Kárpát-medencei. Generációs Akadémia

Kárpát-medencei Generációs Akadémia


Bevezető

Tisztelt Olvasónk! Ön a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Kárpát-medencei Generációs Akadémia című kiadványát olvassa, melyben egy kiemelt nemzetközi programunk eredményeit tesszük közzé. Emellett különböző működő gyakorlatokat mutatunk be, valamint kitekintünk a nagyvilágba a generációs kapcsolatok területén. A projekt keretében a Kárpát-medencéhez tartozó országok magyar ajkú idősügyi és ifjúsági szervezeteivel partnerségben Nagykanizsán megrendeztük a Kárpát-medencei Generációs Akadémiát. A program célja az volt, hogy egy egységes Kárpát-medencei generációs stratégiát alakítsunk ki és közvetítsünk az Európai Parlament felé. Feladata a workshopokon keresztül a generációs együttműködések lehetséges területeinek, jó gyakorlatainak, megismerése volt. Ugyanezen helyi gyakorlatokat nemzetközi szint-

Faültetés - Kiskanizsa

2

re fejlesztve, egy közös projekt került kidolgozására, melyre EU-s pályázat készült. A jó gyakorlatokat a Vajdaságból a Felvidékről és Dél-Zalából gyűjtöttük össze és tárjuk Önök elé. A projektünkkel összhangban bemutatunk egy példát, mellyel Kínában kötelezővé tennék a generációk kapcsolatát. Egy furcsa törvénymódosítást tervezget a kínai kormány: elképzelhető, hogy a gyermekeknek kötelezően gondoskodniuk kell majd a szüleik megélhetéséről és egészségéről. Ugyanezen elképzelés több európai államban, így Dániában, de Magyarországon is felmerült, hogy törvény szabályozza a generációk egymás iránti kötelezettségeit és feladatait, ami visszaállítja a család tradicionális funkcióit. A kormány ez év márciusában hozta nyilvánosságra új alkotmányterveze-

Zöldövezet

Nagykanizsa 7 csodája díjátadás

tét. Ennek XV. cikkelyében található egy érdekes pont: A nagykorú gyermek köteles gondoskodni rászoruló szüleiről. Mindenekelőtt örülök annak, hogy az alkotmány készítői gondoltak az idősekre is. Tapasztalatunk szerint a 21. századra a generációk eltávolodtak egymástól, pedig az idősek szívesen átadnák az általuk évtizedek alatt begyűjtött tudást és tapasztalatot. Ugyanakkor részükről igényként jelentkezik az új számítástechnikai, kommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök használatának igénye, amiben pont a fiatalok lehetnének segítségükre. A fiatalok viszont nehezen fogadják el a tanácsot az idősektől, mivel kevés az olyan szintér, ahol létrejöhet a generációk közti párbeszéd. Kiadványunk ezt a szakadékot próbálja áthidalni és megoldási javaslatokat, módszereket tár a generációk elé az együttműködésre. Tisztelettel: Budavölgyi Kálmán Projektmenedzser, NCK ügyvezető


A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület bemutatása

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület bemutatása Szervezetünket a Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálására, térségfejlesztési partnerség kialakítására, konzorciumi együttműködések létrehozására, interszektoriális projektek generálására hoztuk létre. Missziója A civil aktivitás és értékteremtés, a civil szektor társadalmi szerepvállalásának fejlesztése. A civil szektor folyamatos jelenlétének szervezése, társadalomfejlesztési projektek generálásával és végrehajtásával. A nonprofit szolgáltatási kötelezettségek ellátásán túl a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntesség elterjesztése, társadalmi ismertségének és elfogadottságának erősítése. A szektorok közti együttműködés kialakítása. Szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával járulunk hozzá a szegénység és társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvényekkel, akciókkal segítjük a katasztrófa sújtotta területen élőket. Legfontosabb tevékenysége és egyben eredménye a Nagykanizsai Civil Iroda működtetése a Halis István Városi Könyvtár alagsorában.

Sajtótájékoztató - Város napja

Szolgáltatásai, tevékenysége: - Nonprofit szolgáltató központ működtetése - Szociális, karitatív akciók szervezése - Jótékonysági gyermektáborok szervezése - A természeti katasztrófa sújtotta területen élők segítése - Egyházi épületek, közterek közösségi összefogással történő felújítása - Környezetvédelmi feladatok ellátása - Nonprofit, üzletviteli tanácsadás

- Önkéntes központ működtetése - Nemzetközi projektek generálása, menedzselése Három tematikus Internetes hír, és szolgáltató portált működtetetünk 1. Online Dél-Zala - regionális nonprofit szolgáltató hírportál (http:// civiliroda.eu/onlinedz/index.php) 2. Kanizsai párbeszéd - helyi közéleti, közösségi portál (http://www.civiliroda.eu/parbeszed/) 3. Regionális ifjúsági és sport hír és szolgáltató portál (http://ifjusag. com/) Elérhetőség: Nagykanizsai Civil Iroda, Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, 20/359-5045, 20/288-4404 Fax: 93/999-697. E-mail: [email protected]

Iván László előadása

Lengyák István NCK soros elnök

3


Vajdasági jó gyakorlatok a generációk együttműködésére

Vajdasági jó gyakorlatok a generációk együttműködésére falu fő gazdasági ága a gyümölcsészet és a földművelés. Nemrégen épült egy modern gyümölcstároló hűtőház, ami a ZZ Prima szövetkezet tulajdona Hajdújárás – Nosza Ez a két település egy helyi közösségbe tartozik. Közvetlen a magyarszerb határ mellett húzódó település a Ludasi-tó északi, észak-nyugati részén terül el. Egykori neve Ludaspuszta. Az eddig előkerült települést igazoló legkorábbi dokumentum az 1784-ben készített I. Katonai felmérés. A térképen már a Ludasi-tó felső nyugati részénél kertésztelepeseket jegyeztek. A II. Világháború utáni szerb neve Hajdukovo lett. 1864-ben megépült a Horgosihomokpusztát kettészelő szegedszabadkai vasúti pálya. 1883. október 16-án Szegedről a 113-as vasúti megálló- és őrházig (ez a mai királyhalmi vasútállomással szemben még meglevő lakott őrház) utazott I. Ferenc József (1830–1916) osztrák–magyar király (Őt többek között Jókai Mór [1825– 1904] író is elkísérte), majd fiákeren Ásotthalomra vitték, hogy felavassa az erdészeti szakiskolát. Ezen esemény kapcsán a vasúti megállónak HorgosiKirályhalom lett a hivatalos neve, míg a korabeli szeged-szabadkai országút nyugati oldala (ez ma Magyarországhoz tartozik) a Szegedi-Királyhalom nevet kapta. A Horgosi-Királyhalom nevét a második világháború után a szerb hatalom Bački Vinogradira (magyar tükörfordítása: Bácsszőlős) változtatta. A névadók történelmi és földrajzi tájékozatlanságuk folytán helytelenül adták hozzá a Bács- elemet, ugyanis a település Trianon előtt több mint ezer évig Csongrád vármegyéhez tartozott. Királyhalom ma 2036 hektár területen fekszik, és 2044 lakosa van, melynek 97%-a magyar, a többi horvát és

4

egyéb nemzetiségű. A faluban 1982 óta, néhány év kihagyással, most már minden évben hagyományosan megrendezik a Szamárversenyt, mely nemzetközi jelleggel is bír, ugyanis a versenyen részt vesznek a szomszédos magyarországi testvértelepülések: Ásotthalom és Domaszék lakosai is. Az egész napos programban szerepelnek: versenyek (évenként változatosan dinnyeevés, kötélhúzás, kerékpárverseny, sörivó verseny stb.). A nap fénypontja a szamárverseny (szamaragolás, fogathajtás). A helyi vendéglők ilyenkor dugig megtelnek, csakúgy, mint a sátras lacikonyhák, ahol finom falatok forognak a tűzhelyeken. A gyerekek pedig a cukorkaárusok sátrai körül forognak. Az egész napot betöltő rendezvényen 4.000-5.000 vendég szokott jelen lenni, akik egyaránt érkeznek Szabadka és Horgos felől. A Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai részt vesznek a különböző kulturális programokban, az asszonykórus és a templomi énekkar munkájában. Főbb események a templombúcsú, falunap, sporttalálkozók. Sportszakosztályok közül kézilabda, röplabda és a lábtolllabda találkozókat szoktak rendezni. A

Művelődési, civil és sportszervezetek Lifka Sándor Művelődési Egyesület – magyar néptánc, zene, énekkar. (110 tag) Hinga ME Nosza – színjátszók, modern tánc (85 tag). Teleház Hajdújárás Fejlődéséért civil szervezet – 2001-ben alakult. Hivatalosan bejegyzett civil szervezet. Többségében fiatalok és diákok dolgoznak önkéntes alapon. Minimaraton atlétikai és szabadidő sportklub – 2001-ben alakult. Dobák Róbert vezetésével nagyon sok fiatalt és gyermeket megmozgató egyesület, sikeresen működött hazai és nemzetközi szinten is. A tagság a három szomszédos magyar falu fiataljaiból


áll, de vannak tagok a távolabbi településekről is. Vinogradar Fociklub – 1946-ban alakult, azóta is működik és magának mondhatja a környék legjobb minőségű focipályáját. Tagsága kb. 70 gyereket és fiatalt számlál. Hajdújáráson sok vállalkozó szellemű ember tevékenykedik, 36 bejegyzett magánvállalkozó, kisiparos közöttük pék, hentes, vegyesbolt, cukrászda, étterem, borászat, műhelyek, gép- és alkatrész kereskedők, gyümölcstermelők (többségben) de szép számban vannak virágtermelők is. A falusi turizmus is fejlődőben van (Borkastély, pince, Gulyás-csárda, Róka-tanya, strucc farm és mangalica telep). Régi hagyomány a különböző rendezvények szervezése. Évente 20 korosztályonkénti rendezvény, találkozó, stb. történik. Nagyobb rendezvények a falunap, szüreti napok, Ádvent a faluban, iskolanap, szüreti bál, Napsugaras ősz, azon kívül motoros találkozó, foci falubajnokság, számítógépes versenyek, nosztalgia bulik, nyugdíjas bál, újévvárás, stb. Ezen rendezvények szervezése által


beigazolódik a különböző korosztályok sikeres együttműködése, mikor falunk apraja-nagyja részt vesz a különböző jellegű és témájú találkozókon, elfogadva az idősebb korosztály tapasztalatát. Fordított helyzetben az idősebbek tanulnak a fiataloktól a számítógépes tanfolyamokon. Ezek a rendezvények sok munkát igé-

nyelnek, ezért büszkék vagyunk erre a több generációs együttműködésre. Ilyenkor unoka és nagyszülő együtt dolgozik. Ki-ki a maga módján és lehetősége szerint. Úgy, mint szereplő, közreműködő, segítő, szervező, támogató vagy, mint vendég. A fiatalokban az erő, az idősebbeknél a tapasztalat és így lesz egy kultúrműsor, sporttalálkozó vagy falurendezvény magunkhoz mérten sikeres. Ludas Szabadka menti település, a legkorábbi írásos okmány I. Károly (12881342) magyar király 1335-ben kelt birtokadományozó levele volt, melyben Ludas egyházat, később Ludas pusztát említi. A település a Ludasi-tó nyugati partján húzódik. A tó mindmáig megélhetést (halászat, nádvágás, libatenyésztés) vagy éppen búvóhelyet biztosított az ottani lakosság számára. Egyedüli pusztai tó az országban, gazdag az élővilága, a költöző madarak pihenőhelye, nemzetközileg védett terület. A ludasi lakosok száma 1310, 95%-a

5



köszönhetők az itteni nép mentalitásának, a munkához és a fejlődéshez való hozzáállásának bizonyítva azt, hogy a kétkezi munkából sok mindent el lehet érni az életben, nem feledve elődeink hagyományait és kultúráját, de kellő toleranciával elismerni a más nemzetekkel való együttélést. Ezért az igyekezet, hogy minél több hazai és külföldi kapcsolat jöjjön létre, legyen az a sport, a kultúra vagy a művészet terén.

magyar. Földműveléssel (gabona, zöldségfélék) valamint állattenyésztéssel foglalkoznak. Híres a ludasi fokhagyma. A művelődést a Ludas Matyi ME biztosítja, ami 12 éve működik sikeresen amatőr színjátszók, menyecskekórus, modern tánccsoport és mesemondók segítségével. Nagyobb esemény a falunap és a fokhagyma

fesztivál, valamint a havi kirakodóvásárok. Testvértelepülésük Téglás (Ukraina) és Ludas (Romániában és Magyarországon). Az itt ismertetett magyar települések még mindig fejlődő fázisban vannak, mert a múltbeli rendszerek nem igazán fejlesztették a határ menti falvakat és városokat. Az elért eredmények

Együttműködés a korosztályok között Hajdújáráson és környékén idén immár 10. alkalommal tartották meg a Mikulásfutást, amely egyaránt megmozgat kicsit és nagyot. A mikulások minden évben ellátogatnak a Kolevka Gyermekotthonba, ahol az árva gyerekeknek ajándékcsomagot osztanak, majd a csoport útja rendszerint a szegény sorsú gyerekek napközijébe, a Lurkóházba vezet, ahol szintén megajándékozzák a kicsiket és nagyokat. A sorból nem maradnak ki az említett négy település óvodái és iskolái sem, ahol a csöppségek mindig nagy szeretettel rajongják körül a mikulásokat. Az alsós és felsős diákok ezt követően a települések utcáit róják, s egyegy szem cukorkát osztanak minden lakónak. A nap rendszerint Mikulásdiscóval zárul, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki jól szórakozik. A lábtoll-labda a Vajdaságban Dobák Róbert 2003 nyarán ismerkedett meg a lábtoll-labdával. Először 4 lány és 6 fiú kóstolt bele az errefelé akkor még teljesen ismeretlen sportágba, majd a tagság fokozatosan nőtt és az év végére elérte a 15 főt. Kezdetben kizárólag hajdújárási, noszai, ludasi és királyhalmi fiatalok hódoltak a lábtolllabdának, a későbbiekben azonban a

6


sportágba palicsi, szabadkai, kispiaci, horgosi és magyarkanizsai fiatalok is bekapcsolódtak. A Királyhalmi Lábtoll-labda Klub első versenyére 2003 augusztusában, Újszászon került sor, amikor a kiscsapat a Magyar Nyílt Bajnokság mellett az Európa Kupán is fellépett, ahol az országos rangsorában Magyarország, Németország és Finnország mögött az előkelő 4. helyet szerezte meg. Októberben a Bochumban tartott I. Lábtoll-labda Európa-bajnokságon összetettben szintén a 4. helyen végzett a csapat, a Fuszkó Tímea, Somogyi Csilla, Faragó Szabina összetételű női hármas pedig az ország eddigi egyetlen érmét szerezve a dobogó harmadik fokára állhatott. Ezt követően a csapat rendszeres résztvevője a Magyar – és a Német Nyílt Bajnokságnak, a különböző ranglista versenyeknek, de több barátságos tornán is vendégszerepeltek Újszászon, Nagykanizsán, Lánycsókon, Jánoshidán, illetve vendégül is látták az említett klubokat. 2007-ben a szolnoki világbajnokságon vettek részt a klub tagjai, majd pedig 2008-ban Királyhalma adott otthont a lábtoll-labda Európa-bajnokságnak. A sikeres rendezvényben több település is részt vett: Horgoson szállásolták el a versenyzőket, Királyhalmán zajlott a verseny, Hajdújáráson több napos kulturális és szórakoztató programok voltak, Ludason a discóban bulizhattak a résztvevők, de Palics szépségeit és Szabadka látványosságait is megcsodálhatták. A kontinensviadal pozitív példa arra, hogy egy kis falu több településsel összefogva nagy dolgokra képes, aminek sikeréhez több generáció is hozzájárult. A legkisebbektől a legnagyobbakig 15-20 aktív tagja van, akik a sport népszerűsítése mellett a fiatalok sportra és mozgásra való nevelését tűzték zászlajukra. A legnagyobb sikert idén,


a Marseille-ben rendezett Európa-bajnokságon aratták a szerbiai lábtoll-labdázók, ahol a Galai Tamara-Sinkovics Edvin kettős vegyes párosban bronzérmet nyert. Év játékosai lábtoll-labdában: 2003: Fúszkó Timea -Tóth Tibor, 2004: Mészáros Brigitta-Takács Kornél, 2005:

Mészáros Brigitta-Jankovics Tamás, 2006: Galai Tamara - Takács Kornél, 2007: Fúszkó Timea -Takács Kornél, 2008: Szarapka Rudolf –Faragó Szabina, 2009: Galai Tamara-Sikovics Edvin, 2010: Galai Tamara-Sikovics Edvin, 2011: Galai Tamara, Dobák Róbert, Szalma Imre.

7


Felvidéki megoldások a generációk közelebb kerülésére


Egyesületünk székhelye a keletszlovákiai magyarság központja, Királyhelmec. Ez az elnevezés nem pusztán az érzelmekből, hanem a tényekből ered, mert városunk földrajzi értelemben is a magyarok lakta Bodrogköz szívében fekszik, évszázadok óta a három folyó által körülölelt kistérség hivatalos központja.A város az egykori vulkán lábánál terül el, arcát kelet felé fordítva emelkedik ki a lankás síkságból. Királyhelmec a térség legnépesebb települése, hisz lakosságának száma meghaladja a nyolcezret. Több regionális hatáskörű hivatalnak és intézménynek a központja, számos iskolával, egészségügyi központtal, sokféle szolgáltatási egységgel rendelkezik. Kulturális életét számos színházi, zenei és képzőművészeti jellegű rendezvény teszi színessé. A város központi jellegéből adódóan jogosan merült fel az igény az 1970-

8

es években, hogy egy egyesület formájában segítsék megszervezni a fiatalok ill. az idősek szabadidejének eredményesebb eltöltését. Az Egyesület egyéni célja az egészséges életmód képviselete, érvényesíté-

se és védelme, a környezeti értékek megőrzése és óvása. Hozzájárulás az egészséges életmód reális értékelésének kialakításához. Sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés biztosítása. A sportegyesülettel kapcsolatban lévő oktatási, nevelési intézmények, iskolák tanulói részére a sportolási, testedzési lehetőségek megteremtése, a lakosság szabadidősportjának segítése. Egyesületünk a TJ Slavoj nevet kapta, ahol a TJ rövidítés kifejezi, hogy az egyesület főleg sporttevékenységeket folytat. Profiljává vált tagjai részére a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítása, valamint közösségi programok szervezése. A TJ Slavoj biztosítani kívánja bárki számára a sportolási, testedzési lehetőséget a sportegyesület szakosztályai által szervezett edzéseken. A Sportegye-


sület céljának tekinti a tevékenysége szakmai színvonalának folyamatos emelését. A slavoj kifejezés egy a szlovák, illetve szláv egyesületi életben oly gyakran használt név, amely az életerőt, a mozgásra való buzdítást hivatott kifelyezni. Az egyesület kinőtte a várost amelyben alapították, mára már feladatává vált a bodrogközi közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása. Kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató hazai és külföldi sportegyesületekkel, szervezetekkel. A sportági bajnoki, illetve kuparendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása. A királyhelmeci lakótelepen kialakuló szabadidős csoportok, szervezetek működésének támogatása, irányítása, szervezés. A TJ Slavoj egyesületnek jelenleg három szakosztálya működik. A legtöbb tagot számláló a labdarúgó egyesület, ahol minden korcsoport képviselteti


magát, hiszen a legfiatalabb labdarúgók mellett nagy hagyománya van a királyhelmeci öregfiúk labdarúgásának is. Ezen kívül két, Királyhelmecen fiatal sportág is saját szakosztályt alapított a tenisz és a lábtoll-labda. Ez

utóbbi sportágban nemzetközileg is jó eredményekre tettek szert a sportolóink, hiszen eredményesen vettek részt a 2007-es világbajnokságon, illetve érmekkel tértek haza a 2008-as és 2010es európa bajnokságról. Egyesületünk különböző korosztályok számára, több sportágban is rendez, (illetve részvételt biztosít ) olyan versenyeket, amelyek már hagyománnyá váltak a bodrogközi ember számára: A NATO védnöksége alatt létrejött futóverseny- Szerbia, Magyarország, -NIKE félmaraton Budapest, - Nemzetközi Békemaraton Kassa, -Nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna Csopak Balaton-Magyarország, - Középiskolai sportjátékok Rakolympiáda- Rakytník, Csehország) - Királyhelmeci Tizenkettő” futóverseny, - Az alapiskolák fiúcsapatainak

9



kézilabda rangadója, alapiskolás és középiskolás lánycsapatok kosárlabda rangadója, alapiskolás diákok húsvéti futballrangadója, a polgármesteri kupáért vívott futballrangadó, a polgármesteri vándorkupáért rendezett légpuskás lövészverseny. - Nemzetközi öregfiúk torna Egyesületünk a különböző sporttevékenységek által segíti a korosztályok együttműködését és a több korcsoportnak szóló rendezvények által, melyeken a különböző generációk együtt képviseltetik magukat, teremti meg az együttélés, az együtt sportolás élményét. Az idősebb bodrogközi emberek számára a magyar kultúra, és a magyar népi hagyományok ápolása, továbbadása a jövő generáció számára lelkiismereti kérdés. Sokszor halljuk- a mai fiatalokat már nem érdeklik ezek a dolgok. Mégis a bodrogközi színjátszó csoportok, a népdalkörök, a néptáncosok nem szűkölködnek fiatal tagokban. Egyik ilyen a már nemzetközileg is elismert Kisgéresi Népdalkör. Kisgéres 1100 lelket számláló község a Bodrogköz Szlovákiába eső területén.A Kisgéresi Népdalkör már a 20. század hetvenes éveiben járt országos fesztiválokra Zselízre, Gombaszögre, a falu akkori református lelkésze, Nagy Menyhért irányítása alatt. Jólesett összejárni a próbákra, ös�szeszedni az ismert dalokat, lelkesedésből, minden szakmai segítség nélkül. Az első szakmai zsűri előtti válogatáson Ágh Tibor elmondta, melyik a műdal, mit ne tegyünk a csokorba. A csapat továbbjutott, de már éreztük a szakmai segítség hiányát. Meg is találtuk őt, Kisgéres szülötte, Furik

10


Rita személyében. Az első országos megmérettetésre Dunaszerdahelyre a felnőttek mellett a gyermekcsoport is bekerült. Mindkét csoport blokkját Furik Rita állította össze, fellépő ruháinkat is ő tervezte, varrta meg, illetve idős néniktől felvásárolta a már feles-


legessé vált népviseletet. Ez a szakmai felkészítés magabiztossá tette a csapatainkat. A gyermekcsoport, melyben 5 – 15 éves korú gyerekek énekeltek, nívódíjas lett az országos versenyen. Ekkor volt két olyan család, ahonnan az anyukák a felnőtt csoportban, és 3-3 gyerek pedig a gyermekcsoportban lépett fel. A verseny előtti éjjel alvás helyett a kikeményített ruhák és alsószoknyák vasalásával telt el. A gyerekcsoport néptáncot is betanult, és a felnőttek is kedvet kaptak éneklés közben is mozogni a színpadon. Így alakultak ki a zsürinek szánt műsorszámok és a magunk és a falusi közönség szórakozására ös�szeállított fellépések.A csapattagok elég gyakran váltakoztak, elköltöztek a faluból, nem vállalták a közösségben végzett munka kötöttségét. A környéken szinte minden faluban felléptünk már, a határon túlra is elkerültünk. Magyarországon Csarodán, Ajakon, Újszentivánban, Erdélyben Kolozsvárott, Székelyudvarhely mellett, Kár-

pátalján Beregszászon és Munkácson. Az anyagi segítséget a helyi önkormányzat és a Csemadok helyi szervezete nyújtotta. A népdalkör ujjászületésének 10. évfordulója alkalmából CD-t adtunk ki, és ünnepséget rendeztünk. Ennek az ünnepségnek a tiszteletére a régi csoport tagjai is összeszedelőzködtek, felevenítették a rég énekelt dalokat. Régiek, újak,fiatalabbak ,idősebbek együtt próbáltunk a nagy eseményre. Voltak olyanok is, akik a régi csapatba is beletartoztak és az újban is aktívan dolgoznak. A szekértők szerint nagyon érdekes volt a hangzása ahogy legalább három korosztály együtt magyar népdalokat énekel a felvidéken. A próbákon meg ott szaladgál, bújkál, játszik, sír és nevet a felnövekvő nemzedék. Abban reménykedünk, hogy majd ők tovább viszik azt a kincset, amit népdalainkban ránk hagytak a nemzedékek.

11


Generációs együttműködések Dél-Zalában


Folytatták a városszépítő munkát Óvodások és iskolások bevonásával folytatta kedden fa- és cserjeültetési programját a Nagykanizsai Civil Kerekasztal és a VIA Kanizsa Zrt. A civilek és támogatóik ezúttal Kiskanizsán végezték városszépítő munkájukat. Az 56-os emlékkert és a Kálvin tér után kedden a kiskanizsai Templom téren gyűltek össze a civilek és segítőik, köztük sok-sok óvodás és iskolás, hogy közösen ültessék el a Rada Tamás által felajánlott facsemetéket. A becsehelyi kertész nagy mennyiségű előnevelt, földlabdás, közepes nagyságúra növő csemetével támogatja a civilek városszépítő munkáját. Rada Tamás fontosnak tartja a város faállományának megújítását, s nem utolsó sorban a gyerekek természetszeretetre való nevelését - ezért segített felajánlásával, s ígéretet is tett: minden évben 2-2 oktatási intézmény közelében újabb csemetéket telepíthetnek majd a felnövekvő generáció

12

tagjai. Ezúttal egyébként 12 kőris-, illetve nyírfát ültettek el a gyerekek, az elkövetkező napokban pedig még több mint 100 darab csemetével bővül a város köztereinek faállománya. A környezetszépítő munkálatokban aktívan résztvevő kiskanizsai iskola és óvoda közössége védnökséget vállalt a növények felett, segítik azok védelmét, gondozását. Hírforrás: Kanizsa TV Új fák és padok Nagykanizsán A minap megkezdődött a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület legújabb projektje, az 56-os emlékkert és a Kálvin tér rehabilitációs programja Nagykanizsán. A projekt keretében elsősorban a két érintett terület növényzetének megújítását tervezi a civil egyesület. Mint Budavölgyi Kálmán ügyvezető elnöktől megtudtuk, fákon és cserjéken kívül köztéri bútorok felújítását, illetve elhelyezését is szerepeltetik az

elképzeléseik között. - Kétfordulós volt a pályázat, melynek első részében egy projekttervet kellett elkészítenünk - ecsetelte Budavölgyi Kálmán. - A dokumentációt tanulmányozta az Ökotárs Alapítvány, és mint támogatható elképzelést befogadta, valamint jelezte felénk, hogy megkezdhetjük a részletek kidolgozását. Természetesen a feladatot elvégeztük, s végül örömünkre 450 ezer forint támogatásban részesítettek bennünket. Az önerővel együtt így már 600 ezer forint állt a nagykanizsai egyesület rendelkezésére, ebből a pénzből kezdték el a Kálvin tér és az 56-os Emlékkert rehabilitációs programját. A munkálatok első fázisában a minap az előbbi helyszínen, a projektet maximálisan támogató református egyházközség temploma és a Halis István Városi Könyvtár közötti területen


kezdték meg. Az itteni - kaviccsal és téglatörmelékkel meglehetősen feldúsított földsávokba 30 lombos fát, valamint 35 cserjét ültettek el a VIA Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt. szakemberei, illetve a közeli Batthyány Lajos Gimnázium diákjai segítségével. - A terület növényzetét többek között smaragdtuják, kőrisek, juharok és loncok telepítésével újítjuk meg magyarázta Kálovics Andrea kertészmérnök, a VIA Zrt. munkatársa. Mint megtudtuk, a civil egyesület a Rozgonyi-iskolát és a MOL önkénteseit is segítői között tudhatja. Jelentős társadalmi összefogás révén újul meg tehát a két terület, ám nem csak a növényzet. Budavölgyi Kálmán szerint a közeljövőben felújítják az 56-os Emlékkert kőpadjainak lécezését is, valamint a könyvtár és a Medgyaszay Ház környékére új köztéri bútorokat is kihelyeznek.


„Fókuszban a gyermekszegénység” E címmel rendeztek konferenciát csütörtökön a Halis István Városi Könyvtárban. A résztvevők közösen, együttműködve próbáltak kitörési lehetőségeket, utakat keresni a mindmáig megoldatlan, több

százezer gyermeket érintő országos szintű problémára. A konferenciát az Önkéntesség Európai Éve programokhoz kapcsolódva szervezték meg. Egy, a Külügyminisztérium által kiírt pályázatnak köszönhetően a Nagykanizsai Civil Kerekasztal karöltve a Miklósfai és a Csapi Iskolával, a meghívott előadókkal, valamint a Kanizsa Fotóklubbal a napot a gyermekszegénység mindmáig megoldatlan problémájának szenteli- emelte ki köszöntőjében Lengyák István, a NCK soros elnöke. „Olyan gondokat vet fel a konferencia, mellyel sokan nem igazán foglalkoznak. Napi problémákról van szó, melyek régóta lappanganak” - nyitotta meg ezen gondolatokkal a rendezvényt városunk polgármestere. Cseresnyés Péter rámutatott a gyermekszegénység okaira is, melyek közvetve vagy közvetlenül érintik a legfiatalabbakat. Megoldások, kitörési lehetőségek

Hírforrás: zalaihirlap.hu

13



nélkül várnak minden érdeklődőt. Lesz sok más mellett szalonnasütés, zenés áhítat, imaséta és közös éneklés és igemagyarázat.

között szerepel a munkahelyteremtés és az oktatás fejlesztése - hangsúlyozta a polgármester. A problémát helyi szinten is orvosolni szeretnék, hiszen az önkormányzat nemrégiben a gyermekétkeztetés támogatására pályázatot nyújtott be. A konferencián felszólaló előadók az összefogás, a tenni akarás és az együttműködés erejében bízva a cselekvésre, a tettekre helyezték a fő hangsúlyt. A Kanizsa Fotóklub kiállítása -mely a Halis István Városi Könyvtárban megtekinthető- szemléletesen ábrázolja a sok gyermek életét megnyomorító szegénység-problémáját. Hírforrás: Kanizsa TV Szeretethíd A 2009-ben első alkalommal lebonyolított Szeretethíd – református önkéntes nap után idén ismét megrendezik a programot május 20-21-én. Ezúttal az egész Kárpát-medencére kiterjed

14

a szervezés. A nagykanizsai református gyülekezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, sőt a Szeretethíd jegyében vasárnap családi napot is szerveznek a Csónakázó-tónál. Hírforrás: Kanizsa TV „Ne csak szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valóságosan” - ez a mottója az idei Szeretethídnak, melybe minél több időst és fiatalt, egyháztagot és világi embert, egészségest és fogyatékkal élőt szeretnének bevonni, hogy együtt tegyenek egymásért, a helyi és gyülekezeti közösségekért. A nagykanizsai reformátusok, akik szintén csatlakoztak a kezdeményezéshez, pénteken a Teleki utcai Idősek Otthonába látogatnak el. Az intézmény lakóinak kulturális műsorral kedveskednek, s természetesen jut majd idő, beszélgetésre is. Szintén a Szeretethíd szellemiségének jegyében a nagykanizsai református gyülekezet vasárnap 14 órától a Csónakázó-tónál családi napot tart. A programra felekezeti hovatartozás

„Mit tehetnék érted?” „Mit tehetnék érted?” címmel indította útjára három hónapos tevékenységét egy fiatalokból álló csoport a Vöröskereszt által működtetett Hajléktalanszállón szombaton. Az ismerkedést oldotta a fiatalok által bemutatott műsor, Babits Fekete ország című verse, a Tavaszi szél című népdal, majd Arany balladája, a Walesi bárdok. A „Mit tehetnék érted?” Fiatalokból Álló Önálló Nonprofit Szervezet elhatározta, hogy három hónapon át több alkalommal felkeresi a Hajléktalanszálló néhány lakóját, s segítségükre lesz. Beszélgetnek velük, meghallgatják problémájukat, s amennyire tudnak, segítenek megoldást keresni azokra. Barbalics László, az intézmény vezetője pozitívnak értékelte a kezdeményezést, elmondta, az ilyen tevékenység sajnos egyáltalán nem jellemző a mai fiatalokra. Éppen ezért minden segítséget megad majd a programban résztvevőknek. Fontos cél még a hajléktalanszállón élők világképének jobb irányba terelése, önbizalmuk növelése, illetve a másik oldalon, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek nehezebb sorsú embertársaikhoz. Hírforrás: Kanizsa TV Vasútbarátok Civilek, diákok és a Cserháti Sándor Szakközépiskola összefogásának köszönhetően megújulhatnak az elha-


nyagolt, rossz állapotban lévő muzeális értékű vasúttörténeti emlékek az Ady utcai sorompó és a Vasútállomás közti útszakaszon. A kezdeményezés a múlt év decemberében vetődött fel helyi fiatalok részéről, akik segítségül a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesülethez fordultak. Céljuk egy olyan szervezet megalakítása volt, a m e l y összefogja azokat az ifjakat, akik kollektív, önkéntes


munkájukkal meg tudják menteni az elhanyagolt muzeális vasúti értékeket a Bécsi Korzón. Így a fia-

talokból megalakult a Nagykanizsai Vasútbarátok- és Vasútmodellezők Köre a kerekasztal ifjúsági szekciójának ernyőszervezeteként. Azonban a Közlekedési és Műszaki Múzeum tulajdonában lévő muzeális járművek állagmegóvására kevés a rendelkezésre álló összeg. A kerekasztal pályázat útján próbál eszközöket beszerezni a muzeális emlékek állagmegóvásához, valamint a helyi vállalkozók támogatását is várják. A tervek szerint a fiatalok és támogatóik március végén, április elején hozzáfognak a rekonstrukcióhoz, melyhez segítséget nyújtanak a Cserháti gépészeti szakos tanulói is, szakmailag pedig nyugdíjas vasúti dolgozók, és a MÁV helyi műszaki kirendeltsége támogatja a fiatalokat. A felújítási munkálatok egy részét szeretnék megvalósítani június 26-ig, amikor a Déli Vasút 150 éves jubileuma alkalmából egy gőzvontatású nosztalgiavonat érkezik Nagykanizsára. Hírforrás: Kanizsa TV

15

Furcsa törvénymódosítást tervezget a kínai kormány: elképzelhető, hogy a gyermekeknek kötelezően gondoskodniuk kell majd a szüleik megélhetéséről és egészségéről. A fiatal lány hazatér az egyetemről, itt az új év, az ünnepekre együtt a család, és a szülei persze örömtől könnyes szemmel ölelik őt magukhoz. Könnyű puszi a mamának, vállkocogtatás a papának, majd a lány így fordul az apjához: „most pedig indulás a ti szüleitekhez, muszáj őket meglátogatnunk!” Ezt a rövidke jelenetet a sanghaji metróban játszották folyvást, még januárban, a kínai újév előtti hetekben. A reklámfilmet a kormány készíttette, arra ösztökélve az ünnepek előtt a fiatalokat, hogy okvetlenül menjenek haza, látogassák meg a szüleiket. Az újesztendő alkalmával egyébként - Kínában csakúgy, mint másutt - a fiatalok hagyományosan felkeresik a szüleiket, s általában a családtagokat is. Csakhogy a pekingi kormányzat ezt mostanság már nem akarja csakis a fiatalok lelkiismeretére bízni. Sőt: törvénnyel kívánja szabályozni, pontosabban előírni a szülőlátogatást. Az ázsiai órás-országban egyre gyarapodik az idősek tábora, s ez a politikusoknak is jócskán okoz fejfájást. Ki és hogyan - és miből - gondoskodjék az idősekről? A kérdés pontosan (és államilag) szabályozott válaszokra vár. Legalábbis a politikusok szerint. A pekingi törvényhozás - Liu Csing Ning és harmincegy képviselőtársa javaslatára - ezért most arra készül, hogy módosítson egy 1996-ban született törvényt, amely az időseket védi. A módosítással kötelezővé tennék a gyermekeknek, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Például látogassák őket „gyakran” (igaz, az még pontosításra vár, hogy mit is jelentsen majd ez a „gyakran”), de ami még ennél is lényegesebb, hogy a gyermekeknek kötelezően gondoskodniuk kell majd a szüleik megélhetéséről és egészségéről, s így, a többi között, nekik kell kifizetniük például az orvosi ellátás költségeit, vagy szükség esetén az orvosi felügyeletét is. A törvénytervezet ezzel is enyhíteni szeretné a túlterhelt (lestrapált és komoly gondokkal küszködő) állami egészségügyi ellátást. „Túlságosan is sok ember vált manapság mozgékonnyá, s ezért talán nem is különösebben meglepő, hogy a kormányzat szeretné ezt némiképpen visszafogni, de legalábbis emlékeztetni akarja a fiatalokat a szüleik iránti kötelességeikre” fogalmazott a minap egy, a kínai joggal foglalkozó amerikai társadalomkutató, Amy Sommers. Wang Ping, a (keleti) Csöcsiang Egyetem professzora szerint viszont nem a gyermeki szeretet és alázat hibádzik, hanem a társadalmi értékek változtak meg, mégpedig úgy, hogy a gazdasági helyzet felülírja a hagyományos szokásokat. „Egyre több fiatal van, aki pusztán anyagiakkal akarná letudni a gyermeki szeretetet. Ünnepek alkalmával hazamegy a szülőkhöz, visz ajándékokat és ad némi pénzt nekik, és ez minden! Csakhogy a szülőknek nem egyszerűen erre van szükségük” - elemzi a helyzetet a Wang Ping. Ugyanakkor mintha ismét erősödőben volna a konfucianizmus, amely a többi között éppen a fiatalok és az idősek közötti kiegyensúlyozott kapcsolat fontosságát (is) hangsúlyozza. Sőt, megfigyelők szerint, e jótékony felfogás erősödése leginkább a pekingi kormányzat és a pártvezetés felső szintjein érzékelhető! És Kínában, mint tudjuk, a mindennapi élet szabályait még mindig a párt mondja ki és alakítja. Akár kötelező érvényű törvényekkel is. Hírforrás: Hetiválasz.hu

Kiadja: Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület • 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5 • Tel: 06-20/9313-055 • Fax: 06-93/999-697 Web: civiliroda.eu • E-mail: [email protected] • Felelős szerkesztő: Budavölgyi Kálmán • Példányszám: 1000 db Terjesztés: Ingyenesen a civil hálózatokon keresztül • Támogatja a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA-NK-10-C-0524 Kárpát-medencei Generációs Akadémia).

Kárpát-medencei. Generációs Akadémia

Recommend Documents