlesztési koncepció tudja csak megállítani a szórvány magyarság további csökkenését, mert az elmúlt évtizedekben közel 200 ezer fővel csökkent a határon túli magyarság lélekszáma! A határon túl rekedt magyarság kétharmada még mindig vidéki kistelepüléseken él. Ha az ő számukra nem tudunk lehetőségeket teremteni egy megoldási javaslattal, felgyorsulhat ez a folyamat, tovább nő az elvándorlás, a faluk elöregedése. Fontos kérdés az is, hogy a magyarság szempontjából komoly számú történelmi emlékhely, néprajzi kincs került határon túlra, amely környezetéből kezd elfogyni az értéket teremtő magyarság. A nemzeti értékeinket, kincseinket alkotó „hungarikumok” az anyaországon kívül is ott vannak, megtalálhatók. Létezik egy állandó változásban levő közös agrárpolitika, amely a Kárpát-medencét lakó emberek számára nem mindegy, hogy miként alakul.


5

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 Az egyre gyorsabban globalizálódó világban elengedhetetlen a szomszédos, hasonló sorsú és érdekű termelők összefogása, hiszen az euro- régiós keretek lehetővé teszik a közös fellépést, a közös programok megvalósítását, egymás céljainak kölcsönös segítését. Az EU-hoz való későbbi csatlakozás minden Kárpát-medencei ország számára a támogatások szintjén hátrányos helyzetet jelent, amelynek feloldását csak összefogáson alapuló egységes fellépéssel lehet megoldani. A Kárpát medencében lévő országok vízkészletei egy vízrendszeren alapulnak, közös megoldások nélkül egy nemzet sem tudja átfogóan szabályozni és megoldani készleteinek védelmét. Magyarországi helyzetkép: 2011-ben elmondható, hogy a rendszerváltáskor megálmodott gazdaságszerkezet erősen eltorzult, a társadalmi középréteg száma csökken, folyamatosan szegényedik. Az olcsó munkaerőre alapozott kisfeldolgozottságú ipari termelés nem tudott megfelelő életminőséget adni a mezőgazdaságból kiszorult rétegek számra. A mezőgazdaság szerepének csökkenése egyes települések esetében együtt járt a települések lassú elnéptelenedésével. Kiszorult a mezőgazdaságból a háztáji gazdálkodás, amely sok falusi ember számár a teremtett jövedelemszerzési lehetőséget. Ezeket az embereket a szociális ellátó (segélyező) rendszerekbe terelte ez a folyamat. A spekulatív tőke a mezőgazdasági termelést lehetetleníti el, növeli a termelés piaci kiszolgáltatottságát, a termelés feladására kényszeríti a termelőket. Koncentrálódik a földterület és a vagyon a mezőgazdaságban. Ez a vagyon megjelenve a pártfinanszírozásokban politikai képviseletet vásárol magának. Még az érdekképviseletek nem fognak össze, addig sajnos a vagyon alapú politizálás irányában tartja a kormányzatokat ez a tőke. Addig nem tud hatékony lenni az érdekképviseleti munka ameddig párhuzamos szervezetek, politikailag elkötelezett szervezetek működnek a szakmai érdekképviseletben. A piaci szabályozás nem termelésbarát, a jogi szabályozása az ágazatnak átláthatatlan. 2011-ben sincs igazi kockázatkezelés a mezőgazdaságban. A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségeket kezelendő, átfogó az egész Kárpát medencére kidolgozott vízgazdálkodási, tájgazdálkodási, erdőgazdálkodási koncepció ez idáig nem valósult meg. Erdélyi helyzetkép: A vidék általános problémái • A területek elaprózódása • Hátrányos birtokszerkezet, rossz termelési struktúrák • A (félig-)önellátó gazdaságok nagy száma. • Tőkehiány • Forráshiány • A bankrendszer merevsége, érdektelensége a mezőgazdasági befektetések iránt (bizalmatlanság, nagy hitelkihelyezési kockázat) • A tulajdonviszonyok rendezetlensége, a birtokviszonyok folyamatos változása (10 év alatt 3 földtörvény) • Értékesítési problémák


6

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 • • • • • • • •

A mezőgazdasági termékek marketing-management rendszereinek hiánya A gazdák a minimális piaci előkészétésre sem képesek A felvásárló, értékesítő rendszerek monopol helyzete, a gazdák elszigeteltsége Nyomott árak, magas termelési költségek, alacsony termelékenység Elöregedett géppark A vidéki lakósság elöregedése Összefogási kedv hiánya (előitéletek minden szövetkezési formával szemben) Alacsony iskolázottság

A csatlakozásból adódó problémák • A vidék általános problémáiból adódóak (a struktúrák alkalmatlansága a KAP alkalmazására) • Rossz tárgyalási eredmények (bázisterület, referenciahozam) • A kifizetési és ellenőrzési intézményrendszer konformitási problémái • A közös piaci szervezetek intézményrendszerének működőképessége • A közösségi jogszabályokon alapuló követelmények nem ismerete • A közösségi jogszabályokon alapuló fokozott követelményeket támasztó előírásoknak való megfelelés, az alkalmazkodás hiánya • A bonyolult és bürokratikus lebonyolításnak, elszámolási rendnek nem tudnak eleget tenni a potenciális kedvezményezettek • Az NVT hibái és hiányosságai • A hatósági „túlbuzgóság” • A technikai segítségnyújtás és szaktanácsadás elégtelensége • Az eddigi mezőgazdasági támogatások nem pályáztatás alapján történtek, a gazdák nem ismerik ezt a rendszert. • A pályázat- és projektmenedzsment ismeretek hiánya • Az egyes NVT intézkedésekhez előfinanszírozáshoz és önrész-biztosításhoz szükséges forráshiány • „Kettős mezőgazdaság kialakulása”, a támogatások igazságtalan elosztása. 2,6 millió gazdának 1 ha alatti területe van. A 100-500 hektárral rendelkező gazdaságok, habár a számuk szerint a termelők 0,9%-át jelentik, a kijuttatott támogatások 51%-át veszik fel. a gazdaságok 94%-a 100 és 1000 euró támogatásban részesül, addig egyes óriásgazdaságok 1 millió eurónál is több támogatást bezsebelnek A sszaktanácsadás problémái • Romániában nem épült ki falugazdász hálózat. • A kifizetési ügynökségek és ellenőrző hatóságok felszippantották a mezőgazdasági igazgatóságok szakembereit. • A Szaktanácsadási Hivatal nem rendelkezik megfelelő aparátussal és költségvetéssel a támogatások igénybevételéhez szükséges technikai segítségnyújtás ellátásához. • Az Agrárkamarák létrehozása nevetséges módon történt. Az Agrárkamarák nem rendelkeznek sem alapszabályzattal, sem tagsággal. Az agrárkamara személyzetét nem választották, hanem a megyei önkormányzatok a politikai hovatartozás szerint nevezték ki. • Habár minden kormányprogramban megfogalmazódik a „községi pénzügyi és mezőgazdasági szaktanácsadási szolgálat létrehozása”, mint megvalósítandó intézkedés egyelőre egyetlen lépés sem történt ebben az irányban. Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

7

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 • Romániában „feje tetejére állt” az agrárirányítási és szaktanácsadási aparátus. A bukaresti –központi- intézmények a legzsúfoltabbak, megyei szinten már alig van szakember, helyi szinten, aki tényleges kapcsolatban áll a gazdákkal már szinte egyetlen alkalmazott sincs. Vajdasági helyzetkép, stratégiai alapok: Mivel Vajdaság lakosságának többsége (40 – 60%) mezőgazdaságból él, és a tartomány területének 80% szántóföld, így a mezőgazdaságot és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó ipart kell fejleszteni. A kisebbségek még nagyabb arányban élnek mezőgazdaságból (köztük a vajdasági magyarság is). Nyilvánvaló, hogy azon kell dolgozni, hogy ezek a fennmaradjanak, életképesek legyenek és fejlődni tudjanak. Segíteni kell nekik az önszerveződésben, közös feldolgozók, értékesítők létrehozásában, hogy minél kevésbe függjenek a monopóliumoktól, de magától az államtól is. Csak is így tudjuk kompakt egységben megtartani a falvainkat, életképessé tenni a kisgazdaságokat és munkát adni a falusi lakosságnak (főleg a nőknek és fiataloknak). Meg kell határoznunk, hogy a vajdasági magyarságnak mi jó, mi erősíti gazdaságilag és mi fokozza életképességének növekedését, ezért stratégiának 3 szintre építjük fel. 1. Lokális – vidékfejlesztési stratégia 2. Országos stratégia 3. Közös EU stratégia Konkrét javaslatok a Vajdasági magyarság részéről beépültek a Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégiába. Ezen túlmenően a stratégia céljait a helyi stratégiák kialakításába is be kell építeni.

Az Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozását megkövetelő tényezők vázlatpontokban: -

Összefogás hiánya Gyenge a mezőgazdasági érdekképviseletek érdekérvényesítő képessége, országokon belül és Unión belül. Párhuzamosan működő szakmai érdekképviselet, politikailag elkötelezett szakmai érdekképviselet A mezőgazdaságban a föld és vagyonkoncentráció egyre erősebb, Nagyüzemek, vagyonkoncentrációk politikai befolyást szereztek a kormányzatokra. A mezőgazdaság a többi nemzetgazdasági ágazathoz viszonyított súlya tendenciájában csökken, A társas gazdaságok nettó jövedelme folyamatosan emelkedik, míg az egyéni gazdaságok esetében az egy hektárra jutó bevétel csökkenése figyelhető meg. területén bekövetkezett jövedelemcsökkenés/kiesés leginkább az egyéni gazdaságokat sújtja. Spontán piaci mechanizmusok befolyásolják az agrártermelést, és a szerződéses fegyelem teljes hiánya


8

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 -

Nincs kockázatkezelés, bonyolult jogi szabályozás Nincs tartós együttműködés a piaci szereplők között Kormányokkal együtt változó fejlesztési koncepció Vidékfejlesztés háttérbeszorulása – települések ellehetetlenítése (postabezárás, iskolaösszevonás) Spekulatív tőke megjelenése a mezőgazdaságban A termelés és értékesítés közötti láncolat hossza indokolatlanul nagy, az élelmiszerek több ezer kilométert utaznak a fogyasztóig Folyamatos piacvesztés Élelmiszer biztonság kérdése nem megoldott Technológiai lemaradás Elavult faj és fajtaszerkezet Nincs kormányzati koncepció az időjárási szélsőségek kezelésére Öntözött területek alacsony aránya, víztározók hiánya Állatállomány folyamatos csökkenése Háztáji gazdaságok visszaszorulása Hiányosak a gazdálkodók gazdasági és a pályázatokkal kapcsolatos ismeretei. Mezőgazdaságból kiszorultak a szakképzetlen munkanélküliek táborát szaporítja Agrárértelmiség jelentős része kiszorult a mezőgazdasági termelésből Csökken a Kárpát medencei magyarság lélek száma, nő az asszimiláció Vidéki településekről nő az elvándorlás, elöregednek a falvak Csökken a magyarságtudat, ebben az érték vesztett környezetben nemzeti büszkeség eltűnik ezekről a területekről

Stratégiai célkitűzések összeállítása előtt számba kell venni a Kárpát medence természeti, környezeti, politikai, történelmi, kulturális és humán adottságait. 1. A Kárpát medence országai elsősorban agrár országok, európai minőségi élelmiszer előállításban mindig is komoly szerepet játszottak. Hagyományaik, őshonos növény és állatfajtáik mindig is a minőségi európai élelmiszerpiac alapjai voltak. Őshonos fajtáink népszerűsége nem véletlen az európai országok minőségi élelmiszer előállításában. (Mangalica – Seranó sonka, Magyar szürke marha, stb) Miközben Magyarország import alapanyagokból állít elő hungaricumokat. A magyar társadalom, a magyar nemzet nem ismeri és nem becsüli meg azt a táj, fajta, kulturális sokszínűséget amelyet a Kárpát Medencében található. 2. A népesség még mindig nagy száma a mezőgazdasághoz kötődik, és a családok válsághelyzetük megoldásához még mindig mezőgazdasági megoldásokat keres. Csökken a falusi társadalmak „többlábon-állása”, (munkahely, háztáji) állattenyésztés, turizmus kiszorul a falvakból, miközben egy színes és változatos vidéki környezet részei. 3. Jó minőségű termőföldek, kis befektetéssel lehet jó minőségű élelmiszert előállítani. 4. A térség képes az önellátó élelmiszer, ivóvíz előállításra. Rendelkezik azokkal az energetikai potenciálokkal, amelyekkel az energia szükségletének jelentős részét is ki tudná állítani helyi erőforrásokból. (geotremikus kapacitás, mezőgazdasági melléktermék hasznosítás) 9 Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 5. Öntözhető területek aránya, növelhető egy vízgazdálkodási koncepció kidolgozása után. Ezzel a globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségeket is kezelni lehetne tudatos vízgazdálkodással. Tavaszi áradásoknál egyszerűen keresztül engedjük a térségen a vizet, a nyári aszályok idején pedig, pedig nincs vízbázis amire öntözést alapozhatnánk. Tározók, csatornák építésével tájegységek jövedelemtermelő képességét lehetne növelni. 6. A talajszennyezés aránya alacsonyabb az Unió más országaihoz képest, ökogazdálkodás alapjai lehetnek. 7. Genetikai alapok, rendelkezésre állnak a sokszínű fajtahasznosításra, nemesítésre, mégis egyes csoportok a génmódosított fajták mellet kardoskodnak. 8. A biológiai és ökológiai termesztés körülményei adottak, egy sokszínű, kulturálisan színes táj kialakításához. A turisztika még mindig egyes célpontokra, széles szolgáltatási palettát nyújtó fürdőhelyekre koncentrál. Nem tájegységek régiók bemutatása, a szempont. Nincs igazi gasztro-turizmus. 9. Élelmiszer minőség jó, sok esetben az uniós átlagot is meghaladják, mégis élelmiszerimportálok vagyunk. A piacokat az élelmiszer utánzatok uralják. 10. Éghajlati viszonyaink alkalmassá teszik a területet egy szabadföldi kertészeti tevékenységre, a geotermikus kapacitásunk pedig a korai fóliás termelésre. 11. A táj, és a fajták alkalmasak extenzív állattenyésztés folytatására, mégis a legelők üresek, kihasználatlanok. 12. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet a válság ellenére stabil, sőt a minőségi élelmiszerek piaca stabil jövedelemviszonyokat adnak a termelők számára. 13. Energia célú mezőgazdasági termelés megjelenése, víz borította területek alkalmasak lehetnek energetikai célú biomassza előállítására.

Vidékfejlesztési stratégiai alapelvek - Kárpát – medence egységes régió, a Kárpát – medencei gazdáknak közös a történelmük, közösek a hagyományaik és van közös agrármúltjuk, hogy a régiót alkotó vidékek lakosságának azonosak az életfeltételeik, hogy hasonlóak az éghajlati viszonyok és a termelési környezet - Szükség van egy közös, széles konszenzussal elfogadott, a mezőgazdaság és vidék multifunkcionális szerepére épülő agrárstratégiára. Ebben érvényesülnie kell a régió mezőgazdaságra jellemző sokszínűségnek, az árutermelő mezőgazdaság és az ökológia és társadalmi funkciót leginkább biztosító – főleg a hagyományos családi gazdálkodási modellnek megfelelő – tájjellegű gazdálkodás közötti komplementaritásnak. - Gazdatársadalom programját saját maga, a gazdatársadalom kell megfogalmazza” a Közös Agrárstratégia is előbb a Kárpát – medencei gazdák együttműködésének az eredményeként kell létrejöjjön, majd ezt kell fogadtatni a régiót alkotó országok kormányaival és agrár közigazgatási szerveivel is. - A Közös Kárpát Medencei Vidékstratégia kezdeményezései szándékát minél szélesebb körben közzé teszik, beleértve az állam – és agrár igazgatásnak, az EU intézményeinek, a politikumnak és minden, az ágazattal kapcsolatban álló intézményeknek való megküldést.


10

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 - Annak érdekében, hogy a 2013. utáni és a mindenkori KAP diszkrimináció nélkül szolgálja a tagállamok gazdatársadalmainak az érdekeit, a megalkotandó közép – és hosszú távú Kárpát Medencei Vidékstratégiák olyan közös dokumentumai kell legyenek a térség gazdáinak, amik a jövő Közös Agrárpolitikája alakításának alkujában, a közös fellépés alapjai lehetnek.

A stratégia célja, időtávja: A Kárpát medencei Vidékstratégia célja, hogy a térségben érvényesülő negatív folyamatokat megfordítsa, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeire alapozott jövőképet jelöljön ki. Felvázolja azokat a lehetőségeket eszközöket amelyeken keresztül ez a koncepció megvalósulhat. Helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve a vidék szellemi és infrastrukturális örökségének megőrzése, fenntartható, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képességek javítása, a partnerkapcsolatok és a helyi identitás erősítése. Természeti-, kulturális- és humán erőforrásokra alapozva a térség gazdasági szereplőinek, településeinek, idegenforgalmának a fejlesztése, munkahelyek létrehozása, ezzel a helyi foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi emberek kiegészítő megélhetési lehetőségeinek bővítése, az életminőség javítása, a vidéki jólét növelése. Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához, valamint a 2014‐2020 közötti EU programfinanszírozási és KAP időszakhoz illeszkedve azt célozza meg, hogy a folyamat részeként a Kárpát medencében élő vidéki társadalom életminőségében javulás következzen be.

Vidékfejlesztési stratégiai célkitűzések a szakmai érdekképviseletek szempontjából a Kárpát medencében: Politikai célkitűzések: 1.

A nemzeti alapú érdekképviseletet át kell alakítani a történelmi hagyományokon alapuló területi, régiós érdekképviselet felé. Szövetségeket kell létrehozni a minél szélesebb körű összefogásért, a hatékony érdekképviseletért. Csökkenteni kell az érdekképviseletek számát szövetségek létrehozásával, országokon belül és országokat átívelően. Ez könnyítheti az érdekegyeztetés folyamatát, növeli az érdekérvényesítés a nemzeti és uniós fórumokon. Ellensúlyozhatja a nagytőke politikai befolyását. - Szakmai érdekképviseletek földrajzi összefogásának megteremtése, az összefogás testületeinek kialakítása, és működtetése. - Közös, és egységes fellépéssel a nemzeti és az uniós politikai fórumokon, az érdekérvényesítés javulása érdekében. - Szakmai és politikai egyeztetésekkel, közös koncepciók kialakítása.


11

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 2.

3.

4.

5. 6. 7.

8.

A stratégiát mind a nemzeti mind az uniós intézményekhez be kell terjeszteni és alapokiratként kell kezeltetni ezen szakmai szervezetek részéről. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak tájékoztatni kell a társminisztériumokat a stratégiáról, kormányzati támogatást kell szerezni. A kormányzat képviselőinek meg kell kezdeni az egyeztetéseket a stratégia alapelvei mentén egy kormányzatok közötti szélesebb összefogásra. Az Európai Unión belüli egységes fellépés érdekében. Törekedni kell arra, hogy az uniós és nemzeti vidékfejlesztési források minél nagyobb aránya a 10 ezer fő alatti településekre jusson el. Az uniós és nemzeti vidékfejlesztési források nem elegendő mennyiségben jutnak el vidékre, vagy csak érdekcsoportok zárt köre jut csak hozzá. Ezt a pénzt ne csak egyének kapják meg támogatásként, hanem közösségek, mint például a egyesületek, termelői szövetkezetek és a mezőgazdaság átformálására, modernizációjára szolgáljon. Mivel mezőgazdaság a kisgazdákra épül, ezért ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely ezeket a gazdaságokat átformálják (intenzív gyümölcsösök, szőlőültetvények, hajtatásos termelés, állattenyésztés), pénzügyileg segíti és összefogásra ösztönözi őket. A kisgazdaságokat segítené egy szakmai háló és egy értékesítési haló létrehozása. Mivel léteznek régiók, ahol a hagyományos gazdálkodásnak nincsenek alternatívái a Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia szorgalmazza, hogy a KAP új eszközrendszert vezessen be a félig önellátó gazdaságok támogatásra, a kis- és törpegazdaságoknak, a félig önellátó gazdaságoknak és a hagyományos gazdálkodási formáknak az európai mezőgazdaságban betöltött szerepének erősítéséhez. A második pillér menti támogatások arányának növelése mellett az első pillér sajátos piaci mechanizmusain belül is új eszközöket kell bevezetni a félig önellátó gazdaság, a hagyományos gazdálkodási formák, az öko-termelés támogatásra, valamint a kedvezőtlen adottságú térségekben és a rész-munkaidőben gazdálkodók számára. Tudatosítani kell a nemzeti kormányokban, hogy a mezőgazdaság is lehet kitörési pont, stratégiai prioritás a nemzeti fejlesztési tervekben. A gazdasági válság kezelésének is lehet eszköze. A nemzeti és a globális vidékfejlesztési stratégiákba be kell építetni a Kárpát Medencei Vidékstratégiát. A térség marketing tevékenységébe be kell építeni a Kárpát Medencei fogalomkört. A hungarikumok fogalomkörét ki kell terjeszteni a határon túli magyar értékekre is. Katalogizálást követően ezen értékek védelmét ki kell dolgozni az unión belül. A vidékfejlesztési fórumokon képviselethez kell juttatni az aláíró szervezeteket. A nemzeti és uniós támogatások párhuzamosságának elkerülése végett koordinációs irodákat kell létrehozni, amelyek a területi kezdeményezéseket koordinálnák. A kormányon belül szintén egy koordinációs bizottságnak kellene létre jönni, hogy ne legyenek párhuzamos de hasonló céllal működtetett projektek. • Képviseleteket kell létrehozni a régiókban, a határon túli országokban a Stratégiát kidolgozó szervezetek bevonásával.


12

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 •

Fontosnak tartjuk a térségi, községi fejlesztési bizottság megalakítását mezőgazdasági szakember vezetésével (mert a vidékfejlesztés mindenhol a mezőgazdasághoz tartozik). A bizottságba delegálnának a mezőgazdasági egyesületek – a hivatalok, önkormányzatok vezetői. • Meg kell teremteni, a nemzeti parlamentekben és az Európai Parlamenti képviseletét az aláíró szervezeteknek. 9. A Kárpát-medence országok gazdáinak egységes képviseletet kell biztosítani a termelők közösségi szervezeteiben (COPA-COGECA). 10. A gazdák informálása és ismereteik gyarapítása érdekében az agrársajtó támogatását nemzeti és közösségi alapokból. 11. A szakhatóságok túlkapásainak kezelésére meg kell teremteni érdekképviseletek felügyeleti jogát a szakmai szervezetekben. 12. A párhuzamos képviseletek, intézmények felszámolása, bürokrácia csökkentése, csökkenteni a papír alapú ügyintézést, webes ügyintézési lehetőségek növelése 13. Pályázatok egyszerűsítése 14. A Kárpát medencében a földszerzésre vonatkozó jogszabályalkotást a stratégia elvei szerint kell befolyásolni.

Mezőgazdasági termelésre vonatkozó célkitűzések: 1. A vidék, megtartó, és eltartó képességének megőrzése végett meg kell tiltani, vagy a tiltásokat fent kell tartani a földvásárlások vonatkozásában, azok számára akik lakhellyel nem rendelkeznek az adott településen. 2. Meg kell határozni a Kárpát-medencei térség számára a gazdaságok „tipologiáját”. Egységessé kell tenni a Kárpát-medence országaiban a „családi gazdaság”, „törpegazdaság”, „kisgazdaság”, „közepes méretű gazdaság” meghatározásait, ezen gazdaságok alsó és felső határait. 3. A jogszabályalkotásban érvényesíteni kell a szolgáltató állam szerepét, bírságközpontú hatóságok helyet szolgáltató, felkészítő hatóságok. 4. A mezőgazdaságból jogszabályokkal, egységes fellépéssel ki kel szorítani a spekulatív tőkét. 5. A kis és közép gazdaságok támogatását kell kialakítani. A nemzeti kormányokból ki kell kényszeríteni az Uniós törekvés megvalósulását, hogy a kisgazdaságok működőképessége meg maradhasson. Pályázatoknál, támogatott projekteknél, munkahelyteremtő támogatásoknál a prioritás a kis- és mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése legyen. • Helyi vállalkozások meglévő telephelyeinek bővítése. •

Helyi termékek piacra jutásának segítése /marketing/, helyi vállalkozások marketing tevékenységének támogatása

•

Helyi terméket előállító vállalkozások támogatása, újak létrejöttének ösztönzése /bemutató épületek/


13

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 6. A vidéken, a kistelepüléseken folyamatosan romlik az életminőség, a jövedelemszerzés lehetősége, nő a munkanélküliség aránya. A szociális ellátórendszer és a fekete munka az egyetlen megélhetési forma. Elindult egy elszegényedési folyamat, és a településekről történő elvándorlás. A termelés és az értékesítés közötti láncolatot le kell csökkenteni. A termelői piacok, boltok létrehozása és támogatása révén. A mezőgazdasági termelés akkor válhat gazdaságossá ha a termelői ár és a kereskedelmi ár közötti különbséget nem a kettő közé beépülő láncolatok teszik zsebre, hanem a termelőknél tud maradni. Növelni kell a vidék eltartó képességét. Ösztönözni kell a vidéki népességet, hogy számolja fel a függőségeit és önellátásra rendezkedjen be az élelmiszerszükségletei terén. A szükségleteiken túli élelmiszerfeleslegek levezetésére értékesítési lehetőségeket kell teremteni. Piaci igény van a nem intenzíven tartott állati termékekre, a hagyományos körülmények között előállított kertészeti kultúrákra. (mélyalmos tojás, tanyasi csirke, házi kolbász, bio paradicsom, stb.) Első lépésként vásárlói tudatosságra való neveléssel, másodsorban, az önkormányzati közintézmények beszállítói körébe be kell emelni ezeket a kisgazdaságokat. A termékek egyöntetű minőségének garantálására szövetkezeteket létrehozni, akár önkormányzati segítséggel. A háztáji gazdaságok egyszerre tudnak megfelelni a piaci igények támasztotta extenzív körülményeknek, és az élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Egyszerűen nyomon követhető a termék eredete. Kormányzati támogatásokkal növelni kell a falusi emberek vállalkozói kedvét, helyi feldolgozók létesítésére. A nemzeti marketingbe be kell építeni ismét a házi, háztáji termékek fogalmát. o Fel kell mérni a határon túli létező hungarikumokat, pl.: az erdélyi hungarikumokat, amelyek alapjai lennének az újrainduló kisgazdaságoknak. o Például támogatni kéne a magyardécsei cseresznyetermelőket,a kibédi hagymatermelőket, az érmelléki szőlőtermelőket, a bánsági meggy és dinnyetermelőket,a székely burgonya és káposzta termelőket,a z oroszhegyi szilvapálinka előállítókat és még nagyon sok olyan terméket , amelyek évszázadokon keresztül megtartották a falú lakosságát ,helyben,munkát és megélhetést biztosítva. Támogatni kéne a közös feldolgozást és az értékesítés elindítását. 7. A helyi termékek előállításának támogatása érdekében egységesen meg kell határozni a Kárpát-medencei térség számára a „helyi piac” fogalmát, differenciált termékszabályzási rendszert kell bevezetni a közösségi piacain és a helyi piacokon értékesített termékekre. 8. A háztáji gazdaságokban az elmúl években ólak és istállók ürültek ki, a falusi emberek számára olyan infrastruktúra ez amelyekbe könnyen tud állatot tenni ha megéri a számára, és boldogulását segíti. Az állattartás segíti a vidéki emberek „több lábon állását”. 9. A disznó, a tehén a vidéki ember bankja volt valamikor. Vásárlói tudatossággal, értékesítési lehetőségek kialakításával, a hungaricumok szabályozásával piaci lehetőségeket lehetne nyitni számukra.


14

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 10. Nem csak a munka becsületét, de értékét is vissza kell adni a vidéki emberek számára, az értékesítési láncolat csökkentésével az a fogyasztói árszint közelébe kerülhet a termelő jövedelme. A spekuláció elleni fellépés eszközrendszerében kapjon helyet a termelés védelme. 11. Pályázatoknál, támogatásoknál, államigazgatási beszerzéseknél, önkormányzatoknál, jogszabállyal korlátozni kell a prioritás lánc elve mentén az élelmiszerek felesleges szállítását, utaztatását. 12. Nemzetek, önkormányzatok, családok adósodtak el a globális világ nyújtotta hitelek illúziójában. Kiszolgáltatottá váltak, és piaci szolgáltatóktól függ az életminőségük. Meg kell állítani a kiszolgáltatottságot, helyi erőforrás takarékos rendszerek kialakításával. A helyi erőforrásokkal sok közösség nincs tisztában, gazdálkodni pedig nem is tud velük. 13. Tudatosítással, ismeretterjesztéssel, projektek létrehozásával a közösségek erőforrásigényének minél nagyobb hányadát a helyben kellene kielégíteni. Erősíteni kellene az önkormányzatokban a gazdákban a tájtudatos gazdálkodásnak a előnyeit hogyan fordíthatja saját hasznára. (geotermikus fűtés, melléktermékekre alapozott fűtési rendszerek, biogáz üzemek, szél generátorok.) 14. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ezen erőforrások nemzeti, közösségi tulajdonban legyenek, a víz, a szél, a kitermelési jog, stb. nemzeti tulajdonban kell tartani. 15. Tudatosítani kell az erőforrás-gazdálkodás fogalmát, az energiatakarékosság jelentőségét. 16. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést amely a hulladékok újrahasznosítására irányul. A közösségeket rá kell ébreszteni a hulladékok hasznosításának, mint erőforrásnak a jelentőségére. Alulképzett vidéki emberek számára létesülhetnek így munkahelyek. 17. A mezőgazdaság piaci kiszolgáltatottságát csökkenteni kell, kormányzati fellépések kikényszerítésével. 18. Kárrendezési alapokat kell létrehozni, és működtetni, felügyeleti jogát padig az érdekképviseleteknek kell átadni. - A mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságának, a termelési hullámok kezelésére ki kell alakítani egy termelésfinanszírozást. - Ki kell alakítani az önkéntes erdélyi kárrendezési rendszert. is. 19. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési befektetések hitelezésénél az állami garanciaalapokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítását. 20. Meg kell teremteni egy a mezőgazdasági ágazat finanszírozására létrehozott bank alapjait a Kárpát medencében. - A termelési és befektetési hitelek kamatjainak szubvencióját. 21. Támogatni kell a tájjellegű mezőgazdasági termékek előállítását (Makói hagyma, vecsési káposzta, székelytermék, góbétermék, stb.) Tovább kell szigorítani az eredetvédelmet. 22. A hungaricumok, nemzeti hagyományokon alapuló mezőgazdasági termékek körét tovább kell bővíteni, védelmük érdekében egységesen kell fellépni. - Létre kell hozni egy katalógust amelyben összegyűjtésre kerülne a Kárpát medencében fellelhető hungaricum.


15

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 23. Törekedni kell a helyi fajták minél nagyobb részesedésére a mezőgazdasági termelésben. 24. Olcsó, alacsony beltartalmú, rosszminőségű termékek dömpingje a Kárpát Medencei piacokon. Javítani kell a tudatos vásárlói magatartásra nevelés szintjén. - Az érdekképviseleteknek támogatni kell az értékesítő szövetkezetek alakítását, közös alapanyag beszerzéseknél a Kárpát medencei termékeket kell előnyben részesíteni. - Csökkenteni kell a termelés és értékesítés közötti láncolatok számát. - Kárpát medencei szinten kell fellépni a dömping árukkal, a piacszerzési folyamatokkal szemben. - Csökkenteni kell az import arányát a termelésben. 25. A természeti adottságainkból adódóan a mezőgazdasági termelést a minőségi, hagyományos, bio-, ökológiai termelés irányába kell terelni. A Kárpát medence teljes területén népszerűsíteni, meg kell ismertetni a helyi génforrásokat, szaporító anyagokat. A képviseleti irodákon keresztül fórumokat kell szervezni a magyar vagy Kárpát medencei szaporítóanyagok népszerűsítésére, a gén bázisok szélesebb körű elterjesztésére. Nem csak ismereteket tudnák bővíteni a gazdák, de a szaporító cégek reklámhoz jutnának. - Támogatásokkal kell ösztönözni a helyi fajták megőrzését, szaporítását, turisztikai kihasználását. Állategészségügyi, növény-egészségügyi korlátait fel kell oldani, hogy az egész Kárpát medencében megjelenhessenek a magyar fajták. - Gén módosítással előállított fajok, fajták Kárpát medencei megjelenésének megakadályozása. 26. A helyi, Kárpát medencei alapanyagok részesedését kell növelni a mezőgazdasági termelésben. 27. Uniós forrásokból, a globális felmelegedés szélsőségeinek kezelésére növelni kell az öntözött területek arányát. - Komplex, a Kárpát medence teljes területét érintő vízgazdálkodás kidolgozása 28. Csökkenteni kell az import arányát a termelésben. 29. Csökkenteni kell a termékek felesleges utaztatását, helyi feldolgozók támogatására uniós források térségbejuttatása. 30. Jogszabályokkal el kell érni, hogy tovább nőjön a helyi termékek aránya a multinacionális kereskedőknél. Termékbeszerzéseik minél nagyobb aránya helyi (50 km-en belüli) eredetű legyen. A feldolgozók, az élelmiszeripari cégek koncentrációja, miatti szállítási költség megdrágítja az élelmiszertermelést, kiszolgáltatottá teszi a termelőket. A mezőgazdasági termékek, és élelmiszerek minél nagyobb hányada kerüljön az előállítás helyén feldolgozásra, és késztermékként kerüljön elszállításra. 31. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, minél nagyobb hányada kerüljön helyi, regionális értékesítés piacaira, áruházaiba. A nagyáruházak 50 km-es határon belül szerezzék be az árukészletük egy részét. Támogatni kell a helyi feldolgozók, piacok, boltok létesítését. A helyi feldolgozás a származás és eredetvédelmet is átláthatóbbá teheti.


16

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 32. El kell érni, hogy a kormányzati, banki finanszírozáskor prioritás legyen az hogy a kistermelők előnyt élvezzenek a helyi feldolgozók létrehozásánál, vagy feldolgozókban történő részarány-vásárlásánál. A bankok számára nem alternatíva a kisüzemek támogatása, és a kormányzatok is kivonultak a kisüzemi támogatásokból, a nagyüzemi termelés és technológiai beruházásokat támogatják. A nagyüzemi és kisüzemi termelés egymás mellett élésében a kisüzemeknek más piaci szegmenseket kell megcélozni. A kisgazdaságok számára a kis beruházás igényű hagyományos, bio, ökogazdálkodás, árutermelés jelenthet piaci lehetőségeket. A biológiailag magasabb értéket képviselő természetes mezőgazdasági árutermelés, háztáji gazdálkodás számára kell piaci lehetőségeket teremteni. A kormányzati támogatási modellekbe be kell építeni a kisüzemi termelés feldolgozást. Agrárbank létrehozása az ágazat finanszírozására. 33. Az intervenció alkalmazása során a Kárpát – medencei intervenciós zónabesorolásának a megváltoztatását 34. A termelői csoportok létrehozására és a gazdasági együttműködésre irányuló összefogási – szövetkezési formák ösztönzése érdekében hatékonyabb támogatási konstrukciók azonnali elindítását

Területfejlesztési, stratégiai célkitűzések: 1. A stratégia elveinek érvényesüléséhez a kárpát medencei minden országában létre kell hozni helyi irodákat (a stratégiában együttműködő szervezetek irányítása alatt) a képviselet megteremtésén túl a folyamatok összehangolására. Az iroda látná el a stratégia képviseletét, összegyűjtené és koordinálná a helyi kezdeményezéseket, amelyeket a stratégia elveivel összeegyeztethetőek, pályázati, kormányzati forrásokat keresne hozzájuk. A pályázatok megírásában is közreműködne. Összegyűjtené a területén megtalálható hungaricumokat. Egy országon belül ezek az irodák régiókat fednének le és adott országon belül több iroda is működhetne hálózatba rendezve. Ezek működtetését, irányítását, koordinálását a szakmai szervezetek (együttműködő gazdaszervezetek) látnák el, a kormányzat szakmai irányítása, és pénzügyi támogatásával. A hosszú távúság és a célok folyamatos megvalósításához a pénzügyi finanszírozást célszerű alapítványi, vagy egyéb keretek között kialakítani, amellyel a folyamat 2020-ig fenntartható. 2. Fórumokat szervezne az önkormányzatoknak, érdekképviseleteknek, civileknek a stratégia ismertetésére, ismeretek bővítésére. Az egymással és a központi irodával szorosan közreműködő irodák koordinálnák a stratégiai célkitűzések érvényesülését. 3. Ki kell alakítani egy prioritás láncot amely alapelvként működne a Kárpát medencei kormányzatok, önkormányzatok közbeszerzésinél, pályázatainál. A prioritás lánc területi egységeket takarna, helyi termelők (50km) – régiós termelők (200km) – hazai termelők – Kárpát medencei termelők – európai termelők – világpiac. A közbeszerzéseknél, pályázatoknál törekedni kellene arra, hogy csak azt szerezzenek be a lánc mentén nagyobb területi egységből, amit helyi szinten nem állítanak elő. Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

17

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 4. A határon túli magyar önkormányzatokat is be kell vonni a stratégia megvalósításába, mert támogatásuk nélkül a célkitűzések nem tudnak maradéktalanul érvényesülni. 5. Az önkormányzatokban tudatosítani kell a helyi erőforrások hasznosításának jelentőségét, a piaci függőségeik felszámolásában. 6. A településfejlesztési koncepcióba, és a közintézmények építésénél, minél nagyobb zöldövezet kialakítása. A zöldövezetekbe ne csak dísznövények kerüljenek, de őshonos, ősi fajták is. A közintézményeknél a multifunkcionalitás lehet a legjobb térkihasználási szempont (művelődési ház, könyvtár, múzeum, lakodalmas-ház, stb. egyben) 7. Pályázatokkal, vállalkozás fejlesztés támogatásával meg kell őrizni, néhol újra kell teremteni a magyar hagyományokat. Sok helyen már csak az épületek utalnak magyar jelenlétre, magyar értékekre. Ezeken a turisztikai, célpontokon kiemelten támogatni kell minden olyan vállalkozást amely a magyar hagyományok felelevenítésére irányulnak. Legyen az élelmiszer, képzőművészeti termék, előállítás, vagy hagyományos állattartás, stb. 8. A munkahely-teremtésben előnybe kell hozni a vidéki településeket, az elmaradott régiókat. Ösztönözni kell a határ menti befektetéseket, és támogatni kell a határ mindkét oldalról történő munkaerő toborzását ezeknél a befektetéseknél. Ezek a munkahelyek egyszerre adhat megélhetést a határ mentén élők számára. 9. A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségek miatt tovább romlott a mezőgazdasági termelés kiszámíthatósága. Nőt az időjárás okozta káresemények száma. Egy a Kárpát medencére kiterjedő vízgazdálkodási koncepció kidolgozásának kezdeményezése. Tározók, öntözőcsatornák létesítésével az öntözött területek arányát tovább kell növelni. Kárrendezési alapokat kell létrehozni és ezek felügyeletét érdekképviseleteknek kell átadni. Az időjárási szélsőségek kezelésekor a fajta, és hibrid előállításban ne a génmanipulációt vegyék alapul, hanem a hagyományos, történelmi fajtákat 10. A tömegközlekedési eszközök minél nagyobb hányadát alkalmassá kell tenni helyi erőforrással, (biodízel, biogáz) történő üzemeltetésre. Ezzel munkahelyek jönnek létre, csökken az import-függősség, és modell lehet a civilszféra számára. 11. A pályázatokat le kell egyszerűsíteni, mind a kitöltés mind az elszámolás vonatkozásában, hogy a pályázati hajlandóság tovább nőjön. Az Uniós utófinanszírozott pályázatokat nem tudják az érdekképviseletek bevállalni mert nincsenek forrásaik az előfinanszírozáshoz. Létre kellene hozni egy alapot ezen szervezetek sikeres pályázatainak támogatásához. A sikeres pályázat esetén a szakmai szervezetek beadják igényüket az utófinanszírozás megvalósításához, addig az alap biztosítaná a forrásokat és az elszámolást követően a pályázati pénz az alaphoz kerülne. Így nagyobb volna a pályázati hajlandóság is és az uniós források is el tudnának jutni minden régióba.


18


Turisztikai stratégiai célkitűzések: 1. Kormányzati eszközökkel és forrásokból ismét népszerűsíteni kell a magyar termékeket. Segíteni kell megváltoztatni a turisztikai vállalkozások, az emberek turisztikai elképzeléseit. Ne csak intézményekben (fürdőhelyek, szállodák, stb) gondolkodjanak, hanem térségekben. 2. A turisztikai ajánlatok közé kerüljön be a vidéki falusi turizmus, a bemutató gazdaságok meglátogatása, a hagyományőrzést felelevenítő programok. Ez csak akkor tud kialakulni ha létre jönnek ezek a bemutató gazdaságok, ha összegyűjtjük a potenciális célpontokat. Ha a értékké tesszük az emberek számára ezeket a hagyományainkra építő, gazdaságokat, vállalkozásokat. 3. Az önkormányzatokban tudatosítani kell a helyi értékek felkutatását, ezek bemutatásának fontosságát. 4. Ösztönözni kell az önkormányzatokat térségeket, hogy ne csak címert tekintsék jelképüknek, hanem válasszanak arra a településre, térségre jellemző más jelképeket. Lehet ez egy mesterség (Korond - fazekasság), élelmiszer (Pécska kenyér), állatok (bivaly tartás- Kolozsvár környékén), hagyományok, épületek, stb., vagy több jelkép együttes használata is a turisztikai és közigazgatási jelképek összeállításánál. A látogatok ezekből a jelképekből már tudják mit keressenek, mire számíthatnak. A jelképek és a település egymást hirdetik, népszerűsítik (pl: „a jó kenyér hazája”). A jelképek egyszerre segítik a helyi értékek megjelenését, gyártását, turisztikai előnyhöz segítik a településeket, és munkahelyeket is adnak, ezeken keresztül. A turisztika így visszahat a társadalomra, mert megismerik ezeket a magyar termékeket, és előbb utóbb keresik is a boltok polcain. Ez a tudatos vásárlásukra hathat. 5. Létre kell hozni helyi, térségi értéktárakat ahol a közösség megjeleníti saját értékeit, és ezeken keresztül bemutatkozik.

A Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának fázisai: 1. fázis: • • • • • • •

Infrastrukturális háttér létrehozása Pénzügyi háttér megteremtése Jogszabályi háttér kialakítása Hungaricumok jogszabály (tájjelleg beépítése, csak adott táj forrásaiból lehessen az adott hungaricumot előállítani. Pick szalámi Dél-alföldi sertésből csak, Tokaji csak Tokaj borvidékről, stb.) Civil összefogás megteremtése Kormányzati összefogás meg teremtése Pályázati, támogatási rendszerek kialakítása


19

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 2. fázis: • • • • • • • • • •

Fórumok, konferenciák szervezése a stratégia minél szélesebb körű ismertetésére a Kárpát Medencében, (Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, szomszédos országok érdekképviseletei számára) Kormányzati egyeztetések megkezdése a szomszédos országok kormányzataival a stratégia minél szélesebb körű, és hatékonyabb megvalósítása érdekében A stratégiát aláíró civil szervezetek szövetségbe tömörülése, egyeztetések megkezdése további civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel Helyi adottságokra építő vállalkozás fejlesztés (pályázat) (önkormányzatok, civil szervezetek, bevonása) Hungarikumokat árusító bolthálózat létrejöttének ösztönzése (turisztikai célpontokon kiemelten a Kárpát medencében) Munkahely teremtés ösztönzése (Jogszabályi ösztönzéssel – elmaradott térségekben történő munkahely teremtés nagyobb támogatása) (Pályázati ösztönzéssel – csak adott térségből pályázhatnak) Örökség, és hagyományvédelem, falusi turizmus, bemutató gazdaságok támogatása (gazdaságok több lábon állása) Önkormányzatok bevonása, helyi szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokat vegyenek igénybe, prioritás-lánc alkalmazásának széleskörű elterjesztése Öko-, és tájgazdálkodás ösztönzése, közösségi energiaszükséglet minél nagyobb hányadát helyben elégítsék ki az önkormányzatok (geotermikus fűtés, biogáz üzem, hulladék hasznosítás, stb.) Önkormányzatokat ösztönözni, minél nagyobb, felületen zöldesítsenek, várost, települést védő szélfogó erdők telepítése. ( Civilek bevonásával a fásításba – minden újszülöttnek ültethetnek egy fát a szülők, parkokba, véderdőkbe)

3. fázis: • •

• • • • • •

Vidéki turizmus ösztönzése Azon turisztikai programok népszerűsítése amely nem egy helyre (fürdőhelyre, kirándulóhelyre, településre) koncentrál, hanem térségek egészét mutatja be. (pl: Gyulai Várfürdő, Aradi Vár, Pécskai kenyér, Rékási bor, Békési Pálinka, együttes bemutatása a kirándulás alatt.) Hungarikumok katalógusának összeállítása A civil és politikai összefogás, a stratégia mentén Európai népszerűsítése A kormányzati egyeztetések a stratégia mentén történő lezárása Politikai képviselet megteremtése az Európai intézményeknél Monitoring Továbblépés lehetőségeinek kidolgozása


20


A Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának szintjei: Minisztériumi szint: • • • • • • •

Társminisztériumokkal koordináció kialakítása Kormányzati támogatás kialakítása Jogszabályi háttér megteremtésének kezdeményezése Pénzügyi háttér kialakításának megteremtése Infrastrukturális háttér kialakítása (civil szervezetekkel közösen) Politikai egyeztetések a szomszédos országok képviselőivel Monitoring

Civil szervezetek szint: • • • • • • • • •

Minél szélesebb körű civil összefogás megteremtése az ügy érdekében Szövetség létrehozása, az operatív együttműködés megteremtése érdekében Fenntartható, hosszú távú háttér megteremtése (pénzügyi, szakmai, infrastrukturális) Irodahálózat kialakítása, működtetése, Kapcsolatépítés a szomszédos országok politikai, civil, érdekképviseleti szereplőivel, szervezeteivel Fórumok szervezése, önkormányzatok, oktatási intézmények, civilszervezeteknek, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek Helyi kezdeményezések felkarolása, menedzselése, pályázatírás Szövetkezetek szervezése Piaci lehetőségek keresése, menedzselése

Irodák szint: • • • • • • • •

Fórumok szervezése, (pályázatismertetők, stratégia népszerűsítése, helyi szaporítóanyag előállítók népszerűsítése) Helyi kezdeményezések felkarolása, koordinálása Hungaricumok felkutatása Pályázatírás, menedzselés Helyi projektek létrehozása, oktatási intézmények, génbankok, szaporító bázisok bevonása a projektekbe Piaci kereskedelmi lehetőségek felkutatása Háztáji gazdálkodás népszerűsítése, koordinálása, piaci környezet kialakítása (termelői piacok létrehozása), beszállítói kör kialakítása közintézményekbe, nagy ellátórendszerekbe történő beszállítások kialakítása Helyi üzemek tovább-feldolgozók létrehozásnak, működésének segítése, (marketing, vásárok, bemutatók szervezése, katalógusok összeállítása


21

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 • • • • • • • •

Önkormányzatok bevonása, segítése, hogy közbeszerzéseknél, erőforrások beszerzésénél, erőforrások átalakításánál milyen lehetőségek állnak rendelkezésre adott térségben Szövetkezetek szervezése Turisztikai célpontok összegyűjtése, turisztikai bemutatók szervezése A Kárpát Medence turisztikai célpontjainál, hagyományőrző, bemutatók, vásárok szervezése, boltok létrehozásának támogatása, bemutató gazdaságok, falusi turista helyek népszerűsítése Projekt kiadványok, turisztikai kiadványok összeállítása Kapcsolattartás a hálózat más irodáival Monitoring Helyzet és válságjelentések küldése a szövetség és a Vidékfejlesztési Minisztérium számára

A Kárpát medencei Vidékstratégia forrásai, eszközei: A stratégia törekszik arra, hogy minél kevesebb új forrás bevonására legyen szükség a megvalósításához. Elsősorban az Európai Uniós és nemzeti támogatások elosztásának, pályázatok koordinálásával próbálja a pénzügyi forrásokat a stratégia céljainak megfelelően terelni. Elsődleges forrásai az uniós alapok: A 2014-2020 közötti EU tervciklusban az uniós és az azokkal összehangolt nemzeti források szintén fontos szerepet játszhatnak a stratégia megvalósításában, ezek közül különösen kiemelésre érdemesek • az agrár‐ és vidékfejlesztési források, valamint • a regionális, kohéziós politika forrásai, beleértve a környezeti célokat is. A Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia forrásszükségletei lehetnek azonosak a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia forrásaival, és ezek most elsősorban a magyar vidékfejlesztést szolgálják, de ha egy komplexebb rendszert veszünk figyelembe akkor ezen források alapjai lehetnek egy egész Kárpát medencét lefedő vidékfejlesztésnek. A 2011-2013-as időszakban a Nemzeti Vidékstratégia megvalósításának elsődleges pénzügyi eszközeit az agrár‐ és vidékfejlesztésre, környezet‐, természetvédelemre és vízügyre fordítható nemzetközi, illetve uniós források, valamint a nemzeti költségvetésben a fenti célokra biztosított források jelentik, ezen források koordinálásával tágabb kör a Kárpát medencei magyarság is helyzetbe hozható. • Az európai megállapodásban rögzített közösségi valamint nemzeti társfinanszírozási igényű forráskereteink a 2007‐2013‐as tervciklusra adottak. Ezek formái az alábbiak: - EU agrár‐ és vidékfejlesztési támogatási keretek és források (SAPS terület‐alapú direkt támogatások, agrárpiaci támogatások, EMVA/ÚMVP vidékfejlesztési keretek), Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

22

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 - hazai költségvetési finanszírozású, illetve társfinanszírozási‐igényű források (top‐up: 100 % nemzeti forrás, ÚMVP: 20‐25 % nemzeti forrás, notifikált nemzeti támogatások: 100 % nemzeti forrás) (pl. tanya program), - 2013‐ig a 7 éves időszakra vonatkozó vidékfejlesztési forrásoknak (ÚMVP mintegy 1.400 Mrd Ft) már csupán 20%‐a áll rendelkezésre, az európai eljárásrend ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy évente felülvizsgálhassuk a vidékfejlesztési (ÚMVP) forráselosztás belső arányait és szabályrendszerét. További Magyarországi források: • Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) forrásai is hozzáférhetők a vidékfejlesztés számára (pl. élelmiszer‐feldolgozás). • A környezet‐, természetvédelemmel és vízüggyel összefüggő intézkedések finanszírozását a központi költségvetés forrásai mellett a 2007‐2013 közötti időszakban az EU Regionális Fejlesztési Alapból és Kohéziós Alapból támogatott KEOP és a ROP‐ok kapcsolódó forrásai, valamint a LIFE+ források jelentik. • Fontos lehet a vidékpolitikában szerepet vállaló egyéb szakterületek vidéki térségekben elérhető nemzeti és uniós illetve a határon átnyúló együttműködési programok forrásai. A tudatosságra való neveléssel, a társadalom különböző szereplőinek bevonása a stratégia megvalósításába, fórumok, ismeretterjesztés révén, civil összefogások kezdeményezésével. A családok, háztáji gazdaságok piaci pozíciójának megteremtése szintén koordinálási és jogszabályi feltételeket igényel csak. A vidéki gazdaságok jövedelemszintjének emelésére a források benne vannak a termelői és a fogyasztói ár különbözetében, az értékesítési láncolat, és a szállítási költségek csökkentésével a keletkezet ártöbblet a termelőknél marad. Plusz források bevonására elsősorban a stratégia minél szélesebb körű megvalósulásának feltételeként létrejövő irodák működtetéséhez kell. Illetve a civil szervezetek ehhez a tevékenységhez szükséges operatív munkájának támogatásához. Magyarországi projektek, koncepciók, eszközök: Magyarországi projektek, koncepciók, eszközök amelyeket összehangolva a stratégia céljainak érdekében koordinálással fel lehetne használni. Forrás Nemzeti Vidékstratégia: • A kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása érdekében tárgyalásokat folytatunk a szomszédos országokkal a nemzetstratégiai jelentőségű gazdasági együttműködés erősítésének lehetőségéről, az európai vidéki hálózat és az európai szövetkezetek nyújtotta lehetőségek kihasználásáról. • A hazai törvényalkotás, alkotmányozás keretében kezdeményezzük: - az agráriumot és a vidéket érintő joganyag egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését annak ellenére, hogy a KAP zöldítése várhatóan a szabályozási rendszert bonyolultabbá teheti; Készült: A Kárpát Medencei Gazdák Együttműködése civil összefogás részeként 2009-2011 között.

23

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 - az agráriumot és a vidéket érintő alapértékek (az egészséghez, az egészséges környezethez és élelmiszerekhez való jog, a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntarthatóság, a jövő nemzedékek jogai, a természeti erőforrások, a föld, a vízbázisok, a genetikai módosítás mentes biológiai sokféleség védelme, a nemzeti kulturális örökség részét képező tájak, gazdálkodási, települési értékek megőrzése, stb.) alkotmányba foglalását; - a földtörvény (üzemszabályozás, földvédelem, földvásárlás, ‐bérlet, zsebszerződések, tagosítás, birtokrendezés, zöldmezős beruházások korlátozása stb.) további módosítását; - a Nemzeti Földalapot, a Nemzeti Vagyongazdálkodás Tanácsot és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.‐t továbbá a helyi birtokrendezési bizottságokat és azok működését érintő joganyag áttekintését, újrafogalmazását, a földvagyon‐gazdálkodás és földrendezés közelebb vitelét a helyi közösségekhez; - a kereskedelmi törvény helyi feldolgozást és kereskedelmet, helyi piacokat, az áruk jelölését (eredet, összetétel, GMO‐tartalom, CO2‐kibocsátási egyenérték, stb.), a hazai termékek arányának növelését (minőség, ‐ellenőrzés, „polcpénz”, „multiadó”, visszatérítés, stb.) érintő elemeinek újraszabályozását; - a kistermelői élelmiszer‐előállítás, ‐feldolgozás és ‐értékesítés feltételeit valamint a piacok rendjét szabályozó rendeletek további módosítását, a magyar élelmiszerkönyv felülvizsgálatát, a „magyar termék” rendeleti szabályozását, azoknak az új vidékstratégiához igazítását; - az agrárkamarákról valamint a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény megalkotása. Helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés középpontjában a komplex térségi fejlesztési folyamatba ágyazódó, a helyi termékekre és erőforrásokra, valamint helyi értékesítésre épülő megoldások állnak. Ennek érdekében az alábbi teendőket fogalmazzuk meg: • A közbeszerzési kényszer és a lánckereskedelem kikapcsolásával a helyi élelmiszer‐ előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetési rendszereit egymással közvetlenül összekapcsoljuk. • Kiszélesítjük az EU által is támogatott „szociális élelmiszerprogramot” valamint az iskolai „igyál tejet” és „iskolagyümölcs” programot, összekapcsoljuk azokat a helyi élelmiszertermelés, ‐feldolgozás és ‐értékesítés, a közvetlen beszállítás rendszereivel. • A vidék gazdaságát „több lábra állítjuk”. Erőteljesen támogatjuk a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket (helyi energiatermelés, élelmiszer‐feldolgozás, ‐ értékesítés, kézművesség stb.), az ezekre irányuló helyi mikro‐, kis‐ és középvállalkozásokat, a falusi, öko‐ és gyógyturizmus hazai fejlődését, szálláshelyeinek bővítését, a helyi kulináris, népi és szakrális hagyományok ápolását. • Újragondoljuk az erdei apríték, a mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb szerves hulladékok, biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit, erre alapozott kistérségi szintű, helyi energiaellátó rendszerek kiépítését, megteremtve ezzel a helyi önkormányzatok, közintézmények energiaigényének kielégítéséhez továbbá a helyi feldolgozóipar létrehozásához szükséges helyi energiaalapot.


24

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 • Ösztönözzük és támogatjuk a falvak, vidéki települések különböző tevékenységeit összefogó, ezzel a közösség és gazdasága belső erejét növelő szövetkezetek, társulások létrehozását és működését. • A közfoglalkoztatást valamint a szociális földprogramot kiszélesítjük, költségvetési és intézményi feltételeit megteremtjük. • Megvizsgáljuk a „helyi pénz”, mint térségen belüli elszámolási egyenértékes alkalmazásának működő rendszereit, elterjesztésének lehetőségeit.

Összefoglalás: Az vidékstratégia célkitűzéseinek 10 legfontosabb eleme: 1.

Megindult a mezőgazdaságban egy tőke és vagyonkoncentráció, amely pénzügyi erejénél fogva politikai befolyást próbál szerezni magának. Emellett az érdekképviseletek párhuzamosan működnek és politikailag elkötelezetté váltak.

Javaslat: - Csökkenteni kell az érdekképviseletek számát szövetségek létrehozásával, országokon belül és országokat átívelően. Ez könnyítheti az érdekegyeztetés folyamatát, növeli az érdekérvényesítés a nemzeti és uniós fórumokon. - Ellensúlyozhatja a nagytőke politikai befolyását. 2.

Az uniós és nemzeti vidékfejlesztési források nem elegendő mennyiségben jutnak el vidékre, vagy csak politikai érdekcsoportok zárt köre jut csak hozzá. Javaslat: - Tudatosítani kell a nemzeti kormányokban, hogy a mezőgazdaság is lehet kitörési pont, stratégiai prioritás a nemzeti fejlesztési tervekben. A gazdasági válság kezelésének is lehet eszköze. - Törekedni kell arra, hogy az uniós és nemzeti vidékfejlesztési források minél nagyobb aránya a 10 ezer fő alatti településekre jusson el. 3.

A vidéken, a kistelepüléseken folyamatosan romlik az életminőség, a jövedelemszerzés lehetősége, nő a munkanélküliség aránya. A szociális ellátórendszer és a fekete munka az egyetlen megélhetési forma. Elindult egy elszegényedési folyamat, és a településekről történő elvándorlás. Javaslat: - Növelni kell a vidék eltartó képességét. Piaci igény van a nem intenzíven tartott állati termékekre, a hagyományos körülmények között előállított kertészeti kultúrákra. (mélyalmos tojás, tanyasi csirke, házi kolbász, bio paradicsom, stb.) Meg kell teremteni egy piaci környezetet a háztáji termelés számára.


25

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 - Kormányzati támogatásokkal növelni kell a falusi emberek vállalkozói kedvét. - A nemzeti marketingbe be kell építeni ismét a házi, háztáji termékek fogalmát. 4.

A bankok számára nem alternatíva a kisüzemek támogatása, és a kormányzatok is kivonultak a kisüzemi támogatásokból, a nagyüzemi termelés és technológiai beruházásokat támogatják. Javaslat: - A nagyüzemi és kisüzemi termelés egymás mellett élésében a kisüzemeknek más piaci szegmenseket kell megcélozni. A kisgazdaságok számára a kis beruházás igényű hagyományos, bio, öko gazdálkodás, árutermelés jelenthet piaci lehetőségeket. A biológiailag magasabb értéket képviselő természetes mezőgazdasági árutermelés, háztáji gazdálkodás számára kell piaci lehetőségeket teremteni. A kormányzati támogatási modellekbe be kell építeni a kisüzemi termelés feldolgozást. - Agrárbank létrehozása az ágazat finanszírozására. 5.

A feldolgozók, az élelmiszeripari cégek koncentrációja, miatti szállítási költség megdrágítja az élelmiszertermelést, kiszolgáltatottá teszi a termelőket. Javaslat: - A mezőgazdasági termékek, és élelmiszerek minél nagyobb hányada kerüljön az előállítás helyén feldolgozásra, és késztermékként kerüljön elszállításra. - A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, minél nagyobb hányada kerüljön helyi, regionális értékesítés piacaira, áruházaiba. A nagyáruházak 50 km-es határon belül szerezzék be az árukészletük egy részét. Támogatni kell a helyi feldolgozók, piacok, boltok létesítését. A helyi feldolgozás a származás és eredetvédelmet is átláthatóbbá teheti. 6.

Olcsó, alacsony beltartalmú, rosszminőségű termékek dömpingje a Kárpát medencei piacokon. Javaslat: - Javítani kell a tudatos vásárlói magatartásra nevelés szintjén. - Az érdekképviseleteknek támogatni kell a értékesítő szövetkezetek alakítását, közös alapanyag beszerzéseknél a Kárpát medencei termékeket kell előnyben részesíteni. - Csökkenteni kell a termelés és értékesítés közötti láncolatok számát. - Kárpát medencei szinten kell fellépni a dömping árukkal, a piacszerzési folyamatokkal szemben. 7.

A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségek miatt tovább romlott a mezőgazdasági termelés kiszámíthatósága. Nőt az időjárás okozta káresemények száma. Javaslat: - Egy a Kárpát medencére kiterjedő vízgazdálkodási koncepció kidolgozásának kezdeményezése.


26

Kárpát Medence Vidékfejlesztési Stratégia 2012-2020 Tározók, öntözőcsatornák létesítésével az öntözött területek arányát tovább kell növelni. - Kárrendezési alapokat kell létrehozni és ezek felügyeletét érdeképviseletek nek kell átadni. - Az időjárási szélsőségek kezelésekor a fajta, és hibrid előállításban ne a génmanipulációt vegyék alapul, hanem a hagyományos, történelmi fajtákat. 8.

Multinacionális törekvés van a génmódosított növénytermesztés minél szélesebb körű elterjesztésére. Javaslat: - A Kárpát medence mint egységes környezet teljes területén tartósan, ki kell zárni jogszabályokkal a génmanipuláció megjelenését az árutermelésben. 9.

A Kárpát medencében kezd kialakulni egy egyoldalú energia függőség és kiszolgáltatottság. A mezőgazdaság kimarad az energiatermelésből. Javaslat: - Alternatívákat kell teremteni a mezőgazdaságnak az energia előállításba történő bekapcsolódásához. Támogatni kell a helyi szintű energia termelést, és ehhez mezőgazdasági melléktermékek felhasználását. - A helyi távhőszolgáltatásokat alkalmassá kell tenni mezőgazdasági melléktermékek felhasználására is. 10.

A Kárpát medencei jó minőségű földekre komoly piaci igény van a külföldi vállalkozások részéről. Megindult egy zsebszerződésekre alapuló kiszorítósdi, amelyben a helyi termelőket kiszorítják a földszerzés folyamatából.

Javaslat: - Korlátozni kell a külföldiek településen történő földhöz jutását. - Ki kell szorítani a mezőgazdasági termelésből a spekulációt, spekulatív tőkét, és termelésen, érték előállításon alapuló mezőgazdaságot kell megteremteni. Aláíró szervezetek:

Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége

Romániai Magyar Gazdák Egyesülete

Észak Vajdasági Földműves Egyesület

Vajdasági Gazdakörök Szövetsége

Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete Zentai Gazdakör

Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete Orosházi Gazdakör


27

Kárpát Medencei Vidékfejlesztési Stratégia

Recommend Documents